Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2612(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B7-0234/2014

Viták :

Szavazatok :

PV 13/03/2014 - 14.16
CRE 13/03/2014 - 14.16

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2014)0252

Elfogadott szövegek
PDF 361kWORD 143k
2014. március 13., csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Uniós prioritások az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 25. ülésére
P7_TA(2014)0252B7-0234, 0235, 0236 és 0237/2014

Az Európai Parlament 2014. március 13-i állásfoglalása az EU prioritásai az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 25. ülésszaka tekintetében (2014/2612(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az ahhoz kapcsolódó emberi jogi ENSZ-egyezményekre és azok fakultatív jegyzőkönyveire,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának létrehozásáról szóló 60/251. számú határozatára,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek 2000. szeptember 8-án aláírt Millenniumi Nyilatkozatára és az ENSZ-közgyűlés erről szóló határozatára,

–  tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, az Európai Szociális Chartára és az EU Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel a Külügyi Tanács 2012. június 25-i 3179. ülésén elfogadott, az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keretre, valamint az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervre,

–  tekintettel az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjével kapcsolatban a Tanácsnak tett 2012. június 13-i ajánlására(1) ,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsáról (EJT) szóló korábbi állásfoglalásaira, beleértve a Parlament prioritásait is ebben az összefüggésben, különösen pedig 2013. február 7-i állásfoglalására(2) ,

–  tekintettel az emberi jogokról szóló sürgősségi állásfoglalásaira,

–  tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikája” című 2012. évi éves jelentésről 2013. december 11-én elfogadott állásfoglalására(3) ,

–  tekintettel a Külügyi Tanács 2014. február 10-én elfogadott, az ENSZ emberi jogi fórumain képviselendő uniós prioritásokról szóló következtetéseire;

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, 3. cikkének (5) bekezdésére, valamint 18., 21., 27., és 47. cikkére,

–  tekintettel az EJT közelgő 2014-es ülésszakaira, különösen a 2014. március 3. és 28. között megrendezendő 25. rendes ülésszakra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az emberi jogok egyetemességének tiszteletben tartása, előmozdítása és védelme az Európai Unió etikai és jogi vívmányainak fontos részét képezi, valamint az európai egység és integritás egyik alapköve;

B.  mivel az EU hitelességét az EJT-ben alá fogja támasztani az emberi jogokkal kapcsolatos belső és külső politikák közötti növekvő következetesség;

C.  mivel az EU-nak és tagállamainak arra kell törekedniük, hogy egy hangon szólaljanak fel az emberi jogok megsértéseivel szemben a lehető legjobb eredmény elérése érdekében, és ezzel összefüggésben tovább kell erősíteniük együttműködésüket, és bővíteniük kell a tagállamok és az uniós intézmények közötti szervezeti megállapodásokat és koordinációt;

D.  mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 25. rendes ülésszakát és az ENSZ-közgyűlés Harmadik Bizottságának közelgő ülését megelőzően a Külügyi Tanács a 2014. február 10-i ülésén kitűzte prioritásait, amelyek magukban foglalják a szíriai, koreai népi demokratikus köztársasági, iráni, Srí Lanka-i, mianmari/burmai, belarusz, közép-afrikai köztársasági, dél-szudáni, kongói demokratikus köztársasági, eritreai, mali és szudáni helyzetet; mivel a Külügyi Tanács által felvázolt tematikus prioritások magukban foglalják a halálbüntetést, a vallás vagy meggyőződés szabadságát, a gyermek jogait, a nők jogait, a 2015 utáni globális ütemtervet, a véleménynyilvánítás szabadságát és a szólásszabadságot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, a nem kormányzati szervezetek együttműködését az ENSZ emberi jogi testületeivel, a kínzást, az LMBTI-kérdéskört, a rasszizmust, az őshonos népeket, a gazdasági, társadalmi és kulturális jogokat, az üzleti és emberi jogokat, valamint az ENSZ emberi jogi testületeinek és eszközeinek támogatását;

E.  mivel 2012. július 25-én kinevezték az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjét (EUSR), akinek feladata az uniós emberi jogi politika hatékonyságának és láthatóságának növelése, valamint a stratégiai keret és az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó cselekvési terv végrehajtásához való hozzájárulás;

F.  mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába 2013 októberében 14 új tagot választottak, amelyek 2014. január 1-jén foglalták el helyüket, nevezetesen Algéria, Dél-Afrika, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Kuba, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, a Maldív-szigetek, Marokkó, Mexikó, Namíbia, Oroszország, Szaúd-Arábia és Vietnam; mivel jelenleg kilenc uniós tagállam tagja az EJT-nek;

G.  mivel a Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság 58. ülésszakának kiemelt témája a nők és a lányok szempontjából a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása során felmerülő kihívások és az elért sikerek;

H.  mivel az állami és a magánszektorban jelen lévő korrupció elmélyíti és súlyosbítja az egyenlőtlenséget és a megkülönböztetést a polgári, politikai, gazdasági vagy szociális és kulturális jogok egyenlő gyakorlását illetően, és mivel bebizonyosodott, hogy a korrupciós cselekmények és az emberi jogi jogsértések a hatalommal való visszaéléssel, az elszámoltathatóság hiányával és a megkülönböztetés különböző formáival járnak együtt;

I.  mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumához fűzött két kampalai módosítás államok általi megerősítése és a Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörének az agresszió bűncselekményére való kiterjesztése további hozzájárulást jelent majd az ilyen bűncselekmények elkövetői által élvezett büntetlenség megszüntetéséhez;

1.  üdvözli a Tanács által az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 25. rendes ülésszakára kitűzött prioritásokat; sürgeti az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe ajánlásait, amikor az EU prioritásait mozdítják elő az EJT-ben;

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tevékenysége

2.  megismétli azon meggyőződését, hogy az EJT-választásoknak megmérettetésen kell alapulniuk, és ellenzi egyes regionális csoportok gyakorlatát, amelyek ellenjelölt nélküli választásokat rendeznek; megismétli az EJT-tagsággal járó, az emberi jogok területén való elkötelezettséggel és az ott mutatott teljesítménnyel kapcsolatos normák fontosságát, és sürgeti a tagállamokat, hogy ragaszkodjanak ezekhez a normákhoz azon jelöltek meghatározásakor, akikre szavazni fognak; hangsúlyozza, hogy az EJT tagjai kötelesek az emberi jogok támogatásával és védelmével kapcsolatos legmagasabb szintű normákat fenntartani; hangsúlyozza, hogy az EJT tagjai kötelesek az emberi jogok támogatásával és védelmével kapcsolatos legmagasabb szintű normák követésére;

3.  aggodalmát fejezi ki a számos, az EJT tagjának újonnan megválasztott országban, többek között Algériában, Kínában, Kubában, Marokkóban, Oroszországban, Szaúd-Arábiában és Vietnámban tapasztalható emberi jogi visszaélések miatt;

4.  mivel Kazahsztán jelenleg az EJT 47 tagállamának egyike, és mivel az emberi jogok helyzete az országban tovább romlott a rendfenntartó erők békés tüntetőkkel, valamint olajipari munkásokkal, azok családjaival és a mellettük kiállókkal szembeni brutális fellépését követően, amire 2011. december 16-án került sor Zhanaozen kerületben, és aminek során a hivatalos adatok szerint 15 ember vesztette életét, és több mint 100 megsebesült; kéri az EJT-t, hogy haladéktalanul teljesítse az emberi jogi főbiztos, Navi Pillay felhívását, és folytasson független nemzetközi vizsgálatot az olajipari munkások meggyilkolásával kapcsolatban; kéri Kazahsztánt, hogy az EJT tagjaként garantálja az emberi jogokat, helyezze hatályon kívül büntető törvénykönyvének a „társadalmi ellentétek szításáról” szóló 164. cikkét, vessen véget a független médiával szembeni elnyomásnak és közigazgatási támadásoknak, bocsássa szabadon a politikai foglyokat, többek között Vadim Kuramshin emberi jogi aktivista ügyvédjét, Roza Tuletaev szakszervezeti aktivistát és Vladimir Kozlow ellenzéki politikust, továbbá vonja vissza a politikai ellenzék tagjai ellen benyújtott kiadatási kérelmeket;

5.  továbbra is ellenzi a „tömbszavazást” az EJT-ben; sürgeti az EJT tagjait, hogy szavazatuk legyen átlátható;

6.  sajnálja, hogy a civil társadalom és az EJT közötti együttműködésre szolgáló tér zsugorodik, és hogy a nem kormányzati szervezetek kevesebb lehetőséget kapnak arra, hogy felszólaljanak ezeken az ülésszakokon; sürgeti az EU-t és az EJT-t annak biztosítására, hogy a civil társadalom a lehető legteljesebb mértékben hozzájárulhasson az EJT 25. ülésszakához, valamint a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés folyamatához és egyéb emberi jogi ENSZ-mechanizmusokhoz anélkül, hogy megtorlásoktól kelljen tartania a hazájába való visszatéréskor; elítéli a jelentésekből ismert ilyen megtorlásokat, és sürgeti az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy biztosítsák az ilyen esetek módszeres nyomon követését;

7.  gratulál az ENSZ emberi jogi főbiztosának, Navi Pillay-nak az ENSZ-egyezmény alapján létrehozott testületek erősítésére irányuló folyamatok során tett folyamatos erőfeszítéseiért; nyomatékosan újra megerősíti az ENSZ-egyezmény alapján létrehozott testületek több érdekelt felet tömörítő jellegét, és hangsúlyozza, hogy a civil társadalmat állandó jelleggel be kell vonni ezekbe a folyamatokba; hangsúlyozza továbbá, hogy meg kell őrizni és meg kell erősíteni az ENSZ-egyezmény alapján létrehozott testületek függetlenségét és hatékonyságát;

Országspecifikus kérdések

Szíria

8.  megismétli, hogy határozottan elítéli az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog széles körű megsértését a szíriai rezsim részéről, közöttük minden erőszakos cselekedetet, módszeres kínzást és fogvatartottak kivégzését; elítél minden emberi jogi visszaélést és a nemzetközi humanitárius jog megsértését a rezsimmel szemben álló csoportok részéről; mély aggodalmát fejezi ki a három éve tartó konfliktus polgári lakosságra gyakorolt súlyos hatása és a humanitárius helyzetnek az országban és a térségben tapasztalható folyamatos romlása miatt; felhív minden fegyveres szereplőt, hogy azonnal vessenek véget a Szíriában folyó erőszaknak; teljes mértékben támogatja a genfi közlemény alapján indított legutóbbi tárgyalási kört, amely az első lépés a válság demokratikus politikai megoldása felé vezető folyamat során a szíriaiak vezette, a szíriai nép jogos törekvéseinek megfelelő demokratikus átmenet megkönnyítése érdekében;

9.  a válságban érintett valamennyi felet, különösen a szíriai rezsimet felszólítja arra, hogy biztosítsák az átfogó és biztonságos, határokon átnyúló hozzáférést a nemzetközi humanitárius segélyekhez, és teljesítsék azon ígéretüket, hogy lehetővé teszik a nők és gyermekek kimenekítését az ostrom alatt álló városokból, mint például Homszból és a Jarmuk menekülttáborból; üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2014. február 22-i 2139. számú határozatát, amelyben kéri a humanitárius segélyt szállító konvojok országon való áthaladásának lehetővé tételét a polgári lakosság szenvedéseinek enyhítése érdekében, és a határozat gyors végrehajtását kéri; kéri a kormány által letartóztatott békés aktivisták és a fegyveres csoportok által fogva tartott polgári túszok szabadon bocsátását;

10.  hangsúlyozza, hogy tekintettel a válság eddig példa nélküli súlyosságára, az EU-nak és általában a nemzetközi közösségnek az alapvető árukat és szolgáltatásokat nélkülöző több millió szíriai szenvedésének enyhítését kell elsődleges feladatnak tekintenie; emlékezteti az uniós tagállamokat a szíriai menekültek felé fennálló humanitárius felelősségükre, és megjegyzi, hogy a lampedusaihoz hasonló tragédiák nem történhetnek meg újra; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsenek a válság elől menekülőknek; megjegyzi, hogy 2013. október 9-i állásfoglalásában a Parlament bátorította az uniós tagállamokat, hogy az ideiglenes tartózkodás szándékával érkező szíriai menekültek biztonságos beléptetésének lehetővé tételével, valamint a meglévő nemzeti kvótákon felül és humanitárius befogadás keretében végrehajtott áttelepítéssel segítsenek kielégíteni a sürgős szükségleteket;

11.  megismétli az EKSZ és a tagállamok felé tett azon felhívását, hogy biztosítsák a szíriai helyzetnek továbbra is a legmagasabb prioritással bíró ügyként való kezelését az ENSZ, különösen az EJT keretein belül;

12.  hangsúlyozza, hogy a polgári személyek szándékos éheztetését és az egészségügyi létesítmények elleni támadásokat a nemzetközi jog tiltja, és hogy ezek háborús bűncselekményeknek tekinthetők; megismétli, hogy az elszámoltathatóságot minden szinten biztosítani kell; ezzel összefüggésben gratulál a független szíriai vizsgálóbizottság munkájához, beleértve legutóbbi jelentését, amely az EJT-ben kerül majd megvitatásra, és felhívja a vizsgálóbizottságot a legutóbbi jelentés kivizsgálására, amely több ezer fényképet tartalmaz a beszámolók szerint a szíriai hadsereg által elkövetett kínzásokról; megismétli az ENSZ Biztonsági Tanácsa felé irányuló azon kérését, hogy hivatalos kivizsgálás céljából utalja a szíriai helyzetet a Nemzetközi Büntetőbíróság elé; felszólítja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy tegyen bizonyítható lépéseket ebbe az irányba;

