Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2087(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0165/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0165/2018

Viták :

PV 30/05/2018 - 29
CRE 30/05/2018 - 29

Szavazatok :

PV 31/05/2018 - 7.11
CRE 31/05/2018 - 7.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0241

Elfogadott szövegek
PDF 174kWORD 54k
2018. május 31., Csütörtök - Strasbourg
A környezettudatos tervezésről szóló irányelv végrehajtása
P8_TA(2018)0241A8-0165/2018

Az Európai Parlament 2018. május 31-i állásfoglalása a környezettudatos tervezésről szóló irányelv (2009/125/EK) végrehajtásáról (2017/2087(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

–  tekintettel az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1) (a továbbiakban: „környezettudatos tervezésről szóló irányelv”), valamint az irányelv alapján elfogadott végrehajtási rendeletekre és önkéntes megállapodásokra,

–  tekintettel a 2009/125/EK irányelvvel összhangban elfogadott, a környezettudatos tervezésről szóló, 2016–2019-re vonatkozó bizottsági munkatervre (COM(2016)0773),

–  tekintettel az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. július 4-i (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2) (a továbbiakban: energiacímkézési irányelv),

–  tekintettel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és az energiahatékonyságra irányuló európai uniós célokra,

–  tekintettel az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásra és az UNFCCC feleinek 21. konferenciájára (COP 21),

–  tekintettel a Párizsi Megállapodás az Unió és a tagállamok általi ratifikálására,

–  tekintettel a fenti megállapodásban foglalt hosszú távú célra, amelynek értelmében az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon,

–  tekintettel az általános uniós környezetvédelmi cselekvési programra (az Európai Parlament és Tanács 2013. november 20-i 1386/2013/EU határozata)(3),

–  tekintettel „A körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” című, 2015. december 2-i bizottsági közleményre (COM(2015)0614),

–  tekintettel „A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia” című, 2018. január 16-i bizottsági közleményre (COM(2018)0028),

–  tekintettel a körforgásos gazdaságról szóló csomag végrehajtásáról szóló, 2018. január 16-i „A vegyi anyagokkal, a termékkel és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok közötti kapcsolódási pontok kezelésének lehetőségei” című bizottsági közleményre (COM(2018)0032 – SWD(2018)0020),

–  tekintettel az EU számára kritikus fontosságú nyersanyagok 2017. évi listájáról szóló, 2017. szeptember 13-i bizottsági közleményre (COM(2017)0490),

–  tekintettel a körforgásos gazdaságra való áttérést lehetővé tévő ökoinnovációról szóló, 2017. december 18-án elfogadott tanácsi következtetésekre(4),

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának a 2017. évi kibocsátási szakadékokról szóló, 2017. novemberi jelentésére,

–  tekintettel „Az erőforrás-hatékonyságról: úton a körforgásos gazdaság felé” című, 2015. július 9-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a hulladékokról szóló uniós jogszabályokra,

–  tekintettel a termékek hosszabb élettartama tekintetében a fogyasztók és a vállalatok számára jelentkező előnyökről szóló, 2017. július 4-i európai parlamenti állásfoglalásra(6),

–  tekintettel az Európai Parlament Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatósága által a környezettudatos tervezésről szóló irányelv végrehajtása vizsgálatának kiegészítése érdekében készített európai végrehajtási értékelésre,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére, továbbá az Elnökök Értekezlete saját kezdeményezésű jelentések készítésére vonatkozó engedélyezési eljárásról szóló, 2002. december 12-i határozata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára, valamint 3. mellékletére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A8-0165/2018),

A.  mivel a környezettudatos tervezésről szóló irányelv célja az energiahatékonyság, valamint a környezetvédelem szintjének növelése olyan összehangolt követelmények révén, amelyek biztosítják a belső piac működését és elősegítik az energiával kapcsolatos termékek környezetre gyakorolt hatásának folyamatos csökkentését; mivel ezek az intézkedések az energiafogyasztás csökkentésével pozitív hatást gyakorolnak az energiabiztonságra is;

B.  mivel a környezettudatos tervezésről szóló irányelv az energiával kapcsolatos termékek életciklusuk során kifejtett környezeti hatásainak csökkentésére irányuló intézkedéseket ír elő; mivel az irányelv alapján hozott határozatok eddig elsősorban a felhasználási szakasz során felmerülő energiafogyasztás csökkentésére összpontosítottak;

