Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2012/2064(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0014/2014

Előterjesztett szövegek :

A7-0014/2014

Viták :

Szavazatok :

PV 04/02/2014 - 6.14
CRE 04/02/2014 - 6.14

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2014)0060

Elfogadott szövegek
PDF 402kWORD 101k
2014. február 4., kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Az Európai Számvevőszék
P7_TA(2014)0060A7-0014/2014

Az Európai Parlament 2014. február 4-i állásfoglalása a Számvevőszék jövőbeli szerepéről – A Számvevőszék tagjainak kinevezési eljárása: konzultáció az Európai Parlamenttel (2012/2064(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 286. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkére,

–  tekintettel az Európai Számvevőszéknek az egységes ellenőrzési modellről (és egy közösségi belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló javaslatról) szóló, 2/2004 sz. véleményére(1) ,

–  tekintettel a Számvevőszék tagjainak kinevezése során az Európai Parlamenttel való konzultációra vonatkozó eljárásról szóló, 1992. november 17-i állásfoglalására(2) ,

–  tekintettel a Számvevőszék tagjainak kinevezése során a Parlamenttel való konzultációra vonatkozóan követendő eljárásokról szóló, 1995. január 19-i állásfoglalására(3) ,

–  tekintettel az integrált belső ellenőrzési keretrendszerről szóló, 2013. július 3-i állásfoglalására(4) ,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7–0014/2014).

I.A Számvevőszék jövőbeli szerepe

A.  mivel a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezetének (INTOSAI) Limai és Mexikói Nyilatkozata rögzíti az ellenőrző intézmények függetlenségének alappilléreit, és megerősíti, hogy a nemzeti legfőbb ellenőrző intézmények a nyilatkozatban foglalt alapelvek értelmezése tekintetében jelentős szabadsággal rendelkeznek;

B.  mivel az Európai Számvevőszéknek mint ellenőrző szakintézménynek alkalmaznia kell a közszférára vonatkozó nemzetközi ellenőrzési standardokat;

C.  mivel az Európai Számvevőszéket az 1975. évi Költségvetési Szerződés az Unió pénzügyeinek ellenőrzésére hozta létre, és mivel az Unió külső ellenőreként hozzájárul az Unió pénzgazdálkodásának javításához, és egyben az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őreként jár el;

D.  mivel a jelenlegi, gyorsan változó pénzügyi és gazdasági helyzetben hatékony mikro- és makroprudenciális felügyeletre van szükség, a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elvének megfelelően, egy modern és kihívásokkal teli Európai Unióban;

E.  mivel az állami ellenőrző szervek mint a Számvevőszék vagy a tagállamok legfőbb ellenőrző intézményei, létfontosságú szerepet játszanak a bizalom helyreállításában és az Unió nyilvános elszámoltathatóságának javításában; mivel ezért fontos a Számvevőszék esetleges megreformálására vonatkozó bármely eszmecserét az Unió nyilvános elszámoltathatóságának javításával kapcsolatos kihívás tágabb összefüggésébe helyezni;

F.  mivel a Lisszaboni Szerződés újból megerősítette azt a jogi keretrendszert, mely alapján a Számvevőszék a nyilvános elszámoltathatóság támogatása révén, továbbá a Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós költségvetés végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzési feladataik gyakorlása során történő segítése által járul hozzá az Unió pénzgazdálkodásának javításához és a polgárok pénzügyi érdekeinek védelméhez;

II.A Számvevőszék tagjainak kinevezési eljárása: konzultáció az Európai Parlamenttel

G.  mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikke értelmében a Számvevőszék tagjait olyan személyek közül választják ki, akik államukban külső ellenőrzést végző szervekhez tartoznak vagy tartoztak, vagy akik rendelkeznek a szóban forgó hivatalhoz szükséges különleges képesítéssel, és akik függetlenségéhez nem fér kétség;

H.  mivel alapvető fontosságú, hogy a Számvevőszék olyan tagokból álljon, akiknek személye a lehető legnagyobb mértékben garantálja a Szerződés által megkövetelt szakmai hozzáértést és függetlenséget, és egyben kizárja a Számvevőszék hírneve megsértésének kockázatát;

I.  mivel egyes kinevezésekkel kapcsolatban véleménykülönbségek merültek fel a Parlament és a Tanács között, melyek tartós fennállása veszélyeztetheti a Számvevőszéknek az említett intézményekkel kialakult jó munkakapcsolatát, és esetlegesen súlyosan negatív következményekkel járhat a Számvevőszék hitelessége, következésképpen pedig eredményessége tekintetében is;