Egyiptom

13.  elítéli az Egyiptomban elkövetett emberi jogi visszaéléseket, beleértve újságírók, civil társadalmi és a politikai ellenzékhez tartozó aktivisták zaklatását és letartóztatását, valamint a túlzott erőszak alkalmazását, amely sok polgári személy halálához vezetett, például a forradalom harmadik évfordulóján és a 2013. januári népszavazás körüli napokon; sürgeti az egyiptomi hatóságokat, hogy biztosítsák a polgári személyek halálának teljes körű, átlátható és független kivizsgálását az elkövetők felelősségre vonása érdekében; elítéli, hogy több tízezer egyiptomi embert tartanak bebörtönözve és elnyomás alatt, beleértve a Muszlim Testvériséget, amelyet terrorista szervezetnek tekintenek, megakadályozva az ország stabilitásához és fejlődéséhez szükséges befogadó megbékélési folyamat lehetőségét; felhívja az EJT-t az emberi jogok ezen megsértéseinek elítélésére, a kivizsgálások figyelemmel kísérésére és annak megfontolására, hogy saját kivizsgálást indítson, ha az egyiptomi hatóságok nem lépnek előre; hangsúlyozza, hogy mielőbb meg kell nyitni az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala kairói regionális irodáját, amibe az egyiptomi hatóságok is beleegyeztek;

14.  tudomásul veszi az új egyiptomi alkotmányt; tudomásul veszi a keresztény és zsidó vallási ügyek függetlenségére való utalást, és elismeri a vallásszabadság irányába tett előrelépést; üdvözli, hogy az alkotmány utal a polgári kormányzásra, továbbá valamennyi polgár egyenlőségére, ezen belül a nők jogainak javítására, örömmel látja a gyermekek jogairól szóló rendelkezést, a kínzás valamennyi formájának és megjelenési módjának tilalmát, a rabszolgaság minden formájának tilalmát és büntetendővé tételét, valamint az Egyiptom által aláírt nemzetközi emberi jogi szerződések betartására tett kötelezettségvállalást; erőteljesen sajnálja, hogy az alkotmány nagy hatalmat adott a hadsereg és a katonai bíróságok kezébe;

15.  aggódik amiatt, hogy a Sínai-félszigeten több ezer ember – főként Eritreából és Szomáliából érkezett menekültek, köztük nők és gyermekek – veszíti életét, tűnik el, válik emberrablás áldozatává és váltságdíjért fogva tartott tússzá, szenved el kínzást, szexuális kizsákmányolást vagy válik szervkereskedelem céljából gyilkosság áldozatává az embercsempészek miatt; e tekintetben emlékeztet az új alkotmány 89. cikkére, amely úgy rendelkezik, hogy a rabszolgatartás, az elnyomás, az erőszakos kizsákmányolás, a szexuális kereskedelem és az emberkereskedelem minden formája tiltott és büntetendő cselekmény Egyiptomban;

Líbia

16.  kéri olyan határozat elfogadását a EJT soron következő ülésszakán az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala által készített jelentés alapján, amely megerősíti az Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala által az emberi jogi helyzet és a Líbia előtt álló kihívások figyelemmel kísérésére, illetve az ezekről az EJT-nek való jelentéstételre kapott megbízatást; aggódik a válsággal kapcsolatos illegális letartóztatások, valamint a kínzások és a bírósági eljárás nélküli kivégzések gyakorlata miatt, és ezzel összefüggésben üdvözli az ENSZ támogató missziója által a kínzásokról készített jelentésben foglalt ajánlásokat; aggodalmának ad hangot a médiamunkások célbavétele miatt, és felszólít a médiapluralizmus és a véleménynyilvánítási szabadság védelmére; sürgeti a válságkezelés és a nemzeti megbékélés támogatását;

Tunézia

17.  üdvözli, hogy Tunézia 2014. január 26-án új alkotmányt fogadott el, amely ösztönözheti a térségbeli és a távolabbi országokat is; arra biztatja a tunéziai hatóságokat, hogy még az idei évben tartsanak befogadó szellemű, átlátható és hiteles választásokat;

Marokkó

18.  kéri Marokkót mint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának új tagját, hogy folytassa a tárgyalásokat a nyugat-szaharai konfliktus békés és tartós megoldása érdekében, és újból megerősíti a nyugat-szaharai nép önrendelkezési jogát, amelyről demokratikus népszavazás keretében kell határoznia az ENSZ vonatkozó határozatainak megfelelően;

Palesztina

19.  üdvözli, hogy Palesztina 2012 novembere óta nem tagállami megfigyelői státusszal rendelkezik az ENSZ-ben; ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja a fenti törekvést; megjegyzi, hogy az EU támogatta, hogy Palesztina az Izrael és Palesztina közti konfliktus politikai megoldásának részeként az ENSZ teljes jogú tagjává váljon; megerősíti, hogy az EU nem fogad el semmilyen változtatást – Jeruzsálem vonatkozásában sem – az 1967 előtti határokhoz képest azokon kívül, amelyekhez mindkét fél hozzájárulását adta; ebben a tekintetben osztja a közel-keleti békefolyamatról szóló 2013. december 16-i tanácsi következtetéseket, amelyekben a Tanács sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Izrael folyamatosan bővíti telepeit, ami ellentétes a nemzetközi joggal és a béke akadályát jelenti; elítéli a palesztin hatóságok által elkövetett emberi jogi visszaéléseket, valamint azt, hogy Gázából folyamatosan rakétákat lőnek ki izraeli területre;

Izrael

20.  üdvözli Izrael újbóli kötelezettségvállalását az EJT-vel kapcsolatban, valamint az országra vonatkozó rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés második ciklusáról szóló jelentés közelgő elfogadását; felhívja az izraeli hatóságokat, hogy működjenek együtt minden különleges szakértővel, többek között a megszállt területeken tapasztalható emberi jogi helyzettel foglalkozó különmegbízottal is; támogatja az ENSZ főtitkára és az ENSZ emberi jogi főbiztosa által Izraellel és a megszállt palesztin területekkel kapcsolatban készített jelentésekben foglalt következtetéseket, és felhívja Izraelt, hogy hajtsa végre a független nemzetközi tényfeltáró küldöttség ajánlásait, amelyek az izraeli telepeknek a palesztin emberek emberi jogaira gyakorolt hatását érintik; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy beszámolók szerint izraeli börtönökben politikai okokból gyermekeket tartanak fogva;

Bahrein

21.  aggodalmának ad hangot az emberi jogi jogvédők és ellenzéki politikai aktivisták Bahreinben tapasztalható helyzetével kapcsolatosan; üdvözli az EJT-ben minden uniós tagállam által aláírt 2013. szeptemberi, Bahreinről szóló nyilatkozatot; felszólít a lelkiismereti okokból bebörtönzöttek, a politikai aktivisták, az újságírók, az emberi jogi aktivisták és a békés tüntetők azonnali, feltétel nélküli szabadlábra helyezésére; felhívja az uniós tagállamokat, hogy működjenek közre az EJT következő ülésszakán a bahreini emberi jogi helyzetről szóló határozat elfogadásában, amely a Bahrein által a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés folyamata során tett kötelezettségvállalások végrehajtására és a független bahreini vizsgálóbizottság által tett, Bahrein királya által is üdvözölt ajánlásokra összpontosít, beleértve az emberi jogi aktivistákkal kapcsolatosakat is;

Szaúd-Arábia

22.  felhívja Szaúd-Arábiát, hogy az EJT újonnan megválasztott tagjaként vegye figyelembe a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékeléssel foglalkozó munkacsoport 17. ülésének azon ajánlásait, hogy szüntesse meg a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formáját a jogalkotás területén, és tegye lehetővé a nők teljes körű és egyenlő társadalmi részvételét; tegyen meg minden szükséges intézkedést a családon belüli erőszak felszámolása érdekében, és biztosítsa az áldozatok védelmi és jogorvoslati mechanizmusokhoz való hozzáférését; fogadjon el törvényt minden korai és kényszerített gyermekházasság betiltására, és a házassághoz szükséges törvényes alsó korhatárt 18 évben állapítsa meg; fogadjon el törvényeket az egyesülési, a véleménynyilvánítási, a békés gyülekezési és a vallásszabadság védelmére; vezessen be moratóriumot a halálbüntetésre annak esetleges későbbi megszüntetése céljából; tegye lehetővé az emberi jogok területén tevékenykedő nem kormányzati szervezetek bejegyzését; és erősítse meg a legfontosabb emberi jogi normákat;

Irán

23.  üdvözli az EJT által 2013 márciusában az emberi jogok Iráni Iszlám Köztársaságban kialakult helyzetéről és az iráni emberi jogi helyzettel foglalkozó különmegbízott megbízatásának meghosszabbításáról elfogadott határozatot; megerősíti a megbízatás folytatása iránti támogatását, és felhívja Iránt, hogy tegye lehetővé az ENSZ-különmegbízott beutazását az országba, amely kulcsfontosságú lépés az iráni emberi jogi helyzet értékelésére irányuló párbeszéd megkezdéséhez; megismétli, hogy elítéli a halálbüntetést alkalmazását Iránban és a kivégzések számának jelentős emelkedését, többek között 40 ember felakasztását 2014 első két hetében, valamint a meggyőződés szabadságához való jog folyamatos megsértését; tudomásul veszi az iráni kormány által az emberi jogokkal kapcsolatban tett előrelépések első jeleit, beleértve politikai foglyok szabadon bocsátását; felhívja az EU-t és az EJT-t, hogy továbbra is szorosan kísérjék figyelemmel az emberi jogi helyzetet, és biztosítsák, hogy az emberi jogok ezentúl is kiemelt prioritást kapjanak az iráni kormánnyal folytatott minden tárgyalás során;

Oroszország

24.  határozottan elítéli a „külföldi ügynökökről” szóló oroszországi törvényeket, amelyeket a nem kormányzati szervezetek zaklatására használnak fel irodai razziák, bírságok és egyéb megfélemlítési módszerek révén; felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy tartsák fenn az Oroszországra gyakorolt nyomást, mind az EJT-ben, mind azon kívül, annak érdekében, hogy megszüntesse a véleménynyilvánítási és egyesülési szabadság eme egyértelmű megsértésének eseteit; mély aggodalmát fejezi ki az egyéb folytatódó oroszországi emberi jogi visszaélések, mint például a média elnyomása, a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos megkülönböztető jellegű törvények, a gyülekezési jog megsértése és a bírói függetlenség hiánya miatt;

Belarusz

25.  megerősíti, hogy támogatja a belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különmegbízottat; kéri a különmegbízott megbízatásának további egy évvel való meghosszabbítását annak 2014. júniusi lejártakor; üdvözli a Belaruszról 2013 júniusában elfogadott határozatot, és az országban folyó jelentős emberi jogi visszaélések iránt tanúsított folyamatos figyelmet; sürgeti az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy tartsák fenn a Belaruszra az emberi jogok kérdésében gyakorolt nyomást;

Üzbegisztán

26.  üdvözli az Üzbegisztánról készített rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés eredményét; sajnálatosnak tartja, hogy az üzbegisztáni kormány folyamatosan visszautasítja az EJT különleges szakértőinek beutazására irányuló kérelmek kedvező elbírálását; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy törekedjenek külön megfigyelési mechanizmus létrehozására az EJT-n belül az üzbegisztáni emberi jogi helyzettel kapcsolatban;

Közép-afrikai Köztársaság

27.  újólag mély aggodalmának ad hangot a Közép-afrikai Köztársaságban tapasztalható helyzettel kapcsolatban; felhívja a nemzetközi közösséget, hogy sürgősen támogassa az ENSZ humanitárius felhívását, amely nagyon kevés finanszírozásban részesül, és felszólít a biztonsági helyzet javítására annak biztosítása céljából, hogy a lakosság megkaphassa a humanitárius segítséget; reméli, hogy az EU KBVP-missziójának gyors felállítása hozzá fog járulni az országban tapasztalható helyzet javulásához; üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2136 (2014). számú határozatát, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának határozatát, a közép-afrikai köztársasági helyzettel foglalkozó 2014. január 20-i rendkívüli ülésszakát és az emberi jogoknak az országban tapasztalható helyzetével foglalkozó független szakértő kinevezését; sürgeti Samba-Panza ideiglenesen megválasztott új elnököt, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt az erőszak felszámolására és az országban tapasztalható vallási feszültségek enyhítésére;

Kongói Demokratikus Köztársaság

28.  hangsúlyozza, hogy az ENSZ kérte a Kongói Demokratikus Köztársaság konfliktusok sújtotta keleti részének folyamatos támogatását, tekintettel arra, hogy a térségben továbbra is válság van, így nem szabad magára hagyni; súlyos aggodalmát fejezi ki a lakosságnak az utóbbi időben Katanga régióban tapasztalható tömeges elvándorlása miatt; határozottan elítéli a lázadó erők civil lakosság – többek között nők és gyermekek – elleni támadásait az ország keleti részén; mélyen elítéli a nemi erőszak mint háborús eszköz szisztematikus alkalmazását; mély aggodalmát fejezi ki a gyermekek folytatódó besorozása miatt, és felszólít a leszerelésükre, rehabilitációjukra és újrabeilleszkedésük elősegítésére; úgy ítéli meg, hogy az ENSZ által a KDK és a régió békéje és biztonsága érdekében folytatandó együttműködésről kidolgozott keretmegállapodás továbbra is a fenntartható béke elérésének fő kerete; üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2014. január 30-i, 2136. számú határozatát, amely megújítja a KDK-ra kivetett fegyverembargót;

Eritrea

29.  folyamatos figyelmet és éberséget kér az EU és az EJT részéről az eritreai emberi jogi helyzettel kapcsolatban, mivel az emberi jogok súlyos megsértése miatt magas a menekültek és kivándorlók száma; üdvözli az EJT-nek az eritreai emberi jogi helyzetről 2013 júniusában egyhangúan elfogadott határozatát; elismerően nyilatkozik az emberi jogoknak az országban kialakult helyzetével foglalkozó különmegbízott első jelentéséről; kéri a különmegbízott megbízatásának meghosszabbítását az EJT 26. ülésszaka során;

Mali

30.  üdvözli az emberi jogok Maliban tapasztalható helyzetével foglalkozó független szakértő kinevezését, az emberi jogok konfliktus utáni helyzetének folyamatos átvilágítását, valamint az emberi jogok helyzetének javítása terén az országban más afrikai államok által betöltött erős vezető szerepet; kéri a független szakértő megbízatásának megújítását;

Dél-Szudán

31.  mély aggodalmát fejezi ki a Dél-Szudánban kialakult helyzet, egyebek mellett az ország irányításának megszerzéséért folytatott politikai küzdelem miatt, amely egyre erőteljesebb etnikai villongásokat váltott ki, és több mint 650 000 embert kényszerített lakóhelye elhagyására; kéri az EU tagállamait, hogy vessék fel ezt a kérdést az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában annak érdekében, hogy a Dél-Szudánban kialakult helyzet a nemzetközi napirend prioritásai között maradjon; üdvözli az ellenségeskedések beszüntetésére vonatkozó, 2014. január 23-án aláírt megállapodást, de hangsúlyozza, hogy ez csupán az első lépés a béke és a megbékélés felé vezető úton; elítéli az emberi jogok széles körű megsértését és az elkövetett visszaéléseket, és hangsúlyozza, hogy az ezekért felelős személyeket el kell számoltatni; üdvözli az Afrikai Unió kötelezettségvállalását, amely szerint vizsgálóbizottságot állít fel, amely az igazságszolgáltatás és az elszámoltathatóság, valamint a jövőbeni megbékélés alapját szolgáltatja majd;

Srí Lanka

32.   elítéli a vallási kisebbségek elleni, jelenleg is folyó támadásokat, valamint az emberi jogi jogvédők, ügyvédek és újságírók zaklatását és megfélemlítését; elismeri, hogy előrelépés tapasztalható az újjáépítés terén, és hogy a Tanulságok és Megbékélés Bizottsága által tett ajánlások közül néhányat végrehajtottak, de sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Srí Lanka kormánya továbbra sem biztosítja a nemzetközi emberi jogi és humanitárius szabályok múltbeli megsértéseinek független és hiteles kivizsgálását; határozottan támogatja az ENSZ emberi jogi főbiztosának ajánlását, amely szerint létre kell hozni egy független nemzetközi vizsgálati mechanizmust, amely hozzájárulna az igazság feltárásához abban az esetben, ha a hazai mechanizmusok kudarcot vallanak;

Burma/Mianmar

33.  üdvözli az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által Burmáról/Mianmarról elfogadott határozatot, valamint a különmegbízott folyamatos munkáját; kéri az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy ne szakítsa meg és ne módosítsa a különmegbízott megbízatását mindaddig, amíg az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala nem nyit teljes körű mandátummal rendelkező területi irodát az országban, és kéri Burmát/Mianmart egyrészt annak biztosítására, hogy a bebörtönzöttek ügyeit felülvizsgáló bizottság folytassa az összes függőben lévő eset megoldására irányuló munkáját, másrészt arra, hogy helyezze hatályon kívül a véleménynyilvánítás szabadságát és az egyesülés szabadságát korlátozó vitatott jogszabályokat (és különösen a békés gyülekezésről és felvonulásról szóló 2011-es törvényt); elítéli a rohingya kisebbséghez tartozó személyek ellen irányuló, Rakhin államban folyamatosan elkövetett erőszakcselekményeket és visszaéléseket, valamint a muzulmánok és más vallási kisebbségek elleni támadásokat, és kéri az ilyen erőszakcselekményekkel kapcsolatban teljes, átlátható és független vizsgálatok lefolytatását;

Koreai Népi Demokratikus Köztársaság

34.  üdvözli az emberi jogoknak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetével foglalkozó különmegbízott megbízatásának tervezett meghosszabbítását, a 2013 márciusában konszenzussal elfogadott határozatot és az emberi jogoknak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetével foglalkozó vizsgálóbizottság által készített jelentés előterjesztését; megismétli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányához intézett azon felhívását, hogy maradéktalanul működjön együtt a különmegbízottal, és tegye lehetővé látogatását az országba; nyomatékosan kéri az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy vegye tekintetbe a nemzetközi vizsgálóbizottság ajánlásait – különös figyelmet fordítva a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban elkövetett nemzetközi bűncselekmények elítélésének szükségességére –, hogy fokozza az ENSZ azon képességét, hogy dokumentumokkal tudja alátámasztani az emberi jogok megsértését az országban, és hozzon létre megfelelő nemzetközi mechanizmusokat a KNDK-ban elkövetett nemzetközi bűncselekményekért felelős személyek elszámoltatásának biztosítására;

Elefántcsontpart, Haiti, Kambodzsa, Szomália és Szudán

35.  üdvözli az Elefántcsontparttal, Haitival, Kambodzsával, Szomáliával és Szudánnal foglalkozó független szakértők megbízatásának meghosszabbítását; nyomatékosan kéri a fent nevezett országok hatóságait, hogy teljes mértékben működjenek együtt a megbízottakkal;

