Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2684(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0460/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0460/2015

Viták :

PV 19/05/2015 - 16
CRE 19/05/2015 - 16

Szavazatok :

PV 20/05/2015 - 10.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0208

Elfogadott szövegek
PDF 279kWORD 94k
2015. május 20., Szerda - Strasbourg
A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény
P8_TA(2015)0208B8-0460/2015

Az Európai Parlament 2015. május 20-i állásfoglalása A fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság által az Európai Unió bevezető jelentéséhez kapcsolódóan elfogadott témajegyzékről (2015/2684(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre (UN CRPD), és annak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről szóló 2009. november 26-i 2010/48/EK tanácsi határozat szerinti 2011. január 21-i hatálybalépésére az Unióban(1),

–  tekintettel a Tanács, a tagállamok és a Bizottság között létrejött magatartási kódexre a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Unió általi végrehajtására és az Európai Uniónak az ezen egyezmény tekintetében való képviseletére vonatkozó belső szabályok megállapításáról(2),

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre, és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel az Európai Bizottság „Jelentés a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (CRPD) uniós végrehajtásáról” című belső munkadokumentumára (SWD(2014)0182),

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság által elfogadott, az Európai Unió bevezető jelentéséhez kapcsolódóan elfogadott témajegyzékről(3),

–  tekintettel az „Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt” című, 2010. november 15-i bizottsági közleményre (COM(2010)0636),,

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek mobilitásáról és beilleszkedéséről, valamint a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló 2011. október 25-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az európai ombudsman 2013-as éves jelentésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2., 9., 10., 19. és 168. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartája 3., 15., 21., 23. és 26. cikkére,

–  tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre(5),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a fogyatékossággal élők jogai egyenlők a fogyatékosság nélkül élő állampolgárok jogaival, méltóságuk elidegeníthetetlen, és egyenlő bánásmódra, önálló életre és a társadalomban való teljes értékű részvételre jogosultak,

B.  mivel az Európai Unióban a becslések szerint 80 millió fogyatékossággal élő személy él;

C.  mivel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének rendelkezésére álló bizonyíték konzisztens módon alátámasztja, hogy a fogyatékossággal élőket hátrányos megkülönböztetés éri, és akadályokkal szembesülnek, mikor jogaikat másokkal azonos alapon gyakorolni kívánják;

D.  mivel a fogyatékossággal élők társadalmunk egyik legkiszolgáltatottabb csoportját alkotják, és munkaerő-piaci integrációjuk a szociálpolitika és munkaerő-piaci politika legnagyobb kihívásai közé tartozik;

E.  mivel a fogyatékossággal élők teljes integrációja és egyenlő jogú társadalmi részvétele csak a fogyatékosságnak az uniós szakpolitikák kialakítása, végrehajtása és ellenőrzése minden szintjén alkalmazott emberi jogi alapú megközelítése révén érhető el, beleértve az intézményközi szintet, és mivel a Bizottságnak erre kellő figyelmet kell fordítania jövőbeni javaslatai során;

F.  mivel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége szerint a 28 tagállam közül 21 még mindig korlátozza a jogképesség teljes körű gyakorlását;

G.  mivel a Bizottság 2008-ban megkülönböztetés tilalmáról szóló irányelvre tett javaslatot, amelynek elfogadása elé azonban a Tanács továbbra is akadályt gördít;

H.  mivel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben foglalt alapelvek jóval túlmutatnak a hátrányos megkülönböztetés problémáján, az emberi jogok teljes körű megvalósítására törekedve minden fogyatékossággal élő személy számára egy befogadó társadalomban, céljuk továbbá a szükséges védelem és támogatás biztosítása a családok számára, hogy hozzájárulhassanak ahhoz, hogy a fogyatékossággal élők teljes körűen és másokkal egyenlő mértékben élhessenek jogaikkal;

I.  mivel az Európai Unió hivatalosan ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, és azt mind a 28 uniós tagállam aláírta, 25 pedig ratifikálta is;

J.  mivel a Parlament Petíciós Bizottságához minden évben érkeznek petíciók a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetésről a munkahelyhez jutás, az önfoglalkoztatás, a közszolgáltatások és az oktatás igénybe vétele során;

K.  mivel a fogyatékossággal élők nem alkotnak homogén csoportot, és mivel az érdekükben kialakított szakpolitikáknak és fellépésnek számolni kell a fennálló különbségekkel, és azzal, hogy bizonyos csoportok, köztük a nők, a gyermekek, és az intenzívebb ápolásra szorulók további nehézségekkel és a hátrányos megkülönböztetés sokféle válfajával kénytelenek szembenézni;

L.  mivel a Parlamentnek számolnia kell azzal a ténnyel, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény rendelkezései minimumkövetelmények, amelyek megengedik, hogy az európai intézmények további rendelkezéseket hozzanak a fogyatékossággal élők védelmében és a hátrányos megkülönböztetés ellen;

M.  mivel a munkához való hozzáférés, a munkahelyi megkülönböztetésmentességgel együtt az önálló és független élet alapvető feltétele; mivel a jelenlegi programok, uniós szintű kezdeményezések és stratégiák ellenére a 20 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája 70%, míg a fogyatékossággal élők foglalkoztatási aránya 50%-nál kevesebb; mivel a fogyatékosság nélkül élő nők foglalkoztatási aránya 65%, a fogyatékossággal élő nőké pedig 44%;

N.  mivel a fizetett munkahely alapvető fontosságú ahhoz, hogy a fogyatékossággal élők független életet élhessenek, és mivel a tagállamoknak ezért a fogyatékossággal élők foglalkoztatáshoz való szélesebb körű hozzáférés biztosítására kell törekedniük, hogy fogyatékossággal élők is hozzájárulhassanak a társadalom életéhez, amelyben élnek, a tagállamoknak továbbá ennek előfeltételeként inkluzív oktatást kell nyújtaniuk minden fogyatékossággal élő gyermek számára, beleértve a tanulási nehézségekkel küzdőket, annak érdekében, hogy az általános iskolában megfelelő alapot kapjanak ahhoz, hogy később tanulási képességüknek megfelelő iskoláztatásban részesülhessenek, ezzel esélyt adva számukra egy szilárd tudásbeli háttér megszerzéséhez, amellyel elindíthatják karrierjüket, vagy jó állásra tehetnek szert, amely később lehetővé teszi számukra a független életet

O.  mivel a fogyatékosság olyan folyamatosan változó fogalom, amely a károsodással élő személyek és azon hozzáállásbeli és környezeti akadályok közötti kölcsönhatás eredménye, amelyek hátráltatják az említett személyeknek a társadalomban másokkal egyenlő, teljes értékű és tényleges, azonos méltóságon alapuló részvételét,

P.  mivel különösen a közös rendelkezésekről szóló rendelet 7. cikke alapján az Európai Strukturális és Beruházási Alap által finanszírozott programok előkészítése és végrehajtása során gondoskodni kell arról, hogy a helyszín akadálymentesítve legyen a fogyatékossággal élők számára, és mivel ugyanezekre a szempontokra kell tekintettel lenni egyéb uniós alapok előkészítése és végrehajtása során is;

Q.  mivel egyes tagállamokban a demográfiai és társadalmi változások miatt növekvő igény mutatkozik a szociális szolgáltatások iránt, miközben nő a munkanélküliségi ráta, a szegénység és a szociális kirekesztettség, és ennek részeként jelentkezik a fogyatékossággal élők számára nyújtott minőségi szolgáltatások hiánya, amely miatt a fogyatékossággal élők nehezen tudják megteremteni a független, inkluzív, másokéval egyenértékű életet;

R.  mivel a fogyatékossággal élő személyek jogaival kapcsolatos jelenlegi uniós jogszabályokat hatékonyabban kell végrehajtani és érvényesíteni az akadálymentesítés kiterjesztése érdekében Unió összes fogyatékossággal élő polgára számára;

S.  mivel a Parlament a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény végrehajtását segítő, védő és ellenőrző keretrendszer része, összhangban az egyezmény 33. cikke (2) bekezdésével;

T.  mivel számos civil szervezet szolgáltatott információt a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság számára a témajegyzékkel kapcsolatban;

U.  mivel a Bizottság mint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 33. cikke (1) bekezdése szerinti kapcsolattartó pont felhatalmazást kapott, hogy megválaszolja a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság által elfogadott témajegyzéket;

V.  mivel a Parlament az Európai Unió egyetlen közvetlenül választott szerve, amely az európai polgárokat képviseli, és ezért teljes mértékben megfelel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 33. cikkében szereplő párizsi elveknek;

1.  biztosítja a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottságot, hogy az Európai Parlament választ fog adni a közvetlenül hozzá intézett kérdésekre, egyúttal sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Parlament véleményét a bizottsághoz intézett saját válasza megfogalmazása során;

2.  sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság és a Tanács a Parlament részvétele nélkül fogadta el a magatartási kódexet, amelynek eredményeképp a Parlament korlátozott hatáskörrel bír a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény nyomon követése során;

3.  kéri a Bizottságot, hogy folytasson hivatalos konzultációt az összes érintett intézménnyel és ügynökséggel a témajegyzékre adandó válaszáról, beleértve a Parlamentet, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, a Régiók Bizottságát, az ombudsmant és az EU Alapjogi Ügynökségét;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy kérje fel az uniós keretrendszert a konstruktív párbeszédben való hivatalos részvételre;

5.  kiemeli, hogy a megkülönböztetés tilalmáról szóló uniós irányelvre tett javaslat védelmet kíván nyújtani a fogyatékossággal élő személyek számára a diszkriminációval szemben a szociális védelem, az egészségügy és a (re)habilitáció, az oktatás és a termékekhez és szolgáltatásokhoz – pl. lakhatás, közlekedés és biztosítás – való hozzáférés és azok kínálata terén; elítéli, hogy a Tanácsban nem történt előrelépés a fenti javaslattal kapcsolatban, és sürgeti a tagállamokat, hogy késlekedés nélkül tegyenek erőfeszítéseket egy közös álláspont kialakítása érdekében;

6.  megjegyzi, hogy a megfelelő politikák kialakításának egyik akadálya a fogyatékossággal élők egyes csoportjaira vonatkozó lebontott adatok és statisztikák hiánya; ezért kéri a Bizottságot kor és nem szerint lebontott adatok gyűjtésére és terjesztésére a fogyatékosságról, az Unió-szerte fogyatékossággal élő személyek helyzetének felmérése érdekében a mindennapi élet releváns területein, nem csak a foglalkoztatás területén;

7.  megjegyzi, hogy számos civil szervezet szolgáltatott információt a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság számára a témajegyzékkel kapcsolatban; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa a strukturált párbeszéd kidolgozását, és a felülvizsgálati eljárás részeként konzultáljon és működjön együtt a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetekkel, többek között a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság témajegyzékének megválaszolása, valamint a területre vonatkozó uniós politikák kidolgozása, végrehajtása és felügyelete során;

8.  kéri azokat a tagállamokat, amelyek még nem ratifikálták a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt, hogy késlekedés nélkül tegyék ezt meg;

9.  kéri a Bizottságot az európai akadálymentesítési intézkedéscsomagra irányuló ambiciózus javaslat kidolgozására, a fogyatékossággal élő személyek teljes mértékű bevonásával a jogalkotási ciklus minden szakaszában, és hangsúlyozza, hogy ennek a javaslatnak számos szakpolitikai területet kell magában foglalnia a javak és szolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítása érdekében minden uniós polgár számára, elősegítve a fogyatékossággal élő személyek független életvitelét és teljes integrációját, valamint hatékony és független nyomon követési és végrehajtó mechanizmus kialakítása révén;

10.  kéri a tagállamokat, hogy ültessék át nemzeti jogukba a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 12. cikkéből eredő kötelezettségeket, konkrétan a fogyatékossággal élő személyek választójogára és a választásokon való induláshoz való jogára vonatkozó bármely korlátozás feloldása révén;

11.  sürgeti a Tanácsot, hogy gyorsítsa fel a közszektorbeli szervezetek honlapjainak akadálymentesítéséről szóló irányelvjavaslat kidolgozását, tekintettel egy közös álláspont elérésére, valamint a továbblépésre a jogszabály elfogadása felé, ezzel növelve a dokumentumok, videók és weboldalak hozzáférhetőségét, rendelkezésre bocsátva a kommunikáció alternatív módjait és eszközeit;

12.  ajánlja uniós források elkülönítését a hozzáférhetőség és az e-hozzáférhetőség előmozdítására a fogyatékossággal élő személyek számára, az intézményes ápolástól a közösségi alapú ápolás felé való átmenet elősegítésére, és minőségi szociális és egészségügyi szolgáltatások kialakítására, valamint a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetek kapacitásépítésébe való beruházásra;

13.  kiemeli az Európai Uniónak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény felülvizsgálata részét képező bevezető jelentésével kapcsolatos témajegyzéket illető válaszait és lépéseit:

   a) felállított egy bizottságközi koordinációs munkacsoportot, amelybe az érintett bizottságok mindegyike delegál tagokat, és amely figyelemfelhívó eseményeket szervezett az alkalmazottak és a képviselők számára, beleértve a jelnyelv-tanfolyamok szervezését a szakmai képzés részeként;
   b) 2011. július 5-i állásfoglalásában(6) és 2011. november 17-i nyilatkozatában(7) – amely mérföldkő volt a fedélzeti e-segélyhívó rendszer kifejlesztésében – hangsúlyozta a hozzáférhetőség szükségességét az egyetemes szolgáltatás és a 112-es hívószám tekintetében;
   c) A 2014-es választások eredményeképpen jelentősen növekedett a fogyatékossággal élő EP-képviselők száma;
   d) elkötelezi magát az érintett szereplőkkel való aktív együttműködés mellett a marrakesh-i szerződéshez való csatlakozást lehetővé tevő pragmatikus megoldás megtalálása érdekében;
   e) hangsúlyozza az előrelépés szükségességét az uniós jogszabályok végrehajtása terén annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élők önállóan utazhassanak minden közlekedési eszközön, a tömegközlekedést beleértve;
   f) kéri a Bizottságot, hogy szolgáljon az ENSZ-bizottság által kért magyarázattal arra, hogyan biztosíthatja jelenlegi és jövőbeni jogszabályaiban, hogy a fogyatékossággal élők egyforma lehetőségekkel, jogokkal, a szolgáltatásokhoz és a munkaerőpiachoz való egyenlő hozzáféréssel rendelkezzenek, továbbá egyforma jogaik és kötelezettségeik legyenek a szociális biztonsági rendszerhez való hozzáférés terén abban a tagállamban, ahol biztosítva vannak, összhangban az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség alapelveivel, hogy minden fogyatékossággal élő személy élvezhesse a minden uniós polgárnak kijáró szabad mozgás jogát;
   g) kéri a tagállamokat és a Bizottságot annak biztosítására, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés az uniós jogot illetően teljes összhangban legyen a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménnyel, hogy az alapvető jogok mindenki esetében érvényesüljenek;

14.  hangsúlyozza az átfogó politikai együttműködés szükségességét az uniós kereten belül, beleértve az annak biztosításához szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokat, hogy teljesíthesse a fent említett tanácsi határozat által kitűzött feladatait, és sürgeti az uniós keretrendszer szereplőit az e feladathoz szükséges források elkülönítésére;

15.  üdvözli az EP-képviselők kezdeményezését az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Petíciós Bizottság által rendszeres jelleggel készítendő közös jelentés készítésére, amely válaszul szolgálna a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság ajánlásaira;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 23., 2010.1.27., 35. o.
(2) HL L 340., 2010.12.15., 11. o.
(3) CRPD/C/EU/Q/1.
(4) HL L 131. E, 2013.5.8., 9. o.
(5) HL L 303., 2000.12.2., 16. o.
(6) HL C 33. E, 2013.2.5., 1. o.
(7) HL C 153. E, 2013.5.31., 165. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat