Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/2019B(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A6-0394/2007

Viták :

PV 23/10/2007 - 13
CRE 23/10/2007 - 13

Szavazatok :

PV 25/10/2007 - 7.3
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2007)0474

Viták
2007. október 23., kedd - Strasbourg HL kiadás

13. 2008. évi költségvetés: III. Szakasz, Bizottság – 2008-as költségvetés: I, II, IV, V, VI, VII, VIII, IX. szakasz (vita)
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. − A következő napirendi pont közös vita a következőn

– Virrankoski úr jelentése (A6-0397/2007) a Költségvetési Bizottság nevében, az Európai Unió 2008. évi általános költségvetésének tervezete, III. szakaszáról – Bizottság

(C6-0287/2007 – 2007/2019(BUD)) és

– Itälä úr jelentése (A6-0394/2007) a Költségvetési Bizottság nevében, az Európai Unió 2008. évi általános költségvetésének tervezete I, II, IV, V, VI, VII, VIII és IX. szakaszairól

(C6-0288/2007 – 2007/2019(BUD)).

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − Mielőtt átadnám a szót Grybauskaitė biztos asszonynak, szeretném kifejezni afeletti megdöbbenésemet, hogy egyéb biztosok, akiket megkértünk, hogy legyenek jelen, nem jöttek el. Ennek számos oka lehet: állítólag meghívóink kissé késve mentek ki. Ez lehet a helyzet, amit ellenőrizni fogom.

Szeretném azonban emlékeztetni a Bizottságot, hogy az intézményközi magállapodás alapján jelen kell lennie azon hét során, amikor az Európai Parlament ülésezik. Le fogom ellenőrizni az ügyet, és biztosra veszem, hogy a Bizottság, csakúgy, mint mi, a Parlament tiszteletben fogja tartani az intézményközi megállapodás iránti elkötelezettségünket.

Így tehát arra kérném a jelen lévő biztos asszonyt, Grybauskaitė biztost, hogy ezt közölje a Bizottsággal. Ezt már mellékesen említettem az Elnökök értekezletén. Nem szeretnék azonban egyoldalúan vádaskodni, de le fogom ellenőrizni a kérdést.

 
  
MPphoto
 
 

  Ville Itälä (PPE-DE), előadó. – (FI) Tisztelt elnök úr! Először is szeretnék köszönetet mondani a Költségvetési Bizottság elnökének és a Bizottság tagjainak és koordinátorainak azért, hogy lehetővé tették számunkra, hogy egy kiváló megállapodást érjünk el nagyon kellemes légkörben. A Parlament főtitkára ugyancsak nagyon nyitott és együttműködő volt a költségvetés összeállításakor. Jó kezdet a közigazgatás és a Költségvetési Bizottság közti jövőbeli együttműködéshez.

Mindenekelőtt azt akarom mondani, hogy ez a rendszer, melyben két szervezet dönt a költségvetésről – a Elnökség és a Költségvetési Bizottság – a jövőben már nem tartható. Nem helyes az a megközelítés, hogy a Elnökség kidolgoz különféle új ötleteket és projekteket. A Költségvetési Bizottság vagy egy fajta gumibélyegző, ami jóváhagyja az alapokat, vagy rosszfiú illetve rosszlány, aki kihúzza azokat. Itt is ez volt a helyzet, amikor komoly új növeléseket javasolt a csoport eknöke, ami meghaladta volna azt a híres 20%-os plafont, amiben közösen megállapodtunk. Remélem, hogy az emberek hallgatni fognak a bizottsági elnök ezzel kapcsolatos iránymutatásaira, mivel jó elképzelése van arról, miként haladhatna ez a folyamat a helyes úton, hogy konkrét és megfelelő eredményeket érjen el. Ezeket a kérdéseket nem lehet két helyen eldönteni. Sokkal jobb, ha csak egy helyen dőlnek el.

Amikor a Parlament költségvetése összeállításra került, akkor a közigazgatás és az Elnökség helyes kezdeményezést mutatott azzal, hogy azt javasolta, hogy a 20%-os plafon alatt maradás legyen az alapelv. Később a csoport elnöke kiegészítéseket tett az intézkedési szabályokhoz. Az egyik az volt, hogy minden képviselői asszisztens havi ezer euróval többet kapjon, ami összességében 10 000 000 eurót jelent, és volt számos egyéb emelés is, melyek valójában olyan helyzetbe juttattak, hogy a plusz kiadásokat bizonyos mértékig csökkenteni kellett. Ez természetesen sosem könnyű, de el kell mondani, hogy nem tettünk semmiféle valódi megtakarítást vagy csökkentést; helyette megpróbáltunk ragaszkodni a költségvetési elvhez amikor új emelésekre került sor, hogy a költségvetés ne emelkedjen túl magasra.

Ez magától értetődően fontos, mivel az adófizetők pénzét költjük. El kellene gondolkodnunk azon, hogy milyen projektekbe kellene belefognunk, és melyek elfogadhatók az adófizetők szempontjából. Mindenekelőtt arra az alepvető munkára kell összpontosítanunk, amire megválasztottak bennünket. Ez egy törvényhozói testület, és nem szabadna olyan projekteket megvalósítanunk, melyek kívül esnek a tényleges törvényhozói munka keretein.

Azonban engedjék meg, hogy elmondjam, hogy örülök annak a közös kompormisszumnak, mely lehetővé tesz a Parlamentnek egy épphogy 4% alatti emelést. Ez indokolt, és minden esetben számos olyan projektet tartalmaz, amit itt más képviselők támogatnak.

Említeni fogok néhányat ezen projektek közül. Elsőként ott van az információs politika, amely borzasztóan fontos. Ehhez további kilenc millió euró adódott hozzá tartaléknak, hogy az új internetes TV-re költsék, amikor jóváhagyják a prototípust. Ennek az internetes TV-nek, mint műszaki információs csatornának az ötlete elfogadható gondolat, azonban nem szabadna a most javasolt módon megvalósítani. A politikai csoportok és a képviselők nem fognak részt venni az érintett testület felügyeletében, illetve a kapcsolódó mindennapi munkában. A közigazgatás nem rendelkezik ugyanazzal a politikai becsületességgel, amivel a politikai csoportok és a képviselők, illetve, amit az emberek látni akarnak.

Nagyon nehezen tartom elfogadhatónak azt az elképzelést, amit a bal oldal javasolt, hogy a politikát ki kell venni az államigazgatásból, és hogy a Parlamenttel kapcsolatos információ csak annak közigazgatásán keresztül érkezhet, tagjain, illetve politikai csoportjain keresztül nem. Elképzelhetetlen, hogy megengedjük, hogy az információs politika kizárólag a közigazgatáson keresztül érkezzen, és az információs gépezeten kívül hagyjon bennünket, akiket demokratikus úton választottak ide.

Egy másik, témához kapcsolódó elképzelés a helyi médiát érintette, amiről a plenáris épp az ünnepek előtt döntött. Arról szólt, hogy a képviselőknek valamivel több pénzt kellene kapniuk azon célból, hogy meghívják a helyi média képviselőit, hogy megfigyelhessék, mi történik a Parlamentben, és interjút készíthessenek velük. A Költségvetési Bizottság ellene szavazott. Nem értem ezt a nyilvánvaló rosszindulatot a kis helyi médiával szemben a baloldal részéről, mivel ez lehetővé tenné teszi számunkra, hogy amennyire csak lehet, az átlagemberek közelébe kerüljünk. Most azonban mi, itt a Költségvetési Bizottságban túlnyomórészt ezen pénz ellen szavaztunk, és mi, képviselők nem költhetünk több pénzt a helyi média meghívására.

Harmadszor az információs irodákat szeretném említeni. Minden tagállam rendelkezik saját információs irodával, ami jó dolog, de miért a legdrágább épületeket veszik meg a legdrágább területeken? Miért nem vehetünk valamivel olcsóbb épületeket kicsit kijjebb a városból, és költjük a megfelelő finanszírozást emberi erőforrásra? Több emberre van szükségünk a munkahelyek, az oktatási intézmények és iskolák meglátogatására, hogy elmondjuk az embereknek, mit csinál a Parlament és miért. Az az emberek befolyásolásának legjobb módja, ha odamegyünk hozzájuk, nem pedig az, ha drága épületeket vásárolunk. Ezt a pénzt jobban is el lehet költeni.

Ami az épületekkel kapcsolatos politikát általában véve illeti, remélem, hogy minden intézmény össze tud állítani egy közös szervezetet, hogy megfontolják, mikor és hol építsenek, mikor és hol vásároljanak ingatlant, hogy ne hozzunk anélkül döntést, hogy tudnánk, mit tesznek mások, és így ne emeljük mesterségesen az ingatlanok árát.

Csak megjegyzést szerettem volna fűzni azon határozati javaslathoz, hogy csökkentsük a strasbourgi ülések számát. Ez egy véget nem érő vita lehet, azonban addig kell folytatni, amíg nem történik valami. Példát kell mutatnunk a kibocsátások csökkentésében is. Nem herdálhatunk el 200 millió eurónyi adófizetői összeget évente. Meg kell mutatnunk a nyilvánosságnak, hogy az EU bővült és változott, és ehhez nekünk is változnunk kell. Nem találkoztam egyetlen jó magyarázattal sem azzal kapcsolatban, hogy miért kell folytatni ezt a veszekedést. Emiatt remélem, hogy szavazást tartunk ebben a témában, hogy a Parlament tárgyalhasson a Tanáccsal, és hogy az oly szükséges változás bekövetkezhessen.

Újból szeretnék köszönetet mondani a koordinátoroknak és a Költségvetési Bizottság tagjainak a kompromisszumért, és remélem, megmarad a csütörtöki szavazásban, és hogy az érintett számadatok a közös megállapodás szerinti formában maradnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Kyösti Virrankoski (ALDE), előadó. – (FI) Tisztelt elnök úr! Biztos asszony! Az Európai Unió 2008. évi költségvetése a második ebben a programozási időszakban. A jelenlegi pénzügyi keretek elfogadásakor különös figyelmet kapott a versenyképesség, valamint a növekedést és foglalkoztatást elősegítő kohézió megerősítése.

A Bizottság előzetes költségvetési tervezete 129,2 milliárd euró volt a kötelezettségvállalási előirányzatokra és 121milliárd euró kifizetési előirányzatokra. A Tanács költségvetési tervezetében a kötelezettségvállalási előirányzatokat 128,4 milliárd euróra, a kifizetési előirányzatokatt pedig 119,4 milliárd euróra csökkentette, ami 10,3 milliárd euróval alacsonyabb már egy egyébként is nagyon szoros pénzügyi keretnél.

TA Tanács költségvetési tervezete egyéb kérdéseket is kiemelt. Az 1. tétel alatt (fenntartható növekedés és foglalkoztatás) a kifizetési előirányzatokat összesen 1 046 millió euróval csökkentették, bár a költségvetési politika feltétel nélküli prioritása volt.

Idén őssze a Parlament ugyancsak megkapta a Bizottság módosítását, ami további 262 millió eurót javasolt külső tevékenységekre. A Bizottság továbbá javasolta a pénzügyi keret felülvizsgálatát is, hogy megfelelő alapokat lehessen félretenni a Galileo globális helymeghatározó rendszer és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet számára a 2008-2013-as időszakra. A javaslat megfelelt a Parlament június 20-án elfogadott határozatának és az ETI törvényi szabályozásról szóló első olvasatnak.

Ezen kritériumok alapján a Költségvetési Bizottság összeálltotta saját javaslatát, mely jelenleg megbeszélés tárgya. Kulcselemei a következők:

A költségvetés feltétel nélküli prioritása az 1. tétel (fenntartható növekedés és foglalkoztatás). A kötelezettségvállalási előirányzatokat megemelték, főként a lisszaboni stratégia szerinti kutatás és képzés terén, illetve a transzeurópai hálózatok esetében.

Az 1a tétel ugyancsak a Galileo navigációs rendszer finanszírozására vonatkozik. Amikor összeállították a többéves költségvetési keretet, akkor figyelmeztetett a Parlament, hogy a Galileo alulfinanszírozott. Most 2,4 milliárd eurós deficittel rendelkezik, mivel a magánszektor nem hajlandó részt venni a projektben, amint az az Amerikai Egyesült Államokban is történt. Mivel a projekt politikai és gazdasági szempontból is fontos Európának, a Parlament ragaszkodott ahhoz, hogy folytatódjék, és hogy az EU-költségvetésből finanszírozzuk. Jelen költségvetési eljárás során kell meghozni az ezzel kapcsolatos döntést. Ezen okból kifolyólag a költségvetési tervezetben a Galileo és kapcsolódó ETI-költségei kívül helyezkednek el a költségvetés hatáskörén egy ‘műholdcsere’ javaslat formájában. Elfogadásának feltétele, hogy elfogadásra kerüljön a többéves pénzügyi keretet módosító bizottsági javaslat. Ha ez nem történik meg, akkor a Galileo projekt kudarcot vall, és az ETI-finanszírozás is nehéz helyzetbe kerül. Értelmetlen folytatni a Galileo finanszírozását, amennyiben a Tanács nem akar végig kiállni mellette.

A strukturális alapok és a kohéziós alapok ráfordításai, melyek az 1b tétel alatt találhatók, jelentős megerősítésben részesültek, mivel az alapok szerinti ki nem fizetett kötelezettségek – a RAL-ok – ijesztően magasak, meghaladják a 95 milliárd eurót.

A Parlament és a Tanács még a nyáron közös nyilatkozatot tett a Bizottság funkcionális programok elfogadásában mutatott lassúságáról. Jelenleg a Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap alá tartozó programok 63%-át nem hagyták jóvá, csakúgy, mint a Európai Szociális Alap programjainak 83%-át és a vidékfejlesztési programok 75%-át, bár az első programév a vége felé közeledik.

Ezen adminisztráció lassúsága komolyan veszélyezteti az EU strukturális és kohéziós politikáját, és főként az új tagállamok újjáépítését, mivel a jelenlegi pénzügyi keret egy jelentős európai újjáépítési projekt, nagyobb, mint a második világháborút követő Marshall-terv. Ebben a költségvetési tervezetben azonban csak 22,1 milliárd és 5,3 milliárd euró lett félretéve strukturális célokra és vidékfejlesztésre az új tagállamok számára. Ennek megfelelően a Költségvetési Bizottság azt javasolja, hogy a Bizottság megfelelő adminisztrációs költségének egy része kerüljön tartalékba, hogy úgy és akkor lehessen felszabadítani, amikor a programok jóváhagyása megtörténik, mivel ezt a folyamatot fel kell gyorsítani.

Egy másik eléggé problémás terület a 4. tételhez (az EU, mint globális partner) kapcsolódik. Az előzetes költségvetési tervezet egyértelműen alkalmatlan volt, melynek okán a Bizottság módosításában 120 millió eurót javasolt Koszovónak és 142 millió eurót Palesztinának. A Tanács ugyancsak 260 millió eurós emelést javasolt ugyanezen a régióknak.

A Költségvetési Bizottság elfogadta a Bizottság megközelítését, de további 10 millió eurót adott Koszovónak és Palesztinának is. A Parlament saját prioritásainak védelme érdekében a Bizottság megszövegezett egy ‘csillagos’ módosítást is. Ez beleegyezik egy 40 millió eurós csökkentésbe, amit máskülönben a közös kül- és biztonságpolitikában kellett volna megtenni, mivel a Tanács által javasolt emelés egyértelműen az ő érdekterületük, és veszélyeztetné a Parlament prioritásait. A megcsillagozott javaslat továbbá emeléseket foglal magában, melyeket a Külügyi Bizottság követelt Palesztina és Koszovó számára, összességében 40 millió euró értékben, plusz egy további kisebb, 6 millió eurós kiigazítást a világegészségügyi alap és néhány egyéb tétel számára. Ezt a módosítást akkor lehet elfogadni, ha a Tanács egyetért a rugalmassági eszköz alkalmazásával.

Ami a decentralizált ügynökségeket illeti, elmondhatom, hogy a Bizottság visszaállította a Tanács 32 millió eurós csökkentését és a személyzeti csökkentéseket. Úgy gondoltuk, hogy az együttműködés aránylag jól működött. A legjelentősebb változás a határellenőrzési ügynökséghez, a Frontexhez kapcsolódott, ahol a költségvetésben beállított összeg 30 millió euróval emelkedett. A határellenőrzés területén történő együttműködés és annak megerősítése a Parlament egyik legfontosabb prioritása.

Jelen költségvetés témája az ‘eredmény-költségvetés’. Célja, hogy elősegítse mind a tevékenység alapú költségvetési tervezést, mind pedig a tevékenység alapú irányítást. E célból 49 millió euró került tartalékba a Bizottság általános adminisztratív költségeiből, hogy azt úgy és akkor szabadítsák fel, amikor a Bizottság olyan tanulmányokra és jelentésekre tesz javaslatot, a Parlament kérésének megfelelően, melyek a tevékenység alapú irányításról, az alkalmazotti állomány felelősségre vonhatóságának tisztázásáról és a személyzeti állomány számának jövőbeli alakulásáról szólnak. Ez kapcsolódik a Parlament egyeztető tárgyalásán elfogadott, végrehajtó ügynökségekről szóló nyilatkozatához is. Kimondja, hogy minden új javaslatnak költség-haszon elemzést kell tartalmaznia összehasonlítva azzal a helyzettel, ahol az intézkedések a Bizottság felelősségi körébe tartoznak. Továbbá egyértelműen meg kell határozni a felelősségre vonhatósági és felelősségi vonalakat az ügynökség és a Bizottság tekintetében, és meg kell magyarázni, hogy a Bizottság hogyan vállal felelősséget az ügynökség munkájáért és az alapok használatáért. Ismerünk riasztó példákat a ‘Technikai Segítségnyújtási Irodák’ történelméből.

Az előttünk levő költségvetési tervezet végösszege 129 680 milliárd euró, ami 623 millió euró a többéves pénzügyi keret értelmében. A kifizetési előirányzatok 124 194 euró, ami a tagállmok GNI-ja 0,99%-ának felel meg. A pénzügyi keret szerinti 5 300 millió eurós adat és így a Költségvetési Bizottság is hatalmas fegyelmezettséget mutatott ezen, az Európai Parlament számára megfontolásra benyújtott javaslat összeállításában.

A költségvetési tervezet erős konszenzus és kiváló együttműködés szellemében készült. Szeretnék köszönetet mondani a Költségvetési Bizottság elnökének, Reimer Böge úrnak kiváló vezetéséért, valamint valamennyi politikai csoport koordinátorainak és árnyékelőadóinak. Jelentős rugalmasságot és együttműködőkészséget mutattak. Szeretnék továbbá köszönetet mondani a Bizottságnak és Grybauskaite biztos asszonynak pozitív hozzáállásukért, valamint a portugál elnökségnek, mely a háromoldalú tárgyalások és az egyeztetések során konstruktív hozzáállást és tiszteletet mutatott. Végezetül szeretném kifejezni nagyrabecsülésemet és hálámat a Költségvetési Bizottság titkársága és a saját és más politikai csoportokban a költségvetésért felelős adminisztrátorok felé a hatalmas elvégzett munkáért.

Most benyújtom megfontolásra a 2008. évi költségvetést a plenáris számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Richard James Ashworth, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – Tisztelt elnök úr! Engedje meg, hogy azzal kezdjem, hogy köszönetet mondok Virrankoski úrnak kiváló jelentéséért és az azzal kapcsolatos hatalmas munkájáért.

Helyesen állította, hogy a 2008-as év a második év egy hétéves pénzügyi távlatban. Úgy vélem, hogy ez a költségvetés a helyes irányba halad azzal, hogy értéket ajánl a pénzért és hogy idén a kifizetési előirányzatokat a GNI 0,99%-ában szabja meg; lehetősége van arra, hogy sokkal jobb megvalósítást érjen el a következő években.

Azonban ezen célok elérése érdekében felkérem elsősorban a Tanácsot, hogy vegye tudomásul a Parlament elképzeléseit, és álljon készen arra, hogy tovább vitassa ezen kérdések némelyikét; ezen a ponton négy kérdést említek.

Elsőként a Galileót és az Európai Technológiai Intézet (ETI): A Parlament jóváhagyását adta ezekhez a tervekhez, azonban továbbra is a költségvetési fegyelem bizonyítékára van szükségünk az egyéb intézményektől, és itt három dolgot említek. Először: hiányos bizonyítékát látom a költségbeli túllépésekkel és a projektek késői teljesítésével kapcsolatos fedezetnek. Másodszor: hiányos bizonyítékát látom az ezen lényegi elemekkel kapcsolatos elszámoltathatóság és felelősség nagyon egyértelmű körvonalainak, főként a projektekkel kapcsolatos munkaszerződések odaítélése terén. Végezetül úgy vélem, hogy a Bizottságnak sokkal többet kellene tennie azért, hogy megossza a Galileo-projekttel kapcsolatos elképzeléseit, főleg a projekt kidolgozát követő szakaszában és a folyamatban levő helyzetben.

Másodszor, a 4. tétel tekintetében már tudjuk, hogy a Palesztina és Koszovó finanszírozására irányuló igény jelentősen meg fogja növelni ezen tétel alsó küszöbét. Ezt részben a KKBP finanszírozásának csökkentésével lehet elérni. Azonban ez minden bizonnyal problémákat fog okozni a kövezkező években, és úgy vélem, hogy valamivel a Parlament első olvasatát követően megbeszéléseket kell folytatnunk a Tanáccsal és a Bizottsággal, hogy lássuk, miként is kezelhetjük ezt a helyzetet.

Harmadszor: felszólítom a Tanácsot, hogy támogassa a parlament azon erőfeszítéseit, melyek arra irányulnak, hogy kötelezzük a Bizottságot átvilágítási gyakorlatának teljesítésére és arra, hogy nagyobb hatékonyságot érjen el az alkalmazotti állomány szintjeiben. Ez magában foglalja a decentralizált és külső ügynökségeket, ahol attól tartok, nagyobb fokú elszámolási kötelezettségre lenne szükség.

Végezetül: nagyon fontos mind a Tanács, mind pedig a Bizottság számára, hogy nagyobb sürgősséget tulajdonítsanak egy pozitív déclaration d’assurance elérésének a Számvevőszéktől. Véleményem szerint jelenlegi haladási sebességük elfogadhatatlanul lassú, és ennek következtében a Ház hitelessége komolyan romlik. Így tehát felszólítom – különösen – a Tanácsot, hogy sokkal nagyobb sürgősséget tulajdonítson ezen helyzet kezelésének.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Guy-Quint, a PSE képviselőcsoport nevében. (FR) Tisztelt elnök úr! Biztos asszony! Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani a teljes költségvetési csapatnak elvégzett munkájukért, főként pedig a két előadónak, Virrankoski és Itälä uraknak. Ez a költségvetési eljárás megerősíti a többéves finanszírozási keret szűkösségét. A kifizetések összege, mely kevesebb, mint 130 milliárd euró, vagy a GDP 0,99%-a, nagyon szegényes, és nem tudja támogatni az európai politika fejlesztéséhez fűzött reményeket.

A Költségvetési Bizottságban végzett csapatmunka azt jelenti, hogy fenntarthatók a politikai csoportok költségvetési prioritásai, azonban a pénzügyi keret meggátolja az európai polgároknak megígért növekedési politika újjáéledését. Bizottságunk különös gondot fordított valamennyi parlamenti bizottság választására, azonban a kísérleti projektek elburjánzása bizonyítékul szolgál a pénzügyi keret szűkmarkú természetéből adódó frusztrációra. Ismétlem: meg kellett küzdenünk a Tanács drasztikus csökkentéseivel, és örülök az elért kompromisszumnak. A Bizottságnak azonban helyesen kell megvalósítania ezt a költségvetést. Többé nem nyugszunk bele abba, hogy ezt a költségvetési tervezetet megvalósítási kudarcokon és a költségvetésbe beállított összegek tagállamoknak történő visszautalásán keresztül denaturálják.

Először: a 2008. évi költségvetésben nem fogadjuk el a kohéziós alapok falhasználásának kudarcát. A Szocialista Pártbanban visszaállítottuk a Tanács szörnyű csökkentéseit, melyek olyan programokra voltak hatással, mint a Kultúra 2007, a Média 2007 és a Fiatalok Lendületben. Nem szükséges emlékeztetnem Önöket ezen tételek fontosságára, mivel az új Szerződés az európaiak elé lesz terjesztve. Felkérem a Tanácsot, hogy gondolkodjon el ezen; például adja meg a kutatásnak vagy a Frontexnek a működésükhöz szükséges forrásokat, és fejlessze az információs vonalakat, megfelelve az európai polgárokat jelenleg foglalkoztató kérdéseknek. További költségvetésbe elágazott összegeket is javaslunk bizonyos új projektek számára, hogy javítsuk a menekültek elhelyezésével kapcsolatos kapacitást, vagy a civil szervezetek számára a diszkrimináció leküzdése érdekében. Az európai költségvetésnek mindenképpen folytatnia kell azok támogatását, akik az európai társadalmat kínzó megpróbáltatásokkal veszik fel a harcot.

Az EU külkapcsolatait illetően 40 millióval csökkentjük a KKBP kiadását, mivel tiszteletben kell tartanunk kötelezettségeinket és az EU kötelezettségeit: hogy megőrizzük a sürgősségi tartalék, segítsünk a leghátrányosabb helyetű országoknak, támogssuk az AIDS leküzdésére irányuló világalapot, az egészségügyi világalapot és fenntartsuk a fejlesztési segélyt. Koszovó és Palesztina tekintetében mobilizálni kell a rugalmassági eszközt, hogy 87 millió eurót biztosítsunk. Továbbra is sajnálatos, hogy a 4. tétel szisztematikusan alulfinanszírozott. A világban nő a szegénység, költségvetésünk pedig apad.

Ami az Európai Bizottságot illeti, elismerem, hogy a 40 millió eurós tartalék kemény, de ez tükrözi az ABM végrehajtásának hatékonyságával kapcsolatos kételyeinket. Engedjék meg, hogy említsek néhány példát: elsőként a kohéziós alapok elköltésének kudarca, képtelenség arra, hogy végrehajtsák az olyan nagyra tartott kísérleti projekteket, mint az Erasmus-jellegű gyakornoki program, az átláthatóság hiánya a kutatócégek kiválasztásában, az új hivatalnokok kiválasztási versenyének gyenge végrehajtása. A lista hosszú, és a Parlament azt kéri, hogy győzzék meg az európai végrehajtás jóindulatáról.

Végül a legfontosabb, a csillagos módosítás, mely azt kéri, hogy a Galileo és az ETI a pénzügyi távlat plafonja fölötti mértékben részesüljön támogatásban. Ez szükségessé, sőt, kötelezővé teszi a pénzügyi távlat mini-felülvizsgálatát. A Parlament nem tudja elfogadni Galileo veszélyeztetését, ami komoly kihívás technológiai, gazdasági és politikai szempontból, és alapvető fontosságú stratégiai eszköz a politikai hatalmak és az EU függetlensége számára. Ennek ellenére meg vagyok győződve Merkel asszony üléstermünkben elhangzott megjegyzéseinek értékéről. Merkel kancellár asszony június 29-én egy afrikai közmondással zárta elnökségét: ‘Ha gyorsan akarsz menni, menj egyedül, de ha messzire akarsz haladni, akkor menjetek együtt.’

 
  
MPphoto
 
 

  Anne E. Jensen, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (DA) Tisztelt elnök úr! Szeretnék köszönetet mondani az Európai Parlament elnökének azért, hogy személyesen elnököl ezen az ülésen és ezeken a vitákon, valamint azért, hogy nem éjfélkor kerül erre sor. Ennek nagyon örülök.

Biztos asszony! Nem kétséges, hogy a 2008. évi költségvetési eljárások elég komoly kihívást fognak jelenteni. Azonban a Parlamentben összetartunk, és eléggé meg vagyok győződve arról, hogy amikor csütörtökön szavazni fogunk, a stratégia, a Költségvetési Bizottság és a Virrankoski úr által a bizottsági költségvetéshez kiválasztott véleményelőadó széles körű támogatásban fog részesülni.

A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoportját támogatja a Bizottság kiváló javaslatait a Galileo műholdas felügyeleti rendszer finanszírozásával kapcsolatban. Támogatjuk, hogy a mezőgazdasági tervek többletösszegeit erre a projektre használják el, ahelyett, hogy visszaadnák a tagállamoknak. Nem lenne ésszerű csökkenteni a kutatásra és közlekedésre adott finanszírozást azért, hogy pénzt találjunk a Galileo számára, amint azt az EU pénzügyminiszterei javasolták. Amennyiben az EU tagállamai egyetértenek azzal, hogy legyen Galileo, akkor finanszírozást is kell biztosítaniuk hozzá, anélkül, hogy azt egyéb célokra használnák. Amint azt már Virrankoski úr említette, korábban már felhívtuk a figyelmet arra, hogy a Galileo nem kapott elegendő pénzt; így tehát az a helyzet, amivel most szembesülünk, nem hat meglepetésként.

A másik jelentős vitatható kérdés a Tanács aggodalmait illetően a külügyi politikának juttatott finanszírozás. Valamennyien nagyon aggódunk amiatt, hogy avjon elegendő pénzt juttatnak-e Koszovónak és Palesztinának. Szeretnék köszönetet mondani Virrankoski úrnak a kompromisszumra irányuló jelentős erőfeszítéseiért, amely széles körű támogatást élvez.

Ami az ügynökségket illeti, elégedettek vagyunk azzal, hogy a Frontex, a határfelügyelő ügynökség több finanszírozást kap, és reméljük, hogy megoldást lehet találni arra is, hogy amint lehet, meginduljon az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) az LRIT adatközponttal együtt, melynek megalapítására 2008. végéig kerül sor.

Az egyéb intézmények előadója, Itälä úr egyrészt kivitelezhető, másrészt nagyon nehéz feladattal nézett szembe. A nehéz feladat a parlamenti költségvetés volt, ahol sajnos nem volt lehetőség arra, hogy a költségeket levigyük az idei év szintje plusz az infláció alá. Ennek ellenére azonban lehetőség nyílt arra, hogy a költségeket 20%-os plafon alatt tartsuk. Az ALDE képviselőcsoport támogatta az előadó és a Elnökség közti eredeti kompromisszumot, az viszont sajnálatos, hogy a nagyobb csoportok elnökei közti gyenge összhang azt jelenti, hogy a kompromisszumot át kellett dolgozni. Nem szabadna, hogy erre újból sor kerüljön; jobban is meg tudjuk oldani. Azonban nem büntetem Itälä urat. Jelentős segítséget jelentett, és szeretnék köszönetet mondani neki azért, hogy ésszerű megoldást talált a Régiók Bizottsága számára, ami a Tanács nagyon súlyos csökkentéseinek tárgyát képezte.

 
  
MPphoto
 
 

  Wiesław Stefan Kuc, a UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Tisztelt elnök úr! Az UEN képviselőcsoport nevében szeretnék hangot adni őszinte hálámnak az előadók, Virrankoski és Itälä urak és a Költségvetési Bizottság valamennyi tagja felé a költségvetés összeállításával kapcsolatban tett erőfeszítéseikért és kiváló együttműködésükért. Nagyon köszönöm.

A jelenlegi költségvetési távlat második költségvetése jelentősen különbözik elődjeitől az érintett összegek tekintetében? Ahogy máskor is, folytattuk a korábbi évek kiadásainak finanszírozását, és a költségvetésnek csak részeit tudjuk módosítani. Ilyen jelentős elemek a Európai Innovációs és Technológiai Intézet és a Galileo-projekt finanszírozása. Nő Palesztina és Koszovó finanszírozása is. Jelentős változások találhatók továbbá a közös mezőgazdasági politika és a szakmai ügynökségek finanszírozásában.

Nagy hibát követünk el azzal, hogy pontatlanul csatoljuk az összegeket a későbbi kiadásokhoz? Lehetséges ezt egy évvel korábban megvalósítani? Megpróbáljuk, de mindig van lehetőségünk a költségvetés kiigazítására, és ez nagyon fontos. Talán a jövőben több tételt kellene készítenünk, mivel az jelentős rugalmasságot kölcsönöz a költségvetésnek.

Végezetül újból szeretnék őszinte köszönetet mondani Virrankoski úrnak. Annak ellenére, hogy összetett feladatról van szó, nagy öröm volt együtt dolgozni vele.

 
  
MPphoto
 
 

  Helga Trüpel, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Tisztelt elnök úr! Biztos asszony! Hölgyeim és uraim! Azzal szeretném kezdeni, hogy kimondom, általános problémánk van a meglévő pénzügyi távlattal, mivel a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja szempontjából a 2013-ig meglévő költségvetés nem igazán felel meg azoknak a komoly kihívásoknak, melyekkel Európa és a 27 tagállam jelenleg szembesül.

Szeretném kimondani, hogy a Tanácsban az európai szellemiség hiányát látom, amikor a költségvetésről és a finanszírozásról esik szó. Azt hiszem, hogy -amint azt már a lisszaboni stratégiában is kimondtuk - igazi korszerű támadásra van szükségünk Európáért, ha valóban ki szeretnénk építeni egy utat a tudásalapú társadalom irányába. Sajnos ettől jóval el vagyunk maradva. Úgy vélem továbbá, hogy még több kutatást és fejlesztést kell tennünk, csakúgy, mint az élethosszig tartó tanulásért, amennyiben azt akarjuk, hogy Európa polgárai megfelelően beilleszkedjenek, és hogy megadjuk nekik azokat a készségeket, melyekkel meg tudnak küzdeni a globalizációval.

Létre kell hoznunk továbbá – és minden közvéleménykutatás azt mutatja, hogy az európai polgárok ezt elvárják tőlünk – egy felelős külpolitikát. Ha azonban többet szeretnénk beruházni a krízisprevencióba és a felelős fellépésbe a világ legproblémásabb helyein, akkor megfelelő forrásokra van szükségünk, melyekkel jelenleg nem rendelkezünk megfelelő szinten.

A klímaváltozási politikával kapcsolatban úgy vélem, hogy meg kell mutatnunk a világnak, hogy a jól felfogott klímaváltozási politika és a szelektív növekedés kéz a kézben járnak. Európának itt hatalmas lépést kell tennie előre, mivel csak egyéb kontinensek és olyan nagy országok, mint például Kína, India vagy az Egyesült Államok meggyőzésével tudjuk összeállítani a klímaváltozási politikát és új munkahelyeket létrehozni, melyekkel polgáraink szívét is meg tudjuk nyerni.

Másrészt úgy gondolom, hogy természetesen tudunk takarékoskodni például az európai költségvetésen, a mezőgazdasági exporttámogatásokon, csakúgy, mint a dohánytermesztésen és az itteni, strasburgi megbeszéléseink költségein. Láthatjuk, hogy a költségvetés nem elégséges az olyan nagy, ambíciózus tudományos projektjeink számára, mint például a Galileo, a műholdas navigációs rendszer. Számos korábbi felszólaló említette már ezt. Ha úgy gondoljuk azonban, hogy ez politikailag korrekt, akkor a Tanácsnak itt kell felráznia magát, máskülönben elveszítjük a kapcsolatot az Egyesült Államokkal, valamint Kínával és Indiával. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézettel kapcsolatban ha valóban azt akarjuk mutatni, hogy Európa egy olyan kontinens, mely valóban értékeli a tudást és tudásalapú társadalom akar lenni, akkor itt a Tanácsnak is többet kell tennie. Itt egy közös európai akaratra van szükség, ha támogatni akarjuk Európát.

Befejezésként szeretnék köszönetet mondani képviselőtársaimnak, akik együttműködtek ebben a költségvetésben. Ez csak egy kompromisszum, de jó kompromisszum, legalábbis a Parlament szemszögéből, olyan, amit védenünk kell.

 
  
MPphoto
 
 

  Esko Seppänen, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (FI) Tisztelt elnök úr! Biztos asszony! Valószínűleg minden csoportban a vélemények széles tárháza van jelen. Egyesek örülnek a Tanács szigorú költségvetési politikájának, míg a többi képviselő úgy érzi, hogy az korlátot jelent minden jó és szép elérésében. Tény, hogy a Tanács javaslata a költségvetési végösszegre meglepően alacsony az összesített nemzeti jövedelemhez képest, és hogy a Parlament javaslata kivételesen alacsony költségvetési kiadást képvisel.

Csoportunk nem örül annak, ahogy a költségvetési tervezet fokozza az Unió katonai profilját. Az Unió katonai jellegűvé tétele egyike azoknak az okoknak, amiért képviselőcsoportunk nem tudja támogatni a múlt héten megbeszélt új alkotmányi javaslatot. Az alkotmánynak, hasonlóan a következő évi költségvetési tervezethet semmi köze nincs az Unió szociális dimenziójának megerősítéséhez.

Hozzászoktunk ahhoz az elképzeléshez, hogy a Bizottság sosem támogatja teljesen az EU-költségvetést, és a tagállamok hozzá vannak szokva ahhoz az ötlethez, hogy minden évben saját forrásaik, mivel ismertek, visszakerülnek hozzájuk. Ez az idei és a jövő évi strukturális és kohéziós alapokhoz tartozó elhalasztott programok miatti RAL-ok miatt jár. Az előadó, Virrankoski úr jó okkal felgyorsítja ezen programok jóváhagyási eljárását.

Képviselőcsoportunknak az a véleménye, hogy helyes az intézményközi megállapodások módosítása, tekintettel a Galileo és az Európai Technológiai Intézet új kiadására. Nincs elég pénz a költségvetési keretben; helyette a tagságnak kell új pénzt hoznia az Uniónak ezekhez. Ebben a Házban a Parlament Elnöksége nem olyan fegyelmezett költségvetési céljaiban, mint a Költségvetési Bizottság. Mindig megpróbálja elkölteni az EU adminisztratív költségeinek 20%-át, még akkor is, ha nincs hova indokoltan elkölteni az összeget. Az ilyen projektekbe beletartozik Pöttering úr emlékműve, egy, az EU rövid történelmének szentelt múzeum, vagy az, hogy a Parlament parkolójából fürdőhelyet alakítanak ki.

Ezzel egyidőben a Szociáldemokraták, a Liberálisok és a Zöldek a Költségvetési Bizottságban az Europarties párttámogatási alapjainak gyenge felügyelete mellett szavaztak, és most a Parlament költségvetéséből finanszírozott Euro-foundations-ra. Nem volt olyan kitétel, mely kimondta volna, hogy az alapok felhasználását az EU költségvetési ellenőrzésének legjobb gyakorlata szerint kellene felügyelni. Honfitársaim, Virrankoski és Ville Itälä urak előadói szerepükben megpróbáltak kiegyensúlyozott eredményt elérni.

 
  
MPphoto
 
 

  Nils Lundgren, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. (SV) Köszönöm, elnök úr! A tisztelt képviselők, Virrankoski és Itälä urak nagyon kompetensen foglalkoztak a költségvetési kérdésekkel. Nagyon tisztelem munkájukat a megállapított megbízás keretében. Azonban ez a probléma: kénytelenek az adott megbízás keretében dolgozni. Az EU költségvetési tervezési folyamata igencsak idejétmúlt, és így figyelmet sem érdemel.

Mindig a következő az alapelv: pénz jön be, így miért is ne fektessük be? Ez egy 50 éves szervezet, melynek ebből az okból kifolyólag a zéró költségvetésre kellene összpontosítania. Fel kell tennünk a következő kérdést: ha ma kezdenénk (és nem 50 évvel ezelőtt), akkor mibe fektetnénk költségvetési forrásainkat? Befektetnénk abba, hogy létrehozzunk egy gazdasági és Szociális Bizottságot vagy a Régiók Bizottságát? Befektetnénk közel a felét a védővámos mezőgazdasági politikába, olyan termékek PR-jára és marketingjére, amiket máskülönben nem lehetne eladni? Befektetnénk a dohánytermesztés támogatásába, hogy olyan dohányt termeljünk, amit normál módon nem lehet eladni, olyankor, amikor mindent egybevetve tiltjuk a dohányzást az EU-ban? Befektetnénk strukturális alapokba, melyek a teljes költségvetés szinte teljes fennmaradó részét kiteszik, ezáltal eldöntve, hogy az országok központilag az EU-költségvetésből kaphatnak pénzt, amennyiben egyfajta regionális politikához kapcsolódik? A válasz – és meg vagyok győződve arról, hogy itt az épületben mindenki (ami nem túl sok) ezt mondaná – az, hogy nem, nem tennénk.

Így tehát az a kérdés: hogyan közelíthetjük meg a témát? Nos, nem tehetjük meg, ha nem vagyunk felkészülve arra, hogy a kezdetektől áttekintjük az alapvető költségvetési kérdéseket, majd arra, hogy onnan kezdünk el dolgozni. Így tehát teljesen rossz helyen vagyunk. Ha levezetünk egy normál gazdasági elemzést és megfontoljuk, hogy mit kellene tenni a Brüsszelen keresztül elkölött költségvetési eszközökkel EU-szinten, akkor az a tagállamok által máskülönben nem befektetett pénz kiutalása például az alapkutatás számára. A gazdasági elméletből valamennyien tudjuk, hogy az alapkutatás teljesen alulfinanszírozott a piacon. Itt mindig vannak ingyenélők. Úgy gondolják, hogy valaki más fog fizetni az alapkutatás költségeiért, és amikor minden be van fejezve, akkor elérhető valamennyiünk számára. Nagyon sok terület van, és nagyon kis összegeket fordítanak erre. Beszélünk róla, de nem teszünk semmit. A legtöbb esetben oda megy a pénz, amiről 30-50 éve döntöttek. Ez felháborító. Nekünk is van egy EU-nk, amely épületeket vesz szerte Európában, gondolván, hogy olcsóbb. Ez felelőtlen cselekedet; kockázatos üzletbe fogni az adófizetők pénzéből. Ennek nem szabadna folytatódnia. Megbeszélést kell kezdeményeznünk arról, hogy mit kellene az EU-nak a befolyt pénzekkel kezdenie. Amit helyesen teszünk, az a teljes anyagi eszközöknek talán 10-15%-át teszi ki. A többi ostoba dolgokra megy el és különféle PR-tevékenységre, így például a globalizációhoz történő alkalmazkodásra. Az egymással jó intézményi megoldások megtalálásában versengő különálló államok hozták létre Európát és sikerét. Ezt tartsuk meg. Nagyon köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Hans-Peter Martin (NI). - (DE) Tisztelt elnök úr! Bárki, aki benne volt a Költségvetési Bizottságban tudni fogja, hogy milyen nehéz dolog is ősszel elengedni nagyon sok pénzt. Általában beteszik a tartalék információs szolgáltatások tétel alá.

Van természetesen egy arra irányuló próbálkozás, hogy aktívak legyünk, és így tegyünk is valamit. Itt kifejezetten Önhöz szólnék, elnök úr. Létrejött a LUX filmdíj. Azok voltak a feltételek, hogy a filmeket ezév október 18-ig megnézik, és csak azok a képviselők szavazhatnak ezen költségvetési tétel kezdeménezéséről, akik valamennyi filmet megnézték. Épp az imént néztem meg a listát. Még egy tucatnyi képviselő sincs, akik döntést hoznak arról, hogy melyik Bábel-tornyot kinek adják.

Arra kérném Önt, elnök úr, hogy legyen olyan tisztességes, és ne vezessen minket félre holnap, hanem mondja meg, hogy hány képviselő vett legitimen részt ebben a szavazásban. Kérem, bizonyosodjék meg arról, hogy a jegyzőkönyvet nem hamisítják meg az utolsó pillanatban, mivel a filmek megnézésének határideje október 18. volt.

Ez aránylag kis probléma a költségvetési skálán, elnök úr, ami oly sok egyéb területre terjedet át. Itt folyamatosan kidobjuk a pénzt az ablakon anélkül, hogy meggondolkodnánk. Hiába van túl sok pénzünk, még az olyan jó ötletek, mint amilyen a filmdíj is, elutasításra kerülnek. De kérem legalább holnap legyen tisztességes, elnök úr!

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − Ezek a megjegyzések válaszra sem méltók.

 
  
MPphoto
 
 

  Dalia Grybauskaitė, a Bizottság tagja. – (LT) Azzal szeretném kezdeni, hogy elmondom, nagy öröm a mai napon Önökhöz szólni, a fontos szavazás előtt és éppen az első olvasat után. Szeretnék köszönetet mondani az elnöknek, Böge úrnak, a főelőadónak, Virrankoski úrnak, valamint a politikai csoportok koordinátorainak sikeres, összehangolt és pozitív munkájukért, mely arra irányult, hogy kompromisszumot érjenek el a Költségvetési Bizottságban az első olvasatkor. A Bizottság által javasolt valamennyi sort helyreállították – sok köszönet ezért.

Gyakorlatilag valamennyi PDB sor létrehozása kapcsán szeretném kifejezni köszönetemet a Parlamentnek. Ezt most angolul is megismétlem az esetleges pontatlan tolmácsolás esetére, mivel ez a legfontosabb része beszédemnek. Ezzel egyidőben azt is el szeretném mondani, hogy nem számít, mennyire vagyunk elégedettek, és mennyire kielégítő együttműködésünk, továbbra is van néhány megjegyzésünk, és, még mindig ezt mondva, a legtöbb esetben, a Parlament tartalékol.

Ez egy olyan dolog, amit a tavalyi évben már említettünk, és a Bizottság akkor tudta kezelni. Megpróbálunk minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy biztosítsuk, hogy a Bizottság minden feltételnek megfeleljen, biztosítva az Önök számára szükséges valamennyi információt, hogy még a második olvasat előtt fel tudják szabadítani a tartalékokat.

A kíséleti projektekre külön ki szeretnék térni, ahol ebben az évben a Parlament magához ragadta a kezdeményezért, és gyakorlatilag kibővített számú új kísérleti projektet és előkészítő lépést használt, melyeket Önök javasoltak. Úgy mint általában, minden egyes esetet figyelmesen átnézünk, és véleményünket november elején terjesztjük elő az úgynevezett ‘végrehajthatósági levél’-en keresztül, ami időben, még jóval az egyeztetés és a második olvasat előtt fog megérkezni.

Ami a végrehajtó ügynökségeket illeti, melyek nagyon nagyok, rávilágítva idei költségvetési tervezési eljárásunkra, szeretném kihangsúlyozni a júliusi egyeztetés során közöttünk létrehozott konstruktív keretet és az ügynökségek általános munkáját. Szeretnék köszönetet mondani a Parlamentnek, főként Haug asszonynak együttműködéséért, különösképp a végrehajtó ügynökségek munkarendje felülvizsgálatának véglegesítése során melyben a minap egyeztünk meg.

A Bizottság minden tőle telhetőt megtesz, hogy a két költségvetési hatóság közti tisztességes közvetítő legyen, és meg fogja próbálni a legjobb és a valamennyiünk között legkiegyensúlyozottabb eredmény elérését, hogy megtaláljuk a költségvetést, főként azt tudva és észben tartva, hogy még mindig hatalmas megoldandó problémáink vannak, így például a Galileo és az ETI, ami döntés előtt áll a Tanács határozatától függő javaslatunk alapján. Elégedettek vagyunk azzal, ahogy a Parlament ezt a kérdést a javaslatban és az első olvasatban kezelte. Így remélem, hogy valamennyien – mindhárman – sikeresen és idejében be tudjuk fejezni a költségvetési tervezés folyamatát.

 
  
MPphoto
 
 

  Michael Gahler (PPE-DE), a Külügyi Bizottság véleményének előadója – (DE) Tisztelt elnök úr! A 4. tétel pénzügyi plafonja 7,002 milliárd euró a többéves pénzügyi keret szerint. A Tanács megemelte a Bizottság 2008. évi előzetes 6,672 milliárd eurós költségvetési tervezetét 6,89 milliárdra, elsősorban azáltal, hogy plusz összegeket adott Palesztinának és Koszovónak. A Parlament korai szakaszban mutatott rá arra, hogy ezek az alapok nem lehetnek elégségesek, mivel nem vették számításba az egyébként előre látható kihívásokat. Most azt halljuk a Tanácstól, hogy sokkal magasabb összegekre van szükség, főként a biztonságpolitika területén. Sajnos még mindig nem vagyunk tisztában semmiféle konkrét javaslattal. Nekünk azonban megállapodásra kell jutnunk a Tanáccsal a CFSP kapcsán. Így tehát nyíltan és tisztességesen tárgyaljunk az aktuális 2008-as igényeinkről.

Ha jóváhagyunk mintegy 250 millió eurót évente a CFSP-re 2007-től 2013-ig, akkor a finanszírozási hiány máris nyilvánvaló. A biztonsági politikával kapcsolatos költségeink majdnem az időkereteknek megfelelően folynak.

Egy másik fontos téma Palesztina. 2007-ben az előirányzottnál jóval magasabb, 400 millió eurós összeget költünk. A következő évben is több pénzre lesz szükségünk, mint amit a Bizottság és a Tanács eddig előirányzott. Azonban nem várhatjuk el a Parlamenttől, hogy alacsonyabb összegeket illesszen a költségvetésbe, és hogy következésképpen megdézsmáljon egyéb politikákat az év során, csak azért, mert nem volt komoly tervezés.

Nincsen tisztánlátás a Koszovóval és a 2008-as költségvetési igényekkel kapcsolatos feladatok precíz kiosztásával kapcsolatban sem. Tudom, hogy először a pontos megbízásra kell itt várnunk.

Összegezve, szeretnék rámutatni arra a politikai párbeszédre, amit hamarosan meg kell kezdenünk. Az Európai Parlament ezért a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások során harcol, és azért, hogy leláncolják az intézményközi magállapodásban. Ez lenne a helyes fórum a főbb fejlemények konstruktív kezelésére, jó időben és a kölcsönös bizalom alapján. Ez lenne a helyes kontextus az új pénzügyi eszközök felülvizsgálatának előkészítéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Ralf Walter (PSE), a Fejlesztési Bizottság véleményének előadója – (DE) Tisztelt elnök úr! Hölgyeim és uraim! A Fejlesztési Bizottság erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy prioritásait a költségvetésben előirányzott kiadásokkal határozza meg. Tudjuk, hogy a fejlesztési segély, így a bolygó legszegényebbjeinek adott segély sem olyan dolog, ami hirtelen döntéssel történik, és az eredmények a semmiből tűnnek elő, de vannak itt folyamatok, és ezeken folyamatosan dolgoznunk kell.

Hangsúlyoztuk, hogy le akarjuk győzni a szegénységet. Ez azt jelenti, hogy az embereknek oktatást kell biztosítanunk, és arról is gondoskodnunk kell, hogy egészségesek legyenek, hogy fejlődni tudjanak saját környezetükön, saját országukon belül. A múltban hatalmas összegeket fektettünk a malária, a tuberkolózis és az AIDS leküzdésére, és segíteni akarunk ezeknek az országoknak valóban fejlődni olyan intézkedéseken keresztül, mint például a kézi lőfegyverek, a taposóaknák és az ABC fegyverek betiltása, konfliktusmegelőző hálózat és a fejlődő országok közti határokon átívelő együttműködés létrehozásával.

Azonban itt nem annak kellene lennie a helyzetnek – és ez a két kérésem a Tanácshoz és a Bizottsághoz –, hogy a Tanács – egyszerűen azért, mert új téma jelenik meg a napirendjén – gyorsan azt mondja: most elkezdünk mindent átszervezni. Segítenünk kell Koszovón, segítenünk kell Palesztinán, és ezzel teljes mértékben egyetértünk. Ezt meg kell tennünk, de nem úgy, hogy pénzt veszünk el a leges-legszegényebbektől és azt hisszük, hogy találhatunk valamilyen folyamatosságot ezen a rendezőpályaudvaron, vagy hogy az emberek kívül esetleg azt érzik, hogy a legeslegszegényebbek megsegítésén dolgozunk igazán intenzíven. Új pénzeknek kell itt rendelkezésre állnia, és tudom, hogy itt adófizetőink pénzéről beszélünk, de ezt nyíltan meg kell nekik mondani. Ha megtesszük, sikeresek is leszünk.

A második pont a Bizottságnak szól. Pontosan tudják, mik a prioritásaink a szegénység leküzdésében. Éppen az imént utaltam ezekre: az egészségügyi ellátás és az alapvető oktatás biztosítása, hogy az emberek meg tudjanak keresni maguknak valamit otthon. Nagyon sok pénzt tartalékoltunk, és nem szabad ezt a pénzt addig felszabadítani, amíg egyértelművé nem teszik, hogy elfogadták a Parlament prioritásait.

Nem a mikromenedzsment az, amit be szeretnénk vezetni, de elvégeztünk egy politikai értékelést, amivel egyetértettek. Ehhez ragaszkodnunk kell, és meg kell valósítanunk, hogy mint a külpolitika egyéb eseteiben is valósággá váljon, és ennélfogva kihasználjuk költségvetési jogainkat és lehetőségeinket, hogy megfelelő nyomást gyakoroljunk Önökre.

 
  
  

ELNÖKÖL: DOS SANTOS ÚR
Alelnök

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Šťastný (PPE-DE), a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményének előadója Tisztelt elnök úr! Szeretnék köszönetet mondani Virrankoski és Itälä uraknak a ragyogó, mégis hálátlan munkáért.

Úgy gondolom, nem csupán a Parlament, mint a költségvetést felügyelő intézmény szerepét kell kihangsúlyozni, hanem minden egyes olyan bizottság szerepét is, melyeknek közvetlen hatásköre alá tartoznak a költségvetési szempontok. Úgy vélem, nagyon üdvös, hogy az egyes főigazgatóságok beszámolnak az egyes bizottságoknak az adott évben várható kiadásaikról. Szabályozási szintnek és átláthatóságnak kell lennie. Bár a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság nem rendelkezik együttdöntéssel a kereskedelmi kérdésekben – mégis –, úgy vélem, nagyon jó gyakorlat alakult ki, melyben őszinte és nyílt megbeszélést folytatunk a kereskedelmi főigazgatósággal költségvetési kérdésekben, és amiért bizonyos kiadásokra szükség van.

Ami a költségvetési sorokat illeti, szeretném kihangsúlyozni annak a szükségességét, hogy megtartsuk mind a kereskedelmi segélyt, mind pedig a WTO parlamenti dimenzióját, mint a kereskedelmi költségvetés fontos szempontjait. Népszerűsítenünk kell az európai termékeket a harmadik országokban. Szakértőkre van szükségünk, akik segítenek vállalatainknak belépni a külföldi piacokra, de azzal egyidőben segítenünk kell a fejlődő országoknak is, hogy exportáljanak az EU-ba. Kereskedelem nélkül nincs hosszútávú fenntartható fejlődés. A WTO-t mostanában kritika érte az átláthatóság hiánya miatt. A világkereskedelmi tárgyalások parlamentáris dimenziója fontos kezdeményezés, amit továbbra is támogatnunk kellene, mivel javítja a párbeszédet, nagyobb legitimitást ad, és nagyobb felügyeletet tesz lehetővé.

Végső megjegyzésként arra ösztönzöm a Bitottságot, hogy bizonyosodjon meg arról, hogy a Parlament időben tájékozódik minden mikrofinanciális támogatáshoz kapcsolódó projektről, hogy helyes vitát lehessen tartani a megfelelő bizottságokban, és hogy mi, mint intézmény tisztában legyünk az EU-s pénzeket költő kedvezményezett országokkal.

 
  
MPphoto
 
 

  Salvador Garriga Polledo (PPE-DE), a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményének előadója – (ES) Tisztelt elnök úr! Biztos asszony! A Költségvetési Ellenőrző Bizottság a 2008. évi költségvetésről szóló véleményét két alapvető pontra összpontosította:

Az első az új intézményközi magállapodás 44. bekezdésének betartása, ami a megbízhatósági nyilatkozatra és az éves hitelesítésre vonatkozik, amit minden tagállamnak be kell küldenie. Ebben a módosításban kiállunk a 2004. és 2005. évi mentesítés következtetései és ajánlásai mellett, amit a tagállamok kisebbik része már alkalmaz, de úgy véljük, többnek kellene így tennie.

Tudjuk, hogy az Európai Bizottság nem tudja értékelni, hogy a tagállamok milyen mértékben feleltek meg február 15-ig ennek a követelménynek. Azonban, és talán annak érdekében, hogy arra bátorítsuk az Európai Bizottságot, hogy bármilyen időpazarlás nélkül folytassa ezt az értékelést, bevezettünk egy tartalékot a Bizottság személyzeti költségeiben. Biztosak vagyunk abban, hogy a Bizottságnak legalább annyira érdekében áll annak biztosítása, hogy a tagállamok teljes mértékben betartják a közös irányítás terén a 44. bekezdést, mint a Parlamentnek. Így tehát biztos vagyok abban, hogy a tartalék kapcsán valóban magállapodásra jutunk.

A második pont az átláthatóság. Úgy gondoljuk, hogy minél részletesebb a költségvetési kiadás, annál egyszerűbb lesz a megfelelő költségvetési hatóságnak ellenőrizni annak megvalósítását.

Így tehát új költségvetési sorok létrehozását kértük azon kiadások terén, melyek nagyon kényesek a parlament számára, így például az ügynökségek, a vidékfejlesztés és egyéb kategóriák, mint például a külső fellépés, azzal a céllal, ismétlem, hogy nagyon egyértelmű kötelezettség szülessen a Parlament és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről, aminek hozzá kellene járulnia a maximális átláthatósághoz, amit a közvélemény elvár tőlünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Cristobal Montoro Romero (PPE-DE), a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményének előadója. – (ES) Tisztelt elnök úr! Biztos asszony! Előadó urak! A Gazdasági és Monetáris Bizottság előterjesztett egy véleményt, amit egyhangúlan elfogadtak – egyetlen ellenszavazat sem volt –, melyben elsőként ünnepeltük a a gazdasági növekedés és foglalkoztatás javuló versenyképességét megcélzó költségvetési összegek emelését, és főként azon összegekét, melyeknek célja a növekedést és foglalkoztatást szolgáló kohézió elérése az Európai Unióban.

Azon kérdések kapcsán, melyekért a Bizottság felelős, azaz a gazdasági és monetáris ügyek, a vállalkozások, verseny, adó- és vámközösség területe, az adócsalás és az általános csalás elleni küzdelem az európai statisztikákban, és főként a statisztikákról szóló fejezetben, természetesen üdvözöljük a költségvetési emeléseket, de persze találtunk hiányosságokat is.

Több pénzt szerettünk volna, több pénzt a gazdasági növekedésre, más szavakkal több pénzt a polgárok jólétére, hogy egyértelműbb támogatást biztosítsunk a monetáris uniós programoknak, hogy egyértelműbb támogatást biztosítsunk a kis- és középvállalkozásoknak, mint a munkahelyteremtés forrásainak. Természetesen valamennyiünket a mértékletesség elvének kell vezetnie – ennek kell az első helyen állnia, és ezt nálam többet senki sem állítja. Azonban ez és Uniókban a költségvetés jelen hiányai ellentétes pólusokat képviselnek.

Úgy véljük, hogy az Európai Uniónak valóban élesebb költségvetést kellene alkotnia a gazdasági növekedés stimulálását illetően, ami foglalkoztatást fog teremteni, és e célból abszolút fontos szétosztani olyan forrásokat, melyek valamennyi EU-s országhoz tartoznak.

 
  
MPphoto
 
 

  Gabriele Stauner (PPE-DE), a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményének előadója. – (DE) Tisztelt elnök úr! Biztos asszony! Hölgyeim és uraim! A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében különösképp üdvözlöm azt a tényt, hogy a Bizottság most hajlandó a költségvetés 44,2%-át, azaz 57 milliárd eurót a növekedésre és a foglalkoztatásra fordítani. A megfelelő költségvetési tételekben a 2,3 milliárd eurós emelés 2008-ra hatékonyan támogatja a lisszaboni stratégiát. Különösen három, a szociális ágazatban található kísérleti projektre szeretném felhívni a figyelmet, még akkor is, ha a Költségvetési Bizottság nem hagyta jóvá erre a finanszírozást egy esetben, és jelentősen csökkentette azokat egy másodikban.

Az egészségügyben történő foglalkoztatás helyzetéről szóló projekt is különösképp közel áll a szívemhez, melyet valamelyest csökkentett a Költségvetési Bizottság, mivel ott jelentős problémák vannak az EU 2004-es és 2007-es bővítése óta. Így tehát kísérleti projektre van szükség, amint azt kigoldoltuk. Ez különösképp vonatkozik a szociális szolgáltatások esetleges szabályozásaira. Ugyanez vonatkozik egyéb javasolt projektekre is, mégpedig a migránsok társadalmi beilleszkedésére.

Így tehát kérem, támogassák az újból beszúrt módosításokat. Újból szeretném népszerűsíteni a dublini alapítvány családi projektjét, melyet 400 000 euróval szeretnénk támogatni, de amit a Költségvetési Bizottság teljes mértékben elutasított. A családbarát munkahelyek, a lakáshelyzet javulása a családok számára és a folyamatos családtámogatás ugyancsak elsődleges cél számunkra Európában.

Így tehát ezen témák kezelését bele kellene illeszteni a dublini alapítvány munkaprogramjába, és természetesen rendelkezésre kell bocsátani a szükséges anyagi eszközöket.

 
  
MPphoto
 
 

  Jutta Haug (PSE), a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményének előadója. (DE) Tisztelt elnök úr! Biztos asszony! Hölgyeim és uraim! A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság visszaállította a Tanács részéről ágazatában csökkentett számadatokat a Bizottság előzetes költségvetési tervezetében meghatározott szintre. Ez 10,3%-os költségvetési növekedést jelent a környezetvédelmi szektor számára a 2007-es költségvetési évhez képest.

Úgy véljük, ez ugyancsak teljesen helyénvaló a környezetvédelmi szektor legfontosabb eszközei számára is. Az EMEA, az EEA, az EFSA és az ECDC – ezek ügynökségeink neveinek rövidítései, melyeknek munkájával teljesen elégedettek vagyunk – ugyancsak visszakapták a pénzüket. A Life+ kapcsán megállapodás született, kezdődik a munka és új egészségügyi cselekvési terv lép 2008 januárjától a régi helyére. Ez eddig rendben is volna – valamennyi! Természetesen készen kell állnunk arra, hogy az év végén, vagy 2009 elején értékeljünk.

A HELP program azonban aggodalomra ad okot. Tudjuk, milyen káros a dohányzás. Azonban azt is akarjuk, hogy az európai nyilvánosság hallja és megértse ezt az üzenetet. 2008 az utolsó olyan költségvetési év, amelyben pénzt kapunk erre a dohányzás-ellenes kampányra a dohányalapból. Kérjük a Bizottságot, hogy gyorsan gondolja át, honnan jöhetne pénz erre a kampányra a következő években.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Niebler (PPE-DE), az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményének előadója. – (DE) Tisztelt elnök úr! Biztos asszony! Hölgyeim és uraim! Először engdjék meg, hogy az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság nevében köszönetet mondjak az előadónak és képviselőtársainknak a Költségvetési Bizottság-ban folyamatos konstruktív és hatékony együttműködésükért.

Az Ipari Bizottságban számunkra különösen két, egymáshoz szorosan kapcsolódó kérdés központi. Ezek egyrészt – amint azt a mai napon már említették – a Galileót érintik, másrészt az Európai Innovációs és Technológiai Intézet projektet. Mindkét kezdeményezés olyan alapvető projekteket foglal magában, melyek az innovációs és ipari politika szempontjából létfontosságúak, és teljes körű támogatást érdemelnek.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet fontos hozzájárulást fog jelenteni a technológia tudománytól az iparhoz és a vállakozásokhoz történő transzferében. Itt még mindig igénybeli elmaradások vannak Európában. A finanszírozás azonban kérdéseket vet fel. Az Ipari Bizottság nagyon egyértelműen amellett érvel, hogy a finanszírozás ne egyéb progresszív programok kárára történjen. Így tehát nem kellene pénz vennünk el a 7. Kutatási Keretprogram, az élethosszig tartó tanulás programjától vagy a transzeurópai hálózatok programtól azért, hogy finanszírozzuk az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet. Nem, mi itt az Ipari Bizottság-ban azért könyörgünk, hogy a finanszírozást csoportosítsák át az adminisztratív költségvetésből az ETI javára. Szerencsére a Költségvetési Bizottság ilyenformán elvállalta, hogy ezt megteszi Továbbá az Ipari Bizottság még a saját költségvetési során felüli egyértelmű finanszírozást is kér.

Jóval problémásabb a Galileo. Talán megengedik, hogy egyszerűen rámutassak a következőre az ipari politika szempontjából: úgy vélem, egyetértünk abban, hogy szükségünk van a Galióra, és hogy azt finanszírozni is kell. A Galileóval kapcsolatos legutóbbi határozat a Parlamentben született, és közösségi finanszírozás mellett érvelt, amint azt a Bizottság is javasolta. Azzal, hogy ezt mondtuk, véleményem szerint alapvető fontosságú, hogy a projekt végül folytatódjon. A projektet nem kell újraindítani, hanem a résztvevő ipari vállalkozások jelentős erőfeszítéseire támaszkodhat. Ezt is számításba kellene venni a közelgő tárgyalások során.

A Galileóval kapcsolatban minden egyebet kollégámnak, Böge úrnak adok át, aki itteni kollégáival együtt a Költségvetési Bizottságról szóló tárgyalások folytatásáért is felelős lesz.

 
  
MPphoto
 
 

  Luisa Fernanda Rudi Ubeda (PPE-DE), a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményének előadója . – (ES) Tisztelt elnök úr! Először azzal szeretném kezdeni, hogy köszönetet mondok a Költségvetési Bizottság tagjainak azért a támogatásért, amit a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által előterjesztett módosításoknak adtak, melyeket a bizottság gyakorlatilag egyhangúan elfogadott.

Elsőként a 12. költségvetési tétel, a ‘Belső piac’ kapcsán csak azt szeretném mondani, hogy a bizottság módosításainkon keresztül azt akarta elérni, hogy visszaszerezze azokat az összegeket a PDB-ben, amiket a Bizottság előirányzott, és amit a tanácsi dokumentum később csökkentett.

Szeretném említeni, vagy inkább szeretném emlékeztetni Önöket annak a fontosságára, mellyel minden, a belső piachoz kapcsolódó dolog bír az Európai Unióban. Úgy vélem, ez egyértelmű. Ez egyike minden későbbi, köré épült fejlesztés fő alapjainak.

Bizonyos években, így például tavaly és jövőre, 2008-ban, mikor fontos törvényi szabályozás kerül elfogadásra, például a Szolgáltatási Irányelv, és vannak tervek annak folytatására is, hogy a tökéletes belső piac törvényi szabályozása felé mozduljunk el, megértjük, hogy szükség van a PDB-ben előirányzott összegek visszaszerzésére.

Ugyanez az érv vonatkozhat a 14. tételre, a ‘Vámunióra’, ami utal továbbá az Unió külső határainak tökéletesítésére, ami cserébe lehetővé teszi számunkra, hogy biztosítsuk, belső piacunk helyesen működjön.

Végezetül, a 17. tétel tekintetében, ami a fogyasztóvédelemre vonatkozik, és azt a bizottságot érinti, melyben én vagyok a vélemény előadója, azt szeretném mondani, hogy a Költségvetési Bizottság támogatásával visszaszereztük a PDB-ben a SOLVIT Programra szánt összegeket. A fogyasztási politikáknak és a fogyasztóvédelemnek különböző fejlődési szintjei vannak a különböző EU-országokban. Számos esetben ellentmondások vannak, amiket fel kell oldani jogi vonatkozással nem bíró, peren kívüli eszközök segítségével. A SOLVIT jó eszköznek bizonyult erre.

Végezetül, és itt befejezem, elnök úr, szeretnék külön köszönetet mondani a Költségvetési Bizottságnak azért, hogy támogatott egy kísérleti projektet, ami 1 millió eurós támogatást kapott, ami lehetővé teszi, hogy a következő évben egy tanulmányra kerüljön sor, felügyelve és összevetve a különböző tagállamok fogyasztópolitikai intézkedéseit.

 
  
MPphoto
 
 

  Wojciech Roszkowski (UEN), a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményének előadója. – (PL) Tisztelt elnök úr! A Regionális Fejlesztési Bizottság véleményében különös figyelmet szentelt a XIII. fejezettel, azaz a ‘Regionális politika’ tétellel kapcsolatos költségvetési soroknak. Kértük, hogy tartsuk meg, vagy ha szükséges, állítsuk helyre valamennyi költségvetési sort az előzetes költségvetési tervezetből.

A Költségvetési Bizottság megfelelt igényeinknek, és még a Regionális Fejlesztési Alaphoz kapcsolódó 130616. sorban is 900 millió eurós emelést kért a kifizetésekben. A Költségvetési Bizottság osztotta továbbá aggodalmunkat a pénz kohéziós területen ki nem utalt részének egyéb projektek plusz finanszírozásaként történő felhasználása kapcsán, amilyen például az Európai Technológiai Intézet, a Tanács határozata alapján, mely megfelel a kohézió elvének, emellett pedig az Európai Parlament előjogait is kimeríti. Összegezve: ez nem álmaink költségvetése, nem egy olyan költségvetés, ami örömmel tölt el bennünket, de a Regionális Fejlesztési Bizottság támogatja a Költségvetési Bizottság által javasolt költségvetési tervezetet. Nagyon köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Mulder (ALDE), a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményének előadója. – (NL) Tisztelt elnök úr! A következő szertartásra minden évben sor kerül a mezőgazdasági költségvetés kapcsán: a Bizottság elfogadja a költségvetési tervezetet, majd a Tanács számos sort csökkent mindenféle indoklás nélkül, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság a Költségvetési Bizottság támogatásával helyreállítja ezeket a sorokat, és eztán megbeszéléseket kezdünk a Bizottság módosítása alapján, hogy precíz költségvetést fogadjunk el a következő évre.

Az, hogy miért kell a Tanácsnak állandóan csökkentéseket eszközölnie, rejtély számomra, mivel már az Amszterdami Szerződés óta tartunk megbeszéléseket a bizottsági módosítások alapján, mivel az biztosítja számunkra a rendelkezésre álló legaktuálisabb számadatokat. Azt hiszem, jobban tennénk, ha így folytatnánk.

A Mezőgazdasági Bizottság növelte a sorok számát: az iskolai gyümölcsét, az iskolatejét, és így tovább, mivel valamennyien tudatosságot akarunk a jó táplálkozás kapcsán, mégpedig a gyermekkortól. Nagyra értékeljük az eredetileg a Költségvetési Bizottság részéről elfogadott kísérleti projekteket és előkészítő eljárásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Emanuel Jardim Fernandes (PSE), a Halászati Bizottság véleményének előadója. (PT) Tisztelt elnök úr! Hölgyeim és uraim! A Halászati Bizottság saját hatáskörén belül számos módosítási javaslatot nyújtott be a Költségvetési Bizottság-nak megfontolásra, melyeknek többségét jól fogadták, és melyek elsősorban az európai hajózási politika megerősítésére vonatkoznak előkészítő fellépésekben a lehetőségek óceánjának fenntartható fejlesztése iránt, melyet Európa óceánjai és tengerei képviselnek, több forrás a halászterületek ellenőrzésére, hogy biztosítani lehessen a tengerek és óceánok fenntarthatóságát, hogy össze lehessen gyűjteni a fenntartható halászati politika fejlesztéséhez elengedhetetlen információkat, a közösségi Halászati Ellenőrzési Ügynökség megfelelő működése és hatékonysága érdekében, emellett pedig a legkülső régióknál a jelenlegi olyan programok eredményességének garantálására, melyek elengedhetetlenek az említett régiókat folyamatosan és egyedi szinten érintő akadályok minimalizálásához.

Virrankoski úr és az én jelentésem egyértelmű jele a halászati politika megerősítésének, még valamennyi, a pénzügyi tervhez kapcsolódó megszorítással együtt is; így arra ösztönzöm képviselőtársaimat, hogy adjanak azoknak szilárd támogatást, és a Tanácsot, hogy vegye figyelembe az általunk benyújtott javaslatokat, csakúgy, mint a Parlament javaslatait.

 
  
MPphoto
 
 

  Helga Trüpel (Verts/ALE), a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményének előadója. – (DE) Tisztelt elnök úr! Itt a Kulturális Bizottság képviseletében beszélek, mely nem csupán a kultúráért felelős, hanem az oktatásért, a fiatalokért, a médiáért és a sportért is. Költségvetésünk nagyon limitált, ha összevetjük azzal, milyennek kellene lennie.

Úgy vélem, hogy ha jobban megnézzük, milyen sikeres az ERASMUS-program, melynek segítségével Európában az egyetemi hallgatók különböző országokban tanulhatnak, barátokat szerezhetnek Európa más részeiben, és azt később megbeszélhetik barátaikkal és ismerőseikkel, akkor egyértelmű, hogy jelentős mértékben hozzájárul Európában a kölcsönös megértéshez.

Úgy vélem, hogy többet kellene tennünk a kommunikációért, főként most, hogy az állam- vagy kormányfők egyetértettek a reformszerződésben. A ‘helyi szint’ ötlete, azaz, hogy a saját környezetükben dolgozzunk együtt az emberekkel, hogy elnyerjük támogatásukat az európai jövő számára, döntő fontosságú. Örülök, hogy legalább két kísérleti projekt lehetséges volt: Megalakult a EuroGlobe, egy, a Shakespeare korából származóhoz hasonló mobil színház, hogy bejárja az európai fővárosokat, hogy valóban bevonja a polgárokat, valamint egy kulturális projekt is a művészek mobilitásának témájában, hogy lehetővé tegye a fiatal európai művészeknek, hogy összejöjjenek, együtt dolgozzanak és alakítsák Európa jövőjét.

 
  
MPphoto
 
 

  Gérard Deprez (ALDE), az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményének előadója . – (FR) Tisztelt elnök úr! Hölgyeim és uraim! Dührkop asszony nevében állok itt, aki nem lehet ma jelen.

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság három fő prioritást határozott meg a 2008-as költségvetés számára. Ezen prioritások közül az első a Frontex ügynökség számára rendelkezésre álló operatív források megerősítésére vonatkozik, mely, mint tudják, az EU külső határaival kapcsolatos együttműködés koordinálásáért felelős. Ennek a célnak eleget tettek: amennyiben a Parlament az élünkre áll, a Frontex 30 millió euró további működési előirányzatot fog kapni, ami a 2007. évi juttatásnak több, mint a kétszerese.

A második prioritás az európai területre történő belépést kontrolláló számítógépes rendszerek kezelésének átláthatóságára vonatkozik. Így tehát költségvetési összegeket tartalékoltak a Schengen-i SIS I és SIS II rendszerekre és a vízuminformációs rendszerre, mely röviden VIS néven ismert. Ezek az összegek nem lesznek felszabadítva addig, amíg nincsenek megfelelő jogi alapjaink ott, ahol szükséges, és információnk a pályázati felhívásokról és szerződésekről, bármi legyen is a helyzet.

Végezetül, Bizottságunk harmadik prioritása az Európai Visszatéryítési Alaphoz kapcsolódik. Ehhez valamennyi költségvetési összeg tartalékba került, és csak akkor lesz felszabadítva, ha a Tanács és a Bizottság elfogadja az illegálisan tartózkodó harmadik országból származó polgárok visszaküldési eljárásáról és közös normáiról szóló irányelvet. A Tanácsnak tudnia kellene, hogy ha nincs irányelv, nincs lóvé. Ez ennyire egyszerű.

 
  
MPphoto
 
 

  Rihards Pīks (PPE-DE), az Alkotmányügyi Bizottság véleményének előadója . – (LV) Tisztelt elnök úr! Biztos asszony! Hölgyeim és uraim! Nagyon örülök, hogy végre, a lisszaboni csúcstalálkozót követően haladhatunk a reformszerződés aláírása, ratifikálása és megvalósítása felé. Valamennyien értjük, hogy ez az új Szerződés szükséges Európa fejlődéséhez és konszolidációjához. Ezen okból kifolyólag, mint a az Alkotmányügyi Bizottság véleményének előadója, meglepődtem azon, hogy a 3b téma, mely az európai polgárságra vonatkozik, volt az egyetlen, ahol a 2007-es költségvetéshez képest jelentős kiadáscsökkentést terveztek. Olyankor, amikor az Európai Unió intézményi szerkezete változik, forrásokra van szükség az európai polgárokkal folytatott kommunikációra. Az EU-s polgárokat tájékoztatni kell a leendő változásokról, továbbá biztosítani kell együttműködésüket és támogatásukat. Így tehát hálás vagyok az Alkotmányügyi Bizottság politikai csoportomhoz tartozó tagjaninak és főként az előadóknak és a Költségvetési Bizottság tagjainak különböző költségvetési tételekre vonatkozó javaslataim támogatásáért, hogy növeljük az ezen programhoz kapcsolódó kiadásokat. Remélem, hogy a Parlament ugyancsak támogatni fogja a költségvetési módosításokat, és azt, hogy ezeket a forrásokat megfelelően használják fel az Európai Unió megerősítésére. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Christa Prets (PSE), a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményének előadója. – (DE) Tisztelt elnök úr! Fontos, hogy a költségvetést nemi szempontból semlegesen kezeljük, ahogyan azt nőpolitikai szempontból kellene, ahogy azt tennünk kell. A nemi szempont itt nagy fontosságú, és a ‘nemi alapú költségvetés’ nem lehet egyszerűen egy üres kifejezés, hanem azt a gyakorlatban is meg kell valósítani.

Nagyon fontos a DAPHNE-program kiegészítése. Sajnos módosításunk nem járt sikerrel, és most, a Plenárison újra felhozzuk. Mi, szociáldemokraták támogatjuk a módosítást és a DAPHNE finanszírozásának emelését, mivel ez egy aránylag kicsi, de nagyon fontos program, mely a házasságon belüli erőszak leküzdésére irányul.

Aztán az is fontos, hogy megfelelő finanszírozást juttassunk a Nemek közötti Egyenlőség Európai Intézetének, hogy biztosítsuk annak sikeres elindítását. Ugyancsak fontos, hogy a kultúrák közötti párbeszéd európai éve kiadásait egyformán osszák meg a nemek között. Nagyon sok nő van, főként migránsok, akiknek alapvető szerepet kellene adni a kultúrák közötti párbeszédben.

 
  
MPphoto
 
 

  Luciana Sbarbati (ALDE), a Petíciós Bizottság véleményének előadója . – (IT) Tisztelt elnök úr! Hölgyeim és uraim! Én is szeretnék köszönetet mondani az előadóknak, Virrankoski és Itälä uraknak nagyszerű munkájukért.

Úgy vélem, hogy a költségvetésnek kellene jelentenie minden egyes közintézmény számára az alapvető politikai tettet, de valamennyi magánjellegű entitás számára ugyancsak, mivel illusztrálja azokat a politikai döntéseket, melyekre a közpénzeket fogják költeni. Három alapvető elem van: elsőször is a szigor; másodszor a bátorság, hogy hatékony és hatásos politikai választások szülessenek; harmadszor pedig a kiadások ellenőrzése. Nyilvánvalóan, amint azt Virrankoski úr említette, mindezekhez szilárd és elszánt politikára van szükség, amely megragadja a revíziós eljárásokat is, amit teljes mértékben támogatok.

Most, ami a Petíciós Bizottság kérdését illeti, úgy értettük, hogy azt kellene javasolnunk a Költségvetési Bizottságnak, hogy az ombudsman költségvetésében javasolt 4,69%-os emelés tisztességes és helyénvaló volt, részben, mivel az ombusman most kulcsfontosságú politikai figura az Eirópai Unió demokráciájában és átláthatóságában, valamint az erős irányításban, amit éberen kell vigyáznia.

 
  
MPphoto
 
 

  László Surján (PPE-DE). - (HU) Tisztelt elnök úr! Tisztelt biztos asszony! A 2008. évi költségvetés legjelentősebb tétele a kohéziós politika. Elmaradt régiók gyakorlatilag minden tagállamban vannak, így hát ebben az ügyben mindannyian érdekeltek vagyunk. Ráadásul a fölzárkóztatás azoknak is érdeke, akik nem haszonélvezői, hanem éppen finanszírozói ennek a folyamatnak. Éppen ezért elfogadhatatlan számunkra minden olyan gondolat, amely a kohéziós politika jelentős, mintegy félmilliárdos visszavágását javasolná a kifizetések terén. Úgy látom, hogy a Parlament bízik abban, hogy az új tagállamok képesek lesznek fölzárkózni és elkölteni mindazokat a támogatásokat, amelyekre lehetőség nyílik. Ezt egyébként mindannyiunknak saját hazánkban is szorgalmazni kell.

De nem csak ez a tétel, amelyben vitánk van, és lesz még a Tanáccsal, hanem azt is bizton állíthatjuk, hogy jól, azaz nagy felelősséggel bántunk az európai polgárok pénzével. A 2008. évi költségvetés ugyanis jóval a pénzügyi kerettervben rögzített keretek alatt maradt. Éppen ezért sajnálatos, hogy még mindig késhegyig menő viták vannak a Galileo program költségvetéséről vagy az Európai Technológiai Intézetről. Mindkettő javára válna az Unió fejlődésének, miért kell hát akadályozni megvalósulásukat?

Megköszönve az Európai Bizottság és a jelentéstevők munkáját, kérem, hogy a Parlament támogassa a Költségvetési Bizottság módosító javaslatait, és adjon ezzel komoly támogatást a második olvasat előtti tárgyalásokhoz.

Végül, elnök úr, engedje meg, hogy hazám nemzeti ünnepe alkalmával köszöntsem a Parlament jelenlévő tagjait. 1956 magyar forradalmáról van szó. Köszönöm a figyelmet.

 
  
MPphoto
 
 

  Jutta Haug (PSE). (DE) Tisztelt elnök úr! Biztos Asszony! Hölgyeim és uraim! A Tanács ebben az évben azt csinálta, amit mindig is szokott: megengedte az állami tisztviselőknek a Pénzügyminisztériumban, hogy összeállítsanak egy olyan költségvetést, ami figyelembe veszi a Tanács fő célkitűzését, ami a ‘szorítsuk le a számokat’ és ami még fontosabb, ‘szorítsuk le a kifizetéseket’.

Nincs semmi köze a politikai terveknek ahhoz, hogy mi itt az Európai Unióban mit akarunk megvalósítani – egyáltalán semi köze! A Tanács sok formátumában még mindig azzal a szokással él, hogy vasárnaponként tanít, és a tartalmat másokra, azaz a Parlamentre hagyja, hogy az dolgozzon valójában a hét fennmaradó részeben. Nem számít, hogy külpolitikai kérdésről van-e szó, vagy a Koszovónak vagy Palesztinának adott támogatásról,vagy a növekedési és foglalkoztatási versenyképességgel kapcsolatos politikák végrehajtásáról, ami nagyon fontos. Sőt, mi több, gyakorlatilag életbevágó Európa túléléséhez.

A Parlament előrelátó volt és rámutatott, még 18 hónappal ezelőtt a pénzügyi távlatról szóló tárgyalások során arra, hogy a közeljövőben problémák lesznek pont ezeknek a terveknek a finaszírozásával. azonban üzenetünk süket fülekre lelt, és most a Tanácsnak kell helyreállítania, ahogy halad előre. A vártnál korábban szembesülünk egy olyan helyzettel, ahol közpénzeket kell biztosítanunk arra, hogy megmentsük a Galileo-projektet, mivel összeomlott a vállalkozói kezdeményezés álma. Az Európai Parlament aránylag gyorsan meg tudott állapodni abban, hogy a Galileo-projekt elejét európai pénzből finanszírozza a ‘közösségi módszer’ alkalmazásával. Minden mást sarlatánságnak tartunk, és nem akarunk részt venni benne.

Készen állunk arra, hogy a Galileónak 2,4 milliárd eurót adjunk 2008-tól 2013-ig az eredetileg tervezett 1 milliárd mellett. Azonban, mivel a szükséges tőke nem áll rendelkezésre az 1a. tétel alatt, és nem fog csak úgy ölünkbe hullani az égből, készen állunk arra, hogy más költségvetési kategóriáktól vegyük el, 2007-ben és 2008-ban a 2. tételtől, amivel 2,2 milliárd lesz az összeg, majd 220 milliót az 5. tétel alól. Természetesen ez sok pénzt jelent a 2. tételből, de ez lehetséges anélkül, hogy a gazdákat megfosztanánk anyagi eszközeiktől. Magasak a mezőgazdasági termékek árai a világpiacon, így csökkenteni lehet a támogatásokat.

A tranzakciót, melynek alapjait elkészítettük a Költségvetési Bizottságban az első olvasat során, ‘kis módosításnak’ hívják. Pfuj! A Tanács a legkisebb módosítást is úgy kerüli, mint a pestist, de ez a Tanács baja. Mindenesetre készen állunk arra, hogy elkészítsük a Galileo, az európai technológiai innováció zászlóshajójának előfeltételeit.

A tény, miszerint ezen kisebb módosításnak részeként fel vagyunk készülve arra, hogy pénzeszközöket tegyünk elérhetővé az Európai Technológiai Intézet számára, az számunkra csak mellékes fontosságú a szükséges összeg mennyisége, azaz kis volta miatt: 2,9 millió euró 2008-tól 2013-ig. Elvárjuk a Tanácstól, hogy elinduljon és a Parlamenthez jöjjön, és a mi irányunkba mozduljon el.

Tisztelt elnök úr! Engedjen meg egy további megjegyzést! Mi valóban elvártuk, hogy a miniszterelnök, vagy legalább is egy államtitkár részt vesz ezen vita első olvasatán a portugál tanácsi elnökségből, hogy üdvözölhessük jelenlétét. Nem Ön ellen szól ez, Mourato úr, de még saját Parlamentünk portugál alelnöke sem jelent helyettesítést ebben az esetben.

 
  
MPphoto
 
 

  Gérard Deprez (ALDE) . – (FR) Tisztelt elnök úr! Hölgyeim és uraim! Mint az ALDE képviselőcsoport szóvivője, szeretném kifejezni azon munkával kapcsolatos nagyrabecsülésemet, melyet képviselőtársaink, az előadó, Virrankoski úr végeztek. Különösen neki szeretném elmondani, hogy teljes mértékben támogatjuk azt a stratégiát, amit a Galileo kapcsán a Költségvetési Bizottsággal kötött megállapodásban kidolgozott.

Európának szüksége van a Galileóra. Azt akarjuk, hogy a Galileo finanszírozása közösségi finanszírozás legyen, és azt akarjuk, hogy a költségvetésbe beállított összegeket úgy garantálják, hogy annak ne legyen negatív hatása más prioritásokra.

Szeretnék azért is köszönetet mondani előadónknak, hogy a kísérleti projektek listájában megtartott néhány olyat, ami mellett különösen elköteleztük magunkat, főként a gyors vészjelző rendszert a gyermekek elrablása vagy az eltűnése esetére.

Szeretnék egy szót szólni Itälä úr jelentéséről, aki sajnos nincs jelen a Házban. Nagyra tartom azt a kezdeményezést, hogy emeljük meg azon elérhető forrásokat, melyek a regionális médiát szolgálják, hogy nyilvánosságra lehessen hozni a közösségi eseményeket a polgárok körében. Úgy vélem, hogy a regionális és a helyi médiának sokkal nagyobb hatása lehet, mint bizonyos központosított, bürokratikusabb kezdeményezéseknek.

Azonban el kell mondanom, hogy van egy olyan kezdeményezés Itälä úr jelentésében, ami egyáltalán nem tetszik. Ez a havi 1 000 eurós emelés minden egyes képviselő titkári kiadásaiban. Nem tetszik ez a kezdeményezés, ami két politikai csoport, véletlenül a két legnagyobb, közti megállapodás terméke, és ami véletlenül pont egy évvel az európai választások előtt kerül terítékre. Úgy vélem, ez egy leplezett támogatás számos képviselőtársunk újraválasztásához, és ezen rendelkezés ellen fogok szavazni
.

 
  
MPphoto
 
 

  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk (UEN). - (PL) Tisztelt elnök úr! Biztos asszony! Azért vettem át a szót a 2008. évi költségvetésről szóló vita során, hogy a következő kérdésekről szóljak.

Elsőként: bár közel 129 milliárd euróval ezen költségvetés kiadása a legmagasabb az Unió történetében, a kiadás mértéke a 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelméhez képest a valaha volt legalacsonyabb, és az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának kiigazításait követően a bruttó nemzeti jövedelemnek épp csak 0,99%-a megy kötelezettségvállalási előirányzatokra, amit szeretnék kihangsúlyozni.

Másodszor: a pénzügyi terv 2007-2013-as időszaka során a kötelezettségvállalási előirányzatok plafonját 2008-ra a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének 1,08%-ában határozták meg, így itt jelentős ellentmondást látunk aközött, amit két évvel ezelőtt akartunk finanszírozni és aközött, amit az Európai Unió most akar finanszírozni. Nem lehet több Európánk kevesebb pénzért. Ezt a véleményt újból és újból elmondjuk ebben a Házban, és a mai napon is emlékeztetni kelll erre magunkat.

Harmadszor: támogatnunk kell az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának döntéseit, hogy jelentően emeljük a Galileo-program, az Európai Technológiai Intézet és az Európai Unió bizonyos külső tevékenységeinek finanszírozását.

Negyedszer: nyomást kell gyakorolnunk az Európai Bizottságra, hogy fogadja el a tagállamok által előterjesztett progrmokat a regionális fejlesztés és a vidéki területek fejlesztése érdekében, amint lehet. Több, mint 20 milliárd euró kerül kiosztásra az új tagállamok számára, kifejezetten 2008-ban. Így tehát jó dolog lenne, ha ezeket az alapokat minél hatékonyabban lehetne kihasználni.

Végül ötödször: érdemes megjegyezni a globalizációhoz történő alkalmazkodás alapjának ösztönzését, ami lehetővé fogja tenni az ezen folyamat negatív következményeit tapasztaló vállalatok számára, hogy az átmeneti támogatás előnyeit élvezzék és biztosítsák az EU-s munkahelyeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Gérard Onesta (Verts/ALE). - (FR) Tisztelt elnök úr! Megjegyzéseinkben kollégánk, Itälä úr jelentésére fogok összpontosítani, aki jó munkát végzett. Tudjuk, hogy mindig nehéz intézményeink költségvetéséről dönteni.

Egy dolgot sajnálok igazán: van valami nagyon különleges a 2008. évi költségvetésben. Ez a legutolsó olyan költségvetés, melyben sok pénzt gyűjthetünk együtt befektetésre, különösen a Parlament ingatlanpolitikájában. 32 munkahelyünk van, ha számításba veszik valamennyi irodájukat a különféle fővárosokban. Brüsszelen és Strasbourgon kívül csak hat olyan hely van a tulajdonunkban a különböző országokban, ahol dolgozunk. Tudjuk, hogy létezik akvizíciós politika, melynek betartására a Számvevőszék rendszeresen felkér bennünket, de nem hajthatjuk végre, mivel Itälä úr – és értem azzal kapcsolatos aggodalmát, hogy jelet küldünk ki azzal, ha azt mondjuk, hogy nem költjük el az összes pénzt, mert a 20%-os plafon alatt akarunk maradni – meggátolja a Parlamentet abban, hogy pénzt helyezzen ebbe, és egy ingatlan portfóliót hozzon össze. Azonban 2008 vagy soha, ugyanis 2009-ben amint azt Önök is tudják, mi fogunk fizetni a tagállamoknak, és többé nem fogjuk tudni megtenni.

Ettől a visszakozástól függetlenül el kell ismernem, hogy Itälä úr nagyon jó munkát végzett, és különösen azt, hogy ez az egyik legzöldebb költségvetés, amit valaha láttam, mivel számos rendelkezést tartalmaz, elsősorban a széndioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozókat, széndioxid-hatásunk ellensúlyozását, azt a kívánságot, hogy olyan gépkocsiparkunk legyen, mely hibrid autókat tartalmaz. Az is kérés, hogy csökkentsük a megbeszélések számát videókonferenciák alkalmazásával, sőt, azon hivatalnokok utazásainak csökkentésével is, akiknek nem kell szükségszerűen követniük minket oda, ahol szükség van rájuk.

Így tehát összegezve, több pénznek kellene rendelkezésünkre állnia a 2008-as, választás előtti évben a befektetésekre és lépésekre, de általában véve ez még mindig jó jelentés a számomra fontosnak tartott politikákra gyakorolt hatása miatt. Éppen ezért fogunk a jelentés mellett szavazni, elnök úr.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL).(PT) Abban a két percben, melyben fel kell szólalnom, még egyszer szeretnék rámutatni arra, hogy a költségvetési tervezés történelme ismétli önmagát. Az Európai Bizottság bemutatja a javasolt közösségi költségvetést, ezúttal 2008-ra, a Tanács jelentős csökkentéseket javasol a Bizottság javaslatára, és a Parlament olyan javaslattal áll elő, hogy csökkentsük a bizottági és tanácsi tervekben található csökkentéseket. Minden normálisnak tűnne, ha nem az lenne, hogy a 2008-as költségvetés valamennyi javaslata a 2007-2013-as pénzügyi terv alatt van.

Amint az már a korábbi, 2000-2006-os pénzügyi kerettel megtörtént, a jelenlegi pénzügyi terv számára biztosított költségvetési plafont nem tartják be, mivel a közösségi költségvetés 2007-ben 1,6 milliárd euróval kevesebb volt kötelezettségvállalási előirányzatokban és több, mint 8 milliárd euróval kevesebb volt kifizetési előirányzatokban, anélkül, hogy figyelembe vennénk a tényleges megvalósítást. Egyértelmű, hogy a 2007-2013-as pénzügyi terv összegei véleményünk szerint már önmagukban elégtelenek arra, hogy valódi gazdasági és társadalmi kohéziót segítsenek elő a 27 országra kibővített Európai Unióban.

Alapjában véve a 2008-as közösségi költségvetéssel kapcsolatos valamenni javaslat ellentében áll a gazdag országok követelményeivel, melyek a közösségi GNI körülbelül 1%-ában határozták meg a költségvetési plafont, azáltal csökkentve ezen költségvetésből kivett részét, és minimalizáva újraelosztó szerepét. A Parlament javaslata olyan szempontokat fed le, melyek javítják a Tanács részéről benyújtott tevezetet, így például a kohéziós politikával kapcsolatos költségvetési összeg emelése, amint azt javasoltuk, bár ki kellene hangsúlyoznunk, hogy tényleges megvalósítását nagy mértékben aláássa az, hogy meg kell felelni a lisszaboni stratégia neoliberális programjában található céloknak, melyket határozottan elutasítunk.

Azonban még a Parlament javaslata is több, mint 5 milliárd eurós csökkentést tartalmaz a kifizetési előirányzatokban azzal kapcsolatban, amiben 2008 kapcsán megállapodtunk a többéves pénzügyi keretben. Mivel ez a tárgyalási folyamat egy szakasza, reméljük, hogy ellentétben azzal, ami a múltban történt, a Parlament legalább megpróbálja biztosítani, hogy a pénzügyi tervben 2008-ra lefektetett minimális összegekhez a lehető legszorosabban ragaszkodjunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Claude Martinez (ITS). - Tisztelt elnök úr! Költségvetési viták esetére van egy jól ismert törvény, amit a három ‘L’-nek nevezünk, mivel a költségvetési vitákban megtalálható a litániák elmormolása, úgy, mint a vallási liturgiában, ami végül gazdasági letargiát okoz. Ezt áthatjuk a 2008-as költségvetés esetében is.

Elsőként vegyük a litániákat. Virrankoski úr elmormolja ezeket a litániákat úgy, mint Elles úr tette azt 2006-ban, és képviselőtársunk, Garriga Polledo úr 2005-ben. Mindenekelőtt a költségvetési összegek csökkentésének litániáját: a költségvetési tervezetben a Miniszterek Tanácsa csökkenti a költségvetési összegeket az előzetes költségvetési tervezetben. Mulder úr elmagyarázta nekünk, hogy ez elég normális például a mezőgazdaság esetében. Az Európai Paralment azonban azt javasolja, hogy állítsuk helyre a költségvetési összegeket. A litániai egy olyan költségvetésé is, mely állandóan a többéves pénzügyi keret plafonjai alatt van. A többéves pénzügyi keret már nagyon híján van a szükséges költségvetési összegeknek, és a költségvetés még inkább. Ez a malthusianizmus lépcsőzetesen egymást elindító folyamata. Ez egyben a politikai prioritások litániája is: évről évre említésre kerül a szegénység elleni küzdelem, az oktatás, a képzés, a mezőgazdasági multifunkcionalitás és a 7. Kutatási Keretprogram, és itt jön be a liturgia.

A liturgia esősorban a költségvetési nómenklatúra és az azt alátámasztó ideológia. A nómenklatúra a költségvetés tevékenységenkénti megjelenítése, a költségvetés tevékenységenkénti előkészítése. Gyakorlatilag a kiadás tételekre, politikai területekre van szabdalva, melyek megfelelnek a főigazgatóságoknak. A költségvetés olyan, mint egy hatalmas szalámi, egyfajta fűszerüzleti raktárkészlet, a porbléma az – az előadó szerint –, hogy a költségvetés tevékenységekre történő szétosztása zavart kelt a többéves pénzügyi keretben, ami tágabb kategóriákra van felosztva. Az egyiknek öt kategóriája van: versenyképesség, a természetes erőforrások megőrzése, szabadság, az EU, mint globális partner, adminisztráció, míg a másiknak körülbelül harminc politikai tevékenysége van, és nehéz megfeleltetést találni ezen kategóriák között.

Mindez a költségvetési ideológia nevében történik, a teljesítmény, a versenyképesség, a hatékonyság és az eredmények ideológiája nevében, és ez a ködös eszközök zűrzavarát, mutatókat, teljesítménymutatókat és tevékenységi táblákat eredményez. Ez a költségvetési ideológia valami újként, a költségvetési hírszerzés előőrseként van bemutatva, pedig valójában elég régi, 1947-re vezethető vissza. Az amerikai Hoover Bizottság volt az, amely először beszélt a teljesítmény, a költéség/haszon, a hatékonyság, a célok és az eredmények fogalmáról. Ez adta az Egyesült Államoknak a tervezési-programozási-költségvetési rendszert a ’60-as években Johnson elnöksége alatt, és Carter elnök alatt a BBZ-t vagy más néven a nullbázisú költségvetést – a kölségvetési teljesítmény ideológiáját, ami később átterjedt Új-Zélandra, az Egyesült Királyságra, majd 2001-ben a pénzügyi törvényekre kivetett organikus törvényével Franciaországra és 2006-ban Mexikóra is.

Az ember talán értheti ebből, hogy az európai költségvetésből miért hiányzik az átláthatóság és valójában a hatékonyság is. Az Európai Parlamentben nincs 100 ember, aki tevékenységenként meg tudja érteni az európai költségvetést a maga után vont következményekkel együtt: ez az Európai Unió gazdasági letargiája. Mivel nincs Galileo, ha nincs Lyon-Turin kapcsolat, akkor nincs Genova-Barcelona kapcsolat sem, ha a fővárosokat nem kötik össze nagy sebességű vonatok, ha a költségvetés nem olyan, amilyennek lennie kellene, ha a 27-ek Európai Uniójának a kölségvetése megegyezik a spanyol költségvetéssel, ha az európai költségvetés huszada az Amerikai Egyesült Államokénak, akkor az pontosan ezen malthusiánus ideológia miatt van. Talán ideje rájönnünk arra, hogy a rendes kölségvetés mellett rendkívüli költségvetésre is szükségünk van, hogy egy jelentős európai kölcsönnel finanszírozzuk a kölcsönöket, ami lehetővé teszi a befektetést.

 
  
MPphoto
 
 

  Sergej Kozlík (NI). - (SK) Ha osztályoznunk kellene az EU központilag finanszírozott tevékenységeibe vetett bizalmat az EU GNI-részesedésében kifejezett költségvetési kiadása szerint, akkor a bizalom görbéje egy hulló levélre emlékeztetne. Ez valóban riasztó. A kifizetési előirányzatok az EU GNI részesedésében kifejezve évek óta fokozatosan estek, körülbelül 1%-ra. A 2008-as költségvetési tervezetben 0,95%-ra estek. Hasonló tendencia figyelhető meg nem csupán a költségvetési források, hanem a kifizetési előirányzatok tekintetében is a többéves pénzügyi keret fizetési plafonjával kapcsolatban.

Különösen a felhasználatlan kifizetési előirányzatokban javasolt 10 milliárd euró tűnik jelentős eltérésnek a hosszútávú pénzügyi keret céljaihoz viszonyítva. Én is megdöbbentem azon, hogy a Tanács több, mint 1 milliárd eurós csökkentést javasolt az európai versenyképesség és kohézió javítását megcélzó programok esetében. Így tehát osztom azt a véleményt, miszerint a kifizetési előirányzatok elégtelenek azon politikai kihívások fényében, melyekkel az EU szembesül. Éppen ezért támogatom azt a javaslatot, hogy emeljük meg a kifizetési előirányzatokat az EU GNI 0,99%-ára.

 
  
MPphoto
 
 

  Ingeborg Gräßle (PPE-DE). (DE) Tisztelt elnök úr! Biztos asszony! Hölgyeim és uraim! A mai napon két fontos, a bizottsági költségvetésben található tartalékról szeretnék szólni: az egyik az épületekkel kapcsolatos politikára, a másik a személyi állományra vonatkozik. Az utóbbi kapcsán elmondható, hogy az átvilágítási jelentés megmutatta számunkra, hogy a Bizottság majdnem 11 000 főt alkalmaz az adminisztratív támogatás és a koordináció terén – az adminisztrációt segítve. Ha ehhez hozzáadjuk a fordítókat és az irodafenntartókat, akkor ez az a terület, mely a személyzeti állomány területén a legnagyobb növekedést mutatta, mivel ez további 5 700 főt jelent. Tekintettel arra, hogy időről időre említjük a ‘szabályozás javítását’, azonnal el kell kezdenünk ‘jobb szervezetet követelni’. Ehhez több információra van szükségünk, és erre szolgál a tartalék.

A Parlament részéről a Bizottságnak adott munka egy része az ún. Benchmarking volt, összevetni az alkalmazotti állapotokat a nemzetközi szervezetekével. A Bizottság nem engedi meg számunkra, hogy megnézzük ezt az összehasonlítást, mondván, hogy abba egyezett bele, hogy megtartja ezen szervezetek anonimitását. Ez igazán mulatságos! Itt csak akkor tudunk haladást elérni, ha a Parlament megkapja a kért információt – megfelelő inormációt, nem töredékeket. Az átvilágítás egyszeri, első bepillantást enged a Bizottság személyzeti struktúrájába, amiért hálásak vagyunk, de nincs következtetés, és a bizottság nem készített cselekvési tervet. Határozottan azt kell kérjem, hogy mutassák be a cselekvési tervet.

Nincsen következtetés a brüsszeli épületekkel kapcsolatos politika vonatkozásában sem. A júliusi, épületi igényekről szóló bizottsági közlemény nem veszi figyelembe e személyzeti átvilágítás eredményeit, bár mindkettőért ugyanaz a biztos felelős. Nem Ön az a biztos, ami kiábrándító, és nem folytatódhat. A Parlament részéről tartalékolt összegek arra kényszerítik a Bizottságot, hogy kapcsolja össze ezt a két dokumentumot. A Bizottságnak végül munkához kell látnia ebben a kérdésben, és jól kell végeznie ezt a munkát, mivel – véleményem szerint – az alkalmazotti átvilágítás megkapott eredményeit még nem lehet bemutatni szavazóinknak.

 
  
MPphoto
 
 

  Vladimír Maňka (PSE). - (SK) Kezdésként köszönetet szeretnék mondani mindkét előadónak. Köszönöm Itälä úrnak a több, mint nyolc hónapos együttműködést az Európai Unió 2008. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetének kérdésében. Az utóbbi négy évben az intézmények költségvetése majdnem 18%-kal emelkedett, főként a bővítés eredményeképpen. A jövőben ez a költségvetés nem fog ilyen mértékben nőni. Ha hatékonyabbá szeretnénk tenni az intézményeket, akkor javítanunk kell a köztük levő együttműködést. Boldog vagyok, hogy nem váltak valóra az ilyen együttműködéshez kapcsolódó kockázatokkal kapcsolatos félelmek.

Egyrészt megpróbáljuk biztosítani, hogy minden olyan feladat teljesül, melynek teljesítését a polgárok az intézményektől elvárják. Másrészt megpróbáljuk biztosítani az alapok hatékony alkalmazását. Amikor megállapítjuk az Európai Parlament költségvetését, akkor az a legfontosabb dolog számunkra, hogy mind most, mind pedig a jövőben legfőbb szerepünkre és prioritásunkra összpontosítsunk: a törvéynhozási folyamat javítására. Az ehhez nem kapcsolódó kérdéseket a tényleges minimumra kell csökkenteni a költségvetésben. Jó úton haladunk ennek elérésében.

Hölgyeim és uraim! Márciusban azt mondtuk, hogy a rendelkezésükre álló forrásokról és anyagokról jobb tájékoztatásra van szükségük, hogy felelősen és hatékonyan dolgozhassanak. Így tehát egy tudáskezelési rendszer létrehozására szólítunk fel, ami lehetőséget nyújt a képviselőknek arra, hogy hatékonyan, valamennyi dokumentumot alkalmazva dolgozhassanak.

Hölgyeim és uraim! Bizonyítani akarják a szavazóknak, hogy pénzeszközeiket felelősen kezelik. Azonban néha nem férünk hozzá a dokumentumokhoz még a leghétköznapibb nyelveken sem. Vannak rendkívüli bizottsági ülések, amelyekhez új forrásokra van szükség. Ezen a területen javítani kell a rugalmasságot. Az épületekkel kapcsolatos kiadások az intézményi költségvetések hatalmas részét teszik ki: így tehát ezt a jövőben komolyan szemmel kell tartanunk. A múltban voltak olyan esetek, amikor az európai intézmények a piaci érték fölött vettek vagy béreltek ingatlanokat. A jövőben komolyabb figyelmet akarunk fordítani a vásárlás, bérlés és felújítás valamennyi aspektusára. Célunk a költségek csökkentése és a rugalmasság biztosítása. El akarjuk kerülni a kartelleket és a monopóliumokat.

Következő prioritásunk az, hogy jobb tájékoztatást nyújtsunk az Európai Unió polgárainak. Így tehát úgy döntöttünk, hogy megerősítjük ezt a területet a regionális és a helyi média segítségével. Hölgyeim és uraim! Folytatni akarjuk azt a tevékenységek, melyen belül az intézmények működését hatékonyabbá tesszük. A tevékenységeikről kapott jelentéseknek informatívnak kell lenniük. Ezeknek a jelentéseknek egyértelműen jelezniük kellene, hogy elérték-e a kitűzött célokat vagy sem. Üdvözlöm az intézmények által használt azon módszert, hogy a költségvetést az inflációs együtthatók segítségével készítik el, valamint annak alapján, hogy valójában mire is van szükség. Végezetül szeretnék köszönetet mondani az előadónak, mivel számos nehéz vita árán sikerült jó kompromisszumra jutnunk, ami az európai adófizetők pénzének jobb felhasználását fogja eredményezni.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE). – (FR) Tisztelt elnök úr! Hölgyeim és uraim! Hatalmas feladat másfél percben elmondani, hogy mit gondolunk a 2008. évi költségvetési tervezetről, de először szeretném megragadni a lehetőséget, hogy köszönetet mondjak előadóinknak, Virrankoski és Itälä uraknak, akikkel nagy nehézségek árán navigálunk keresztül azokon a döntéseken, melyeket a Költségvetési Bizottság a mai napon javasol. Természetesen a 2007-2013-as többéves pénzügyi keret gazdasági megszorításokra kényszerít bennünket, ami sajnos nem teszi lehetővé, hogy olyan szilárdan, és mindenekelőtt olyan gyorsan törekedjünk az Európa számára kitűzött céljaink elérésére, melyeknek a célkitűzései jelentik véleményem szerint az egyetlen módot arra, hogy megmentsük Európa régióit, mivel ezek megadhatják polgártársainknak azt a kényelmes életstílust, amire egy globális környezetben vágynak, ami átalakult, és folyamatosan változik és fejlődik. Így tehát arra kérem a Parlamentet, hogy támogassa bizottságunk kezdeményezéseit, főként a többéves pénzügyi keret negyedévi újratárgyalása és a saját források új mechanizmusának meghatározása reményében.

A költségvetés témájában, mivel csak kis idő áll rendelkezésemre, csak egyetlen témát szeretnék említeni. Mint a Költségvetési Bizottság strukturális alapjainak állandó előadója, úgy döntöttem, hogy megkérdezem az Európai Bizottság tagjait, mi az oka annak, hogy ezen alapok adminisztratív költségeinek 30%-át tartalékba helyezik. Az a tanulmány, amit a közelmúltban nyújtottunk be Virrankoski úrral a Strukturális Alapok megvalósításának témájában, rávilágít arra, hogy milyen jelentős időt vesz el a Bizottságtól, hogy elfogadja a nemzeti kereteket és operatív programokat, így most rekord mennyiségű háromévi hátralékos kötelezettségről beszélhetünk; azáltal, hogy ilyen határozott álláspontot képviselünk a tartalélok kapcsán szerettük volna meghúzni a vészharangot. A regionális politikák, csakúgy, mint a kutatás és innováció támogatása elsődleges fontosságúak gazdaságunk jövője, és így a munka és az euróapiak életminősége szempontjából is. Gyorsan akarjuk megtenni a dolgokat, de egyben jól is, ami magyarázatul szolgál a költségvetési összegek magas szintjére, mellyel kapcsolatban a Tanács támogatását kérjük.

 
  
MPphoto
 
 

  Seán Ó Neachtain (UEN).(GA) Tisztelt elnök úr! A költségvetésnek egy említésre méltó szempontja van, és az a közös mezőgazdasági politika számára félretett pénz. Az úgynevezett KAP számos reformon ment keresztül az elmúlt 15 évben: a Mac Sharry reformon, az Agenda 2000-en és a kifizetések függetlenítése a termeléstől.

Egy pontot szeretnék tisztázni: lehet, hogy a tagállamok kormányai egyáltalán nem értenek egyet a KAP alapján az európai gazdáknak adott kifizetések módosításával 2007 és 2013 között. Sőt, országomban, Írországban szilárd pénzügyi rendelkezéseket fektettek le a gazdák számára a mezőgazdasági politika értelmében, hogy azokat kövessék 207 és 2013 között. Tudjuk, hogy a mezőgazdasági politika egy állapotfelmérés tárgya lesz, azonban általános felülvizsgálatra nem kerül sor. És az ellenőrzés nem fog kiterjedni azokra a pénzügyi rendelkezésekre, melyeket az EU vezetői hoztak az ír és európai gazdák számára 2013-ig. Remélem, hogy ezt megértik, és semmi sem marad ki; és hogy nem lesznek torzításra irányuló próbálkozások, mivel létfontosságú a gazdák számára szerte Európában, hogy minden rendben legyen.

 
  
MPphoto
 
 

  Margrete Auken (Verts/ALE). - (DA) Tisztelt elnök úr! Képviselőcsoportunk természetesen a módosító javaslat mellett szavaz, hogy több pénzt juttassunk Palesztinának. Azonban fel kell hívnunk a figyelmet arra a tényre, hogy mind a Tanácsnak, mind pedig a Bizottságnak biztosítania kell, hogy nem kerülünk olyan helyzetbe, ahol egy feneketlen kútba szórjuk a pénzt. Ez a helyzet a jelenleg kiadott legtöbb segéllyel, és ez ellentétben áll az EU segélyekkel kapcsolatos elveinek, mely szerint a kedvezményezettnek képesnek kell lennie fenntartható gazdaság kiépítésére. Ez azonban lehetetlen, mivel Izrael megfojtja a palesztin társadalmat és gazdaságot, és nem csak Gázában. A Fejlesztési Bizottság küldöttsége szemtanúja volt ennek, amikor szeptemberben meglátogatta Ciszjordániát és Gázát. Az EU pénze vég nélkül folyik Izraelbe, mindennemű elszámoltatás nélkül.

Figyelembe vettünk egy Washingtonban zajló párbeszédet, melyben a Fehér Ház egyik közel-keleti szakértőjét az EU szerepéről kérdezték. Azt válaszolta: ‘Az EU? Mi adjuk az utasításokat, az EU fizet!’ Ez igaz is! Folyamatosan fizetünk, és Izraelt egyszerűen hagyják, hogy mindent tönkretegyen, amit felépítettünk. A Bizottságnak és a Tanácsnak most követelésekkel kell fordulnia Izrael felé. Gáza blokádját meg kell szüntetni, hogy lehetőség nyíljon a javak és az emberek ki-be áramlására. Gáza most gyakorlatilag egy hatalmas szabadtéri börtön. Ugyancsak meg kell szüntetni Ciszjordánia határait. Ezt nem csak a mi küldöttségünk mondja; a Világbanktól és a saját ECHO-nktól érkező üzenet ugyanilyen egyértelmű volt. Ha nincs remény a javulásra, vagy nincs fény az alagút végén, akkor rossz célra használjuk az EU-s polgárok adóbefizetéseit, és ezt azonnal abba kell hagyni!

 
  
MPphoto
 
 

  Adamos Adamou (GUE/NGL). - (EL) Tisztelt elnök úr! Az EU költségvetése az elsődleges módja a politikai prioritások elérésének. Úgy tűnik, költségvetési politikájának három célja van: az üzleti versenyképesség, a terrorizmus-ellenesség és beavatkozás a harmadik országok dolgaiba.

A kiadásokat ezen három cél elérésére használják, de a tömegek érdekei és aggodalmai ettől teljesen eltérnek. Azok jövőbeli munkahelyükhöz, jövedelmükhöz, nyugdíjukhoz és az állami iskolákhoz és az egyetemi oktatáshoz kapcsolódnak.

Tegyük fel magunknak a kérdést a költségvetés által megállapított politikai prioritásokról: ezek valóban javítják a polgárok életét? Az EU, mint globális szereplő tisztességesen betartja kötelezettségeit? Mintegy 741 millió euró elosztása arra, hogy támogassa a szabadságot, a biztonságot igazságosságot javítja az európai polgárok életét ?

A Bizottság legújabb konzultációs dokumentuma a költségvetés reformjáról azt mondja, hogy most és elsősorban a jövőben a költségvetésnek erősítenie kellene a versenyt a nyersanyagokért és a piacokért, áthelyezve a gazdasági hatalom és a hatalmas új piacok liberalizálásának egyensúlyát, ami új lehetőségeket ad át európaiaknak.

Azonban ez pontosan az, ami téves útra vezeti az európaiakat. Kezdésként ahelyett, hogy a tagállami költségvetések a szociális igazságosságot szolgálnák, fokozzák a piac irányításával kapcsolatos küzdelmet, az eszközöktől függetlenül. Másodszor ez felizgatja a harmadik országok közvéleményét Európa ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Janusz Lewandowski (PPE-DE). - (PL) Tisztelt elnök úr! Még mindig az új pénzügyi terv kezdetén vagyunk, így óvatosak vagyunk a 2008-as kiadások összeállításával. Ezzel egyidőben ez a negyedik éves költségvetés ebben a parlamenti ciklusban, és így jelentős tapasztalatra tettünk szert a költségvetési tervezési folyamat terén, és a Parlament, a Bizottság és a Tanács specifikus játékszabályai kapcsán. Ez a legvalószínűbb oka annak, hogy miért szavaztak meg simán rekodszámú módosítást a Költségvetési Bizottságban Böge úr hatékony vezetése alatt a konszenzus szellemében, ami természetesen elő fogja segíteni a csütörtöki tömbszavazást, és természetesen nagyobb tárgyalási erővel fog felvértezni bennünket a 2008-as költségvetési tervezet alakításában.

A 2008-as prioritásokat újra és újra megnevezzük, és a Galileo Program finanszírozása újból és újból problémaként jelenik meg. Így tehát örömmel mondom el, hogy a balti-tenger régiója elsőként lett figyelembe véve ebben a költségvetésben, nem nyilatkozat útján, hanem pénzügyileg, azaz valóban. Ez talán azért van, mert mind a biztos asszony, mind pedig a két előadó és a Költségvetési Bizottság elnöke is ennek a régiónak a lakosa. Jó, hogy az Európai Unió globális kötelezettségeket is vállal, azonban minél nagyobb az Európai Unió, annál jobban nő a felelőssége a saját kontinensünk kapcsán, beleértve a Balti-tenger, azaz az Európai Unió belső tengerének – mivel már az - régióját is, és mindenki tudja, milyen rossz állapotban is van. Tekintettel erre, jó, hogy kísérleti projektek és előkészítő intézkedések formájában találtunk olyan pénzügyi eszközt, ami növeli a regionális fejelsztésre, a navigáció biztonságára, a határátlépési eljárás egyszerűsítésére és mindenekelőtt a környezetvédelemre adott finanszírozást.

Remélem, hogy ezek a prioritások kiállnak maguk mellett az Európai Bizottság kíméletlen tükrében, költségvetési stratégiánk egészével egyetemben.

 
  
  

ELNÖKÖL: BIELAN ÚR
Alelnök

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Grech (PSE). - (MT) Tisztelt elnök úr! Azzal kezdem, hogy elmondom, egyetértek azzal, amit Itälä úr mondott a költségvetési eljárás kapcsán, és azzal, hogy senki sem készült fel arra, hogy ‘gumibélyegző’ legyen. Így tehát azt javaslom, hogy ezt a kérdést olyan gyorsan beszéljük meg, amennyire csak lehet, hogy hatékonyan megvitassuk az úgy tűnik, hogy létező nehézségeket és különbségeket. Egy másik szinten üdvözöljük a 30 millió eurós emelést a Frontex költségvetésében. Reális módon javulásra számítunk az ügynökség struktúrájában, jobb koordinációra és pontosabban meghatározott működésre. A Parlament egyértelműen és konkrétan jelezte, hogy most már a Frontexen és a tagállamokon áll, hogy megszűntessék az eredménytelenséget, a be nem tartott ígéreteket és az utóbbi évben elszenvedett késlekedést. Egy másik kérdés, amire ki szeretnék térni azokra a jelentésekre és tanumányokra vonatkozik, melyeket különböző intézményeken belül készítettek, vagy rendeltek el, beleértve a Bizottságot is. Közös adatbázisra van szükség a jelentések és tanulmányok számára annak érdekében, hogy elkerüljük a dupla munkát, csökkentsük a pazarlást és ezzel egyidőben könnyebben hozzáférhetővé tegyük az információkat. Továbbá kellene lennie egy éves jelentésnek, ami felsorolja ezeket a jelentéseket és tanulmányokat, azt, hogy ki nyerte el a szerződéseket, mennyibe kerültek, és lehetőség szerint, hogy mire használták fel azokat. Meg kellene vizsgálnunk a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága jelentéseinek befolyását és hozzáadott értékét, főként azon jelentések fényében, melyek vagy túl szakmaiak, vagy a Bizottság vagy a Parlament már elkészítette azokat. Ami az ingatlanvásárlás kérdését illeti, szeretném emlékeztetni Önöket, hogy 2006-ban abban állapodtunk meg, hogy újból megvizsgáljuk az intézmények által használt épületek vásárlásának és bérlésének kérdését, beleértve az információs irodákat is. Az a benyomásom, hogy az évek során az intézmények különböző okokból olyan árakon vásároltak és béreltek épületeket, melyek meghaladták a piaci árakat. Anélkül, hogy megkérdőjelezném az épületek vásárlására vonatkozó politika érdemeit, továbbra is van értelme annak, hogy intézményi módon megvizsgáljuk, hogyan lehetne javítani az ingatlanok vásárlásával és bérlésével kapcsolatos feltételeket, hogy hogyan lehetne az irodákat a piaci árakhoz közelebb hozni, és így elkerülve a kartellek vagy monopóliumok helyzetét. Végül szeretnék gratulálni a finn párosnak hasznos munkájukhoz, és ahhoz, ahogy a tárgyalások lezajlottak.

 
  
MPphoto
 
 

  István Szent-Iványi (ALDE). - (HU) Tisztelt elnök úr! Először is gratulálni szeretnék Virrankoski raportőrnek, aki kiváló munkát végzett. Másodszor megjegyzem, hogy az Európai Unió globális szereplő szeretne lenni, ehhez képest nevetséges az, hogy a külpolitikára kevesebb pénzt kíván költeni, mint az adminisztratív kiadásokra.

Másodszor elfogadhatatlan, hogy a prioritásnak tekintett bővítési fejezet kiadásai nominálisan is csökkennek a 2007-es kiadásokhoz képest, és harmadszor pedig elfogadhatatlan, hogy a külügyi kiadások kisebb mértékben nőnek - csak mint 1,5%-kal -, mint az általános kiadások, amelyek 2%-kal növekednek. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió nem biztosít elégséges forrást az elhatározott feladatok teljesítésére, és nem biztosít elégséges forrást a külpolitikai prioritások teljesítésére. Nincs megfelelő pénzügyi alap a koszovói misszióra, sem a palesztin nép segélyezésére, félő, hogy jövőre ismét többször módosítani kell a költségvetést, mert erre nem biztosít alapot a költségvetés.

Évek óta visszatérő probléma, hogy a szomszédságpolitika keleti és déli dimenziója között egyensúlytalanság van. Háromszor annyi pénzt kaptak egy főre vetítve a déli országok, mint a keleti országok, és ez elfogadhatatlan. És végezetül pedig fontosnak tartom, hogy az Európai Parlament és a Tanács együttműködése a CFSP fejezet tekintetében megoldódjon. Egyenlőre nincs előzetes egyeztetés, politikai párbeszéd, addig pedig helyeslem, hogy tartalékba helyeztünk 40 millió eurót a CFSP javára. Köszönöm szépen.

 
  
MPphoto
 
 

  Konrad Szymański (UEN). - (PL) Hölgyeim és uraim! Az egyik dolog, amivel kapcsolatban a mai napon döntést kell hoznunk az Európai Technológiai Intézet pénzügyi támogatása első részletének kiutalása. Ez egy különösen fontos és nagyon várt döntés Wrocław számára, mely reménykedik abban, hogy oda fog kerülni az intézmény.

Nagyon rossz, hogy nem sikerült létrehoznunk ezt az intézményt még a költségvetési perspektíváról szóló tárgyalások vége előtt; nagyon hátráltatja az indulást. Ma lehetőségünk van arra, hogy behozzuk a lemaradást, és mintegy 3 millió eurót küldjünk az intézmény felállításához és elindításához. 2010-2011 során teljes finanszírozását csak a költségvetési perspektíva felülvizsgálatán keresztül lehet biztosítani.

Biztosíthatom Önöket, hogy ez a pénz jó befektetés lesz. Ennek bizonyítékául szolgál az a felkészültség és lelkesedés az also-sziléziai önkormányzatok, hatóságok, üzletemberek és a tudományos világ részéről, amivel belevetik magukat a projektbe. Így tehát arra kérem Önöket, hogy fogadják el a módosításokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Satu Hassi (Verts/ALE). - (FI) Tisztelt elnök úr! Hölgyeim és uraim! Nagyon köszönöm az előadók, Itälä és Virrankoski urak kiváló munkáját. Boldog vagyok, hogy a Költségvetési Bizottság elfogadta a Balti-tenger védelmével kapcsolatos két kísérleti projektet. Remélem, hogy a plenáris is támogatni fogja ezeket.

Ideje nagyobb figyelmet fordítanunk a Balti-tengerre. A 2004-es bővítés óta az EU belső tengere, de ezzel egyidőben egyike a világ legbetegebb és legszennyezettebb tengereinek, ami szégyen az EU-ra nézve.

Ezen kísérleti projektek egyike azzal foglalkozik, hogy csökkentse azon veszélyes hulladék mennyiségét, ami a Balti-tengerbe kerül, és megszűntesse a tenger mély medencéiben az oxigénhiányt. A másik a hajózásból származó kén-dioxid kibocsátásának csökkentésével foglalkozik az emisszió-kereskedelmen keresztül. Ha ez a kísérlet jó eredményekkel jár, akkor a kén-dioxid emisszió-kereskedelme járható út lehet a kén-dioxid kibocsátás csökkentésére az EU valamennyi tengerének területén, ami a jövőben megtisztítaná a mindnyájunk által belélegzett levegőt szerte Európában. Így remélem, hogy a plenáris támogatni fogja ezeket a kezdeményezéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  James Elles (PPE-DE). - Tisztelt elnök úr! Szeretnék gratulálni az előadóknak, amint azt már mások is tették. Azonban megjegyzéseimben ahelyett, hogy a Martinez úr által használt három ‘L’-lel élnék, ami ha jól emlékszem, litánia, liturgia és letargia volt, én inkább három ‘K’-t használnék, melyek a ‘kivitelezés’, a ‘kezdeményezés és a ‘képzelet.

Elsőként szeretnék köszönetet mondani az előadóknak, főként Virrankosk úrnak azért, hogy bevett néhány bekezdést a költségvetés ellenőrzéséről. Borzasztóan fontos, hogy gondolkodjunk az értéket a pénzért kérdésen. Még akkor is, ha pont ez a kifejezés nem jelenik meg a határozatban, nem kétséges, hogy mindenki szíve szerint úgy véli, igazolnunk kell tudni szakbizottságainkkal együtt, a ténylegesen elköltött összegeket, és nem csupán a jelen időszakban, figyelemmel azonban emellett a nemzeti irányítási nyilatkozatokra is, amit úgy tűnik, sok tagállam még mindig vonakodik összeállítani.

Másodszor szeretnék köszönetet mondani mind az előadóknak, mind pedig a biztosnak e tekintetben azért, hogy saját 2007. évi költségvetésemben foganatosíttatták ezeket a benne foglalt kísérleti projekteket és előkészítő projekteket. Jópár ilyen van, és jó, hogy van egy fajta folyamatosság, ahogy haladunk 2008 felé, főként a kísérleti információs hálózatok kapcsán, de az EU-val, Kínával és Indiával folytatott projektek kapcsán is.

Ezzel elérkeztem utolsó pontomhoz, ami a képzelethez kapcsolódik. Einstein azt mondt, hogy a képzelet fontosabb, mint a tudás. Láttuk ebben a vitában, hogy számos kolléga – Mantovani úr, Guy-Quint asszony és mások – és jómagam is mindig helytelenítjük azt a tényt, hogy túl kevés pénz van a négyes kategóriában, a külső lépések kapcsán. Tökéletesen tudjuk, hogy túl kevés van, így e helyet egy külön kéréssel élek, ahogy a költségvetési vizsgálat felé tekintünk, mégpedig, hogy talán valóban használnunk kellene egy kissé képzeletünket, hogy lássuk, a jövőben hogyan szólítják fel az Európai Uniót arra, hogy feleljen meg a jövő globális kihívásaiknak és játssza el szerepét a globális gazdaság globális segítségében és működésében,majd bizonyosodjék meg arról, hogy vannak olyan eszközeink, melyekkel meg tudjuk valósítani azt, amit politikaként meg szeretnénk tenni.

 
  
MPphoto
 
 

  Joan Calabuig Rull (PSE). – (ES) Tisztelt elnök úr! Egy olyan költségvetéssel, ami az Unió GDP-jének 0,99%-át képviseli, nem lehet szilárd politikai pozíciónk.

Az 1a kategória tekintetében, ami a növekedési és foglalkoztatási versenyképesség, rá kell mutatni arra, hogy ez az első alkalom, hogy az ezen politikákkal kapcsolatos adatok az előzetes költségvetési tervezet többségét képviselik. Azonban a Tanács számadatai megvágták ezeket a kategóriákat a lisszaboni stratégia kapcsán, aminek az Unió politikáinak alapját kellene jelentenie.

Szeretném említeni a Galileo és az Európai Technológiai Intézet finanszírozását, melyek prioritást élvező projektek versenyképességünk és hitelességünk tekintetében. A 2007-2013-as pénzügyi terv nem felel meg ahhoz, hogy finanszírozza az ilyen startégiai fontosságú projekteket.

Egy másik pont a Frontex ügynökséghez kapcsolódik, ami alapvető fontossűágú szeepet játszik mind humanitárius, mind pedig plitikai szempontból. Az Európai Tanács júniusban újra kihangsúlyozta anak szükségességét, hogy megerősítsük a Frontexet, hogy jvítsuk az Uniónak külső határai kezelésére irányuló kapacitását.

Ez továbbá egyike azon prioritásoknak, melyeknek a Parlament többször hangot adott. Ennek bizonyítéka a javasolt 30 millió euro emelés a kötelezettségvállalási előirányzatokban az öügynökség működési költségei számára, ami 127%-os emelkedést jelent a előzetes költségvetési tervezetben.

A 4. kategóriának adott juttatás nyilvánvalóan elégtelen ahhoz, hogy elérjük célkitűzéseinket é teljesítsük a globális szereplőként tett ígéreteinket, főként, amint azt már említették, a koszovói és palesztiniai fellépés kapcsán.

Végezetül azt szeretném mondani, hogy az Unió 2008-as zaragozai EXPO-n történő részvételének megerősítése – Víz és Fenntartható Fejlődés – helyes döntés és jó lehetőség arra, hogy az európai politikákat közelebb hozzuk az európai polgárokhoz, amit meg kell tennünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Samuli Pohjamo (ALDE). - (FI) Tisztelt elnök úr! Biztos asszony! Én I azzal szeretném kezdeni, hogy köszönetet mondok Kyösti Virrankoski előadó úrnak a költségvetés kiváló előkészítéséhez. Meghallgatta a különböző érintett feleket, és megfelelően figyelembe vette a Regionális Fejlesztési Bizottság javaslatait is. Itälä előadó úr ugyancsak kiváló munkát végzett.

Fontos, hogy a rgionális fejlesztésre beállított költségvetési összegek továbbra is megfelelő szinten maradjanak. Ezzel egyidőben meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a regionális politikai gyakorlatok és az adminisztráció egyszerűsített és tisztázott mind az Unióban, mind pedig a tagállmokban, hogy a refógionális fejlestéssel kapcsolatos valamennyi összeget minél hatékonyabban és bölcsebben lehessen felhasználni a tagéllamokban, hogy csökkenteni lehessen a regionális különbségeket és meg lehessen valósítani a lisszaboni stratégiát.

A bürokrácia, az Unió mumusa zavarja a rragojnális politika megvalósítását is. Már majdnam vége az új programozási időszaknak, és a legtöbb program jóváhagyása még várat magára. Ez, amint az előadó is említett, komoly probléma. Mivel a Bizottság és a tagállamok piszmognak, a projektek lassan indulnak el és a programozási időszak első éve egy problémás hiányév lesz. A Bizottságnak a fenn maradó programokat késedelem nélkül jóvá kellene hagynia, hogy a költségvetésben tartalékolt összegeket hatékonyan és gyümölcsözően lehessen elköleni, és hogy az új programok megfelelően elinduljanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Simon Busuttil (PPE-DE). - (MT) Köszönöm, elnök úr, és köszönöm Önöknek is, Virrankoski úr és Itälä úr! Ezzel a költségvetéssel a Pralament meg fogja kétszerezni a Frontex ügynökség költségvetését, majdnak 70 millió euróra. Ez az intézkedés magáért beszél, mivel az a prioritás, amit a Parlament a Frontexnek ad, most már mindenki számára nyilvánvaló. A 30 millió eurós emelés, amit a Frontex operatív költségvetése kap azt szolgálja, hogy az növelje azon területeket megcélzó küldetéseit, melyeket legjobban súlyt a migránsok beáramlása. Ezzel egyidőben, tisztelt elnök úr, 30%-os tartalékot tettünk a Frontex adminisztratív büdzséjébe, mivel azt akarjuk, hogy hatékonyabb legyen az ügynökség munkája. Három feltétele van ezen tartalék elmozdításának: elsőként azt akarjuk, hogy a Frontex igazgatója rendszeres kapcsolatot építsen ki velünk, hogy megerősödjön a Parlament üghynökslgre vonatkozó vizsgálata. Másodszor részletes tájékoztatást akarunk a Frontex jövő évi munkaprogramjáról, és mivel Frattini biztos, az Európai Bizottság alelnöke maga jelentette be, hogy a jövő évtől a Frontex’ küldetése a földközi-tengeri régióban állandó lesz, most azt várjuk, hogy az ügynökség jóval többet kapjon, mint az a 10 millió euró, amit eredetileg mostanáig tervezett a tengeri határokkal kapcsolatos küldetésekre. Hramadszor akarunk egy aktualizást és realisztiku listát azokróla forrásokról, hajókról, repülőgépekről és helikopterekről, amiket a tagállamok készek a Frontex-missziók rendelkezésére bocsátani. Nem akarunk kitalált listákat, amilyenekkel ebben az évben találkoztunk, ahol a tagállamok látszólag beleegyeztek abba, hogy a Frontexnek 21 repülőgépet, 27 helikoptert és 117 hajót adnak, de a gyakorlatban, amikor a küldetést végre kellett hajtani, a tagállamok minden szégyenérzet nélkül megfeleldkeztek saját ígéreteikről. Így azt várjuk el, hogy a Frontex to megfelelő terv szerint dolgozzon, amire alapozni lehet, mielőtt még eltávolítanánk a tartalékot. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Göran Färm (PSE). - (SV) Tisztelt elnök úr! Előadók! Hölgyeim és uraim! Sokan gondolkodnak arról, hogy a Parlament miért vizsgálja felül a hosszú távú költségvetést. Valóban nem tudunk megfelelni az olyan új igényeknek, mint a Galileo, az Európai Technológiai Intézet, az ETI, az EU koszovói és plesztinai munkája, és egyszerre költségvetési csökkentéssel is élni? Az a probléma, hogy a költségvetési plafon a teljes költségvetésre vonatkozik, de természetesen vonatkozik minden egyes költségvetési kategóriára. Annak érdekében, hogy elkerüljük, hogy például a Galileo csökkentést eredményez egyéb programokban, egy általunk kisebb felülvizsgálatnak nevezett intézkedést kérünk. Azonban ne feledjék, hogy ez az átfogó plafonok keretein belül van. Jobban szeretnénk, ha a mezőgazdasági költségvetés többlete lenne megvágva; ez az, ami fontos. Ami Palesztinát és az EU koszovói munkájának költségét illeti, szeretnénk használni a ‘rugalmassági eszközt’. Máskülönben Afrikától vagy Latin-Amerikától kellene pénz vennünk el, ami ésszerűtlen volna.

Az EU rideg költségvetési modllje változtatásra szorul. Azonban szeretném tisztázni, nem akarok kilépni az átfogó keretek közül, csak nagyobb rugalmasságot szeretnék elérni a kereten belül, hogy teljesítsük az új szükségleteket. Máskülönben a jövőben hogyan fogjuk kezelni például azt, maire a klíma- és energiapolitikának van szüksége? Ezek mellett még két dolgot szeretnék említeni. Elsőként: a Szerződésről folytatott vita azt muttja, hogy milyen fontosak a megemelt források és a hosszú távú perspektíva az EU kommunikációval, párbeszéddel é demokratikus fejlődéssel kapcsolatos erőfeszítéseiben. Eztán megpróbáltam néhány kiigazítást tenni a kvóták Költségvetési Bizottság részéről ezen a területen tett elosztása kapcsán. Remélem, hogy most már valamennyien egyetértünk egy agresszívebb befektetésben. Másodszor: említeni szeretném azt a kísérleti projektet, amit magma kezdeményeztem. A kulturális és vallási intézmények és emlékművek rekonstrukciójához kapcsolódik a konfliktus-érintette területeken. A javaslat mindenekelőtt a Balkánt érinti, de hoszzú távon az ott szerzett tapasztalatot más olyan területeken is fel lehetne használni, ahol elpusztították a múzeumokat, és lerombolták a templomokat és mecseteket, ami konfliktusra adhat alapot, de ennek megszüntetésében segíthet az EU. Ilyen területek lehetnek például Palesztina, Agfganisztán, Irak és talán Tibet. Ezen a területen kérem a képviselők megértését és támogatását. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Hannu Takkula (ALDE). - (FI) Tisztelt elnök úr! Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani az előadóknak, Virrankoski és Itälä uraknak. Mindkettőjüket ismerem, és azt is tudom, hogy támogatják a nyíltságot és átláthatóságot, és fontosnak tartják, hogy az EU gazdasága szilárd alapokra épüljön, amint az helyes. Jó szigorúan féken tartani a kiadásokat és elismerni a józan ész igényeit. Röviden néhány kérdésre szeretném összpontosítani a figyelmet; az első a kutatás és az innováció. Bár tudom, hogy ez lényegébenm a tagállamok kezében van, ezzel együtt az Európai Uniónak emlékeznie kell saját vállalásaira, például a lisszaboni stratégiára, és ahhoz kell tartania magát, hogy költségvetési pénzt adhassunk a kutatásra és az innovációra, új hozzáadott értéket hozva létre Európa számára.

Örülök, hogy a Balti-tengr hangsúlyos szerepet kapott. Úgy vélem, hogy ez nagyban az előadóknak köszönhető. Jó reálisan látni, hogy milyen helyzetben is van a Balti-tenger, és ez a két kísérleti projekt jó kiindulópont. Igaz, hogy jóval többre van szükségünk, de ez jó kezdet.

Harmadszor, a költségvetés megtervezésekor fontos emlékezni a fenntartható fejlődés alapelvére és az Unió értékeire. Így kell cselekedni például akkor, amikor pénzt küldünk a harmadik orszáőgokba, és részt veszünk különféle projektekben, így például a Palesztin Autonóm Terület. Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a forrásokat megfelelően használjuk, és hogy nem eredményeznek olyan munkét, ami ellentétben áll a demokráciával, az emberi jogokkal és a szólásszabadsággal, azaz az Unió értékeivel. Ahogy a pénzt elköltjük és az Unió értékeinek összhangban kell lenniük.

 
  
MPphoto
 
 

  Monica Maria Iacob-Ridzi (PPE-DE). - (RO) Ezév elején azt terveztük, hogy a Tanáccsal együtt egy pragmatikus és hatékony, eredményekre összpontosító költségvetést tárgyalunk meg, mely eléri az Európai Unióban szükséges politikákat.

A Költségvetési Bizottságban módosításainkkal számos csökkentést végeztünk a programokban, melyek valódi hozzáadott érték nélkül költik az adófizetők pénzét. A mezőgazdasági csökkentések, melyek összege 553.000.000 euró, pontosan az összes csökkentés 77%-a rávilágít a Tanács egy másik egyértelmű tervére, ami az, hogy fokozatosan eltöröljük ezt a politikát, amin az új tagállamok gazdaságának teljes struktúrája függ. Örülök, hogy a Költségvetési Bizottságban sikerült visszaállítanunk a mezőgazdaságnak szánt finanszírozás szintjét. Remélem, hogy az operatív programokat és a vidékfejlesztési programot mihamarabb jóváhagyja az Európai Bizottság.

Ezen szempontokon túl a költségvetésnek az Európai Unió ifjúsági politikájában játszott fontoságáról szeretnék beszélni. Az általunk javasolt költségvetés 9%-os emelést tartalmaz az élethosszig tartó tanuláshioz kapcsolódó programoknak, amivel a teljes összeg 900.000.000 eurót tesz ki. Ezek a programok hozzájárulnakm ahhoz, hogy mindennél jobban elősegítsék az európai elképzelést. A fiatalok 90%-a az Európai Uniót azzal azonosítja, hogy Európában bárhol lehet utazni, tanulni és dolgozni. Sokkal többet kell tennünk ezen fiatalok száműára. Az egyik probléma, amivel meg kell küzdeniük, az európai ösztöndíjak kis száma, főként, ami az Erasmus programot illeti. A jelen költségvetésben megemeltük a kifizetéseket 100.000.000 euróval az Európai Unió roman és bulgár bővítése miatt. Mindazonáltal meg kell bizonyosodnunk arról, hogy ennek a pénznek nagyobb része jut el minden diákhoz. Nem kell, hogy az Erasmus plusz bevétel legyen a fiatal diákok számára, ezzel szemben viszont lényegi támogatásnak kellene lennie az alacsony pénzügyi lehetőségekkel bírók számára.

Végül, de nem utolsó sorban, szeretném emlékeztetni a Bizottságot a júliusi háromoldalú megbeszélés során tett vállalására, mégpedig arra, hogy megfelelő számú munkahelyet biztost az új tagállamok számára. Jelenleg nagyon kevés roman és bulgár dolgozik vezető beosztásban, és ezzel szemben sokan dolgoznak ideiglenes szerződéssel. Az Európai Unió Személyzeti Felvételi HIvatalának nyújtott plusz támogatásokat arra kellene hatékonyan költeni, hogy az új tagállamokból is mihamarabb állandó alkalmazotti állományt foglalkoztassanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Marusya Ivanova Lyubcheva (PSE). - (BG) Kihívást jelent egy bulgár képviselő számár, aki az egyik legújabb EU-tagállamból érkezett, hogy teljes jogú tagként vegyen részt a 200. évi költségvetés elfogadásában. Ez az Európai Unió bővítési politikájának köszönhető, továbbá annak költségvetési politikáján keresztül nyújtott támogatásának.

Támogatom a jelentést, és gartulálok az előadóknak és a koordinátoroknak ahhoz a megállapodáshoz, amit a költségvetés és annak módosításai kapcsán elértek. A 2008. évi költségvetés a Fenntartható növekedés részben még a legújabb EU-tagállamoknak is lehetővé teszi, hogy elérjék a tagságuk kapcsán kitűzött célokat. A strukturális alapok keretein belüli operatív programok biztosítják a magas minőséget és a humánerőforrások képzését, a versenképességet, az infrastruktúra fejlesztését, a közlekedés és a környezetvédelem adminisztratív kapacitásának megerősítését, és így tovább. Sajnos a rendelkezésre álló források a szükségesnél kevesebbek.

Szeretném kifejezni, hogy én is támogatom a strukturális alapoknak és a szociális és kohéziós alapoknak adott juttatások stratégiai emelését, mive ez lehetőséget ad számukra arra, hogy bővítsék operatív programjaikat és képességeiket. Ugyancsak támogatom a 30 százalékos tartalékot az adminisztratív kiadások sorában, mivel úgy vélem, így lehet biztosítani a kiadások hatékonyságát és a költségkontrollt.

A 2008. évi költségvetési tervezet figyelmet fordít az EU-hoz csatlakozott régiókra is. A fekete-tengeri régióra, azaz Bulgária és Románai, melyek ugyancsak határosak az Európai Unióval. Az EU és a nemzeti kormányok politikájának célja, hogy olyan területté alakítsák a régiót, ahol biztosnág, stabilitás és jószomszédi viszony uralkodik. A régiónak fejlesztenie kell az infrastruktúrát, több beruházásra és megfelelő intézkedésekre van szükség a környezetvédelem kapcsán a magas fokú iparosítá miatt, és azért, mert transzferzónává alakul az energiaágazatban a nyersanyagok számára. Az Európai Uniónak finanszírozásával és politikájával garantálnia kellene a környezetvédelmi biztonságot és az energiaellátás stabilitását Európa számára. A fekete-tengeri nyomon követési és keretprogram, mely a Fekete-tenger fejlesztéséhez készült egy kísérleti projekt,és biztos vagyok, hogy az Európai Parlament ezt támogatni fogja; ez egy helyes lépés a fekete-tengeri region fejlesztése irányába, és abba az irányba, hogy a region polgárai integrálódjanak az EU tagsági politikájába.

 
  
MPphoto
 
 

  Margarita Starkevičiūtė (ALDE).(LT) Az EU-költségvetésnak Európa hétköznapi polgárainak jólétére gyakorolt hatásáról szeretnék szólni, akik közül néhánan követik mai vitánkat. Nagyon gyakran halljuk, hogy az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb gazdaságává kell válnia, és a költségvetés ezt elő is tudja segíteni. Azonban azt át kellene strukturálni ahhoz, hogy még hatékonyabb legyen, és támogassa a tudományos kutatást és innovációt.

Sajnos valójában úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság még csak egy olyan definícióval sem rendelkezik, hogy mit is jelent a tudományos kutatás. A különféle projekteknek különféle költségei vannak arra, hogy azokat a kutatási és innovációs programnak megfelelően finanszírozzák.

Folyamatosan Európáról beszélünk, és a világra gyakorolt befolyásáról. A 27-ek erős, újonnan bővített Erópai Uniója képes arra, hogy világszintű változásokat hozzon. A költségvetés jelentős finanszírozást tesz lehetővé a harmadik országoknak szánt segélyekre. Azonban, a Számvevőszék által végzett felmérések értelmében, az alapokat gyakran nem megfelelően használják fel.

Ennek az az oka, hogy a legöbb ország, melynek segélyünket adjuk, nem demokratikus kormány irényítáa alatt van. Megtiporják az emberi jogokat, és a segélyprojektek egy maroknyi ember gazdagodását szolgálják ahelyett, hogy az átlagemberek jólétét növelnék.

Így tehát arra sürgetem Önöket, hölgyeim és uraim, hogy biztosítsák, ragaszkodunk a dokumentumainkban megfogalmazott feltételekhez, főként ahhoz, hogy a segélyprogramokat a demokrácia és az emberi jogok elősegítése mellett kell megvalósítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolf Berend (PPE-DE). (DE) Tisztelt elnök úr! Biztos asszony! Hölgyeim és uraim! Szeretném az egész költségvetési csoportnak megköszönni nagyszerű munkáját. Engedjék meg, hogy a vidékfejlesztési bizottság szemszögéből néhány megjegyzést tegyek.

Becslése alapján a Bizottság kiértékelte a finanszírozási igényeket és az intézményközi megállapodás küszöbértékeivel összhangban, valamint a pénzügyi kilátások figyelembevételével számba vette a jelen időszakra vonatkozó alkalmazási lehetőségeket. Ennek tükrében elkötelezett a 2008-as Strukturáis Alap 0,9%-os és a kifizetések 3,2%-os emelésében, míg a Kohéziós Alap 14,4%-os és a kifizetések 36%-os emelésében.

Mivel a Bizottság az egyetlen intézmény, amelynek korlátlan hozzáférése van a szükséges információhoz a teljes finanszírozási követelményeket illetően, bizottságunk a Bizottság indítványának megfelelően azonnal és egyhangúlag kijavította a Tanács által összeállított költségvetési tervezet indokolatlan módosításait.

A módosításokon felül egyszerűsítettük az adminisztrációt és hatékonyabbá tettük az alapok felhasználását, főleg a lisszaboni és a göteborgi célok ellenében. Elsősorban a kis- és középvállalkozások és a hagyományos kisvállalkozási tevékenységek különleges helyzetére összpontosítottunk, mint például a kutatás fejlesztésre. Nem utolsósorban fontosnak ítéltük a Jeremie és Jessica kezdeményezések megemlítését, csak hogy a regionális politika két fontos pontját kiemeljük.

Támogatjuk továbbá a Bizottságot abban, hogy szembenézzünk Európa jövőbeni demográfiai kihívásaival, különös tekintettel arra, hogy több térségben, sőt tagországban a csökkenő születésszám miatt egyre nagyobb gondot okoz a társadalom elöregedése. A családi értékeket támogatni kell, például a fiatal nőket segíteni kell a karrierjük és a családvezetés közti egyensúly felállításában. Előretekintő politika ez, amelynek a regionális politika elemeiben is meg kell mutatkoznia.

 
  
MPphoto
 
 

  Thijs Berman (PSE).(NL) Tisztelt elnök úr! Olyan Európát akarunk, amelynek a szolidaritás az alapja. A mai kor igényeinek megfelelő költségvetésre van szükség, olyanra, amely követi a tudásalapú gazdaság igényeit, ugyanakkor szolidáris. Az Európai Parlament szocialista frakciójának kezdeményezése szerint nagyobb pénzügyi segítséget kell nyújtani Koszovónak és Palesztinának. Ez alapvető, ugyanakkor nem olyan egyszerű.

Vannak más területek is, ahol Európának szolidárisnak kell lennie. Támogatást kell nyújtanunk a Globális Egészségügyi Alapnak és kezdeményezésem értelmében meg kell erősítenünk a szegény országok szexuális egészségét és jogait, például az anyák születéskori halálozásának és az abortuszok számának csökkentését. Mindez a nők emancipációját támogatja, ugyanakkor segíti a szegény országok fejlődését.

A szolidaritás akkor is fontos szerepet kap, amikor az EU költségvetésének átszervezése kerül sorra. A legjobb módja ennek, ha a mezőgazdasági kiadásokat csökkentjük, amely könnyen megvalósítható a magas árak miatt. Európának új technológiákba kell fektetnie és a Galileo is rávilágított arra, hogy van lehetőség másik költségvetésre. Boldogulunk alacsonyabb mezőgazdasági támogatással is, miközben a Galileo a munkahelyteremtés és az innováció eszköze.

 
  
MPphoto
 
 

  Christofer Fjellner (PPE-DE). - (SV) Köszönöm elnök úr. Nekünk parlamenti képviselőknek egyik legfontosabb feladatunk az évenkénti költségvetés elfogadása. Azon kevés alkalmak egyike, amikor egyértelmű jelét kell adnunk annak, hogy mi itt a Parlamentben milyen Uniót képzelünk el. Általánosságban véve úgy gondolom, jó dolog, hogy egyre több kamarai képviselőtársam ismeri fel az uniós alapok visszatartásának fontosságát, de még sok a tennivaló. Úgy gondolom nagyon fontos, hogy megfelelő prioritási sorrendet állítsunk fel a költségvetésben, azonban a költségvetési pénz elköltésének ellenőrzése éppen olyan fontos, mint a helyes célok sorrendjének felállítása. Ha ma megtesszük, úgy gondolom sok területen az figyelhető meg, hogy a pénzek egy része több kárt okoz, mint hasznot. Sőt, az intézményeknek ki kell fejleszteniük az EU könyvelési rendszerét annak érdekében, hogy könnyen lehessen a finanszírozást és azok céljait lekövetni, így látható a folyamat kezdetén és végén, jól került-e felhasználásra a pénz. Átláthatóság kérdése az egész.

Személy szerint azt remélném, hogy a 2008-as költségvetés olyan EU-t képviseljen amely prioritásokat állít fel, egy EU-t, amely a legfontosabb feladataira összpontosít – a termékek, szolgáltatások, személyek és tőke szabad áramlására. Sajnos az idei költségvetés-tervezet kívánnivalót hagy maga után e tekintetben. Pár példát említenék: támogatás selyemhernyó-tenyésztésre, méhészetre, gyapottermelésre, energianövények termesztésére, fügére, kenderre, dióra, olajfaültetvényekre, rizstermesztésre és dohánytermesztésre. Exporttámogatás gabonára, cukorra és borászati termékekre. Ezek a tételek több, mint 1 858 436 000 eurót tesznek ki. Leszámítva, hogy ezek a költségvetési tételek meggyőződésem szerint az európai adófizetők pénzének pocsékolása, több kárt okoznak, mint hasznot. Unión kívüli embereket érintenek. Az egyik legkiemelkedőbb példa az EU mezőgazdasági exporttámogatása, amelynek keretében az EU támogatja saját mezőgazdaságát s így dömpingáron dömpingárut zúdít a szegény országokra. E gyakorlat a szegény országok természetes versenyképességét romba dönti s így komolyan akadályozza őket a jólét felé vezető úton. Tennünk kell valamit ez ellen, de nem 2013-ban, hanem jövőre. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Katerina Batzeli (PSE). - (EL) Tisztelt elnök úr! Először is szeretnék gratulálni a költségvetési bizottság elnökének, az előadónak és az árnyékelőadónak, akik olyan költségvetést állítottak össze, amely világos politikai célokat és a meghatározott 0,98%-os GDP-t képviseli.

Hadd térjek ki két pontra, amelyek mind a tagországok, mind a kamara számára fontosak lehetnek.

Az Európai Parlament határozatában a 24. paragrafusban hangsúlyozza a Strukturális Alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap nemzeti operációs terveinek lehető leghamarabbi bizottsági elfogadását. A jó időzítés különösen fontos, főleg a legutóbbi dél-európai természeti katasztrófák után. Itt főleg a görögországi károkra gondolok, amelyeknek a helyreállítására szükséges forrásokat mihamarabb elérhetővé kell tenni.

Második pontban a gabonaárakkal kapcsolatos válságot emelném ki, ami felbolygatta a gabonapiacokat és növelte a mezőgazdasági bevételeket. Mindez a közösségi költségvetésben megtakarításokra ad lehetőséget. Hadd hangsúlyozzam azonban, hogy ezeket a megtakarításokat semmi esetre sem szabad más politikákra fordítani; a KAP keretein belül kell maradniuk és például válsághelyzetek esetén kellene felhasználni.

 
  
MPphoto
 
 

  Reimer Böge (PPE-DE), a Költségvetési Bizottság elnöke. – (DE) Tisztelt elnök úr! Biztos asszony! Hölgyeim és uraim! A költségvetési bizottság az első olvasat alkalmával 129,6 milliárd eurós kötelezettséget és 124,2 milliárd eurós kifizetést javasol, szigorú felügyelettel minden megállapodásunkat és kötelezettségeinket illetően, a többéves programokat, a pénzügyi kilátásokat tekintetbe véve. S ha ide sorolhatom, jóval az ezzel a többéves tervvel kapcsolatos megállapodott határértékek alatt, a költségvetési fegyelem elvét alkalmazva, ugyanakkor a Tanács ajánlását figyelembe véve a Galileot és a kül- és biztonságpolitika fenntarthatóságát illetően. Szeretném őszintén megköszönni az előadóknak, Itälä és Virrankoski úrnak, hogy a személyzettel és a koordinátorokkal együtt kiváló munkát végzett az első olvasat elkészítésében.

Elsőként a Parlament költségvetése. A Költségvetési Bizottság és a Plenáris szavazásai között van egy egyeztetési folyamat ezen Ház Elnökségével egyezteve, az adminisztráció szoros bevonásával. Ennek a folyamatnak a részeként számos ellentétes álláspontot okosan és kielégítően fel tudtunk oldani. Azonban szeretném hozzátanni, hogy az Elnökségek és egy adminisztrációnak hajlandónak kell lennie arrra is, hogy szembenézzen a Költségvetési Bizottság kérdéseivel és kritikájával a feladatunk részeként. A minden évben megvitatott konfliktus egy részét meg lehetett oldani azzal, hogy egy két vagy háromhetes határidőt határozunk meg a parlamenti költségvetésről szóló adminisztratív javaslat előterjesztése és az Elnökség döntése között, hogy lehetőséget nyújtsunk a képviselőcsoportoknak arra, hogy a folyamat kezedtétől közelről követhesesék az eseményeket, semmint csak a folyamat végén.

Biztos úr, október 17-ei levelében ugyanúgy vázolta fel a költségvetés bevezetését, mint szeptember végén. Bemutatta, hol működik jól, hol ütközik nehézségekbe, mely programokat indítottak túl későn és mely esetekben avatkozott bele túlságosan a részletekbe a Bizottság a tagállamokat illetően. A jelentésből azonban kiderül, hogy az alkalmazás javult a májusi jelentés óta. Ha a Bizottság hiteles kíván maradni, nem hivatkozhat 2008-ban késői alkalmazásra és egyéb nehézségekre annak igazolásául, hogy a kifizetések későn történnek meg.

Ma elmondhatjuk, hogy az ügynökségeket érintő intézményközi megállapodásnak – amely a német elnökséggel kezdődött és a portugállal végződött – és Jutta Haug állandó előadó kivételes munkájának köszönhetően a legutóbbi, ügynökségekkel kapcsolatos fejlemények arra mutatnak, hogy a jövőben költség-haszon elemzés elkészítése nélkül nem kerülnek új ügynökségek felállításra, amíg nem igazolják, hogy értéket teremtenek. Így tehát folytatni kell, hogy a magatartási kódexet elfogadják a végrehajtó ügynökségekre is. Ezen a ponton, biztos úr, szeretném hangsúlyozni, hogy idén nagyon körültekintően jártunk el a Bizottság adminisztrációs költségvetését illetően, de nem feltételnül kell ennek a gyakorlatnak minden évben meglennie. Továbbra is napirenden marad azonban a hivatali pozíciók értékelése, átvizsgálása, fejlesztése – szigorúan és átláthatóan, de nem túlzóan.

Elnök úr, a Galileoval kapcsolatban álláspontunk egyértelmű. Amikor délelőtt a reformszerződésről beszéltünk és kinyilvánítottuk támogatásunkat, a jövőben azt közösségi módszernek kell neveznünk. Ha a tagállamok azt hiszik, hogy bármilyen zagyvaság támogatására hagyatkozhatnak vagy más, közösségen kívüli támogatásra, akkor elmondható, hogy az európai fejlemények tükrében egyszerűen abszurd és semmi értelme.

Második pont a közös kül- és biztonságpolitika finanszírozása. A Parlament nélkül már rég csődbe ment volna, hiszen 90 millió euróról van szó, az állam- és kormányfők 2005 decemberi döntése értelmében. Ha azt hallom, hogy jóval túl kell ezen mennünk, ideértve Palesztinát és Koszovót, akkor erre megoldást kell találnunk. Természetesen a rugalmassági eszközről is beszélnünk kell a szavazás alapján. Mindez a Parlament érdekeinek további elismerését is jelenti, ahogy ezt hangsúlyozottan – és helyesen – a fejlesztési bizottság kérte.

Az elnökségnek fel kell ismernie, hogy a Galileo valamint a közös kül- és biztonságpolitika kivételével mindent maga eldönthet a Parlament. Emiatt sürgős ajánlásom: a Tanácsnak elegendő mandátumra van szüksége, hogy mindkét ügyet kellőképpen tudjuk támogatni – remélhetőleg nem csak 2008-ban. Az ajtó nyitva áll minden tárgyalásra, a Tanácstól azonban egyértelmű jelét várjuk annak, hogy ebben a két kérdésben lépéseket tesz. Bárhogy legyen is, parlamenti szempontból lesz 2008-as költségvetés.

(Taps)

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − A vitát lezárom.

A szavazásra 2007. október 25-én, csütörtökön kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Neena Gill (PSE), írásban. Be kell mutatnunk az európai adófizetőnek, hogy az EU költségvetése pénzért cserébe értéket teremt és alapos pénzügyi menedzsmentje van. A Parlament havi strasbourgi ingázása ennek teljesen ellentmond, különös tekintettel az éghajlatváltozásra. Üdvözlöm az Itälä-jelentésben lévő kommentárokat a szállítási eszközök környezetbarát használatával kapcsolatban, ugyanakkor ezek alig kezelik megfelelő súllyal a problémát. Sürgősen és úttörő módon, példamutatóan kell fellépnünk.

A Virranovski-jelentéssel kapcsolatban elmondanám, hogy csalódott vagyok a legszegényebb – például ázsiai – területek szegénységellenes küzdelmére fordítandó alapok mérete miatt. Ha az EU, mint globális hatalom ad a hitelességre, a pénzt oda kell irányítania, ahol éhes szájak vannak.

Üdvözlöm az afganisztáni és palesztinai támogatást. Azonban úgy vélem, hogy az afgán ügynél szorosabb együttműködésre van szükség a szomszédos országokkal, így Indiával és Pakisztánnal, a hosszú távú siker érdekében. Továbbá sajnálattal tölt el a javaslat a közös kül- és biztonságpolitika büdzsé-csökkentésével kapcsolatban, gondolok itt elsősorban Koszovóra. Nem lenne szabad késlekednünk vagy alulfinanszíroznunk.

S végül, támogatom a Lisszaboni stratégia munkahelyteremtő és képzést elősegítő célkitűzéseit. Ezek a kezdeményezések valóban értéket fognak teremteni és hozni az EU-tól azokhoz az emberekhez, akiket Angliában a West Midlands régióban képviselek.

 
  
  

(Az ülést ideiglenesen felfüggesztik)

 
  
  

ELNÖKÖL: DIANA WALLIS
Alelnök

 
Utolsó frissítés: 2008. november 4.Jogi nyilatkozat