C.  mivel az irányelv végrehajtása nagyobb mértékben hozzájárulhatna az energiahatékonyság javítására irányuló uniós erőfeszítésekhez, és elősegíthetné az éghajlat-politikai célok elérését;

D.  mivel az energiával kapcsolatos termékek környezeti hatásának környezettudatos tervezési szakaszban történő csökkentése az élettartamukra és fejleszthetőségükre, javíthatóságukra, valamint a lehetséges újrahasznosításra és újrahasználatra vonatkozó minimumkövetelmények előírása révén jelentős lehetőségeket kínálhat a munkahelyteremtés szempontjából;

E.  mivel 2018 elejére 29 egyedi környezettudatos tervezésről szóló rendeletet vezettek be, amelyek különböző termékcsoportokat fednek le, továbbá három, az irányelv értelmében elismert önkéntes megállapodást fogadtak el;

F.  mivel a környezettudatos tervezésről szóló irányelv elismeri, hogy bizonyos kritériumok teljesülése esetén az önkéntes megállapodások vagy más önszabályozó intézkedések a végrehajtási intézkedések alternatívái lehetnek; mivel a szabályozási intézkedéseknél a már meglévő önkéntes megállapodások nem mindegyike bizonyult hatékonyabbnak;

G.  mivel a környezettudatos tervezés mind az iparág, mind a fogyasztók számára gazdasági előnyökkel jár, valamint jelentősen hozzájárul az Unió éghajlati, energiaügyi és a körforgásos gazdaságra vonatkozó politikáihoz;

H.  mivel a környezettudatos tervezésre vonatkozó jogszabályok szorosan összefüggnek az energiacímkézésre vonatkozó uniós jogszabályokkal, és mivel az e két irányelv szerinti intézkedések 2020-ig várhatóan évi további 55 milliárd eurós bevételt termelnek az ipari, valamint a nagy- és kiskereskedelmi szektorban, és évi 175 Mtoe-val növelik a primerenergia-megtakarítás mértékét 2020-ig, ami az EU 2020-ra kitűzött energiamegtakarítási céljának felét teszi ki, és csökkenti az energiabehozataltól való függést; mivel a jogszabályok ezenkívül jelentős mértékben hozzájárulnak az Unió éghajlati céljainak eléréséhez azáltal, hogy évente 320 millió tonna CO2-egyenértékkel csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását; mivel az energiamegtakarítások hosszabb távon még nagyobbak lehetnek;

I.  mivel a környezettudatos tervezésről szóló hatásvizsgálati jelentés (Európai Bizottság, 2016) szerint 2020-ra az uniós fogyasztók összesen 112 milliárd EUR-t, azaz háztartásonként körülbelül 490 EUR-t fognak megtakarítani;

J.  mivel az energiával kapcsolatos termékek környezeti hatásának több mint 80%-a már a tervezés fázisában eldől;

K.  mivel az érintett felek többsége számára a jogszabályok teljes körű végrehajtásának három akadálya van: az egyértelmű politikai támogatás és irányvonal hiánya, a szabályozó folyamatok lassúsága, valamint a nem megfelelő piacfelügyelet a tagállamokban;

L.  mivel becslések szerint a piacon megtalálható termékek 10–25%-a nem felel meg a környezettudatos tervezésről és az energiacímkézésről szóló irányelveknek, ami a tervezett energiamegtakarítások körülbelül 10%-os csökkenéséhez és tisztességtelen versenyhez vezet;

M.  mivel a színpadvilágításra vonatkozó, a 244/2009/EK(7) és a 1194/2012/EU(8) bizottsági rendeletek alóli kivétel megfelelő és hatékony módon figyelembe vette a színházak és az egész szórakoztatóipar speciális szükségleteit és körülményeit, és a kivételt továbbra is fenn kellene tartani;

N.  mivel miközben a környezettudatos tervezésről szóló irányelv alkalmazási köre 2009-ben (a közlekedési eszközökön kívül) minden energiával kapcsolatos termékre kibővült, a nem energiafelhasználó termékekre még mindig nem vonatkoznak a környezettudatos tervezésről szóló követelmények;

O.  mivel az EU-ban minden terméket úgy kell megtervezni, gyártani és forgalomba hozni, hogy minimális mértékben használjanak fel veszélyes anyagokat, és mindeközben biztosítsák a termék biztonságosságát annak érdekében, hogy megkönnyítsék újrahasznosítását és újrafelhasználását, ugyanakkor fenntartsák az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét;

P.  mivel a környezettudatos tervezésről szóló irányelv megállapítja, hogy a vegyi anyagokról szóló REACH-rendelettel való kiegészítő jellegének hozzá kell járulnia a két jogszabály hatásának fokozásához és a gyártókra vonatkozó koherens követelmények kialakításához, mivel a veszélyes vegyi anyagok használatával és azok újrahasznosításával kapcsolatos követelmények eddig korlátozottak voltak;

Q.  mivel az új energiafogyasztási címkézési rendelet szerinti új adatbázist fejlesztenek ki, és a piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszer (ICSMS) piacfelügyeleti adatbázisát néhány, de nem minden tagállamban alkalmazzák;

R.  mivel a 2020-ig érvényes általános uniós környezetvédelmi cselekvési program (7. környezetvédelmi cselekvési program) egyik kiemelt célkitűzése az Unió erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasággá alakítása; mivel az európai környezetvédelmi cselekvési program megállapítja, hogy az uniós szakpolitikai keretnek biztosítania kell, hogy az uniós piacon forgalomba hozott kiemelt termékek tervezése az erőforrás- és anyaghatékonyság optimalizálása céljából környezettudatos legyen;

S.  mivel a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv magában foglalja a körforgásos gazdaság szempontjainak hangsúlyozását a környezettudatos tervezésről szóló irányelv szerinti jövőbeli terméktervezési követelmények tekintetében az olyan kérdések szisztematikus elemzése révén, mint a javíthatóság, a tartósság, a korszerűsíthetőség, az újrahasznosítás vagy egyes anyagok azonosítása;

T.  mivel a Párizsi Megállapodás olyan hosszú távú célkitűzést határoz meg, amelynek értelmében az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2°C fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedés 1,5°C fokra korlátozódjon; mivel az Unió elkötelezett amellett, hogy az összes ágazat kibocsátáscsökkentésén keresztül hozzájáruljon e célok eléréséhez;

U.  mivel a környezettudatos tervezési intézkedéseknek a termékek teljes életciklusát le kell fedniük az Unión belüli forráshatékonyság javítása érdekében, figyelembe véve azt a tényt, hogy egy termék környezeti hatásának több mint 80%-a már a tervezés fázisában eldől, ami rendkívül fontos szerepet játszik egy termék körforgásos gazdasági aspektusainak, tartósságának, korszerűsíthetőségének, javíthatóságának, újrahasználatának és újrahasznosításának az előmozdításában;

V.  mivel a fenntarthatóbb és erőforrás-hatékonyabb termékek előállításán túl erősíteni kell a megosztásalapú és a szolgáltatásalapú gazdaság alapelveit, miközben a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a leginkább erőforrás-hatékony termékek és szolgáltatások bevezetését támogató programjaik kialakításakor az alacsony jövedelmű, többek között az energiaszegénység által fenyegetett háztartásokra;

W.  mivel az Unió részes fele a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezménynek, ezért ezen veszélyes anyagok kivezetésére irányuló lépéseket kell tenni, beleértve az ilyen típusú anyagok használatának csökkentését már a terméktervezés fázisában;

A költséghatékony energiamegtakarítás eredményes eszköze

1.  úgy véli, hogy a környezettudatos tervezésről szóló irányelv hatékony eszköz az energiahatékonyság fejlesztése terén, jelentős mértékben hozzájárult az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, és gazdasági előnyöket biztosított a fogyasztók számára;

2.   azt ajánlja, hogy a Bizottság az irányelv 15. cikkében meghatározott módszertan alkalmazásával továbbra is vonjon be több, a környezettudatos tervezéssel kapcsolatos potenciáljuk – beleértve mind energia-, mind anyaghatékonysági potenciáljukat –, valamint egyéb környezeti szempontok alapján kiválasztott termékcsoportot, valamint hogy az irányelv alkalmazási körének és célkitűzéseinek teljes kihasználása érdekében mindig frissítse a meglévő szabványokat;

3.   hangsúlyozza, hogy a környezettudatos tervezésről szóló irányelv a közös termékszabványok meghatározása révén javítja az Unió belső piacának működését; hangsúlyozza, hogy az uniós szinten harmonizált termékkövetelmények folyamatos elfogadása támogatja az innovációt, a kutatást és az uniós gyártól versenyképességét, valamint biztosítja a tisztességes versenyt, miközben elkerüli a szükségtelen adminisztratív terheket;

4.  emlékeztet arra, hogy az irányelv előírja, hogy a Bizottságnak végrehajtási intézkedéseket kell előterjesztenie, amennyiben egy termék megfelel a kritériumoknak, azaz jelentős mennyiségű terméket értékesítenek, jelentős a környezeti hatása és javulási potenciállal rendelkezik; hangsúlyozza a Bizottságra ruházott felelősséget e megbízatás teljesítése, valamint a fogyasztók, a körforgásos gazdaság és a környezet javát szolgáló előnyök tényleges elérése tekintetében, felismerve, hogy az ilyen termékszabványokat csak uniós szinten lehet alkalmazni, és ezért a tagállamoknak a Bizottságra kell bízniuk a szükséges fellépések meghozatalát;

5.  úgy véli, hogy a körforgásos gazdasággal kapcsolatos kezdeményezésekkel való összehangolás tovább növelné az irányelv hatékonyságát; ezért egy ambiciózus, a környezettudatos tervezésről és a körforgásos gazdaságról szóló terv elfogadására szólít fel, amely környezeti előnyökkel, valamint fenntartható növekedési és munkalehetőségekkel jár, többek között a kkv-ágazatban is, valamint előnyös a fogyasztók számára is; megállapítja, hogy a fokozottabb erőforrás-hatékonyság, valamint a gyártás során a másodlagos nyersanyagok felhasználása jelentős lehetőségeket kínál a hulladék csökkentésére és az erőforrások gazdaságos felhasználására;

6.  kiemeli, hogy a környezettudatos tervezésről szóló irányelv egy nagyobb eszköztár részét képezi, és hatékonysága a más eszközökkel, különösen az energiacímkézéssel való szinergián múlik; úgy véli, hogy az egymást átfedő szabályozást el kell kerülni;

A döntéshozatali folyamat megerősítése

7.  kiemeli a konzultációs fórum kulcsfontosságú szerepét az iparág, a civil társadalom és a döntéshozatalban részt vevő egyéb érdekelt felek összekapcsolásában, és úgy véli, hogy ez a szervezet jól működik;

8.  aggodalmát fejezi ki a végrehajtási intézkedések kidolgozásának és elfogadásának időnként jelentős késedelme miatt, ami bizonytalanságot okoz a gazdasági szereplők körében, a fogyasztói energiamegtakarításra és az azzal összefüggő üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére kínálkozó jelentős lehetőségek elszalasztásához vezetett, és az elfogadott szabványok technológiai fejlődéssel szembeni lemaradását eredményezheti;

9.  megállapítja, hogy a végrehajtásbeli késedelmek oka részben a Bizottságon belül rendelkezésre álló források korlátozottsága; felszólítja a Bizottságot, hogy a jogszabály jelentős uniós hozzáadott értékére való tekintettel biztosítson elegendő erőforrást a környezettudatos tervezési folyamat számára;

10.  sürgeti az Európai Bizottságot, hogy kerülje el a végrehajtási intézkedések késedelmes elfogadását és közzétételét, valamint egyértelmű határidők és megvalósítási szakaszok megállapítását javasolja a meglévő rendeletek véglegesítése és felülvizsgálata tekintetében; úgy véli, hogy a környezettudatos tervezésre vonatkozó rendelkezéseket egyenként kell elfogadni, és kidolgozásukat követően azonnal közzé kell tenni;

11.  hangsúlyozza, hogy ragaszkodni kell a környezettudatos tervezésre vonatkozó 2016–2019-es munkaprogramban előírt menetrendhez;

12.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeket szilárd műszaki elemzésekre és hatásvizsgálatokra kell alapozni, referenciaként figyelembe véve a piacon legjobban teljesítő termékeket vagy technológiákat és az egyes ágazatok technológiai fejlődését; felszólítja a Bizottságot, hogy prioritásként kezelje az olyan termékekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtását és felülvizsgálatát, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek mind a primerenergia-megtakarítás szempontjából, mind a körforgásos gazdaság tekintetében;

13.  elismeri, hogy a környezettudatos tervezésről szóló irányelv lehetővé teszi önkéntes megállapodások alkalmazását; hangsúlyozza, hogy a végrehajtási intézkedések helyett lehet önkéntes megállapodásokat is alkalmazni, ha ezek a piac jelentős részét lefedik, és ha úgy ítélik meg, hogy legalább egyenlő mértékű környezeti teljesítményt tudnak garantálni, valamint hogy e megállapodásoknak garantálniuk kell a gyorsabb döntéshozatali eljárást; úgy véli, hogy az önkéntes megállapodások felügyeletének hatékonyságát meg kell erősíteni, és biztosítani kell a civil társadalom megfelelő bevonását; e tekintetben üdvözli az ipari önszabályozó intézkedésekre vonatkozó iránymutatásokról szóló (EU) 2016/2125 bizottsági ajánlást, és felkéri a Bizottságot, hogy szigorúan kövesse nyomon a környezettudatos tervezésről szóló irányelv alapján elismert valamennyi önkéntes megállapodást;

