Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2013/2607(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B7-0255/2013

Előterjesztett szövegek :

B7-0255/2013

Viták :

Szavazatok :

PV 12/06/2013 - 8.17
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0266

Elfogadott szövegek
PDF 354kWORD 49k
2013. június 12., Szerda - Strasbourg
Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében
P7_TA(2013)0266B7-0255/2013

Az Európai Parlament 2013. június 12-i állásfoglalása a Bizottság „Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében, többek között a 2014–2020-as időszakra szóló Európai Szociális Alapon keresztül” című közleményéről (2013/2607(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), és különösen annak 5., 6., 9., 14., 147., 148., 149., 151. és 153. cikkére, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 24., 25., 26., 29., 33., 34., 35. és 36. cikkére,

–  tekintettel a Bizottság „Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében, többek között a 2014–2020-as időszakra szóló Európai Szociális Alapon keresztül” című, 2013. február 20-i közleményére (COM(2013)0083),

–  tekintettel a Bizottság „Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés” című, 2013. február 20-i ajánlására (2013/112/EU)(1),

–  tekintettel „A demográfiai és társadalmi trendek alakulása: a szociálpolitikák szerepe a befogadásban, a foglalkoztatásban és a gazdaságban” című, 2013. február 20-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0038),

–  tekintettel „A munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló 2008. évi európai bizottsági ajánlás tagállamok általi végrehajtásának nyomon követése – a szociális beruházási megközelítés felé” című, 2013. február 20-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0039),

–  tekintettel a „Harmadik kétéves jelentés az általános érdekű szociális szolgáltatásokról” című, 2013. február 20-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0040),

–  tekintettel a „Tartós ápolás-gondozás az idősödő társadalomban: kihívások és szakpolitikai lehetőségek” című, 2013. február 20-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0041),

–  tekintettel „A hajléktalanság problémájának kezelése az Európai Unióban” című, 2013. február 20-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0042),

–  tekintettel a „Beruházás az egészségbe” című, 2013. február 20-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0043),

–  tekintettel a „Szociális beruházás az Európai Szociális Alapon keresztül” című, 2013. február 20-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0044),

–  tekintettel a 2013. évi éves növekedési jelentésről szóló 2012. november 28-i bizottsági közleményre (COM(2012)0750) és a közös foglalkoztatási jelentés ahhoz mellékelt tervezetére,

–  tekintettel „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2013. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásai” című, 2013. február 7-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel az „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című, 2012. április 18-i bizottsági közleményre (COM(2012)0173),

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett, szóbeli választ igénylő kérdésére, valamint az ahhoz kapcsolódó, „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című 2012. június 14-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az „Új készségek és munkahelyek menetrendje: Európa hozzájárulása a teljes foglalkoztatottsághoz” című, 2010. november 23-i bizottsági közleményre (COM(2010)0682),

–  tekintettel az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” című 2011. október 26-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel „A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja: A szociális és területi kohézió európai keretrendszere” című, 2010. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2010)0758), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság arról szóló véleményére(5), valamint a vonatkozó 2011. november 15-i saját állásfoglalására(6),

–  tekintettel a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezésről szóló, 2011. december 20-i bizottsági közleményre (COM(2011)0933),

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett, szóbeli választ igénylő kérdésére, valamint az ahhoz kapcsolódó, „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezésről szóló 2012. május 24-i európai parlamenti állásfoglalásra(7),

–  tekintettel „ A fiatalok bevonása a foglalkoztatásba” című, 2012. december 5-i bizottsági közleményre (COM(2012)0727),

–  tekintettel az új fenntartható gazdaságban rejlő foglalkoztatási potenciál feltárásáról szóló, 2010. szeptember 7-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az Európai Tanács által 2011. március 7-én elfogadott, a férfiak és a nők közötti egyenlőségről szóló európai paktumra (2011–2020),

–  tekintettel a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló bizottsági ajánlásról szóló, 2008. október 3-i bizottsági közleményre (COM(2008)0639), és az arról szóló 2009. május 6-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a migránsok integrációjáról, ennek munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásának külső dimenziójáról szóló 2013. március 14-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel az általános érdekű szociális szolgáltatások jövőjéről szóló 2011. július 5-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a „Megújított szociális menetrend: lehetőségek, hozzáférés és szolidaritás a XXI. századi Európában” című, 2008. július 2-i bizottsági közleményre (COM(2008)0412) és az arról szóló 2009. május 6-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel „Az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága és gazdaságélénkítés” című bizottsági közleményre (COM(2009)0545) és az arról szóló 2010. május 20-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2012. március 14-i bizottsági javaslatra (COM(2011)0607/2 – 2011/0268 (COD)) és az arra vonatkozó 2012. augusztus 20-i jogalkotási állásfoglalás-tervezetére(14),

–  tekintettel a „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért – A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása” című 2012. november 20-i állásfoglalására(15),

–  tekintettel a „Vállalati társadalmi felelősségvállalás: a társadalmi érdekek előmozdítása, valamint a fenntartható és inkluzív fellendüléshez vezető út” című 2013. február 6-i állásfoglalására(16),

–  tekintettel a szociális beruházásokról szóló megállapodásról mint a válságra adott válaszról szóló 2012. november 20-i állásfoglalására(17),

–  tekintettel a megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendjéről szóló, 2012. február 16-i bizottsági közleményre (COM(2012)0055),

–  tekintettel a szociálpolitikáról szóló 117. számú ILO-egyezményre (alapvető célok és normák),