J.  mivel érthetetlen, és a Parlament iránti tisztelet hiányát tükrözi a Tanács azon döntése, hogy a Számvevőszék egyes tagjait olyan esetekben is kinevezte, amikor a Parlament meghallgatást tartott és kedvezőtlen véleményt fogalmazott meg;

K.  mivel a Parlament véleménye iránt a média élénk érdeklődést tanúsít; és mivel gyengítené az érintett intézményekbe vetett közbizalmat, ha olyan személyeket neveznének ki a Számvevőszék tagjává, akiknek jelöltségét korábban a Parlament nyilvánosan és formálisan is elutasította;

L.  mivel az ellenőrzési szakismeretekkel, valamint szélesebb és változatosabb funkcionális háttérrel rendelkező tagok biztosítják a különféle perspektívák és kompetenciák jelenlétét, ami javítani fogja a Számvevőszék ítélőképességét és működésének eredményességét; mivel napjainkban elfogadhatatlan, ha a nemek közötti megfelelő egyensúlyt nem sikerül megtalálni;

M.  mivel hátrányosan érinti a Számvevőszék és a Parlament közötti, az Unió költségvetésének ellenőrzési rendszerében központi szerepet játszó együttműködést, ha a Számvevőszék egyes tagjai nem szerzik meg a Parlament jóváhagyását;

N.  mivel a 2013-as szakértői értékelés kéri a Számvevőszéken belül rövidebb belső eljárások bevezetését, valamint a külső érdekeltekkel kapcsolatos feladatainak és megbízatásának egyértelművé tételét, és hangsúlyozza, hogy az ellenőrzött felek túlzott mértékben befolyásolják a Számvevőszék megállapításait és az ellenőri véleményeket;

O.  mivel a Parlament elsősorban azokat a javaslatokat helyezi előtérbe, amelyek nem teszik szükségessé a Szerződés módosítását;

P.  mivel a Tanács mindig tiszteletben tartotta az EUMSZ 255. cikke értelmében a Bíróság és a Törvényszék főtanácsnoki tisztségére jelölt személyek alkalmasságáról való véleménynyilvánításra létrehozott bizottság ajánlását, annak ellenére, hogy a Szerződés erre vonatkozóan nem fogalmaz meg egyértelmű kötelezettséget;

I.A Parlament Európai Számvevőszékkel kapcsolatos jövőképe: a Számvevőszék jövőbeli szerepe

1.  úgy véli, hogy az Európai Számvevőszék amellett, hogy a jogalkotók számára megbízhatósági nyilatkozattal szolgál az elszámolások megbízhatóságáról és az azok alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről az adott költségvetési évben, az Unió intézményeinek külső ellenőreként kiemelt szerepet tölt be abban a tekintetben, hogy a jogalkotó és a költségvetési hatóság – különösen a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága – számára értékes véleményeket biztosít az uniós politikák révén elért eredményekről az Unió által finanszírozott tevékenységek teljesítményének és eredményességének javítása, a tagállamok nemzeti politikái között a méretgazdaságosság és a választékgazdaságosság, valamint a továbbgyűrűző hatások azonosítása, továbbá annak érdekében, hogy a Parlament számára külső értékeléseket biztosítson a tagállamok államháztartásának Bizottság általi értékeléséhez;

2.  úgy véli, hogy a Számvevőszéknek meg kell őriznie a függetlenség, feddhetetlenség, pártatlanság és szakmaiság melletti elkötelezettségét, ugyanakkor az uniós intézmények elszámoltathatósági folyamata során szoros munkakapcsolatot kell kiépítenie partnereivel, különösen az Európai Parlamenttel, azon belül is annak Költségvetési Ellenőrző Bizottságával és a szakbizottságokkal is;

A hagyományos DAS-típusú (megbízhatósági nyilatkozat) modell

3.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék – miután megvizsgálta az Unió költségvetésének szabályszerűségét, jogszerűségét és eredményeit – a Szerződés (az EUMSZ 287. cikke (1) bekezdésének második albekezdése) értelmében köteles megbízhatósági nyilatkozatot (DAS(5) ) terjeszteni a Parlament és a Tanács elé a kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről, ezenkívül a Szerződés alapján különjelentéseket és véleményeket dolgoz ki; megjegyzi, hogy a Számvevőszék emberi erőforrásainak jelentős része az éves megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos eljárással foglalkozik;

4.  véleménye szerint a Számvevőszék függetlensége, feddhetetlensége, pártatlansága és szakmaisága kulcsfontosságú ahhoz, hogy hitelesen segíthesse a Parlamentet és a Tanácsot az uniós pénzgazdálkodás felügyeletében és az annak javításában való közreműködésben, valamint abban, hogy megvédjék az Unió pénzügyi érdekeit a programozási szakasztól kezdve az elszámolás lezárásáig;

5.  sajnálattal állapítja meg, hogy a Számvevőszék ellenőrzésének eredményei – immár a tizennyolcadik éve – nem tették lehetővé a Számvevőszék számára pozitív megbízhatósági nyilatkozat (DAS) kiadását a kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről; hangsúlyozza továbbá, hogy önmagában véve a hibaarány csak részben ad átfogó képet az uniós szakpolitikák eredményességéről;

6.  emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 287. cikke rögzíti, hogy a Számvevőszék az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé; rámutat arra, hogy az elszámolások megbízhatóságára, valamint az azok alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó egyetlen megbízhatósági nyilatkozat helyett a Számvevőszék 2012-ben négy véleményt adott ki: egyet az elszámolások megbízhatóságáról és hármat az azok alapjául szolgáló műveletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről (egyet a bevételekről, egyet a kötelezettségvállalásokról és egyet a kifizetésekről); úgy véli, hogy a vélemény ilyen módon való megfogalmazása megnehezíti a költségvetés Bizottság általi végrehajtásának értékelését;

7.  rámutat arra, hogy a megbízhatósági nyilatkozat egy többéves kiadási programra vonatkozó éves mutató, ami megnehezíti azt, hogy tükrözze a többéves struktúra ciklikus jellegét és ennek hatását, ezért az irányítási és kontrollrendszerek összhatása és eredményessége csak részben mérhető a finanszírozási időszak végén; úgy gondolja ezért, hogy a Számvevőszék számára lehetővé kell tenni, hogy a mentesítési hatóságnak a programozási időszak végén az éves megbízhatósági nyilatkozat mellett félidős értékelést és a végső teljesítményről összefoglaló jelentést terjesszen elő;

8.  üdvözli, hogy 2009 óta a Számvevőszék jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy termékeit és szolgáltatásait, valamint éves jelentését fejlessze; úgy gondolja azonban, hogy több erőfeszítésre, illetve több erőforrásra lenne szükség a minőség további javításához, elsősorban a Számvevőszéknek az Unió költségvetési eredményéről adatokat szolgáltató teljesítmény-ellenőrzési tevékenysége terén; úgy véli továbbá, hogy a Számvevőszéknek a megbízhatósági nyilatkozat modelljére alapozva meg kell vizsgálnia, hogy értek-e el eredményeket, és ki kell fejtenie, hogy ezeket hogyan érték el, a tanulságok levonása és annak érdekében, hogy azok más összefüggésben is alkalmazhatók legyenek;

A Számvevőszéket érintő új dimenziók és kihívások

9.  elismeri a megbízhatósági nyilatkozatnak a jogszerűségre és szabályszerűségre való összpontosításban az uniós finanszírozás valamennyi szintjén a jó pénzügyi gyakorlatok és az irányítás teljesítményének hasznos mutatójaként betöltött történelmi és konstruktív szerepét, valamint az annak igazolásában betöltött szerepét, hogy az uniós pénzeket a jogalkotó és költségvetési hatóság minőségében fellépő Parlament határozatainak megfelelően használták fel; hangsúlyozza azonban, hogy a Számvevőszéknek jelenleg és a jövőben is több erőforrást kell fordítania annak vizsgálatára, hogy a gazdaságosság, eredményesség és hatékonyság a Bizottságra bízott közpénzek felhasználása során megvalósult-e; a különjelentésekben szereplő megállapítások eredményeinek utalniuk kellene az uniós programok megfelelő kiigazítására;

10.  hangsúlyozza, hogy a Számvevőszéknek a Szerződésben rögzített megbízatása meghatározza a Számvevőszék által az Unió független külső ellenőrző szerveként betöltött szerep referenciakereteit; megjegyzi, hogy a Számvevőszék megbízatása jelentős rugalmasságot biztosít a Számvevőszéknek ahhoz, hogy küldetésének teljesítése során túllépjen a megbízhatósági nyilatkozat alkalmazási körén; emlékeztet arra, hogy megbízatása lehetővé teszi a Számvevőszék számára, hogy teljesítmény-ellenőrzéseinek eredményeit különjelentésekben ismertesse, mely fontos lehetőséget biztosít az értékteremtésre azáltal, hogy a magas kockázatú területek vizsgálatára összpontosít; e jelentések tájékoztatást nyújtanak továbbá az uniós polgároknak az Unió működéséről és az európai alapok számos ágazatban való felhasználásáról, ami által Európa közelebb kerülhet polgáraihoz, továbbá átláthatóbbá és érthetőbbé válhat;

11.  emlékeztet arra, hogy az uniós elszámolások ellenőrzésének javítására és az uniós finanszírozás teljesítményének és eredményességének fokozására az egyik legjobb módszer az, ha az ellenőrzött pénzügyi évet követő év december 31-e előtt mentesítést szavaznak meg; hangsúlyozza, hogy ez arra kényszerítené a Számvevőszéket, hogy június 30-ig benyújtsa éves jelentését;

12.  javasolja az Európai Számvevőszék számára – függetlenségének sérelme nélkül –, hogy véleményét az elfogadható hibaarány mellett a lényegességi küszöbre alapozza, mivel ez jobban megfelelne a nemzetközi ellenőrzési standardoknak;

13.  javasolja, hogy az Európai Parlament éves mentesítési jelentésében szenteljen külön szakaszt a Számvevőszék által a különböző teljesítmény-ellenőrzései során tett ajánlások nyomon követésének, hogy ezáltal ösztönözze a Bizottságot és a tagállamokat ezen ajánlások végrehajtására; a Parlamentnek ezenkívül – a Számvevőszék függetlenségének sérelme nélkül – jeleznie kellene, hogy a Számvevőszék mely jelentős nyomon követési intézkedésnek szentelhet külön figyelmet éves jelentésében;

14.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék munkaprogramját éves és többéves alapon tervezi; megjegyzi, hogy a többéves terv lehetővé teszi a Számvevőszék stratégiájának meghatározását és naprakésszé tételét, valamint hogy az éves terv az adott évben elvégzendő konkrét feladatokat határozza meg; üdvözli, hogy a Számvevőszék minden évben bemutatja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak éves munkaprogramját, mely felsorolja a kiemelt ellenőrzési feladatokat és a végrehajtásukhoz rendelt erőforrásokat;

15.  úgy gondolja, hogy a Számvevőszék és a Parlament, illetve a Tanács között a jelenlegi formában létrejövő találkozók értékes tanácsokkal szolgálnak a Számvevőszék éves munkaprogramja kidolgozásához; hangsúlyozza, hogy az ilyen jellegű strukturált előkészítő párbeszéd nagyban elősegíti az uniós célkitűzésekre fordított közpénzek felhasználásának a polgárok felé történő eredményes és demokratikus elszámoltathatóságát; hangsúlyozza, hogy a Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott fokozott tanácsadási együttműködése ellenére a Számvevőszéknek politikai vagy nemzeti befolyástól függetlenül magának kell határoznia éves munkaprogramjáról;

16.  megjegyzi, hogy a külső érdekeltek – például az Európai Parlament – számára nagy jelentőségű kérdéseket és az azt követő vizsgálat iránti megkereséseket egyfelől nem strukturált módon gyűjtik össze, másfelől azok nem is élveznek teljes mértékben elsőbbséget; úgy véli, hogy ez hátrányosan hat a Számvevőszék ellenőrzési eredményeinek relevanciájára és hatására; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék által teremtett érték közvetlenül összefügg munkájának a Parlament és az elszámoltathatósági folyamatban érintett más érdekeltek általi felhasználásával; ezért felkéri a Számvevőszéket, hogy éves munkaprogramjában vegye figyelembe a jogalkotók politikai prioritásait és az uniós polgárok számára nagy jelentőségű kérdéseket, amelyeket – az uniós polgárok aggályainak hangot adó bizottságként – a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága közölt vele;

A nemzeti legfőbb ellenőrző intézményekkel folytatott együttműködés

17.  várakozása szerint az Európai Számvevőszék és a tagállami legfőbb ellenőrző intézmények között szorosabb együttműködés jön létre, és a Számvevőszék éves munkájának megosztása tekintetében konkrét eredmények születnek; ezenkívül konkrét módszertani lépésekre és megállapodásokra számít az ellenőrzési ütemtervekkel kapcsolatban; várakozása szerint a Bizottság jogi tanulmányon alapuló javaslatokat terjeszt elő arra vonatkozóan, hogy a tagállami legfőbb ellenőrző intézmények által végzett ellenőrzéseket beépítsék a Számvevőszék megosztott irányításra vonatkozó, adott tagállambeli ellenőrzéseibe;

18.  hangsúlyozza, hogy a Számvevőszéknek élen kell járnia azon munkamódszer kidolgozásában, melynek keretében a nemzeti legfőbb ellenőrző szervek és a Számvevőszék fokozzák erőforrásaik összehangolását az uniós költségvetés kiadásainak és teljesítményének értékelése terén, és az ellenőrzéssel kapcsolatos információk megosztása által elkerülik az ellenőrzési munka megkettőzését, meghatározzák a kockázatot jelentő területeket, közös ellenőrzéseket hajtanak végre, illetve a nemzeti legfőbb ellenőrző intézményeket szorosabban bevonják a Számvevőszék ellenőrző látogatásaiba, ami közös munkamódszerek kialakításához és az ellenőrzés mindkét szintjén nagyobb eredményességhez vezet; megjegyzi, hogy az ellenőrzési és kontrolladatoknak, továbbá a bevált gyakorlatoknak a Számvevőszék és a nemzeti legfőbb ellenőrző szervek közötti megosztása kulcsszerepet játszik a célzott ellenőrzési és kontrolltevékenységben; megjegyzi, hogy túlságosan sok kontrollszint létezik, és az irányító hatóságokra és a kedvezményezettekre háruló terhek csökkentése érdekében kerülni kell ezeket az átfedéseket;

19.  az EUMSZ 287. cikkének (3) bekezdése értelmében ezért szorosabb együttműködésre szólít fel a nemzeti számvevőszékek és az Európai Számvevőszék között a megosztott irányítás alatt álló területek tekintetében;

20.  javasolja annak vizsgálatát, hogy a nemzeti ellenőrző szervek – független külső ellenőrzői minőségükben és tiszteletben tartva a nemzetközi ellenőrzési standardokat – nemzeti ellenőrzési tanúsítványt állíthassanak ki az uniós alapok kezeléséről, amelyet megkapnának a tagállami kormányok, hogy ezeket a tanúsítványokat a mentesítési eljárás során felhasználják, egy, az e célnak megfelelő, később bevezetendő intézményközi eljárás szerint;

21.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai programok ellenőrzését – különösen a megosztott irányítás alatt álló területek tekintetében – be kell építeni a legfőbb ellenőrző intézmények által végzett ellenőrzések ütemezésekor; ebből a szempontból fontos szerepet játszanak a nemzeti parlamentek, mivel felkérhetik saját számvevőszékeiket az európai alapokkal és programokkal kapcsolatos ellenőrzések elvégzésére; megjegyzi, hogy e kontroll intézményesítése és rendszeressé tétele által ezek eredményeit a nemzeti parlamentnek évente be lehetne mutatni;

A Számvevőszék új működési környezete

22.  megjegyzi, hogy a 2014–2020-as időszak fő kiadási területeire vonatkozó szabályozás lényegesen megváltoztatta az uniós költségvetés végrehajtásának pénzügyi és jogi keretszabályait; rámutat arra, hogy ezek a reformok olyan jelentős változásokat feltételeznek, melyek a finanszírozási szabályok egyszerűsítése, a feltételhez kötöttség szigorítása és az uniós költségvetési források tőkeáttételének növelése révén át fogják alakítani a pénzgazdálkodás kockázatait; ragaszkodik ezért ahhoz, hogy a Számvevőszék fokozottabban összpontosítson az ilyen típusú új eszközök teljesítményére és az ezekkel kapcsolatos kockázatokra vonatkozó megfelelő jelentések biztosítására;

23.  javasolja, hogy a Számvevőszék hangolja össze többéves munkaprogramját a többéves pénzügyi kerettel, és munkaprogramjának legyen része egy félidős értékelés, valamint a vonatkozó többéves pénzügyi kerethez tartozó elszámolások Bizottság általi lezárásának átfogó felülvizsgálata is;

24.  megjegyzi, hogy a teljesítmény-ellenőrzések sok esetben nem tartalmazzák az ellenőrzés megállapításaihoz vezető okok világos elemzését; megjegyzi továbbá, hogy nem áll rendelkezésre rendszer annak biztosítására, hogy a valamely meghatározott ellenőrzés végrehajtására kijelölt ellenőrök rendelkezzenek az ahhoz szükséges technikai ismeretekkel és módszertani készségekkel, hogy az ellenőrzést bármely ellenőrzési kérdésben teljes egészében önállóan elvégezzék; úgy véli, hogy ezek a körülmények csökkentik a Számvevőszék megállapításainak az eredményességét és hatékonyságát a teljesítmény-ellenőrzésekben;

25.  a Számvevőszéktől teljes átláthatóságot vár el azzal kapcsolatban, hogy mennyi időre van szükség termékeinek elkészítéséhez, és kéri a Számvevőszéket, hogy az egyes teljesítmény-ellenőrzések keretében tegye közzé a menetrendet és azt, hogy az adott termék milyen különböző szakaszokon ment keresztül fejlesztése során, azaz hogy mennyi időre volt szükség az egyes szakaszok elvégzéséhez, amelyek jelenleg a következők:

   előzetes tanulmány
   a kérdés elemzése
   ellenőrzési feladatterv
   előzetes megállapítások
   következtetések levonása
   jelentéstervezet
   kontradiktórius eljárás;

26.  megjegyzi, hogy a Számvevőszéknek az előzetes tanulmányt is magában foglaló teljesítmény-ellenőrzései két évet vesznek igénybe, ami számos esetben azt eredményezte, hogy az ellenőrzés megállapításai elveszítették aktualitásukat, és megakadályozta, hogy megfelelő intézkedéseket hajtsanak végre; azt várja a Számvevőszéktől, hogy egyszerűsítse teljesítmény-ellenőrzéseinek menetét, és csökkentse a felesleges eljárási lépéseket;

27.  kifejezi azon kívánságát, hogy a Számvevőszék amellett, hogy közzéteszi a megállapításaival, következtetéseivel és ajánlásaival kapcsolatos bizottsági észrevételeket, a jövőben adott esetben ezekre egyértelmű végleges viszontválaszt is adjon;

28.  úgy véli, hogy a Számvevőszéknek rendszeresen statisztikákat kell közölnie a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságával tagjainak a luxembourgi székhelyén való jelenlétéről; e tekintetben teljes körű átláthatóságot vár el a Számvevőszéktől a Parlamenttel szemben; kéri, hogy a Bizottság készítsen elemzést annak megvalósíthatóságáról, hogy a Számvevőszék tagjainak nyújtott javadalmazás egy részét napidíjjal helyettesítsék;

29.  hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy tisztességesen kell eljárni és az adott ellenőrzési jelentésben hivatkozni kell az ellenőrzött fél érveire, nem szükséges konszenzusra jutni az ellenőrzött féllel;

30.  megjegyzi, hogy néhány esetben a különjelentések által érintett kérdésekről folytatott parlamenti vitát már lezárták, ezért a Számvevőszék ellenőrzésének eredményeit nem lehetett hatékonyan felhasználni; ezenkívül rámutat, hogy néhány esetben a Számvevőszék által tett kulcsfontosságú ajánlásokat a Bizottság már végrehajtotta, mire a Számvevőszék benyújtotta jelentését; azt várja a Számvevőszéktől, hogy ellenőrzéseinek lefolytatása során az összes külső időkorlátot és fejleményt vegye figyelembe;

31.  elvárja a Számvevőszéktől, hogy jelentéseiben egyértelműen közölje a tagállami hatóságok gyengeségeit és legjobb gyakorlatait azok következetes közzététele révén;

32.  meggyőződése, hogy a Számvevőszék tagjai erőforrás-szükségleteinek alapos elemzésével elérhető a méretgazdaságosság és a választékgazdaságosság; elvárja, hogy a Számvevőszék vizsgálja meg az ilyen gazdaságosság elérésének lehetőségét többek között a tagoknak nyújtott közös sofőrszolgáltatás, valamint a közös iroda és személyzet tekintetében;

33.  sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az uniós szerződések keretrendszerén kívüli kormányközi fellépések, mint például az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) és az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) létrehozása, szintén komoly kihívásokat teremtenek a nyilvános elszámoltathatóság és ellenőrzés szempontjából, és egyben gyengítik a Számvevőszék alapvető szerepét;

34.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EFSF esetében ez idáig semmiféle intézkedés nem történt a független nyilvános külső ellenőrzés érdekében, és sajnálattal állapítja meg, hogy noha az ESM ellenőrző testületének egyik tagját már a Számvevőszék jelölte, a testület éves ellenőrzési jelentése sem a Parlament, sem a nyilvánosság számára nem lesz hozzáférhető; felszólítja a Számvevőszéket, hogy rendszeresen bocsássa a Parlament rendelkezésére a testület éves ellenőrző jelentéseit és a Számvevőszék által e tekintetben végzett tevékenységekkel kapcsolatos egyéb szükséges információkat, hogy a mentesítési eljárás során a Parlament ellenőrizhesse a Számvevőszék munkáját;

A Számvevőszék felépítésének átformálása

35.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék összetételére és kinevezési eljárására irányadó szabályokat az EUMSZ 285. és 286. cikke rögzíti; hangsúlyozza azonban, hogy a Szerződést módosítani kell oly módon, hogy a Tanács és a Parlament egyenjogúan vegyenek részt a Számvevőszék tagjainak kinevezésében, ezáltal biztosítva a Számvevőszék demokratikus legitimitását, átláthatóságát és teljes függetlenségét;

36.  sajnálatának ad hangot amiatt, hogy egyes kinevezési eljárások során konfliktus alakult ki a Parlament és a Tanács között a jelöltekről, annak ellenére, hogy a Szerződés ilyen konfliktusok esetére nem tartalmaz rendelkezéseket; hangsúlyozza, hogy a Szerződésben megállapítottak értelmében a Parlament kötelessége a jelöltek ellenőrzése; véleménye szerint a Tanácsnak az európai intézmények közötti hatékony együttműködés szellemében tiszteletben kell tartania a Parlament által a parlamenti meghallgatást követően hozott döntéseket;

37.  követeli, hogy az EU-Szerződés következő felülvizsgálata során az Európai Számvevőszék tagjainak a Tanács javaslatán alapuló megválasztását tegyék az Európai Parlament feladatává; úgy véli, hogy egy ilyen jellegű eljárás fokozza a Számvevőszék tagjainak a tagállamoktól való függetlenségét;

38.  üdvözli, hogy a Számvevőszék 2010-ben új eljárási szabályzatot fogadott el, mely lehetővé tette számára döntéshozatali folyamatának egyszerűsítését a jelenlegi jogi keretek között, és így az ellenőrzési jelentéseket és véleményeket jelenleg 5–6 tagból álló tanács, és nem a 28 tagot számláló teljes testület fogadja el;

39.  arra az álláspontra helyezkedik, hogy a felső vezetésre irányadó jelenlegi földrajzi képviseleti szabály – mely szerint minden tagállam egy taggal rendelkezhet – kezdeti hasznosságát már rég meghaladta és hiteltelenné vált, ezért ezt egy egyszerűbb, szélesebb körű elszámoltathatósági felhatalmazáshoz igazított vezetési struktúrával lehetne felváltani, a Számvevőszék valamennyi tevékenységének függetlenségét biztosító megfelelő garanciális szabályok mellett;

40.  javasolja ezért, hogy a Számvevőszéknek legyen ugyanannyi tagja, mint a Bizottságnak; a tagok rendelkezzenek legalább az ellenőrzés és az irányítás terén szerzett szakmai tapasztalattal; a Számvevőszék tagjai rendelkezzenek az ehhez a hivatalhoz szükséges megfelelő képesítéssel, és függetlenségükhöz ne férhessen semmilyen kétség;

41.  javasolja a Számvevőszék tagjainak nyújtott javadalmazás számítási módszerének és az egyes tagok számára közvetlenül és személyesen kiutalt források felülvizsgálatát annak érdekében, hogy összhangba hozzák azokat a hasonló feladatkörökre vonatkozó nemzeti és nemzetközi gyakorlatokkal, és lehetővé tegyék a Számvevőszék tagjai számára feladataik független elvégzését;

II.A Számvevőszék tagjainak kinevezési eljárása: konzultáció az Európai Parlamenttel

42.  elfogadja az alábbi alapelveket, kiválasztási szempontokat és eljárásokat a Számvevőszék tagjának jelölt személyek véleményezésére vonatkozóan:

   a) a Parlament számára ésszerű időt kell biztosítani arra, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság a jelölteket meghallgathassa, és hogy a bizottság a meghallgatást követő ülésen erről szavazhasson;
   b) a politikai feltételek kivételével a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és a plenáris ülés határozatait titkos szavazással hozza meg;
   c) a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatásai nyilvánosak, és a tanácskozásokat videón közvetítik;
   d) a Parlament határozatait a plenáris ülésen leadott szavazatok többségével hozza meg, és véleményét a Tanács köteles tiszteletben tartani; a jelöltek a szavazáson jelen vannak, és elutasító eredmény esetén az EP elnöke megkérdezi tőlük, hogy a jelöltségtől visszalépnek-e;

43.  úgy véli, hogy az Európai Számvevőszék tagjainak kinevezésére vonatkozó kritériumokat az EUMSZ 286. cikke alapján tovább kell pontosítani, és hangsúlyozza, hogy a Parlament értékelését elsősorban a következő szempontok alapján alakítja ki:

   a) a közfinanszírozás, az ellenőrzés és az irányítás terén szerzett magas szintű szakmai tapasztalat, valamint az európai intézmények kormányzásának alapos ismerete;
   b) jó ellenőrzési eredmények és annak bizonyítása, hogy a jelölt nagyon jól ismeri az Európai Unió valamely munkanyelvét;
   c) szükség esetén annak igazolása, hogy a jelöltet a korábban ellátott vezetői kötelezettségei alól előzetesen felmentették;
   d) a jelölt nem tölthet be választott tisztséget és nem lehet semmilyen feladatköre politikai pártban a kinevezés időpontjától kezdődően;
   e) a jelölt elismert, magas szintű feddhetetlensége és erkölcsössége;
   f) az ellátandó munka jellegére való tekintettel a jelölt életkorát is figyelembe kell venni, ésszerűnek tekintendő például annak kikötése, hogy a Számvevőszék tagja kinevezésekor nem lehet idősebb 67 évesnél;
   g) a tagok legfeljebb két alkalommal választhatók meg;
   h) végezetül, a Parlament nagyon komolyan veszi a Számvevőszék tagjai között a nemek kiegyensúlyozott képviseletének kérdését;

44.  felszólítja a Tanácsot, hogy vállaljon kötelezettséget arra, hogy:

   a) a Parlamentnek tagállamonként legalább két jelöltet – egy nőt és egy férfit – javasol;
   b) javaslatait akként állítja össze, hogy az teljes egészében megfeleljen a Parlament állásfoglalásaiban meghatározott szempontoknak, azzal a feltétellel, hogy a maga részéről a Parlament is gondoskodik ezen szempontok maradéktalan tiszteletben tartásáról;
   c) a jelöltek neve mellett a szakmai pályafutásuk releváns részleteit is feltünteti, valamint rendelkezésre bocsát minden olyan információt és véleményt, amelyeket a tagállamok belső döntéshozatali eljárásaik során rendelkezésére bocsátanak;
   d) továbbítja a jelölésekkel kapcsolatban a tagállamoktól kapott valamennyi információt, figyelembe véve, hogy az információ visszatartása esetén a Parlament köteles lenne saját vizsgálatokat végezni, ami elkerülhetetlenül késleltetné a kinevezési eljárást;
   e) megkeresi azokat a megfelelő tagállami szerveket, amelyeket fel fognak kérni arra, hogy a Számvevőszékbe tagokat jelöljenek, és felhívja ezen szervek figyelmét a Parlament által megállapított szempontokra és eljárásokra;
   f) tartózkodik attól, hogy a tagállamoktól származó, kizárólag politikai szempontokon alapuló új javaslatok figyelembevétele alapján jelöléseket vonjon vissza vagy új jelölteket állítson;
   g) a fenti eset bekövetkezése esetén tiszteletben tartja a Parlament kedvezőtlen véleményét a helyzetről, és új jelöltre (jelöltekre) tesz javaslatot;

45.  a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és a plenáris ülés előtti eljárás tekintetében a következőket rögzíti:

   a) a jelölésekre vonatkozó valamennyi ajánlást jelentés formájában kell benyújtani, a jelentést a szavazatok többségével fogadják el, és a jelentés pusztán a jelölés tényét tartalmazza;
   b) a jelentés tartalmazza:
   i. a Parlament elé terjesztés körülményeit összefoglaló bevezető hivatkozásokat;
   ii. az illetékes bizottság eljárását felvázoló preambulumbekezdéseket;
   iii. a szöveg rendelkező részét, amely kizárólag a következőt tartalmazza:
   kedvező vélemény, vagy
   kedvezőtlen vélemény;
   c) a bevezető hivatkozásokat és preambulumbekezdéseket nem bocsátják szavazásra;
   d) az életrajzot és a kérdőívre adott válaszokat a jelentéshez mellékelik;
   e) a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és a plenáris ülés szavaz az adott jelölt kinevezéséről;

o
o   o

46.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Számvevőszéknek, valamint tájékoztatás céljából az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok parlamentjeinek és ellenőrző intézményeinek.

(1) HL C 107., 2004.4.30., 1. o.
(2) HL C 337., 1992.12.21., 51. o.
(3) HL C 43., 1995.2.20., 75. o.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0319.
(5) A francia „Déclaration d'assurance” kifejezés rövidítése.

Utolsó frissítés: 2017. május 30.Jogi nyilatkozat