Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2699(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B7-0436/2014

Viták :

Szavazatok :

PV 17/04/2014 - 9.13
CRE 17/04/2014 - 9.13

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2014)0457

Elfogadott szövegek
PDF 237kWORD 80k
2014. április 17., csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A keleti partnerség országaira nehezedő orosz nyomás, különösen Kelet-Ukrajna destabilizálódása
P7_TA(2014)0457B7-0436, 0437, 0441 és 0444/2014

Az Európai Parlament 2014. április 17-i állásfoglalása a keleti partnerség országaira gyakorolt orosz nyomásról, és különösen Kelet-Ukrajna destabilizálásáról (2014/2699(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az európai szomszédságpolitikáról, a keleti partnerségről és Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen az ukrajnai helyzetről szóló 2014. február 27-i(1) és az Ukrajna elleni orosz invázióról szóló 2014. március 13-i állásfoglalására(2) ,

–  tekintettel az Ukrajnából származó árukra vonatkozó vámok csökkentéséről vagy eltörléséről szóló …/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(3) elfogadása céljából 2014. április 3-án első olvasatban elfogadott álláspontjára,

–  tekintettel a Külügyek Tanácsa Ukrajna ügyében tartott 2014. március 3-i rendkívüli ülésének következtetéseire és a Külügyek Tanácsa 2014. március 17-i és április 14-i üléseinek következtetéseire,

–  tekintettel az állam- és kormányfőknek az Európai Tanács 2014. március 6-i ülésén tett, Ukrajnával kapcsolatos nyilatkozatára,

–  tekintettel az Európai Tanács Ukrajnára vonatkozó, 2014. március 20-i következtetéseire,

–  tekintettel a Tanács 2013. november 28-i és 29-i, vilniusi csúcstalálkozójának következtetéseire,

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének „Újabb fejlemények Ukrajnában: veszélyben a demokratikus intézmények működése” című, 2014. április 9-i állásfoglalására,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlés 2014. március 27-i, „Ukrajna területi integritása” című határozatára(4) ,

–  tekintettel a G7-országok vezetőinek hágai találkozóján 2014. március 24-én kiadott közös nyilatkozatra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel 2014. március 16-án illegitim és jogellenes népszavazást tartottak a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopolban, amelyre orosz csapatok felügyelete alatt került sor; mivel a népszavazás nemzetközi elítélése ellenére az orosz hatóságok és jogalkotók a nemzetközi joggal ellentétesen gyorsan végrehajtották a Krím félsziget annektálását;

B.  mivel az elmúlt néhány napban korlátozott számú oroszbarát tüntetés zajlott Kelet- és Dél-Ukrajnában; mivel Harkivban, Luhanszkban és Donyeckben – a legtöbb esetben az orosz különleges erők vezette – oroszbarát szeparatisták helyi közigazgatási épületeket rohamoztak meg; mivel ezek az elemek egy „az Orosz Szektornak” nevezett csoport vezetésével elfoglalták a helyi önkormányzat épületét Donyeckben, kikiáltották a Kijevtől független, szuverén „Donyecki Népköztársaságot”, valamint bejelentették, hogy legkésőbb 2014. május 11-ig népszavazást tartanak a régió elszakadásáról;

C.  mivel 2014. április 12-én és 13-án Szlovjankszkban, Kramatorszkban, Krasznij Limanban, Mariupolban és Jenakijevében, valamint a Donyeck-vidék egyéb városaiban jól felfegyverzett, ismeretlen álarcos, valószínűleg az orosz különleges erők vezette fegyveresek összehangolt akciók során rendőrőrsöket és kormányzati épületeket támadtak meg és foglaltak el; mivel az összecsapásokban legalább egy tiszt életét vesztette, többen pedig megsebesültek;

D.  mivel fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország ürügyként használja fel Kelet- és Dél-Ukrajna erőszakos destabilizálásának továbbterjedését arra, hogy folytassa a katonai agressziót, megakadályozza az elnökválasztást, és kierőszakolja Ukrajna föderatív állammá alakítását, az ország felosztásának előhírnökeként;

E.  miközben Oroszország továbbra is sok, harckészültségben álló csapatot állomásoztat az ukrán-orosz határ mentén azon ígérete ellenére, hogy ezeket a feszültségek enyhítése érdekében visszarendeli; mivel komoly esélye van, hogy Oroszország megismételheti a „krími forgatókönyvet”;

F.  mivel Oroszország továbbra is megszegi többek között az ENSZ Alapokmányából, a Helsinki Záróokmányból, az Európa Tanács alapszabályából és különösen az Ukrajna biztonságának garantálásáról szóló 1994. évi budapesti megállapodásból eredő nemzetközi kötelezettségeit;

G.  mivel az Unió gazdasági csomagot fogadott el Ukrajna támogatására, amely makroszintű pénzügyi támogatást és önálló kereskedelmi intézkedéseket tartalmaz; mivel Ukrajna hamarosan véglegesíti a Nemzetközi Valutaalappal kötendő, segélytervről szóló megállapodást; mivel a megállapodás feltételei egyelőre bizalmasak;

H.  mivel többek között az orosz destabilizáció és a kereskedelmi korlátozások miatt az ország társadalmi és gazdasági helyzete tovább romlik; mivel az elterjedt szegénység továbbra is az egyik legégetőbb társadalmi-gazdasági probléma Ukrajnában; mivel egy közelmúltbeli ENSZ-jelentés szerint a szegénységi arány Ukrajnában körülbelül 25%-os, azaz 11 millió ember kap a helyi szociális normák alatti munkabért;

I.  mivel 2014. március 21-én az Unió és Ukrajna aláírta a társulási megállapodás politikai rendelkezéseit azzal a szándékkal, hogy a megállapodás fennmaradó részét, amely magában foglalja a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget is, a lehető leghamarabb aláírják;

J.  mivel minden szinten erőteljes nemzetközi diplomáciai intézkedésekre és tárgyalásos folyamatra van szükség a helyzet enyhítése, a feszültség csökkentése, a válság továbbgyűrűzésének megelőzése és a békés kimenetel biztosítása érdekében; mivel az Uniónak határozottan kell reagálnia annak érdekében, hogy Ukrajna és a keleti partnerség valamennyi többi országa teljes mértékben, indokolatlan külső nyomástól mentesen gyakorolhassa szuverenitását és területi sérthetetlenséget élvezzen;

K.  mivel közvetlenül a Krím félsziget annektálását követően a moldovai Dnyeszter-melléki szakadár terület Legfelsőbb Tanácsa hivatalosan felkérte az Oroszországi Föderációt, hogy fontolja meg a Dnyeszter-melléki szakadár terület annektálását;

L.  mivel Oroszország még mindig megszállás alatt tartja Grúzia Abházia és Csinvali régióit (Dél-Oszétia), megsértve a nemzetközi jog alapvető normáit és elveit; mivel a megszálló erők tényleges ellenőrzése alatt álló területeken etnikai tisztogatásokra és erőszakkal foganatosított demográfiai változásokra került sor, és mivel a megszálló erők tehetők felelőssé az emberi jogok e területeken történő megsértéséért;

M.  mivel 2014. április 1-jétől Oroszország 1000 köbméterenként 268-ról 486 dollárra emelte a gáz árát, ezzel egyoldalúan megszüntetve az Ukrajna számára a szevasztopoli haditengerészeti bázis bérletét szabályozó harkivi megállapodás részeként nyújtott kedvezményt, továbbá az elmúlt napokban megtiltotta az ukrán tejtermékek orosz területre történő behozatalát; mivel az Oroszországi Föderáció Grúziából és Moldovából származó termékekre is önkényesen egyoldalú kereskedelmi korlátozásokat vezetett be;

N.  a Krím félsziget Oroszország általi bekebelezése kétségkívül a nemzetközi jog megsértésének minősül, ami aláássa a nemzetközi okmányokban való bizalmat, ideértve a leszerelési és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló egyezményeket is; mivel egy új fegyverkezési verseny további eszkalációhoz vezethetne; mivel feltétlenül meg kell akadályozni azt a veszélyes helyzetet, amely fölött könnyen elveszíthetjük az ellenőrzést;

1.  a lehető leghatározottabban elítéli a fokozódó destabilizációt és a provokációkat Kelet- és Dél-Ukrajnában; elutasítja a Krím félszigeten tartott törvénytelen népszavazáshoz hasonló referendumok előkészületeit; figyelmeztet, hogy a felfegyverzett, képzett és jól koordinált oroszbarát és az orosz különleges erők által irányított szeparatisták által okozott fokozódó destabilizálódást és szabotázst Oroszország ürügyként használhatja arra, hogy katonailag beavatkozzon, megakadályozza az elnökválasztást és kierőszakolja a föderációt, amely Ukrajna felosztásának előhírnöke;

2.  a legsúlyosabb aggodalmának ad hangot a gyorsan romló helyzettel és a kelet- és dél-ukrajnai vérontással kapcsolatban; sürgeti Oroszországot, hogy haladéktalanul vonja vissza az azon erőszakos szeparatistákat és fegyveres milíciákat támogató jelenlétét, amelyek kormányzati épületeket foglaltak el Szlovjanszkban, Donyeckben és más városokban, hagyjon fel a feszültség szítását és a helyzet további destabilizálását célzó provokatív cselekményekkel, vonja vissza csapatait Ukrajna keleti határairól, valamint törekedjen a válság politikai és diplomáciai eszközökkel való, békés megoldására; teljes mértékű támogatásáról és szolidaritásáról biztosítja az ukrán kormánynak az ukrán fennhatóság az elfoglalt városokban való visszaállítását célzó törekvéseit, üdvözli azt a visszafogottságot és mértékletességet, amellyel az ukrán kormány a válság jelenlegi szakaszát ezidáig kezeli, és emlékeztet arra, hogy az ukrán hatóságok teljes joggal alkalmazhatnak minden szükséges eszközt, beleértve az önvédelemhez való, az ENSZ Alapokmányának 51. cikkében meghatározott jogot; figyelmezteti Oroszországot, hogy ne használja ürügyül teljes katonai invázióra Ukrajnának a területi integritása megvédéséhez való törvényes jogát;

3.  határozottan megismétli, hogy támogatja Ukrajna és a keleti partnerséghez tartozó országok szuverenitását, területi integritását és politikai függetlenségét; úgy véli, hogy az orosz agresszió súlyosan sérti a nemzetközi jogot, valamint az ENSZ Alapokmányából, a Helsinki Záróokmányból, az Európa Tanács alapszabályából és a biztonsági garanciákról szóló 1994. évi budapesti megállapodásból eredő nemzetközi kötelezettségeit, továbbá a barátságról, együttműködésről és partnerségről szóló 1997. évi kétoldalú megállapodás alapján rá háruló kétoldalú kötelezettségeket;

4.  hangsúlyozza, hogy a közelmúltban nem érkezett jelentés semmilyen, az orosz vagy orosz nemzetiségű polgárok vagy egyéb kisebbségek ellen Ukrajnában elkövetett támadásról, megfélemlítésről vagy hátrányos megkülönböztetésről, ahogy azt hiteles nemzetközi megfigyelők, mint például az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács is megerősítették;

5.  meggyőződése, hogy a nemzetközi jog nem támogatja Oroszországnak a Putyin elnök 2014. március 18-i beszédében említett azon jogát, hogy a harmadik országban élő orosz kisebbségek védelmére minden eszközt igénybe vegyen, valamint ez ellenkezik a 21. századi nemzetközi viselkedés alapelveivel, ugyanakkor azzal is fenyeget, hogy aláássa a háborút követően kialakult európai rendet; felhívja a Föderációs Tanácsot, hogy haladéktalanul vonja vissza az ukrán területen erőszak alkalmazására vonatkozó felhatalmazását;

6.  újra megfogalmazza annak szükségességét, hogy az Uniónak és tagállamainak egységes álláspontot kell képviselniük Oroszországgal szemben; úgy véli, hogy a Tanácsnak a jelenlegi helyzetben meg kell erősítenie a szankciók második fázisát, és készen kell állnia a harmadik fázisra (gazdasági szankciók), amelyet azonnal alkalmazni kell; újból felszólítja a Tanácsot, hogy mielőbb alkalmazza a fegyverekre és a kettős felhasználású technológiákra vonatkozó embargót;

7.  felszólít elsősorban az energiaágazatban működő orosz vállalkozásokkal és leányvállalataikkal, illetve az Unióban lévő orosz beruházások és vagyoni eszközök elleni intézkedésekre, valamint hogy lehetséges felfüggesztésük céljából vizsgálják felül az Oroszországgal kötött valamennyi megállapodást;

8.  szorgalmazza, hogy az EU támogassa Ukrajnát a nemzetközi testületekben, különösen a nemzetközi bírósági szervekben, ha Ukrajna úgy dönt, hogy Oroszországgal szemben bírósághoz fordul, amiért az megsérti szuverenitását és területi integritását;

9.  hangsúlyozza, hogy Oroszországnak sürgősen építő jellegű párbeszédet kellene kezdeményeznie Ukrajna jelenlegi törvényes kormányával, és támogatja az EU aktív szerepvállalását a válság tompítását célzó diplomáciai erőfeszítésekben; várakozással tekint az Unió főképviselője, az Egyesült Államok külügyminisztere, valamint Oroszország és Ukrajna külügyminiszterei részvételével megrendezendő négyoldalú találkozóra, és reméli, hogy az hozzájárulhat a feszültség csökkentéséhez, és előkészíti a terepet a válság átfogó és tartós diplomáciai rendezéséhez; hangsúlyozza azonban, hogy Ukrajna jövőbeli döntéseinek meghozatalára csak maga az ukrán nép jogosult egy demokratikus, befogadó és átlátható folyamat keretében;

10.  hangsúlyozza, hogy orosz küldöttség szavazati jogának az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése általi felfüggesztése és az ENSZ Közgyűlés által elfogadott, Oroszországot a Krím bekebelezéséért elítélő határozat egyértelmű jele az Oroszországi Föderáció nemzetközi szinten fokozódó elszigetelődésének, amire az orosz hatóságoknak megfelelő figyelmet kellene fordítaniuk, amennyiben Oroszország hiteles nemzetközi szereplő kíván maradni;

11.  gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi korlátozások bevezetésére szólít fel Krím és annak szeparatista vezetése tekintetében; úgy véli, hogy e korlátozásokat a Krím bekebelezésének jogi következményeit vizsgáló bizottsági elemzés alapján mielőbb érvényre kell juttatni;

12.  megismétli a krími tatár közösség sorsával és az ukrán ajkú közösséghez tartozó személyek biztonságával és jogaik gyakorlásával kapcsolatos aggályait; hangsúlyozza az Oroszországi Föderációnak a negyedik genfi egyezmény szerinti azon felelősségét, hogy védelmet nyújtson a polgári személyeknek az elfoglalt területeken;

13.  üdvözli az EBESZ különleges megfigyelő missziójának indítását, amelynek feladata a szokásostól eltérő katonai tevékenységekről és a helyzet destabilizálására irányuló provokatív fellépésekről folytatott információgyűjtés, továbbá az emberi jogok és a kisebbségi jogok figyelemmel kísérése Ukrajnában, valamint kéri e misszió kibővítését; sajnálja azonban, hogy a küldetés során nem sikerült eljutni a Krím félszigetre, ahol különböző emberi jogi jogsértésekre került sor, beleértve az újságírók és családjaik elleni erőszak eseteit; sajnálja, hogy most már Kelet-Ukrajnából is érkeznek jelentések újságírók elleni támadásokról;

14.  ezenkívül felszólít arra, hogy az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR), valamint a Parlament és az EU mindent alaposan megvizsgáló választási megfigyelő missziót küldjön, amely átfogóan ellenőrzi a választásokat; kéri, hogy a 2014. május 25-i elnökválasztást a nemzetközi normák maradéktalan betartásával bonyolítsák le; elutasít minden külső nyomást e választások késleltetésére;

15.  üdvözli az ukrán kormány azon szándékát, hogy előrehozott parlamenti választásokat rendezzen;

16.  elvben üdvözli az Ukrajna jövőbeli státuszáról és területi felépítéséről szóló, az egész országra kiterjedő népszavazás megtartásának ötletét, ahogy azt Olekszandr Turcsinov, megbízott elnök javasolta 2014. április 14-i televíziós beszédében;

17.  üdvözli az ukrán parlament közelmúltban született, az illegális önvédelmi erők azonnali leszerelésére felszólító állásfoglalását, és várakozással tekint annak végrehajtása elé;

18.  üdvözli, hogy a Tanács kész arra, hogy a polgári védelmi ágazat reformja során segítséget nyújtson Ukrajnának, és támogatást biztosítson a rendőrség és s jogállamiság megerősítésére, valamint hogy valamennyi lehetőséget megvizsgálja, ideértve egy esetleges KKVP-missziót és egy uniós megfigyelő misszió lehetőségét is;

19.  határozott támogatásáról biztosítja Ukrajnát és népét ezekben a nehéz időkben; üdvözli a társulási megállapodás politikai fejezeteinek aláírását és az egyoldalú kereskedelmi intézkedések azt követő elfogadását; felszólít a teljes társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás mielőbbi, még az egyoldalú kereskedelmi intézkedések lejárta előtti aláírására;

20.  üdvözli az ukrán kormány bejelentését a nagyra törő gazdasági és szociális reformprogramról, és hangsúlyozza a program gyors végrehajtásának rendkívüli fontosságát annak érdekében, hogy az ország kritikus pénzügyi helyzetét stabilizálják és megoldják; üdvözli a nemzetközi pénzügyi intézmények és az EU azon határozatát, amely szerint Ukrajna jelentős mértékű rövid és hosszú távú pénzügyi támogatásban részesül; emlékeztet arra, hogy meg kell szervezni és össze kell hangolni egy nemzetközi adományozói konferenciát, amelyet a Bizottságnak kell összehívnia, és amelyet a lehető leghamarabb meg kell tartani;

21.  támogatja az EU által az égetően szükséges strukturális reformokkal kapcsolatban megszabott feltételeket, amelyek elő fogják segíteni kedvezőbb feltételek kialakítását a fenntartható gazdasági növekedéshez, az államháztartás javítását, a szociális biztonsági háló kialakítását és a korrupció kezelését; az uniós források átlátható elköltését és ennek a Bizottság részéről való hatékony figyelemmel kísérését kéri;

22.  felhívja a figyelmet az országban uralkodó súlyos gazdasági és társadalmi helyzetre; olyan, a strukturális reformokat kísérő intézkedéseket kér, amelyek célja a jelenlegi helyzet enyhítése, különösen a lakosság legkiszolgáltatottabb rétegei esetében;

23.  arra ösztönzi Ukrajnát, hogy folytassa a politikai reformot, különösen az alkotmányos reformot, amelynek az ukrán társadalom valamennyi csoportjának bevonásával zajló, széles körű és mélyreható vita tárgyát kell képeznie; üdvözli az ukrán kormány arra irányuló szándékát, hogy vállalásait teljesítse és biztosítsa a kormányzati struktúrák képviseleti jellegét, amely tükrözi a regionális sokféleséget, továbbá hogy garantálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak teljes körű védelmét, az ország megkülönböztetés elleni jogszabályait az uniós normákhoz igazítsa, kivizsgálja az összes emberi jogi jogsértést és erőszakos cselekményt, valamint küzdjön a szélsőségek ellen;

24.  üdvözli a Bizottság azon határozatát, hogy támogató csoportot hoz létre Ukrajna számára, amely az európai reformütemterv végrehajtásán fáradozik majd;

25.  támogatja az ukrán kormány által az EBESZ-szel és az Európa Tanáccsal szorosan együttműködve megtett, arra irányuló erőfeszítéseket, hogy biztosítsa az orosz ajkú lakosság és egyéb kulturális, nemzeti és nyelvi kisebbségek legitim jogainak kellő tiszteletben tartását, összhangban a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény rendelkezéseivel;

26.  ismételten kéri, hogy a kijevi lövöldözések és a Majdan téri tragikus események kivizsgálására állítsanak fel független bizottságot, azt helyezzék az Európa Tanács nemzetközi tanácsadó testületének felügyelete alá, és biztosítsák benne az erőteljes nemzetközi részvételt; üdvözli, hogy e testületbe egy harmadik felet is kineveztek, és hogy első ülését 2014. április 9-én megtartotta;

27.  üdvözli a társulási megállapodás politikai rendelkezéseinek aláírását, és elvárja, hogy az EU által elfogadott autonóm kereskedelmi kedvezményeket gyorsan érvényre juttassák a megállapodás fennmaradó – a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi területet is magában foglaló – részeinek aláírásáig hátralévő időszak áthidalása érdekében;

28.  üdvözli a Bizottság által elfogadott kezdeti intézkedéseket, amelyek célja, hogy lehetővé tegyék Ukrajna számára az energiaválság leküzdését, amennyiben Oroszország elvágná az ország gázellátását, továbbá nyomatékosan felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy segítse és támogassa Kijevet a Moszkvával hosszú ideje fennálló gázvita megoldásában; hangsúlyozza, hogy égető szükség van az EU orosz olajtól és gáztól való függőségét csökkentő, határozott közös energiabiztonsági politikára (energiaunióra), ideértve az energiaellátás diverzifikálását, a harmadik energiacsomag teljes végrehajtását és a lehetőséget a gázbehozatal felfüggesztésére szükség esetén; úgy véli, hogy a Déli Áramlat gázvezetéket nem lenne szabad megépíteni, és hogy egyéb ellátási forrásokat kell rendelkezésre bocsátani; abbéli meggyőződésének ad hangot, hogy ha az EU a további diverzifikálás révén segít Ukrajnának az ellenirányú gázáramlás biztosításában, akkor a fokozott energiahatékonyság és az EU-val való hatékony összekapcsolódás erősíteni fogja Ukrajnát a politikai és gazdasági nyomásgyakorlással szemben; e tekintetben emlékeztet arra, hogy az Energiaközösség – amelynek elnökségét 2014-ben Ukrajna látja el – stratégiai szerepet tölt be;

29.  felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul engedélyezze a Bizottság számára az Ukrajnával folytatott vízumliberalizációra irányuló párbeszéd felgyorsítását a vízummentesség bevezetése felé vezető úton való előrehaladás érdekben, ahogyan az Moldova esetében is történt; eközben kéri átmeneti, rendkívüli módon leegyszerűsített és alacsony költségű vízumeljárások azonnali bevezetését mind uniós, mind tagállami szinten;

30.  hangsúlyozza, hogy Oroszországnak az EU és Ukrajna közötti társulás folyamata miatt táplált aggodalmait megfelelően kezelni kell, és meg kell adni a kellő magyarázatokat, eloszlatva az európai földrészt megosztó új geopolitikai válaszvonalakkal kapcsolatos félelmeket; rámutat, hogy minden ország alapvető joga, hogy saját politikai döntéseket hozzon, ugyanakkor az EU keleti partnerekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásának célja a jólét terjesztése és a politikai stabilitás megerősítése, amelynek végső soron az Oroszországi Föderáció is hasznát látja majd;

31.  ismételten kifejti, hogy az Ukrajnával és a keleti partnerség egyéb országaival kötött társulási megállapodás nem az EU-val fenntartott kapcsolatuk fő célját jelenti; ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy az EUSZ 49. cikke szerint Grúzia, Moldova és Ukrajna a többi európai államhoz hasonlóan rendelkezik európai perspektívával, és kérheti az Unióba való felvételét, amennyiben elkötelezi magát a demokrácia elvei mellett, tiszteletben tartja az alapvető szabadságjogokat, az emberi és a kisebbségi jogokat, valamint biztosítja a jogállamiságot;

32.  felszólítja a Tanácsot, hogy írja alá az EU és tagállamai, illetve Moldova és Grúzia közötti társulási megállapodásokat/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokat; jóváhagyja az EU és Moldova és az EU és Grúzia közötti társulási megállapodások aláírást követő azonnali átmeneti alkalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatot; szorgalmazza, hogy az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága rövidítse le a társulási megállapodás aláírását követő bejelentési eljárásokat annak érdekében, hogy az átmeneti alkalmazás az aláírás után mielőbb hatályba léphessen; kinyilvánítja azon szándékát, hogy amennyiben minden követelmény teljesül, és a társulási megállapodásokat ezt követően aláírják, mielőbb, még a Bizottság jelenlegi mandátumának lejárta előtt sort kerít az EU és Moldova és az EU és Grúzia közötti társulási megállapodások teljes ratifikációjára; kéri, hogy a fenti országok számára biztosítsák az igényelt további pénzügyi támogatást; ezenfelül azt kéri, hogy az Oroszországi Föderációval őszinte és nyitott párbeszédet folytassanak annak érdekében, hogy minden erőfeszítést megtegyenek a keleti partnerség országai számára előnyös szinergiák kialakítása érdekében;

33.  különös aggodalmát fejezi ki a moldovai Dnyeszter-melléki szakadár területen újból tapasztalható bizonytalanság miatt; úgy véli, hogy veszélyes és felelőtlen lépést jelent az önjelölt tiraszpoli hatóságok 2014. április 16-i azon kérelme, hogy Oroszország független államként ismerje el a Dnyeszter-melléki területeket; emlékeztet rá, hogy a Gagauzia Autonóm Területen rendezett úgynevezett népszavazás nem felelt meg Moldova alkotmányának, ezért törvénytelen; ismételten kinyilvánítja a Moldova területi sérthetetlenségével kapcsolatos teljes körű támogatását, és felhív minden felet, hogy sürgősen folytassák a párbeszédet az 5+2-es keretben, és EU státuszának tárgyalópartneri szereppé történő átminősítését kéri, a kérdés békés és fenntartható rendezése céljából;

34.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Ukrajna, Grúzia és Moldova elnökének, kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0170.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0248.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0285.
(4) A/RES/68/262.

Utolsó frissítés: 2018. október 9.Jogi nyilatkozat