Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/2112(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A6-0495/2007

Viták :

PV 30/01/2008 - 23
CRE 30/01/2008 - 23

Szavazatok :

PV 31/01/2008 - 8.11
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0034

Viták
2008. január 31., csütörtök - Brüsszel HL kiadás

10. A szavazáshoz fűzött indokolások
PV
  

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

 
  
  

- Az eljárási szabályzat értelmezése (19. cikk (1) bekezdés)

 
  
MPphoto
 
 

  Richard Corbett (PSE). – Elnök úr, remélem megbocsát nekem, de teljesen elment a hangom. Ki kívánom jelenteni, hogy ezen értelmezést támogattam szavazatommal, és kijelentem, hogy azzal, hogy Hannan úr szavazatunkat burkoltan Hitler 1933-as Ermächtigungsgesetz-éhez hasonlította, egy teljesen szégyenteljes összehasonlítást tett.

Azonban egy ilyen groteszk kijelentés csupán annak a személynek az elmeállapotát mutatja, aki ezt mondta. Egyszerűen szabályainkkal összhangban megerősítettük, hogy az eljárási szabályzat 19. cikke már felruházza a Parlament elnökét azzal a joggal, hogy véget vessen az eljárási szabályzat alkalmazására irányuló felhívások, eljárási indítványok stb. egymást követő alkalmazásának, amennyiben az elnök meg van győződve arról, hogy ezek nyilvánvaló szándéka az, hogy tartósan és komolyan akadályozzák a Ház eljárásait vagy a többi képviselő jogait.

Ez nem fojtja meg a vitát. Elegendő felszólalási időnk van a vitákban, amelyet méretüknek megfelelően arányosan osztanak el a képviselőcsoportok között. Ez csupán egy védintézkedés azokkal szemben, akik megpróbálják megbontani e Ház rendjét.

Elnökünk hatalma jóval kisebb, mint amilyennel a legtöbb nemzeti parlamentben az elnökök rendelkeznek, vegyük csak a House of Commons vezetőjének, a Speaker példáját. Jogosan hozzuk meg ezt a védintézkedést, és megjegyezném, hogy Hannan úr pártjának korábbi vezetője, bizottságunk egyik tagja e védintézkedés mellett szavazott, így Hannan úr hozzáállása szégyenteljes.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. (FR) Hölgyeim és uraim, a szabály a következőképpen hangzik.

Amikor a tárgyban megkezdődnek a szavazáshoz fűzött első indokolások, az elnök elvileg – hangsúlyozom, elvileg – nem fogad el több felszólalót a tárgyban, azonban az ügy kényességét és a tárgyat figyelembe véve javaslom, hogy térjünk el ettől a szabálytól, és adjunk lehetőséget minden ezt kérő képviselőnek a felszólalásra.

 
  
MPphoto
 
 

  Mirosław Mariusz Piotrowski (UEN). – (PL) Elnök úr, figyelembe véve, hogy az eljárási szabályzat módosításáról szóló első név szerinti szavazást dokumentumaink nem tükrözték, egy hiba csúszott be. A saját nevemben beszélek, és egyben Czarnecki úr ás Libicki úr nevében. Szavazatunkkal kézfeltartással támogattuk Farage úr kérését, és úgy gondoltuk, hogy a név szerinti szavazás erre is vonatkozik, így itt egy hiba történt. Ezért ezúton szóban helyesbítenénk. Ugyanakkor elektronikusan regisztráljuk az ellenjavaslatra vonatkozó szavazatunk megváltoztatását.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogdan Pęk (UEN). – (PL) Elnök úr, ugyanez a kérdés: mi, egy több képviselőből álló csoportban meggyőződésünkkel szemben szavaztunk; tulajdonképpen az eljárási szabályzat e módosítása ellen kellett volna szavaznunk, amely egy kifejezetten antidemokratikus javaslat; itt a demokrácia szívében egy olyan szabályt vezetünk be, amely abszolút hatalmat ad a Parlament elnökének kezébe. Ilyen messzemenő következményekkel járó megoldások egyetlen demokratikus parlamentben sincsenek, így e módosítás ellen kívánunk szavazni, azonban a Piotrowski úr által is említett hiba miatt támogató szavazatot adtunk le. Ez Bogdan Pęk, Dariusz Grabowski és Andrzej Zapałowski képviselőket érinti.

 
  
MPphoto
 
 

  Dariusz Maciej Grabowski (UEN). – (PL) Elnök úr, ahogy az előbbi felszólaló említette, én is kérem az eljárási szabályzatra vonatkozó szavazatom megváltoztatását. Saját meggyőződésemmel összhangban szavaztam, ezért kérem ennek módosítását. Az eljárási szabályzat módosítása ellen vagyok.

 
  
MPphoto
 
 

  Christopher Heaton-Harris (PPE-DE). – Elnök úr, szeretném megköszönni Önnek, hogy ilyen bölcsen értelmezte új hatásköreit, lehetővé téve számunkra, hogy indokolást fűzzünk a szavazáshoz, még ha nem is jelentkeztünk szólásra ennél a jelentésnél. Szeretném azt is megköszönni, hogy egy további fél percet adott Corbett úrnak egy olyan politikai megjegyzésre, amely talán nem igazán volt lényeges ebben a tárgyban.

Csak azért emelkedem szólásra, mert tényleg úgy gondolom, hogy ez tényleg téves útra viszi eljárási szabályzatunkat. Nagyon aggódok emiatt. Felvettem a kapcsolatot az elnökséggel, és remélem, hogy az elnökség tiszteletben tartja e Parlament kisebbségének véleményét. Corbett úr azt nyilatkozta, hogy azért volt lehetőségünk felszólalni a viták keretében e Házban, mert valamennyi képviselőcsoport felszólalási időt kap. Sajnos, ahogy tegnap is láttuk, néhány képviselőcsoport néha nem olyan toleráns mások eltérő nézeteivel szemben. Nagyon nehéz felszólalási időt kapniuk azoknak a képviselőknek, akik adott esetben egy kisebbségi véleménynek adnak hangot egy nagy képviselőcsoportban. Tényleg nagyon köszönöm, hogy lehetővé tette ezt számunkra.

 
  
MPphoto
 
 

  Ewa Tomaszewska (UEN). – (PL) Elnök úr, engem is félrevezettek. Azt gondoltam, hogy az előző szavazást ellenőrizzük. Egyértelműen ellene vagyok a 19. cikk ezen értelmezésének, amely az eljárási ügyeket az elvek és jogok, különösen a szólásszabadság elé helyezi.

 
  
MPphoto
 
 

  Syed Kamall (PPE-DE). – Elnök úr, nagyon köszönöm, hogy mérlegelte ezt az ügyet, és lehetővé tette, hogy szót kapjak és indokolást fűzzek a szavazáshoz.

Tisztában voltam azzal, hogy mire szavazzak ebben a kérdésben, és egyértelműen ellene szavaztam. Megértem, hogy e Házban néhány ember értelmezi a szabályokat, és ezt úgy értelmezem, hogy ezzel kapcsolatban saját szabályainkon belül vagyunk.

Azonban meg szeretném jegyezni, hogy nagyon óvatosnak kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy önkényes hatásköröket ruházzunk egy elnökre. Biztos vagyok abban, hogy a jelenlegi Parlament elnöke és alelnöke kiemelt óvatossággal fogja alkalmazni ezt a hatáskört, és mi ezt bizonyosan üdvözölni fogjuk. De mi lesz a későbbi elnökökkel? Mi lesz akkor, ha a későbbi elnökök úgy értelmezik ezeket a szabályokat, ahogy ők jónak látják, ha rosszallják majd az eltérő véleményeket, és elnyomják azokat?

Óvatosnak kell lennünk, hogy ez a vélemények sokszínűsége helyett ne váljon egy olyan csúszós lejtővé, illetve ne lássuk annak, amely diktatúrához vezet. Ezért mondom mindenkinek, hogy a demokrácia igazi próbája az, hogy miként kezeljük a kisebbségeinket, és ha jól bánunk a kisebbségeinkkel, akkor mindannyian egyetérthetünk abban, hogy ez egy valódi demokrácia.

 
  
MPphoto
 
 

  Hans-Peter Martin (NI).(DE) Elnök úr, az évek során megfogalmazott kritikáim ellenére eddig még sosem használtam a „diktatórikus” szót az európai intézményekkel összefüggésben. Úgy gondolom és meggyőződésem, hogy ami ma az elnök hihetetlenül széles körű felhatalmazásának betudhatóan lehetővé vált, az lebont minden gátat a despotizmus előtt. Nem feltételezhetjük mindig azt – ebben a Házban pedig bizonyosan nem –, hogy az elnök mindig pártatlanul és kiegyensúlyozottan fog eljárni. Az itt meghozott határozat eredményeképpen – amelyre én természetesen nemmel szavaztam – az elnöknek immár hihetetlenül önkényes hatásköre lesz, e Parlament pedig egy önkényes parlamentté alakulhat át. Európa polgárai nem ezt érdemlik! Úgy vélem, hogy egyértelműen egy olyan határt léptük itt át, ami nagy demokratikus problémákhoz fog vezetni.

 
  
  

- Jelentés: Armando França (A6-0507/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Syed Kamall (PPE-DE). – Elnök úr, sajnálom, egy kolléga miatt késtem. A demokráciáról vitatkoztunk: egy nagyon fontos koncepcióról, amelyet minden bizonnyal mindannyian támogatunk e Házban, még ha nem is mindig ekképpen járunk el.

Értem e jelentés módosításait a különböző különleges intervenciós egységek közötti együttműködést illetően, azonban nem szabad elfelednünk, hogy ez tulajdonképpen a Prümi Szerződés módosítása. A brit konzervatívok eredetileg ellenezték a Prümi Szerződést. Eredetileg amiatt elleneztük, mert ez egy néhány tagállam közötti együttműködési megállapodás volt. Az egyik tagállam elnöksége alatt ezek úgy döntöttek, hogy megfelelő konzultáció nélkül kiterjesztik ezt a rendelkezést. Még az európai adatvédelmi biztosnak is be kellett nyújtania saját véleményét, miután észlelte, hogy nem konzultáltak vele.

Mi, konzervatívok ellenezzük a gyorsreagálású határvédelmi egységek bevetését és a Prümi Szerződés végrehajtását, és nem támogatjuk e szerződés módosítását.

 
  
  

- Jelentés: Markus Ferber (A6-0505/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Jim Higgins (PPE-DE). – Elnök úr, a PPE-DE képviselőcsoportban ülő ír kollegáim immár teljes körűen támogatják a postai szolgáltatások liberalizálását az Unióban, és ennek megfelelően szavazunk. Ezt annak tudatában tesszük, hogy az egyetemes szolgáltatásokat az Unióban valamennyi polgár számára garantálják, és egyedi intézkedéseket tettek annak biztosítása érdekében, hogy a vidéki és a ritkán lakott térségeket megfelelő számú postafiók szolgálja ki.

(GA) Elnök úr, azt is hangsúlyozni kívánom, hogy a látáskorlátozottak és a vakok számára is nyújtsunk postai szolgáltatásokat. Az EPP-ED képviselőcsoportban ülő ír kollégáim és jómagam is valamennyi tagállamhoz fordulunk annak érdekében, hogy könnyen hozzáférhető, az egész nemzeti szintre kiterjedő postai szolgáltatásokat tartsanak fenn, illetve hozzanak létre ilyen szolgáltatásokat azokban az országokban, ahol ilyenek jelenleg nincsenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE). – (CS) Elnök úr, ma, több év elteltével véget ért vitánk, és megállapodtunk abban, hogy az Európai Unió valamennyi polgára számára egy teljesen nyitott postai szolgáltatási piacot biztosítunk. Ez egy fontos mérföldkő a postai szolgáltatások egységes piaca felé vezető úton, és nem fenyegeti a közszolgáltatásokat. Örömömre szolgál, hogy sikerült egy ésszerű kompromisszumot elérnünk, például hogy fenntartottuk a külső régiókban a postai kézbesítéseket.

Emellett az irányelv nem akadályozza azt, hogy a tagállamok számos kivételes intézkedést tartsanak fenn, például a látáskorlátozott személyeknek nyújtott ingyenes postai szolgáltatásokat, bár ma a Parlament elutasította az erre vonatkozó cikket.

Az elektronikus kommunikáció új eszközeinek megérkezése alapvetően befolyásolja a postai szolgáltatások iránti kereslet szerkezetének változását; a liberalizáció így egy jobb, és elsősorban rugalmasabb választ kínál a szélesebb körű postai szolgáltatásokra. Úgy vélem, hogy ez hatékonyabb szolgáltatások ellenében alacsonyabb árakhoz vezet majd, és gratulálok magunknak, hogy elértük ezt a kompromisszumot.

 
  
MPphoto
 
 

  Zita Pleštinská (PPE-DE). – (SK) Hölgyeim és uraim, nagyon sajnálom, hogy a 18. módosítással megegyező 3. módosítást, amely a vak és látáskorlátozott személyeknek nyújtott ingyenes postai szolgáltatásokra vonatkozik, nem építették be a Ferber-jelentésbe. A vakság vagy a látáskorlátozottság egy fogyaték, ami miatt az adott személy nem képes saját szemeivel látni a világot. Azonban hiszem, hogy ezek az emberek meghallják annak a 321 képviselőnek a hangját, akik szívből támogatták szavazatukkal e módosított irányelvet. Mivel az irányelvet második olvasatban fogadták el, úgy vélem, hogy a tagállamok a szubszidiaritás elvével összhangban meg fogják oldani ezt a problémát a vakok és látáskorlátozottak megelégedésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Syed Kamall (PPE-DE). – Elnök úr, mielőtt az Európai Parlament képviselője lettem, volt rendes foglalkozásom. Az egyik munkám az volt, hogy vállalatok tanácsadója voltam az újonnan liberalizált iparágakkal kapcsolatban – a telekommunikációs ágazattal, (korlátozott mértékben) a postai ágazattal és az energiaiparral kapcsolatban. A telekommunikációs ágazat liberalizációjakor a lehetőségek kitárulását láttuk. Innovációs robbanást láttunk. Láttuk, hogy a verseny alacsonyabb árakat eredményezett, és láttuk a fogyasztókat és vállalkozásokat Európa-szerte, ami nagyobb innovációhoz és szélesebb választékhoz vezetett a fogyasztók számára. Reméljük, hogy ezzel a jelenlegi irányelvvel ugyanazt a fajta piaci szemléletet terjesztjük ki a postai ágazatra, mint amit annak idején a telekommunikációs ágazatra alkalmaztunk; reméljük, hogy a jólét, az innováció és a jobb szolgáltatások elterjedésének előnyét fogjuk élvezni szinte egész Európában, és hogy végül a fogyasztó fog nyerni.

 
  
MPphoto
 
 

  Christopher Heaton-Harris (PPE-DE). – Elnök úr, megjegyzéseimmel Kammal úr beszédének utóbbi részéhez szeretnék csatlakozni, mivel tényleg hiszem, hogy a postai szolgáltatások piacának liberalizációja az innováció és a fogyasztói választás megvalósítása felé vezető utat jelenti.

Azonban vagy egy nagy problémám az egyetemes szolgáltatások fogalommeghatározásával és azzal kapcsolatban, hogy ezeket miként alkalmazzák a vidéki szolgáltatásokra. A hét elején saját egyesült királyságbeli választókörzetemben volt egy olyan bejelentés, hogy hét postahivatalt zárnak be. Ezt kiterjedt konzultáció előzte meg. Némelyik postahivatal nyereséges volt. A konzultációról szóló jelentés megállapította, hogy az emberek majdnem 100%-a a postahivatalok fenntartását támogatta. Azonban annak meghatározása miatt, hogy a kormány milyen szolgáltatást követel meg, a konzultáció színjátékba fordult, mindenkit figyelmen kívül hagytak. Meg fogják tizedelni a vidéki szolgáltatásokat olyan helyeken, mint Staverton, Hellidon, Brington, Harlestone és az én választókörzetem Milton Malsor.

Ezért nagyon aggódom ezen irányelv végrehajtása miatt a tagállamokban.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: Az iráni helyzet (B6-0046/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Zita Pleštinská (PPE-DE). – Tisztelt elnök úr, szeretném, ha jegyzőkönyvbe vennék, hogy szerettem volna az iráni helyzetről szóló állásfoglalási indítvány mellett szavazni, de nem hallottam megfelelően a tolmácsolást a név szerinti szavazáskor, a zárószavazáskor pedig nem nyomtam meg a szavazógép gombját.

 
  
  

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: A Balin megrendezett éghajlatváltozásról szóló konferencia eredményei (B6-0059/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE). – (CS) Elnök úr, meggyőződésem, hogy az embernek csökkentenie kell az általa e bolygó ághajlatára gyakorolt negatív hatásokat. Nem csak az Uniót, hanem az egész világot be kell vonni az éghajlatváltozás lelassítását célzó folyamatba.

