Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/2212(INL)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0352/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0352/2011

Viták :

PV 23/05/2012 - 6
CRE 23/05/2012 - 6

Szavazatok :

PV 23/05/2012 - 8.6
CRE 23/05/2012 - 8.6
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
PV 16/04/2014 - 7.34

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0219
P7_TA(2014)0429

Elfogadott szövegek
PDF 149kWORD 102k
2012. május 23., szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Az Európai Parlament vizsgálati joga
P7_TA(2012)0219A7-0352/2011
Szöveg
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2012. május 23-án elfogadott javaslata az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezésekről és a 95/167/EK, Euratom, ESZAK európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti rendeletről (2009/2212(INI) (1) )

-----------------------

(1) A Parlament úgy határozott, hogy az állásfoglalási indítványról való szavazást elhalasztja, a 41. cikk harmadik bekezdése alapján (A7-0352/2011).


EURÓPAI PARLAMENTI RENDELETRE IRÁNYULÓ JAVASLAT
az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezésekről és a 95/167/EK, Euratom, ESZAK európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 226. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel a Tanács egyetértésére(1) ,

tekintettel a Bizottság egyetértésére(2) ,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  a Lisszaboni Szerződés megteremtette az Unión belül a megújult és megerősített intézményi egyensúly feltételeit, ezzel lehetővé téve az uniós intézmények hatékonyabb, nyitottabb és demokratikusabb működését. Ebben az összefüggésben megerősítette és kibővítette az Európai Parlament politikai ellenőrzéssel kapcsolatos funkcióit. Ennek megfelelően és mind a nemzeti parlamentek gyakorlatával, mind az Európai Unióról szóló szerződésben, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésben (a továbbiakban: „szerződések”) szereplő követelményekkel összhangban meg kell erősíteni az Európai Parlament vizsgálóbizottságait, és olyan specifikus, valós és egyértelműen meghatározott hatáskörökkel kell felruházni őket, amelyek jobban összhangban vannak az Európai Parlament politikai státuszával és jogkörével, egyidejűleg tiszteletben tartva az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott arányosság elvét. A vizsgálóbizottságok – a politikai ellenőrzés e kivételes eszközei – hatáskörei nem lehetnek más intézmények felelősségi köreinek sérelmére.

(2)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1995. április 19-én elfogadták az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezésekről szóló 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozatot(3) . A határozat utalt annak lehetőségére, hogy rendelkezései a tapasztalatok alapján felülvizsgálhatók.

(3)  Tekintettel a Lisszaboni Szerződés által megteremtett új intézményi egyensúlyra és az Európai Parlament vizsgálóbizottságainak működése során szerzett tapasztalatokra, szükségessé vált a 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozat hatályon kívül helyezése és új rendelettel való felváltása.

(4)  A Bíróság joggyakorlatában elismert hasznossági elvvel összhangban(4) , az Európai Parlamentet és vizsgálóbizottságait fel kell ruházni a vizsgálati jogból adódó feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges hatáskörökkel. E célból az is nagyon fontos, hogy az Unió intézményei és testületei, valamint a tagállamok megtegyenek minden szükséges lépést ezen feladatok ellátásának megkönnyítése érdekében.

(5)  Nem állítható fel vizsgálóbizottság, ha a tényállításokat bíróság előtt vizsgálják, illetve amíg az ügyben tart a peres eljárás. Ugyanakkor – a politikai természetű és a bíróságra tartozó vizsgálatok közötti ütközések elkerülése végett – az Európai Parlament számára lehetővé kell tenni, hogy megvizsgálja, szükség van-e a vizsgálóbizottság működésének felfüggesztésére, amennyiben annak felállítása után a tényállításokkal kapcsolatban álló peres eljárás indult.