–  tekintettel a szociális védelmi minimumról szóló 202. számú ILO-ajánlásra,

–  tekintettel a „Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében, többek között a 2014–2020-as időszakra szóló Európai Szociális Alapon keresztül” című közleménnyel kapcsolatban a Bizottsághoz intézett, szóbeli választ igénylő kérdésre (O-000057/2013 – B7-0207/2013),

–  tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a költségvetési konszolidáció érdekében hozott intézkedések sok tagállamban oda vezettek, hogy a kiadásokra vonatkozó rövid távú célkitűzéseket részesítették előnyben ahelyett, hogy a fenntartható fejlődésbe, foglalkoztatásba, társadalmi kohézióba és versenyképességbe ruháztak volna be az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése érdekében;

B.  mivel az Európát, és különösen az euróövezeti országokat sújtó államadósság-válság súlyos gazdasági visszaesést okozott, ami a legtöbb tagállamban – a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés növekedése révén – negatív társadalmi következményekkel járt;

C.  mivel a válság rávilágított a tagállamok kölcsönös gazdasági függőségére, és a munkaerő-piaci és társadalmi kihívások tekintetében meglévő reagálási képességeik közötti jelentős különbségekre;

D.  mivel a válság – a demográfiai változásokkal társulva – olyan helyzetet teremt, amelyben a tagállamoknak feltétlenül javítaniuk kell szociális kiadásaik hatékonyságát, és e célt szem előtt tartva kell kialakítaniuk szociális védelmi rendszereik potenciális reformjait;

E.  mivel nemzeti szinten a szociális partnerek fontos szerepet játszhatnak a szociális biztonsági rendszerek finanszírozásában és működtetésében;

F.  mivel a jól irányzott és hatékony szociális beruházások elősegítik a gazdaság stabilizálódását, előmozdítják a foglalkoztatást és fejlesztik a munkaerő készségeit, fellendítve ezáltal az EU versenyképességét;

G.  mivel a rendelkezésre álló munkahelyek növekvő készségigénye és a jövőbeli munkahelyteremtő ágazatok által megkövetelt, a fenntartható gazdaság és társadalom céljaihoz illeszkedő készségek az oktatási és képzési programokba történő megfelelő mértékű beruházást kívánnak meg;

H.  mivel az uniós háztartások átlagos jövedelme csökken, a hosszú távú munkanélküliség pedig, csakúgy mint a szegénység és a társadalmi kirekesztés – az aktív keresők körében tapasztalható szegénységet és a társadalmi polarizációt is ideértve – sok tagállamban növekszik;

I.  mivel jelenleg a munkaképes korú népesség 10,5%-a munkanélküli;

J.  mivel az Európai Tanács 2012. január 30-i nyilatkozatában kifejtette, hogy „a növekedés és a foglalkoztatás csak akkor fog helyreállni, ha következetes és széles alapokon nyugvó megközelítést alkalmazunk, amely ötvözi a növekedési célú beruházást a költségvetési konszolidációval és a stabil makrogazdasági politikát a társadalmi kohéziót megőrző aktív foglalkoztatási stratégiával”;

K.  mivel a gazdasági stagnálás és a továbbra is fennálló államadósság-válság hatásai a demográfiai változásokkal együtt kihívást jelentenek a szociális jóléti rendszerek és a tisztességes szociális biztonsági rendszerek – köztük a törvényileg kötelező és önkéntes társadalombiztosítási rendszerek – számára;

L.  mivel az Unión belül jelenleg a fiatalok 22,8%-a munkanélküli, és az ifjúsági munkanélküliség egyes tagállamokban meghaladja az 50%-ot;

M.  mivel 8,3 millió nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 25 év alatti európai polgár van; mivel ezek a számok egyre nőnek, és fennáll a veszélye, hogy kialakul egy elveszett nemzedék;

N.  mivel a migráns háttérrel rendelkező fiatalok esetében nagyobb a kockázata annak, hogy középfokú végzettség nélkül hagyják el az oktatási rendszert;

O.  mivel a gyermekek 27%-át fenyegeti az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztés veszélye, míg a teljes uniós népesség esetében ez az arány átlagosan 24%(18);

P.  mivel az uniós polgárok 8%-a él súlyos anyagi nélkülözésben, és nem engedhet meg magának egy sor, Európában a tisztességes élethez nélkülözhetetlennek tartott dolgot;

Q.  mivel a gyermekek 15%-a hagyja el úgy az iskolát, hogy nem szerez középiskolai végzettséget, és mivel az uniós polgárok 10%-a él aktív kereső nélküli háztartásban;

R.  mivel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság arra figyelmeztet, hogy ezek a számok sok tagállamban – részben a költségvetési konszolidációs intézkedések hatására – továbbra is nőnek;

S.  mivel a pénzügyi, gazdasági és szociális válság a legnagyobb mértékben a legsérülékenyebb lakossági csoportokat, így az időseket és a fogyatékossággal élőket sújtotta;

T.  mivel a szociálpolitikák elsődlegesen tagállami hatáskörbe tartoznak, és az EU szerepe az, hogy támogassa, segítse és kiegészítse a tagállamok tevékenységeit;

U.  mivel egy tisztességes munkahely valódi védelmet nyújt a szegénység ellen;

V.  mivel az aktív munkaerő-piaci politikák és aktiválási stratégiák kulcsfontosságú eszközök ahhoz, hogy a munkanélküliek tisztességes állást találjanak;

