Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2723(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0419/2017

Viták :

PV 15/06/2017 - 4.2
CRE 15/06/2017 - 4.2

Szavazatok :

PV 15/06/2017 - 7.3

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0268

Elfogadott szövegek
PDF 271k
2017. június 15., csütörtök - Strasbourg Ideiglenes kiadás
Pakisztán, különösen az emberijog-védők helyzete és a halálbüntetés
P8_TA-PROV(2017)0268B8-0419, 0421, 0422, 0423 és 0429/2017

Az Európai Parlament 2017. június 15-i állásfoglalása Pakisztánról, különösen az emberi jogok védelmezőinek helyzetéről és a halálbüntetésről (2017/2723(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Pakisztánról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel a Tanács Pakisztánról szóló 2016. július 18-i következtetéseire,

–  tekintettel az EU–Pakisztán ötéves együttműködési tervre,

–  tekintettel Pakisztán emberi jogi cselekvési tervére,

–  tekintettel az EU és Pakisztán közötti, a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves indikatív programra;

–  tekintettel az EU pakisztáni választási megfigyelő missziójának jelentésében foglalt ajánlásokra,

–  tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és szóvivőjének Pakisztánról tett nyilatkozataira,

–  tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára és különösen annak 18. cikkére,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelynek Pakisztán is részes fele,

–  tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel Pakisztán alkotmányára,

–  tekintettel a vallás és a meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről, az emberi jogok védelmezőiről, valamint a halálbüntetésről szóló uniós iránymutatásokra, továbbá az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos 2012-es uniós stratégiai keretre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Pakisztán 2015-ig moratóriumot alkalmazott a halálbüntetések terén, de a pesavári katonai iskolában elkövetett 2014. decemberi mészárlás nyomán újra visszaállította ezt a büntetési tételt; mivel a moratóriumot eredetileg csak a terroristák tevékenységeivel összefüggésben szüntették meg, később azonban ezt valamennyi főbenjáró bűncselekményre kiterjesztették;

B.  mivel mostanra a halálbüntetés végrehajtására várakozók száma Pakisztánban az egyik legmagasabb a világon; mivel jelentések szerint olyan esetekben is végrehajtották az ítéletet, ahol a fellebbezési mechanizmus még folyamatban volt;

C.  mivel Pakisztán „istenkáromlási törvénye” (a büntető törvénykönyv 295-C szakasza) kötelezően halálos ítéletet ír elő; mivel jelenleg több százan várnak ügyük tárgyalására, több személy pedig halálsoron várakozik „istenkáromlás” vádjával; mivel a törvény homályosnak tekinthető fogalommeghatározásokat tartalmaz, amelyek alkalmasak a politikai másként gondolkodók elleni célzott fellépésre és az állami intézmények és más szervek elleni jogos bírálatok elhallgattatására;

D.  mivel 2017 márciusában a miniszterelnök elrendelte valamennyi „istenkáromló” online anyag betiltását, és a pakisztáni hatóságok a közösségi médiát üzemeltető vállalatok segítségét kérték az „istenkáromlással” gyanúsított pakisztániak azonosítása érdekében; mivel 2017. április 14-én a diáktársaiból álló tömeg meglincselte Masal Hánt, az Abdul Vali Hán Egyetem diákját, miután „istenkáromló” anyagok online terjesztésével vádolták meg; mivel 2017. június 10-én egy pakisztáni terrorizmus elleni bíróság halálra ítélte Taimúr Razát, mivel állítólag „istenkáromlást” követett el a Facebookon; mivel Baba Dzsánt és 12 másik tüntetőt életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek, ami a tüntetésért valaha kiszabott legsúlyosabb ítélet;

E.  mivel a pakisztáni Nemzetgyűlés 2017. április 18-án határozatot fogadott el, amelyben elítélte, hogy az erőszakos tömeg állítólagos „istenkáromlás” miatt meglincselte Masal Hánt; mivel a Szenátus a visszaélések megfékezése érdekében vitát folytatott a reformokról;

F.  mivel a katonai bíróságok két évre szóló felhatalmazást kaptak, miközben erősíteni kellett volna a polgári igazságszolgáltatást; mivel lassan halad az igazságszolgáltatás fejlesztése, és 2017. március 22-én vitatott módon további két éves időszakra visszaállították a katonai bíróságokat;

G.  mivel Pakisztánban több olyan esetet jegyeztek fel, ahol az emberi jogok védelmezői, a politikai másként gondolkodók, valamint a vallási kisebbségek vagy csoportok, például az ahmadita közösség megfélemlítés, támadás, bebörtönzés, kínzás és zaklatás, valamint gyilkosság áldozatává váltak; mivel az ENSZ erőszakos eltüntetésekkel és nem önkéntes eltűnésekkel foglalkozó munkacsoportja és a nem kormányzati szervezetek által gyűjtött információk feltárták, hogy a biztonsági és a bűnüldöző szervek, köztük a rendőrség és a hírszerző ügynökségek erőszakos eltüntetéseket hajtanak végre; mivel egyetlen elkövetőt sem sikerült bíróság elé állítani;

H.  mivel 2017 áprilisában egy katonai bíróság bűnösnek találta és halálra ítélte Kulbhusan Dzsadav indiai állampolgárt; mivel az ügy jelenleg a Nemzetközi Bíróság előtt fekszik, mivel a vádlottól megtagadták a konzulátusi hozzáférési jogokat; mivel 2017. május 4-én egy tízéves fiú meghalt, öt másik személy pedig megsebesült, amikor a – feltételezhetően „istenkáromlással” kapcsolatos vádak miatt – feldühödött tömeg megtámadott egy rendőrőrsöt Beludzsisztánban; mivel 2017. május 30-án egy, a helyi médiában csak Sumaila néven említett tinédzserrel szemben egy rokona által elkövetett állítólagos nemi erőszak miatt a törzsi bíróság halálra ítélte az áldozatot; mivel ezek az események nem elszigetelt esetek;

I.  mivel Ászja Norín, ismertebb nevén Ászja Bibi ügye továbbra is súlyos jelentőségű ügy az emberi jogokkal kapcsolatos aggályokkal összefüggésben Pakisztánban; mivel Ászja Bibit, a pakisztáni keresztény asszonyt a pakisztáni bíróság 2010-ben bűnösnek találta istenkáromlás vádjában, és kötél általi halálra ítélte; mivel amennyiben az ítéletet végrehajtanák, Ászja Bibi lenne az első nő, akit Pakisztánban istenkáromlás vádjával törvényesen kivégeznek; mivel különböző nemzetközi petíciók sürgették szabadon bocsátását azon az alapon, hogy valójában vallása miatt üldözik; mivel az Ászja Bibi melletti és az „istenkáromlást” büntető törvények elleni kiállásukért önbíráskodók meggyilkolták Sahbaz Bhatti keresztény kisebbségügyi minisztert és Szalman Taszír muszlim politikust; mivel Ászja Bibi halálos ítéletének ideiglenes felfüggesztése ellenére az asszonyt a mai napig börtönben tartják fogva, családja pedig bujkál;

J.  mivel változatlan intenzitással folyik a nem kormányzati szervezetekkel szembeni fellépés; mivel a terrorizmus elleni nemzeti terv végrehajtásának ürügyével több nem kormányzati szervezetet megfélemlítettek és zaklattak, néhány szervezetnek pedig az irodáját is lezárták;

K.  mivel 12 millió nőnek nincs nemzeti személyazonosító kártyája, és ezért megtagadják tőlük a választói névjegyzékbe való felvétel jogát a választásokon; mivel az uniós választási megfigyelő küldöttségek megtették ajánlásaikat a következő, 2018-ra kitűzött választási folyamat javítása céljából;

L.  mivel Pakisztán 2014. január 1-jén belépett a GSP+ rendszerbe; mivel ez a rendszer várhatóan erős ösztönzést jelent az alapvető emberi és munkajogok, valamint a környezetvédelem és a jó kormányzás elvei tiszteletben tartásához;

M.  mivel az EU továbbra is teljes mértékben elkötelezett a párbeszéd és a szerepvállalás folytatása mellett az ötéves együttműködési terv és annak utódja keretében;

1.  ismételten hangsúlyozza, hogy az EU minden esetben és kivétel nélkül határozottan ellenzi a halálbüntetést; felszólít a halálbüntetés egyetemes eltörlésére; mély aggodalmát fejezi ki a moratórium megszüntetésére vonatkozó pakisztáni döntés miatt, amelynek következtében riasztó mértékben folytatódnak a kivégzések; felszólítja Pakisztánt, hogy állítsa vissza a moratóriumot a halálbüntetés teljes eltörlésének hosszabb távú céljával;

2.  mély aggodalmát fejezi ki a halálbüntetés kifogásolható eljárásokat követő pakisztáni alkalmazásáról, a kiskorúak és a mentális zavarokban szenvedő személyek kivégzéséről és az állítólagos kínzásokról szóló jelentések miatt; felszólítja a kormányt, hogy a nemzeti jogszabályok halálbüntetésről szóló rendelkezéseit hozza összhangba a nemzetközi joggal és normákkal, egyebek mellett állítsa le azokat a kivégzéseket, amelyeket nem szándékos emberölés bűntette miatt szabtak ki, tiltsa meg a fiatalkorú és a mentális zavarokban szenvedő elkövetők kivégzését, és a fellebbezések elbírálásáig vezessen be moratóriumot a kivégzésekre;

3.  sajnálja az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása terén Pakisztánban bekövetkezett visszarendeződést, különösen a bírósági eljárás nélküli kivégzések számának növekedését, valamint a megfélemlítést és az erő alkalmazását az újságírókkal, az emberi jogok védelmezőivel, a nem kormányzati szervezetekkel és a kormány bírálóival szemben; emlékezteti a pakisztáni kormányt az alapvető jogok tiszteletben tartásának garantálására vonatkozó kötelezettségére; üdvözli, hogy Pakisztán emberi jogi cselekvési tervet fogadott el, és szorgalmazza annak kézzelfogható eredményekre váltását; e tekintetben figyelmeztet, hogy az EU rendkívül aggasztónak fogja találni, ha az aktivisták ilyen gyakorlatok áldozatává válnak, és nem tapasztalható előrelépés;