(6)  A nyitottság, a jó kormányzás és a demokratikus elszámoltathatóság elveiből következik, hogy a vizsgálóbizottság eljárásának és különösen a meghallgatásoknak a nyilvánosság előtt kell lezajlaniuk. Másfelől rendelkezni szükséges a zárt ülésen lefolytatandó eljárás lehetőségéről, továbbá megfelelő titoktartási szabályokról annak érdekében, hogy biztosítható legyen a vizsgálatok hatékonysága, a tagállami érdekek védelme, az egyének magánéletének és integritásának védelme – összhangban mindenekelőtt a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályokkal –, valamint a természetes és jogi személyek üzleti érdekeinek védelme.

(7)  A Parlament felügyeleti hatáskörének lényegi elemét képező vizsgálati jog célja annak megállapítása, hogy a hatályos jogszabályokat a múltban hogyan hajtották végre. Ezért alapvetően fontos, hogy a vizsgálóbizottság a vizsgálat során feltárt tényszerű bizonyítékokra támaszkodhasson. E cél érdekében biztosítani szükséges, hogy a vizsgálóbizottság meghallgathassa az uniós intézmények és a tagállami kormányok tagjait, bizonyítékokat szerezhessen be az Unió, illetve a tagállamok tisztviselőitől és egyéb alkalmazottaitól, valamint az Unió területén lakóhellyel rendelkező bármely személytől, szakértői jelentéseket kérhessen, dokumentumokat igényelhessen, valamint helyszíni vizsgálatokat végezhessen.

(8)  A vizsgálatokat az emberi jogok és az alapvető szabadságok legteljesebb tiszteletben tartásával kell lefolytatni, különösen a méltányosság elve és az érintettek azon joga tekintetében, hogy a rájuk vonatkozó tényekkel kapcsolatban kifejthessék véleményüket.

(9)  A vizsgálóbizottságoknak teljes körűen tiszteletben kell tartaniuk az általuk tanúskodás céljából beidézett személyek jogait, összhangban az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről európai egyezménnyel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával.

(10)  A vizsgálatok során figyelembe kell venni azt az elvet is, hogy egy vizsgálat következtetései kizárólag bizonyító erejű elemeken alapulhatnak. E célból a vizsgálóbizottságok számára hozzáférést kell biztosítani az uniós intézmények és testületek, valamint a tagállamok, továbbá – amennyiben a vizsgálat sikeréhez a dokumentumra szükség van – bármely természetes vagy jogi személy birtokában levő valamennyi lényeges dokumentumhoz.

(11)  A lojális együttműködés elvével és az Unió jogrendjének fenntartásához való hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségükkel összhangban az Unió intézményei és testületei, valamint a tagállamok kijelölik azokat a tisztviselőket vagy egyéb alkalmazottakat, akik számára engedélyezik a vizsgálóbizottságok előtti megjelenést, amennyiben az utóbbiak erre felszólítják őket. Emellett lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság vizsgálat tárgyát képező kérdésben illetékes tagjait a vizsgálóbizottság meghallgassa, amennyiben tanúvallomásukat fontosnak és lényegesnek ítélik az eset érdemi vizsgálatához.

(12)  Ugyanakkor annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálóbizottság bizonyos lehessen benne, hogy következtetései bizonyító erejű elemeken alapulnak, rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy az Unióban lakóhellyel rendelkező bármely személy tanúként való meghallgatását kérje, e személyek pedig kötelesek a kérdésekre jóhiszeműen, alaposan és a valóságot állítva válaszolni. Ezenkívül amennyiben az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai számára az Európai Unió tisztviselőinek a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben(5) rögzített személyzeti szabályzata 17. és 19. cikke és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó, ugyanazon rendeletben rögzített alkalmazási feltételek 11. cikke értelmében nem engedélyezett, hogy megjelenési kötelezettségüknek eleget tegyenek a vizsgálóbizottság felszólítására, rendelkezésre álljanak a vizsgálat számára, személyesen nyilatkozatokat tegyenek vagy bizonyítékokkal szolgáljanak, az engedély megtagadásáért felelős tisztviselőnek vagy hatóságnak meg kell jelennie a bizottság előtt, és ki kell fejtenie az engedély megtagadásának indokait.