W.  mivel a megfelelő egyéni tanácsadás javíthatja annak esélyeit, hogy valaki tisztességes munkahelyet találjon;

X.  mivel a megszorító intézkedések – köztük a közszolgáltatások és a jóléti költségvetés területén végrehajtott csökkentések – nem súlyosbíthatják a leghátrányosabb helyzetben lévők életkörülményeit, illetve nem tehetik ki az embereket szükségtelenül a munkanélküliség veszélyének;

Y.  mivel a megszorító intézkedések nem veszélyeztethetik az egészségügyi ellátás és a tartós ápolási szolgáltatások rendelkezésre állását, hozzáférhetőségét és megfizethetőségét, és nem súlyosbíthatják az egészség terén meglévő egyenlőtlenségeket;

Z.  mivel a gazdasági válság a nőket valószínűsíthetően nagyobb mértékben érinti, mint a férfiakat; mivel fennáll a veszély, hogy a jelenlegi recesszió késleltetni fogja az előrelépéseket, vagy akár vissza is fordíthatja az előrehaladást, hosszú távú következményekkel járva a szociális védelmi rendszerekre, a társadalmi befogadásra és a demográfiára nézve;

AA.  mivel minden megszorító költségvetési politikának intelligensnek kell lennie, lehetővé kell tennie a nagy politikai prioritásokba való kontraciklikus beruházást, és összhangban kell lennie a gazdasági teljesítménnyel és a termelékenységgel;

AB.  mivel a társadalom peremére szorult közösségek nyomasztó szociális és gazdasági körülmények között élnek, és gyakran súlyos megkülönböztetés és szegregáció sújtja őket az élet minden területén;

AC.  mivel az első arra mutató jelek, hogy egy fiatal el fogja hagyni az iskolát, a szegénység ciklikus újratermelődésének figyelmeztető jelei;

AD.  mivel a hajléktalanság továbbra is valamennyi uniós tagállamban élő probléma, továbbá a szegénység és a nélkülözés egyik legszélsőségesebb formája, amely rombolja az emberi méltóságot és a lakhatáshoz való alapvető emberi jogba ütközik;

AE.  mivel a megfelelő lakhatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tagállam nemzetközi kötelezettsége, melynek keretében a piaci alapú lakáskínálat mellett párhuzamosan megjelenik a szociális lakások kínálata;

AF.  mivel különleges intézkedésekre van szükség a hajléktalanok társadalmi integrációjának és társadalmi kirekesztettségük elkerülésének érdekében;

AG.  mivel a szegénység és a társadalmi kirekesztettség továbbra is kulcsfontosságú meghatározója marad az egészségi állapotnak és az életkörülményeknek, különös tekintettel a gyermekszegénység által a gyermekek egészségére és jólétére gyakorolt hatásra;

AH.  mivel az Unióban továbbra is alkalmaznak a munkahelyeken nemi alapú megkülönböztetést, illetve továbbra is fennállnak a nemek közötti bérszakadékok és az ebből adódó nyugdíjkülönbségek;

AI.  mivel az Unióban a nőknek csupán 63%-a dolgozik, míg a dolgozó férfiak aránya 76%, ami részben a családi és a szakmai élet összeegyeztetését segítő gondozási létesítmények és konkrét intézkedések hiányának a számlájára írható;

AJ.  mivel a nemek közötti egyenlőség kérdése döntő szerepet játszik az Európa 2020 stratégia kiemelt céljainak elérése szempontjából, lévén, hogy a nők képezik a legnagyobb, mindeddig kihasználatlan munkaerő-piaci tartalékot; mivel ezért az európai szemeszter részeként a nemek közötti esélyegyenlőségre irányuló konkrét intézkedéseket és célzott szakpolitikákat kell kidolgozni;

AK.  mivel nők vezetik a legtöbb háztartást, ők képezik az egyedülálló szülők és a gondozók nagy részét, és az aktív befogadási politikák átfogó intézkedéseket tesznek szükségessé a nők munkaerő-piaci részvételének növelése érdekében;

1.  üdvözli a Bizottság szociális beruházási csomagját, amely megteremti a szükséges kapcsolódási pontokat a nemzeti szociális politikák, az európai szemeszterhez kapcsolódó reformfolyamat és az uniós Kohéziós Alap vonatkozó előirányzatai között;

2.  megjegyzi, hogy a jóléti rendszerek eredeti feladata – azaz a szociális védelem – mellett a bizottsági közlemény a szociális beruházást és a gazdaság stabilizálását is feladatként jelöli meg; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gazdasági és társadalmi válság rámutat annak szükségességére, hogy e három feladatkör ne szemben álljon egymással, hanem kiegészítse egymást;

3.  megismétli, hogy uniós szinten javítani kell a szociál- és gazdaságpolitikák összehangolását annak érdekében, hogy kiküszöbölhetőek legyenek az eltérések, szinergiák jöjjenek létre közöttük, és lehetővé váljék, hogy e politikák kölcsönösen erősítsék egymás célkitűzéseit;

4.  hangsúlyozza, hogy a munkanélküliség elleni küzdelem hosszú távon a gazdasági növekedés a leghatékonyabb eszköze;

5.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közleményhez mindössze egy terület tekintetében kapcsolódik ajánlás, miközben a megszorító intézkedések a szociálpolitika számos területére gyakorolnak jelentős hatást;

6.  meggyőződése, hogy a szociálpolitikai reformoknak az aktív befogadás és az aktiválás elveit kell követniük, lehetővé téve a munkanélküliek és a leginkább hátrányos helyzetűek számára a munkaerőpiacra való belépést és a munkaerő-piaci részvételt;