14.  ösztönzi a technológiai tanulási görbék beépítését az energiához kapcsolódó termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó módszertanba, hogy előre lehessen látni a technológiai fejlesztéseket, mire a szabályozások hatályba lépnek, és biztosítani lehessen a szabályozások folyamatos frissítését;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy adott esetben foglalja bele a környezettudatos tervezési intézkedésekbe a mikroműanyagok vízi környezetbe történő kibocsátására vonatkozó értékeléseket is; felszólítja a Bizottságot, hogy a háztartási mosógépek és mosó-szárító berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó intézkedések felülvizsgálata során vezessen be kötelező követelményeket a mikroműanyag-szűrőkre vonatkozóan;

Az energiamegtakarítástól az erőforrás-hatékonyságig

16.  ismételten felszólít arra, hogy új lendületet kell adni a termékek körforgásos gazdasággal kapcsolatos szempontjainak, valamint úgy véli, hogy a környezettudatos tervezésről szóló irányelv jelentős potenciált jelent az eddig a nem eléggé kihasznált erőforrás-hatékonyság fejlesztése terén;

17.  ezért úgy véli, hogy a környezettudatos tervezésről szóló irányelv végrehajtásának – az energiahatékonyság fejlesztésére irányuló folyamatos erőfeszítések mellett – az alkalmazási körén belül mostantól rendszeresen az egyes termékcsoportok teljes életciklusát meg kell céloznia, és ehhez minimális erőforrás-kritériumokat kell meghatároznia, amelyek többek között az újrahasznosított vagy másodlagos nyersanyagok tartósságával, szilárdságával, javíthatóságával és korszerűsíthetőségével, valamint megosztási potenciáljával, újrafelhasználásával, méretezhetőségével, újrahasznosíthatóságával, előállítási lehetőségeivel és tartalmával, illetve a kritikus fontosságú nyersanyagok felhasználásával kapcsolatosak;

18.  úgy véli, hogy ahhoz, hogy az irányelv végrehajtható maradjon, a körforgásos gazdaság egyes termékcsoportokra vonatkozó kritériumait egyértelműen és objektíven kell meghatározni, és ezeknek könnyen mérhetőknek és elérhetőknek kell lenniük, elfogadható költségek mellett;

19.  felszólít a körforgásos gazdaság potenciáljának módszeres elemzésére az egyes termékkategóriákkal kapcsolatos egyedi környezettudatos tervezési intézkedések előkészítő vizsgálatai során;

20.  hangsúlyozza, hogy a gyártóknak olyan egyértelmű és pártatlan utasításokat kell adniuk, amelyek lehetővé teszik a felhasználók és a független szervizek számára a termékek különleges felszerelés nélküli, könnyebb javítását; hangsúlyozza továbbá a pótalkatrészek hozzáférhetőségére és a termékek élettartamára vonatkozó információk lehetőség szerinti biztosításának fontosságát;

21.  hangsúlyozza az energiafelhasználáson túli más környezeti szempontok – például veszélyes vegyi anyagok használata, mikroműanyagok kibocsátása, a hulladéktermelés és az anyagbevitel – figyelembevételének lehetséges előnyeit, és felszólít az irányelv hatálya alá tartozó eszközöknek a nagyobb átláthatóság fogyasztók számára történő biztosítása érdekében történő felhasználására;

22.  úgy véli, hogy mivel a termékek környezetre gyakorolt hatásainak több mint 80%-a a tervezési szakaszban eldől, nagyrészt ebben a szakaszban van lehetőség az aggodalomra okot adó anyagok elkerülésére, helyettesítésére vagy korlátozására; hangsúlyozza, hogy az olyan kritikus fontosságú anyagokat, mint a ritkaföldfémek, vagy a mérgező vagy aggodalomra okot adó anyagokat, mint a környezetben tartósan megmaradó POP vagy az endokrin károsító anyagok, a környezettudatos tervezés kiszélesített feltételei értelmében külön figyelembe kell venni használatuk korlátozása vagy adott esetben helyettesítésük céljából, vagy legalább azon lehetőség biztosítása érdekében, hogy az élettartam végén kivonják vagy elkülönítsék őket, az említett anyagokra vonatkozó, uniós szinten megállapított egyéb harmonizált jogi követelmények sérelme nélkül;

23.  felszólít arra, hogy a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények az energiával kapcsolatos termékek esetében ne tűzzenek ki olyan célokat, amelyeket az uniós gyártók, különösen a kis- és középvállalkozások – amelyek szabadalmaztatott technológiákkal kapcsolatos kapacitása a piacvezető vállalatokénál jelentősen kisebb – nehezen tudnak teljesíteni;

24.  üdvözli e tekintetben a környezettudatos tervezésről szóló, 2016–2019-re vonatkozó munkaprogramot, amely olyan kötelezettségvállalásokat tartalmaz, amelyek az anyagfelhasználás hatékonyságára vonatkozó követelmények és szabványok kialakítását célozzák, támogatva a másodnyersanyagok használatát, valamint sürgeti a Bizottságot, hogy ezt a munkát prioritásként kezelje; úgy véli, hogy ezeknek a kritériumoknak termékspecifikusnak kell lenniük, megbízható elemzéseken kell alapulniuk, az egyértelmű fejlődési potenciállal rendelkező területekre kell összpontosítaniuk, valamint a piacfelügyeleti hatóságok által végrehajthatónak és ellenőrizhetőnek kell lenniük; úgy véli, hogy a bevált gyakorlatok meghatározása során támogatni kell az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak újrafeldolgozásával kapcsolatos korábbi és jelenleg zajló kutatások és élvonalbeli innovációk eredményeinek felhasználását;

25.  úgy véli, hogy a „rendszerszemléletű megközelítés” kidolgozása, azaz hogy a környezettudatos tervezés folyamatában ne csak a terméket, hanem a működéséhez szükséges teljes rendszert vizsgálják, egyre kritikusabb tényezővé válik az erőforrás-hatékonyság elérésének sikere szempontjából, és szorgalmazza, hogy a Bizottság több ilyen rendszerszintű lehetőséget építsen be a környezettudatos tervezésről szóló, soron következő munkaprogramba;

26.  úgy véli, hogy külön figyelmet kell fordítani a vízfelhasználó termékekre, amelyek esetében fontos környezeti előnyök és a fogyasztók számára jelentős megtakarítások érhetők el;

27.  felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze a kritikus fontosságú nyersanyagok többek között bányászati hulladékból való visszanyerését;

28.  megjegyzi, hogy az Európai Bizottság a folyamatban lévő vizsgálatok kiértékeléséig egy későbbi időpontra halasztotta az információs és kommunikációs technológiákra, például a mobiltelefonokra és az okostelefonokra vonatkozó cselekvést a termékcsoportban megfigyelhető gyors technológiai változások miatt; úgy véli azonban, hogy ezekben a nagy számban értékesített és gyakran lecserélt termékekben egyértelmű javulási potenciál rejlik, különösen az erőforrás-hatékonyság tekintetében, és emiatt a környezettudatos tervezésre vonatkozó kritériumokat ezekre is alkalmazni kell, és erőfeszítéseket kell tenni a szabályozási folyamat észszerűsítése érdekében; hangsúlyozza, hogy körültekintően meg kell vizsgálni, hogyan lehetne javítani az olyan termékcsoportok környezettudatos tervezését, amelyek pótalkatrészeinek javíthatósága és cserélhetősége a környezettudatos tervezés szempontjából kulcsfontosságú paraméterek;

29.  nyomatékosítja, hogy a javíthatóságot a pótalkatrészek egész életcikluson keresztül, a termék teljes árához viszonyítva tisztességes áron történő rendelkezésre állásával kell elősegíteni,

30.  az erőforrás-hatékonysági jellemzők szabályozása érdekében ismételten felszólít az uniós termékpolitikai keret széles körű felülvizsgálatára; ezzel összefüggésben felkéri a Bizottságot, hogy mérje fel, hogy a környezettudatos tervezés jelenlegi módszertana az energiával kapcsolatos termékeken kívül más termékkategóriákra is alkalmazható-e, és adott esetben terjesszen elő javaslatokat új jogszabály kidolgozására;

31.  hangsúlyozza, hogy az újrahasznosított/másodlagos nyersanyagok használatának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy jó minőségű másodlagos nyersanyagok álljanak rendelkezésre, és ezért ki kell alakítani a másodlagos nyersanyagok jól szervezett piacát;

32.  hangsúlyozza a gyártók felelősségvállalásának és a garanciális időszakok és feltételek kiterjesztésének fontosságát, illetve a gyártók kötelezését arra, hogy a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban vállaljanak felelősséget egy termék életciklusa során a hulladékfázis irányításáért, növeljék a javíthatóságot, bővíthetőséget, modularitást és újrahasznosítást, valamint biztosítsák, hogy a nyersanyagok és a hulladékgazdálkodás az Európai Unión belül maradjon;

33.  felszólít a tartós fogyasztási cikkek minimális garanciáinak meghosszabbítására;

A piacfelügyelet fejlesztése

34.  kitart amellett, hogy meg kell erősíteni a belső piacon megtalálható termékek felügyeletét, egyrészt a tagállamok, valamint a Bizottság és a nemzeti hatóságok közötti hatékonyabb együttműködés és koordináció révén, másrészt oly módon, hogy a piacfelügyeleti hatóságok megfelelő pénzügyi eszközökhöz jutnak;

35.  felszólítja a Bizottságot, hogy az ökoinnovációról szóló 2017. december 18-i tanácsi következtetésekben javasoltak szerint vizsgálja meg egy digitális termékismertető („termékútlevél”) bevezetésének lehetőségét a termékekben felhasznált anyagokról és alapanyagokról szóló tájékoztatás eszközeként, ami megkönnyítené a piacfelügyeletet is;

36.  egységesebb és költséghatékonyabb uniós piacfelügyeleti rendszer létrehozására szólít fel a környezettudatos tervezésről szóló irányelvnek való megfelelés érdekében, és az alábbi javaslatokat teszi:

   legyen kötelező a nemzeti hatóságok számára a piacfelügyeleti információcsere-rendszer (ICSMS) adatbázisának használata, amelyen keresztül megoszthatják a környezettudatos tervezésre vonatkozó jogszabályok által érintett termékek esetében elvégzett megfelelőségi ellenőrzések és vizsgálatok minden eredményét; az adatbázisnak a megfelelő és meg nem felelő termékekre vonatkozó valamennyi releváns információt tartalmaznia kell, hogy más tagállamokban ne végezzenek fölösleges vizsgálatokat, valamint felhasználóbarátnak és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie;
   az energiacímkével ellátott termékekre vonatkozó általános termék-nyilvántartási adatbázis fedje le a környezettudatos tervezésről szóló jogszabályok által érintett valamennyi terméket;
   legyen kötelező a nemzeti hatóság számára a környezettudatos tervezés területén végzett piacfelügyeleti tevékenységeikről szóló egyedi terv kidolgozása, amelyről a 765/2008/EK rendeletben(9) foglaltaknak megfelelően értesítik a többi tagállamot és a Bizottságot; a tagállamoknak e terveikbe szúrópróbaszerű vizsgálatokat is építsenek be;
   a szabályozásoknak meg nem felelő termékek azonosítására gyors szűrési módszereket alkalmazzanak, és ezeket az iparági szakértőkkel együtt dolgozzák ki, és osszák meg a közigazgatási szervekkel;
   a Bizottság fontolja meg annak meghatározását, hogy a forgalomba hozott termékek legalább hány százalékát kelljen vizsgálatnak alávetni, valamint dolgozzon ki egy felhatalmazást saját független piacfelügyeletének elvégzésére és adott esetben javaslatok előterjesztésére;
   vezessenek be elrettentő intézkedéseket, beleértve: a szabálytalanságot elkövető gyártókkal szemben a szabálytalanság teljes európai piacra gyakorolt hatásával arányos mértékű szankciókat, valamint a törvényes szavatossági időszakot meghaladó kártalanítást azon fogyasztók számára, akik nem megfelelő termékeket vásároltak, akár kollektív jogorvoslat révén;
   fordítsanak különös figyelmet a harmadik országokból származó importra és az online értékesített termékekre;
   biztosítsák a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok betartására és érvényesítésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról szóló bizottsági javaslattal (COM(2017)0795) való összhangot, ugyanis annak hatálya alá tartoznak a környezettudatos tervezésről szóló irányelv által szabályozott egyes termékek; ezzel összefüggésben támogatja a közös tesztelés uniós szintű megkönnyítését;

