Az Európai Parlament,

–   tekintettel a sarkvidékek nemzetközi évére (2007. március – 2009. március),

–   tekintettel az Északi-sarkvidék parlamenti képviselőinek nyolcadik, Fairbanksben, Alaszkában tartott konferenciájára (2008. augusztus 12–14.),

–   tekintettel az északi-sarkvidéki politikáról szóló, 2008 őszére várható bizottsági közleményre,

–   tekintettel az Északi Dimenzióról szóló 2003. január 16-i(1), 2003. november 17-i(2), 2005. november 16-i(3) és 2006. november 16-i(4) korábbi állásfoglalásaira,

–   tekintettel az Északi-sarkvidékre vonatkozó éghajlati hatásvizsgálatról szóló 2005. évi jelentés következtetéseire,

–   tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,

A.   mivel a Bizottág "Az Európai Unió integrált tengerpolitikája" címmel 2007. október 10-én közleményt adott ki (COM(2007)0575),(kék könyv),

B.   mivel a főképviselő és az Európai Bizottság 2008. március 14-én "Éghajlatváltozás és nemzetközi biztonság" címmel szakpolitikai dokumentumot nyújtott be az Európai Tanácshoz,

C.   mivel az Északi-sarkvidék geopolitikai és stratégiai jelentősége egyre nő, amit az Északi-sark alatti tengerfenékre 2007 augusztusában kitűzött orosz zászló is jelképez,

D.   tekintettel a tengerjogról szóló ENSZ-egyezményre (UNCLOS), amelyet még nem ratifikált az USA Szenátusa és amelyet nem a jelenlegi klímaváltozási körülményekre és nem az északi-sarki tengerek olvadó jegének következményeire tekintettel fogalmaztak meg,

E.   mivel az Északi-sarkvidék parlamenti képviselőinek közelmúltbeli konferenciáján az Európai Parlament, Kanada, Dánia, Grönland, Izland, Finnország, Norvégia, Svédország, Oroszország és az Egyesült Államok választott képviselői találkoztak a tengeri biztonsággal, egészségüggyel, környezetvédelemmel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdések megvitatására,

F.   mivel az Északi-sarkvidékre egyelőre nem vonatkozik semmilyen különösen erre való tekintettel megfogalmazott multilaterális szabály vagy erőírás, mivel senki nem számított arra, hogy valaha hajózható, illetve kereskedelmileg kiaknázható területté válik,

G.   mivel az elmúlt években exponenciálisan nőtt az Északi-sarkvidék vizein a hajóforgalom a part menti fúrások iránti nagyobb érdeklődés, az erre áthaladó egyre több tengerjáró hajó, valamint az északnyugati átkelő kínálta kilátások következtében,

H.   mivel az Északi-sarkvidék térségében lehet a világ még feltáratlan kőolaj- és földgáztartalékainak mintegy 20%-a,

I.   mivel 2008. májusában az "A5-országok" (Dánia, Kanada, Norvégia, Oroszország és az Egyesült Államok) elfogadták az ilulissati nyilatkozatot,

J.   mivel az Északi Minisztertanács által 2008. szeptember 9–10-én Ilulissatban (Grönland) rendezett, "Az Északi-sarkvidék: közös ügyünk" című konferencián a Bizottság teljes mértékben részt vett, és mivel a Parlament tudomásul veszi a konferenciára vonatkozó elnöki következtetéseket,

K.   mivel a fent említett, Északi-sarkkal foglalkozó konferencia foglalkozott a térséget érintő éghajlatváltozással, illetve annak a bennszülött lakosságra gyakorolt hatásaival és az ahhoz való alkalmazkodás lehetőségeivel is,

L.   mivel a globális felmelegedés mértéke az Északi-sarkvidéken sokkal nagyobb, mint a világ többi részén: az elmúlt 100 évben 2°C-os volt a hőmérséklet-emelkedés szemben a világ többi részén mért átlag 0,6°C-kal,

M.   mivel az Északi-sarkvidéken az éghajlati viszonyok változásai már olyan méreteket öltenek, hogy az inuitok például már nem tudnak a hagyományos módon vadászni, mivel a jég túlságosan vékony ahhoz, hogy megtartsa szánjaikat, az állatvilág – például a medvék, rozmárok és rókák – élőhelyeinek jelentős részét pedig az eltűnés veszélye fenyegeti,

N.   mivel az EU tagállamai között három, illetve az EGT-megállapodás révén a belső piacban részt vevő közvetlen szomszédok között két további északi-sarkvidéki ország van, ami azt jelenti, hogy az EU és társult országai az Északi-sarkvidéki Tanács tagságának számszerűen több mint a felét teszik ki,

1.   komoly aggodalmát fejezi ki az éghajlatváltozás által mind az általános környezet szempontjából (olvadó jégsapka és állandóan fagyott talaj, emelkedő tengerszint és árvíz), mind a természetes élőhely szempontjából (a visszahúzódó jégsapka problémát jelent a jegesmedvék táplálkozási szokásait illetően) a térség bennszülött lakossága életének fenntarthatóságára gyakorolt hatások miatt, és hangsúlyozza, hogy az ezekre a kérdésekre vonatkozó nemzetközi döntésekbe teljes mértékben be kell vonni, illetve azok meghozatala során figyelembe kell venni az Északi-sarkvidék valamennyi népét és nemzetét;

2.   emlékeztet arra, hogy a 20. század folyamán az Északi-sarkvidéken a levegő hőmérséklete körülbelül 5°C-kal nőtt, és ez az emelkedés tízszer gyorsabb, mint az átlagos globális felszíni hőmérséklet terén tapasztalt növekedés; hangsúlyozza, hogy az Északi-sarkvidéken az elkövetkező 100 évre további mintegy 4–7°C-os felmelegedést jósolnak; úgy véli ezért, hogy véget ért a diagnózis időszaka és elérkezett a cselekvés ideje;

3.   hangsúlyozza, hogy az északi-sarkvidéki fajok és társadalmak a zord sarkvidéki körülményekhez nagyon sajátos alkalmazkodási módokat alakítottak ki, ami rendkívül sebezhetővé teszi őket e körülmények drámai megváltozása esetén; kifejezi komoly aggodalmát a rozmárok, jegesmedvék, fókák és más tengeri állatok miatt, amelyek a tengeren lévő jégfelületen élnek, táplálkoznak, vadásznak és szaporodnak, és amelyeket különösen veszélyeztet az éghajlatváltozás;

4.   üdvözli az északi-sarkvidéki parlamenti képviselők 2008. augusztus 14-én, Fairbanksben megrendezett nyolcadik konferenciáján elfogadott konferenciazáró nyilatkozatot;

5.   üdvözli, hogy a távoli észak az Európai Unió északi dimenzióval kapcsolatos politikájának részét képezi, meggyőződése azonban, hogy az Északi-sarkvidék globális szempontból betöltött jelentőségének tudatosítását tovább kell fokozni egy önálló uniós északi-sarkvidéki politika kialakítása révén;

6.   hangsúlyozza az Északi-sarkvidéknek e szempontból a globális éghajlat tekintetében betöltött jelentőségét, és reméli, hogy a sarkvidékek nemzetközi éve után is folytatódik majd a térségben zajló kutatási tevékenységek jelenlegi támogatása;

7.   nagy érdeklődéssel várja az Északi-sarkvidékre vonatkozó politikáról szóló, közelgő bizottsági közleményt, és reméli, hogy az egy értelmes északi-sarkvidéki uniós politika alapjait fekteti majd le; felhívja a Bizottságot, hogy legalább a következő témákkal foglalkozzon a közleményében:

8.   felhívja a Bizottságot, hogy az északi-sarkvidékre vonatkozó energia- és biztonságpolitikát tűzze napirendjére, és különösen a régióra vonatkozó közeljövőbeli közleményében tegyen javaslatot megfelelő témakörökre és az EU és az északi-sarkvidéki országok közös munkamódszereire, az éghajlatváltozás, a fenntartható fejlődés, az energiaellátás biztonsága és a tengeri biztonság területén;

9.   felhívja a figyelmet arra, hogy az Északi-sarkvidék a világ éghajlatára gyakorolt hatása és egyedülálló természeti környezete folytán különleges figyelmet érdemel az éghajlat-változási keretegyezményben részes felek (COP) 2009-ben Koppenhágában tartandó 15. ENSZ konferenciáján képviselendő uniós álláspont kidolgozásakor;

10.   úgy véli, hogy a térségben zajló (a turizmushoz és a part menti fúrásokhoz kapcsolódó) tengeri közlekedésre közel sem vonatkoznak a más nemzetközi vizeken érvényes nemzetközi biztonsági minimumszabályokhoz hasonló szabályok, sem az emberélet védelmét, sem a környezetvédelmet illetően, és sürgeti a Bizottságot, hogy mielőbb gondoskodjék a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) előírásainak megfelelő módosításairól;

11.   hangsúlyozza az energiapolitika külső aspektusait és az Északi-sarkvidéknek az Európai Tanács által 2007 márciusában javasolt európai energiapolitika kialakításában betöltött szerepét;

12.   támogatja az Északi-sarkvidéki Tanács azon törekvését, hogy az Északi-sarkvidék feszültségektől mentes, a nemzetközi kutatási együttműködés előtt nyitott térség maradjon annak érdekében, hogy egy fenntartható környezeti kereten belül teljes mértékben kibontakozhasson jövőbeli energiaellátó potenciálja;

13.   továbbra is fokozott aggodalmát fejezi ki az Északi-sarkvidék természeti kincseiért folytatott verseny miatt, amely biztonsági fenyegetést jelenthet az EU számára és veszélyeztetheti a nemzetközi stabilitást;

14.   sürgeti a Bizottságot, hogy legyen proaktív az Északi-sarkvidék kérdésében legalább oly módon, hogy első lépésként megfigyelői szerepet vállal az Északi-sarkvidéki Tanácsban, továbbá úgy véli, hogy a Bizottságnak létre kellene hoznia egy kifejezetten az Északi-sarkvidékkel foglalkozó irodát;

15.   úgy véli, hogy a Bizottságnak fel kellene készülnie az Északi-sarkvidék védelmét célzó nemzetközi szerződés elfogadására irányuló nemzetközi tárgyalások megnyitására, amely szerződést az Antarktiszról szóló és az 1991. évi madridi jegyzőkönyvvel kiegészített szerződés ihletne, az Északi-sarkvidék lakott jellegéből, valamint az északi-sarkvidék népeinek és nemzeteinek ebből következő jogaiból és szükségleteiből adódó alapvető különbséggel; mindazonáltal úgy véli, hogy egy ilyen szerződés kezdetben legalább a Jeges-tenger közepén elterülő lakatlan és senki által sem követelt területre terjedhetne ki;

16.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok, illetve Norvégia, Izland, Oroszország, Kanada és az Egyesült Államok kormányának, valamint a regionális együttműködés szereplőinek.

(1) HL C 38 E., 2004.2.12., 283. o. (2) HL C 87 E., 2004.4.7., 411. o. (3) HL C 280 E., 2006.11.18., 73. o. (4) HL C 314 E., 2006.12.21., 258. o.