4.  aggodalmát fejezi ki a biztonsági erőknek biztosított széleskörű működési szabadság miatt, és felszólítja a pakisztáni kormányt, hogy gondoskodjon fellépéseik jobb felügyeletéről; sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy végezzenek gyors és pártatlan vizsgálatot az őrizetben történt halálesetek és a biztonsági erők által megölt személyek, valamint az állítólagos kínzások ügyében, és állítsák bíróság elé a törvénytelen gyilkosságok és kínzások elkövetőit;

5.  elítéli a meghallgatásokat titokban megtartó és polgári ügyekben is joghatósággal rendelkező katonai bíróságok alkalmazását Pakisztánban; ragaszkodik ahhoz, hogy a pakisztáni hatóságok biztosítsanak hozzáférést a nemzetközi megfigyelők és az emberi jogi szervezetek számára a katonai bíróságok alkalmazásának nyomon követése érdekében; felszólít továbbá a független polgári bíróságokra való azonnali és átlátható áttérés végrehajtására a bírósági eljárásokra vonatkozó nemzetközi normákkal összhangban; kiemeli, hogy a bíróság elé állított harmadik országbeli állampolgároknak biztosítani kell a konzuli szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a konzuli védelmet;

6.  mély aggodalmát fejezi ki az „istenkáromlási törvény” folytatódó alkalmazása miatt, és úgy véli, hogy ez fokozza a vallási türelmetlenség légkörét; tudomásul veszi a pakisztáni legfelső bíróság azon megállapítását, hogy az „istenkáromlással” vádolt személyek „szenvedése aránytalan és jóvátehetetlen mértékű” az említett törvények hibás vagy visszaélésszerű alkalmazásával szembeni megfelelő biztosítékok hiányában; ezért felszólítja a pakisztáni kormányt, hogy vonja vissza a büntető törvénykönyv 295-A, 295-B és 295-C szakaszát, és vezessen be hatékony eljárásjogi és intézményi biztosítékokat az „istenkáromlási’ vádakkal való visszaélések megakadályozására; felszólítja továbbá a kormányt, hogy foglaljon határozottabban állást az állítólagos „istenkáromlókkal” szembeni önbíráskodás elítélése terén, és sürgeti, hogy a kormány ne alkalmazza az „istenkáromlást” elítélő retorikát;

7.  felszólítja a pakisztáni kormányt, hogy hozzon sürgős intézkedéseket az újságírók és a bloggerek életének és jogainak megvédése érdekében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a pakisztáni hatóságok a felhasználókra vonatkozó információk átadására kérték a Twittert és a Facebookot annak érdekében, hogy „istenkáromlással” gyanúsított személyeket azonosítsanak; felszólítja Pakisztán kormányát és parlamentjét, hogy módosítsák az elektronikus bűncselekmények megelőzéséről szóló 2016. évi törvényt, és töröljék az adatok homályos kritériumok alapján történő nyomon követésére és megőrzésére, valamint a honlapok bezárására vonatkozó, túlságosan széles körű rendelkezéseket; felszólít továbbá az „istenkáromlás” vagy politikai ellenvélemény miatt kiszabott valamennyi halálos ítélet átváltoztatására, a Taimúr Raza elleni ítéletet is beleértve; ezzel összefüggésben felszólítja Pakisztán elnökét, hogy éljen az elnöki kegyelem jogkörével;

8.  tudomásul veszi az EU–Pakisztán ötéves együttműködési terv végrehajtása terén elért eredményeket, de reményét fejezi ki, hogy a 2017-ben véglegesítendő új stratégiai együttműködési terv nagyratörő lesz, és elősegíti az EU és Pakisztán közötti kötelékek megerősítését;

9.  sürgeti Pakisztán kormányát, hogy a lehető legpozitívabb és leggyorsabb módon oldja meg Ászja Bibi folyamatban lévő ügyét; javasolja, hogy az istenkáromlási vádak áldozataival szemben a tapasztalatok szerint az önbíráskodók és az igazságszolgáltatáson kívüli személyek által tanúsított bánásmód fényében tegyenek lépéseket Bibi asszony és családja biztonságának garantálására;

10.  emlékeztet arra, hogy a GSP+ jogállás megadása feltételekhez kapcsolódik, és hogy e rendszer értelmében a nemzetközi egyezmények tényleges végrehajtása alapvető követelmény; sürgeti a pakisztáni kormányt, hogy tegyen határozott erőfeszítéseket a 27 legfontosabb egyezmény végrehajtására, és mutasson fel eredményeket;

11.  felszólítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy a rendszeres emberi jogi párbeszéd során vesse fel ezeket a problémákat a pakisztáni hatóságoknál;

12.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Unió emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Pakisztán kormányának és parlamentjének.

Utolsó frissítés: 2017. június 16.Jogi nyilatkozat