Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/2079(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A6-0263/2007

Viták :

Szavazatok :

PV 06/09/2007 - 5.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2007)0379

Viták
2007. szeptember 6., csütörtök - Strasbourg HL kiadás

6. A szavazáshoz fűzött indokolások
PV
  

Segelström-jelentés (A6-0308/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Örülök, hogy az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság kollégám, Inger Segelström ajánlásával összhangban egyhangúlag jóváhagyta a Tanácsnak az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a „Drogprevenció és felvilágosítás” egyedi programról szóló közös álláspontját.

Sajnálatosnak tartom, hogy a Tanács – miközben elfogadta a Parlament álláspontjait – elutasította azokat a módosításokat, amelyek arra irányultak, hogy a Parlament lehetőséget kapjon a program végrehajtására vonatkozó bizottsági határozatok blokkolására, különösen az éves prioritások megállapításakor. Azt is sajnálom, hogy a plenáris ülésen elhangzott nyilatkozatában az Európai Bizottság helyénvalónak találta kijelenteni, hogy az éves munkaprogram-tervezetekkel kapcsolatos szükséges információknak az Európai Parlament részére történő továbbítására vonatkozó kötelezettségvállalása kivételes intézkedésnek minősül. Ezt a programot sürgősen el kell indítani, és szerencse, hogy a bizottság jóváhagyta a közös álláspontot.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. (PT) A drogprevenciós program szükségessé teszi egy sor átfogó politika elfogadását, amelyek többek között magukban foglalják a megelőzést, a kezelést és az újrabeilleszkedést, valamint a kábítószer-kereskedelem, a szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni küzdelmet.

Ezek a közcélú politikák kiemelt fontosságúak, mivel a kábítószer-függőségnek súlyos emberi és társadalmi következményei vannak, különösen a fiatalabb nemzedék körében.

Ezekhez más közcélú politikáknak kell csatlakozniuk, amelyek az emberek életkörülményeinek javítására irányulnak az egészségügyi ellátáshoz, az élelmiszerekhez, a lakhatáshoz, az iskoláztatáshoz, a tanulmányi előmenetelhez és a stabil foglalkoztatáshoz való hozzáférés garantálása, valamint a tisztességes bérekhez, az alkotás szabadságához, a kultúra élvezetéhez, valamint a sportoláshoz való jogok védelme révén.

Szem előtt tartva a célkitűzéseit és intézkedéseit az uniós szinten kidolgozott „Drogprevenció és felvilágosítás” egyedi program elősegítheti az ismeretek növelését, az információcsere javítását és a kábítószer-használat megelőzését az egyes tagállamok által hozott intézkedések támogatása és kiegészítése révén. Ezenkívül a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan a 27 tagállamnak szánt (nem kielégítő) közel 21 millió eurót célzottan és teljes körűen hasznosítják majd.

 
  
  

Ouzký-jelentés (A6-0263/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Én a kiváló cseh kollégám, Miroslav Ouzký által összeállított, a nemzetközi egészségügyi rendszabályokról szóló kitűnő jelentés mellett szavaztam, amely rendszabályokat az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közgyűlése 2005-ben felülvizsgált. E rendszabályok célja, hogy megakadályozzák a betegségek elterjedését és megvédjék a polgárokat e betegségekkel szemben anélkül, hogy szükségtelen és költséges zavart keltenének a nemzetközi kereskedelemben. A nemzetközi egészségügyi mechanizmust sürgősen és összehangolt módon kell végrehajtani az Európai Közösségen belül, mert a fertőző betegségek, ahogy arra kiváló francia kollégám, Françoise Grossetête is rámutat, minden ország számára veszélyt és kihívást jelentenek.

Ezek az egészségügyi kérdések ismételten felvetik a külső határainkon történő személy- és áruellenőrzések minőségének problémáját. Alapvető fontosságú a 2004-ben létrehozott Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), valamint a közegészségügyi veszélyekkel kapcsolatos korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer fejlesztésének támogatása, aminek elő kell segítenie a nemzetközi közegészségügyi rendszabályok (IHR) uniós tagállamokban történő gyors és egységes alkalmazását.

 
  
MPphoto
 
 

  Irena Belohorská (NI), írásban. − (SK) Mivel nem tartottunk vitát a kollégánk, Ouzký úr által összeállított, a nemzetközi egészségügyi rendszabályokról szóló jelentésről, legalább ezúton szeretném kifejezni a témával kapcsolatos véleményemet.

A növekvő nemzetközi kereskedelem és az EU-n belüli nagyobb mértékű mobilitás fokozzák a fertőző betegségek nemzetközi szintű kitörésének veszélyét az EU-n belül, illetve azok távolabbi kontinensekről Európába történő átterjedésének veszélyét. Az ilyen járványokkal kapcsolatos, védekező módszereket alkalmazó válaszlépéseket integrálni és koordinálni kell ahhoz, hogy hatékonyan működhessenek. Jelenleg az Európai Unióban működik az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC): feladatának részét képezi a tömeges járványok elleni küzdelem. Ugyanakkor a tagállamok tagjai az Egészségügyi Világszervezetnek, amely kiadta a nemzetközi közegészségügyi rendszabályokat: ezek az egyik országból a másikba átterjedő betegségek elleni küzdelemmel is foglalkoznak.

Létrejött a fertőző betegségek megelőzésével és ellenőrzésével kapcsolatos korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerről szóló bizottsági határozat. Ezenkívül az EU-nak rendelkezésére áll néhány pénzügyi eszköz is, például az Európai Unió Szolidaritási Alapja és a közegészségügyi cselekvési program, amely súlyos vészhelyzetek esetén a korai figyelmeztetés és gyorsreagálás új eszköze. Ugyanakkor a szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamok ellenőrzést gyakorolnak az egészségügyi szolgáltatások felett.

Tekintettel a rengeteg, különböző szintű jogszabály bonyolult rendszerére, járványok kockázata esetén nehéz lesz gyorsan és egyhangúan reagálni. Az EU és a tagállamok rendszereit jobban össze kell kapcsolni, hogy ne kerüljünk olyan helyzetbe, amikor is az európai jogszabályok nincsenek összhangban a tagállamok gyorsreagálásra való felkészültségével.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. (PT) A WHO (Egészségügyi Világszervezet) által elfogadott nemzetközi egészségügyi rendszabályok a nemzetközi egészségügy védelmére szolgáló új eszköznek tekintendők. Az egykori, háború utáni rendszabályokat váltják fel, amelyek a határellenőrzésre, kiváltképpen a hajók és a legénység egészségügyi ellenőrzésére helyezték a hangsúlyt, és amelyek magukban foglalták a sárgaláz elleni nemzetközi védőoltást, amely később más védőoltásokkal egészült ki. Az újonnan megjelenő egészségügyi problémák, például a tuberkulózis és malária, sőt a még újabbak, mint például a madárinfluenza és a járványos influenza még sürgetőbbé tették a közegészségüggyel kapcsolatos együttműködést és tájékoztatást.

A legújabb járványok és járványveszélyek bebizonyították, hogy egyetlen ország vagy térség sem védett az egészségügyi problémákkal szemben, és a védettséget nem is lehet garantálni. Ezek az új rendszabályok ösztönzik az információcserét, és sürgetik az országokat, hogy hangolják össze a globális fenyegetésekkel kapcsolatos válaszlépéseiket, elismerve, hogy minden ország fontos, és hogy a kölcsönös segítségnyújtás elengedhetetlen.

Portugáliában a határok egészségügyi felügyelete, a nemzetközi védőoltások és az utasoknak nyújtott tanácsadás egyre kevesebb figyelmet kap mindenekelőtt amiatt, hogy a jelenlegi kormány bezáratta a regionális közegészségügyi központokat. Megfelelő nemzeti felügyeleti rendszer nélkül e területekre továbbra is mérsékelt figyelem irányul majd.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Grossetête (PPE-DE), írásban. – (FR) Én a jelentés mellett szavaztam. Húsz évvel ezelőtt a fertőző betegségeket nem tekintették jelentős veszélynek. Napjainkban azonban minden ország számára kockázatot és kihívást jelentenek. Az olyan fenyegetések, mint például a járványos influenza, a malária és a tuberkulózis a vírusok mutációja miatt jelentenek egészségügyi kockázatot, növelve az antibiotikumokkal szembeni ellenállást és gyenge egészségvédelmi rendszereket eredményezve.

Az új egészségügyi kockázatok magukban foglalják az élelmiszerből származó megbetegedéseket, a vegyi, biológiai vagy nukleáris baleseteket, illetve támadásokat, az ipari szennyezést és az éghajlatváltozást is. Ezek a fenyegetések számtalan országban több millió ember életét veszélyeztethetik.

A globalizáció terjedése, valamint a növekvő nemzetközi forgalom és kereskedelem súlyosbító tényezők. Ezért a fertőző betegségek ellenőrzésére irányuló nemzetközi együttműködés létfontosságú. E célból elengedhetetlen, hogy minden szükségtelen, a nemzetközi forgalmat és kereskedelmet zavaró tényezőt megszüntessünk.

Ez a jelentés egy újabb ösztönzést ad a tagállamoknak, hogy a helyes gyakorlatok cseréjén alapuló, további együttes fellépéseket dolgozzanak ki. A korai figyelmeztető rendszerek bevezetése a szomszédos országokban és harmadik országokban megjelenő súlyos járványok esetén hasonlóképpen döntő fontosságú.

 
  
MPphoto
 
 

  Miroslav Mikolášik (PPE-DE), írásban. − (SK) A kollégám, Ouzký úr által készített, a nemzetközi egészségügyi rendszabályokról szóló jelentéshez szeretnék észrevételeket fűzni, amely jelentést a szavazatommal támogattam.

Erre a jogi eszközre a betegségek terjedése esetén a megelőzés, védelem és különösen az ellenőrzés koncentrált biztosításához van szükség. Ugyanakkor ez az eszköz biztosítja, hogy a közegészségügyi ágazat által adott válaszlépés megfeleljen a kialakult kockázatoknak.

Ezt az előírást, amelyet először az Egészségügyi Világszervezet tagországai fogadtak el (1951), azóta négyszer módosították. Jelenlegi formájában történő fokozatos végrehajtása 2007 júniusában kezdődött.

Ez a szöveg tartalmazza az EU-nak a Bizottság által elfogadott álláspontjával kapcsolatos világos értelmezést és tisztázza az EU által a nemzetközi egészségügyi előírások végrehajtásában betöltött szerepet. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), valamint a közegészségügyi fenyegetésekkel kapcsolatos uniós korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer (EWRS) létezését és szerepét is megvizsgálja.

Ez meg inkább hozzá fog járulni a polgárok egészségének védelméhez, és ezért örvendetesnek tartom az elfogadását.

 
  
  

A sivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezmény (B6-0329/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. (FR) A több képviselőcsoport, többek között az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja (PPE-DE) által benyújtott, a sivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ egyezményt (UNCCD) aláírók nyolcadik, 2007. szeptember 3–14-én Madridban tartandó konferenciájára vonatkozóan az EU célkitűzéseiről szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. A Föld jelenlegi felmelegedésének egyik jelentős következménye, hogy a párolgás miatt a források elapadnak, valamint csökken a folyók vízáramlata és a felszín alatti vízmedencék vízszintje, ami ily módon tönkreteszi a talaj felszíni szerkezetét. Az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP) szerint a sivatagosodás jelenleg a föld szárazföldi területeinek mintegy 25–30%-át érinti, és legalább 100 országban 1,2–2 milliárd ember van veszélyben. A sivatagosodás globális szinten növekszik, ami szegénységhez, kényszerű migrációhoz és konfliktusokhoz vezet. Véleményem szerint az Európai Uniónak sürgősen meg kell valósítania egy európai vízügyi politikát, nem csupán a minőség, hanem a mennyiség tekintetében is.

 
  
MPphoto
 
 

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Támogatom a sivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ egyezménnyel és a madridi találkozóval kapcsolatos közös állásfoglalást. Amint az ismeretes, a sivatagosodás a föld szárazföldi területeinek mintegy 20–30%-át érinti, és legalább 100 országban 1,2–2 milliárd emberre hat ki, akik közül sokan nagy szegénységben élnek.

Az éghajlatváltozás és az erdőirtás révén történő emberi beavatkozás és a túlzott mértékű gazdálkodás következtében a világ egyre nagyobb része válik sivataggá. Ennek következménye a növekvő szegénység, a kényszerű migráció és a konfliktusok kialakulása. Az egyik legszemléletesebb példa Dárfúr, ahol az elsivatagosodás bonyolult konfliktus kialakulásához vezetett az állattenyésztők és a mezőgazdasági termelők között, mivel a mezőgazdasági termelőket kelet felé űzték az utóbbiak földjére, több százezer menekült generációjával, nemi erőszakkal, súlyos testi sértésekkel és gyilkosságokkal. Csak egy határozott és gyors nemzetközi fellépés akadályozhatja meg, hogy Dárfúrt számos hasonló konfliktus kövessen, amelynek kiváltó oka az elsivatagosodás.

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. (PT) Eltekintve attól, hogy a környezeti problémákkal kapcsolatban nem alakult ki tudományos egyetértés, kétségtelen, hogy – amint azt az állásfoglalás is megállapítja – a szélsőséges éghajlati események, mint például az éghajlatváltozáshoz köthető árvíz és aszály, egyre gyakoribbá és drasztikusabbá válnak a kifejtett hatások szempontjából, tovább növelve az elsivatagosodás kockázatát és annak negatív gazdasági és társadalmi következményeit.

Az is kétségtelen, hogy ezeket a negatív következményeket mind a közvetlenül érintett, mind pedig a szomszédos országokban érzékelik. Legalábbis ezért az Európai Uniónak szem előtt kell tartania, hogy olyan területekkel határos, ahol elsivatagosodás megy végbe, így a következő EU–Afrika csúcstalálkozón lelkiismeretesen és kitartóan kell foglalkozni ezzel a kérdéssel.

Továbbá egy újabb szinten feltétlenül érdemes megemlíteni, hogy az elsivatagosodás problémája magán az Európai Unión belül is meghatározó. Ez az oka annak, hogy a KAP (közös agrárpolitika) feltétlenül fontos reformjának tekintetbe kell vennie az elsivatagosodás elleni küzdelem szükségességét, az emberek vidéki térségekben való letelepítésére irányuló politikával együtt, amely szintén alapvető fontosságú.

Reménykedjünk, hogy a politika és a politikusok hosszú távon szemlélik a dolgokat, hogy az előttünk álló problémákat időben meg lehessen oldani. Ez a helyzet az elsivatagosodással is: a történelemkönyvek telve vannak olyan leckékkel, amelyeket időben meg kell tanulnunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Brian Simpson (PSE), írásban. − Az elsivatagosodás komoly probléma, amely a világ számos részét érinti, ezért lényeges, hogy a problémával globális szinten foglalkozzunk.

A cselekvés elmulasztása sok ember számára komoly problémákat fog okozni, különösen a fejlődő világban, ezért helyénvaló, hogy az Egyesült Nemzeteknek a mi támogatásunkkal most kell cselekednie.

A közös állásfoglalás mellett fogok szavazni, ugyanakkor remélem, hogy ez a probléma megoldására irányuló folyamat kezdete, és hogy az elkövetkező években nem fogunk sajnálkozni amiatt, hogy nem cselekedtünk, amikor a lehetőség adott volt számunkra.

Az elsivatagosodás olyan katasztrófa, amelyet el kell kerülnünk; ilyen szempontból ez az állásfoglalás első lépésnek tekinthető. Nekünk, az Európai Uniónak, vezető szerepet kell vállalnunk e tendencia visszafordításában.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Skinner (PSE), írásban. − Azért támogattam az állásfoglalást, hogy további fellépést sürgessek ennek az egyre növekvő problémának a megoldása érdekében. Különösen attól tartok, hogy ez a probléma a „fejlett” világban sokak számára ismeretlen marad, mivel a hatások gyakran a „fejletlen” világban tapasztalhatók. Dárfúr egy olyan példa, amelynek kiváltó oka az elsivatagosodás nyomán kialakult konfliktus.

 
  
  

Martínez-Orozco-jelentés (A6-0302/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Koenraad Dillen (ITS). – (NL) Tisztelt elnök úr! A Parlament megdicsérheti a hivatalos európai emberi jogi politikát, de a valóság az, hogy a számos arab és afrikai országgal kötött megállapodásban szereplő emberi jogi záradékokat gyakran nem tartják be, továbbá nem alakul ki aktív és következetes emberi jogi politika.

Ezenkívül mi a helyzet a Kínával kapcsolatos politika terén, ahol mindenki számára világos, hogy az Unió és a tagállamok kereskedelmi és gazdasági érdekei elsőbbséget élveznek az emberi jogokkal szemben?

Mindennek tetejébe azonban természetesen ott van a Törökországgal kapcsolatos politika. Miközben a jelentés folyamatosan a nők jogaira hivatkozik, Európa szélesre tárja ajtaját a szóban forgó iszlám ország előtt, ahol a nők jogaival kapcsolatos helyzet egyre csak romlik, amióta az AKP került hatalomra. Mindenesetre képviselőcsoportunk és a Vlaams Belang párt többé nem vesz részt ebben a képmutatásban.

 
  
MPphoto
 
 

  Frank Vanhecke (ITS). – (NL) Tisztelt elnök úr! Kollégám, Dillen úr épp az előbb nagyon helyesen mutatott rá egyrészt a hivatalos európai retorika, másrészt az Európai Unió konkrét emberi jogi politikája között húzódó hatalmas szakadékra.

Szeretném ezt valamivel kiegészíteni. Miközben Európa egy nyitott európai társadalom értékeit hirdeti, és mindenekelőtt a szólásszabadságot világszerte – az emberi jogi párbeszéd segítségével, amelyet itt annyira üdvözölnek, de semmilyen feltételhez nincs kötve –, még mindig azt tapasztaljuk, hogy Európa hivatalos fővárosában, Brüsszelben elhallgattatják a szólásszabadság ugyanezen európai értékének védelmezőit. Úgy gondolom, hogy a Parlamentnek és az elnökének ellen kell állnia a Parti Socialiste brüsszeli polgármester, Thielemans úr önkényes kijelentéseinek, aki betiltja az intoleráns iszlámnak Európa fővárosában és az összes európai országban való elterjedése elleni demonstrációkat. Én mindenesetre másokkal együtt jövő kedden, szeptember 11-én, közvetlenül az Európai Parlament épülete előtt tüntetni fogok a szólásszabadságért és az iszlám terjedése ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Én a spanyol kollégám, Elena Valenciano Martínez-Orozco által készített, a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédek és emberi jogokkal kapcsolatos konzultációk működéséről szóló jelentés mellett szavaztam. Az emberi jogok az Európai Unió alapvető értékeinek részét képezik, ezért rendkívül fontos annak biztosítása, hogy automatikusan az EU harmadik országokkal folytatott politikai párbeszédeinek központi elemévé váljanak. A Tanácsnak módszeresen kell alkalmaznia az emberi jogi és demokráciával kapcsolatos záradékokat minden EU-megállapodásban és a harmadik országokkal folytatott kapcsolatokban.


Következésképpen támogatom az intézmények közötti összhang fokozását, valamint azt, hogy egy, a politikai párbeszéddel, valamint az emberi jogi párbeszédekkel és konzultációkkal kapcsolatos háromoldalú intézményközi párbeszéd kialakításával megtalálják a különböző EU-s intézmények (a Tanács, a Bizottság és a Parlament) közötti koordináció javításának módjait. Amikor az értékek pusztulása figyelhető meg egy mindikább bonyolulttá váló bolygón, az EU-nak biztosítania kell, hogy az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos értékeket tiszteletben tartják minden projektje és programja esetében, különösen a fejlesztéstámogatással, valamint a technikai, kereskedelmi és pénzügyi együttműködéssel kapcsolatosakat.

 
  
MPphoto
 
 

  Patrick Gaubert (PPE-DE), írásban. – (FR) Az Elena Valenciano által készített, a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédek és emberi jogokkal kapcsolatos konzultációk működéséről szóló jelentést épp most fogadtuk el nagy többséggel, és ezúton szeretnék gratulálni az előadónak az alapos munkához.

A jelentés helyesen állapítja meg, hogy az emberi jogi kérdésekről a harmadik országokkal folytatott átfogó politikai párbeszéd keretében kell tárgyalni. Az emberi jogok előmozdítása tulajdonképpen az EU külső és fejlesztési politikájának alapvető részét képezi.

Annak is örülök, hogy a jelentés felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy ésszerűsítse a párbeszédet és a konzultációs eljárásokat. A fokozott intézményközi összhang és együttműködés következtében az EU emberi jogi politikája hitelesebbé válhatna a nemzetközi porondon. Ezenkívül objektív értékelésre és ellenőrzésre lenne szükség.

Végül a jelentés kihangsúlyozza, hogy fontos biztosítani e párbeszédek uniós szintű átláthatóságát, és fokozni az Európai Parlament ezzel kapcsolatos szerepét. Mindezen okok miatt támogattam a jelentés elfogadását a plenáris ülésen tartott zárószavazáson.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. (PT) Kétségtelen, hogy elengedhetetlen fontosságú előmozdítani az emberi jogok egyetemességét és oszthatatlanságát, „ideértve nemcsak polgári és politikai jogokat, hanem a társadalmi, környezeti, gazdasági és kulturális jogokat is”.

Ugyanakkor a jelentésben ellentmondások fedezhetők fel: például, miközben azt állítja, hogy a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédre a harmadik országokkal egyetértésben kerül sor, azzal fenyeget, hogy amennyiben a harmadik országok elutasítják a párbeszédet, az EU-nak az adott országban egyedi intézkedéseket kell mérlegelnie, e célra felhasználva „a demokrácia és az emberi jogok világméretű előmozdítására szolgáló pénzügyi eszközt”.

Beleegyeznek-e majd a tagállamok ennek az intézkedésnek a kölcsönös alkalmazásába? Nyilvánvalóan nem, mert a harmadik országokkal folytatott emberi jogi „párbeszéd” nem arra szolgál, hogy az EU-n belüli emberi jogokat vitassák meg, hanem a harmadik országokban fennálló emberi jogi helyzetet.

Ez a példa segít a valódi cél szemléltetésében, amely arra irányul, hogy az emberi jogokat a nyomásgyakorlás és a beavatkozás eszközeként próbálják felhasználni a nagyobb európai hatalmak kénye-kedve és érdekei szerint. A jelentés ezen lehetőség tudatában – amelyet valójában nem támogat – hangsúlyozza, hogy az EU részéről „koherenciára” és „szavahihetőségre” van szükség. A CIA illegális járataival kapcsolatos hallgatás önmagáért beszél.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. − Támogattam ezt a jelentést, amely felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy biztosítson nagyobb mértékű koherenciát az EU által a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédekben. Különösen támogatom a Parlamentnek a folyamatban lévő párbeszédek tartalmába való nagyobb mértékű bevonását, valamint sürgetem a szigorúbb kritériumok és ellenőrzési mechanizmusok alkalmazását.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. − (PL) A harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédek és emberi jogokkal kapcsolatos konzultációk működéséről szóló jelentés elfogadása mellett szavaztam.

A jelentés felvetette az Európai Parlamentnek az Európai Unió és a harmadik országok közötti párbeszédekben, valamint konzultációkon való megfelelő képviseletével kapcsolatos rendkívül fontos kérdést. Az emberi jogoknak természetszerűleg szerepelniük kell az Európai Unió munkaprogramjában. Ezenfelül biztosítanunk kell, hogy az Európai Parlament megfelelő mértékben bevonódik az emberi jogokkal kapcsolatos valamennyi kérdésbe.

 
  
  

Fraga Estévez-jelentés (A6-0298/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh és Inger Segelström (PSE), írásban. (SV) Úgy határoztunk, hogy nem támogatjuk a jelentést, mivel a fenntarthatóbb halászat megteremtése céljából a Bizottság jó szándékainak aláásására törekszik.

Az EU-n belüli halászatnak fokozottabban környezetbarátnak kell válnia egyrészt a tengeri környezet védelmének, másrészt a halászati ágazat hosszú távú életképességének biztosítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Kiváló spanyol kollégám, Carmen Fraga Estévez által a Bizottság közleményére válaszul készített, az EU halászatában a fenntarthatóság elvének a legnagyobb fenntartható hozamon keresztül történő végrehajtásáról szóló, rendkívül jó saját kezdeményezésű jelentés mellett szavaztam.

Fraga Estévezhez hasonlóan örülök annak, hogy a Bizottság elismeri a jelenlegi halászati politika kudarcát, és üdvözlöm arra irányuló javaslatát, hogy az irányítási rendszer olyan új modelljét hozza létre, amelynek révén lehetővé válik az erőforrások helyreállítása, a halászati erőfeszítések hozzáigazítása a halászati üzemek tényleges adottságaihoz, valamint a halászflotta fokozott jövedelmezőségének és stabilitásának megteremtése.

Mindenesetre fontos, hogy körültekintő megközelítést alkalmazzunk, és hogy halászati kapacitásainkat az európai és a nemzetközi fogyasztási szükségletekhez, valamint az erőforrásokról való gondoskodás sürgető szükségéhez viszonyítva mérlegeljük. Ezenfelül az Unió halászati politikájával kapcsolatos bármiféle módosításnak megfelelő és pénzügyi szempontból kielégítő kompenzációs mechanizmusokat kell tartalmaznia, amely szükségessé teszi a végleges javaslat jogi és társadalmi-gazdasági hatásainak felmérését.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. (PT) A halászati erőforrások fenntarthatósága alapvető fontosságú a halászati tevékenység és a halászati ágazat életképességének hosszú távú biztosítása céljából.

A halászati erőforrások fenntarthatósága – hosszú távú tervek és rövid távú intézkedések végrehajtása révén történő – megőrzésének kétségtelenül magában kell foglalnia a társadalmi-gazdasági következmények vizsgálatát és következésképpen, pénzügyi források nyújtását, ami garantálja a hajók folyamatos fenntartását, a foglalkoztatást, valamint az ágazat bevételét és a halászok jövedelmét. Véleményünk szerint ez az összefüggés fejeződik ki leginkább, és ennek kell a legnagyobb fenntartható hozam elve alkalmazásának alapját képeznie.

Másképpen fogalmazva a „legnagyobb fenntartható hozam” nem használható fel eszközül a flotta (még további) leépítésének és a munkahelyek megszüntetésének támogatására.

Az erőforrások fenntarthatóságának biztosítására vonatkozó terveknek és intézkedéseknek tudományos halászati kutatáson kell alapulniuk, nem feledkezve el más intézkedésekről, amelyek tekintetbe veszik a természeti tényezők és a tengeri ökoszisztémákra hatást gyakorló emberi tevékenységekből származó következményeket. Ezért javasoltuk, hogy a jelentésbe kerüljön be annak szükségessége, hogy a hetedik kutatási és technológiai fejlesztési keretprogramon belül növelni kell a tudományos halászati kutatásra elkülönített előirányzatokat.

Végezetül hangsúlyoznunk kell, hogy alapvető fontosságú, hogy a halászok részt vegyenek mindezen politikák meghatározásában.

 
  
  

Patrie-jelentés (A6-0281/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE). – (CS) Tisztelt elnök úr, támogattam az Európai Parlamentnek az Unión belüli fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálatára vonatkozó kompromisszumos álláspontját.

A jelentés hasznos változtatásokat javasol félmilliárd polgár számára a szerződéstől való elállással, az áruk leszállításával, a jogi garanciával, az elállási határidő kiszámítási módjaival, a tisztességtelen szerződési feltételekkel, valamint a digitális tartalomszolgáltatásra és az internetes árverésekre vonatkozó szerződésekkel kapcsolatos jogaik gyakorlása tekintetében.

Miután kifejeztem támogatásomat, mégis úgy gondolom, hogy mivel a Bizottság a fogyasztóvédelmi vívmányok eddigi legátfogóbb felülvizsgálatát készíti elő, a Parlament szorgalmazhatott volna korszerűbb, innovatívabb és átfogóbb változtatásokat, különösen a következő öt kiemelt területen:

− magasabb szintű fogyasztóvédelem az elektronikus kereskedelem terén;

− a határokon átnyúló ügyletek egyszerűsítése a fogyasztók és a vállalkozók számára;

− az európai szabályok megfelelő alkalmazása és teljesítése a tagállamok részéről;

− a fogyasztók nagyobb tájékozottsága; és

− a fogyasztói jogok eredményes gyakorlása a határokon túl.

Bízom benne, hogy a Bizottság javaslata merészebb lesz. Tudom, hogy Kuneva biztos asszony elkötelezett az ehhez hasonló, nagy kihívást jelentő feladatok megoldása iránt.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) A kollégám, Béatrice Patrie által készített, a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálatáról szóló zöld könyvről szóló saját kezdeményezésű jelentés mellett szavaztam, tekintetbe véve elsősorban a szakmai szereplőkre és a magánszemélyekre vonatkozó szabályozási keret korszerűsítésének, egyszerűsítésének és fejlesztésének meghatározott célját, ami elősegíti a határokon átnyúló kereskedelmet és növeli a fogyasztói bizalmat. Helyénvaló, hogy rendszeresen feltegyük magunknak azt a kérdést – különösen az e-kereskedelem fejlődésével –, hogy vajon a belső piac gördülékeny működése megfelelő egyensúlyt teremt-e a magas szintű fogyasztóvédelem és a vállalkozások versenyképessége között, a szubszidiaritás elvének szigorú tiszteletben tartása mellett. Ez a jelentés néhány érdekes elképzelést terjeszt elő az általános jogalkotási megközelítésre, a tisztességtelen feltételek korlátozására, a jogszabályok harmonizációjára, az elállási jogra, a fogyasztási cikkek értékesítésére és végül a fogyasztóvédelmi jog hatékony alkalmazására vonatkozóan.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. (PT) Sajnálatosnak tartjuk, hogy az Európai Parlament többsége elutasította az előterjesztett javaslatokat. Ez a fogyasztói jogokkal kapcsolatos jogszabályok egyszerűsítése szempontjából nehéz helyzetet teremt. Szembe kerülhetünk olyan törekvéssel, amely e jogok csökkentésére és korlátozására irányul, különösen azon országokban, ahol ezek a jogok fejlettebbek.

Sajnálatosnak tartjuk, hogy a képviselőcsoportom által előterjesztett javaslatokat elutasították, különösen az összes vertikális fogyasztóvédelmi eszközben közös, korlátozott általános szabályok meghatározását: ez magas szintű fogyasztóvédelmet biztosítana a minimális harmonizáció jóváhagyott módszerének alkalmazásával, összekapcsolva a rendeltetési ország elvével, hogy a meglévő nemzeti jogszabályokat ne veszélyeztessék.

Ahogy azt már elmondtuk, elfogadhatatlan lenne, hogy a fogyasztói jogokról szóló irányelv visszatérjen a származási ország elvének általános szabályként való alkalmazásához, ahogy azt a szolgáltatások liberalizációjáról szóló irányelv első változata megkísérelte.

Mivel a jelentés még mindig számos ellentmondást és negatív szempontot tartalmaz, ellene szavaztunk, és szorosan nyomon fogjuk követni a helyzet alakulását.

 
  
MPphoto
 
 

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. A fogyasztóvédelmi politika valamiféle egységessége, például a fogyasztóvédelem meghatározott minimális szintje, fokozhatja a fogyasztók arra irányuló hajlandóságát, hogy egy másik EU-tagállamból vásároljanak árukat és szolgáltatásokat, és ily módon elősegítheti egy gördülékenyen működő belső piac kialakulását. Mindazonáltal szeretnénk hangsúlyozni, hogy a fogyasztók az EU-n kívüli országokból és régiókból is sok árut vásárolnak, mint például az Egyesült Államokból és Ázsiából. Ezért ebben a vonatkozásban nem szabad eltúlozni az uniós intézmények szerepét.

Döntő fontosságú, hogy az EU által hozott intézkedések arányosak legyenek, és hogy a szubszidiaritás elvét minden körülmények között teljes mértékben tartsák tiszteletben. Ezért ellenzünk számos, az Európai Parlamentben korábban előterjesztett javaslatot, mint például az EU által kezdeményezett, a fogyasztóknak szóló tájékoztató kampányokat, továbbá a fogyasztók uniós szinten történő tájékoztatását (ami nemzeti szinten vagy a tagállamok meglévő hatóságai közötti önkéntes együttműködés révén is megvalósítható), valamint az EU által finanszírozott hatóságokat és intézményeket.

Az Európai Parlament jelenlegi jelentése és a Bizottságnak a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálatáról szóló zöld könyve azonban alapjában véve kiegyensúlyozott, valamint egyszerűbb és kiszámíthatóbb szabályozási keretet hoz létre. Ezért úgy határoztunk, hogy a zárószavazáson támogatóan szavazunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Hedh (PSE), írásban. (SV) Üdvözöljük a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálatát, és pozitív lépésnek tekintjük, hogy immáron az egyenlőtlenségek, hiányosságok és egymást átfedő irányelvek feltárását javasoljuk. Semmilyen általános problémát nem látunk az olyan harmonizáció esetében, amely egyszerűsítést eredményez, valamint az európai fogyasztók és szakmai szereplők előnyére szolgál, amíg ez nem jelenti azt, hogy országunkban csökkentenünk kell a fogyasztóvédelem szintjét, amely a nagy múltra visszatekintő svéd fogyasztóvédelmi hagyományokból alakult ki. Ezért szerettük volna fogyasztóvédelmi garanciát, és sajnálatosnak tartjuk, hogy a Parlament nem osztotta nézetünket.

 
  
MPphoto
 
 

  Astrid Lulling (PPE-DE), írásban. – (FR) Nem szavazhattam a Patrie-jelentés mellett a (2) bekezdés megfogalmazása miatt, amely javasolja az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000/31/EK irányelv felülvizsgálatát. Véleményem szerint a meglévő irányelv, amely többek között előírja, hogy az alkalmazandó HÉA-mérték a vállalkozás származási országa szerinti mértéknek felel meg, nagyon jól működik a gyakorlatban.

Miért módosítanánk ezt a kitűnő irányelvet egy olyan rendszer bevezetése érdekében, amely alapján a fogyasztónak a rendeltetési országban kell HÉA-t fizetnie ezekért a szolgáltatásokért? Ez teljes káoszt okozna minden érintett szempontjából: egyrészt az adóhatóságok számára, amelyeknek 27 különböző országban letelepedett vállalkozásoktól származó HÉA-összegeket kell kezelniük, másrészt az érintett vállalkozások számára, amelyeknek 27 különböző HÉA-rendszert kell alkalmazniuk.

Ez elfogadhatatlan helyzetet teremtene, és akadályozná az áruk szabad mozgását, ily módon létrehozva egy szinte leküzdhetetlen akadályt az elektronikus szolgáltatások egységes piacán.

 
  
MPphoto
 
 

  Marcin Libicki (UEN). – (PL) Tisztelt elnök úr! Csak azt szeretném közölni, hogy a Patrie-jelentéssel kapcsolatos elektronikus szavazás során kétszer próbáltam szavazni az egyik módosítás mellett, de sajnos a berendezés nem működött. Szeretném, ha ezt feljegyeznék.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − Köszönöm, Libicki úr. Jegyzőkönyvbe vesszük.

 
Utolsó frissítés: 2008. július 10.Jogi nyilatkozat