Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2013/2176(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0101/2014

Előterjesztett szövegek :

A7-0101/2014

Viták :

PV 14/04/2014 - 21
CRE 14/04/2014 - 21

Szavazatok :

PV 15/04/2014 - 17.16

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2014)0394

Elfogadott szövegek
PDF 375kWORD 151k
2014. április 15., kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Előnyösebb környezet a vállalkozások, az üzleti tevékenységek és az induló vállalkozások számára annak érdekében, hogy új munkahelyeket teremtsenek
P7_TA(2014)0394A7-0101/2014

Az Európai Parlament 2014. április 15-i állásfoglalása „Hogyan járulhat hozzá az Európai Unió egy olyan környezet megteremtéséhez, amely kedvez a vállalatok, vállalkozások és induló vállalkozások általi munkahelyteremtésnek?” (2013/2176(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

–  tekintettel az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel a kisvállalkozói intézkedéscsomagra (COM(2008)0394),

–  tekintettel a Bizottság független érdekképviselőkből álló, adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoportjának munkájára,

–  tekintettel „A kkv-k szabályozási terheinek minimálisra csökkentése – Az uniós szabályozás hozzáigazítása a mikrovállalkozások szükségleteihez” című bizottsági jelentésre (COM(2011)0803),

–  tekintettel az uniós szabályozás célravezetőségéről szóló bizottsági közleményre (COM(2013)0685),

–  tekintettel a Bizottság „Vállalkozás 2020” cselekvési tervére,

–  tekintettel a „Cselekvési terv a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására” című bizottsági közleményre (COM(2011)0870),

–  tekintettel a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javításáról szóló, 2013. február 5-i állásfoglalására(1) ,

–  tekintettel a késedelmes fizetésekről szóló irányelvre (az Európai Parlament és a Tanács 2000/35/EK irányelve),

–  tekintettel az Európai Fémipari, Műszaki és Technológiaalapú Iparági Munkáltatók Tanácsa (CEEMET) által végzett, „A változó piaci körülményekre választ adó, a munkavállalók igényeit kielégítő rugalmas munkaszerződések” című felmérésre(2) ,

–  tekintettel a foglalkoztatás és a szociális innováció új európai programjára, amely többek között kiterjeszti a mikrohitelt nyújtók európai Progress mikrofinanszírozási eszköz alapján nyújtott jelenlegi támogatását,

–  tekintettel az Eurofound „Globálisnak született: az új nemzetközi vállalkozások munkahelyteremtési potenciálja” című jelentésére,

–  tekintettel az Eurofound „Közpolitika és a kkv-k szerkezetátalakításának támogatása” című, 2013. évi jelentésére,

–  tekintettel az Eurofound „Munkahelyteremtési intézkedések” című, 2010. évi jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0101/2014),

A.  mivel a vállalkozások létrehozásához szükséges idő Európában tagállamonként eltérő, és 4 naptól 40 napig terjed, ami hatással lehet a munkahelyteremtésre;

B.  mivel egyes tagállamokban különböző, a munkahelyteremtésre kedvezőtlen hatást gyakorló tényezőket azonosítottak, például a munkaerőpiac rugalmatlanságát, és mivel a foglalkoztatás rugalmasságának és biztonságának ötvözése kedvezőbb kereteket biztosíthat;

C.  mivel az egységes piac és az európai humánerőforrás-potenciál kulcsszerepet játszhat az Európa 2020 foglalkoztatási céljainak elérésében;

D.  mivel a kkv-k képezik az Unió gazdaságának gerincét, és hatalmas lehetőséget rejtenek a munkahelyteremtés tekintetében, hiszen az újonnan teremtett munkahelyek 85%-a hozzájuk kötődik;

E.  mivel 20,7 millió kkv foglalkoztatja az Unióban a versenyszféra több mint 67%-át, ebből 30%-nak pedig a mikrovállalkozások adnak munkát,

F.  mivel a jogszabályi kötelezettségek betartásának egy alkalmazottra jutó költsége kkv-k esetében akár tízszerese is lehet a nagyvállalatok költségeinek (COM(2011)0803);

G.  mivel a pénzügyi válság és az annak következtében előállt hitelválság miatt a kkv-k szélsőségesen magas hitelköltségekkel és a hitellehetőségek szűkülésével szembesülnek; mivel a Nemzetközi Pénzügyi Intézet szerint a periféria tagállamaiban a kisebb vállalkozások mintegy 4–6 százalékponttal többet fizetnek a banki kölcsönökért mint közép-európai partnereik, ami jelentős hátrányt okoz számukra, és ezáltal hátráltatja a régió gazdasági fellendülését és a nettó munkahelyteremtést;

H.  mivel az európai vállalati kötvény-, részvény- és értékpapírosítási piacok más gazdaságokkal összevetve továbbra is viszonylag fejletlenek, és a nem banki finanszírozás továbbra is jórészt elérhetetlen a kkv-k számára, ami aláássa növekedési és munkahely-teremtési potenciáljukat;

I.  mivel a szolgáltatások tényleges biztosítása kulcsfontosságú a jövőbeli növekedés, az innováció és a munkahelyteremtés szempontjából;

J.  mivel – noha Európa történelmében most a legjobban képzett az ifjúság, és a tagállamok jelentős összegeket fektettek az oktatásba és képzésbe – az ifjúság jórészt kiszorul a munkaerőpiacról és készségeik kihasználatlanul maradnak, mivel ideiglenes és alulfizetett álláshelyekért versengenek;

K.  mivel az Európai Szociális Alap fontos szerepet tölt be a tagállamok abban való támogatásában, hogy lehetőségeket és képzést biztosítsanak a munkanélkülieknek a munkaerőpiacra való visszatéréshez;

L.  mivel az európai fiatalok (15–24 év közöttiek) munkanélküliségi rátája eléri a tarthatatlan 23%-ot, a válság által leginkább sújtott tagállamokban pedig 50% feletti; mivel a fiatalok ilyen tömeges munkanélkülisége erőteljes elitelvándorláshoz vezet, és lényegesen csökkenti a fenntartható növekedésre való képességünket a jövőben;

M.  mivel az EU-t a „munkahelyek nélküli növekedés” veszélye fenyegeti, ami tovább fogja rombolni társadalmaink szociális és gazdasági szövetét, illetőleg annak hosszú távú esélyét, hogy az Unió azonos feltételekkel szállhasson versenybe a globalizált tudásalapú gazdaságban;

Munkahelyteremtés

1.  aggodalommal tölti el, hogy az Európai Unió néhány részén milyen költséges, milyen sok időbe telik, és milyen bonyolult egy vállalkozás létrehozása, amelyek mind kedvezőtlenül hathatnak a jövőbeli munkahelyteremtésre; úgy véli, hogy az Unió csak akkor javíthatja versenyképességét és teremthet több munkahelyet, ha a tagállamok azon fáradoznak, hogy egyszerűsítsék, felgyorsítsák és olcsóbbá tegyék ezt a folyamatot, továbbá hogy megfelelő segítségnyújtási és támogatási programokat kínáljanak;

2.  megjegyzi, hogy az indulást követően gyorsan és intenzíven nemzetközivé váló fiatal vállalkozások ígéretesnek mutatkozó módon hozzájárulnak a gazdasághoz azzal, hogy maguk teremtenek innovációt, támogatják más vállalatokban az innovációt, beépülnek a nemzetközi ellátási láncokba, valamint fenntartható és jó minőségű munkahelyeket teremtenek; hangsúlyozza azonban, hogy ezek a vállalatok az indulási szakaszban jelentős kihívásokkal szembesülnek – melyeket gyorsan és alacsony tőkével kell leküzdeniük –, ezért az alacsony költségű, egyszerű és gyors vállalkozásindítási eljárások a javukat szolgálnák;

3.  megállapítja, hogy a globális trendek nyomán versenykényszerbe kerültek a vállalkozások, ugyanakkor lehetőségek is megnyíltak előttük; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak létre kell hozniuk a megfelelő szabályozási és költségvetési kereteket, hogy a biztonságos munkakörnyezet biztosítása mellett segítsék a munkahelyteremtést;

4.  úgy véli, hogy a munkahelyteremtésnek kedvezőbb környezet kialakítása érdekében a tagállamoknak – adott esetben az Unió támogatásával – a szükséges reformok bevezetése révén kezelniük kell az alábbi tényezőket: készségek, képesítési szintek, vállalkozói készség, a demográfiai változások hatása, piacra jutás, finanszírozás, a munkaerőpiac, munkavállalói jogok, adminisztratív költségek és a szabályozás javítása;

5.  hangsúlyozza a kutatás és az innováció fontosságát az európai kkv-k versenyképessége, termelékenysége, fenntarthatósága és munkahely-teremtési képessége szempontjából, és megjegyzi, hogy a Horizont 2020 és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) jelentős hangsúlyt fektet a gyorsan növekvő, innovatív kkv-k létrehozására és támogatására;

6.  rámutat a zöld gazdaság által a munkahelyteremtés tekintetében kínált potenciális lehetőségekre, melyhez kapcsolódóan a Bizottság becslései szerint 2020-ig 5 millió munkahely jöhet létre egyedül az energiahatékonysági és a megújuló energia ágazatokban, feltéve, hogy ambiciózus éghajlat- és energiapolitikák kerülnek bevezetésre; kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a befektetések megfelelő szintjeit ezekben az ágazatokban, és gondoskodjanak arról, hogy a munkavállalók időben megszerezhessék a jövőben szükségessé váló képességeket, valamint garantálják az ún. „zöld munkahelyek” minőségét;

7.  elismeri az uniós szabadkereskedelmi megállapodások fontos szerepét az uniós tagállamokban a beruházások és a munkahelyek teremtése, és ezek megtartása terén;

8.  úgy véli, hogy az Unió belső piacának folyamatos fejlődése és elmélyülése számos lényeges új lehetőséget teremt mindenféle méretű vállalkozás számára, ami egyértelműen rugalmas keretrendelkezéseket tesz szükségessé a vállalkozási készség és az önfoglalkoztatás előmozdításához, míg a belső piac zavartalan működéséhez szükség van a szabályozási normák egy minimumkészletére, különösen a közegészség és -biztonság, a munkahelyi egészség és biztonság, az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem tekintetében;

Készségek

9.  úgy véli, hogy az Európai Unióban komoly hiány mutatkozik a szakképzett munkaerőből és egyes régiókban vagy ágazatokban komoly strukturális munkaerőhiány is tapasztalható, ez pedig gátolja a gazdasági növekedést és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérését; megjegyzi, hogy az Unióban 1,85 milliónál több betöltetlen álláshely van; aggályainak ad hangot amiatt, hogy felnőttek készségeire vonatkozó legutóbbi OECD-felmérés (PIAAC) – amelyet a Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatósága is támogatott – azt jelzi, hogy az Uniós munkaképes korú lakossága 20%-ának gyengék az olvasási-számolási készségei, a felnőttek 25%-a pedig nem rendelkezik az információs és kommunikációs technológiák tényleges használatához szükséges készségekkel;

10.  tudomásul veszi, hogy egyre inkább a magasabban kvalifikált munkaerőre van kereslet, a várhatóan 2020-ig létrejövő vagy megüresedő állások mintegy 90%-ához középfokú vagy felsőfokú végzettségre lesz szükség;

11.  úgy véli, hogy a munkavállalók képzése és továbbképzése, a folyamatos oktatás, az iskolák és vállalkozások közötti partnerségek és a tanulószerződéses gyakorlati képzés előmozdítására szolgáló aktív politikák lehetővé tehetik a készségeknek a vállalkozások igényeivel való jobb összehangolását;

12.  felismeri, hogy a szakképzett munkaerő hiányára tekintettel az élethosszig tartó tanulás és a munkavállalók Unión belüli szabad mozgása milyen előnyökkel jár a munkaerő-piaci kereslet kezelése tekintetében;

13.  hangsúlyozza, hogy noha a kiválóság, az innováció és a humánerőforrások adják az Unió komparatív előnyét, a kutatás, oktatás és képzés területén a csökkenő beruházások – az egyes tagállamok és az euróövezet különösen magas munkanélküliségi arányaival párosulva – számos európait arra vezetnek, hogy más munkaerőpiacokon keressen állást; hangsúlyozza, hogy az elitelvándorlás a növekedés, az Unió nagyobb versenyképessége és a vállalkozási tevékenység előmozdítását szolgáló intézkedések jelentős akadálya;

14.  úgy véli, hogy egyes tagállamok oktatási és képzési rendszereit a vállalkozások jövőbeli készségigényeihez jobban hozzá kellene igazítani, illetve azokkal jobban összhangba kell hozni; aggodalommal jegyzi meg, hogy 2015-ben az Európai Unióban a becslések szerint 384 000 és 700 000 fő közöttire fog emelkedni az ikt területén a képzett munkaerő hiánya, míg az elkövetkező években a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai készségek nem fogják kielégíteni a vállalkozások egyre nagyobb keresletét, miközben az e tárgyakat tanuló nők csökkenő arányával nem foglalkoznak megfelelően; javasolja ezért, hogy a tagállamokat ösztönözzék olyan kettős oktatási és képzési rendszerek kialakítására, amelyek a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai készségekre, valamint a munkavállalók – különösen az alacsony szintű vagy elavult ismeretekkel rendelkezők – átképzésének és továbbképzésének támogatására összpontosítanak;

15.  kiemeli a kettős oktatási és képzési rendszerek jelentőségét, különösen amelyek a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai készségekre összpontosítanak, és a szakiskolai gyakorlati alapú oktatást munkahelyi tanulással egyesítik, mivel ez bizonyult a legeredményesebb eszköznek az iskolából a munkaerőpiacra történő átmenet zökkenőmentessé tételében;

16.  üdvözli a „Megnyíló oktatás” című bizottsági közleményt, melynek célja annak biztosítása, hogy a fiatalok digitális készségeket szerezzenek;

17.  elengedhetetlennek tartja a vállalkozási készségek oktatásának bevezetését, továbbá a piac, a gazdaság és a pénzügyi rendszer működésének, funkcióinak és kölcsönhatásainak megismerését szolgáló programok beépítését az alapszintű oktatási rendszerekbe; úgy véli, hogy egy jól előkészített üzleti terv az első lépés a forráshoz jutás és az életképesség javításához; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy késlekedés nélkül vegyék fel a pénzügyi oktatást és a vállalkozásindítási tanácsadást oktatási programjaikba, és hogy a vállalkozói oktatásba történő befektetést tekintsék erőforrásnak; támogatja ezzel összefüggésben a vállalkozói kultúra népszerűsítésére, valamint az egységes piac és a versenyképesség fejlesztésére tervezett „Erasmus – Ifjú vállalkozóknak” programot;

18.  hangsúlyozza az oktatásból a munka világába történő átmenet üteme javításának szükségességét, lehetővé téve ezáltal a fiataloknak a munkaerőpiacra való mielőbbi belépését, és elkerülve annak kockázatát, hogy nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatallá váljanak;

19.  megjegyzi, hogy az európai strukturális és beruházási alapok a tudományos és kutató intézményekkel való együttműködés révén helyi, regionális és nemzeti szinten támogatják a hatóságokat és az érintetteket többek közt a munkahelyi tanulás, a kutatás, a fejlesztés és az innováció és elősegítése, valamint a mikrovállalkozások (különösen az egyszemélyes vállalkozások) és a kkv-k versenyképességének elősegítése érdekében, ezáltal segítve a jelenlegi gazdasági és társadalmi kihívások és különösen a magas munkanélküliségi arány kezelését;

20.  hangsúlyozza, hogy a fenntartható gazdaság keretében megvalósuló növekedés, innováció és munkahelyteremtés támogatására irányuló erőfeszítéseknek – többek közt az intelligens szakosodás támogatása és az ökoszisztéma tiszteletben tartása mellett – biztosítaniuk kell a az egészségügyi és biztonsági követelmények betartását, valamint a gazdasági, szociális és környezetvédelmi követelmények közötti egyensúlyt annak érdekében, hogy az Unió valamennyi régiójában megfelelő jövedelmet nyújtó, minőségi állásokat kínáljanak; hangsúlyozza ezzel összefüggésben a vállalkozások és az oktatási ágazat által az ágazatközi projektek, az egyetemek és más magas színvonalú oktatási intézmények közötti együttműködés és innovációs „klaszterek” megteremtése révén betöltendő fontos szerepet; kéri a gyakorlati szakmai képzésre irányuló helyi és regionális finanszírozási programok elősegítését;

21.  megítélése szerint az egységes digitális piac megvalósítása kedvezni fog a kkv-k támogatásának és fejlődésének; szükségesnek tartja annak biztosítását, hogy az ikt terén rendelkezésre álljon a megfelelően képzett személyi állomány, és hogy az európai lakosság rendelkezzen az információs és kommunikációs technológiák használatához szükséges digitális készségekkel;

22.  hangsúlyozza, hogy az Európában jelenleg tapasztalható szakemberhiány orvoslása érdekében sürgős fellépésre van szükség a nők tudományos és műszaki képzésekhez és szakmákhoz való hozzáférésének felgyorsítása érdekében, különösen az új információs és kommunikációs technológiák ágazatában;

23.  olyan kezdeményezéseket kér, amelyek támogatni fogják a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek közötti partnerségeket, és amelyek meg fogják adni az európaiaknak az ikt-vel, energiával kapcsolatos és a csúcstechnológiás gyártás területén a munkahelyekhez való hozzáféréshez szükséges készségeket;

Vállalkozói tevékenység

24.  aggodalommal tölti el, hogy az elmúlt három évben 45%-ról 37%-ra esett vissza az önfoglalkoztatottként dolgozni kívánó uniós polgárok száma, akiknek majdnem a fele a csődtől tart, és több mint 50%-uk azt állítja, hogy nehéz elegendő információhoz jutni arra vonatkozóan, hogy hogyan kell elindítani egy vállalkozást; úgy véli, hogy a kkv-k növekedése összefügg a vállalkozói készséggel; hangsúlyozza, hogy a vállalkozásindítás és az önfoglalkoztatás munkalehetőségeket teremt, és segíti az erős ipari és szolgáltató ágazatok kiépítését, javasolja ezért a tagállamok ösztönzését arra, hogy támogassák a vállalkozói szemléletet és készségeket az oktatás különböző szintjein, és vezessék be az egyetemeken és a szakképzést nyújtó főiskolákon a vállalkozásindítási tanácsadást; aggodalommal jegyzi meg, hogy az összes európai vállalkozó körében csak 30% a nők aránya; hangsúlyozza a vállalkozói készség előmozdításának szükségességét a nők körében a technikai, tudományos és üzleti támogató hálózatokhoz való hozzáférés elősegítésével, és a női vállalkozókat megcélzó coaching/mentorálási programok kifejlesztésével;

25.  hangsúlyozza, hogy az önfoglalkoztatás „kockázati” tényezője és a közelmúltbeli gazdasági válság hitelfeltételekre gyakorolt hátrányos hatása visszatartanak az ilyen vállalkozói tevékenységek folytatásától; ennek megfelelően ajánlja, hogy fontolják meg olyan tagállami intézkedések meghozatalát, amelyek a jóléti hálót az önfoglalkoztatottak vonatkozásában anélkül egyensúlyozzák ki, hogy ez csökkentené e sajátos tevékenységtípus rugalmasságát;

26.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a pénzügyi válság és az azt követő recesszió igen súlyosan érintett számos európai kkv-t, melyek közül jelentős számú felszámolásra került ahelyett, hogy a vállalkozás újrakezdte volna tevékenységét; rámutat az egészséges szerkezetátalakításnak és ezáltal a munkahelyek megtartásának kedvező, előnyös szabályozási keretrendszer fontosságára; üdvözli a Bizottság vállalkozásokra vonatkozó cselekvési tervét, amely támogatást nyújt a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseihez, hogy megkönnyítsék az életképes vállalkozások számára a fennmaradást, és hogy második esélyt biztosítsanak a tisztességes vállalkozók számára, mivel ez pozitív hatással lesz a munkahelyteremtésre; sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő áttekintést a különböző tagállamokban a vállalkozói környezet javítása érdekében megtett intézkedésekről; kiemeli a tagállamok felelősségét aziránt, hogy teljes mértékben igénybe vegyék a Bizottság részéről a vállalkozói környezet javítására ajánlott támogatást; üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy tájékoztassa a polgárokat és vállalkozásokat a finanszírozási lehetőségekről, például a „Pénzügyi szabályok áttekintése” és a „2007–2013 közötti finanszírozási lehetőségek” kiadványok révén;

27.  üdvözli a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME), valamint a Horizont 2020 keretprogramban előirányzott kkv-kat támogató eszközt; sajnálatosnak tartja ugyanakkor, hogy többéves a pénzügyi keret szerint a Horizont 2020 keretprogramban a COSME és a kkv-kat támogató eszköz költségvetése korlátozott;

28.  üdvözli különösen a COSME keretében biztosított konkrét intézkedéseket, amelyek célja a vállalkozásokra, elsősorban a kkv-kra vonatkozó keretfeltételek javítása, a forráshoz jutás és a piacra jutás megkönnyítése, valamint a vállalkozói készség és a vállalkozói kultúra előmozdítása; hangsúlyozza, hogy a vállalkozói készség előmozdításához Európában nélkülözhetetlen a kiszámítható és egyértelmű szabályozási környezet; olyan intézkedéseket és fellépéseket vár, amelyek európai vagy nemzeti szinten előmozdítják a vállalkozói készséget, és kiterjednek a vállalkozási modellek valamennyi típusára, közöttük a szövetkezetekre, a kézműipari vállalkozásokra, a szabadfoglalkozásokra és a szociális vállalkozásokra is; üdvözli különösen, hogy a Horizont 2020 és a COSME keretében továbbra is folytatódik a sajáttőke- és az idegen tőkével történő finanszírozás támogatása;

29.  úgy véli, hogy a fiatal vállalkozók az innováció és a munkahelyteremtés előmozdítói; hangsúlyozza, hogy össze kell hozni a tapasztalt mentorokat és a törekvő fiatal vállalkozókat, és meg kell könnyíteni az innovatív induló vállalkozásokat támogató struktúrák létrehozását; üdvözli azokat a programokat – például az Erasmus fiatal vállalkozóknak programot –, amelyek célja az új vállalkozók segítése a vállalkozás irányításához szükséges készségek megszerzésében, és úgy véli, hogy az ilyen programok további támogatására van szükség ahhoz, hogy még több vállalkozó fejlődhessen és teremthessen új munkahelyeket; felhívja a tagállamokat, hogy támogassák a gyakorlati szempontú vállalkozói oktatást és képzési programokat, például az iskolai-vállalati projekteket és szakmai gyakorlatokat; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a COSME-program végrehajtásakor ezt vegyék figyelembe; üdvözli az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) megerősítését, amely egyértelműen arra összpontosít, hogy 2020-ig vállalkozói és innovatív készségeket nyújtson 10 000 mesterképzésben és 10 000 PhD képzésben részt vevő diáknak;