37.  kiemeli a megfelelő és egyértelműen meghatározott vizsgálati követelmények fontosságát, és hangsúlyozza, hogy a valós körülményekhez lehető leginkább hasonlító vizsgálati protokollokat kell kialakítani; hangsúlyozza, hogy a vizsgálati módszereknek szilárdaknak kell lenniük, és azokat oly módon kell megtervezni és kivitelezni, hogy kiküszöbölhető legyen az eredmények manipulálása és szándékos vagy nem szándékos kijavítása; úgy véli, hogy a vizsgálatoknak nem szabad indokolatlan teherrel járniuk a vállalkozások számára, különös tekintettel a kkv-k-re, amelyek nem rendelkeznek ugyanakkora kapacitással, mint nagyobb versenytársaik; üdvözli az ellenőrzési eljárásokban alkalmazott tűrések figyelembevételéről szóló (EU) 2016/2282 bizottsági rendeletet;

38.  felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson támogatást a tagállamoknak a végrehajtási munkában és a fokozott együttműködés érdekében abban az esetben, ha egy termékről kiderül, hogy nem megfelelő; hangsúlyozza, hogy a gyártóknak és az importőröknek iránymutatásra van szükségük a piacfelügyeleti hatóságok számára benyújtandó dokumentumok részletes követelményeit illetően;

Egyéb ajánlások

39.  hangsúlyozza a konzisztencia és a konvergencia fontosságát a környezettudatos tervezésről szóló rendeletek és a horizontális rendeletek, például a vegyi anyagokra és a hulladékra vonatkozó uniós jogszabályok – többek között a REACH, valamint a WEEE és a RoHS irányelvek – között, valamint hangsúlyozza a zöld közbeszerzéssel és az uniós ökocímkével kapcsolatos szinergiák megerősítésének szükségességét;

40.  hangsúlyozza a környezettudatos tervezésről szóló irányelv és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv közötti kapcsolatot; felszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a hatékony termékek és szolgáltatások piaci elterjedését, és fokozzák ellenőrzési és tanácsadási tevékenységeiket; úgy véli, hogy az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésének javítása pozitív hatással lehet az épületek energiateljesítményére;

41.  kiemeli a nagyközönség és különösen a média egyértelmű tájékoztatásának fontosságát a környezettudatos tervezés előnyeinek tekintetében még az intézkedés közzététele előtt, és ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy proaktív módon kommunikálják a környezettudatos tervezési intézkedésektől várható előnyöket, valamint hogy még aktívabban fogjanak össze az érintett felekkel a jogszabályok jobb megismertetésének területén;

42.  hangsúlyozza, hogy a fenntartható és körforgásos gazdaságba való átmenet számos lehetőség mellett társadalmi kihívásokat is teremt; úgy véli, hogy mivel senki nem maradhat le, a Bizottságnak és a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a leginkább erőforrás-hatékony termékek bevezetését támogató programjaik kialakításakor az energiaszegénység által fenyegetett alacsony jövedelmű háztartásokra; úgy véli, hogy ezek a programok nem akadályozhatják az innovációt, hanem továbbra is lehetővé kell tenniük a gyártók számára, hogy a fogyasztóknak minőségi termékek széles körét kínálhassák, továbbá támogatniuk kell az olyan, energiával kapcsolatos és vízfelhasználó termékek piaci térnyerését, amelyek nagyobb erőforrás-hatékonyságra és a fogyasztók számára megtakarítások elérésére képesek;

43.  felszólítja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy a körforgásos gazdaság és a zöld közbeszerzési stratégiák (GPP) kialakítása és teljes körű kihasználása révén mutassanak megfelelő példát a bizonyítottan fenntartható termékek, mint például az ökocímkével rendelkező termékek és minden beruházás során a legmagasabb szintű erőforrás-hatékonysági előírások előnyben részesítése érdekében, és mozdítsák elő a zöld közbeszerzés széles körű felhasználását a magánszektorban is;

o
o   o

44.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 285., 2009.10.31., 10. o.
(2) HL L 198., 2017.7.28., 1. o.
(3) HL L 354., 2013.12.28., 171. o.
(4) http://www.consilium.europa.eu/media/32274/eco-innovation-conclusions.pdf
(5) HL C 265., 2017.8.11., 65. o.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0287.
(7) A Bizottság 244/2009/EK rendelete (2009. március 18.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nem irányított fényű háztartási lámpákra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 72., 2012.3.10., 7. o.).
(8) A Bizottság 1194/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az irányított fényű lámpák és a fénykibocsátó diódás lámpák, valamint a kapcsolódó eszközök környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 342., 2012.12.14., 1. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

Utolsó frissítés: 2019. július 16.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat