Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/2624(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

B6-0352/2007

Viták :

PV 25/09/2007 - 5
CRE 25/09/2007 - 5

Szavazatok :

PV 26/09/2007 - 6.4

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2007)0412

Viták
2007. szeptember 25., kedd - Strasbourg HL kiadás

5. Kínában gyártott veszélyes játékok (vita)
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. − A következő napirendi pont a Bizottság nyilatkozata a Kínában gyárott veszélyes játékokról.

Két biztos kíván felszólalni.

 
  
MPphoto
 
 

  Günter Verheugen, a Bizottság alelnöke. − (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! A játékok nem hasonlítanak az egyéb árucikkekre. A legsérülékenyebb fogyasztói csoport számára tervezik őket, és ebből egyenesen következik, hogy a gyermekek biztonságát érintő szempontokból a játékokkal szemben a legmagasabb elvárásokat kell támasztanunk. Egy amerikai gyártó által legutóbb visszahívott termék kapcsán a Házban egy sor sor nagyon súlyos kérdés került napirendre – bár az amerikai gyártó a selejtes termékeket önként, saját kezdeményezésére vonta ki a piacról.

Mindenekelőtt le szeretném szögezni, hogy mindkét előttünk fekvő eset az európai jog alapján az európai piacon történő értékesítésre nem engedélyezett játékokat érint. Az ólomalapú festéket tartalmazó játékok Európában – nem úgy, mint az Amerikai Egyesült Államokban – természetesen már régóta nem engedélyezettek. A mágneses vagy más veszélyes, potenciálisan kilazuló elemeket tartalmazó játékokat szintén jó ideje betiltottuk már Európában. Ezért itt a probléma nem az alkalmazandó jogszabályokat érinti (bár ki fogok még térni az alkalmazandó jogszabályok kérdésére, ahol szükség van részleges változtatásra), hanem azok végrehajtását és a vonatkozó törvények betartását.

Az általunk napi rendszerességgel használt termékek nem lehetnek száz százalékosan biztonságosak. A világ legjobb törvényhozója sem garantálhatja, hogy a gyártás során nem fordulnak majd elő hibák. A világ legjobb törvényhozója sem lehet képes garantálni, hogy a világot behálózó beszállítói hálózatokban nem jelentkezik majd egy adott pillanatban valamilyen probléma. Ez éppannyira igaz, mint az, hogy a világ legjobb törvényhozója sem képes megakadályozni a csalás szándékával, jogsértő módon folytatott kereskedelmet.

Szeretném emlékeztetni önöket arra esetre, amelynek következményeként Görögországban hárman haltak meg egy gyártási hibás vasalót használva. Ez a vasaló pedig nemcsak az európai CE jelöléssel volt ellátva, de még egy bizonyos német biztonsági igazoló jelzést is hordozott. Ám a készülék ennek ellenére nem volt biztonságos – valószínűleg azért, mert hamisítvány volt. Nincs az a törvényhozó a világon, aki ezt meg tudná akadályozni. Ez a gyártók felelőssége, és azoké, akiknek feladata biztosítani, hogy a gyártók betartsák a létező szabályozást. Ez utóbbiak a tagállamok piacfelügyeleti szerveit jelentik. Európai piacfigyelő rendszer ugyanis nem létezik, mivel ez a terület a tagállamok kizárólagos felelőssége.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy jelen esetben olyan problémával állunk szemben, amely szorosan összefügg a gazdaság globalizációjával. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy ma már az egész világot behálózzák az árumozgások. Olyan vállalkozásokat kell elképzelnünk, amelyek rendkívüli költségnyomás alatt működnek, azaz beszállítóikat folyamatosan a költségek csökkentésére szorítják, és ezzel hozzájárulnak az árak csökkenéséhez. Ez nagyon nagy kockázattal jár, hiszen egy adott ponton a biztonság rovására mehet ez az igyekezet.

Emiatt mondjuk folyamatosan, hogy minél nemzetközibb és kiterjedtebb a beszállítói hálózat, annál nagyon a vállalkozások felelőssége annak biztosításában, hogy a meglévő szabályozást a beszállítói hálózat minden szintjén betartsák. Ez okozta a problémát az amerikai gyártó által előállított játékokon található ólomtartalmú festék esetében is. A festéket egy kínai beszállító biztosította, amelyet típusa alapján pedig nem szabadott volna szállítani. Az ügy valójában erről szól.

A vállalati felelősség elve meghatározó súllyal bír. A vállalkozás felelőssége, hogy termékeik megfeleljenek az aktuális európai szabályozásnak. A tagállamok felelőssége csak ezután következik. Az ő feladatuk a piacfelügyelet biztosítása. És végül következünk mi, európai jogszabályalkotók. A mi feladatunk annak biztosítása, hogy a szabályozás korszerű maradjon, és az esetleges kockázatok jóelőre felismerhetők legyenek, és bekerüljenek a szabályozásba.

A Bizottság ezért kezdte meg több mint két évvel ezelőtt a már meglévő, a játékok biztonságáról szóló irányelv alapos felülvizsgálatát. A játékok biztonságáról szóló irányelv az “új megközelítésmódot” követő direktívák közül az egyik legrégebbi. Világosan látszik, hogy az elmúlt húsz évben a játékok piacán drámai változások mentek végbe, így az új irányelv egész sor nemrégiben azonosított kockázatot és veszélyforrást igyekszik kezelni, nagyon szigorú szabályokkal biztosítva, hogy a veszélyeket kiszűrjük – így például a játékokban található vegyi anyagok esetében. Ezt az irányelvet még az év vége előtt a jogszabályalkotók eléé fogjuk terjeszteni.

Az év elején már Önök elé terjesztettünk egy olyan csomagot, amely a piacfelügyelet erősítését célzó intézkedések és a CE jelölés védelmének javítását célzó intézkedések egész csomagját foglalta magába. Ennek kapcsán hadd szóljak röviden a CE jelzésről. Ez a jel azt tanusítja, hogy a gyártó – akár európai, akár európai piacra termelő gyártóról van szó – teljeskörű garanciát vállal arra, hogy terméke a hatályos európai szabályozás által előírtaknak mindenben megfelel. Ez az, amit a gyártó a CE jelöléssel garantál. Ez jelenti a CE jelzés.

Egész sor esetben a gyártó nem kaphat engedélyt a CE jelzés használatára pusztán a saját nyilatkozata és az általa felmutatott bizonyítékok alapján. Minden ilyen esetben egy harmadik testületnek kell tanúsítványt kiadnia. Ezeket a szervezeteket megfelelésértékelő testületeknek nevezzük, és működésükön még sok szempontból lehetne javítani. Már beterjesztettük a megfelelő javaslatokat, amelyek önök, európai jogszabályalkotók számára elérhetőek.

A játékok kapcsán a Bizottságnak és önöknek, mint jogszabályalkotónak, egyaránt nagyon nehéz kérdésben kell most döntést hozna. Akarjuk-e bevezetni azt, hogy minden egyes játékról még piacra kerülése előtt egy harmadik testület állítson ki tanusítványt, vagy meghagyjuk a rendszert, amelyben a gyártók adnak garanciát a CE jelölés használatával, és ezzel felelősséget is vállalnak. Ehhez hozzátenném, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében a gyártóknak minden időpontban, minden vonatkozó irattal alátámasztve bizonyítani kell tudniuk, hogy jogszerűen használták a CE jelölést. Vagy egy harmadik utat választunk inkább, és meghatározzuk azokat a játékfajtákat, amelyekről a játékok biztonságáról szóló új irányelvben szerepelni fog, hogy harmadik testületnek kell majd tanústványt kiállítaniuk?

Nem akarom leplezni, hogy ez utóbbi megoldás nagyon rokonszenves a számomra. Erre felhoznék egy példát is: mit tehetünk a faforgácsot tartalmazó játékokkal? Ha ugyanis a gyerekek a szájukba veszik, a faforgács veszélyes anyag. Ezért garantálni kell, hogy ezek a játékelemek semmiképpen nem jelenthetnek a gyerekek számára fenyegetést. Ha nem akarjuk a gyerekektől elvenni Gameboy-aikat – és nem hiszem, hogy bárki erre készülne – a jelen helyzetben nem marad más lehetőség, mint kötelezővé tenni egy harmadik szervezet tanúsítványának megszerzését. A Bizottság ezeken a területeken hasonlóan gondolkodik, és reményeim szerint a délutáni, erről szóló vita során a Parlamentben felmerült gondolatokról is képet tudok majd alkotni.

Végezetül a gyártókhoz és a fogyasztóvédelemhez szeretnék hozzászólni. A termelőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a költségnyomás, bármekkora is legyen, nem menti fel őket a gyártási folyamat és a beszállítói útvonalak minden egyes elemének megvizsgálásától. Minél nemzetközibbé válik a termelés és a beszállítói hálózat, annál nagyobb a piacon szereplő vállalatok felelőssége.

Túl a fentieken, megjegyzem, hogy a fogyasztói szervezetek nagy jót tennének, ha sikerülne tudatosítaniuk, hogy az olcsó és a jó nem mindig ugyanaz. Ez nem csak biztonsági, de minőségi kérdés is, hiszen hányszor látthatták már – akár a karácsonyfa alatt kinyitott játékok esetében is – hogy a gyerek kinyitja, egyszer játszik vele, majd a játék el is romlik. Talán olcsó volt, de bizots nem volt jó minőségű! Az olcsó nem mindig azonos a jóval, de a biztonságossal sem. Ez megköveteli, hogy a fogyasztó felismerje, a termék ára közvetlenül összefügg annak minőségével és biztonságával. Az alacsony ár kultuszát – amely legalábbis némelyik tagállamban terjedőben van –, nos ezt a kérdést egyre aggasztóbbnak találom.

Befejezésül annyit mondanék, hogy az európai jog, bármit is mondjunk, ma jobb, mint amit a világ más részein találunk, ugyanakkor lehet fejleszteni, sőt, fejlesztjük is, és amikor játékokról van szó, minden minőségi elvárás közül a legszigorúbbakat kell alkalmazni, és mi ezeket is alkalmazzuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Meglena Kuneva, a Bizottság tagja. − Elnök asszony, megtiszteltetés és valódi öröm számomra, hogy Verheugen alelnök úrral együtt a Parlament előtt beszélhetek a veszélyes termékek és a termékbiztonság kérdéseiről. A Bizottságban, mint láthatják, teljes az egyetértés ennek a területnek a rendezésével kapcsolatban, és örömmel osztjuk meg álláspontunkat két, egymást kiegészítő nézőpontból is.

Nyitott társadalmunk és gazdaságunk az állampolgárok számára olyan választást tesz lehetővé, amelyet még egy generációval ezelőtt sem engedhettek volna meg maguknak, vagy egszerűen el sem tudtak volna képzelni. Ez komly előrelépés, de, ahogy az elmúlt hónapokban láthattuk, egy problémát is felvet. Itt természetesen a termékbiztonság kérdésére gondolok, különösen pedig a gyermekjátékokra. A polgároknak tudniuk kell, hogy biztonságukat megfelelő szabályok, éber és határozott hivatalok és felelős vállalkozások segítik.

A helyzet rövid ismertetését a jogszabályok és végrehajtásuk néhány szóban történő bemutatásával kezdem, mivel ez rendkívüli jelentősséggel bíró terület. Úgy vélem, a a fogyasztóvédelem jelenlegi jogszabályi keretei az EU-ban lényegüket tekintve megfelelőek, és tovább fognak erősödni az új megközelítésű irányelvekre vonatkozó bizottsági javaslatnak köszönhetően, amely előkészítés alatt áll. Különösen az általános termékbiztonságról szóló irányelvre gondolok itt, amely RAPEX-, azaz gyorstájékoztatási rendszere révén nagyon szilárd alapok létrehozása felé tett lépés. Már rendelkezünk a szükséges szabályozással ahhoz, hogy megfelelően tudjuk kezelni a kínai vagy egyéb eredetű veszélyes termékeket. A biztonságos termékekkel ellátott belső piaccal kapcsolatos legnagyobb kihívás az, hogy miként történjen a már létező jogi szabályozás hatékony végrehajtása, kikényszerítése. Ez a terület azonban, ha figyelmesen elolvassuk az irányelvet, a tagállamok kompetenciája. A tagállamok piacfelügyeleti szerveinek és vámhatóságainak a kötelessége, hogy a veszélyes termékeket kiszorítsák a piacról, megakadályozva odajutásukat, vagy akár visszahívva, kivonva őket. A tagállamoknak hatékony, arányos és valódi visszatartó erejű büntetéseket kell bevezetniük, és erre vonatatkozóan mondja ki az általános termékbiztonságról szóló irányelv 7. cikke, hogy ez bizony a tagállamok feladata.

A hatóságok által alkalmazott jogi szabályozás ugyanakkor természetesen csak a jogi és etikai kötelezettségeiket tiszteletben tartó vállalkozásokkal együtt működhet, ahogy azt Verheugen biztos úr is említette néhány perccel ezelőtt. A gyártók, importőrök és forgalmazók felelőssége, hogy csak biztonságos termékeket juttassanak a piacra, és amennyibben tudomásukra jut bármilyen, a fogyasztók biztonságát érintő kockázat, úgy megfelelő lépéseket foganatosítsanak.

Néhány szót szólnék egyes termékek közelmúltban történt visszahívásáról is, amelyeket természetesen kiemelten figyelünk. Ezeknek a közelmúltban történt, veszélyes termékeket érintő visszahívásoknak a kapcsán annyit mondanék, hogy a Bizottságot a hallgatás jobban aggasztaná, mint amikor történik valami, mivel a bizalom az átláthatóságnak köszönhetően erősödik. Ezért csak bátorítani tudom a nemzeti hatóságokat, hogy fokozzák piacfigyelő tevékenységüket, és tájékoztassák a Bizottságot a veszélyes termékekről. Azaz ne hallgassanak, se ezért, se azért, mondjuk mert nem akarnak az embereknek karácsony előtt gondot okozni, vagy mert csendben próbálják megoldani a problémát.

Természetesen vannak még nyitott kérdések. A piaci szereplők vajon elég gyorsan tájékoztatnak a felmerült problémákról, és elég erősek-e belső ellenőrzési rendszereik? Hogya biztosíthatjuk, hogy a piacfelügyeleti szervek korábban és hatékonyabban léphessenek fel, és a termék-visszahívásokat hatékonyabban tudják követni? De mindezek ellenére a közelmúltban történt visszahívások annyit megmutattak, hogy lehetséges és szükséges is javulást elérni a teljes beszállítói hálózatok kérdéseben, beleértve egyebek mellett a terméktervezést, a beszállítók felügyeletének végrehajtóit, gyártási folyamat ellenőrzését és az elkészült termékek tesztelését egyaránt.

Szólni szeretnék most a Kínához és az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyunkról is. A Bizottságban is kételyek élnek azzal kapcsolatban, hogy Kína vajon eleget tesz-e ezen a területen. A közelmúltban tett kínai látogatásom során a legfőbb üzenet, amelyet közvetíteni probáltam, az volt, hogy Európa sem ma, sem holnap nem hajlandó kompromisszumokra a fogyasztó biztonságával kapcsolatban. Ezt hangsúlyoztam, és sikerült is a kínai hatóságokat rávennem, hogy meghatározott célkitűzések mellett elkötelezzék megukat. A piac részéről nem merülhet fel olyan érv, amely versenyezhetne a termékbiztonság és az emberi élet biztonságának követelményével. Készen állok arra, hogy, amennyiben az ígéretek nem teljesülnek, kikényszerítsük ezek teljesítését. Októberre várom a kínai hatóságok jelentését, és minden, de minden lehetséges dolgot megteszek, hogy meggyőzzem őket: habozás nélkül lépéseket fogok tenni, ha ígéreteiket nem teljesítik.

A Kínával való konstruktív együttműködés máris hozott eredményeket: egyes nem elfogadható minőségű termékek exportengedélyét bevonták. Nézzék, négy napot töltöttem Kínában, és ezalatt a négy nap alatt a két legnagyobb játékgyártó engedélyei közül többet is megvontak. Ennek alapján Európa lényegesen kedvezőbb helyzetben van, mint a többi hasonló gondokkal küszködő fejlett ország. Mint tudják, az Egyesült Államok elnöke által létrehozott munkacsoport szeptember 16-án kiadott jelentésében olyan intézkedéséket javasolt, mint amelyeket Európában már meghoztunk a termékbiztonság javításának érdekében. Kapcsolatban állunk az amerikai fogyasztóvédelmi hatósággal és az érintett döntéshozókkal annak érdekében, hogy a kínai kormánynak szánt üzeneteink kölcsönösen erősítsék egymást. McCarthy asszonnyal, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság elnökével már beszéltem amerikai látogatásának eredményeiről. Jövő héten, amikor magam utazok az Egyesült Államokba, át fogom tekinteni az együttműködés lehetséges formáit. A cél az, hogy a kínaiaknak félreérthetetlen jelzést küldjünk. A megfelelő biztonságosság garantálása ugyanis nem alku tárgya valamely gazdasági térséggel épített kapcsolatokban, hanem a bármelyikre való bejutás elengedhetetlen feltétele.

Az általunk tervezett soronkövetkező lépések ismertetésével zárnám hozzászólásomat. A Bizottság feltett szándéka, hogy mindent megtegyen a karácsonyi idény során eladott játékok biztonságáért, a kellemetlen meglepetések elkerüléséért – és ezt a szándékunkat nagyon világossá tettük. Talán jó ötlet lenne egy karácsonyra szóló megegyezés a gyártókkal, importőrökkel, a fogyasztói szervezetekkel és az összes tagállam hatóságaival is, a szabályozás határozott végrehajtásának érdekében. A Bizottság rendszeresen tájékoztatni fogja a Parlamentet a fejleményekről, különös tekintettel a jelenlegi fogyasztóvédelmi mechanizmus gyengéit és előnyeit számba vevő belső ellenőrzési gyakorlat November közepére várt eredményeiről, valamint a soronkövetkező, november végi EU-Kína csúcs után. A jövő hónap elején, pontosabban harmadikán, a nemzeti szervek Brüsszelben találkozót tartanak, amelyen össze fogjuk vetni nézeteinket arról, hogy a biztonságra vonatkozó irányelvek végrehajtása egyes helyeken hogyan halad. A nagy játékgyártókkal, köztük a Mattel céggel is, már hosszú tárgyalásokat folytattunk, egyebek mellett az eljárásmódok megosztásáról. Ahogy arról nemrégiban a Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságot tájékoztattam, ez most nem az a pillanat, amikor reflexből, mérlegelés nélkül is cselekedhetünk. Verheugen alelnök úrral és más biztosokkal együtt gondoskodni fogunk a globális termékbiztonság felügyeletével kapcsolatban a közvéleményben felmerült aggályokat erősítő kérdésekre adandó szükséges, arányos és megfelelő válaszok megszületéséről.

Bár Verheugen biztos úr beszámolójában meglehetősen részletesen tárgyalta, hadd mondjak még annyit, hogy az úgynevezett új megközelítésű irányelv-csomag felülvizsgálata során az európai polgárok egészségének és biztonságának megőrzése érdekében meg kell őriznünk az általános termékbiztonságról szóló irányelv alapján létrehozott célzott és sikeres rendszert. Az év végén be fogjuk mutatni az első jelentést, amely az irányelv előírása szerint minden három évben esedékes, és ebből ki fog derülni, hogy a mechanizmus valóban hatékony, és a közösségvállalás, a szolidaritás és az arányosság elvein alapul. Az Önök idevágó nézeteiben egy percig sem kételkedve kérem, hogy helyezzék a biztonság elvét az elnagyolt szabályozáshoz vezető egyszerűsítés célja elé, és támogassák a Bizottság eredeti előterjesztésében foglalt rendelettervezetet.

Azt is tudnunk kell, hogy hasonló dolgok már történtek velünk. Ha visszaemlékezünk arra, hogy milyen kellemetlen piaci események kísérték az élelmiszerbiztonság szabályozását, jó intézményi összehasonlításra nyílik lehetőség, és megkísérelhetjük a termékbiztonság területén a lehető legjobb munkát végezni – ha már a globalizált világban szigetként úgysem létezhetünk. Felügyelnünk kell a folyamatokat, biztosítva arról az európai polgárokat, hogy a Közösség hatóságai mindenütt egyaránt éberek, és ezzel kiegészítik a tagállamok által tett erőfeszítéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Malcolm Harbour, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, egy japán – hangsúlyozom, japán, nem kínai – mondás szerint “minden probléma gyomrában kincset őrző hegy”.

Véleményem szerint a Mattellel kapcsolatban felmerült probléma rendkívüli módon ráírányította a figyelmet a Házban általunk és különösen a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságban dolgozó képviselőtársaim által végzett munka fontosságára, noha hagyományosan ezt a területet igencsak száraznak tartják, legyen szó akár termékszabályozásról, piaci felügyeletről vagy megfelelőségértékelésről. Nos, most már a közvélemény számára is világos, hogy miért fontos ez a munka, és remélem a jövőben is a figyelem homlokterében marad majd.

Szeretném a Bizottság két tagjának megköszönni, hogy eljöttek ma, egyben mindenekelőtt talán emlékeztetném őket arra, hogy olyan szóbeli kérdést kaptak, amelyet előre lehetett látni, és valóban ki is tértek a legtöbb kérdéses elemre – ezzel együtt szerintem mi már valamennyivel előttük járunk.

Holnap szavazásra kerül az állásfoglalás, amely széles összefüggéseiben tárgyalja a termékbiztonságot és különösen a játékok biztonságát, figyelembe véve a globális környezetet.

Egy sor ügyben mindkét biztoshoz szeretnék szólni. Örömmel nyugtázom, hogy Verheugen biztos úr megerősítette nekünk, hogy a játékokról szóló irányelv készül, és az év végére várható – ezt mi egy ideje már kértük. Az is pozitívum, hogy némi betekintést engedett az ennek kapcsán folyó gondolkodásba, de szívesen vennénk, ha többet is megosztana velünk ebből. Nem látjuk teljesen tisztán, hogy a biztos úr milyen irányt kíván venni. Úgy véljük, talán egyes területekre vonatkozó, eltérő szabványok lehetőségére utalt. Ezzel kapcsolatban óvatosságra inteném őt. Nem vagyok ugyanis teljességgel meggyőződve arról, hogy egy mikrochipet tartalmazó játék veszélyesebb mondjuk egy biciklinél, de ebben az ügyben hagyom a biztos urat tovább gondolkodni.

Hadd emeljem ki ezért csak azt a néhány kérdést, amelyet át szeretnénk tekinteni. Először is, a mai reggel nagy csalódása volt, hogy a Tanácstól senki sem jelent meg itt. Holott a termékek megfelelőségértékelésében az ő szerepük megkülönböztetett fontossággal bír.

Másodikként azt emelném ki, hogy egyetértek mindkét biztos arra vonatkozó értékelésével, hogy a beszállítói lánc felügyeletével kapcsolatos felelősség oroszlánrésze a termelőkre és a gyártókra háruljon, és ők végezzék a minőségellenőrzéseket, valamint biztosítsák, hogy az előálíltott termékek minősége egyenletesen magas legyen.

Végezetül hangot adnék véleményemnek, hogy a fogyasztókat több és jobb információ illeti meg. Nem tudom megérteni, miért vonakodunk ennyire attól, hogy közöljük a fogyasztókkal, hol készült valamely termék. A Tanács éppen egyes meghatározott területekre vonatkozó javaslaton ül. Úgy gondolom, hogy a játékiparnak nagyon komolyan neki kéne veselkednie egy komoly, saját maga által kifejlesztett és felügyelt játékbiztonsági norma kialakításának, hogy a fogyasztók a karácsonyra vásárolt játékokról majd biztosan tudhassák, azok valóban biztonságos, jó minőségű játékok.

 
  
MPphoto
 
 

  Evelyne Gebhardt, a PSE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, úgy vélem, hogy nekünk az Európai Unióban sikerült minden szempontból nagyon magas szintű termékbiztonsági szabványokat bevezetnünk. Egyetértek Verheugen úrral abban, hogy a 100%-os biztonságosságot sosem fogjuk elérni, mégis, Európában a lehető legmagasabb fokú biztonság elérését kell célként meghatároznunk, és ezt még nem sikerült elérni. Mielőtt ez a célkitűzés megvalósulhat, még sokat kell tennünk. A visszahívási akciók – és nemcsak a Mattelről van szó, más vállalkozások is hasonlóan cselekedtek az elmúlt hónapokban – megmutatták, hogy nagy szükség van olyan lépésekre az Európai Unióban, amelyek garantálják, hogy a termékbiztonság az Európai Unióban az elérhető legmagasabb szintre kerüljön.

Karácsony előtt három hónappal természetesen különösen figyelünk a játékokra, mivel ezeknek különösen biztonságosnak kell lenniük. A gyermekeink jelentik a jövőt, és biztonságukra ezért fokozottan kell ügyelni. Ezért különösen dühítő, hogy az Európai Bizottságnak ilyen sokáig tart a játékokról szóló irányelv átdolgozása. Remélem, valóban igaz, hogy az irányelv felülvizsgálata az év végére, vagy akár már az év vége előtt befejeződik, hogy aztán teljesen korszerűvé alakíthassuk. Aggodalmaim vannak azzal kapcsolatban is, hogy milyen javaslatok kerülnek előterjesztésre majd, mivel ebben a kérdésben máig nem lehet tisztán látni.

Egy további meglehetősen jelentős kérdés a kérdéses jogszabály végrehajtása. A Bizottság tagjai is kitértek erre, és ez valóban még egy nehéz ügy. Hétfőn lehetőségem nyílt egy minősítő intézetbe ellátogatni, körülnézni, és rákérdezni, hogy milyen problémákkal kell küzdeniük. Egy nagyon jól látható nehézség az volt, hogy a CE jelölés nem garantálja azt, amit megígér. Ezen változtatnunk kell, és ezért azt szeretnénk, hogy szülessenek további biztonsági jelölések, különösen a játékok esetében, hogy az ígért biztonság valóban elérhető legyen.

Nem elegendő, ha a már boltokban lévő termékeket vizsgálják, erre még ezt megelőzően sort kell keríteni. Az ellenőrzésnek korábban kell történnie, kötelező jelleggel bármikor, ha erre szükség van – márpedig a játékok esetében ez különösen indokolt.

Egy harmadik megjegyzés, amely egyben az utolsó is: a RAPEX rendszeren javítani kell. Ha megnézzük a statisztikákat, látható, hogy tagállamonként nagyon nagy különbségek mutatkoznak a területen kifejtett aktivitás szintjében. Azt hiszem, ennek kapcsán a tagállamokat fel kellene szólítani, javítsák és segítsék a rendszer működését, hogy szükség esetén a valóságban is sikerüljön visszahívni termékeket, vagy akár kitiltani őket a piacról.

 
  
MPphoto
 
 

  Toine Manders, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök asszony, megelégedésre ad okot, hogy két biztos is jelen van ma. Ez bizonyítja a Mattellel kapcsolatban felmerült probléma kezelése során tanúsított dinamikus fellépést. A szóban forgó probléma persze kettős természetű, és ezt mutatja, hogy egyfelől kínai vonatkozásaiban nem annyira jelentős, másfelől viszont még a Mattel is képes volt hibázni. Ahogy mondottam, a probléma tehát kettős természetű. Először is, ha szabad Clintont idéznem, a politikusoknak előbb gondolkodniuk kell, és csak utána cselekedni. Ezt Clinton elnök mondta egy tavalyi választási gyűlésen, amelynek során azt is hozzátette, hogy nem szabad egyből idegesnek lenni, ha egy tyúkszemünkre lépnek, ahogy ez a játékok esetében is történt. Ennek kapcsán én magam is bűnös vagyok. Ha történik valami, mi politikusok idegesek leszünk, és azonnal szigorúbb intézkedéseket és szigorúbb szabályozást kívánunk. Ám meggyőződésem szerint először gondolkodnunk kell, és csak ezután cselekedni. Szerencsére állásfoglalásunk esetében ezt pontosan így csináltuk.

Ezek után rátérnék a második megjegyzésre, nevezetesen arra, hogy a Mattel-ügynek van pozitív következménye is. Arra gondolok, hogy így kifejezetten a CE jelölés fontosságával is foglalkozni fogunk, egy olyan jelzéssel tehát, amely a biztonságosságot igazolja, valamint azzal a kérdéssel, hogy hogyan javíthatnánk a jelzés szabályozásán.

Teljes mértékben egyetértek Verheugen biztos úrral abban, hogy a 100%-os biztonságosságot és biztonságot soha nem érhetjük el. De – és ebben már Gebhardt asszonyhoz csatlakozom – mégis törekednünk kell a 100%-os biztonságra. Ha egy terméken a CE jelzés szerepel, úgy ez 100%-os felelősségvállalást tanúsít, amely a fogyasztó számára különös jelentőséggel bír. Hiszen a jelzés láttán a fogyasztó tudja, hogy ha a megvásárolt termékkel kapcsolatban probléma merül fel, úgy lehetősége lesz a gyártóhoz vagy az importőrhöz fordulni.

Az állásfoglalás, elnök asszony, amelyről holnap szavazni fogunk, ennek a kérdésnek a szempontjából különösen releváns. Úgy érzem, hogy sikerült kiváló állásfoglalást előkészítenünk, azonban ennek alkalmazása még fejlődhetne – ebben teljes mértékben egyetértek Kuneva biztos asszonnyal, aki szerint nem több jogszabályra van szükség, hanem a létező szabályozást kell hatékonyabban alkalmazni. Nem bízhatjuk egyes tagállamokra, hogy harmadik országokban folytassanak ellenőrzéseket. Összehangolt európai megközelítésre van szükség, valamint a tagállamokkal való együttműködésre, ha el akarjuk érni ezt a célt, és remélem, hogy a Bizottság ennek érdekében erőfeszítéseket fog tenni.

Továbbá ki szeretnék térni arra, Elnök Asszony, hogy a fogyasztók számára világossá kell tenni, hogy milyen jelölések léteznek. A CE jelölés már létezik, és az állásfoglalásban indítványozzuk egy, a játékok biztonságosságát tanúsító jelölés bevezetését, amely minimálisan a ma létező nemzeti jelöléseket váltaná fel. A célunk nem az, hogy egész rendszere jöjjön létre a jelzéseknek, hogy aztán a fogyasztó a fától ne lássa az erdőt, azaz elveszítse képességét, hogy megfontolt döntést hozzon – ezzel véleményem szerint túllőnénk a célon. A dolgoknak világosabbá kell válniuk, a szabályozást egyszerre kell összevonni és fejleszteni. Véleményem szerint ez elsődleges jelentőséggel bír. Ezért azt remélem, hogy sikerülhet a jelzéseket önkéntes alapon bevezetnünk, a piac kikényszerítő képességére hagyatkozva. Ha kötelező előírásokat hozunk, úgy nekünk magunknak kell egy hatóság révén a felügyeletet biztosítanunk, és úgy vélem, hogy a piac, a fogyasztó mindenekelőtt a biztonságot és a világos jelzést választja majd. Ha ez történne, képviselőcsoportom és én magam is elégedettek lennénk a fejleményekkel. Várjuk tehát a játékokról szóló irányelv felülvizsgálatának eredményét, amelyről már esett szó.

 
  
MPphoto
 
 

  Hiltrud Breyer, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. (DE) Elnök asszony, az ellenőrzések és az új jelölések erdeje teljes mértékben megkerüli a probléma gyökerét! Persze, az ellenőrzések hasznosak, a jogszabályok még hasznosabbak! Nem kell több ál-biztonság, se több politika ál-cselekvés csak azért, hogy történjen valami. Jobb jogszabályok és jobb szabványok kellenek. A gyerekjátékok még mindig nem teljesen CMR-mentesek, azaz rákkeltő, mutagén vagy reprotoxikus anyagokat tartalmazhatnak. A játékoknak nem szabadna mérgező gyermek-csapdának lenniük! A méreg nem való a gyerek kezébe, még a legkisebb mennyiségben sem.

Verheugen úr, elfogadhatatlannak tartom, ahogy felmenti magát a saját hibája alól, a gyártókat és a fogyasztókat feddve meg. Tudjuk, hogy a jogszabályi alap, a játékokról szóló irányelv nem védi a gyermekeket a toxikus játékoktól – és évek óta ez a helyzet. A Bizottság is tudja ezt. Saját 2004-es jelentésében is utánanézhet, már akkor komoly pofont kellett zsebretennie. Feketén-fehéren szerepel benne, hogy a játékokról szóló irányelv kudarcot vallott. 2001 óta küldünk emlékeztetőket az irányelv felülvizsgálatát sürgetve, ám ezek csak az íróasztalfiókig jutottak el. Nem igaz, hogy az ólom a játékokban nem fordulhat elő. Az ólom mint olyan nem szerepel tiltott anyagként a játékokról szóló irányelvben! És azt vajon meg tudja magyarázni a Bizottság, hogy miért nem kezdeményezett még egyetlen termékvisszahívási eljárást sem, és miért a játékgyártók önkéntes visszahívási akciójára került sor végül?

Ezért aztán nem szabadna a fogyasztót még tovább azzal hitegetnünk, hogy a probléma ellenőrzésünk alatt áll. Jobb védelemre van szükség. Ez pedig nem jelenthet mást, mint az alapok megváltoztatását, és a hiányzó szabványok világos jogszabályokkal és tiltásokkal történő pótlását. Abszurdnak tartom, hogy rákkeltő anyagok kerülhetnek gyermekek kezébe. A jobb ellenőrzés ebben a kérdésben nem fog minket egy jottányit sem előrébb vinni. Nem másra van most szükség, mint a jogszabályok megszigorítására, és aztán jobb ellenőrzési rendszer működtetésére. Nem szabad hagynunk, hogy gyermekeink a játék során mérgezzék magukat!

 
  
MPphoto
 
 

  Eva-Britt Svensson, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (SV) Elnök asszony, a játékvisszahívások körül kialakult vitában gyakran elhangzott, hogy a veszélyes játékok piacra kerüléséért a felelősség a gyártó országé, azaz ebben az esetben Kínáé. Sajnálom, hogy a vita nem emelte ki jobban a termelésüket Kínába telepítő vállalkozások felelősségét – ez jelen esetben a Mattelt jelenti. Nem akarok egy céget kiválasztani, hiszen sok vállalkozás telepíti külföldre a termelést. Ezt az árak alacsonyan tartása érdekében teszik. A hasznukat akarják növelni.

Mégis, sokkal többet kell beszélnünk ezeknek a vállalatoknak a felelősségéről. Az a céljuk, hogy a költségeiket minimalizálják, és sem a fogyasztó, sem a veszélyes termékekkel dolgozó munkavállalók biztonságáért nem vállalják a felelősséget. Az ilyen vállalatokra nyomást kell gyakorolnunk, hogy megértsék, fogyasztóként biztonságos termékeket követelünk, amelyekben meg tudunk bízni. Azt is követeljük, hogy a termékek gyártása tisztességes munkakörülmények között történjen, nem fenyegetve a munkavállalók egészségét és biztonságát.

Különösen tragikus, amikor veszélyes termékek gyermekeknek ártanak. Nem lehet kérdés, hogy össze kell fognunk ennek megszüntetéséért.

 
  
MPphoto
 
 

  Bastiaan Belder, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök asszony, az Európai Unió és Kína fontos kereskedelmi partnerei egymásnak. Ez azt jelenti, hogy Kína felelősségre vonható az ideszállított termékek minőségével kapcsolatban. Az Európai Unió nem fogadhatja el, hogy a ruházat vagy a játék ne legyen biztonságos. Az Uniónak nem szabad megengednie, hogy kínai gazdasági érdekei fontosabbnak bizonyuljanak az európai fogyasztó érdekeinél. Ez a vita is azt illusztrálja, hogy az európai fogyasztó nem csak alacsony árakból profitálhat, hanem abból is, ha minőséget és biztonságos terméket kap – ahogy erre Verheugen biztos úr is utalt. Ez különösen igaz, amikor a gyermekek biztonságáról van szó.

Ebben a vitában nemcsak az importőrre szeretnék koncentrálni, a kínai gyártókról is feltétlenül szót ejtenék. A biztonság nemcsak akkor válik kérdéssé, amikor a termékek megérkeznek Európába. A biztonságosságra való törekvésnek már az előállítási folyamat lehető legkorábbi szakaszában alapelvként kell működnie. A biztonságosság nem luxus vagy valamilyen rendelhető extra, sem itt, sem Kínában. Felszólítom a Tanácsot és a Bizottságot, hogy ezt az üzenetet világos és határozott formában juttassa el kínai kereskedelmi partnereinkhez. Különösen Kuneva biztos asszony szavai alapján úgy vélem, hogy ez meg is fog történni, és ezért kitartást kívánok neki ehhez a feladathoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli, az ITS képviselőcsoport nevében. (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, Kína tisztában volt és ma is tisztában van számos terméke veszélyességével – és nemcsak a játékokra gondolok. Kína sokszor biztosított minkat arról, hogy exportjának nagyobb része megfelel az európai szabványoknak, ám a fogyasztók kevéssé bíznak a kínai termékekben.

A veszélyes termékekről szóló 2006-os bizottsági jelentés a veszélyes szabályszegések növekedését állapítja meg, az érintett termékek elsősorban játékok, hajszárítók és öngyújtók. A játékok esetében tapasztalható a legtöbb szabályellenesség, és Kína az a származási ország, amelyhez a szabálytalanságok leginkább köthetőek. Kuneva biztos asszony arra figyelmeztetett, hogy ha Kína nem reagál az EU követeléseire,a következő lépés egyes kínai termékek behozatalának tilalma lesz.

Véleményem szerint meg kellene erősíteni a vámvizsgálatokat, mivel az EU-nak nemcsak a vásárlókat kellene védenie, nem is csak saját iparát, nem elegendő a szabadversenyt támogatnia a piacrajutás esélyegyenlőségének biztosítása révén sem – társadalmi és környezetvédelmi megfontolásokból kellene fellépnie a kínai ipar felettébb bizonytalan termékeivel szemben.

Nemcsak a termék elkészülte utáni minőségét kell ellenőriznünk, hanem a származási hely világos feltüntetésére és ellenőrzésére is ügyelni kell, mielőtt a kínai termékeknek a belső piacon történő értékesítését engedélyezzük. Hasonlóképpen ügyelnünk kell a termékek előállítási helyén érvényesülő biztonsági szabványokra és feltételekre – ha ugyanis ezt nem tesszük meg, bűnrészesek leszünk a környezeti katasztrófákban, a társadalmi kizsákmányolásban és a kínai ipar tisztességtelen versenymagatartásában.

 
  
MPphoto
 
 

  Jim Allister (NI). – Elnök asszony, kétségtelenül helyénvaló, hogy a Mattelnek ezeket a veszélyes játékokat vissza kellett hívnia. Ám egy sor idevágó kérdés merül fel az ügyben.

Először is, minden fogyasztóvédelmi szabályozásunk ellenére nem az EU vagy valamelyik ügynöksége figyelt fel a veszélyre, hanem a gyártó amerikai anyacége. Nem mond ez el nekünk valamit a védelmünk hatékonyságáról és megbízhatóságáról is?

Másodszor, saját hazai iparunkra minden területen szigorú szabványokat és elvárásokat erőltetünk, legyen szó akár egészségvédelemről, akár szén-dioxid kibocsátásról. Ugyanakkor szélesre tárjuk az ajtót a kínai termékek előtt, amelyek tragikus munkahelyi körülmények között keletkeznek, messze nem teljesítik a saját gyárainkkal szemben támasztott elvárásokat, és olyan üzemekből származnak, amelyek úgy öntik magukból a szennyező gázokat, mintha a holnappal sosem kellene gondolni. Így aztán nem meglepő, hogy rengeteg termék gyártása a Távol-Keletre vándorolt tőlünk! Ha büntetéssel felérő szabályozással nem tizedeltük volna meg saját iparunkat, akkor most talán nem függnénk ennyire Kínától és a bóvlijaitól.

 
  
MPphoto
 
 

  Marianne Thyssen (PPE-DE).(NL) Elnök asszony, egy játékgyártónak a közelmúltban történt visszahívási akciója úgy hatott, mintha meghúzták volna a vészharangot, és ez teljes joggal történt így. Most rajtunk áll, hogy a problémával racionálisan és megfontoltan szembenézzünk. Ha számos, a fogyasztóvédelem magas színvonalának elérésére áldozott év után, amely erőfeszítések természetesen a termékbiztonságra is kiterjedtek, még mindig olyan helyzetekbe ütközünk néha, amikor nem szabványos termékek kerülnek le a gyártósorról, majd importálják őket, és a piacon is felbukkannak – nos, akkor a helyzet nyilván nem ideális. Ám ennek ellenére az európai polgárok bízhatnak abban, hogy továbbra is megteszünk mindent az ilyen helyzetek megakadályozása érdekében.

A vita ürügyéül szolgáló esetben az érintett termékek kínai eredetű játékok. Ennek ellenére amellett érvelnék, hogy ne korlátozzuk magunkat ennek tárgyalására, tehát arra, hogy Kína a származási ország, mivel nem biztonságos termékek más országokból is érkeznek a piacra. Néha pedig egyenesen nálunk gyártják őket. Jobb hatékony megállapodásokat kötni, mint protekcionista kampányokba fogni. És nem szabad kizárólag a játékokra figyelnünk, noha négy hibásként azonosított termékből egy valóban játék. Azt kell biztosítanunk, hogy a termékbiztonság általánosságban érvényesüljön. Nem új megközelítésre van szükség, hanem inkább a létező rendszer hiányosságainak kijavítására. Erre törekszünk az árucikkekről szóló belső piaci intézkedéscsomaggal. Szeretném mindenki számára világossá tenni, hogy a javaslatokat a belső piac hatékonyabb működésének elősegítése motiválta. Ezekben a javaslatokban a fogyasztók védelmét mindig kiemelt célként szerepeltetjük, és úgy tűnik, hogy most valóban így is lesz majd. A belső piac és a fogyasztóvédelem ezért nem ellentétes prioritások, hanem teljességgel összeegyeztethetőek, és nekünk is ennek a felismerésnek a nyomán kell továbbhaladnunk.

Mindössze egy kérdésem van a Bizottsághoz, elnök asszony: közös állásfoglalásunkban annak kivizsgálását kérjük, hogy a CE jelölés mellett rendelkezésre áll-e egy önkéntes biztonsági jelölés is. A biztos úrtól és a biztos asszonytól erre a kérdésre szeretnék választ kapni.

 
  
MPphoto
 
 

  Erika Mann (PSE).(DE) Elnök asszony, azzal ütöttem el az időt, hogy a „játékok” és a „Kína” kifejezésekre kerestem rá az interneten. Azt ajánlom, önök is tegyék ezt. Meg fogják kapni az exportőrök teljes listáját, a beszállítókkal és a gyártókkal együtt, és látni fogják, mi mindent lehet ott vásárolni. A Kínából származó játékok nyolcvan százaléka hozzánk kerül, a Bizottság internetes oldalán meglátják, és azt is, hogy a szám fordítva is igaz: az európai játékpiac 80%-át kínai eredetű termékek teszik ki. Ha a két adatot egyszerre mérlegeljük, el tudják képzelni, milyen nagyságrendekről van itt szó.

Természetesen azt is látniuk kell, hogy egyfelől a nemzetközi környezetet a világgazdaság egyre sűrűbb hálózatai határozzák meg, és az európai ipar, ahogy sok munkahely is, Kínából érkező beszállításoktól függ. Másfelől azt is ki kell mondani, hogy az iparnak ez a fajta hálózatosodása csak a bizalom megléte esetén működik. A bizalom olyan forrásból fakad, amelyet ápolni is kell.

A bizalom akkor nő, ha tisztességes verseny folyik. A tisztességes verseny akkor érhető el, ha a kínaiak garanciákat vállalnak, a gyártók és a beszállítók is, hogy képesek arra, rendelkeznek a szaktudással ahhoz, hogy a termékeik európai exportjához szükséges minden szükséges ellenőrzést lebonyolítsanak, az európai piac szabályainak megfelelően.

A bizalom azonban csak akkor nő és a méltányos verseny csak akkor alakul ki, ha a gyártók, és ebben az esetben a kínai kormány, garantálják, hogy a nálunk érvényesülő környezetvédelni, társadalmi és munkavállalói normák hasonló szinten majd fokozatosan Kínában is bevezetésre kerülnek – hiszen egyébként tisztességtelenek lennének a versenyfeltételek.

A tisztességtelen verseny mindig kihat egy állam ellenőrzés-végrehajtó képességére is. Ez jól látható, hiszen minden adat azt bizonyítja, hogy a veszélyes kínai játékokkal kapcsolatos legtöbb probléma nem feltétlenül a nagy márkanevek tulajdonosaival kapcsolatban merül fel, hanem azokkal, akiknek a beszállítói lánca felettébb kétes minőségű. A kínaiaknak ezért jelentős mértékben fejleszteniük kell ellenőrzési és nyomonkövetési eszközeiket.

Tisztelt biztos úr, biztos asszony, nekünk is rendet kell tennünk a saját házunk táján, és még sok a rendetlenség Európában. Nem szeretném megismételni képviselőtársaim megfigyeléseit, ehelyett inkább a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot érintő kérdésekre hívnám fel a figyelmet, különösen az európai importőrök arra vonatkozó felelősségére, hogy határellenőrzést vezessenek be, továbbá a legális termékvisszahívási akciók szükségességére, valamint a behozatali tilalom vagy korlátozás elrendelésének indokairól és feltételeiről való gondolkodás szükségességére. Nemsokára nehézségekkel fogunk farkasszemet nézni, legalábbis néhány ágazatban, így a textiliparban, mivel a jelenleg működő biztosítékok le fognak járni. Akkor pedig további gondjaink lesznek legalábbis ebben az ágazatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Frédérique Ries (ALDE). (FR) Elnök asszony, mit tanulhatunk a Mattel-ügyből? Tennék egy rövid megjegyzést, ami kissé messze visz a témától, ám nagyon nagy jelentőségű, ahogy mások már kiemelték. Ha ez kereskedelmi szappanopera jó véget ér majd, az részben a vállalatvezetés felelősségtudatának lesz köszönhető, akik meghozták a szükséges döntést, és tömeges visszahívást rendeltek el, hatékonyan kommunikálva üzenetüket.

Másodsorban gratulálni szeretnék Kuneva biztos asszonynak, aki valóra váltotta reményeinket azzal, hogy a RAPEX hatékony kihasználására szólított fel, még ha a rendszert természetesen lehet is tovább finomítani, valamint határozott üzenetet küldött a kínai hatóságoknak.

Harmadsorban csalódottságomnak szeretnék hangot adni. A valóságban a Mattel-ügy egy szinte előre látható bukás története: ami megbukott vele nem más, mint a CE jelölést hordozó termékek megfigyelése az Európai Unióban. Most éppen játékokról van szó, de a dilemma nemcsak ezt a termékcsoportot érinti. 2004-ben a termékek ökodizájnjáról szóló irányelv vitájában én és más ma reggel jelen lévő kollégáim – látom Karin Scheelét, Peter Liesét, Claude Turmes-t – már kifogásoltuk, hogy más veszélyes termékek is találhatóak az európai piacon, melyek a CE jelölést hordozzák.

Közös állásfoglalásunk érdekes lehetőségeket vet fel: a létező irányelvek módosítását, intenzívebb együttműködést – a jelen esetben Kínával –, valamint a vámhatóságoknak és a nemzeti felügyeleti szerveknek juttatott források növelését. Ezt a lényeges kérdést ma a biztos úr és a biztos asszony egyaránt nyomatékosította. Jó lett volna, ha ma reggel a Tanácsot is képviseli valaki, szükség lett volna a jelenlétükre.

Befejezésül annyit mondanék, hogy ha Európa a fogyasztók és egészségük védelmére törekszik, akkor a csalókat meg kell találni és el kell ítélni, ahogy ez a múltban már megtörtént, de emellett meg kell tiltani a veszélyes anyagokat tartalmazó fogyasztási cikkeket is, legyen szó akár CMR anyagokról, akár hormonháztartást befolyásoló anyagokról.

 
  
  

ELNÖKÖL: BIELAN ÚR
Alelnök

 
  
MPphoto
 
 

  Heide Rühle (Verts/ALE).(DE) Elnök úr, örömmel tölt el, hogy a Bizottság ekkora jelentőséget tulajdonít a mai napirend ezen témájának. Az a tény, hogy két biztos is felszólalt, tisztán mutatja, hogy végül a Bizottság is megértette, hogy lépnünk kell ezen a területen. Ugyanakkor maradnak kételyek azokkal a nyilatkozatokkal kapcsolatban, amelyek elsődlegesen a tagállamok és a gyártók felelősségére hivatkoznak. Természetesen a tagállamok felelőssége nagy, ráadásul a piacfelügyelet az utóbbi években több tagállamban is háttérbe szorult. A globalizáció kihívásaira ez rossz válasz. Ugyanakkor önmagában véve mindez nem lenne elegendő.

Szükség van a játékok biztonságáról szóló irányelv sürgős felülvizsgálatára. Ha arra gondolunk, hogy 2006 novembere óta ez a negyedik visszahívási kampány, több kérdés is felmerül, például az, hogy valójában ki követi nyomon ezeket a forgalomból való visszahívást célzó akciókat? Milyen szankciók alkalmazandóak az egyes tagállamokban, és melyek az importőrök és a gyártók felelősségre vonását biztosító jogszabályok? Nagy szükség van a játékok biztonságáról szóló irányelv felülvizsgálatára úgy, hogy az valóban megfeleljen az új kihívásoknak Az irányelv ezekre az új kihívásokra jelenleg nem ad választ.

Olyan témákat kell megtárgyalnunk, mint a közös fellépést szabályozó jog kérdése. Verheugen úr, ön helyesen mutatott rá arra a tényre, hogy a fogyasztók számára világossá kell tennünk, hogy a minőség is fontos, és hogy az áraknak és a minőségnek ezt tükröznie kell. Ugyanakkor természetesen kérdem magamtól, hogy a fogyasztóknak miért nincs már kézenfekvő lehetősége arra, például egy a közös fellépést szabályozó európai jogszabály keretein belül, hogy kiköveteljék, hogy valami megváltozzon a költségek tekintetében is?

Mélyebbre szeretnék ásni a CE-jelölés tárgyában is. Ezt a témát széltében-hosszában megvitattuk, és tisztában vagyunk a CE-jelölés gyengeségeivel és korlátaival. Véleményem szerint helytelen azt sugallni a fogyasztóknak, hogy a CE-jelölés egyértelmű jele annak, hogy a termék biztonságos. A CE-jelölés elsősorban egy nyilatkozat arról, hogy ez a jelölés megfelel az európai irányelvek követelményeinek. Ez vonatkozhat a termék bizonyos részeire, a termék egészére, de a termék biztonságosságáról összességében nem fed fel semmit. Ez egy olyan hiba, amelyet haladéktalanul el kell távolítanunk a játékok biztonságára vonatkozó irányelvből.

 
  
MPphoto
 
 

  Kyriacos Triantaphyllides (GUE/NGL). – (EL) Elnök úr, az Európai Unióba importált játékok 65%-a Kínában készül. Augusztusban az Egyesült Államokban egy meghatározott játékgyártó megközelítőleg 18 millió kínai készítésű játékot hívott vissza a forgalomból világszerte.

A problémát a játékokhoz felhasznált festék magas ólomtartalma jelenti. Ez azt a komoly kérdést veti fel, hogy milyen jövőt szeretnénk a gyerekeinknek. A gyártási költségek visszaszorításáért folytatott küzdelemben a multinacionális cégek figyelmen kívül hagyják a közegészségre rótt költségeket.

Kuneva biztos asszony úgy nyilatkozott, hogy szándékában áll felülvizsgálni a játékokra vonatkozó szabályozást. Szeretnék neki gratulálni ehhez a kezdeményezéshez, ugyanakkor sajnálatos tény, hogy a Bizottságnak megint azután kell bezárnia az ajtót, hogy a ló már kiszaladt, ahelyett, hogy az ilyen szerencsétlen incidenseket megelőznék.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (ITS).(DE) Elnök úr, amikor a csecsemők előkéiben, a gyermekek ruháiban és játékaiban található mérgező anyagokról vagy akár az öngyulladó szárazelemekről hallunk, egyértelművé válik, hogy az ellenőrző rendszerünk nem működik megfelelően. Majdnem minden európai gyártó legalább a termékei egy részét Kínában, vagy más, alacsony költségű országban állíttatja elő, ahol olcsóbb termékeket használnak annak érdekében, hogy az emelkedő nyersanyagárak és fizetések ellenére több nyereséget termeljenek. Természetesen az importőrök felelőssége, hogy biztosítsák a jogszabályoknak való megfelelést, ami ezért az általuk alkalmazott szabványokon és ellenőrzési mechanizmusokon múlik.

Veszélyes mentalitásbeli problémával nézünk szembe, amikor a felelősség néhány szóval a gyártókra terelődik, a gyártók pedig inkább bírságot fizetnek, minthogy visszahívási kampányokat kezdeményezzenek. Véleményem szerint ez az a pont, ahol az EU-nak el kell kezdenie a beavatkozást, esetleg a bírságok növelésével, hogy azok nagyobb büntetést jelentsenek, ha a cégek nem adnak tájékoztatást haladéktalanul és a termékeket nem hívják vissza. Mindemellett véleményem szerint a CE-jelölésnek többet kell jelentenie az iparág puszta önszabályozásánál.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Sturdy (PPE-DE). – Elnök úr, globális piacgazdaságban élünk és dolgozunk, és ezért nem számíthatunk olyan jogi szabályozás megalkotására, amely ebbe beleavatkozik. Kuneva biztos asszony, nincs hozzáfűznivalóm az Ön által elmondottakhoz. Mindennel, amit mondott, teljes mértékben egyetértek – gratulálok; csak gondoskodjon is arról, hogy mindez végrehajtásra kerüljön.

Ami Verheugen biztos urat illeti, sajnálattal kell közölnöm, hogy a felelősség-áthárítás valahol megáll, és ugyan teljes mértékben rendben van az, hogy a Bizottság folyamatosan a tagállamokra hárítja a felelősséget, hát persze, de valójában végre kell hajtania azt a jogszabályt, amit ez a Parlament elfogadott. Ennél fogva úgy hiszem, hogy az ön szervezeti egységének a feladata annak biztosítása, hogy az Európai Unióba érkező termékek legalább annyira biztonságosak legyenek, mint azok, amelyeket az Európai Unióban állítunk elő. Breyer asszonynak, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság tagjának válaszolva, aki nagyon is helyénvalóan nyilatkozott a jogszabályalkotásról: nincs túl sok értelme az Európai Unióban jogszabályt alkotni, ha mindössze annyit teszünk utána, hogy importálni kezdjük azokat a termékeket, amelyek nem felelnek meg azoknak a szabványoknak, amelyeket az Európai Unióban alkalmazunk. Például jogszabályt alkottunk a barométerekre nézve. Hány gyerek eszik barométert? És mégis, leállítottuk a barometer-gyártást. Körülbelül 10 perce leállítottuk a cukorgyártást Európában, és azt mondjuk, hogy támogatnunk kell a Tate&Lyle céget, amely importálja azt. Olyan dolgok jönnek Európába, mint a ragadós száj- és körömfájás, vagy a kéknyelv betegség, mert globális piacgazdaságban élünk, és mégsem kényszerítjük ki a jogszabályokat belépés pillanatában a termékek biztonságosságának garantálása érdekében.

Valóban globális piacgazdaságban élünk és a legutolsó dolog, amit látni szeretnék, az protekcionista jogi szabályozás. El kell fogadnunk azt a tényt, hogy a termékek a világ többi részéből is érkezni fognak, de ezeknek ugyanolyan szabványokat kell követniük. Szeretném biztosítani a választópolgáraim biztonságát – és az engem megválasztók gyerekeiét, unokáiét – hogy amikor a karácsonyi ajándéknak szánt játékaikat vásárolják, biztosítva és garantálva legyen, hogy nem fognak meghalni valami ólomfesték miatt.

Egy utolsó gondolattal szeretnék zárni. Gazdálkodóként a saját szememmel láttam az a szarvasmarhák által lenyalt ólomfesték hatásait, ami nagyon lassú és undok módon öli meg őket, és ez évek óta probléma. Biztosítsa és garantálja, biztos úr, hogy az én és a választóim gyerekei és unokái biztonságban vannak.

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Hedh (PSE).(SV) Elnök úr, kisgyermekes szülőként ezt az ügyet magam is nagyon fontosnak találom. Hogy őszinte legyek, amikor a gyerekeimnek játékokat vásárolok, nem mindig gondolom át, hogy milyen vegyi anyagokat tartalmazhat, vagy milyen biztonsági szabványoknak felel meg az a játék. Mondanom sem kell, hogy számomra egyértelmű, hogy azok a játékok, amiket Svédországban, Brüsszelben vagy Strasbourg-ban vásárolok, biztonságosak. Talán azt gondolják most, hogy naív vagyok, de ezzel nem vagyok egyedül. Amikor három hete nekiestem a lányom játékosdobozának, és egy-két dolgot kivettem belőle, megkérdeztem néhány szomszédomat az utcában, hogy mit gondolnak erről, amikor játékokat vesznek. Mindannyian azt válaszolták, hogy amíg az egyes cikkeket játékboltokban árulják, és CE-jelöléssel vannak ellátva, bizalommal vannak.

A fogyasztóinkat tehát így hamis biztonságérzetbe ringatjuk. A mi felelősségünk most, hogy biztosítsuk, ez a biztonságérzet nem lesz többé hamis. Ezért a Bizottsághoz fordulok, hogy vizsgálja felül a játékok biztonságáról szóló irányelvet olyan gyorsan, amennyire csak lehet. Mi lehet fontosabb a gyermekeinknél? Többek között biztosítanunk kell, hogy a játékok ne tartalmazzanak karcinogéneket. Be kell tiltanunk minden karcinogén és más mérgező anyagot. Az ilyen anyagok közül sok felgyülemlik a szervezetben. Az ennek kitett gyerekek egész életükben a testükben fogják hordozni ezeket az anyagokat. Ezt a felelősséget nem hagyhatjuk a szülőkre. Nincs meg a kellő szakértelmünk. Ki venne olyan játékot, amiről tudja, hogy karcinogéneket tartalmaz?

Módosítanunk kell és erősebbé kell tennünk a CE jelölési rendszert. A fogyasztók ma azt hiszik, hogy a CE-jelölés azt jelenti, hogy a termék biztonságos, azonban ahhoz, hogy tényleg ez legyen a helyzet, jól kiépített piacfigyelő rendszerrel és egységes tesztelési rendszerrel kell rendelkeznünk. Továbbá azt is biztosítanunk kell, hogy a nem biztonságos termékeket forgalmazó kiskereskedők és beszállítóik teljes felelősséggel tartozzanak. Üdvözlöm a RAPEX rendszer felülvizsgálatát is. A svéd fogyasztóvédelmi tanácsadókkal folytatott egyeztetést követően megértettem, hogy ez egy nagyon fontos eszköz, amit rutinszerűen alkalmaznak. Ugyanakkor ez mindaddig nem lehet teljes, amíg minden EU ország nem kezdi el ezt a rendszert teljes mértékben használni és ebben teljes mértékben közreműködni.

Végül szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy a fogyasztóinknak elsőbbséget kell élveznie, mivel biztonságban lévő és nyugodt fogyasztók nélkül nem fog virágozni a belső piac.

 
  
MPphoto
 
 

  Danutė Budreikaitė (ALDE). – (LT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a belső piac létrehozásával az EU elsősorban és a lehető leghatékonyabban az áruk szabad áramlásának elvét ülteti át a gyakorlatba. Az EU az új megközelítésű irányelveket a fogyasztók védelme érdekében hajtja végre. A játékok biztonságára vonatkozó irányelv egy ezek közül. Az EU-n belüli gyártók felelősek az általuk előállított árukért. Az importőrök azonban felelősek-e az áruk biztonságáért?

Az európai és a globális játékpiacok helyzete nagyban különbözik. Csak tavaly augusztusban az amerikai játékgyártó Mattel majdnem 19 millió, Kínában előállított játékot hívott vissza. Az EU-ban is árulnak Mattel játékokat. 2006-ban az egészségre veszélyesnek ítélt termékek felét Kínában gyártották.

Ugyanazokat a biztonsági szabályokat kellene alkalmazni nemcsak az EU gyártóira, de azokra a nem az EU országaiban működő exportőrökre is, akik az EU belső piacán kívánják termékeiket értékesíteni. Úgy hiszem, hogy azok a gyártók, akik az EU-ból Kínába helyezik át a gyártást, sokat tehetnek ennek az ügynek az érdekében, de teljes felelősséget is kell vállalniuk. Nem használhatják ki az olcsó kínai munkaerőt csak úgy, hanem őszintének is kell lenniük a fogyasztóikkal – vagyis az országaik állampolgáraival.

Arra bátorítanám a Bizottságot, hogy amint csak lehet, vizsgálja felül a játékok biztonságára vonatkozó irányelvet, vezessen be egyértelmű játékbiztonsági kritériumokat és ellenőrző mechanizmusokat a CE-jelölés tekintetében, valamint védje meg gyermekeinket az EU piacára behozott veszélyes játékoktól.

Az intézmények által kiadott tanúsítványok kérdését illetően pedig úgy hiszem, minden gyártó és importőr kötelező érvénnyel veszítse el a gyártási tanúsítványát, ha az általuk piacra bocsátott áruk nem tekinthetők biztonságosnak, vagyis ha elvesztik a bizalmat.

 
  
MPphoto
 
 

  Carl Schlyter (Verts/ALE).(SV) Elnök úr, azért vásárolunk játékokat a gyermekeinknek, hogy szórakozzanak, és fejlődésük során ösztönzést kapjanak. A szülők kivétel nélkül elvárják a társadalomtól, hogy az megvédje a gyermekeket, ugyanakkor a jelenlegi jogi szabályozás lehetővé teszi, hogy mérgeg-bombákat adjunk gyermekeink kezébe. Verheugen úr azt állítja, hogy tilos ólomot használni a játékokhoz, de az igazság az, hogy a jog megengedi a napi 0.7 mikrogramnyi bevitelt. Ugyanakkor a jog az iparra hagyja azoknak a szabványoknak a meghatározását, amivel a biztonság elérhető, és ez az a pont, ahol a gyermekeink védelme megszűnik.

Az előírások szerint az 1985-ös toxicitási adatok elegendőek. A Bizottság saját szakértői is szeretnék ezt felfrissíteni. A szabvány szerint az egész napra számított mérgezőanyag-bevitel beszámítható a játékok javára. A szakértők szerint ez maximum 10%, ami tízszer szigorúbb követelményt jelentene. A szabvány azt feltételezi, hogy egyetlen gyermek sem nyel le 8 miligramnál több mérgező anyagot játékokból. A szakértők szerint ez abszurd. A szabvány szerint elegendő kategóriánként egyetlen játékot tesztelni, nem pedig minden terméket. A szakértők szerint ez is abszurd.

A Bizottság saját szakértői gondolják azt, hogy katasztrofális a védelem szintje, és ez csak a kezdet. Harmincnégy olyan aroma megengedett a játékok tekintetében, amelyek a kozmetikumokban tiltottak. Karcinogének, mutagének és reprotoxinok, amelyeket a kozmetikumokból kitiltottak, megengedettek a játékokban. Allergének szintén felhasználhatók a játékok előállításában. Erről a problémáról a Bizottság 10 éve tud. Jogi szabályozást akarunk, olyan jogszabályokkal, amelyek megvédik a gyermekeinket papíron és a valóságban is. A Parlament miért nem kapja meg a dokumentumokat, amikor a játékipar és a kormányok igen?

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Grossetête (PPE-DE). – (FR) Elnök úr, az Európában terjesztett és eladott játékok 65%-a Kínában készül, és a két biztosunk jelenléte is mutatja, hogy mennyire nagy jelentőséggel bír ez a probléma. Ez nem csak biztonsági, hanem egészségügyi kérdés is, ami a fogyasztók egy különleges csoportjára van hatással, akik a gyermekeink. Amikor nagyon fiatal gyermekek is érintettek, a probléma még súlyosabb.

Nem köthetünk kompromisszumot a biztonság kérdésében, különösen, amikor az érintett termékek kisgyermekek számára készülnek. Különösen aggódom amiatt, hogy a tagállamok nem végzik el a szükséges ellenőrzéseket.

Tudjuk, hogy sok, Kínában készített termék veszélyes, de ez nem csak a játékokra igaz, hanem a textíliákra és most már a járművekre is. Ezért mindez óriási problémát jelent, és az Európai Bizottságnak megfelelően kell foglalkoznia ezzel az üggyel.

Azért támogatom a biztonsági szabványok emelését – a híres CE-jelölést -, hogy ezzel csökkenteni tudjuk a kockázatát annak, hogy a Kínából származó termékekben veszélyes anyagok legyenek találhatóak. Főleg a vegyi anyagokra gondolok, amelyeket már részletesen megtárgyaltunk.

A vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról szól ez az ügy, és a Mattel nyilvánvalóvá tette, hogy elfogadja a felelősséget a kérdéses ügyben. A tagállamok felelőssége még ennél is fontosabb: azért sokkal fontosabb, mert mélyen nyugtalanít, hogy mi fog történni az interneten keresztül történő vásárlásokkal. Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a Mattel által visszahívott játékokat nem kínálják majd eladásra az európai fogyasztóknak az interneten keresztül? Hogyan tudjuk ezt ellenőrizni?

A fogyasztók tájékoztatása szintén fontos: a fogyasztóknak tisztában kell lenniük azokkal a kockázatokkal, amelyekkel ezeknek a termékeknek a megvásárlása jár, és fel kell ismerniük, hogy az alacsony árak és az olcsó termékek nem férnek meg jól az egészséggel és a biztonsággal.

Szintén fontos, hogy ellenőrzési mechanizmusokat vezessünk be – ellenőrzést a gyártási helyszíneken, függetlenül és önállóan végzett ellenőrzést – valamint hogy megakadályozzuk, hogy a selejtes termékek elöntsék a piacot, még több kárt okozva ezzel.

 
  
MPphoto
 
 

  Karin Scheele (PSE).(DE) Elnök úr, Verheugen biztos úr azt állította, hogy a mai napirendünkön lévő téma elsősorban a jogszabályok be nem tartásának problémája. Ez részben igaz is. Nekünk az Európai Parlamentnek egyértelmű üzenetet kell küldenünk a tagállamoknak, miszerint nem követelhetünk egyre szigorodó európai jogszabályokat, ha aztán otthon nem szánunk elég pénzt a végrehajtásukra.

Az is elhangzott ugyanakkor, hogy a játékiparban a lehető legszigorúbb szabványokat kell alkalmaznunk. Ez az a terület, amivel kapcsolatban a már régóta hatályban lévő, a játékok biztonságáról szóló irányelvet felül kell vizsgálni. Az irányelv felülvizsgálata során egyértelmű állasfoglalást várok arra nézve, hogy a lehető legszigorúbb szabványokat fogják alkalmazni és a karcinogénként, mutagénként, vagy reprotoxikus vegyi anyagokat betiltják. Remélem, hogy ma az Európai Parlamentben ehhez az állásponthoz fogjuk tartani magunkat a döntéseink során.

Nem csak ez a vita szolgáltat bizonyítékot arra, hogy a CE-jelölés félrevezető, hanem az otthon, az állampolgárainkkal folytatott számos beszélgetés is ezt tanúsítja. Ahogy látom, a származás, vagy legalább is a minőség meghatározott szintjének feltüntetését reméljük. Véleményem szerint a felülvizsgálat részeként újragondolhatnánk azt is, hogy hogyan tudnánk az állampolgárainkat kevésbé félreveztni.

Őszintén szólva, nem igazán értem az önkéntes biztonsági megjelölést sem. Európában és az Európai Unióban törekednünk kell a jobb megfelelésre, ugyanakkor annak nincs értelme, hogy magunkat jutalmazva speciális jelölést fejlesszünk ki azért, hogy hosszú ideje betartjuk a már létező szabályokat. Nagyon szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban és azt hiszem, sokkal fontosabb, hogy a szigorú szabályok végrehajtásának nyomon követésére koncentráljunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Dirk Sterckx (ALDE).(NL) Elnök úr, biztosok, mint a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatért felelős delegáció elnöke, azt szeretném mondani, hogy az Európai Bizottság és Kína közötti együttműködés természetesen különös fontosságú, és hogy a Bizottság tevékenységét ezen a területen olyan szorosan követjük figyelemmel, ahogy az csak lehetséges. Ugyanakkor szeretnék a kínai kollégáink Kínában folytatott tevékenységéről is érdeklődni. Mondhatom, szinte véletlen egybeesés, hogy a kínai delegáció itt tartózkodik a héten, mivel az interparlamentáris találkozónkat holnap és a rákövetkező napon tartjuk, és a napirenden lévő pontok egyike pontosan a termékbiztonság, valamint az, hogy hogyan tudunk ebben a tekintetben hatékonyabban együttműködni. Ha a biztosnak lennének további javaslatai a napirendi pontokat illetően – egyébként ebben a témában a Bizottságtól már kaptunk egy memorandumot – természetesen örömmel fogadnánk ezeket, mivel teljesen egyértelmű, hogy a Kína és Európa közötti együttműködésnek különösen nagy jelentősége van. Szeretném kiemelni, hogy a biztos asszony ennek érdekében már tett erőfeszítést és a további fejlemények októberre várhatóak. Ami a RAPEX rendszeren belüli együttműködést illeti, amelynek keretei között információt cserélünk a kínaiakkal és a kínai AQSIQ hatóságokkal, az ügyeknek a lehető legsimábban előre kell haladniuk. Ugyanakkor nem alakulhat ki olyan helyzet, amelyben mi – vagyis a hatóságok, a kormány – vállalja a felelősséget a termékekért. Ha minden egyes terméket ellenőrizni szeretnénk, a gyártók azt mondhatnák, hogy “menjenek csak és csinálják; tudjuk, hogy mit vezetünk be a piacra”. A felelősségnek a gyártót kell terhelnie. Ez a Mattel-ügyben is teljes mértékben világossá vált. A gyártóknak kutatás és ellenőrzések révén igazolni kell, hogy a termék biztonságos legyen. Sőt, biztosítanunk kell, hogy ezek az ellenőrzések Európa-szerte és egész Kínában olyan hatékonyan történjenek, amennyire csak lehet, valamint hogy helyszíni ellenőrzések segítségével meg tudjuk állapítani, hogy mi történik éppen.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Schwab (PPE-DE).(DE) Elnök úr, alelnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, valójában nagyon visszafogott vitának vagyunk tanúi ezen a reggelen. Ezt örömmel fogadom, ugyanakkor ez egy nagyon nehéz téma. Összességében három problémánk van a fogyasztói termékeket, és ezen belül a különösképpen a játékokat illetően, amelyeket már bőségesen megtárgyaltunk. Először is, a piaci ellenőrzés kérdése – és ön, Verheugen biztos úr már valóban említette azt a tényt, hogy egy vasaló indokolatlanul egyből két különböző biztonsági jelölést is kapott az európai belső piacon. Ez már önmagában véve rossz, de a legrosszabb az, hogy egy tagállam megtalálta ezt a vasalót, és erről csak körülbelül egy évvel később tájékoztatta a többi tagállamot. Változásra van szükség ezen a területen, különösen a Tanácsban.

Másodszor, az importőrök felelősségének kérdése már felmerült. Csak támogatni tudom az itt elmondottakat.

Ugyanakkor azt hiszem, hogy a kritikus probléma– és ez a harmadik pont – a különböző európai szintű megközelítésekben rejlik. Egyrészről rendelkezünk az általános termékbiztonsági irányelvvel (GPSD), amely kiterjed minden fogyasztási cikkre, másrészről itt van az “új megközelítés”. A fogyasztási cikkeknek ez a többféle szabályozása még mindig nem teljesen kifogástalan minden területen. Ezért gondolom úgy, hogy az új megközelítésben használt CE-jelölést kell a termékbiztonság alapjául és a közös piacra belépő termékek tekintetében használnunk, valamint további tanúsítványra van szükség minden, az európai belső piacon és azon túlmenően tevékenységet kifejtő gyártó számára, amelynek önkéntesnek kell lennie, és amely az európai gyártók számára felkínálja az egész globális versenyt meghatározó követelmények megemelésének lehetőségét – mivel Európa belső piaca a világ legnagyobb belső fogyasztói piaca, nagyobb az USÁ-énál, és nagyobb minden más országénál is ebben a termékszektorban. Ez a megoldás – amely önkéntes alapon történik és egy európai szinten jogilag szabályozott alapelven nyugszik – a fogyasztó számára azt a biztonságot kínálja, hogy megtudhatja, a tanúsítvány mit rendel az adott termékhez. Mindez tehát egy belső piac-barát megoldás, amely egyben a globalizációval való küzdelemben is megoldást jelent.

Egy további megjegyzés a játékokkal kapcsolatban. Sokféle különböző játék létezik. Számomra teljesen egyértelmű, hogy egy plüssmacinak, amit a gyerekek a szájukba vesznek, nyilván más feltételeknek kell megfelelnie, mint egy számítógép billentyűzetének, és hogy ezt a különbségtételt figyelembe kell vennünk a jogi szabályozás végrehajtása során. Ennek fényében a következő felhívást intézném képviselőtársaimhoz: gondolkozzunk a CE-jelölés alapvetővé tételén minden, a belső piacra érkező áru tekintetében, valamint a további, önkéntes tanúsítványokon a fogyasztási cikkek esetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Béatrice Patrie (PSE).(FR) Bizottsági tagok, hölgyeim és uraim, az a tény, hogy egy amerikai játékgyártó cég, a Mattel visszahívott néhány millió kínai gyártmányú játékot, három szempontból bír jelentőséggel. Először is, mindez megerősíti, hogy sürgősen szükség van az 1988-as, a játékok biztonságáról szóló irányelv felülvizsgálatára. Másodszor, ez az esemény azt jelzi, hogy nagyobb ellenőrzésre és piaci felügyeletre van szükség, a CE-jelölést kötelezővé kell tenni, valamint biztosítani kell, hogy az tényleg megbízható legyen. Végül, jogosan mutatunk rá a jelenlegi globalizációs kereskedelmi modell gyengeségeire, és szintén jogosan kérdezzük magunktól, hogy a világ vezető játékgyártója hogyhogy nem tudott megbízható alvállalkozókkal dolgozni.

Az Európai Uniónak rendkívül ébernek kell lennie, mind az egészségügyi és termékbiztonsági előírások tekintetében, mind az ILO alapvető munkaügyi előírásainak tiszteletben tartásának kérdésében minden országban, amellyel partnerségi-, együttműködési- vagy szabadkereskedelmi megállapodást írt alá.

 
  
MPphoto
 
 

  Jorgo Chatzimarkakis (ALDE).(DE) Elnök úr, először is szeretném mind Verheugen alelnök úrnak, mind Kuneva biztos asszonynak megköszönni, hogy eljöttek és jelenlétükkel emelték a vita színvonalát.

Ha a kereskedelmi- és gazdasági politikának van kiemelkedően fontos feladata, akkor az az a terület, ahol gyermekeink biztonsága jön szóba. Az elmúlt évtizedekben a gyermekjátékok egyre drágultak, és minél olcsóbb egy játék, annál valószínűbb, hogy nem az EU-ban állították elő. Még liberálisként is azt kell mondanom, hogy jogos kétely merül fel arrra nézve, hogy a szülők tudják mindig a legjobban, hogy mi a jó a gyerekeiknek, amikor játékokat vásárolnak. A választék kolosszális és kezelhetetlen. Az Európában gyártott minőségi játékok, mint a Lego, a Playmobil, a Märklin, aBrio favonatok vagy a Wader műanyag játékok ennek megfelelően szintén drágák.

A versenyhez olyan emberekre van szükség, akik tudnak és akarnak is felelősséget vállalni. Bárki, aki a legolcsóbb, teszteletlen, ócska játékot veszi a gyerekeinek, nem akarja ezt a felelősséget! Azt is mérlegelnünk kell, hogy a Bizottság indítson-e információs kampányt az ilyen szülők részére. Igen, támogatom a szabadkereskedelmet, de nem mindenáron! Európaiként vannak bizonyos normáink – ez itt már többször elhangzott –, és egyértelműbben kell érvényesítenünk ezeket.

Ezen a pontoon szeretném még egyszer kiemelni a ‘Made in …’ kampányt. A jelenlegi események alapján talán időszerű lenne bevezetni a kötelező eredetmegjelölést, legalább is a játékok tekintetében. Ismerem Kuneva biztos asszony törekvéseit ezen a területen, és csak bátorítani tudom őt ezekben. A címkének a terméken megfelelő nagyságúnak kell lennie. Még ha nem is vagyunk abban a helyzetben, hogy megváltoztassuk a gyártási feltételeket Kínában, ez legalább az állampolgárokat megfelelően tájékoztatná.

 
  
MPphoto
 
 

  Nickolay Mladenov (PPE-DE).(BG) Elnök úr, Kuneva biztos asszony, Verheugen biztos úr, kollégák, ott szeretném kezdeni, ahol az előző felszólalás véget ért.

Úgy hiszem, a Parlamentben mindenki egyetért azzal, hogy csak a tájékozott fogyasztó lehet a legnagyobb biztonságban. Ha a piacra kerülő termékek biztonsága mindannyiunk számára prioritás, a gyermekjátékok biztonságossága kétszer olyan fontos, mivel a gyermekek jelentik a legsérülékenyebb fogyasztói csoportot.

Mindannyian szeretnénk csak biztonságos gyermekjátékokat látni a piacon, és ezért gyakran hagyatkozunk a CE-jelölésre. A legtöbb Európai Unión kívül tevékenykedő gyártó megértette, hogy az európai importőrök nem fogják többé vállalni a kockázatát annak, hogy olyan termékeket kínáljanak a piacon, amelyek nem felelnek meg ennek a jelölésnek. Állampolgárainknak pedig szilárd meggyőződése, hogy ez a jelölés a minőség, és különösképp a biztonság garanciája.

Emiatt, elnök úr, a CE-jelölés pontos jelentése különös fontossággal bír mindannyiunk számára. Számos felmérés mutatta ki, sajnálatos módon, hogy sok fogyasztó, különösen az új tagállamokban, nem ismeri a valódi jelentését ennek a jelölésnek. Ezért arra szeretném felhívni a Bizottságot, hogy:

Amint az Európai Parlament döntést hozott az új megközelítésről, szervezzen kampányt a közvélemény tájékoztatására annak érdekében, hogy az európai polgárok információt kapjanak a CE-jelölés valódi tartalmáról, hiszen az egyik legjobb módja az 500 millió fogyasztó érdekei megvédelmezésének az, hogy formáljuk a szemléletüket, mivel csak a tájékozott fogyasztó lehet a legnagyobb biztonságban.

 
  
MPphoto
 
 

  Joan Calabuig Rull (PSE).(ES) Elnök úr, a veszélyes játékok visszahívása augusztusban és szeptemberben aggodalmat váltott ki a közvéleményben. Ezzel együtt nem gondolom, hogy fokoznunk kéne ezt a nyugtalanságot, mivel általánosságban véve az Európában eladott játékok kétséget kizáróan a legbiztonságosabbak világszerte. Mindazonáltal a valóság azt mutatja, hogy fejlesztenünk kell az európai biztonsági szabványokat, különösen azokra a termékek vonatkozásában, amelyekkel a fogyasztók közvetlenül érintkeznek, mint például a játékok vagy a textiláruk.

A kialakult helyzetnek kiterjedtebb piacfelügyeletet, több vizsgálatot és a veszélyes termékek betiltását vagy visszavonását kellene eredményeznie. Ám néha az egyetlen cél a haszonkulcs növelése, amely egyre nagyobb nyomást gyakorol a válalkozásokra, és növeli a kockázatokat. Ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy Kína javítsa a termékbiztonságot, de az is alapvető fontosságú, hogy együttműködjünk velük ezen célok elérésében.

A karácsonyi időszak előtt, amikor is játékok millióit veszik meg Európában, a Bizottságtól a helyi hatóságokig minden hatóságnak, csak úgy mint a játékokat előállító és forgalmazó cégeknek, felelősen kell eljárniuk a lehető legnagyobb elővigyázatosság tanúsítása mellet, magukat a játékok biztonságának garantálása mellett kötelezve el. Minannyiunknak fontos érdeke, hogy átláthatóságot, biztonságot és bizalmat kínáljunk az európai fogyasztóknak.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE). – (CS) Biztos úr, vissza kell adnunk a szülők bizalmát az európai piacban. Mivel a gyermekek egészsége a tét, gyorsan szeretnénk cselekedni, és most arról vitatkozunk, hogy ez hogyan történjen.

Hölgyeim és uraim, nem hiszem, hogy új jogi szabályozásra vagy akár új jelölésre van szükségünk amint egy probléma felmerül. Először is minden országot arra kell ösztönöznünk, hogy teszteljék a termékbiztonsági mechanizmusaikat. Másodszor, tárgyalnunk kell harmadik országokkal annak érdekében, hogy biztosítsuk, ők is bevezetnek biztonsági szabványokat azokra a termékekre nézve, amelyeket az Unióba exportálnak.

A Bizottság elemzése, amelyet hamarosan elénk tár, rá fog világítani a tagállamok gyengeségeire a termékbiztonsági ellenőrzés terén. Ezt követően talán választ kapunk majd arra, hogy az azonos jogi szabályozás ellenére például Dánia és Ausztria miért enged be veszélyesebb termékeket, mint Németország.

Biztos asszony, örömmel tölt el, hogy ilyen határozottsággal kezdett tárgyalásokat a kínai kormánnyal. Végre helyes irányban halad az ügy, és remélem, hogy a többi biztos is követni fogja ezt a példát.

Mos pedig szeretnék visszakanyarodni Európához. Szeretném a Bizottságot felszólítani, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne megakadályozni a helytelen használatát annak a jelzésnek, ami azt sugallja az állampolgároknak, hogy ártalmatlan terméket vásárolnak. Egy új jelzés nem fogja megoldani ezt a problémát. Mindössze megfelelő szankciókra van szükségünk a már meglévő CE-jelöléssel való visszaélésekkel szemben. Így jelentős költségek nélkül tudják majd a gyártók javítani a belső minőségellenőrzési mechanizmusaikat, és a piacon lévő más veszélyes termékeket, nemcsak a játékokat, gyorsan vissza fogják hívni. Például komoly szankciókat foglal magában a szlovák jogi szabályozás a játékok tekintetében, a Cseh Köztársaságban viszont nem ez a helyzet. Akárhogy is, az országoktól elvárható, hogy a jogrendszerük kínálta általános keretek között bírságot rójanak ki a játékokkal, a lábbelikkel és más termékekkel kapcsolatos hamis tájékoztatásért.

Ezért arra kérem a Bizottságot, biztosítsa, hogy a tagállamok egyszer és mindenkorra felvállalják a felelősségüket.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisa Ferreira (PSE).(PT) A mai vita tárgyát képező téma azóta van napirenden, amióta az amerikai játékóriás, a Mattel 21 millió játékot hívott vissza, mivel azok veszélyesek voltak. Határozott fellépést és tetteket ígérő felszólalásához szeretnék gratulálni a biztos asszonynak. Csak remélni tudom, hogy hatékonyan fog cselekedni, mielőtt az erős euró és a karácsonyi időszak együttes hatásaként elárasztják az európai piacot a veszélyes importjátékok.

Ugyanakkor két kérdés még mindig egyértelmű válaszra vár. Először is, ha a Mattel-ügy nem történt volna meg, tudna minket a Bizottság arról biztosítani, hogy az európai fogyasztóvédelem megfelelő figyelemben részesül? Milyen speciális tanulságokat von le mindebből a Bizottság a CE-jelölés jelentésére nézve, a gyártókra és az importőrökre az ellenőrzés tekintetében hárított felelősséggel kapcsolatban, valamint általánosságban véve a kikényszerítési mechanizmus hatékonyságáról az európai piacon?

Másodszor, ez nem egy rövidtávú probléma. Ami a játékokkal történik, az a textilekkel és más termékekkel is történik. A gyakorlatban az Európai Uniónak a környezettel, az egészséggel és a minőséggel kapcsolatban meghatározott magas szintű szabványait folyamatosan megszegi az import, a beszállítás és az európai vállakozások kitelepülése. Hogyan szándékozik a Bizottság feloldani ezt az alapvető ellentmondást a mai globális piac keretien belül? Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Zita Pleštinská (PPE-DE). – (SK) A játékok nagyon érzékeny termékek, amelyek már a csecsemőkortól hatással vannak az emberi egészségre.

Az a hír, hogy az amerikai játékgyártó Mattel három millió kínai játékot hív vissza a piacról azok magas ólomtartalma és az apró mágnesek leválása miatt, a fogyasztóvédelem határozott támogatójaként érzékenyen érintett engem, és ezzel egyidőben arra ösztönzött, hogy jogalkotást kezdeményezzek. Az apró mágnesek ügye, meg kell említeni, új típusú termékbiztonsági kockázatot jelent, amellyel azonnal foglalkozni kell a játékok biztonságára vonatkozó irányelv keretei között, és ez további késedelem nélkül az Európai Parlament elé kell, hogy kerüljön.

A RAPEX rendszer céljait tisztázni kell annak érdekében, hogy minden tagállam ugyanúgy értse azokat. Egyértelműen meg kell határozni, hogy a RAPEX elsődleges célja az-e, hogy egy adott veszélyes termék jelentette kockázatról tájékoztatást nyújtson, vagy hogy értesítse azokat az azonosított csatornákat, amelyeken keresztül a veszélyes termékek belépnek az európai belső piacra, mely utóbbi nagyon időigényes. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a CE megfelelőségi jelölés nem jelent kellő bizonyosságot arra nézve, hogy a kérdéses termék valóban biztonságos-e. A játékok esetében a helyzetet tovább bonyolítja az a tény, hogy a gyártónak nem kötelessége megfelelőségi nyilatkozatot kiadni. A felügyelő hatóság számára a CE jelölés az egyetlen jelzés arra nézve, hogy a megfelelés követelménye, vagyis a de facto biztonságé, teljesül-e.

Abban a vitában, hogy a CE-jelölés támogatása vagy elvetése kívánatos-e, személy szerint a jelölés megtartását támogatom, feltéve, hogy a jelölés használatára való jogosultságot és a jelölés használatát a tagállamok felügyeleti hatóságai nyomon követik. Meg kell említenem, hogy a fogyasztói nagyközönség erre a jelölésre úgy kezdett el tekinteni, mint egy technikai útlevélre minden, az európai egységes piacra belépő áru tekintetében. Az áruk mozgásáról szóló csomagként ismert új megközelítésű irányelvek felülvizsgálatával kapcsolatos jogalkotási csomag megfogalmazásakor, amelyben a PPE-DE képviselőcsoport egyik árnyék-előadójaként közvetlenül részt veszek, fontos lenne a részletesebb megvitatása annak, hogy szükséges-e az árukon további jelzéseket elhelyezni, mint például a már alkalmazásban lévő K-markt minőségjelzés, vagy új jelzéseket, amelyek aránytalan terhet rónának a válallkozásokra, elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokra, és amelyek a végső felhasználók számára zavaróak lehetnek. Úgy hiszem, hogy közös erővel sikerülni fog olyan hatékony eszközöket létrehoznunk, amelyek biztosítják majd, hogy idén a gyerekek csak biztonságos játékokat kapjanak karácsonyra.

 
  
MPphoto
 
 

  Daciana Octavia Sârbu (PSE). – (RO) Elnök úr, a a Kínában készült veszélyes termékek legutóbbi önkéntes visszahívása komoly kérdéseket vet fel az európai fogyasztóvédelmi szabályozás megfelelő végrehajtásával kapcsolatban.

Ezek a termékek magukon viselték az EC jelölést, ezzel is elősegítve a kínai gyártók által előállított játékok exportálását az európai piacra. Számos fogyasztó félreérti a jelentését ennek a jelölésnek, azt gondolva, hogy ez a jelölés garantálja: az adott termékeket Európában állították elő. Ugyanakkor az EC jelölés elvetése nem életképes megoldás, mivel ez az európai gyártóknak előnyt jelent a nemzetközi kereskedelemben. Szükséges találni egy kiegészítő jelzést a már meglévő mellé, ami kötelező ellenőrzéseket, valamint az EC-jelöléssel visszaélők tekintetében drasztikus szankciókat vezetne be.

Annak megakadályozása érdekében, hogy a jövőben potenciálisan veszélyes termékek jelenjenek meg, fontos, hogy a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok fejlesszék a az EU jogszabályainak való megfelelést mérő nyomonkövetési és vizsgálati mechanizmusaikat. Sőt, a nemzeti hatóságoknak biztosítaniuk kell a fogyasztókat arról is, hogy joguk van visszakapni a pénzüket az általuk megvásárolt veszélyes termék után.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogusław Sonik (PPE-DE). – (PL) Elnök úr, a legtöbb esemény, amely a kínai gyártók által előállított játékok visszahívásával kapcsolatos, azok túlzott mértékű ólomtartalmára koncentrált. A rövidtávú megoldás erre a problémára az aggodalmat kiváltó árucikk visszavonása post factum. Ez a megoldás persze csak rövid távon hatékony, ami tragikus következményekkel is jár, mint például az egyik játékgyártó cég vezetőjének öngyilkossága, amely az érintett játékokat gyártotta.

Sokkal job és ígéretesebb megoldást jelentene biztonságos korlát meghatározása a játékok és más cikkek ólomtartalmáról. A korábbi intézkedések alapja egy ajánlási formula volt, amelynek elhanyagolható ereje van, amint azt a különböző tagállamokban a megengedett ólomtartalmak közötti eltérések is tanúsítják. Ténylegesen kötelező korlátokat kell bevezetnünk, amelyek minden EU tagállamra egyformán vonatkoznak.

Továbbá, bármennyire is elismerem a RAPEX rendszer működését, úgy látom, hogy a legfontosabb dolog az importált játékok biztonságosságával kapcsolatban az, hogy az egész közösség szintjén koncentráljunk az intézkedések összehangolására.

Egyébként szeretném kiemelni, hogy az EU-nak minden Kínából importált áru viszonylatában alapos nyomonkövetési eljárást kellene alkalmaznia. A játékok ügye csak egy elemét képezi egy szélesebb problémakörnek.

Szeretném ezt a vitát kihasználni, hogy felhívjam a figyelmet valamire, amiről úgy tűnik, megfeledkeztünk. Nem emeltek túl sokan szót a gyermekek biztonságáért Kínában. Az ebből az országban élő gyermekeket gyakran zsákmányolják ki embertelen körülmények között végeztetett munka során. A gyakran tíz év alatti gyermekek dolgoztatása általános, például téglafalaknál. Ez egy mód felett élő probléma, különös tekintettel az olimpiai játékok közeledtére. A Nemzetközi Szakszervezti Szövetség egyik jelentése szerint, az erre az olimpiára emléktárgyakat előállító gyárak megengedik a munkajogi szabályok megszegését, beleértve a kisgyermekek rabszolgaszerű kizsákmányolását. Habár nemzetközi szervezetek, mint például a Fair Play Alliance foglalkozik a következő év olimpiai játékaira készülő szuvenírek gyártási feltételeivel, azon a véleményen vagyok, hogy az Európai Parlamentnek állást kell foglalnia ebben az ügyben.

 
  
MPphoto
 
 

  Christel Schaldemose (PSE). – (DA) Elnök úr, azt szeretném mondani a biztos úrnak és a biztos asszonynak, hogy egyetértek nézetükkel, amely szerint problémáink vannak a piacfelügyelettel kapcsolatban. Ez ma a belső piac egyik gyenge pontját képezi. A tagállamoknak a piaci felügyeletettel kapcsolatos kezdeményezései egyszerűen nem elég jók. Pédául hazámban, Dániában csökkentették az általános termékbiztonsági megfigyelésre szánt forrásokat. Kérem, használjon ki minden rendelkezésre álló eszközt, amivel mielőbb nyomást tud gyakorolni a tagállamokra annak érdekében, hogy azok többet tegyenek a piaci felügyelet terén. Létfontosságú, hogy biztosítsuk és megerősítsük ezt.

Ugyanakkor a piaci felügyelet önmagában véve nem elegendő. Jobb szabályokra van szükségünk, és ezen pillanatnyilag dolgozunk is, ideértve a belső piacra szánt csomagot az áruk mozgásáról és a játékok biztonságáról szóló irányelvet. Szükség van a piacfelügyelet minimális szintjének meghatározására. Keményebb feltételeket kell szabnunk a gyártóknak és az importőröknek, valamint a piacra vonatkozó szabályok megszegésének következményeit is érvényesítenünk kell. Egyelőre mindezen dolgozunk, és reméljük, hogy a tervek hamarosan végrehajtásra is kerülnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Corien Wortmann-Kool (PPE-DE).(NL) Elnök úr, jó dolognak tartom, hogy a Parlament hallatja a hangját egy, a médiában folyó vitával kapcsolatban, mivel a termékbiztonság kérdése közvetlenül érinti az polgárainkat és a gyerekeinket.

Elnök úr, pozitívan viszonyulok a kérdéshez, mivel a nemzetközi kereskedelem hozzájárul az egyre növekvő jóléthez, mind itt, mind máshol a világban. Kína jelentős kereskedelmi partner. Ennél az oknál fogva a viszony szorosabbá tételét és méltányos kereskedelmi kapcsolatokat kell elérnünk, amiből Kína is, és európai polgáraink is profitálnak. Ennél fogva nem lehet, és nem is szabad tolerálnunk, hogy kereskedelmi partnereink termékei ne feleljenek meg az általunk szabályozott biztonsági szabványoknak. Megközelítőleg a veszélyes importtermékekkel kapcsolatos figyelmeztetések fele vonatkozik kínai termékekre, és nem csak a játékok tekintetében, hanem igaz a fogkrémre, a testápolóra, az ágyakra, a hajszínezőkre, a macska- és kutyaeledelre, sőt, a szívritmus-szabályozókra is.

Elnök úr, Európában javítanunk kell a szabályozásaink és az ellenőrzési mechanizmusaink rendjén, valamint megfelelő erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy biztonságos termékeket állítsanak elő Kínában és harmadik országokban általában. Ez természetesen egyike a gyártók saját felelősségeinek, akik nem tűzhetik maguk elé kizárólagos célként a legalacsonyabb ár elérését, ugyanakkor ez a kereskedelemért felelős biztosunk, Mandelson úr felelőssége is. Dícséretes, hogy most két biztosunk is megjelent, de tudna gondoskodni arról, hogy Mandelson biztos úr sokkal nagyobb hangsúlyt helyezzen majd a termékbiztonságra a kereskedelmi konferenciák napirendjein, mivel ezeken a konferenciákon tudjuk pontosítani az intézkedéseket, és ennek érdekében harcolnunk is kellhet. Természetesen a technikai segítségnyújtást is fel kell ajánlanunk, ugyanakkor a termékbiztonság kiemelkedően fontos eleme kell, hogy legyen a például Kínával kötött kereskedelmi megállapodásoknak. Ha szükséges, ösztönzőkkel is élhetünk – más szóval szankciókkal.

Ennél fogva, Kuneva biztos asszony, a kereskedelmi kapcsolatainkban is kövessen határozott irányvonalat, valamint vonja be ebbe Mandelson biztos urat is, mivel ő eddig sajnálatos módon nem tanúsított kellő érdeklődést a téma iránt.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE). – Elnök úr, 23 éve az első felszólalásaim egyike volt ebben a Házban a játékok biztonságáról szóló irányelv megalkotására tett javaslat kapcsán mondott beszédem. Ma pedig üdvözlöm az irányelv erősebbé tételére irányuló terveket. Valamit azonban tisztáznunk kell: a Mattel-problémával majdnem egészen biztosan szembesülnénk a megerősített játékok biztonságáról szóló irányelv megléte és annak hiánya esetén is

Úgy hiszem, három tervre van szükségünk, amelyet kollégáink már említettek a délelőtt folyamán. Először is, nyomást kell gyakorolnunk a gyártókra, hogy jobban szemmel tartsák a beszállítói hálozatukat, és, amennyiben szükséges, szankciót kell alkalmaznunk azokkal szemben, akik nem így járnak el. Másodszor, a Bizottság hozza össze a tagállamokat annak érdekében, hogy Európában szigorúbb vizgsálatokat tartsanak, és biztosítsák a megfelelő vámellenőrzést és a már meglévő európai uniós jogszabályok alkalmazását.

Ami Kínát illeti, tudjuk, hogy nem foglalkoztatják az egészségügyi és termékbiztonsági megfontolások, ugyanakkor a gazdasági veszélyekre reagál. Fontolóra kellene vennünk a CE-jelölés betiltását minden Kínából származó termék tekintetében, amíg egy vagy több teljesen független, magas színvonalú akkreditációs- és tesztközpont létre nem jön Kínában. Csak akkor lehet bármennyi bizalmunk is a Kínából származó árukkal szemben, és Kína csak egy ilyen természetű lépésre fog reagálni.

 
  
MPphoto
 
 

  Bernadette Vergnaud (PSE). (FR) Elnök úr, bizottsági tagok, hölgyeim és uraim, a nyáron a Mattel 20 millió Kínában készült játékot hívott vissza, és ezzel újra megnyitotta a vitát a CE jelölés értékéről, valamint az olyan gazdasági szereplők elleni szankciókról, akik nem tesznek eleget az európai szabványoknak. Minek kell történnie ahhoz, hogy az EU reagáljon? Brazília már betiltotta az importot. Az Egyesült Államok és Kanada vizsgálatot indítanak. Ami minket illet, mi vitatkozunk.

A Bizottságnak lépnie kell. Ez a következőket jelenti: felülvizsgálni a játékokkal kapcsolatos EU jogszabályokat karácsony előtt; gondoskodni arról, hogy a gyártók eleget tegyenek a biztonsági szabványoknak éppúgy, mint a társadalmi és környezetvédelmi elvárásoknak (miért is ne vezessünk be egy új európai jelölést a CE-jelölés megerősítésére?); felülvizsgálni az ellenőrzés hatékonyságát és szükség esetén a gyártókat szankcióval súlytani; tisztázni a gyártók és az importőrök felelősségét; fokozni a piac felügyeletét a tagállamok közötti valódi vámügyi együttműködés révén.

A tét az EU felelős híre és hitelessége a fogyasztók szemében. Hogyan tudnánk a fogyasztókat arra ösztönözni, hogy pozitív képet alkossanak az EU-ról, ha nem tudjuk helyreállítani a bizalmukat?

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Ferreira (PSE). (FR) Elnök úr, bizottsági tagok, hölgyeim és uraim, világszerte számtalan gátlástalan gyártó és vállalatvezető van, aki a WTO-n belül folytat kereskedelmi tevékenységet. Nem foglalkoznak semmivel sem többet a környezettel, mint alkalmazottaik vagy fogyasztóik egészségével, sem azzal, hogy ezek akár gyerekek is lehetnek.

Számukra a nyereség bármit megér. Ezek nem csak kínai cégek, és nem is csak játékokat árulnak. Olyan intézményekkel és jogi szabályozással kell őket szembesíteni, amelyek alkalmasak arra, hogy megakadályozzák tisztességtelen – akár bűncselekménynek is minősülő – tevékenységüket.

Fel kell ismernünk ellenőrzési rendszerünk gyengéit és górcső alá kell vennünk a CE-jelölés tartalmi vonatkozásait az Európában forgalmazott termékek kapcsán. Ennek a jelölésnek azt kell jelentenie, hogy az érintett termék megfelel az európai jogi szabályozásnak, és nem azt, hogy lehet, hogy megfelelnek ezeknek, mert ez félrevezető a fogyasztók szempontjából. A CE-jelölésnek nincs értelme, ha nincs mögötte igazi termékbiztonsági mechanizmus. Ezt kérik számon az európai fogyasztók, mint ahogy azt is követelik, hogy az egészségük kérdése élvezzen előnyt a piaci érdekekkel szemben. Ennek érdekében az Európai Uniónak határozottabb álláspontot kell képviselnie a WTO-val való tárgyalásai során.

 
  
MPphoto
 
 

  Genowefa Grabowska (PSE). – (PL) Elnök úr, ma igazából egy kritikus helyzetre reagálunk, féltve gyermekeink életét és egészségét. A javasolt állásfoglalásban elsősorban a termékbiztonságra koncentrálunk, a termék pedig jelen esetben a gyermekjátékot jelenti. Kérdésünk: miként érhetnénk el, hogy ezeket a termékeket az európai szabványoknak megfelelően állítsák elő. Jobb ellenőrzést akarunk, biztonságos terméket akarunk, mert az európai fogyasztóknak, legyenek ők kicsik vagy nagyok, biztonságban kell érezniük magukat. De nem ez az egyetlen lehetséges válasz.

Képviselőtársaim, a gyermekjáték nem csak egy termék a piacon, és nem elegendő csupán a termékbiztonság és az ár szempontjából szemlélni. A gyermekjáték valami több, mint egy másfajta áru – mivel alakítja a gyermek gondolkodását, segíti a fejlődését, befolyásolja az ismeretszerzést – ezért hívom fel a Bizottságot arra, hogy miközben felülvizsgálja a játékok biztonságáról szóló irányelvet, vegye ezeket a szempontokat is figyelembe.

Biztos úr, a felülvizsgálatnak az a célja, hogy gyermekeinknek többet adhassunk egy, az amerikai népszerű kultúrát tükröző kínai terméknél. Gyermekeinknek nagyobb választási lehetőséget kell biztosítani a játékok terén, köztük az európai szellemiséget magukban hordozó játékokat is. Ennyit megérdemelnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Mia De Vits (PSE).(NL) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, egy halom Kínából importált játék nem bizonyult biztonságosnak. Ez együttműködést kíván a kínai hatóságokkal. A terméklánc elejére kell koncentrálni, ahol az okok találhatóak. A multinacionális vállalatoknak is van felelőssége ebben. Az olcsó munkaerő miatt fektetnek be abban az országban. A Bizottságtól azt várom, hogy átfogó, magas színvonalú és biztonságos termékpolitikát kövessen, amely a következő intézkedéseken alapul. Egyetértek azzal, amit képviselőtársaim mondtak a CE-jelölésre irányadó jogi szabályozás szigorú felülvizsgálatának elrendeléséről, beleértve az importőrök és a létesítmények felelősségére vonatkozó szabályozást annak érdekében, hogy szankcióval lehessen sújtani azokat, akik megszegik ezeket a szabályokat. A Mattel kijelentette, hogy hibát követett el, ezért azt várom a Bizottságtól, hogy súlyosan feddje meg ezért. A WTO keretein belül megállapodást kell kötni a Kínából vagy máshonnan származó nem biztonságos termékekről, még ha további exportra szánt termékről van is szó. A piacfelügyeleti hatóságok és a vámügy részéről fokozottabb határokon átnyúló együttműködés szükséges. Mindez politikai akaratot és pénzügyi forrásokat kíván. Ezek már léteznek a munkahelyi biztonság és az élelmiszerbiztonság területén, így miért is ne lehetnének meg a termékbiztonsághoz is?

 
  
MPphoto
 
 

  Roberto Musacchio (GUE/NGL). (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a ‘szabad’ kereskedelem viszonylatában az elmúlt években követett megközelítés meglehetősen ideologikus volt: ez a laissez-faire globalizáció kizárólagos dogmáját jelentette. Most pedig csodálkozunk, hogy olyan problémákkal küzdünk, mint például a veszélyes termékek ügye, amely különösen aggasztó, mivel a gyermekjátékokat is érinti.

Van problémánk Kínával? Igen! Azokkal a garanciális szabályokkal kapcsolatban, amelyeknek kötelező megfelelni. Mi mégis egy hatékony garanciális jelölésen gondolkodunk, ami a CE-jelölést egészítené ki, valamint az Európán kívülről érkező termékek tekintetében akár egy elismerési jelzésen is, a ‘made in’ jelölésen.

A Kínában vagy máshol gyártó nyugati multinacionális vállalatokkal is vannak probléma, mert ezek nagy felelősséget viselnek a biztonság és az ellenőrzés területein, ideértve a játékok biztonságát és ellenőrzését is; továbbá az is problémát jelent, hogy az Európában előállítottnak nevezett termékeknek tényleg Európában kellene készülniük. Nem kérhetjük Kínát arra, hogy kötelezettségeinek megfelelően tartsa tiszteletben a munkavállalók jogait és a környezetvédelmi szabványokat, miközben eltitkoljuk azt a tényt, hogy az ilyen típusú szabályszegésekért a mi multinacionális cégeink szintén felelősek.

 
  
MPphoto
 
 

  Meglena Kuneva, a Bizottság tagja. − Elnök úr, valóban nagyon érdekes és mélyenszántó vitának lehettünk tanúi, amit mindannyiuknak köszönök. Ez a vita sok kételyt és sok konkrét intézkedést vetett fel, amit a Bizottság bizonyos tekintetben előre várt. Örömmel mondom ezt, mert, ahogy ezt meg tudjuk erősíteni, a Parlamenttel alaposan megtárgyaltuk ezeket az intézkedéseket.

Úgy vélem, hogy bármilyen típusú jelzést is adnánk, legyen az az Önök által elfogadott állásfoglalás, vagy a Bizottság javaslatai, vagy a Bizottság által kidolgozott határértékeknél történő közbeavatkozás annak összehasonlítása érdekében, hogy a különböző tagállamok hogyan teljesítenek a gyakorlatban, csak akkor lehetünk sikeresek, ha közös jövőképünk van, amely nyitott társadalmakra és szabad piacra épül, de elsősorban arra, hogy amikor a fogyasztókról van szó, nem fogunk kompromisszumot kötni a fogyasztóvédelem kérdésében.

Végül szeretném még egyszer megismételni, hogy számomra ez a legfontosabb, és ebben nem fogok kompromisszumot kötni.

Önök közül sokan említették a RAPEX rendszert. A RAPEX a nap huszonnégy órájában és a hét minden napján működik, ami azt jelenti, hogy a RAPEX-en keresztül történő értesítések késedelem nélkül érkeznek. Ezért arra is szeretném kérni Önöket, hogy kezdeményezzék a helyi közösségeknél a RAPEX népszerűsítését, mivel ezeken az értesítéseken keresztül már sokszor, sokféleképpen megakadályoztuk, hogy veszélyes termékek kerüljenek a piacra. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a termékek visszahívásával a gazdasági szereplők az európai jogszabályok szerinti kötelezettségeiknek tesznek eleget. Ez nem jóakarat kérdése: ez azért történik, mert az általános termékbiztonság az európai jogi szabályozás része. A Mattel-ügyben az ólomfestékre először egy európai forgalmazó által kért tesztek során derült fény. A RAPEX rendszer hatékonyságát tehát sosem szabad alábecsülnünk. A RAPEX Kínára történő kiterjesztésén is dolgozunk, ami szintén nagyon fontos lenne.

Mielőtt a mondanivalóm végére érnék, szeretném Önöket tájékoztatni arról, hogy megkérdeztem a Matteltól, hogy mi történt a visszahívott játékokkal. Elsősorban az internet jutott eszembe, valamint az, hogy azokhoz a játékokhoz esetleg hozzá lehetne jutni az interneten keresztül. Szeretném elmondani, hogy minden játékot megsemmisítettek, és ezt a Mattel is megerősítette.

Azt hiszem, mindannyiunknak teljesíteni kell a kötelességünket és kötelezettségeinket, mert a Közösség csak ezen az egy úton haladhat tovább.

 
  
MPphoto
 
 

  Günter Verheugen, a Bizottság alelnöke. − (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, mindenekelőtt további két tényt szeretnék tisztázni. Először is, a termékek minőségére és a termékbiztonságra irányadó európai szabályok minden termékre vonatkoznak, függetlenül attól, hogy hol állították elő. Függetlenül attól, hogy az adott terméket Kínában vagy Európában gyártották, amennyiben azt az európai piacra behozzák, 100%-ban ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mivel semmilyen különbségtétel nem létezik ezen a téren. Ezt mondanom sem kell.

Másodszor, szeretném megismételni: nyilvánvalóan még a régi, meglévő a játékok biztonságáról szóló irányelv is tiltja a veszélyes játékok importálását. A Mattel által visszahívott játékok nem feleltek meg az európai szabályoknak, és ezért nem lehetett volna őket Európában forgalomba hozni.

Most pedig szeretnék rátérni arra a két jelentős és összetett témára, amelyek kulcsszerepet játszottak a vita során. Először is, a játékok biztonságáról szóló irányelv kérdésére. A Bizottság, amelynek tagja vagyok, 2005 elején jelentette be az irányelv felülvizsgálatát. 2005 elején! Ez azóta képezi részét a Bizottság jogalkotási programjának. Ez a jogalkotási program ebben a Parlamentben is megvitatásra került. Nem hallottam, hogy bármelyik parlamenti képviselő azt sürgette volna, hogy az új játékok biztonságára vonatkozó irányelv ennél gyorsabban kerüljön megalkotásra. Nem is lenne ez lehetséges. Ez egy annyira összetett és borzasztóan kiterjedt piac, hogy az ilyesmit nem lehet csak úgy összeütni.

Biztosítok mindenkit még egyszer: a játékok biztonságáról szóló új irányelv az év végére elkészül. A tisztviselőknek adott politikai utasítás, amely alapján a munkájukat végzik, a következő: a lehető legszigorúbban szabályozni a játékbiztonságot, a “lehető legszigorúbban”. Ez például kifejezetten utal arra a tényre – mivel néhányan ezt itt már szóba hozták – hogy nem csak most, hanem már korábban is adtam utasítást arra nézve, hogy karcinogén, mutagén és reprotoxikus kémiai anyagokat ne lehessen játékokhoz felhasználni. Pedig több, mint 900 van belőlük. És ezekről már született döntés. [Téves angol fordítás, német eredeti alapján korr – a lector]

Aztán itt van a piacfelügyelet és a CE-jelölés kérdése. Azt kell mondanom, Sturdy úr, hogy igazán nem helyénvaló a Bizottságot hibáztatni amiatt a tény miatt, hogy tiszteletben tartjuk a jogszabályban lefektetett munkamegosztást az európai szint és a tagállamok között. A piacfelügyelet a tagállamok kizárólagos felelőssége. Amit mi tehetünk – és teszünk is – az az, hogy megerősítjük és fejlesztjük az együttműködést, felelősséget azonban nem vállalhatunk.

Kérések sora hangzott el arra nézve, hogy hogyan tudnánk a rendszeren javítani. Nagyon örülök ezeknek a kéréseknek, mivel pontosan arra mutatnak rá, amit a Bizottság az év elején tárt Önök elé a belső piac reformjával kapcsolatban. Ezek szerint a tagállamok számára legyen kötelező a piacfelügyelet a területükön belül és a külső határoknál – és pontosan ezt tartalmazzák a javaslataink is. A tagállamokat rá kell kényszeríteni arra, hogy erre a célra megfelelő forrásokat szabadítsanak fel – ezt is tartalmazza a javaslatunk. A tagállamokat kötelezni kell a fontos információk haladéktalan megosztására – ezt is tartalmazza a javaslatunk. És végül arra is hallottunk javaslatot, hogy a szabályok megszegőit súlyos bünetésekkel és szankciókkal sújtsuk – ez szintén szerepel a javaslatunkban.

Ezért sürgősséggel fordulok önökhöz, az Európai Parlamenthez, valamint az éppen jelen nem lévő Tanácshoz, hogy az év elejétől kezdve haladéktalanul vitassák meg a Bizottság ajánlásait és fogadják el azokat. Így a ma jogosan felvetett igények nagy része már teljesülni is fog.

(Taps)

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − Hat állásfoglalásra(1) irányuló indítvány érkezett hozzám az eljárási szabályzat 103(2) cikkének megfelelően.

A vitát lezárom.

A szavazásra 2007 szeptember 26-án, szerdán kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (142-es cikk)

 
  
MPphoto
 
 

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. (PL) Elnök úr, az áruk áramlása önszabályozó folyamat. A Kínában előállított veszélyes játékok ügye mindannyiunk közös problémája. Ezek közül több millió jutott ki Ázsiából, és jelent meg Európában, valamint az Egyesült Államokban. Ki felelős mindezért? A gyártó? Az alvállalkozó? Az importőr? Mindenki? Vagy senki?

Az egyre erősödő globalizáció jelenlegi korszakában semmi sem lehet helytelenebb annál, mint azt gondolni, hogy mások problémái nincsenek hatással ránk.

Az EU megpróbál szembenézni ezekkel a kihívásokkal és ezért az áruk forgalomba hozatalára nézve szabályozási javaslattal állt elő. Az év végére a játékok biztonságáról szóló irányelv felülvizsgálatára is javaslatnak kell születnie.

Úgy vélem, a termékek forgalomba hozatalának problémája több további kérdéshez kapcsolódik, és ezeket hangsúlyozni kell:

- információ biztosítása a fogyasztónak az általa vásárolt termékekről; a megbízható információ a legjobb fogyasztóvédelmi eszköz,

- piacfelügyelet a tagállamok részéről,

- fokozott együttműködés az államok között,

- új megközelítés a CE-jelölés tekintetében, amely olyan biztonságos terméket jelöl, amely megfelel az EU követelményeinek.

Mindez csak néhány a számtalan javaslat közül, amely a jelenlegi helyzet javítását célozza a termékek forgalomba hozatala és a fogyasztóvédelem szempontjából. Épp csak az elején járunk egy hosszú útnak, amely olyan piacot eredményez majd, amely mentes a nem ellenőrzött és kockázatos áruktól. Sok munka van még hátra, de az EU jogalkotása a megfelelő irányban halad előre, ami reményt ad arra, hogy a jövőben a hétköznapi árucikkek nem jelentenek majd veszélyt sem ránk, sem gyermekeinkre.

 
  
MPphoto
 
 

  Harangozó Gábor (PSE), írásban. – A fogyasztók biztonságának ügye komoly aggályokat vet fel a polgárok körében, amikor a legsérülékenyebbeket, a gyermekeket érintő fenyegetésekre derül fény. Ezért gyorsan és átlátható módon kell reagálnunk ezekre az aggályokra, hiszen a fogyasztók biztonságának kérdésében nem köthetünk kompromisszumokat. Az Európai Uniótól elvárható, hogy biztosítsa megemelt elvárásainak betartását, amikor alacsonyabb minőségbiztosítási szabványokat alkalmazó országokból importál termékeket, ahogy ez Kína esetében is történik. Ebben a tekintetben a RAPEX, a veszélyes nem élelmiszernek minősülő fogyasztási cikkekre vonatkozó információcsere rendszere, amelyhez a veszélyes játékok is tartoznak, a lehető legnagyobb jelentőséggel bír, mivel hatalmas mennyiségű termék áramlik be a Kínához hasonló országokból. Ezért részletes és rendszeres jelentésekre van szükség, akárcsak a releváns fogyasztóvédelmi elvárások partnereinknek történő átadására, hogy hatékonyan kezdhessék meg a veszélyes termékek azonosítását. A fogyasztók bizalma létfontosságú, és ezért a megelőzésre, a gyorsreagálású mechanizmusokra és az uniós szabványelőírások hatékony érvényesítésére, valamint az ezeknek a területeknek szentelt további megkülönböztetett figyelemre van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – Az amerikai játékgyártó cég, a Mattel több millió játékot hívott vissza biztonsági aggályok miatt, melyek között az ólomtartalom is szerepelt. Ezzel világszerte megszólaltatta a vészcsengőket. Ez az ügy mindannyiunkat érint, mivel a közegészség és a közbiztonság van veszélyben. Egy korszerűsített irányelv alapvető fontosságú lenne belföldi érdekeink és gyermekeink egészségének védelmében.

Arra hívom fel a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a veszélyes termékek kérdésével kapcsolatban, és vegyen fontolóra alternatív szabályozási megközelítést is. A kínai hatóságoknak meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket gyártási szabványaik javítására, de legalább ennyire fontos az olyan játékgyártó cégeket a biztonsági szabványok betartására kötelezni, amelyek az alacsony költségek kihasználása miatt rendelnek termékeket a Távol-Keletről. A termékbiztonság a közegészségügy körébe tartozik és ez az ügy azonnali figyelmet kíván.

 
  
  

ELNÖKÖL: HANS-GERT PÖTTERING
Elnök

 
  

(1)Lásd a jegyzőkönyvet.

Utolsó frissítés: 2008. szeptember 17.Jogi nyilatkozat