Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2056(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0185/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0185/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 04/07/2018 - 6.15

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0294

Elfogadott szövegek
PDF 172kWORD 56k
2018. július 4., Szerda - Strasbourg
Tárgyalások az EU–Azerbajdzsán átfogó megállapodásról
P8_TA(2018)0294A8-0185/2018

Az Európai Parlament 2018. július 4-i ajánlása a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett ajánlásáról az EU–Azerbajdzsán átfogó megállapodásról folyó tárgyalásokról (2017/2056(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2., 3. és 8. cikkére és V. címére, különösen 21., 22. és 36. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) ötödik részére,

–  tekintettel az Európai Unió és Azerbajdzsán közötti új, átfogó megállapodásra irányuló, 2017. február 7-én megkezdett tárgyalásokra, amelynek célja az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Azerbajdzsán Köztársaság közötti 1999-es partnerségi és együttműködési megállapodás felváltása(1),

–  tekintettel a fenti megállapodásra vonatkozó tárgyalási irányelvek 2016. november 7-i tanácsi elfogadására,

–  tekintettel az EU és Azerbajdzsán közötti, az energia területét érintő stratégiai partnerségről szóló, 2006. november 7-i egyetértési nyilatkozatra,

–  tekintettel az EU–Azerbajdzsán Együttműködési Tanács 2018. február 9-i, 15. ülésének fő eredményeire,

–  tekintettel az átdolgozott európai szomszédságpolitika (ENP) keretében az EU és Azerbajdzsán közötti kapcsolatokról szóló, 2017. december 19-i jelentésre (SWD(2017)0485),

–  tekintettel az Euronest Parlamenti Közgyűlés elnökségének az állam-, illetve kormányfőkhöz intézett, 2017. október 30-i üzenetére,

–  tekintettel a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz (EKSZ) intézett, 2017. november 15-i ajánlására a 2017. novemberi csúcstalálkozó előkészítéseként a keleti partnerségről(2),

–  tekintettel a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról szóló éves jelentésről szóló, 2017. december 13-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a keleti partnerséggel foglalkozó csúcstalálkozókon elfogadott együttes nyilatkozatokra, többek között a 2017. november 24-i csúcstalálkozón elfogadott együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégiáról szóló, 2016. júniusi bizottsági és EKSZ-kiadványra, különösen annak kulcsfontosságú elveire,

–  tekintettel az Afgan Mukhtarli azeri újságíró ügyéről szóló, 2017. június 15-i állásfoglalására(4), valamint az Azerbajdzsánról szóló, különösen az emberi jogi helyzetet és a jogállamiságot érintő többi állásfoglalására,

–  tekintettel a külügyi és biztonságpolitikai/európai szomszédságpolitikáért és bővítési tárgyalásokért felelős szóvivő Afgan Mukhtarli újságíró azerbajdzsáni elítéléséről szóló, 2018. január 14-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének az azerbajdzsáni demokratikus intézmények működéséről 2017. október 11-én elfogadott határozatára,

–  tekintettel arra, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2017. december 5-én kötelezettségszegési eljárást indított az azeri hatóságok ellen, mivel az azeri hatóságok továbbra sem hajlandók végrehajtani az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által az Ilgar Mammadov kontra Azerbajdzsán ügyben hozott ítéletet,

–  tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (EBESZ/ODIHR) az azerbajdzsáni korai elnökválasztással kapcsolatos szükségleteket értékelő kiküldetésről szóló, 2018. március 2-i jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (4) bekezdésére és 52. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott véleményére (A8-0185/2018),

A.  mivel a keleti partnerség Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Ukrajna és az Európai Unió azon közös kötelezettségvállalásán alapul, hogy elmélyítik kapcsolataikat, és tartják magukat a nemzetközi joghoz és az alapvető értékekhez, ideértve a demokráciát, a jogállamiságot, a jó kormányzást, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartását; mivel az EU és Azerbajdzsán közötti új megállapodásnak elő kell mozdítania az uniós érdekeket a régióban, valamint erősítenie kell az uniós értékeket;

