Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2012/0179(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0395/2013

Előterjesztett szövegek :

A7-0395/2013

Viták :

PV 09/12/2013 - 19
CRE 09/12/2013 - 19

Szavazatok :

PV 10/12/2013 - 7.21
CRE 10/12/2013 - 7.21

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0539

Elfogadott szövegek
PDF 755kWORD 258k
2013. december 10., kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Mélytengeri állományok halászata és nemzetközi vizeken folytatott halászat az Atlanti-óceán északkeleti részén ***I
P7_TA(2013)0539A7-0395/2013
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2013. december 10-i jogalkotási állásfoglalása a mélytengeri állományoknak az Atlanti-óceán északkeleti részén történő halászatára vonatkozó egyedi feltételek és az Atlanti-óceán északkeleti részének nemzetközi vizein folytatott halászatra vonatkozó rendelkezések megállapításáról, valamint a 2347/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0371 – C7-0196/2012 – 2012/0179(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0371),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0196/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. február 13-i véleményére(1) ,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a FAO felelősségteljes halászatra vonatkozó magatartási kódexére és az Európai Bizottságnak a fenntartható és felelősségteljes halászatról szóló kódexére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0395/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 133., 2013.5.9., 41. o.


Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2013. december 10-én került elfogadásra a mélytengeri állományoknak az Atlanti-óceán északkeleti részén történő halászatára vonatkozó egyedi feltételek és az Atlanti-óceán északkeleti részének nemzetközi vizein folytatott halászatra vonatkozó rendelkezések megállapításáról, valamint a 2347/2002/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P7_TC1-COD(2012)0179

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1) ,

rendes jogalkotási eljárás keretében(2) ,

mivel:

(1)  A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet(3) előírja az olyan közösségi intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettséget, amelyek szabályozzák a vizekhez és az erőforrásokhoz való hozzáférést és a halászati tevékenységek fenntartható végzését, valamint amelyek szükségesek az erőforrások fenntartható, ésszerű és felelősségteljes kiaknázásának biztosításához. Az említett rendelet 2. cikke előírja, hogy a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásának lehető legkisebbre csökkentése érdekében hozott intézkedések meghozatalakor az ökoszisztéma-alapú szemléletet és az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni.

(1a)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 11. cikkének megfelelően a környezetvédelmi követelményeket, többek között a mélytengeri halászati erőforrások megőrzését – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába; [Mód. 1]

(2)  Az EU elkötelezte magát az ENSZ Közgyűlése által elfogadott határozatok, különösen a 61/105. és a 64/72. határozat végrehajtására, amelyek felkérik az államokat és a regionális halászati gazdálkodási szervezeteket, hogy biztosítsák a veszélyeztetett mélytengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök pusztításával szembeni védelmét, valamint a mélytengeri halállományok fenntartható kiaknázását.A veszélyeztetett mélyvízi ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök káros hatásával szembeni védelmére vonatkozóan az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) által kidolgozott és elfogadott intézkedéseket tartalmazó ajánlásokat – a 61/105. sz. határozat (83) bekezdése a) pontjával és a 64/72. sz. határozat (119) bekezdése a) pontjával és (120) bekezdésével öszhangban – hivatalosan és teljes egészükben bele kell foglalni az uniós jogszabályokba. [Mód. 2]

(2a)  Ezenfelül az Uniónak élen kell járnia a nemzetközi fórumokon a jó kormányzással kapcsolatos intézkedések megállapítása és végrehajtása terén a fenntartható mélytengeri halászati gazdálkodás érdekében, összhangban az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése és a FAO által elfogadott és az e rendelet által tükrözött határozatokkal. [Mód. 3]

(3)  A Bizottság értékelte a mélytengeri állományok halászatára vonatkozó különleges hozzáférési követelmények és kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló 2347/2002/EK tanácsi rendeletet(4) . A Bizottság elsősorban azt állapította meg, hogy az érintett flotta hatóköre túlságosan nagy volt, hogy nem készült útmutatás a kijelölt kikötőkben való ellenőrzésre és a mintavételi programokra vonatkozóan, és hogy az erőkifejtés mértékére vonatkozó tagállami jelentéstétel színvonala túl nagy eltéréseket mutatott.

(3a)  2002 óta a mélytengeri halászati engedéllyel rendelkező hajók kapacitása nem haladhatja meg azon hajók összkapacitását, amelyek az 1998., 1999. vagy 2000. év bármelyikében különböző mélytengeri fajokból összesen több mint 10 tonnát fogtak ki. A Bizottság értékelésében megállapította, hogy a kapacitás felső határértékének meghatározása nem járt pozitív eredménnyel. A múltbeli tapasztalatok alapján és sok mélytengeri halászati terület esetében a pontos adatok hiányában nem helyénvaló e halászati gazdálkodást kizárólag az erőkifejtés korlátozásával végezni. [Mód. 4]

(4)  A halászati kapacitás mélytengeri halászatokban elért, szükséges csökkentéseinek fenntartása érdekében helyénvaló arról rendelkezni, hogy a mélytengeri fajok halászatára olyan halászati engedélyek vonatkozzanak, amelyek korlátozzák a mélytengeri fajok kirakodására jogosult hajók kapacitását. Annak érdekében, hogy a gazdálkodási intézkedések a flottának a mélytengeri halászat szempontjából legfontosabb részére összpontosuljanak, a halászati engedélyeket célzott vagy járulékos halászat alapján kell kiadni. Azonban figyelembe kell venni a …/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) megállapított, az összes fogás kirakodására vonatkozó kötelezettséget, hogy azokat a hajókat, amelyek kis mennyiségben fognak ki mélytengeri fajokat, és amelyek jelenleg nem tartoznak a halászatra vonatkozó engedélyezési rendszer alá, ne fosszák meg teljesen a hagyományos halászati tevékenységeik folytatásának lehetőségétől. [Mód. 5]

(5)  A mélytengeri fajok kifogását lehetővé tévő halászati engedélyek jogosultjainak együtt kell működniük olyan tudományos kutatási tevékenységekben, amelyek javítják a mélytengeri állományok felmérését és a mélytengeri ökoszisztémák felmérését i kutatását . [Mód. 6]

(6)  Amikor a kontinentális lejtőn mélytengeri halászatra engedélyezett területeken egyéb fajokra halásznak, a hajótulajdonosoknak olyan halászati engedéllyel kell rendelkezniük, amely lehetővé teszi a mélytengeri fajok járulékos fogását.

(7)  Az alkalmazott halászeszközök közül a fenékvonóhálóval végzett mélytengeri halászat jelenti a legnagyobb kockázatot a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák számára, és a szóban forgó eszköz használata esetén számolnak be a mélytengeri fajok nemkívánatos fogásának legmagasabb arányáról. A fenékvonóhálókat ezért véglegesen be kell tiltani a mélytengeri fajokra irányuló halászatban. és a szóban forgó eszköz használata esetén számolnak be a mélytengeri fajok nemkívánatos fogásának legmagasabb arányáról. A fenékvonóhálókat ezért véglegesen be kell tiltani a mélytengeri fajokra irányuló halászatban. [Mód. 7]

(8)  A fenékhez rögzített kopoltyúhálók mélytengeri halászatban való alkalmazását jelenleg az átmeneti technikai intézkedéseknek a 2010. január 1-jétől 2011. június 30-ig tartó időszakra történő meghatározásáról szóló 1288/2009/EK tanácsi rendelet (6) korlátozza. Mivel az eszköz nem fenntartható használata a mély vizekben nagymértékű nemkívánatos fogást eredményez, továbbá az elveszített és elhagyott halászeszközök ökológiai hatására tekintettel ezen eszköz használatát is végleg be kell tiltani a mélytengeri fajokra irányuló halászatban. [Mód. 8 ]

(9)  Annak érdekében azonban, hogy A halászoknak elegendő idő álljon rendelkezésre idővel kell rendelkezniük az új követelményekhez való alkalmazkodáshoz, a fenékvonóhálókkal és a fenékhez rögzített kopoltyúhálókkal történő halászatra kiadott jelenlegi halászati engedélyeknek meghatározott ideig még érvényesnek kell maradniuk, hogy csökkenjenek az e halászati tevékenységekben érintett flottákra gyakorolt kedvezőtlen hatások .. [Mód. 9]

(10)  Ezenkívül azok a hajók, amelyeknek a mélytengeri halászat folytatásához le kell cserélniük , amelyek le kívánják cserélni halászeszközüket, az Európai Halászati Alaptól pénzügyi támogatásra jogosultak, amennyiben az új eszköz csökkenti a halászat nem kereskedelmi fajokra gyakorolt hatását, valamint ha a nemzeti operatív program lehetővé teszi az ilyen intézkedésekhez való hozzájárulást. [Mód. 10]

(11)  Az egyéb fenékhalászati eszközökkel A mélytengeri fajokra halászó hajók – az engedélyük alapján – nem bővíthetik ki tevékenységüket az engedélyükben meghatározott halászati tevékenységet az uniós vizeken belül, kivéve, ha a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászati gazdálkodásra vonatkozó 2008. évi nemzetközi FAO-iránymutatások („a 2008-s FAO iránymutatások”) alapján végzett értékelés eredményei szerint a bővítés bizonyítottan nem jár a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt negatív hatás jelentős kockázatával. [Mód. 11]

(12)  Az egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó tudományos szakvélemény szerint ezeket az állományokat különösen veszélyezteti a kiaknázás, és halászatukat elővigyázatosságból korlátozni vagy csökkenteni kell, és a legnagyobb fenntartható hozamhoz szükséges szinteket meghaladó szintek elérésére kell törekedni . A mélytengeri állományok halászati lehetőségei nem haladhatják meg azt a szintet, amelyet a tudományos szakvélemények elővigyázatossági szintként megjelölnek. Amennyiben hiányosak az állományokról vagy fajokról rendelkezésre álló információk és emiatt nem készült szakvélemény, nem osztható ki halászati lehetőség. Meg kell azonban jegyezni, hogy az ICES szerint a jelentős kereskedelmi értéket képviselő mélytengeri fajok közül több állomány – például a gránátoshalé (Coryphaenoides rupestris), a kék menyhalé (Molva dypterigia) és a fekete abroncshalé (Aphanopus carbo) – is stabilizálódott az elmúlt három évben. [Mód. 12]

(13)  A szakvélemények arra utalnak továbbá, hogy a halászati erőkifejtés korlátozásai megfelelő eszközök a mélytengeri halászatra vonatkozó halászati lehetőségek meghatározására. Tekintettel a mélytengeri halászatra jellemző halászeszközök és halászati módszerek sokféleségére, valamint az egyes halászatok környezetvédelmi hiányosságainak egyedi kiküszöbölésére szolgáló kísérő intézkedések kidolgozásának szükségességére, a halászati erőkifejtés korlátozása csak akkor válthatja fel a fogási korlátozásokat, ha biztosítható, hogy azt a konkrét halászatokhoz igazították. A legtöbb mélytengeri halászati terület esetében hiányozó pontos adatok és a legtöbbjük esetében fennálló vegyes halászat kiegészítő gazdálkodási intézkedések végrehajtását teszi szükségessé. Szükség esetén a fogási korlátozásokat a halászati erőkifejtésekre vonatkozó korlátozásokkal együtt kell alkalmazni. Mindkettő számára olyan szintet kell meghatározni, amelyen a lehető legkisebbre csökkennek és megelőzhetők a nem célfajokra és a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások. [Mód. 13]

(14)  A meghatározott halászati tevékenységek helyi viszonyokhoz igazított irányításának biztosítása érdekében az érintett tagállamokat fel kell hatalmazni kiegészítő természetvédelmi intézkedések meghozatalára és annak éves értékelésére, hogy az erőkifejtési szintek összhangban vannak-e a fenntartható kiaknázásra vonatkozó szakvéleménnyel. A regionálisan kiigazított erőkifejtés-korlátozásoknak ezenkívül fel kell váltaniuk a halászati erőkifejtés NEAFC által elfogadott globális korlátozását.

(15)  Mivel a biológiai információk gyűjtésének legjobb módja a harmonizált adatgyűjtési szabványok használata, a mélytengeri tevékenységcsoportokra vonatkozó adatgyűjtést helyénvaló beépíteni a tudományos adatgyűjtés átfogó keretrendszerébe, emellett azonban biztosítani kell a halászat dinamikájának megértéséhez szükséges további információkat. Az egyszerűsítés céljából az erőkifejtésre vonatkozó, fajok szerinti bontásban adott jelentéseket meg kell szüntetni, helyette a tagállamoktól rendszeresen lehívott tudományos adatokat kell elemezni, amely elemzésnek tartalmaznia kell egy, a mélytengeri tevékenységcsoportokról szóló fejezetet. A tagállamoknak biztosítaniuk kell – különösen a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelmével kapcsolatos – adatgyűjtési és jelentési kötelezettségek betartását. [Mód. 14]

(15a)  A mélytengeri halászat során sokféle fajt fognak ki, többek között veszélyeztetett mélytengeri cápafajokat is. Biztosítani kell, hogy az összes mélytengeri fogás kirakodásának kötelezettsége kiterjedjen a fogási korlátozások alá nem tartozó fajokra, és hogy a de minimis rendelkezéseket ne alkalmazzák e halászati területekre. A kirakodási kötelezettség maradéktalan végrehajtása nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy az e halászterületekről jelenleg hiányzó adatok pótlásra kerüljenek, és jobban megértsük a halászatnak a sokféle kifogott fajra gyakorolt hatását. [Mód. 15]

(16)  Az 1224/2009/EK tanácsi rendelet(7) a többéves tervekre vonatkozó ellenőrzési és végrehajtási követelményeket határoz meg. A mélytengeri fajokra, amelyek természetüknél fogva érzékenyek a halászatra, ugyanannyi figyelmet kell fordítani az ellenőrzés szempontjából, mint azokra a védett fajokra, amelyek esetében többéves gazdálkodási tervet fogadtak el.

(17)  A mélytengeri fajok kifogását lehetővé tévő halászati engedélyek jogosultjaitól meg kell vonni a mélytengeri fajok halászatára vonatkozó engedélyüket, ha nem tartják be a vonatkozó természetvédelmi rendelkezéseket.

(18)  Az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezményt a 81/608/EGK határozattal(8) fogadták el, és 1982. március 17-én lépett hatályba. Az említett egyezmény megfelelő keretrendszert nyújt az Atlanti-óceán északkeleti részének nemzetközi vizeiben található halászati erőforrások ésszerű védelmével és a velük folytatott gazdálkodással kapcsolatos többoldalú együttműködéshez. A NEAFC-ban elfogadott gazdálkodási intézkedések az NEAFC által szabályozott fajok megóvásával és a velük folytatott gazdálkodással, valamint a veszélyeztetett tengeri élőhelyek védelmével kapcsolatos technikai intézkedésekből állnak, ideértve az elővigyázatossági intézkedéseket is.

(19)  A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az éves erőkifejtési korlátozások kísérő intézkedéseinek meghatározására, ha a tagállamok nem hoznak ilyen intézkedéseket, vagy amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállami intézkedések nem egyeztethetők össze e rendelet célkitűzéseivel vagy nem elegendőek az e rendeletben kitűzött célok elérésére.

(20)  A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek szükségesek lehetnek e rendelet nem alapvető elemeinek módosításához vagy kiegészítéséhez olyan esetekben, amikor a fogási korlátozásokat felváltó éves erőkifejtés-korlátozásokhoz kapcsolódó, a tagállamok által elfogadott kísérő intézkedések elmaradnak vagy nem bizonyulnak elégségesnek.

(21)  Ezért új szabályokat szükséges elfogadni a mélytengeri fajok Atlanti-óceán északkeleti részén végzett halászatának szabályozására, és hatályon kívül kell helyezni a 2347/2002/EK rendeletet.

(22)  A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell a releváns dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, kellő időben történő és megfelelő átadását,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Célkitűzések

E rendelet céljai a következők:

a)  a mélytengeri fajok fajokkal való fenntartható kiaknázásának gazdálkodás és fenntartható kiaknázásuk biztosítása, eközben pedig a mélytengeri halászati tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt hatásának a lehető legkisebbre csökkentése; [Mód. 16]

aa)  a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra irányuló jelentős káros hatások megelőzése és a mélytengeri halállományok hosszú távú védelme;i [Mód. 17]

b)  a mélytengeri fajokra és élőhelyükre vonatkozó tudományos ismeretek bővítése az a) pontban említett célokból;

ba)  a járulékos fogások lehető legkisebbre csökkentése és – ahol lehetséges – megelőzése; [Mód. 18]

c)  az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) által ajánlott, a halászati gazdálkodásra vonatkozó technikai intézkedések végrehajtása.

ca)  a halászati gazdálkodásra vonatkozó elővigyázatos megközelítés és az ökoszisztéma-alapú szemlélet alkalmazása annak biztosítása érdekében, hogy a mélytengeri halállományokkal való fenntartható gazdálkodást célzó uniós intézkedések összhangban álljanak az ENSZ Közgyűlése által elfogadott határozatokkal, különös tekintettel a 61/105. és a 64/72. sz. határozatra.i [Mód. 19]

2. cikk

Hatály

E rendelet az alábbi vizeken végzett halászati tevékenységekre vagy tervezett halászati tevékenységekre vonatkozik:

a)  A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) II–XI alterületeinek és a Keletközép-atlanti Halászati Bizottság (CECAF) 34.1.1, 34.1.2 és 34.2 területeinek uniós vizei; , beleértve harmadik országok lobogója alatt közlekedő és harmadik országokban lajstromozott halászhajók által végzett halászati tevékenységeket és tervezett halászati tevékenységeket ; [Mód. 20]

b)  a 34.1.1, 34.1.2 és 34.2 CECAF-területek nemzetközi vizei és

c)  a NEAFC szabályozási területe.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  E rendelet alkalmazásában a 2371/2002/EK [közös halászati politikáról szóló] …/2013/EK rendelet 3 4 . cikkének és a 734/2008/EK tanácsi rendelet(9) 2. cikkének fogalommeghatározásai az irányadók. [Mód. 21]

(2)  Ezen túlmenően e rendelet alkalmazásában:

a)  „ICES-övezetek, alterületek, körzetek és alkörzetek ”: a 218/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(10) meghatározott ICES-övezetek területek ; [Mód. 22]

b)  „CECAF-területek, alterületek és körzetek ": a 216/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(11) meghatározott CECAF- területek; [Mód. 23]

c)  „a NEAFC szabályozási területe”: az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezmény hatálya alá tartozó olyan vizek, amelyek az egyezmény szerződő feleinek halászati joghatósága alá tartozó vizeken kívül esnek;

d)  „mélytengeri fajok”: az I. mellékletben felsorolt fajok;

e)  „legveszélyeztetettebb fajok”: azok a mélytengeri fajok, amelyek az I. melléklet táblázatának harmadik oszlopában („Legveszélyeztetettebb (x)”) szerepelnek;

f)  „tevékenységcsoport”: egy bizonyos területen egy bizonyos halászeszköz segítségével végzett, bizonyos fajokra irányuló halászati tevékenységek;

g)  „mélytengeri tevékenységcsoport”: olyan tevékenységcsoport, amely az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jelek szerint mélytengeri fajok halászatára irányul.

h)  „halászati felügyelő központ”: a lobogó szerinti tagállam által létrehozott, valamint az automatikus adatfogadást és -feldolgozást, továbbá az elektronikus adatátvitelt lehetővé tevő számítógépes hardverrel és szoftverrel felszerelt műveleti központ;

i)  „tudományos tanácsadó testület”: olyan nemzetközi halászati tudományos testület, amely megfelel a kutatás-alapú tudományos szakvélemények kibocsátásával kapcsolatos nemzetközi szabványoknak;

ia)  „fenntartható kiaknázás”: valamely halállomány vagy halállománycsoport oly módon történő kiaknázása, ami helyreállítja és fenntartja a halállományoknak a legnagyobb fenntartható hozam biztosítására alkalmas szintjét, és nem fejt ki kedvezőtlen hatást a tengeri ökoszisztémákra; [Mód. 24]

j)  „legynagyobb fenntartható hozam”: az a legnagyobb fogásmennyiség, amely korlátlan ideig kifogható valamely halállományból. [Mód. 25 ]

3a. cikk

Átláthatóság, nyilvános részvétel és az igazságszolgáltatáshoz való jog

(1)  E rendelet végrehajtásakor a 2003/4/EK (12) irányelv, valamint az 1049/2001/EK (13) és a 1367/2006/EK (14) rendelet környezeti információkhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)  A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet értelmében történő mindennemű adatkezelés és döntéshozatal teljes összhangban történjen a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ-EGB-egyezménnyel („Aarhusi Egyezmény”), amelyet az Unió saját részéről a 2005/370/EK tanácsi határozattal (15) hagyott jóvá. [Mód. 26]

3b. cikk

A mélytengeri fajok és a legveszélyeztetettebb fajok meghatározása

(1)  A Bizottság … (16) -ig és azt követően kétévente felülvizsgálja a mélytengeri fajok I. mellékletben foglalt jegyzékét, beleértve a legveszélyeztetettebb fajok megjelölését is.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mélytengeri fajok I. mellékletben foglalt jegyzékének módosítására – a legveszélyeztetettebb fajok megjelölését is ideértve –, a tagállamoktól, a tudományos tanácsadó testülettől és egyéb vonatkozó információforrásokból – többek között a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös lista értékeléseiből – származó új tudományos ismeretek beépítése érdekében. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság különösen figyelembe veszi az IUCN vörös listájának kritériumait, továbbá azt is, hogy mennyire ritka fajokról van szó, azokat mennyire veszélyezteteti a kiaknázás, és hogy a tudományos tanácsadó testület a járulékos fogás értékét nulla értékben ajánlotta-e megállapítani. [Mód. 27]

II. FEJEZET

HALÁSZATI ENGEDÉLYEK

4. cikk

A halászati engedélyek típusai

(1)  Az uniós A halászhajók által végzett, mélytengeri fajokra irányuló halászati tevékenységekhez – a lobogó szerinti tagállam által kibocsátott – halászati engedélyre van szükség, amely a mélytengeri fajt mint célfajt jelöli meg. [Mód. 28]

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a halászati tevékenységek akkor irányulnak mélytengeri fajokra, ha:

a)  a mélytengeri fajokat célfajként jelölik meg a hajó halászati naptárában, vagy

b)  olyan halászeszközt tartanak a hajó fedélzetén vagy használnak a műveleti területen, amely kizárólag mélytengeri fajok fogására szolgál, vagy

c)  az I. mellékletben felsorolt, az e rendelet hatálya alá tartozó vizekben kifogott mélytengeri fajoknak a hajó parancsnoka által a hajónaplóba bejegyzett aránya megegyezik az adott halászati nap során kifogott össztömeg 10 %-ával, vagy magasabb az alább felsorolt határértékek valamelyikénél: annál .

–  az adott halászati nap során kifogott össztömeg 15%-a , vagy

–  az adott halászati nap út során kifogott össztömeg 8%-a.

A határértéket a hajó parancsnoka saját belátása szerint választhatja ki, vagy [Mód. 29]

ca)  a hajó fenékhalászati eszközét 600 méteres vagy ennél nagyobb mélységben használják. [Mód. 30]

(2a)  A c) pontban említett százalékarányok kiszámítása tekintetében az I. mellékletben szereplő, késleltetett alkalmazás tárgyát képező fajok – amint azokat a nevezett melléklet negyedik oszlopa feltünteti – ... (17) -tól/től veendők figyelembe, [Mód. 31]

(3)  Azokra az uniós halászhajók által végzett a halászati tevékenységekre, amelyek ugyan nem mélytengeri fajokra irányulnak, de amelyek során járulékos fogásként mélytengeri fajokat is kifognak, olyan halászati engedély vonatkozik, amelyen a mélytengeri fajokat járulékos fogásként tüntetik fel. [Mód. 32]

(4)  Az (1) és a (3) bekezdésben említett kétféle halászati engedélyt egyértelműen meg kell különböztetni az 1224/2009/EK rendelet 116. cikkében említett elektronikus adatbázisban.

(5)  Az (1) és (3) bekezdés ellenére a halászhajók abban az esetben foghatnak, tarthatnak a fedélzeten, rakhatnak át másik hajóra vagy rakodhatnak ki halászati engedély nélkül mélytengeri fajokat, ha a fogás mennyisége a mélytengeri fajok bármilyen összetételű vegyes fogása esetében halászati utanként nem haladja meg a 100 kg-ban megállapított határt. Az ilyen – akár megtartott, akár visszadobott – fogásokra vonatkozó adatokat, ideértve a faj szerinti összetételt, a fogás tömegét és a kifogott halak méretét is, bejegyzik a hajónaplóba, és jelentik az illetékes hatóságoknak. [Mód. 33]

5. cikk

Kapacitásgazdálkodás

(1)  Adott tagállam által kiadott, mélytengeri fajok célfajként vagy járulékos fogásként való fogását lehetővé tévő halászati engedéllyel rendelkező halászhajók bruttó tonnatartalomban és kilowattban mért teljes halászati kapacitása nem haladhatja meg az adott tagállam azon hajóinak teljes halászati kapacitását, amelyek 10 tonnányi vagy annál nagyobb mennyiségben rakodtak ki mélytengeri fajokat e rendelet hatálybalépését megelőző két év bármelyikében a 2009–2011 közötti időszakban , azt az évet figyelembe véve, amelyre a magasabb érték jellemző. [Mód. 34]

(1a)  Az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzések végrehajtása érdekében a tagállamok évente kapacitásértékelést végeznek, a [közös halászati politikáról szóló] … /2013/EU rendelet 22. cikkének megfelelően. Az értékelésről szóló, az említett cikk (2) bekezdése szerinti jelentésnek törekednie kell a strukturális többletkapacitás szegmensenkénti azonosítására, valamint a hosszú távú jövedelmezőség szegmensenkénti megbecslésére. E jelentéseket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. [Mód. 35]

(1b)  Amennyiben az 1a. cikkben említett kapacitásértékelések azt mutatják, hogy a mélytengeri állomány halászati mortalitása meghaladja az ajánlott szinteket, az adott tagállam az érintett flottaszegmensre vonatkozóan cselekvési tervet készít, és azt belefoglalja jelentésébe annak biztosítása érdekében, hogy az érintett állományban előidézett halászati mortalitás összhangban legyen a 10. cikk célkitűzéseivel.i [Mód. 36]

(1c)  Az e cikkben említett kapacitásértékeléseket és cselekvési terveket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. [Mód. 37]

(1d)  Amennyiben a mélytengeri fajokra vonatkozó halászati lehetőségeket a tagállamok egymás között elcserélik, a teljes halászati kapacitás (1) bekezdés szerinti megállapításakor az elcserélt lehetőségeknek megfelelő halászati kapacitást a lehetőséget átadó tagállamnak kell tulajdonítani. [Mód. 38]

(1e)  Az (1) bekezdéstől eltérve, a legkülső régiókban, ahol nincs kontinentális talapzat, és a mélytengeri halászati erőforrásoknak gyakorlatilag nincs alternatívája, a regionális flották számára engedélyezett a mélytengeri fajok fogását lehetővé tévő teljes halászati kapacitás, amely azonban nem haladhatja meg az egyes legkülső régiók flottáinak jelenlegi teljes halászati kapacitását. [Mód.39 ]

6. cikk

A halászatiengedély-kérelmekre vonatkozó általános követelmények

(1)  A mélytengeri fajok fogását – célfajként vagy járulékos fogásként – lehetővé tévő halászati engedély iránti valamennyi kérelem, valamint az engedély éves megújítása iránti kérelem benyújtásakor mellékelni kell – az érintett ICES- és CECAF-alterületek, -körzetek és -alkörzetek megjelölésével – a halászati tevékenységek tervezett helyszínének, a halászeszközök típusának és mennyiségének , az tevékenységek által érintett mélységi tartománynak és az egyes célfajoknak, valamint a tervezett halászati tevékenység gyakoriságának és időtartamának a leírását. Ezt az információt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. [Mód. 40]

(1a)  A halászati engedély iránti kérelmekben fel kell tüntetni az érintett halászhajók mélytengerihal-fogásait 2009 és 2011 között azon a területen, amelyre vonatkozóan a kérelmet benyújtották. [Mód. 41]

6a. cikk

A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelmére vonatkozó egyedi követelmények

(1)  A tagállamok a rendelkezésre álló legjobb tudományos és műszaki információkat, többek között a bioföldrajzi információkat használják fel annak megállapítására, hogy hol fordulnak elő veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák, vagy hol valószínű előfordulásuk. Ezenkívül a tudományos tanácsadó testület évente vizsgálatot végez azzal kapcsolatban, hogy hol fordulnak elő veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák, vagy hol valószínű előfordulásuk.

(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben említett információ alapján meghatároznak olyan területeket, ahol veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák fordulnak elő, vagy előfordulásuk valószínű, a tagállamok és a tudományos tanácsadó testület kellő időben értesítik a Bizottságot.

(3)  A Bizottság … (18) -ig a rendelkezésre álló legjobb tudományos és műszaki információk, valamint a tagállamok és a tudományos tanácsadó testület vizsgálatai és megállapításai alapján létrehozza azon területek jegyzékét, ahol veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák fordulnak elő, vagy valószínű az előfordulásuk. A Bizottság a tudományos tanácsadó testület által nyújtott tanácsadás alapján évente felülvizsgálja e jegyzéket.

(4)  A (3) bekezdés szerint meghatározott területeken be kell tiltani a fenékhalászati eszközökkel folytatott halászatot.

(5)  A (4) bekezdésben említett lezárások valamennyi uniós hajóra alkalmazandók, amennyiben ezekre nyílt tengeren kerül sor, és bármilyen hajóra, amennyiben a lezárás uniós vizeken következik be.

(6)  A (4) bekezdéstől eltérve, ha a Bizottság – hatásvizsgálat alapján és a tudományos tanácsadó testülettel folytatott konzultációt követően – úgy határoz, hogy kellő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a (3) bekezdésben említett jegyzékben szereplő valamely konkrét területen nem találhatók veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák, vagy hogy megfelelő védelmi és gazdálkodási intézkedéseket alkalmaztak annak biztosítására, hogy az adott területen ne érje jelentős káros hatás a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákat, ez esetben újból megnyithatja az érintett területet a fenékhalászati eszközökkel folytatott halászat előtt.

(7)  Amennyiben egy halászhajó halászati műveletek során veszélyeztetett tengeri ökoszisztémára utaló bizonyítékot talál, a halászatot azonnal beszünteti az érintett területen. Csak akkor folytatja a műveleteket, amikor a felfedezés helyszínétől számított minimum öt tengeri mérföld távolságban lévő alternatív területre ér.

(8)  A halászhajó a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák felfedezésétnek minden egyes esetét haladéktalanul jelenti az illetékes nemzeti hatóságoknak, amelyek pedig késedelem nélkül értesítik a Bizottságot.

(9)  A (4) és (7) bekezdésben említett területek mindaddig zárva maradnak a fenékhalászat előtt, amíg a tudományos tanácsadó testület el nem végzi a terület vizsgálatát, és levonja azt a következtetést, hogy azon nem találhatók veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák, vagy amíg megfelelő védelmi és gazdálkodási intézkedéseket nem alkalmaztak annak biztosítására, hogy az adott területen ne érje jelentős káros hatás a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákat, ezt követően a Bizottság újból megnyithatja a területet a halászat előtt. [Mód. 42]

7. cikk

A mélytengeri fajokra irányuló halászati tevékenységek során fenékhalászati eszközök használatát lehetővé tévő engedély iránti kérelemre és a halászati engedélyek megadására vonatkozó külön követelmények

(1)  A 6. cikkben megállapított követelményeken kívül a 2. cikk a) pontjában említett uniós vizeken vagy a 2. cikk b) és c) pontjában említett nemzetközi vizeken vizeken fenékhalászati eszközök használatát lehetővé tévő, a mélytengeri fajok célzott halászatára vonatkozó, a 4. cikk (1) bekezdése szerinti alapján kiadandó halászati engedély iránti valamennyi kérelemhez nyilvánosan hozzáférhető, részletes halászati tervet kell mellékelni, amely meghatározza: [Mód. 43]

a)  a mélytengeri tevékenységcsoportban mélytengeri fajokra irányuló halászati tervezett tevékenységek helyszíneit.a helyszín(eke)t az 1984-es geodéziai világrendszer szerinti koordináták segítségével kell meghatározni; , feltüntetve valamennyi érintett ICES- és CECAF-alterületet, körzetet és alkörzetet ; [Mód. 44]

b)  adott esetben a mélytengeri tevékenységcsoportban az utolsó három teljes naptári évben 2009–2011-ben végzett tevékenységek helyszíneit. Ezt a helyszínt vagy ezeket a helyszíneket amelyeket az 1984-es geodéziai világrendszernek megfelelő koordináták segítségével kell meghatározni; a koordinátáknak a lehető legpontosabban kell körülhatárolniuk a halászati tevékenységeket, feltüntetve valamennyi érintett ICES- és CECAF-alterületet, körzetet és alkörzetet; [Mód. 45] .

ba)   a halászeszközök típusait és lebocsátásának mélységét, a célzott fajok jegyzékét, a NEAFC által a halászati gazdálkodásra vonatkozóan ajánlott és a 1288/2009/EK rendelet szerinti, bevezetendő technikai intézkedéseket, valamint a tengerfenék topográfiai profiljának összetételét a tervezett halászati területen, amennyiben ezen információ még nem áll az érintett, lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére. [Mód. 46]

(1a)  Az engedélyek kiadása előtt a tagállamoknak az érintett hajók VMS-adatai alapján ellenőrizniük kell, hogy az (1) bekezdés b) pontja alapján benyújtott információk pontosak-e. Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja alapján benyújtott adatok nem egyeznek a VMS-adatokkal, az engedélyt nem adják ki. [Mód. 47]

(1b)  Az engedélyezett halászati tevékenységet az (1) bekezdés b) pontjában megállapított, meglévő halászati területekre korlátozzák. [Mód. 48]

(1c)  A halászati terv bármilyen módosítását a lobogó szerinti tagállam értékeli. A módosított halászati tervet a lobogó szerinti tagállam csak abban az esetben fogadhatja el, ha a terv nem engedélyez halászatot olyan területeken, ahol veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák fordulnak elő, vagy valószínű az előfordulásuk. [Mód. 49]

(1d)  A halászati terv be nem tartása az érintett halászhajó részére kiállított halászati engedélynek a lobogó szerinti tagállam általi visszavonását vonja maga után. [Mód. 50]

(1e)  Azok a kisüzemi halászhajók, amelyek – olyan műszaki tényezők miatt, mint az alkalmazott halászeszköz vagy a hajó kapacitása – nem alkalmasak a mélytengeri fajokból halászutanként 100 kg-nál nagyobb mennyiség kifogására, mentesülnek a halászati terv benyújtásának kötelezettsége alól. [Mód. 51]

(1f)  A mélytengeri fajokra vonatkozó halászati engedélyek megújításakor el lehet tekinteni a részletes halászati terv benyújtásától, kivéve, ha változásokat terveznek az érintett hajók halászati műveleteiben. Ebben az esetben felülvizsgált tervet kell benyújtani. [Mód. 52]

(2)  Az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján kiadott valamennyi halászati engedélyben meg kell határozni az alkalmazandó konkrét bekezdés sérelme nélkül, a fenékhalászati eszközt, valamint az engedélyezett halászati tevékenységeket arra a területre kell korlátozni, amelyben eszközökkel végzett halászathoz, amelyet olyan vizeken kívánnak végezni, ahol az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, tervezett halászati tevékenység és az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, már folyamatban lévő halászati tevékenység fedi egymást. Mindazonáltal a tervezett halászati tevékenység területe kiterjeszthető a folyamatban lévő halászati tevékenységek területén kívülre, pontja szerint 2009–2011-ben nem folyt mélytengeri halászat, a 4. cikknek megfelelő halászati engedély szükséges. Halászati engedély csak akkor adható ki , ha a tagállam a rendelkezésre álló legjobb tudományos adatok és szakvélemény alapján megállapította megvizsgálta és dokumentálta, hogy az érintett halászati tevékenységek nem gyakorolnak jelentős a kiterjesztés nem gyakorolna jelentős tengeri ökoszisztémára. Ezt az értékelést a rendelettel és a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászati gazdálkodásra vonatkozó 2008. évi nemzetközi FAO-iránymutatásokkal összhangban kell elvégezni, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. A Bizottság az érintett tagállammal és a tudományos tanácsadó testülettel konzultálva felülvizsgálja ezt az értékelést annak biztosítása érdekében, hogy minden olyan területet meghatározzanak, ahol káros hatást a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák fordulnak elő vagy valószínű az előfordulásuk, és hogy a tervezett hatáscsökkentési és gazdálkodási intézkedések elegendők a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások megelőzéséhez . [Mód. 53]

(2a)  (19) előtt csak akkor adható ki, vagy újítható meg a mélytengeri fajok fogását, többek között az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területeken lehetővé tevő halászati engedély, ha a tagállam a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény alapján megállapította és dokumentálta, hogy az érintett halászati tevékenységek nem gyakorolnának jelentős káros hatást a tengeri ökoszisztémára. Ezt az értékelést a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászati gazdálkodásra vonatkozó 2008. évi nemzetközi FAO-iránymutatásokkal összhangban – és többek között a IIa. mellékletben megállapítottaknak megfelelően – kell elvégezni, és nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. [Mód. 54]

(2b)  A tagállamok hatásvizsgálataik elvégzése során az elővigyázatos megközelítést alkalmaznak. Tilos a fenékhalászati eszközök alkalmazása azokon a területeken, ahol nem hajtottak végre hatásvizsgálatot, vagy ahol a hatásvizsgálatot nem a 2008. évi FAO-iránymutatások alapján végezték el. [Mód. 55]

(2c)  Azon területek esetében, ahol veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák jelenléte ismert vagy valószínűsíthető, csak akkor adható ki a 4. cikk szerinti halászati engedély, ha a Bizottság – a tudományos tanácsadó testülettel folytatott konzultációt követően – megállapítja, hogy kellő bizonyíték támasztja alá azt, hogy megfelelő védelmi és gazdálkodási intézkedéseket fogadtak el, amelyek garantálják a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások megelőzését. [Mód. 56]

(2d)  Új hatásvizsgálatra van szükség, amennyiben jelentős változások következnek be a meglévő, tengerfenéken folytatott halászat végrehajtásának módja vagy technológiája tekintetében, vagy új tudományos információk veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák előfordulására utalnak egy adott területen.i [Mód. 57]

(2e)  A 6. cikkben megállapított követelményeken túl a mélytengeri fajok minden – akár megtartott, akár visszadobott – fogására vonatkozó adatot, ideértve a faj szerinti összetételt, a fogás tömegét és a kifogott halak méretét is, be kell jelenteni. [Mód. 58]

8. cikk

A hajók részvétele a mélytengeri halászati adatok gyűjtésében

A tagállamok intézkedéseket hajtanak végre annak biztosítására, hogy a mélytengeri fajokra halászó valamennyi halászhajó rögzítse az ilyen fajok minden fogását, és azokat jelentse a vonatkozó illetékes hatóságnak, függetlenül attól, hogy e tevékenységüket a 4. cikk alapján kiadott halászati engedélynek megfelelően végzik-e vagy sem. [Mód. 59]

A tagállamok a 4. cikkel összhangban kiadott valamennyi halászati engedélyben meghatározzák a szükséges feltételeket annak biztosítására, hogy az érintett hajó a megfelelő tudományos intézettel együttműködve részt vegyen minden olyan adatgyűjtésben, amely kiterjed a kiadott engedély tárgyát képező halászati tevékenységekre.

A tagállamok létrehozzák az annak biztosításához szükséges rendszereket, hogy – lehetőség szerint – az összegyűjtött adatokat folyamatosan továbbítsák az érintett illetékes hatóságoknak, a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákkal kapcsolatos kockázatok mérséklése, a járulékos fogások minimálisra csökkentése, valamint „valós idejű nyomon követés” révén a jobb halászati gazdálkodás lehetővé tétele érdekében. [Mód. 60]

Az e cikkel összhangban rögzítendő és bejelentendő vonatkozó adatok a mélytengeri fajok valamennyi fogása esetében kiterjednek legalább a fogás össztömegére és a fajok szerinti megoszlásra.i [Mód. 61]

9. cikk

A fenékvonóhálókat vagy fenékhez rögzített kopoltyúhálókat használó hajók mélytengeri fajok célzott halászatára vonatkozó halászati engedélyeinek lejárta

A Bizottság ... (20) -ig a 21. cikkel összhangban értékeli a rendelet végrehajtását. A mélytengeri fajok halászatát célzó valamennyi halászeszköz használatát értékelni kell, különösen a legveszélyeztetettebb fajokra és a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásuk tekintetében. Amennyiben az értékelés azt mutatja, hogy az I. mellékletben felsorolt állományok – kivéve az I. mellékletben szereplő, a 4. cikk (1) bekezdésében (2) bekezdésének c) pontjában említett késleltetett alkalmazás tárgyát képező fajok – nem amellett a legnagyobb fenntartható hozam mellett vannak kiaknázva , amely helyreállítja és fenntartja a mélytengeri halállományoknak a legnagyobb fenntartható hozam biztosítására alkalmas feletti szintjét, és hogy a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákat nem védik a jelentős káros hatásoktól, a Bizottság … (21) + előtt javaslatot terjeszt elő e rendelet módosítására. E javaslatnak biztosítania kell, hogy a 4. cikkben említett, mélytengeri fajokra halászó, fenékvonóhálót vagy fenékhez rögzített kopoltyúhálót használó hajók halászati engedélyei lejárjanak, és ne kerüljenek megújításra, valamint hogy a fenékhalászati eszközökre, többek között a horogsoros hajókra vonatkozó halászati engedélyek legkésőbb az e rendelet hatálybalépését követő két év elteltével lejárnak. A szóban forgó időpont után a mélytengeri fajok említett halászeszközökkel történő fogására szóló halászati engedélyek nem adhatók ki és nem újíthatók meg. bármilyen szükséges intézkedést megtegyenek a legveszélyeztetettebb fajok védelme érdekében. [Mód. 62]

III. FEJEZET

HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK ÉS KÍSÉRŐ INTÉZKEDÉSEK

1. szakasz

Általános rendelkezések

10. cikk

Elvek

(1)  A halászati lehetőségeket az érintett mélytengeri fajok kiaknázásának olyan szintjén kell meghatározni, amely összhangban van amelyen biztosítható a mélytengeri fajok állományainak a legnagyobb fenntartható hozammal .hozam elérését meghaladó biomasszaszintre történő fokozatos helyreállítása, illetve e szinten tartása . Ezt a kiaknázási szintnek hozzá kell járulnia az Unió tengeri környezete jó környezeti állapotának 2020-ig való eléréséhez és fenntartásához, és a rendelkezésre álló legjobb tudományos információkon kell alapulnia. [Mód. 63]

(2)  Amennyiben a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos adatok alapján nem lehet megállapítani a legnagyobb fenntartható hozammal az (1) bekezdéssel összhangban lévő kiaknázási arányt, a halászati lehetőségeket a következőképpen kell meghatározni: [Mód. 64]

a)  ha a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos adatok lehetővé teszik a halászati gazdálkodás elővigyázatos megközelítésének megfelelő kiaknázási arányok megállapítását, az érintett halászati gazdálkodási időszakra vonatkozó halászati lehetőségek nem határozhatók meg az említett arányoknál magasabb szinten;

b)  amennyiben a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos adatok alapján nem állapíthatók meg a halászati gazdálkodás elővigyázatos megközelítésének megfelelő kiaknázási arányok, mivel egy bizonyos állomány vagy faj vonatkozásában nem áll rendelkezésre elegendő adat, az érintett halászatok tekintetében nem osztható ki halászati lehetőség. halászati gazdálkodási időszakra vonatkozó halászati lehetőség nem határozható meg az ICES megközelítésének keretében előírt arányoknál magasabb szinten az olyan állományok esetében, amelyekről nincs elegendő adat . [Mód. 65]

(2a)  Amennyiben az ICES-nek nem állt módjában megállapítani a (2) bekezdés a) vagy b) pontjának megfelelő kiaknázási arányokat, többek között a az olyan állományok vagy fajok esetében, amelyekről nincs elegendő adat, az érintett halászati területek tekintetében nem osztható ki halászati lehetőség. [Mód. 66]

(2b)  A mélytengeri fajokra vonatkozó halászati lehetőségek megállapítása során figyelembe kell venni az e halászterületeken szerzett fogások valószínű összetételét, és biztosítani kell az összes halászott faj hosszú távú fenntarthatóságát. [Mód. 67]

(2c)  A rendelkezésükre álló halászati lehetőségek kiosztása során a tagállamoknak eleget kell tenniük a közös halászati politikáról szóló … /2013/EU rendelet 17. cikkében előírt feltételeknek. [Mód. 68]

(2d)  Az igazgatási intézkedések – többek között a vegyes halfajokat halászó halászvállalkozások tekintetében az egyes célfajokra és a járulékos fajokra vonatkozó halászati lehetőségek rögzítése, a területlezárások, az időszakos tilalmak és a szelektív halászeszközök alkalmazása – kialakításának és bevezetésének célja a mélytengeri fajok járulékos fogásainak megelőzése, minimálisra csökkentése és felszámolása, valamint minden olyan faj hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása, amelyre a halászat kedvezőtlen hatást gyakorol. [Mód. 69]

10a. cikk

Védelmi intézkedések

(1)  A tagállamok halászati gazdálkodásukban az elővigyázatossági megközelítést és az ökoszisztéma-alapú szemléletet alkalmazzák, és olyan intézkedéseket fogadnak el, amelyek biztosítják a mélytengeri halállományok és a nem célfajok hosszú távú védelmét és az említett fajokkal való fenntartható gazdálkodást. Ezen intézkedések célja a kimerített állományok helyreállítása, a járulékos fogások minimálisra csökkentése, megelőzése és – adott esetben – kiküszöbölése, az ívó rajok védelme, valamint megfelelő védelem biztosítása a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák számára a jelentős káros hatásokkal szemben, illetve e hatások megelőzése. Egyes területeken az ilyen intézkedések magukban foglalhatnak bizonyos halászati tevékenységekre vagy halászeszközökre vonatkozó valós idejű, időszakos vagy állandó tilalmakat.

(2)  Ez a rendelet hozzájárul a 92/43/EGK tanácsi irányel (22) v és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányel (23) v végrehajtásához, valamint a jó környezeti állapot legkésőbb 2020-ig történő eléréséhez és fenntartásához, a legutóbb a 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (24) meghatározott előírások szerint, ideértve különösen azt, hogy a populáció életkor és méret szerinti megoszlásának az állomány jó egészségi állapotát kell mutatnia a halászott fajok valamennyi halállománya esetében, illetve ideértve az 1., 2., 3., 4., 6., 9. és 10. mutatót is. [Mód. 70]

10b. cikk

Az összes fogás kirakodásának kötelezettsége

(1)  A közös halászati politikáról szóló .../2013/EU tanácsi és parlamenti rendelet 15. cikkétől eltérve az e rendelet 4. cikkének (1) vagy (3) bekezdése alapján megadott, a mélytengeri fajokra vonatkozó halászati engedéllyel rendelkező halászhajók minden fogását – halfajok és nem halfajok egyedeit egyaránt –, függetlenül attól, hogy vonatkozik-e rájuk fogási korlátozás vagy sem, a halászhajó fedélzetére kell venni és ott kell tartani, továbbá be kell jegyezni a hajónaplóba és ki kell rakodni. A de minimis rendelkezések nem vonatkoznak az ilyen hajókra. [Mód. 71]

2. szakasz

Halászatierőkifejtés-korlátozások útján történő gazdálkodás és kísérő intézkedések [Mód. 72]

11. cikk

A halászati lehetőségek kizárólag halászatierőkifejtés-korlátozások útján történő megállapítása rögzítése [Mód. 73]

(1)  A Tanács a Szerződéssel összhangban eljárva dönthet úgy, hogy a mélytengeri fajokra vonatkozó éves halászati lehetőségeknek a halászatierőkifejtés-korlátozások és fogási korlátozások formájában történő megállapítása helyett meghatározott halászati tevékenységek tekintetében csak halászatierőkifejtés-korlátozásokat határoz meg. lehetőségeket a teljes kifogható mennyiség szerint kell megállapítani [Mód. 74]

(1a)  A teljes kifogható mennyiség előírásán kívül korlátozások vezethetők be a halászati erőkifejtés tekintetében is. [Mód. 75]

(1b)  A halászati lehetőségek (1) és (1a) bekezdések szerinti rögzítésének összhangban kell állnia a közös halászati politikáról szóló … /2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésében előírt célkitűzésekkel. [Mód. 76]

(2)  Az (1) (1a ) bekezdés alkalmazásában minden olyan, az egyes mélytengeri tevékenységcsoportokra vonatkozó halászati erőkifejtési szint, amelyet viszonyítási alapként használnak a 10. cikkben meghatározott alapelvek követéséhez szükséges kiigazítások során, az a halászati erőkifejtési szint lesz, amelyről tudományos információk/adatok alapján megállapították, hogy összhangban van az előző két naptári év a 2009–2011 közötti időszak során a megfelelő mélytengeri tevékenységcsoportok keretében ejtett fogásokkal.

Az első albekezdésben említett halászati erőkifejtési szintek értékelése tekintetében az I mellékletben szereplő, a 2. cikk (2) bekezdés c) pontjában említett késleltetett alkalmazás tárgyát képező fajok – amint azokat a nevezett melléklet negyedik oszlopa feltünteti – .... (25) -tól veendők figyelembe. [Mód. 77]

(2a)  A mélytengeri fajokra vonatkozó halászatierőkifejtés-korlátozás szintjeinek megállapításakor figyelembe kell venni a halászat ezen ágazatában megvalósított fogások valószínűsíthető összetételét, és az adott szintet úgy kell előírni, hogy képes legyen biztosítani minden halászott faj hosszú távú fenntarthatóságát. [Mód. 78]

(3)  Az (1) és (2) bekezdés alapján meghatározott halászatierőkifejtés-korlátozások az alábbiakat adják meg:

a)  azon mélytengeri tevékenységcsoport, amelyre a korlátozás a szabályozott halászeszköz típusa és mennyisége tekintetében vonatkozik, a célfaj és az egyes célállományok, a mélység és azon ICES-övezetek vagy CECAF-területek, amelyeken belül a megengedett erőkifejtés elvégezhető; és [Mód. 79]

b)  a gazdálkodáshoz használt erőkifejtési egység vagy egységek kombinációja; továbbá [Mód. 80]

ba)  az erőkifejtési szintek ellenőrzésére és az erre vonatkozó jelentéstételre szolgáló módszerek és eljárások az adott halászati gazdálkodási időszakban. [Mód. 81]

12. cikk

Kísérő intézkedések

(1)  Amennyiben a fogási korlátozásokat a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően felváltották az éves halászati erőkifejtési korlátozások, A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő hajók tekintetében az alábbi kísérő intézkedéseket tartják fenn vagy vezetik be: [Mód. 82]

a)  az erőkifejtési korlátozások hatálya alá tartozó hajók teljes fogási kapacitásának növelését megelőző olyan intézkedések , amelyek megelőzik vagy felszámolják a túlhalászást és a túlzott halászati kapacitást ;; [Mód. 83]

b)  a járulékos fogások – különösen a legveszélyeztetettebb fajok járulékos fogásainak növelését megelőző megelőzését és minimálisra csökkentését célzó intézkedések; és [Mód. 84]

c)  a visszadobás gyakorlatának hatékony megelőzésének feltételei. E feltételek minden , elsősorban a nem kívánt fajok fogásának elkerülésére vonatkoznak és megkövetelik a fedélzeten tartott összes hal kirakodására vonatkoznak kirakodását , kivéve, ha ez ellentétes lenne a közös halászati politika értelmében hatályban lévő szabályokkal, vagy ha a fajok visszadobást követő hosszú távú túlélési aránya bizonyítottan magas; . [Mód. 85]

ca)  a mélytengeri tevékenységcsoporton belül az illegális, nem szabályozott és be nem jelentett halászat megelőzését, megakadályozását és felszámolását célzó intézkedések. [Mód. 86]

(2)  Az intézkedések mindaddig hatályban maradnak, amíg szükség mutatkozik az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában bekezdésben meghatározott kockázatok megelőzésére vagy enyhítésére. [Mód. 87]

(2a)  A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott intézkedésekről. [Mód. 88]

(3)  A Bizottság a tagállamok által elfogadott kísérő intézkedések hatékonyságát elfogadásuk, majd azt követően évente után értékeli. [Mód. 89]

13. cikk

A Bizottság intézkedései a tagállamok által elfogadott kísérő intézkedések hiánya vagy elégtelensége esetén

(1)  A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 20. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a 12. cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett, az éves erőkifejtési korlátozásokat kísérő intézkedéseket határozzon meg, ha:

a)  az érintett tagállam nem értesíti a Bizottságot a 12. cikk értelmében elfogadott intézkedésekről három hónappal a halászatierőkifejtés-korlátozások e rendelet hatálybalépése után, amikor ezeket először vezetik be a fogási korlátozások helyett; [Mód. 90]

b)  a 12. cikk értelmében elfogadott intézkedések hatályukat vesztik, noha továbbra is fennáll a 12. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott kockázatok megelőzésének vagy enyhítésének a szükségessége.

(2)  A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el éves erőkifejtési korlátozásokat kísérő, a 12. cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett intézkedések meghatározása céljából, ha a 12. cikk (3) bekezdése értelmében elvégzett értékelés alapján

a)  a tagállami intézkedések nem minősülnek összeegyeztethetőnek e rendelet célkitűzéseivel; vagy

b)  a tagállami intézkedések elégtelennek minősülnek a 12. cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában meghatározott célkitűzések tekintetében.

(3)  A Bizottság által elfogadott kísérő intézkedések célja, hogy biztosítsák az e rendeletben meghatározott célok és célkitűzések elérését. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus Bizottság általi elfogadásával bármely elfogadott tagállami intézkedés hatályát veszti.

13a. cikk

Egyedi uniós intézkedések

A járulékos fogások megelőzése és minimálisra csökkentése érdekében – különös tekintettel a legveszélyeztetettebb fajok járulékos fogásaira – lehetőség van a halászfelszereléseket módosításait vagy a magas járulékos fogási arányt mutató területek valós idejű lezárásait elrendelő határozatok meghozatalára; [Mód. 91]

IV. FEJEZET

ELLENŐRZÉS

14. cikk

A többéves tervekre vonatkozó ellenőrzési előírások alkalmazása

(1)  E rendeletet az 1224/2009/EK a közös halászati politikáról szóló … /2013/EU rendelet alkalmazásában „többéves tervként” kell értelmezni. [Mód. 92]

(2)  A mélytengeri fajokat a 1224/2009/EK közös halászati politikáról szóló … /2013/EU rendelet alkalmazásában „a többéves terv hatálya alá tartozó fajoknak” és „a többéves terv hatálya alá tartozó állományoknak” kell tekinteni. [Mód. 93]

15. cikk

Kijelölt kikötők

(1)  A tagállamok kijelölik azokat a kikötőket, ahol a mélytengeri fajok 100 kg-ot meghaladó tömegben történő kirakodását vagy átrakodását végzik. A tagállamok … (26) -ig továbbítják a Bizottságnak e kijelölt kikötők jegyzékét. [Mód. 94]

(2)  A mélytengeri fajok bármilyen összetételű, 100 kg-ot meghaladó mennyiségű fogásai kizárólag a mélytengeri fajok kirakodására tagállamok által az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt kikötőkben rakodhatók ki. [Mód. 95]

(3)  Az összhang és koordináció Unió-szerte történő javítása érdekében a Bizottság intézkedéseket állapít meg a hajók, a kijelölt kikötők és a vonatkozó illetékes hatóságok számára a mélytengeri fajok kirakodásához vagy átrakodásához szükséges ellenőrzési és felügyeleti eljárásokra, valamint a kirakodási vagy átrakodási adatok feljegyzésére és bejelentésére vonatkozóan, minimumkövetelményként ideértve a fogás össztömegét és fajok szerinti összetételét is. [Mód. 96]

(4)  A mélytengeri fajokat kirakodó vagy átrakodó hajók betartják a kirakodott vagy átrakodott mélytengeri fajok össztömegének és a fogás fajok szerinti összetételének feljegyzésére és bejelentésére vonatkozó feltételeket, és megfelelnek a mélytengeri fajok kirakodásához vagy átrakodásához kapcsolódó minden ellenőrzési és felügyeleti eljárásnak. [Mód. 97]

16. cikk

Előzetes értesítés

Az 1224/2009/EK rendelet 17. cikkétől eltérve valamennyi A halászhajó hosszától függetlenül minden olyan uniós halászhajó parancsnoka parancsnokának , amely mélytengeri fajokból – tekintet nélkül az egyedek hosszára – 100 kg-os vagy afeletti tömegű fogást kíván kirakodni vagy más hajóra átrakodni , szándékáról köteles értesíteni a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságát és a kikötői hatóságot . Az 1224/2009/EK rendelet 17. cikkével összhangban, a legalább l2 méter hosszúságú halászhajó parancsnoka vagy a működtetéséért felelős bármely más személy a kikötőbe érkezés becsült idejét megelőzően legalább négy órával értesíti az illetékes hatóságokat. A fentiektől eltérően a kisebb méretű, elektronikus fogási naplóval nem rendelkező hajókat és a kisüzemi halászhajókat mentesíteni kell az értesítési kötelezettség alól. [Mód.98 ] .

17. cikk

Hajónapló-bejegyzések mély vizeken

Az 1224/2009/EK rendelet 14. és 15. cikkének sérelme nélkül, az e rendelet 4. cikk (1) vagy (3) bekezdésének megfelelő engedéllyel rendelkező halászhajók parancsnokai, mélytengeri tevékenységcsoportban való részvétel vagy 400 méternél mélyebben történő halászat esetén kötelesek elvégezni az alábbiakat:

a)  a papíralapú hajónaplóban minden egyes fogás után új vonalat húznak; vagy

b)  ha elektronikus adatrögzítési és jelentéstételi rendszert használnak, minden fogás után külön bejegyzést készítenek.

18. cikk

A halászati engedélyek visszavonása

(1)  Az 1224/2009/EK rendelet 7. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül, az e rendelet 4. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett halászati engedélyeket az alábbi esetekben esetek bármelyikében legalább egyéves időtartamra vissza kell vonni a következő esetekben : [Mód. 99]

a)  a halászati engedélyben meghatározott feltételek be nem tartása a halászeszközök használatára vonatkozó korlátozásokat, a műveletek engedélyezett helyszíneit, vagy adott esetben valamint az olyan fajokra vonatkozó fogási vagy és erőkifejtési korlátozásokat illetően, amelyek halászata megengedett; vagy [Mód. 100]

b)  tudományos megfigyelő fedélzetre vételének elmulasztása, vagy a fogásokból való, az e rendelet 19. cikkében meghatározott tudományos célú mintavétel lehetővé tételének elmulasztása,

ba)  az adatok 8. cikkel összhangban történő gyűjtésének, feljegyzésének és bejelentésének elmulasztása; [Mód. 101]

bb)  a közös halászati politika követelményeinek való megfelelés elmulasztása; [Mód. 102]

bc)  az 1005/2008/EK tanácsi rendeletben (27) meghatározott bármely eset, különösen a VII–IX. fejezet rendelkezései értelmében. [Mód. 103]

(2)  Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha az ott említett mulasztásokat vis maior okozta. [Mód. 104 ]

V. FEJEZET

ADATGYŰJTÉS ÉS MEGFELELÉS [Mód. 105]

19. cikk

Az adatgyűjtésre és jelentéstételre vonatkozó szabályok

(1)  A tagállamok minden mélytengeri tevékenységcsoportról adatokat gyűjtenek a 199/2008/EK tanácsi rendeletnek(28) megfelelően elfogadott, a biológiai, műszaki, környezeti, gazdasági és társadalmi vonatkozású adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására vonatkozóan a többéves közösségi programban és a hivatkozott rendelet alapján elfogadott egyéb intézkedések keretében meghatározott, adatgyűjtéssel és pontossággal kapcsolatos szabályoknak megfelelően. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy rendelkezésre álljanak a kifogott célfajok fogásaira és a járulékos fogásokra, valamint a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák felfedezésére vonatkozó jelentéstétel megkönnyítéséhez szükséges rendszerek. Amikor csak lehetséges, az ilyen bejelentésnek valós időben kell történnie. [Mód. 106]

(1a)  A tagállamok megfigyelési programot dolgoznak ki a mélytengeri fajok célfajok fogásaira és a járulékos fogásokra, valamint a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák felfedezésére vonatkozó megbízható, aktuális és pontos adatok, valamint az e rendelet hatékony végrehajtásához szükséges egyéb mérvadó információk összegyűjtésének biztosítása érdekében. A fenékvonóhálót vagy fenékhez rögzített kopoltyúhálót használó, mélytengeri fajok célfajként való fogására vonatkozó halászati engedéllyel rendelkező hajóknak 100%-os megfigyelési lefedettség tárgyát kell képezniük. A mélytengeri fajok fogására vonatkozó halászati engedéllyel rendelkező más hajóknak 10%-os megfigyelési lefedettség tárgyát kell képezniük. [Mód. 107]

(2)  A hajó parancsnokának, vagy a hajó működéséért felelős bármely más személynek az adott hajóhoz a tagállam által kijelölt tudományos megfigyelőt kell a fedélzetre venni, kivéve, ha ez biztonsági okokból nem lehetséges . a (4) bekezdésben meghatározott feltételekkel összhangban . A parancsnok lehetővé teszi a tudományos megfigyelő feladatainak végrehajtását. [Mód. 108]

(3)  A fedélzeti tudományos megfigyelők:

a)  elvégzik az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres adatgyűjtési feladataikat; képesítéssel rendelkeznek fedélzeti tudományos megfigyelői kötelezettségeik és feladataik végrehajtásához, és képesek azonosítani a mélytengeri ökoszisztémákban élő fajokat ; [Mód. 109]

aa)  önállóan, a hajónaplóban használt formátummal megegyező módon feljegyzi az 1224/2009/EK rendeletben előírt fogási információkat; [Mód. 110]

ab)  feljegyzi a halászati tervnek a 7. cikkben említett minden módosítását;i [Mód. 111]

ac)  dokumentálja a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák váratlan felfedezéseit, beleértve olyan információk gyűjtését is, amelyek hasznosak lehetnek a terület védelmével kapcsolatban; [Mód. 112]

ad)  feljegyzi a halászeszközök lebocsátási mélységét; [Mód. 113]

ae)  a megfigyelési időszak végét követő 20 napon belül jelentést nyújt be a zászló szerinti tagállam illetékes hatóságainak, és e jelentés másolatát a Bizottság erre vonatkozó írásos kérelmének kézhezvételétől számított 30 napon belül megküldi a Bizottságnak. [Mód. 114]

b)  meghatározzák és dokumentálják a hajó halászeszközei által fedélzetre vett kőkorallok, szarukorallok, szivacsok vagy az ugyanazon ökoszisztémához tartozó más organizmusok tömegét.

(3a)  A fedélzeti tudományos megfigyelő az alábbiak közül egyik sem lehet:

i.  azon hajó parancsnokának vagy azon hajón szolgáló tisztnek a rokona, amelyre kirendelik;

ii.  azon hajó parancsnokának az alkalmazottja, amelyre kirendelik;

iii.  alkalmazottja a parancsnok képviselőjének;

iv.  a parancsnok vagy a parancsnok képviselője által ellenőrzött társaság alkalmazottja;

v.  hozzátartozója a parancsnok képviselőjének. [Mód. 115]

(4)  Az (1) bekezdésben említett kötelezettségeiken túlmenően a tagállamok a mélytengeri tevékenységcsoport tekintetében a II. mellékletben meghatározott külön adatgyűjtési és jelentéstételi követelmények hatálya alá tartoznak.

(4a)  Az adatgyűjtés lehetővé teheti partnerségek létrehozását a tudósok és a halászok között, és hozzájárulhat a kutatáshoz a tengeri környezet, a biotechnológia, az élelmiszertudományok, a feldolgozás és a gazdaság területein. [Mód. 116]

(5)  A mélytengeri tevékenységcsoporttal összefüggésben gyűjtött adatokat – ideértve a II. mellékletnek megfelelően gyűjtött adatokat is – a 199/2008/EK rendelet III. fejezetében meghatározott adatkezelési eljárásnak megfelelően kell kezelni.

(6)  A Bizottság kérésére a tagállamok tevékenységcsoportonkénti bontásban havonta jelentést tesznek az alkalmazott erőkifejtésről és/vagy a fogásokról. E jelentéseket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. [Mód. 117]

Va.FEJEZET

PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS [Mód. 118]

19a. cikk

A halászeszközök lecserélésére nyújtott pénzügyi támogatás

(1)  A mélytengeri tevékenységcsoportban fenékvonóhálót vagy fenékhez rögzített kopoltyúhálót használó hajók az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által nyújtott pénzügyi támogatásra jogosultak halászeszközeik lecseréléséhez és a hajón ehhez kapcsolódóan elvégzett módosításokhoz, valamint a szükséges szakismeretekhez és képzéshez, feltéve, hogy az új halászeszközöknek bizonyítottan megfelelőbb a mérete és a fajszelektivitása, továbbá kisebb és korlátozott mértékű hatást gyakorolnak a tengeri környezetre és a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra, és nem növelik a hajó halászati kapacitását, a Bizottság által a megfelelő független tudományos testülettel folytatott konzultációt követően megállapítottak szerint.

(2)  A halászhajók az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által nyújtott pénzügyi támogatásra jogosultak a mélytengeri – és különösen a legveszélyeztetettebb mélytengeri – fajok nem kívánt fogásainak minimálisra csökkentése, illetve – adott esetben – kiküszöbölése céljából.

(3)  Ugyanazon uniós halászhajónak egynél többször nem ítélhető oda támogatás.

(4)  Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által nyújtott pénzügyi támogatáshoz való hozzájutás feltétele e rendeletnek, a közös halászati politikának, valamint az uniós környezetvédelmi jognak való teljes körű megfelelés. [Mód. 119]

VI. FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK

20. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)  A Bizottság határozatlan időre ... (29) -től számított hároméves időtartamra szóló felhatalmazást kap a 3b cikk (2) bekezdésében és a 13. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hároméves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. [Mód. 120]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3b cikk (2) bekezdésében és a 13. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 3b cikk (2) bekezdésében és a 13. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az említett jogi aktusról szóló értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.

VII. FEJEZET

ÉRTÉKELÉS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. cikk

Értékelés

(1)  E rendelet hatálybalépését követő hat éven belül A Bizottság (30) -ig a tagállamok jelentései és az e célból kért tudományos szakvélemény alapján értékeli az e rendeletben meghatározott intézkedések hatását, és meghatározza, hogy milyen mértékben teljesültek az 1. cikk a) és b) pontjában cikkben említett célkitűzések. [Mód. 121]

(2)  Az értékelésnek az alábbi területeken megfigyelhető tendenciákra kell összpontosítania:

a)  azok a hajók, amelyek a tengerfenékre kisebb hatást gyakorló halászeszközök használatára álltak át, valamint a visszadobási szintjük alakulása ; nem kívánt fogások megelőzése, minimálisra csökkentése és – ha lehetséges – teljes felszámolása tekintetében elért haladás ; [Mód. 122]

b)  az egyes mélytengeri tevékenységcsoportokban tevékenységet folytató hajók működési tartománya;

c)  a tagállamok által a tudományos testületeknek állományfelmérés céljából, vagy pedig a Bizottságnak különleges adatlehívások esetében szolgáltatott adatok teljessége és megbízhatósága;

d)  azok a mélytengeri halállományok, amelyek tekintetében javult a tudományos szakvélemények színvonala;

e)  azok a halászatok, amelyekben gazdálkodás csak halászatierőkifejtés-korlátozások alapján folyik, és a visszadobás gyakorlatának megszüntetése és a legveszélyeztetettebb fajok kifogásának csökkentése érdekében hozott kísérő intézkedések hatékonysága. [Mód. 123]

ea)  a 7. cikkel összhangban elvégzett hatásvizsgálatok minősége;i [Mód. 124]

eb)  az e rendelet végrehajtása tekintetében közvetlenül érintett, az Unióban található hajók és kikötők száma; [Mód. 125]

ec)  a mélytengeri halállományok hosszú távú fenntarthatóságának és a nem célfajok – különösen a legveszélyeztetettebb fajok – járulékos fogásai megakadályozásának biztosítása érdekében megállapított intézkedések hatékonysága; [Mód. 126]

ed)  a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák milyen mértékben részesültek hatékony védelemben az engedélyezett halászati tevékenységeknek a mélytengeri fajok meglévő halászati övezeteire való korlátozása, területlezárások, az ú.n. „eltávolodási szabály” és/vagy egyéb intézkedések révén; [Mód. 127]

ee)  a 600 méteres mélységre vonatkozó korlátozás alkalmazása. [Mód. 128]

(2a)  A Bizottság az (1) és (2) bekezdésben említett értékelés alapján ... (31) -ig adott esetben javaslatokat terjeszt elő az e rendelet módosítása tekintetében. [Mód. 129]

22. cikk

Átmeneti intézkedések

A 2347/2002/EK irányelv alapján kiadott különleges halászati engedélyek addig maradnak érvényesek, amíg fel nem váltják őket az e rendelet alapján kiadott, mélytengeri fajok fogását lehetővé tévő halászati engedélyek, de 2012. szeptember 30. (32) után mindenképpen érvényüket vesztik. [Mód. 130]

23. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)  A 2347/2002/EK rendelet hatályát veszti.

(2)  A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendelet III. mellékletében szereplő megfelelési táblázattal összhangban az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

24. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I.melléklet

1. szakasz: Mélytengeri fajok

Tudományos név

Közönséges név

Legveszélyez-

tetettebb (x)

A 2. cikk (2) bekezdés

c)  pontjának késleltetett

alkalmazása

Centrophorus granulosus

Centrophorus squamosus

Centroscyllium fabricii

Centroscymnus coelolepis

Centroscymnus crepidater

Dalatias licha

Etmopterus princeps

Apristurus spp..

Chlamydoselachus anguineus

Deania calcea

Nyelőcápa

Érdes nyelőcápa

Szürke tüskéscápa

Portugál cápa

Hosszúorrú tüskéscápa

Búvárcápa

Nagy lámpáscápa

Mélyvízi macskacápák

Galléroscápa

Madárcsőrű tüskéscápa

x

x

x

x

x

x

x

x

Galeus melastomus

Galeus murinus

Hexanchus griseus

Etmopterus spinax

Oxynotus paradoxus

Scymnodon ringens

Somniosus microcephalus

Fűrészfarkú cápa

Egércápa

Hatkopoltyús szürkecápa

Bársonyoshasú lámpáscápa

Vitorlás disznócápa

Spanyol tüskéscápa

Grönlandi cápa

Alecocephalidae

Alepocephalus Bairdii

Alepocephalus rostratus

Tarfejűhalfélék

Baird tarfejű hala

Kopaszhal

Aphanopus carbo

Fekete abroncshal

Argentina silus

Aranylazac

Beryx spp.

Tízujjú nyálkásfejűhalak

Chaceon (Geryon) affinis

Mélytengeri vörös tarisznyarák

x

Chimaera monstrosa

Hydrolagus mirabilis

Rhinochimaera atlantica

Tengeri macska

Nagyszemű tengeri macska

Hosszúorrú tengeri macska

x

x

x

Coryphaenoides rupestris

Gránátoshal

Epigonus telescopus

Izzószemű hal

x

Helicolenus dactylopterus

Rózsás álsügér

Hoplostethus atlanticus

Atlanti tükörhal

x

Macrourus berglax

Észak-atlanti gránátoshal

Molva dypterigia

Kék menyhal

Mora moro

Antimora rostrata

Lágyhal

Lila tőkehal

x

x

Pagellus bogaraveo

Nagyszemű vörösdurbincs

Phycis blennoides

Villás tőkehal

Polyprion americanus

Roncssügér

Reinhardtius hippoglossoides

Grönlandi laposhal

Cataetyx laticeps

x

Hoplostethus mediterraneus

Csillagosszemű hal (rózsaszínű)

x

Macrouridae

kivéve a Coryphaenoides rupestrist és a Macrourus berglaxot

Gránátoshalak

kivéve a gránátoshalat és az észak-atlanti gránátoshalat

Nesiarchus nasutus

Notacanthus chemnitzii

Tüskéshátú hal

Raja fyllae

Raja hyperborean

Raja nidarosiensus

Fylla-rája

Sarki rája

Norvég rája

x

Trachyscorpia cristulata

Tüskés (mélytengeri) skorpióhal

2. szakasz: A fentieken kívül a NEAFC által szabályozott fajok

Brosme brosme

Norvég menyhal

Conger conger

Tengeri angolna

Lepidopus caudatus

Villásfarkú abroncshal

x

Lycodes esmarkii

Norvég farkasangolna

Molva molva

Északi menyhal

Sebastes viviparus

Kis álsügér (Norvég tőkehal)

[Mód. 131]

II.melléklet

Az adatgyűjtésre és jelentéstételre vonatkozó, a 18. cikk (4) bekezdésében említett külön szabályok

1.  A tagállamok biztosítják, hogy a mind uniós, mind nemzetközi vizekből álló területekkel kapcsolatban gyűjtött adatokat tovább bontják olyan módon, hogy vagy az uniós vizekre, vagy pedig a nemzetközi vizekre vonatkozzanak.

2.  Amennyiben a mélytengeri tevékenységcsoportban végzett tevékenység és ugyanazon terület valamely másik tevékenységcsoportjában folytatott tevékenység között átfedés van, az előbbivel kapcsolatos adatgyűjtést el kell különíteni az utóbbival kapcsolatos adatgyűjtéstől.

3.  A visszadobásokból minden mélytengeri tevékenységcsoportban mintát kell venni. A kirakodásokból és visszadobásokból történő mintavételnek az I. mellékletben felsorolt valamennyi fajra, és a tengerfenék ökoszisztémájához tartozó fajokra is ki kell terjedniük, például a mélytengeri korallokra, szivacsokra, vagy az ugyanazon ökoszisztémához tartozó más organizmusokra.

4.  Amennyiben az alkalmazandó többéves adatgyűjtési terv előírja a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatok gyűjtését – a vonóhálós halászattal töltött órák és a passzív halászeszközök merítési ideje vonatkozásában –, a tagállam az alábbi kiegészítő adatokat gyűjti, amelyeket kérésre kész bemutatni az ilyen halászati erőkifejtési adatokkal együtt:

a)  a halászati tevékenységek végzésének földrajzi helye fogásonként a hajómegfigyelési rendszerből a hajó által a halászati felügyelő központnak továbbított adatok alapján;

b)  azon halászati mélységek, amelyekben a halászeszközöket telepítik, ha a hajóra elektronikus hajónapló segítségével történő jelentéstétel vonatkozik. A hajó parancsnokának a halászati mélységet a szabványosított jelentéstételi formátumnak megfelelően kell bejelentenie.

4a.  A Bizottság biztosítja, hogy az adatgyűjtést megfelelő időben, az összes tagállamban harmonizált módon elvégzik, továbbá hogy az adatok pontosak, megbízhatóak és átfogóak. [Mód. 132]

4b.  A Bizottság biztosítja az összegyűjtött adatok biztonságos tárolását és a nyilvánosság számára történő közzétételét, kivéve rendkívüli körülmények fennállása esetén, amikor megfelelő védelemre és titoktartásra van szükség, és ha az ilyen megszorítás indokait bejelentették. [Mód. 133]

IIa.melléklet

A 7. cikk (2) bekezdésében említett hatásvizsgálatok

A mélytengeri halászati tevékenységeket meghatározó, a 7. cikk (2) bekezdésében említett hatásvizsgálatok többek között a következőkre irányulnak:

1.  az alkalmazott halászat típusa(i), ideértve a hajók és halászeszközök fajtáit, a halászterületeket és a tevékenységek által érintett mélységi tartományt, az egyes célfajokat és a járulékos fogásként nagy valószínűséggel kihalászható fajokat, a halászati erőkifejtés szintjét és a halászat időtartamát;

2.  a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos adatok a halállományok aktuális állapotáról, valamint kiindulási alapnak tekinthető és a leendő változásokkal összehasonlítható információk a halászterületen található ökoszisztémákról és élőhelyekről;

3.  olyan veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák azonosítása, leírása és feltérképezése, amelyek jelenléte ismert vagy valószínű;

4.  a tevékenység hatásainak azonosításához, leírásához és értékeléséhez használt adatok és módszerek, az ismeretbeli hiányosságok feltárása, valamint az értékelésben ismertetett információk bizonytalansági fokának megállapítása;

5.  a halászati tevékenységek által kiváltott valószínű hatások előfordulásának, mértékének és időtartamának megállapítása, leírása és értékelése, ideértve a halászati tevékenységek halmozott hatásait is, különösen a halászterületen található veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra és a lassan visszapótlódó halászati erőforrásokra nézve;

6.  a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatások megelőzését célzó, valamint a lassan visszapótlódó halászati erőforrások hosszú távú védelmét és az azokkal való fenntartható gazdálkodást biztosító, javasolt óvintézkedések és gazdálkodási intézkedések, továbbá a halászati műveletek hatásainak nyomon követésére szolgáló intézkedések. [Mód. 134]

(1)HL C 133., 2013.5.9., 41.o.
(2) Az Európai Parlament 2013. december 10-i álláspontja.
(3)A Tanács 2371/2002/EK rendelete (2002. december 20.) a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról (HL L 358., 2002.12.31., 59. o.)
(4)A Tanács 2347/2002/EK rendelete (2002. december 16.) a mélytengeri állományok halászatára vonatkozó különleges hozzáférési követelmények és kapcsolódó feltételek megállapításáról (HL L 351., 2002.12.28., 6. o.)
(5) Az Európai Parlament és a Tanács …/2013/EU rendelete (…) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet, valamint a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L …).
(6)HL L 347., 2009.12.24., 6. o.
(7)Tanács 1224/2009/EK rendelete ( 2009. november 20. ) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.)
(8) A Tanács határozata (1981. július 13.) az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 227., 1981.8.12., 21. o.)
(9)A Tanács 734/2008/EK rendelete ( 2008. július 15. ) a veszélyeztetett nyílt tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök káros hatásával szembeni védelméről (HL 201., 2008.7.30., 8. o.)
(10)Az Európai Parlament és a Tanács 218/2009/EK rendelete ( 2009. március 11. ) az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 70. o.)
(11)Az Európai Parlament és a Tanács 216/2009/EK rendelete ( 2009. március 11. ) az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 1. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.)
(14) Az Európai Parlament és a Tanács a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhus-i Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 2006. szeptember 6-i 1367/2006 rendelete (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.)
(15) 2005. február 17- i 2005/370/EK tanácsssi határozat (HL L 124., 2005.5.17., 1. o.)
(16) Kérjük, illessze be a rendelet hatálybalépésének dátumát.
(17) Kérjük, illessze be a dátumot: öt évvel a rendelet hatálybalépését követően.
(18) Kérjük, illessze be az e rendelet hatálybalépését egy évvel követő dátumot.
(19) Kérjük, illessze be az e rendelet hatálybalépését követő két évnek megfelelő dátumot.
(20) HL:Kérjük, illessze be a dátumot: négy évvel a rendelet hatálybalépését követően.
(21)+ HL: Kérjük, illessze be a dátumot: öt évvel a rendelet hatálybalépését követően.
(22) A Tanács 92/43/EGK Irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről(HL L 206., 1997.22., 7. o.).
(23) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve ( 2009. november 30. ) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7.o.).
(24) A tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).
(25) Kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépését követő öt év.
(26) Kérjük, illessze be a dátumot: E rendelet hatályba lépését követő 60 napon belül.
(27) A Tanács 1005/2008/EK rendelete ( 2008. szeptember 29. ) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, (HL L 286., 2008.10.29., 1.o.).
(28)A Tanács 199/2008/EK rendelete ( 2008. február 25. ) a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról (HL L 60, 2008.3.5., 1. o.)
(29) HL: Kérjük, illessze be e rendelet hatálybalépésének időpontját.
(30) HL: Kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépését négy évvel.
(31) HL: Kérjük, illessze be a dátumot: öt évvel e rendelet hatálybalépését követően.
(32) HL: Kérjük, illessze be dátumot: e rendelet hatálybalépését egy évvel.

Utolsó frissítés: 2016. július 12.Jogi nyilatkozat