30.  kéri a vállalkozókat segítő uniós mobilitási programok, például az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” program támogatását, valamint azt, hogy a vállalkozási ismeretek oktatását a bevált gyakorlatok megosztása révén építsék be a nemzeti iskolai tantervekbe;

31.  leszögezi az üzleti inkubátorok létrehozásának és támogatásának jelentőségét, mivel ezek lehetőséget nyújtanak a fiatal vállalkozóknak ötleteik kipróbálására, az üzleti hálózatokkal való megismerkedésükre és segítséget nyújtanak számukra a potenciális partnerekkel, ügyfelekkel és befektetőkkel való kapcsolatfelvételre; úgy véli, hogy az uniós finanszírozás alapvető szerepet tölthet be, és hangsúlyozza az uniós finanszírozású projektek és egyetemi programok sikerét – mint például az ERFA által finanszírozott, a vállalkozáshoz és foglalkoztathatósághoz szükséges készségekkel foglalkozó birminghami hálózat (Birmingham Skills for Enterprise and Employability Network – BSEEN) az Egyesült Királyságban, amely mentorálással, az induló vállalkozásoknak nyújtott intenzív támogatással és az új vállalkozásoknak biztosított üzleti inkubátorokkal segíti a vállalkozást és a vállalkozói készségek elsajátítását – melyek ezáltal kulcsfontosságúak a majdani munkahelyteremtés szempontjából;

32.  felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy bezárással fenyegetett számos európai vállalatnál a munkavállalók szövetkezeti társaságok révén átvehetik a tulajdonosi szerepet; felhív az Európa 2020 stratégia szerinti kulcságazatokban működő vállalatoknak az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és az Európai Beruházási Bank révén való támogatására vonatkozó, lehetséges új irányvonalak mérlegelésére;

33.  aggályosnak tartja a színlelt önfoglalkoztatás Európai Unióban egyre terjedő jelenségét; felhívja a tagállamokat, hogy fogadjanak el konkrét szakpolitikákat ennek megelőzésére, például az elegendő foglalkoztatási lehetőség vagy a munkaügyi ellenőrzések javítása révén;

34.  felhívja a tagállamokat, hogy tájékoztatás, a bevált gyakorlatok bemutatása, az e gyakorlatok cseréjét biztosító platform létrehozása révén ösztönözzék a nemzetközivé válást; szorgalmazza a nemzetközi szemlélet jegyében nyújtott vállalkozói készségfejlesztést, a vállalkozások indításának támogatásához rendelkezésre álló eszközök átláthatóságának előmozdítását, a fiatal vállalkozókat a lehetséges befektetőkkel és üzleti partnerekkel összekapcsoló hálózatok és csereprogramok támogatását, valamint működési tanácsadás és támogatás biztosítását az indulási szakasz után is, ezzel is segítve a kritikus korai évek átvészelését, és ösztönzőket nyújtva a foglalkoztatáshoz;

35.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fiatal európaiak az oktatás keretében elsajátítsák a vállalkozói ismereteket, és kialakuljon bennük a vállalkozói szemlélet; megállapítja ezzel összefüggésben, hogy az EIT rendkívül jelentős szerepet tölt be a vállalkozói kultúra oktatás, képzés és szakmai gyakorlat révén történő előmozdításában; megállapítja, hogy az EIT valamennyi tudományos és innovációs társulása (TIT) a saját területén aktívan támogatja a vállalkozói készséget olyan tantervek kidolgozása révén, amelyek ötvözik a kiváló tudományt és innovációt a vállalkozói készségekkel és tapasztalatokkal, ezáltal felkészítik a holnap vállalkozóit, valamint innovatív és vállalkozói gondolkodásmóddal itatják át a meglévő vállalkozásokat;

36.  kijelenti, hogy az Unió társadalmi kohéziója szempontjából kiemelkedően fontos a magas munkanélküliségi arány kezelése, különösen a fiatalok és más kiszolgáltatott csoportok körében, a regionális versenyképesség és foglalkoztatás növelése, valamint a vállalkozói szellem előmozdítása révén; felhívja ezért a tagállamokat és az európai strukturális és beruházási alapokat, hogy összpontosítsanak a fenntartható munkahelyek és üzleti lehetőségek megteremtésére, a mikro-, kis- és középvállalkozások, egyéb vállalkozások, valamint az induló vállalkozások számára kedvező környezet és a megfelelő szabályozási keret biztosítása által;

37.  rámutat arra, hogy az európai strukturális és beruházási alapokra fontos szerep hárul a foglalkoztatás, valamint a vállalkozási, vállalkozói és kreatív készségeket fejlesztő konkrét projektek támogatásában, többek közt a fiatalok körében; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy minden tagállam és régió teljes mértékben éljen ezzel a lehetőséggel a fiatalok munkanélküliségének kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy az európai strukturális és beruházási alapok révén a helyi és regionális hatóságoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a vállalkozói tevékenység helyi és regionális szintű előmozdítására, többek közt a fiatalok induló vállalkozásaira összpontosítva;

38.  üdvözli a szociális gazdaság – mint új, különösen a fiatalokat érdeklő vállalkozási forma – utóbbi években az Európai Unióban tapasztalható növekedését; felhívja a tagállamokat, hogy fejlesszenek ki stratégiákat és programokat a szociális gazdaság előmozdítása érdekében;

Demográfia

39.  úgy véli, hogy a tagállamokat a népesség elöregedése elterjedt jelenségére figyelemmel és többek között a nemzedékek közötti szolidaritással összefüggésben ösztönözni kell arra, hogy mozdítsák elő az idősebb munkavállalók – nők és férfiak – munkaerőpiacon tartását a tapasztalat felértékelése révén; hangsúlyozza, hogy az idősebb munkaerő-állomány és a hosszabb szolgálati idők pozitívan járulhatnak hozzá a fellendüléshez és a jövőbeni növekedéshez; ezért hangsúlyozza az egész életen át tartó tanulás fontosságát, különösen az idősebb munkavállalók esetében; végezetül hangsúlyozza, hogy az idősebbek nélkülözhetetlenek a tudás és a tapasztalat fiatalabb generációknak való továbbadása érdekében;

40.  hisz az idősebbek vállalkozói készsége támogatásának fontosságában mint arra szolgáló eszközben, hogy bevonják a jelentős üzleti tapasztalattal rendelkező idősebb lakosságot az innovációs folyamatba, ezáltal meghosszabbítva a munkában töltött életet és a munkaerőpiacon tartva a nélkülözhetetlen készségeket;

41.  felhívja a tagállamokat, hogy ténylegesen hajtsák végre az életkoron, fogyatékosságon vagy szexuális irányultságon és valláson vagy meggyőződésen alapuló munkahelyi megkülönböztetést tiltó uniós jogszabályokat;

42.  elismeri, hogy fontos figyelembe venni azok helyzetét, akiknek össze kell hangolniuk a munkát és a családi életet;

Piaci hozzáférés

43.  hangsúlyozza, hogy az egységes piac kínálta közvetlen lehetőségeket arra kell használni, hogy a határok megnyitásával, a munkavállalók mobilitása előtt még mindig fennálló akadályok lebontásával és új piaci lehetőségek teremtésével új életet leheljenek Európa gazdaságaiba;

44.  felhív a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás megmaradt akadályainak lebontására, hogy így e tevékenység több munkahelyet legyen képes teremteni;

45.  hangsúlyozza, hogy a kkv-k esetében lényeges a méret, és hogy a nagyobb lépték lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy könnyebben ellenálljanak a gazdasági ciklusoknak, nagyobb szakértelmet építsenek ki, új ügyfeleket és piacokat találjanak, bekapcsolódjanak globális ellátási láncokba, és könnyebben hozzájussanak a banki finanszírozáshoz, bővítsék finanszírozási forrásaikat és ezáltal több munkahelyet teremtsenek. meggyőződése, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak ösztönözniük kell a vállalkozásukat bővíteni kívánó kkv-tulajdonosok vezetési és üzleti stratégiai képzését. kiemeli annak fontosságát, hogy a kkv-kat támogatni kell a kiaknázatlan külföldi piacokkal való kapcsolatépítésben, átirányítva a meglévő állami szervezeteket a bankokkal és a kkv-k társulásaival ebből a célból végzett közös munkára;

46.  hangsúlyozza, hogy vállalkozás népszerűsítésére és az Unió gazdasági gerincét alkotó kis- és középvállalkozások támogatására alkalmas és rugalmas egységes piaci keretrendelkezések bevezetése semmilyen körülmények között nem teljesíthető az európai munkaügyi minimumnormák és a munkavállalói alapjogok kárára;

47.  megjegyzi, hogy létfontosságú a közép- és hosszú távú hitelekkel, illetve sajáttőke-befektetéssel nemzetközivé válásra törekvő kkv-k támogatása, valamint a kkv-k kereskedelemfinanszírozási eszközök elérésének módjai tekintetében történő oktatása;

48.  megállapítja a digitális gazdaság munkahelyteremtés szempontjából fennálló jelentőségét, különösen, ha az hagyományosan erős európai ágazatokhoz kapcsolódik, például a kreatív iparágakhoz, kulturális örökséghez és idegenforgalomhoz;

49.  hangsúlyozza, hogy az egységes piacon folyó, közös szociális normákkal alátámasztott, szabad és tisztességes verseny a növekedés és az innováció fellendítésének döntő fontosságú tényezője, és ezáltal növeli a foglalkoztatást az Unióban;

Pénzügyek

50.  leszögezi, hogy a banki hitelezés továbbra is a legáltalánosabb finanszírozási forrás Európában; úgy véli azonban, hogy valódi előnyök rejlenek a finanszírozás innovatív programokon keresztül és bankrendszeren kívül megvalósuló új formáiban – ilyenek például a közösségi finanszírozás, a kkv-angyalok, a közösségi hitelezés, a mikrohitelezés, a könnyen elérhető mikrohitel-ügynökségek és az egyéb eszközök –, amelyekkel az induló vállalkozásoknak és kkv-knek biztosíthatók a növekedéshez és munkahelyteremtéshez elengedhetetlen beruházások; meggyőződése, hogy a finanszírozás új formái kedvezőek lennének a fiatal, dinamikus vállalkozások számára, amelyek újonnan alapított mivoltuk miatt szembesülnek nehézségekkel a hagyományosabb finanszírozási forrásokhoz való hozzáféréskor; hangsúlyozza, hogy az új finanszírozási formáknak nem szabad csupán az indulási és a növekedési szakaszra korlátozódniuk, és hogy az alternatív tőkepiacok támogatása – például szerkezetátalakítás esetében – egyaránt előnyös lenne a vállalatnak és a munkavállalóinak egyaránt kedvező eredmény eléréséhez;

51.  rendkívül fontosnak tartja, hogy a tagállamok hajtsák végre a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelvet, amelynek értelmében a vállalkozások és a hatóságok közötti ügyletek tekintetében a szerződéses fizetési határidő nem haladhatja meg a 4. cikk (3) bekezdésében megállapított határidőket, kivéve, ha a szerződésben kifejezetten másként állapodtak meg, és feltéve, hogy a szerződés egyedi természete vagy jellege miatt az tényszerűen indokolt –, de a 60 naptári napot semmi esetre sem haladhatja meg;

52.  hangsúlyozza, hogy a szükséges finanszírozás megszerzéséhez a nem innovatív és a már meglévő kkv-knak is a gyakran van szükségük állami támogatásra, ha új piacokra kívánnak terjeszkedni vagy tulajdonjogukat átruházni kívánják;

53.  hangsúlyozza, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika fontos és hatékony eszköz az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megteremtésében és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésében, valamint az Unióban a munkahelyteremtés terén az egyik legfontosabb szerepet betöltő, a mikrovállakozásokat is magukban foglaló kis- és középvállalkozások (kkv-k) beindításának és fejlesztésének széles körű intézkedések és innovatív pénzügyi eszközök általi támogatásában;

54.  üdvözli azt a kezdeményezést, amely megkönnyíti a polgárok, szervezetek és vállalkozások, különösen a kkv-k számára az európai uniós támogatásokhoz való hozzáférést azzal, hogy egyetlen portálon nyújt információkat a strukturális alapokról, többek között az ESZA-ról, a Horizont 2020-ról és a COSME-ről; üdvözli egyben az Enterprise Europe Network e téren tett erőfeszítéseit; mindazonáltal úgy véli, hogy többet kell tenni azért, hogy a jelenlegi és a potenciális vállalkozóknak egyértelmű és átfogó tájékoztatást adjanak a finanszírozási lehetőségekről „egyablakos rendszer” keretében minden régióban, és ösztönözni kell a pénzügyi közvetítőket az elérhető finanszírozási források jobb kihasználására;

55.  kéri az uniós finanszírozási mechanizmusok – ideértve a strukturális alapokat, az ERFA-t, a Horizont 2020-at és az EBB beruházásait – jobb koordinálását, különösen az innovatív kkv-k finanszírozásával összefüggésben, és kéri az abból adódó akadályok vizsgálatát, hogy számos tagállamban a bankok nem adják tovább a pénzeszközöket és hitelgaranciákat a kkv-k és a reálgazdaság számára;

56.  hangsúlyozza a kutatás és innováció fontosságát az európai kkv-k versenyképességének, termelékenységének, fenntarthatóságának és munkahely-teremtési potenciáljának szempontjából, és megállapítja, hogy a Horizont 2020 és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) jelentős hangsúlyt fektet a gyorsan növekvő, innovatív kkv-k létrehozására és támogatására;

57.  üdvözli a kkv-ket támogató eszköz létrehozását a Horizont 2020 keretében, amely lehetővé teszi a számukra, hogy innovatív elképzeléseik megvalósításához pénzügyi és nem pénzügyi támogatáshoz jussanak; felhívja a Bizottságot, hogy 2014-től a leginkább kkv-barát módon valósítsa meg az eszközt azaz egy külön e célra szánt ügynökség közreműködésével, lehetővé téve a projektek ténylegesen „alulról felfelé” történő benyújtását és támogatást nyújtva az innováció minden típusa, többek között a nem technológiai és a szociális innováció számára is;

58.  rámutat, hogy a cégek ugyanakkor gyakran problémákba ütköznek, amikor kutatáshoz, új termékek kifejlesztéséhez vagy új piacokhoz való hozzáféréshez finanszírozási forrásokat keresnek;

59.  támogatja azokat az uniós kezdeményezéseket, amelyek segítik a kkv-k eddiginél több pénzügyi forráshoz való könnyebb hozzáférését, azon az alapon, hogy könnyebbé és gyorsabbá teszik a finanszírozáshoz való hozzáférést a fiatal és innovatív társaságok számára; arra biztatja a tagállamokat, hogy fogadjanak el az innovációt ösztönző mechanizmusokat (például a kutatás és az innováció finanszírozására szolgáló adóhitel-mechanizmusokat), és szüntessék meg az egyenlőtlenségeket a tagállamok között; támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja a sikertelen vállalkozók talpra állítása, újabb esélyt – és az újabb kockázatvállaláshoz bátorságot – adva számukra;

60.  üdvözli a strukturális alapokra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat részét képező, a visszatérítési módszerek egyszerűsítésére vonatkozó javaslatot az ezen eszközök által a vállalkozói kedv és készségek előmozdításában játszott fontos szerep tükrében; kéri a Bizottságot, hogy felügyelje a kkv-k közösségi támogatáshoz jutását, és tájékoztassa erről a Parlamentet;

61.  álláspontja az, hogy a vállalkozások alapításához és folyamatos működéséhez kulcsfontosságú az állami befektetés és állami támogatás; meggyőződése, hogy a tagállamoknak a munkahelyek megőrzése céljából biztosítékokat és garanciákat kell követelniük az egyes tagállamokban letelepedő és állami támogatásban részesülő vállalatoktól; ;

Munkaerőpiac

62.  határozottan úgy véli, hogy a vállalkozások csak megfelelő feltételek mellett tudnak munkahelyeket teremteni, azaz akkor, ha többek között képzett és magas készségszintű munkaerő és rugalmas szerződéses megállapodások állnak rendelkezésre, egyensúlyban van a munka és a magánélet, ésszerűek a költségek és adók, az adminisztratív és szabályozási terhek pedig minimálisak;

63.  leszögezi a munkahelyi rugalmas biztonság fontosságát, amely egyfelől a munkavállalóknak méltányos fokú biztonságot nyújt, másfelől pedig lehetővé teszi a gazdasági szereplőknek a piaci változásokra való gyors reagálást;

64.  az ifjúsági tanácsadók bevezetését a munkaközvetítő ügynökségeknél fontos lépésnek tekinti azon fiatalok számának csökkentésében, akiknek nem sikerül átlépni az oktatásból a munkaerőpiacra;

65.  úgy véli, hogy a tagállamoknak nagyobb humántőke-beruházásokat kell végezniük, és jobban kellene reagálniuk a munkaerőpiac szükségleteire, elsősorban az oktatás és a munka világa közötti erős kapcsolatok biztosításával, megadvaa fiataloknak a megfelelő tájékoztatást, tanácsokat és útmutatást ahhoz, hogy életpálya-választásuk biztos legyen, továbbá a tanulószerződéses gyakorlati képzés támogatásával, valamint a munkavállalók átképzésének és az egész életen át tartó tanulási lehetőségek biztosításának támogatásával;

66.  megítélése szerint jelentős tér van a szociális partnerek és az érintett szervek kis- és középvállalkozásoknak szóló hosszú távú stratégia kialakításába történő, fokozott bevonására, mivel ez az egyetlen útja a hiányosságok megállapításának, az intelligens és rugalmas jogszabályok kialakításának, a piac szétaprózódása megelőzésének, valamint a fenntartható és minőségi foglalkoztatás megteremtése és fejlesztése előmozdításának;

67.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre a felsőoktatásból és a szakképzésből a munkaerőpiacra való átmenetet biztosító, életképes programokat, különösen a pályakezdő fiatal szakemberek számára;

68.  felhívja a tagállamokat, hogy továbbra is hozzanak a kulturális és oktatási rendszert alakító szakpolitikai intézkedéseket – és ezek mellett léptessenek életbe gazdasági és szabályozási ösztönző mechanizmusokat is –, a felsőoktatást és a piacot jelenleg elválasztó szakadék áthidalása érdekében partnerségeket és tudáscsere-hálózatokat hozva létre az oktatás valamennyi szintje és a vállalatok között, valamint hogy megkönnyítsék a kutatók számára az egyetemekről a vállalatokhoz kerülést, fokozva ezáltal az innovációt;

Kkv-k és mikrovállalkozások

69.  úgy véli, hogy a kkv-k az Európai Unióban az innováció és a gazdasági növekedés fő hajtóerejét képezik, és kulcsszerepet játszanak a munka világába vezető út biztosításában, valamennyi korosztály számára, nőknek és férfiaknak egyaránt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kkv-kat számos tagállamban kizárják a kutatási, innovációs és fejlesztési közpolitikákból,

70.  hangsúlyozza, hogy a kkv-k nem csupán a munkahelyek teremtésében, hanem azok megtartásában is jelentős szerepet töltenek be;

71.  rámutat, hogy az Unióban működő több mint 20 millió kkv a vállalkozások 99%-át teszi ki, és a kkv-k a gazdasági növekedés, az innováció, a foglalkoztatás és a társadalmi integráció egyik legfontosabb hajtóerejét jelentik;

72.  úgy véli, hogy a közpolitikai intézkedések fontos szerepet játszanak a kkv-k létrehozásának és továbbfejlesztésének támogatása és ösztönzése szempontjából (pl. megfizethető hitelek, a nyilvános kezdeményezésekre és a jogszabályokra vonatkozó tanácsadás, üzletfejlesztők és inkubátorházak, klaszterek, technológiatranszfer-hivatalok, coaching és mentorálási szolgáltatások stb. révén); úgy véli, hogy a hálózatépítés és a bevált gyakorlatok cseréje fontos szerepet játszik e tekintetben; úgy véli, hogy a nem anyagi és nem pénzügyi formában megvalósuló támogatás – például az ismeretekhez és az információkhoz, a pénzügyi képzéshez, az üzleti hálózatokhoz való hozzáférés – nélkülözhetetlen az új vállalkozók és a kkv-k számára üzleti tevékenységük fejlesztéséhez; úgy véli, hogy a belső piac és a kisvállalkozások közötti kereskedelem ösztönzése érdekében különösen fontos a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének és a különböző kereskedelmi szabályozási rendszerek átjárhatóságának biztosítása;

73.  úgy véli, hogy a kkv-kkal kapcsolatos innováció a munkahelyteremtéshez vezető fontos út; rámutat, hogy ahhoz, hogy a kkv-k sikeresen részt vegyenek az innovációs rendszerben, lényeges, hogy irányító szerepet töltsenek be saját innovatív tevékenységeik során, és a támogatás jobban igazodjon valós szükségleteikhez;

74.  hangsúlyozza a „gondolkozz először kicsiben” elvét; elismeri a határ menti elektronikus kereskedelem abban rejlő előnyeit, hogy lehetőséget nyújt a kis- és középvállalkozásoknak az egységes piachoz való hozzáférésre, a munkahelyteremtésre, a költségek csökkentésére és a globális versenyben való részvételre;

75.  hangsúlyozza azokat a lehetőségeket, amelyeket az ikt-technológiák kínálnak a termelékenység és a versenyképesség fokozása tekintetében; hangsúlyozza, hogy fel kell szabadítani az egységes digitális piacban rejlő potenciális lehetőségeket, és rámutat, hogy az innovatív, induló ikt-vállalkozások létrehozásának költsége az elmúlt tíz év során a századára csökkent, főleg az olyan technológiák miatt, mint a szupergyors és mindenhol elérhető széles sávú internet, a számítási felhő, a nyílt forráskódú szoftverek, a nyilvános adatok és a közszféra információihoz való hozzáférés;

76.  kiemeli, hogy az e-irányítás különösen kedvező a vállalkozások, különösen a kkv-k számára – amelyek jelenleg az Unión belüli határokon átnyúló műveletek végrehajtása során gyakran leküzdhetetlen akadályokkal szembesülnek –, mivel alacsony adminisztratív költségekkel és terhekkel jár, és növeli a termelékenységet, a hatékonyságot, a versenyképességet, az átláthatóságot, a nyitottságot, a politikai hatékonyságot és a hozzáférés lehetőségét, valamint ésszerűsíti az eljárásokat;

77.  meggyőződése, hogy a kkv-k megfelelő védelmének hiánya számos esetben megnyomoríthatja a vállalkozásokat és leállíthatja a gazdasági növekedést, és egyben elrettentheti a vállalkozásokat a kockázatvállalástól, ami hatást gyakorol növekedésükre és munkahelyteremtő képességükre;

78.  megállapítja, hogy az induló vállalkozások előtt álló és a gyorsan növekvő kkv-k fejlődését befolyásoló legfőbb akadályok a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézsége és költségei, a súlyos terhekkel járó szabályozás, a szabályok ismeretének hiánya, a közvetett költségek, az exportpiacokhoz való hozzáférés korlátozottsága, az átlagos kifizetési idő és a szakképzett munkaerő hiánya;

79.  üdvözli a „kkv-teszt” bevezetését és a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a kkv-kra egyszerűbb szabályozási rendszert, a mikrovállalkozásokra pedig eseti alapon mentességet javasol, az egészségügyi, biztonsági és foglalkoztatási normák sérelme nélkül; úgy véli, hogy enyhítő intézkedéseket kell bevezetni a jogalkotási javaslatok körében, például hosszabb végrehajtási idő, hathatósabb és hatékonyabb ellenőrzés, illetve a vállalkozások papírmunkájának egyszerűsítését célzó iránymutatások formájában, de anélkül, hogy ezzel egy kétszintű munkaerőpiacot hoznának létre;

80.  üdvözli az olyan kezdeményezéseket, mint például a CREATE projekt, amely a növekedés és munkahelyteremtés, valamint a versenyképesség vidéki kkv-k által tapasztalt akadályaival foglalkozik;

81.  úgy véli, hogy a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy a munkahelyteremtésnek az adminisztráció és a túlzott bürokrácia csökkentése révén történő, innovatív módjai tekintetében kialakult – különösen a kis- és középvállalkozásokat, valamint a mikrovállalkozásokat érintő bevált gyakorlatokat megosszák egymással, többek között a kkv-követek európai hálózatának felhasználásával;

82.  nyomatékosan kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék a helyi hatóságok és kkv-k társulásait a helyi termelés és a termékek kiválóságának előmozdításában, például a kutatási és fejlesztési projektek érdekében üzleti klaszterek létrehozása révén;

83.  úgy véli, hogy a kkv-k érdekképviseleti szerveit is ösztönözni kell a bürokrácia csökkentését szolgáló innovatív módszerek legjobb gyakorlatának határokon átnyúló megosztására;

84.  sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a különféle tagállamokban végbemenő munkajogi reformok következtében számos munkavállalót már nem védenek kollektív szerződések, különösen a kkv-knál; megítélése szerint a munkaügyi rugalmasság minden fejlesztéséhez megfelelő munkajogi védelemnek kell társulnia;

85.  meggyőződése, hogy javítani kell a kkv-k közbeszerzésben való részvételének keretét;

86.  megjegyzi, hogy számos tagállamban nem áll rendelkezésre elégséges támogatás és/vagy elégséges szabályozási keret ahhoz, hogy megfelelő körülményeket lehessen biztosítani a fiatal, innovatív és induló vállalkozások számára, és hangsúlyozza, hogy jobban össze kell hangolni a kkv-kra vonatkozó különböző európai, nemzeti, regionális és helyi szakpolitikákat és eszközöket;

87.  hangsúlyozza, hogy a hamisítás elleni küzdelem és a kkv-k növekedését hatékonyan ösztönző eszköz létrehozása érdekében meg kell erősíteni a termékek nyomon követhetőségére vonatkozó uniós szabályokat;

A szabályozás javítása

88.  hangsúlyozza, hogy hatékonyabb és világosabban megszövegezett jogszabályokra van szükség, amelyek végrehajthatása egyszerűen megoldható és amelyek segítséget nyújthatnak abban, hogy minden érintett szereplő – közöttük a vállalkozók is – a jogállamiság keretei között működhessen, lehetővé téve a vállalkozók és az alkalmazottak számára egyaránt, hogy hasznosan élhessenek a foglalkoztatásra, valamint az egészségvédelemre és a biztonságra vonatkozó jogszabályok által kínált lehetőségekkel;

89.  hangsúlyozza, hogy a kkv-kat támogató uniós szakpolitikák nagyobb integrációjára van szükség az innováció, a növekedés, a versenyképesség, a nemzetközivé válás, a vállalkozói szellem, az erőforrás-felhasználási hatékonyság, a bürokrácia csökkentése, az emberi erőforrások minősége, valamint a társadalmi és környezeti felelősség tekintetében;

90.  elismeri a Bizottság arra irányuló intézkedését, hogy foglalkozik azon 10 jogszabály felülvizsgálatának eredményeivel, amelyek a legnagyobb terhet róják a kkv-kra, ez az intézkedés ugyanis hozzájárul majd ahhoz, hogy a vállalkozások több foglalkoztatási lehetőséget teremtsen; úgy véli, hogy a Bizottságnak sürgősen előre kell sorolnia e jogszabályok olyan módon történő fejlesztését, amely megoldást hoz a kkv-k aggályaira; úgy véli, biztosítani kell, hogy a politikaalkotási folyamat során az Európai Unió és a tagállamok figyelembe vegyék a vállalkozások, főként a kkv-k és mikrovállalkozások konkrét igényeit és vegyék fontolóra a számukra szóló támogatási intézkedések bevezetését;

91.  rámutat, hogy az indulási szakaszt követően gyorsan és erőteljesen nemzetközivé váló fiatal vállalatok az innovációteremtéssel ígéretesen erősítik a gazdaságot, innovációra serkentenek más vállalatokat, részt vesznek a nemzetközi ellátási láncokban, továbbá fenntartható és minőségi munkahelyeket teremtenek; megjegyzi ugyanakkor, hogy e vállalatok előtt – az alacsony tőkeszint miatt – az indulási szakaszban jelentős kihívások állnak, ezért számukra hasznosak lennének az olcsó, egyszerű és gyors vállalkozásindítási eljárások;

92.  hangsúlyozza, hogy a munkahelyi egészségre és biztonságra, valamint a munkavállalók védelmére vonatkozó szabályok nem tekinthetők súlyos terheket okozó szabályoknak; felhívja a Bizottságot, hogy egyszerűsítse a túlzott adminisztratív terheket, ugyanakkor minden esetben biztosítsa a munkahelyi egészséget és biztonságot, és garantálja, hogy a kkv-k megfelelő tudással és forrásokkal rendelkezzenek, valamint lehetővé teszi a számukra, hogy megfelelően kezeljék alkalmazottaik munkahelyi környezetének ügyét;

93.  tudomásul veszi az új munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiát; reméli, hogy a munkavállalók egészségének és biztonságának garantálása érdekében a megelőzésre, a használhatóságra, a tisztázásra, az egyszerűsítésre, a megelőzésre, valamint a meglévő jogszabályok jobb végrehajtására helyezi majd a hangsúlyt;

94.  üdvözli a kkv-k REACH regisztrációs díjainak csökkentését, jóllehet a díjak az összes megfelelési költségnek egy töredékét teszik ki; rendkívül aggasztja azonban, hogy a REACH költségeit eredetileg alulbecsülték, aminek következtében már most több mint 1 milliárd euró az eltérés, és ez az érték még tovább fog növekedni;

95.  hangsúlyozza, hogy az energiaköltségek csökkenésének elősegítése érdekében javítani kell az általános üzleti hatékonyságot az energetikai hasznosítással kapcsolatos kihívásoknak való megfelelést lehetővé tevő projektek és eszközök révén;

96.  rámutat arra, hogy a 2014–2020-as kohéziós politikai időszakra irányadó rendelkezések célja, hogy csökkentsék a mikrovállalkozások és a kkv-k adminisztratív terheit, különösen a munkanélküliek aktivizálása tekintetében, ezáltal járulva hozzá a munkahelyteremtés feltételeinek javításához; felhívja a tagállamokat arra, hogy számolják fel azokat az akadályokat, amelyek az európai strukturális és beruházási alapoknak a mikrovállalkozások és kkv-k javára történő jobb végrehajtásának útjában állnak;

Ajánlások

97.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsan és céltudatosan tegyenek lépéseket a kkv-kra háruló szabályozásból eredő terhek csökkentése érdekében, egyúttal biztosítsák, hogy a javasolt megoldások a tényeken alapuljanak és tartsák tiszteletben az egészség és a biztonság szempontjait, valamint az EUMSZ 9. cikkét;

98.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes mértékben aknázzák ki a zöld gazdaságban rejlő potenciált a fenntartható Európát szolgáló ipar újjáélesztése (Renaissance of Industry for a Sustainable Europe - RISE) stratégia kidolgozásával, amely a harmadik ipari forradalom felé mutató technológiai, üzleti és szociális innovációt támogatja, beleértve az alacsony széndioxid-kibocsátású modernizációs offenzívát; azt állítja, hogy e RISE-stratégia új piacok, üzleti modellek és kreatív vállalkozók megjelenését fogja előidézni, új munkahelyeket és tisztességes munkát fog teremteni, ipari megújulást fog eredményezni, ami gazdasági dinamizmussal, bizalommal és versenyképességgel jár együtt; úgy véli, hogy egy ilyen stratégia alappillére az energia- és az erőforrás-hatékonyság;

99.  úgy véli, hogy megfelelő megközelítést kínálhat a Bizottság azon javaslata, hogy a mikrovállalkozásokat ki kellene zárni a javasolt jövőbeli jogszabály hatálya alól, kivéve, ha szükséges, hogy azokra is kiterjedjen a jogszabály hatálya;

100.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a nemzeti szintű kkv-szervezetek belépjenek az újonnan létrehozott kkv-követhálózatba és kkv-közgyűlésbe, és hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak az uniós kezdeményezésekről és a szakpolitikai javaslatokról; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy éppoly fontos szerepük van az európai tájékoztatási központoknak is, amelyeknek mindeddig még nem sikerült az európai üzleti élet elvárásainak és igényeinek megfelelő szolgáltatást nyújtaniuk;

101.  felhívja a tagállamokat, hogy az egész életen át tartó tanulás (szakképzés) keretében támogassák a nyelvtanulást a kkv-k és mikrovállalkozások alkalmazottai számára, mivel ez olyan eszköz, amely elősegíti az ilyen cégek egységes piachoz való hozzáférését és részvételét;

102.  arra kéri a Bizottságot, hogy biztosítson a kkv-k számára a strukturális alapokhoz való könnyebb hozzáférést, különösen az előfinanszírozott projektekre vonatkozó követelmények enyhítése, a társfinanszírozásra vonatkozó követelmények mérséklése, a különböző típusú kkv-k célirányosabb kiválasztása, a kkv-k finanszírozása tekintetében a pályázati ciklusok és a támogatási kapacitások építése közötti finanszírozási rés bezárása útján;

103.  azt ajánlja az európai parlamenti képviselőknek, hogy kkv-kra és különösen a munkahelyteremtésre vonatkozó jogszabálytervezet költségeinek, előnyeinek és egyéb következményeinek alapos vizsgálata érdekében használják ki maradéktalanul a Hatásvizsgálatok és az Európai Hozzáadott Érték Igazgatósága által kínált lehetőségeket;

104.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy következetesebben mérjék fel a jövőbeni és a meglévő szabályozás kkv-kra, és általánosságban a versenyképességre gyakorolt hatását;

105.  emlékezteti a tagállamokat a kisvállalkozói intézkedéscsomag keretében tett azon kötelezettségvállalásukra, amely szerint lehetővé teszik, hogy egy vállalkozás beindítása legfeljebb 48 órán belül lehetséges legyen; kéri a tagállamokat ezzel összefüggésben, hogy az Európa 2020 stratégiában rögzített foglalkoztatási célkitűzésekre is tekintettel tegyenek meg minden erőfeszítést e cél megvalósítása érdekében;

106.  kéri a Bizottságot, hogy foglalkozzon minden olyan feltárt negatív hatással, amelyet az uniós jogszabályok gyakorolnak az üzleti életre és annak munkahelyteremtő képességére, különös tekintettel az ismeretekkel, az átfogó látásmóddal, valamint az uniós jogszabályok gyakorlati alkalmazásának támogatásával kapcsolatos hiányosságokra, felhívja a Bizottságot, hogy javítsa az információk kkv-khoz történő áramlását;

107.  felhívja a Bizottságot, hogy a REFIT program keretében ellenőrizze, hogy minden jogszabály az eredetileg megfogalmazott célját éri-e el, és határozza meg azokat a területeket, ahol a foglalkoztatási lehetőségeket befolyásoló következetlenségek vagy hatástalan intézkedések tapasztalhatók;

108.  hangsúlyozza, hogy a közelmúltban jellemző tendencia, hogy a vállalatok a termelést és a szolgáltatásokat visszahozzák Európába, és hogy ez a munkahelyteremtés szempontjából is lehetőségeket jelent; úgy véli, hogy az Unió gazdaságainak különleges lehetőségük van arra, hogy felgyorsítsák a munkahelyek visszatelepítésének tendenciáját, és felhívja a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együtt fontolják meg támogatás biztosítását – az „egyablakos rendszerek” létrehozásának lehetőségét is beleértve – annak érdekében, hogy segítsék a vállalkozásokat a visszatelepítésben rejlő lehetőségek kihasználásában;

109.  kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy támogassák az önfoglalkoztatást, lehetőleg határokon átnyúló jelleggel és főként a nők és a fiatalok körében, olyan környezet létrehozásával és olyan oktatási és szociális védelmi rendszer kialakításával, amely többek között az egyetemi hallgatók és a szakemberek vállalkozói szellemének előmozdítása révén üzleti tevékenységekre, fejlődésre és munkahelyteremtésre ösztönzi a vállalkozókat;

110.  reményét fejezi ki, hogy a vállalkozói készség témája az elkövetkező években több figyelmet kap; megjegyzi, hogy ehhez át kell gondolni különösen a „Vállalkozás 2020” cselekvési terv végrehajtását; úgy véli, hogy a vállalkozói szellem és a vállalkozói készségek fejlesztésén át vezet a fenntartható út a munkahelyteremtéshez, az induló vállalkozások számának növekedéséhez és a vállalati innovációhoz; kéri a Bizottságot, hogy 2017-et nyilvánítsa a „vállalkozói készség európai évévé”;

111.  felhívja a szociális partnereket az intelligens szabályozási eszközök befogadására, tárgyalásaik során a hatásvizsgálatok használatának fokozására, és a jogalkotási intézkedésre javaslatot tevő megállapodásoknak a Bizottság hatásvizsgálati testülete elé terjesztésére;

112.  nyomatékosan kéri, hogy az adatvédelmi rendelet kövessen kiegyensúlyozott megközelítést, és az adatvédelem biztosítása mellett egyúttal nyújtson ösztönzést a digitális gazdaság, a munkahelyteremtés és a növekedés számára;

113.  felhívja az Európai Uniót, hogy működjön együtt a tagállamokkal, az egyetemekkel, a kutatóintézetekkel és a vállalkozásokkal az uniós finanszírozási források (például az ESZA, az ERFA, a COSME, a „Horizont 2020” és az Erasmus+) összehangolása és maradéktalan felhasználása érdekében a vállalkozói kultúrának főként a nők és a fiatalok körében történő előmozdítása, a munkaerőpiac által igényelt képesítések és készségek kifejlesztése és továbbfejlesztése, valamint új vállalkozások létrehozásának támogatása céljából;

114.  felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy működjenek együtt a vállalkozói készségeknek az oltatás minden szintjén a tantervbe való beépítésében;

115.  felhívja az Uniót, hogy a tagállamokkal, iskolákkal és egyetemekkel együtt munkálkodjon a nyílt technológiákon alapuló oktatás kialakításán;

o
o   o

116.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0036.
(2) http://www.ceemet.org/en/News/News/CEEMET-Survey-Flexible-employment-contracts-responding-to-changing-market-circumstances-and-meeting-employee-needs.htm

Utolsó frissítés: 2018. szeptember 5.Jogi nyilatkozat