Tematikus kérdések

A gyermek jogai

36.  üdvözli az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a gyermek jogaival kapcsolatban végzett munkáját, közöttük az öt évesnél fiatalabb gyermekeknek az emberi jogokkal összefüggésben aggodalomra okot adó, megelőzhető elhalálozásáról és megbetegedéséről szóló 2013. szeptemberi határozatát, valamint üdvözli a Gyermekjogi Bizottság munkáját; kéri az államokat, hogy erősítsék meg az ENSZ gyermekjogi egyezményéhez csatolt 3. fakultatív jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy panasszal élhessenek a nevezett bizottság előtt; elismerően szól az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a gyermekek jogairól szóló, előkészítés alatt álló határozatáról, amely kitűnő példa az EU és a latin-amerikai és karibi országok ENSZ-en belüli csoportja (GRULAC) közötti együttműködésre; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nemzetközi szervezetek – közöttük a UNICEF és az Amnesty International – gyermekek kínzásáról és fogva tartásáról számoltak be; kéri az ENSZ-t, hogy tárjon fel további ilyen eseteket, és fogalmazzon meg fellépésre irányuló ajánlásokat;

Nők és lányok

37.  kéri az EU-t, hogy vegyen részt aktívan a nők helyzetével foglalkozó bizottság 58. ülésén annak érdekében, hogy ne lehessen meggátolni a pekingi cselekvési platformnak köszönhetően elért „vívmányok” – többek között az oktatáshoz és az egészséghez való hozzáférés mint alapvető emberi jog, illetve ezen belül a szexuális és reproduktív jogok – érvényesülését; határozottan elítéli a nőkkel szembeni nemi erőszak mint háborús taktika alkalmazását, többek között a tömeges nemi erőszakot, a szexuális rabszolgaságot, a kényszerprostitúciót, a nemi alapú üldöztetést (ideértve a női nemi szervek megcsonkítását), az emberkereskedelmet, a korai és a kényszerházasságot, a becsületbeli alapon elkövetett gyilkosságokat és a nemi erőszak minden más, hasonlóan súlyos formáját; ismételten felhívja az EU-t és minden tagállamot az Európa Tanács nők elleni és családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményének aláírására és megerősítésére;

Kínzás

38.  ismételten kifejezésre juttatja a kínzás és a bántalmazás minden egyéb formája elleni küzdelem jelentőségét, és azt, hogy az EU elsőbbséget biztosít az ilyen ügyeknek, különösen, ha gyermekekről van szó; felhívja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy a kínzásról szóló éves határozatát használja fel a különmegbízott megbízatásának további három évvel történő megújítására, és biztosítsa a kínzásról szóló múltbeli határozatok hatékony nyomon követését; nyomatékosan kéri az Európai Külügyi Szolgálatot, az Európai Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy tegyenek tanúbizonyságot arról, hogy közös kötelezettséget vállalnak a kínzás felszámolására, valamint arra, hogy az ENSZ által a kínzás áldozatai számára létrehozott önkéntes pénzügyi alaphoz és a kínzás elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyve által létrehozott különleges alaphoz való hozzájárulás folytatása – illetve adott esetben ilyen hozzájárulás útnak indítása – révén támogatják az áldozatokat;

Halálbüntetés

39.  ismételten kifejezésre juttatja, hogy határozottan elítéli a halálbüntetés alkalmazását, és határozottan támogatja a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumot, mint a halálbüntetés végleges megszüntetéséhez vezető út egyik állomását; kéri az EU-t, az uniós tagállamokat és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy továbbra is szálljanak síkra a halálbüntetés egész világon való megszüntetéséért; határozottan felszólítja a halálbüntetést még mindig alkalmazó országokat, hogy tegyenek közzé világos és pontos, számszerű adatokat a halálos ítéletekről és a kivégzésekről;

Vallás- és lelkiismereti szabadság

40.  elítéli a vallás- és lelkiismereti szabadsághoz fűződő jog megsértésének világszerte ismétlődő eseteit; ismételten kifejezésre juttatja, hogy az EU rendkívüli jelentőséget tulajdonít ennek a kérdésnek; kéri a tagállamokat, hogy folytassák a munkát ezzel kapcsolatban; üdvözli a vallás- és lelkiismereti szabadság ügyével foglalkozó különleges ENSZ-előadó megbízatásának megújítását; ismételten kijelenti, hogy a gondolat és a lelkiismeret szabadsága, valamint a vallásszabadság, ideértve a vallás vagy hit feladásának vagy megváltoztatásának szabadságát is, alapvető emberi jog; hangsúlyozza ezért, hogy a vallási kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formáját a világon mindenütt le kell küzdeni;

A leszbikus, homoszexuális, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek jogai (LMBTI-jogok)

41.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az utóbbi időben nőtt a szexuális irányultság vagy a nemi identitás alapján megkülönböztető jogszabályok és gyakorlatok száma, valamint erősödött az egyes személyekkel szemben ilyen okokból alapján elkövetett erőszak; szorgalmazza a Nigériában és Ugandában kialakult helyzet szorosabb ellenőrzését, ahol olyan új törvényeket hoztak, amelyek súlyos fenyegetést jelentenek a szexuális kisebbségek szabadságára; elítéli a hátrányosan megkülönböztető jellegű törvények bevezetését, valamint a szólásszabadság elnyomását Oroszországban; ismételten kifejezésre juttatja, hogy támogatja az ENSZ emberi jogi főbiztosának folyamatos munkáját, amelynek célja a hátrányosan megkülönböztető jogszabályok és gyakorlatok elleni küzdelem, valamint támogatja azt a munkát, amelyet az ENSZ általánosabb értelemben e téren végez; azt ajánlja az uniós tagállamoknak, a Tanácsnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak, hogy vegyenek részt aktívan az e jogok érvényesülésének megakadályozására irányuló kísérletek elleni küzdelemben;

Kasztalapú megkülönböztetés

42.  elítéli a kasztalapú hátrányos megkülönböztetést; mély aggodalmát fejezi ki az emberi jogok kasztalapon történő folyamatos és nagyarányú megsértése miatt, valamint az erőszakos cselekedetek, többek között az érintett közösségekhez tartozó nőkkel szemben elkövetett szexuális erőszak miatt; elismeri az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala és az ENSZ különleges szakértői által a hátrányos megkülönböztetés e formájának leküzdése érdekében végzett munkát; nyomatékosan kéri az uniós tagállamokat, hogy segítsék elő a munkán és a származáson alapuló megkülönböztetés tényleges felszámolásáról szóló, az ENSZ által kidolgozott alapelvek és iránymutatások tervezetének elfogadását, és felhívja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy fogadja el ezt a keretet;

A békés gyülekezés joga

43.  kéri az EU-t, hogy támogassa az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala által készített, az emberi jogok előmozdításának és védelmének biztosítása érdekében teendő hatékony intézkedésekről és a legjobb gyakorlatokról szóló jelentés nyomon követését a békés tüntetésekkel összefüggésben, többek között a békés gyülekezés jogával kapcsolatos nemzetközi jogi keret kialakítására irányuló erőfeszítések támogatása révén;

