Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2013/2194(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0066/2014

Előterjesztett szövegek :

A7-0066/2014

Viták :

PV 25/02/2014 - 4
CRE 25/02/2014 - 4

Szavazatok :

PV 25/02/2014 - 5.21

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2014)0130

Elfogadott szövegek
PDF 246kWORD 92k
2014. február 25., kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Az egységes piac irányítása
P7_TA(2014)0130A7-0066/2014

Az Európai Parlament 2014. február 25-i állásfoglalása az egységes piacnak a 2014-es európai szemeszter keretében történő irányításáról (2013/2194(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel „A 2014. évi éves növekedési jelentés” című, 2013. november 13-i bizottsági közleményre (COM(2013)0800) és az „Egységes piac a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében: Az elért eredmények és a tagállamokban még fennálló akadályok elemzése – Hozzájárulás a 2014. évi éves növekedési jelentéshez” című bizottsági jelentésre (COM(2013)0785), valamint a hozzá csatolt, „Nemzetközi értékláncok az Unión belül és azon kívül” című háttérelemzésre,

–  tekintettel a „Helyzetkép az egységes piaci integrációról, 2013 – Hozzájárulás a 2013. évi éves növekedési jelentéshez” című első, 2012. november 28-i bizottsági jelentésre (COM(2012)0752),

–  tekintettel „A második egységes piaci intézkedéscsomag – Együtt egy újfajta növekedésért” című, 2012. október 3-i bizottsági közleményre (COM(2012)0573),

–  tekintettel „Az egységes piac jobb irányítása” című, 2012. június 8-i bizottsági közleményre (COM(2012)0259),

–  tekintettel „Az egységes piac megvalósítása – Éves irányítási felülvizsgálat 2011” című, 2012. február 24-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2012)0025),

–  tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez – Együtt egy újfajta növekedésért” című, 2011. április 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel a 2013. július 4-én közzétett online egységes piaci eredménytáblára,

–  tekintettel a 26. belső piaci eredménytáblára (2013. február),

–  tekintettel az Európai Tanács 2013. június 27–28-i következtetéseire,

–  tekintettel a Versenyképességi Tanácsnak az intelligens szabályozásról szóló, 2013. május 29–30-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Tanács 2013. március 14–15-i következtetéseire,

–  tekintettel a Versenyképességi Tanácsnak a 2013. évi éves növekedési jelentésről és az egységes piaci intézkedéscsomagról szóló, 2013. február 18–19-i tanácskozásaira,

–  tekintettel az egységes piac irányításáról szóló, 2013. február 7-i, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó állásfoglalására(1) és a Bizottság 2013. május 8-án elfogadott, erre adott válaszára,

–  tekintettel a 2013. október 24–25-i Európai Tanács következtetéseire,

–  tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag – A növekedés érdekében teendő következő lépések” című, 2012. június 14-i állásfoglalására(2) és a Bizottság 2012. szeptember 26-án elfogadott, erre adott válaszára,

–  tekintettel az egységes piacon belüli irányításról és partnerségről szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására(3) ,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A7-0066/2014),

A.  mivel a 2013. évi éves növekedési jelentés elindította az európai szemeszter harmadik ciklusát, amely ezúttal első alkalommal foglal magában éves jelentést az egységes piac integrációjának állapotáról;

B.  mivel a fenntartható és inkluzív növekedéshez elengedhetetlen a fokozottan versenyképes szociális piacgazdaságon alapuló hatékony és jól működő egységes piac;

C.  mivel a Parlament kérte az egységes piac pillérének teljes körű felvételét az európai szemeszter ciklusába;

D.  mivel az egységes piac jobb irányításának a kapcsolódó irányelvek és rendeletek hatékonyabb és gyorsabb átültetésének és végrehajtásának biztosítására kell irányulnia, különösen akkor, ha azok kulcságazatként azonosított területekhez kötődnek;

E.  mivel az európai szemeszter keretében indított nemzeti reformprogramok minősége igen változatos tartalmuk, átláthatóságuk és megvalósíthatóságuk tekintetében;

F.  mivel az egységes piacra úgy kell tekinteni, mint amely szorosan kapcsolódik más horizontális szakpolitikai területekhez, így például a fogyasztók és munkavállalók védelméhez, a szociális jogokhoz, a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődéshez;

G.  mivel az első és második egységes piaci intézkedéscsomag egy gondosan felépített horizontális stratégiát képvisel, olyan kézzelfogható jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket irányozva elő, amelyek képesek az egységes piac kihasználatlan fejlődési potenciáljának kamatoztatására és az egységes piac akadályainak felszámolására;

H.  mivel a Bizottság a szolgáltatásokat, a pénzügyi szolgáltatásokat, a közlekedést, az energiát és a digitális piacot jelölte meg olyan kulcsterületként, ahol az egységes piac működésének javítására, illetve annak elmélyítésére van szükség; mivel e területek meghatározására szolgáló módszert rendszeres értékelésnek és felülvizsgálatnak kell alávetni, figyelembe véve a növekedési célokat és kilátásokat, valamint a polgárok, köztük különösen a fogyasztók, a szakemberek és a munkavállalók biztonságának garantálásához szükséges kritériumokat;

I.  mivel még nem sikerült kialakítani az internetes és hírközlési szolgáltatások teljesen működőképes egységes európai digitális piacát; mivel a digitális szolgáltatások szabad mozgását és a határokon átnyúló e-kereskedelmet ma hátráltatja a nemzeti szintű szabályok töredezettsége; mivel az európai vállalatok és közszolgáltatások gazdasági és társadalmi előnyre fognak szert tenni a fejlett ikt-szolgáltatások és -alkalmazások használatának köszönhetően;

J.  mivel a hozzáférhető és hatékony európai közlekedési infrastruktúra, egy nagyra törő európai iparpolitika és az egységes energiapiac kialakítása – amelynek egyaránt célja az uniós vállalkozások versenyképességének támogatása, valamint a háztartások és fogyasztók részére az egyetemes és megfizethető energiaellátás biztosítása – létfontosságú az Európai Unió egységes piaca szempontjából; mivel következésképpen e területeken kiemelt intézkedéseket kell meghatározni;

Európai szemeszter

1.  ismételten felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg az egységes piac irányítását azáltal, hogy az európai szemeszter sajátos pilléreként létrehozza az egységes piac éves irányítási ciklusát, amelynek részét képezi a belső piaci eredménytábla, az éves növekedési jelentés keretében az egységes piaci integrációra vonatkozó éves jelentés, az Európai Tanács iránymutatása a tagállamok számára, az egységes piaci iránymutatások végrehajtására irányuló nemzeti cselekvési tervek és a kifejezetten e célból kidolgozott országspecifikus ajánlások; továbbá felszólítja a Bizottságot, hogy teljes mértékben vegye figyelembe a növekedés kulcsfontosságú területeit – azaz a szolgáltatási, az energia- és a közlekedési ágazatot, illetve az egységes digitális piacot –, valamint az I. és a II. egységes piaci intézkedéscsomag intézkedéseit;

2.  hangsúlyozza, hogy az egységes piacot az európai szemeszter harmadik pilléreként kell meghatározni annak érdekében, hogy a reálgazdasággal kapcsolatban világos prioritások fogalmazódjanak meg; úgy véli, hogy e prioritások meghatározása és teljesítése elengedhetetlen a növekedés serkentéséhez, valamint az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése és a jelenleg fennálló helyzet közötti szakadék áthidalásához, miközben biztosítja a tagállamok közötti gazdasági konvergenciát az euróövezeten belül és kívül egyaránt, valamint az Unió kulcsfontosságú térségeiben és peremterületein;

3.  emlékeztet azon véleményére, miszerint az egységes piac integrációjának állapotáról szóló első jelentés elégtelennek és hiányosnak bizonyult; ezért úgy véli, hogy a jövőbeli jelentéseknek világosabban meg kell fogalmazniuk az egyes tagállamok aktuális hiányosságait, egyértelműbb útmutatást kell nyújtaniuk a lehetséges megoldásokra és a várható előnyökre vonatkozóan, valamint hatékony eszközöket kell javasolniuk a növekedés és a versenyképesség serkentésére, ezáltal pedig a munkahelyteremtésre is, ami így együttesen kézzelfogható választ adna a jelenlegi társadalmi és gazdasági válságra;

4.  üdvözli az egységes piaci integráció 2014. évi helyzetéről szóló bizottsági jelentést (COM(2013)0785)), és határozottan támogatja a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy jobban beépítse az egységes piac szempontjait az európai szemeszter megfontolásaiba; üdvözli, hogy az egységes piac 2014. évi helyzetéről szóló jelentés foglalkozik néhány, a tagállamok által hozott intézkedésekkel kapcsolatos konkrét kérdéssel; mindazonáltal úgy véli, hogy a jelentésből még hiányzik a meghozott intézkedések hatékonyságának, valamint az elért haladás és a tényleges szakpolitikai eredmények minőségi értékelése; felszólít az országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatos, az egységes piaci integrációt elemző eszköz kidolgozására az európai szemeszter egységes piaci pillérének keretében; úgy véli, hogy az elemző eszköz a belső piaci eredménytábla további kiegészítése lehetne;

5.  úgy véli, hogy nagyobb fokú horizontális koordinációra és összehangoltságra van szükség az egységes piac szempontjából lényeges jogalkotási javaslatok előkészítésében; úgy véli, hogy az egységes piac irányítása során kellőképpen figyelembe kell venni valamennyi érdekelt fél igényeit, a szociális partnereket, a civil társadalmat és az egyéb érdekelteket pedig hathatósabban és korábban be kell vonni az intézkedések kidolgozásába, elfogadásába, végrehajtásába és nyomon követésébe a növekedés serkentése és a polgárok jogainak érvényesítése érdekében az egységes piacon;

6.  hangsúlyozza, hogy a javaslatok Bizottság általi elfogadása előtt átfogó konzultációkat és alapos hatásvizsgálatokat kell végezni; hangsúlyozza, hogy a bizottsági javaslatoknak összhangban kell állniuk az intelligens és célravezető szabályozás elveivel, tartalmazniuk kell a kkv-kra gyakorolt hatások értékelését, valamint rendelkezniük kell a Bizottság saját hatásvizsgálati testületének jóváhagyásával; hangsúlyozza továbbá, hogy a hatásvizsgálatoknak fel kell mérniük az új jogszabály növekedési kilátásokra és Európa versenyképességére gyakorolt hatásait;

7.  úgy véli, hogy az európai szemeszter gyakorlatának egy mélyrehatóbb demokratikus folyamatba kell ágyazódnia, ahol a nemzeti parlamentek fokozottabb részvétele mellett az Európai Parlament előjogait is megerősítik;

8.  úgy véli, hogy e folyamat során kiadott országspecifikus ajánlásoknak figyelembe kell venniük az egyes tagállamok által tett előrelépéseket, az egységes piaci jogszabályok végrehajtására irányuló nemzeti intézkedéseknek pedig nem feltétlenül kell egy univerzális megközelítést követniük, hanem inkább növelniük kell a meghozott intézkedések hatékonyságát és a végrehajtott szakpolitikák kézzelfogható eredményeit;

9.  kéri, hogy az európai szemeszter következő, 2014. évi ciklusában az országspecifikus ajánlások a 2013. évieknél sokkal határozottabban és pontosabban tükrözzék az egységes piaci integráció helyzetéről szóló jelentés megállapításait;

10.  úgy véli, hogy az európai szemeszter harmadik, az egységes piac integrációjára hivatott pillérének az elsőbbséget élvező politikák és intézkedések azonosítására kell irányulnia a reálgazdaság ösztönzése és újjáélesztése érdekében; úgy véli, hogy e cél csak akkor teljesülhet eredményesen, ha valamennyi uniós intézmény következetesen magáénak vallja és támogatja azt; ezen okból ösztönzi a Versenyképességi Tanács munkájának célirányos megszervezését, hogy az kifejezetten a reálgazdaság szempontjából lényeges prioritások európai szemeszterben való érvényesítésére összpontosítson;

Kulcságazatok

11.  úgy véli, hogy a Bizottság által meghatározott kulcságazatok – szolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások, közlekedés, energia és digitális piac – továbbra is döntő fontosságúak az egységes piac teljes körű integrációja szempontjából; továbbá úgy véli, hogy az újbóli növekedés érdekében ezen ágazatokra irányuló következetes és integrált iparpolitika újraindításának egyúttal magában kell foglalnia a polgári jogok, köztük a fogyasztói és munkavállalói jogok fokozott védelmét célzó erőfeszítéseket, továbbá – uniós ösztönzők révén – a beruházások, valamint a finanszírozáshoz, a kutatás-fejlesztéshez és a felsőoktatási támogatáshoz való hozzáférés előmozdítása érdekében a tudáson és az innováción alapuló versenyképességi modellt;

12.  sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy valódi európai iparpolitikát; úgy véli, hogy az újraiparosításra az Uniónak ágazatközi prioritásként kell tekintenie; úgy véli, hogy az új iparpolitikának magában kell foglalnia az egységes piaci szabályok érvényesítését, az egységes piac külső dimenziójára vonatkozó átfogó stratégiát, külön kiemelve az egységes fogyasztóvédelmi politikákat, valamint a tőke és az infrastruktúrák fokozott elérhetőségét annak érdekében, hogy növeljék a vállalkozások versenyképességét, és elősegítsék a globális piacokhoz való hozzáférésüket;

13.  hangsúlyozza, hogy az egységes piac a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása előtti akadályok felszámolásával nagyobb mozgásteret tesz lehetővé a vállalkozások számára, ezáltal növelve az innovációra, a beruházásra, a termelékenység fokozására és a munkahelyteremtésre irányuló képességeiket;

14.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő részletes cselekvési tervet a teljes mértékben integrált és összekapcsolt egységes energiapiac megvalósítására irányuló intézkedésekre vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy átlátható és összevethető energiaárakat kell biztosítani a fogyasztók számára, és ezzel párhuzamosan garantálni kell a fogyasztók, köztük a kiszolgáltatott fogyasztók védelmét; hangsúlyozza, hogy az energiainfrastruktúrán belül jelentős beruházásokra van szükség, és úgy véli, hogy a közüzemi ágazatoknak lépést kell tartaniuk az energiaágazatban bekövetkező fejlődéssel;

15.  hangsúlyozza, hogy az infrastruktúra fejlesztése – különös tekintettel a határokon átnyúló összeköttetésekre és az interoperabilitásra – elengedhetetlen az egységes piac hatékony működéséhez; úgy véli, hogy az egységes, összekapcsolt és hatékony európai közlekedési rendszer létfontosságú az áruk, személyek és szolgáltatások egységes piacon belüli szabad mozgásához; úgy véli, hogy a további beruházások szükségesek e célkitűzések eléréséhez, és újólag megerősíti, hogy e projektek esetében a pénzügyi eszközök széles körét kell alkalmazni;

16.  hangsúlyozza, hogy fontos a hatályos jogszabályok és a további bizottsági javaslatok következetes végrehajtása hozzásegítheti Európát belső piac nyújtotta lehetőségek teljes kihasználásához; felszólít az egységes digitális piacra vonatkozó olyan hatékony szakpolitika kialakítására, amelynek köszönhetően az európai online szolgáltatások fokozottan versenyképessé, határokon átnyúló helyzetekben eredményesebbé és átláthatóbbá válnak, a hozzáférhetőség és a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása mellett; hangsúlyozza a célzott beruházások fontosságát, és megállapítja, hogy az összekapcsolt kontinensre vonatkozó javaslat megvalósítása hozzá fog járulni a tagállamok közötti árkülönbségeknek a távközlési ágazatban zajló verseny ösztönzésével történő csökkentéséhez;

17.  felhív a fogyasztóügyi stratégia ambiciózus végrehajtására, ideértve a jogalkotási és programozási intézkedéseket is, a fogyasztóvédelem és az egységes piacba vetett bizalom megerősítése, a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása, a felelősségteljes átlagfogyasztói magatartás ösztönzése és a kiszolgáltatott fogyasztók védelmének növelése érdekében;

18.  úgy véli, hogy a kkv-k finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférése hozzájárulna a likviditási nehézségek enyhítéséhez és a kkv-k működő tőkéjének növeléséhez; üdvözli, hogy a 2014. évi éves növekedési jelentésben és az egységes piaci integráció helyzetéről szóló jelentésben a Bizottság által meghatározott prioritások között a kkv-knak nyújtandó alternatív finanszírozási formák fejlesztése előkelő helyet foglal el; határozottan támogatja a kkv-knak szánt speciális kötvények és tőzsde bevezetésének célkitűzését, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék meg a gyakorlati lépéseket e cél megvalósítása érdekében; támogatja továbbá a mikrohitelezés növelése és a szociális vállalkozás fellendítése érdekében tett nemzeti erőfeszítéseket kiegészítő uniós szintű kezdeményezéseket, többek között a fejlesztési bankok abban való támogatását, hogy a kereskedelmi bankok által kínáltnál alacsonyabb kamatú kölcsönöket kínáljanak; említést tesz a kkv-k COSME és Horizont 2020 program útján való támogatásának különös jelentőségéről;

19.  hangsúlyozza az egységes piac működését gátló, a lakossági pénzügyi piaci szolgáltatások széttagoltságából fakadó akadályok jelentőségét, amelyekre az egységes piaci integráció helyzetéről szóló jelentésében a Bizottság is rámutat, különösen a bankkölcsönök nagymértékben eltérő kamataival kapcsolatban, amelyek jelentős hatással vannak a fogyasztókra, a háztartásokra és a kkv-kra; meggyőződése, hogy ezek a különbségek akadályozzák a finanszírozáshoz való hatékony hozzáférést és kedvezőtlenül hatnak a reálgazdaságra; aggodalmát fejezi ki a fogyasztók negatív értékelése miatt a lakossági pénzügyi szolgáltatások széttagoltságával és alulteljesítésével kapcsolatban, különösen a bankszámlák, a jelzáloghitelek, a magánnyugdíjak és az értékpapírok tekintetében;

20.  úgy véli, hogy a pénzügyi szolgáltatások szabályozásának jobb tájékoztatást, fokozottabb védelmet és hatékony jogorvoslatot kell lehetővé tennie a fogyasztók számára; hangsúlyozza, hogy gyorsan és eredményesen le kell zárni a fogyasztói és lakossági pénzügyi szolgáltatások piacára vonatkozó jogalkotási javaslatok terén végzett munkát, különösen ami a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összevethetőségét, a fizetésiszámla-váltást és az alapszintű fizetési számlákhoz való hozzáférést illeti; úgy véli, hogy további javaslatokat, így például a jelenlegi széttagolt és elégtelen megközelítésen túlmutató, egyedi fogyasztói fizetésképtelenségi előírásokat kell előterjeszteni a magánjellegű megtakarítások reálgazdaságba történő biztonságos befektetésének ösztönzése érdekében;

21.  sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a válságból való kilábalásban az egységes piac által betöltött jelentős szerep határozott bizonyítékai ellenére a polgárok, különösen a munkavállalók és a szakemberek szabad mozgása Európában nem teljes körű, ezért határozottabb intézkedésekre van szükség a fennmaradó akadályok felszámolásához és a növekedés ösztönzéséhez, garantálva ugyanakkor a polgári és munkavállalói jogokat; hangsúlyozza a belső piac kiegyensúlyozott fejlődésének fontosságát, amelynek alapja a gazdasági szabadságjogok szociális piacgazdasággal összhangban történő teljes körű végrehajtása;

22.  emlékeztet arra, hogy az egységes piaci intézkedéscsomagok benyújtásának ciklikus módszere lehetőséget kínált az egységes piac fejlesztési prioritásainak rendszeres kijelölésére és megvitatására; úgy véli, hogy ezt a módszert a továbbiakban is erősíteni és fejleszteni kell;

23.  üdvözli a jogalkotási javaslatokból álló csomagot, amely egyrészről a fogyasztási cikkek biztonságáról és a piacfelügyeletről szóló rendeletre irányul, másrészről pedig a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információk bizonyos nagyvállalatok és vállalatcsoportok által történő közzétételére; úgy véli, hogy e kezdeményezések javíthatják a fogyasztók jogait, hatékonyabban garantálhatják a fogyasztók egészségvédelmét és biztonságát, elősegíthetik az áruk és szolgáltatások kereskedelmét, valamint egy új versenyképességi modell érvényesítésére ösztönözhetnek; ezért felkéri a Bizottságot, hogy folytasson szoros együttműködést a Parlamenttel és a Tanáccsal annak érdekében, hogy ésszerű időn belül megállapodásra jussanak;

24.  kiemeli annak fontosságát, hogy politikai megállapodások születtek a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló irányelv, a közbeszerzési és koncessziós csomag, az alternatív vitarendezési irányelv és az online vitarendezési rendelet reformjáról; ezért sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezdjék el az új rendelkezések gyors és átfogó végrehajtását;

25.  szükségesnek tartja a közbeszerzésekkel és koncessziókkal kapcsolatos szabályok megfelelő átültetését; rámutat arra, hogy a közbeszerzések a növekedés kulcsfontosságú hajtóerejeként fontos szerepet töltenek be, különösen a kkv-k esetében; úgy véli, hogy e reform végrehajtása komoly lehetőséget kínál a közigazgatás korszerűsítésére a közbeszerzésnek az innováció és a fenntarthatóság tekintetében történő stratégiai alkalmazásával, valamint a közkiadások minőségének és hatékonyságának javítása révén a helyi és nemzeti hatóságok sajátos igényeire adott válaszként; véleménye szerint a fentiek kulcsszerepet játszanak a a közbeszerzésekre és koncessziókra vonatkozó szabályok sikeres végrehajtásában;

26.  úgy véli, hogy a szakmai képesítésekre vonatkozó új szabályok (amelyeket 2013 novemberében fogadtak el, és amelyek módosítják a 2005/36/EK irányelvet és az IMI-rendeletet) jelentős előrelépésnek tekinthetők a munkavállalók és szakemberek szabad mozgásának megerősítése terén, és a képzés általánosan magas szintjét írják elő, valamint támogatják az európai szakmai kártya használatát; hangsúlyozza, hogy a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló irányelv (és a szolgáltatási irányelv) teljes körű és megfelelő végrehajtása az Unió gazdasági növekedésének kulcsfontosságú motorja; úgy véli ugyanakkor, hogy a szabályozott szakmák reformjára van szükség annak érdekében, hogy a fiatalok könnyebben hozzáférjenek e szakmákhoz, valamint hogy létrejöjjön egy dinamikusabb piac, amely megfelelő garanciákat nyújt a fogyasztók számára;

Irányítási eszközök

27.  tudomásul veszi a Bizottság részéről a 2013. február 7-i parlamenti állásfoglalásra adott választ a kért jogalkotási javaslat jogalapjára vonatkozóan, amely az említett állásfoglalásban felsorolt elemeket tartalmazná; úgy véli, hogy az abban előterjesztett egyedi ajánlások tartalmukat tekintve változatlanul értékes elképzeléseket fogalmaznak meg az egységes piac jobb irányítására vonatkozóan;

28.  tudomásul veszi az egységes piaci integráció helyzetéről szóló jelentés második kiadásának javított szerkezetét (COM(2013)0785)); üdvözli, hogy a Bizottság ily módon a Parlament 2013. február 7-i állásfoglalásában megfogalmazott kéréseinek is eleget tett; megjegyzi, hogy az említett állásfoglalásban felvázolt intézkedések közül az uniós jog jobb végrehajtását és érvényesítését, többek között az „EU Pilot” projekt szigorúbb alkalmazását eredményezi;

29.  üdvözli az online egységes piaci eredménytáblát, és különösen azt, ahogyan az vizuális és informatív módon ismerteti a tagállamok teljesítményét a belső piac működése szempontjából lényeges uniós jogszabályok terén; úgy véli, hogy az online eredménytáblát minden uniós nyelven elérhetővé kell tenni ahhoz, hogy valamennyi európai polgár számára megkönnyíthesse az egységes piaci ciklus és az abban vállalt lehetséges aktív szerepük jobb megértését;

30.  úgy véli, hogy erőfeszítéseket kell tenni az uniós jog tagállamokban történő végrehajtásának és egységes alkalmazásának átláthatóbbá tételére; megjegyzi, hogy átlagosan kilenc hónappal lépik túl az átültetési határidőket, és egyre növekszik azon irányelvek száma, amelyek esetében az átültetés már két éve vagy régebb óta esedékes; úgy véli, hogy minden irányelvet következetesen kell átültetni, és valamennyi átültető intézkedést el kell fogadni az uniós szinten elért kompromisszumok kifejezésre juttatása érdekében;

31.  ugyanakkor úgy véli, hogy az egységes piacra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról szóló, pusztán mennyiségi statisztikák nem elegendőek, és a jogszabályok tagállami végrehajtásának minőségére is figyelmet kell fordítani, az egységes piac egyes ágazataira vonatkozó, uniós szinten kidolgozott kulcsmutatók alapján;

32.  üdvözli a „Nemzetközi értékláncok az Unión belül és azon kívül” című jelentést mint pozitív példát, amely konkrét mutatókkal értékeli az egységes piaci integrációt, különös tekintettel az előállítási rendszerek EU-n belüli eloszlására; úgy véli, hogy a határokon átnyúló ellátási láncok kialakítására irányuló további kezdeményezések támogatása előmozdítja az egységes piac megvalósítását hosszú ideje akadályozó tényezők felszámolását, és segítheti az uniós cégek termelékenységének és versenyképességének javítását a világgazdaságban;

33.  üdvözli az átlagos átültetési deficit terén tapasztalható javulást, amely immár 0,6%-ra csökkent; hangsúlyozza, hogy egy fontos szakpolitikai területen még az elenyésző elmaradás is igen hátrányos következményekkel járhat a fogyasztók és a vállalkozások lehetőségeire, ezáltal pedig az európai gazdaság egészére nézve;

34.  sajnálatának ad hangot a jogsértési eljárások átlagos időtartama és különösen amiatt, hogy a szolgáltatásokat érintő esetek rendelkeznek a leghosszabb időtartammal (átlagosan 49,8 hónap); úgy véli, hogy a jogsértési eljárások számos olyan korlátozásra világítottak rá, amelyek gátolják az egységes piaci rendelkezések végrehajtásával és alkalmazásával kapcsolatos hiányosságok gyors kezelését és orvoslását; felszólítja a tagállamokat, hogy működjenek együtt hatékonyabban a Bizottsággal az ügyek gyorsabb megoldásán, és felszólítja a Bizottságot, hogy hajtson végre további közös ellenőrzési fellépéseket („sweeps”) az egységes piacra káros nemzeti intézkedések vonatkozásában;

35.  úgy véli, hogy a jogsértési eljárásokat végső eshetőségnek kell tekinteni, amelyekre csak azt követően kerülhet sor, hogy kísérletet tettek a helyzet orvoslására és kiigazítására, valamint hogy a Bizottságnak ezért elő kell mozdítania az „EU Pilot” projekt és más eljárások igénybevételét, mielőtt egy tagállam ügyét az Európai Bíróság elé utalja; továbbra is kitart amellett, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy az egységes piacra vonatkozó uniós jogi rendelkezések megsértése esetén hatékonyabban alkalmazzák a jogsértési eljárásokat, a tagállamoknak és az Európai Tanácsnak pedig tovább kell fejleszteniük a jogsértési eljárásokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés jövőbeli felülvizsgálatainak keretében;

36.  támogatja a Bizottság részéről az egységes piac működése terén a nemzeti hatóságokkal folytatott együttműködés javítására irányuló intézkedéseket; egyetért azzal, hogy a vonatkozó információk cseréjét elősegítő állandó informatikai mechanizmus jelentősen javítaná a helyzetet, mivel a nemzeti szakértőkből álló csoport évente néhány alkalommal rendezett találkozója aligha jelenti megfelelő módját egy ilyen kiemelten fontos kérdés kezelésének;

37.  újólag megerősíti a belső piaci információs rendszer (IMI) megfelelő működésének fontosságát, amely nemrég megfelelő szabályozási alapot kapott, jelenleg pedig újabb szakpolitikai területekre és ágazatokra terjesztik ki; felkéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a nemzeti, regionális és helyi hatóságok közötti kommunikáció elősegítésére bevezetett gépi fordítási eszköz működéséről;

38.  felhívja a tagállamokat, hogy teljes körűen hajtsák végre a digitális menetrendben szereplő intézkedéseket, és fokozzák a közigazgatás modernizálására tett erőfeszítéseiket – többek között az e-kormányzással, e-egészségüggyel, e-számlázással és e-közbeszerzéssel kapcsolatos intézkedések gyors végrehajtása révén – annak érdekében, hogy több és jobb digitális szolgáltatást nyújthassanak a polgárok és vállalkozások számára Európa-szerte, valamint hogy csökkentsék a költségeket és növeljék a közszféra hatékonyságát;

39.  megjegyzi, hogy a SOLVIT problémamegoldó hálózat továbbra is kihasználatlan; felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak elegendő forrás biztosításáról a SOLVIT-hálózat és az egyablakos ügyintézés számára, amint azt a szolgáltatási irányelv előírja; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak további lépéseket a szóban forgó eszközök rendelkezésre állásáról szóló információk terjesztése érdekében a vállalkozások és vállalkozók körében; úgy véli továbbá, hogy a tagállamoknak intenzívebbé és szélesebb körűvé kell tenniük a bevált gyakorlatok cseréjét;

40.  tudomásul veszi, hogy egyre többen használják az Európa Önökért és az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat internetes portálokat, amelyek arra hivatottak, hogy minden szükséges információt biztosítsanak az Európai Unión belül mozgó polgárok számára;

41.  üdvözli az „egységes piac hónapja” elnevezésű kezdeményezést, amelynek keretében 2013. szeptember 23. és október 23. között az Unió különböző részeiről érkező polgárok, valamint a politikai döntéshozók, szakértők és uniós vezetők online vitát folytattak, és részt vettek az eseményt kísérő nemzeti rendezvényeken, hogy megvitassák az elért eredményeket, a fennmaradó kihívásokat és az egységes piac jövőjével kapcsolatos elképzeléseket, és felszólítja a Bizottságot, hogy alaposan tekintse át a résztvevők által megfogalmazott aggályokat és javaslatokat; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a 2013. évi esemény formátumát és hatékonyságát, beleértve a polgárok, a vállalkozások és a fogyasztók megszólítására való képességét is, és biztosítsa, hogy az említett szereplők valódi lehetőséget kapjanak az egységes piac alakítására;

o
o   o

42.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, az Európai Tanácsnak, és a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0054.
(2) HL C 332. E, 2013.11.15., 72. o.
(3) HL C 296. E, 2012.10.2., 51. o.

Utolsó frissítés: 2017. június 6.Jogi nyilatkozat