Ezért fejlesztéspolitikánkban törekednünk kell arra, hogy hatékonyabb eszközöket valósítsunk meg, és olyan segítséget nyújtsunk a fejlődő országoknak, amellyel képesek lesznek alkalmazkodni az éghajlatváltozás hatásához, és csökkenteni tudják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Ez az előttünk álló fontos feladatok egyike, azoknak a feladatoknak, amelyeket a bali konferenciáról szóló mai állásfoglalás világít meg.

 
  
  

- Jelentés: Fiona Hall (A6-0003/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Milan Gaľa (PPE-DE). – (SK) Hölgyeim és uraim, engedtessék meg azt mondanom, hogy egy kis vízerőmű tulajdonosaként igenis tudom, hogy mit jelent megújuló energiaforrásból villamos energiát termelni. Sajnos sokat tudok azokról a gyakran mesterséges problémákról is, amelyekkel az emberek akkor kénytelenek szembesülni, ha ilyen módon akarnak energiát termelni és elosztani.

Van egy kissé régi családi házam is. 2001-ben saját forrásaimból mindenre kiterjedő felújítást végeztem a házon, hogy magasabb szintű energiahatékonyságot érjek el. Tudom, hogy egy kilowatt megtakarítása ugyanolyan jó, mint egy kilowatt előállítása. Több okból is üdvözlöm az energiahatékonysági cselekvési tervet (és szavazatommal támogatom azt), amelyeket itt fejtettünk ki. Ezt mondva azonban rendkívül sajnálom, hogy az Európai Bizottság és több tagállami kormány is vétkes abban, hogy elhanyagolták az energiamegtakarítási intézkedéseket, és folyamatosan alábecsülik azok stratégiai jelentőségét és annak szükségességét, hogy ezeket politikai prioritássá emeljék.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE). – (CS) Elnök úr, üdvözlöm az energiahatékonysági cselekvési tervről szóló jelentést. A jelentés pénzügyi támogatást kér annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb olyan előremutató technológiákat vezessenek be, amelyek hozzásegítenek bennünket a környezet megmentéséhez. Ennek eredményeképpen csökken az energiafüggőség is a keletről érkező energiaellátástól.

A kibocsátási egységek kereskedelmi rendszere azonban ellentmondásos. Akkor képes teljesíteni célját, ha az Unió egyes országai ugyanarról a helyről indulnak. Különleges feltételeket kell alkalmazni a kevésbé fejlett gazdaságokra, mint amilyen a cseh gazdaság. Támogatást kell nyújtani az újonnan épített épületek energiahatékonyságának javítására is. Ez lehet a leghatékonyabb módja a trend megfordításának, mivel évről évre az energiafogyasztás növekedése még mindig magasabb, mint az energiamegtakarítási technológiák alkalmazásával elért megtakarítások, és ez a trend a jövőben is folytatódni fog.

A köz- és magánszféra közötti partnerségek a lisszaboni stratégiával összhangban támogatni fogják az energiamegtakarítási technológiák kutatását és gyakorlati alkalmazását. A berendezések energiahatékonysági információkkal való címkézésére vonatkozó követelmény nem válhat a gyártókra háruló bürokratikus akadállyá, az információk pedig nem vezethetik félre a fogyasztókat.

 
  
MPphoto
 
 

  Syed Kamall (PPE-DE). – Elnök úr, az előttem felszólaló kollégával szemben nekem nincs saját erőművem, viszont van egy nagyon régi házam, egy 1840-es években épített, csodaszép ház. Ha Londonban jár valamikor, bármikor betérhet egy csésze teára. De amint mondani szeretnék: bármit is érez az ember az éghajlatváltozással kapcsolatban, úgy hiszem, mindannyian csak támogathatjuk az energiahatékonyság szükségességét

Lehet, hogy nem tudják, de én Londont képviselem, a világ legnagyszerűbb városát, a világ legnagyszerűbb országának fővárosát. Számos irodaházunk és épületünk van, amelyek éjjel is ki vannak világítva. Mindez a siker jele, de tudatában kell lenniük az energiahatékonyságnak is.

Számos vendéglátó-ipari létesítményünk is van – éttermek és kocsmák –, ezeket pedig nemrégiben a dohányzási tilalom miatt arra kötelezték, hogy helyezzenek el teraszfűtőket azon vendégek számára, akik kinn szeretnének ülni és rá akarnak gyújtani egy cigarettára. Az aggaszt, hogy teljesen aránytalan intézkedés megtiltani a teraszfűtők használatát, amelyek kevesebb mint 0,1%-kal járulnak hozzá a CO2-kibocsátáshoz. Szóval helyezzük el ezt a dolgot összefüggésében. Mindannyiunknak jobb energiahatékonyságra kell törekednünk, de olyan megoldásokon gondolkozzunk, amelyek működőképesek.

 
  
MPphoto
 
 

  Christopher Heaton-Harris (PPE-DE). – Elnök úr, ahogy e Házban mindenki, én is ismerem az általánosan elérhető statisztikákat, amelyek igazolják, hogy csak akkor tudunk sok energiát és problémát megtakarítani magunknak a jövőben, ha hatékonyabb módon használjuk fel az energiát.

Nem szavaztam erről a jelentésről, mert elfelejtettem érdekeltségi nyilatkozatot tenni, pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatot. A 22. bekezdés az átalánydíjas rendszer megszüntetését kéri, amelynek keretében az emberek energiát vásárolnak, legyen szó gázról vagy villamos áramról. Jómagam is bejelentkeztem az átalánydíjas rendszerbe az Egyesült Királyságban. Azért jelentkeztem be erre, mert így egyszerűen megtervezhető az energiaszámláim költségvetése, és az Egyesült Királyságban emberek milliói – általában a szegény emberek – pontosan ugyanezt teszik. Úgy vélem, hogy ezen a területen a választási lehetőségeik korlátozása visszalépést jelent.

Azt is gondolom, hogy nagyon szakavatottnak kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy mit követeltünk régen, és most hogyan cselekszünk. Energiahatékonyságról és energiamegtakarításról beszélünk, mégis még mindig kereskedelmi nehézségeink vannak Kínával – súlyos importvámot vetünk ki az ebből az országból érkező energiahatékony izzók behozatalára. Szóval nagyon kétarcúvá váltunk e jelentés elfogadásakor, és nem az ott meghatározott intézkedések szerint járunk el.

 
  
  

- Jelentés: Carl Schlyter (A6-0495/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Christopher Heaton-Harris (PPE-DE). – Elnök úr, azért szólalok fel e jelentéssel kapcsolatban, mert teljesen megvetem a közös halászati politikát és azt az ökológiai katasztrófát, amelyet ez országomnak és a környező vizeknek okozott.

Számos jó dolog van ebben a jelentésben, mivel csökkenteni kívánja a kidobott – azaz kifogott, de fel nem használt – halak mennyiségét, illetve azon halak mennyiségét, amelyekre a halászok nem rendelkeznek megfelelő kvótával. Ez azonban nem szünteti meg a probléma gyökerét, amennyiben ez egy olyan politika, amely megérdemelné, hogy a szemétbe dobjuk.

Nem őrzi meg a halállományt, nem segít a halászokon, és valójában hazámban a legtöbb halász úgy gondolja, hogy jobb lenne megszabadulni tőle. Rengeteg olyan példa van a világon, ahol a halászati politika segíti a halállomány megőrzését és megtartja a halászok munkahelyeit, valamint azt teszi, amit tenni akarnak. Izland átruházható kvótákat vezetett be, amely a halászok és családjaik tulajdonát képezik, és amelyek generációkon keresztül átruházhatók.

Nem vagyunk elég bölcsek és okosak e politika terén, és inkább meg kellene szabadulnunk tőle.

 
  
  

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: Európai stratégia a roma kérdésről (B6-0050/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Zita Pleštinská (PPE-DE). – (SK) Elnök úr, az egész Európában szétszórva élő 12 millió roma embernek is helye van a jelenlegi multikulturális társadalomban. Európának választ kell adnia a roma közösség gyakran összetett problémáira. Ezért fontos, hogy összetett megközelítést javasoljunk ezek megoldása érdekében.

Mivel szilárdan hiszem, hogy az oktatás és ezt követően a szakmai előremenetel képes megtörni a romákkal szembeni megkülönböztetés ördögi körét, az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. Az EQUAL-program, amely a marginalizált csoportok támogatására összpontosít, bebizonyította jó gyakorlati használhatóságát. Fontos, hogy értékeljük a szövetségek tevékenységeit, nevezetesen a Kolping Society munkáját, amely konzultációs központokat hozott létre, hogy segítséget nyújtsanak a tartós munkanélkülieknek a munkakeresésben.

Fennáll annak a veszélye, hogy fontos tevékenységeket állítanak le Szlovákiában a végrehajtott tevékenységek késedelmes refinanszírozása miatt. Kérem az összes olyan akadály megszüntetését, amelyek a nonprofit szövetségek és helyi hatóságok fizetésképtelenségéhez vezethetnek, ellehetetlenítve ezzel a további projektek végrehajtását. Hiszem, hogy a Bizottság gondosabban nyomon fogja követni a nemzeti stratégiákat, és a legjobb módszerekkel és a nemzetközi és roma szervezetekkel együttműködve harmonizálni fogja a tagállamok közös előrelépéseit.

 
  
MPphoto
 
 

  Philip Claeys (NI).(NL) Elnök úr, én az állásfoglalás ellen szavaztam, mivel a szövegben megvannak mindazok az ellenszenves sajátosságok, amelyek a megkülönbözetéssel kapcsolatban e Házban elfogadott szövegekre jellemzők. Lennie kell egy keretstratégiának, lennie kell egy különleges munkacsoportnak, amely koordinálja a keretstratégiát, vélhetően több alkalmazottat kell felvenni ehhez, és így tovább.

Azt nem kell külön részletezni, hogy a romák számára is lehetővé kell tenni, hogy éljenek az uniós polgárokként őket megillető alapvető jogokkal, és hogy elfogadhatatlan, ha ezt nem tehetik meg, ez az állásfoglalás azonban a túlzott törődés egy másik esete. A romákat is bátorítani kell, hogy vállaljanak felelősséget magukért; e szempont felett itt teljesen elsiklottak.

Az Angelilli asszony által benyújtott módosítások indokoltak. Az olyan problémákat, mint a kényszerházasságok és a nők és gyermekek hátrányos helyzete magukban a roma közösségekben kell megoldani. Az tényleg nem segít, ha folyamatosan azt mondjuk, hogy ezeknek az embereknek a problémái mind a megkülönböztetéssel vannak összefüggésben. Őket is bátorítani kell, hogy felelősséggel nőjenek fel saját feladataikhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE). – (CS) (A beszéd eleje nem volt hallható) Minden tagállam szembesül a roma közösséggel kapcsolatos kérdésekkel, amelyeket nem lehet gyorsan megoldani. Ezért nem szeretem, hogy az állásfoglalás, amely egy világos dokumentum, de csupán általános jellegű, csak egyetlen konkrét példát említ, a Cseh Köztársaságot, pontosabban a Lety-ben lévő koncentrációs tábort.

Ennek ellenére támogattam az általános állásfoglalást, bár van egy kifogásom. Sürgetik a Bizottságot, hogy szüntesse meg a sertéshízlalást az egykori roma koncentrációs tábor helyén, ami nem helyénvaló ott – véleményem szerint sem –, és segítse elő e helyszínen egy méltó emlékmű felépítését. Én is felszólítom a Bizottságot, hogy biztosítson elegendő forrást a Cseh Köztársaság számára, hogy segítse e helyzet rendezését.

Mivel az Európai Parlament csak a Cseh Köztársaságot említi meg konkrét példaként, úgy vélem, hogy ennek prioritást kell képeznie az Európai Bizottság és pénzügyi erőforrásai számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Milan Horáček (Verts/ALE).(DE) Elnök úr, a ma elfogadott javaslat egy további lépés – még ha kísérleti lépés is – egy valódi roma integrációs stratégia felé. A Parlament ma követelte, hogy Lety-ben helyezzék át a sertéstenyésztési tevékenységet az egykori koncentrációs tábor helyszínéről, ahogy ezt három évvel ezelőtt is megtette, hogy emlékművet hozhassanak ott létre.

E gyakorlati példa ismételten szemlélteti, hogy mennyire nem váltak be a jelenlegi intézkedések. A szociális és politikai erőfeszítések sok kívánnivalót hagynak maguk után, ahogy számos más európai országban is. A romák társadalmunkba való valódi beilleszkedése lenne tényleges bizonyítéka annak, hogy a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok sarokkövei képezik még mindig az Európai Közösség alapját.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

- Az eljárási szabályzat értelmezése (19. cikk (1) bekezdés)

 
  
MPphoto
 
 

  Alyn Smith (Verts/ALE), írásban. − A Parlament felületesen folytatja le a szavazásokat, és ez a döntés ezt még rosszabbá teszi. Ez azt jelenti, hogy tovább nyirbálták a kisebbségek jogait. A Parlamentben a kisebbségeknek nehezebb lesz biztosítaniuk, hogy szavazataik hitelt érdemlőek legyenek. El kell ismernünk, hogy egyes alelnökök lényeges jobbak mint mások.

Mindenesetre azon a véleményen vagyok, hogy a „mindenre kiterjedő elektronikus szavazás” politikája elég jól működött. Azzal járt, hogy az európai parlamenti képviselőnek a helyén kellett ülnie, és figyelnie kellett (és valljuk be, sokan nem tették ezt), az ellenőrzések és az elnök döntéseivel szembeni kifogások elmaradása eredményeképpen pedig az ülések lényegében elég gördülékenyen folynak, továbbá valamennyi szavazatot nyilvántartásba veszik, így a választók láthatják a nyilvántartásban, hogy az egyes képviselők miként szavaztak.

 
  
  

- Jelentés: Michael Cashman (A6-0511/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban.(FR) Brit képviselőtársam, Michael Cashman jelentése mellett szavaztam az együttdöntési eljárás első olvasatában, amely a személyek külső határokon történő, egyes dokumentumoknak Bulgária, a Cseh Köztársaság, Ciprus, Lettország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia által a területükön történő átutazás céljából kiadott nemzeti vízumaikkal egyenértékűként való egyoldalú elismerésén alapuló, ellenőrzése egyszerűsített rendszerének bevezetéséről szól. Jóváhagyom az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság módosításait, amelyek arra irányulnak, hogy figyelembe vegyék a schengeni térségben kialakult új helyzetet és azt a tényt, hogy 2007. december 21-től több olyan ország, amelyekre az intézkedés irányult, a belső határok nélküli schengeni térség tagjaivá váltak.

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) A Fejlesztési Bizottság részéről én voltam az előadója a „külső határok átlépéséről” szóló jelentésnek, és ezért megelégedéssel üdvözlöm a kollégám, Cashman úr kiváló munkáját. 2008-ban egy újabb előrelépést tettünk az 1957-es álom megvalósulása felé: az európai család hivatalosan is kiterjesztette határait. Újabb határok dőltek le, és a „schengeni térség” lényegesen nagyobbá vált, annak nyilvánvaló pozitív következményeivel együtt. Azonban fontos, hogy a fizikai és földrajzi szférán túl erőfeszítéseket tegyünk politikai és gazdasági területen is. Számos területen a 27 tagállam még mindig eltérő berendezkedésű; néhány esetben nagyon messze állnak egymástól: túl sok területen még alapvető szinergia sincs, és egy teljesen széttöredezett kép rajzolódik ki ebből. Az Európai Uniónak a tagállami politikák és stratégiák szintetizálása érdekében eljárásokat kell végrehajtania: üdvözöljük az emberek és áruk szabad mozgását, de még erőteljesebben hangsúlyozzuk, hogy egy a végső formájában egységes politikai és szabályozási keretet kell megteremtenünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Bielan (UEN), írásban. − (PL) A mai napon szavazásra bocsátott jelentés döntő fontosságú a személyek ellenőrzésének egyszerűsítésében az EU külső határain. Az új szabályozás szerint a Lengyelország és az új tagállamok által kiadott vízumok ugyanazokat a jogokat biztosítják, mint a többi tagállamban kiadott vízumok. Ez azt jelenti, hogy például az ukrán állampolgárok egy Lengyelországban kiadott vízummal az egész EU-ban utazhatnak.

Arra is szeretnék rámutatni, hogy ez a jelentés egyfajta válasz a schengeni térség bővítésére, amely segíti a harmadik országok állampolgárainak átutazását az EU-n belül. Elismerem, hogy az egyik pozitív aspektusa az EU-n belüli fellépés erősítése a kábítószer- és emberkereskedelem és -csempészet, a szervkereskedelem, az illegális fegyverkereskedelem és a terrorizmus elleni küzdelem céljából. Ebben a tekintetben kategorikusan támogatom Michael Cashman jelentését.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE-DE), írásban. (PT) E kezdeményezés célja, hogy Ciprus és az EU-hoz 2007-ben csatlakozott két ország, Románia és Bulgária be tudja vezetni a külső határokon a személyek ellenőrzésének egyszerűsített rendszerét, amely a vízumok és tartózkodási engedélyek egyenértékűségének egyoldalú elismerésén alapul.

Ez az elismerés e három tagállam területén való átutazásra korlátozódik, egy legfeljebb ötnapos időtartamra.

Határozottan támogatom ezt az egyszerűsített rendszert, mivel azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik már rendelkeznek egy másik, e rendszer előnyeit már hasznosító tagállam által kiadott vízummal, már szigorú átvilágításon estek át abban a tagállamban, és megállapították róluk, hogy nem jelentenek fenyegetést a közrendre, illetve az illegális bevándorlást illetően sem jelentenek kockázatot.

A vízumok és tartózkodási engedélyek egyoldalú elismerésére vonatkozó szabályokat 2006-ban első alkalommal vezették be a vízumokra vonatkozó közösségi vívmányokba, azzal a céllal, hogy egyszerűsítsék a személyek egyes kategóriáinak átutazását, ezzel egyidejűleg pedig elkerüljék a konzuli hivatalokra háruló szükségtelen adminisztratív terhet.

Azon kilenc ország tekintetében, amelyek 2004-ben csatlakoztak az EU-hoz és 2007. december 21-től teljes mértékben integrálódtak a schengeni térségbe, e dokumentumok kölcsönös elismerése az átmeneti időszak végére kötelezővé vált.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. (PT) Ahogy a Svájcról és Liechtensteinről szóló jelentés esetében is, fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy általában ezeket a megállapodásokat egy szélesebb keretrendszerben kell megkötni, amelynek célja a bevándorló munkavállalók jogainak előmozdítása és a kizsákmányolás ijesztő jelenségével szembeni védelmük is, mégpedig azáltal, hogy ösztönzik jogaik tényleges gyakorlását és integrációjukat, például a családegyesítéshez való jog garantálásán keresztül, valamint a valamennyi migráns munkavállaló és családtagjaik védelméről szóló nemzetközi egyezmény alkalmazásával – hangsúlyozzuk, hogy ezt még ratifikálnia kell EU tagállamoknak –, amelyet az ENSZ égisze alatt dolgoztak ki, és amely olyan nemzetközi jogi okmány, amelynek célja a migráns munkavállalók jogainak, különösen a családi élethez való elidegeníthetetlen jog védelmének garantálása.

Más szavakkal megfogalmazva, a polgárok különböző országok közötti szabad mozgásának megkönnyítése nem használható fel az olcsó és könnyen elküldhető ideiglenes munkaerő kizsákmányolásának elősegítésére, a kizsákmányolás növelésére és a bérekre gyakorolt nyomásként, a kétes körülmények elterjesztésére, a munkaügyi kapcsolatok deregulációjára, összességében a munkavállalók jogaival és szociális körülményeivel kapcsolatos visszalépésre, hanem sokkal inkább e jelenségek elleni küzdelmet kell szolgálnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Nyílt titok, hogy több keleti országból potenciálisan óriási veszélyek fenyegetnek; a szervezett bűnbandákat, prostitúciót, az emberkereskedelmet és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket immár túl gyakran keletről irányítják. És számos új tagállamunkat tranzitországnak tekintik, ahonnan az emberek Nyugat-Európa felé indulhatnak.

Így már régen esedékes az EU keleti határainak szigorúbb ellenőrzése annak biztosítása érdekében, hogy a schengeni határok eltörlése ne süllyedjen le a „bűnözők szabadjegyévé”. Emiatt én is a Cashman-jelentés mellett tettem le a voksom.

 
  
MPphoto
 
 

  Frank Vanhecke (NI), írásban.(NL) A jelentés ellen szavaztam. Korábban már többször is kifejtettem alapvető fenntartásaimat a schengeni térséggel kapcsolatban, így ma nem tudom elfogadni a jelentésben említett kölcsönös elismerés elvét. Schengen természetesen a külső határainak áthatolhatatlan ellenőrzésén áll vagy bukik. A Bizottság elnöke, Barroso úr ezerszer is mondhatja nekünk, hogy a schengeni bővítés nem vezet a biztonság visszaeséséhez, a valóság azonban kissé másként fest. Például a Merkel kancellárasszony kíséretébe tartozó német biztonsági szakértők megemlítették az új keleti határok rendkívüli gyengeségét, valamint a nemzeti rendőrségi erők közötti együttműködés óriási hiányosságait is. Széles körben elterjedt az a félelem, hogy jelentősen nőni fog az illegális bevándorlás. Megismétlem, Euroföld felvilágosult lelkei vágyálmokat kergetnek, és az európai polgárok biztonságával játszanak.

 
  
  

- Jelentés: Panayiotis Demetriou (A6-0509/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban.(FR) Az együttdöntési eljárás első olvasatában támogattam szavazatommal kiváló ciprióta kollégám, Panayiotis Demetriou jelentését, amely a személyek külső határokon történő, Svájc és Liechtenstein által a területükön történő átutazás céljából kiadott egyes tartózkodási engedélyeknek a tagállamok által történő egyoldalú elismerésén alapuló ellenőrzése egyszerűsített rendszerének bevezetéséről szóló 2006. évi határozat módosításáról szól. Jóváhagytam az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által javasolt technikai módosításokat is, hogy összekapcsoljuk a szöveget az eredeti rendelkezésekkel, különösen a területi rendelkezések tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ahogy már rámutattunk, a különböző országok polgárainak szabad mozgását elősegítő intézkedéseknek a kiegyensúlyozottság elvén és különböző érintett felek közötti kölcsönös előnyökön kell alapulniuk.

Emlékeztetünk arra, hogy az EK és Svájc között a személyek szabad mozgásáról létrejött korábbi megállapodásokhoz különösen Portugáliának fűződött érdeke, mivel több mint 100 000 portugál dolgozik ebben az országban, köztük több ezer idénymunkás is. E megállapodásoknak számos olyan korlátozás és probléma rendezésében kell segítséget nyújtaniuk, amelyekkel a portugál munkavállalók szembesülnek Svájcban, például a munkahely- és szakmaváltást, a családegyesítést, a másik kantonba való áttelepülést vagy a munkavállalók és családjuk szociális biztonságát illetően.

Ebben az értelemben – és általánosságban is – e megállapodásoknak egy szélesebb keretrendszerbe kell illeszkedniük, amelynek célja az is, hogy előmozdítsák a bevándorló munkavállalók jogait, és védelmezzék őket a kizsákmányolás ijesztő jelenségével szemben.

A polgárok különböző országok közötti szabad mozgásának megkönnyítése nem használható fel az olcsó és könnyen elküldhető ideiglenes munkaerő kizsákmányolásának elősegítésére, a munkaügyi kapcsolatok aláásására, és különösen nem a munkavállalók jogaival és szociális körülményeivel kapcsolatos visszalépésre.

 
  
  

- Jelentés: Philippe Morillon (A6-0001/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Duarte Freitas (PPE-DE), írásban. – (PT) Az Európai Bizottság javaslata javítani és egyszerűsíteni kívánja a vonatkozó jogszabályt, amely mintegy 10 évre tekint vissza. Az elmúlt évtizedben az akvakultúra a leggyorsabban növekvő ágazattá vált az agrár-élelmiszeriparon belül, és az európai akvakultúra jelenleg több mint 80 000 munkahelyet biztosít.

Az ágazat mind gazdasági, mind társadalmi szempontból egyre növekvő jelentősége indokolttá teszi a rendelkezésre bocsátott információk javítását. Így a cél az adatgyűjtés és -továbbítás javítása. Alapvető fontosságú az adatok harmonizálása is a tagállamok között.

Ezért úgy döntöttem, hogy támogatom az Európai Parlament által bevezetett módosításokkal megerősített javaslatot.

 
  
  

- Jelentés: Armando França (A6-0507/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE-DE), írásban. – (PT) A terrorista fenyegetettség növekedése és a terrorista támadások elterjedése – különösen az elmúlt évtizedben –, valamint annak pusztító következményei egyre sürgetőbbé tették a szükséges intézkedések és eszközök bevezetését, hogy szembe tudjunk szállni e veszedelemmel.

Közös fenyegetettségről van szó, amely globális választ tesz szükségessé – olyat, amely eszközöket, forrásokat és szaktudást bocsát rendelkezésre, hogy hatékonyan kezeljük azokat a súlyos válsághelyzeteket, amelyeket egy tagállam egyedül nehezen tudna megoldani.

Az osztrák elnökség kezdeményezése lehetővé teszi közös támogató csoportok létrehozását, amelyek képesek biztosítani egy tagállam számára a szükséges operatív támogatást egy terrorista támadást követően.

Nincs kétségem afelől, hogy az ilyen típusú súlyos válsághelyzetek a különleges intervenciós egységek gyors reagálását teszik szükségessé.

Ezért támogatom ezt a határozatot, amelynek célja a szükséges jogi keretrendszer megalapozása, az ilyen jellegű együttműködés egyszerűsítése és annak biztosítása, hogy a tagállamok gyorsabban reagálhassanak válsághelyzetekben vagy terrorista támadások esetén, miközben garantálja, hogy az érintett tagállamok a legmagasabb szintű segítségnyújtásban részesüljenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Az Ausztria kezdeményezéséről szóló szöveg arról a lehetőségről rendelkezik, hogy egy tagállam válsághelyzetek (túszejtés, repülőgép-eltérítés stb.) kezelése céljából egy másik tagállam különleges intervenciós egységeinek segítségét kérheti. A segítségnyújtás állhat eszközök vagy szakértelem rendelkezésre bocsátásából, illetve adott esetben műveletek végrehajtásából az ezt kérő tagállam területén.

Több okból is támogatjuk ezt a szöveget. Először is azért, mert ez a rendszer, amelynek célja a terrorizmus elleni küzdelem – nem kötelező, mivel nem kényszeríti a tagállamokat sem a segítségkérésre, sem pedig a segítségnyújtásra. Emellett a szöveg kijelenti, hogy valamennyi gyakorlati szabályozást (az egység típusa, felszerelés stb.) kétoldalú megállapodásban rögzítik a segítséget kérő és a megkeresett tagállam között.

A terrorizmus elleni küzdelem kontextusában, amely természetéből adódóan nem ismer határokat, valóban nagyon fontos, hogy a leghatékonyabb együttműködésre törekedjünk a nemzeti rendőrségi erők között az EU-ban.

Azokban az időkben, amikor a Lisszaboni Szerződés értelmében a bel- és igazságügy hamarosan szupranacionális hatáskörbe kerül, megmarad a kormányközi ellenállásnak egy magva: nagyon örülünk ennek.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) A polgári szabadságjogok, a bel- és igazságügy terén az EU egy nagyon veszélyes ösvényre lépett, amely súlyosan veszélyezteti a polgárok jogait, szabadságát és védelmét, valamint az államok és emberek valós szuverenitását.

Az EU egyre markánsabban föderalista és militarista tendenciái és intézkedései felelősek azokért a határozatokért, amelyek célja olyan struktúrák létrehozása mind a hírszerzési, mind pedig a rendőrségi erőket illetően, amelyek jogosultak beavatkozni nemzeti felségterületen, egy olyan lépésben, amely lényegében a nemzeti rendőrség átfedésére szolgál.

Ausztria e kezdeményezésének tényleges célja – az Európai Parlament javaslatában ügyesen eltúlozva –, hogy a „terrorizmus” és hipotetikus „válságok vagy válsághelyzetek” ürügyén valódi és kellően kioktatott „praetorianus testőrségeket” hozzanak létre vagy tegyék lehetővé megalakulásukat, amelyek különösen a jogok és szabadságok gyakorlásának ellenőrzésében, megfélemlítésében vagy elnyomásában vesznek részt, megsértve a demokrácia, a jogállamiság, valamint a valós alkotmányos legitimáció és a nemzeti szuverenitás alapelveit.

Ezért figyelmeztetünk mindenkit a kezdeményezés tartalmában és céljaiban megbújó veszélyekre, és óva intünk minden olyan intézkedéstől, amely a korlátlan, irracionális, aránytalan és alkotmányellenes hatalom bárminemű formájának gyakorlásával kapcsolatos.

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Hedh (PSE), írásban. (SV) A jelentés ellen szavaztam, mert nyugtalanít mindaz, amit előrevetít a jövőre. Nem ellenzem, hogy válsághelyzetekben segítsünk egymásnak, azonban ennek kérésre és természetes módon kell történnie. Nem hiszem, hogy indokolt közös gyakorlatokat végezni az EU adófizetőinek pénzén, és teljesen ellenzem azt, hogy külföldi ügynökök működjenek és gyakoroljanak fennhatóságot svéd területen mentelmi jog fenntartása mellett. Ennek logikus következménye a közös rendőrségi erő irányába mutató fejlődés, amelyet teljes mértékben ellenzek.

 
  
MPphoto
 
 

  Carl Lang (NI), írásban. – (FR) Az előttünk lévő szöveg jogi keretet próbál létrehozni egy tagállam különleges intervenciós egységei által végrehajtott műveletek számára, amelyeket egy másik tagállam területére küldenek terrorista támadás esetén. Mivel ezek a beavatkozások annyira eltérőek lehetnek (eszközök, szakértelem, aktív egységek stb. cseréje), a tagállamok feladata kétoldalú megállapodást kötni a gyakorlati szabályozás meghatározása céljából, és eldönteni, hogy elfogadják vagy elutasítják valamelyik ilyen operatív egység területükön való bevetésére irányuló kérést. Hihetetlen. Végülis itt a szubszidiaritás ellentmondásos és bonyolult elve alkalmazásának valós esetével állunk szemben!

Végülis itt van egy terület – a nemzetbiztonság területe, a par excellence szuverén terület –, amely ellenáll egy olyan Európa szupranacionális buldózerének, amely mindenről és mindenhol jogszabályokat alkot.

A terrorizmus elleni küzdelem hatékonysága érdekében ekkor Európa a nemzeti rendőrségi erők közötti együttműködésbe fekteti pénzét. Támogatjuk ezt a kezdeményezést.

Azonban a terrorizmus feletti győzelem kulcsa nem csupán az együttműködés. Tudatában kell lennünk az iszlámisták forradalmi vágyának is, akik a humanista és keresztény nyugati társadalom és annak értékeinek lerombolását hangoztatják.

 
  
MPphoto
 
 

  Inger Segelström (PSE), írásban. (SV) A jelentést támogattuk szavazatunkkal, mivel az az önkéntes fellépésen és együttműködésen alapul, például csak két tagállam kölcsönös megállapodásával indítható el. Azonban tartjuk magunkat ahhoz az elvhez, hogy külföldi ügynökök nem működhetnek, illetve nem gyakorolhatnak fennhatóságot svéd felségterületen mentelmi jog fenntartása mellett. Láthatjuk, hogy ez egy közös rendőrségi erő kialakulásához vezethet, amellyel szemben rendkívül bizalmatlanok vagyunk.

 
  
  

- Jelentés: Umberto Guidoni (A6-0005/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Březina (PPE-DE), írásban. − (CS) Engedjenek meg egy magyarázó megjegyzést az Európai Kutatási Térségről szóló jelentésre vonatkozó szavazással kapcsolatban. Az Európai Kutatási Térség, amelyről itt végtelen viták folynak, egy nagyon jó ötlet és nagyon jó vízió. Azonban még hosszú utat kell megtenni addig, amíg valósággá válik. A beszéd nem elég. Értékelnünk kell azt is, hogy miképpen működik, és hogy egyáltalán tényleg működik-e. E Parlament képviselőjeként, egy új országot képviselve saját tapasztalatomból tudom, hogy ebben a szakaszában az Európai Kutatási Térség csak egy illúzió és vágyálom.

Az új tagállamokat is bevonó projekteknek adott prioritásokra vonatkozó első rendelkezésre álló adatok is ezt igazolják. A fiatal tudósoknak nyújtandó támogatásként jóváhagyott 559 támogatás közül csak kettő jutott a Cseh Köztársaságnak (egyet sem kapott Lengyelország, amely sokkal nagyobb!), miközben több mint 100-at kapott az Egyesült Királyság, 80-at pedig Németország. Nehéz elhinni, hogy a projektek minősége annyira különböző volt, hogy indokolta volna ezeket a számokat. Természetesen ez részben betudható az új tagállamokban a projekteket benyújtó személyek tapasztalathiányának. Mindenesetre az Európai Kutatási Térség ez idáig nem működik úgy, ahogy kellene. Ezért kevesebb beszédre és több cselekvésre van szükségünk ahhoz, hogy kézzelfogható eredményeket érjünk el. Meg kell mondanom, hogy ebből a szempontból el vagyunk maradva.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. (PT) A jelentés tartalmaz néhány ellentmondást és álláspontot, amelyet nem hagyunk jóvá. Az azonban igaz, hogy a tudományos kutatásnak vissza kell térnie eredeti küldetéséhez: az új tudás megteremtéséhez. Az igazság az, hogy nincs lineáris kapcsolat a K+F és az innováció között, bár vannak bizonyos korrelációk, ezek azonban bonyolultak, és olyan területekkel kapcsolatosak, amelyek kívül esnek a tudomány birodalmán.

Ezért helyesbíteni kell azt a tudományról alkotott felfogást, hogy az mintegy csodaszerként valamennyi gazdasági és társadalmi problémát megold, és többet kell fektetni a kutatásba.

A 2000-es lisszaboni Európai Tanácson tett néhány lépés válasz volt azokra az aggodalmakra, hogy Európa keveset fektet a tudásalapú gazdaságba, és ezt újból megerősítették a 2002-es barcelonai Európai Tanácson, ahol az EU azt a célt tűzte ki magának, 2010-re 3 százalékos K+F intenzitást ér el. Azonban a K+F ráfordítások 2000-től számított növekedése elégtelen, átlagosan csak 1,84%, és ezt is részben az ipar viseli.

A magánszektor kutatási beruházásai alacsonyabbak a társadalmilag optimális szintnél. Az államoknak központi szerepet kell játszaniuk, és együttműködést kell kialakítaniuk, hogy lehetővé tegyék az új tudás megteremtését, amit a társadalom egészének rendelkezésére bocsátanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Genowefa Grabowska (PSE), írásban. − (PL) Teljesen támogatom az Európai Kutatási Térségről szóló jelentést, amely új kilátásokat körvonalaz az Európai Unióban a kutatás és a fejlesztés számára. Kétségtelen, hogy a haladás és a társadalmi fejlődés, valamint Európa helye a globalizált világban a tudományos és kutatási befektetésektől függ, valamint olyan új tudás kifejlesztésétől, amely teljesíti a 21. század igényeit.

A tudományos kutatás és a technológiák mindenekelőtt a társadalmi fejlődésre gyakorolnak közvetlen hatást, és a gazdasági növekedésre nézve is döntőek lehetnek, mivel mérhető eredményekkel járnak. Ezért elengedhetetlen egy jól és hatékonyan működő európai szintű tudományos kutatásmenedzsment. Ráadásul, ha azt akarjuk, hogy Európa felnőjön az új kihívásokhoz, különösen a gazdasági verseny és a környezetvédelem kihívásához, a tagállamokhoz kell fordulnunk; tulajdonképpen abba az irányba kell elmozdítanunk őket, hogy rendszeresen növeljék tudományos kutatási kiadásaikat.

 
  
MPphoto
 
 

  Miroslav Mikolášik (PPE-DE), írásban. − (SK) A Bizottság olyan időszakban nyújtotta be zöld könyvét az Európai Kutatási Térségről, amikor Európa azzal a véget nem érő kihívással szembesül, hogy transzatlanti viszonylatban elszívják előle a befektetéseket és a képzett kutatókat. Ha azt akarjuk, hogy az európai kutatás globálisan versenyképes legyen – márpedig ez a lisszaboni stratégia egyik célja –, akkor az Uniónak felül kell kerekednie az ezen a területen előtte tornyosuló akadályokon.

Ebben az összefüggésben különösen az EU-beli kutatás elaprózottságára és a nem kellően fejlett európai tudományos együttműködési stratégiákra, az emberi és anyagi erőforrások hiányára és az alulfejlett kutatási infrastruktúrára gondolok, amely kemény időket él meg a globális kutatóközpontokkal folytatott versenyben. Ehhez hozzájön még a tudósok, a szakértői tudás és a tapasztalatok alacsony szintű mobilitása, amelynek okai elsősorban a jogi, adminisztratív és nyelvi akadályok.

Az Európai Kutatási Térség fejlesztése és elaprózott jellegének felszámolása során különös figyelmet kell fordítanunk régióinkra.

A régióknak stratégiákat kell tervezniük a kutatás terén az emberi és anyagi erőforrások fejlesztésére, és mindenki előtt támogatniuk kell a kutatáshoz való hozzáférést, különös tekintettel a női kutatókra és a fiatalokra. A tagállamoknak nagyobb szerepet kell vállalniuk a kutatók jobb munkakörülményeinek megteremtésében, és olyan intézkedéseket kell elfogadniuk, amely lehetővé teszik a szakmai és családi élet összeegyeztethetőségét.

A régiók hasonlóan fontos szerepet játszanak a kutatásfinanszírozás hatékonyabb módjainak előmozdításában és biztosításában az operatív programokban tett kötelezettségvállalásaikkal összhangban. A régióknak segítséget kell nyújtaniuk az azon európai kiválósági központok fejlesztésében is, amelyek tevékenységük területi hatókörébe esnek, mégpedig azáltal, hogy kapcsolatokat építenek ki az egyetemek, a kutatóintézetek és az ipar között.

 
  
MPphoto
 
 

  Zita Pleštinská (PPE-DE), írásban. − (SK) Hölgyeim és uraim, nem kétséges többé, hogy a tudomány a társadalmunk fejlődése mögött meghúzódó katalizátor. A világ jelenlegi trendjei rávilágítanak a tudomány fontosságára, és megkövetelik, hogy a társadalom megfelelő jelentőséget tulajdonítson neki. Csak a tudásalapú társadalomba való befektetés teszi versenyképessé, kreatívvá és stratégiai szempontból vonzóvá az Uniót.

Az „Európai Kutatási Térség: új perspektívák” című zöld könyvben a Bizottság elemzést ad és megoldásokat kínál, és egyben rámutat a tudásalapú társadalom megteremtésének jelentőségére. Az Európai Parlament hangsúlyozta Umberto Guidoni jelentésében, hogy az oktatással, tudománnyal, kutatással, kultúrával és az információtechnológiával kapcsolatos befektetések fenntartható fejlődést eredményeznek a jövő számára. Természetesen észre kell vennünk, hogy ezek a lépések nem járnak azonnali és kézzelfogható eredményekkel. Ez egy maratoni táv, nem pedig sprint, de biztos vagyok abban, hogy a végén sikerrel járunk.

Az Európai Kutatási Térség lehetőséget kínál a 27 tagállam kutatási intézményeinek, egyetemeinek és tudósainak az együttműködésre. Mindazonáltal még mindig léteznek a határok közötti adminisztratív akadályok, amelyek gátolják a tudományos intézetek közötti együttműködést. Az Európai Unió kelet felé nyitása jelentősen bővíti az Európai Kutatási Térséget, ás mintegy 150 000 kutatónak kínál új lehetőségeket tudományos és technikai potenciáljuk javítására.

Meggyőződésem, hogy az új koncepciók és az innováció valamennyi területen segítségünkre lesz új munkalehetőségek létrehozásában, valamint abban, hogy új utakat tárjunk fel a környezet védelmében, az élelmiszerbiztonság és az egészségügy javításában, valamint a biztonságosabb és tartós energiaforrások biztosításában.

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. – (PT) Az az elképzelés, hogy a kutatás, fejlesztés és innováció alapvető fontosságú a versenyképesség szempontjából, nem új, és mindig aktuális. Az innováció és a több felsőoktatási kutatás irányába mutató erőfeszítések szükségességével kapcsolatos véleménykülönbség mellett nyilvánvaló, hogy Európának javítania kell a tudással kapcsolatos befektetéseit és e tudás gyakorlati alkalmazását. Ez azonban nem szükségszerűen pusztán pénzügyi befektetés kérdése.

Egymást követő jelentések foglalkoznak azzal a számos okkal, hogy Európa miért marad el a világ többi részétől. Az amerikai egyetemektől kezdve az indiai kutatásig egyre ádázabb és növekvő verseny vesz körül minket. Másrészről az európai felsőfokú intézmények kevésbé vonzóak, amit az említett jelentések is alátámasztanak, állandóan utalva többek között a szegényes általános és egy főre eső finanszírozásra, valamint egyetemeink autonómiájának hiányára, amelyek a jobb teljesítményt akadályozó tényezők.

Mindezen okok miatt minden olyan megközelítés, amely sürgős és stratégiai kérdésként foglalja keretbe ezt a problémát, érdemes jóváhagyásunkra. És miközben igaz, hogy az idő ellenünk dolgozik, addig az is igaz, hogy érdemesebb időt fordítani a helyes opciók kiválasztására, mint elsietett és nem hatékony döntéseket hozni.

 
  
MPphoto
 
 

  Teresa Riera Madurell (PSE), írásban. (ES) Guidoni úrnak az Európai Kutatási Térségről szóló jelentéséről folytatandó vita törlését figyelembe véve a szocialista képviselőcsoport előadójaként ki szeretném fejteni azokat az indokokat, amelyek miatt a jelentés mellett szavaztunk.

Mindenekelőtt meg kell említenem Guidoni úr jó munkáját, amely több javaslatunkat is átvette. Az Európai Kutatási Térségnek mindenképpen fel kell ölelnie a következőket:

– a kutatók egységes munkaerőpiaca, ami a szakmai előmenetel egységes európai útjának létrehozását jelenti a kutatás terén, valamint egy integrált információs rendszert a munkahelyek és képzési szerződések tekintetében;

– nyíltabb felvételi és előléptetési eljárások, amely jobb egyensúlyt teremt a nők és férfiak között a kutatási tanácsokban;

– a mobilitás előtt álló akadályok lebontása és a nők nagyobb fokú részvételének támogatása a K+F terén, olyan intézkedések keretében, amely a szakmai és magánélet összeegyeztethetőségét célozzák meg;

– a kutatóintézetek erősítése és a kkv-k részvételének erősítése a K+F terén;

– nagyobb fokú koordináció a nemzeti és regionális programokkal, több szinergia más európai programokkal;

– az európai közös vállalkozások által kihasznált infrastruktúra kiépítése; és

– a nemzetközi együttműködés ösztönzése, a többoldalú kezdeményezések előmozdítása, cserék az infrastruktúrahasználat céljából, valamint fejlesztési célú tudományos együttműködési programok.

Ezek képezik az előrelépés szükséges és egymással összefüggő útjait, és ezért szavaztuk igennel.

 
  
MPphoto
 
 

  Margie Sudre (PPE-DE), írásban. – (FR) A tudomány nem ismer határokat, és a tudomány alapját érintő kérdések egyre globálisabb természetűek. Az Európai Kutatási Térségnek (EKT) biztosítania kell, hogy a tudományos és technológiai együttműködés tevőlegesen hozzájáruljon a stabilitáshoz, a biztonsághoz és az emberiség jólétéhez.

Így remélem, hogy az EKT a világgal szembeni nyitottságát alapul véve kedvezni fog az EU legkülső régióinak, hogy a legtöbbet hozzon ki az Európa regionális sokszínűsége által kínált előnyökből és gazdagságból, mégpedig úgy, hogy a „kiválósági hálózatok” keretében koherensen beépíti ezeket a kutatási programokba.

Sürgetem az EKT-t is, hogy a bolygó előtt álló kihívásoknak való megfelelés érdekében ismerje el a tengerentúli országok és területek jelentőségét is, amelyek értékes partnerek abban, hogy a fenntartható globális fejlődés perspektívájában hidat alkossanak a nemzetek és kontinensek között.

Szívből köszönöm az előadónak és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság képviselőinek, hogy támogatták módosításomat a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményében szereplő tárgyban. Ez további bizonyítéka a koordináció és az egymást kiegészítő jelleg szellemének, ami Parlamentünkben uralkodik.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Toussas (GUE/NGL), írásban. – (EL) Ellenezzük a kutatás területének azt a reakciós szerkezetátalakítását, amelyre az Európai Kutatási Térség létrehozásáról szóló uniós alapvető iránymutatásokban tesznek javaslatot a lisszaboni stratégia keretében.

Az EKT az országok és a nagy üzleti csoportok közötti ellentétet és a profitért folyó versenyt ösztönzi. Ennek eredményeképpen elmélyülnek az egyenlőtlenségek a tudományos fejlődésben.

Növelik az ösztönzőket, támogatásokat és adómentességet a monopolhelyzetben lévő vállalatok számára, lehetővé téve számukra, hogy befektessenek és saját maguk javára használják fel az eredményeket. Az állami szektort alárendelik az általa kiszolgált, monopolhelyzetben lévő csoportok igényeinek. Ösztönzik a kutatók vállalatok, egyetemek és kutatóintézetek közötti mobilitását, az európai szabadalmi rendszert pedig a költségek alapján támogatják. Minden a versenyképességnek és a nyereségesség növelésének van alárendelve.

Ebben a kíméletlen versengő környezetben, ami még a kutatás világában is jelen van, a figyelem szükségszerűen a hatalmas nemzetek jól ismert „kiválósági központjaira” összpontosul. Ezek a központok szerzik meg majd a kutatási programok oroszlánrészét, amelyek a köz- és magánforrások csatornájává válnak.

Arra törekszünk, hogy megfordítsuk az EU kutatáspolitikáját. Ez az EU és a kapitalizmus által folytatott népszerűtlen politika teljes fordulatáért folytatott harcunk részét képezi. Reméljük, hogy helyreállítjuk majd a tudomány társadalmi természetét: a kutatásnak és a tudománynak napjaink társadalmi igényeit és a társadalmi jólétet kell szolgálnia.

 
  
  

- Jelentés: Markus Ferber (A6-0505/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban.(FR) Üdvözlöm a Tanács közös álláspontjának második olvasatban történő elfogadását, amely a postai szolgáltatásokról szóló 1997-es irányelv módosításáról szól, és célja a postai szolgáltatások belső piacának kiteljesítése. Gratulálok kiváló német kollégámnak, Markus Ferbernek az elvégzett óriási munkájáért.

Örömömre szolgál, hogy a Tanács elfogadta az Európai Parlament álláspontjának valamennyi fő elemét, különösen a piacnyitás határidejének 2010. december 31-ig történő elhalasztását egy két hónapos meghosszabbítással azon tagállamok tekintetében, amelyek 2004-től csatlakoztak az EU-hoz; az egyetemes szolgáltatást, amely hetente legalább egy kézbesítést és öt napon át küldeményfelvételt biztosít valamennyi uniós polgár számára, kellő számú hozzáférési pont fenntartásával a vidéki, távoli és ritkán lakott területeken; a szubiszidaritást figyelembevételét a társadalmi megfontolásokban, abban a tárgyban, amelyen reményeim szerint a szociális partnerek európai szinten dolgozni fognak. Csalódott vagyok amiatt, hogy nem fektették le az ágazat európai szabályozóinak alapját. Végezetül remélem, hogy a szereplők gyorsan megállapodnak egy európai bélyeg bevezetéséről az 50 grammos levelek számára, és hamarosan politikai kezdeményezést tesznek ez ügyben.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) A Bizottság eredeti szövegén végzett javítások és az Európai Parlament által előterjesztett kompromisszum ellenére, amelynek célja a postai piaci teljes liberalizációjának 2010. december 31-ig történő elhalasztása, a Tanács által második olvasatra benyújtott szöveg még mindig nem kielégítő.

Nem kielégítő, mert csak röviden és minimálisan rendezi a különösen az egyetemes szolgáltatások finanszírozásával, a heti öt alkalommal történő levélkézbesítési kötelezettséggel, a térségek valóban egyenlő kezelésével és az egységes bélyegár meglétével kapcsolatban felmerülő kérdéseket és problémákat. Nem kielégítő, mert mindezek a pontok jogbizonytalanságot okoznak.

Valójában e szöveg, amelynek egyedüli konszenzusos értékeit is nehezen sikerült elérni, pusztán csak késlelteti a postai ágazat verseny előtti megnyitásának uralhatatlan következményeit.

Az Európai Unió tervei a postahivatalok bezárása, a rengeteg munkahely elvesztése és a fizetésekre és feltételekre gyakorolt nyomás miatt szükségszerűen zűrzavarhoz fog vezetni az európai postai ágazatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Hélène Goudin (IND/DEM), írásban. (SV) Véleményem szerint a tagállamoknak maguknak kell dönteniük arról, hogy el kívánják-e végezni nemzeti postai monopóliumaik deregulációját. Ezért a 10. módosítás elfogadása mellett szavaztam, amely elutasítja a Tanács közös álláspontját.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) Sajnáljuk, hogy nem fogadták el javaslatunkat, amely elutasítja a postai szolgáltatások teljes liberalizációjára és ezáltal egy uniós szintű „piac” létrehozására irányuló irányelvet.

Ezzel az Európai Parlament többsége – amely ugyanazokat az erőket képviseli, amelyek az egyes országokban a jobbközép politika centrumában állnak – egy újabb lépést kíván tenni ezen a létfontosságú közszolgáltatás leépítése felé vezető úton.

Ez a nagy multinacionális vállalatok támadása az állami postai szolgáltatás, e szolgáltatás állami tulajdona és a közigazgatás ellen, amelynek biztosítania kell ezt a szolgáltatást, valamint annak demokratikus jellege ellen, megpróbálva kivenni az egyes emberek kezéből, azaz kivonni azt nemzeti szuverenitásuk alól az ezekkel a létfontosságú kérdésekkel kapcsolatost döntést, amelyről a jövőben szupranacionális szinten az uniós intézmények fognak dönteni az emberek és Portugália számára idegen érdekeket követve.

Az is jelentőséggel bír, hogy elutasították az annak a követelménynek a szavatolására irányuló javaslatunkat, hogy valamennyi „szolgáltatónak” teljes mértékben be kell tartania a munkajogi előírásokat, nevezetesen a foglalkoztatási feltételekkel kapcsolatos minden jogi és szerződéses rendelkezést, beleértve a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozókat is, amelyeket a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban alkalmaznak, valamint a szociális biztonsági jogszabályokat és a megkötött kollektív megállapodásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. − (PL) A postai szolgáltatások liberalizációjáról tegnap tartott beszédemre utalva egy megjegyzést szeretnék még tenni, amelyet a rendelkezésemre álló szűk időkeret miatt nem tudtam hozzáfűzni mondanivalómhoz, és amely az egyetemes szolgáltatások finanszírozási forrásaihoz kapcsolódik. Attól tartok, hogy egy külön erre a célra létrehozott alap vagy állami támogatások keretében megvalósított finanszírozási módszerek megállíthatják az ágazat liberalizálását, és olyan eszközt hozhatnak létre, amelyet a tagállamok ezen irányelv rendelkezései végrehajtásának lelassítására és megkerülésére használhatnak fel. Ezért úgy vélem, hogy az Európai Bizottságnak központi szerepet kell itt játszania, feladata pedig az irányelv rendelkezései megfelelő bevezetésének felügyelete.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − Támogattam azt a módosítást, amely kötelezi a tagállamokat az egyetemes postai szolgáltatások finanszírozásának garantálására. Ez óriási fontosságú kérdés, különösen Skócia számos vidéki és szigeteken lévő közösségeiben.

Támogattam a képviselőcsoportom által benyújtott módosításokat is, amelyek annak a kötelezettségek a megerősítését követelték, hogy finanszírozzák a vakoknak és látáskorlátozottaknak ingyenesen nyújtott postai szolgáltatásokat.

Az a tény, hogy a Ferber-jelentést ebből a szempontból módosítás nélkül hagyták jóvá, azt az aggodalmat válthatja ki, hogy a postai szolgáltatásnyújtás további romlása következhet be.

 
  
MPphoto
 
 

  Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. (SV) Támogatom a postai szolgáltatások piacának svéd deregulációját, de ellenzem azt a szándékot, hogy az uniós intézmények döntsenek arról, hogy eltörlik-e vagy sem a különböző postai monopóliumokat.

Úgy vélem, hogy magukra a tagállamokra kell bízni annak eldöntését, hogy végre kívánják-e hajtani saját nemzeti monopóliumaik deregulációját. Ezért a 10. módosítás elfogadása mellett szavaztam, amely elutasítja a Tanács közös álláspontját.

 
  
MPphoto
 
 

  Dimitrios Papadimoulis (GUE/NGL), írásban. – (EL) Az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja valamennyi képviselőjével együtt én is az Európai Parlament és a Tanács közös álláspontja ellen szavaztam, mivel ez a dogmatikus neoliberális megközelítést erősíti a közérdek egyik kulcsfontosságú területén: a postai szolgáltatásoknál. Az irányelv nem kíván hosszú távú megoldást, és az irányelv hatályba lépésének elhalasztása csupán két évvel elhalasztja annak negatív hatásait.

Az „egyetemes szolgáltatás” fogalmának hathatós eltörlésével korlátozták a lakosság hozzáférését a kiváló minőségű és nem drága postai szolgáltatásokhoz. A következmények a távoli és megközelíthetetlen hegyvidéki és szigetrégiók lakosaira nézve lesznek a legsúlyosabbak, amelyeket a vállalatok nem lesznek képesek nyereségesen ellátni.

Azokban az országokban, ahol a piacot már teljesen liberalizálták, az eddigi tapasztalatokról minden elmondható, csak az nem, hogy pozitívak. A postai szolgáltatások erőltetetett liberalizálásának követelése több problémát okoz, mint amennyit megold.

 
  
MPphoto
 
 

  Pierre Pribetich (PSE), írásban. – (FR) Élesen ellenzem a postai szolgáltatások piacának liberalizálását három alapvető álláspont alapján:

- ingyenes postai szolgáltatásokra van szükség a vakok és látáskorlátozottak számára, ami a megkülönböztetésmentes társadalom egyik alapvető értéke;

- a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a piacok megnyitása előtt finanszírozzák az egyetemes szolgáltatásokat, ami a fogyasztók védelmének alapvető feltétele.

- valamennyi szolgáltatónak be kell tartania a munkaügyi jogszabályokat, különös tekintettel a szociális biztonságra.

Mivel a vonatkozó módosításokat nem fogadták el, csak sajnálni tudom ezt az ellenőrizetlen liberalizáció felé tett elmozdulást, amely nem tartja tiszteletben az európai polgárok postai közszolgáltatásokhoz való alapvető jogát.

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban.(PT) Üdvözöljük a postai szolgáltatásokról szóló jelentés végleges jóváhagyását, megjegyezve, hogy a hosszadalmas intézményi eljárás bizonyítja az akta fontosságát annak két fő célkitűzését illetően, nevezetesen az egyetemes szolgáltatások fenntartásának biztosítása és a piac megfelelő megnyitása a tisztességes verseny előtt.

Külön hangsúlyozni szeretném, hogy a piacok megnyitása jobb szolgáltatásokat és jobb választási lehetőségeket jelent majd a polgárok számára, elkerülve ezzel a verseny torzulását és véglegesen véget vetve a meglévő monopóliumoknak.

A másik kérdés az egyetemes szolgáltatások finanszírozása. Ahol ez nettó költségekkel jár egy tagállam számára, azok fedezhetők a Bizottságnak benyújtott pénzügyi tervből. Mégis érdemes emlékeztetni a portugál esetre és más esetekre, amelyek alátámasztják, hogy az egyetemes közszolgáltatások tökéletesen biztosíthatók tartalékokból származó forrásokkal, egy átlátható és semleges módszerrel, amely nem tartalmaz állami támogatásokat.

Megismétlem, hogy semmi sem indokolja az ilyen szolgáltatás folytatásának megakadályozását, mivel az alapvető fontosságú a területi és társadalmi kohézió szempontjából és az elhagyott térségekben vagy távolabbi vagy megközelíthetetlen területeken élő népesség támogatása céljából.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Toussas (GUE/NGL), írásban. – (EL) A Tanács postai szolgáltatásokról szóló közös álláspontja, amelyet az Európai Parlament nyújtott be jóváhagyásra, a „postai szolgáltatások piacának” teljes liberalizálásához fog vezetni 2010. december 31-től kezdődő hatállyal.

Az irányelv módosításával egy újabb nyereséges ágazatot, a postai szolgáltatásokat adják át. Ez a lisszaboni stratégia keretében történik azzal a céllal, hogy maximalizálják a postai szolgáltatások nyereségességét.

A postai szolgáltatásokat közjószágból áruvá alakítják át. Görögországban az ELTA (a Görög Posta) egyes részeinek az ND (Nea Dimokratia/Új Demokrácia) és a PASOK (Pánhellén Szocialista Mozgalom) által szorgalmazott privatizálása egyre nagyobb ütemben folytatódik. Mostantól fogva az ELTA a gazdasági magánszektor kritériumai szerint fog működni a profit, nem pedig a társadalom java érdekében. Ez azonnali hatást gyakorol majd a szolgáltatás minőségére. A következmények borzalmasak lesznek, nem csak az ELTA munkavállalói számára, hanem a magán postatársaságokon belül is. Itt már bevettek a foglalkoztatás rugalmas formái, ahogy a munkajog, valamint a szociális és biztosítási jogok hiánya is.

Veszélybe kerül a levéltitok alkotmányosan védett elve is: a levelezést immár magánvállalkozókra bízzák, garanciák és minimális ellenőrzési hatáskör nélkül arra, hogy a titkosságot fenntartják és védik a személyes adatokat.

A Görögországi Kommunista Párt (KKE) ellenzi a postai szolgáltatások liberalizálását, és küzd a kizárólag állami kézben lévő, modern és hatékony szolgáltatásokért, valamint a munkavállalói jogok védelméért.

 
  
MPphoto
 
 

  Lars Wohlin (PPE-DE), írásban. (SV) Az Európai Parlament ma megszavazta a Tanáccsal kötött kompromisszumot, amelynek értelmében az európai postai szolgáltatások piacát legkésőbb 2010 decemberének végéig liberalizálni kell (kivéve azokat az országokat, amelyek rendkívül nehéz földrajzi adottságokkal rendelkeznek, és amelyeknek további két évet adnak). A munka előrehaladtával különösen a viszonosság alkalmazása mellett érveltem, azaz hogy viszonosságon alapuló megállapodást kell kötni annak megakadályozása céljából, hogy azok az országok, amelyek visszatartják liberalizációjukat a versenytől, versengjenek azokban az országokban, amelyek megkezdik liberalizációjukat.

Ezért nagy megelégedettséggel jegyzem meg, hogy először az előadó (Ferber úr), aztán pedig a Tanács fogadta el módosításomat, és ennélfogva az részét képezi a most jóváhagyott kompromisszumnak.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. − A javaslat létre kívánja hozni a postai szolgáltatások egységes európai piacát. Megfelelő biztosítékok nélkül a liberalizáció veszélyeztetheti az egyetemes szolgáltatás koncepcióját. Mivel a Tanács vonakodott beépíteni azt az egyértelmű kötelezettségvállalást a javaslatba, hogy ingyenes postai szolgáltatásokat nyújtsanak a vakok és látáskorlátozottak számára, amellett szavaztam, hogy ez a kötelezettségvállalás még erőteljesebb legyen.

Összességében elégedett vagyok azzal, hogy a javaslat kellő figyelmet fordít más kérdésekre, és üdvözlöm azt a garanciát, hogy a leveleket rendszeresen begyűjtik és kézbesítik a távoli térségekben és városokban.

 
  
  

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: Az iráni helyzet (B6-0046/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) Az iráni „atomkérdést” egy diplomáciai megközelítés keretében kell szemlélni, amelynek célja a kapcsolatok „normalizálása”. Fenn kell tartanunk a diplomácián alapuló politikai irányvonalat, amely lehetővé teszi, hogy elálljunk a helyzet eszkalálódásától és a katonai fellépéssel való fenyegetéstől, hogy megnyissuk az utat a párbeszéd előtt Irán azon jogának elismerésével, hogy polgári felhasználású nukleáris technológiát fejlesszen ki. Mindazonáltal helyénvaló, hogy el kell köteleznünk magunkat egy olyan tárgyalási pozíció elérése mellett, amely meggyőzi Iránt, hogy a nukleáris lefegyverzés többoldalú perspektívája keretében hagyjon fel a katonai felhasználás lehetőségével a higgadtság és a nemzetközi béke garantálása érdekében.

Egyrészről nem mondhatok le arról, hogy bizonyos fokú aggodalmamnak adjak hangot az iráni emberi jogi helyzettel kapcsolatban, ahol annak lehetünk tanúi, hogy újra erősödik a véleménynyilvánítás szabadságának és a kisebbségek és nők jogainak elnyomása, ahol a rendet durva és embertelen igazságügyi és börtönrendszer tartja fenn, amely túl gyakran alkalmazza a halálbüntetést, a kínzást és a megkövezést. Az eddig tett erőfeszítések nem jártak kézzelfogható eredménnyel. Ahhoz, hogy helyet követelhessen magának a nagy nemzetközi hatalmak asztalánál, Iránnak nem katonai szuperhatalomként kell bemutatkoznia, hanem egy olyan országként, amely képes védelmezni polgárainak emberi jogait.

 
  
MPphoto
 
 

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Alig néhány hónapja az USA hírszerzése elismerte, hogy hibás volt az az állítása, amely szerint Irán atomfegyvert fejleszt. Valójában Irán atomfegyverprogramját 2000/2001-ben leállították.

Washington eddig még nem vonta le a megfelelő politikai következtetéseket ebből a 180 fokos szellemi fordulatból. A nemzeti rakétavédelmi technológiák kelet-európai telepítése mellett az volt az érv, hogy állítólag védelmet kell biztosítani a nukleáris Iránnal szemben, amely rejtélyes módon interkontinentális ballisztikus rakétákat szerzett be.

Nos ha Irán atomprogramja nem létezik, a nemzeti rakétavédelmi rendszer telepítése sem indokolt, kivéve persze, ha a mögöttes terv az újra erőre kapó Oroszország fenyegetése. Határozottan ellenzem e telepítést, és ellene fogok kampányolni.

 
  
MPphoto
 
 

  Patrick Gaubert (PPE-DE), írásban. – (FR) A mai szavazás tárgyát képező, Iránról szóló állásfoglalás világos politikai jelentőséggel bír. Irán a nemzetközi aggodalmak középpontjában áll, és erre vissza kell térnünk.

E szöveg foglalkozik mind a nukleáris kérdéssel, mind pedig az emberi jogi helyzettel. Mindkét ponttal kapcsolatban egyértelműek vagyunk. Nem fogadhatjuk el a katonai nukleáris program fejlesztését Iránban. Az állásfoglalás egyetért az EU arra irányuló erőfeszítéseivel, és támogatja azt, hogy tárgyalások alapján hosszú távon rendezzék az iráni atomkérdést, és hangsúlyozza, hogy Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek központi szerepet kell játszania. Azt is megerősíti, hogy lehetséges megoldást találni az atomkérdés jelenlegi eszkalálódására, és nem szabad tervbe venni a katonai fellépést.

Másrészről határozottan el kell ítélni a súlyos és ismétlődő emberi jogsértéseket. A helyzet négy területen aggasztó: a halálbüntetés, a nők jogai, a szólásszabadság és a vallási kisebbségek elnyomása. Elengedhetetlennek tartom, hogy ne tűnjünk engedékenynek ebben a kérdésben, és az állásfoglalás nyomatékosan sürgeti az iráni kormányt, hogy változtasson irányvonalat ebben az ügyben.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa újra határozatot fog elfogadni, amelyben szankciókat vezet be Iránnal szemben nukleáris tevékenységei miatt. Ez vajon egy, az országgal szembeni katonai művelet támogatása lenne? Vagy egyszerűen az, hogy keményebb hangot ütnek meg, és diplomáciai és gazdasági szankciókat helyeznek kilátásba?

Ez az ügyesen megrendezett pszichodráma hónapokig kétségben tartotta a Parlamentet és más nemzetközi szerveket. De valóban Irán nukleáris kapacitása az a fenyegetés, amivel általában a világnak, és különösen a Nyugatnak és szövetségeseinek szembe kell szállnia? Teljesen paradox helyzet, hogy nem reagálunk Pakisztán valóban létező atomfegyvereire ebben a rendkívül bizonytalan geopolitikai kontextusban, illetve Észak-Korea atomfegyvereire, amelyek egy különösen veszélyes rezsim kezében vannak. Már több alkalommal említettem: a jogállamiság szabályai, amelyeket állítólag fenn kívánunk tartani, mindenkire vonatkozóan ugyanazok. Ellenkező esetben elvesztik értelmüket és legitimitásukat.

Ráadásul engem sokkal jobban aggasztanak a saját kontinensünkön megjelenő iszlámista veszélyek, amelyek messze nem feltételezett veszélyek, és már bizonyították gyilkos képességüket Londonban és Madridban, Irán részvétele nélkül. Valóban igaz, hogy ez a fenyegetés annak a tömeges bevándorláspolitikának az egyik következménye, amelyet Önök folytatnak, és amelyet még tovább akarnak rontani.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban.(PT) Le kell leplezni a „nemzetközi közösség”, azaz az Egyesült Államok és szövetségeseinek az atomsorompó-szerződéssel és különösen Irán nukleáris programjával kapcsolatos képmutatását.

Nincs ilyen politikai kezdeményezés néhány EU-tagállam és az Egyesült Államok atomfegyverprogramjairól – vagy még Izrael, Pakisztán vagy India nukleáris programjairól sem, azon országokéról, amelyek nem írták alá az atomsorompó-szerződést, mégis rendelkeznek atomfegyverekkel. Az Egyesült Államok már kijelentette, hogy előfordulhat, hogy támadólag használja ezeket.

Ezért az atomsorompó-szerződés teljes körű betartására és valamennyi atomfegyver megsemmisítésére van szükség.

Iránnal kapcsolatban a valódi kérdés az, hogy mind az Egyesült Államok, mind pedig az EU tudja, hogy több országban az olajtermelés már elérte csúcsát.

A katonai agresszió súlyos fenyegetésének, a provokációnak és az Iránnal kapcsolatos sietségnek oka az, hogy ez az ország rendelkezik a világ legnagyobb szénhidrogén-tartalékával, az Egyesült Államok és az EU pedig megpróbál olyan körülményeket teremteni – akár a közvélemény manipulálásával is –, hogy ellenőrizni tudja energiaforrásait és az egész Közel-Keletet, ahogy ezt Irakban is látjuk.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. − Támogatom az állásfoglalásban megfogalmazott ajánlásokat. Azonban a PMOI-t illetően a szövegben a csoportot megemlítő módosítás ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Athanasios Pafilis (GUE/NGL), írásban. – (EL) Javier Solana, valamint az EU képviselőinek és támogató pártjainak véleménye végleg leszámolt minden illúzióval az EU Iránnal és általában véve a Közel-Kelettel kapcsolatos álláspontját illetően.

E vélemények azt bizonyítják, hogy az EU támogatja az USA-nak és a NATO-nak a „Közel-Kelet demokratizálására” irányuló tervét, amelynek célja, hogy jólétteremtő erőforrásaik ellenőrzése érdekében nemzeteket és embereket igázzon le. Az EU szándékosan figyelmen kívül hagyja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nevében tett nyilatkozatokat és a CIA jelentését Irán nem katonai célú atomenergia-felhasználásáról, és szankciókkal fokozza a nyomást Iránnal szemben, és erősíti a propagandát, annak érdekében, hogy hozzászoktassa a közvéleményt az Irán elleni háború gondolatához. Ráadásul Javier Solana egyértelműen összekapcsolta Libanon és a térség helyzetét az atomfegyverek kérdésével, anélkül azonban, hogy akár csak utalt volna Izrael atomfegyvereire.

A Közel-Kelet kiterjedtebb térségében az imperialista agresszió felemelkedésének és a piacok felosztása feletti összecsapások szemtanúi vagyunk. Ennek áldozatai többek között a palesztin, iráni és libanoni emberek. Ezen új, agresszív, háborút idéző tervekre a polgárok egyedüli válasza az lehet, hogy ellenállnak az imperializmusnak, és ne tápláljanak illúziókat az EU szerepével kapcsolatban.

Azok, akik döntéshozó helyzetben vannak az emberi jogok és azok megsértésének kérdésével kapcsolatban, az egyes országok állampolgárai; nem engedhetik meg maguknak, hogy egy második Irak ürügyéül szolgáljanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. (PT) Irán jelenleg egy regionális és globális fenyegetés, és kihívást támaszt az EU tagállamaival szemben, hogy szilárdan sorakozzanak fel a nemzetközi színtéren. A mostanában egymást követő és egymásnak ellentmondó jelentések mellett a valóság az, hogy Irán nem felelt meg az átláthatósági kötelezettségének, és nem is segített abban, hogy kialakuljon a bizalom légköre. Éppen ellenkezőleg. Ráadásul a nukleáris ügyek mellett a hírek sem biztatóak. Az emberi jogok megsértése, az állami erőszak és a színlelt választói demokrácia mind olyan tényezők, amelyeket figyelembe kell venni az Iránnal szembeni magatartásunkban.

Ezért a fentiek fényében, de figyelembe véve azt is, ami mellett a múltban kiálltam, egyetértek az elfogadott állásfoglalás lényegével, és hangsúlyozom, hogy az Európai Parlamentnek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a Tanács és a Bizottság tegyen eleget az Európai Bíróság döntésének azzal, hogy az iráni ellenállást, a PMOI-t leveszi a terrorista szervezetek listájáról. Az EU (és néhány tagállam) olyan módon kezelték az iráni ellenállást, amely kedvezett az iráni rezsimnek, azonban nem kedvezett sem az iráni embereknek, sem pedig a világ részéről a demokratizálási célkitűzéseknek. Változtatni kell a stratégián – ez pedig itt a változás kezdete.

 
  
  

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: a Balin megrendezett éghajlatváltozásról szóló konferencia eredményei (B6-0059/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) Örülök annak az útnak, amelyen a bali konferencia elindult, és nem remélt eredményeket ért el, részben annak a szerepnek köszönhetően, amelyet az EU töltött be a tárgyalások során. Ebben a bonyolult helyzetben alapvetően fontos volt az egység, az együttműködés és a felelősség jelét adni olyan módon, amely kiinduló alapot nyújtott a Kiotó utáni időszakra (2012) új kibocsátáscsökkentési célokat rögzítő tárgyalásokhoz.

Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) tudósai következtetéseinek elfogadásával politikai szinten valamennyi résztvevő elismerte, hogy az éghajlatváltozás létezik, hogy annak eredete az emberre vezethető vissza, és hogy 2020-ig cselekednünk kell, hogy elkerüljük a Föld éghajlatának helyrehozhatatlan károsodását.

Remélem, hogy 2009-ben Koppenhága jelzi majd a fordulópontot az éghajlatváltozás elleni küzdelemben azzal, hogy valamennyi iparosodott és fejlődő ország szigorú csökkentési célkitűzéseket fogad el 2020-ra vonatkozóan. Ezen új kihívás bizonyosan költségeket és eredménytelenséget von maga után, amelyeket nehéz igazolni, kivéve, ha – ahogy már korábbi felszólalásokban is mondtam – meghozzuk a szükséges és bátor döntéseket, például visszatérünk az atomenergiához. A tétlenség, a halogatás és a kimerítő konferenciák csak a környezet visszafordíthatatlan károsodását eredményezik.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (PSE), írásban. (PT) A Balin megrendezett éghajlatváltozásról szóló konferencia eredményeiről (COP 13 és COP/MOP 3) szóló állásfoglalás mellett tettem le a voksomat, mivel a globális felmelegedés visszaszorításának sürgősségét figyelembe véve úgy vélem, hogy a Balin elért megállapodás fontos előrelépés volt abba az irányba, hogy 2009-ben Koppenhágában egy új jegyzőkönyvet lehessen kidolgozni és jóváhagyni, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó új célkitűzésekkel.

Úgy érzem, hogy az EU portugál elnöksége kulcsszerepet játszott a Bali konferencián, tevőlegesen hozzájárulva a tárgyalások továbblendítéséhez és elérve, hogy egy nagyon pozitív megállapodás jöjjön létre. Kívánatos lenne azonban, hogy a Bali Cselekvési Terv számszerűsített célokat említsen meg a CO2-kibocsátás csökkentésére vonatkozóan.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Összességében ez az állásfoglalás pusztán általános elképzeléseket ismételget, több területen pedig nem megfelelő. Ezért utasítjuk el.

Példaképpen: mivel a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó CO2-kibocsátás csökkentése a fő célkitűzés, felmerül e kibocsátások mérésének kérdése. Tudjuk, hogy ez a mérés nagyon bonyolult, és manipulálható is, mivel a fosszilis tüzelőanyagokat a kitermelés után szállítják és feldolgozzák, melléktermékeiket pedig többféleképpen, több ezer végponton forgalmazzák és használják fel.

Mivel a terület különböző szakértői jelezték, hogy a kibocsátások csökkentése és a célkitűzések megvalósítása céljából hatékonyabb és egyszerűbb egy olyan eszköz nyomon követése, amelyet a fosszilis tüzelőanyagok kitermeléséről és nemzetközi forgalmazásáról szóló jegyzőkönyv alapján hagytak jóvá. Így egyszerűbb lenne rátákat vagy célokat rögzíteni a primer fosszilis tüzelőanyagok termelésének és az ahhoz kapcsolódó export és import csökkentésére, ekképpen országonként rögzítve a maximális kibocsátási határértékeket.

Azonban tárgyalni kell a gazdagabb országok kötelezettségvállalásairól is, hogy szabadítsanak fel pénzeszközöket a fejlődő országok számára, hogy segítsék őket a szükséges költségek gazdasági és társadalmi költségeinek viselésében.

Sajnálom, hogy a képviselőcsoport erre irányuló javaslatát elutasították.

 
  
MPphoto
 
 

  Duarte Freitas (PPE-DE), írásban. – (PT) Tavaly decemberben az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozásról szóló keretegyezményének szerződő felei Balin üléseztek, és sok szempontból előrelépést tettek a globális éghajlatvédelemmel kapcsolatban.

Amellett, hogy elkezdődtek a tárgyalások a Kiotói Jegyzőkönyv helyébe lépő új jegyzőkönyvről, kiemelném az a nyilatkozatot, amely szerint a negyedik IPCC-jelentés jobb tudományos alapot szolgáltatott az egyezmény munkájához, valamint azt az utalást, amely első alkalommal említette meg – ezzel tabukat döntve –, hogy a fejlődő országoknak is együtt kell működniük, figyelembe véve nyilvánvalóan gazdasági kontextusukat és fejlődésüket is.

Végül pedig úgy vélem, hogy Bali fő innovációja azt volt, hogy első alkalommal emelte be az erdőirtás kérdését, amelyet a Bali Cselekvési Terv részeként azzal a céllal vitatnak meg, hogy a beépítsék a jövőbeli jegyzőkönyvbe.

Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Ideiglenes Bizottság jelentése mellett szavazok, mivel az támogatja a balin elért eredményeket, számos megállapítást tesz az EU által a jövőbeli tárgyalások során betöltendő szerepről, amelyekkel egyetértek, és meghatározza, hogy hol lehetne továbblépni a Bali Cselekvési Tervben.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Grossetête (PPE-DE), írásban. – (FR) Szavazatommal támogattam a jelentést.

Az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozásról szóló keretegyezménye szerződő feleinek december 3–15-én Balin tartott tizenharmadik konferenciája azzal a céllal ült össze, hogy felvázolja az elkövetkező két év menetrendjét, és megállapodást érjen el a 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv meghosszabbítását illetően. Bár az első célkitűzés láthatóan teljesült, a második eléréséig még hosszú út áll előttünk.

A legsajnálatosabb az, hogy a nemzetközi közösség nem tudott megállapodni az arra vonatkozó célszámokról, hogy stabilizálják, majd 2020-ig az 1990-es szintről legalább 20%-kal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az Európai Uniónak erősítenie kell azt a konstruktív és megelőző szerepet, amelyet Balin képviselni tudott, hogy ne adjon ürügyet az összes célt elutasító országoknak a cselekvés visszautasítására.

Bár üdvözlendő a bali megállapodás, amelyet valamennyi jelen lévő fél aláírt, azonban nem szabad helyet adnunk a környezetvédelmi közhelyek újabb sorozatának. Még mindig van két év a megállapodás elérésére, és az útitervvel kapcsolatos tétovázás jelzi, hogy a legnehezebb rész még csak most következik.

 
  
MPphoto
 
 

  Diamanto Manolakou (GUE/NGL), írásban. – (EL) A bali konferencia éghajlatváltozásról szóló állásfoglalása pozitív jeleket próbál találni ott, ahol nincsenek. Ugyanakkor elrejti a környezet rombolásának okát: a tőke a termőföld, a levegő, az energia és a víz áruba bocsátásából szerzett profit érdekében kifosztja a természeti erőforrásokat.

Az állásfoglalás rámutat arra a veszélyre, hogy az éghajlatváltozás „fontos tényező lehet a legszegényebb országok destabilizálódásában”. Ez az euromonopol tőke ürügyként használhatja az éghajlatváltozást a fejlődő országok további kizsákmányolásához, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a multinacionális vállalatok tevékenysége a szegénység egyik fő oka.

Az állásfoglalás komoly kötelezettségvállalásra szólítja fel a felemelkedő nemzeteket fejlettségi fokukkal és gazdaságuk szerkezetével összhangban. Kifejezetten utal Kínára és Indiára a szennyező anyagok korlátozása érdekében az energiapolitikai együttműködés előmozdításával kapcsolatban. Alapvetően nyomást kíván gyakorolni rájuk fejlődési potenciáljuk megfékezésével és a piacok felosztásáért folyó imperialista versennyel szemben a nagyobb piaci részesedésre irányuló követeléseik akadályozásával. Talán éppen ezért nem említenek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának közvetlen csökkentésére irányuló intézkedéseket, és ezért adnak csak általánosan hangot jó szándékuknak.

Dióhéjban megfogalmazva, a bali konferencián az éghajlatváltozás csupán egy kirakattéma volt. A valódi téma az energiaszektorban az imperialisták közötti konfliktusok elmélyülése és a környezet áruba bocsátása volt.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. − Teljes mértékben támogatom az állásfoglalás értékelését a bali csúcstalálkozó tárgyalásainak kimeneteléről. Az EU-nak köszönhetően Balin a várhatónál többet, azonban a szükségesnél kevesebbet értek el a felek. Sajnálatos, hogy a tárgyaló feleknek nem sikerült megállapodniuk a CO2-kibocsátás csökkentésének konkrét célkitűzéseiről és számairól. Az állásfoglalás mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Karin Scheele (PSE), írásban. − (DE) Fontos, hogy az elfogadott állásfoglalás kifejezetten kiemelte az erdőirtás és az éghajlatváltozás közötti kapcsolatot. Az esőerdők létfontosságú szerepet játszanak a világ éghajlatában. Óriási mennyiségű CO2-t kötnek meg. Emellett ezek a víz legnagyobb víztározói. Szivacsként szívják fel a vizet, és ezzel hűtik a légkört. Az erdőirtás, a fakitermelés és erdőperzselés azonban rendkívüli mértékben veszélyezteti ezt a nagyon fontos szerepet. Az erődirtás, a fakitermelés és erdőégetés megállítása ezért rendkívül fontos hozzájárulás a globális felmelegedés elleni küzdelemhez.

Európában a bioüzemanyagok iránti növekvő kereslet homlokegyenest ellenkezik az esőerdők védelmével. Már több ezer hektárnyi esőerdőt irtottak ki pálmaolaj kinyerése céljából, hogy teljesítsék a biodízel iránti növekvő keresletet. A fenntartható bioüzemanyag-termelés tanúsítása és azonosítása ezért elengedhetetlen feltétele az esőerdők és a világ éghajlata védelmének. Emellett a termelés súlyosbítja a társadalmi helyzetet is az érintett országokban, mivel erőteljesen növekszik a fő élelmiszerek ára. Ezért ellenzem a Bizottságnak az éghajlattal és az energiával foglalkozó jogszabálycsomag keretében tett javaslatát, amely szerint 2020-ig 10%-os kötelező célértéket rögzítenek a bioüzemanyagok tekintetében, mivel ez semmivel sem járul hozzá az éghajlatvédelemhez, és nagyon messze áll a fenntartható politikától.

 
  
MPphoto
 
 

  Lars Wohlin (PPE-DE), írásban. (SV) Az előttünk álló években drasztikusan csökkentenünk kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az állásfoglalás számos jó ötletet tartalmaz e cél eléréséhez, ezért úgy döntöttem, hogy az állásfoglalás mellett tettem le voksom.

A rögzített célok a 20-20-20 kifejezésben foglalhatók össze, ami azt jelenti, hogy a kibocsátásoknak 20%-kal kell csökkenniük, a megújuló energiaforrások használatát 20%-kal kell növelni, és ezeket a célokat 2020-ig kell elérni. Azonban úgy gondolom, hogy a hangsúlyt a kibocsátások csökkentésére kell helyezni, és az egyes tagállamok döntésére kell bízni, hogy miképp kívánják elérni ezt a célt. Ennélfogva az EU-nak tartózkodnia kell annak meghatározásától, hogy az országok hogyan változtassák meg a megújuló energiaforrások alkalmazásának módját.

Már amennyire helyénvaló lehet ilyen előírásokat kiadni, sajnálatos, hogy az atomenergia nem szerepel a megújuló energiaforrások címsora alatt. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség következtetése szerint az atomenergia a széndioxid-kibocsátás csökkentésére való törekvés egyik szükséges eleme. Sajnálatos, hogy az állásfoglalás inkább amellett döntött, hogy figyelmen kívül hagyja ezt a tényt, ragaszkodva ahhoz, hogy nem szabad atomenergia felhasználásával csökkenteni a kibocsátást.

Ezen állásfoglalás végrehajtása során nyilvánvalóvá fog válni, hogy az EU közvetve elvetette azt, hogy az atomenergia szerepet játsszon az éghajlattal kapcsolatos helyzet javításában. Ez a hozzáállás kifejezetten furcsa, ezt világosan meg kell jegyeznem.

 
  
  

- Jelentés: Fiona Hall (A6-0003/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Charlotte Cederschiöld, Christofer Fjellner, Gunnar Hökmark és Anna Ibrisagic (PPE-DE), írásban. (SV) Az állásfoglalás mellett tettük le voksunkat annak általános hatóköre miatt, azonban nem támogatjuk az összes, technikai részleteket tartalmazó pontot, illetve az arra irányuló törekvéseket, hogy politikai döntésekkel szabályozzák, mely termékeket lehet gyártani és értékesíteni – mint például a teraszfűtők esetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Giles Chichester (PPE-DE), írásban. − A brit konzervatívok támogatják e saját kezdeményezésű jelentés lényegét – ki az, aki ellenezné az energiahatékonyságot? Azonban fenntartásaink vannak a javaslat egyes szempontjaival kapcsolatban, ahol az előadó láthatólag elvesztette az arányérzékét.

Az energiahatékonysági címkézés jó arra, hogy a fogyasztók döntést hozhassanak, azonban túlzásnak tűnik elkezdeni száműzni egyes termékeket pusztán azért, mert olyan módon használják az energiát, amelyet egyesek nem hagynak jóvá.

Különösen ésszerűtlennek tűnik a teraszfűtők pellengérre állítása (16. bekezdés), amelyek széles körben elterjedtek az Egyesült Királyság kormánya által elfogadott dohányzásellenes jogszabály közvetlen következményeként.

Bízunk abban, hogy ezt az egyedi javaslatot nem foglalják bele a Bizottság későbbi javaslataiba.

 
  
MPphoto
 
 

  Nigel Farage (IND/DEM), írásban. − Határozottan helytelenítem a hulladékokat – és ez egyben a pártom politikája is –, de nem szavazhatok uniós határozatok bevezetésére, bármilyen felvilágosultnak is tűnhetnek néha.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez még egy másik jelentés, amely anélkül készít számvetést egy helyzetről, hogy megvizsgálná annak okait vagy rámutatna az alapvetően követendő útra, azonban csak nemzetközi szervezetek ellentmondásos kijelentéseit veszi át, és egy vagy két esetben, mint például az Oroszországra és Afrikára tett utalásoknál, azt mutatja, hogy jobban foglalkoztatja az EU érdekeinek védelme, mint bármilyen együttműködési politika, amivel nem tudunk egyetérteni.

Az nyilvánvaló, hogy szűkösen állnak rendelkezésre fosszilis tüzelőanyagok, amit az áraik is tükröznek, és ez a fogyasztás csökkentését teszi szükségessé. A gazdasági és társadalmi tevékenység visszafogásának elkerülése érdekében ezért megfontoltan csökkentenünk kell a szükségtelen fogyasztást, az átalakítási folyamatok, a szállítás és az elosztás során a veszteséget, valamint a végfogyasztást.

Mivel az energia felhasználás után nem nyerhető vissza és az erőforrások szűkösek, a műszaki tudással és a bonyolult politikai prioritásokkal összhangban kell vele gazdálkodni, ami a kormányok közérdeket szem előtt tartó központi tervezését követeli meg, semlegesítve az ingadozásokat és a piaci szereplők idegességét. Ezt még meg kell valósítanunk.

Más jó szándékú ajánlások már említik a városokban és a nagyvárosi térségekben folyó életet és munkát, aminek nagyon pozitív következményei lehetnek az energiahálózatok, épületek, a közlekedés és más közművek megújulására és innovációjára.

 
  
MPphoto
 
 

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Támogatom e jelentés mint energiahatékonysági cselekvési terv általános elvét. Nincs problémám azzal, hogy megvizsgáljuk a „térfűtők” hatékonyabbá tételének módjait, azonban nem támogatom a „teraszfűtők” betiltását.

Amennyire én látom, ezek többségét vendéglősök használják, hogy melegítsék a dohányosokat, akiket kikergettek a hidegbe. Már a dohányzási tilalom vendéglők százainak bezárásához vezetett, az ezzel járó munkahelyvesztéssel együtt. E tilalom csak megsokszorozná az üzletbezárásokat és a megszűnt munkahelyek számát.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Még azoktól a szólamoktól eltekintve is, amelyek az éghajlatváltozással és az annak leküzdésére irányuló intézkedésekkel kapcsolatba szinte közhellyé váltak itt, az energiabiztonság és az európai államok energiaellátástól való függetlenségének kérdése már maga önmagában indokolttá teszi, hogy megpróbáljuk jobban felhasználni az energiát. Azért nem szavazunk a jelentés ellen, mert az európai szint az, ahol a legtöbb előírást kidolgozzák.

E jelentésben azonban visszalépünk ahhoz a malthuziánus és bűnbakkereső elképzeléshez, amely valamennyi ebben a tárgyban készült parlamenti jelentésben jelen van: az autósok vak stigmatizálása, tilalmak bizonyos berendezésekkel szemben, az a vágy, hogy megszabják az egyének magatartását, és már kiskoruktól toborozzák a gyerekeket, hogy belekontárkodjanak a tervezési és építőipari politikába, és támogassák az energiaadózást és más árképző rendszereket, amelyek lényegében a népesség legkiszolgáltatottabb szegmenseinek ártanak.

Ezért igent mondunk a minimumszabályokra, igent mondunk a kutatás ösztönözésére, az objektív tájékoztatásra, amelyek felvilágosult döntéseket tesznek lehetővé, igent mondunk az adóösztönzők támogatására. nemet mondunk viszont az üldözésre és a megfélemlítésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. (SV) A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az üvegházhatást okozó gázok ember által kiváltott kibocsátása hozzájárul a gyors éghajlatváltozáshoz. Ezért támogatjuk azt a fő következtetést, hogy valamennyi országnak átfogó intézkedéseket kell tennie e kibocsátások csökkentése érdekében és ebben az EU országainak kell vezető szerepet vállalniuk.

Ugyanakkor ellenezzük azt a tendenciát, hogy mind a Bizottság, mind pedig a Parlament előadói mindig arra használják ki a nagy kihívásokat, hogy centralizálják a politikai hatalmat, és egy szabadság és dinamizmus nélküli EU-t hozzanak létre.

Az EU szerep az energiapolitikában csak a következőkre korlátozódhat:

- kibocsátási célkitűzések meghatározása minden egyes országra, majd ezekre az országokra és a piacra bízni, hogy szabad versenyben teljesítsék e célkitűzéseket

- a kibocsátási költségek internalizálása azzal, hogy kellően magas szinten szabják meg a kibocsátási jogok árát. (Ekkor a kibocsátásokat figyelembe veszik azokban a mindennapi gazdasági döntésekben, amelyeket a háztartások és a vállalkozások hoznak meg szerte a világon minden nap. A háztartások ekkor önként az energiahatékonyabb izzók mellet fognak dönteni, a gépkocsigyártók alacsonyabb üzemanyag-fogyasztású járműveket gyártanak, az ingatlanfejlesztők pedig passzívházakat fognak építeni. Ekkor már kifizetődő lesz a K+F tevékenységek végrehajtása ezen a területen.)

- pénzt rendelni a kutatáshoz, és jogszabályalkotás a termékek címkézéséről.

Az EU politikusainak nem szabad részletes szabályozást alkotniuk. Jelenleg senki sem tudja, hogy miként lehet a legjobban megtervezni ezt a gigászi átalakulást. Ezért ellenezzük az olyan dolgokat, mint a teraszfűtők betiltása vagy az épületek lebontására nyújtott adókedvezmények.

Nemmel szavaztunk, hogy ezzel ösztönözzük az EU energiapolitikájának újragondolását.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Grossetête (PPE-DE), írásban. – (FR) A jelentés mellett tettem le a voksomat, amely egybecseng az Európai Tanács energiahatékonyságról szóló, 2007. márciusi következtetéseivel, amely hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az EU energiafogyasztásának – a 2020-as előrejelzésekhez képest – 20%-os megtakarítására irányuló célkitűzés teljesítése érdekében javítsák az energiahatékonyságot az EU-ban.

Üdvözlöm a termékek, épületek és szolgáltatások energiateljesítményének javítására, az energiatermelés és –elosztás hatékonyságának javítására, a közlekedés által az energiafogyasztásra gyakorolt hatás csökkentésére, e területen a finanszírozás és a befektetések elősegítésére, és az energiafogyasztásra érzékeny magatartás bátorítására és megerősítésére irányuló intézkedéseket.

Az európai polgároknak képesnek kell lenniük arra, hogy azt az infrastruktúrát (beleértve az épületeket is), azokat a termékeket (többek között berendezéseket és gépjárműveket), folyamatokat és energiaszolgáltatásokat évezzék, amelyek a világon a legjobb energiahatékonyságúak.

A cselekvési terv hatására erősödni fog az ipar versenyképessége is, és fejlődni fog az új technológiák exportja is, továbbá pozitív hatást fog gyakorolni a foglalkoztatásra is. Emellett a megtakarítások ellentételezni fogják az innovatív technológiákba való befektetéseket is.

 
  
MPphoto
 
 

  Marian Harkin (ALDE), írásban. − Nem támogatom azt a bekezdést, amely bizonyos háztartási berendezések kivonását követeli piacról, mivel ez túl szigorú kijelentés.

 
  
MPphoto
 
 

  Sarah Ludford (ALDE), írásban. − E jelentés támogatása mellett adtam le szavazatomat, amely összességében kiváló munka. Azonban a 16. bekezdés, amely „sürgeti a Bizottságot, hogy állapítson meg határidőket a legkevésbé energiahatékony berendezések, készülékek és más, energiát használó termékek – mint például a teraszfűtők – piacról történő kivonása tekintetében”, jobb lenne, ha nem szemelne ki egy adott berendezést, amelyet „be kell tiltani”, mivel ez csak egyetlen berendezés azon berendezések sorában, amelyek aggodalomra adnak okot az energiapazarlás miatt, és sok ember élvezi annak használatát nem utolsó sorban a városok társadalmi kontextusában, ahogy az én londoni választókörzetemben is.

Üdvözlöm azon néhány kiskereskedő kezdeményezését, hogy fogyasztói nyomásra nem árusítanak többet ilyen fűtőberendezéseket, és jómagam sem vennék ilyet. Azonban úgy vélem, hogy a legjobb irány az, ha minimumszabványokat rögzítünk a berendezések energiahatékonyságára, tájékoztatjuk az embereket az energiafogyasztásról, és bátorítjuk őket, hogy vegyék számításba saját szénlábnyomukat, és ennek megfelelően válasszák meg berendezéseiket, a közlekedés használatát, társadalmi magatartásukat stb., nem pedig az, hogy betiltjuk a teraszfűtőket vagy más meghatározott árucikkeket. Végül is – és remélhetőleg – az energiahatékonysági normákra reagáló innováció hatékonyabb teraszfűtőkkel is szolgálhat.

 
  
MPphoto
 
 

  Jules Maaten (ALDE), írásban.(NL) Üdvözlöm Hall asszony javaslatát és azt, hogy az Európai Unió energiahatékonyságának javítása érdekében végre az elvont elméletekből átlépünk a konkrét javaslatokra. Örömömre szolgál, hogy a jelentés fenntartja azt a célkitűzést, hogy 2020-ig 20%-kal kell javítani az energiahatékonyságot. Nem hagyom jóvá a jelentés 16. bekezdését, amely a kevésbé energiahatékony berendezések kivonását követeli a piacról. Végül is az ipart ösztönözni kell arra, hogy jobb, hatékonyabb berendezéseket gyártson, ezért tartózkodom a zárószavazástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Toine Manders (ALDE), írásban.(NL) A Függetlenség/Demokrácia Néppárt (VDD) ellenzi a tilalmakat, de támogatja a javításokat. Ekképpen a VVD ellenzi a teraszfűtők betiltását, azonban támogatja a hatékonytalanság leküzdésére irányuló innovatív technológiákat. Az Európai Parlament VVD Képviselőcsoportja úgy ítéli meg, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem kontextusában furcsa lenne, ha nem tekintenénk át, miként lehetne hatékonyabbá tenni a teraszfűtőket. Ezért a képviselőcsoport jóváhagyta a Hall-jelentésnek az Európai Bizottsághoz intézett felhívását, hogy vonja ki a nem energiahatékony berendezéseket, és helyettesítse azokat hatékonyabb modellekkel. A jelentést ösztönzőnek kell tekinteni az ipar számára, hogy energiahatékonyabb berendezéseket – például teraszfűtőket – fejlesszen ki.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. − A cselekvési terv kínálja a leghatékonyabb eszközt az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Valóban üdvözlöm a tervet, és úgy vélem, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése 2020-ig műszakilag és gazdaságilag is kivitelezhető.

A terv egy jó irányba tett lépés, és rá szavazok, bár ezt egy első lépésnek kell tekinteni, és ambiciózusabb célkitűzéseket kell követni.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Az energiamegtakarítási intézkedések és a nagyobb energiahatékonyság környezeti és gazdasági megfontolásokból is kívánatosak. Ezért szavazatommal támogatom a Hall-jelentést, de remélem, hogy ezen a területen sikeresebbek leszünk mint az energiafogyasztás csökkentésével, amelyet 2020-ra irányoztunk elő, vagy mint az energia megújuló formái arányának elfogadott növelése – mindkettő nemes szándék, amelyeket a dolgok jelenlegi állása szerint valószínűleg nem leszünk képesek megvalósítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Olle Schmidt (ALDE), írásban. (SV) Fiona Hall jelentése rendkívül fontos témával foglalkozik. Nem elég, hogy az EU kemény szabályokat állapítson meg a széndioxid-kibocsátásra. Az embereknek képesnek és hajlandónak kell lenniük arra, hogy megváltoztassák fogyasztási és magatartási mintáikat annak érdekében, hogy valódi különbséget érjünk el. A 61. bekezdés helyes felfogást közvetít: a küzdelmet otthon kell elkezdeni.

Hitelességünk érdekében az Európai Parlamentnek ezért jó példát kell adnia saját tevékenysége során. Buzdítjuk az EU lakosait, hogy mellőzzenek mindent, a forralótól kezdve a fűtött bár- és étteremteraszokig, miközben az Európai Parlament második székhelye önmagában 5322 széndioxid-kibocsátást termel évente! Egy Caroline Lucas európai parlamenti képviselő megbízásából készített tanulmány rámutat arra, hogy a Parlament havi átköltöztetése Franciaországba drámai környezeti következményekkel jár. Összességében a strasbourgi utazások, ahol a Parlament szavaz, évente 18 901 tonna szén-dioxid kibocsátásával jár. Ez több mint 10 000 Európa és New York közötti repülőút kibocsátásának felel meg.

Jó, hogy a jelentést elfogadták. Még jobb lenne azonban megszüntetni, hogy a szavazáshoz Strasbourgba utazunk, amelyet egyszerűen lehetne intézni otthon.

 
  
  

- Jelentés: Carl Schlyter (A6-0495/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Roland Clark (IND/DEM), írásban. − Pártomnak a kereskedelmi halászatra vonatkozóan józan szabályokat követő politikájával összhangban támogatom a halállomány visszaengedésének tilalmát. Nem szavazhatok az állásfoglalásra, mert ez nagyobb uniós beavatkozást jelent az Egyesült Királyság ügyeibe. Az Egyesült Királyság képes megalkotni saját szabályozását a halászatról és a halászat védelméről, ahogy mindig is tettük, mielőtt csatlakoztunk volna ehhez a pazarló szervezethez.

 
  
MPphoto
 
 

  Duarte Freitas (PPE-DE), írásban. – (PT) A halállomány visszaengedése (az elpusztult vagy haldokló halak visszadobása a fedélzetről) és a járulékos halfogások komoly problémákat jelentenek, amelyeket meg kell oldani a közös halászati politika keretében.

A fogások helyett a kirakodásokat figyelembe vevő irányítási mechanizmusok keretében az EU halászati ágazatának gyorsan újra kell fogalmaznia politikáit, hogy csökkentse ezt a helytelen gyakorlatot.

Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság közleményt készített, bejelentve azt a szándékát, hogy olyan politikát kíván bevezetni, amely csökkenti a nem kívánt járulékos fogásokat, és fokozatosan megszünteti a halállomány visszaengedését az európai halászatban.

A nem kívánt járulékos halfogások és a halállomány ezt követő visszaengedése számtalan negatív következménnyel járnak: pazarolja az erőforrásokat, a célfajok ivadékainak kifogása kisebb fogási lehetőségeket eredményez a fajok tekintetében, csökkenti a termékeny biomasszát, és – azokkal a fogásokkal és visszaengedésekkel együtt, amelyek nem céljai a halászati tevékenységnek (halfajok, rákfélék, tengeri emlős és tengeri madár fajok stb.) – biológiai támadást intéz a tengeri ökoszisztéma ellen.

A fentiek fényében, és mivel a jelentés a megreformált közös halászati politika elveivel összhangban a fenntartható halászat érdekében dolgozik, igennel szándékozok szavazni.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) Természetesen kívánatos és szükséges a nem kívánt járulékos halfogások és a halállomány visszaengedésének csökkentése, ez azonban nem történhet jogszabállyal.

Mivel nem tudjuk megemlíteni a jelentésben felvetett összes szempontot, üdvözöljük, hogy elfogadták módosításunkat, amely szerint „rámutat arra, hogy a kis léptékű halászat minimális hatást gyakorol a visszaengedett halállományra, és ezért nagyobb közösségi támogatást kér a kis léptékű part menti és kisüzemi halászat számára”.

Sajnáljuk, hogy elutasították javaslatainkat, amelyek a következőket hangsúlyozták:

- a visszaengedett halállomány valós csökkentésének támogatására alkalmas intézkedések meghatározás érdekében először meg kell állapítani és elemezni kell a különböző okokat, amelyek miatt a halállomány visszaengedésére sor kerül, például a kereskedelmi okokat (az árakhoz, a forgalmazáshoz, a hal értékekének maximalizálásához kapcsolódóan), a minimális kirakodási méret alatti halak kifogását vagy a járulékost fogásokat;

- részletes tanulmányt kell készíteni az elfogadandó intézkedésekről és ezeknek az iparág társadalmi-gazdasági helyzetére gyakorolt hatásáról;

- a halászati erőfeszítések önkéntes csökkentésének fontossága, valamint olyan mechanizmusok életbe léptetése, amelyek lehetővé teszik, hogy a halászok pénzügyi ellentételezésben részesüljenek ezen erőfeszítésért, valamint pozitív piaci intervenciós intézkedések a halállomány visszaengedése elleni küzdelem céljából (a hal garantált értékesítése méltányos áron és a konzervipar fejlesztése).

 
  
MPphoto
 
 

  Roger Knapman (IND/DEM), írásban. − Támogatom a halállomány visszaengedésének tilalmára irányuló felhívást, azonban nem szavazhatok az egész állásfoglalásra, mivel az uniós szintű eszközök létrehozását tartalmazza.

Különösen a 14. módosítást illetően, miközben elismerem a skót halászok erőfeszítéseit, akik vezető szerepet vállalatok a fiatal halak fogásainak csökkentésében, nem támogathatom olyan kompenzációs rendszer végrehajtását, amelyet uniós intézmények irányítanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Diamanto Manolakou (GUE/NGL), írásban. – (EL) Ésszerűnek tűnik, hogy intézkedéseket kell hozni a halállomány visszaengedésének elkerülése érdekében, hogy védjük a halállományt. Vizsgáljuk meg azonban azt is, hogy a fogásokat miért engedik vissza akkor, amikor sok munkás szívesen enne halat.

Ennek oka a kapitalista termelés. A halfogások forgalomba hozott árucikkek, hogy a nagy halászati társaságok profitra tegyenek szert, sokkal inkább mint táplálkozási igényeket kielégítő termékek. Ha a halászati társaságok úgy becsülik, hogy nem lesz nyereség, vagy – ami még valószínűbb – bizonyos fogások ára csökkeni fog a bőséges kínálat miatt, akkor ez megmagyarázza, hogy miért engedik vissza a fogásokat, noha vannak más okok is.

Az új javaslat alapvetően jó szándékról tanúskodik, és egy átfogó politikát hajtogat, amely a jelentés szerint állítólag több mint öt éve alkalmaznak. Nincs kifogásunk bizonyos intézkedésekkel szemben, amelyek a halállomány visszaengedésének korlátozására vagy tilalmára irányulnak, azonban van egy fenntartásunk: ezen intézkedések némelyike terhet ró a halászati kis- és középvállalkozásokra, és alapvetően ürügyként szolgálhatnak annak megakadályozására, hogy szabadon halászhassanak. Másképpen megfogalmazva, a javaslatok némelyike ürügy lehet a kkv-k visszaszorítására és a nagy halászati vállalatok mértéktelen terjeszkedésére.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. − Minden olyan ajánlat pozitív Skócia és halászati ágazata számára, amely javítani kívánja Európa halászati politikáját. A jelentés annak módjait kívánja kutatni, hogy csökkentsék a nem kívánt járulékos halfogások mennyiségét, és végrehajtsák a halállomány visszaengedésének tilalmát: két olyan romboló gyakorlatról van szó, amelyek túlságosan bevetté váltak a halászati ágazatban.

Ezt figyelembe véve a jelentés logikus és hatékony megközelítést javasol az információgyűjtéssel kapcsolatban, és egyszerű intézkedéseket kér, amelyek könnyen végrehajthatók és gazdaságilag is életképesek. Szavazatommal támogattam a jelentés ajánlásait.

 
  
MPphoto
 
 

  Brian Simpson (PSE), írásban. − A „Deadliest Catch” (Halálos fogás) című nagyszerű tévésorozat lelkes nézőjeként nagy csodálója vagyok a halászoknak és az általuk végzett munkának. A jelentés mellett fogok szavazni, mivel komolyan kell foglalkoznunk azzal a pazarlással, amely jelenleg folyik, amikor tökéletesen jó halakat dobnak vissza a tengerbe a bonyolult kvótarendszer működése miatt.

Miközben nem hiszek abban, hogy a piaci beavatkozás a helyes válasz, vagy hogy fel kell adni a kvótákat, mégis komolyan foglalkozni kell a helyzettel.

Halállományunk még mindig kicsi. A hal iránti kereslet még mindig növekszik, és itt bújik meg dilemmánk. Meg kell őriznünk állományainkat, és ennek egyik módja a nem kívánt járulékos halfogások és a halállomány visszaengedésének megszüntetése vagy legalábbis minimalizálása.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (PSE), írásban. − Meglepődve látom, hogy a 9. módosítást átvették. E módosítás szerint minden hajón telepített videomegfigyeló rendszert kell elhelyezni. Nem fejtik ki, hogy ezt miképp lehetne megvalósítani, nem mutattak be hatásvizsgálatot annak bizonyítására, hogy ez működik, és semmilyen módon nem bizonyították, hogy ezt hogyan fizetnék meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Cornelis Visser (PPE-DE), írásban.(NL) Ma az Európai Parlament a nem kívánt járulékos halfogások csökkentésére és a halállomány visszaengedésének megszüntetésére irányuló politikát vázoló szóló jelentésről szavazott. A Kereszténydemokrata Felhívás (CDA) és az Európai Néppárt (PPE) európai parlamenti képviselői támogatták szavazatukkal a végleges jelentést, mivel számos pozitív elemet tartalmaz. Például elismeri, hogy néhány halfajnak köztudottan magas a túlélési rátája a visszaengedést követően, és lehetőség van a visszaengedési tilalomtól való eltérésekre. Ez fontos a nyelvhalivadékok esetében, mivel ennek a fajnak igen magas a túlélési rátája. A jelentés kiemeli a halállomány visszaengedésének csökkentésére irányuló negatív és pozitív ösztönzőket is. Ez egy sokkal ésszerűbb megközelítés, mint a visszaengedés teljes tilalma. A CDA/PPE küldöttség megítélése szerint a halállományok visszaengedésének teljes tilalma nem reális.

 
  
MPphoto
 
 

  Thomas Wise (IND/DEM), írásban. − Pártom politikájával összhangban támogatom a visszaengedés betiltására irányuló felhívást, azonban nem szavazhatok az egész állásfoglalásra, mivel az uniós szintű eszközök létrehozását tartalmazza.

Különösen a 14. módosítást illetően, miközben elismerem a skót halászok erőfeszítéseit, akik vezető szerepet vállaltak a fiatal halak fogásainak csökkentésében, nem támogathatom olyan kompenzációs rendszer végrehajtását, amelyet uniós intézmények irányítanak.

 
  
  

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: Európai stratégia a roma kérdésről (B6-0050/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Philip Bradbourn (PPE-DE), írásban. − Brit konzervatív kollégáimmal együtt teljes mértékben és fenntartások nélkül elítélem a rasszizmus és idegengyűlölet minden formáját, és teljes mértékben támogatom a roma embereket a megkülönböztetés elleni küzdelemben, amellyel állandóan szembesülnek. Mindazonáltal ennek az egyes tagállamok politikai intézkedéseinek fő sodra keretében kell történnie.

Nem támogathatjuk ezt az állásfoglalást, mivel növeli a romák kirekesztésének és marginalizálásának lehetőségét azzal, hogy egy külön kategóriába skatulyázzák be őket, és felszólítja a Bizottságot, hogy olyan stratégiákat és cselekvési terveket terjesszen elő, amelyeknek a tagállamok hatáskörében kellene maradniuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Charlotte Cederschiöld, Christofer Fjellner, Gunnar Hökmark és Anna Ibrisagic (PPE-DE), írásban. (SV) Társadalmi kirekesztés, szegénység és megkülönböztetés – ezek azok a problémák, amelyek leküzdése érdekében a tagállamoknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük. A roma kisebbséget különösen súlyosan érintik ezek az igazságtalanságok. Mindazonáltal úgy ítéljük meg, hogy az integrációs politikát a legjobban tagállami szinten lehet szabályozni.

 
  
MPphoto
 
 

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. (SV) Támogattuk az állásfoglalást a zárószavazáson. Azonban rá kívánunk mutatni arra, hogy mindenekelőtt az egyes tagállamok felelőssége megoldani az etnikai megkülönböztetéssel kapcsolatos problémákat és a társadalmi igazságtalanságok kérdését adott országaik területén.

Az UEN Képviselőcsoport által az állásfoglalással kapcsolatban benyújtott több módosításban előítéletre utaló jelek vannak. Ezért úgy döntöttünk, hogy nem szavazzuk meg az UEN Képviselőcsoport módosításait.

Ebben az összefüggésben az Európai Unió feladata az, hogy rámutasson az értékek uniójának elvére. Küzdeni kell a rasszizmussal és az etnikai megkülönböztetéssel szemben az EU-ban és Európában. Ennek azonban az egyes tagállamok oktatási és véleményformáló intézkedéseinek keretében kell történnie, hogy beleneveljék minden egyes új generációba valamennyi ember egyenlő értékének megbecsülését.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) A roma származású polgárok gyakran válnak a megkülönböztetés áldozataivá az EU különböző országaiban; mivel ez különböző formákat ölthet – politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogaikat érintve –, erősíti a szegénységet, a társadalmi kirekesztést és az elkülönülést.

Az alapvető jogok megsértése vagy gyakorlásuk elmulasztása – mint amilyen az egészségügyi ellátáshoz, a lakhatáshoz, az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz való jog, valamint a szociális biztonság – valóban táplálja a társadalmi egyenlőtlenséget, a marginalizációt és a gettósodást, az írástudatlanságot, az informális gazdaságba való beépülést, valamint a társadalmi és politikai életben való részvétel hiányát, amivel sok roma származó ember is szembesül.

Ezért hatékony politikákra van szükségünk a társadalmi egyenlőtlenség, a kizsákmányolás és a jólét koncentrálódása elleni küzdelem érdekében, jogokkal járó munkahelyeket kell teremtenünk, a közszolgáltatások támogatása érdekében biztosítanunk kell a legalapvetőbb jogokhoz való hozzáférést és azok gyakorlását, és meg kell szüntetnünk a szegénységet és a társadalmi kirekesztést. Alapvetőn olyan politikákra van szükség, amelyek szakítanak az Európai Unió politikáival és irányvonalaival – e központi kérdést az állásfoglalás kihagyta.

Nem hisszük, hogy a roma származásúak előtt álló problémák megoldása uniós szintű „közös politikák” elfogadása lenne, ami mellett az állásfoglalás kiáll.

Ezért tartózkodunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Katalin Lévai (PSE), írásban. − (HU) 2005 áprilisában az Európai Parlament határozatot fogadott el a romák helyzetének javításáról, melyben felszólította az Európai Bizottságot egy romákat érintő akció program kidolgozására. Azóta az ígéreteken és hangzatos szavakon kívül semmi nem történt. 12-15 millió Európában élő és a 2004-es csatlakozás után 10 millió Unióban élő roma többsége rossz szociális körülmények között ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint évekkel ezelőtt: a szegénység, a kirekesztés, a beilleszkedés problémájával, a foglalkoztatás hiányával, a roma nők és gyerekek többszörös diszkriminációjával.

A tagországok többsége, a romákat, anyaország híján, nem tekinti az országuk kisebbségének, helyzetükön lényeges változásokat nem eszközöl. Sőt, az elmúlt év tapasztalatai inkább a radikalizmus megerősödését mutatják mind az új mind, pedig a régi tagállamok területén. Ezért úgy gondolom, hogy elérkezett az idő a tényleges változtatásokra. Az Európai Szocialista Frakció már beindította cselekvési tervét, amelyben első lépcsőként egy "Resolutiont" hozott létre a többi párt jeles szakértőivel.

Kérem hát képviselőtársaimat, hogy nézzenek szembe ezzel az európai kihívással és a szavazással kezdeményezzünk együtt egy Európai Roma Stratégiát.

 
  
MPphoto
 
 

  Diamanto Manolakou (GUE/NGL), írásban. – (EL) A romák szinte mindig a faji megkülönböztetés áldozatai. Azzal, hogy nem fogadják el hagyományaikat és kultúrájukat, hogy marginalizálják őket, a társadalmi kirekesztésbe kényszerítik őket. Könnyen a kapitalizmus prédájává válnak. Valóban gyakran bűnbaknak használják és kollektívan vádolják őket, ahogy ez nemrégiben az olaszországi deportálásuk esetében történt.

A nemzeti kormányok és az EU csupán fennkölt nyilatkozatokra szorítkoznak, közben a konkrét intézkedéseket elkerülik.

Görögországban más országokhoz hasonlóan a romák többsége nyomorúságos körülmények között él, táborokban, víz vagy csatornázás nélkül. Sokan munkanélküliek, nem részesülnek a szociális biztonságban vagy az egészségügyi jogosultságokban. Gyermekeik egyre nagyobb problémákkal szembesülnek: a gyermekhalandóság magas, alig állnak rendelkezésre védőoltások, és a gyermekeknek csak kis százaléka jár rendszeresen iskolába. A roma közösség nyolcvan százaléka még mindig írástudatlan.

A kormányoknak intézkedéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a romák egyenlő felei legyenek a társadalomnak, és tiszteletben tartsák kulturális hagyományaikat. Görögországban követeljük egy Roma és Cigány Tanulmányok Központjának létrehozását, ahol külön hangsúlyt helyeznek a kultúrára.

Azonnali intézkedésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy tisztességes életkörülményekre tehessenek szert, és elidegeníthetetlen jogokkal rendelkezzenek a foglalkoztatásra, a nyugdíjra, egészségügyi és orvosi ellátásra, valamint az oktatásra.

Minden munkavállalóhoz hasonlóan ők is harcolnak a monopolérdekek és a kizsákmányoló rendszerek ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. − A romákkal kapcsolatos stratégia végrehajtása olyan ügy, amelyet mindenképpen támogatok. Látom, hogy az EU-nak sürgős stratégiára van szüksége, hogy támogassa a romák társadalmi beilleszkedését. Ők a kontinens egyik legnagyobb kisebbségi csoportja, és megérdemlik, hogy elismerjük ezt az előttük álló kérdésekkel foglalkozó európai tervvel.

 
  
MPphoto
 
 

  Daciana Octavia Sârbu (PES), írásban. − (RO) Ez az állásfoglalás egy stratégia, amely koordinálja és támogatja az európai erőfeszítéseket a roma népesség körülményeinek javítása céljából, akik számos nehézséggel szembesülnek a megkülönböztetés, a marginalizáció, a társadalmi kirekesztés és a súlyos szegénység terén. Az, hogy az EU foglalkozik a kisebbségekkel, ideértve a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat is, a bővítésre adott válasz is, amely jelentős roma népességgel rendelkező volt kommunista országokat is befogadott. Így a probléma európai dimenziókat ölt, és többé nem korlátozódik a közép- és kelet-európai országokra.

Az állásfoglalás mellett adtam le szavazatomat, mivel felhívja a tagállamok és az európai intézmények figyelmét az intézkedések szükségességére, hogy megfelelő szociális és politikai miliőt teremtsenek a romák társadalmi beilleszkedése számára. A romákkal szembeni megkülönböztetés széles körben elterjedt mind a közéletben, mind a magánéletben, ideértve a közhivatalokhoz, az oktatáshoz és a munkaerőpiachoz, az egészségügyhöz és a lakhatáshoz való hozzáférést is. A tagállamok kormányainak vállalniuk kell, hogy csökkentik a roma népesség és a társadalom többi része között meghúzódó elfogadhatatlan szakadékot, hogy biztosítsák az Európai Unió alapjait képező elvek, a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és szabadságjogok tiszteletben tartása elvének követését.

 
Utolsó frissítés: 2008. október 8.Jogi nyilatkozat