(13)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés ratifikálásával a tagállamok abban is megállapodtak, hogy az Európai Parlamentet felruházzák az uniós jogszabályok alkalmazása során feltételezhetően elkövetett jogsértések és hivatali visszásságok kivizsgálásának jogával. Ebből következően a tagállamoknak vállalniuk kell, hogy nemzeti hatóságaik – a nemzeti jogszabályoknak megfelelően – megadják a szükséges támogatást ahhoz, hogy a vizsgálóbizottságok elvégezhessék feladatukat.

(14)  Az uniós szintű demokratikus ellenőrzés erősítése céljából az e rendeletben foglalt rendelkezések kiterjedt hatáskörrel ruházzák fel a vizsgálóbizottságokat. A rendelkezések érvényesítése, a vizsgálatok hatékonyságának fokozása és a nemzeti parlamentek gyakorlatához való közelítése céljából a rendeletnek jól meghatározott esetekben lehetőséget kell adnia a hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókra. A tagállamoknak kell gondoskodniuk arról, hogy bizonyos jogsértésekhez nemzeti jogszabályaik megfelelő szankciókat rendeljenek, valamint arról is, hogy az ilyen jogsértések elkövetői ellen megfelelő eljárás induljon.

(15)  A hatalmi ágak szétválasztásának elve, amelynek értelmében a hatalommal való visszaélés megakadályozása céljából a törvényhozás (parlament), a végrehajtó hatalom (kormány) és az igazságszolgáltatás (bíróság) egymástól különállóan működik, tiszteletben tartandó.

(16)  E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. szakasz

Tárgy és a vizsgálóbizottságok létrehozására vonatkozó általános szabályok

1. cikk

Tárgy

(1)  Ez a rendelet az Európai Parlamentnek az uniós jogszabályok valamely uniós intézmény vagy testület, tagállami közigazgatási szerv, illetve az uniós jogszabályok által e jogszabályok végrehajtására felhatalmazott személy általi alkalmazása során elkövetett jogsértések és hivatali visszásságok – a Szerződések által egyéb intézményekre vagy szervekre ruházott hatáskörök sérelme nélkül való – kivizsgálására vonatkozó joga – feladatainak ellátása során történő – gyakorlását szabályozó részletes rendelkezéseket tartalmazza.

(2)  A vizsgálóbizottságok belső szervezetére vonatkozó rendelkezéseket az Európai Parlament eljárási szabályzata tartalmazza.

2. cikk

A vizsgálóbizottságok felállítása és mandátuma

(1)  A szerződésekben szabályozott feltételek és korlátozások között az Európai Parlament ideiglenes vizsgálóbizottságokat állíthat fel.

(2)  Az Európai Parlament ilyen vizsgálóbizottságot képviselői egynegyedének kérésére állíthat fel.

(3)  A vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó határozatnak tartalmaznia kell annak mandátumát, beleértve az alábbiakat:

   a) a vizsgálat tárgya és célja, hivatkozással az uniós jog vonatkozó rendelkezéseire;
   b) a vizsgálóbizottság összetétele, amely a politikai erőviszonyokat kiegyensúlyozottan tükrözi;
   c) a jelentés benyújtására megszabott határidő, amely nem lehet több az első vizsgálóbizottsági üléstől számított 12 hónapnál, és amely a Parlamentindokolással ellátott határozata alapján két alkalommal legfeljebb három-három hónappal meghosszabbítható.

3. cikk

A vizsgálóbizottságok működésének befejezése

A vizsgálóbizottság működését befejezi az alábbi esetekben:

   a) jelentése benyújtásakor; vagy
   b) a jelentése benyújtására megszabott határidő leteltekor; továbbá
   c) minden esetben a parlamenti ciklus befejeződésekor.

4. cikk

A vizsgálat megújítása

Vizsgálóbizottság nem állítható fel vagy alakítható meg újra olyan ügyek esetében, amelyekben vizsgálóbizottság már végzett vizsgálatot, ha a korábbi vizsgálóbizottság működésének a 3. cikk a) vagy b) pontja szerinti befejezése óta nem telt el legalább tizenkét hónap, kivéve, ha új tények merültek fel. Vizsgálóbizottság minden olyan esetben felállítható, ha új, terhelő tények merülnek fel, amelyek alkalmasak lehetnek a lényeges következtetések módosítására.

2. szakasz

Általános eljárási szabályok

5. cikk

Összeférhetetlenség

(1)  A vizsgálóbizottság mindaddig nem folytathat vizsgálatot a bíróság előtt vizsgált tényállításokkal kapcsolatban, amíg az ügyben tart a peres eljárás.

(2)  Amennyiben a vizsgálóbizottság felállítása után a tényállításokkal kapcsolatban álló peres eljárás indul, az Európai Parlament megvizsgálja, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 226. cikkének megfelelően szükség van-e a vizsgálóbizottság által folytatott vizsgálat ezen eljárások időtartama alatti felfüggesztésére.

A felfüggesztés időtartama nem számít bele a 2. cikk (3) bekezdésének c) pontjában előírt időtartamba.

(3)  A Bizottság a vizsgálóbizottság felállításától vagy az uniós jog valamely tagállam általi megsértéséről a vizsgálóbizottságnál tett bejelentésnek a Bizottsággal történő közlésétől számított két hónapon belül értesítheti az Európai Parlamentet arról, hogy a vizsgálóbizottság által kivizsgálandó ügy a pert megelőző uniós eljárás tárgya. Ilyen esetekben a vizsgálóbizottság valamennyi szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára a Szerződések által ráruházott hatáskör teljes körű gyakorlását.

6. cikk

Az eljárás nyilvános jellege

(1)  A vizsgálóbizottság eljárása és különösen a vizsgálóbizottság előtti meghallgatások nyilvánosak.

(2)  Kivételes jelleggel sor kerülhet zárt ülésen folytatott eljárásra is, amennyiben ezt a vizsgálóbizottság tagjainak egynegyede, egy uniós intézmény vagy testület, vagy az érintett tagállami hatóságok kérik. Amennyiben egy bizonyítékot szolgáltató személy vagy egy szakértő kéri, hogy zárt ülésen hallgassák meg, a vizsgálóbizottság zárt ülésen mérlegeli a kérést és annak indokait.

A 8. cikkben említett bizalmas információk vizsgálata zárt ülésen történik.

7. cikk

A kivizsgálás során megnevezett személyek

A vizsgálóbizottság minden olyan személyt tájékoztat, akinek a neve a vizsgálat során felmerül, és akit ez hátrányosan érinthet. Az érintett személyt – annak kérésére – meg kell hallgatni.

8. cikk

Titoktartás

(1)  A vizsgálóbizottság a tudomására jutott információkat kizárólag feladatai ellátásához használhatja fel. Ezek nem hozhatók nyilvánosságra, amennyiben bizalmas természetű adatokat tartalmaznak. A bizalmas információk kezeléséről és védelméről az Európai Parlament az „EU-minősített adatokra” és a nem minősített „egyéb bizalmas információkra” vonatkozó belső szabályainak megfelelően gondoskodik.

(2)  Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó azon információk esetében, amelyeknek közzététele:

   a) sértené a személy magánéletének védelmét vagy integritását – különös tekintettel a személyes adatok védelméről szóló uniós jogszabályokra –,
   b) sértené a természetes vagy jogi személy üzleti érdekeit, ideértve a szellemi tulajdont is, vagy
   c) jelentősen sértené az Unió, illetve egy vagy több tagállam érdekeit.

(3)  A vizsgálóbizottság tagjai, valamint minden olyan személy, akinek feladata végzése során olyan tény, információ, ismeret, dokumentum vagy tárgy jutott a birtokába, amelyre egy tagállam vagy az Unió által elfogadott jogszabályok értelmében titoktartási kötelezettség vonatkozik, köteles azokat – feladatainak befejezését követően is – illetéktelen személyek és a közvélemény előtt titokban tartani.

