Elnök. − A jelentés következő eleme (A6-0337/2007) Bart Staes jelentése a következő témában: a csalás és cigarettacsempészet elleni küzdelem fokozásáról szóló megállapodás következményei, valamint az Európai Parlament közösségi árutovábbítási rendszer vizsgálatára felállított vizsgálóbizottsága által tett ajánlások végrehajtása terén elért eredmények (2005/2145(INI))

  Bart Staes (Verts/ALE), előadó. – (NL) Elnök úr! Biztos úr! Hölgyeim és uraim! A Bizottság költségvetési ellenőrzésről szóló jelentései gyakran közölnek rossz híreket – érthető, végül is az Európai Parlament csalás elleni bizottságáról van szó. Gyakran esik szó gyenge pontokról, rendellenességekről, trükkökről – néha csalásról és félrevezetésről is. Örülök annak hölgyeim és uraim, hogy ma önöknek jó dologról számolhatok be, nevezetesen egy sikertörténetről, amely jól szemlélteti, hogyan biztosíthatja együttműködéssel az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok a gondok megoldását.

Mi a kontextus? Az 1990-es évek kezdetén a cigarettacsempészettel kapcsolatos csalás nagy üzlet volt. Többszáz millió ECU – akkoriban még ECU-ben számoltunk, nem is euróban – tűnt el bűnözők zsebében az Európai Unió és a tagállamok kárára. 1994-ben az akkor még UCLAF – az OLAF elődje – cigaretta munkacsoportot állított fel. 1996-ban és 1997-ben egy EP vizsgálóbizottság – amely egyébként az Európai Uniót létrehozó Szerződés alatti legelső vizsgálóbizottság volt – a vámcsalások összes szempontját megvizsgálta.

A vizsgálóbizottság úgy találta, hogy nagyon elavult volt a tranzit szektor monitoring rendszere. A teherautóknak egy iratot kellett lepecsételni azoknál a vámhivataloknál, ahol a szállítmány belépett az unióba, utána áthajtottak az unió területén és még egyszer le kellett pecsételtetniük ugyanazt azt iratot, amikor elhagyták az unió területét. Az iratot aztán vissza kellett küldeni a vámhivatal importosztályára. Sok probléma adódott a rendszerrel. Az iratok túlságosan későn érkeztek meg, sokszor három-négy hónapra. Ott volt a hamisított iratok problémája is, sőt a hamisított pecsétek okozta gondok. Végül a vizsgálóbizottság azzal a javaslattal állt elő, hogy a teljes idejétmúlt rendszert le kell cserélni s a papírok és pecsétek helyett számítógépes rendszert kell használni.

Az Új Számítógépes Árutovábbítási Rendszert fokozatosan vezettük be, jelenleg az összes tagállam alkalmazza. A vám valós időben képes követni, hogy vámellenőrzést esetlegesen illegálisan kerülnek meg áruküldemények – mindez óriási fejlődés. Mindez természetesen nem küszöböli ki a hibás vámvizsgálatot, amely a mai napig előfordul, pontosan ezért kértük fel a Bizottságot arra, hogy dolgozzon ki rendszert az említett probléma megoldására. Az OLAF-hoz is kéréssel fordultunk, hogy biztosítson hozzáférést a számítógépes rendszerhez.

Amint említettem, a vbizsgálóbizottság a cigaretta-problémára összpontosított. A cigarettát az unió területén keresztül egyik határátlépőtől a másikig szállították és gyakran a cigaretta a feketepiacon kötött ki. Sőt, gyakran visszacsempészték ugyanazt a cigarettát az unióba. Rengeteg problémához vezetett mindez, gyakran erőszakos cselekményekhez is. Olaszországban például két vámellenőrt meggyilkoltak.

Az átfogó vizsgálat során az is kiderült, hogy a dohánygyártók egy követ fújtak a csempészekkel, s ennek tudatában a Bizottság több tagállammal együtt jogi lépéseket tett New Yorkban a Philip Morris ellen. Fokozatosan kiderült, hogy a Philip Morris számára nagyon nehéz lesz megnyerni a pert, így a Philip Morrissal alkut kötöttek. 1,25 milliárd dolláros térítés ellenében, amelyet 12 év alatt fizet ki a cég, a Bizottság és a tagállamok felhagytak a new yorki perrel.

A Philip Morrisszal kötött egyezség második része talán még fontosabb volt. Az Európai Unió és a Philip Morris vállalta, hogy együttműködnek a cigarettaszállítmányok nyomonkövetésében illetve megtalálásában. Ha a vám például egy konténer cigarettaszállítmányt talált és a Philip Morris azt nem tudta igazolni, a cégnek a hiányzó vámösszeget automatikusan meg kellett térítenie. Ez az összeg konténerenként elérhette az 1,5 millió eurót.

Ismétlem, ez sikertörténet: jól illusztrálja, hogyan tud együttműködni a Parlament és a Bizottság. Lenne azonban egypár kritikám is. Amikor az 1,25 milliárd dollárt elosztották a Bizottság és a tagállamok között, mindössze 9,7% került a bizottsághoz, az összeg oroszlánrésze a tagállamokhoz. Szerintem nez nem méltányos, tudatában annak, hogy az OLAF és a Bizottság végezte a munka nagyrészét.

Második bíráló megjegyzésem, hogy a megállapodás szelleme értelmében a pénzt a csalás elleni harcra kellett volna fordítani. A Bizottság megtette, amit kellett. A pénz egyrészét a Hercules II programra fordította. A tagországok viszont csak beutalták az államkincstárba a többi tétel közé ahelyett, hogy például a vámnak nyomozást segítő felszereléseket vásároltak volna és más módon felléptek volna a csalási esetekkel szemben.

Összegezve elnök úr, valóban sikertörténet volt ez, amelyet más termékeknél is hasznosítani lehetne, mint például alkoholra és egyéb mezőgazdasági termékekre. Remélem, hogy a jelentés pozitív mértékben járult hozzá Kallas úr és a Bizottság értékes munkájához és a Parlament tevékenységéhez a csalás elleni küzdelem területén.

  Siim Kallas, a Bizottság alelnöke. − Elnök úr! Köszönettel tartozom Staes úrnak saját kezdeményezésű jelentéséért, és az Európai Parlamentnek ezen ügyekhez biztosított támogatásáért, illetve e bonyolult kérdésekben a megoldás kereséséért.

Hozzászólásomban először a közösségi árutovábbítási rendszerről fogok beszélni, melyért kollégám, Kovács László felelős. Az Európai Parlament üdvözli az új, számítógépesített árutovábbítási rendszer sikeres bevezetését. Valóban hatalmas változás ez az archaikus, papíralapú eljáráshoz képest. A frissített rendszer teljes körű bevezetése 2009. július 1-ig történik meg.

A kockázatkezelés modern ellenőrző eszköz. A Bizottság aktívan működteti a vámügyi kockázatkezelő rendszert annak érdekében, hogy az ellenőrzések célirányosabbak lehessenek. A tagállamokkal jelenleg dolgozunk a kritériumok, prioritások és az IT-platform kialakításán. Az új rendszer lehetővé fogja tenni az elkészült kockázatelemzések rendszeres nyomon követését is. A csalás elleni küzdelmet szolgáló tranzit-információs rendszer fokozni fogja a szállítással kapcsolatos csalások kockázatának elemzését és kezelését, elsőként az érzékeny áruk esetében, később pedig valamennyi szállítás alatt álló áru esetében. Ennek az előfeltétele, hogy a tagállamok szélesebb körű hozzáférést biztosítsanak a Bizottság számára az Új, Számítógépesített Árutovábbítási Rendszer (NCTS) árumozgással kapcsolatos adataihoz. Az NCTS további finanszírozásának a jelentésben javasolt befagyasztása azonban a kívánt hatás ellenkezőjét váltaná ki az árutovábbítás hatékonyabb ellenőrzésének szükséges továbbfejlesztésével kapcsolatban.

Néhány szó a hozzáadottérték-adóval kapcsolatos csalásokról. Az Egyesült Királyság Felsőháza jelentésében több tényezőre is rámutatott, melyek a nem létező kereskedők jelenségének hátterében találhatók. Nincsen azonban bizonyítékunk arra nézve, hogy az árutovábbítási rendszer gyengeségei ilyen jellegű, nem létező kereskedőkkel végrehajtott csalásokhoz vezettek. Szeretném világossá tenni, hogy bár az árutovábbítás nem számított prioritásnak a hagyományos, saját erőforrásokról elvégzett vizsgálatoknak 2001 és 2006 között, a változás időszakában, nem is hanyagolták el azt. Több vizsgálat is azzal az eredménnyel járt, hogy az önrész és a kamat kifizetésére követelést érvényesítettek. Ez a megközelítés a Bizottság vizsgálatokra fordítható erőforrásainak hatékony felhasználását tükrözi, valamint az ex ante ellenőrzésekhez való visszatérés elkerülését.

Most szeretnék rátérni a csalás elleni megállapodásra a Philip Morris International vonatkozásában. Köszönettel tartozom a Parlamentnek folyamatos támogatásáért. A Bizottság következetesen kifejezte azt a reményét, hogy a megállapodás modellként szolgálhat további, más cégekkel kötendő, hasonló megállapodásokhoz. A megállapodásból származó bevételekkel kapcsolatban például az új Hercule Programme (Herkules Program) kapott támogatást a cigarettacsempészet és -hamisítás elleni küzdelemhez, melyek újonnan meghatározott célok. Vizsgáljuk, hogy a program alkalmazható lenne-e olyan laboratórium létesítéséhez, amely a cigaretták eredetiségét igazolja.

Azt is el kell azonban mondanom – ezt Staes úr is jól tudja – hogy a pénzek elosztása igazi rémálom volt, és a következő pénzügyi időszakokban is rémálom lesz. Természetesen nagyon örülök a Parlament támogatásának és a pénz felhasználása iránt tanúsított állandó érdeklődésének, mivel nekem is érdekem, hogy ezt az összeget a cigarettacsempészet és a csempészet egyéb fajtái elleni harc céljára használjuk fel.

A lefoglalási statisztikákról a legtöbb tagállam negyedévenként tájékoztatja a Bizottságot. Nem minden tagállam tünteti fel azonban az elkobzott márkákat, így nem állnak rendelkezésre teljes adatok. Továbbá, a tagállamokban eszközölt lefoglalásokról szóló értesítések nem tesznek mindig különbséget az eredeti és a hamisított cigaretták között, részben mert ez az elkövetők elleni vádemeléshez illetve a vámok és adók beszedéséhez nem szükséges, részben pedig mert egyes esetekben rendkívül nehéz megkülönböztetni a hamisított és az eredeti cigarettákat. Továbbra is arra buzdítjuk a tagállamokat, hogy teljesebb körű adatokat szolgáltassanak.

Végül a Bizottság a Parlament javaslata szerint össze kíván állítani egy OLAF-jelentést erről a témáról, de megítélésem szerint hasznosabb lenne 2010-ig várni, az átfogóbb rálátás érdekében. Ennek az az oka, hogy több jelentős változás is várható a vámügyek területén, és egy 2008-as jelentés mindössze időközi jelentés lehetne, mely az adott időben tapasztalható helyzetet tükrözi.

  Jean-Pierre Audy, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Első szavaimmal az előadónek, Bart Staesnek kívánok gratulálni, aki sikeresen elkészített egy kitűnő jelentést a közösségi áruátviteli rendszerünk hibáinak bonyolult tárgyköréről. Szintén nagyon hálás vagyok az Európai Számvevőszéknek, amely 2006. decemberi jelentésében igen világosan megmutatta a probléma léptékét.

Ezzel kapcsolatban csalódott vagyok amiatt, hogy zavaros a Philip Morris megállapodás visszhangja; szem előtt kell tartanunk, hogy ez a jogi eljárás mellőzéséről szóló megállapodás, nem pedig partnerségi megállapodás, és ott vannak a közösségi áruátvitel komoly problémái is. Ez az oka annak, hogy a PPE képviselőcsoport nevében olyan módosítást indítványoztam, amelynek célja a zavaros értelmezés megakadályozása.

Az ágazattal kapcsolatban azt javaslom, hogy az Európai Unió és az egész dohányipar közösen finanszírozzon egy, a cigarettacsempészet és –hamisítás elleni küzdelmet célzó programot.

Hozzászólásomban azonban a közösségi áruátviteli rendszerünk hibáira szeretnék koncentrálni. Az Európai Bizottság úgy tájékoztat minket, hogy egy modern, nagyméretű számítógépes rendszer bevezetésével erősítette a vámtranzit rendszert. Eközben elfelejti azonban, hogy bár a számítógépes rendszer szükséges, soha sem elégséges, és a valóságban maga a rendszer is hibás. Hibás, mert a tagállamok fennhatósága alatt üzemel, ami azt jelenti – mint ahogyan elóadónk és az Európai Számvevőszék is igen helyesen rámutatott – hogy a tagállamok komoly gyengeségek mellett alkalmazzák az új közösségi áruátviteli szabályokat.

1997-ben a Parlament vizsgálóbizottságot hozott létre, amely világosan megállapította, hogy az EU-nak olyan keretrendszert kellene létrehoznia, amely lehetővé teszi, hogy a vámhivatalok egységben működjenek. Ettől nagyon messze vagyunk.

2005-ben kollégánk, Herbert Bösch EP-képviselő mutatott rá kiváló jelentésében a problémák méretére, és arra, hogy szükség van a csalások és a hibák elleni küzdelemre. A valóságban, hölgyeim és uraim, ez a jelentés arra hív minket, hogy sokkal tágabb értelemben is elgondolkodjunk vámrendszerünk minőségéről, pénzügyi folyamatainkról és általában véve az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről.

Biztos úr, ebben számíthat az európai parlamenti képviselők teljes körű támogatására.

  Herbert Bösch, a PSE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, kimondottan üdvözöljük ezt a kitűnő jelentést. A “saját kezdeményezésű jelentés” megnevezés azonban nem teljesen pontos. Amit itt teszünk, az ugyanis a Parlament első vizsgálóbizottsága munkájának folytatása – és továbbra is ezt fogjuk tenni. Nem kívánok panaszkodni, de szégyenletes, hogy ezzel ilyen későn kell foglalkoznunk. Érdeklődéssel figyelem a szónokok listáján azokat a képviselőcsoportokat, melyek ma szót kértek ezzel a témával kapcsolatban. Úgy tűnik, mindig kissé könnyebb az EU botrányairól panaszkodni, mint egyes konkrét esetek pozitív megoldásán dolgozni. Az ilyen megoldásokhoz vezető út időnként hosszú – hiszen a cigarettákról van szó – de a helyes út. Jó irányba haladunk, amit a Staes-jelentés is igen világosan megmutat.

Természetesen ezen a területen is meg kell küzdenünk az európai integráció nem teljes voltával. Számos pénzügyminiszter még mindig képtelen ellenállni a kísértésnek, hogy egyszerűen megemelje egy kicsit a dohánytermékek adóját amikor a kincstár némileg üresnek tűnik; ezzel helytelenül kivívva egyik vagy másik egészségügyi politikus dicséretét. Azért mondom, hogy “helytelenül”, mert a cigarettafogyasztók ekkor egyszerűen áttérnek a csempészett, vagy egyre gyakrabban a hamis cigarettára. Az ilyen típusú csalásból eredő hasznot közvetlenül a szervezett bűnözés élvezi.

Az a tény, hogy mindannyiunknak van oka az előrelépések ünneplésére ma este, még inkább arra késztet, hogy emlékeztessem a Tisztelt Házat egy Európa számára sokkal kevésbé dicséretes epizódra. Bizonyított, hogy 1992 és 2001 között megközelítőleg 10 000 teherautónyi cigarettát csempésztek az EU-ba Montenegrón keresztül, konkrétan olaszországi célpontba. Ez valószínűleg minden idők legnagyobb csalása, melyet az EU költségvetése ellen elkövettek. Az augsburgi (németországi) ügyészség 60 jogi segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be ez ügyben. Svájcban voltak is beismerő vallomások, vádemelések és hasonlók. Az Európai Unió azonban semminemű igénylést nem nyújtott be saját forrásainak helyreállításához a Montenegrói Köztársasággal szemben. Biztos úr, szeretném, ha úgy nézhetnénk adófizetőink szemébe, hogy elmondhatjuk: “ezt az ügyet is kivizsgáltuk”.

Vannak olyan vámtisztviselők Németországban, Ausztriában és Közép-Európában, akik nagyszerű munkát végeztek ezen a területen, akiket azonban – úgy tűnik – az Európai Bizottság cserbenhagyott. Kezelnünk kell ezt a hatalmas ügyet, melyre az időbeli korlátozás sem járt még le. Ez lenne kívánságom a mai, egyébként igen örvendetes vita kapcsán.

  Ingeborg Gräßle (PPE-DE). – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! A Ház kimondottan szívesen foglalkozik a ráfordítások és bevételek kérdésével, így Staes úr igen nagy érdeme, hogy ma a bevételekkel foglalkozunk. Egyébként 17 milliárd EUR összegről beszélünk a héa és a saját források kapcsán, és 14 milliárd EUR összegről vámok kapcsán – ami csaknem 30%. Véleményem szerint jó, hogy ma ezzel a kérdéssel foglalkozunk.

Látható, hogy itt csak nyertesek vannak, és a Biztos úr is megérdemli gratulációnkat. Örömünkre szolgál, hogy sikerült utat találnunk – a tagállamokkal közösen. Lényeges az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal jövőjének megerősítése annak érdekében, hogy még jobban és még hatékonyabban tölthesse be szerepét az EU-ban. Gratulációt érdemel az is, amit az OLAF eddig elvégzett számunkra, és amire ezután is számítunk. Mindannyian büszkék vagyunk ezekre a sikerekre, mivel természetesen a szóban forgó szakemberek tették ezeket lehetővé. Nem volt elhamarkodott következtetés az, különösen a téma fényében, hogy valódi előrelépéseket tehetnénk a hamisított dohánytermékek ügyében is, illetve, hogy a tagállamok is közreműködhetnének ebben.

Szeretnénk, ha hasonló helyzetet sikerülne elérnünk egyéb, az Unió pénzügyi érdekeit érintő dossziék esetében is, például a héacsalás elleni küzdelemben. Ekkor igazi nyerteseink lennének: az európai adófizetők, akik ide delegáltak minket, és akiknek vannak bizonyos elvárásaik.

Úgy hiszem, hogy a cigarettacsempészet elleni harc fontos feladat, sürgősen szükséges a pekingi OLAF-tól is egy szakértő bevonása, és az egész világon erősítenünk kell a csalás elleni fellépésünket. A Bizottságnak most azt a kérdést kell feltennünk, hogyan fokozható a nyomás egyéb cigarettagyártókkal szemben abból a célból, hogy az egyes tagállamokban ők is aláírják a Philip Morris és a Közösség közötti megállapodást. Véleményem szerint nagyon konkrétan kell fontolóra vennünk, hogyan történjen mindennek az utánkövetése, és hogyan folytassuk az ez ügyben végzett munkát, mivel ennek elmulasztása saját hitelességünket veszélyeztetné.

  Paulo Casaca (PSE). – (PT) Előadónk és ebben az esetben az Európai Bizottság is mindannyiunk gratulációját érdemli. Ez emlékezetem szerint a legnagyobb siker, amelyet az Európai Unió a mai napig a csempészet és az adócsalás elleni küzdelemben elért.

Az előadónk által már kihirdetett és valamennyi felszólaló által támogatott üzenet ugyanakkor az, hogy ezt a küzdelmet más területekre is ki kell terjesztenünk. Alapvetően arról van szó, hogy bármilyen, az egész vámrendszeren át mozgatott anyag szállítását eredményesen kell kezelnünk az Európai Unió és valamennyi tagállam pénzügyi érdekében, és ebből a szempontból azt hiszem, még mindig sok a tennivaló. Ezért mindenekfelett arra szeretném hívni az Európai Bizottságot, hogy még nagyobb erőfeszítéseket téve foglalkozzon az üggyel.

  Monica Maria Iacob-Ridzi (PPE-DE). – (RO) Az Európai Bizottság és a Philip Morris vállalat közötti megállapodás igen jó példája annak a közösségi pénzügyi eszköznek, mely egyidejűleg több célt is szolgál.

Először is, nincs korlátozva a gyártó ágazat piachoz való hozzáférése, míg a hamisított termékek importőrei által elkövetett adóelkerülés ellen 1.25 milliárd dolláros, teljes egészében az európai cég által finanszírozott programmal küzdünk.

Mindazonáltal kívánatos lenne a tagállamok sokkal nagyobb számának részvétele az aláírt megállapodásban.

A megállapodást 2004-ben kötötték meg, és ezzel egy időben az Európai Unió határán fekvő Románia és Bulgária tagállamok lettek.

Miután olyan termékek kerültek piacra, melyek nincsenek az Unió valamennyi tagállamában engedélyezve, az európai költségvetés jelentős veszteséget könyvelt el jövedéki adók, illetve a nemzeti költségvetések terén is, a bevételek után meg nem fizetett adók miatt.

Valós az a tény, hogy a hamisított árut a Közösségbe csempészni szándékozók olyan európai kikötőket választanak, melyek nincsenek felszerelve korszerű technológiával, például szkennerrel és a kereskedelmi raklapok regisztrációjával.

Mivel ez a helyzet hatással van az Európai Unió vámbevételeire, úgy tartom helyesnek, ha a kikötői létesítmények modernizációja közösségi pénzügyi segítségnyújtással történik.

Az alacsony árakon piacra dobott hamisított árucikkek miatt egyre több fiatal kezd dohányozni, ami idővel jelentős összegekbe fog kerülni a tagállamok társadalom- és egészségbiztosítási rendszereinek.

A WHO által kiadott jelentések azt mutatják, hogy a hamisított cigaretták a legtöbb esetben 75%-kkal több kátrányt, 28%-kkal több nikotint és 63%-kkal több szén-monoxidot tartalmaznak.

Mivel általában véve foglalkozunk a dohányzás katasztrofális következményeivel, függetlenül a cigaretták legitim vagy illegális eredetétől, egy másik témáról is el kell gondolkodnunk: míg az Európai Unió támogatja a dohányzás-ellenes politikákat, ezzel egyidejűleg jelentős támogatást nyújt a dohánytermesztésnek, véleményem szerint ellentmondást okozva az európai egészségpolitikán belül.

  Szabolcs Fazakas (PSE). – (HU) Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Kallas biztos úr, kedves képviselőtársaim. Igaza van Staes képviselőtársamnak, akinek ezúton is szeretnék gratulálni igazán áldozatkész, kitartó munkájáért, és ehhez a mostani jelentéséhez.

Az Európai Unió, annak intézményei – beleértve a Bizottságot, a Számvevőszéket, az OLAF-ot, az Európai Parlamentet és nem utolsósorban a Költségvetési Ellenőrzési Bizottságot – méltán tartják igazi sikertörténetként számon a 2004-ben a Philip Morris céggel aláírt megállapodást és annak az utóéletét, follow-upját is.

A csempészet és a csalás elleni küzdelemben itt ugyanis nemcsak a folyamat végét jelző kereskedőknél és fogyasztóknál, hanem már annak elején egy nagy nemzetközi gyártónál sikerült komoly eredményt elérni. Ez a megállapodás nemcsak a múlt veszteségeinek anyagi kompenzálására, hanem annak jövőbeli megelőzésére is kiterjed.

Sikerült megértetni a Philip Morrisszal, hogy neki is érdeke a csempészek és a csalás elleni közös stratégia kidolgozása és az ennek megvalósításához szükséges pénzügyi eszközök biztosítása. Külön öröm, és számunkra, újonnan csatlakozott országok számára nagy jelentőségű, hogy az együttműködés nemcsak a tíz szerződött tagországra, hanem a csempészet és csalás által különösen veszélyeztetett új országokra is kiterjed, így több-kevesebb sikerrel ott is biztosítja a csempészet és csalás elleni küzdelem anyagi és technikai feltételeit. Köszönöm.

  Bogusław Liberadzki (PSE). – (PL) Elnök úr, biztos úr, elfogadom és helyeslem Staes úr jelentését, amely elsősorban ahhoz fog vezetni, hogy a csempészet a lehető legjobban korlátozható legyen. Ebben áll a jelentés erőssége. Másodszor arra nézve is fontos tanácsot ad, hogy hogyan szedhetők be a vámok maximális hatékonysággal.

Olyan ország polgáraként, amely igen hosszú keleti határvonallal rendelkezik - konkrétan Lengyelországra gondolok - fel szeretném hívni a figyelmet a külső határokra. Herbert Bösch teljes mértékben helyesen nyilatkozik, amikor tapasztalt vámügyi szakemberek alkalmazásáról beszél. Az ilyen személyek valójában még sokkal fontosabbak lesznek, mint a berendezések és rendszerek, és ennek fényében Tisztelt biztos Urat őszintén arra szeretném kérni, hogy igen alaposan tekintse át a javaslatokat és ajánlásokat, illetve szívlelje meg azokat. A csempészet elleni küzdelem hatékonysága és eredményessége indikátorként szolgál, amikor Közösségünk hírnevéről van szó.

  Siim Kallas, a Bizottság alelnöke. − Elnök úr, köszönöm szépen a felvetett kérdésekben nyújtott folyamatos támogatását. Azt kell mondanom, hogy a legnagyobb probléma az, hogy a vámügyek és a hozzáadottérték-adó teljes mértékben tagállami kompetenciák.

Nem igazán értem, hogy egyes tagállamok miért vonakodnak annyira attól, hogy több lehetőséget adjanak az Európai Unió intézményeinél már meglévő létesítmények használatára. Az OLAF például rendkívül fontos volt több ügyben is - a Philip Morris műveletben és a hamisítás elleni küzdelem Diabolo kapcsán végrehajtott műveletei során is – és ez európai szintű együttműködés nélkül nem történhet meg, valamint nem történhet meg a Bizottság egyes konkrét szolgálatai által nyújtott támogatás nélkül sem.

Jogi szempontból azonban ez a kérdés teljes mértékben a tagállamok kezében van, csakúgy, mint a vámrendszer erősítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátása. A Bizottság mindent megtesz, ami lehetséges az együttműködés érdekében, de azt kell mondanom, hogy a tagállamok együttműködése nélkül lehetetlen a cigarettacsempészet és különösen a HÉA-csalás elleni hatékony és eredményes küzdelem.

Azt hiszem, érdekeink itt közösek, és folyamatosan fel kell vetnünk ezt a kérdést az együttműködés fejlesztése érdekében. Ezen kívül – talán a tolmácsolásból ezt nem jól értettem- a Philip Morris megállapodást 10 tagállam és az Európai Bizottság kötötte egyfelől, és a Philip Morris másfelől, ami elég egyedülálló. A Bizottság, jogi szolgálatai, és az OLAF érték el ennek a megállapodásnak a megkötését, és Gräßle asszony segítségével ez a munka tovább folytatódik. Így azt gondolom, a jövőben is lesz miről beszámolnunk.

A fő gond azonban valóban az, hogy egyes tagállamok vonakodnak elfogadni a beterjesztett kölcsönös adminisztratív segítségnyújtási javaslatot, amely platformként szolgálhatna. Együttműködési platformot ajánlunk, és mégis vannak vonakodó tagállamok, egyes nagyobb tagállamok is (magam is megpróbáltam a legnagyobb tagállam néhány miniszterét meggyőzni arról, hogy legyenek nyitottabbak ez iránt a javaslat iránt). Valamiért sok a gyanakvás, ugyanakkor korábbi pénzügyminiszterként tudom: a vám- és HÉA-csalás elleni küzdelem csak a tagállamok közötti együttműködéssel lehetséges.

  Elnök. − A vitát lezárom.

A szavazásra 2007. október 11-én, csütörtökön kerül sor

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

  Francesco Musotto (PPE-DE), írásban. – (IT) Az EU-n belüli csalás elleni küzdelem előadójaként üdvözlöm a Philip Morris céggel kötött megállapodást melynek tárgya a cigarettacsempészet ellen a vámrendszernél történő küzdelem. A vámcsalás egyike a Közösség pénzügyi érdekeit leginkább károsító tényezőknek, a cigarettákkal kapcsolatos csalás pedig ennek egyik legérzékenyebb területe.

Az OLAF közelmúltbeli műveletei – mint például a Diabolo-művelet (135 millió cigaretta lefoglalása, becsült veszteség 220 millió EUR) – megmutatták, hogy a vámcsalás ellen lehet és kell küzdeni: fontos az európai szervek műveleti kapacitásának megerősítése. A Philip Morris vállalattal kötött megállapodás nemcsak a dohánytermékek területén, hanem a hamisítás elleni küzdelem egyéb területein is példaként szolgálhat. A Philip Morris által fizetendő kártérítést, amely megközelítőleg 1 milliárd EUR-t tesz ki, az EU-ban a hamisítás elleni harchoz kellene felhasználni.