B.  mivel a Parlament kedvezően ítéli meg a keleti partnerség tagállamaival fennálló kapcsolatok elmélyítését, amennyiben ezen országok tiszteletben tartják ezeket az alapvető értékeket; mivel a keleti partnerségre vonatkozó szakpolitikán belül a vonzó hosszabb távú „keleti partnerség+” modellnek, amelyet a Parlament a keleti partnerséggel foglalkozó 2017. november 15-i állásfoglalásában javasolt, és amely végső soron többek között a vámunióhoz, az energiaunióhoz, a digitális unióhoz és a schengeni térséghez való csatlakozáshoz is elvezethet, azon országok – így például Azerbajdzsán – számára is nyitva kell állnia, amelyeknek nincs társulási megállapodásuk az EU-val, amint ezek készen állnak e bővített kötelezettségek vállalására, és jelentős eredményeket értek el a kölcsönös megállapodáson alapuló reformok végrehajtása terén is;

C.  mivel az EU és Azerbajdzsán közötti kapcsolatokat jelenleg az 1999-es partnerségi és együttműködési megállapodás szabályozza; mivel az EU Azerbajdzsán első számú kereskedelmi partnere és legnagyobb import és exportpiaca, mely Azerbajdzsán teljes kereskedelmének 48,6%-át teszi ki, továbbá a közvetlen külföldi befektetések legnagyobb forrása is; mivel Azerbajdzsán az EU stratégiai energiaügyi partnere, ami lehetővé teszi az uniós energiaforrások diverzifikálását; mivel azonban Azerbajdzsán gazdasága exportjának 90%-a tekintetében a kőolajon és a gázon alapul, aminek következtében a külső megrázkódtatások és az olajárak fluktuációi sebezhetővé teszik; mivel Azerbajdzsán még nem tagja a WTO-nak, így súlyos vámjellegű és nem vámjellegű akadályok gátolják az EU-val fenntartott kereskedelmi és üzleti kapcsolatokat;

D.  mivel az EU és Azerbajdzsán a keleti partnerséggel foglalkozó, 2017. november 24-i brüsszeli csúcstalálkozón elfogadott együttes nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy „az EU folytatni fogja a partnerországok mindegyikével, köztük Örményországgal, Azerbajdzsánnak és Belarusszal azoknak a vonzó és reális lehetőségeknek a differenciált megvitatását, amelyekkel erősíteni lehetne a kölcsönös kereskedelmet és ösztönözni lehetne a beruházást, a befektetések védelmét, valamint a nemzetközi kereskedelmi szabályok és a kereskedelemre vonatkozó – többek között a szellemitulajdon-jogok területére tartozó – nemzetközi normákat illetően megreformált befektetési politika megvitatását, és közre fog működni a gazdaságok korszerűsítésében és diverzifikálásában”;

E.  mivel az új megállapodás várhatóan kedvező hatással lesz Azerbajdzsánra a demokratikus normák, a növekedés és a gazdasági fejlődés előmozdítását tekintve; mivel e kilátások különösen fontosak az azeri fiatalok számára annak elősegítése érdekében, hogy a tanult azeriek új generációja nőjön fel, amely érvényt szerez alapvető értékeinknek, és az ország modernizálására törekszik; mivel a teljes mértékben működő civil társadalom a gazdasági diverzifikáció biztosításának elengedhetetlen előfeltétele;

1.  a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felé:

  

Általános elvek, alapvető értékek és elkötelezettség a konfliktusok rendezése mellett

   a) gondoskodjanak arról, hogy az EU és Azerbajdzsán közötti kapcsolatok elmélyítése a demokrácia alapértékei és elvei, a jogállamiság, a jó kormányzás fenntartásán és tiszteletben tartásán, az emberi jogok és alapvető szabadságok, köztük a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadsága, a kisebbségi jogok és a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartásán alapuljon mindkét fél és különösen polgáraik érdekeit szolgálva;
   b) emlékeztessék az azeri hatóságokat a keleti partnerségről szóló, 2017. november 15-i ajánlásában foglalt parlamenti álláspontra, amely felszólítja Azerbajdzsánt, hogy tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek, és egyértelműen kimondja, hogy semmilyen olyan országgal kötött átfogó megállapodást nem ratifikál, amely nem tartja tiszteletben az EU alapvető értékeit és az alapjogokat, különösen az EJEB határozatai végrehajtásának elmulasztása és az emberijog-védők, nem kormányzati szervezetek, az ellenzék tagjai, ügyvédek, újságírók és környezetvédelmi aktivisták zaklatása, megfélemlítése és üldözése esetén; bármely új EU–Azerbajdzsán megállapodást megelőzően biztosítsák, hogy – az ország hatóságai bejelentésének megfelelően – az Azerbajdzsánban fogva tartott valamennyi politikai és lelkiismereti foglyot szabadon bocsássák; biztosítsák, hogy az új megállapodásba bekerüljön a jogállamisággal, az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos egyértelmű rendelkezéseket tartalmazó, e célt szolgáló felfüggesztési mechanizmus;
   c) emlékeztessék az azeri hatóságokat az említett ajánlásban foglalt parlamenti álláspontra, amely szerint az EU és a Hegyi-Karabah miatti konfliktusban érintett felek közötti új megállapodások ratifikálását a konfliktus békés rendezése felé tartó jelentős előrelépés iránti olyan érdemi kötelezettségvállalásoktól kell függővé tenni, mint a tűzszünet fenntartása és az EBESZ 2009. évi alapelvei végrehajtásának, valamint az EBESZ minszki csoportja társelnökei erőfeszítéseinek támogatása; ismételten nyomatékosítsák, hogy a tárgyalási folyamatba be kell vonni az örmény és az azeri civil társadalmat;
   d) biztosítsák, hogy az Azerbajdzsánnal kötendő jövőbeli megállapodás nagyra törő, átfogó és előremutató legyen, a közös értékek és érdekek alapján összhangban álljon mind az EU, mind Azerbajdzsán törekvéseivel, és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel, továbbá hogy kézzelfogható és konkrét előnyökkel járjon nemcsak a nagyvállalatok, hanem mindkét fél számára – megfelelően figyelembe véve a kisvállalkozások sajátos jellemzőit – és az uniós és azeri polgárok számára is;
   e) csak a fenti feltételek teljesülése esetén biztosítsák a tárgyalások gyors és folyamatos előrehaladását annak érdekében, hogy az új megállapodást a 2019. évi következő keleti partnerségi csúcstalálkozó előtt aláírják;
   f) az átláthatóság javítása és az azeri és az uniós közvélemény figyelmének felhívása, valamint a félretájékoztató kampányok ellensúlyozás érdekében aktívan és világosan tájékoztassanak az új megállapodás céljairól és feltételeiről és a folyamatban lévő tárgyalásokról, a megállapodás megkötésével járó várható lehetőségekről és előnyökről;
  

