Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2012/2260(INL)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0019/2013

Előterjesztett szövegek :

A7-0019/2013

Viták :

PV 05/02/2013 - 11
CRE 05/02/2013 - 11

Szavazatok :

PV 07/02/2013 - 5.4

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0054

Elfogadott szövegek
PDF 217kWORD 48k
2013. február 7., csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Az egységes piac irányítása
P7_TA(2013)0054A7-0019/2013
Állásfoglalás
 Függelék

Az Európai Parlament 2013. február 7-i állásfoglalása az egységes piac irányításáról szóló, a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal (2012/2260(INL))

Az Európai Parlament ,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 225. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ 26. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel „Az egységes piac jobb irányítása” című, 2012. június 8-i bizottsági közleményre (COM(2012)0259),

–  tekintettel a „2013. évi éves növekedési jelentés” című, 2012. november 28-i bizottsági közleményre (COM(2012)0750) és a „Helyzetkép az egységes piaci integrációról - 2013 – Hozzájárulás a 2013. évi éves növekedési jelentéshez” című bizottsági jelentésre (COM(2012)0752),

–  tekintettel az egységes piac jobb irányításához kapcsolódó európai hozzáadott érték értékelésére – amely hozzájárulás az európai szemeszter gyakorlatához –, amelyet az Európai Parlament európai hozzáadott értékkel foglalkozó osztálya végzett el, és amelyet 2013. február 7-i dátummal továbbítottak a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsághoz,

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé – A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért – 50 javaslat az együttes munka, vállalkozás és a cserekapcsolatok javítása érdekében” című, 2010. október 27-i bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

–  tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez – ”Együtt egy újfajta növekedésért„” című, 2011. április 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

–  tekintettel „A második egységes piaci intézkedéscsomag – Együtt egy újfajta növekedésért” című, 2012. október 3-i bizottsági közleményre (COM(2012)0573),

–  tekintettel a szolgáltatási irányelv végrehajtásáról szóló, „Partnerség a szolgáltatások új növekedéséért” című, 2012. június 8-i bizottsági közleményre (COM(2012)0261),

–  tekintettel Mario Monti „Az egységes piac új stratégiája – Európa gazdasága és társadalma szolgálatában” című, az Európai Bizottság elnökéhez intézett 2010. május 9-i jelentésére,

–  tekintettel a Bizottságnak az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című, 2011. március 28-i fehér könyvére (COM(2011)0144),

–  tekintettel az Európai Tanács elnökének „A cél a valódi gazdasági és monetáris unió” című, 2012. június 26-i jelentésére, valamint az erről szóló 2012. október 12-i időközi jelentésre és a 2012. december 5-i végleges jelentésre,

–  tekintettel a 23. belső piaci eredménytáblára (2011. szeptember) és a Parlament erről szóló 2012. május 22-i állásfoglalására(1) ,

–  tekintettel a 25. belső piaci eredménytáblára (2012. október),

–  tekintettel „Az egységes piac megvalósítása – Éves irányítási felülvizsgálat 2011” című, 2012. február 24-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2012)0025),

–  tekintettel a Versenyképességi Tanács 2012. május 30–31-i, az egységes digitális piacról és az egységes piac irányításáról szóló következtetéseire,

–  tekintettel a Versenyképességi Tanács 2012. október 10–11-i tanácskozásaira az egységes piaci intézkedéscsomagról,

–  tekintettel az Európai Tanács 2012. június 28–29-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Tanács 2012. október 18–19-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Unió Parlamentjei Uniós Ügyekkel Foglalkozó Bizottságai (COSAC) 2012. október 14–16-i XLVIII. konferenciájának hozzájárulására és következtetéseire,

–  tekintettel „Az egységes piac megvalósítása a fogyasztók és a polgárok számára” című, 2010. május 20-i állásfoglalására(2) ,

–  tekintettel az „Irányítás és partnerség az egységes piacon” című, 2011. április 6-i állásfoglalására(3) ,

–  tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag: a növekedés érdekében teendő következő lépések” című, 2012. június 14-i állásfoglalására(4) ,

–  tekintettel az „Egy hatékonyabb és tisztességesebb kiskereskedelmi piac” című, 2011. július 5-i állásfoglalására(5) ,

–  tekintettel eljárási szabályzata 42. és 48. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0019/2013),

A.  mivel a fokozottan versenyképes szociális piacgazdaság fogalmán alapuló, jól működő és hatékony egységes piacra minden eddiginél nagyobb szükség van az európai gazdaság élénkítése érdekében, lendületet adva a növekedésnek és a versenyképességnek, valamint munkahelyeket teremtve; mivel az egységes piacnak e célkitűzés elérése érdekében úgy kell működnie, hogy konkrét választ ad a válságra, miközben biztosítja a fogyasztók biztonságát és elősegíti a társadalmi kohéziót;

B.  mivel az egységes piacnak elengedhetetlenül fontos szerepe van az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló célkitűzéseinek elérésében;

C.  mivel az egységes piac a hivatalos létrehozása után 20 évvel még nem valósult meg teljesen, elsősorban azért, mert a tagállamok nem ültették át vagy nem hajtották végre teljes körűen az eddig elfogadott mintegy 1500 irányelvet és körülbelül 1000 rendeletet;

D.  mivel sürgősen szükség van az egységes piac irányításának megerősítésére és az egységes piacra irányadó szabályok végrehajtásának és betartatásának javítására;

E.  mivel az egységes piacot a gazdasági, szociális és ökológiai dimenzió szükséges egyensúlyának megteremtésén keresztül a leghatározottabban és a leggyorsabban meg kell valósítani;

F.  mivel az egységes piacot nem lehet elválasztani a fogyasztók és munkavállalók védelméhez, a szociális jogokhoz, a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődéshez hasonló más horizontális politikáktól;

G.  mivel az egységes piac teljes mértékű megvalósítása szolgál az Unió politikai és gazdasági integrációja megvalósításának alapjául, és ez biztosítja a szükséges kapcsolatot valamennyi tagállam – mind az euroövezethez tartozók, mind az azon kívüliek – között;

H.  mivel az egységes piac irányítása és a régiók jövőbeli fejlesztése kiegészítik egymást, jelentősen javíthatják a helyi és a regionális növekedés kilátásait és közösen létrehozhatják a kohézióval és versenyképességgel rendelkező erős Európát; mivel különösen az európai területi együttműködés a határokon átnyúló kapcsolatok előmozdítását tekintve az egységes piachoz hasonló koncepciókon alapul, és együttesen élvezik a regionális és helyi infrastruktúrák, befektetések és piacok létéből származó előnyöket; mivel az egységes piac tovább erősíthető a piaci hiányosságok kiküszöbölésével, a határokon átnyúló területi együttműködés erősítésével és a helyi és regionális hatóságok tevékenységeinek és finanszírozásának megkönnyítésével a területi paktumok keretében;

I.  mivel a legfelsőbb szintű politikai kötelezettségvállalások, valamint a Bizottság és a tagállamok erőfeszítései ellenére az átültetésben való átlagos elmaradás a 2009-es 0,7%-ról 2012. februárra 1,2%-ra emelkedett, és az utóbbi hónapok előrelépéseit figyelembe véve jelenleg 0,9%-on áll; mivel további erőfeszítésekre van szükség amiatt, hogy a hiány bizalmatlansághoz vezet általában az Unióval és különösen az egységes piaccal szemben;

J.  mivel rendkívül fontos az Unió gerincét alkotó egységes piac, valamint annak Európa gazdasági és szociális fellendülésének alapját és keretét biztosító helyes működése; mivel ebben a tekintetben elengedhetetlen a szociális jogok tiszteletben tartása, összhangban az uniós jogrendnek megfelelő nemzeti jogszabályokkal és joggyakorlatokkal;

K.  ahogy azt a fogyasztói piacokról készített eredménytábla és az egységes piaci integráció négy alapszabadságának vizsgálata mutatja, az integrációs folyamat következtében kialakult fokozódó verseny erős ösztönzője annak, hogy jobb minőségű és olcsóbb termékek szélesebb választéka álljon az európai fogyasztók rendelkezésére;

L.  mivel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) helyes és teljes körű végrehajtásából származó potenciális gazdasági haszon a bruttó hazai termék (GDP) 0,8%-a és 2,6%-a közötti növekedési potenciált jelent, ami az említett irányelv végrehajtása után öt–tíz évvel valósulna meg;

M.  mivel a Bizottság becslései szerint az Unió a következő tíz évben a GDP további 4%-ának megfelelő haszonra tehetne szert azzal, ha ösztönözné az egységes piac gyors fejlődését;

N.  mivel az egységes piac stratégiájának koordináltnak kell lennie és pragmatikus, átfogó és széles hatókörű, minden tagállam és európai intézmény által támogatott egyezségre kell épülnie; mivel az összes európai intézmény részéről az erőteljes irányításra, a tagállamok részéről pedig az egyértelmű politikai szerepvállalásra továbbra is szükség van az egységes piacra vonatkozó irányelvek és rendeletek teljes körű végrehajtásához és érvényre juttatásához, valamint az egységes piac hitelességének és a beléje vetett bizalomnak a növeléséhez;

O.  mivel az Európai Tanács elnöke a fent említett 2012. június 26-i jelentésében hangsúlyozta az egységes piaccal való teljes összeegyeztethetőség, valamint a nyitottság és az átláthatóság fontosságát a mélyebb gazdasági és monetáris unió felé vezető folyamatban; mivel az Európai Tanács elnöke 2012. december 5-i végleges jelentésében ezenkívül hangsúlyozta az egységes piac – mint a növekedés előmozdításának nagy erejű eszköze – közeljövőben megvalósuló teljes kiépítésének jelentőségét;

P.  mivel a tagállamok és az Unió szintjén egyaránt konkrét intézkedésekre van még mindig szükség az áruk, személyek, szolgáltatások és tőke Unióban való szabad mozgásának teljes körű végrehajtása érdekében; mivel új vállalkozási lehetőségek megnyitása a vállalatok, különösen a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) számára – beleértve a kkv-teszt szigorú alkalmazását a Bizottság és a Parlament által elvégzett hatásértékelések keretében –, az intelligens szabályozásra vonatkozó ütemterv gyors haladása és adott esetben a különböző vállalkozások igényeihez szabott – az általános, például munka-egészségügyi és munkabiztonsági célkitűzéseket nem aláásó – szabályozás szintén hozzásegíthetnek ahhoz, hogy új életet leheljünk Európa gazdaságaiba;

Q.  mivel el kell ismerni a – mind elektronikus, mind fizikai módon megvalósuló – egyablakos megoldás értékét az egységes piac környezetében, mert ez a megoldás csökkenti az adminisztratív terheket és a tranzakciós költségeket, javítja a hatékonyságot, a piac nyitottságát, az átláthatóságot és a versenyt, továbbá hozzájárul a közkiadások alacsonyabbra szorításához és a vállalkozási lehetőségek bővítéséhez, ideértve a kkv-k és a mikrovállalkozások piacra jutási lehetőségeit, illetve a munkahelyek megtartását és új munkahelyek teremtését is;

Jobb jogalkotás

R.  mivel a Bizottságnak nagyobb fokú horizontális koordinációra és koherenciára kell törekednie az egységes piac szempontjából releváns jogalkotási javaslatok előkészítésében; mivel a Bizottságnak a jogalkotási javaslatok elfogadása előtt mélyreható hatásvizsgálatokat – köztük területi hatásértékeléseket – kell végeznie, hogy meggyőző érvekkel indokolja az egységes piaci jogszabályok szükségességét;

S.  mivel a Bizottságnak a szubszidiaritás elvével összhangban lehetőség szerint – és mindenekelőtt ha az uniós jogszabály végrehajtásában nincs szükség további mérlegelési jogkörre – inkább a rendeleteket kell választania az irányelvek helyett az egységes piac szabályozásának preferált jogi aktusaként;

T.  mivel a tagállamoknak és a Bizottságnak tagállami szinten „egységes piaci tesztet” kell bevezetniük annak felmérésére, hogy a nemzeti szinten elfogadott egyes új jogszabályoknak lehet-e negatív hatásuk az egységes piac tényleges működésére; mivel a Bizottságnak mérlegelnie kell egy – a 98/34/EK irányelvben meghatározott eljárást kiegészítő – értesítési rendszer bevezetését azon tervezett nemzeti jogszabályok tekintetében, amelyek negatív hatással lehetnek az egységes piac működésére, ezzel a horizontális eszközzel megerősítve annak megelőző jellegét abban az esetben, amikor a Bizottság valamely jogszabályról részletes véleményt terjeszt elő, valamint – amennyiben az uniós jogszabályokat helyi szinten nem kielégítően alkalmazzák – biztosítva alkalmazását is;

U.  mivel alapvető fontosságú, hogy a tagállamok közötti igazgatási együttműködés hatékony, eredményes és költséghatékony módon történjen, ahogy a belső piaci információs rendszer (IMI) esetében is; mivel a belső piaci információs rendszert más területeken is folyamatoson kell használni, lehetővé téve ezáltal működőképességének fokozását, a bürokrácia csökkentését, az átláthatóság növelését, valamint azt, hogy az egységes piac összes szereplője teljes mértékben ki tudja használni a piacból származó előnyöket;

Jobb átültetés, végrehajtás és alkalmazás

V.  mivel az egyes tagállamoknak következetesen át kell ültetniük minden egyes irányelvet és az uniós jogalkotási aktus egészéhez kapcsolódóan, együttesen és egyidejűleg el kell fogadniuk valamennyi átültetési intézkedést annak biztosítása céljából, hogy a jogszabály nemzeti szintű átültetése tükrözze az Unió szintjén elért kompromisszumot, lévén hogy a nem megfelelő és késedelmes átültetés a verseny torzulását eredményezi az egységes piacon, valamint megakadályozza, hogy a polgárok és a vállalkozások kihasználhassák az egységes piac összes előnyeit;

W.  mivel el kell érni, hogy a tagállamokban megvalósuljon a végrehajtás nagyobb átláthatósága és az uniós jog egységes alkalmazása; mivel a megfelelési táblázatok egyre hasznosabb eszköznek fognak bizonyulni az integrált egységes piacon, hogy tükrözzék az uniós szabályok nemzeti átültetését, és mivel a Bizottságnak ezért gyakrabban kell ilyen táblázatokat kérnie;

A végrehajtás ellenőrzése

X.  mivel a tagállamok közötti tapasztalatcsere és a bevált gyakorlatok megosztása feltétlenül szükséges az uniós jog alkalmazására szolgáló nemzeti mechanizmusok és az egységes piac előtt még álló akadályok megértéséhez; mivel a megfelelő átültetés biztosítása és a szétaprózódás elkerülése érdekében a tagállamoknak az átültetést megelőzően mind egymás között, mind pedig a Bizottsággal információcserét kell folytatniuk; mivel az uniós jog végrehajtásának nyomon követése a Bizottság és tisztviselői egyik legfőbb hatásköre; mivel – az uniós jogszabályok átültetéséhez és alkalmazásához a tagállamoknak nyújtandó támogatásra vonatkozó kötelezettségvállalása teljesítése érdekében – a Bizottság kezdeményezésére és koordinálásával létrejöhetne egy hálózat a SOLVIT-on kívül, az összes új uniós jogszabály végrehajtásáért felelős köztisztviselőkből, amely platformot biztosítana a tapasztalatcseréhez és a szakértői értékeléshez, és a végrehajtás általános minőségének javítása, valamint a tagállamok által a végrehajtás során tapasztalt problémák megoldása érdekében szorosan együttműködne a tagállamokkal; mivel az információk és bevált gyakorlatok áramlásának serkentése érdekében ösztönözni kell az uniós jog végrehajtásáért felelős nemzeti köztisztviselők tagállamok közötti cseréjét;

Y.  mivel az egységes piaci jogszabályok végrehajtására vonatkozó, tisztán mennyiségi statisztikák nem teszik lehetővé a végrehajtás minőségének és az egyes fő jogi aktusok által az egységes piacra gyakorolt konkrét hatásnak a felmérését; mivel emiatt szükség van a végrehajtás és az egységes piac előrehaladásának politikai és minőségi értékelésére, különös tekintettel az új egységes piaci jogszabályok gazdasági relevanciájára és a hatályos jogszabályok alkalmazására;

Z.  mivel egy ilyen értékelés során különbséget kell tenni az átültetés elmaradása és a nem megfelelőség lehetősége között, mivel az előbbi egyértelműen a tagállam mulasztása, míg az utóbbi esetleg az uniós jog eltérő értelmezésén alapul; mivel a Szerződések úgy rendelkeznek, hogy a nemzeti jog uniós joggal való nem megfelelését véglegesen és nyilvánosan csak az Európai Bíróság állapíthatja meg; mivel ezért más intézmény nem állapíthatja meg a megfelelés hiányát; mivel a Parlamenthez minden évben el kell juttatni egy listát az adott tagállamban át nem ültetett vagy nem megfelelően átültetett uniós jogszabályokról;

AA.  mivel az egységes piac irányelveinek tagállamokban való átültetésével kapcsolatos strukturális alapokban szereplő feltételesség formái továbbra is tárgyalás alapját képezik az új rendeletek elfogadásának folyamatában; mivel ezeket az intézkedéseket csak legvégső esetben kell igénybe venni és mivel megfelelő egyensúlyt kell kialakítani az uniós pénzügyi támogatás arra való használatakor, hogy az egységes piac szabályainak időben történő átültetéséhez ösztönzőket nyújtsanak;

Eredményesebb végrehajtás

AB.  mivel az egységes piac irányításának javítása érdekében a zéró tolerancia politikáját kell alkalmazni az egységes piac szabályait nem megfelelő módon végrehajtó tagállamokkal szemben;

AC.  mivel az EUMSZ 258. cikkében megállapított és a Bizottság által végrehajtott kötelezettségszegési eljárások nem teszik lehetővé az egységes piaci rendelkezések tagállami végrehajtásában és alkalmazásában előforduló hiányosságok gyors kezelését és orvoslását;

AD.  mivel a kötelezettségszegési eljárások igen gyakran alkalmatlannak bizonyultak az egyes fogyasztók és vállalkozások igényeinek kielégítésére, és mivel szükség van egy gyors és megfizethető, egységes, uniós szintű jogorvoslati eszköz létrehozására;

AE.  mivel a tagállamoknak és az Európai Tanácsnak ezért az EUMSZ jövőbeni felülvizsgálatainak keretében folytatniuk kell a kötelezettségszegési eljárások továbbfejlesztését; mivel időközben minden erőfeszítést meg kell tenni a kötelezettségszegési eljárások szigorúbb igénybevétele érdekében, amennyiben sor kerül az egységes piaccal kapcsolatos uniós jogszabályok megsértésére; mivel ebben az összefüggésben a Bizottságon belül gyorsítani kell az eljárásokat és – szükséges esetben – ideiglenes intézkedésekért aktívabban kell a Bírósághoz folyamodni, összhangban az EUMSZ 279. cikkével; mivel egyes uniós jogi aktusok tartalmaznak olyan ideiglenes intézkedéseket, amelyeket a nemzeti bíróságok elrendelhetnek – például utasíthatnak – a küszöbön álló kötelezettségszegés megelőzése érdekében; mivel ez mintául szolgálhat a hatékonyabb eljárásokhoz, és mivel az ilyen ideiglenes intézkedéseket ebből következően valamennyi érintett területen fontolóra kell venni;

AF.  mivel az „EU Pilot” használata kedvező eredményekkel járt az uniós jog helyes alkalmazásának biztosítása terén, és gyorsabb megoldásokat kínál a polgárok és vállalkozások által tapasztalt problémákra; mivel a Bizottságnak ezért ösztönöznie kell az „EU Pilot” használatát, és tovább kell javítania a hatékonyságát annak érdekében, hogy az időigényes kötelezettségszegési eljárás igénybevétele nélkül, hatékonyabban fel lehessen deríteni és meg lehessen szüntetni az egységes piac szabályainak megsértését;

AG.  mivel a SOLVIT-nak – amely gondoskodik az egységes piacra vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelésről – mint problémamegoldó eszköznek nemzeti szinten fontos szerepe van, ugyanakkor a benne rejlő lehetőségek még kihasználatlanok; mivel –a folyó költségvetés túllépése nélkül – konkrét fellépéseket kell ösztönözni a SOLVIT láthatóságának javítása és az európai polgárokkal a róla folytatandó kommunikáció erősítése érdekében, a SOLVIT-ban rejlő lehetőségek jobb kiaknázása céljából; mivel több erőfeszítést kell tenni a SOLVIT-nak a nemzeti és uniós szinten létező támogatási szolgáltatások és segítő eszközök közé való jobb integrációja érdekében; mivel ugyanígy szükség van a tagállamokban működő egyablakos ügyintézési pontokkal kapcsolatos tájékoztatás felhasználóbarátabbá és világosabbá tételére is;

AH.  mivel a Bizottságnak megerősített intézkedésekkel kell törekednie arra, hogy biztosítsa az összes elfogadott szabály megfelelő bevezetését és végrehajtását a tagállamokban, gyorsabban kell reagálnia az uniós jog helytelen alkalmazásáról szóló értesítésekre és panaszokra, és meg kell tennie a szükséges lépéseket a meglévő következetlenségek megszüntetésére;

AI.  mivel szükség van arra, hogy a Bizottság – politikai értékelést követően – határozottan éljen valamennyi hatáskörével, és használja ki teljes mértékben a rendelkezésére álló szankcionáló mechanizmusokat;

AJ.  mivel az „EU Sweeps” – ami a Bizottság koordinálása mellett a megfelelő nemzeti hatóságok által a tagállamokban egyidejűleg végrehajtott ellenőrző intézkedéseket jelenti – hasznos eszköznek bizonyult a tekintetben, hogy a Bizottság és a tagállamok így közös intézkedésekkel tudták ellenőrizni a hatályos egységes piaci jogszabályok alkalmazását a tagállamokban; mivel a legutóbbi „sweep”-ek felfedték, hogy a banki szektorban Unió-szerte alacsony szintű a fogyasztóvédelmi szabályoknak való megfelelés; mivel a Bizottságnak ezért az „EU Sweeps” szélesebb körű alkalmazását kell felkínálnia a tagállamoknak, hogy megkönnyítse az ellenőrzést, különösen a rosszabbul felszerelt és kevésbé felkészült nemzeti hatóságok számára; mivel más területeken is fontolóra kell venni az „EU Sweeps” koordinálását, és mivel az „EU Sweeps” fellépéseket ki kell terjeszteni az offline termékekre és szolgáltatásokra;

Egységes piaci intézkedéscsomagok

AK.  mivel az egységes piaci intézkedéscsomagok azon erőfeszítések részét képezik, amelyek az egységes piac irányítását – különösen a jogalkotási előkészítő szakasz tekintetében – fejlesztés és hatékonyabb koordináció révén kívánják megerősíteni;

AL.  mivel az egységes piaci intézkedéscsomagok időszakos benyújtása annyiban mindenképpen pozitív fejleményként értékelendő, hogy lehetővé teszi az egységes piac szabályozás útján történő kialakításához szükséges elsődleges célok meghatározását és megvitatását;

AM.  mivel az egységes piaci intézkedéscsomag fontos és átfogó stratégián alapult, melynek célja az egységes piac még fennálló főbb hiányosságainak kiküszöbölése volt; mivel ez a stratégia olyan konkrét horizontális jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket határozott meg, amelyek képesek a kihasználatlan növekedési lehetőségek kiaknázására, valamint az egységes piac előtt álló akadályok megszüntetésére; mivel a Bizottság által benyújtott javaslatokban bizonyos előrelépés figyelhető meg, azonban további hosszú távú és előretekintő lépésekre van szükség; mivel a Bizottságnak prioritásként kell végrehajtania az egységes piaci intézkedéscsomagban szereplő javaslatokat, különös tekintettel a horizontális piacfelügyeleti eszközre, a banki díjak átláthatóságára és a vállalatok nem pénzügyi beszámolóira;

AN.  mivel a II. egységes piaci intézkedéscsomag is e megközelítést folytatva határozza meg a jövőbeli növekedés négy tengelyekén az integrált hálózatokat, a polgárok és vállalkozások mobilitását, a digitális gazdaságot és a szociális vállalkozásokat, valamint a fogyasztói bizalmat; mivel e tekintetben fontos hozzájárulást jelenthetnek a II. egységes piaci intézkedéscsomagban szereplő javaslatok, amelyek értelmében biztosítani kell, hogy valamennyi polgár rendelkezhessen alapszintű bankszámlával, illetve a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) – a reálgazdaságban megvalósuló hosszú távú beruházásokat megkönnyítő – felülvizsgálata; mivel a Bizottságnak intézkedései benyújtásakor, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak pedig az intézkedések megvitatásakor szigorúan értékelniük kell, hogy az egyes tervezett intézkedések képesek-e hozzájárulni a nagymértékben versenyképes szociális piacgazdaság kialakításához, illetve gyors elfogadásukra kell törekedniük;

AO.  mivel az egységes piaci intézkedéscsomagnak választ kell adnia az Unió társadalmi és gazdasági problémáira, valamint elő kell segítenie a polgárok szolgálatában álló piac kialakítását;

AP.  mivel a jövőbeli horizontális megközelítéseknek meg kell vizsgálniuk a digitális egységes piac megvalósítását, annak érdekében, hogy a polgárok teljes mértékben kihasználhassák a digitális megoldások előnyeit, továbbá az uniós vállalkozások versenyképességének biztosítása érdekében;

Kulcsfontosságú területek

AQ.  mivel a Bizottságnak az a szándéka, hogy a tevékenységeivel egyes kulcsfontosságú területeket és eszközöket célozzon meg; mivel azonban az egységes piaci szabályok alkalmazásának kézzelfogható javulásához korlátozott számú eszközre és intézkedésre kell nagyobb hangsúlyt helyezni; mivel a digitális egységes piac, a szolgáltatások ágazata, az energiaipari ágazat, a közbeszerzések, a kutatás és innováció, valamint a fogyasztóvédelem és a polgárok – különösen a munkások és szakemberek – megnövekedett mobilitása a növekedés legfontosabb kulcsterületei;

AR.  mivel az ilyen kulcsfontosságú területeket és eszközöket évente felül lehetne vizsgálni annak érdekében, hogy az uniós intézmények döntéshozatali folyamatai – tudományos értékelés alapján – megfelelően tükrözzék és figyelembe vegyék a tagállamokban, különösen az egységes piac szempontjából gazdaságilag leginkább releváns területeken bekövetkezett aktuális fejleményeket; mivel az egységes piac működésének javítása szempontjából kulcsfontosságú területek meghatározásának módszerét rendszeres időközönként felül kell vizsgálni, figyelemmel a növekedési célokra és a növekedési kilátásokra;

AS.  mivel a tagállamoknak és az uniós intézményeknek – a növekedési és munkahely-teremtési paktummal összhangban – a növekedéshez és munkahely-teremtéshez elengedhetetlen kulcságazatokkal kapcsolatos jogi aktusok elfogadására és mielőbbi végrehajtására kell helyezniük a hangsúlyt;

AT.  mivel a pénzügyi szolgáltatások szabályozása érdekében olyan további lépéseket kell tenni, amelyek biztosítják a fogyasztók megfelelő védelmét és tájékoztatását, lehetővé teszik különösen a kockázatos pénzügyi termékek átlátható értékelését, valamint lehetőséget teremtenek a viták olyan alternatív rendezésére és egyéb megoldásokra, amelyek megfelelő kártérítést és visszafizetést biztosítanak a fogyasztók számára;

AU.  mivel egy kifogástalanul működő és teljesen megvalósult egységes piac nem lehet eredményes egy egységes, összekapcsolt és hatékony európai közlekedési rendszer nélkül, amelynek megvalósítása a termékek, az emberek és a szolgáltatások zökkenőmentes mozgásának – a belső piac alapvető és alapító szabadságjogainak – biztosítása szempontjából kulcsfontosságú;

AV.  mivel az egységes európai közlekedési térségnek meg kell könnyítenie a polgárok és az áruk mozgását, a költségek csökkentését és az európai közlekedés fenntarthatóságának növelését interoperábilis és fenntartható transzeurópai közlekedési hálózatok kiépítése révén, valamint a közlekedési módok és az egyes országok rendszerei között még meglévő akadályok leépítésével, miközben előmozdítaná a multinacionális és multimodális szereplők megjelenését; mivel az egységes európai közlekedési térség teljes kiépítése szempontjából kulcsszerepük van a vasúti szolgáltatásoknak, a tengeri szállításnak, a közúti áruszállításnak, valamint az egységes európai égboltnak és az utazók jogai egységes értelmezésének;

Egységes piac minden szereplő számára

AW.  mivel az uniós polgárokat és különösen a diákokat, a szakembereket és a vállalkozókat, valamint a kis- és középvállalkozásokat minden tagállamban fel kell kérni, hogy tegyenek javaslatokat arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne legjobban elérni az egységes piac teljes körű megvalósulását, és mivel minden intézményt arra kell bátorítani, hogy indítsanak nyilvános konzultációt és párbeszédet a civil társadalommal a polgárok, fogyasztók és vállalkozások igényeinek megfelelő figyelembevétele érdekében, valamint hogy a javasolt szakpolitikák hozzáadott értéket nyújtsanak valamennyi szereplő számára; mivel ahhoz, hogy az uniós jogszabályok ismertek legyenek a polgárok előtt, megfelelő eszközökre van szükség;

AX.  mivel az egységes piacnak valamennyi szereplő jogait figyelembe kell vennie; mivel a szociális partnerek, a civil társadalom és valamennyi egyéb szereplő erőteljesebb és korai bevonása – többek között az online részvétel különböző formáiban és az e-demokrácia révén – a növekedés és polgárok jogainak erősítéséhez szükséges egységes piaci intézkedések kidolgozásába, elfogadásába, végrehajtásába és ellenőrzésébe alapvetően fontos az egységes piac iránti bizalom helyreállításához;

AY.  mivel a helyi és regionális önkormányzatok, a helyi és regionális szereplők sok olyan feladatot látnak el, amelyeket érintenek az egységes piacról szóló uniós jogszabályok, különösen a közbeszerzés, az állami támogatás, az általános gazdasági érdekű szolgáltatások, valamint a koncessziók területén; mivel ezeket a szakpolitikákat megfelelően végre kell hajtani, többek között a kohéziós politika hibaarányának csökkentése érdekében; mivel az Unió egyes régióiban élő emberek számára biztosított magas minőségű közszolgáltatások a dinamikus és erőteljes egységes piac előfeltételét jelentik, és mivel az egységes piac hatékony irányításának ezért figyelembe kell vennie a helyi és regionális szereplők érdekeit;

AZ.  mivel az egységes piaci stratégiának fokoznia kell a társadalmi jólétet, erősítenie a konvergenciát és a munkavállalók jogait, meg kell előznie a szociális dömpinget és tisztességes munkakörülményeket kell biztosítania valamennyi európai számára;

BA.  mivel nemzeti szinten szükség van egy könnyen hozzáférhető, első szintű segítségnyújtó szolgálatra, ahová a vállalkozások és polgárok – beleértve a fogyatékossággal élőket is – fordulhatnak, ha akadályokkal szembesülnek, amikor az egységes piac által kínált jogokkal és lehetőségekkel élni próbálnak; mivel figyelmet kell fordítani a hozzáférhetőség akadályainak csökkentésére az épített környezet és a szolgáltatások tekintetében, hogy valamennyi polgár részesülhessen az egységes piac előnyeiből;

Európai szemeszter

BB.  mivel az európai szemeszter keretet biztosít a gazdaságpolitikák koordinációjához és számba veszi a tagállamok költségvetési és gazdasági helyzetét, ugyanakkor nem veszi figyelembe az egységes piac állapotát, noha ez mindegyik tagállamban rendkívül fontos a gazdaság számára;

BC.  mivel az egységes piac fontos szerepet játszhat az Unióban a társadalmi kohézió előmozdításában; mivel a gazdaságirányítási keret megerősítésének számos, egymással összefüggő és összhangban lévő, a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzésére irányuló politikára kell támaszkodnia, és mivel ehhez szükség van az egységes piac teljes megvalósulására;

BD.  mivel a Bizottságnak az európai szemeszter éves keretében ellenőriznie kell az egységes piac megvalósítását és az ezzel kapcsolatos intézkedések tényleges végrehajtását, figyelembe véve az éves irányítási felülvizsgálatot és az eredménytáblával kapcsolatos értesítési mechanizmusokat; mivel az éves ellenőrzés során értékelni kell, hogy az egységes piac milyen előnyökkel jár a fogyasztók és a vállalkozók számára, és meg kell jelölni a működésével kapcsolatos akadályokat;

BE.  mivel az Európai Tanács minden tavaszi ülésszakán értékelni kell az egységes piac helyzetét is, amit egy nyomon követési folyamat támogat;

BF.  mivel az átültetés, a végrehajtás és az alkalmazás hiányosságainak megkereséséhez és kezelésükhöz helyénvaló egyenként megvizsgálni mindegyik tagállamot, és egyre szorosabb együttműködést kialakítani a nemzeti parlamentekkel, az egyes országokhoz pedig országspecifikus ajánlásokat kell intézni;

BG.  mivel a 2013. évi éves növekedési jelentés elindította a harmadik európai szemeszter ciklusát, mely ezúttal első alkalommal foglal magába éves jelentést az egységes piac integrációjának állapotáról; mivel az európai szemeszter keretében az egységes piacra helyezett nagyobb hangsúly a piac növekedésének és Európán belüli munkahelyteremtő potenciáljának jobb kihasználása miatt szükséges, valamint annak érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozások javát szolgálhassa;

BH.  mivel azonban az egységes piaci integráció helyzetéről készített, fentebb említett 2013. évi jelentés nem nyújt közelebbi betekintést a jelenlegi tagállami helyzetre vonatkozóan és nem von le kielégítően kidolgozott következtetéseket az egységes piac által létrehozott konkrét növekedési potenciált illetően; mivel az integrációról szóló jelentésben kiemelt területek kiválasztását átfogó adatokkal kell alátámasztani;

BI.  mivel az egységes piaci integráció helyzetéről készítendő jövőbeli jelentéseknek világosabbnak kell lenniük az egységes piac jelenlegi hiányosságait illetően, és több konkrét iránymutatást kell biztosítaniuk a lehetséges megoldásokhoz és a várható előnyökhöz annak érdekében, hogy lehetővé tegyék, hogy a tagállamok tartalmi választ adhassanak;

BJ.  mivel az egységes piaci integráció helyzetéről készített 2013. évi jelentés különösen nagy hangsúlyt helyez a szolgáltatásokra és egyebek mellett felszólít a 2006/123/EK irányelvnek való teljes megfelelésre; mivel ez helytálló, de nem kényszerítő jellegű felhívás, amennyiben nem kísérik támogató és szigorú intézkedések az irányelv megfelelő átültetését, értelmezését és maradéktalan végrehajtását illetően;

BK.  mivel a jelentés számos prioritást irányoz elő az energia- és közlekedési piac számára, és mivel e prioritások közül sok mutat arra, hogy néhány területen fennáll a nemzeti és európai befektetések, valamint a verseny hiánya; mivel további vizsgálatok és tudományos jellegű információk szükségesek e piacokról annak érdekében, hogy alapos indokok alapján kerülhessen sor konkrét lépésekre és kérésekre a tagállamok felé; mivel az integrált, interoperábilis és hozzáférhető európai közlekedési infrastruktúra, a belső integrált energiapiac létrehozása – egyidejűleg biztosítva az erős versenyt és erősítve a fogyasztók védelmét –, valamint az ambiciózus európai iparpolitika alapvetően fontos tényezők az egységes piac tényleges működése szempontjából;

BL.  mivel a digitális gazdaság is kiemelt területnek számít; mivel a digitális egységes piac aktualizált és gyakorolható átláthatóságot és fogyasztóvédelmi mechanizmusokat igényel; mivel ebből következőleg a fogyasztók jogairól szóló 2011. október 25-i 2011/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) időben történő és kifogástalan átültetése, valamint végrehajtása a digitális gazdaság fejlődésének egyik legfontosabb tényezője;

BM.  mivel az uniós polgárok számos területen – különösen a személyek és a munkavállalók szabad mozgása terén – még nem aknázták ki teljes körűen az egységes piac nyújtotta lehetőségeket; mivel a munkavállalók mobilitása Európa-szerte még mindig túl alacsony, és erőteljesebb intézkedésekre van szükség a még fennálló akadályok felszámolása, valamint a munkavállalók tekintetében az egyenlő bánásmód elvének – a Szerződéseknek megfelelően alkalmazott és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlatokkal összhangban álló – érvényesítése érdekében;

BN.  mivel a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(9) alapvető eszköz a közigazgatási szervek számos vállalkozással – különösen kis- és középvállalatokkal – szemben fennálló hatalmas adósságainak csökkentésére, és mivel az említett irányelv átültetésének gyorsan és megfelelő módon kell lefolynia a fizetésképtelenség eseteinek csökkentése érdekében;

BO.  mivel innovatívabb lépésekre van szükség a szociális piacgazdaságon alapuló egységes piac támogatása érdekében; mivel a 2013. évi éves növekedési jelentés fogyasztói fizetésképtelenségi rendszer bevezetéséről szóló érdekes javaslatot terjesztett elő, és mivel e javaslatot alaposabban fel kell tárni, figyelembe véve, hogy az ilyen típusú intézkedések mind a fogyasztóvédelemben, mind a pénzügyi ágazat esetleges rendszerszintű kockázatának megelőzésében kulcsfontosságú szerepet játszhatnak;

BP.  mivel olyan nagyra törő menetrendet kell kidolgozni a fogyasztók számára, amely tartalmazza az átlagfogyasztó felelősségének növelésére, valamint a kiszolgáltatott fogyasztók fokozottabb védelmére irányuló jogalkotási és programozási intézkedéseket;

BQ.  mivel az európai szemeszter célját képező Európa 2020 stratégiában foglalt célkitűzések megvalósítása függ az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásától, az Unió elköteleződésétől, valamint a tagállamok tényleges részvételétől;

BR.  mivel az európai szemeszternek még határozottabban össze kell kapcsolódnia az Unió jelenlegi kezdeményezéseivel, és mivel az uniós gazdaságpolitika következetességének – különösen az euroövezethez tartozó és azon kívüli országok közötti konvergenciának – a biztosításához figyelembe kell venni az egységes piac megvalósítását;

BS.  mivel az európai szemeszter nemzeti reformprogramjainak minősége a kézzelfoghatóság, átláthatóság, végrehajthatóság és teljesség tekintetében jelentős eltérést mutat, és mivel a gazdasági integrációra és az egységes piac megvalósítására irányuló célkitűzések végrehajtása érdekében szükség van e programok elmélyítésére, javítására és megfelelően nagyra törővé tételére;

BT.  mivel a tagállamoknak a lehető leghamarabb részletes tájékoztatást kell nyújtaniuk arról is, hogy milyen feltételek mellett alkalmazzák és hajtják végre a jogszabályokat az egységes piac kulcságazataiban;

BU.  mivel az európai szemeszter keretében egy új – az egységes piaci, gazdasági és költségvetési prioritások egy időben történő megvitatásán, összekapcsolásán, és a foglalkoztatási és szociális prioritásokkal való egységes, integrált koordinációs keretbe rendezésén alapuló – módszert kell alkalmazni;

BV.  mivel az országokra szabott ajánlásoknak figyelembe kell venniük az egységes piacra vonatkozó jogszabályok helyzetét és alkalmazását, különös tekintettel a kulcságazatokra és az évente meghatározott prioritásokra;

BW.  mivel az országspecifikus ajánlásoknak egyidejűleg több gyakorlati megoldást kell kínálniuk az egységes piac működésének javítására vonatkozóan a tagállamok számára, hogy az egységes piac kiteljesítésének ösztönzése érdekében határozottabb nyilvános támogatottság és politikai elkötelezettség alakuljon ki;

BX.  mivel az egységes piac állapotáról szóló értékelésnek az európai szemeszter szerves részévé kell válnia, amihez a gazdaságirányítási pillér mellett be kell vezetni az egységes piac irányításával foglalkozó pillért is; mivel a Bizottságnak az a javaslata, hogy készüljön éves jelentés az egységes piac integrációjáról, amely hozzájárul az egyes országoknak szóló bizonyítékalapú ajánlásokhoz, megteremthetné az alapot egy leendő éves egységes piaci ciklushoz az európai szemeszteren belül;

BY.  mivel a nemzeti parlamenteket teljes körűen be kell vonni az európai szemeszter bevezetésébe, és mivel az európai szemeszter nem veszélyeztetheti az Európai Parlament előjogait;

1.  kéri a Bizottságot, hogy – lehetséges jogi alapként az EUMSZ belső piacra vonatkozó rendelkezéseit, köztük a 26. cikk (3) bekezdését választva – mielőbb nyújtson be javaslatot az egységes piac irányításának megerősítéséről szóló jogi aktusra vonatkozóan, az ezen állásfoglalás mellékletében ismertetett részletes ajánlások szerint;

2.  megerősíti, hogy az ajánlások tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a szubszidiaritás elvét;

3.  úgy véli, hogy a kért javaslat pénzügyi vonatkozásait a meglévő költségvetési forrásokból kell fedezni;

o
o   o

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást és az azt kísérő részletes ajánlásokat a Bizottságnak és a Tanácsnak, az Európai Tanácsnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0211.
(2) HL C 161. E, 2011.5.31., 84. o.
(3) HL C 296. E, 2012.10.2., 51. o.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0258.
(5) HL C 33. E, 2013.2.5., 9. o.
(6) HL L 376., 2006.12.27., 36. o.
(7) HL L 319., 2007.12.5., 1. o.
(8) HL L 304., 2011.11.22., 64. o.
(9) HL L 48., 2011.2.23., 1. o.


MELLÉKLET

A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

1. ajánlás: Koherens keret létrehozása az egységes piac irányításának céljaira

Az Európai Parlament megítélése szerint a benyújtandó jogalkotási javaslatnak a következő szabályozásra kell irányulnia:

–  Be kell nyújtani egy jogalkotási aktusra irányuló javaslatot, amelynek célja az egységes piac irányításának megerősítése, hozzájárulva az Unió egységes piaca működésének biztosításához és az inkluzív gazdasági növekedés támogatásához Európában. A javaslatnak az EUMSZ belső piacra vonatkozó megfelelő rendelkezésein kell alapulnia. A Bizottságnak azt is meg kell fontolnia, hogy az EUMSZ 26. cikkének (3) bekezdése alapján benyújt-e javaslatot.

   Az eljárásnak elő kell írnia, hogy az egységes piac irányítási keretének kialakításába az Európai Parlamentet megfelelő mértékben be kell vonni. Az eljárásnak továbbá rendelkeznie kell más, az egységes piac irányításának megerősítéséhez szükséges intézkedéseknek az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadásáról, különös tekintettel az azon területekkel kapcsolatos intézkedésekre, amelyek vonatkozásában az EUMSZ 294. cikkében meghatározott rendes jogalkotási eljárás keretében keretszabályozást állapítottak meg.

–  A jogi aktus nem sértheti az egységes piacra vonatkozó, már hatályban lévő szabályozási keretet vagy a különböző ágazatokban bevezetni kívánt szabályokat. Hasonlóképpen nem sértheti az intézmények, különösen a Bizottság Szerződésekben megállapított előjogait, illetve a tagállamoknak a Szerződéseken alapuló vagy az egységes piaci vívmányokból eredő kötelezettségeit.

–  A jogi aktusnak ki kell egészítenie az egységes piaci szabályozási keretet, és meg kell könnyítenie az egységes piac szabályainak és szabadságainak átültetését, végrehajtását, alkalmazását és érvényesítését.

–  A jogi aktusnak rendelkeznie kell az Unió egységes piacát vezérlő iránymutatások elfogadásáról. Az említett iránymutatásoknak tartalmazniuk kell a követendő célkitűzéseket, az intézkedések prioritásait és a biztosítandó feltételeket, és ezeket az egységes piac irányításának megerősítése céljából kialakított munkamódszereknek és eljárásoknak kell kísérniük.

–  Ki kell dolgozni a nemzeti cselekvési tervek benyújtására, értékelésére és ellenőrzésére, valamint az egységes piaci vonatkozású, egyes országoknak szóló ajánlások meghatározására szolgáló eljárásokat.

–  Meg kell határozni az egységes piaci szabályozási keret végrehajtásának és betartatásának javításához szükséges kiegészítő intézkedéseket.

–  Tisztázni kell, hogy milyen kapcsolat van az egységes piac irányítási ciklusa és az európai szemeszter éves politikai ciklusa között.

2. ajánlás: Uniós célkitűzések és prioritások meghatározása az egységes piac működésének javítását célzó intézkedésekhez

Az Európai Parlament megítélése szerint a benyújtandó jogalkotási javaslatnak a következő szabályozásra kell irányulnia:

–  Annak biztosítása érdekében, hogy az egységes piac ténylegesen erősítse a növekedést, a fogyasztói és vállalkozói bizalmat, a belső piac jobb működésére irányuló uniós iránymutatásokat kell készíteni. Ezeknek az iránymutatásoknak tartalmazniuk kell a következőket:

   a) célkitűzések és prioritások az Unió és a tagállamok intézkedéseihez;
   b) az egységes piac irányításának továbbfejlesztése érdekében bevezetendő feltételek.

–  Korlátozott számú célkitűzést és cselekvési prioritást kell meghatározni azokon a területeken, ahol az egységes piac jobb működése valószínűleg az egész Unió területén a legnagyobb haszonnal járna a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából.

–  A célkitűzések és a cselekvési prioritások kiválasztásának a következő kritériumokon kell alapulnia:

   a) Termelési teljesítményértékelés néhány, az árutermelés és szolgáltatások bemeneti oldalára vonatkozó, meghatározó mennyiségi mutató segítségével, hogy meg lehessen határozni azokat az ágazatokat, ahol a legnagyobb a kihasználatlan növekedési potenciál;
   b) Gazdasági fontosság, azt vizsgálva, hogy az ágazat gazdasági értelemben elég jelentős-e ahhoz, hogy a növekedésre számottevő hatást gyakoroljon, ha kezelik a kihasználatlan potenciáljának eredendő okait;
   c) Dinamikus tényezők, azt vizsgálva, hogy az ágazat foglalkozik-e már a kihasználatlan potenciáljával, olyan tényezők alapján, mint például az ágazat munkahely-teremtési kapacitása és esetleges közeledése a munkatermelékenység referenciaszintjeihez;
   d) Egységes piaci tényezők, azt vizsgálva, hogy van-e bizonyíték arra, hogy az egységes piac fejlesztései a kihasználatlan potenciál kiaknázásához vezetnek.
   e) A fogyasztók, a munkavállalók és a polgárok védelmét és biztonságát szolgáló további elemekhez kapcsolódó tényezők.

3. ajánlás: Az egységes piac irányításának javításához biztosítandó feltételek meghatározása

Az Európai Parlament megítélése szerint a benyújtandó jogalkotási javaslatnak a következő szabályozásra kell irányulnia:

–  Az egységes piac irányításának továbbfejlesztése érdekében bevezetendő feltételeknek tartalmazniuk kell a következőket:

   a) Intelligens szabályozási elvek alkalmazása az egységes piaci szabályok megalkotásakor és végrehajtásakor annak érdekében, hogy az említett szabályok megalkotása, átültetése és végrehajtása úgy történjen, hogy a tényleges szándéknak megfelelően működjenek;
   b) Az adminisztratív terhek minimális szintre csökkentése, különösen a kis- és középvállalkozások esetében;
   c) Ha a vállalkozásoknak és a polgároknak eleget kell tenniük az eljárásoknak, ezt gyorsan, elektronikus úton tehessék meg;
   d) Annak biztosítása, hogy a vállalkozások és a polgárok tájékoztatáshoz, segítséghez és szükség esetén gyors, hatékony és megfizethető jogorvoslathoz juthassanak;
   e) Az informatika intelligensebb felhasználása a vállalkozások és a polgárok tájékoztatására, hogy élhessenek a jogaikkal és lehetőségeikkel, és a nemzeti és uniós szintű kezdeményezések jobb összekapcsolása;
   f) Az online eszközök, például a belső piaci információs rendszer (IMI) fokozott használata az igazgatások közötti, határokon átnyúló együttműködésben;
   g) Az egyablakos ügyintézés továbbfejlesztése;
   h) Gyors, hatékony problémamegoldó és jogorvoslati mechanizmusok használata, többek között egy könnyen hozzáférhető, alapszintű segítő szolgálat országos szintű létrehozásával, hogy a vállalkozásoknak és a polgároknak legyen hová fordulniuk, ha az egységes piacon kínálkozó jogok és lehetőségek érvényesítése során problémákba ütköznek.

4. ajánlás: Az egységes piaci szabályozási keret végrehajtásának és betartatásának javításához szükséges kiegészítő intézkedések meghatározása

Az Európai Parlament megítélése szerint a benyújtandó jogalkotási javaslatnak a következő szabályozásra kell irányulnia:

–  Az egységes piaci szabályozási keret nagyobb mértékű végrehajtása és betartatása érdekében a Bizottságnak:

   a) Növelnie kell a még átültetésre váró irányelvek átültetéséhez a tagállamoknak adott segítségnyújtást;
   b) Szisztematikusan ellenőriznie kell a megfelelőséget, és támogató intézkedéseket kell tennie, hogy a szabályok a tagállamok területén a gyakorlatban is érvényesüljenek;
   c) Az átültetett és végrehajtott jogszabályok esetében mélyreható felülvizsgálatokat kell végeznie, hogy gyakorlati és gazdasági szempontból felmérje a szabályok végrehajtását és gyakorlati működését;
   d) Növelnie kell a végrehajtásról szóló utólagos jelentéstételt, középpontban a tagállamok általi megfeleléssel, valamint a teljesítményértékeléseit, középpontban az elfogadott politikai intézkedések hatékonyságával;
   e) Szakértői értékeléseket kell szerveznie a tagállamokkal;

–  Az egységes piaci szabályozási keret nagyobb mértékű végrehajtása és betartatása érdekében a tagállamoknak:

   a) A megfelelő átültetés előzetes értékelésének biztosítása, valamint a megfelelőség és a gyors végrehajtás érdekében be kell nyújtaniuk a Bizottságnak az átültetési intézkedések tervezetét, ha ezt a tagállamok vagy a Bizottság helyénvalónak találják;
   b) Az átültetési folyamat és a végrehajtás során rendszeresen konzultálniuk kell az érdekelt felekkel és a civil társadalommal, a fogyasztókat, a vállalkozásokat, a helyi és regionális hatóságokat is beleértve;
   c) Online magyarázatot kell adniuk arról, hogy hogyan ültették át a szabályokat, és azok hogyan működnek a gyakorlatban.

5. ajánlás: A nemzeti cselekvési tervek benyújtásának, értékelésének és ellenőrzésének elrendelése

Az Európai Parlament megítélése szerint a benyújtandó jogalkotási javaslatnak a következő szabályozásra kell irányulnia:

–  A tagállamoknak az egységes piac működésének javítására vonatkozó uniós célkitűzések és prioritások végrehajtására irányuló nemzeti cselekvési terveket kell készíteniük, és ezeket be kell nyújtaniuk a Bizottsághoz. A cselekvési tervekben szerepeltetni kell a tervezett részletes intézkedések felsorolását és a végrehajtásuk ütemezését.

–  A nemzeti cselekvési terveket a gazdasági és társadalmi érdekeket, valamint a fogyasztók érdekeit képviselő érintettekkel egyeztetve kell összeállítani.

–  A Bizottságnak a Belső Piaci Tanácsadó Bizottsággal együttműködve értékelnie kell a nemzeti cselekvési terveket, és erről összefoglaló jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

–  A nemzeti cselekvési tervek értékelésében figyelembe kell venni a belső piaci eredménytáblát és az egységes piac irányításáról szóló jelentést.

–  A Bizottságnak nyomon kell követnie a nemzeti cselekvési tervek végrehajtásában elért előrehaladást. Ennek érdekében a tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal minden olyan releváns információt, amelyet szükségesnek ítélnek az elért előrehaladás értékeléséhez.

–  A nemzeti cselekvési tervek benyújtását és értékelését a gazdasági, szociális és ökológiai dimenziókat figyelembe vevő egységes piac teljes körű megvalósításához szükséges politikai prioritásokat meghatározó éves ciklus integrált részeként megvalósuló intézkedésének kell tekinteni.

6. ajánlás: Kifejezetten az egységes piacra vonatkozó, egyes országoknak szóló ajánlások megfogalmazásának elrendelése

Az Európai Parlament megítélése szerint a benyújtandó jogalkotási javaslatnak a következő szabályozásra kell irányulnia:

–  A Tanács a nemzeti cselekvési tervek értékelése alapján, más vonatkozó egységes piaci eszközök felhasználásával, a Bizottság javaslatára és adott esetben az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, a kulcsfontosságúnak tekintett ágazatok politikai prioritásai alapján egységes piaci vonatkozású ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok részére az egységes piaci szabályok átültetésének, végrehajtásának és betartatásának javítása, valamint működésének erősítése érdekében.

–  A tagállamokhoz intézett ajánlásokban a Tanácsnak teljes mértékben fel kell használnia az EUMSZ-ben előírt eszközöket.

–  Amennyiben az egységes piacra vonatkozó ajánlást fogalmaznak meg, az Európai Parlament érintett bizottságának lehetőséget kell kapnia arra, hogy felkérje az érintett tagállam képviselőit az eszmecserében való részvételre, a Bizottság képviselőinek pedig lehetőséget kell kapniuk az említett tagállam parlamentjével való eszmecserére.

7. ajánlás: Az európai szemeszter egységes piaci pillérének meghatározása

Az Európai Parlament megítélése szerint a benyújtandó jogalkotási javaslatnak a következő szabályozásra kell irányulnia:

–  Annak érdekében, hogy az egységes piac konkrét eredményeket hozzon a polgárok, a fogyasztók, a munkavállalók és a vállalkozások számára, az európai szemeszter éves ciklusát kell platformként használni a politikai útmutatáshoz, a jelentéstételhez, a tagállamok és az Unió által az egységes piaci célkitűzések terén elért előrehaladás nyomon követéséhez és a jogorvoslati intézkedés meghatározásához.

–  Meg kell határozni az európai szemeszter egységes piaci pillérét.

–  Az európai szemeszter egységes piaci pillérének tartalmaznia kell a következőket:

   a) Az egységes piaci eredménytábla, beleértve az egységes piaci jogszabályok végrehajtásáról és alkalmazásáról szóló részletes, egyes országokra vonatkozó jelentéseket;
   b) A tagállamok által részletesen kifejtett, az egységes piaccal kapcsolatos jogszabályok alkalmazására vonatkozó rendelkezések, különös tekintettel a kulcságazatokra és az évente meghatározott politikai prioritásokra;
   c) A következő év uniós és nemzeti szintű politikai prioritásaira vonatkozó bizottsági javaslatok, amelyeket az éves növekedési jelentés és az egységes piac integrációjáról szóló éves jelentés keretében mutatnak be. Az éves jelentésnek arról is értékelést kell adnia, hogy az egységes piac hogyan működik a gyakorlatban. Az átfedések elkerülése, a hatékony és egyértelmű ajánlások megfogalmazása, valamint az európai gazdaságpolitika koherenciájának biztosítása érdekében a politikai prioritásokról szóló javaslatoknak a belső piaci eredménytábla és más, egységes piaci nyomon követési eszköz megállapításain kell alapulniuk;
   d) A politikai cselekvési prioritások és az uniós és nemzeti szinten még meglévő akadályok leküzdése érdekében elérendő célok egységes piaci iránymutatások formájában történő megfogalmazása;
   e) Az egységes piaci iránymutatások végrehajtására irányuló nemzeti cselekvési tervek benyújtása a tagállamok részéről;
   f) A nemzeti cselekvési tervek értékelése a Bizottság részéről, a Belső Piaci Tanácsadó Bizottsággal szoros együttműködésben és a belső piaci eredménytábla, illetve az egységes piac irányításáról szóló éves jelentés figyelembevételével;
   g) A tagállamoknak szóló, kifejezetten az egységes piacra vonatkozó ajánlások elfogadása a Tanács és az Európai Parlament részéről, a Bizottság javaslata alapján.

8. ajánlás: Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek demokratikus elszámoltathatóságának és szerepének növelése

Az Európai Parlament megítélése szerint a benyújtandó jogalkotási javaslatnak a következő szabályozásra kell irányulnia:

–  Az Európai Parlamentet a Szerződésekkel összhangban be kell vonni az egységes piac irányítási keretének kialakításába. Szintén be kell vonni – vagy a Tanácsnak legalább konzultációt kell vele folytatni – más, az egységes piac irányításának erősítését szolgáló intézkedések elfogadásába, az uniós célkitűzésekre, prioritásokra és tervezett politikai fellépésekre is kiterjedően.

–  Az Európai Tanács tavaszi ülése előtt az Európai Parlamentnek meg kell vitatnia az éves növekedési jelentést, és szavaznia kell az egységes piac integrációjáról szóló, az Európai Tanácshoz benyújtandó éves jelentés módosításairól.

–  Az Európai Parlament elnökének az Európai Tanács tavaszi ülésén ismertetnie kell az Európai Parlament meglátásait az egységes piac integrációjával kapcsolatban.

–  A Tanácsnak és a Bizottságnak jelen kell lennie az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti parlamentközi üléseken, amikor az egységes piac integrációját tárgyalják.

Utolsó frissítés: 2014. november 6.Jogi nyilatkozat