Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2138(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0021/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0021/2016

Viták :

PV 11/04/2016 - 20
CRE 11/04/2016 - 20

Szavazatok :

PV 12/04/2016 - 5.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0106

Elfogadott szövegek
PDF 286kWORD 120k
2016. április 12., Kedd - Strasbourg
Az európai uniós ismeretek iskolai elsajátítása
P8_TA(2016)0106A8-0021/2016

Az Európai Parlament 2016. április 12-i állásfoglalása az európai uniós ismeretek iskolai elsajátításáról (2015/2138(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. cikkére,

–  tekintettel az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a polgárok európai évéről (2013) szóló, 2012. november 21-i 1093/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra(2),

–  tekintettel a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról szóló, 2014. április 14-i 390/2014/EU tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(4),

–  tekintettel az európai uniós oktatási miniszterek nem hivatalos ülésén, 2015. március 17-én elfogadott, „A polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról” című nyilatkozatra („Párizsi Nyilatkozat”),

–  tekintettel a Tanácsnak az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről szóló, 2009. május 12-i következtetéseire („Oktatás és képzés 2020”)(5),

–  tekintettel az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének végrehajtásáról (Oktatás és képzés 2020) szóló, 2015. augusztus 26-i bizottsági közleményre (COM(2015)0408),

–  tekintettel a Bizottság 2015. szeptember 14-i, az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram végrehajtásának 2016-os éves munkaprogramja elfogadásáról szóló végrehajtási határozatára (C(2015)6151),

–  tekintettel a Tanács a tanulási célú mobilitás referenciaértékéről szóló 2011. november 28–29-i következtetéseire(6),

–  tekintettel „A Tanács és a Bizottság 2015. évi közös jelentéstervezete az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének végrehajtásáról (2010–2018)” című, 2015. szeptember 15-i bizottsági közleményre (COM(2015)0429),

–  tekintettel „Az EU ifjúsági stratégiája – befektetés és az érvényesülés elősegítése – Megújított nyílt koordinációs módszer a fiatalok előtt álló kihívások és lehetőségek kezelésére” című, 2009. április 27-i bizottsági közleményre (COM(2009)0200),

–  tekintettel az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018) szóló, 2009. november 27-i tanácsi állásfoglalásra(7),

–  tekintettel a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló 2012. december 20-i tanácsi ajánlásra(8),

–  tekintettel az 1993-ra előirányozott oktatási és képzési politikájáról szóló, 1992. május 15-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel az iskolai tanterveknek az európai dimenzió beépítését célzó megfelelő támogató intézkedések biztosításával történő kiegészítésére irányuló kezdeményezésekről szóló 2006. szeptember 26-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a tanárképzés minőségének javításáról szóló, 2008. szeptember 23-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A8-0021/2016),

A.  mivel az oktatás alapvető emberi jog és közjó, amelynek mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie;

B.  mivel az oktatás legfontosabb szerepe, hogy teljesen tudatos polgárokat formáljon, ennélfogva túlmutat az uniós és nemzeti stratégiák gazdasági célkitűzéseinek teljesítésén;

C.  mivel az oktatás egyik célja, hogy az egyéneket felkészítse az egyre összetettebb, nagyobb igényeket támasztó, egyre inkább multikulturálissá váló és integráltabb társadalmakban való életre és aktív polgári szerepvállalásra;

D.  mivel az Eurobarométer egy 2014-es közvélemény-kutatása szerint az uniós polgárok 44%-a úgy érzi, hogy korlátozottak az EU működésével kapcsolatos ismeretei, 52%-uk pedig úgy véli, hogy véleménye nem számít az Unióban(12);

E.  mivel az uniós polgárok csupán 42,61%-a és a 18–24 éves korosztály csupán 27,8%-a szavazott a legutóbbi európai parlamenti választásokon, ami 1979 óta a legalacsonyabb részvételi arány(13);

F.  mivel az Unióval kapcsolatos ismeretek hiányossága, valamint az Unió konkrét hozzáadott értékének nem megfelelő megértése demokratikus deficit érzését keltheti, és az euroszkepticizmus tagállamokban és tagjelölt országokban való elterjedéséhez vezethet; mivel az európai polgárok véleménye és az uniós intézmények közötti, egyre növekvő szakadék megszüntetése érdekében foglalkozni kell a demokratikus deficittel;

G.  mivel az Eurobarométer 2015. évi 437. sz. tematikus felmérése szerint az európaiak nagy többsége egyetért abban, hogy a tanóráknak és a tananyagnak információt kell tartalmazniuk a sokféleségről a vallás vagy meggyőződés, az etnikai származás, a szexuális irányultság és a nemi identitás tekintetében(14);

H.  mivel az európai politikák előnyeivel, például a személyek és szolgáltatások Unión belüli szabad mozgásával és az uniós mobilitási programokkal kapcsolatos fokozott tudatosság hozzájárulhat a közösségi szellem és az Unióhoz tartozás tudatának megteremtéséhez, valamint a multikulturális és multinacionális társadalmak elfogadásához;

I.  mivel a sikeres oktatási rendszerek és tantervek, valamint az európaiaknak az uniós politikai döntéshozatali eljárásokkal kapcsolatos nagyobb mértékű befolyása és részvétele nagyobb érdeklődést tudna kiváltani az uniós ügyek iránt, és megteremthetné a megértés és az összetartozás érzését, ugyanakkor hozzájárulhatna a társadalmi különbségek, a kulturális szegregáció és a megfosztottság érzésének kezeléséhez;

J.  mivel a tagállamok többségének tantervei és tanárképző programjai már integrálták az európai uniós ismeretek elsajátítását; mivel e téren a tagállamokon belüli és az egyes tagállamok közötti különbségek továbbra is fennállnak;

K.  mivel néhány tagállamban a különböző oktatási szinteken és a kötelező oktatás különféle tárgyai keretében ugyan általánosságban tanítják az uniós témákat, ezek a tanárok által követendő tantervnek csupán kis részét teszik ki;

L.  mivel az alap- és továbbképzés révén tovább kell fejleszteni és frissíteni kell a tanárok és az oktatási személyzet más tagjainak uniós ismereteit és készségeit, és mivel ezzel összefüggésben az oktatási intézményeknek és a tanároknak hathatós, személyre szabott és a sajátos szükségleteikhez igazított segítségre van szükségük;

M.  mivel az ICF GHK tanácsadó cég által az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság számára készített, „Learning Europe at school” [Az európai uniós ismeretek iskolai elsajátítása] című tanulmány(15) szerint elsősorban a felsőoktatáson kívüli intézmények és szövetségek vesznek részt az uniós témákkal kapcsolatos tanárképzésben;

N.  mivel az Európai Bizottságnak az Erasmus program hatásairól készített és 2014-ben közzétett tanulmánya rámutat az oktatási mobilitás, valamint a tanulmányok nemzetközivé tételének pozitív hatásaira, amelyek nem csupán a tanmenetek és a foglalkoztathatóság szintjén jelentkeznek, hanem hozzájárulnak az Európával kapcsolatos ismeretek elmélyítéséhez, az európai polgári tudat és az Európával kapcsolatos pozitív hozzáállás kialakulásához, valamint az európai parlamenti választásokon való részvétel fokozásához;

Európai dimenzió az oktatásban

1.  hangsúlyozza, hogy az európai dimenziónak az oktatás különböző területein, szintjein és formáin keresztül betöltött szerepe egyre jelentősebb, valamint hangsúlyozza a koncepció széles körű és elmélyült, oly módon történő megértésének szükségességét, amely figyelembe veszi annak összetett, dinamikus és sokrétű természetét, és amelynek az európai uniós ismeretek iskolai elsajátítása kulcsfontosságú eleme;

2.  hangsúlyozza, hogy az oktatás európai dimenziója elengedhetetlen ahhoz, hogy a polgárok jobban megértsék az Uniót és ismét szorosabb legyen a kapcsolatuk az Unióval, illetve hozzájárulhat az EUSZ 2. cikkében meghatározott értékek szerepének elmélyítéséhez, valamint az Unió hangjának hallhatóbbá tételéhez egy kölcsönös függőségek jellemezte világban;

3.  hangsúlyozza, hogy szükség van az Európai Unió alapvető értékeinek megértésére és az azokhoz való ragaszkodás előmozdítására; rámutat arra, hogy az Unió és tagállamai közös történelmének és értékeinek ismerete és megértése kulcsfontosságú a kölcsönös megértéshez, a békés együttéléshez, a toleranciához és a szolidaritáshoz, valamint az Európai Unió alapelveinek megértéséhez is;

4.  rámutat arra, hogy növelni kell az Európai Unió láthatóságát az oktatási anyagokban és a tanterven kívüli tevékenységekben, és jobban kell integrálni azokba, tekintettel a polgárok mindennapi életére gyakorolt hatására; úgy véli, hogy az Unióhoz kifejezetten kötődő tartalmak jelentős hozzáadott értéket biztosíthatnak az iskolai tantervek, valamint a tanulók személyes fejlődése és gyarapodása számára;

5.  hangsúlyozza a tanulók szintjéhez, igényeihez és érdeklődéséhez igazított, aktív és részvételen alapuló oktatási módszerek alkalmazásának, valamint az információs és kommunikációs technológiák és a média – többek között a közösségi média – által kínált lehetőségek teljes kiaknázásának szükségességét;

6.  hangsúlyozza, hogy az oktatás uniós dimenziójának nem csupán azt kell lehetővé tennie a tanulók számára, hogy ismereteket sajátítsanak el, valamint európai identitást és az uniós polgársággal összefüggő kompetenciákat alakítsanak ki, hanem azt is, hogy kritikus véleményt formáljanak az Unióról, többek között azáltal, hogy megismerik az Uniónak a jogállamiságon és az emberi jogokon alapuló alapvető értékeit, az uniós döntéshozatali folyamatokat és azok hatását saját országukra és annak demokratikus részvételére; ösztönzi az Európai Ifjúsági Parlament szerepjátékainak alkalmazását annak elősegítése érdekében, hogy a gyermekek és a tanulók megértsék az európai folyamatokat, és tájékozottabbak legyenek az európai kérdésekben;

7.  felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Uniót annak tagállamai formálták egyedülálló történelmükkel és kultúrájukkal, és hogy az Unió fejlődése továbbra is elválaszthatatlanul összekapcsolódik a tagállamaival; kiemeli ugyanakkor a különböző kultúrák hozzájárulását az európai társadalmakhoz és örökséghez;

8.  megjegyzi, hogy az Unió jelentős hatást gyakorol tagállamaira, és hogy az európai uniós ismeretek iskolai elsajátításának tükröznie kell a tagállamoknak az Unió fejlődésében betöltött szerepét és az Unió nemzeti szintű fejleményekre gyakorolt hatását egyaránt;

9.  rámutat arra, hogy a tagállamoknak és az Uniónak a társadalmi befogadás és az európai és nemzetközi szolidaritás alapvető európai értékeinek gyakorlati megvalósításával példát kell mutatniuk az európai uniós ismeretek iskolai oktatásában és elsajátításában érintett összes szereplőnek;

10.  emlékeztet arra, hogy biztosítani, erősíteni és bővíteni kell a tanárok és nevelők kezdeti és folyamatos szakmai, valamint egész életen át tartó továbbképzési lehetőségeit, továbbá megfelelő támogatást és forrásokat kell biztosítani számukra annak érdekében, hogy be tudják építeni az uniós dimenziót az oktatásukba, különös tekintettel a történelemre és az állampolgári ismeretekre, valamint hogy tanulóközpontú stratégiákat valósíthassanak meg, illetve a tanulók igényeihez igazíthassák tanítási módszereiket;

11.  hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani és ösztönözni kell az oktatók többnyelvű és interkulturális kompetenciáit, valamint mobilitási lehetőségeit, az egymástól tanulást és a bevált gyakorlatok tantestületek közötti cseréjét, például európai szintű szemináriumok szervezése révén;

12.  hangsúlyozza az egyetemek szerepét a magasan képzett és motivált tanárok és nevelők felkészítésében és képzésében; szorgalmazza a tagállamok arra irányuló erőfeszítésekkel kapcsolatos intézkedéseinek ösztönzését és támogatását, hogy az egyetemeken lehetőségeket biztosítsanak szakképző tanfolyamokra, amelyek a beiratkozott hallgatók, valamint a gyakorló tanárok és nevelők számára is nyitottak és hozzáférhetők;

13.  hangsúlyozza a történelemoktatással kapcsolatos európai megközelítés fontosságát és a benne rejlő lehetőségeket – szem előtt tartva a kérdésben a tagállami hatáskört –, mivel bizonyos történelmi események meghatározóak voltak az európai eszme és értékek kialakulásában; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a történettudományi társaságokat és a történettudományi kutatóközpontokat, ezzel felhívva a figyelmet azok európai történelemmel kapcsolatos tudományos tevékenységére, valamint az iskolai tanárok továbbképzésében játszott szerepére;

14.  szorgalmazza, hogy az Európai Történelem Háza az oktatás valamennyi szintjén alakítson ki olyan speciális programokat, eszközöket és tevékenységeket elsősorban a diákok és a tanárok számára, amelyek meggyőző narratívát dolgoznak ki az európai integrációról és az Unió alapvető értékeiről;

15.  szorgalmazza az európai polgárság, valamint az állampolgári ismeretek oktatásának sürgős megújítását és megerősítését a jelenlegi és a csatlakozni kívánó tagállamokban egyaránt, hogy a tanulókat az életkoruknak megfelelő módon tudással, értékekkel, készségekkel és kompetenciákkal lehessen felruházni, képessé lehessen tenni őket a kritikai gondolkodásra és a megalapozott és kiegyensúlyozott véleményformálásra, demokratikus jogaik és kötelezettségeik – például szavazati joguk – gyakorlására, a sokféleség értékelésére, a kultúrák és a vallások közötti párbeszéd ösztönzésére, valamint arra, hogy aktív és felelős polgárokká váljanak;

16.  rámutat arra, hogy az iskolai igazgatásban való fokozottabb tanulói és szülői részvétel hozzájárulhat a megkülönböztetés elleni küzdelemhez, a fenntartható részvételi demokrácia és uniós polgárság megerősítéséhez, valamint a különböző szereplők közötti bizalom és együttműködés elősegítéséhez; felszólítja az oktatási intézményeket, hogy vezessék be a demokratikus igazgatást, és növeljék annak hatókörét azáltal is, hogy a hallgatói képviseletek véleménye nagyobb súllyal esik latba, hiszen a demokráciát megtanulni és megtapasztalni egyaránt szükséges;

17.  hangsúlyozza, hogy növelni kell a tanárok és tanulók motivációját és lehetőségeit arra, hogy saját személyes tapasztalataik alapján többet tudjanak meg az Unióról – például külföldi iskolai látogatások, az európai intézményekhez történő látogatások, az uniós tisztviselőkkel való kapcsolatok, a tanulók számára az uniós intézményekben biztosított gyakornoki lehetőségek és a médiaoktatás, úgymint az Európai Ifjúsági Portál révén –, teljes mértékben kihasználva az új információs és kommunikációs technológiákat és nyitott oktatási segédanyagokat;

18.  szorgalmazza a digitális technológiák által nyújtott lehetőségek teljes mértékű kihasználását a határokon átnyúló oktatás digitális tanfolyamok és videokonferenciák segítségével történő továbbfejlesztésére annak érdekében, hogy a tanulók megismerhessenek más nézőpontokat és megközelítéseket tantárgyaikkal kapcsolatban;

19.  kiemeli, hogy az idegennyelv-tanulás döntő szerepet játszhat az interkulturális tudatosság növelésében és annak biztosításában, hogy az emberek rendelkezzenek az egyre összetettebb és egyre inkább globalizált világban az élethez és munkavégzéshez szükséges készségekkel;

20.  kiemeli a nem formális és informális oktatás, például az ifjúsági munka, az önkéntesség, valamint a generációk közötti, családon belüli és felnőttoktatás, illetve a sport mint pedagógiai eszköz elengedhetetlen szerepét a szociális és polgári készségek, kompetenciák és viselkedésmódok fejlesztésében, valamint a felelős és aktív európai polgárok nevelésében; hangsúlyozza az ilyen kompetenciák formális tanulás keretében történő elismerésének és érvényesítésének, valamint a formális, nem formális és informális tanulási formák közötti szorosabb kapcsolatok kialakításának szükségességét;

21.  szorgalmazza az oktatás olyan interkulturális megközelítésének alkalmazását, amely a különböző kultúrák kölcsönös ismeretére és a mindenki által elfogadott közös értékek kialakítására alapozva képes a bevándorló tanulók tényleges iskolai integrációjának elősegítésére;

Az Unió szerepe

22.  ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa az oktatás uniós dimenziójának, valamint az oktatásban részt vevők mobilitásának fejlesztésére és előmozdítására tett erőfeszítéseket, illetve hogy a legfőbb érintettek és a polgárok részére aktívan nyújtson tájékoztatást, ideértve a finanszírozási lehetőségekről szóló tájékoztatást, valamint a rendelkezésre álló tanulmányokat és jelentéseket; e tekintetben ösztönzi az új kommunikációs technológiák és a média, többek között a közösségi média alkalmazását;

23.  felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson közös keretet, illetve készítsen konkrét példákat tartalmazó iránymutatást az uniós ismeretek oktatásáról, hogy elő lehessen mozdítani az Európai Unió állampolgárok számára biztosított előnyeivel kapcsolatos objektív és kritikai gondolkodást, tiszteletben tartva a tagállamok oktatás és képzés terén meglévő hatáskörét;

24.  arra kéri a Bizottságot, hogy az ösztönözze a további kutatást azzal kapcsolatban, hogy Európa-szerte hogyan tanítják jelenleg az uniós ismereteket az iskolákban, és az hogyan jelenik meg a tantervekben és a vizsgákon, valamint arról, hogy a) a tanárok és nevelők kellőképpen hozzáférnek-e a szakmai fejlődésre és az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó uniós programokhoz és tevékenységekhez, illetve a bevált gyakorlatok cseréjére szolgáló platformokhoz, és hogy b) az uniós ismeretek hatékony iskolai elsajátításának beépítését szolgáló támogatott fellépéseknek végül van-e bármilyen hatása az iskolákra;

25.  felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze, támogassa és segítse az olyan hálózatokat, amelyek előmozdítják a nemzeti, regionális és helyi szintű uniós tanulmányokat és részt vesznek abban, csakúgy, mint a bevált gyakorlatok e hálózatok közötti, uniós szintű megvitatását, illetve hogy határozza meg a fejlesztést igénylő területeket;

26.  felszólítja a Bizottságot, hogy segítse elő a tagállamok és a tagjelölt országok között a bevált gyakorlatok cseréjét az oktatás uniós dimenziója, valamint az oktatási intézményekben a megkülönböztetés és az előítéletek elleni küzdelem terén, többek között a tananyagok, valamint a bántalmazásellenes és megkülönböztetésellenes politikák értékelésével;

27.  kiemeli, hogy az Erasmus+, az Európa a Polgárokért és a Kreatív Európa programok jelentős szerepet játszanak az oktatás és képzés, a nyelvi készségek, az aktív polgári szerepvállalás, a kulturális érzékenység, az interkulturális megértés és más értékes kulcs- és transzverzális készségek és kompetenciák előmozdításában; hangsúlyozza e programok jelentőségét az európai polgárság megerősítésében, valamint azt, hogy e programok számára nyújtott fokozott és megfelelő pénzügyi támogatást kell nyújtani, nagyobb hangsúlyt kell fektetni azok minőségi eredményeire, valamint a mobilitáshoz való szélesebb körű hozzáférésre, külön figyelmet fordítva a tanárokra és egyéb nevelőkre, a különböző társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező fiatalokra, a kiszolgáltatott és hátrányos helyzetű csoportokra, valamint a sajátos igényű személyekre;

28.  emlékeztet az Erasmus+ program által kínált tevékenységek széles körére, valamint arra, hogy a program népszerű és elismert a nyilvánosság körében, különösen a tanulók tanulmányainak részét képező mobilitás miatt; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hívják fel a figyelmet az Erasmus+ program kevésbé ismert részeire, például az európai önkéntes szolgálatra;

29.  üdvözli a Bizottság 2016. évi munkaprogramját az Erasmus+ program végrehajtásáért, valamint a Párizsi Nyilatkozat nyomán tett konkrét intézkedések iránti elkötelezettségét, különösen ami azokat illeti, amelyek az Erasmus+ által az aktív és demokratikus polgári szerepvállalásra, a kultúrák közötti párbeszédre, a társadalmi befogadásra és szolidaritásra gyakorolt hatás növelésére irányulnak, beleértve a civil társadalmi szervezetek számára nyújtott, az állampolgári ismeretek oktatásában betöltött kulcsfontosságú szerepükkel kapcsolatos nagyobb mértékű támogatást;

30.  felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse a pedagógiai szempontokat és az iskolák Jean Monnet akció keretében finanszírozott projektekkel kapcsolatos igényeinek figyelembevételét annak biztosításával, hogy az iskolák közvetlenül pályázhassanak, valamint azzal, hogy a Jean Monnet modulok finanszírozási módjával összhangban hosszabb időre, például három évre biztosítanak számukra finanszírozást; felszólítja a Bizottságot, hogy a Jean Monnet modult tegye hozzáférhetővé a tanárképző intézmények számára is, és ösztönözze ezeket az intézményeket arra, hogy azt beépítsék programjaikba;

31.  megállapítja, hogy az Unió jelenleg válságban van a demokratikus legitimitását illetően, és nemcsak azért, mert az európaiak nem tudnak eleget az uniós mechanizmusokról, hanem azért is, mert nincs beleszólásuk a döntéshozatali folyamatokba; hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy visszaszerezze legitimitását, az Uniónak meg kell állítania demokratikus struktúrái hanyatlását, és újra ki kell építenie a polgárokkal való kapcsolatot;

32.  felszólítja a Bizottságot, hogy hatékonyan hajtsa végre az „Európa a polgárokért” programot, ezzel teljesítve a demokratikus és befogadóbb társadalomra irányuló célkitűzéseket, erősítve ezáltal a polgárok döntéshozatali folyamatban való részvételét;

33.  felszólítja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg, hogy az uniós programok milyen mértékben fejlesztik a résztvevők állampolgári öntudatát és polgári részvételét;

34.  kéri a Bizottságot, hogy fejlessze tovább és minél szélesebb körben népszerűsítse az eTwinning, az EPALE és a School Education Gateway virtuális platformokat, és hogy továbbra is támogassa és fejlessze a többi olyan digitális platformot, mint a Tanár-segéd, hogy ezáltal elősegítse a jó minőségű, könnyen használható és naprakész, az uniós oktatás szempontjából releváns és az Unió összes nyelvén rendelkezésre álló tananyagokhoz való hozzáférést;

35.  kéri a Bizottságot, hogy a minőség és a megfelelőség biztosítása érdekében segítse elő, hogy a jelenleg oktató tanárok és az uniós tanulmányokra szakosodott egyetemi oktatók elvégezzék a Tanár-segéd platformon jelenleg hozzáférhető anyagok kritikus felülvizsgálatát;

36.  kiemeli az európai intézmények tájékoztatási irodáinak szerepét, és üdvözli a tagállamokkal, a nemzeti, regionális és helyi oktatási intézményekkel, ifjúsági szervezetekkel és a médiával való kapcsolatok előmozdítása iránti elkötelezettségüket, hogy közelebb hozza őket egymáshoz, és annak biztosítása érdekében, hogy a fiatalok megértsék az intézmények mindennapi életükben betöltött szerepét;

37.  nyílt és közös vitára szólít fel a Bizottság és a városok, valamint a helyi és regionális hatóságok között az iskolarendszer és városi modellek közötti kapcsolatról, annak megértése érdekében, hogy napjaink Európájában milyen hatása van az interkulturális kapcsolatok különböző megközelítési módjainak;

38.  arra ösztönzi a Bizottságot, hogy az uniós tagjelölt országokkal való tárgyalási folyamatban minél előbb ajánlásként mozdítsa elő az uniós ismeretek iskolai elsajátítását;

A tagállamok szerepe

39.  ösztönzi a tagállamokat, hogy támogassák, vizsgálják felül és frissítsék az oktatási rendszerüket minden unióval kapcsolatos tantervtartalommal együtt az oktatás minden szintjén, beleértve a szakoktatást és szakképzést is, azzal a céllal, hogy az Unió minden uniós és nemzeti szintű érintett szereplőjével szoros együttműködésben megerősítsék az uniós dimenziót, ugyanakkor nyomatékosan ösztönzi a régiókat és a helyi hatóságokat ugyanerre, különösen amikor közvetlen hatáskörük van az oktatási rendszerek tekintetében;

40.  ösztönzi a tagállamokat, hogy támogassanak minden arra vonatkozó lehetőséget, hogy a diákok, a tanárok és egyéb nevelők formális, nem formális és informális oktatás révén több információt kapjanak az Unióról, valamint teljes mértékben használják ki és egészítsék ki az Unió pénzügyi eszközeit, programjait és kezdeményezéseit e téren;

41.  kéri a tagállamokat, hogy tegyenek további intézkedéseket annak érdekében, hogy előmozdítsák az interkulturális, megkülönböztetéstől mentes és inkluzív oktatást, valamint az állampolgári értékeket az iskolai és egyetemi tantervekben;

42.  felszólítja a tagállamokat, hogy növeljék a minőségi oktatásba történő beruházásokat – a magánszektorral fennálló partnerség fokozása révén is –, biztosítsák mindenki számára az esélyegyenlőséget, valamint hogy minden oktatási és képzési intézmény, valamint tanár és egyéb nevelő számára biztosítsák az ahhoz szükséges támogatást, hogy képesek legyenek az oktatás uniós dimenziójának fiatal korban kezdődő és az osztálytermen túlmutató megvalósítására és folyamatos fejlesztésére;

43.  felszólítja a tagállamokat, hogy minden tanuló számára biztosítsanak egyenlő és inkluzív hozzáférést az innovatív és minőségi formális és nem formális oktatáshoz, valamint egész életen át tartó tanulási lehetőségeket; ezzel kapcsolatban felszólítja a tagállamokat, hogy fogadják el a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló irányelvre irányuló 2008-as javaslatot, amely védelmet biztosítana az oktatás terén történő ilyen megkülönböztetéssel szemben;

44.  felszólítja a tagállamokat, hogy vonják be a migránsokat, a menekülteket és a vallási közösségeket a tisztelet légkörében zajló, és a polgári szerepvállalást kialakító folyamatokba, biztosítva a polgári és kulturális életben való részvételüket;

45.  felkéri a tagállamokat, hogy ösztönözzék és segítsék elő a tanárok, az oktatási személyzet más tagjai, az ifjúsági vezetők és a szakoktatók uniós témákkal kapcsolatos minőségi képzését, többek között annak lehetővé tételével, hogy képzésük egy részét másik tagállamban folytassák, valamint gondoskodva az uniós tárgyak oktatásával kapcsolatos szakértelmük elismeréséről, például az „Európai Tanár” cím létrehozásával és támogatásával;

46.  úgy véli, hogy a tagállamoknak az oktatási szereplőkkel egyeztetve és együttműködve törekedniük kell arra, hogy megosszák az uniós dimenzió oktatási programokba történő integrálásával kapcsolatos ötleteiket és bevált gyakorlataikat, többek között a fiatalok uniós polgárság kialakulásának folyamatára és az uniós intézményekre vonatkozó ismereteinek előmozdítása érdekében, lehetővé téve számukra, hogy úgy tekintsenek az Unióra, mint életük szerves részére, melyet képesek alakítani, és ezt el is várják tőlük;

47.  sürgeti a tagállamokat, hogy ismerjék el és támogassák a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek, különösen az ifjúsági szervezetek szerepét az uniós intézmények és az európai polgárok közötti szakadék strukturált és fenntartható módon történő áthidalásában, valamint a részvételi és a közvetlen demokrácia eszközeinek támogatásában és megerősítésében;

o
o   o

48.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 50. o.
(2) HL L 325., 2012.11.23., 1. o.
(3) HL L 115., 2014.4.17., 3. o.
(4) HL L 394., 2006.12.30., 10. o.
(5) HL C 119., 2009.5.28., 2. o.
(6) HL C 372., 2011.12.20., 31. o.
(7) HL C 311., 2009.12.19., 1. o.
(8) HL C 398., 2012.12.22., 1. o.
(9) HL C 150., 1992.6.15., 366. o.
(10) HL C 306. E, 2006.12.15., 100. o.
(11) HL C 8. E, 2010.1.14., 12. o.
(12)81. standard Eurobarométer-felmérés, 2014. tavasz: „Közvélemény-kutatás az Európai Unióban” (http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/eb/eb81/eb81_publ_hu.pdf), 117. és 131. o.
(13) http://www.eprs.sso.ep.parl.union.eu/lis/lisrep/13-EPRS-publications/2015/COMM_STUD_558351_UpdateReview-EN.pdf, 43–45. o.
(14)437. sz. Eurobarométer különfelmérés, 2015: „Hátrányos megkülönböztetés az Unióban 2015-ben” (http://ec.europa.eu/COMMFrontOffice/PublicOpinion/index.cfm/ResultDoc/download/DocumentKy/68004), 100. o.
(15) http://www.eupika.mfdps.si/Files/Learning%20Europe%20at%20School%20final%20report.pdf.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat