Elnök. − A következő napirendi pont a Patrie asszony által a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság nevében készített, a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálatáról szóló zöld könyvről (2007/2010(INI) szóló jelentés (A6-0281/2007).

  Béatrice Patrie (PSE), előadó. – (FR) Tisztelt biztos asszony, elnök úr, hölgyeim és uraim! Azzal szeretném kezdeni, hogy köszönetet mondok Kuneva biztosnak asszonynak az eredményes eszmecserékért.

Mi célt is szolgál ez a zöld könyv és ez az európai parlamenti jelentés? Három tényező indokolja ezt a gyakorlatot, amely arra irányul, hogy az európai fogyasztóvédelmi vívmányokat – azaz az 1985 és 1999 között elfogadott nyolc irányelvet – következetesebbé és korszerűbbé tegye.

Először is az új marketingfogások, elsősorban az e-kereskedelem gyors fejlődése következtében egyes európai jogszabályok elavulttá váltak.

Másodsorban, sok ellentmondás fedezhető fel a jelenlegi vívmányokban, amelyek ugyanarra a fogalomra különféle jogi meghatározásokat adnak.

Harmadsorban, korábban a minimális harmonizációra vonatkozóan hozott döntés – ami lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy egyedi nemzeti rendelkezéseket tartsanak fenn – a jogi környezet széttagoltságához vezetett, mivel a hatályos szabályok európai minimumszabályt állapítanak meg, de nem határoznak meg egységes módszert annak teljesítésére. A 2006. szeptemberi Eurobarometer szerint ennek következménye, hogy a polgárok 50%-a bizalmatlan a határokon átnyúló vásárlásokkal szemben, míg 71%-uk úgy gondolja, hogy nehezebb fenntartani jogaikat, ha másik tagállamban letelepedett eladóktól vásárolnak.

Hasonlóképpen mindez a gazdasági szereplők számára is fontos, mivel ily módon részesülnek a biztonságos szabályozói környezet előnyeiből, és a lehető legteljesebben ki tudják használni a közel 500 millió fogyasztóból álló belső piac kínálta lehetőségeket. A felülvizsgálat egyik feladata, hogy egy minőségi szakasz kezdődjön el, amely bizonyos mértékig megteremti egy európai fogyasztóvédelmi kódex alapjait. Ugyanakkor milyen módszert kellene alkalmazni? Az Európai Parlament teljes mértékben támogatja a Bizottság által javasolt módszertant, azaz egy vegyes vagy kombinált megközelítést: ez egyrészt a maximális harmonizáció biztosítására szolgáló horizontális eszközön alapul, azonos jogi fogalmakat alkalmazva a jelenlegi irányelvekben; másrészt, amennyiben szükséges, azon ágazati irányelvek felülvizsgálatát írja elő, amelyek esetében továbbra is a minimális harmonizáció alkalmazandó.

A horizontális eszközt az európai fogyasztók alapvető jogainak összegyűjtése céljából kell kialakítani. Először is magában foglalja majd a „fogyasztó” egységes fogalommeghatározását, amely a Parlament véleménye szerint minden olyan természetes vagy jogi személyre alkalmazandó, aki a kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenységének keretein kívül eső célokért tevékenykedik, míg a „szakmai szereplő” minden olyan személy, aki a szakmai, üzleti vagy szakmai tevékenysége keretében kitűzött célok érdekében tevékenykedik. Felvetődhet Önökben a kérdés, hogy miért van szükség a „fogyasztó” fogalmának ilyen korlátozó jellegű meghatározására? Ez tulajdonképpen a fogyasztók saját érdekeit szolgálja. Nagy a kockázata annak, hogy a fogyasztóvédelmi jog által biztosított meghatározott védelemnek a kedvezményezettek szélesebb körére való kiterjesztése alacsonyabb szintű védelemhez vezetne, amit szeretnénk elkerülni.

Másodszor, a horizontális eszköz garantálni fogja a fogyasztók számára az elállási jogot az internetes vásárlások és a házaló kereskedelem esetében. Sor fog kerülni az elállási határidő tartamának kiszámítására vonatkozó szabályok harmonizálására: jelenleg az elállási határidő például a távollévők között kötött szerződések esetében legalább hét nap, egyes országokban, például Németországban és Finnországban azonban 14 napos időtartamot vezettek be. Az elállási jog gyakorlásának módját is harmonizálni fogjuk.

Harmadszor, a horizontális eszköz tisztázni fogja, hogy a szakmai szereplők és a fogyasztók közötti szerződésekben mit kell érteni a „tisztességtelen szerződési feltételek” alatt. Létre fog jönni a tiltott feltételek feketelistája, a feltételezetten tisztességtelen feltételek szürke listája, valamint egyéb olyan feltételek listája, amelyek tisztességtelen jellegét a fogyasztó a kereseti jog keretében bizonyíthatja.

Negyedszer, a kétéves jogi garancia meghosszabbodik azzal az időtartammal, amíg az áru a javítás miatt nem használható.

Ötödször, sor kerül a jogorvoslathoz való jog újbóli megerősítésére, és a szabályok tisztázására; a horizontális eszköz mindenekelőtt képes lesz alkalmazkodni a változáshoz. Bizonyos jogi kérdésekkel továbbra is az úgynevezett ágazati irányelvek foglalkoznak majd, és ezekre a kérdésekre a továbbiakban is többnyire a minimális harmonizáció és – véleményünk szerint – a kölcsönös elismerési záradék vonatkozik, amelynek mechanizmusát még meg kell határozni, és amelynek elő kell segítenie a jogi konfliktusok megoldását.

Végül, a jelentésem kihangsúlyozza, hogy információk nélkül, valamint ha nem tudják igénybe venni az említett jogorvoslatot, a fogyasztók csupán virtuális jogokkal rendelkeznek. Jogaik hatékony érvényesítéséhez nemzeti és európai szintű tájékoztató kampányokra, nagyobb nyilvánosságra és az európai fogyasztóvédelmi központok aktívabb szerepvállalására, valamint a bírósági és bíróságon kívüli jogorvoslati lehetőségek előmozdítására van szükség.

Végezetül a Parlament emlékeztet a kollektív jogorvoslattal kapcsolatos vitára. Előadóként úgy vélem, hogy a kollektív jogorvoslat, amely több vita egyszerre történő megoldásának sajátos eszköze, fontos módszer, amely további megfontolást érdemel. Felkérem a Bizottságot, hogy az elkövetkező néhány hónapban pontos tanulmányokat és jogi javaslatokat terjesszen elő. Ugyanakkor világosan ki kell jelentenem, hogy a kollektív jogorvoslat európai formája különbözni fog az amerikai csoportos keresetekkel kapcsolatos eljárásoktól, amelyek rendkívül proaktív filozófiája – amely magában foglalja a fogyasztók gátlástalan jogászok általi agresszív védelmét, valamint az olyan módszereket, amelyek különösen a gazdasági szereplőket terhelő büntető kártérítés kiszabását írják elő – teljesen idegen az európai országok igazságügyi kultúrájától.

Ezzel szemben úgy gondolom, hogy az európai eljárásnak lehetővé kell tennie, hogy a szövetségek mindazok nevében eljárhassanak, akik ugyanazon tisztességtelen szakmai szereplő által okozott, hasonló veszteségeket szenvedtek, annak érdekében, hogy egy egységes eljárás révén és anélkül, hogy ők maguk kifejezetten intézkednének, megkapják a nekik járó kártérítést.

Végezetül szeretném elmondani, hogy ez a zöld könyv nagyra törő célokat védelmez, és én személy szerint azt remélem, hogy a parlamenti szavazás egyértelműen jelzi a fogyasztók Európájának kialakulása felé vezető utat.

  Meglena Kuneva, a Bizottság tagja. − Tisztelt elnök úr, igazán nagyon örülök, hogy ma itt lehetek, hogy megvitassam Önökkel a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálatáról szóló zöld könyvben felvetett rendkívül fontos kérdéseket.

Azzal szeretném kezdeni, hogy legőszintébb köszönetemet fejezem ki Patrie asszonynak, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság valamennyi árnyékelőadójának és Wallis asszonynak, aki a Jogi Bizottság véleményét ismertette. Kiváló csapatmunkát végeztek, és igen szoros együttműködést folytattak ezzel a nagyra törő jelentéssel kapcsolatban. Ezt nem csupán az udvariasság mondatja velem: őszinte elismeréssel adózom a Parlament által végzett kemény munka előtt.

A felülvizsgálat tárgyát képező nyolc fogyasztóvédelmi irányelv az értékesítési, illetve szolgáltatásnyújtási folyamatok szerződéses szakaszára helyezi a hangsúlyt. A nyolc hatályos irányelv például a fogyasztási cikkek értékesítésével, a távollévők között kötött szerződésekkel, a házaló kereskedelemmel és a tisztességtelen szerződési feltételekkel foglalkozik. Azonban mindegyik a minimális harmonizáción alapul, így a közösségi előírásokra épülő, de sokféle különböző nemzeti szabály alakul ki. Ez a szabályozási széttagoltság zavaró a fogyasztók szempontjából, és költséges a vállalkozások számára.

Ezért a Bizottság 2007. február 8-án jelentős konzultációt kezdett – a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálatáról szóló zöld könyv kiadását. A felülvizsgálat célja a meglévő szabályok egyszerűsítése és átdolgozása a szabályozási széttagoltság csökkentése révén. Ennek végül is növelnie kell a fogyasztók belső piacba vetett bizalmát, és lehetővé kell tennie a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások számára, hogy könnyebben kereskedhessenek az EU-n belül.

E folyamat segítségével lehetőségünk nyílik arra, hogy hozzájáruljunk egy valóban integrált uniós belső kiskereskedelmi piac létrehozásához, amely alacsonyabb árakat és több választási lehetőséget biztosít a fogyasztók számára, valamint kimutatható ösztönzést ad a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

Örülök, hogy a Bizottság és az Európai Parlament egyetért e nagyon lényeges és nehéz kérdéssel kapcsolatos közös irányvonalakban. Az Önök támogatása fontos hivatkozási pont lesz a későbbi munkák és a konkrét javaslatok szempontjából.

Azt követően, hogy az Európai Parlament elfogadja a zöld könyvről szóló jelentését, a konzultáció végeredményét közzéteszik az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság honlapján. Erre majd októberben kerül sor. Én azonban néhány kulcsfontosságú kérdéssel kapcsolatban már most vázlatosan ismertethetem az eredményeket.

Először is, a Bizottság örvendetesnek tartja, hogy a Parlament támogatja a felülvizsgálat vegyes megközelítését, amely az egyes eltérő irányelvekben közös, horizontális eszköz által szabályozott szempontokat egyesíti, bizonyos szempontokat pedig az ágazati irányelvek számára tart fenn. Már most tájékoztathatom Önöket arról, hogy a zöld könyvre reagálók nagy többsége támogatja ezt a vegyes megközelítést.

Ami a harmonizációt illeti a Bizottság örvendetesnek tartja, hogy a Parlament támogatja a célirányos teljes harmonizáció elvét, azaz a fogyasztóvédelmi irányelvek azon kulcsfontosságú szempontjainak teljes harmonizációját, amelyek szükségesek a vállalkozások és a fogyasztók belső piacának megvalósításához.

A fogyasztóvédelmi vívmányokkal kapcsolatos teljes harmonizáció − avagy a célirányos teljes harmonizáció − támogatásában a zöld könyvre reagálók többsége osztozik, különösen a vállalkozások és a tagállamok. Mindazonáltal számos területen továbbra is megmaradnak a minimumszabályok. A Bizottság egyetért a Parlamenttel abban, hogy e területeken a kölcsönös elismerési záradékot kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok által előírt további követelmények nem hoznak létre indokolatlan belső piaci akadályokat.

Konkrétabb kérdésekkel, mint például az elállási jognak a fogyasztóvédelmi vívmányok terén való harmonizációja, az áruk leszállítása fogalmának meghatározása, illetve a tisztességtelen szerződési feltételek egyesített szürke- és feketelistájának uniós szintű összeállításával kapcsolatban a zöld könyvre reagálók többsége által kifejezett vélemények jórészt összhangban vannak a mai napon szavazásra kerülő jelentéssel.

Végezetül szeretnék köszönetet mondani annak elősegítése iránti elkötelezettségükért, hogy az európai polgárok élvezhessék a belső piac minden előnyét. Előre örülök annak, hogy együtt dolgozhatok Önökkel közös céljaink elérése és a polgárok belső piacának megteremtése érdekében.

  Diana Wallis (ALDE), a Jogi Bizottság véleményének előadója. – Tisztelt elnök úr, a Jogi Bizottság nevében azzal szeretném kezdeni, hogy köszönetet mondok Patrie asszonynak a jelentéssel kapcsolatos együttműködéséért és munkájáért. Természetesen a Jogi Bizottság nagyon örül a zöld könyvnek, és hálás azért, hogy a Bizottság megvárta a Parlament véleményét.

A bizottságom véleményén a koherencia és a koherencia szükségessége kifejezések vonulnak végig. Mi ezt a jogalkotás minőségének javításával kapcsolatos program részének tekintjük, amelynek megvitatására korábban e hét során került sor a Parlamentben, emellett pedig a belső piaci jogszabályokban, valamint a polgári és kereskedelmi jog egészében megnyilvánuló koherenciának, a szerződések joga pedig nagyon is ennek részét képezi.

Azzal kellene kezdenem, hogy közülünk egyesek, akik ezzel a témával a Jogi Bizottságban foglalkoztak, talán fájlalni kezdték a korábbi jogalkotási időszakban működő közös Jogi és Belső Piaci Bizottság megszűnését. Az jó, hogy most a fogyasztóvédelmi ügyekkel ugyanaz a bizottság foglalkozik, az viszont esetleg sajnálatos, hogy a belső piacra, valamint a polgári és kereskedelmi jogra már kevésbé összpontosítunk. Ez az egyértelmű hangsúly némileg csökkent. Korábban a Parlamentben könnyen elmarasztaltuk a Bizottságot az együttes gondolkodás hiányáért, és most mi magunk nem lehetünk részesek ugyanennek a problémának az előidézésében. A Jogi Bizottság ezért olyan biztos abban, hogy e felülvizsgálat megvitatása során figyelmünket ki kell terjeszteni a szerződések jogának, valamint a polgári és kereskedelmi jog egészének szélesebb összefüggéseire.

Ezzel összefüggésben természetesen a szerződések jogával kapcsolatos közös referenciakeret létrehozására irányuló munkát kell megemlítenem. Korábban ezen már sokat dolgoztunk, és bizottságunk reméli, hogy a jövőben is sokat fogunk foglalkozni ezzel a kérdéssel. Ez feltétlenül fontos az általunk adott vélemény szempontjából.

A szerződések jogával kapcsolatos projekt a jogalkotás minőségének javítása szempontjából kulcsfontosságú, a fogyasztóvédelmi vívmányok szóban forgó felülvizsgálata pedig a korona ékkövének tekinthető. Ezek elválaszthatatlanul összefonódnak, és még ha a tagállamok tartózkodóak is a szerződések jogával kapcsolatos projekt egészével szemben, ez a Parlament sem most, sem a jövőben nem lesz tartózkodó, és számít arra, hogy ezt a munkát a Bizottsággal együtt végzi el.

Természetesen a fogyasztóvédelmi jog esetében ez rendkívül nehéz. Mindannyian kifejeztük, hogy nagyobb mértékű harmonizációt szeretnénk, és úgy tűnik, hogy a beérkezett válaszok általában ebbe az irányba mutatnak. A fogyasztóvédelmi jognak azonban könnyen hozzáférhetőnek és érthetőnek kell lennie a polgáraink számára ahhoz, hogy a belső piac működjön. Mindkét tárgyalófélnek meg kell értenie a jogait és kötelezettségeit.

Nemzeti viszonylatban a fogyasztóvédelmi jog az évek során fejlődött, időnként talán épp a nemzeti szinten szerzett, sajnos gyakran rossz tapasztalatok eredményeképpen, valamint meghatározott kulturális kontextusban. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztóvédelmi jog, amelyet mindannyian ismerünk saját nemzeti környezetünkben, olyan jog, amelynek van valamiféle kapcsolata velünk és polgárainkkal. Elfogadott. Az emberek tudják, hogy miről szól. De európai szinten vajon hogyan érhetjük el ugyanazt a visszhangot, ugyanazt a megértést és hozzáférhetőséget? Ez az, aminek az elérésére bármely horizontális eszköz esetében törekednünk kell, ha a belső piac sokkal jobb kihasználása érdekében a belső piacon mindenütt biztosítani kívánjuk a fogyasztók számára azt a bizalmat, amely jelenleg még nyilvánvalóan hiányzik.

Most már az is egyértelmű az általam elmondottakból, hogy bizottságként fontosnak tartjuk annak biztosítását, hogy a fogyasztóvédelmi vívmányok összhangban álljanak más európai jogi eszközökkel, különösen a nemzetközi magánjogi okmányokkal, mint például a Róma I. egyezménnyel.

Nem hadakozhatunk a végtelenségig azzal kapcsolatban, hogy kinek a joga alkalmazandó. Ezért szükségünk van a szerződések jogával kapcsolatos projektre, a közös referenciakeretre. Szükségünk van egy horizontális eszközre, és törekednünk kell az úgynevezett „kék zászlós” rendszer bevezetésére, amely európai kereskedelmi feltételeket, valamint európai fogyasztóvédelmi és szerződéses rendelkezéseket biztosít számunkra, ami valóban működőképessé teszi belső piacunkat.

  Kurt Lechner, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (DE) Tisztelt elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim! Én is azzal szeretném kezdeni, hogy köszönetet mondok Patrie asszonynak a jelentéssel kapcsolatos kitűnő együttműködéséért és munkájáért. A mi szempontunkból úgy gondolom, hogy teljes mértékben támogatni tudnánk a bizottság munkájának végeredményét. A fogyasztóvédelem rendkívül fontos, különösen a PPE-DE képviselőcsoport számára.

Három perc áll rendelkezésemre, szóval hadd mondjak néhány kulcsfontosságú dolgot: mindenekelőtt teljesen jogos – ahogy azt Wallis asszony is elmondta –, hogy a jogalkotás minőségének javításával kapcsolatos program részeként felül kell vizsgálni a különböző irányelvekkel kapcsolatos együttes gondolkodást – a koherenciát –, és a módszeres felülvizsgálat érdekében bizonyos mértékig egyesíteni kell a közös elemeket. Ezzel összefüggésben azonban nem akarunk semmilyen, a fogyasztói szerződésekre vonatkozó jog irányába tartó bővítést, az erőfeszítéseket pedig nagyon szorosan össze kell hangolni a közös referenciakerettel (CFR) kapcsolatos munkával, amely referenciakeretet figyelembe kell venni. A mi szemszögünkből az is fontos, hogy tökéletes összhang álljon fenn a Róma I. rendelkezéseivel, azaz a nemzetközi magánjog alkalmazandó rendelkezéseivel.

Ami az egyes irányelveket illeti, általánosságban helyeslem a minimális harmonizációt alkalmazó megközelítést és a Patrie asszony által elmondottakat, ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egyes területeket döntően szabályozni kellene, amennyiben ez lehetséges. Ezzel kapcsolatban azonban óvatos megközelítést kell alkalmazni, figyelembe véve az egyes tagállamok kulturális jellegzetességeit és körülményeit; különben túlzott szabályozás alakul ki.

Szeretném felhívni a figyelmet a Szocialista Képviselőcsoport által előterjesztett 4. módosításra, amely kimondja, hogy a harmonizáció keretében egyetlen tagállamban sem törölhető el szabályozási rendelkezés. Ez azt jelentené, hogy amennyiben sor kerül a harmonizációra – másképpen fogalmazva, ha a végén minden összeadódik –, a végeredmény éppen az ellenkezője lesz annak, amire Ön, biztos asszony igen helyesen felszólított, azaz egy világos és egyszerű jogszabályra, amely mindenki esetében működik. Ehelyett a végeredmény a túlzott szabályozás lehet, ez pedig nem az, amit szeretnénk.

Általánosságban a Bizottság számos, olykor igen komoly kérdést vetett fel az egyes irányelvekkel kapcsolatban, amely kérdéseket rendkívül alaposan felül kell vizsgálni, és amelyekre egyénileg válaszoltunk. Különösen elvetjük a csoportos kereseteket: nem kívánunk amerikai feltételeket kialakítani Európában. Ezenkívül elvetjük a gyártó felelősségét, illetve a szerződéskötési szabadság korlátozását, amennyiben az egyénileg megtárgyalt záradékok vagy az ár felülvizsgálandó az általános kereskedelmi feltételek és a visszaélést tiltó záradékok keretében.

Szeretnék rámutatni arra, hogy az integrált megközelítés elengedhetetlen fontosságú. A fogyasztók nem csupán fogyasztók; hanem vállalkozók, vállalkozások alkalmazottai is – megkérdezhetném, mennyi időm maradt, korábban nem figyeltem: úgy gondoltam, hogy három perc áll rendelkezésemre, így elég gyorsan haladok –, és érdekeltek a vállalkozásuk boldogulásában is. Ezért elengedhetetlen egy holisztikus megközelítés. Biztos vagyok abban, hogy a Bizottság osztja a véleményem. Nem vizsgálhatjuk ezt a kérdést egyetlen szemszögből. Nem szolgálja a fogyasztók érdekét, ha olyan átfogó jogszabályt biztosítunk számukra, amely végül is tönkreteszi a lehetőségeket a gazdaság és saját vállalkozásuk számára.

Ezen a ponton szeretnék ismételten köszönetet mondani mindenkinek, aki részt vett a témával kapcsolatos vitákban.

  Evelyne Gebhardt, a PSE képviselőcsoport nevében. – (DE) Tisztelt elnök úr! Én is külön köszönetet szeretnék mondani nem csupán Kuneva biztos asszonynak, aki elénk terjesztett egy kiváló szöveget, hanem az előadónknak, Patrie asszonynak is, aki kitűnő munkát végzett és feldolgozta az ügy kulcsfontosságú vonatkozásait, így a bizottságunkban felvetődő sok vitás részlet ellenére, összességében jó úton haladunk egy megfelelő jogszabály létrehozása felé. Ezért nagyon hálás vagyok.

Mit is jelent az itt alkalmazott megközelítés? Feladatunk tulajdonképpen az, hogy tegyünk valamit a fogyasztókért, és hogy a jog legyen egyszerűbb, világosabb és átfogóbb. Ennek a célkitűzésnek az elérésére törekszünk, ezért ez a vegyes megközelítés éppen a legmegfelelőbb. Horizontális szempontok, amennyiben lehetséges, teljes harmonizáció, például a fogyasztó, illetve a vállalkozás fogalmának meghatározása tekintetében, erről van szó, és az Európai Unió szerződéseinek végrehajtásáról, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy magasabb színvonalú jogszabályt tartsanak fenn vagy vezessenek be, ha úgy tartják jónak. Ezt a jogszabályt természetesen tiszteletben kell tartani.

Ami a kölcsönös elismerést illeti, az a polgárok körében meglévő bizalmat és a fogyasztói bizalmat jelenti. Erről van szó, és ez az, amit fejlesztenünk kell. Teljes mértékben osztom a Wallis asszony által elmondottakat: biztosítanunk kell, hogy – például a Róma I. egyezményben meghatározottak szerinti – nemzetközi magánjogot szintén tiszteletben tartsák. Különben ismét egy szedett-vedett mű alakul ki, ami az egyértelműség és jogbiztonság hiányához vezet, és mi nem ezt szeretnénk. Ezért képviselőcsoportom hangos „nem”-et mond erre a bizarr belső piaci záradékra, amelyet egyes képviselők folyamatosan támogatnak. Eddig még egyikőjük sem tudta megmagyarázni nekem, hogy valójában mit is próbálnak elérni. Gyanítom azonban, hogy e mögött egy arra irányuló törekvés áll, hogy ismételten kétségbe vonják a Róma I. egyezmény rendelkezéseit. Erre hangos „nem”-et mondunk; ezért nem szeretnénk ezt a rendelkezést.

Ami a csoportos kereseteket illeti, Lechner úr, tényleg elég nevetséges kezd lenni, amikor azt hallom Öntől, hogy nem akarunk amerikai feltételeket. Természetesen nem akarunk ilyen feltételeket. Olyan csoportos kereseteket akarunk, amelyek elősegítik polgáraink számára jogaik érvényesítését, miközben tiszteletben tartják a hagyományokat és a kultúrát, amelyekkel az Európai Unióban rendelkezünk. Természetesen nem akarunk amerikai feltételeket bevezetni. Itt nem erről van szó, hanem arról, hogy polgáraink képesek legyenek érvényesíteni jogaikat. Véleményem szerint igen sajnálatos, hogy az Ön képviselőcsoportja ebben a kérdésben még mindig ragaszkodik a „nem”-hez. Igazán el kellene gondolkodniuk azon, hogy valójában mit is akarnak.

Mi azt szeretnénk, hogy egyértelműbb helyzet alakuljon ki; más szóval azt szeretnénk, hogy csökkenjen a jogszabállyal kapcsolatos egyértelműség hiánya, hogy ily módon biztosíthassuk az Európai Unió szerződéseiben foglalt elvek akadálytalan alkalmazását, továbbá az általunk megkötött nemzetközi szerződéseket is szeretnénk tiszteletben tartani. Ez az az alap, amely biztosítani fogja, hogy a fogyasztók valóban megfelelő védelemben részesüljenek, hogy ismerjék jogaikat és hogy rendelkezzenek a jogaik érvényesítéséhez szükséges eszközökkel is. Ha ezt meg tudjuk valósítani, Kuneva asszony és Patrie asszony, rengeteg jót teszünk, és tényleges előrehaladást érünk el.

  Danutė Budreikaitė, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (LT) Az EU gazdasági integrációjának egyik legfontosabb célja az egyén, a fogyasztó igényeinek kielégítése. A belső piac nem önmagáért létezik; az a célja, hogy az emberek érdekeit szolgálja, ennélfogva alapvető fontosságú, hogy minden uniós országban garantáljuk a fogyasztók jogait, az áruk, szolgáltatások, tőke és munkaerő hatékony piacai révén. Az EU-ban rendelkezésre álló munkaerőpiac, a vívmányokat szabályozva, a gyakorlatban nem hatékony. Ennek figyelembevételével a Bizottság meghatározza saját, egy valódi fogyasztói belső piac létrehozására irányuló célkitűzését, ugyanakkor a magas szintű fogyasztóvédelem és a vállalkozások versenyképessége közötti egyensúly elérésére törekszik. Egy fenntartható megközelítésre van szükség, amely nem idéz elő érdekellentétet a fogyasztók és a gazdasági szereplők között. Ez a fenntartható megközelítés azonban egyelőre hiányzik. A tagállamok gyakran élnek azzal a jogukkal, hogy szigorúbb szabályokat léptessenek életbe, amelyek magasabb szintű fogyasztóvédelmet biztosítanak. Úgy gondolom, hogy a vívmányok felülvizsgálatának azt kellene eredményeznie, hogy azonos szintű fogyasztóvédelem alakul ki, a fogyasztó lakóhelye szerinti országtól vagy az áruk és a szolgáltatások beszerzési országától függetlenül. Következésképpen én a javasolt horizontális módszert helyeslem, amelyet minden fogyasztói megállapodásra alkalmazni kellene, beleértve mind a helyi, mind a nemzetközi ügyleteket. Ha azonban a fogyasztók és a gazdasági szereplők érdekeiről van szó, gyakorta az utóbbiak érdeke érvényesül. A fogyasztóknak szinte teljes felelősséget kell vállalniuk egy ügyletért, továbbá a szolgáltatásnyújtás során újabb feltételeknek és áremelkedéseknek vannak kitéve; a megállapodások pedig egyoldalúan felmondhatók. Ez különösen a koordinálatlan ágazatokra jellemző, például a lakásépítésre. A fogyasztók kénytelenek a bírósági rendszerhez folyamodni annak érdekében, hogy rendezzék vitáikat az építési vállalkozókkal, és megfosztják őket attól, hogy bármilyen jelentős anyagi vagy erkölcsi kártérítésben részesüljenek. Ezért úgy gondolom, hogy a szerződés fő tárgya tekintetében be kellene vezetni a csalás, valamint a megfelelő árazás ellenőrzésének gyakorlatát. Továbbá a horizontális intézkedés szerinti szerződésszegést illetően, helyeslem, hogy a fogyasztók általános jogosultsággal rendelkezzenek az anyagi és erkölcsi kár megtérítésére vonatkozóan. Ezenfelül úgy gondolom, hogy nem csupán a fogyasztóvédelmi jognak kell a polgári és a kereskedelmi joghoz kapcsolódnia, hanem intézkedéseket is kell tenni a gyenge minőségű termékek és szolgáltatások piacra történő belépésének korlátozása érdekében.

  Leopold Józef Rutowicz, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Tisztelt elnök úr! A fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálata különösen fontos az egységes piac fejlődése és működése szempontjából. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos akadályok és eredménytelen megoldások felszámolása megkönnyítené az uniós tagállamok között mozgó több millió ember életét.

Az olyan egyértelmű és könnyen érthető rendelkezések, amelyeket ennélfogva egyszerű végrehajtani, elősegítik a fogyasztók részéről az egységes piac működésébe vetett bizalom növekedését. Emellett az áruk és a szolgáltatások vásárlására is pozitív hatást gyakorolnak. Jelenleg a legfontosabb kérdés a zöld könyv és a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálatáról szóló jelentés tartalmának végrehajtására vonatkozóan egy ütemterv meghatározása és sürgős intézkedések megtétele. Szeretnék hálás köszönetet mondani Patrie asszonynak az alapos és szakszerű jelentés elkészítéséért.

  Gisela Kallenbach, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Tisztelt elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim! Én is szeretném hálás köszönetemet kifejezni Patrie asszonynak a kezdetektől folytatott kiváló együttműködéséért. Be kell vallanom, hogy az Ön által benyújtott első tervezettel kapcsolatban meglehetősen nehéz volt lényegi módosításokat előterjeszteni. Sajnos azonban a helyzet némileg megváltozott. Véleményem szerint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságban folytatott vita, valamint a javaslatok, amelyek többsége a PPE-DE és az ALDE képviselőcsoport tagjaitól érkezett, nem megfelelő jelzést közvetítettek a Bizottság felé, amelynek most az a feladata, hogy a zöld könyv alapján további, valóban érdemi lépéseket dolgozzon ki.

Mindenekelőtt azonban a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságban elért eredmény nem megfelelő jelzést közvetít a fogyasztóvédelemről. Számunkra a fogyasztók érdekeinek védelme elsődleges fontosságú. Ha emlékeztethetem Önöket a legutóbbi fejleményekre, nevezetesen a játéktermékek visszavonására, mindenki számára világosnak kell lennie, hogy sürgős fellépésre van szükség. A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságban mi a jelentés ellen szavaztunk, mert véleményünk szerint bizonyos szempontból rossz irányba mutatott. Ismét Patrie asszony volt az, aki igen elszánt erőfeszítéseket tett a megegyezéses módosítások kidolgozása terén. Hadd mondjam el előre, hogy a szavazási magatartás, a képviselőcsoportunknak szóló ajánlás nagyrészt a mai szavazás kimenetelétől függ.

Hadd ismertessem, hogy mik tekinthetők a mi „fájó pontjaink”-nak. Nem szeretnénk, ha a teljes harmonizáció következtében megszűnnének az egyes tagállamokban meglévő szigorú fogyasztóvédelmi előírások. Eltekintve az egyes jogi kérdésektől és jogi meghatározásoktól – és Gebhardt asszony ezt többször is elismételte –, mi úgy gondoljuk, hogy a minimális harmonizáció megfelelőbb. Ez azonban szerintünk nem járhat együtt a kölcsönös elismerés elvével. A transznacionális szerződések esetében ez végül is azt jelentheti, hogy a fogyasztók 27 különböző jogrendszerrel találják szemben magukat, ami véleményem szerint túl sok lenne. Továbbá meglátásunk szerint a származási ország elvének közvetett bevezetése sem megfelelő eszköz a fogyasztók érdekeinek védelmére.

Ami a szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek kizárását illeti, azt szeretnénk, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv az egyénileg kötött záradékokra is alkalmazandó legyen. Ezenkívül az az álláspontunk, hogy a gyártó felelősségének bevezetése jelentős ösztönzést ad a vásárlók számára, hogy kihasználják az európai belső piac előnyeit, mivel ez növeli abba vetett bizalmukat, hogy jogaik valóban érvényesülnek, többek között egy másik tagállam gyártójával összefüggésben is. Wallis asszony külön felhívta a figyelmet erre a helyzetre.

Végül arra kérném Önöket, hogy támogassák a 16. módosításunkat, amelyben egyértelművé tesszük, hogy méltányolnánk a csoportos keresetek eszközének jogi és tudományos értékelését. Ezt a kérést a Gazdasági és Monetáris Bizottság tagjainak többsége is támogatta. Ennek arra kellene ösztönöznie legtöbbünket, hogy támogassuk az indítványt. Ebben a tekintetben lehet, hogy igenis azt szeretném, hogy amerikai feltételek alakuljanak ki Európában.

  Eva-Britt Svensson, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (SV) Tisztelt elnök úr! Szeretnék köszönetet mondani az előadónak lelkes munkájáért. A következő kérdést kell feltennünk: mi a fontosabb egy fogyasztóvédelmi programban – a fogyasztói jogok vagy a vállalkozások jogai? Véleményem szerint egyszerű a választás. Meg kell erősítenünk a fogyasztók jogait, a vállalkozásoknak pedig felelősséget kell vállalniuk a termékeikért.

A zöld könyv azt tárgyalja, hogy egy jobb szabályozási keret hogyan fokozhatja az országok közötti kereskedelmet, de a fogyasztóvédelmi szabályozási kereten belül még mindig a fogyasztói jogok megszilárdítását kell kiemelten kezelni. Jelenleg a fogyasztók által tapasztalt legnagyobb probléma az, hogy nehéz vitát folytatni a különféle vizsgált országok között a fogyasztói jogokkal kapcsolatban, mert nincs, aki a határokon átnyúló vitákat rendezze. A zöld könyv azonban összességében nem tárgyalja teljes ezt a problémát.

Az EU-nak mindenekelőtt testületeket kell létrehoznia az ilyen viták kezelésére, nem pedig több uniós jogszabályt kidolgoznia. Ezt a megközelítést az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet, a BEUC is támogatja. A jelenleg érvényes szabályok jelentik a minimális harmonizációt, azaz elfogadtak egy közös legalacsonyabb szintet, amelyet minden országnak el kell érnie. Ugyanakkor az országok alkalmazhatnak szigorúbb nemzeti jogszabályokat is. Mindennek egy uniós szintű teljes harmonizációra való átváltoztatása ellentétes a szubszidiaritás elvével, amelyet saját bevallásuk szerint oly sokan támogatnak, beleértve a Bizottságot is.

A GUE/NGL képviselőcsoport ellenzi a jelentésben szereplő, a minimális jogalkotásnak a kölcsönös elismerés elvével való elegyítését. A kölcsönös elismerés hasonló a származási ország elvéhez. Fennáll annak a veszélye, hogy elindul egy verseny a legalacsonyabb szintű fogyasztói jogok biztosítása érdekében. A vállalkozások csábításnak lehetnek kitéve, hogy olyan országokban telepedjenek le, ahol gyenge a fogyasztóvédelem. A zöld könyv célja az elmondottak szerint természetesen a fogyasztók pozíciójának megerősítése az EU piacán. Ha azonban komolyan gondoljuk a fogyasztóvédelem megszilárdítását, a GUE/NGL képviselőcsoport módosítása mellett kell szavaznunk, amely szerint a fogadó ország szabályait, azaz azon ország szabályait kell alkalmazni, ahol az árut megvásárolják.

Sajnálatos módon azt kell mondanom, hogy a jelentés nagy része az iparág érdekeit helyezi az első helyre és fokozza a belső piac liberalizációját. Ez fenyegetést jelent azon előírásokra és szintekre nézve, amelyek sok tagállamban már kialakultak. Ez a jelentés bevezeti a kölcsönös elismerés elvét a fogyasztóvédelmi jogszabályokba. Mindez ellenkezik minden, a fogyasztóvédelem javítására irányuló erőfeszítéssel. Ezért a fogyasztóvédelem érdekében én és a GUE/NGL képviselőcsoport a jelentés ellen szavazunk.

  Dumitru Gheorghe Mircea Coşea, az ITS nevében. – (RO) Tisztelt elnök úr, biztos asszony, kedves kollégák! Nagyra értékelem Patrie asszony jelentését. Engedjék meg, hogy szívből gratuláljak hozzá. Úgy gondolom, hogy a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos közösségi vívmányok felülvizsgálatára nem csupán az európai piac, valamint a gyártók és a fogyasztók közötti kapcsolat alakulása miatt van szükség, hanem az Európai Unió bővítését követően kialakult problémák miatt is.

Ebből az utóbbi szempontból kiindulva szeretném felhívni a figyelmüket az új tagállamokban a fogyasztóvédelem terén kialakult kedvezőtlen helyzetre. Megemlíteném az áruknak az új tagállamok nyelvein – amelyek 2007. január 1-jétől váltak az EU hivatalos nyelvévé – történő címkézésével kapcsolatos folyamatban tapasztalható hiányosságokat és nagy késedelmeket.

Például az Európai Unióból Romániába importált áruk többségén nem szerepel román nyelvű címkézés, és ezzel súlyos kárt okoznak a fogyasztóknak a minőség, a jellemző vonások, a felhasználási módok és a lejárati idő tekintetében. Úgy gondolom, hogy ez megkülönböztetést jelent az EU lakosságának egy részével szemben, akik ily módon nem tudják megfelelő tájékoztatásra alapozni fogyasztásukat.

Ez az oka annak, amiért a fogyasztóvédelmi vívmányokkal kapcsolatos felülvizsgálati eljárásnak figyelembe kell vennie ezt a kérdést a fennálló késedelem megszüntetése érdekében, hogy a lakóhely szerinti tagállamtól függetlenül, valamennyi európai fogyasztó védelme biztosított legyen.

  Sylwester Chruszcz (NI). – (PL) Tisztelt elnök úr! Vitathatatlan tény, hogy jelenleg az Európai Unión belül közös kereskedelmi piac létezik. Ezért tekintik a fogyasztóvédelmet ilyen fontos kérdésnek a nemzetállamokban. Határozottan ellenzem, hogy a közösségi vívmányok felülvizsgálatát a meglévő ágazati irányelvek hatályának kiterjesztésére vagy újak bevezetésére használjuk fel. Jóllehet ezek az eszközök fontosak a fogyasztói jogok szempontjából, megzavarhatnak egy meghatározott jogrendet.

Az Európai Bizottság feladata annak biztosítása, hogy a jelentésben javasolt fogyasztóvédelmi mechanizmusok a fogyasztói bizalom szintjének növelésére szolgáljanak. Ugyanakkor annak biztosítása is fontos, hogy ezek a mechanizmusok ne jelentsenek szükségtelen terheket a vállalkozások, főleg a kkv-k számára, és hogy ne vezessenek újabb eredménytelen közösségi rendelkezések létrehozásához.

  Marianne Thyssen (PPE-DE). – (NL) Tisztelt elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim! Örülök, hogy ma a Parlamentben lehetőségünk van arra, hogy a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálatáról szóló zöld könyvről őszintén beszéljünk, és a témával kapcsolatban egy kiváló jelentés van előttünk.

Az Európai Unió az 1970-es évek óta erősen törekszik a fogyasztóvédelem érvényesítésére, és ezen a téren jelentős előrelépéseket tettünk. Sok évvel és sok jogszabállyal később azonban ideje egy kicsit hátralépni és ismét megvizsgálni ezt a szakpolitikai területet, amely minden európai polgárra kihat, annak érdekében, hogy magában a zöld könyvben feltüntetett különböző szempontok tekintetében sor kerülhessen annak aktualizálására, valamint hogy mind a meghatározásokat, mind a fogalmakat illetően egységesebbé válhasson. Nagyon jól alakult, hogy erre a vitára ugyanazon a héten kerülhet sor, mint az egységes piacról szóló felülvizsgálattal és a jobb szabályozással kapcsolatos vitákra.

A fogyasztóvédelmi jogszabályoknak jónak kell lenniük, a fogyasztóvédelem pedig olyan szorosan összekapcsolódik a belső piaccal jogi és politikai szempontból egyaránt, hogy jó lenne összehangolni ezt a két felülvizsgálatot. Mindenesetre legfőbb ideje eloszlatnunk azt a tévhiedelmet, hogy a belső piac megvalósítása és a fogyasztóvédelem érvényesítése összeegyeztethetetlen célkitűzések. Elvégre is az európai politika a magas szintű fogyasztóvédelem révén nem csupán többletértéket biztosít, hanem jelentős mértékben lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy a belső piac minden előnyét élvezzék. Ehhez elengedhetetlen a bizalom, a jogbiztonság és a szaktudás. Ezt a három célt a képviselőtársaim által már ismertetett vegyes megközelítésen keresztül valósíthatjuk meg. Ezenkívül biztos vagyok abban, hogy nem szabad tartanunk a maximális harmonizáció alkalmazásától, amennyiben az hasznosnak bizonyulna.

Végül ne feledkezzünk meg a végrehajtásról. A megfelelő jogalkotásnak ez az utolsó eleme. A jogérvényesítés azonban nem csupán magánkereset kérdése, legyen szó akár egyéni, akár csoportos keresetekről; hanem olyasvalami is, amit a tagállamoknak strukturális szinten gondos felügyelet és a közigazgatási szervek közötti, nemzeti határokon átnyúló, sokkal jobb együttműködés révén kell megvalósítaniuk. Annak ténye, hogy nemrégiben veszélyes játékok jelentek meg a piacunkon – ahogy arra egy képviselőtársam már utalt –, azt bizonyítja, hogy még mindig vannak a fogyasztók egészségét és biztonságát fenyegető veszélyek, és hogy a tagállamok nem veszik elég komolyan ezt a feladatot. Ezért szívesen meghallgatnám a biztos asszonyt – akinek a bevezetője rendkívül tetszett –, azzal kapcsolatban, hogy vajon az ő tervei között is szerepel-e, hogy a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálata során tegyen valamit a tagállamok általi strukturális végrehajtás tekintetében.

  Arlene McCarthy (PSE). – Tisztelt elnök úr! A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság elnökeként örvendetesnek tartom a mai fontos vitát, amely az európai fogyasztóvédelmi politika és a fogyasztókkal kapcsolatos kötelezettségünk felülvizsgálatának első lépése. Nagyon köszönjük az előadónk, Patrie asszony által végzett munkát.

Ahogy az már többször is szóba került, ez a vita igen időszerű, tekintettel a nyáron és ezen a héten ismét elhangzott, a Kínából származó, CE-jelöléssel értékesített – aminek következtében fogyasztóink tévesen azt hitték, hogy ezek a termékek biztonságosak és megfelelnek az uniós előírásoknak – veszélyes termékek visszavonására vonatkozó bejelentésekre. A mai vitánk középpontjának és a fogyasztóvédelmi politika központi célkitűzésének a fogyasztók biztonságának és egészségének védelmét kell tekintenünk – különösen ami a kiszolgáltatott fogyasztókat és a gyermekeket illeti. Biztosítanunk kell, hogy a fogyasztók jogokkal és jogorvoslati lehetőségekkel rendelkezzenek, ha problémák merülnek fel.

Szeretném ezt a vitát arra felhasználni, hogy Thyssen asszonyhoz hasonlóan hangsúlyozzam a végrehajtás jelentőségét. A helyzet az, hogy törvénytárunkban vannak jogszabályok, de a tagállamok nem mutatnak kellő elkötelezettséget aziránt, hogy ezeket átültessék nemzeti jogukba. A hosszas késedelmek megfosztják a fogyasztókat jogaiktól. Ha még sor is került a fogyasztóvédelmi jogszabályok átültetésére, a végrehajtás gyakran hiányos és rendszertelen. A RAPEX-jelentés a veszélyes termékekkel kapcsolatos értesítés esetében kimutatja, hogy nem mindegyik tagállam vesz részt az értesítési rendszerben. Mind az üzleti világ, mind pedig a nemzeti hatóságok tájékozottabbak a termékbiztonság tekintetében, de még több intézkedésre van szükség, biztos asszony. A veszélyes kínai importjátékok visszavonása csak végső megoldásnak tekinthető.

Van egy általános termékbiztonsági jogszabályunk, egy játékbiztonsági jogszabályunk, de erősítenünk kell a végrehajtási és ellenőrzési rendszereket. Ez az egyetlen módja annak, hogy a fogyasztók számára valódi és hatékony védelmet biztosítsunk. Ezért arra szeretném buzdítani Önöket, biztos asszony, hogy hozzanak létre egy fogyasztóvédelmi eredménytáblát, amely arra szolgál, hogy beszámoljon a tagállamok által a fogyasztóvédelem terén végzett tevékenységekről, valamint hogy segítséget nyújtson nekünk, választott képviselőknek, hogy ellenőrizzük a nem megfelelő végrehajtást és a késleltetett átültetést.

Végezetül, biztos asszony szeretnék köszönetet mondani azért, hogy közvetlenül hozzám mint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság elnökéhez fordult, hogy megvitassuk a játékok biztonságának kérdését.

Szeretném felajánlani bizottságunk támogatását az Önökkel való együttműködéshez a veszélyes játékok behozatalának szigorú kezelése érdekében, hogy a határainknál keményebb ellenőrzésekre kerüljön sor, hogy feltartóztassuk ezeket a termékeket, hogy szilárdabb nemzeti ellenőrzési és végrehajtási rendszerek alakuljanak ki annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen termékek nem kerülnek a polcokra az üzleteinkben, és természetesen hogy az Amerikai Egyesült Államokkal közösen lépjünk fel, hogy rákényszerítsük Kínát, hogy az EU biztonsági előírásainak teljesítéséhez fokozza termékei színvonalát. Úgy gondolom, hogy ez a felülvizsgálat lehetőséget biztosít az EU számára, hogy bizonyítsa az európai fogyasztók iránti elkötelezettségét, és hogy a lehető legmagasabb színvonalat biztosítsa – sőt arra is, hogy a fogyasztóvédelem terén Európa irányadó példa legyen a világ többi része számára.

  Marek Aleksander Czarnecki (UEN). – (PL) Tisztelt elnök úr! Érdeklődéssel fogadtam a Bizottságnak a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálatáról szóló zöld könyvét. A szabályozási háttér egyszerűsítése és fejlesztése különös figyelmet érdemel abban a tekintetben, hogy milyen hatást gyakorol a fogyasztókra és a vállalkozásokra. Ez különösen igaz az utóbbiak vonatkozásában, mivel 90%-uk kkv, amelyek a gyorsan fejlődő gazdaságok motorjának számítanak.

Az is fontos, hogy a fogyasztói szerződésekhez fűződő problémákat összekapcsoljuk a szerződésjog teljes egészével kapcsolatban az európai szerződésjog közös keretének kialakítására irányuló folyamattal összefüggésben végzett munkával. Ezenkívül támogatom azt a nézetet, hogy a harmonizációnak hasonló szintű fogyasztóvédelmet kell eredményeznie minden tagállamban anélkül, hogy az összes nemzeti rendelkezés teljes harmonizációjára sor kerülne. Ha ez utóbbiba belekezdenénk, ez annyit jelentene, hogy lényegesen hosszabb ideig kellene várni, amíg a kívánt hatások érzékelhetővé válnak az adott területen.

Szeretnék köszönetet mondani az előadónak azért, hogy a jelentésében pontos és részletes megközelítést adott a témáról. Ez elősegítette sok kulcsfontosságú probléma megértését és számos aggályt tisztázott.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL). – (PT) Tisztelt elnök úr! A jogszabályok egyszerűsítése nem vezethet a fogyasztói jogok csökkentéséhez. Nekünk arra kell törekednünk, hogy ne csupán fenntartsuk a jelenlegi jogszabályokban foglalt jogokat – többek között a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatosakat –, hanem hogy fejlesszük is azokat olyan esetekben, amelyekben még nincsenek kellő mértékben kidolgozva, például a távközlés és az energia terén.

Ahogy azt a képviselőcsoportom által előterjesztett javaslatokban hangsúlyoztuk, e téren minden horizontális eszköznek az összes vertikális fogyasztóvédelmi eszközben közös, korlátozott számú általános szabály meghatározására kell helyeznie a hangsúlyt. Ez magas szintű fogyasztóvédelmet biztosítana a minimális harmonizáció jóváhagyott módszerének alkalmazásával, összekapcsolva a rendeltetési ország elvével, hogy a meglévő nemzeti jogszabályokat ne veszélyeztessék.

Elfogadhatatlan lenne, hogy a fogyasztói jogokról szóló irányelv visszatérjen a származási ország elvének általános szabályként való alkalmazásához, ahogy azt a szolgáltatások liberalizációjáról szóló irányelv első változata megkísérelte.

Annak kell érvényesülnie, hogy a fogyasztó szabadon választhassa meg a legkedvezőbb jogszabályt. Az előterjesztett jelentés azonban számos ellentmondást tartalmaz, amelyeket azon módosításokkal kell kiigazítani, amelyekről szavaznunk kell. Ilyen módon megvédhetjük azt az alapvető elvet, amely garantálja, hogy a fogyasztói jogok védelmével kapcsolatos kötelező erejű általános szabályok tiszteletben tartják az egyes országokban meglévő jogokat, és nem akadályozzák e jogok esetleges javítását. Tulajdonképpen a szabályoknak alkalmasnak kell lenniük arra, hogy minden meglévő jogot előmozdítsanak és fejlesszenek.

Ezenkívül élni kell az alkalommal, hogy a tisztességtelen feltételekkel kapcsolatos szabályokat minden olyan megkötött szerződésre alkalmazzák, amely tisztességtelen feltételeket tartalmaz, még akkor is, ha ezek egyedi tárgyalás keretében jöttek létre. A gyártók közvetlen felelősségére irányadó szabályokat szintén fenn kell tartani azon esetekben, amikor a szerződés nem biztosítja a fogyasztók védelmét. Ennek elérésére törekszünk. Ha ezt nem sikerül megvalósítani, akkor – a korábban elhangzottakkal összhangban – a jelentés ellen fogunk szavazni.

  Malcolm Harbour (PPE-DE). – Tisztelt elnök úr! Rendkívül örvendetesnek tartom a Patrie asszony és a bizottságon belüli kollégáim által a Bizottság számára készített, rendkívül kiegyensúlyozott és világos jelentés kidolgozására irányuló munkát. Biztos vagyok benne, hogy ez valóban segíteni fog Kuneva asszonynak, hogy minél gyorsabban előrehaladjon az úgynevezett „horizontális irányelv” első szakaszaira vonatkozó javaslattal.

Külön köszönetet szeretnék mondani Patrie asszonynak mindehhez történő hozzájárulásáért. Több évig együtt dolgoztam vele a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságban a fogyasztóvédelmi kérdésekkel kapcsolatban. Patrie asszony hatalmas szaktudással rendelkezik, amely véleményem szerint ebben a jelentésben is megnyilvánul. Sajnálom, hogy a jövőben kevesebbet láthatjuk majd, de a jelentés bizonyítja a fogyasztóvédelem területe iránti elkötelezettségét.

A biztos asszonynak is szeretnék köszönetet mondani a fogyasztóvédelem erőteljes támogatásáért és a kérdéskör felvázolásáért. McCarthy asszony kifejezetten a termékekhez és játékokhoz kapcsolódó problémákat említette. Ezek nem képezik részét ennek a vitának, de a jövő heti bizottsági ülésen lehetőségünk lesz arra, hogy ezeket a biztos asszonnyal megvitassuk.

Szeretnék megemlíteni egy korábbi munkát, amelyben mindannyian részt vettünk, és amelyről eddig még nem esett szó, ez pedig a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv. Ez egy mérföldkő volt a fogyasztóvédelmi jogszabályok tekintetében, mivel első alkalommal határozta meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó harmonizált szabályokat, amelyeket az Európai Unió egész területén alkalmazni kell. Sok országban a tisztességtelen gyakorlatok kezelésének egész területe egyáltalán nem volt kidolgozva a nemzeti jogszabályokban.

Több kolléga utalt a megfelelés problémájára, és ne feledjük, hogy ez egy olyan alap, amelyet sok tagállamban – többek között az Egyesült Királyságban is – még most ültetnek át a nemzeti jogba. Így ezt tovább kell szorgalmaznunk, a zöld könyv nyomon követésével együtt. Szeretném kiemelni, hogy a biztos asszony egyértelmű útmutatást kapott a Parlamenttől – és biztos vagyok benne, hogy ezt érvényesíteni fogja a mai szavazáson – arra vonatkozóan, hogy gyorsan térjünk rá a horizontális irányelvre, ebben nyilvánvaló az egyetértés. Természetesen vannak egyéb területek is, különösen a költségek kérdése, a különböző piacok eltérő előírásainak teljesítése, amelyeket meg kívánunk vitatni. Ne feledjük, hogy egyrészt biztosítani szeretnénk a fogyasztói bizalom kialakulását – ahogy azt a biztos asszony is hangsúlyozta a beszédében –, valamint hogy a fogyasztók azt érezzék, hogy a jogok jól kidolgozott rendszere áll rendelkezésükre, amely jogok valóban jelentőségteljesek. Ugyanakkor ösztönözni szeretnénk az innovatív, új vállalkozásokat, hogy jöjjenek és bocsássák piacra a termékeket és szolgáltatásokat, és ne tántorítsa el őket a jogrendszer, amellyel szembetalálkoznak. El kell mondanom – és ezt a biztos asszonynak is felvetettem már –, hogy bizonyos kérdésekkel kapcsolatban, amelyekről más területeken beszélünk, például a Róma I. reformjáról, a kisvállalkozások rendkívül aggódnak a 27 joghatóság szerinti sokféle követelmény teljesítésének potenciális költsége miatt. Ha magas szintű védelmet biztosítunk a fogyasztók számára, de eltántorítjuk a vállalkozásokat attól, hogy piacra lépjenek, akkor nem szolgáljuk a fogyasztók érdekét. A kettő közötti egyensúlyt szeretnénk megtalálni.

Örömömre szolgált, hogy a biztos asszony kifejezetten említette, hogy a kölcsönös elismerés mindennek fontos részét fogja képezni. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatban egy belső piaci záradék mellett érveltünk, és ezt meg is szavaztuk. E tekintetben teljes volt az összhang közöttünk. Ez része az általunk elérni kívánt egyensúlynak, és biztos vagyok abban, hogy ezt meg is tudjuk valósítani.

  Christel Schaldemose (PSE). – (DA) Tisztelt elnök úr! Szeretném kifejezni hálás köszönetemet Patrie asszonynak az általa végzett kemény munkáért, és a Bizottságnak is szeretnék köszönetet mondani. A zöld könyv kiváló eszközül szolgál ahhoz, hogy a fogyasztóvédelmi vívmányok terén felismerjük a problémákat, és megoldásokat találjunk. A Patrie asszony által javasolt megoldások közé tartozik a fogyasztóvédelmi vívmányokkal kapcsolatos kombinált megközelítés, amely magában foglalja az átfogó fogalommeghatározások teljes harmonizációját és az ágazati szintű minimális harmonizációt. Értem és támogatom is ezt a megközelítést. Meglátásom szerint azonban azt is biztosítanunk kell, hogy a fogyasztóvédelmi vívmányok harmonizációja semmi esetre se vezessen a fogyasztóvédelem szintjének csökkenéséhez. Következésképpen a téma Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságon belüli megvitatása során előterjesztettem egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy mit is értünk a „fogyasztóvédelmi garancia” fogalma alatt. Sajnos a javaslatot leszavazták a bizottságban, de most az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja újra benyújtotta a javaslatot, így itt a plenáris ülésen szavazhatunk róla.

A javaslat lényege, hogy minden európai fogyasztó számára biztosítékot, illetve garanciát nyújtsunk arra vonatkozóan, hogy a már megszerzett jogok nem kerülnek veszélybe a teljes jogalkotási harmonizáció esetén sem. Úgy gondolom, hogy ez döntő fontosságú annak érdekében, hogy fogyasztói bizalom épüljön ki az EU-n belül, valamint hogy helyes megítélés alakuljon ki azzal kapcsolatban, hogy miért is alkotunk közös uniós szabályokat. Hiszen számos területen igenis szükségünk van közös szabályokra, többek között azért, hogy például lépést tartsunk az internetes kereskedelem volumenének növekedésével és fejlődésével. Alapjában véve egyes tagállamok lakosságának körében általánosan elterjedt nézet, hogy saját országuk biztosítja a lehető legmagasabb szintű fogyasztóvédelmet. Dánia például ezen országok közé tartozik, és így a fogyasztóvédelmi jogszabályokkal kapcsolatos valamennyi uniós intézkedésre aggodalommal tekintenek. Az emberek egyszerűen tartanak a normák csökkentésétől.

Szilárd meggyőződésem, hogy a fogyasztóvédelmi garancia bevezetése – vagyis, hogy a jövőben senki nem kerül a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetbe – valóban lehetővé teszi számunkra, hogy egyrészt eloszlassuk ezeket a félelmeket, másrészt elősegítsük annak elismerését, hogy a közösségi jogszabályok elfogadásának van értelme. Erre csak a legmagasabb, nem pedig a legalacsonyabb szinten fog sor kerülni. Ennélfogva mindenkit arra buzdítanék, hogy később, a mai szavazások órája alatt szavazzon a 4. javaslatunk mellett.

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE). – (FI) Tisztelt elnök asszony! Az Eurobarometer felmérése szerint az uniós polgárok 50%-a bizalmatlanabb a határokon átnyúló vásárlásokkal, mint a hazaiakkal szemben. Több mint 70%-uk gondolja úgy, hogy a kapcsolódó problémákat, például a panaszokat nehezebb megoldani a határokon átnyúló vásárlás esetén. A fogyasztók egyértelmű többsége érzi bizonytalannak a helyzetét a kereskedelem területén. Következésképpen stagnál a vásárlás, valamint a gazdaság és az arra támaszkodó fogyasztók jóléte sem nő olyan mértékben, ahogy tudna.

A Bizottság szerint az lenne az ideális, ha az EU fogyasztói ugyanazokkal az alapvető jogokkal rendelkeznének az Unión belül mindenhol, bárhol is vásárolnak. Ezek szép álmok, de most ésszerű intézkedésre van szükségünk. A hozzáállás lassan változik és kizárólag akkor, ha javul a helyzet. Jelenleg a valóság kemény, és például – a sok áruházlánc létrejötte miatt – a hibás áruk csak a vásárlás eredeti helyén cserélhetők vissza még akkor is, ha az áruházláncnak a fogyasztó tényleges lakóhelye szerinti helyen vagy országban is vannak üzletei.

A fogyasztó legyen a legfontosabb. A fogyasztóvédelmi jognak ténylegesen a fogyasztókat kell védenie. Ezért a jogszabályokat aktualizálni, harmonizálni kell, és részben ki kell bővíteni. Különös például, hogy az uniós jog tág alkalmazási köre nem terjed ki automatikusan az internetes árverésekre. Nem engedhetjük meg, hogy a fogyasztóvédelem szintje az uniós jogszabályok miatt nemzeti szinten csökkenjen.

Végezetül a figyelem középpontjába kell helyezni a fogyasztók tájékoztatása és nevelése minőségének javítását. Napjainkban a vállalkozásoknak sokkal több lehetőségük van arra, hogy jogaikat érvényesítsék, valamint hogy tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel, illetve a fogyasztók jogaival és kötelezettségeivel. A fogyasztók és a bizalmuk nélkül egyébként sem létezik kereskedelem.

ELNÖKÖL: ROURE ASSZONY
alelnök

  Andreas Schwab (PPE-DE). – (DE) Tisztelt elnök asszony, hölgyeim és uraim! Én is szeretném hálás köszönetemet kifejezni Patrie asszonynak és mindenekelőtt árnyékelőadónknak, Kurt Lechnernek, akinek a vita során ismertetett észrevételeit teljes mértékben osztom. Véleményem szerint, biztos asszony, a döntéshozatali folyamat és a zöld könyv előterjesztése a Parlament és a Bizottság közötti jó együttműködést példázza, kihangsúlyozva, hogy más területeken is ilyen hatékony együttműködésre van szükségünk.

Most, ennek az inkább technikai jellegű jelentésnek a keretében az európai fogyasztóvédelmi jogszabályok és az európai belső piaci jogszabályok közötti kapcsolódási ponttal foglalkozunk, mivel egyrészt kialakult egy közös referenciakeret, ahol eddig nem állt rendelkezésre elegendő szöveg. A következő témák felvetésére került sor: a Róma I., a Jogi Bizottságon belüli szabályozás és az európai fogyasztóvédelmi vívmányok. Úgy gondolom, hogy ezeket az intézkedéseket mindig egymáshoz viszonyítva kell vizsgálni, hogy a végén egy koherens és egységes jogszabály alakuljon ki, amely – ahogy azt más felszólalók már említették – átlátható a fogyasztók számára.

A fogyasztók számára biztosított átláthatóság azonban nem minden esetben jelenti feltétlenül azt, hogy – amint azt Lechner úr már elmondta – az egyes tagállamok legszigorúbb előírásainak elegyítésével valamiféle európai keveréket kellene összeállítanunk; ehelyett inkább csakugyan azt kellene európai szinten megvizsgálnunk, hogy mely célirányos stratégiát kell alkalmaznunk annak érdekében, hogy az európai fogyasztók számára világos és koherens európai fogyasztóvédelmi jogszabályokat biztosítsunk. Az európai fogyasztók, vásárlók javát szolgáló „kék zászlós” rendszerre vonatkozó javaslat vonzerővel bírhat ugyan, mégis úgy gondolom, hogy nyilvánvalóan még fontosabb, sőt a belső piac szempontjából még jobb lenne, ha a nemzeti jogszabályok terén a tagállamokat sikerrel tudnánk egy egységes irányba vezetni.

Ez elvezet a minimális és maximális harmonizáció kérdéséhez. Úgy vélem – a képviselőcsoportomból néhány kollégám által már elmondottakhoz hasonlóan –, hogy körültekintően kell érvelnünk. A belső piac virágzása annak tényén alapul, hogy a fogyasztók az általuk érvényesnek tartott jogi normákra támaszkodhatnak. Természetesen ez csak akkor áll fenn, ha ezek a jogi normák mindenhol érvényesek. Ezért örülök annak, hogy Gebhardt asszony például azt mondta, hogy számos területen egységes terminológiai meghatározásokra van szükségünk.

Ugyanakkor azt is gondolom, hogy más kérdésekkel kapcsolatban körültekintően kell előrehaladnunk, és egyértelművé kell tennünk a tagállamok számára, hogy amennyiben egységes belső piacot, valamint egységes fogyasztóvédelmi rendelkezéseket szeretnénk, ez nem működhet akkor, ha ragaszkodunk a „mindenki kiegészítheti egy kicsivel” elképzeléshez, mivel ez garantáltan összezavarja a fogyasztókat. Mi ezt az irányvonalat fogjuk követni későbbi szavazás során is.

Tisztelt biztos asszony, a kollektív adatokról már volt szó. Jóindulattal viseltetünk Önnek a fogyasztók javát szolgáló tevékenységei iránt, beleértve a csoportos keresetek kérdését is. Ugyanakkor annak is egyértelműnek kell lennie, hogy Európában feltétlenül ki akarjuk zárni az amerikai feltételeket, így izgatottan várjuk, hogy Ön részletesen mit szándékozik elénk terjeszteni, miután bizonyos dolgokat tágabb értelemben már felvázolt előttünk. Szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy Ön kétségtelenül kizárja, hogy Európában amerikai feltételek alakuljanak ki. A csoportos keresetek – és maga a PPE-DE képviselőcsoport ezzel kapcsolatban elő fog terjeszteni valamit – és a próbaperek teljes mértékben a fogyasztók érdekét szolgálják, így ezeket támogatnánk.

  Joel Hasse Ferreira (PSE). – (PT) Tisztelt elnök asszony, a Patrie-jelentés a fogyasztóvédelemmel foglalkozik. Ez egy sarkalatos kérdés az Európai Parlamentben és az Európai Unióban, amit tulajdonképpen maga a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság létezése is bizonyít.

Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az EU portugál elnökségének a fogyasztóvédelmi politikával kapcsolatos prioritásai nem csak az ingatlanok időben megosztott használati jogáról szóló irányelv felülvizsgálatát, hanem a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálatát is magukban foglalják, amellyel a mai napon – a 2013-ig tartó időszakra szóló közösségi fogyasztóvédelmi politikai stratégián és az uniós szerződésjog közös referenciakeretén felül – foglalkozunk.

Hölgyeim és uraim! Ez esetben tulajdonképpen egy valódi belső piacot próbálunk létrehozni a fogyasztók számára, és megpróbáljuk legyőzni az európai fogyasztók transznacionális kereskedelem iránti bizalmatlanságát, kiváltképpen, de nem kizárólag az Európai Unión belül. Ehhez azonban biztosítanunk kell – ahogy azt Patrie asszony is megerősítette –, hogy a fogyasztók tudják, hogy vita esetén hatékonyan tudják érvényesíteni jogaikat.

Ezzel kapcsolatban hangsúlyoznom kell a jelenlegi javaslat bizonyos pontjainak jelentőségét és fontosságát. Tisztelt elnök asszony, mind a szakmai szereplőkre, mind a fogyasztókra vonatkozó jogi keretet ténylegesen korszerűsíteni, egyszerűsíteni és fejleszteni kell, kiváltképpen azért, hogy a bizalom növekedjen. Az is kiemelkedően fontos, hogy ezen a kereten belül a Róma I. és Róma II. egyezmény közötti esetleges ellentétek megoldódjanak, az említett egyezményekben és az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvben foglalt jogok tiszteletben tartása mellett.

Ezért a fogyasztóvédelmi kérdések vizsgálata rendkívül fontos, különösen amikor a fogyasztók digitális tartalomszolgáltatásra vonatkozó szerződéseket kötnek. A fogyasztáshoz való jog hatékonysága garantálásának szükségessége szintén fontos annak érdekében, hogy a fogyasztók belső piac iránti bizalma növekedjen, ami elengedhetetlennek tűnik számunkra.

Tisztelt elnök asszony, hölgyeim és uraim! Befejezésül még el kell mondanom, hogy egy világosabb és integráltabb jogi keretre van szükség a belső piac megszilárdítása és az európai fogyasztók bizalmának növelése érdekében.

  Zita Pleštinská (PPE-DE). – (SK) Közel 500 millió európai fogyasztó van, akik jelenleg szélesebb termék- és szolgáltatáskínálatból választhatnak. Ugyanakkor ezeknek a fogyasztóknak a korábbiaknál jóval bonyolultabb döntéseket kell hozniuk. Tekintettel arra, hogy növelni kell a fogyasztóvédelmi jog belső piaci hatékonyságát, örvendetesnek tartom a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy újraértékelje a nyolc ágazati irányelvet annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a technológiai fejlődés kihívásainak, és különösen hogy az on-line környezettel kapcsolatban pontos meghatározást adjanak a jogokra és a kötelezettségekre vonatkozóan.

Az európai belső piac mozgatóerejének lényegét azon fogyasztók alkotják, akik bíznak a belső piacban és tájékozottak. Amíg a fogyasztók biztosak a jogaikban, ugyanolyan bizalmat tanúsítanak, ha egy üzletben vagy az Interneten keresztül, akár saját országukban, akár az Európai Unió más országaiban vásárolnak. Amikor a fogyasztók vásárlással kapcsolatos döntéseket hoznak, számukra a legfontosabb szempontoknak a veszélyes árukkal vagy a tisztességtelen üzleti gyakorlatokkal szembeni védelem, a jogi és kereskedelmi garanciák, valamint az áruk visszaküldésének lehetősége számítanak. Ezért mind a fogyasztók, mind a vállalkozók számára fontos, hogy az EU egész területén érvényes, egységes, közös szabályok jöjjenek létre.

Ha el kívánjuk érni, hogy a fogyasztók kellő bizalommal rendelkeznek ahhoz, hogy a saját tagállamukon kívül vásároljanak, valamint hogy kihasználják a belső piac előnyeit, biztosítékokra van szükségük a tekintetben, hogy amennyiben hiba történik, hatékony mechanizmusok állnak rendelkezésükre, hogy kártérítést követeljenek. A fogyasztói viták nagy gondossággal kialakított mechanizmusokat igényelnek, amelyek nem járnak aránytalan költségekkel és késedelmekkel azon áru vagy szolgáltatás értékéhez viszonyítva, amellyel kapcsolatban a panaszt benyújtották. A fogyasztóknak pontos információkra van szükségük ahhoz, hogy jogaikat meg tudják védeni. Igénybe vehetik az olyan nem hivatalos mechanizmusokat, mint például a SOLVIT, vagy a fogyasztóvédelmi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat, amely szervezetek számára kellő számú személyzetet és finanszírozást kell biztosítani. Hiszem, hogy a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálata során élni fogunk a lehetőséggel, hogy jobb, közérthető nyelven megfogalmazott jogszabályt alkossunk, amely a polgárok számára is könnyen érthető majd.

Hölgyeim és uraim, végezetül szeretném kifejezni örömömet amiatt, hogy a szlovákiai eperjesi és kassai régiókból érkező látogatókból álló csoportom épp ezen a vitán vehetett részt, amely olyan fontos az európai fogyasztók számára. Szívélyesen üdvözöljük őket itt az Európai Parlamentben.

  Gabriela Creţu (PSE). – (RO) A jelentés összeállítása során – amelyhez hadd gratuláljak Béatrice Patrie-nek – sokat vitatkoztunk a harmonizáció szintjéről és a hatékony fogyasztóvédelemhez szükséges eszközök jellegéről. Az azonban több esetben is nyilvánvalóvá vált, hogy a meglévő gyengeségek nem az európai jogi kerettel kapcsolatosak, hanem a végrehajtás elmulasztásával, illetve a nemzeti jogba történő, nem megfelelő, automatikus átültetéssel. Sajnálatos módon a jobb szabályozás nem nyújt nagyobb biztonságot, ha azt egyáltalán nem vagy rosszul hajtják végre.

A tagállamok között jelentős eltérések mutatkoznak a fogyasztói jogokkal kapcsolatos tájékoztatás és tudatosság szintje, valamint a meglévő eszközök alkalmazására vonatkozó képesség tekintetében. A jogszabályok alkalmazásáért felelős intézmények és a fogyasztóvédelmi szövetségek különböző hatékonysági fokkal működnek. Ezek az eltérések nem fedik le a szokásos, régi tagállamok – új tagállamok felosztást, de összefüggésben állnak a helyi hagyományokkal és gyakorlatokkal.

A fogyasztók nagyfokú kiszolgáltatottsága azzal a kockázattal jár, hogy egy bizonyos ország piaca egy másik országból származó, gyenge minőségű vagy veszélyes árukkal kapcsolatos ügyletek színhelyévé válik, és ily módon ez előtérbe helyezi az egységes piac előnyeivel kapcsolatos szkepticizmust.

Felkérjük a Bizottságot, hogy biztosítsa a jogszabályok megfelelő végrehajtását és a meglévő szabályok betartását, valamint a polgárokra vonatkozó tájékoztató intézkedések folytatását. Azok a fogyasztók, akik tisztában vannak jogaikkal, az egységes piac szempontjából is előnyt jelentenek, mivel helyesen tudnak választani a piaci szolgáltatók közül, ily módon a versenyt a fejlődés egyik tényezőjévé változtatva.

Szolgáltatói társadalomban élünk. A zöld könyvben foglalt javaslatok időnként azt az érzést keltik, hogy a szabályok csak az árukereskedelemre vonatkoznak. A felülvizsgálat köréből az elektronikus kereskedelem is kimaradt. Arra kérjük a Bizottságot, hogy jövőbeni projektjeinek kidolgozásakor vegye figyelembe ezeket a kérdéseket, mivel az áruk – ezalatt a szolgáltatásokat értem – láthatatlan jellege miatt a fogyasztók még kiszolgáltatottabbak, mint az áruk esetében. Mivel nem áll rendelkezésre a szükséges technikai képesség a szolgáltatások minőségének ellenőrzéséhez, a fogyasztók védelme érdekében szükség van egy jogi keretre.

  Alexander Stubb (PPE-DE). – Tisztelt elnök asszony, három dolgot szeretnék kihangsúlyozni. Először is egy vallomással tartozom: szenvedélyes vásárló vagyok. Előszeretettel vásárolok az Interneten keresztül; előszeretettel vásárolok otthon és külföldön egyaránt. Szóval azt is mondhatnám, hogy anyagilag érdekelt vagyok a fogyasztóvédelemben.

Mindannyian ismerjük az érzést. Amikor vásárolunk, a dolgok nem mindig jól alakulnak. Hazamegy az ember, és az öltöny már nem is tűnik olyan szépnek, ahogy azt korábban képzelte. Vásárolunk valamit az Interneten, és az Amazon.com nem a megrendelt könyveket küldi el. Próbálunk kapcsolatba lépni valakivel az üzletben, de e-mailben nem kapunk választ. Elmegyünk az üzletbe, az eladó pedig úgy néz ránk, mint valamiféle sorozatgyilkosra, erre mi megpróbáljuk kifejteni, hogy „Mégis mit gondol, mit csinálok? A konnektorba dugom az ujjamat? Nem, a gép nem működik!”

Szóval az ember nem mindig részesül a világ legjobb szolgáltatásában. Ma éppen erről folyik a vita; arra törekszünk, hogy mindez kicsit jobban működjön. Szóval mindannyian ismerjük az érzést, amikor rosszul alakulnak a dolgok.

Másodsorban azt szeretném megjegyezni, hogy nagyon kevesen tudják, még Pleštinská asszony vendégcsoportja sem, hogy az Európai Unió fogyasztóbarát.

Tudom, hogy nem hangzik túl csábítóan, de mit is jelent a következő: „a fogyasztási cikkek eladása és a fogyasztóknak nyújtott fogyasztóvédelmi garanciák”? Nos, ez alapvetően azt jelenti, hogy a fogyasztó visszakapja a pénzét vagy kicserélheti a terméket két éven belül, ha az eladóval kötött szerződés nem felel meg ezeknek a kritériumoknak. Úgy gondolom, hogy ez jó. Úgyhogy köszönetet mondok az EU-nak ezért.

A távértékesítési irányelv sem hangzik túl csábítónak, de alapvetően azt jelenti, hogy ha az ember Interneten vásárol valamit, mondjuk Németországból, és amikor megérkezik a termék és nem olyan, amilyet szeretett volna, hét napon belül vissza lehet küldeni, az árát pedig visszatérítik.

Ezenkívül úgy gondolom, hogy egy kicsit ügyesebbnek kellene lennünk a fogyasztóvédelem népszerűsítése terén. Ezzel kapcsolatban csak egyetlen példát említenék. Egyetértek a következő mondattal, de hadd végezzek el egy úgynevezett „anyós-tesztet”. Önök szerint mit mondana az anyósom, miután elolvasta a jelentés indokolásában szereplő következő mondatot: „A horizontális eszköz maximális harmonizáción fog alapulni, míg az ágazati eszközök továbbra is a minimális harmonizáció elvén alapulnak, kivéve azokat az irányelveket, amelyeket már a maximális harmonizáció elve alapján elfogadtak, így például a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet”? Egyetértek – nincs gond. Ha azonban a fogyasztóvédelemmel kívánunk foglalkozni, az általunk kidolgozott anyagban is szerepeljen valami a fogyasztóvédelemről.

A harmadik és egyben utolsó megjegyzésem a következő: úgy gondolom, hogy a jelentés jó, de ennél messzebbre is mehetnénk. Végül is teljes mértékben a maximális harmonizációt támogatom. A vicces az, hogy mindig azt állítjuk, hogy a világon mi rendelkezünk a legjobb fogyasztóvédelemmel. Én azt mondom Harbour úrnak, hogy Finnországban jobb a fogyasztóvédelem, mint az Egyesült Királyságban. Ő meg azt mondja nekem, hogy nem, ez egyáltalán nem így van. Szóval úgy gondolom, hogy valóban valamiféle egyensúlyt kell találnunk, és a kölcsönös elismeréssel foglalkozó előadóként éppen ezért tetszik az Önök elképzelése, miszerint ezzel a témával kapcsolatban is törekedjünk valamiféle kölcsönös elismerésre.

Végezetül szeretnék gratulálni Patrie asszonynak a nagyszerű jelentéshez. Gratulálok az új, dinamikus biztos asszonynak a fogyasztóvédelmi vívmányokkal kapcsolatos kiváló munkájához. Véleményem szerint ez egy jó kezdet, de ennél messzebbre is mehetünk.

  Anna Hedh (PSE). – (SV) Tisztelt elnök asszony! Örvendetesnek tartom a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálatát, és szeretnék köszönetet mondani kollégámnak, Beatrice Patrie-nek nagyszerű együttműködéséért. Kuneva asszonynak is szeretném megköszönni a zöld könyvvel kapcsolatban végzett munkáját. Természetesen a fogyasztóvédelmi szabályok lényegében minden politikai döntést érintenek. Az uniós jogszabályok és előírások hatással vannak az európai lakosokra, akik egyben fogyasztók is.

Mi európai szociáldemokraták keményen dolgozunk annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztóvédelem továbbra is a középpontban legyen. A belső piac nem működhet gördülékenyen elégedett és biztos fogyasztók nélkül. A közösségi jogszabályok jelenleg a minimális harmonizáció elvén alapulnak, ami tulajdonképpen természetes, mivel a tagállamok különböző szinteken állnak a fogyasztóvédelem tekintetében, ahogy ezt ma már hallottuk. Véleményem szerint fontos, hogy a fogyasztókra és a szakemberekre vonatkozó szabályozási rendszert is egyszerűsítsük és fejlesszük, mivel ez elősegítené a határokon átnyúló kereskedelmet és növelné a fogyasztói bizalmat.

Fontos azonban, hogy a szükséges harmonizáció magas szintű védelmet biztosítson, megvalósítása pedig különös óvatossággal történjen. Ezenkívül egy fogyasztóvédelmi garanciáról is döntenünk kellene, ami azt jelenti, hogy egyetlen fogyasztó sem részesül alacsonyabb szintű védelemben, mint a harmonizáció előtt. Ezért arra ösztönzöm Önöket, hogy szavazzanak a szociáldemokraták 4. és 10. módosítása mellett.

Végül úgy vélem, hogy az uniós fogyasztóvédelem felülvizsgálatának a fogyasztóvédelem megerősítésére, nem pedig a tagállamok közötti kereskedelem növelésére kell irányulnia. Még akkor is, ha ez a két dolog együtt jár, jelentős különbség van aközött, hogy lehetővé tesszük-e, hogy a fogyasztóvédelem irányítsa a munkát, vagy hogy a kereskedelmi szempontokra helyezzük a hangsúlyt. Az embereket kell előtérbe helyeznünk a piaccal szemben.

  Bogusław Sonik (PPE-DE). – (PL) Tisztelt elnök úr! Az Európai Unió egyik alapvető célja egy információs társadalom kialakítása. Az információs társadalom alapjául azonban szigorú állandó szabályoknak kell szolgálniuk. Az információs társadalom elengedhetetlen sajátossága a bizalom, amelynek szilárd alapokra kell épülnie.

Ez az európai politika minden területére igaz, és a fogyasztói jogokkal, azok védelmével és a kapcsolódó biztonsági kérdéssel kapcsolatos ügyek elengedhetetlen feltétele. A zöld könyvhöz mellékelt kérdések alapján elvégzett konzultáció végeredménye megerősíti ezt a nézetet. A polgárok nagyra értékelik a biztonságot, a jogszabályok lehető legnagyobb mértékű harmonizációjának támogatása pedig abból ered, hogy a biztonság biztosítására vágynak.

A jelentésben közölt tények aggodalomra adnak okot. Emlékeztetni szeretném a Tisztelt Házat arra, hogy az európaiak 70%-a úgy gondolja, hogy a határokon átnyúló ügyletek valószínűleg problémásabbnak bizonyulnak a helyi vásárlásoknál. Az európaiak 50%-a bizalmatlan a határokon átnyúló vásárlásokkal szemben. Ezek olyan hétköznapi tények, amelyek a nagypolitika szemszögéből jelentéktelennek tűnhetnek. Ezeknek a tényeknek azonban óriási jelentősége van a polgárok szempontjából az összetartozás érzésének és az integráció szintjének összefüggésében.

A következő kérdés különösen égető, amely véleményem szerint nem oldható meg önszabályozással. Az elektronikus kereskedelemben, közismert néven e-kereskedelemben részt vevő fogyasztók védelmére gondolok. Természetesen emlékszem arra, hogy 2000 júniusában sor került az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv elfogadására, de azt sem szabad elfelejtenünk, hogy azóta hét év telt el. Kérem, ne értsenek félre, de hét év egy örökkévalóság, ha tekintetbe vesszük, hogy ez a gyakorlat még csak körülbelül 15 éves múlttal rendelkezik. Ha megkérdeznék tőlünk, hogy mi változott ezen idő alatt, azt kellene válaszolnunk, hogy „minden”. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások arra kényszerítettek bennünket, hogy felülvizsgáljuk az Internet-biztonsággal kapcsolatos elképzeléseinket. A Tisztelt Ház bizonyára emlékszik arra, hogy a támadások előkészítése során természetesen fejlett technikákat alkalmaztak.

Az általam kifejtett véleményeknek rendkívüli jelentősége van a fogyasztói jogok védelme szempontjából. Az internetes ügyletek elvégzésével kapcsolatban világos és biztonságos módszerekre van szükség. Az internetes ügyletek védelmével kapcsolatos módszerek végrehajtására, valamint arra kell összpontosítanunk, hogy jogosulatlan személyek ne férhessenek hozzá a fogyasztók adataihoz. Viszonylag egyszerű módszer lenne az internetes ügyletekre vonatkozó pán-európai biztonsági előírások fejlesztése és egységesítése.

  Pervenche Berès (PSE). – (FR) Tisztelt elnök asszony, biztos asszony, hölgyeim és uraim! Gratulálok ehhez a kezdeményezéshez, amely a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálatáról szóló zöld könyvből áll. Úgy gondolom, hogy amennyiben azt szeretnénk, hogy embertársaink ne csupán fenyegetést lássanak a belső piacban, biztosítanunk kell a fogyasztók megfelelő védelmét, különösen mivel a belső piac összetett termékekre vonatkozik: ebben a vonatkozásban természetesen a pénzügyi piacokra gondolok. Ha csak erre lenne szükség, naponta aktuális események szolgáltatnak példát arra vonatkozóan, hogy ezen a területen a fogyasztóvédelem milyen mértékű kihívást jelent.

Ezzel kapcsolatban szeretnék visszakanyarodni ahhoz, amit McCreevy biztos mondott tegnap: azt a benyomást keltette, hogy az amerikai ingatlanpiac azért van olyan helyzetben, amiben van, mivel azok az emberek, akik jelzálogkölcsönt vesznek fel, nem rendelkeznek pénzügyi ismeretekkel. A pénzügyi ismeretek nagyon fontosak, de nem vehetik át a valamennyi jogszabályba beépített tényleges fogyasztóvédelem helyét. Ez horizontális jogalkotást és ágazati jogszabályokat tesz szükségessé. Az oktatással nem helyettesíthetjük a fogyasztóvédelmet és a szakmai szereplőknek a belső piacon szabadforgalomba bocsátott termékek iránti felelősségét.

Másodsorban a kollektív jogorvoslatról szeretnék beszélni. Úgy gondolom, hogy előadónk a Gazdasági és Monetáris Bizottságban – Sánchez Presedo – észrevételeket fog fűzni ehhez, de úgy vélem, hogy ezen a területen előrehaladást kell elérnünk. Európában soha senki sem képzelte azt, hogy az amerikai modellt kívánjuk importálni, de manapság különbség van az EU belső piacán és az Egyesült Államokban kialakult helyzet között, és én bízom Önben, biztos asszony, hogy minderre intelligens módon, európai szempontból kerül sor. Manapság normális állapot az, hogy a benyújtott panaszokkal, az alkalmazott bírságokkal kapcsolatban hiányzanak az ismeretek és az átláthatóság? Folytassunk átlátható és nyílt vitát arról, hogy ezek a csoportos keresetek a valóságban mit hoznak helyre, és biztosítsuk ezt a hasznos eszközt az európai fogyasztók számára!

Amennyiben nincs kifogása ellene, elnök asszony, lenne még egy utolsó észrevételem. A „fogyasztó” és a „szakmai szereplő” fogalmának a jelentésben javasolt pontos meghatározása fontos, de körültekintően kell eljárnunk, hogy ne okozzunk kavarodást: például a pénzügyi szolgáltatások terén az az elképzelés, hogy bizonyos termékek fenntarthatók a szakmai szereplők számára, egy olyan illúzió, amely csökkentheti a fogyasztóknak biztosított garanciákat. Előbb vagy utóbb ezek az áruk körbejárják a piacot és minden fogyasztóhoz eljutnak. Következésképpen rendelkeznünk kell fogalommeghatározással, de ez nem lehet a fogyasztóvédelem végső célja!

  Mairead McGuinness (PPE-DE). – Tisztelt elnök asszony! Szeretnék gratulálni az előadónak az általa végzett munkához.

A jogalkotás minőségének javításáról beszélünk. Valójában arra törekszünk, hogy a fogyasztókban bizalom alakuljon ki azzal kapcsolatban, hogy bárhol is vásárolnak, ugyanazok a jogok illetik meg őket. De nem teljesíthetünk túl jól, mivel a polgárok fele bizalmatlan a határokon átnyúló vásárlásokkal szemben, mivel nem hisznek abban, hogy védelemben részesülnének – és ez nem meglepő. Úgy gondolom, hogy helyben egyszerűbb vásárolni, és az emberek kényelmesebbnek találják a helyi vásárlást. Ha viszont a kiskereskedőket vesszük, 50%-uk szeretne határokon átnyúló kereskedelemmel foglalkozni, de valójában csak 29%-uk teszi ezt. A kiskereskedők úgy gondolják, hogy ha ezen a területen hatlkonyabb lenne a jogalkotás, a fogyasztók többet vásárolnának a határokon túl.

Őszintén szólva a fogyasztókat nem érdekli, hogy nyolc vagy tizenkét irányelv létezik. Valójában nem is kíváncsiak arra, ami a színfalak mögött zajlik. Egyszerűen csak szeretnének kényelmesen hátradőlni, tudván, hogy a jog egyszerű. Abban az esetben, ha az anyósok megbántódnának Stubb úr tesztje miatt, úgy gondolom, hogy ha ezt a bekezdést felolvasná az európai parlamenti képviselőknek – tekintettel az olyan kifejezésekre, mint „horizontális eszközök”, „eszközök”, „átfogó” stb. –, közülük is nagyon kevesen értenék világosan.

A tényleges probléma az – ahogy erre a jelentés is rámutatott –, hogy az európai jog terén széttagoltság és rendszertelen átültetés figyelhető meg. Nemrégiben elnöke voltam az Equitable Life biztosítótársasággal foglalkozó vizsgálóbizottságnak, és a pénzügyi szolgáltatások terén igen egyértelműen körvonalazódtak a jogszabályok rendszertelen átültetésének problémái, valamint az, hogy a Bizottságnak javítania kell a felügyeletet. Ezzel kapcsolatban ajánlásokat terjesztettünk elő.

Az az igazság, hogy túl nagy a szakadék az itt elfogadottak és a tagállamokban történtek között. Szeretném, ha a felülvizsgálat kiterjedne az elektronikus kereskedelemre, valamint más területekre, például a pénzügyi szolgáltatások távértékesítésére, a fogyasztói hitelre és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra.

A (49) bekezdés fontos, mivel elismeri, hogy szükség van a fogyasztók folyamatos nevelésére. Úgy gondolom, hogy ezen a téren a fogyasztóvédelmi központok hálózatára fontos szerep hárul, mert a fogyasztók kétharmada azt állítja, hogy nem tudják, hol kaphatnak tájékoztatást és tanácsot a határokon átnyúló vásárlással kapcsolatban. Ez egész egyszerűen túl sok ember.

Ami a jogorvoslat, valamint a kollektív és csoportos keresetek kérdését illeti, elfogadom azt, amit ezzel kapcsolatban Wallis asszony mond, és elismerem jogi ismereteit és tapasztalatait is.

Két-három konkrét ügyet szeretnék megemlíteni. A European City Guide egy olyan probléma, amely újra meg újra megjelenik az íróasztalomon és az Önök íróasztalán, mégsem tesz senki semmit. Ha nem teszünk valamit, a fogyasztók azt gondolják majd, hogy csak beszélünk, de nem veszünk tudomást a problémáról, és ezt valóban meg kell értenünk. Ha a tagállamok mulasztást követnek el, ki kell vizsgálni az esetüket és cselekvésre kell ösztönözni őket.

Ami a játékokat és a veszélyes termékeket illeti, McCarthy asszony utalt rájuk. Az emberek bíznak abban, hogy az európai piacon vásárolt termékek biztonságosak. Ha a brazil marhahús esetét nézzük, ezzel kapcsolatban is vannak aggályaink. Úgyhogy itt a Parlamentben eltérés tapasztalható az elhangzottak és a tettek között, ez a jelentés azonban kiváló első lépésnek tekinthető a fogyasztóvédelem javítása szempontjából.

  Antolín Sánchez Presedo (PSE). – (ES) Tisztelt elnök asszony! A fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálatának a fogyasztóvédelem és a vállalkozások versenyképességének erősítése révén javítania kell a belső piac működését.

A piac biztonságának és megbízhatóságának fokozása csökkentheti a költségeket, növelheti az ügyletek volumenét és beruházásokat vonzhat; röviden, elősegítheti a felülvizsgált lisszaboni stratégia célkitűzéseinek elérését.

A Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának véleménye hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a pénzügyi szolgáltatási szektorban különleges fogyasztóvédelmi szabályok érvényesüljenek, valamint hogy ezen a területen mindenütt az Európai Unióban egy integrált, átfogó és szisztematikus megközelítésre van szükség. A vélemény azt is kiemelte, hogy a felülvizsgálatot az érintettek részvételével kell végrehajtani, a felelős kormányzás elvével összhangban.

Ez a megközelítés igen nagy mértékben kifejezésre jut a jelentésben abban a tekintetben, hogy egy átfogó elképzelést, egy vegyes vagy kombinált megközelítést támogat, amely egy horizontális eszközből és más ágazati eszközökből áll, valamint a jobb szabályozás elveinek precíz alkalmazását javasolja.

A fogyasztóvédelem véget vethet a nemkívánatos gyakorlatoknak és megakadályozhatja a nagyobb konfliktusokhoz vezető egyenlőtlenségek felhalmozódását. Éppen tegnap vitattuk meg az Egyesült Államokban a korlátozott forrásokkal rendelkező csoportoknak magas árakon, agresszív feltételek mellett és felelőtlen reklámozással nyújtott jelzálogkölcsönök által előidézett helyzetet.

A pénzügyi biztonság és a gazdasági stabilitás a fogyasztók részéről történő szabad és tájékoztatáson alapuló beleegyezés biztosítása révén fejleszthető, ahol a fogyasztók világos és elegendő tájékoztatást kapnak, valamint rendelkeznek a pénzügyi helyzetükről szóló beszámolók ellenőrzésének és a fontos adatok megkeresésének lehetőségével, annak érdekében, hogy pártatlan tanácsot kapjanak és adott esetben reaktív mechanizmusokkal rendelkezzenek, beleértve a kollektív jogorvoslat alkalmazását, elkerülve természetesen az Egyesült Államokban tapasztalható túlzásokat, de egyértelműen garantálva a fogyasztóvédelmet.

A pénzügyi szolgáltatások felhasználói által benyújtott panaszokról és igényekről készült éves jelentés hasznos eszköz lehet a megfelelőbb oktatás mellett. E területen bármilyen előrehaladás elérése igen kedvezőnek bizonyul majd.

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE). – (PL) Tisztelt elnök asszony! A globalizáció és az ehhez kapcsolódó, a belső piacon bekövetkező gyors változás megköveteli a jogalkotóktól, hogy jobb és modernebb jogszabályokat hozzanak létre, amelyek megfelelnek a fogyasztók és a vállalkozók 21. századi igényeinek. Ez különösen fontos a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálata szempontjából, mert a mélyülő integrációnak köszönhetően társadalmaink fokozottan mobilissá váltak. Egyre gyakoribbá válik, hogy az európai polgárok más tagállamokban vásárolnak és vesznek igénybe szolgáltatásokat. Következésképpen nagyon fontos ennek a kezdeményezésnek az elfogadása azért, hogy a fogyasztók biztosak lehessenek abban, hogy az Európai Unió egész területen ugyanolyan szintű védelemben részesülnek.

Véleményen szerint a Bizottság javaslata kiegyensúlyozott, mivel magas szintű fogyasztóvédelmet biztosít, ugyanakkor pedig támogatja az európai gazdaság versenyképességét. Önmagában nem elég az, ha ilyen jellegű előírásokat léptetünk életbe: az előírásoknak hatékonynak kell lenniük. Ezért hangsúlyozom, hogy a belső piacon belül a fogyasztóknak és más jogalanyoknak jogbiztonsággal kell rendelkezniük a belső piaci tevékenységeik és működésük tekintetében. A jelenlegi előírások nem biztosították ezt a jogbiztonságot, mivel azokat nem egységesen alkalmazták az összes tagállamban.

Az Európai Bizottság ebben a zöld könyvben a jog korszerűsítését, egyszerűsítését és fejlesztését javasolja a jogbiztonság elérése céljából. Az előadó szinte teljes mértékben támogatja ezt a jelentésében. Egyetértek a javasolt vegyes megközelítéssel, amely magában foglalja a fogyasztóvédelemről szóló nyolc irányelv egyszerűsítését. A horizontális eszköznek a maximális harmonizáción kell alapulnia, míg az ágazati eszközöknek a minimális harmonizáció elvének kell megfelelniük. Ezenfelül osztom a Bizottság azon nézetét, hogy az elállás és visszavonás jogával kapcsolatos elveket modernizálni kell, és azokat naptári napok szerint kell meghatározni. Emellett támogatom a Bizottság valamennyi tagállamban alkalmazandó, szabványos elállási nyomtatvány bevezetésére vonatkozó felhívását. Ez elősegítené a kisvállalkozásokat és a fogyasztókat érintő eljárások egyszerűsítését, miközben javítaná a tájékoztatással kapcsolatos elvek végrehajtását.

Annak is örülök, hogy lehetségesnek bizonyult a „fogyasztó” és a „szakmai szereplő” fogalommeghatározás kialakítása, valamint hogy e meghatározások alaposak. Úgy gondolom, hogy a horizontális eszköz sok hasznos javaslatot tartalmaz a közösségi vívmányok modernizációja tekintetében. A fogyasztói jogok terén és a szerződési feltételek vonatkozásában jó elképzelés a minden körülmények között tisztességtelennek számító feltételek feketelistájának összeállítása. A jelentés elfogadása és a vonatkozó vívmányok felülvizsgálata a belső piac valamennyi felhasználójának közös érdeke. A jelentés több olyan rendelkezést tartalmaz, amelyeket érdemes megfontolni. Ez egy alapos jelentés, csak gratulálni tudok az előadónak.

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE). – (RO) Tisztelt elnök asszony, biztos asszony! Az Európai Unió nem támaszkodhat kizárólag a gazdasági kritériumokra. Európának a polgárokkal kapcsolatos szociálpolitikai menetrendre kell épülnie. Gyakran hivatkozunk a telefon-, közlekedési, pénzügyi, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokra. Minőségi kritériumokat kell meghatároznunk a közszolgáltatásokra vonatkozóan. Nem tudjuk fejleszteni az európai gazdaságot, ha nem jön létre tömegközlekedés két város között, mivel az nem költséghatékony. A roaming szolgáltatásra vonatkozó új szabályozás sikerként könyvelhető el.

A fogyasztóvédelem azt is jelenti, hogy minden uniós polgár, illetve család számára biztosítottak a szükséges napi dolgok. Hogyan védhetjük meg a nyugdíjasokat, hogyan védhetjük meg a fogyatékkal élőket vagy a kiszolgáltatott személyeket a belső piacon, ha az csupán gazdasági kritériumokra támaszkodik?

A hatályos jogszabályok ellenére az uniós polgárok fogyasztóként nem tudják, hogyan védjék meg jogaikat, következésképpen nem képesek jogaik védelmére. Az utasok nem tudják, hogy pénzügyi kártérítést kérhetnek a járatok késése vagy törlése esetén, következésképpen nem is folyamodnak ehhez. Remélem, hogy ezeket a kártalanítási rendszereket más közlekedési módok vonatkozásában is bevezetik majd.

Üdvözlöm az előadó arra irányuló kérését is, hogy készüljön feketelista a tiltott záradékokról, valamint szürkelista az állítólagos tiltott záradékokról, amelyek szerződéskötéskor jöhetnek létre. Ezenfelül okvetlenül szükséges, hogy a polgárok fogyasztóként tájékozottabbak legyenek.

Hogyan védjük meg a befektetési alapban résztvevőket a részvényes azon döntésével szemben, hogy olyan üzleti vállalkozásokba fektessen be, amelyekkel a résztvevők nem értenek egyet? Mivel az európaiak többsége információs társadalommal kapcsolatos termékeket vásárol, felkérem az Európai Bizottságot, hogy minél hamarabb dolgozzon ki egy stratégiát és cselekvési tervet az információs társadalommal összefüggő rendszerek és szolgáltatások biztonságának biztosítására vonatkozóan. Gratulálok az előadónak.

  Meglena Kuneva, a Bizottság tagja. − Tisztelt elnök asszony! Igyekszem a beszédemet a legoptimálisabban beosztani, hogy minden fontos kérdésre kitérjek, és nagyon hálás vagyok a vitához való rendkívül értékes hozzájárulásokért.

Annak is örülök, hogy sok európai polgár odafigyel erre a mindennapjaink szempontjából rendkívül fontos témára – az úgynevezett „zöld könyv”-re, amely talán egy kicsit távolinak tűnik. De amikor rádöbbenünk arra, hogy fogyasztói szerződésekkel vagyunk körülvéve, kora reggeltől kezdve, amikor veszünk egy csésze kávét – már ez is egy fogyasztói szerződésnek számít –, érthetővé válik, hogy milyen fontos is a mai vitánk az Európai Unió polgárközpontú programja szempontjából. Nagyon hálás vagyok azért, hogy Önök is olyan elkötelezettek aziránt, hogy a nyelvezet a polgárok számára is ténylegesen érthetővé váljon, és hozzájuk közelebb álljon.

Engedjék meg, hogy az Önök által érintett általános kérdésekkel kapcsolatos néhány megjegyzéssel kezdjem mondanivalómat. Először is, a felülvizsgálat hatókörét illetően: nagyon rokonszenvezek azzal az elképzeléssel, hogy a fogyasztóvédelmi vívmányok nyitottabb felülvizsgálatára kerüljön sor, de már megállapítottuk, hogy a Bizottság azt fogadja el, hogy a felülvizsgálatnak elvben a zöld könyvben tárgyalt nyolc irányelvre kell korlátozódnia. Úgyhogy bármilyen következő jogalkotási eszköz esetében tisztázni kell annak a többi közösségi eszközzel való kapcsolatát.

A Bizottság értékelni fogja az e-kereskedelemről szóló irányelvvel kapcsolatos jelentés szükségességét és ütemezését. Teljesen egyetértek azzal, hogy amikor az európai fogyasztók rendelkezésére álló eszközökről beszélünk, rendkívül fontos, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, de ez valójában nem tartozik ennek a felülvizsgálatnak a hatókörébe. Politikusként és fogyasztóvédelmi biztosként rendszerint igen nagyra törő vagyok, de úgy gondolom, hogy e felülvizsgálat hatókörébe pillanatnyilag nem vonhatjuk be az e-kereskedelemről szóló irányelvet.

Számos fogyasztóvédelmi irányelv, például a távollevők között kötött szerződésekkel összefüggésben a fogyasztók védelméről szóló 97/7/EK irányelv, vonatkozik az elektronikus eszközzel kötött fogyasztói szerződésekre, és az e-kereskedelemről szóló irányelv valóban kimondja, hogy nem érinti a fogyasztói érdekek védelmének a közösségi jogi aktusok, többek között a fogyasztóvédelmi vívmányok által biztosított szintjét.

E tekintetben az e-kereskedelemről szóló irányelv felülvizsgálata a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálatától különválasztva elvégezhető, és biztosíthatom Önöket, hogy igen szorosan nyomon fogom követni ezt a témát kollégámmal, McCreevy biztossal, akinek a tevékenységi körébe az e-kereskedelemről szóló irányelv tartozik.

Ezenkívül úgy vélem, hogy a Bizottságon belül egyetértés alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a fogyasztói dimenziót sok más területen meg kell vizsgálni, nem csupán a fogyasztóvédelmi biztos tevékenységi körén belül. Így aztán részt veszek a harmadik energiacsomaggal kapcsolatos munkában, amely csomag e hónap végére készül el; ezenkívül részt veszek a belső piaci felülvizsgálatban, és McCreevy biztossal együtt a pénzügyi szolgáltatásokról szóló felülvizsgálat társszerzői is vagyunk. A rendkívül fontos fogyasztóvédelmi dimenziót nem fogom szem elől téveszteni. Az Információtársadalmi Főigazgatóság részéről látjuk a roaming iránti fogyasztói bizalom növelésével kapcsolatos munka sikerét is, és ez még csak a kezdet.

Önök közül sokan említették a fogyasztóvédelem szintjét. Hadd ismételjem meg újra, hogy a Bizottság által a teljes harmonizációra irányuló javaslatokra helyezett hangsúly magas szintű fogyasztóvédelmen alapul. A „lefelé húzó tendenciák” megközelítés tehát egyértelműen kizárt. Arra azonban nem számíthatunk, hogy az ilyen javaslatok a legmagasabb szintű fogyasztóvédelemre épülnek majd, amelyet bizonyos nemzeti jogszabályok elértek. Egyetértek Wallis asszonnyal abban, hogy hozzáférhető és érthető szabályokkal kell rendelkeznünk, ami azt jelenti, hogy meg fogjuk vizsgálni, hogy miként tudjuk végrehajtani azokat mind a 27 tagállamban. Ezt a kérdést semmiképpen sem a „lefelé húzó tendenciák” megközelítés szerint fogjuk kezelni.

Az azon tagállamok iránt érzett tiszteletem ellenére, amelyek a legjobb gyakorlatot alkalmazzák, higgyék el nekem, hogy a fogyasztóvédelem tekintetében nincs ideális ország. Látogatást tettem a tagállamok felében. Áttekintettem a legfejlettebb országok helyzetét, és akadtak olyanok, amelyek nem ültették át nemzeti jogukba a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet. Meg fogom mutatni Önöknek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv végrehajtásával kapcsolatos eredménytáblát, és nagyon meg fognak lepődni amiatt, hogy még a fogyasztóvédelem terén élenjárók sem ültették át ezt az irányelvet.

Ami a közös referenciakeretet illeti (CFR), ahogy Wallis asszony jól tudja, ez a projekt kedves számomra, és a Bizottság egyetért az Európai Parlamenttel abban, hogy összhangot kell biztosítani a CFR előkészítésével kapcsolatos munka és a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálata között. Ahogy arra az Európai Parlament helyesen rámutat, lényeges, hogy a CFR-rel kapcsolatos munka – amely egy hosszabb távú projekt – ne késleltesse a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálatát. Már alig várom az e témával kapcsolatos munkát, hogy egyik szemináriumtól a másikig még jobban felmérjem a tapasztalatokat, de úgy gondolom, hogy a zöld könyv egy próba. Ha a zöld könyv segítségével elérjük a kitűzött teljes harmonizációt, ez azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a jövőre nézve egy jó közös szerződéses alapra építhetünk. Én tényleg hiszek ennek a projektnek a jövőjében.

Ami a fogyasztóvédelmi szabályok tényleges közzététele biztosításának szükségességét és a fogyasztók megfelelő tájékoztatását illeti – 42., 43. és 47. pont –, a Bizottság hangsúlyozza, hogy az e területtel kapcsolatos legfrissebb kezdeményezések várhatóan a közeljövőben hoznak eredményt.

Szeretném felhívni a figyelmet a 6. pontra; az elfogadást követően a jövőbeni eszköz alkalmazását a hatékonyságának értékelése céljából ellenőrizni kell. Ez rendkívül fontos a jobb szabályozás érdekében, mert amennyiben a legjobban megtervezett jogszabály csak papíron létezik, ez csalódást okoz a polgároknak, csak egy darab papír lesz, és ezzel még cinikusabb hozzáállást fogunk kiváltani a Bizottság és a Parlament erőfeszítései iránt, tehát a végrehajtással kapcsolatos eredménytáblák valóban nagyon fontosak.

A Bizottság biztos abban, hogy a zöld könyvvel kapcsolatos konzultációt követő jövőbeni javaslatokat alapos hatásvizsgálat fogja megelőzni az alkalmazandó belső iránymutatásoknak megfelelően, egyben a jobb szabályozási folyamat részeként.

Röviden szeretnék utalni a kollektív jogorvoslatra, amely rendkívül fontos. Nem tudom, mivel tudnám megnyugtatni azokat, akik még mindig nem biztosak abban, hogy itt nem egy amerikai típusú csoportos keresetről van szó. Nem tudom, hogyan keletkeztek azon állítások, amelyek szerint amerikai típusú csoportos keresetet próbálunk bevezetni; lehet, hogy ellentmondást nem tűrően kell beszélnem, és ünnepélyes esküt kell tennem. Nem, nem amerikai típusú csoportos keresetről van szó. Így próbálunk megfelelni az európai polgárok igényeinek. A portugál elnökség alatt, novemberben sor fog kerülni egy rendkívül érdekes, a kollektív jogorvoslatról szóló konferenciára, és kérem Önöket, hogy amennyiben szeretnének hozzájárulni jövőbeni törekvéseinkhez, ne használjuk a „csoportos kereset” kifejezést. Kollektív jogorvoslatról beszélünk. Mellesleg 14 európai tagállamban kollektív jogorvoslat, képviseleti eljárás és csoportos kereset létezik, mint például Franciaországban stb. Szerencsére az üzletemberek egyre inkább a kollektív jogorvoslat elképzeléshez közelednek.

Nemrégiben egy nagyon érdekes találkozón vettem részt a Mouvement des Entreprises de France mozgalommal. Egy nagyszabású konferenciára voltam hivatalos, és az álláspontjaink egyre közelednek, tehát úgy gondolom, hogy amennyiben jól végezzük a munkánkat, meggyőződéssel, nagyon nyíltan és őszintén, ami a kollektív jogorvoslattal a célunk, végül találunk közös megoldást. Én személy szerint hiszek ebben.

A pénzügyi teljesítőképesség és szolgáltatások – teljesen jó és helyénvaló kérdés. A Bizottság nemrégiben tartott konferenciát a pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos kérdésekről, hogy ötleteket szerezzen azzal kapcsolatban, mit tehet ezen a területen. A Bizottság erről a témáról később az év folyamán egy közleményt fog előterjeszteni, amelyben meghatározza nézeteit, és kezdeményezéseket ismertet a pénzügyi képzés tagállamokban történő biztosításának ösztönzése és népszerűsítése céljából. Hadd ismételjem meg újra, hogy erőfeszítéseimet hozzá fogom adni McCreevy biztos pénzügyi szolgáltatásokról szóló jelentéséhez, és a fogyasztóvédelmi program, a polgárok piaca programja eredményességének továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítok.

Most pedig térjünk rá a zöld könyvben felvetett konkrét kérdésekre. Ezek közül néhányat szeretnék megemlíteni. Digitális tartalom és szoftverek: a Bizottság egyetért azzal, hogy ez a kérdés további mérlegelést igényel. Ahogy Önök is tudják, támogattuk Roithová asszony jelentését. Úgy gondolom, hogy ez az egyik lehetséges módja annak, hogy ebben a pillanatban fontos dolgokat tegyünk a figyelemfelkeltés céljából, de a Bizottság el fog indítani egy információgyűjtő folyamatot annak megállapítása érdekében, hogy a fogyasztók hátrányt szenvednek-e annak következtében, hogy a felülvizsgálat nem terjed ki a digitális tartalomra és a szoftverekre. Ezt a folyamatot elválasztjuk a zöld könyv általános nyomon követésétől.

A jogi garanciára vonatkozó határidő meghosszabbításának kérdését illetően Önök közül egyesek rámutattak arra, hogy fogyasztóvédelmi módszerként milyen fontos a felelősség és a garancia. A Bizottság úgy véli, hogy későbbi mérlegelésre van szükség, de figyelembe veszi, hogy ezt a kérdést a konzultációban részt vevő több válaszadó támogatja. Továbbá a Bizottság egyetért azzal a javaslattal, hogy maradjanak fenn a bizonyítási teherrel és a hibás teljesítéssel kapcsolatos jelenlegi szabályok.

A Bizottság figyelembe veszi, hogy az Európai Parlament ellenzi a gyártó közvetlen felelősségének bevezetését. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban további mérlegelésre van szükség tekintettel arra, hogy az érdekeltek között vegyes nézetek alakultak ki.

Most pedig rátérek a kollektív jogorvoslatra. Ezt a kérdést Patrie asszony jelentése és Wallis asszony is felvetette. Egyetértek Wallis asszonnyal abban a tekintetben, hogy összhangot kell biztosítani a CFR előkészítésével kapcsolatos munka és a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálata között, hogy tartani tudjuk ugyanazt az ütemet. Számíthat az elkötelezettségemre, Wallis asszony, abban a tekintetben, hogy nem fogok elmulasztani egyetlen lehetőséget sem a jövőben, hogy a CFR jelentőségéről beszéljek.

Ezután szinte rögtön Lechner úr szintén megemlítette, hogy milyen fontos a koherencia. Feltétlenül programom részét képezi a fogyasztóvédelmi vívmányok kérdésével kapcsolatos koherencia biztosítása.

Kallenbach asszony játékokkal kapcsolatos megjegyzéseit illetően: remélem, hogy ha nem tévedek, szeptember 12-én, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság következő ülésén több lehetőségem lesz arra, hogy beszéljek a Bizottság által hozott intézkedésről. Úgy gondolom, hogy már vannak bizonyos konkrét eredményeink, amelyeket megvitathatunk. Ellátogattam Kínába, ez a probléma nem ért bennünket meglepetésként. Rendelkezünk a RAPEX-rendszerrel, amely kiváló példája az Unión belüli szolidaritásnak, és amely arra szolgál, hogy mind a 27 állam gyors tájékoztatást kapjon a piacokon megjelenő veszélyes termékekről. A rendszer jól működik. Kínai látogatásom során igen határozott érveket hoztam fel – a látogatást követően azonnal visszavontak két engedélyt a kínai játékgyártóktól. Tegnap hosszú telefonbeszélgetést folytattam Eckert úrral, a Mattel vezérigazgatójával.

Úgy gondolom, hogy a játékokkal kapcsolatos probléma és Kína esete felhasználható annak kifejtésére, hogy miért olyan fontos a célirányos teljes harmonizáció. Nem elegendő, ha egy adott országban megfelelő a fogyasztók védelme. Nem élhetünk különálló szigeteken, és ez biztosan nem belső piac és biztosan nem egy egységes Európai Unió. Higgyenek nekem, még ha a legnagyobb uniós országról beszélünk is, nagyon nehéz meggyőzni Kínát arról, hogy cselekedjen. Ha valóban azt szeretnénk, hogy a Kínával való tárgyalások során véleményünk többet nyomjon a latban, teljesen egységesnek kell lennünk, világos szabályokkal kell rendelkeznünk, nem 27 különböző piacot kell képviselnünk, és ezenkívül nagyon szorosan nyomon kell követnünk a végrehajtást. A fogyasztóvédelmi vívmányok nem tekinthetők az egyetlen eszköznek. A teljes képet kell vizsgálnunk. A vívmányok kétségtelenül nagyon fontosak; ezek alkotják az alapot, ezekből indulunk ki. Ezenkívül azonban rendelkezünk a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó fogyasztóvédelmi stratégiával, és sok erőfeszítést tettünk annak biztosítása érdekében, hogy a végrehajtást mindenhol egyformán tiszteletben tartsák. Rendelkezünk a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelettel, és szeptember végén meghívtam az összes fogyasztóvédelmi hatóságot, hogy vitassunk meg bizonyos kérdéseket és a kínai játékgyárakból származó veszélyes árukkal kapcsolatos problémát. Be fogok számolni Önöknek az eredményekről.

Az európai fogyasztóvédelmi központok szintén nagymértékben hozzájárulnak ahhoz és kiegészítik azt, hogy megfelelő jogszabályi alap jöjjön létre, amelyet végre kell hajtani. Hadd említsem meg a European City Guide esetét. Igen, rengeteg levelet kapok a European City Guide-dal kapcsolatban. Sajnos azon jogosultságok alapján, amelyekkel fogyasztóvédelmi biztosként rendelkezem, nem tehetek sokat. Blogomat a polgároknak szóló figyelmeztetéssel fogom kezdeni, hogy ne alkalmazzanak ilyen jogellenes gyakorlatokat és tudjanak a European City Guide jogellenes gyakorlatairól, a lehetséges védelem megvalósítása azonban a tagállamok kezében van.

A következő hónapokban a végrehajtás alapvető fontosságú intézkedés lesz. Személyesen írtam az összes, a tagállamok kormányaiban lévő kollégámnak, hogy tudomásukra hozzam, hogy nem állunk jól a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv átültetése tekintetében. Huszonhét kollégámnak személyesen küldtem levelet, hogy tájékoztassam őket arról, hogy nem haladnak jól a dolgok. Ha nem sikerül átültetni a közösségi vívmányokat, akkor igen ingatag alap alakul ki a jövőre nézve.

A Róma I. kérdését Wallis asszony és Lechner úr vetette fel. Ebben a szakaszban biztosíthatom Önöket arról, hogy nem látok ellentmondást a javasolt Róma I. rendelet és egy olyan jogi aktus között, amely teljesen harmonizálná a fogyasztóvédelem bizonyos szempontjait vagy a többi szempontra vonatkozóan kölcsönös elismerési záradékot vezetne be. Ugyanakkor állok az Önök rendelkezésére, hogy ezen a ponton folytassuk a vitát. Tudom, hogy mennyire érzékeny kérdés ez az Unió jogszabályi alapjának egységessé tételével kapcsolatos, következetes erőfeszítéseink szempontjából.

Még egyszer szeretnék köszönetet mondani mindenkinek. Úgy vélem, Patrie asszony, hogy sok elismerést kapott az Ön által végzett nehéz munkáért. Hadd fejezzem be azzal, hogy köszönetet mondok Önnek, és elmondjam, hogy örömmel várom közös munkánk folytatását ezen a rendkívül fontos területen. Végezetül hadd mondjak köszönetet azoknak az európai polgároknak, akik jelen voltak ezen a vitán.

  Elnök. – A vitát berekesztem.

A szavazásra délben kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (142. cikk)

  Monica Maria Iacob-Ridzi (PPE-DE), írásban. – (RO) A fogyasztói jogokkal kapcsolatos közösségi vívmányok évről évre olyan rendelkezésekkel gazdagodtak, amelyek elősegítik, hogy az egységes európai piac megvalósuljon. A legfrissebb jogalkotási aktusok közül a roaming szolgáltatásról szóló irányelv azt jelzi, hogy megszűnt az európai polgárok által a mozgás szabadsága tekintetében érzékelt jelentős akadályok egyike.

A személygépkocsik megadóztatásáról szóló irányelv ugyanezt az irányt követi. Sajnos a tanácsi határozatot 2005 óta még mindig nem fogadták el, jóllehet mind az Európai Parlament, mind az európai Gazdasági és Szociális Bizottság kedvező véleményt adott tavaly ősszel. Ez a dokumentum feltétlenül szükséges, mivel jelenleg 16 tagállam 16 különböző mértékű adót vet ki, és ez akadályt jelent a személygépkocsik másik tagállamból történő vásárlása tekintetében. Többnyire azon polgárok esetében fordul elő, hogy kétszer fizetnek, akik egyik tagállamból a másikba költöznek, és regisztrációs adó iránti kérelmet nyújtanak be.

A Parlamentnek és az Európai Bizottságnak erőfeszítéseket kell tennie a tagállamok pénzügyminisztereinél, hogy a Tanácsban fogadják el ezt az irányelvet. Az európai polgárság elképzelés csak akkor lesz teljesen következetes, ha az Európai Unió és a tagállamok a Szerződésben meghatározott valamennyi jogot megvalósítják.

(Az ülést 11.55-kor a szavazások órájáig felfüggesztik, majd déli 12.00-kor folytatják.)

ELNÖKÖL: PÖTTERING ÚR
Elnök