Politikai párbeszéd és regionális együttműködés

   g) gondoskodjanak rendszeres és mélyreható párbeszédről az intézmények és a hatami ágak intézmények közötti szétválasztásának erősítését szolgáló erőteljes reformok ösztönzése érdekében, hogy az intézmények demokratikusabbak és függetlenebbek legyenek, hogy fennmaradjanak az emberi jogok és a média szabadsága, és hogy olyan szabályozói környezet alakuljon ki, amelyben a civil társadalom indokolatlan beavatkozás nélkül működhet többek között a reformfolyamat terén;
   h) hozzanak az EBESZ/ODHIR és az Európa Tanács Velencei Bizottsága ajánlásai végrehajtását szolgáló konkrét intézkedéseket az inkluzív, versenyen alapuló és átlátható, az azeri polgárok véleményének és törekvéseinek szabad kifejezését garantáló választások és népszavazások felé mutató haladás érdekében;
   i) minden tekintetben támogassák az EBESZ és az Európa Tanács választási megfigyelő missziójának a 2018. április 11-i előrehozott elnökválasztásokra vonatkozó előzetes megállapításait, amelyek szerint „a választásokon nem volt valódi verseny a korlátozó politikai környezet” miatt „amely olyan jogi keretet alkot, ahol csorbulnak az alapjogok és szabadságok”, „nincs pluralizmus többek között a médiában sem”, „a kötelező eljárásokat igen gyakran nem veszik figyelembe, nincs átláthatóság és számos súlyos szabálytalanságot követnek el, például egyazon szavazatot többször leadnak”;
   j) törekedjenek a béketeremtés és a nemzetközi igazságszolgáltatás terén az együttműködést erősítő rendelkezések bevezetésére, és különösen ragaszkodjanak ahhoz, hogy Azerbajdzsán teljesítse nemzetközi kötelezettségeit többek között az Európa Tanács tagjaként, és hogy tartsa be az EJEB határozatait; szorgalmazzák, hogy Azerbajdzsán írja alá és ratifikálja a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) Római Statútumát, emellett törekedjenek szilárd együttműködési intézkedésekre a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, valamint a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelmének kezelése érdekében;
   k) gondoskodjanak szoros együttműködésről kül-, biztonsági és védelmi ügyekben a lehető legnagyobb mértékű összhang biztosítása érdekében, különösen a globális veszélyekre és kihívásokra, köztük a terrorizmusra, a konfliktusmegelőzésre, a válságkezelésre és a regionális együttműködésre adandó válaszok tekintetében, egyúttal vegyék figyelembe Azerbajdzsán diverzifikált külpolitikáját is; támogassák az EU és Azerbajdzsán közötti részvételi keretmegállapodás aláírását a közös biztonság- és védelempolitikai missziókban és műveletekben való együttműködés jogi és politikai megalapozása érdekében;
   l) biztosítsák, hogy kiemelt jelentőséget kapjon az Azerbajdzsán és Örményország közötti párbeszéd, valamint az EU részvétele a Hegyi-Karabah miatti konfliktusnak az EBESZ 2009. évi alapelvei szerinti és különösen az EBESZ minszki csoportja társelnökeinek támogatásával történő békés megoldásában, elősegítve a béketeremtéshez vezető minden kezdeményezést, például a tűzszünet valamennyi fél általi betartását, a minden szinten zajló párbeszédet, beleértve a magas szintű megbeszéléseket, a gyűlöletbeszéd visszaszorítását, az EBESZ nemzetközi megfigyelőinek jelentős számbeli növelését, az azeri és örmény civil társadalom, ezen belül a vallási és kulturális szereplők közötti mélyrehatóbb párbeszédet az örmény és az azeri társadalom békés egymás mellett élésének előkészítése érdekében; adjanak hangot komoly aggodalmuknak a régióban megvalósuló katonai kapacitásépítés és az aránytalan védelmi kiadások miatt;
   m) vezessenek be konkrét rendelkezéseket, amelyek támogatják a hatóságoknak a nagyszámú menekült és az országon belül lakóhelyét elhagyni kényszerült személy segítése és az Azerbajdzsán nemzetközileg elismert határain belüli, konfliktus sújtotta területeken élő civilek támogatása érdekében tett jelentős erőfeszítéseit; tartsanak ki amellett, hogy az – akár ideiglenesen, akár állandó jelleggel – Azerbajdzsán határain belül élő valamennyi személy jogait tiszteletben kell tartani; segítsék elő különösen azt, hogy tiszteletben tartsák a fenti személyek jogát a hazatérésre és tulajdonuk visszaszolgáltatására, valamint az EJEB ítéleteinek megfelelő, a konfliktusban érintett valamennyi fél általi kártérítésre;
  

Jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása

   n) támogassák az igazságszolgáltatás reformját, amelynek célja pártatlanságának és a végrehajtó hatalomtól való függetlenségének biztosítása és a jogállamiság erősítése; különösen a jogi szakemberek függetlenségének a jogászok munkájába való bármilyen indokolatlan beavatkozás megszüntetése révén történő biztosítása érdekében tegyék lehetővé független gyakorló ügyvédek számára, hogy az ügyfeleket közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazás alapján képviseljék, és vessenek véget az azeri ügyvédi kamara azon önkényes hatásköreinek, hogy a kamarából kizárhatnak ügyvédeket, illetve hogy megtagadhatják új tagok felvételét;
   o) támogassák az emberi jogok, az alapvető szabadságok és a nemek közötti egyenlőség védelmét szolgáló stabil keret kidolgozását; nyomatékosítsák annak fontosságát, hogy a nők valamennyi kormányzati szinten képviseltessék magukat, ideértve a nők konfliktusok megelőzésében és rendezésében való egyenrangú, teljes körű és aktív részvételét, valamint szorgalmazzák, hogy Azerbajdzsán írja alá a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló isztambuli egyezményt;
   p) vezessenek be konkrét rendelkezéseket, amelyek segítik Azerbajdzsánt a gazdasági bűnözés, többek közt a korrupció, a pénzmosás és az adókijátszás elleni küzdelem terén; segítsék elő a vállalatok és vagyonkezelői alapok tényleges tulajdonosainak nagyobb fokú átláthatóságát, továbbá a nagyvállalatok pénzügyi tevékenységeinek a realizált nyereséget és a befizetett adót érintő átláthatóságát; támogassák a pénzmosási rendszerek, különösen a „pénzmosoda ügy” kivizsgálását, és állítsanak fel külön felülvizsgálati és ellenőrzési mechanizmusokat, például a pénzmosásban és csalásokban érintett személyek számára korlátozzák az európai bankrendszerhez való hozzáférést;
   q) tegyék lehetővé a fokozott együttműködést, valamint támogassák Azerbajdzsánt a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelemben, és a radikalizálódás és a határokon átnyúló bűnözés megelőzésében; működjenek együtt különösen a terrorista szervezetek toborzókörútjai elleni küzdelem terén;
   r) illesszenek be az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmével kapcsolatos büntetőjog Azerbajdzsánban való végrehajtásáról szóló rendelkezéseket annak érdekében, hogy véget vessenek a politikai üldözéseknek és emberrablásoknak, az utazások önkényes korlátozásának, a politikai disszidensek, független újságírók, emberijog-védők, NGO-kat képviselők és a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjai, például egyes kisebbségi csoportok, köztük az LMBTQI-közösség többek között rágalmazás révén történő célkeresztbe állításának; biztosítsák, hogy a megállapodás a fenti csoportokra vonatkozó konkrét hivatkozásokat tartalmazzon; ismételten nyomatékosítsák, hogy ezek a gyakorlatok az EU bármely potenciális partnerországa részéről elfogadhatatlanok; hozzanak létre egy megerősített fórumot az EU és Azerbajdzsán közötti hatékony és eredményorientált emberi jogi párbeszédhez, konzultáva a fő nemzetközi és valóban független azeri NGO-kkal, és konkrét teljesítménymutatók alapján évente értékeljék az eredményeket;
   s) ragaszkodjanak a megfelelő jogszabályi módosítások elfogadásához a civil társadalom jogszerű tevékenységeinek lehetővé tétele és a nyilvántartásba vételi követelményekre, a működésre és a külföldi finanszírozás és támogatás igénybevétele céljából történő regisztrációhoz való hozzáférésükre vonatkozó indokolatlan korlátozások megszüntetése érdekében, továbbá vessenek véget az indokolatlan bűnügyi kivizsgálásoknak, a különböző kormányhivatalok számára történő szükségtelen jelentéseknek, az irodáikon való rajtaütéseknek, számláik befagyasztásának, utazásaik betiltásának és vezetőik üldözésének;
   t) biztosítsák a tárgyalások befejeződése előtt, hogy Azerbajdzsán szabadon bocsássa az összes politikai és lelkiismereti foglyot – köztük a legemblematikusabb példák Ilgar Mammadov, Afgan Mukhtarli, Mehman Huseynov, Ilkin Rustamzada, Seymur Haziyev, Rashad Ramazanov, Elchin Ismayilli, Giyas Ibrahimov, Beyram Mammadov, Asif Yusifli és Fuad Gahramanli –, hogy szabadulásuk után oldja fel a rájuk vonatkozó utazási tilalmakat, többek között a Khadija Ismayilova újságíróra és Intigam Aliyev ügyvédre vonatkozó tilalmat is, és hogy Azerbajdzsán teljes körűen végrehajtsa az EJEB határozatait, különös tekintettel Ilgar Mammadovra; biztosítsák e személyek szabadon bocsátását és helyzetük javítását, ideértve az igazságszolgáltatás és a jogállamiság alkalmazása révén jogállásuk és családjaik jogállásának visszaállítását, gondoskodjanak továbbá az EU-ban tartózkodó azeri másként gondolkodók védelméről; ítéljék el, hogy az azerbajdzsáni hatóságok bejelentéseivel ellentétben a fent felsorolt politikai foglyok közül egyet sem bocsátottak szabadon, és további személyeket vettek őrizetbe – köztük ellenzéki pártok tagjait és Emin Aslan emberi jogi jogászt – alkotmányos jogaik békés gyakorlása miatt; biztosítsák, hogy Azerbajdzsán fejezze be az adminisztratív fogva tartás gyakorlatának a kormányzatot bírálók elhallgattatására való felhasználását; kéri Emin Aslan emberi jogi ügyvéd őrizetből való haladéktalan szabadon bocsátását, továbbá az ellene felhozott „rendőrséggel szembeni engedetlenséggel” kapcsolatos kétes vádak megszüntetését;
   u) biztosítsák, hogy Azerbajdzsán tiszteletben tartsa a békés gyülekezés szabadságához való jogot, hogy tartózkodjon e jog nemzetközi jogi kötelezettségeivel – köztük az emberi jogok európai egyezményével (EJEE) – összeegyeztethetetlen módon való korlátozásától, hogy azonnal és eredményesen kivizsgálja a túlkapások, önkényes letartóztatások és a békés tiltakozók jogellenes fogva tartásának valamennyi esetét, többek között a szankcionált 2017. szeptemberi és 2018. márciusi ellenzéki gyűlésekkel összefüggésben is, és állítsa bíróság elé az elkövetőket;
   v) a tárgyalások befejeződése előtt érjék el, hogy az azeri hatóságok elkötelezzék magukat a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni ENSZ-egyezmény alkalmazása mellett, valamint amellett, hogy őszintén kivizsgálják a politikai és lelkiismereti foglyokkal szembeni rossz bánásmód összes esetét, különösen a néhai Mehman Galandarov ügyét, aki Azerbajdzsánban a fogva tartás során hunyt el, továbbá az LMBTQI-közösség tagjainak ügyét, akiket zaklattak és tömegesen letartóztattak 2017 szeptemberében;
   w) hangsúlyozzák, hogy az EU aggódik a sajtószabadság jelenlegi helyzetéért Azerbajdzsánban, amely a Riporterek Határok Nélkül 2018. évi sajtószabadság-indexén 180 ország közül a 163 helyen áll; hangsúlyozzák a szabad és független off- és online média jelentőségét, és nyújtsanak fokozott politikai és pénzügyi uniós támogatást az azeri szabad és pluralista média számára, ahol a szerkesztők függetlenek a hatalmon lévő politikai és oligarchikus csoportoktól, és amely megfelel az uniós normáknak; kérjék a hatóságokat, hogy oldják fel az Azadliq és a következő három új hírügynökség honlapjához való hozzáférés zárolását, amelyek külföldről kénytelenek működni: a Radio Free Europe/Radio Liberty (RFE/RL) Azerbaijan Service, a Meydan TV és az Azerbaycan Saati;
  

Kereskedelmi és gazdasági együttműködés

   x) illesszenek be olyan tisztességes és nagyra törő kereskedelemi és beruházási rendelkezéseket, amelyek összeegyeztethetők azzal, hogy Azerbajdzsán nem tagja a WTO-nak, és összhangban állnak az uniós előírásokkal, azokat nem ássák alá, különösen az egészségügyi, növényegészségügyi, környezetvédelmi, munkaügyi, szociális, nemek közötti egyensúlyra vonatkozó és megkülönböztetésmentességi szabályokkal, és amelyek biztosítják a szellemi tulajdonjogok, köztük különösen a borokra és az égetett szeszekre vonatkozó földrajzi árujelzők elismerését és védelmét; támogassák Azerbajdzsánt a WTO-hoz való csatlakozási folyamatában;
   y) vezessenek be nagyszabású intézkedéseket, amelyek biztosítják a gyors előrelépést az azeri üzleti és beruházási környezet javítása felé, különösen az adózás, az államháztartási gazdálkodás és a közbeszerzések kezelése terén – hivatkozva a WTO közbeszerzésről szóló megállapodásában megállapított szabályokra – annak érdekében, hogy nagyobb legyen az átláthatóság, javuljon a kormányzás és az elszámoltathatóság, az egyenlő hozzáférés és a tisztességes verseny;
  

Energia és az együttműködés más területei

   z) tegyék lehetővé a fokozott együttműködést az energiaágazatban az EU és Azerbajdzsán közötti stratégiai energiapartnerséggel összhangban és figyelembe véve Azerbajdzsán mint megbízható energiaszállító múltját, egyúttal azonban tekintetbe véve, hogy Azerbajdzsán 2017 márciusában felfüggesztette a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezést majd ki is lépett belőle „az NGO-kra vonatkozó azeri jogszabályok módosulása miatt” , amely nem felelt meg a csoport civil társdalami követelményeinek; ösztönözzék Azerbajdzsánt a fenti követelményeknek való újbóli megfelelésre, hogy folytathassa tevékenységeit a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezésben;
   aa) támogassák az azeri energiaszerkezet diverzifikációját, előmozdítva a nem szénalapú erőforrásokat és felkészülve a szén utáni korra azáltal, hogy csökkentik a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést és támogatják a megújuló energiák használatát, ami az energiabiztonságot is szolgálja; támogassák a Déli Gázfolyosó befejezését, miután figyelembe vették az Európai Beruházási Bank Anatólián keresztül haladó gázvezeték (TANAP) finanszírozásáról szóló határozatának az éghajlatváltozással és a helyi közösségekre gyakorolt hatással kapcsolatban felmerülő jelentős aggályokat;
   ab) az új megállapodás részeként vezessenek be ambiciózus környezetvédelmi és éghajlatváltozás-enyhítési rendelkezéseket az Unió éghajlatváltozási menetrendjével összhangban, és a két fél által a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeknek megfelelően többek között azáltal, hogy más ágazati politikákban is érvényesítik e politikákat;
   ac) nyújtsanak új perspektívákat a fokozott együttműködéshez az energiával nem kapcsolatos területeken, különösen az oktatás, az egészségügy, a fuvarozás, a hálózati összekapcsoltság és az idegenforgalom terén az azeri gazdaság diverzifikálása, a munkahelyteremtés fokozása, az ipar és a szolgáltatói ágazat modernizációja, továbbá a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében a vállalkozások és a kutatás területén; tegyék lehetővé az emberek közötti cseréket európai szinten és a regionális cseréket is örmény NGO-kkal;
   ad) fokozzák az együttműködést a fiatalok és diákok csereprogramjai terén az olyan meglévő és már sikeres programok erősítése révén, mint a „Fiatal európai szomszédok” hálózat, valamint új ösztöndíjprogramok és képzések kidolgozásával, továbbá megkönnyítve a felsőoktatás területén különösen az ERASMUS+ programban való részvételt, amely biztosítja a képességek, többek között a nyelvtudás fejlesztését, és lehetővé teszi, hogy az azeri polgárok megismerjék az EU-t és értékeit;
   ae) támogassák a gazdasági fejlődést a közlekedés és a hálózati összekapcsoltság révén is; terjesszék ki a transzeurópai közlekedési hálózatot (TEN-T) Azerbajdzsán felé is;
   af) a keleti partnerség 2017-es csúcstalálkozóján elfogadott közös nyilatkozattal összhangban „időben fontolják meg annak lehetőségét, hogy – amennyiben a körülmények lehetővé teszik –vízumliberalizációs párbeszédet kezdjenek Azerbajdzsánnal és Örményországgal, feltéve hogy biztosítottak a megfelelően kezelt és biztonságos mobilitás feltételei, így a felek közötti vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások tényleges végrehajtása”;
  

Intézményi rendelkezések

   ag) biztosítsák, hogy a megállapodás szilárd parlamenti dimenzióval rendelkezzen, megerősítse az együttműködés azon hatályos rendelkezéseit és mechanizmusait, amelyek különösen egy megújított parlamentközi struktúra létrehozása révén lehetővé teszik a végrehajtáshoz szükséges nagyobb erőfeszítéseket és a végrehajtás ellenőrzését a Parlament és Azerbajdzsán parlamentje közötti rendszeres és építő jellegű, a kapcsolatok valamennyi vonatkozására, köztük a megállapodások végrehajtására is kiterjedő párbeszéd megvalósítása érdekében;
   ah) a tárgyalásokat a lehető legátláthatóbb módon folytassák; tájékoztassák a Parlamentet a tárgyalások minden szakaszában az EUMSZ 218. cikkének (10) bekezdésével összhangban, amely szerint „az Európai Parlamentet az eljárás valamennyi szakaszában haladéktalanul és kimerítően tájékoztatni kell”; adják át a Parlamentnek a tárgyalási szövegeket és az egyes tárgyalási fordulók jegyzőkönyveit is; emlékeztessék a Tanácsot, hogy az EUMSZ 218. cikke (10) bekezdésének múltbeli megsértése miatt a Bíróság már számos megállapodás aláírásáról és megkötéséről szóló tanácsi határozatot tett semmissé; vegyék figyelembe, hogy a jövőben vissza is lehet tartani a Parlament új megállapodásokra vonatkozó egyetértését addig, amíg a Tanács nem teljesíti jogszabályban rögzített kötelezettségeit;
   ai) biztosítsák, hogy az új megállapodást nem alkalmazzák ideiglenesen, amíg a Parlament hozzájárulását nem adja; hangsúlyozzák, hogy a Parlament visszatarthatja az új megállapodásokhoz és más jövőbeli megállapodásokhoz való hozzájárulását, ha a fentieket figyelmen kívül hagyják;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint az Azerbajdzsán Köztársaság elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 246., 1999.9.17., 3. o.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0440.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0493.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0267.

Utolsó frissítés: 2019. november 7.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat