Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2013/0049(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0355/2013

Előterjesztett szövegek :

A7-0355/2013

Viták :

PV 15/04/2014 - 7
CRE 15/04/2014 - 7

Szavazatok :

PV 15/04/2014 - 17.5

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2014)0383

Elfogadott szövegek
PDF 638kWORD 289k
2014. április 15., kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Fogyasztói termékbiztonság ***I
P7_TA(2014)0383A7-0355/2013
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a fogyasztói termékbiztonságról, valamint a 87/357/EGK tanácsi irányelv és a 2001/95/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0078 - C7-0042/2013 – 2013/0049(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0078),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0042/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. május 22-i véleményére(1) ,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0355/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet ismét a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy ha a javaslat helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 271., 2013.9.19., 81. o.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra a fogyasztási cikkek biztonságosságáról, valamint a 87/357/EGK tanácsi irányelv és a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló …/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(EGT-vonatkozású szöveg)
P7_TC1-COD(2013)0049

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1) ,

rendes jogalkotási eljárás keretében(2) ,

mivel:

(1)  A általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(3) a belső piacon megtalálható termékekre vonatkozó alapvető követelményként előírja, hogy a fogyasztási cikkeknek biztonságosaknak kell lenniük, valamint hogy a tagállamok piacfelügyeleti hatóságainak fel kell lépniük a veszélyes termékek ellen, és ennek érdekében információcserét kell folytatniuk a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszeren (RAPEX) keresztül. A 2001/95/EK irányelvet alapvető felülvizsgálat alá kell vonni annak érdekében, hogy hatékonyabban alkalmazható legyen, és összhangba kerüljön uniós jogszabályi változásokkal a piacfelügyelet, a gazdasági szereplőkre háruló kötelezettségek és a szabványosítás terén. Az egyértelműség érdekében ez a rendelet hatályon kívül helyezi a 2001/95/EK irányelvet, és annak helyébe lép. [Mód. 1]

(2)  A megfelelő jogi eszköz a rendelet, mivel világos és részletes szabályokat ír elő, amelyek nem adnak teret arra, hogy a tagállamok a jogszabályt egymástól eltérően ültetessék át és alkalmazzák . A rendelet a jogi követelmények egyidejű uniós szintű alkalmazhatóságát is biztosítja. [Mód. 2]

(3)  A jelen rendeletnek magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében az Uniónak hozzá kell járulnia a fogyasztók egészségének és biztonságának védelméhez. Ezzel kapcsolatban e rendelet elengedhetetlen ahhoz, hogy a biztonságos termékek belső piaca mint alapvető cél megvalósuljon, ugyanakkor az Európai Unió működéséről szóló szerződés ( EUMSZ) 169. cikkében említett célok eléréséhez is hozzájárul. megvalósításához. Különösen törekednie kell a belső piac működésének biztosítására a fogyasztók általi használatra tervezett termékek esetében oly módon, hogy egységes szabályokat állít fel az általános biztonsági követelményekre, az értékelési kritériumokra és a gazdasági szereplők kötelezettségeire vonatkozóan. Mivel a piacfelügyeleti szabályokat, beleértve a RAPEX-szel kapcsolatos szabályokat is [ a termékek piaci felügyeletéről szóló ] […/…/EU] rendelet (4) tartalmazza, amely a jelen rendelet hatálya alá tartozó termékekre is vonatkozik, ebben a rendeletben nincs szükség további rendelkezésekre a piaci felügyelet vagy a RAPEX vonatkozásában . [Mód. 3]

(3a)  E rendeletnek különösen törekednie kell a belső piac működésének biztosítására a fogyasztók általi használatra tervezett termékek esetében oly módon, hogy egységes szabályokat állít fel az általános biztonsági követelményekre, az értékelési kritériumokra és a gazdasági szereplők kötelezettségeire vonatkozóan. Mivel a piacfelügyeleti szabályokat, beleértve a RAPEX-szel kapcsolatos szabályokat is a/az …/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) (6) tartalmazza, ebben a rendeletben nincs szükség további rendelkezésekre a piaci felügyelet vagy a RAPEX vonatkozásában. [Mód. 4]

(3b)  A fogyasztók biztonsága nagymértékben függ az uniós termékbiztonsági előírások hatékony érvényesítésétől. A nemzeti és uniós szintű piacfelügyeleti tevékenységeket folyamatosan javítani kell, emellett a globális piac és a progresszíven összetett értékesítési lánc alkotta folyton változó kihívásoknak való megfelelés érdekében e tevékenységeknek egyre eredményesebbnek kell lenniük. Az elégtelen piacfelügyeleti rendszerek torzíthatják a versenyt, kockára tehetik a fogyasztók biztonságát, és alááshatják a polgárok belső piacba vetett bizalmát. A tagállamoknak ezért szisztematikus eljárásmódot kell kialakítaniuk a piacfelügyelet és egyéb végrehajtási tevékenységek növekvő hatékonyságának biztosításához, és lehetővé kell tenni azoknak a közvélemény, valamint az érdekelt felek felé való átláthatóságát. [Mód. 5]

(4)  Az élelmiszerekre, takarmányokra és kapcsolódó területekre vonatkozó uniós jogszabályok külön meghatározzák a hatályuk alá tartozó termékek biztonságát szavatoló jogi rendszert. Ezért e rendelet az említett termékekre nem vonatkozik, kivéve azokat az anyagokat és tárgyakat, amelyek rendeltetésszerűen élelmiszerekkel kerülnek kapcsolatba, feltéve hogy az 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) vagy más, csak élelmiszerekkel kapcsolatos vegyi és biológiai kockázatokkal foglalkozó élelmiszer-specifikus jogszabályok által nem szabályozott kockázatokról van szó.

(5)  A gyógyszereket forgalomba hozatal előtti értékelésnek kell alávetni, amely egy speciális kockázat-haszon elemzést is magában foglal. Ezért ezeket a termékeket e rendelet alkalmazási köréből teljesen ki kell zárni.

(6)  Ez a rendelet nem alkalmazandó a szolgáltatásokra. Ugyanakkor a fogyasztók egészségének és biztonságának szavatolása érdekében a fogyasztók számára a nekik nyújtott szolgáltatás összefüggésében használt, szállított vagy forgalmazott termékek valamennyi termék tekintetében alkalmazni kell, beleértve azokat a termékeket is, amelyeknek a fogyasztók közvetlenül ki vannak téve egy szolgáltatás szolgáltató általi nyújtása során. Nem tartoznak e rendelet hatálya alá a fogyasztók által közlekedésre és utazásra használt, a szolgáltatást nyújtó által működtetett berendezések, mivel azokat a nyújtott szolgáltatás biztonságával összefüggésben kell kezelni. [Mód. 6]

(6a)  E rendeletnek a kizárólag szakmai felhasználásra szánt, de később a fogyasztói piacra került termékekre is vonatkoznia kell, mivel ésszerűen előrelátható feltételek mellett használva veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét és biztonságát. [Mód. 7]

(6b)  Nem tartoznak e rendelet hatálya alá a fogyasztók által utazásra használt, a szolgáltató által működtetett berendezések, mivel azokat a nyújtott szolgáltatás biztonságával összefüggésben kell kezelni. [Mód. 8]

(7)  Az adott termékeket vagy termékkategóriákat szabályozó ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályok kidolgozása ellenére gyakorlatilag lehetetlen minden létező vagy később kifejlesztésre kerülő fogyasztási cikkre kiterjedő uniós jogszabályt alkotni. Ezért a hiányosságok pótlása és a más módon nem biztosított fogyasztóvédelem biztosítása érdekében továbbra is szükség van egy horizontális jellegű jogszabályi keretre, különös tekintettel a fogyasztók egészségének és biztonságának magas szintű, az EUMSZ 114. és 169. cikke szerinti védelmére.

(8)  Az e rendelet hatálya alá tartozó fogyasztási cikkek tekintetében a rendelet különböző részeinek alkalmazási körét világosan el kell határolni az ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályoktól. Míg az e rendelet I. fejezetében található általános termékbiztonsági követelmény és az ahhoz kapcsolódó rendelkezések minden fogyasztási cikkre vonatkoznak, a gazdasági szereplők kötelezettségei nem alkalmazandók azokban az esetekben, amikor uniós harmonizációs jogszabályok – például a kozmetikai termékekkel, játékokkal, elektromos készülékekkel és építőipari termékekkel kapcsolatos uniós jogszabályok – egyenértékű kötelezettségeket írnak elő. [Mód. 9]

(9)  E rendeletnek és az ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályoknak a gazdasági szereplők konkrét kötelezettségei tekintetében történő összehangolása érdekében a gyártókra, a meghatalmazott képviselőkre, az importőrökre és a forgalmazókra vonatkozó rendelkezéseknek a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat(8) referenciarendelkezésein kell alapulnia. Mindazonáltal az uniós harmonizált jogszabály nem róhat szükségtelen adminisztratív terheket a gazdasági szereplőkre. [Mód. 10]

(10)  E rendelet alkalmazási köre nem korlátozható a fogyasztási cikkek egyetlen értékesítési módszerére sem, így a távértékesítés – mint az elektronikus értékesítés, online értékesítés és kereskedelmi platformokon történő értékesítés – is a hatálya alá tartozik. [Mód. 11]

(11)  E rendelet az értékesítési láncba kereskedelmi tevékenység keretében visszakerülő használt termékekre is vonatkozik, feltéve, hogy azokat ilyen termékként hozták forgalomba, valamint az eredetileg e rendelet hatálybalépését követően forgalomba hozott, használt termékekre is, kivéve az olyan használt termékeket, amelyeknél a fogyasztó ésszerűen nem várhatja el, hogy azok eleget tegyenek az aktuális biztonsági követelményeknek (pl. régiségek). [Mód. 12]

(12)  E rendelet vonatkozik továbbá azokra a fogyasztási cikkekre – és megtiltja ezek forgalomba hozatalát , behozatalát, gyártását és kivitelét – , amelyek ugyan nem élelmiszerek, de hasonlítanak az élelmiszerekre és a fogyasztók –különösen a kisgyermekek – könnyen összetéveszthetők összetéveszthetik azokkal, így egyes fogyasztók, különösen a gyermekek, a szájukba vehetik, szopogathatják vagy lenyelhetik őket, aminek nyomán például fulladás, mérgezés, illetve az emésztőrendszer perforációja e fogyasztási cikkeket, ami halált vagy elzáródása következhet be sérülést okozhat . Az ilyen, élelmiszerekre hasonlító termékeket eddig a másnak látszó, és ezáltal a fogyasztók egészségét vagy biztonságát veszélyeztető termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1987. június 25-i 87/357/EGK tanácsi irányelv(9) szabályozta, amelyet hatályon kívül kell helyezni. [Mód. 13]

(13)  A termékek biztonságát valamennyi fontos szempont – különösen az érintett termékek és csomagolásuk sajátosságai, összetétele, alapanyagai, összetevői és kiszerelése, valamint a termékeket valószínűleg használó fogyasztói csoportok (különös tekintettel az olyan kiszolgáltatott fogyasztói csoportokra, mint a gyermekek, az idősek és a fogyatékossággal élő személyek) – figyelembevételével kell értékelni. [Mód. 14]

(13a)  Az EUMSZ 191. cikkének (2) bekezdésében szereplő elővigyázatosság elve – amelyet többek között az elővigyázatossági elvről szóló 2000. február 2-i bizottsági közlemény is ismertet – a termékbiztonságnak és a fogyasztók biztonságának is egyik alapelve, amelyet megfelelően figyelembe kell venni a valamely termék biztonságának értékelésére szolgáló kritériumok meghatározásakor. [Mód. 15]

(13b)  E rendeletnek figyelembe kell vennie az ún. gyermekek számára vonzó termékeket, melyek megjelenése, csomagolása és jellemzői bármely szempontból hasonlítanak a gyermekek számára vonzó, illetve gyermekek általi felhasználásra szánt játék vagy tárgy megjelenéséhez vagy jellemzőihez. A gyermekek számára vonzó termékek esetében továbbá értékelni kell, hogy milyen szintű kockázatot képviselnek, és megfelelő intézkedéseket kell tenni a kockázat mérséklése érdekében. [Mód. 16]

(13c)  Egy termék biztonságának értékelésekor fokozottan figyelembe kell venni, ha a termék olyan sérüléseket okozott, amelyeket bejelentettek a sérülések …/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott páneurópai adatbázisába. [Mód. 17]

(14)  Az egymást átfedő biztonsági követelmények és az egyéb uniós jogszabályokkal való ütközések elkerülése érdekében a személyek egészségét és biztonságát szavatolni kívánó ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályoknak megfelelő termékek a jelen javasolt rendelet értelmében biztonságosnak vélelmezendők.

(15)  A gazdasági szereplőknek az értékesítési láncban betöltött szerepüktől függően felelősséget kell viselniük a termékek megfelelőségéért a fogyasztók egészségének és biztonságának magas szintű védelme érdekében. Ezzel kapcsolatban a gazdasági szereplőknek a 768/2008/EK határozatban foglalt kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket szigorúan össze kell hangolni, mivel így egyenlő versenyfeltételek biztosíthatók a gazdasági szereplők azon kötelezettségei tekintetében, amelyek – e rendeletnek megfelelően – harmonizált uniós, illetve nem harmonizált jogszabályok hatálya alá tartoznak. [Mód. 20]

(15a)  Az uniós harmonizációs jogszabályok, illetve az egészségvédelmi és biztonsági előírásokkal kapcsolatos európai szabványok vagy nemzeti jogszabályok hatályán kívül eső termékek esetében a gazdasági szereplőknek különös kritériumok alapján értékelniük kell a termékek biztonságosságát, és ennek alapján kell meghatározniuk a termékhez kapcsolódó kockázati szintet. A piacfelügyeleti hatóságok segíthetik a gazdasági szereplőket a biztonság-értékelésben. [Mód. 21]

(15b)  Annak elősegítése érdekében, hogy biztonságos termékek kerüljenek forgalomba, a gazdasági szereplők – különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – számára lehetővé kell tenni, hogy oly módon tegyenek eleget e rendelet szerinti kötelezettségeiknek, hogy konzorciumokat hoznak létre egyrészt a termékbiztonsági előírások és magas színvonalú előírások betartásának garantálása, másrészt az egyes vállalkozásokra háruló költségek és adminisztratív terhek csökkentése céljából. [Mód. 22]

(16)  Az ellátási és értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy csak olyan termékeket forgalmazzanak, amelyek biztonságosak és megfelelnek e rendelet előírásainak. Az egyes gazdasági szereplőkhöz rendelt szerepkörhöz tartozó kötelezettségeket egyértelműen és arányosan kell elosztani az ellátási és az értékesítési folyamatban.

(16a)  A gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy az általuk forgalomba hozott termékek tervezése és gyártása az e rendeletben előírt biztonsági követelményekkel összhangban történjen. A gyártó kötelezettségeinek pontosítása és a kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése érdekében a Bizottságnak általános uniós kockázatértékelési módszertant kell kidolgoznia a termékekre vonatkozóan, és a kockázatok elemzésére felhasználóbarát elektronikus eszközöket kell létrehoznia. A módszertannak – a bevált gyakorlatok és az érdekelt felek hozzájárulásai alapján – olyan hatékony kockázatértékelési eszközt kell meghatároznia, amelyet a gyártók a termékek tervezése során használhatnak. [Mód. 23]

(16b)  A gazdasági szereplők, a piacfelügyeleti hatóságok és a fogyasztók közötti kommunikáció elősegítése érdekében a tagállamoknak ösztönözniük kell a gazdasági szereplőket arra, hogy postai elérhetőségük mellett internetes elérhetőségüket is adják meg. [Mód. 24]

(17)  Az importőrök felelősséget viselnek azért, hogy az általuk az uniós piacon forgalomba hozott, harmadik országból származó termékek eleget tegyenek e rendelet követelményeinek. Ezért az importőrök konkrét kötelezettségeit bele kell foglalni ebbe a rendeletbe.

(18)  A gyártó vagy az importőr által forgalomba hozott termékeket a forgalmazó forgalmazza, akinek megfelelő gondossággal kell eljárnia, hogy a terméket olyan módon kezelje, hogy azzal ne befolyásolja hátrányosan a termék e rendeletnek való megfelelését.

(18a)  A forgalmazónak biztosítania kell, hogy a gyártó és az importőr eleget tett kötelezettségeinek, azaz ellenőriznie kell, hogy a terméken vagy annak csomagolásán feltüntette-e a termék nevét, a modell nevét, a márkanevet vagy a gyártó és az importőr elérhetőségi címét, valamint terméken a gyártó tételszámát, a sorozatszámot vagy a termék azonosítására szolgáló más elemet. A forgalmazónak nem kell minden egyes terméket egyenként ellenőriznie, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy a gyártó vagy az importőr nem tett eleget kötelezettségeinek. [Mód. 25]

(19)  Minden olyan gazdasági szereplőt, aki saját neve vagy védjegye alatt egy terméket forgalomba hoz, illetve akként módosít, hogy azzal befolyásolja az e rendeletben előírt követelményeknek való megfelelést, gyártónak kell tekinteni; e gazdasági szereplőnek vállalnia kell a gyártót terhelő kötelezettségeket.

(20)  A termékek azonosíthatóságának és nyomon követhetőségének a teljes értékesítési láncban való biztosítása elősegíti a gazdasági szereplők azonosítását és a nem biztonságos termékek elleni megfelelő kiigazító intézkedések meghozatalát (például célzott visszahívások). Ily módon a termékek azonosíthatósága és nyomon követhetősége révén a fogyasztók és a gazdasági szereplők pontos tájékoztatást kapnak a nem biztonságos termékekről, amivel javítható a piacba vetett bizalom és elkerülhetők a kereskedelem szükségtelen zavarai. Ezért a termékeken fel kell tüntetni azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik az azonosításukat, illetve a gyártó és adott esetben az importőr azonosítását. A gyártóknak emellett termékeikre vonatkozó műszaki dokumentációt kell készíteniük; ennek érdekében a legmegfelelőbb és legköltséghatékonyabb lehetőséggel (például elektronikus módszerrel) élhetnek. Ezen túlmenően a gazdasági szereplőknek tudniuk kell azonosítani azokat a szereplőket, akik nekik szállítottak, illetve akiknek ők maguk szállítottak egy-egy terméket. A személyes adatok e rendelet céljaira történő feldolgozása tekintetében alkalmazni kell a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(11) .

