Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2717(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0254/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 31/05/2018 - 7.1

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0231

Elfogadott szövegek
PDF 133kWORD 47k
2018. május 31., Csütörtök - Strasbourg
Az Iránban bebörtönzött uniós és iráni kettős állampolgárságú személyek helyzete
P8_TA(2018)0231RC-B8-0254/2018

Az Európai Parlament 2018. május 31-i állásfoglalása az Iránban bebörtönzött EU–iráni kettős állampolgárságú személyek helyzetéről (2018/2717(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Iránról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen „Az EU Iránnal kapcsolatos stratégiájáról a nukleáris megállapodást követőenˮ című, 2016. október 25-i(1), az EU Iránnal kapcsolatos stratégiájáról szóló, 2014. április 3-i(2), az emberi jogok megsértésének legutóbbi eseteiről Iránban című, 2011. november 17-i(3) és az EU Iránnal kapcsolatos megközelítéséről szóló, 2011. március 10-i(4) állásfoglalására,

–  tekintettel az EU emberi jogokról szóló éves jelentéseiről szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel a halálbüntetésről, a kínzásról, a véleménynyilvánítás szabadságáról és az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel az új uniós stratégiai keretre és az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervre, melynek célja, hogy az emberi jogok védelme és felügyelete az uniós politikák középpontjába kerüljön,

–  tekintettel a 2018. április 12-i (CFSP) 2018/568 számú tanácsi határozatra(5), amely az emberi jogok súlyos iráni megsértéseivel kapcsolatos korlátozó intézkedések hatályát egy évvel, 2019. április 13-ig kiterjeszti,

–  tekintettel a Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a főképviselő) és Javad Zarif, az Iráni Iszlám Köztársaság külügyminisztere által Teheránban tett 2016. április 16-i közös nyilatkozatra, amelyben megállapodtak abban, hogy párbeszédet indítanak az emberi jogokról, valamint az emberi jogok kérdései kapcsán kölcsönös látogatásokat szerveznek az EU és Irán között,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának éves jelentésére, valamint a főbiztos hivatala és az ENSZ-főtitkár által az emberi jogok Iráni Iszlám Köztársaságban tapasztalható helyzetéről szóló 2018. március 23-i jelentésekre,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára (1948),

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (1966), amelynek Irán is részes fele,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel iráni börtönökben több EU–iráni kettős állampolgársággal rendelkező személyt tartanak fogva, köztük a kémtevékenységgel megvádolt Ahmadreza Djalali svéd–iráni kutatót, akit tisztességtelen tárgyalás után halálra ítéltek anélkül, hogy ügyvédi segítséget kaphatott volna, illetve – az azonnali kivégzés árnyékában és rossz egészségi állapota ellenére – megtagadták tőle a szükséges orvosi ellátást;

B.  mivel Kamran Ghaderi osztrák–iráni állampolgárt Iránban tett üzleti útja során letartóztatták és 10 év börtönre ítélték, miután a vádhatóság kényszerrel vallomástételre bírta; mivel jelenleg az – egy jótékonysági szervezetnek dolgozó és előrehaladott depressziótól szenvedő – brit–iráni állampolgárságú Nazanin Zaghari-Ratcliffe asszonyt is fogva tartják; mivel Abbas Edalat brit–iráni egyetemi kutatót 2018 áprilisában letartóztatták és az ellene emelt vádakat a mai napig nem ismertették;

C.  mivel a letartóztatott EU–iráni kettős állampolgárságú személyek esetében továbbra is az a gyakorlat, hogy hosszú ideig magánzárkában tartják, illetve vallatják őket, esetükben mellőzik a jogszerű eljárást, megtagadják tőlük a konzuli segítséget és az ENSZ vagy humanitárius szervezetek képviselőivel való találkozás lehetőségét, a titkos tárgyalások alkalmával a letartóztatott csak korlátozottan jut jogi segítséghez, hosszú börtönbüntetéseket szabnak ki rájuk homályos vagy pontatlan „nemzetbiztonsági” és „kémkedési” vádak alapján, továbbá a bebörtönzöttek ellen államilag támogatott rágalmazó kampányt folytatnak;

D.  mivel Iránnak, amely részes fele a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, kötelezettségei értelmében tiszteletben kellene tartania a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadságot, valamint a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságát;

E.  mivel Irán továbbra is bebörtönöz civil társadalmi aktivistákat, az emberi jogok védőit, környezetvédőket és politikai aktivistákat, sőt az utóbbi időben e letartóztatások gyakoribbá váltak; mivel az emberi jogok védőit, a környezetvédőket és a politikai aktivistákat jelenleg is aktívan üldözik békés fellépésük miatt;

F.  mivel az Iránban fogva tartott kettős állampolgárságú személyek nem mindig jutnak ügyvédhez és tisztességes tárgyaláshoz; mivel a gyakorlatban Irán a kettős állampolgárságú személyeket kizárólag iráni állampolgárnak tekinti, ami behatárolja annak lehetőségét, hogy a külföldi nagykövetségek kapcsolatba lépjenek az országban fogva tartott állampolgáraikkal, illetve hogy a fogva tartottak konzuli védelmet kaphassanak;

G.  mivel több politikai fogoly és nemzetbiztonsági bűncselekménnyel vádolt személy súlyos következményekkel járó károkat szenvedett amiatt, hogy fogva tartásuk során nem jutottak megfelelő orvosi ellátáshoz;

1.  elítéli az EU–iráni kettős állampolgárságú személyek folytatódó – tisztességtelen tárgyalás után történő – bebörtönzését az iráni hatóságok által; felhív azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátásukra vagy arra, hogy ügyüket a nemzetközi normáknak megfelelően tisztességes formában újratárgyalják, a jogaik megsértésében felelős tisztviselőket pedig számoltassák el;

2.  kifejezi súlyos aggodalmát amiatt, hogy EU–iráni kettős állampolgárságú személyeket Iránba való belépésükkor – anélkül, hogy prima facie bizonyítékkal rendelkeznének ellenük bűncselekmény elkövetésére – letartóztatnak; hangsúlyozza, hogy ezek a letartóztatások hátrányt okoznak az emberek közötti kapcsolatok lehetőségének;

3.  kifogásolja, hogy az EU–iráni kettős állampolgárságú személyeket az iráni börtönökben rossz körülmények között tartják fogva, és hogy gyakran kényszerrel – kínzás és embertelen bánásmód révén – bírják őket vallomástételre;

4.  felhívja az iráni hatóságokat annak garantálására, hogy Ahmadreza Djalali teljes körű ügyvédi segítséghez jusson, valamint kérésére megkapja a szükséges orvosi ellátást; sürgeti az iráni hatóságokat, hogy semmisítsék meg a rá kiszabott halálos ítéletet és a nemzetközi közösség kérését teljesítve haladéktalanul engedjék szabadon;

5.  felhívja az iráni hatóságokat annak biztosítására, hogy sor kerüljön Kamran Ghaderi ügyének a tisztességes tárgyalás feltételeinek megfelelő újratárgyalására, haladéktalanul engedjék szabadon – a korábbi szabadon bocsátásra már jogosult – Nazanin Zaghari-Ratcliffe asszonyt, és sürgősen ismertessék az Abbas Edalat elleni vádakat;

6.  felhívja az iráni hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a vádlottak választásuk szerinti ügyvéd általi segítségnyújtáshoz való alapvető jogát, valamint a tisztességes tárgyaláshoz való jogát, annak megfelelően, ahogyan erre Irán az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatban foglaltak szerint nemzetközi kötelezettséget vállalt;

7.  elítéli – hiteles beszámolókra alapozva – a kínzás és más embertelen bánásmód megtörtént eseteit, amelyekre különösen kihallgatások alatt került sor, és felszólítja az iráni hatóságokat a bebörtönzöttek emberi méltóságának tiszteletben tartására; kifogást emel a fogva tartás körülményeinek kegyetlen és embertelen jellege miatt, és felszólítja Iránt annak biztosítására, hogy valamennyi fogva tartott hozzájusson a megfelelő orvosi ellátáshoz;

8.  felszólítja az igazságszolgáltatást, hogy tartsák tiszteletben a tisztességes tárgyalás és a megfelelő eljárás elveit, biztosítsák a gyanúsítottak számára az ügyvédi segítség igénybevételének, a konzuli látogatások, továbbá az ENSZ és a humanitárius szervezetek képviselőivel való találkozásnak a lehetőségét, valamint az orvosi és egészségügyi ellátáshoz való teljes körű hozzáférést, összhangban Irán nemzetközi kötelezettségeivel; felszólítja Iránt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a jogszabályok felülvizsgálata érdekében, hogy biztosíthatók legyenek a tisztességes tárgyalások, valamint az ügyvédi segítséghez való hozzáférés a nyomozati szakaszban, véget vetve a kínzás eredményeként kicsikart vallomástételeknek;

9.  felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot és a Bizottságot, hogy hozzanak létre belső munkacsoportot azon uniós állampolgárok támogatására, akikre halálbüntetés vagy nyilvánvalóan tisztességtelen tárgyalás várhat harmadik országokban, ekképpen erősítve a számukra elérhető nemzeti konzuli vagy diplomáciai szolgálatoktól várható támogatást;

10.  felszólítja az iráni hatóságokat, hogy működjenek együtt az uniós tagállamok teheráni nagykövetségeivel az iráni börtönökben jelenleg fogva tartott EU–iráni kettős állampolgárságú személyek névsorának összeállítása, valamint az egyes esetek szoros figyelemmel követése érdekében, mivel a polgárok biztonsága és alapvető jogaiknak védelme a legnagyobb fontosságú kérdés az EU számára;

11.  felszólít az Iránban bebörtönzött valamennyi emberijog-védő szabadon bocsátására és a megfélemlítésüket célzó valamennyi cselekmény beszüntetésére;

12.  üdvözli, hogy jelentősen szigorodtak a halálbüntetéssel sújtható kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatti elítélés feltételei, amely az első lépés az iráni halálbüntetés-moratórium végrehajtása felé;

13.  felhívja Iránt, hogy mélyítse el a nemzetközi emberi jogi mechanizmusok iránti kötelezettségvállalását a különleges előadókkal és a különleges mechanizmusokkal való együttműködés révén, ideértve a megbízottak országba való bejutás iránti kérelmeinek jóváhagyását; sürgeti az iráni hatóságokat, hogy külön is biztosítsák, hogy az ENSZ iráni emberi jogi helyzettel foglalkozó jövőbeli különleges előadója beléphessen az országba;

14.  támogatja az átfogó közös cselekvési terv aláírása után elindított EU–Irán magas szintű párbeszéd keretében az emberi jogokról folytatott megbeszéléseket; hangsúlyozza, hogy az EU-nak továbbra is eltökélten fel kell hívnia – mind kétoldalú, mind többoldalú fórumokon – a figyelmet az emberi jogok iráni helyzetével kapcsolatos aggodalmaira;

15.  újfent felhívja a figyelmet Irán belépésére az emberi jogokról folytatott párbeszédbe, és üdvözli az iráni hatóságok részéről a párbeszéd folytatására való nyitottságot;

16.  felhívja a főképviselőt, hogy a hatóságokkal szemben tegye szóvá a börtönviszonyok és az emberi jogok megsértéseinek kérdését, kiemelve az Iránban bebörtönzött EU–iráni kettős állampolgárságú személyek ügyét, annak érdekében, hogy véget vessenek az iráni börtönökben alkalmazott kegyetlen és embertelen bánásmódnak; felhívja a főképviselőt és a tagállamokat, hogy az iráni hatóságokkal szemben rendszeresen adjanak hangot az emberi jogokat illető aggodalmaiknak, beleértve a politikai foglyok és az emberijog-védők helyzetét, valamint a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, valamint Irán kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0402.
(2) HL C 408., 2017.11.30., 39. o.
(3) HL C 153. E, 2013.5.31., 157. o.
(4) HL C 199. E, 2012.7.7., 163. o.
(5) HL L 95., 2018.4.13., 14. o.

Utolsó frissítés: 2019. július 16.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat