Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/2126(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0325/2007

Előterjesztett szövegek :

A6-0325/2007

Viták :

PV 24/10/2007 - 12
CRE 24/10/2007 - 12

Szavazatok :

PV 25/10/2007 - 7.11
CRE 25/10/2007 - 7.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2007)0482

Viták
2007. október 24., szerda - Strasbourg HL kiadás

12. Az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatok (vita)
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a Külügyi Bizottság nevében Kacin úr az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatokról szóló jelentése (A6-0325/2007), amely egy javaslatot is tartalmaz egy a Tanácsnak szóló európai parlamenti ajánlásra az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatokról [2007/2126(INI)].

 
  
MPphoto
 
 

  Jelko Kacin (ALDE), Előadó. – (SL) Ma előadóként szólalok fel, ugyanakkor liberáldemokrataként, szlovénként, volt jugoszlávként és európaiként is. 15 éve az ország, amelyben születtem, majdnem egy teljes évtizeden át tartó számos véres háborúban felbomlott.

Ma a régió sok országának – köztük Szerbiának – még mindig a konfliktus romboló hatásaival kell szembenéznie. E törékeny és fiatal demokráciák számára az uniós tagság erőteljes ösztönző erő a további demokratizálódásra. Az Európai Unió, amelyhez ezek az országok a lehető leghamarabb szeretnének csatlakozni, közös értékeken és normákon alapul, melyek egyike a jogállamiság.

A balkáni országok esetében azonban ez nemcsak az igazságügyi rendszer reformját jelenti, hanem a hágai Nemzetközi Büntetőbírósággal való teljes körű együttműködést is.

Mladicsot és Karadzsicsot –, akiket közel 8.000 polgári lakos szrebrenyicai lemészárlásának megtervezésével vádolnak. Bárki, aki megöl egy embert, bűntettet követ el, de azok, akik népirtást követnek el, nemzetközi és politikai kihívást jelentenek.

E jelentés elkészítése ellátogattam Szrebrenyicába. Én hiszek a szerbek önbecsülésében. Ezért tartok ki amellett, hogy a szerb államnak be kell bizonyítania, hogy együttműködik a volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY). Májusban hivatalba lépett egy új Európa-párti kormány, amely a Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY) való együttműködést egyik kulcsfontosságú célkitűzésének tartja. Ez olyan fejlemény, melyet örömmel üdvözlök. Szintén üdvözlöm, hogy a kormány fellépett a hat legerőteljesebben körözött szökevény közül kettő, Tolimir és Gyorgyevics ellen, letartóztatta és kiadta őket.

E letartóztatások példázzák, hogy Szerbia képes megtalálni és letartóztatni a többi háborús szökevényt is. Amint Del Ponte főügyész asszony mondta, a fő akadály nem a képességekben keresendő, hanem a képességek kézzel fogható eredményekké alakításában. Ezért nem engedheti meg az Unió, hogy e döntő fontosságú pillanatban engedjen az általa megszabott feltételekből.

Mivel egyre növekszik a feszültség Koszovó jövőbeli státusza kapcsán, tévedés lenne azt gondolni, hogy hosszú távon akár az Unió, akár Szerbia érdekét szolgálná az, ha az EU könnyítene a feltételeken és kezét-lábát törné igyekezetében, hogy engedményeket tegyen Belgrádnak. Szemet hunyni a háborús bűnök felett talán megfelel a mai reálpolitikának, de nem segíti a hosszú távú békét vagy regionális stabilitást.

Gyakran hallani, hogy Szerbia a régió stabilitásának kulcsa, de a belgrádi politikusok tévednek, ha azt hiszik, hogy ez kedvezményes eljárást biztosít Szerbiának. Szerbia jól tenné, ha felhasználná a benne rejlő bőséges tehetséget és lehetőségeket arra, hogy jó példát mutasson szomszédainak a régióban, ahelyett, hogy hagyja azokat elkallódni a szerb makacsság miatt.

Való igaz, hogy az Unió nem lesz teljes, amíg a balkáni országok nem válnak az EU részévé, de ez nem történhet meg bármi áron, főként nem a nemzetközi jog aláásása és az alapvető európai értékek figyelmen kívül hagyása árán.

A szerb polgároknak joguk van tudni az igazságot az ő nevükben a közelmúltban elkövetett háborúk politikáiról. Ezért is támogatom a különleges ügyész közelmúltbeli kezdeményezését a Gyingyics miniszterelnök meggyilkolása mögött álló politikai indítékok felderítésére. Ezért sajnálom, hogy a háborús bűnökkel foglalkozó szerb bíróság a Skorpiók négy tagjára enyhe büntetést szabott ki hat szrebrenyicai muszlim kivégzéséért.

Hatalmas gazdasági és kulturális lehetőségeket rejt magában Szerbia, és az élet minden területén számos tehetséges emberrel büszkélkedhet. Az új kormány számos dinamikus és nagyratörő miniszterrel rendelkezik. Nem fér hozzá kétség, hogy Szerbia rendelkezik az uniós tagságról szóló további tárgyalások professzionális megvalósításához szükséges adminisztratív és intézményi kapacitással.

Az elmúlt hónapokban előrelépés történt számos területen, ilyen például a stabilizációs és társulási megállapodás tárgyalásainak lezárása, a Kiotói Jegyzőkönyv és a CEFTA-szerződés ratifikálása, az ombudsman, a Szerb Nemzeti Bank elnöke, a közvélemény-tájékoztatási biztos és a szerb Állami Könyvvizsgálói Intézet Tanácsa tagjainak megválasztása.

Sajnálatos módon azonban kevés kézzelfogható előrelépés történt az alkotmánybírák kinevezése terén. Ráadásul tovább folytatódik a civil társadalom azon szereplőinek rágalmazása, akik kritizálják a kormányt vagy megpróbálják felhívni a figyelmet olyan érzékeny kérdésekre, mint a háborús bűnök. E szempontból elítélem a közelmúltbeli újvidéki történteket, amikor is egy neonáci szervezet rátámadott néhány, egy antifasiszta tüntetésre békésen gyülekező emberre. Az illetékes hatóságoknak feltétlenül meg kell találniuk az elkövetőket és alapos nyomozást kell folytatniuk a bűncselekmény ügyében.

Ugyanakkor elismerem, hogy az Unió szigorú vízumrendszere – amely megakadályozza, hogy az átlagos szerb állampolgárok találkozzanak az Európai Unióban élő társaikkal – visszafogja a Szerbiában lezajló demokratikus folyamatot és hozzájárul az idegengyűlölethez és a nacionalizmushoz.

Üdvözlöm a megtárgyalt megállapodásokat. Míg ezek fontos első lépést jelentenek, a végső cél az, hogy a régió valamennyi polgára számára szabaddá tegyük az utazást. Tudják Önök, hogy csak minden tizedik szerb embernek van útlevele? Adnunk kell valami konkrétumot a lakosság többi részének. Arra buzdítom a Tanácsot, hogy gondoskodjon róla, hogy a megállapodások életbe lépjenek a jövő év elején, valamint fel is szólítom a Tanácsot, hogy dolgozzon ki konkrét ütemtervet a vízumliberalizációra.

Szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönete mondjak segítőtársaimnak, a képviselőtársaknak, a Külügyi Bizottság titkárságának, a politikai csoportoknak, a Bizottságnak, Szerbia Európai Unió mellé akkreditált képviseletének és a szerb Európai Integrációs Hivatalnak.

Felszólalásom végén szeretnék hozzáfűzni egy rövid személyes megjegyzést. A Nyugat-Balkánon született nagyon kevés európai parlamenti képviselő egyikeként büszke vagyok rá, hogy előadóként dolgozhattam. Az országom, Szlovénia nem azért lett uniós tagállam, mert könnyű volt, hanem éppen azért, mert nehéz volt azzá válni. Nekünk sikerült, mint ahogy a szerb politikusoknak, értelmiségieknek és üzletembereknek szintén sikerülni fog, ha úgy döntenek. Szerbiához és a szerb emberekhez fordulva azt mondom nekik, hogy ébredjenek fel, kezdjenek el segíteni saját magukon, a szomszédaikon, az egész régión és csatlakozzanak hozzánk. Tegyék meg. Önök elég erősek. Együtt sikerülni fog.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − Megköszönöm a tisztelt Ház türelmét, melyet a szokásos időbeosztástól való megengedett eltérés kapcsán tanúsított. Az előadó nevében elnézést kérek a Háztól. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Manuel Lobo Antunes, a Tanács soros elnöke. − (PT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Szerbia természetesen az európai térségben helyezkedik el, és mi mind elismerjük, hogy az elmúlt években jelentős kihívásokkal, sőt, valójában még ennél is többel: rendkívül nehéz kihívásokkal kellett szembenéznie a nyugat-balkáni régió stabilitásában és fejlődésében betöltött fontos szerepe miatt. Az Európai Unió megpróbált segíteni Szerbiának, hogy legyőzze ezeket a kihívásokat azáltal, hogy megerősíti és kézzelfoghatóbbá és láthatóbbá teszi az európai távlattal járó előnyöket.

Ezért megpróbáltuk bebizonyítani a szerb embereknek és hatóságoknak, hogy eltökélt célunk közelebb hozni Szerbiát az Európai Unióhoz. Azzal, hogy segítettük az Európa-barát politikai és társadalmi erőket, melyek támogatják az ország szerbiai demokrácia és fejlődés megszilárdításához szükséges reformokat, megpróbáltuk megmutatni, hogy van más út.

A stabilizációs és társulási megállapodások alapvető lépést jelentenek a nyugat-balkáni országok és az Európai Unió egymáshoz közelítésében. Ezenkívül nélkülözhetetlen eszközök az európai távlat világossá tétele szempontjából. E tekintetben nagyon pozitív fejleménynek tartjuk, hogy a Bizottság lezárta a Szerbiával a Stabilizációs és Társulási Megállapodás megkötéséről szóló tárgyalásokat. Őszintén reméljük, hogy a feltételek, melyeket a Bizottság szabott a megállapodás aláírásához, hamarosan teljesülnek.

A Tanács politikailag határozottan támogatja, hogy a Stabilizációs és Társulási Megállapodás kerüljön aláírásra, amint a szükséges feltételek teljesültek. Mielőtt azonban a Tanács végrehajthatja a megállapodást, Szerbiának teljes mértékben együtt kell működnie a Nemzetközi Büntetőbírósággal.

Ha Szerbia lakói könnyebben utazhatnának az Európai Unióba, az megerősítené a közöttünk levő köteléket és minden bizonnyal hozzájárulna az ország demokratizálódási folyamatához, valamint fokozná a szerb társadalomban az Európa-barát érzéseket.

Úgy gondoljuk, hogy a szeptemberben aláírt vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások, melyek 2008 januárjában lépnek életbe, létfontosságúak.

A Bizottság megállapodott Szerbiával, hogy a fent említett megállapodások életbe lépte után párbeszédet kezdenek a vízumliberalizációról. Az EU azt is világossá tette Szerbia előtt, hogy az ország integrációjának folyamata nem függ össze a Koszovó jövőbeli státuszát érintő kérdéssel. Valójában minden ország saját érdemei alapján, valamint a stabilizációs és társulási folyamat feltételeinek és a koppenhágai kritériumoknak megfelelően halad az uniós tagság felé.

Végezetül, elnök úr, hölgyeim és uraim, még egyszer szeretném kiemelni, hogy az Európai Unió elnöksége mekkora fontosságot tulajdonít annak, hogy megvitathatja az Európai Parlamenttel Szerbia európai jövőjének fontosságát mind maga Szerbia, mind a régió szempontjából. Nem fér hozzá kétség, hogy a Nyugat-Balkán az Európai Unió egyik prioritása marad, és hogy végső célunk az, hogy a szóban forgó régióban is kialakuljon a béke, a stabilitás, a demokrácia és a jólét.

Ezért rendelkezünk azzal az elképzeléssel, hogy ezek az országok egyszer az Unió részévé válnak; e potenciális csatlakozáshoz a felkészülés keretét továbbra is a stabilizációs és társulási folyamat képezi. Szerbia a régió stabilitása szempontjából rendkívüli geostratégiai fontossággal bír, ezért oly lényeges e folyamat előrehaladása az Unió Nyugat-Balkánra vonatkozó végső céljának, a régió stabilitásának, békéjének és fejlődésének megvalósításához.

 
  
MPphoto
 
 

  Olli Rehn, a Bizottság tagja. − Elnök úr, szeretnék gratulálni Kacin úrnak megalapozott jelentéséhez, amely rögzíti az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatok jelenlegi állapotának lényeges elemeit. Megkértem a nekem segítő tisztviselőket, hogy kövessék figyelemmel a jelentésben foglalt ajánlásokat. A jelentés már így is hasznosak bizonyult a Bizottság november 6-án elfogadandó éves előrehaladási jelentésének előkészítésében.

Az Ön jelentése kiemel számos területet, melyekre az Európai Uniónak és Szerbiának egyaránt jobban kell összpontosítania, amit én teljes mértékben támogatok. Különösen egyetértek a vízumkönnyítésnek fontosságával és a vízumliberalizáció terén megvalósítandó előrelépés szükségességével.

Éppen emiatt a Bizottság jelezte szándékát, hogy jövő év elején valamennyi nyugat-balkáni országgal párbeszédet kíván kezdeni a vízumliberalizáció ütemtervéről, meghatározva a liberalizáció követelményeit és feltételeit. Ez rendkívül fontos kérdés abból a szempontból, hogy konkrét bizonyítékot ad a régió fiataljainak arról, mit is jelent Európa valójában.

A Szerbiához fűződő kapcsolataink döntő fontosságú pillanatához érkeztünk. Az elmúlt két hét alatt komoly megbeszéléseket folytattam a Tanács elnökségével, a tagállamokkal és a szerb hatóságokkal a jelenlegi helyzetről. Nem meglepő, hogy a Koszovó státusza és a stabilizációs és társulási megállapodás – köztük az ICTY feltételei – volt a fő téma.

A Koszovóról szóló tárgyalások december 10-i határideje gyorsan közeleg, és a nemzetközi trojka munkája döntő szakaszába lép. Teljes mértékbe támogatjuk az Unió képviselőjét, Wolfgang Ischinger nagykövet urat, és minden követ megmozgatunk, hogy tárgyalásos megoldást találjunk.

Elengedhetetlen, hogy a két fél – Belgrád és Pristina – felelősséget vállaljon és komolyan konstruktív és kreatív javaslatokat fogalmazzon meg, melyek tárgyalásos, fenntartható megoldáshoz vezethetnek. A tagállamokkal és a szerb hatóságokkal mélyreható megbeszéléseket folytattam a stabilizációs és társulási megállapodásról is. E megállapodás politikai mérföldkő lesz a Szerbiához fűződő kapcsolatainkban. Utat nyit majd az uniós tagjelölti státusz felé.

A Bizottság először tárgyalt, majd végső formába öntötte megállapodástervezet szakmai részét. A tervezetet jelenleg a tagállamok értékelik a Tanács munkacsoportjában.

A Bizottság intenzíven együtt dolgozik az elnökséggel és a tagállamokkal, hogy elkészüljön a szöveg jogi-nyelvi felülvizsgálata, hogy mi, az Európai Unió, hamar aláírhassuk a megállapodást, feltéve, hogy a politikai feltételek – vagyis a Törvényszékkel való teljes körű együttműködés – teljesülnek, aminek pedig a többi háborús bűnös letartóztatását kell eredményeznie. Értelmezésem szerint ez megfelel az Önök jelentésében szereplő ajánlásnak, mellyel a Tanácshoz fordultak.

Ami az ICTY-t illeti, amint már korábban is említettem, jelenleg úgy látom, hogy Szerbia pohara inkább félig tele van, mint félig üres. Egyértelművé tettem a szerb kormány számára, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás aláírása karnyújtásnyira van. Ez most már a politikai akarattól függ és attól, hogy mennyire sikerül a képességeket eredményekké változtatni. Mi készen állunk, amint Szerbia kész teljesíteni a feltételeket. Most egyértelműen Szerbián a sor.

Ugyanakkor értékelnünk kell Szerbia eddigi erőfeszítéseit is. Ezekről túl gyakran feledkezünk el a viták során. 2004 óta Szerbia közreműködött 24-ből 20 háborús bűnös felkutatásában és átadásában. Ez mutatja, hogy a feltételek rögzítésén alapuló politika működik.

A Törvényszékkel való együttműködés azonban nem lehet egy folyton megtorpanó, majd újrainduló folyamat, és többet kell tenni a teljes együttműködés elérése érdekében, különösen a fokozott vizsgálati műveletek és az archívumokhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés terén.

A Főügyész asszony holnap megy vissza Belgrádba két napra, és a Bizottság határozottan figyelembe veszi a véleményét, amikor elkészítjük értékelésünket a stabilizációs és társulási megállapodás parafálásáról.

Az aláírás azután a Törvényszékkel való teljes együttműködésen múlik, és azt a Tanáccsal együtt értékeljük majd. Ehhez szükséges, hogy Szerbia minden tőle telhetőt megtegyen a szökevények felkutatására és letartóztatására, és hogy a Törvényszékkel közöljön minden információt, amely letartóztatásukhoz és a hágai bíróságra szállításukhoz szükséges.

Végezetül, Szerbia valóban hatalmas gazdasági, kulturális és szellemi lehetőségekkel rendelkezik, amelyek csak arra várnak, hogy kibontakozhassanak abban a folyamatban, mely biztosítja az ország európai jövőjét.

A Bizottság teljes mértékben kiáll egy európai Szerbia távlata mellett. Meg vagyok róla győződve, hogy az ország viszonylag gyorsan tud haladni az Európába vezető úton, amint teljesíti az elengedhetetlen feltételeket.

Ez kulcsfontosságú, nemcsak Szerbia európai törekvései számára, hanem az egész Nyugat-Balkán stabilitása és fejlődése szempontjából is. Ezért itt az ideje, hogy Szerbia lezárja a fájdalmas múltat és teljes erővel az európai jövő felé forduljon.

 
  
MPphoto
 
 

  György Schöpflin, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, itt a Parlamentben mindannyian egyetértünk abban, hogy Szerbiának jövője van Európában és hogy ez az európai jövő nagyon is kívánatos mind Szerbia, mind Európa számára. A kérdés az, hogyan jussunk innen oda.

A probléma lényege az, hogy míg Szerbia bizonyosan rendelkezik a demokrácia egyes jellemzőivel, a stabil, demokratikus infrastruktúrától még egy kicsit távol van. A kommunizmus és a Jugoszlávia felbomlását követő háborúk öröksége mély nyomot hagyott a szerb társadalmon, emiatt megbízható, semleges intézmények tartós működtetése sokkal nehezebb. A jogállam gyengesége, a korrupció és nepotizmus, valamint a véletlenszerű erőszak aggasztóan magas szintje mind arra utal, hogy a társadalomnak még jelentős változások kell átmennie, mielőtt a demokráciáról kijelenthető, hogy megfelel a koppenhágai kritériumoknak.

Az örökség talán legmérgezőbb része az, ahogy a nacionalizmus továbbra is vonzó a társadalom egy politikailag fontos részének, beleértve az elit egy részét is. A szerb etnikai nacionalizmus főszereplői számára a szerb állampolgárság és a szerb nemzet határai azonosak. Ez érzékenyen érinti a szerb társadalom nem szerb részét. E területen az ország politikai vezetésére sok munka vár. Csak Szerbia – az ország politikai elitje és a szerb társadalom – képes megtenni a szükséges lépéseket a demokrácia, az emberi jogok és a polgárság felé.

Ezen átgondolt jelentés következtetései másrészt meggyőző javaslatokat kínálnak arra vonatkozóan, hogyan valósítható meg ez az átalakulás és hogyan foglalhatja el Szerbia újra az őt megillető helyet Európában.

 
  
MPphoto
 
 

  Justas Vincas Paleckis, a PSE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, a tél már a küszöbön áll, Szerbiában azonban a politikai hangulat egyre forróbbá válik. A jelentés elkészítésében való közreműködés révén ezért próbálja meg a PSE képviselőcsoport megérteni egy olyan nemzet helyzetét, amely elveszítette a volt jugoszláv szövetségben élvezett kiváltságos pozícióját, amelyben a nacionalista felkelések az egész nemzetnek kárt okoztak, életeket tettek tönkre, számos áldozatot követeltek és válaszul bombákat és rakétákat kaptak.

Mindennek ellenére az ország lakosságának nagy része az európai utat akarja járni és ezáltal be akarja gyógyítani saját és a szomszédai sebeit. E jelentés megpróbál segíteni – barátságos, mégis sokat követelő módon – az e fontos út jelzőtábláinak megrajzolásában. Különösen szeretnék köszönetet mondani képviselőtársunknak, Kacin úrnak, aki nemcsak rengeteg munkát fektetett be ebbe a jelentésbe. Hanem szívét-lelkét beleadta.

Szeretném hangsúlyozni az Európa-barát szerb kormány sikeres munkáját ebben a nem túl könnyű helyzetben. Lépései lehetővé tették az Európai Parlament számára, hogy javasolhassa a stabilizációs és társulási megállapodás aláírását, talán még ez év vége előtt. Az azonban, hogy az ország képes lesz-e új fejezetet nyitni az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatai terén, nagyban maguktól a szerbektől függ. A magunk részéről mi szilárdan kitartunk azon véleményünk mellett, hogy a megállapodást csak akkor írjuk alá, amikor Szerbia eredményeket mutat fel a többi háborús bűnös elfogása terén.

A PSE képviselőcsoport a jelentés kapcsán javasolt néhány módosítást, melyek a szerbek számára érzékeny kérdések megszövegezését finomítanák. Ezek többek között a preambulum M bekezdésének szövegén változtatnának kiemelve, hogy az etnikumok közötti megbékélés mindennél fontosabb a régió stabilitásának biztosítása szempontjából.

Mi azt az álláspontot képviseljük, hogy Koszovó külön probléma, ezért szinte nem is foglalkozik vele a jelentés. E probléma megoldása nem térítheti le Szerbiát az európai ösvényről, amelyen járva idővel találkozni fog Koszovóval és volt jugoszláv köztársaságokkal és Európa többi országával.

 
  
MPphoto
 
 

  István Szent-Iványi, a ALDE képviselőcsoport nevében. – (HU) Tisztelt elnök úr, miniszter úr, biztos úr! Először is gratulálni kívánok Kacin jelentéstevőnek a konstruktív és kiegyensúlyozott riportért. Az Európai Unió 2003-ban elkötelezte magát Szerbia integrációja mellett, mert meggyőződése, hogy Szerbia a régió stabilitásának fontos tényezője és Szerbia jövője Európában van. Ettől kezdve az integráció sebessége kizárólag Szerbián múlik.

Fontos előfeltétel a teljeskörű együttműködés a hágai nemzetközi törvényszékkel. Van előrelépés, a hat legkeresettebb háborús bűnösből kettőt átadtak, de a legsúlyosabb háborús bűnösöket Mladić-ot és Karadzić-ot még mindig nem kerítették elő, további erőfeszítésekre van szükség. A legnagyobb erőpróba Szerbia számára és Európa számára is Koszovó státusának rendezése. A jelenlegi helyzet a régió stabilitásának és Szerbia integrációjának ugyanakkor egyik legsúlyosabb akadálya. Konstruktív magatartást várunk Szerbiától, a helyzet mielőbbi és megnyugtató megoldásához.

A kisebbségi jogok területén van fejlődés, csökkent az erőszakos támadások száma, az alkotmány újabb jogokat biztosított nekik. De még messze nem elég ez az előrelépés, hiányzik a nemzeti tanácsokra vonatkozó szabályozás, és hiányzik a kisebbségek önrendelkezését biztosító törvénykezés. Európai teendői is vannak Szerbiának, hiszen az Alkotmánybíróság gyakorlatilag nem működik, az igazságszolgáltatás lassú és politikai befolyás alatt áll, a korrupció és a szervezett bűnözés a gazdaság és a társadalmi élet minden területét átszövi. Ha Szerbia valóban integrálódni akar, akkor ezeken a területeken nagyon fontos további erőfeszítéseket tennie. Európától mindent meg fog kapni annak érdekében, hogy sikeresen teljesítse a feladatát, de a feladatot Szerbiának kell teljesíteni. Azt kell hangsúlyoznunk, hogy szerb barátainké a felelősség és a kötelesség, hogy mindent megtegyenek az ország sikeres integrációjáért. Köszönöm, elnök úr.

 
  
MPphoto
 
 

  Brian Crowley, az UEN képviselőcsoport nevében.(GA) Elnök úr, a Bizottság hamarosan döntést hoz az Európai Unió és Szerbia által megkötendő stabilizációs és társulási megállapodásról. Én támogatom ezt a megállapodást. Azt a világos üzenetet fogalmazza meg nemzetközi szinten, hogy Szerbia uniós tagsága jelenleg szerepel az Unió politika napirendjén. Ez az ország első jelentős lépése az uniós tagság felé.

Mint minden olyan ország kapcsolataiban, melyek közel vannak egymáshoz, a jövőben is lesznek nehézségek a koszovói kérdéshez való szerb hozzáállás, a háborús bűnökkel foglalkozó nemzetközi bírósággal való folyamatos együttműködés és főként a többi szomszédos, volt jugoszláv országgal fenntartott kapcsolatok terén.

A szerb hatóságok egyértelmű üzenete azonban az, hogy egyre jobban szeretnének előrelépést látni. Hajlandóak meghallgatni a legjobb gyakorlatok modelljeit, melyekkel ösztönözhetjük őket. És nézzék meg, mit tett az Európai Unió a múltban: több mint 165 millió eurót fordított az újjáépítésre. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a balkáni háború továbbra is mély pszichológiai sebet ejt nemcsak Szerbia, hanem más országok fejlődésén is. És valóban, ha egy pillantást vetnek bármelyikünk országának közelmúltjára, hasonló pszichológiai töréseket láthatunk, melyeken túllépni nekünk is időbe telt.

Engednünk kell némi mozgásteret Szerbiának, hogy megvalósítsa ezt az átmenetet és fejlődést. A mi szerepünk és kötelességünk az, hogy gondoskodjunk róla, hogy jó szomszédként, a legjobb megoldások hűséges tanáraként cselekedjünk, de az is, hogy megjutalmazzuk az elért pozitívumokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Gisela Kallenbach, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, először is szeretném nagyon megköszönni az előadónak alapos és átfogó munkáját. Nagy örömmel vesszük, hogy az Európai Parlament egyértelműen és rendszeresen részt vesz a délkelet-európai helyzetről folytatott politikai vitában. Szerbia kulcsfontosságú szerepet játszik és játszott e régióban.

Ezért oly lényeges újra meg újra kiemelni, hogy Szerbia jövője az EU-ban van, és hogy mi jó és megbízható partnerek vagyunk. Egy partnerség kialakításához azonban legalább két fél kell, ezért azzal a kéréssel fordulok Szerbiához, hogy haladjon tovább az uniós integráció felé vezető úton és játsszon konstruktív szerepet a koszovói kérdésről szóló állásfoglalásban.

Elvárjuk, hogy Szerbia végre korlátlanul együttműködjön a hágai bírósággal – erről más sokszor szó esett – és teljesítse az európai normák kritériumait. Nagyon remélem, hogy a jobb utazási lehetőségek szintén segítséget jelentenek és fejlődést idéznek elő a jövőben.

Az olyan javaslatokat azonban nem támogathatom, melyek különböző csatlakozási normák alkalmazását szorgalmazzák. Örülök, hogy az előadó, a biztos úr és a Tanács képviselője ugyanezen a véleményen van, főleg mivel ezért nem is olyan rég nagyon drágán megfizettünk.

Nagyon is megértem Szerbia jelenlegi nehéz és fájdalmas helyzetét, de – ismétlem – két fél kell egy partnerség kialakításához.

 
  
MPphoto
 
 

  Erik Meijer, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr, mint bármely olyan országban, mely a közelmúltban veszteséként került ki egy háborúból és emiatt területet és befolyást vesztett, Szerbiában is erős támogatottságra lelnek a felsőbbrendűség nacionalista érzései. Ahelyett, hogy elszigetelnénk és megbüntetnénk Szerbiát, amiért a háborús bűnös Ratko Mladicsot nem találni, inkább olyan jövőt kellene kínálni az országnak, amely a vajdasági, szandzsáki és presevói etnikai kisebbségek számára is rögzít biztosítékokat.

A képviselőcsoportom támogatja a Kacin-jelentés törekvéseit Szerbia uniós tagságának kezdeményezésére. Sajnálatos módon a Külügyi Bizottság által hozzátett 8. bekezdés eleve megakadályozza a döntést Koszovóról. December 10-ét követően Koszovót valószínűleg egyoldalúan elismerni az Egyesült Államok és az Európai Unió néhány tagállama, Szerbia pedig egyoldalúan visszaveszi Koszovó északi részét. Ezért nem bízunk egyáltalán abban, hogy Koszovó jövőbeli státusza csak segítheti a stabilitást és az integrációt.

Míg a 8. bekezdés alaptalan optimizmusa életben van, a képviselőcsoportom nem támogatja a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Gerard Batten, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, a jelentés a következő mondattal kezdődik: „Szerbia jövője az Európai Unióban van”. Majd így folytatódik: „a régió valamennyi országának jövője az Unióban van”. A régió országai természetesen Horvátország, Koszovó, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró és Albánia. Némelyikük között olyan történelmi ellenségeskedés van, mely a közelmúltban drámai háborúkban tört felszínre.

Az Unió természetesen hisz benne, hogy ha ezek az országok csatlakoznának, minden zökkenőmentes és könnyen megoldódna. De gondolják csak végig, mi történne, ha csatlakoznának. Ezen államok összlakossága 24 millió fő. A lakosaik közül sokan élnének a jogukkal, hogy az Unió más részeire költözzenek. Múltbeli tapasztalatok alapján mondom, hogy sokan Nagy-Britanniába jönnének. Nagy-Britanniát már így is elárasztották a bevándorlók és menedékkérők az Unióból és az Unión kívülről. A brit Belügyminisztérium azt a nem hivatalos politikát folytatja, hogy a menedékkérők különböző etnikai és vallási csoportjait az Egyesült Királyság különböző részeire telepíti a közöttük kialakulható erőszaktól és konfliktusoktól tartva. Ha Szerbia és más balkáni államok végül csatlakoznának az Unióhoz, történelmi gyűlöletük és véres viszályaikból még többet kapna Nagy-Britannia.

Szerbia és szomszédai számára az előrevivő út az, ha demokratikus, független nemzetállamokként békésen oldják meg a problémáikat, nem az, hogy csatlakoznak az Európai Unióhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Carl Lang, az ITS képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, úgy tűnik, hogy az európai hatóságok és különösen a Kacin-jelentés általánosságban nem szuverén államként kezeli Szerbiát, hanem egy rossz gyerekként, egy semmirekellőként, akinek az Európai Unió adhat jó és rossz jegyeket egyaránt.

Szerbia jó jegyeket kap, ha Európa-barát kormány kerül az élére. Ez az Európa-barát jelző természetesen azt jelenti, hogy a kormány köteles tartani és alávetni magát a brüsszeli dogmáknak. Rossz jegyeket kap, ha a szerbek nem annyira lelkesen működnek együtt a Nemzetközi Büntetőbírósággal. Itt érdemes felidézni, hogy e Bíróság semmibe vesz két alapelvet, melyek igazságügyi rendszerünk központi elemei: az államok jogi szuverenitását és a szólásszabadságot. Ennek eredményeképpen Vojiszlav Seselj, a választók 28%-át képviselő Szerb Radikális Párt vezetője 2003. február óta van börtönben Hágában, és még mindig ítéletre vár, bár önként adta fel magát. A Bíróság ezáltal nyilvánvalóan megsérti az Európai Unió által vallott alapelveket, vagyis az alapvető szabadságjogok és az emberi jogok tiszteletben tartását. Az igazat megvallva, Seselj úr egyetlen bűne az, hogy szerb hazafi.

Az Európai Unió uralkodói, akik meg akarják semmisíteni az európai nemzeteket, valójában nem tudják megbocsátani a szerbeknek, hogy nem engedték elpusztítani az országukat és ellenálltak Koszovó, vagyis Szerbia történelmi középpontja elszakadásának. A koszovói szerbekkel való bánásmód figyelmeztetés Európa összes népe számára. Ha ma az albánok egy koszovói állam megalapítását követelik, az azért van, mert az Albániából érkező bevándorlás és a szerbek körében csökkenő születésszám következtében többségbe kerültek a tartományban, ahol körülbelül ötven éve még kisebbségben voltak. Koszovó példájának arra kell indítania minket, hogy megerősítsük Európa népeinek jogát arra, hogy önmaguk legyenek és saját maguk dönthessenek, vagyis megőrizhessék identitásukat és szuverenitásukat. Egyértelmű, hogy a nemzetek és hazák kibővített európai Európájában Szerbia népét is jogosan megilleti egy hely.

 
  
MPphoto
 
 

  Doris Pack (PPE-DE).(DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Kacin úr előadott egy jelentést, amely nagyon széles támogatásra talált a Parlamentben. Sokan közülünk hozzájárultak ehhez a munkához. Nem áll szándékomban belemenni az apró részletekbe, hanem egyszerűen a saját nevemben kívánok néhány észrevételt tenni.

A szerbiai demokratikus erők túl későn szakítottak radikálisan a Milosevics-korszakkal, nagyon is túl későn. Ennek következtében a hágai bírósággal való együttműködéssel nem foglalkoztak komolyan és hitelesen, és ezért tolódott későbbre, majd került felfüggesztésre, utána pedig újraindításra a Stabilizációs és Társulási Megállapodás keretében történő együttműködés, most pedig ismét várunk. Másképp mondva Szerbia útja az Unióba már ki van jelölve és az ország rendelkezik a szükséges kapacitással, de saját erőfeszítéseket kell tennie.

A megoldatlan koszovói kérdés sötét felhőként lebeg a szerb politika fölött és bénító hatással van rá. Ki szenved miatta? Erre könnyű válaszolni: a fiatal nemzedék. Az embargó és a NATO bombázása után – és a szerbek mindkettőt Milosevics úrnak köszönhetik, nem pedig a ma kormányon levő demokratikus erőknek – a fiataloknak most egy másik megoldhatatlan problémával kell szembenézniük, Koszovó kérdésével. Ez a hatékony politikai munkát is akadályozza, ami a radikális és a magas pozíciókat betöltő cimboráik malmára hajtja a vizet.

Hála istennek, a vízumkönnyítés lélegzethez juttatja Szerbiát, és a Parlamentben már régóta küzdöttünk ezért. Nagyon hamar szeretnénk tanúi lenni annak, hogy szerb fiatalok vesznek részt oktatási és ifjúsági programjainkban, melyeket 2007-től számukra is elérhetővé teszünk. Szeretném elismerésemet kifejezni a vajdasági tartományi parlamentnek a tolerancia és az ifjúsági ügyek terén megvalósuló együttműködéshez, amely jelentős hatással bír. Nagyon sok fiatal gyűlt össze idén a Duna-régióban, és ez csodálatos példa a tolerancia és a békés társas kapcsolatok iránti elkötelezettségre.

Szerbiában az emberek nagyon vágynak a normális életre. A politikusoknak többek kell tenniük a jelenért és a jövőért, a múltat pedig maguk mögött kell hagyni. Sokkal többet kell tenniük az emberek hétköznapi életének jobbá tételéért is, hogy így gondoskodjanak arról, hogy nem veszítik el az emberek támogatását.

 
  
MPphoto
 
 

  Hannes Swoboda (PSE).(DE) Elnök úr, nagyra becsült képviselőtársunk, Kacin úr felszólalásából véleményem szerint hiányzott két dolog. Az első a köszönet az Elnök úr nagylelkűségéért, a másik – fontosabb – pedig a kiegyensúlyozottság, amelyet a jelentés kétségtelenül kifejezésre juttat.

Jól tudtunk együtt dolgozni és ezt szeretném neki megköszönni. Úgy gondolom, hogy a közös munka eredménye egy nagyon jó jelentéstervezet lett. Ezt állítva megismétlem, amit Rehn biztos úr mondott. Történt jelentős előrelépés, de amikor egy országot értékelni kell, a pozitív és negatív vonásokat egyaránt meg kell említeni. A Nemzetközi Törvényszékkel történő együttműködés terén is jelentős előrelépés történt. Azonban – és ebben egyetértünk – ez a haladás nem elegendő. Remélem, hogy a következő néhány napban megállapodás születik Carla del Pontéval, és Ljajics miniszter úrra folytatott megbeszélésem során képviselőcsoportom nevében világosan meg is fogalmaztam, hogy minden kérdésre megoldást kell találni. Nem állhatunk meg félúton, sem az út háromnegyedénél. Teljes körű együttműködésre van szükség. Ez a Parlament és az egész Európai Unió közös álláspontja.

Véleményem szerint Szerbia központi problémája az, hogy sajnálatos módon úgy tűnik– és itt szeretném megismételni, amit Doris Pack mondott –, hogy gyakran még mindig a nacionalisták kezében van az irányítás. Nem lehet azt tenni, amivel egyesek próbálkoznak, hogy a szélsőséges jobboldali nacionalistákat úgy próbálják megelőzni, hogy még inkább jobbra tolódnak el. Ez egyszerűen káoszhoz vezet. Az, hogy Nikolcs úr a Parlament elnöke lehetett, még ha csak négy napig is, már önmagában botrány. A helyzet nehézségét és érzékeny pontjait látva hogy gondolhatja bárki is, hogy a szélsőjobb vezetője legyen a parlament elnöke? Ez botrányos. Nem ez a módja a politizálásnak és Szerbia előrevitelének. Ez újra meg újra megerősíti, hogy Szerbia a nacionalizmus útján jár. Remélem, hogy a politikai közép erői mind elgondolkodnak egy pillanatra és belátják, hogy világos válaszvonalat kell húzni a nacionalisták és a többiek között, legyenek azok konzervatívok vagy szocialisták. Egyedül a politikai közép viheti előre az országot, feltéve hogy nem enged a kísértésnek, hogy együttműködjön a nacionalistákkal.

Igen, többet kell tennünk a vízummentes utazás ügyében. Történt már egy lépés a vízumkönnyítés felé, és most a vízummentes utazás irányába kellene elmozdulnunk, hogy a fiatalok eljöhessenek Európába és láthassák, miről is szól. Erre van szükségük a szerb fiataloknak és Szerbiának is.

 
  
MPphoto
 
 

  Samuli Pohjamo (ALDE). - (FI) Elnök úr, biztos úr, először szeretném megköszönni az előadónak, Kacin úrnak a kiváló és alapos jelentést. A jelentés említést tesz azokról a nehéz problémákról, melyek akadályt jelentenek az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatok terén, de kiemeli Szerbia fejlődésének sok pozitívumát is.

Szeretném kihangsúlyozni a természetes kapcsolatok fontosságát az Unió és Szerbia közötti együttműködés fejlődésében. Lényeges, hogy a szerb fiataloknak több lehetőségük legyen külföldre utazni diákcsere- vagy kulturális programok keretében. Sok országgal vannak pozitív tapasztalataink az ilyen programokról, például az Erasmus Mundus vagy a Leonardo da Vinci programokról.

A Szerbiához fűződő természetes kapcsolatoknak a megkötött vízumegyezmény is lendülete ad majd. Gondoskodnunk kell róla, hogy a megállapodás még az idei év vége előtt életbe lépjen, ugyanakkor, mint amikor felgyorsítjuk a vízumfeldolgozást és támogatást nyújtunk több utazási lehetőség biztosítása érdekében főként a fiataloknak és szakembereknek.

Végezetül azt kívánom mondani, hogy az Európai Újjáépítési Ügynökség szintén ellátta a feladatát Szerbiában. A munkája a vége felé közeledik és az Ügynökség feladatait a Bizottság egységei veszik át, a hangsúly pedig a közigazgatás és az igazságszolgáltatás fejlesztésének támogatására kerül. Ily módon ösztönözhetjük Szerbiát és a régió többi országát, hogy alakítsanak ki szorosabb kapcsolatot az Európai Unióval.

 
  
MPphoto
 
 

  Hanna Foltyn-Kubicka (UEN).(PL) A jelentés a Szerbiában a közelmúltban lezajlott változásokról szól. Azonban még mindig sok a tennivaló, főként a kormány és a volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (ICTY) közötti együttműködés terén. Az ígéretek ellenére Ratko Mladicsot nem tartóztatták le és nem adták át a hágai bíróságnak. Az egy helyben topogás ezen az együttműködési területen aggodalomra ad okot és negatívan befolyásolja a szerb hatóságok által a jogállam megerősítésének érdekében tett lépések megítélését.

Az új alkotmány, valamint az emberi jogok és a nemzeti kisebbségi jogok védelmére, a biztonsági szolgálatokra, az igazságszolgáltatásra, a hadseregre és a korrupció felszámolására vonatkozó rendelkezések jó irányba történő elmozdulást jeleznek. A reformoknak azonban vannak hiányosságaik, például az, hogy nem került kinevezésre egy alkotmánybíróság, amely a demokrácia őreként működne. Az elfogadott intézkedések és a Szerbia által felvállalt kötelezettségek ellenőrzése feltétlenül szükséges. Az elért előrehaladás ellenére még sok tennivaló van Szerbiában.

 
  
MPphoto
 
 

  Joost Lagendijk (Verts/ALE). (NL) Elnök úr, tisztelt Ház, hölgyeim és uraim! Ma megpróbáljuk kiemelni a Szerbia által eddig elért pozitívumokat, és ne legyen félreértés, ebben nincs semmi rossz. Az Európai Uniónak fontos, hogy Szerbia a demokrácia felé halad, és fontos, hogy mi, az Európai Unió, elismerjük ezt a folyamatot és támogassuk, ahol lehetséges. Jelenleg ugyanez a törekvés található meg más uniós intézményekben is, főként a Tanácsban.

Nem szabad azonban túlzásokba esnünk, hölgyeim és uraim. Még ha Szerbia meg is tesz mindent, amit ebben a jelentésben kérünk tőle, de ugyanakkor negatív és romboló szerepet játszik a Koszovó jövőjéről szóló tárgyalásokon, annak természetesen negatív következményei lesznek arra, hogy Szerbia milyen ütemben nyit az Európai Unió felé. Hölgyeim és uraim, ennek így kell lennie. Ezért találom felfoghatatlannak és helytelennek, hogy mostanáig a szerb tárgyalási álláspont Koszovóról és Szerbia útja Európa felé nem lett összekapcsolva, pedig véleményem szerint ez egy valódi kapcsolat, amivel mindenki tisztában van.

Ezért azzal a kéréssel fordulok képviselőtársaimhoz, hogy támogassák azt a módosítást, melyben e két elem összekapcsolódik. Igenis összefügg Szerbia álláspontja Koszovóról és a Szerbia és az Európai Unió közötti tárgyalások üteme és tartalma. Arra a kérdésre, hogy eddig miért nem teremtette meg senki ezt a kapcsolódást, az, hogy mi – az Európai Unió – nem akarjuk még jobban megnehezíteni a szerb demokraták és Tadics elnök úr dolgát, ezért nem szabad beszélnünk a nehéz kérdésekről.

Hölgyeim és uraim, én alapvetően nem értek egyet a helyzet ilyen jellegű értékelésével. Egyetértek a jelenlegi biztos elődjével, Chris Pattennel, aki nemrég azt írta, hogy tévedés azt hinni, hogy segítünk a demokratáknak, ha enyhén bánunk velük, ha nem vagyunk tárgyilagosak és őszinték Szerbiával. Ha nem vagyunk nyíltak és őszinték, Kostunica pozícióját erősítjük meg, aki majd azt mondhatja: ha keményen fellépünk, engedményekre kényszeríthetjük az Európai Uniót. Nem ez az út visz előre. Még egyszer kérem Önöket, legyenek pozitívak, de egyben őszinték is és beszéljenek nyíltan. Az Unió és Szerbia polgárainak joguk van rá.

 
  
MPphoto
 
 

  Athanasios Pafilis (GUE/NGL).(EL) Elnök úr, az Európai Unió is felelős a NATO által Jugoszlávia ellen vívott igazságtalan és mocskos háborúért. Az Unió is felelős több ezer jugoszláv meggyilkolásáért, az infrastruktúrát, a gyárakat és az egész országot sújtó hatalmas pusztításért és a dúsított uránium használatáért. A következő embereket kellene letartóztatni, bíróság elé állítani és háborús bűnök miatt elítélni: Bill Clintont, Tony Blairt, Javier Solanát (a NATO volt főtitkárát) és a Jugoszláviát megtámadó egyéb országok vezetőit. Sajnálatos módon ilyesmire nem került sor. Jugoszláviát feldarabolták, Önök protektorátusokat hoznak létre és most megpróbálják bekebelezni Szerbiát. Olyan néptől kérik, hogy mutasson megbánást, amelynek tette magától értetődő: országa függetlenségét védte. Talán a kormányt sikerült rávenniük, hogy tegyen megbánó nyilatkozatot, de a fiatalok nem felejtenek és nem bocsátják meg a NATO és az Európai Unió bűneit.

Önök most ugyanezt a politikát folytatják Koszovó függetlensége és egy új protektorátus kialakítása kapcsán. A jelentésben javasolt intézkedések az európai munkások pénzével próbálják meg jóvátenni a mészárlást és a pusztítást. Az intézkedések célja, hogy a jugoszláv emberek gyilkosait üdvözítőként mutassák be, akik megpróbálnak kedvező feltételeket teremteni ahhoz, hogy Szerbia hozzá tudjon kapcsolódni az imperialista szekérhez és hogy Európa fővárosa beolvassza az országot.

A Görög Kommunista Párt elítéli ezt a jelentést és úgy gondolja, hogy a balkáni népek érdekeit az szolgálja, ha nem felejtünk, hanem küzdünk az Unió és az Önök által táplált kegyetlenség ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Bastiaan Belder (IND/DEM). (NL) Elnök úr, Kacin úr határozott és széleskörű jelentése kiegyensúlyozott képet ad Szerbia társadalmi-gazdasági fejlődéséről. Bemutatja a sötét és világos oldalt egyaránt: kiemelkedő növekedési adatok állnak szemben például a magas munkanélküliséggel, konkrét számokban ez 7,2% szemben több mint 20%-kal az elmúlt három évben.

A külföldi működőtőke befektetések alapvető fontosságúak Szerbia fejlődése szempontjából, és jelenleg éppen ez hiányzik. Az okok nyilvánvalóak. Leginkább Belgrád imázsának problémájára vezethetők vissza. Minden másnál jobban elijeszti a külföldi befektetőket a hosszan tartó politikai bizonytalanság – ékes példa erre Koszovó – és a piaci reformok ütemének kifejezett lelassítása Belgrád által.

Ez elvezet egy döntő kérdéshez. Szerbia vajon saját maga útjában áll? A Kacin-jelentés azzal az állítással indít, hogy Szerbia jövője az Európai Unióban van, az oda vezető Európa-szabta feltételeket Belgrád tökéletesen ismeri, akárcsak Európa kötelezettségvállalást arra, hogy együttműködéssel segít ezen az úton. Végül is maguknak a szerb hatóságoknak kell megválaszolniuk a sürgető kérdést: Szerbia saját maga útjában áll?

 
  
MPphoto
 
 

  Zsolt László Becsey (PPE-DE). - (HU) Köszönöm, elnök úr! Kacin úr jelentése nagyszerű, profi munka, látszik, hogy a régióban született, és ismeri is. Megjegyzéseim:

1. az érték-elv. Nagyon lényeges, hogy olyan örökséggel ne lépjen be senki az Európai Unióba, ahol már nemcsak a kollektív bűnök és a tömeggyilkosságok maradnak föltáratlanok, hanem erre még emlékezni sem lehet, a halottakra. Antigoné óta ez egy minimális emberi jog, az emberi méltóság joga. És ott ahol idáig el sem jutunk és ezt nem is kérjük, ne csodálkozzunk azon, hogy ha radikálisok mászkálnak az utcán, erősödnek, vagy neofasiszták masíroznak újvidéken. Ezt le kell rendezni, hiszen hogy ha ezt nem tesszük meg, akkor most már nemcsak Szerbiáért kell aggódnunk, hanem Európáért is.

2. én azt gondolom, hogy saját magunkat legalább vállaljuk föl a jelentés kapcsán, tehát módosítókkal ne lúgozzuk ki, vagy ne cenzúrázzuk a saját határozataink címét, pontjait, hanem pontosan idézzük, és ugyanez igaz arra is, ami már területi beosztással, nagyon helyesen, Kacin úr jelentésében a bizottságból följött, hiszen értelmetlen lúgozásokkal nem lehet érteni, hogy mit akarunk.

3. segítséget kell nyújtani Szerbiának, nemcsak beszélni róla, vízumkönnyítés után a teljes vízumeltörlésre van szükség, hogy egy átlag szerb is bármikor Európába tudjon jönni, ameddig ezt nem valósítjuk meg, addig nincs értelme európai perspektívákról ódákat zengeni, hiszen az első lépés hiányzik ahhoz, hogy megtegyük a harmadikat. És ugyanez érvényes a Cefta-tagságra, a társulás végrehajtására vagy a WTO-ban a további működésre.

És az utolsó megjegyzésem, hogy alulról építkező és arányosságot is követelő társadalom kell, mind a nemzeti kisebbségek képviseletére a közigazgatásban, ez nagyon lényeges, mind megfelelő autonómia-formák biztosítására, mert ennek hiánya a bizalom hiányát jelenti, és ennek a hiányában nem igazán tudunk előrelépni az új, áhított balkáni együttműködésben. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Véronique De Keyser (PSE).(FR) Elnök úr, a Kacin-jelentés Szerbiáról szól, nem Koszovóról és nem arról, hogy mi történik december után. Az is igaz, hogy nem is kapcsolja össze Szerbia reakcióját a koszovói kérdésre és az uniós csatlakozás ígéretét. Lagendijk urat ez zavarja, míg az én képviselőcsoportom örömmel fogadja és úgy véli, hogy itt a Parlament nemet mondhat mindenféle politikai alkudozásra vagy kettős diplomáciára.

Igaz, hogy egy kérdés folyton felmerül: a volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (ICTY) és Szerbia együttműködése vele. Del Ponte asszony épp most húzta meg a vészharangot – vagy legalábbis valami nagyon hasonlót – amikor a most megmutatkozó hajthatatlanságra utalt, és az Európai Uniót kapcsolóelemként használja mindenhez, ami az emberi jogokat, vagyis a megszabott feltételeket érinti, és úgy gondolom, hogy nem téved.

Lang úrral ellentétben én nem hiszem, hogy ez csupán jó és rossz jegyek osztogatásának a kérdése. Én azon a véleményen vagyok, hogy a nacionalizmus kérdése, a büntetlenség kultúrája, négy még mindig szabadlábon lévő körözött bűnözővel – akik nem is kis halak – elfogadhatatlan. Továbbá tapasztalatból tudjuk, hogy ha egy ország elismeri a múltját és bűneit, azzal csak nyerhet. Felszólítottuk Horvátországot, hogy tegyen hatalmas erőfeszítéseket e téren és ugyanerre kértük Boszniát; és ugyanezek az erőfeszítések tették lehetővé, hogy a II. világháború után újjáépítsük Európát.

Mindez rendkívül szorosan kapcsolódik ahhoz, amit a legnagyobbra értékelünk. Nem pontosztogatásról van szó, hanem az értékeink lényegéről, ez pedig a Balkán megbékélésének a kulcsa. Végül hozzáteszem, bár nem Koszovóról beszélünk, hogy Bozsidar Gyelics szerb miniszterelnök-helyettes, aki néhány hete járt itt az Európai Parlamentben, megerősítette nekünk, hogy bármi is történjék Koszovó ügyében, Szerbiának nem áll szándékában fegyveres megoldáshoz folyamodni. Én emlékszem e szavakra és – anélkül, hogy a Kacin-jelentéshez kapcsolnám – remélem, hogy e kérés eljutott saját népe fülébe is.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrzej Tomasz Zapałowski (UEN).(PL) Elnök úr, észrevettem, hogy egyes európai országok az évek során negatívan viszonyultak Szerbiához. Szerbiát olyan országnak tekintik, amely Oroszország Balkán-politikáját hajtja végre. Egy másik szempont azonban elkerülte a figyelmüket. Szerbia az iszlám Európába tartó terjeszkedésének egyik fő útvonalán helyezkedik el. Személy szerint én támogatom, hogy legyünk a lehető legjobb kapcsolatban Törökországgal és a többi muszlim állammal, azonban Európának nem érdeke, hogy megengedje egy keresztény ország állandó megaláztatását, miközben a muszlim országokat támogatja. Ennek a jövőben nagy horderejű következményei lehetnek kontinensünkre nézve. A szóban forgó régiónak stabilitásra van szüksége, nem a faji és vallási feszültség szítására. A szerb politikai élet folyamatban lévő demokratizálódását bizonyosan mindenki örömmel fogadja.

Szerbiához fűződő kapcsolatainknak tiszteletben kell tartaniuk e nemzet büszkeségét és nemzeti hagyományait. Csak ekkor fogja Szerbia előnyben részesíteni az Uniót más hatalmakkal szemben és ugyanakkor megteremteni a régió stabilitását.

 
  
MPphoto
 
 

  Michael Gahler (PPE-DE).(DE) Elnök úr, Szerbia volt jugoszláv köztársaság jövője Európában van. Ez a volt Jugoszlávia összes köztársaságára vonatkozik. Mint minden potenciális tagjelölt esetében, a csatlakozás ehhez az értékközösséghez feltételekhez kötött, ezért nemcsak a jelentést szeretném megköszönni az előadónak, hanem azt is, hogy felszólalásában világosan megfogalmazta, hogy mik ezek a feltételek. A korlátlan együttműködés a volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel valóban előfeltétele a Stabilizációs és Társulási Megállapodásnak. Nehezen tudom elviselni, hogy olyan háborús bűnösökkel, mint Mladics és Karadzsics, még mindig oly sokan rokonszenveznek Szerbiában, nemcsak a nagyközönségben, hanem a rendőrök, a katonák és a köztisztviselők között is sokan, vagyis épp azok az emberek, akikkel nemsokára elkezdünk tárgyalni Szerbia és az Unió kapcsolatainak szorosabbra fűzéséről.

A múlttal megbirkózni nem hivatalos feltétel az Unióval tartott szorosabb kapcsolatoz, de segítségére lenne a szerbeknek, közvetlen szomszédaiknak és az egész Uniónak.

A koszovói kérdést is hivatalosan külön kell kezelni, azonban ezt a nacionalista obstrukciós politikát nagyon nem találom segítőkésznek. Véleményem szerint orosz vétót vásárolni a Biztonsági Tanácsban kulcsfontosságú vállalatok orosz cégeknek történő nagylelkű kiárusításával szintén nem helyes. A folyamat végén – Belgrád számításai szerint – az Uniónak a Stabilizációs és Társulási Megállapodás formájában kárpótlást kell nyújtania olyan engedményekért, melyeket Szerbia nem tett meg a koszovói kérdés kapcsán. Ez december 10-e után nyilvánvalóvá válik majd.

Ennélfogva teljes mértékben támogatom Lagendijk úr álláspontját. A koszovói kérdés terén megvalósuló együttműködés szintje így egyike lesz azon tényezőknek, melyek vagy segítik vagy hátráltatják Szerbia és az Unió kapcsolatainak szorosabbra fűzését, és Belgrádnak ezt fel kell ismernie.

 
  
MPphoto
 
 

  Libor Rouček (PSE).(CS) Hölgyeim és uraim, tavaly Szerbia néhány jelentős változáson ment át, és meg vagyok róla győződve, hogy ezek szintén sikeres tárgyalás eredményei.

Szerbia és Montenegró felbomlásának nehéz és fájdalmas folyamata sikeresen lezárult. A demokratikus országgyűlési választások tisztességesen és szabadon zajlottak le, és egy új Európa-barát kormány alakult. Ezt jelentős és rendkívül szükséges gazdasági növekedés követte.

Egy 13 hónapos szünet után folytatódtak a Stabilizációs és Társulási Megállapodásról (SAA) szóló tárgyalások a szerb kormány és az Unió között. Reális esély van rá, hogy a megállapodás a közeljövőben aláírásra kerüljön. Ez jelentős lépés lenne Szerbia útján az uniós tagság felé. Amint ma már többször szó esett róla, ennek az a feltétele, hogy Szerbia működjön együtt a volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY). Bízom benne, hogy holnap és holnapután, Carla del Ponte belgrádi látogatása során sikerül legalább néhány akadályt felszámolni, mint például megoldani a minisztériumi főosztályok archív dokumentumaihoz való teljes hozzáférés problémáját.

Mai rövid felszólalásomban nem beszélek Koszovóról, mivel a vita témája a Szerbiáról szóló jelentés. Meg szeretném dicsérni Szerbiát azért a felelősségteljes és proaktív hozzáállásért és az együttműködésért, melyet a Stabilitási Paktumhoz és a CEFTÁ-hoz (Közép-Európai Szabadkereskedelmi Társulás) hasonló regionális kezdeményezések kapcsán tanúsít. Ez az együttműködés bizonyítja, hogy Szerbia valóban érdekelt jó kapcsolatokat kialakítani és fenntartani szomszédaival a régióban.

 
  
MPphoto
 
 

  Ryszard Czarnecki (UEN).(PL) Elnök úr, Szerbia olyan európai ország, amely az elmúlt néhány évben jelentős előrelépést tett az uniós integráció útján. Természetesen meg lehet említeni számos olyan problémát, amely jelenleg talán nem nagyobb Szerbiában, mint Albániában vagy Bosznia-Hercegovinában, bár úgy tűnik, készen állunk szemet hunyni fölöttük e két utóbbi ország esetében.

Úgy gondolom, ki kellene dolgoznunk egy ösztönzőrendszert Szerbia számára, hogy így buzdítsuk rá, hogy küzdjön még keményebben, hogy meg tudjon felelni az európai normáknak. Mindazonáltal a célnak, vagyis az Európai Uniónak, világosan láthatónak kell lennie. Bizonyosan van igazság abban, amit Gahler úr mondott az Oroszország és Szerbia közötti kapcsolatokról. Nagyon világosan Szerbia tudtára kell adni azonban, hogy helye az Európai Unióban van és hogy könnyebb lesz nekünk együtt dolgozni Szerbiával, ha az Unió része, mint ha kívül marad. Ez nyilvánvaló számomra.

 
  
MPphoto
 
 

  Marcello Vernola (PPE-DE). - (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, véleményem szerint a szerb hatóságoknak nagyobb elkötelezettséggel kellene együttműködniük Carla Del Ponte ügyész asszonnyal a háborús bűnösök elfogása érdekében. Mindannyian egyetértünk abban, hogy az egész balkáni térség biztonsága és az egész Európai Unió számára előfeltétel, valamint jogi és erkölcsi kötelesség.

Arról is gondoskodnunk kell, hogy a szerb kormány megújítsa arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy elősegíti az országban élő etnikai csoportok békés együttélését. A szerb belügyminisztérium már 2004 óta dolgozik olyan kezdeményezéseken, melyek célja megelőzni és féken tartani az etnikai csoportok közötti incidenseket a Vajdaságban, azonban elő kell mozdítani a kisebbségek részvételét a társadalmi életben és megfelelő intézményes képviseletüket is.

Mindannyian támogatjuk Koszovó státuszának azonnali rendezését, melyre decemberben kerül sor. Mindazonáltal sok probléma marad majd megoldatlan, kezdve az albán szervezett bűnözés elleni szigorú fellépés szükségességével, ez ugyanis az egész földrajzi terület – beleértve a Macedóniával és Albániával határos területeket – stabilitását rontja, így pedig nagymértékben veszélyezteti az egész balkáni térség általános biztonságát.

Koszovót nem hagyhatjuk magára saját eszközeivel. Követelnünk kell, hogy az Európai Unió folyamatos jelenléte biztosítsa az egész balkáni térség biztonságát. E szempontból Szerbia gyorsabb belépése az Unióba stabilizálná a térséget, nem kevésbé vonatkozik ez az állítás a minden lehetséges és elképzelhető területen működő csempészetre is: a csempészet – kezdve a környezetvédelemnél - nagyon elterjedt szerte a Balkánon.

Fel kell szólítanunk Szerbiát, hogy gyorsan tegyen lépéseket egy megfelelő környezetvédelmi politika bevezetésére az energia, a vízkezelés és az integrált hulladékciklus-kezelés terén, hogy megakadályozza, hogy a szervezett bűnözés erre az ágazatra is rátegye a kezét.

 
  
MPphoto
 
 

  Csaba Sándor Tabajdi (PSE). - (HU) Elnök úr! Kacin úr jelentése fordulópontot jelent az Európai Parlament szemléletében. Nagyon sokáig egyoldalúan minden állásfoglalásban Koszovó kapcsán az albánokat jutalmazták, a szerbeket büntették. Végre egy hiteles, objektív kép Szerbiáról, és ez azért lényeges, mert Szerbiának ezt a pofozógép, bűnbak szerepét meg kell szüntetni. De ez nem azt jelenti, hogy a szerbeknek nem kell egyszer szembenézni a milosevic-i korszak bűneivel, mint ahogy a koszovói albánoknak és minden népnek szembe kell nézni történelmi bűnükkel.

Nagyon helyes, hogy közelítjük Szerbiát az Európai Unióhoz, egyetértek azzal, hogy a vízumkönnyítés nem elég, mielőbb vízummentességet kellene biztosítani Szerbia polgárainak, és legalább ilyen fontos, hogy felgyorsítsuk a tagjelölti státusz elnyerését. Itt van Koszovó, amely óriási veszély, az Európai Tanács hírszerzői felmérése alapján 100.000 menekült várható Koszovóból, szerb menekült, és döntően Vajdaságba, ezt az Európai Uniónak kezelni kell.

Köszönet azért, hogy Kacin úr módosító javaslataival objektív kép van a vajdasági interetnikai folyamatokról, a még meglévő atrocitásokról, arról, hogy a nemzeti tanácsoknak a jogállását szabályozni kell, arányos képviselet kell a kisebbségeknek a rendőrségbe és az igazságszolgáltatásba, és a rádióban fönn kell tartani a kisebbségi adásokat, annak a finanszírozását. Egészébe véve gratulálok Kacin úrnak, ez egy fontos lépés, hogy Szerbiát közelítsük az Unióhoz. Köszönöm a figyelmet.

 
  
  

ELNÖKÖL: KRATSA-TSAGAROPOULOU ASSZONY
Alelnök

 
  
MPphoto
 
 

  Kinga Gál (PPE-DE). - (HU) Köszönöm a szót elnök asszony! Tisztelt képviselőtársaim! Üdvözölni szeretném a jelentést, amelynek a Bizottság által elfogadott változatát kifejezetten jónak és kiegyensúlyozottnak tartom. Szerbia európai uniós perspektívája különösen fontos Magyarország számára. Alapvető érdekünk, hogy szomszédunk is mielőbb bebocsátást nyerjen ebbe a közösségbe, amely egyedüli alternatívája a megbékélésnek, szemben a nemzetek közötti torzsalkodással, a háborúval, az emberek megkülönböztetésével és megalázásával, mert esetleg más anyanyelvvel vagy hagyományokkal rendelkeznek.

Egyértelmű, hogy nem közömbös számunkra a szerbiai magyar nemzeti közösség sorsa, a Vajdaság kérdését eddig is igyekeztünk az európai napirenden tartani. Nagyon fontos ez és örülök, hogy bekerült a jelentésbe, a figyelmet felhívni arra, hogy meg kell őriznünk a Vajdaság évszázadok alatt kialakult többnemzetiségű jellegét, amelynek alapja a különböző népek együttélése, egy olyan együttélés, ami nem az elhallgattatáson, a megalázáson alapul, hanem a valódi jog- és esélyegyenlőségen. Ma sajnos ez még nem a napi valóság része.

Különösen fontosnak tartom a régió etnikai arányainak, értékes sajátosságának fenntartását, és úgy vélem, hogy a szerb menekültek betelepítése veszélyezteti e kényes egyensúly megőrzését, és hozzájárulhat az etnikumközi konfliktusok felerősítéséhez, amelynek már láttunk sok, nagyon csúnya példáját a közelmúltban, így például felhívnám a figyelmet, hogy mai napig sincs megoldva a temerini egyértelmű etnikai diszkrimináció esetében aránytalanul súlyos büntetést megkapott magyar nemzetiségű fiatalok sorsa. Tehát összefoglalva, a Balkánon szükség van az Európai Unióra, hiszen az Unió szellemisége elvei és intézményrendszere, de – és aláhúzom – következetessége hozhat élhető életet. Köszönöm szépen.

 
  
MPphoto
 
 

  Manuel Lobo Antunes, a Tanács soros elnöke. − (PT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, természetesen nagy érdeklődéssel követtem a vitát és természetesen megjegyeztem a javaslatokat és aggályokat, melyeknek sok képviselő hangot adott.

E vita eredménye egyértelműnek tűnik nekem: arra mutat rá, hogy csak úgy érhető el Szerbiában a béke, stabilitás és haladás, valamint az egész balkáni régió stabilitása, ha az országnak egy valóban európai távlatot kínálunk. Ez teljességgel elfogadott, mivel a Tanács már több alkalommal kijelentette, hogy Szerbia jövője természetesen jövőbeli európai uniós tagságában keresendő.

Mindannyian tudjuk, hogy e terv nem működhet feltételek nélkül. Természetesen szükség van feltételekre, amelyek a következő kérdésekre vonatkoznak és kell, hogy vonatkozzanak: a Szerbia belső politikai folyamata, a demokratikus értékek és a jogállam sajátos értékeinek tiszteletben tartása. E feltételek azonban természetesen vonatkoznak Szerbia elengedhetetlen együttműködésére a Nemzetközi Büntetőbírósággal. Ezen együttműködés megvalósítása érdekében Szerbia már sokat tett. Mindannyian tudjuk, hogy más intézkedésekre és lépésekre is szükség lesz. Azonban engedjenek meg nekem egy bizalmat kifejező és bátorító megjegyzést azzal kapcsolatban, hogy a szerb hatóságok e folyamat végére képesek lesznek megtenni a szükséges lépéseket ahhoz, hogy ez az együttműködés teljes együttműködéssé váljon.

Nekünk, az Európai Unió tagjainak, segítenünk kell Szerbiának. Úgy gondoljuk, hogy stratégiai hiba lenne Szerbiát és a szerb népet átmeneti állapotban hagyni anélkül, hogy bármilyen irányt, távlatot vagy tervet kínálnánk nekik. Ez olyan stratégiai hiba, melyet nem követhetünk el és ezért mindent meg kell tennünk, hogy megelőzzük.

Természetesen üdvözlöm az előrelépést, mely a szerb állampolgárok szabad mozgásának lehetőségére vonatkozik az európai térségen belül. Ezen az úton kell tovább haladnunk. Valami már történt, és ezt, valamint a most folyamatban lévő kezdeményezéseket meg kell dicsérnünk.

Ezenkívül jövőbeli lehetőségeket kell kínálnunk a szerb fiataloknak, hiszen általuk és velük lehet felépíteni egy olyan demokratikus Szerbiát, amely teljes mértékben osztozik értékeinkben és elveinkben, és amely az Európai Unió szerves részévé kíván válni.

 
  
MPphoto
 
 

  Olli Rehn, Biztos. − (FI) Biztos asszony, hölgyeim és uraim, szeretném mindenkinek megköszönni ezt a tárgyilagos és felelősségteljes vitát, valamint az előadónak a nagyon tényszerű jelentést. A vitából ítélve széleskörű egyetértés övezi a Parlamentben és az Unióban azt, hogy Szerbia jövője az Európai Unióban van, hogy az Európai Unió kapui nyitva állnak Szerbia előtt, ha az ország teljesíti a feltételeket és hogy a szerb kormány rendelkezik a szükséges eszközökkel ahhoz, hogy Szerbiát Európába vezesse. A szerb állampolgárok többsége támogatja és helyesli ezt a fejlődést.

A szerb kormány most az őr szerepét játsza: az ő kezében vannak a kulcsok. Remélem, hogy a szerb kormány használni fogja a kulcsokat és végrehajtja a szerb nép akaratát – a szerb emberek akaratát, amellyel az Európai Unió felé kívánnak fordulni. Biztosak lehetnek benne, hogy figyelmet fordítunk a jelentésben kifejezésre juttatott nézetekre és hogy mi is beépítjük azokat a saját előrehaladási jelentésünkbe.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. - (EL) A vitát lezárom.

A szavazásra holnap, 2007. október 25-én, csütörtökön kerül sor.

 
Utolsó frissítés: 2008. október 30.Jogi nyilatkozat