Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 311., 312. és 323. cikkére,

–  tekintettel a „Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára – A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret” című, 2018. május 2-i bizottsági közleményre (COM(2018)0321),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel, valamint az Európai Unió saját forrásaival kapcsolatos, 2018. május 2-i javaslataira,

–  tekintettel a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2018. május 2-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0324),

–  tekintettel a következő többéves pénzügyi keretről szóló, 2018. március 14-i állásfoglalásaira: azaz a Parlament 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló álláspontjának előkészítéséről(1) és az európai uniós saját források rendszerének reformjáról(2) szóló állásfoglalásokra,

–  tekintettel a Bizottságnak és a Tanácsnak a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló, 2018. május 29-i nyilatkozataira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

1.  tudomásul veszi a Bizottságnak a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel, valamint az Európai Unió saját forrásaival kapcsolatos 2018. május 2-i javaslatait, amelyek kijelölték a soron következő tárgyalások alapját; emlékeztet arra, hogy a Parlament egyértelmű álláspontját a 2018. március 14-én jelentős többséggel elfogadott, a tárgyalási meghatalmazás alapjául szolgáló két állásfoglalás tartalmazza;

2.  sürgeti a Tanácsot annak biztosítására, hogy a következő pénzügyi keret az Unió tiszta és pozitív jövőképét tükrözze, és reagáljon az uniós polgárok szükségleteinek, aggodalmainak és várakozásainak; kiemeli, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló határozatnak biztosítania kell az Unió számára azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek a jelentős kihívások kezeléséhez szükségesek, valamint azt, hogy a következő hétéves időszakban az Európai Unió megvalósítsa politikai prioritásait és céljait; ezért azt várja a Tanácstól, hogy az eddigi politikai kötelezettségvállalásaival összhangban cselekedjen, és tanúsítson nagy bátorságot; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság javaslata gyengíti az EU fő szolidaritási politikáit, és tárgyalásokat szándékozik folytatni a Tanáccsal azzal a céllal, hogy a polgárok javára még nagyratörőbb pénzügyi keret álljon rendelkezésre;

3.  kifejezésre juttatja meglepetését és aggodalmát amiatt, hogy a Bizottság által a Parlament határozott kérésére 2018. május 18-án hivatalosan nyilvánosságra hozott összehasonlító adatokból az derül ki, hogy a pénzügyi költségvetésre vonatkozó javaslatokban ezeket a számokat bizonyos esetekben eltérően mutatták be és közölték; különösen arra hívja fel a figyelmet, hogy a Bizottság által eredetileg bemutatottakkal ellentétben a költségvetés tényleges növelése számos uniós program vonatkozásában lényegesen kisebb, egyéb programok esetén pedig lényegesen nagyobb a csökkentés; aláhúzza, hogy a Parlamentnek és a Tanácsnak a kezdetektől fogva meg kell egyeznie az adatokra vonatkozó egyértelmű módszertanban; kijelenti, hogy ezen állásfoglalás alkalmazásában a változatlan árakon alapuló, és az Egyesült Királyság kilépésével számoló, saját számításaira fog támaszkodni;

4.  csalódottságának ad hangot a következő pénzügyi költségvetés – 1,1 billió EUR-t kitevő – javasolt általános szintje miatt, amely az Európai Fejlesztési Alap forrásainak (jelenleg az uniós költségvetésen kívül esően az EU bruttó nemzeti jövedelmének 0,03%-a) levonása után a 27 uniós tagállam bruttó nemzeti jövedelmének 1,08%-ának felel meg; hangsúlyozza, hogy a bruttó nemzeti jövedelemhez viszonyított általános szint reálértéken alacsonyabb a jelenlegi többéves pénzügyi keret szintjénél, annak ellenére, hogy az új politikai prioritások és újonnan felmerülő kihívások további uniós forrásokat tesznek szükségessé; emlékeztet arra, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret kisebb, mint elődje (a 2007–2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret), és elégtelennek bizonyult arra, hogy megfelelő forrást biztosítson az Európai Unió sürgető szükségleteire;

5.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a javaslat közvetlen következményeként 15%-kal, illetve 10%-kal csökken a közös agrárpolitika (KAP), illetve a kohéziós politika finanszírozási szintje; különösen ellenzi azokat a radikális csökkentéseket – például a Kohéziós Alapra vonatkozó (45%-os) vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot érintő (több mint 25%-os) csökkentéseket –, amelyek hátrányosan fogják érinteni e politikáknak a lényegét és céljait; ebben az összefüggésben megkérdőjelezi az Európai Szociális Alap 6%-os forráscsökkentésére annak ellenére irányuló javaslatot, hogy kibővült az alap feladatköre és abba integrálták az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést;

6.  újra megfogalmazza szilárd álláspontját, amely szerint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben biztosítani kell a kulcsfontosságú uniós politikákhoz szükséges finanszírozási szintet annak érdekében, hogy azok betölthessék küldetésüket és teljesíthessék célkitűzéseiket; különösen hangsúlyozza, hogy a 27 uniós tagállam számára a KAP és a kohéziós politika finanszírozását reálértéken legalább a 2014–2020-as költségvetés szintjén kell tartani, és ezzel egyidejűleg tiszteletben kell tartani e politikák átfogó szerkezetét, az Erasmus+ program jelenlegi költségvetését háromszorosára kell emelni, valamint szükség van a kkv-k számára nyújtott egyedi finanszírozás és az ifjúsági munkanélküliség kezelésére szánt források megkétszerezésére, a kutatásra és az innovációra elkülönített jelenlegi költségvetés legalább 50%-kal – 120 milliárd EUR-ra – történő növelésére, a LIFE+ program megkétszerezésére, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön keresztüli beruházások jelentős növelésére, valamint a biztonság, a migráció és a külkapcsolatok területén további források biztosítására; hangsúlyozza ennélfogva álláspontját, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet a 27 uniós tagállam bruttó nemzeti jövedelmének 1,3%-ában kell meghatározni;

7.  kiemeli annak jelentőségét, hogy a többéves pénzügyi keretnek és az összes kapcsolódó uniós politikának a horizontális elveken kell nyugodnia; ezzel összefüggésben megerősíti azon álláspontját, amely szerint az Európai Uniónak teljesítenie kell kötelezettségvállalását, és vezető szerepet kell játszania az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításában, valamint sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló javaslatok e tekintetben nem tartalmaznak egyértelmű és kézzelfogható kötelezettséget; ezért kéri a fenntartható fejlesztési célok érvényesítését a következő többéves pénzügyi keret valamennyi uniós szakpolitikájában és kezdeményezésében; hangsúlyozza továbbá, hogy a megkülönböztetés megszüntetése létfontosságú az Európai Uniónak a befogadó Európa kialakítása irányában tett kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez, valamint sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keretről előterjesztett javaslatokból hiányzik a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése és a nemek közötti egyenlőség terén tett kötelezettségvállalás; hangsúlyozza azon álláspontját is, amely szerint a jelenlegi többéves pénzügyi kerethez képest jelentősen növelni kellene a Párizsi Megállapodást követően az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos kiadásokat , és azoknak mielőbb, és legkésőbb 2027-ig el kellene érniük a 30%-ot;

8.  támogatja a Bizottságnak az uniós saját források rendszerének reformjáról szóló javaslatait, amely rendszer a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretcsomag igen üdvözlendő bevételi elemét képezi; üdvözli tehát a három új uniós forrás javasolt bevezetését és a jelenlegi héaalapú saját forrás egyszerűsítését; hangsúlyozza, hogy a közvetlenül a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű intézményközi munkacsoport tevékenysége által insiprált javaslatok szintén a Parlament által a 2018. március 14-i állásfoglalásban előterjesztett csomag részét képezték; megelégedéssel nyugtázza, hogy ezek az új források összhangban állnak az Unió két stratégiai célkitűzésével, nevezetesen a belső piac megfelelő működésével, valamint a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel; a Tanács és a Bizottság támogatására számít annak érdekében, hogy megerősödjön a Parlament szerepe a saját források elfogadására irányuló eljárásban; újra hangsúlyozza, hogy a közelgő tárgyalások során a következő többéves pénzügyi keretnek mind a kiadási, mind pedig a bevételi oldalát egyetlen csomagként kell kezelni, és hogy nem lesz megállapodás a Parlamenttel a többéves pénzügyi keretről, ha nem történik megfelelő előrelépés a saját források terén;

9.  üdvözli továbbá azt az elvet, hogy az uniós politikákból közvetlenül származó jövőbeni bevételeknek az uniós költségvetésbe kell folyniuk, és teljes mértékben támogatja az összes visszatérítés és korrekció eltörlését; az iránt érdeklődik, hogy a nemzeti hozzájárulások csökkentése érdekében milyen ütemben fogják bevezetni ezeket az új saját forrásokat; értetlenül áll ugyanakkor az előtt, hogy a Bizottság miért nem tett javaslatot arra, hogy az uniós költségvetésen belül létrehozzon egy különleges tartalékot, amelynek forrását az előre nem látható valamennyi egyéb bevétel – többek között a vállalatokra kivetett versenybírságokból, a digitális ágazatban tevékenykedő nagyvállalatokra kivetett adókból, valamint a pénzügyi tranzakciós adóból mint új uniós saját forrásból – adná;

10.  emlékeztet arra, hogy támogatja egy olyan mechanizmus létrehozását, amely alapján azok a tagállamok, amelyek nem tarják tiszteletben az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt értékeket, pénzügyi következményekkel szembesülhetnek; tudomásul veszi a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló bizottsági javaslatot, amelyet a többéves pénzügyi keretre vonatkozó átfogó csomag részeként terjesztettek elő; szándékában áll e javaslat valamennyi elemének alapos vizsgálata és a szükséges rendelkezések bevezetése annak biztosítása érdekében, hogy az uniós költségvetés végső kedvezményezettjeit semmiképpen ne sújtsák olyan szabálysértések, amelyekért nem őket terheli a felelősség;

11.  meggyőződése, hogy szükség van a többéves pénzügyi keret jogilag kötelező erejű és kötelező félidős felülvizsgálatára, amelyet kellő időben kell javasolni és végrehajtani ahhoz, hogy a következő Parlament és Bizottság a 2021–2027-es időszakra vonatkozó keret érdemi kiigazítását elvégezhesse; pontosítani kívánja a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben javasolt cikk megfogalmazását;

12.  úgy véli, hogy a Bizottság rugalmasságra vonatkozó javaslatai a tárgyalások megfelelő alapját képezik; különösen üdvözli a jelenlegi rendelkezéseket javító – a Parlament kéréseivel összhangban álló – különböző javaslatokat, nevezetesen a visszavont előirányzatok uniós tartalékokban való további felhasználását, a különleges eszközök megnövelt elosztását, valamint a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalék esetleges korlátozásának megszüntetését; szükség esetén további optimalizálásról kíván tárgyalásokat folytatni;

13.  tudomásul veszi a Bizottságnak egy európai beruházási stabilizációs mechanizmus létrehozására irányuló javaslatát, amely jelentősebb aszimmetrikus sokkhatások esetén kiegészíti a nemzeti költségvetések stabilizációs szerepét; alaposan meg kívánja vizsgálni ezt a javaslatot, különös tekintettel annak célkitűzéseire és volumenére;

14.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság javaslatai hivatalosan megnyitják a tárgyalásokat a Tanácson belül, illetve a többéves pénzügyi keretről szóló rendelethez szükséges parlamenti egyetértés biztosítása érdekében a Tanács és a Parlament között is; hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretet és a saját forrásokat tartalmazó csomag valamennyi elemét, köztük a többéves pénzügyi keret számadatait a végleges megállapodás elfogadásáig napirenden kell tartani; készen áll arra, hogy haladéktalanul strukturált párbeszédet kezdjen a Tanáccsal annak érdekében, hogy a jobban megértesse a Parlament elvárásait, és elősegítse az időben történő megállapodást; úgy véli, hogy a Tanács egymást követő elnökségei és a Parlament tárgyalócsoportja közötti rendszeres ülések közelmúltbeli elindítása a következő többéves pénzügyi keret elfogadásához vezető folyamat elengedhetetlen előfeltétele;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi érintett intézménynek és szervnek, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0075. (2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0076.