7.  emlékeztet arra, hogy a szociális beruházások mind társadalmi, mind gazdasági szempontból megtérülnek, mivel megelőzik és kezelik a szociális kockázatokat; hangsúlyozza, hogy a szociális beruházások olyan közpolitikákra és humántőke-befektetési stratégiákra összpontosítanak, amelyek segítik a változó munkaerőpiacra történő átállást és lehetővé teszik a jövőbeli munkahelyteremtő ágazatok által megkívánt, a fenntartható gazdasághoz és társadalomhoz illeszkedő új készségek megszerzését;

8.  hangsúlyozza, hogy a szociális beruházást a tagállamoknak befektetésként kellene kezelniük, és hogy ez kettős hasznot hozhat, hosszú távú eredményekkel és kontraciklikus hatásokkal járva, ami csökkenti a veszteség kockázatát; felhívja a Bizottságot, hogy elemezze, hogy a szociális célú közkiadások mely része tekinthető termelő beruházásnak;

9.  ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a célzott szociális beruházásoknak a tagállami gazdasági és foglalkoztatási politikák fontos részét kell képezniük, és azokat be kell építeni az európai szemeszter folyamatába az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási, szociális és oktatási célkitűzéseinek elérése érdekében;

10.  üdvözli ezért, hogy a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy foglaljanak bele szociális beruházásokat közép- és hosszú távú költségvetési célkitűzéseikbe, valamint nemzeti reformprogramjaikba;

11.  megismétli, hogy a szociálpolitikák erőforrásai nem korlátozódnak az állami szférából származó forrásokra;

12.  ezért hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak jobban ki kell használniuk az innovatív finanszírozási módszereket, többek között a magánszféra részvételét és a pénzügyi tervezést, például olyan eszközök révén mint a szociális kötvények, a köz- és magánszféra közötti partnerségek, a mikrofinanszírozás, a szociális beruházási útlevél és a szakpolitikai garanciák;

13.  ezért sürgeti a tagállamokat, hogy szociális vállalkozásokat is vonjanak be, mivel azok kiegészíthetik a közszféra erőfeszítéseit;

14.  ebben az összefüggésben felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokban elért előrehaladás figyelemmel kísérése érdekében mérlegelje egy közös szociális beruházási mutatókat alkalmazó és riasztási mechanizmusként működő eredménytábla kidolgozását;

15.  üdvözli, hogy a Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy a kohéziós politikai források legalább 25%-át fordítsák humán tőkével kapcsolatos és szociális beruházásra az Európai Szociális Alapon keresztül;

16.  felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a szociális politikákra fordított kiadások hatékony felügyeletét annak érdekében, hogy a forrásokat célzott és hatékony intézkedésekre irányítsák át és elkerüljék a felesleges adminisztratív terheket;

Fenntarthatóság

17.  sürgeti a tagállamokat, hogy haladéktalanul korszerűsítsék és – szükség esetén – szerkezetileg reformálják meg szociális beruházási politikájukat annak érdekében, hogy a lehető legjobb szolgáltatásokat nyújthassák a polgárok számára;

18.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a rendszer és a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyságának és eredményességének javításával fenntarthatóvá és időtállóvá kell tenniük szociális beruházási politikájukat;

19.  hangsúlyozza, hogy a szociális beruházási politikák fenntarthatóságának javítására törekedve a tagállamoknak nem feltétlenül „többet”, hanem „hatékonyabban és eredményesebben” kellene költeniük;

20.  ezért felhívja a tagállamokat, hogy szociális beruházási politikájukat tegyék célorientálttá, és gyakran ellenőrizzék az elért haladást;

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem

21.  ismételten felkéri a Bizottságot, hogy a következő országspecifikus ajánlásaiban foglalkozzon az aktív keresők szegénységével, azon személyek szegénységével, akiknek nincs vagy csak korlátozott kapcsolatuk van a munkaerőpiaccal, valamint az idősek szegénységével; felkéri az Európai Tanácsot, hogy kiemelten támogassa a fent említett iránymutatást;

22.  hangsúlyozza a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadására irányuló európai stratégia fő alkotóelemeit, nevezetesen a megfelelő jövedelemtámogatást, a befogadó munkaerőpiacokat és a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférést; sajnálattal tölti el, hogy az aktív befogadásra irányuló nemzeti stratégiák túlságosan gyakran csak a foglalkoztatás aktiválására korlátozódnak, ezáltal kizárják azokat az embereket, akik a munkaerőpiacon kívül rekedtek, és akik számára a visszatérés lehetősége nem adott, például életkoruk vagy képességcsökkenés miatt;

23.  emlékezteti a tagállamokat, hogy az aktív befogadásra irányuló szakpolitikák:

   legyenek összhangban az egész életen át tartó tanulás, az oktatás-, szociál- és foglalkoztatáspolitikák életciklus alapú szemléletmódjával;
   legyenek egyediek, célzottak és szükségletorientáltak, valamint az általános hozzáférés és a megkülönböztetésmentesség elvén alapuljanak;
   integrált megközelítésen alapuljanak, és jellegük révén segítsék elő a részvételt;
   tartsák tiszteletben a részvétel lehetővé tételéhez elengedhetetlen előfeltételeket, s eközben ne kössenek ki olyan feltételeket, amelyek veszélyeztetik a megélhetéshez szükséges minimumjövedelmet; továbbá
   a helyi és regionális körülmények jelentősége miatt kövessék a kohéziós politika keretében a gazdasági, társadalmi és területi kohézió érdekében tett erőfeszítések által kijelölt irányt;