9. cikk

Együttműködés

Az uniós intézmények és testületek, valamint a tagállamoknak az uniós és a nemzeti jogszabályokkal összhangban eljáró nemzeti hatóságai a lojális együttműködés elvével összhangban segítik a vizsgálóbizottság munkáját.

10. cikk

Közlemények

A tagállamok nemzeti hatóságainak szánt bármiféle, az e rendelet alkalmazását célzó közleményt az Unió mellett működő állandó képviseleteiken keresztül kell továbbítani.

11. cikk

A vizsgálatok eredményei

(1)  A vizsgálóbizottság végleges jelentését benyújtja az Európai Parlamentnek.

(2)  A vizsgálóbizottság végleges jelentése tartalmazhat kisebbségi véleményt is, amennyiben azt a bizottság tagjainak legalább egynegyede támogatja.

(3)  Az Európai Parlament a végleges jelentés alapján elfogadott ajánlásokat továbbíthatja az uniós intézmények, testületek vagy – az illetékes hatóságoknak történő továbbítás céljából – a tagállamok számára.

3. szakasz

Vizsgálat

12. cikk

A vizsgálat lefolytatása

(1)  A vizsgálatok lefolytatása érdekében a vizsgálóbizottság, mandátuma korlátain belül, valamint a 14–18. cikkre tekintettel:

   meghallgathatja az uniós intézmények tagjait és a tagállamok kormányainak tagjait;
   bizonyítékokat szerezhet be uniós vagy tagállami tisztviselőktől és egyéb alkalmazottaktól;
   bizonyítékokat szerezhet be az Unió területén lakóhellyel rendelkező bármely más személytől;
   szakértői véleményeket kérhet be;
   dokumentumokat kérhet be;
   helyszíni vizsgálatokat folytathat le.

(2)  A vizsgálóbizottság vizsgálata lefolytatása során segítséget kérhet a tagállamok hatóságaitól.

(3)  Amennyiben egy tagállami szerv vagy hatóság felelős lehet az uniós jog alkalmazása során felmerült állítólagos jogsértésekért vagy hivatali visszásságokért, a vizsgálóbizottság felkérheti az adott tagállam parlamentjét a vizsgálatban való együttműködésre.

E célból az Európai Parlament parlamentközi megállapodásokat köthet a tagállami parlamentekkel.

13. cikk

Helyszíni vizsgálatok

A vizsgálóbizottság helyszíni vizsgálatokat folytathat. Ezeket adott esetben a nemzeti hatóságokkal együttműködésben, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően kell lefolytatni.

14. cikk

Dokumentumok bekérése

(1)  A vizsgálóbizottság kérésére az uniós intézmények és testületek a birtokukban levő, a tárgyhoz kapcsolódó dokumentumokat hozzáférhetővé teszik a vizsgálóbizottság számára.

(2)  A vizsgálóbizottság kérésére a tagállami hatóságok a birtokukban levő, a tárgyhoz kapcsolódó dokumentumokat nemzeti jogszabályaiknak megfelelően és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírtakra tekintettel hozzáférhetővé teszik a vizsgálóbizottság számára.

(3)  A vizsgálóbizottság bármely más jogi vagy természetes személyt is felkérhet azon dokumentumok rendelkezésre bocsátására, amelyeket a vizsgálat sikere szempontjából lényegbevágónak ítél. E személyek – az uniós vagy a nemzeti jogszabályokból eredő kötelezettségeik sérelme nélkül – kötelesek a vizsgálóbizottság kérésének eleget tenni. E személyek élhetnek azon jogaikkal, amelyek nemzeti jogszabályaik alapján megilletik őket azokban az esetekben, amikor országuk rendészeti hatóságai tárgyakat foglalnak le.

(4)  A dokumentumokba történő betekintésre irányuló kérelmeknek tartalmazniuk kell a kérelem jogalapját és célját, továbbá meg kell jelölniük, hogy a kérelem mely dokumentumokra irányul és azt mely határidőn belül kell teljesíteni. Ki kell térniük továbbá a kért dokumentumokba történő betekintés nem megalapozott elutasítása esetén várható következményekre.

15. cikk

Tanúk

(1)  E rendelet alkalmazásában „személy” az a természetes személy, aki e cikk rendelkezéseinek megfelelően a vizsgálóbizottság meghallgatásán bizonyítékot szolgáltat.

A vizsgálóbizottság megjelenésre felkérheti az Unió területén lakóhellyel rendelkező bármely személyt, amennyiben úgy ítéli meg, hogy meghallgatására feladatai teljesítése érdekében szükség van.

Valamennyi felkérésnek tartalmaznia kell az érintett személy vezetéknevét, keresztneveit és címét, továbbá pontosan közölnie kell, hogy a személyt mely tárgyra vonatkozóan és mi okból kívánják meghallgatni. A vizsgálóbizottság a felkérést a 10. cikkel összhangban a személy lakóhelye szerinti tagállam illetékes nemzeti hatóságához továbbítja. A lojális együttműködés elvével és a vonatkozó jogszabályokkal összhangban az illetékes nemzeti hatóság beidézi az adott személyt, hogy jelenjen meg a vizsgálóbizottság előtt.

(2)  A személyek kötelesek a vizsgálóbizottság tagjai által feltett kérdésekre jóhiszeműen, alaposan és a valóságot állítva válaszolni. Élhetnek a bizonyítékszolgáltatás megtagadásának jogával, amely a lakóhelyük szerinti tagállamban megilletné őket, amennyiben annak parlamenti vizsgálóbizottsága vagy hasonló testülete hallgatná meg őket, illetve ilyen bizottság vagy testület hiányában élhetnek a meghallgatás helye szerinti tagállamban biztosított ilyen jogokkal.

A személyeket előzetesen tájékoztatni kell jogaikról és kötelezettségeikről, továbbá a meghallgatásra való felkérés kellő indok nélküli elutasításának, valamint a hamis bizonyíték szolgáltatásának és a személyek megvesztegetésének lehetséges következményeiről.

16. cikk

Az uniós intézmények tagjainak és a tagállami kormányok tagjainak tanúskodása

A vizsgálóbizottság felkérheti az uniós intézményeket – az Európai Unió Bírósága kivételével – és a tagállamok kormányait, hogy egy vagy több tagjukat jelöljék ki az eljárásban való részvételre, amennyiben tanúvallomásuk alapvetően fontos és szükséges a vizsgált ügy alapos értékeléséhez.

Az előző albekezdésnek megfelelően benyújtott kérelemre az Bizottság kijelöli a Bizottság egy vagy több, a vizsgált ügyben illetékes tagját a vizsgálóbizottság előtti megjelenésre.

17. cikk

Uniós és tagállami tisztviselők és egyéb alkalmazottak

(1)  A vizsgálóbizottság az uniós intézményeket vagy testületeket felkérheti arra, hogy egy vagy több tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat jelöljenek ki az eljárásban való részvételre.

Az uniós intézmények vagy testületek kijelölik azokat a tisztviselőket vagy egyéb alkalmazottakat, akik számára engedélyezik a vizsgálóbizottság előtti megjelenést.

(2)  A vizsgálóbizottság uniós tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat egyedileg is beidézhet tanúvallomás megtételére a hivatali kötelességeivel kapcsolatos valamely ügyben, amennyiben úgy ítéli meg, hogy feladata teljesítéséhez az érintett személy meghallgatására szükség van. Amennyiben az Európai Unió személyzeti szabályzata 17. és 19. cikke, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 11. cikke alapján az érintett tisztviselő vagy egyéb alkalmazott számára nem engedélyezik, hogy a vizsgálóbizottság idézésének eleget téve tanúként részt vegyen a vizsgálatban, nyilatkozatokat tegyen és személyesen bizonyítékokkal szolgáljon, az engedély megtagadásáért felelős tisztviselőnek vagy hatóságnak meg kell jelennie a bizottság előtt, és ki kell fejtenie az engedély megtagadásának indokait..

(3)  A vizsgálóbizottság felkérheti a tagállamokat arra, hogy egy vagy több tisztviselőjüket jelöljék ki az eljárásban való részvételre.

(4)  A felkért tagállam kijelöli azokat a tisztviselőit, akiket felhatalmaz arra, hogy a tagállam jogszabályainak megfelelően megjelenjenek a vizsgálóbizottság előtt.

A kijelölt tisztviselők kormányuk nevében és kormányuk utasításai alapján nyilatkoznak a meghallgatás során. A rájuk vonatkozó jogszabályokból eredő kötelezettségek továbbra is vonatkoznak rájuk.

Amennyiben a kijelölt tisztviselő számára nem engedélyezik, hogy a vizsgálóbizottság előtt tanúvallomást tegyen, az érintett tagállam kormányának nevében való kötelezettségvállalásra felhatalmazott képviselőjének meg kell jelennie a bizottság előtt, és ki kell fejtenie az engedély megtagadásának indokait.

18. cikk

Szakértők

(1)  A vizsgálóbizottság határozhat egy vagy több szakértői vélemény beszerzéséről. Erre vonatkozó határozatában meghatározza a szakértők feladatait és megjelöli azt a határidőt, ameddig a jelentést be kell nyújtani.

(2)  A szakértők csak azokkal a kérdésekkel kapcsolatban adhatnak véleményt, amelyekre vonatkozóan ezt kifejezetten kérték tőlük.

(3)  Szakértői javaslatra a vizsgálóbizottság a 15–17. cikkel összhangban kérheti bármely, az Unió területén lakóhellyel rendelkező személy meghallgatását.

(4)  A szakértői jelentés benyújtása után a vizsgálóbizottság meghallgathatja a szakértőt.

19. cikk

Szankciók

(1)  Az e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésének elutasítása vagy elmulasztása esetén erről hivatalos feljegyzést kell készíteni.

Az Európai Parlament elnöke részben vagy egészben bejelentheti e hivatalos feljegyzés tartalmát, és gondoskodhat a bejelentésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről.

(2)  A tagállamok gondoskodnak róla, hogy a rendelet megsértésének alább felsorolt esetei esetén sor kerül a nemzeti jogszabályoknak megfelelő szankciók kiszabására:

   az igényelt dokumentumok rendelkezésre bocsátásának kellő indok nélküli megtagadása;
   a meghallgatáson való részvétel kellő indok nélküli megtagadása;
   hamis bizonyíték szolgáltatása; továbbá
   személyek megvesztegetése.

E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, továbbá meg kell felelniük a nemzeti parlamenteken belüli vizsgálóbizottságok munkájának keretében az ilyen jellegű jogsértések esetén kivetett szankcióknak.

(3)  Amennyiben valaki megalapozottan gyanúsítható a (2) bekezdésben felsorolt valamely jogsértés elkövetésével, a lakóhelye szerinti tagállam a nemzeti jogszabályok alapján megfelelő eljárást indít vele szemben.

20. cikk

Költségek

Az uniós intézmények és szervek képviselőinek és egyéb tisztviselőinek vagy egyéb alkalmazottainak utazási költségeit és napidíjait ezen intézmények és szervek viselik. A vizsgálóbizottság előtt megjelenő más személyek utazási költségeit és napidíjait az Európai Parlament a szakértők meghallgatására vonatkozó szabályoknak megfelelően megtéríti.

4. szakasz

Záró rendelkezések

21. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozat hatályát veszti.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a következő dátumtól alkalmazandó: …(6)

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

Az Európai Parlament részéről

az elnök

(1) HL ...
(2) HL ...
(3) HL L 78., 1995.4.6., 1. o.
(4) A 281., 283–285. és 287/85 számú (Németország, Franciaország, Hollandia, Dánia és Egyesült Királyság kontra Bizottság ) egyesített ügyben hozott ítélet ([1987] EBHT, 3203. o., 28. pont).
(5) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
(6)* HL: Kérem, illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépését követően tizenkét hónappal.

Utolsó frissítés: 2013. augusztus 1.Jogi nyilatkozat