(20a)  A globalizáció, az intenzívebb kiszervezés és a megnövekedett nemzetközi kereskedelem következtében több termékkel kereskednek a világpiacon, és ezzel kapcsolatban elengedhetetlen, hogy a globális szabályozók és más érdekelt felek együttműködjenek egymással a fogyasztási cikkek biztonságossága területén az összetett beszállítói láncok és a nagyobb kereskedelmi volumen okozta kihívások kezelése céljából. A Bizottságot ösztönözni kell arra, hogy harmadik országok piacfelügyeleti hatóságaival való kétoldalú együttműködésen keresztül fokozottan középpontba helyezze a termékek tervezés által garantált biztonságosságát. [Mód. 26]

(20b)  A már bevezetett, jelenlegi nyomonkövetési rendszereket és azonosítási eljárásokat hatékonyan végre kell hajtani és tökéletesíteni kell. Ezzel kapcsolatban a jobb teljesítmény és a gazdasági szereplők adminisztratív terhei csökkentésének biztosítása érdekében szükség van a meglévő technológiák alkalmazásának felmérésére és értékelésére. E rendelet egyik célkitűzése, hogy folyamatosan javítsa a gazdasági szereplők és termékek vonatkozásában előírt nyomonkövetési rendszereket. [Mód. 27]

(20c)  A nyomonkövethetőség jövőbeli javítása érdekében a Bizottságnak fel kell mérnie, hogyan lehetne előmozdítani egyedi nyomonkövetési és termékhitelesítési technológiák alkalmazását. E felmérés során az értékelt technológiáknak biztosítaniuk kell többek között a fogyasztási cikkek biztonságosságát, javítaniuk kell a nyomonkövetési mechanizmusokat, és nem jelenthetnek felesleges adminisztratív terhet a gazdasági szereplők számára, e technológiák költségeinek a fogyasztókra való áthárítását megelőzendő. [Mód. 28]

(20d)  A nemzeti kapcsolattartó pontok 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12) való létrehozása nyomán a termékbiztonsági kapcsolattartó pontoknak a tagállamokban a gazdasági szereplőket szolgáló információs pontként kell működniük annak érdekében, hogy a termékbiztonsági előírásokkal és jogszabályokkal kapcsolatos iránymutatással és képzéssel segítsék az említett szereplőket. [Mód. 29]

(21)  A származás jelzése kiegészíti a gyártó nevével és címével kapcsolatos, e rendeletben meghatározott alapvető nyomonkövethetőségi követelményeket követelmények szükséges kiegészítése . Ezenfelül a származási ország feltüntetése segít a termék tényleges gyártási helyének megállapításában azokban az esetekben, amikor a gyártóval nem lehet kapcsolatba lépni, vagy különösen amikor a megadott cím nem egyezik meg a tényleges gyártási hellyel, amikor a gyártó neve és címe egyaránt hiányzik, vagy amikor a cím a nem fellelhető csomagoláson volt . Az ilyen információk megkönnyíthetik a piacfelügyeleti hatóságok számára, hogy megállapítsák a termék tényleges gyártási helyét, emellett pedig a megfelelő válaszintézkedés érdekében lehetővé teszik a két- vagy többoldalú termékbiztonsági együttműködés keretében történő kapcsolatfelvételt a származási országok hatóságaival. [Mód. 30]

(21a)  A termék származásának feltüntetése megkönnyítené a fogyasztók számára a termékláncra vonatkozó információkhoz való hozzáférést, ami növelné tudatosságuk szintjét. Különösen akkor áll fenn a fogyasztók megtévesztésének veszélye, amikor a gazdasági szereplők kötelezettségeinek megfelelően feltüntetik a gyártó nevét, mivel a gyártó nevének feltüntetése alapján a fogyasztó nem feltétlenül tudja megállapítani a gyártás helyét. Ezért a származás feltüntetése az egyetlen eszköz, amelynek segítségével a fogyasztók meg tudják állapítani, hogy melyik a gyártó ország. [Mód. 31]

(21b)  Az Unió kereskedelmi partnerei közül számos országban kötelező a származás feltüntetése a termék címkéjén és a vámáru-nyilatkozaton. A származás feltüntetésének e rendelet szerinti bevezetése nyomán az Unió összhangba kerül a nemzetközi kereskedelmi rendszerrel. Ezenfelül, mivel a származás feltüntetésének kötelezővé tétele az Unió területén található valamennyi – importált vagy nem importált – nem élelmiszer jellegű termékre vonatkozik, e követelmény az Unió nemzetközi kereskedelmi kötelezettségeivel is összhangban áll. [Mód. 32]

(22)  A jelen rendeletben előírt általános biztonsági követelmény hatékony és egységes alkalmazásának megkönnyítése érdekében fontos bizonyos termékekre és veszélyekre vonatkozó európai szabványok alkalmazása oly módon, hogy azokról a termékekről, amelyek megfelelnek valamely az Európai Unió Hivatalos Lapjában hivatkozott európai szabványnak, vélelmezendő, hogy az említett követelménynek is megfelelnek.

(23)  Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy szükség van egy olyan európai szabványra, amely szavatolja bizonyos termékeknek a jelen rendelettel előírt általános biztonsági követelménynek való megfelelését, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(13) szerint fel kell kérnie egy vagy több európai szabványügyi szervezetet ara, hogy kidolgozzon vagy megnevezzen egy olyan szabványt, amely biztosítja, hogy az annak megfelelő termékek biztonságosnak vélelmezhetők. Az ilyen európai szabványokra vonatkozó hivatkozásokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában .

(24)  Az e rendeletben foglaltakat elősegítő európai szabványok igénylésével, illetve az azokkal szembeni hivatalos kifogásokkal kapcsolatos eljárásokat ebben a rendeletben kell meghatározni, és össze kell hangolni az 1025/2012/EU rendelettel. Az európai szabványokkal kapcsolatos kérdések általános összhangjának biztosítása céljából az európai szabványok iránti felkéréseket vagy az európai szabványokkal szembeni kifogásokat – a fogyasztási cikkek biztonságosságával foglalkozó tagállami szakértőkkel és az érintett érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációkat követően – az ezzel a rendelettel létrehozott bizottság elé kell terjeszteni. [Mód. 33]

(25)  Azon európai szabványoknak, amelyek hivatkozásait a 2001/95/EK irányelvnek megfelelően közzétették, továbbra is alapot kell jelenteniük az általános biztonsági követelménynek való megfelelés vélelmezéséhez. A Bizottság által a 2001/95/EK irányelvnek megfelelően kiadott szabványosítási megbízások az ennek a rendeletnek megfelelően benyújtott szabványosítási felkérésnek tekintendők.

(26)  Amennyiben nem állnak rendelkezésre a termékek biztonságosságának értékelésére alkalmas megfelelő európai szabványok vagy más elfogadott eszközök, a termékbiztonság értékelésekor az EUMSZ 292. cikke alapján e célra elfogadott bizottsági ajánlásokat kell tekintetbe venni.

(26a)  A fogyasztók egészségének és biztonságának magas szintű védelme érdekében a jogi aktusoknak az EUMSZ 290. cikkével összhangban történő elfogadására vonatkozó hatáskört a Bizottságra kell ruházni azon termékek meghatározása érdekében, amelyeknél a gyártó és az importőr nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és címét a termékhez kapcsolódó alacsony kockázati szint miatt magán a terméken nem szükséges feltüntetni, továbbá a személyekre potenciálisan súlyos egészségi vagy biztonsági kockázatot jelentő termékek, termékkategóriák és -csoportok azonosítása érdekében, valamint azon adatok meghatározása érdekében, amelyeket a gazdasági szereplőknek a nyomon követési rendszer révén gyűjteni és tárolni kell. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(27)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a veszélyt jelentő termékekkel kapcsolatos, a piacfelügyeleti hatóságok tájékoztatásának kötelezettsége alóli mentesség tekintetében, az adathordozó-típus és annak a terméken való, a nyomonkövetési rendszer céljaira történő elhelyezése tekintetében, az európai szabványügyi szervezeteknek címzett szabványosítási felkérések tekintetében, valamint az európai szabványokkal szembeni hivatalos kifogásokkal kapcsolatos döntések tekintetében. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(14) megfelelően kell gyakorolni.

(28)  A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az európai szabványokkal szembeni kifogásokra vonatkozó döntésekkel kapcsolatos végrehajtási jogi aktusok elfogadására, illetve abban az esetben, ha az érintett európai szabványok hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában még nem tették közzé, mivel az adott szabvány még nem vezetett az e rendeletben meghatározott általános biztonsági követelménynek való megfelelés vélelmezéséhez.

(30)  A tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozóan, és gondoskodniuk kell azok végrehajtásáról. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, azokat a jogsértés súlyosságának, időtartamának és szándékos jellegének és gyakoriságának, valamint a vállalkozások az alkalmazottak száma és az érintett gazdasági szereplők éves forgalma szerinti méretének arányában kell megállapítani, különös tekintettel a kkv-kra . A jogsértéseknek uniós szinten összehangolt közigazgatási szankciókat kell maguk után vonni. A tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy az ilyen szankciókból befolyt bevételeket piacfelügyeleti tevékenységekre fordítsák. [Mód. 34]

(30a)  Az elrettentő hatás fokozása érdekében a Bizottságnak nyilvánossá kell tennie a büntetéseket. Ezenkívül az egész Unióra kiterjedő nyilvános feketelistán kell feltüntetni azokat a gazdasági szereplőket, akikről többször is bebizonyosodott, hogy szándékosan megszegték e rendeletet. [Mód. 35]

(31)  Ahhoz, hogy a gazdasági szereplők, a tagállamok és a Bizottság igazodni tudjanak az e rendelet által bevezetett változásokhoz, az e rendeletben leírt követelmények hatályba lépéséig helyénvaló kellő hosszúságú átmeneti időszakot biztosítani.

(32)  Tekintettel arra, hogy e rendelet célját – nevezetesen a belső piac fogyasztóknak szánt termékek tekintetében való megfelelő működésének biztosítását és a fogyasztók magas szintű egészség- és biztonságvédelmét és a fogyasztóvédelmet – tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, és az intézkedés léptéke miatt a cél uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket,

(33)  Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket. E rendelet különösen törekszik arra, hogy teljes körűen biztosítsa az emberi egészség és a fogyasztók magas szintű védelmével, valamint a vállalkozás szabadságával kapcsolatos kötelezettségek teljesítését.

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és célkitűzés [Mód. 36]

E rendelet célja a belső piac megfelelő működésének biztosítása magas szintű egészségvédelem, biztonság és fogyasztóvédelem fenntartása mellett. [Mód. 37]

Ez a rendelet meghatározza az uniós piacon forgalomba hozott vagy forgalmazott fogyasztási cikkek biztonságosságára vonatkozó szabályokat.

E rendelet rendelkezései az elővigyázatosság elvén alapulnak. [Mód. 38]

2. cikk

Alkalmazási kör

(1)  Ez a rendelet a valamely gyártási folyamatból származó, forgalomba hozott vagy forgalmazott termékekre – beleértve az internetes forgalmazást – vonatkozik, függetlenül attól, hogy azok új, használt vagy újrafeldolgozott állapotúak-e, feltéve, hogy megfelelnek az alábbi kritériumok bármelyikének: [Mód. 39]

a)  fogyasztóknak szánták őket;

b)  ésszerű megítélés alapján előreláthatónak tekinthető körülmények között valószínűleg fogyasztók fogják használni, még ha a forgalomba hozatalkor nem is közvetlenül fogyasztóknak szánták őket azokat ; azon termékek esetében nem valószínű a fogyasztók általi használat, amelyeket szakemberek általi kizárólagos felhasználásra szántak, és akként címkéztek és mutattak be; [Mód. 40]

c)  fogyasztók valamely nekik nyújtott a termékeket szolgáltatás keretében ki vannak téve e termékeknek biztosítják a fogyasztóknak, függetlenül attól, hogy a terméket maga a fogyasztó használja-e . [Mód. 41]

(2)  E rendelet nem vonatkozik a felhasználás előtt megjavítandó vagy újrafeldolgozandó termékekre, amennyiben azokat ilyen termékként forgalmazzák, és azokra a használt termékekre sem, amelyeket elsőként ... (15) előtt hoztak forgalomba. [Mód. 42]

(3)  Ez a rendeletet nem alkalmazandó a következőkre:

a)  emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények;

b)  élelmiszerek;

c)  rendeltetésszerűen élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő anyagok és tárgyak, amennyiben az azokhoz kapcsolódó kockázatok az 1935/2004/EK rendelet vagy más, élelmiszerekre vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá tartoznak;

d)  takarmány;

da)  a 90/385/EGK tanácsi irányelv (16) , a 93/42/EGK tanácsi irányelv (17) és a 98/79/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (18) meghatározott orvostechnikai eszközök; [Mód. 43]

e)  élő növények és állatok, géntechnológiával módosított szervezetek és zárt rendszerben felhasznált, géntechnológiával módosított mikroorganizmusok, valamint a közvetlenül a növények vagy állatok reprodukciójához kapcsoló növényi vagy állati eredetű termékek;

f)  állati melléktermékek és azokból származó termékek;

g)  növényvédő szerek;

h)  a fogyasztók által közlekedésre és utazásra használt, a szolgáltatást nyújtó által működtetett berendezések a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatás keretében;

i)  régiségek;

ia)  a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (19) meghatározott építési termékek. [Mód. 44]

(4)  E rendelet II–IV. fejezete nem vonatkozik azokra a termékekre, amelyek az emberi egészség és biztonság védelmét szolgáló, uniós harmonizációs jogszabályokban vagy azok nyomán meghatározott követelmények hatálya alá tartoznak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „biztonságos termék”: minden olyan eredeti termék, amely megfelel az egészségre és biztonságra vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak. Ilyen jogszabályok hiányában a „biztonságos termék” minden olyan termék, amely rendes vagy ésszerűen előre látható használati feltételek mellett – ideértve a használat időtartamát és adott esetben az üzembehelyezési, telepítési, karbantartási, képzési és karbantartási felügyeleti előírásokat is – nem jelent kockázatot, vagy kizárólag a termék használatával összeegyeztethető, elfogadhatónak tekintett és a személyek biztonsága és egészsége magas szintű védelmének megfelelő legkisebb kockázatot jelenti; [Mód. 45]

1a.  „termékmodellek”: olyan egyedinek tekintett termékek, amelyek azonos vagy hasonló alapvető jellemzőkkel rendelkeznek, illetve adott esetben olyan eltéréseket mutatnak, amelyek nem befolyásolják biztonsági szintjüket, kivéve ha a gyártó vagy az importőr ennek ellenkezőjét bizonyítja; [Mód. 46]

2.  „forgalmazás”: az uniós piacon valamely termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében;

3.  „forgalomba hozatal”: a terméknek az uniós piacon első alkalommal történő forgalmazása;

4.  „gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki a terméket gyártja, vagy aki saját nevében vagy védjegye alatt egy terméket terveztet, vagy gyártat, vagy forgalmaz;

5.  „meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki egy gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy a nevében meghatározott feladatokban eljárjon;

6.  „importőr”: az az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki egy harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon;

7.  „forgalmazó”: az a gyártótól vagy importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az értékesítési láncban, aki forgalmazza a terméket;

8.  „gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó;

9.  „nemzetközi szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti nemzetközi szabvány;

10.  „európai szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti európai szabvány;

11.  „nemzeti szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti nemzeti szabvány;

12.  „európai szabványügyi szervezet”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (8) bekezdése szerinti európai szabványügyi szervezet;

13.  „piacfelügyeleti hatóság”: a(z) …/…/EU rendelet(20) 3. cikkének 12. pontja szerinti piacfelügyeleti hatóság;

14.  „visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználó számára már forgalmazott termék visszajuttatása;

15.  „kivonás a forgalomból”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a termék forgalmazásának megakadályozása az értékesítési láncban;

16.  „uniós harmonizációs jogszabály”: minden olyan uniós jogszabály, amely harmonizálja a termékek forgalmazásának feltételeit;

17.  „súlyos veszély”: az állami hatóságok gyors beavatkozást és nyomon követést beavatkozását igénylő súlyos veszély, ideértve az olyan eseteket veszélyt is, amelyekben nem mutatkoznak közvetlen hatások amelynek hatásai nem közvetlenek . [Mód. 47]

4. cikk

Általános biztonsági követelmény

A gazdasági szereplők csak biztonságos fogyasztói termékeket hozhatnak forgalomba vagy forgalmazhatnak az uniós piacon.

4a. cikk

Az élelmiszerekre hasonlító termékek forgalmazásának, behozatalának, gyártásának és kivitelének tilalma

A tagállamok meghoznak minden olyan intézkedést, amely azon fogyasztói termékek forgalmazásának, behozatalának, gyártásának és kivitelének tiltásához szükséges, amelyek ugyan nem élelmiszerek, de hasonlítanak az élelmiszerekre és könnyen összetéveszthetők azokkal formájuk, szaguk, színük, megjelenésük, csomagolásuk, címkézésük, terjedelmük, méretük vagy bármely más jellemzőjük miatt, és ezáltal veszélyeztetik a fogyasztók egészségét és biztonságát. [Mód. 48]

5. cikk

A biztonságosság vélelmezése

E rendelet alkalmazásában egy termékről az alábbi esetekben vélelmezendő, hogy megfelel a 4. cikkben előírt általános biztonsági követelménynek:

a)  az uniós harmonizációs jogszabályokban vagy azok nyomán meghatározott, az emberi egészség és biztonság védelmét szolgáló követelmények hatálya alá eső kockázatok tekintetében, amennyiben a termék megfelel e követelményeknek;

aa)  ha eredeti, ami azt jelenti, hogy a termék vagy a termék bármely kiszerelése nem visel a védjegy tulajdonosának engedélye nélkül olyan védjegyet, amely a termék bejegyzett védjegyével azonos vagy ahhoz hasonló, és amely megtéveszti a fogyasztókat a termék valódi kilétével kapcsolatban; [Mód. 49]

b)  uniós harmonizációs jogszabályokban vagy azok nyomán meghatározott, az e cikk a) pontjában említett követelmények hiányában az európai szabványok hatálya alá tartozó kockázatok tekintetében, amennyiben a termék megfelel az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozások szerinti vonatkozó európai szabványoknak vagy azok egyes részeinek a 16. és a 17. cikknek megfelelően;

c)  uniós harmonizációs jogszabályokban vagy azok nyomán meghatározott, az a) pontban említett követelmények és a b) pontban említett európai szabványok hiányában a termék piaci forgalmazása szerinti tagállam jogszabályaiban meghatározott egészségügyi és biztonsági követelmények hatálya alá tartozó kockázatok tekintetében, amennyiben a termék megfelel ezeknek a nemzeti követelményeknek szabályoknak, feltéve hogy azok megfelelnek az uniós jogszabályoknak . [Mód. 50]

6. cikk

A termékek biztonságosságának értékelési szempontjai

(1)  Ha nem léteznek uniós harmonizációs jogszabályok, sem európai szabványok, sem a termék piaci rendelkezésre bocsátása szerinti tagállam jogszabályaiban meghatározott egészségügyi és biztonsági követelmények az 5. cikk a), aa), b) és c) pontjában leírtak szerint, a következő szempontokat kell figyelembe venni egy termék biztonságosságának értékelésekor:

a)  a termék jellemzői, ideértve eredetiségét , összetételét, csomagolását és a rá vonatkozó összeszerelési, valamint – adott esetben – telepítési és karbantartási utasítást; [Mód. 51]

b)  a termék más termékekre gyakorolt hatása, amennyiben ésszerűen előre látható, hogy más termékekkel együtt használják;

c)  a termék kiszerelése, címkézése, a rá vonatkozó bármely használati és ártalmatlanítási figyelmeztetés és utasítás, valamint a terméket érintő bármilyen egyéb megjelölés vagy tájékoztatás;

d)  a termék ésszerűen előrelátható körülmények közötti használata során veszélynek kitett fogyasztói csoportok, különösen a kiszolgáltatott fogyasztók jellemzői ; [Mód. 52]

e)  a termék megjelenése, különösen abban az esetben, ha a termék:

i.  ugyan nem élelmiszer, de hasonlít az élelmiszerekre és könnyen összetéveszthető azokkal formája, szaga, színe, megjelenése, csomagolása, címkézése, terjedelme, mérete vagy bármely más jellemzője miatt, vagy

ii.  bár nem gyermekek általi használatra tervezték vagy szánták, tervezése, csomagolása és jellemzői miatt széleskörűen a gyermekek számára vonzónak vagy a számukra tervezettnek tartott tárgyra hasonlít . [Mód. 53]

A nagyobb biztonságosság megvalósíthatóságának lehetősége vagy egyéb, kisebb kockázatot jelentő termékek rendelkezésre állása nem elégséges ok arra, hogy a termék nem biztonságosnak minősüljön.

(2)  Az e cikk (1) bekezdése alkalmazásában egy termék biztonságosságának értékelésekor a következő szempontokat kell figyelembe venni, ha azok értelmezhetők:

a)  a tudomány és a technológia állása az adott időpontban; [Mód. 54]

aa)  a fogyasztó ésszerű elvárásai a biztonságosság tekintetében a termék jellege, összetétele és rendeltetése szempontjából; [Mód. 55]

b)  az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozások szerinti, a 16. és a 17. cikknek megfelelő európai szabványoktól eltérő európai szabványok;

ba)  az európai szabványügyi szervezeteknek küldött szabványosítási kérelmekben szereplő, a 16. cikknek megfelelő alapvető követelmények, feltéve, hogy a Bizottság még nem tette közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában a harmonizált szabványra való hivatkozást; [Mód. 56]

c)  nemzetközi szabványok;

d)  nemzetközi megállapodások;

e)  a termékbiztonság értékeléséről szóló bizottsági ajánlások és iránymutatások;

f)  a termék piaci forgalmazása szerinti tagállam nemzeti szabványai;

g)  az érintett ágazatban érvényes, a termékbiztonsági helyes gyakorlatra vonatkozó magatartási kódexek;

ga)  ha a termék, termékkategóriák vagy termékcsoportok olyan sérüléseket okoztak, amelyeket bejelentettek a sérülések …/…/EU rendelettel (21) létrehozott páneurópai adatbázisába; [Mód. 57]

h)  a fogyasztó ésszerű elvárásai a biztonságosság tekintetében. [Mód. 58]

ha)  a tudomány és a technológia állása az adott időpontban. [Mód. 59]

7. cikk

A származás feltüntetése

(1)  A gyártók és az importőrök biztosítják, hogy a termékeken szerepel a származási országra utaló jelzés, illetve ha a termék mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, biztosítják, hogy ez az információ megjelenik a csomagoláson vagy a terméket kísérő dokumentumban.

(2)  A származási országnak az az e cikk (1) bekezdés bekezdése értelmében történő meghatározására a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (22) 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 23–25. 59–62 . cikkében – köztük a rendelet 62. cikkével összhangban elfogadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban – meghatározott, a nem preferenciális származásra meghatározott, a nem preferenciális származásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. [Mód. 61]

(3)  Ha a (2) bekezdésnek megfelelően meghatározott származási ország az Unió egyik tagállama, a gyártók és importőrök vagy az Uniót, vagy az adott tagállamot tüntethetik fel.

(3a)  A gyártó a származási országot csak angolul tüntetheti fel („Made in [ország]” szöveggel) teheti meg, ugyanis ez a fogyasztók számára könnyen érthető. [Mód. 62]

8. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1)  A gyártók termékeik forgalomba hozatalakor biztosítják, hogy azok tervezése és gyártása a 4. cikkben előírt általános biztonsági követelménnyel összhangban történt.

(2)  A gyártó megfelelő eljárásokkal biztosítja, hogy sorozatgyártás esetén fenntartja a 4. cikkben előírt általános biztonsági követelmény teljesítését.

(3)  A gyártók a termékkel járó esetleges kockázatok által indokolt mértékben a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében elvégzik a forgalmazott termék igazságügyi tisztviselő vagy az egyes tagállamok által kijelölt egyéb képesített személy felügyelete mellett véletlenszerűen kiválasztott mintájának vizsgálatát, amelynek során kivizsgálják a panaszokat, nyilvántartást vezetnek a panaszokról, a nem megfelelő termékekről megfelelő termékekről és a termékvisszahívásokról, és folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen ellenőrző intézkedésről ellenőrző intézkedésről . Az erre vonatkozó információt a piacfelügyeleti hatóság kérésére rendelkezésére bocsátják. [Mód. 63]

(3a)  Ha a piaci forgalomba hozott termékekre a(z) …/…/EU rendelet (23) 12. cikke alapján elfogadott bizottsági határozat vonatkozik vagy vonatkozott, a gyártók – vagy adott esetben az importőrök – a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében és az adott termék esetleges kockázataival arányosan legalább évente egyszer elvégzik a forgalmazott termék igazságügyi tisztviselő vagy az egyes tagállamok által kijelölt egyéb képesített személy felügyelete mellett kiválasztott reprezentatív mintáinak vizsgálatát. [Mód. 64]

(4)  A termékkel járó esetleges kockázatokkal arányosan a gyártó műszaki dokumentációt készít. A műszaki dokumentáció esettől függően az alábbiakat tartalmazza: [Mód. 65]

a)  a termék általános leírása, illetve a termék biztonságosságának értékelése szempontjából leglényegesebb tulajdonságok bemutatása;

b)  a termékhez kapcsolódó esetleges kockázatok, illetve az e kockázatok elhárítására vagy csökkentésére hozott intézkedések elemzése, beleértve a gyártó vagy bármely más, a gyártó megbízásából tevékenykedő fél által végzett vizsgálatok eredményeit;

c)  adott esetben az 5. cikk b) pontjában említett európai szabványok vagy a termék piaci forgalmazása szerinti tagállam jogszabályaiban meghatározott egészségügyi és biztonsági követelmények (az 5. cikk c) pontja szerint) vagy a 6. cikk (2) bekezdésében említett, a 4. cikkben előírt általános biztonsági követelmény teljesítéséhez kapcsolódó egyéb szempontok felsorolása.

Amennyiben az európai szabványokat, egészségügyi és biztonsági követelményeket vagy az első albekezdés c) pontjában említett egyéb szempontokat csak részlegesen alkalmazták, meg kell nevezni az alkalmazott részeket.

(5)  A gyártók a műszaki dokumentációt a termék forgalomba hozatala után 10 évig megőrzik és kérésre papíron vagy elektronikus formában megőrzik és a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátják számára elérhetővé teszik, továbbá indokolt kérésre átadják e hatóságoknak . [Mód. 66]

(6)  A gyártók gondoskodnak arról, hogy a termékeiken az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszámot, illetve más, a termék azonosítását lehetővé tevő, a fogyasztók számára könnyen látható és olvasható elemet helyeznek el, illetve ha a termék mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, a szükséges információt a termék csomagolásán vagy kísérő dokumentációján feltüntetik.

Ha a termék azonosítását lehetővé tévő információkat nem közvetlenül a terméken tüntették fel, a gyártók megfelelően látható módon jelzik, hogy az ezen információkat tartalmazó felületet meg kell őrizni. [Mód. 67]

(6a)  Azon termékek gyártói, amelyekre a(z) …/…EU rendelet (24) 12. cikke alapján elfogadott bizottsági határozat vonatkozik, fényképekkel illusztrált jegyzéket állítanak össze termékmodelljeikről, és megfelelő eszközök révén a nyilvánosság és más gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátják azt.

A gyártó a piacfelügyeleti hatóságok és mindazon gazdasági szereplők számára, akikhez a termék a forgalmazás során eljut, kérésre bizonyítékot szolgáltat arról, hogy – az e rendelet 3. cikkének 1a. pontjában meghatározott fogalommeghatározás szerinti – termékmodelljei eltérő alapvető jellemzőkkel rendelkeznek. [Mód. 68]

(7)  A gyártó a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a termék csomagolásán, illetve a termék kísérő dokumentációján feltünteti nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét, valamint kapcsolattartási címét. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jeleznie.

(8)  A gyártók gondoskodnak arról, hogy termékeikhez a piaci forgalmazás szerinti tagállam által meghatározott, a fogyasztóknak szóló, világosan és közérthetően megfogalmazott, a fogyasztók által könnyen érthető nyelven írt használati utasítást és biztonsági tájékoztatót mellékeljenek, kivéve ha a termékek használati utasítás és biztonsági tájékoztató nélkül is biztonságosan és a gyártó szándéka szerinti módon használhatók. [Mód. 69]

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden általuk elfogadott, a szükséges nyelve(ke)t meghatározó rendelkezésről.

(9)  A gyártók biztosítják, hogy eljárásokkal rendelkeznek a kiigazító intézkedések megtételéhez, termékeik kivonásához vagy visszahívásához. Azok a gyártók, akik úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott termék nem biztonságos vagy más ok miatt nem felel meg ennek a rendeletnek, azonnal meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a szóban forgó termék megfelelőségének biztosítására, illetve adott esetben a forgalomból való kivonására vagy visszahívására, továbbá azon fogyasztók figyelmeztetésére, akik a nem megfelelő termék miatt veszélynek vannak kitéve . Továbbá ha a termék nem biztonságos, a gyártók erről haladéktalanul értesítik azoknak a tagállamoknak a piacfelügyeleti hatóságait, amelyeknek a piacán forgalmazzák a terméket, és részletesen tájékoztatják őket különösen az egészségi és biztonsági veszélyről, illetve a meghozott kiigazító intézkedésekről és az ilyen intézkedések eredményeiről . [Mód. 70]

9. cikk

Meghatalmazott képviselők

(1)  A gyártók írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt nevezhetnek ki.

A 8. cikk (1) és (4) bekezdése szerinti kötelezettségek nem képezik a meghatalmazott képviselő megbízásának részét.

(2)  A meghatalmazott képviselő a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A megbízásnak legalább az alábbiak elvégzésére kell engedélyt adnia a meghatalmazott képviselő számára:

a)  valamely piacfelügyeleti hatóság indokolt kérésére a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információ és dokumentáció átadása a szóban forgó hatóságnak; [Mód. 71]

b)  a piacfelügyeleti hatóságok kérésére együttműködés velük a megbízatása körébe tartozó termékek által jelentett veszélyek kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

10. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1)  A termékek forgalomba hozatala előtt az importőrök gondoskodnak arról, hogy a termék megfelel a 4. cikkben előírt általános biztonsági követelménynek, továbbá hogy a gyártó eleget tesz a 8. cikk (4), (6) és (7) bekezdésében foglalt követelményeknek.

(2)  Amennyiben az importőr úgy ítéli meg, vagy oka van feltételezni, hogy egy termék nem felel meg ennek a rendeletnek, akkor addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Továbbá amennyiben a termék nem biztonságos, az importőr erről tájékoztatja a gyártót és a székhelye szerinti tagállam piacfelügyeleti hatóságát.

(3)  Az importőr a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján feltünteti nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét, valamint kapcsolattartási címét. Gondoskodik arról, hogy más további címke ne takarja ezek ne takarják el a gyártó által biztosított címkén feltüntetett megadott, kötelezően feltüntetendő vagy a biztonsághoz kapcsoló információk egyetlen részét sem. [Mód. 72]

(4)  Az importőrök gondoskodnak arról, hogy a termékhez a piaci forgalmazás szerinti tagállam által meghatározott, a fogyasztók által könnyen érthető nyelven írt használati utasítást és biztonsági tájékoztatót mellékeljenek, kivéve ha a termék használati utasítás és biztonsági tájékoztató nélkül is biztonságosan és a gyártó szándéka szerinti módon használható.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden általuk elfogadott, a szükséges nyelve(ke)t meghatározó rendelkezésről.

(5)  Az importőrök biztosítják, hogy – amíg a termék saját felelősségi körükben van – a raktározás vagy a szállítás körülményei ne veszélyeztessék a terméknek a 4. cikkben előírt általános biztonsági követelménynek való megfelelőségét és a 8. cikk (6) bekezdésében leírtak teljesítését.

(6)  Az importőrök a termékkel járó esetleges kockázatok által indokolt mértékben a személyek egészségének és biztonságának védelme érdekében elvégzik a véletlenszerűen kiválasztott forgalmazott termék mintájának vizsgálatát, amelynek során kivizsgálják a panaszokat, nyilvántartást vezetnek a panaszokról, a nem megfelelő termékekről és a visszahívásokról, és folyamatosan tájékoztatják a gyártót és a forgalmazókat minden ilyen ellenőrző intézkedésről. [Mód. 73]

(7)  Azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott termék nem biztonságos vagy más ok miatt nem felel meg ennek a rendeletnek, azonnal meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a szóban forgó termék megfelelőségének biztosítására, illetve adott esetben a forgalomból való kivonására vagy visszahívására. Továbbá ha a termék nem biztonságos, az importőrök erről haladéktalanul értesítik azoknak a tagállamoknak a piacfelügyeleti hatóságait, amelyeknek a piacán forgalmazzák a terméket, és részletesen tájékoztatják őket különösen az egészségi és biztonsági veszélyről, illetve a meghozott kiigazító intézkedésekről és az ilyen intézkedések eredményeiről . [Mód. 74]

(8)  Az importőrök a műszaki dokumentációt a termék forgalomba hozatala után 10 évig papíron vagy elektronikus formában megőrzik és kérésre a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátják hatóságok számára elérhetővé teszik, továbbá indokolt kérésre átadják e hatóságoknak . [Mód. 75]

11. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1)  A forgalmazó a termék forgalmazásakor kellő gondossággal jár el a rendeletben meghatározott követelményekkel kapcsolatban.

(2)  A termék forgalmazása előtt a forgalmazók ellenőrzik, hogy a gyártó és az importőr betartotta-e terméken feltüntették-e a 8. cikk (6), (7) és (8) bekezdésében és a 10. cikk (3) és (4) bekezdésében értelemszerűen előírt követelményeket információkat . A forgalmazó gondoskodik arról, hogy ezek a gyártó vagy az importőr által megadott, kötelezően feltüntetendő vagy biztonsághoz kapcsoló információk egyetlen részét se takarják el. [Mód. 76]

(3)  Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy egy termék nem felel meg ennek a rendeletnek, akkor addig nem forgalmazza a terméket, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Továbbá amennyiben a termék nem biztonságos, a forgalmazó erről tájékoztatja értelemszerűen a gyártót vagy az importőrt, továbbá a székhelye szerinti tagállam piacfelügyeleti hatóságát.

(4)  A forgalmazók biztosítják, hogy – amíg a termék saját felelősségi körükben van – a raktározás vagy a szállítás körülményei ne veszélyeztessék a terméknek a 4. cikkben előírt általános biztonsági követelménynek való megfelelőségét, valamint értelemszerűen a 8. cikk (6), (7) és (8) bekezdésében és a 10. cikk (3) és (4) bekezdésében leírtak teljesítését.

(4a)  A forgalmazók a termékkel járó esetleges kockázatok által indokolt mértékben a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében elvégezhetik a forgalmazott termék véletlenszerűen kiválasztott mintáinak vizsgálatát. [Mód. 77]

(5)  Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg vagy okkal feltételezik, hogy az általuk forgalmazott termék nem felel meg a 8. cikk (6), (7) és (8) bekezdése és a 10. cikk (3) és (4) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó előírásainak, haladéktalanul gondoskodnak arról, hogy meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a szóban forgó termék megfelelőségének biztosítására, illetve adott esetben a forgalomból való kivonására vagy visszahívására. Továbbá ha a termék nem biztonságos, a forgalmazók erről haladéktalanul értesítik értelemszerűen a gyártót vagy az importőrt, továbbá azoknak a tagállamoknak a piacfelügyeleti hatóságait, amelyeknek a piacán forgalmazzák a terméket, és részletesen tájékoztatják őket különösen az egészségi és biztonsági veszélyről, illetve a meghozott kiigazító intézkedésekről és az ilyen intézkedések eredményeiről . [Mód. 78]

12. cikk

Azon esetek, amelyekben a gyártói kötelezettségek vonatkoznak az importőrökre és a forgalmazókra

Amennyiben egy importőr vagy forgalmazó a saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy terméket, illetve olyan módon módosít egy már piaci forgalomba hozott terméket, ami befolyásolja a termék alkalmazandó követelményeknek való megfelelőségét, ezen rendelet alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, és a gyártó 8. cikkben rögzített kötelezettségei terhelik.

13. cikk

Egyes gyártói, importőri és forgalmazói kötelezettségek alóli mentesség

(1)  A piacfelügyeleti hatóságoknak a 8. cikk (9) bekezdése, a 10. cikk (2) és (7) bekezdése, valamint a 11. cikk (3) és (5) bekezdése szerinti tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettség nem áll fenn az alábbi feltételek teljesülése esetén:

a)  a nem biztonságos termékek jól azonosíthatók és a számuk korlátozott;

b)  a gyártó, az importőr vagy a forgalmazó bizonyítani tudja, hogy a veszély teljes körűen ténylegesen ellenőrzés alatt áll, és így megelőzhetők a termék már nem veszélyeztetheti személyek egészségét és biztonságát veszélyeztető tényezők ; [Mód. 79]

c)  a termék veszélyességének oka olyan jellegű, hogy annak ismerete nem jelentene hasznos információt a hatóságok vagy a nyilvánosság számára. [Mód. 80]

(2)  A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározhatja azokat a helyzeteket, amelyekben teljesülnek az e cikk (1) bekezdésében leírt feltételek. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 19. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el mindazon termékek, termékkategóriák és -csoportok meghatározására, amelyek esetében az alacsony veszélyességi szint miatt magán a terméken nem szükséges feltüntetni a 8. cikk (7) bekezdésében és a 10. cikk (3) bekezdésében említett információkat.

14. cikk

A gazdasági szereplők azonosítása

(1)  A gazdasági szereplőknek kérésre azonosítaniuk tájékoztatniuk kell a piacfelügyeleti hatóságok részére a következőket hatóságokat a következőkről : [Mód. 81]

a)  a gazdasági szereplőt, amely nekik a terméket szállította;

b)  a gazdasági szereplőt, amelyeknek a terméket szállítják.

(2)  A gazdasági szereplőknek a termék részükre történő kiszállítását követő 10 évig, illetve a termék általuk történő kiszállítását követő 10 évig kell képesnek lenniük bemutatni az (1) bekezdésben említett információkat.

(2a)  Amennyiben a gazdasági szereplők azonosítják az (1) bekezdésben említett információkat, a piacfelügyeleti hatóságok bizalmas információként kezelik azokat. [Mód. 82]

15. cikk

A termékek nyomon követhetősége

(1)  Bizonyos termékek, termékkategóriák és -csoportok esetében, amelyek sajátos jellemzőik miatt, illetve a sajátos forgalmazási vagy használati feltételekből adódóan nagy valószínűséggel súlyosan veszélyeztethetik a személyek egészségét és biztonságát, a Bizottság – adott esetben a vonatkozó érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – előírhatja a terméket forgalomba hozó és forgalmazó gazdasági szereplőknek, hogy nyomonkövetési rendszert hozzanak létre, illetve ilyet használjanak. [Mód. 83]

(2)  A nyomonkövetési rendszernek biztosítania kell az adatok elektronikus úton történő gyűjtését és tárolását, és ezáltal lehetővé kell tennie a termék és az értékesítési láncban részt vevő gazdasági szereplők azonosítását, továbbá biztosítania kell az adatokhoz való hozzáférést egy megfelelő adathordozónak a terméken, annak csomagolásán vagy kísérő dokumentációján való elhelyezésével.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak vonatkozásában:

a)  mindazon termékek, termékkategóriák és -csoportok meghatározása, amelyek nagy valószínűséggel az e cikk (1) bekezdésében leírt módon súlyosan veszélyeztethetik a személyek egészségét és biztonságát. A Bizottságnak a vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban közölnie kell, hogy alkalmazta-e a 2010/15/EU bizottsági határozatban (25) szereplő kockázatelemzési módszert, vagy – amennyiben e módszer az adott termék esetében nem megfelelő – részletesen be kell mutatnia az alkalmazott módszert ; [Mód. 84]

b)  mindazon adatok meghatározása, amelyeket a gazdasági szereplőknek össze kell gyűjteniük és tárolniuk kell az e cikk (2) bekezdésében említett nyomonkövetési rendszer segítségével.

(4)  A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározhatja az e cikk (2) bekezdésében említett adathordozó típusát és annak elhelyezését. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 19. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5)  A (3) és (4) bekezdésben említett aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a következőket:

a)  az aktusok költséghatékonysága, beleértve a vállalkozásokra és különösen kkv-kra gyakorolt hatásaikat;

b)  a nemzetközi szinten használt nyomonkövetési rendszerekkel való kompatibilitás.

15a. cikk

Termékbiztonsági kapcsolattartó pontok

(1)  A tagállamok termékbiztonsági kapcsolattartó pontokat jelölnek ki területükön, és közlik ezek elérhetőségi adatait a többi tagállammal és a Bizottsággal.

(2)  A Bizottság összeállítja és rendszeresen frissíti a termékbiztonsági kapcsolattartó pontok listáját, és azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi. Ezenkívül a Bizottság ezeket az információkat a weboldalán is elérhetővé teszi. [Mód. 85]

15b. cikk

A termékbiztonsági kapcsolattartó pontok feladatai

(1)  A termékbiztonsági kapcsolattartó pontok többek között valamely gazdasági szereplő, vagy egy másik tagállam illetékes hatósága kérésére rendelkezésre bocsátják a következő információkat:

a)  a konkrét terméktípusra azon a területen vonatkozó műszaki szabályok, ahol az említett termékbiztonsági kapcsolattartó pontok találhatók, valamint tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a tagállam jogszabályai szerint az adott terméktípusra vonatkozik-e előzetes engedélyezési kötelezettség, továbbá a 764/2008/EK rendeletben előírt kölcsönös elismerés elvére és az említett rendeletnek az adott tagállam területén való alkalmazására vonatkozó információk;

b)  az adott tagállam területén található illetékes hatóságok elérhetőségi adatai, amelyeken közvetlenül kapcsolatba lehet velük lépni, beleértve az adott műszaki szabályoknak az e tagállam területén való végrehajtásának felügyeletéért felelős hatóságok adatait;

c)  az adott tagállam területén általánosan rendelkezésre álló jogorvoslatok az illetékes hatóságok és a gazdasági szereplő közötti vita esetén.

(2)  A termékbiztonsági kapcsolattartó pontok az (1) bekezdésben említett kérésekre a beérkezésüket követően tizenöt munkanapon belül válaszolnak.

(3)  Azon tagállam termékbiztonsági kapcsolattartó pontjai, amelyben az érintett gazdasági szereplő jogszerűen forgalmazta a szóban forgó terméket, a 764/2008/EK rendelet 6. cikkében említettek szerint bármely szükséges információt vagy észrevételt a gazdasági szereplő vagy az illetékes hatóság rendelkezésére bocsáthatnak.

(4)  A tagállamok a termékbiztonsági kapcsolattartó pontok keretében irodákat nyithatnak a termékbiztonsági jogszabályokra és általában a követelményekre vonatkozó képzés, valamint az ágazatok közötti információtovábbítás előmozdítása érdekében, a gazdasági szereplők termékbiztonsági követelményekre vonatkozó képzésének támogatására.

(5)  A termékbiztonsági kapcsolattartó pontok az (1) bekezdésben említett tájékoztatás nyújtásáért semmilyen díjat nem számíthatnak fel. [Mód. 86]

16. cikk

Európai szabványügyi szervezetek szabványosításra való felkérése

(1)  A Bizottság felkérhet egy vagy több európai szabványügyi szervezetet ara, hogy készítsen vagy azonosítson egy olyan szabványt, amelynek célja annak biztosítása, hogy az adott szabványnak vagy annak egyes részeinek megfelelő termékek teljesítik a 4. cikkben előírt általános biztonsági követelményt. A Bizottság – adott esetben az érintett szereplők véleményének figyelembe vételével – meghatározza a kért európai szabványra vonatkozó tartalmi követelményeket, és határidőt állapít meg annak elfogadására. [Mód. 87] .

A Bizottság az e bekezdés első albekezdéésben említett felkérést végrehajtási jogi aktus formájában fogadja el. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 19. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)  A megfelelő európai szabványügyi szervezet az (1) bekezdésben említett felkérés kézhezvételétől számított egy hónapon belül jelzi, hogy elfogadja-e a felkérést.

(3)  Pénzügyi támogatásra vonatkozó kérelem esetén a Bizottság a felkérésnek a (2) bekezdésben említett elfogadásától számított két hónapon belül tájékoztatja a megfelelő európai szabványügyi szervezeteket az európai szabvány kidolgozására odaítélt támogatásról.

(4)  Az európai szabványügyi szervezetek tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett európai szabvány kidolgozása érdekében végzett tevékenységekről. A Bizottság az európai szabványügyi szervezetekkel együtt értékeli az európai szabványügyi testületek által készített vagy azonosított európai szabványoknak az eredeti kérelemmel való összhangját.

(5)  Amennyiben az európai szabvány megfelel azon követelményeknek, amelyekre vonatkozik és a 4. cikkben előírt általános biztonsági követelménynek, a Bizottság az adott európai szabványra vonatkozó hivatkozást haladéktalanul közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában .

17. cikk

Az európai szabványokkal szembeni hivatalos kifogások

(1)  Amennyiben egy tagállam vagy az Európai Parlament úgy ítéli meg, hogy egy, a 16. cikkben említett európai szabvány nem felel meg teljes mértékben az iránta támasztott követelményeknek és a 4. cikkben előírt általános biztonsági követelménynek, erről részletes magyarázat kíséretében értesíti a Bizottságot; a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén az alábbi döntéseket hozhatja:

a)  közzéteszi, nem teszi közzé vagy korlátozásokkal közzéteszi a szóban forgó európai szabványra vonatkozó hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában ;

b)  fenntartja, korlátozásokkal fenntartja vagy visszavonja a szóban forgó európai szabványra vonatkozó hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában .

(2)  A Bizottság honlapján információkat tesz közzé és azokat rendszeresen frissíti azokra az európai szabványokra vonatkozóan, amelyek tekintetében az (1) bekezdésben említett határozat született.

(3)  A Bizottság az (1) bekezdésben említett döntéséről tájékoztatja az érintett európai szabványügyi szervezetet, és szükség esetén a szóban forgó európai szabvány felülvizsgálatát kéri.

(4)  Az (1) bekezdés a) pontjában említett határozatot a 19. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)  Az (1) bekezdés b) pontjában említett határozatot a 19. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárás keretében kell elfogadni.

18. cikk

Szankciók

(1)  A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra megfelelő szankciók megállapítására vonatkozó szabályokat, és minden megteszik a végrehajtásuk biztosításához szükséges valamennyi intézkedést megtesznek azok érvényesítése érdekében . A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok az említett rendelkezésekről [beillesztendő dátum: az e rendelet alkalmazási időpontját megelőző 3 hónap]-ig e rendelkezésekről … (26) -ig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul értesítik a az e rendelkezéseket érintő minden későbbi módosításról is. [Mód. 88]

(2)  Az (1) bekezdésben említett szankciók megállapításakor tekintetbe előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell venni a vállalkozások méretét, különösen a kis- és középvállalkozások helyzetét lenniük . A szankciók fokozhatók , megállapítása során figyelmet kell fordítani a jogsértés súlyosságára és időtartamára , illetve adott esetben a szándékosságára is. Ezenkívül a szankciók megállapítása során figyelembe kell venni, hogy ha az érintett gazdasági szereplő korábban már hasonló módon megsértette megsértette-e a rendelkezéseket, illetve súlyos esetben akár büntetőjogi szankciók is szóba jöhetnek . [Mód. 89]

(2a)  A jogsértések esetén alkalmazandó közigazgatási szankcióknak legalább ki kell egyenlíteniük a jogsértéssel elérni kívánt gazdasági előnyt, de nem haladhatják meg a gazdasági szereplő éves forgalmának vagy annak becsült értékének 10%-át. A kiszabott szankciók meghaladhatják az éves forgalom vagy annak becsült értéke 10%-át, amennyiben ez a jogsértéssel elérni kívánt gazdasági előny kiegyenlítése érdekében szükséges. Súlyos jogsértés esetén büntetőjogi szankciók is kivethetők. [Mód. 90]

(2b)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e rendelet értelmében kiszabott szankciók típusáról és mértékéről, megnevezik a rendelet tényleges jogsértését, valamint azonosítják a gazdasági szereplőt, amellyel szemben a szankciókat kivetették. A Bizottság ezt az információt elektronikusan, illetve adott esetben más módon a nyilvánosság számára elérhetővé teszi.

A Bizottság az első albekezdés értelmében kapott információk alapján közzéteszi és naprakészen tartja azon gazdasági szereplők uniós szintű feketelistáját, akikről többször is bebizonyosodott, hogy szándékosan megszegik e rendeletet. [Mód. 91]

18a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)  A Bizottság ..(27) -tól/-től határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 13. cikk (3) bekezdésében és a 15. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk (3) bekezdésében és a 15. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a felhatalmazáson alapuló, már hatályban lévő jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 13. cikk (3) bekezdése és a 15. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek vagy a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapos határidőn belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbítható.

19. cikk

Bizottsági eljárásrend

(1)  A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

A 16. és a 17. cikk alkalmazásában azonban a Bizottság munkáját egy, az 1025/2012/EU rendelettel létrehozott bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)  A e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)  A e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)  Amikor az (1) bekezdés második albekezdésében említett bizottság szakvéleményét írásbeli eljárás keretében kell kikérni, az írásbeli eljárás eredmény nélkül fejeződik be, amennyiben a szakvélemény benyújtásához rendelkezésre álló határidőn belül a bizottság elnöke így dönt, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

21. cikk

Értékelés

Legkésőbb ..(28) -ig és azt követően ötévenként a Bizottság megvizsgálja e rendelet alkalmazását, és értékelő jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésben be kell számolnia arról, hogy a rendelet célkitűzései – különösen a fogyasztók nem biztonságos termékekkel szembeni, e rendelet 4. cikke értelmében vett védelme tekintetében – megvalósultak-e, figyelembe véve a rendelet vállalkozásokra, különösen a kis- és középvállalkozásokra kkv-kra gyakorolt hatásait. A jelentés értékeli az 1025/2012/EU rendelet e rendelet alkalmazási körén belüli következményeit és hozadékait is. [Mód. 92]

22. cikk

Hatályvesztés

(1)  A 2001/95/EK irányelv ..(29) -val/-vel hatályát veszti.

(2)  A 87/357/EGK irányelv ..* -val/-vel hatályát veszti.

(3)  A 2001/95/EK irányelvre és a 87/357/EGK irányelvre való hivatkozásokat a jelen rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, a mellékletben meghatározott megfelelési táblázattal összhangban.

23. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  A tagállamok nem akadályozhatják meg a 2001/95/EK irányelv hatálya alá tartozó olyan termékek forgalmazását, amelyek megfelelnek az említett irányelvnek, és amelyeket ..* előtt hoztak forgalomba.

(2)  Mindazon európai szabványok, amelyekre vonatkozóan az Európai Unió Hivatalos Lapja a 2001/95/EK irányelvnek megfelelően hivatkozást tartalmaz, e rendelet 5. cikkének b) pontja szerinti európai szabványnak tekintendők.

(3)  A Bizottság által a 2001/95/EK irányelvnek megfelelően valamely európai szabványügyi szervezetnek kiadott szabványosítási megbízások a jelen rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerinti szabványosítási felkérésnek tekintendők.

24. cikk

Hatálybalépés

(1)  Ez a rendelet ...(30) -án/-én lép hatályba.

(2)  Ez a rendelet ...(31) (32) -tól/-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

2001/95/EK irányelv

87/357/EGK irányelv

Ez a rendelet

1. cikk, (1) bekezdés

1. cikk

1. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

2. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

2. cikk, (4) bekezdés

2. cikk

3. cikk

2. cikk, b) pont, i–iv. alpont

6. cikk, (1) bekezdés

3. cikk, (1) bekezdés

4. cikk

3. cikk, (2) bekezdés

5. cikk

3. cikk, (3) bekezdés

6. cikk, (2) bekezdés

3. cikk, (4) bekezdés

-

4. cikk

16.  és 17. cikk

5. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

8. cikk, (8) bekezdés

5. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

-

5. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés

8. cikk, (9) bekezdés

5. cikk, (1) bekezdés, negyedik albekezdés

8. cikk, (3), (6) és (7) bekezdés

5. cikk, (1) bekezdés, ötödik albekezdés

-

5. cikk, (2) bekezdés

11. cikk

5. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés

8. cikk, (9) bekezdés és 11. cikk, (5) bekezdés

5. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés

-

5. cikk, (4) bekezdés

-

6. cikk, (1) bekezdés

-

6. cikk, (2) és (3) bekezdés

-

7. cikk

18. cikk

8. cikk, (1) bekezdés, a) pont

-

8. cikk (1) bekezdés, b)–f) pont

-

8. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

-

8. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

-

8. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés

-

8. cikk, (3) bekezdés

-

8. cikk, (4) bekezdés

-

9. cikk, (1) bekezdés

-

9. cikk, (2) bekezdés

-

10. cikk

-

11. cikk

-

12. cikk

-

13. cikk

-

14. cikk

-

15. cikk

19. cikk

16. cikk

-

17. cikk

-

18. cikk, (1) bekezdés

-

18. cikk, (2) bekezdés

-

18. cikk, (3) bekezdés

-

19. cikk, (1) bekezdés

-

19. cikk, (2) bekezdés

21. cikk

20. cikk

-

21. cikk

-

22. cikk

22. cikk

23. cikk

24. cikk

I.  melléklet, 1. szakasz

8. cikk, (9) bekezdés és 11. cikk, (5) bekezdés

I.  melléklet, 2. szakasz, első mondat

-

I.  melléklet, 2. szakasz, második mondat

13. cikk, (1)–(2) bekezdés

I.  melléklet, 3. szakasz

-

II.  melléklet

-

III.  melléklet

-

IV.  melléklet

Melléklet

1. cikk

6. cikk, (1) bekezdés, e) pont 2–7. cikk

2–7. cikk

-

(1)HL C 271., 2013.9.19., 81. o.
(2) Az Európai Parlament 2014. április 15-i állásponjta.
(3)Az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/E K irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról ( HL L 11., 2002.1.15., 4. o. ) .
(4)HL L […], […], […] o.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács .../.../EU rendelete (...) a termékek piacfelügyeletéről és a 89/686/EGK és 93/15/EGK tanácsi irányelv, valamint a 94/9/EK, 94/25/EK, 95/16/EK, 97/23/EK, 1999/5/EK, 2000/9/EK, 2000/14/EK, 2001/95/EK, 2004/108/EK, 2006/42/EK, 2006/95/EK, 2007/23/EK, 2008/57/EK, 2009/48/EK, 2009/105/EK, 2009/142/EK, 2011/65/EU irányelv, továbbá a 764/2008/EU, 765/2008/EU és 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L ... ).
(6) A (2013/0048(COD) rendelet száma, valamint a lábjegyzetben a rendelet száma, elfogadásának időpontja és a közzététel hivatkozása.
(7)Az Európai Parlament és a Tanács 1935/2004/EK rendelete (2004. október 27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, továbbá a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 338, 2004.11.13., 4. o.).
(8)Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről és a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről ( HL L 218., 2008.8.13., 82. o.).
(9) A Tanács 87/357/EGK irányelve (1987. június 25.) a másnak látszó, és ezáltal a fogyasztók egészségét vagy biztonságát veszélyeztető termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről ( HL L 192., 1987.7.11., 42. o. ).
(10) A termékek piaci felügyeletéről szóló rendelet száma (2013/0048(COD).
(11)Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 764/2008/EK rendelete (2008. július 9.) az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 21. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, valamint 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, továbbá a 94/9/EK, 94/25/EK, 95/16/EK, 97/23/EK, 98/34/EK, 2004/22/EK, 2007/23/EK, 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316, 2012.11.14., 12. o.).
(14)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(15) E rendelet hatálybalépésének időpontja.
(16) A Tanács 90/385/EGK irányelve (1990. június 20.) az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 189., 1990.7.20., 17. o.).
(17) A Tanács 93/42/EGK irányelve (1993. június 14.) az orvostechnikai eszközökről (HL L 169., 1993.7.12., 1. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács 98/79/EK irányelve (1998. október 27.) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről (HL L 331. szám, 1998.12.07., 1. o.).
(19) Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.).
(20) A rendelet száma (2013/0048(COD)).
(21) A rendelet száma (2013/0048(COD)).
(22)HL L 302, 1992.10.19., 1. o. Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).
(23) A rendelet száma (2013/0048(COD)).
(24) A rendelet száma (2013/0048(COD)).
(25) A Bizottság 2010/15/EK határozata (2009. december 16.) a 2001/95/EK irányelv (az általános termékbiztonságról szóló irányelv) 12. cikke alapján létrehozott Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer (RAPEX) és a 11. cikke alapján létrehozott értesítési eljárás irányítására vonatkozó iránymutatások megállapításáról (HL L 22., 2010.1.26., 1. o.).
(26) E rendelet alkalmazásának időpontja előtt három hónappal.
(27) E rendelet hatálybalépésének időpontja.
(28) Öt évvel e rendelet alkamazásának kezdő időpontját követően.
(29) E rendelet alkamazásának időpontja.
(30) A (2013/0048(COD) rendelet hatálybalépési időpontja.
(31)* A (2013/0048(COD) rendelet alkamazásának kezdő időpontja.
(32)

Utolsó frissítés: 2017. május 30.Jogi nyilatkozat