ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az EU korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseiről
7.9.2011
az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján
Monica Luisa Macovei, Mariya Ivanova Nedelcheva, Manfred Weber, Simon Busuttil, Agustín Díaz De Mera, Salvatore Iacolino, Marietta Giannakou, Jean-Pierre Audy és Roberta Angelilli a PPE képviselőcsoport nevében
Hannes Swoboda, Ana Gomes, Claude Moraes, Jens Geier, Rita Borsellino és Rosario Crocetta az S&D képviselőcsoport nevében
Renate Weber, Sonia Alfano, Nathalie Griesbeck, Ramon Tremosa i Balcells, Louis Michel, Jan Mulder, Sarah Ludford, Andrea Zanoni és Jens Rohde az ALDE képviselőcsoport nevében
Jan Philipp Albrecht, Eva Joly, Judith Sargentini a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Dennis de Jong, Søren Bo Søndergaard és Jean-Luc Mélenchon a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Timothy Kirkhope az ECR képviselőcsoport nevében
B7‑0481/2011
az Európai Parlament állásfoglalása az EU korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseiről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság által az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz intézett, 2011. június 6-i „A korrupció elleni uniós küzdelem” című közleményre, valamint az időszakos értékelés eszközéül szolgáló uniós antikorrupciós jelentéstételi mechanizmus (uniós antikorrupciós jelentés) létrehozásáról szóló bizottsági határozatra (C(2011) 3673 végleges),
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikkének (3) bekezdésére és 83. cikkének (1) bekezdésére, valamint „A stockholmi program – A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa” című dokumentumra,
tekintettel az Európai Parlamentnek az Unió korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseiről szóló, 2/2010. számú írásbeli nyilatkozatára,
tekintettel a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről szóló, 2003. július 22-i 2003/568/IB tanácsi kerethatározatra,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről kidolgozott egyezményre (HL C 316., 1995.11.27.), valamint az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről kidolgozott egyezményhez csatolt jegyzőkönyvre (HL C 313. 1996.10.23.), amelyek büntethetővé teszik az EU pénzügyi érdekeit érintő csalást és korrupciót,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről kidolgozott egyezményre (HL C 195., 1997.6.25.), amely büntethetővé teszi az EU pénzügyi érdekeit nem érintő csalást és korrupciót,
– tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a korrupció különösen súlyos, határokon átnyúló bűncselekmény, amelynek gyakran az EU több tagállamát érintő és az EU határain túlnyúló vonatkozásai vannak, és mivel az Európai Uniónak általános joga van a korrupcióellenes politika terén való fellépésre,
B. mivel az EUMSZ 67. cikke kimondja, hogy az Unió a bűncselekmények megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedésekkel, valamint a büntető jogszabályok közelítése révén köteles garantálni a biztonság magas szintjét, és mivel az EUMSZ 83. cikke a korrupciót is felsorolja a több államra kiterjedő vonatkozású súlyos bűncselekmények között;
C. mivel a stockholmi program (4.1.) a korrupciót az Unió belső biztonságát érintő, határokon átnyúló fenyegetések között említi, amelyekre világos és átfogó választ kell adni;
D. mivel az uniós polgárok négyötöde szerint a korrupció súlyos probléma saját tagállamukban (az európaiak korrupcióval kapcsolatos véleményéről szóló 2009-es Eurobarométer-felmérés), és a stockholmi programról szóló 2008-as nyilvános konzultáció során a válaszadók 88%-a úgy vélte, hogy az Uniónak többet kellene tennie a korrupció ellen;
E. mivel becslések szerint évente 120 milliárd euró – az uniós GDP 1%-ának megfelelő összeg – megy veszendőbe a korrupció miatt (COM(2011) 308);
F. mivel a korrupció aláássa a jogállamiságot, az adófizetők által biztosított uniós pénzeszközökkel való visszaélésekhez vezet, és torzítja a piacot, és mivel a korrupció szerepet játszott a jelenlegi gazdasági válságban;
G. mivel a korrupció, az adóelkerülés, az adócsalás és más gazdasági bűncselekmények akadályozzák a gazdasági és pénzügyi válsággal sújtott tagállamok gazdasági talpra állását;
H. mivel a korrupció társadalmi károkat okoz, miután a szervezett bűnözői csoportok ennek révén követnek el más súlyos bűncselekményeket, például kábítószer- és emberkereskedelmet folytatnak (COM(2011) 308);
I. mivel a politikai vezetők és döntéshozók oldalán nincs meg a politikai elkötelezettség arra, hogy felvegyék a küzdelmet a korrupció valamennyi formája ellen, és a korrupcióellenes jogi keret végrehajtása a különböző uniós tagállamokban továbbra sem egyenletes, és összességében véve nem kielégítő (COM(2011) 308);
J. mivel három uniós tagállam még nem ratifikálta az Európa Tanács korrupcióról szóló büntetőjogi egyezményét, tizenketten nem ratifikálták annak kiegészítő jegyzőkönyvét, és hét tagállam nem ratifikálta a korrupcióról szóló polgári jogi egyezményt; mivel három tagállam még nem ratifikálta az ENSZ Korrupció elleni Egyezményét (UNCAC), és öt tagállam nem ratifikálta az OECD megvesztegetés elleni egyezményét;
K. mivel a korrupció jelensége súlyosan aláássa a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, ezáltal befolyásolja a bel- és igazságügy terén folytatott együttműködést;
L. mivel a határokon átnyúló korrupciós ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés továbbra is bonyolult és lassú;
M. mivel a korrupció megfelelő sürgős kezelésének elmulasztása alááshatja a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat, és gyengítheti a politikai vezetők elszámoltathatóságát (COM(2011) 308);
N. mivel a korrupció számos diktatúrát tartott hatalmon, és lehetővé tette számukra, hogy jelentős pénzösszegeket áramoltassanak külföldi, köztük európai bankszámlákra; mivel a tagállamoknak fokozniuk kell az ellopott külföldi vagyonok nyomon követésére és befagyasztására irányuló erőfeszítéseiket, hogy ezek visszakerülhessenek jogos tulajdonosaikhoz;
1. üdvözli, hogy a Bizottság 2011. június 6-án elfogadta a korrupcióellenes csomagot[1], amely többek között tartalmazza a korrupció elleni uniós küzdelemről szóló közleményt és az uniós antikorrupciós jelentés létrehozásáról szóló határozatot;
2. felszólítja a Bizottságot, hogy az elkövetkezendő években biztonsági napirendjén belül tegye prioritássá a korrupció elleni küzdelmet, többek között az erre fordított humán erőforrások tekintetében is;
3. felszólítja a Bizottságot, hogy jelentéstételi mechanizmusain keresztül foglalkozzon a korrupcióellenes jogszabályok eredményes végrehajtásának, valamint a visszatartó erejű szankciók – a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás által kiszabottakat is ideértve – kulcsfontosságú problémájával;
4. felszólítja a Bizottságot, hogy foglalkozzon az uniós korrupcióellenes jogszabályok átültetésének és érvényre juttatásának kérdésével – ideértve a visszatartó erejű szankciókat is –, és tegyen lépéseket a vonatkozó nemzetközi és regionális korrupcióellenes eszközök tagállamok általi átültetésének és érvényre juttatásának ösztönzésére;
5. felszólítja a Bizottságot, hogy az uniós antikorrupciós jelentéstételi mechanizmus végrehajtása során gondoskodjon arról, hogy a szakértői csoportban és a kutatási összekötőkből álló hálózatban független szakértők vegyenek részt, minden szakértő bizonyítottan magas szinten feddhetetlen legyen, köztiszteletben álljon, és nagyfokú szakértelemmel rendelkezzen, és a civil társadalmi szervezetek széles körűen képviselve legyenek;
6. kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg időközi antikorrupciós jelentések közzétételét 2013 előtt, tekintettel arra, hogy e kérdés megoldása a számos tagállamot sújtó jelenlegi gazdasági válság fényében sürgetővé vált;
7. felszólítja a Bizottságot, hogy – tekintettel a korrupció határokon átnyúló méreteire és belső piacra gyakorolt hatásaira – az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése alapján fellépve fogadjon el minimumszabályokat a korrupció fogalommeghatározása és szankcionálása vonatkozásában;
8. aggodalommal állapítja meg, hogy nem sikerült előrelépést elérni a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről szóló, 2003-as tanácsi kerethatározat tagállami végrehajtása terén; sürgeti a tagállamokat, hogy ültessék át és juttassák érvényre e kerethatározat rendelkezéseit;
9. felszólítja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy teljes körűen hajtsák végre a csalást és a korrupciót büntethetővé tevő 1995-ös és 1997-es uniós egyezményeket;