Lakhatás

44.  ismételten kinyilvánítja, hogy egyetért azzal, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a lakhatáshoz való jognak nagy jelentőséget tulajdonít; ismételten felhívja az Uniót és tagállamait, hogy mozdítsák elő a megfelelő lakhatáshoz való hozzáférést, amely alapvető jog;

Vízellátás és higiénia

45.  üdvözli az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2013 szeptemberében elfogadott, a biztonságos ivóvízhez és a higiéniához való jogról szóló határozatot, valamint az ENSZ különmegbízottja e téren végzett munkáját, különösen egy olyan kézikönyv kidolgozása révén, amelynek tárgyát az ivóvíz-ellátáshoz és a higiéniához való jog érvényre juttatását biztosító eszközök képezik; felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot, az uniós tagállamokat és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy továbbra is összpontosítsanak a vízellátáshoz és a higiéniához fűződő emberi jog gyakran figyelmen kívül hagyott, valójában azonban létfontosságú kérdésére;

Az üzleti vállalkozások és az emberi jogok

46.  határozottan támogatja az üzleti és emberi jogokra vonatkozó ENSZ-irányelvek végrehajtását; kéri az EU-t és tagállamait, hogy vállaljanak tevékeny szerepet az emberi jogok kérdésével, és ezzel összefüggésben a transznacionális vállalatokkal és más üzleti vállalkozásokkal foglalkozó ENSZ-munkacsoport 7. ülésén, és támogassák a politikáiknak az OECD multinacionális vállalkozásokról szóló iránymutatásaival, valamint az üzleti és emberi jogokra vonatkozó ENSZ-irányelvekkel való összehangolására irányuló erőfeszítéseket; ismételten kéri az Európai Bizottságot, hogy 2014 végéig számoljon be az üzleti és emberi jogokra vonatkozó ENSZ-irányelveknek az uniós tagállamok általi végrehajtásáról; megjegyzi, hogy olyan kezdeményezés van kialakulóban, amely az ENSZ rendszerébe beépítendő, kötelező jogi erejű nemzetközi eszköz létrehozására hív fel az üzleti és emberi jogok tekintetében;

Korrupció és emberi jogok

47.  kéri az EU-t és tagállamait, hogy támogassák egy különleges ENSZ-előadó kinevezését, aki a pénzügyi bűncselekményekkel, a korrupcióval és az emberi jogokkal foglalkozna;

Sport

48.  üdvözli a 2013 szeptemberében elfogadott határozatot, amelynek tárgya az emberi jogoknak a sport és az olimpiai eszme által történő előmozdítása; aggodalmát fejezi ki a migráns munkavállalók Katarban kialakult helyzete miatt, különösen a 2022-es labdarúgó-világbajnokság előkészítésével összefüggésben; tudomásul veszi, hogy Katar foglalkozni kíván az aggodalomra okot adó helyzet kezelésével; felhívja a katari hatóságokat, hogy reformálják meg munkaügyi jogszabályaikat, helyezzék hatályon kívül a szponzorálásra vonatkozó, a régióban mindenütt alkalmazott törvényt (az úgynevezett „kafala-rendszert”), és ratifikálják a vonatkozó nemzetközi megállapodásokat; nyomatékosan kéri az EU-t annak biztosítására, hogy a Katarban dolgozó uniós építőipari vállalatok ne legyenek részesei a migráns munkavállalók emberi jogaival való visszaéléseknek; hangsúlyozza a nagyobb sporteseményekre és azok emberi jogokkal való összefüggéseire irányuló ellenőrzés jelentőségét, így például a 2014 februárjában Szocsiban tartott téli olimpiai játékokkal és a gyülekezés jogának folyamatos elnyomásával, illetve a szexuális kisebbségekhez tartozók jogaival kapcsolatban, valamint a Brazíliában tartandó következő labdarúgó-világbajnoksággal összefüggésben, ahol beszámolók szerint kilakoltatásra és egész lakóközösségeknek az országon belül történő áthelyezésére kerül sor;

Katonai robotrepülőgépek használata

49.  aggodalmát fejezi ki az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog megsértésének esetei miatt, amelyek során katonai robotrepülőgépek törvénytelen célzott támadásokat követnek el, ismeretlen számú polgári személy halálát, súlyos megsebesülését vagy traumatikus sérülését okozva a konfliktusövezetnek nyilvánított területeken kívül; támogatja az ENSZ különleges szakértői által tett erőfeszítéseket, amelyek célja annak biztosítása, hogy az államok a katonai robotrepülőgépeket a kialakult nemzetközi jogi keretnek megfelelően, átlátható és elszámoltatható módon alkalmazzák; felhívja az EU-t, az uniós tagállamokat és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy továbbra is támogassák a törvénytelen, célzott gyilkosságokkal kapcsolatos kivizsgálásokat, és kövessék nyomon az ENSZ bírósági tárgyalás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések vizsgálatával, valamint a terrorizmus elleni küzdelemmel és az emebri jogokkal foglalkozó különmegbízott ajánlásait;

Nemzetközi Büntetőbíróság

50.   ismételten kifejezésre juttatja a Nemzetközi Büntetőbíróság tevékenysége melletti maradéktalan támogatását, és továbbra is éber figyelemmel kíséri az e bíróság legitimitásának aláásására irányuló bármely kísérleteket; kéri az agresszió bűntettével és a kampalai módosításokkal kapcsolatos uniós álláspont aktív kidolgozását;

Egyetemes emberi jogi helyzetértékelés

51.  ismételten hangsúlyozza a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés jelentőségét, amelynek célja, hogy teljes képet adjon az emberi jogok helyzetéről valamennyi ENSZ-tagállamban, és ismételten felhívja a figyelmet a helyzetértékelés e második ciklusának fontosságára, amelynek középpontjában az első ciklus során elfogadott ajánlások végrehajtása áll; ismételten felhív azonban az első ciklus alatt néhány tagállam által elutasított ajánlások újbóli vizsgálatára a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés folyamatának következő szakaszában;

52.  felhívja a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés párbeszédében részt vevő uniós tagállamokat, hogy álljanak elő konkrét és mérhető javaslatokkal, a nyomon követés minőségének biztosítása és az elfogadott ajánlások végrehajtása érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság és az uniós tagállamok a végrehajtás támogatása érdekében technikai segítséget nyújtsanak a helyzetértékelés alatt álló államoknak ahhoz, hogy az ajánlásokat teljesítve félidős frissítéseket terjesszenek elő;

53.  hangsúlyozza, hogy a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelést módszeresen be kell építeni az EU emberi jogi párbeszédeibe és konzultációiba, valamint az emberi jogokkal kapcsolatos uniós országstratégiákba; ismételten kifejezésre juttatja azon ajánlását, hogy a Parlament vesse fel ezeket az ajánlásokat harmadik országokban tett küldöttségi látogatásai során;

54.  üdvözöl minden olyan lépést, amely az érintett szereplők, közöttük a civil társadalom számára lehetővé teszi a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés folyamatában való maradéktalan részvételt; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Európai Külügyi Szolgálat és a tagállamok az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában kiemelten foglalkozzanak azzal az aggasztó kérdéssel, hogy a nem kormányzati szervezetek mozgástere a világ számos országában szűkül;

Különleges szakértők

55.  ismételten kifejezésre juttatja, hogy határozottan támogatja a különleges szakértőket, hangsúlyozza e megbízatások függetlenségének jelentőségét, és nyomatékosan felkér minden ENSZ-tagállamot arra, hogy működjön maradéktalanul együtt a különleges szakértőkkel, többek között fogadva az országba beutazni kívánó megbízottakat, eleget téve a sürgős cselekvés tekintetében és az állítólagos jogsértésekkel kapcsolatosan megfogalmazott kéréseiknek, valamint biztosítva ajánlásaik megfelelő nyomon követését; támogatja a 2013. december 10-én 72 különleges szakértő által tett nyilatkozatot, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az államok különleges szakértőkkel való együttműködésének hiánya ellehetetleníti e szakértők számára megbízatásuk teljesítését;

56.  határozottan elítéli a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés párbeszédében részt vevő és a különleges szakértőkkel együttműködő emberi jogi jogvédőkkel és aktivistákkal szemben alkalmazott megtorlás minden formáját, különösen Kína esetében; felkéri az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát azon jelentések kivizsgálására, amelyek szerint 2013. szeptember 14-e óta fogva tartják Cao Sun Li kínai aktivistát, aki a civil társadalom bevonását szorgalmazta a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés folyamatába; nyomatékosan kéri az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy aktívan kísérje nyomon ezt és az ehhez hasonló eseteket, és felkér minden államot, hogy biztosítson megfelelő védelmet az efféle megfélemlítő intézkedésekkel szemben; hangsúlyozza, hogy az ilyen intézkedések aláássák az ENSZ egész emberi jogi rendszerét;

Az EU részvétele

57.  ismételten kiemeli az EU részvételének fontosságát az ENSZ valamennyi emberi jogi mechanizmusában, többek között az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában; bátorítja a tagállamokat erre a részvételre, a határozatok végrehajtásának társszponzorálása és vezetése, a vitákban és az interaktív párbeszédekben való aktív részvétel és nyilatkozatok kibocsátása révén; határozottan támogatja, hogy az EU egyre erőteljesebben vesz részt több régióra kiterjedő kezdeményezésekben;

58.  ismételten kiemeli annak fontosságát, hogy a Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa keretében végzett munka beépüljön az EU vonatkozó belső és külső tevékenységei közé – többek között a Parlament és annak bizottsági és parlamentközi küldöttségei munkájába –, valamint hogy az ENSZ különmegbízottjainak munkája hozzájáruljon a bizottsági ülésekhez;

59.  szorgalmazza az ENSZ Emberi Jogi Tanácsával kapcsolatban, hogy az Európai Unió különleges képviselője továbbra is fokozza az EU emberi jogokkal kapcsolatos politikájának hatékonyságát, koherenciáját és láthatóságát, és vonja még szorosabbra az együttműködést az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatalával és a különleges szakértőkkel, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nem volt jelen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának magas szintű munkacsoportjában;

60.  ismételten hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy az emberi jogi kérdésekben hatékony koordináció és együttműködés jellemezze az Európai Külügyi Szolgálat, a Bizottság és az EU tagállamai közötti kapcsolatokat; szorgalmazza, hogy az Európai Külügyi Szolgálat – különösen az EU genfi és New York-i küldöttségének közreműködésével – megfelelő időben tartott tartalmas konzultációk alapján fokozza az EU koherenciáját, és a közös üzeneteket közvetítsen;

61.  hangsúlyozza az uniós tagállamok által az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa számára nyújtott támogatás fontosságát, az emberi jogok oszthatatlanságának és egyetemességének maradéktalan biztosítása érdekében végzett közös munka révén, és különösen a nevezett testület által létrehozott valamennyi nemzetközi emberi jogi eszköz ratifikálásával; ismételten kifejezi sajnálatát amiatt, hogy a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló egyezményt még egyetlen uniós tagállam sem ratifikálta; ismételten kifejezi sajnálatát amiatt is, hogy több tagállam nem ratifikálta még a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi egyezményt vagy a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményhez csatolt fakultatív jegyzőkönyvet, illetve a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányát; ismételten felszólít minden tagállamot, hogy ratifikálja ezeket az egyezményeket és jegyzőkönyveket; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az uniós tagállamok időben benyújtsák időszakos jelentéseiket az ENSZ nyomon követéssel foglalkozó szervezeteinek; kéri az EU-t, hogy dolgozzon ki uniós álláspontot az agresszió bűncselekménye és a kampalai módosítások tekintetében;

62.  ismételten felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy az EU folyamatosan támogassa az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala függetlenségének megőrzését, biztosítva, hogy a nevezett hivatal továbbra is hatékonyan és részrehajlás nélkül láthassa el feladatát; létfontosságúnak tartja, hogy megfelelő finanszírozás biztosítsa az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala pártatlanságát és működőképességét, különös tekintettel arra, hogy a közelmúltban kialakult fejlemények miatt e hivatalnak új regionális irodákat kell nyitnia; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy elégséges finanszírozás álljon rendelkezésre az ENSZ-egyezmény alapján létrehozott testületek egyre növekvő munkaterhének teljesítéséhez; kéri az EU-t, hogy vállaljon vezető szerepet az ENSZ-egyezmény alapján létrehozott testületek rendszerének hatékony működtetésében, többek között megfelelő finanszírozás rendelkezésre bocsátása révén;

63.  ismételten kijelenti, hogy az emberijogvédők védelme az Unió emberi jogi politikájának kiemelt fontosságú eleme; nagyra értékeli ezért a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének keretében az emberi jogi aktivisták sürgős védelme és támogatása céljával nyújtott gyakorlati segítséget és az e célra elkülönített pénzügyi támogatást;

o
o   o

64.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az ENSZ főtitkárának, a 68. Közgyűlés elnökének, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elnökének, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és a Külügyi Bizottság által létrehozott EU–ENSZ-munkacsoportnak.

(1) HL C 332. E, 2013.11.15., 114. o.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0055.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0575.

Utolsó frissítés: 2017. szeptember 5.Jogi nyilatkozat