Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezményre,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel az emberi jogok európai egyezményére és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvekre,

–  tekintettel az Oroszországi Föderáció alkotmányára, különösen az emberek és polgárok jogairól és szabadságairól szóló 2. fejezetre,

–  tekintettel az Európai Unió Tanácsának a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének elősegítését és védelmét szolgáló 2013. június 24-i iránymutatásaira,

–  tekintettel az Európai Unió Tanácsának az LMBTI-személyek egyenlőségéről szóló, 2016. június 16-i következtetéseire,

–  tekintettel az emberi jogok védelmezőiről, a kínzásról és a bántalmazásról szóló európai uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel a homofóbia, illetve a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni európai menetrendről szóló, 2014. február 4-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi szakértőinek 2017. április 13-án kiadott nyilatkozatára a homoszexuális férfiak bántalmazásáról és fogva tartásáról Csecsenföldön,

–  tekintettel az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2015–2019 közötti időszakra szóló uniós cselekvési tervre,

–  tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című, 2015. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló, 2016. december 14-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szóvivőjének 2017. április 6-án kiadott nyilatkozatára a homoszexuális férfiakkal szemben Csecsenföldön elkövetett emberi jogi visszaélésekről,

–  tekintettel az Uniónak a homoszexuális férfiakkal szemben Csecsenföldön elkövetett emberi jogi visszaélésekről szóló, 2017. április 19-i helyi nyilatkozatára,

–  tekintettel a homoszexuális férfiak csecsen kormány általi letartóztatásáról és meggyilkolásáról folyamatosan érkező hírekről szóló, az EBESZ 2017. április 27-i Állandó Tanácsán kiadott európai uniós nyilatkozatra,

–  tekintettel az Egyesült Államok Külügyminisztériumának szóvivője által 2017. április 7-én kibocsátott nyilatkozatra,

–  tekintettel az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) igazgatója által 2017. április 13-án kiadott nyilatkozatra,

–  tekintettel Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2017. április 24-i közös sajtótájékoztatójára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel a Novaja Gazeta független orosz napilapban 2017. április 1-jén megjelent cikk arról számolt be, hogy az Oroszországi Föderációhoz tartozó Csecsen Köztársaságban a csecsen elnök, Ramzan Kadirov közvetlen utasítására állítólag a köztársaság hatóságai és biztonsági erői által végrehajtott összehangolt kampány részeként több mint száz homoszexuális vagy homoszexuálisnak vélt férfit raboltak el és vettek őrizetbe;

B.  mivel a Novaja Gazeta beszámolói szerint az elrabolt áldozatokat bántalmazták, megkínozták, és arra kényszerítették, hogy feltárják más LMBTI-személyek személyazonosságát; mivel emellett a beszámolók szerint hárman életüket vesztették, két személy a fogság során elszenvedett bánásmód eredményeként, egy személy halálát pedig úgynevezett „becsületbeli gyilkosság” révén saját családja okozta;

C.  mivel az eredeti beszámolókat a Human Rights Watch és a Nemzetközi Válság Csoport egymástól függetlenül megerősítette, és mindkét szervezet helyszíni forrásokat idéz, amelyek megerősítik, hogy a rendőrség és a biztonsági erők homoszexuálisnak vélt férfiakat vettek őrizetbe;

D.  mivel a csecsen hatóságok a beszámolók szerint elutasították ezeket az állításokat és nem mutattak hajlandóságot ezek kivizsgálására, illetve a büntetőjogi felelősségre vonásra;

E.  mivel az áldozatok nagyrészt nem fordulnak az igazságszolgáltatáshoz, miután félnek a helyi hatóságok bosszújától; mivel a társadalomban jelen lévő erős homofóbia és a hozzátartozók által elkövetett becsületbeli gyilkosságok kockázata miatt a homoszexuális és leszbikus személyek, valamint a homoszexuálisnak vagy leszbikusnak vélt személyek különösen kiszolgáltatottak;

F.  mivel az évek óta tartó fenyegetések és elnyomás, valamint az észak-kaukázusi emberi jogi helyzet drámai romlása miatt szinte egyetlen független újságíró vagy emberi jogi aktivista sem dolgozhat a térségben; mivel a kemény intézkedéseket kiderítő Novaja Gazeta hírlapnak dolgozó újságírók a jelentések szerint halálos fenyegetést kaptak a munkájuk miatt; mivel a csecsen hatóságok minden vádat tagadnak, és követelik az újságíróktól, hogy nevezzék meg az általuk megkérdezett áldozatokat;

G.  mivel a szentpétervári és a moszkvai rendőrség letartóztatta azokat az LMBTI-aktivistákat, akik megpróbálták felhívni a figyelmet a meleg férfiak csecsenföldi üldöztetésére, és követelték annak kivizsgálását;

H.  mivel az Oroszországi Föderáció számos nemzetközi emberi jogi megállapodás és – az Európa Tanács tagjaként – az emberi jogok európai egyezménye aláíró fele, ennélfogva köteles garantálni minden olyan személy biztonságát, aki – többek között szexuális irányultsága folytán – veszélynek van kitéve; mivel Oroszország köteles kivizsgálni a csecsen hatóságok által elkövetett bűncselekményeket, és erre megvannak az eszközei; mivel az Oroszországi Föderáció 1993-ban törölte a homoszexualitást a bűncselekmények köréből;

I.  mivel Putyin elnök megbízta az orosz emberi jogi ombudsmant, Tatjána Moszkalkovát, hogy az állítások kivizsgálásához állítson fel egy munkacsoportot;

J.  mivel az LMBTI-személyek a hatályos nemzetközi emberi jogi jogszabályok és Oroszország nemzeti jogszabályai értelmében védelmet élveznek; mivel azonban gyakran külön fellépés szükséges ahhoz, hogy az LMBTI-személyek maradéktalanul élvezhessék emberi jogaikat, miután a szexuális irányultság és a nemi identitás a megkülönböztetés, a zaklatás és az üldözés további kockázatait eredményezheti az iskolákban, a munkahelyeken és a társadalom egészében, továbbá a családokon belül is; mivel a rendőrség, az igazságszolgáltatás és a hatóságok feladata és kötelessége, hogy küzdjenek a megkülönböztetés ezen formái ellen, és fellépjenek a negatív társadalmi megítéléssel szemben;

K.  mivel az Európai Unió Tanácsának az LMBTI-személyekre vonatkozó iránymutatásai proaktív megközelítést írnak elő az Unió küldöttségei és a tagállamok nagykövetségei számára az LMBTI-személyek jogainak előmozdítása tekintetében; mivel a fenti iránymutatások kimondják, hogy elsőbbséget élvez az LMBTI-személyekkel szembeni gyűlölet táplálta erőszak elleni küzdelem és az LMBTI-személyek emberi jogait védelmezők támogatása;

L.  mivel 2017. március 7-én Oroszország jogszabályt fogadott el, amelynek értelmében a családon belüli erőszak már nem minősül bűncselekménynek, és a családon belüli bántalmazást bűncselekmény helyett közigazgatási vétséggé változtatta, amely enyhébb szankciókkal sújtja az elkövetőket; mivel az Európai Parlament a 2017. március 13–16-i strasbourgi plenáris ülésén megvitatta a kérdést;

1.  mélységes aggodalmának ad hangot a homoszexuális (illetve annak vélt) férfiaknak az Oroszországi Föderációhoz tartozó Csecsen Autonóm Köztársaságban történő önkényes fogva tartásáról és kínzásáról szóló beszámolók miatt; felszólítja a hatóságokat, hogy vessenek véget ennek az üldözési kampánynak, azonnal bocsássák szabadon a jogellenesen még fogva tartott személyeket, gondoskodjanak az áldozatok és az ezen az ügyön dolgozó emberi jogi aktivisták és újságírók jogi és fizikai védelméről, és tegyék lehetővé a nemzetközi emberi jogi szervezetek számára, hogy hiteles módon kivizsgálhassák az állítólagos bűncselekményeket;

2.  elítéli a csecsen kormány szóvivőjének összes olyan nyilatkozatát, amely helyesli az LMBTI-személyek elleni erőszakot és ilyen cselekményekre uszít, ideértve azt a nyilatkozatot is, amelyben tagadja, hogy homoszexuális személyek élnének Csecsenföldön, és kétségbe vonja a jelentést, egyszerűen hazugságnak és abszolút félretájékoztatásnak minősítve azt; elítéli, hogy a helyi hatóságok nem mutatnak hajlandóságot az egyes személyek elleni, kizárólag szexuális irányultságukon alapuló súlyos jogsértések kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására, és emlékezteti a hatóságokat, hogy a gyülekezési, egyesülési és véleménynyilvánítási szabadsághoz való jogok egyetemes jogok, és mindenkire vonatkoznak; felszólít az illegálisan fogva tartott személyek azonnali szabadon bocsátására; sürgeti az orosz hatóságokat az áldozatok, valamint az ezen ügyön dolgozó emberijog-védők és újságírók jogi és fizikai védelmének biztosítására;

3.  megjegyzi, hogy Putyin elnök utasította az orosz belügyminisztert és a szövetségi ügyészt a csecsen események kivizsgálására, és felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és az Európa Tanácsot, hogy nyújtsanak anyagi támogatást és tanácsadást az orosz hatóságoknak ehhez a vizsgálathoz;

4.  felhívja a csecsen és az orosz hatóságokat, hogy tartsák be a nemzeti jogszabályokat és a nemzetközi kötelezettségvállalásokat, védelmezzék a jogállamiságot és az egyetemes emberi jogi normákat, mozdítsák elő az egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet – az LMBTI-személyek esetében is –, és ezt támasszák alá olyan intézkedésekkel, mint például az egyenlőségen és a megkülönböztetésmentességen alapuló tolerancia és befogadás kultúrájának előmozdítására irányuló figyelemfelkeltő kampányok; azonnali védőintézkedéseket szorgalmaz a kiszolgáltatott helyzetben lévő potenciális áldozatok számára, valamint teljes körű rehabilitációt a kínzásnak áldozatul esettek számára;

5.  sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a régióban széles körben elterjedt az emberi jogok megsértése és a büntetlenség kultúrája, ami lehetővé teszi e cselekedetek véghezvitelét, és felszólít jogi és egyéb intézkedések kidolgozására a civil társadalommal együttműködésben az ilyen erőszakos cselekmények megakadályozása, valamint az elkövetők nyomon követése és bíróság elé állítása érdekében; hangsúlyozza, hogy Oroszországot és kormányát terheli a végső felelősség e cselekmények kivizsgálása, az elkövetők bíróság elé állítása és valamennyi orosz állampolgár törvénytelen visszaélésekkel szembeni védelme vonatkozásában;

6.  sürgősséggel azonnali, független, objektív és alapos nyomozás lefolytatására szólít fel a bebörtönzések, a kínzások és a gyilkosságok ügyében annak érdekében, hogy értelmi szerzőiket és kivitelezőiket bíróság elé állítsák, és véget vessenek a büntetlenségnek; üdvözli e tekintetben az ügyet kivizsgáló orosz emberi jogi ombudsman vezetése alatti munkacsoport felállítását; felszólítja az orosz hatóságokat, hogy utasítsák az ügyészséget, hogy nyújtson valódi névtelenséget és más védelmet a melegellenes csecsen tisztogatás áldozatai, szemtanúi és ezek családtagjai számára, hogy részt vehessenek a nyomozásban; felhívja az Oroszországban lévő uniós küldöttségeket és a tagállamok nagykövetségeit és konzulátusait, hogy aktívan kövessék nyomon a vizsgálatot, továbbá fokozzák erőfeszítéseiket a jelenleg veszélyben lévő áldozatokkal, LMBTI-személyekkel, újságírókkal és emberijog-védőkkel való kapcsolattartás érdekében;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a nemzetközi emberi jogi szervezetekkel és az orosz civil társadalommal, támogassa azokat, akik elmenekültek Csecsenföldről és hozza nyilvánosságra ezt a visszaélést elősegítő kampányt; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy az európai és a nemzeti joggal összhangban könnyítsék meg a menedékjog iránti kérelemre vonatkozó eljárást az ilyen áldozatok, újságírók és emberijog-védők esetében;

8.  üdvözli és elismeri az EU számos küldöttségvezetője és személyzete, valamint a tagállamok nagykövetei és személyzeteik által az LMBTI-személyek emberi jogaiért küzdő aktivisták támogatása, valamint a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő jogok hirdetése terén tett erőfeszítéseit; felkéri az EU küldöttségvezetőit és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) személyzetének többi tagját, hogy – egyebek mellett a nagykövetek szeptemberben sorra kerülő éves találkozóján is – konzultáljanak a Parlamenttel és a megfelelő EP-képviselőkkel, ha kérdéseik merülnek fel, vagy tájékoztatni kívánják a Parlamentet; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy uniós küldöttségek és a tagállami képviseletek ismerjék és végrehajtsák az LMBTI-személyek emberi jogaival kapcsolatos iránymutatásokat; ezzel összefüggésben kéri az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy az iránymutatások még inkább stratégiai jellegű és módszeresebb végrehajtását szorgalmazza – ideértve a figyelemfelhívást és az uniós személyzet számára ehhez kapcsolódó képzések nyújtását is harmadik országokban – annak érdekében, hogy a harmadik országokkal folytatott politikai és az emberi jogi párbeszédek keretében és a többoldalú fórumokon ténylegesen foglalkozzanak az LMBTI személyek jogainak kérdésével, kéri továbbá a civil társadalom erőfeszítéseinek támogatását;

9.  nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az iránymutatások végrehajtását egyértelmű referenciaértékek segítségével folyamatosan értékelni kell; sürgeti a Bizottságot, hogy végezzen és tegyen közzé alapos értékelést az iránymutatásoknak az összes harmadik országban működő uniós küldöttségek és tagállami diplomáciai képviseletek általi végrehajtásáról, hogy kimutassa és orvosolja a végrehajtással kapcsolatos eltéréseket és hiányosságokat;

10.  mélységesen sajnálja, hogy az Oroszországi Föderáció 2016 júniusában az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló erőszak és megkülönböztetés elleni védelemről szóló állásfoglalása ellen szavazott;

11.  emlékezteti az orosz és a csecsen hatóságokat, hogy a regionális, a kulturális és a vallási értékrendeket nem lehet egyének vagy csoportok – többek között a szexualitás vagy a nemi identitás alapján történő – megkülönböztetése, az ellenük alkalmazott erőszak, kínzás és/vagy fogva tartás jóváhagyása vagy az abban való részvétel ürügyeként használni;

12.  aggodalommal állapítja meg és visszalépésnek tekinti, hogy Oroszország új jogszabályokat fogadott el a családon belüli, többek között a gyermekek elleni erőszakról; hangsúlyozza, hogy a családon belüli erőszakot toleráló jogszabályok súlyos következményekkel járhatnak mind az áldozatokra, mind a társadalom egészére nézve; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy továbbra is mozdítsák elő a nemi alapú erőszak valamennyi formájának, többek között a családon belüli erőszaknak, a felszámolását, a kiszolgáltatott helyzetben lévők védelmezését és az áldozatok támogatását Európán belül és kívül egyaránt;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak és a Bizottságnak, az Európa Tanács főtitkárának, az ENSZ emberi jogi főbiztosának, az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének, valamint a csecsen hatóságoknak.

(1) HL C 93., 2017.3.24., 21. o. (2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0502.