10. javasolja, hogy a Bizottság uniós szinten tegyen további lépéseket a visszaélést bejelentő személyek védelmére (a rágalmazási és a becsületsértési perekkel szembeni védelmet is beleértve) és az illegális vagyongyarapodás büntethetőségére vonatkozó jogszabályok összehangolása irányába;
11. felhívja az összes uniós intézményt, az uniós ügynökségeket és a tagállamokat is beleértve, hogy legalább az összeférhetetlenségre vonatkozó egyértelmű szabályokat tartalmazó magatartási kódexek kidolgozásával vagy a már meglévő kódexek továbbfejlesztésével biztosítsák az átláthatóság javítását, valamint tegyenek lépéseket a politikába és a médiába beszivárgó korrupció megelőzésére és leküzdésére, többek között a finanszírozás és a pénzügyi támogatások átláthatóságának fokozása révén;
12. felhívja a tagállamokat, hogy fordítsanak pénzügyi és emberi erőforrásokat a korrupció elleni küzdelemre; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a tagállamok a korrupcióval összefüggő bűncselekmények kivizsgálása és üldözése során együttműködjenek az Europollal, az Eurojusttal és az OLAF-fal;
13. felhívja a Bizottságot és az Eurojustot, hogy biztosítsák a több tagállamot érintő korrupciós ügyekkel foglalkozó nemzeti bíróságok közötti okirat- és információcsere gyorsabbá és hatékonyabbá tételét;
14. felszólítja a Tanácsot, hogy biztosítsa a korrupció elleni küzdelemhez szükséges, egyes tagállamokban még hiányzó politikai elkötelezettséget, és hajtsa végre a Bizottság által a korrupcióellenes csomag és a törvényes gazdaság védelmére irányuló átfogóbb csomag keretében elfogadott intézkedéseket;
15. felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy fokozzák a nemzeti korrupcióellenes kapcsolattartó pontok jelenlegi hálózatának hatékonyságát, és kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa az Európai Parlamentet e hálózat tevékenységeiről;
16. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a nemzetközi kereskedelmi ügyletekben a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló egyezményét; hangsúlyozza a külföldi hivatalos személyek megvesztegetésének az Unió alapvető jogokkal, környezetvédelemmel és fejlesztéssel kapcsolatos politikáira gyakorolt negatív hatásait;
17. véleménye szerint a korrupció elleni küzdelem nagyobb átláthatósághoz vezet a pénzügyi tranzakciók, különösen az Unión belüli és a világ más részein található úgynevezett offshore jogrendszereket érintő ügyletek terén;
18. kéri a Tanácsot, hogy a Bizottsággal együtt tegyen lépéseket olyan megállapodások létrehozására harmadik országokkal (különösen az úgynevezett offshore joghatóságokkal), amelyek a bankszámlákkal és az uniós polgárokat és cégeket érintő, ezen országokba irányuló pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos információcsere lehetővé tételére irányulnak;
19. felhívja a Bizottságot, hogy a banktitkot fenntartó jogrendszerekben működő, a bűncselekményből származó pénzek mozgását lehetővé tevő névtelen fedőcégek alkalmazásával való visszaélés elleni küzdelmet tegye a pénzmosás elleni irányelv közelgő felülvizsgálatának kulcselemévé;
20. sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa az antikorrupciós jelentéstételi mechanizmus határozott politikai összehangolását a törvényes gazdaság védelméről szóló átfogóbb csomagban szereplő, csalás elleni új stratégiával és a bűncselekményekből származó vagyon visszaszerzésére irányuló jogalkotási kezdeményezéssel;
21. kéri a Bizottságot, hogy évente tegyen jelentést az Európai Parlamentnek az EU korrupció elleni politikájának végrehajtásáról, és – amennyiben szükséges és megvalósítható – nyújtson be időközi jelentéseket a korrupció elleni uniós küzdelemmel összefüggő sajátos problémákról;
22. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottságnak és az Európai Unió Tanácsának.
- [1] A korrupcióellenes csomag a korrupció elleni uniós küzdelemről szóló közleményből, egy uniós korrupcióellenes jelentéstételi mechanizmus felállításáról szóló határozatból, a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről szóló 2003/568/IB tanácsi kerethatározat végrehajtásáról szóló jelentésből, valamint az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjában (GRECO) való uniós részvétel módozatairól szóló jelentésből áll.