24.  felhívja a tagállamokat, hogy az aktív befogadásra irányuló politikák keretében szisztematikusan értékeljék a megszorító intézkedések veszélyeztetett csoportokra gyakorolt hatásait;

25.  felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a szociális szolgáltatásokra jogosultak számára azok minőségét, többek között azok rendelkezésre állását, hozzáférhetőségét és megfizethetőségét, különös tekintettel az egészségügyre, a tartós ápolásra, az oktatásra, a szociális lakhatásra, az energia- és vízellátásra, a közlekedésre és a távközlésre;

26.  hangsúlyozza, hogy fokozni kell az egészségügyi ellátás eredményességét, ezáltal csökkentve az elesettség és a fogyatékosság gyakoriságát, és lehetővé téve az idősek számára, hogy továbbra is önálló életvitelt folytathassanak még képességcsökkenés esetén is;

27.  felhívja a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra szociális alaptarifák biztosítását a veszélyeztetett csoportok számára, többek között az energia, a vízszolgáltatás és a tömegközlekedés terén;

28.  felhív a marginalizált közösségeket képviselő szervezetek aktív bevonására a 2020-ig tartó, integrációra irányuló stratégiák – például a nemzeti romaintegrációs stratégiák – kidolgozásába és végrehajtásába;

29.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy számos tagállamban nem tesznek megfelelő intézkedéseket a migránsok integrálása érdekében; hangsúlyozza, hogy a migránsok integrálásának elősegítése és a társadalmi kirekesztés kockázatának csökkentése érdekében be kell ruházni megfelelő programokba és szolgáltatásokba, illetve az e programokhoz való hozzáférést szolgáló hatékony információs rendszerekbe;

30.  felhívja a Bizottságot, hogy állítson össze konkrét és részletes ütemtervet az aktív befogadási stratégiák megvalósítására; hangsúlyozza, hogy ennek az ütemtervnek határidőket és reális célokat kell meghatároznia, amelyeknek bizonyos mutatók megvizsgálásán és az érintett felek részletes párbeszédén kell alapulniuk, valamint az ütemtervet szorosan nyomon kell követni a nyitott koordinációs módszer segítségével, nem megfelelés esetén a szükséges eszközök és eljárások alkalmazásával;

A gyermekszegénység elleni küzdelem

31.  üdvözli a Bizottságnak „A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja: A szociális és területi kohézió európai keretrendszere” című közleményében közzétett, gyermekszegénységre vonatkozó ajánlását; emellett emlékeztet a gyermekeknek az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogaira;

32.  üdvözli az ajánlásban javasolt átfogó megközelítést, amely három pilléren – a megfelelő forrásokhoz való hozzáférésen, a magas színvonalú szolgáltatásokhoz való hozzáférésen, valamint a társadalomban és a döntéshozásban való részvételen – alapul, és amely elismeri, hogy a gyermekeknek jogaik vannak;

33.  ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény értelmében minden gyermeknek és fiatalnak joga van az oktatáshoz, ideértve azokat a gyermekeket és fiatalokat is, akiknek nincs tartózkodási engedélyük abban az országban, ahol tartózkodnak;

34.  hangsúlyozza, hogy a gyermekszegénység elleni küzdelemnek a válaszlépések helyett a megelőzésre és a korai beavatkozásra kell irányulnia, illetve a magas színvonalú kora gyermekkori oktatáshoz és gyermekgondozási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés vezérelvén kellene alapulnia;

35.  ebben az összefüggésben ösztönzi több olyan létesítmény létrehozását a gyermekek számára, mint a tanítási és a szünidei időszak alatt egyaránt nyitva tartó foglalkoztató központok, valamint az étkeztetést is nyújtó, iskolán kívüli kulturális és sporttevékenységek biztosítását;

36.  hangsúlyozza, hogy szükséges megfelelő pénzügyi forrásokat biztosítani e szolgáltatások, és különösen a szegény és veszélyeztetett családokat – többek között a fogyatékkal élő gyermeket nevelő családokat, az egyszülős családokat és a nagycsaládokat – támogató szakpolitikák számára;

37.  kiemeli a gyermek–szülő kapcsolat és a szülőknek nyújtott támogatás jelentőségét, ami ahhoz szükséges, hogy segítse őket szülői feladataik ellátásában, így megelőzve azt, hogy a súlyos szegénység miatt a gyermekeket elválasszák szüleiktől és gyámság alá helyezzék;

A hajléktalanság problémájának kezelése

38.  üdvözli a hajléktalanság problémájának kezeléséről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumot;

39.  emlékeztet az EU hajléktalansággal kapcsolatos stratégiájának végrehajtására vonatkozó konkrét és részletes ütemtervre irányuló parlamenti felkérésre;

40.  hangsúlyozza, hogy a szociális lakásokba való beruházást – a szegénység következményeinek enyhítésében betöltött alapvető szerepe mellett – helyénvaló olyan szociális beruházásnak tekinteni, amely hosszú távon méltányos munkahelyek teremtéséhez és fenntartható növekedéshez vezet;

41.  felszólítja a tagállamokat, hogy szüntessék meg a szociális lakások iránti kérelmezést érintő felesleges igazgatási terheket, illetve a kisebbségek vagy veszélyeztetett csoportok hátrányos megkülönböztetését, hogy mindenki számára biztosítva legyen az egyenlő hozzáférés;

42.  emlékeztet, hogy a háztartási kiadások nagy részét rendszerint az energiaköltségek teszik ki, ezért felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg a háztartási energiahatékonysággal kapcsolatos politikáikat;

43.  kéri, hogy a tagállamok dolgozzanak ki célzott programokat a hajléktalanok számára a helyi körülmények elemzésére alapozva, és helyezzenek különös hangsúlyt a veszélyeztetett személyek és a marginalizált közösségek lakhatására és hosszú távú támogatására ahelyett, hogy csak ideiglenes lakhatást biztosítanak számukra;

A fiatalok foglalkoztatása

44.  hangsúlyozza, hogy a fiatalok foglalkoztatásába való beruházást a nemzeti szociális beruházási stratégiák kulcsfontosságú részévé kell tenni;

45.  sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsanak végre határozott intézkedéseket a fiatalok munkanélküliségének leküzdése érdekében, különösen az iskola, képzés vagy tanulószerződéses gyakorlati képzések korai elhagyásának megelőzésére irányuló tevékenységek révén (például duális oktatási rendszer vagy egyéb, hasonlóan hatékony keretek megalkotásával), valamint azáltal, hogy a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok számára átfogó stratégiákat dolgoznak ki;

46.  hangsúlyozza, hogy a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok számára megvalósított szociális beruházás csökkentené a gazdaság számára a fiatalok munkaerőpiacról való kiszorulása által jelenleg okozott veszteséget, amit a Eurofound 153 milliárd euróra, azaz az Unió GDP-jének 1,2%-ára becsül;

47.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi szociális beruházási politika nem helyez elegendő hangsúlyt arra, hogy elsősorban a tartósan munkanélküliekre, a fiatal munkanélküliekre és azon idős munkavállalókra kell irányítani a forrásokat, akiknek esetében fennáll a kockázata annak, hogy tartósan munkanélkülivé válnak;

48.  megjegyzi, hogy a fiatalokat célzó szociális beruházás számos különféle formában megvalósulhat, többek között: iskolák, képzési központok és helyi vagy regionális vállalkozások közötti partnerségek formájában; szakképzés és magas szintű ifjúsági gyakornoki programok biztosítása formájában; vállalkozások együttműködésével nyújtott szakképzési programok formájában; tapasztaltabb munkavállalók vezetésével zajló mentori programok formájában, amelyek célja a fiatalok felvétele, munka közbeni szakképzése, illetve az oktatásból a munka világába való jobb átmenet biztosítása; a fiatalok társadalmi részvételének ösztönzése formájában; továbbá a regionális, az európai és a nemzetközi mobilitás elősegítése formájában, a képesítések és készségek kölcsönös elismerése érdekében tett további lépések által; hangsúlyozza, hogy a szociális beruházások hatékony ösztönzőkkel járhatnak együtt, például foglalkoztatási támogatásokkal vagy biztosítási hozzájárulások nyújtásával fiatalok számára, biztosítva a tisztességes élet- és munkakörülményeket a köz- és magánszektor munkaadóinak arra való bátorítása érdekében, hogy alkalmazzanak fiatalokat, ruházzanak be mind a fiatalok számára való munkahelyteremtésbe, mind pedig folyamatos képzésükbe és szakképzettségük munka mellett történő emelésébe, valamint a fiatalok vállalkozói törekvéseinek támogatásába;

49.  hangsúlyozza, hogy a mobilitás előmozdítása érdekében fokozni kell a nemzeti szociális biztonsági rendszerek, különösen a nyugdíjrendszerek koordinációját;

50.  hangsúlyozza, hogy szükség van az egyes tagállamok vonatkozásában összehasonlítható statisztikai információkra az ifjúsági munkanélküliség és a fiatalokra vonatkozó munkaerő-piaci kiadások tekintetében;

Munkahelyteremtés és a munkaerőpiacok

51.  figyelmeztet arra, hogy a megszorító intézkedések veszélyeztethetik a foglalkoztatás minőségét, a szociális védelmet, valamint az egészségügyi és biztonsági normákat, és hangsúlyozza, hogy ennek megfelelően ezeket az intézkedéseket a megfelelő normák fenntartására irányuló intézkedéseknek kell kísérniük;

52.  hangsúlyozza az egész életen át tartó tanulás jelentőségét az emberek azon képességének megerősítésében, hogy a jogszabályban előírt nyugdíjkorhatár eléréséig vagy ha akarják, tovább is részt vehessenek a társadalom életében és munkaerőpiacon;

53.  ismételten felhívja a tagállamokat, hogy szociális beruházási programjaik részeként fogadjanak el munkahelyteremtést elősegítő intézkedéseket, például vezessenek be a foglalkoztatást ösztönző reformokat a munkát terhelő adók tekintetében, mozdítsák elő és támogassák az önfoglalkoztatást és a vállalkozásindítást, javítsák a vállalkozási tevékenységek keretfeltételeit, segítsék elő a kkv-k finanszírozáshoz jutását, az informális és feketemunkát alakítsák át bejelentett munkává, hozzanak létre ösztönzőket a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok foglalkoztatottsági szintjének javítására, a munkaerőpiacokat újítsák meg oly módon, hogy azok dinamikusabbak és megkülönböztetéstől mentesek legyenek, építsék be a rugalmas biztonság elvét, illetve korszerűsítsék a bérmeghatározási rendszereket annak érdekében, hogy a bérek a termelékenység tendenciáihoz igazodjanak;

54.  hangsúlyozza, hogy a Horizont 2020 keretében ki kell aknázni az innovatív ágazatok, például a fenntartható, nem szénalapú gazdaság, az egészségügyi és szociális ellátás és a digitális, kulturális és kreatív ágazat munkahelyteremtő potenciálját, amit támogatni kell az új készségekbe és szociális beruházási eszközökbe való megfelelő beruházás révén; hasznosítva az „intelligens szakosodás” elméletét a kutatási és innovációs erősségek és a piaci változások összehangolása érdekében;

55.  rámutat, hogy a rugalmas biztonság elvének tiszteletben tartása egyaránt lehetővé teszi a munkavállalók megfelelő szociális védelmét és az új készségek elsajátítását lehetővé tevő szakképzést és szakmai előmenetelt;

Szociális vállalkozó szellem

56.  üdvözli a szociális vállalkozó szellem és a veszélyeztetett csoportok mikrohitelekhez való hozzáférésének központba helyezését; hangsúlyozza, hogy ezek alapvető fontosságú elemek a szociális beruházás összefüggésében, mivel nemcsak hogy új, fenntartható munkahelyek létrehozását teszik lehetővé, de azt is, hogy a szociális vállalkozások nyereséget termeljenek és újra befektessék azt;

57.  hangsúlyozza, hogy a polgárok egész élete során arra kell törekedni, hogy aktív és egészséges időskorban legyen részük, és hangsúlyozni kell a megelőzés és a rehabilitáció fontosságát az elesettség, a képességcsökkenés és a fogyatékosság kialakulása eseteinek visszaszorítása, az ilyen állapotok kialakulásának késleltetése, illetve ezen állapotok visszafordítása és enyhítése érdekében;

58.  sajnálja, hogy a közlemény nem emeli ki a Grundtvig program jelentős szerepét a szegénység és a társadalmi kirekesztés megelőzésében, illetve a szociális beruházás ösztönzésében; felkéri a Bizottságot, hogy növelje az élethosszig tartó tanulási programokkal, a szakoktatással és szakképzéssel kapcsolatos tudatosságot, továbbá felkéri a tagállamokat, hogy javítsák ezek színvonalát és hozzáférhetőségét;

59.  kiemeli az uniós pénzügyi eszközök és az európai szociális vállalkozási alapok fontos szerepét a szociális vállalkozások számára a pénzügyi piacokhoz nyújtott hozzáférés javításában;

60.  felkéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az adatok nyilvánosságra hozatala közös európai keretének bevezetését, amely garantálná a tagállamok szociális vállalkozásaiba való beruházásokra vonatkozó átlátható tájékoztatást és ösztönözné az országok által egymásra gyakorolt nyomás kialakulását;

61.  hangsúlyozza, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalásnak mind a környezeti, mind a szociális normákra összpontosítania kell a vállalatok felelős magatartásának biztosítása érdekében;

A nemekkel kapcsolatos kérdések

62.  üdvözli, hogy a szociális beruházási stratégiákról szóló bizottsági közlemény a nemekre vonatkozó szempontokat is vizsgál;

63.  hangsúlyozza, hogy a minőségi gyermekgondozási és egyéb ellátó létesítmények megléte döntő fontosságú, mivel lehetővé teszi a nők számára, hogy belépjenek a munkaerőpiacra és teljes munkaidőben vállaljanak munkát; felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak megfelelő gyermekgondozási és egyéb ellátó létesítményekről annak biztosítása érdekében, hogy mindkét szülő részt vehessen a munkaerőpiacon, annál is inkább, mert jelenleg a gyermekgondozási létesítményekben biztosított helyek számának eloszlása meglehetősen egyenlőtlen a tagállamokban;

64.  csatlakozik a Bizottság azon felkéréséhez, amelyben arra ösztönzi a tagállamokat, hogy ruházzanak be olyan szolgáltatásokba – mint például a megfizethető, jó minőségű, egész napos óvodai helyek, napközis iskolai ellátás és idősgondozást kínáló intézmények, valamint az informális gondozók támogatása –, amelyek előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget, elősegítik a hivatás és a magánélet közötti jobb egyensúlyt a nők és a férfiak számára (ideértve például a férfiak által igénybe vehető apasági szabadságot), és megteremtenek egy olyan keretet, amely lehetővé teszi a munkaerőpiacra való belépést vagy visszatérést, miközben biztosítják az egyenlő bérezést ugyanazon munkáért a nők és a férfiak számára;

65.  ismételten felhívja a figyelmet a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő oktatási rendszerek fontosságára, amelyek a gyermekek számára lehetőséget biztosítanak tehetségük felfedezésére és így hosszú távon elkerülhetővé teszik a nemi szegregáció kialakulását a munkaerőpiacon;

66.  felhívja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben és erősítsék meg a nemek közötti egyenlőséget nemzeti szakpolitikáik és nemzeti reformprogramjaik (NRP) keretében;

Uniós alapok

67.  kiemeli a kohéziós politika és a strukturális alapok fontos szerepét a szociális beruházások elősegítésében; ennek kapcsán felhívja a figyelmet az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGAA) a válság következményeitől szenvedő munkavállalók elszegényedésének megelőzésében, valamint az európai Progress mikrofinanszírozási eszköznek a vállalkozó szellem támogatásában nyújtott jelentős hozzájárulására, amely képzési, átképzési és munkaerővel kapcsolatos intézkedésekkel segíti az emberek munkaerőpiacra való visszatérését;

68.  hangsúlyozza, hogy a strukturális alapoknak a növekedésre és a munkahelyekre egyértelműen hatást gyakorló, kiemelt területekre kell összpontosítaniuk, és hangsúlyozza a kohéziós politika tekintetében javasolt központi szerepet;

69.  hangsúlyozza, hogy az Európai Szociális Alapnak erőteljesebben az olyan aktív intézkedésekre kell irányulnia, mint a munkáltatók igényeinek ténylegesen megfelelő oktatás és képzés;

70.  üdvözli, hogy a Bizottság kiemeli az Európai Szociális Alapot mint a szociális beruházás elősegítésére irányuló fő eszközt; erőteljesen támogatja ebben a vonatkozásban, hogy a kohéziós politikai finanszírozás legalább 25%-át az Európai Szociális Alap (ESZA) számára kelljen elkülöníteni, illetve, hogy az ESZA 20%-át minden tagállamban a társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem elősegítésére kelljen előirányozni;

71.  felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret megfelelő költségvetési forrást tartalmazzon a szociális beruházások Unión belüli serkentésére és támogatására;

72.  felhív arra, hogy a fiatalok foglalkoztatását célzó új kezdeményezés számára elkülönített 6 milliárd eurót sürgősen ütemezzék át a többéves pénzügyi keret által érintett időszak első éveire, hogy kezelhető legyen az ifjúsági munkanélküliség kérdése, és megvalósíthassák az ifjúsági garanciákat; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garanciák euróövezeten belüli megvalósításának költségeit az ILO 21 milliárd euróra becsüli; felszólít ezért az elkülönített összeg megemelésére a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának keretében; üdvözli az ifjúsági garanciára jogosultak csoportjának a 30 év alattiakra való kiterjesztését;

73.  üdvözli a Bizottság arra vonatkozó szándékát, hogy megvizsgálja új pénzügyi eszközök használatának lehetőségeit az állami szociális beruházások tőkeáttételének növelése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő részletesebb javaslatokat ebben a kérdésben;

A GMU társadalmi dimenziója

74.  úgy véli, hogy az euróövezeten belül alkalmazott költségvetési fegyelmet nem csupán költségvetési és makrogazdasági referenciaértékek alapján kellene mérni, hanem ezeket ki kellene egészíteni egyenértékű foglalkoztatási és szociális referenciaértékekkel, valamint a strukturális reformok tekintetében elért előrehaladásról szóló jelentésekkel is, mivel a cél az, hogy biztosítsák a szociális beruházás megfelelő szintjét, és ezáltal garantálják a szociális Európai Unió hosszú távú fenntarthatóságát;

75.  sürgeti a Bizottságot, hogy a valódi gazdasági és monetáris unió szociális dimenziójának megerősítése kapcsán meglévő lehetőségek mérlegelésekor foglalkozzon a tagállamok állami beruházási szükségleteivel, különös tekintettel az Európa 2020 stratégia keretében megjelölt szociális és oktatási célokhoz kapcsolódó szükségéletekre;

76.  megismétli, hogy az európai szociális csomagnak az alábbiakat kell támogatnia:

   annak biztosítását, hogy az európai gazdasági kormányzás jobb szociális kormányzással párosuljon, amely teljes mértékben tiszteletben tartja a szociális partnerek autonómiáját és a háromoldalú társadalmi párbeszédek jelentőségét;
   az Európai Ifjúsági Garancia gyors bevezetéséhez szükséges eszközök meghatározását; a gyakornokság és a szakmai gyakorlatok minőségi keretét; a tisztességes és hozzáférhető közszolgáltatásokat; a tisztességes megélhetést biztosító béreket és az aktív keresők szegénységben élését megakadályozó nemzeti minimálbéreket; a szociális védelmet és a nyugdíjjogosultságok hordozhatóságát; a megfizethető és megfelelő szociális lakhatáshoz való hozzáférést; szociális védelmi küszöböt, amely jövedelemtől függetlenül egyenlő hozzáférést biztosít a létfontosságú egészségügyi szolgáltatásokhoz; szociális jegyzőkönyv végrehajtását az alapvető szociális és munkajogok védelme érdekében; azonos vagy azonos értékű munkáért egyenlő bérezés biztosítását a nők és a férfiak számára; valamint a megújított egészségvédelmi és biztonsági stratégiát;
   új jogalkotási kezdeményezést a nemzeti parlamentek azon jogára nézve, hogy az EUMSZ 352. cikke alapján, „zöld kártyaként” jogalkotási kezdeményezést kérjenek a Bizottságtól;
   új jogokat a nemzeti parlamentek számára arra vonatkozóan, hogy szerződéses változtatás révén „zöld kártyaként” jogalkotási kezdeményezést kérjenek a Bizottságtól;
   megfelelő források biztosítását a szociális beruházás számára, ideértve a kohéziós alapok keretében elérhető finanszírozás 25%-ának elkülönítését az ESZA számára;

77.  felhívja a tagállamokat, hogy azokban az esetekben, amikor blokkoló kisebbség indokolatlanul gátolja a szükséges haladást, a megerősített együttműködés elvét a szociális és foglalkoztatási politikákra is terjesszék ki;

o
o   o

78.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.

(1) HL L 59., 2013.3.2., 5. o.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0053.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0260.
(4) HL C 131. E, 2013.5.8., 87. o.
(5) HL C 248., 2011.8.25., 130. o.
(6) HL C 153. E, 2013.5.31., 57. o.
(7) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0224.
(8) HL C 308. E, 2011.10.20., 6. o.
(9) HL C 212. E, 2010.8.5., 23. o.
(10) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0092.
(11) HL C 33. E, 2013.2.5., 65. o.
(12) HL C 212. E, 2010.8.5., 11. o.
(13) HL C 161. E, 2011.5.31., 112. o.
(14) A Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának jelentése (A7-0250/2012).
(15) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0429.
(16) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0050.
(17) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0419.
(18) http://europa.eu/rapid/press-release_STAT-13-28_en.htm?locale=en.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat