Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/2211(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0075/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0075/2008

Viták :

PV 09/04/2008 - 26
CRE 09/04/2008 - 26

Szavazatok :

PV 10/04/2008 - 11.4
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0124

Viták
2008. április 9., szerda - Brüsszel HL kiadás

26. Európai kulturális program a globalizálódó világban (vita)
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. − A következő napirendi pont Vasco Graça Moura jelentése a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében az európai kulturális program a globalizálódó világban című témáról (2007/2211(INI)) (A6-0075/2008).

 
  
MPphoto
 
 

  Vasco Graça Moura, előadó. – (PT) Tisztelt elnök asszony! Biztos úr! Hölgyeim és uraim! Tekintettel arra, hogy a kulturális témák kapcsán javaslat született egy általános kerettervre a lisszaboni program összefüggésében, úgy döntöttem, hogy jelentésembe beleveszem a képviselők javaslatait, mivel az általános megközelítéssel egyetértettek. Így tehát ha jelentésem tartalmaz is olyan pontokat, amik redundánsnak tűnhetnek, szemben az időközben már elfogadott és érvényben lévő eszközökkel, az azt a célt szolgálja, hogy hangsúlyozza a legrelevánsabbnak ítélt kérdéseket.

Felidézve a keretterv főbb pontjait azt mondanám, hogy az Európai Uniónak nagyon speciális feladata van az európai kulturális gazdagság védelmében. Az európai kulturális örökséget minden eszközzel meg kell őrizni teljes dimenziójában, és terjeszteni kell mind az Unión belül, mind pedig azon kívül, mégpedig anélkül, hogy tagadnánk azt a tényt, hogy nagyon is kívánatos a lehető legnyíltabb hozzáállást tanúsítani minden egyéb kultúrához, ami egyébként Európát mindig is jellemezte.

Kulturális örökségünk, amit behálóz kifejezésmódjának sokfélesége és kiinduló forrásainak, úgymint a görög-latin és a zsidó-keresztény antikvitás ötvözete, a történelem során Európát valamennyi kontinens közül az élre állította. Bizonyítottan olyan páratlan mozgatórugója az innovációnak, fejlődésnek és haladásnak, ami minden irányba terjedt, és napjainkban továbbra is fontos viszonyítási pont a humanizmus, a szellemi gazdagodás és felélénkülés, a demokrácia, a tolerancia és a polgárjogok szempontjából.

Egy egyre globalizáltabb világban Európa kulturális gazdagságának magjában található kiemelkedően különleges értékek igazi európai hozzáadott értéket jelentenek és identitást adó szerepük létfontosságú Európa és az Unió számára, mivel segítenek nekik a világ megértésében, kohéziót hoznak létre, hangsúlyozzák egyediségüket és megerősítik őket a többi emberrel szemben.

Annak a különös módnak, amivel az európai kulturális örökség befolyása a történelem folyamán kifejezésre lelt a többi kontinensen, különleges intézkedésekhez kell vezetnie, hangsúlyozva azokat a tényezőket, amik a civilizáció, a kölcsönös megértés és a képviselt embereket egyesítő konstruktív megközelítés kiépítését szolgálják. Javasoljuk, hogy a Tanács és a Bizottság öregbítse Európa klasszikus örökségének és a nemzeti kultúrák századokon át tartó, átfogó történelmi hozzájárulásának hírnevét, és közben legyen tekintettel a kulturális szektor jövőbeli igényeire is.

Így tehát azt javasoljuk, hogy a 2011. év legyen a „görög és latin klasszikusok európai éve”, azért, hogy még jobban tisztában legyenek az Unióban élők és a világ többi része azzal, hogy a kulturális örökség eme lényegi részét a felejtés veszélye fenyegeti. Ugyanezen okból kifolyólag hangsúlyozzuk annak szükségességét, hogy kidolgozzuk az európai nyelvek támogatását a világon és a kreatív művészi tevékenységben betöltött szerepüket a többi kontinensen, hogy elősegítsük mind a kölcsönös ismeretet és megértést, mind pedig az ezen nyelvek által generált és hordozott kulturális párbeszédet az Európán kívüli dimenziókban.

Másrészt a kulturális szektorban meglévő közösségi programok nem teljesen tükrözik az európaiak közös kulturális örökségének következményeit, és ez az oka annak, hogy miért van szükségünk specifikus programokra a kreativitás támogatására és a kapcsolatok megőrzésére szélesebb értelemben és mélyebben gyökerező szinten azon javakkal és értékekkel, mind materiális és immateriális, amik Európa kulturális örökségét alkotják, és arra, hogy elősegítsük, ezek a javak és értékek a hasonlóságok és különbségek, valamint a jelenkori kulturális munkák humanista koncepciójának megfelelően kölcsönösen hatnak egymásra.

A kulturális szektor programjai mind sokat tesznek a kohézió, a valódi konvergencia, a gazdasági növekedés, a fenntartható fejlődés, az innováció, a munkáltatás és versenyképesség elősegítéséért, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a kultúra és a kulturális termékek maguk is értéket hordoznak magukban (culture qua culture). Emlékeztetnénk a Tanácsot, hogy a bizottsági közleményben javasolt intézkedések tervezett költségvetési finanszírozását, valamint a már meglévőket azonnal, sürgősséggel felül kell vizsgálni. Végezetül, mivel nincs idő több pontot megemlíteni, üdvözlöm a Bizottság közleményét és a Tanács jóváhagyását. Egyetértünk a meghatározott célokkal.

 
  
MPphoto
 
 

  Ján Figeľ, A Bizottság tagja. − Tisztelt elnök asszony! Szeretnék köszönetet mondani Graça Moura úrnak állásfoglalásáért, magának a Bizottságnak és mindenkinek, aki hozzájárult ehhez a jelentéshez. Azt hiszem, hogy ez alátámasztja, hogy a kultúra központibb helyet érdemel megbeszéléseinkben, valamint együttműködésünk napjaiban és éveiben. Úgy vélem, hogy ez megerősíti azt, hogy elmozdultunk a kemény anyagok – a szén és az acél – által uralt eredeti programtól az olyan immateriális javak irányába, mint a kultúra, az oktatás, a kreativitás és a polgárság. Nem mérhetjük kilókban vagy tonnákban, de egységünk jövőjéről szól, valamint közösségeinkről: helyi, regionális és nemzeti, valamint európai szinten is.

Azt hiszem, ez az, amiért előterjesztettük ezt a javaslatot. A tavalyi év óta sok konkrét figyelmet és támogatást kapott a tagállamok nyilvánossága előtt, illetve a Tanácsban. Ezt örömmel látom, mivel ez volt a legfontosabb válasz: többet akarunk dolgozni a kultúrán keresztül, a kultúráért, valamint a kultúrák világáért és a világ kultúráiért. Örömmel tapasztalom, hogy támogatják ezt a programot, ami ugyancsak nagyon fontos. Mindig egyértelmű volt számomra, biztos számára és a Bizottság számára is, hogy a Parlament többet akar tenni ezeken a területeken.

Természetesen el kell fogadnunk egy közös megközelítést. Így lehet megvalósítani ezt a programot. A három alapterület a fontos, és ezeket említette a korábbi jelentés is: kreatív iparok; kulturális sokféleség és kultúrák közti párbeszéd; valamint ugyanilyen fontos a külső dimenzió – a külső együttműködés a kultúrában és a kultúra az Unió külpolitikájában.

Egyetértek Önökkel abban, hogy nem szabad túl sok hangsúlyt fektetnünk a kultúra gazdasági fontosságára, de valóban meg kell találnunk a helyes egyensúlyt kulturális politikáinkban. Jelentésünk helyesen felismeri annak fontosságát, hogy adjunk nagyobb szerepet a kultúrának a nemzetközi kapcsolatokban. Ezt egy olyan lehetőségnek tartjuk, amivel proaktív és konstruktív programot lehetne kiépíteni a kulturális sokféleségről a közösségi politikákban. Tudom, hogy ebben számíthatok együttműködésükre.

Ami a mobilitás kérdését illeti, támogatjuk a kulturális szereplők nemzetek közötti mobilitásának szükségességét, mint egy, az európai kulturális területet kiépítő fontos eszközt. Vegyük például az Erasmust az oktatásban. Egy évtizeddel – most már két évtizeddel – azután, hogy van egy európai felsőoktatási területünk, ez a legnépszerűbb program és sok modernizáció és nyitottság jellemzi egyetemeinket. Azt hiszem, hogy a mobilitás, a tudás, a tisztelet és az elfogadás eme keresését ugyancsak a művészetek és a kultúra területén belül kellene fejleszteni. Úgy vélem, hogy egy olyan, mobilitásról szóló kísérleti projekt elindításával, amit Önök javasoltak tavaly a Parlamentben, sokat érhetnénk most el.

Végül, de nem utolsó sorban, fontos, amint azt már említettem, hogy egy közös megközelítést fogadjunk el. Örülök, hogy a tagállamok helyeselték a koordináció nyílt módszerét. Tavaly novemberben két szakértői munkacsoportot állítottak fel a tagállamok képviselőivel azzal a céllal, hogy elősegítik a művészek és a kulturális szakemberek mobilitását, valamint maximalizálják a kulturális és kreatív iparágakban rejlő lehetőséget. A csoportokon belül időben tájékoztatást kapnak majd a munka eredményeiről. Amint azt tudják, létrehoztuk a kulturális fórumot, ami először a portugál elnökség alatt került megrendezésre, amiért hálás vagyok. Azt is javasoljuk, hogy a kulturális és kreatív szektor egésze állítson fel egy platformot a kulturális és kreatív iparágakkal kapcsolatban, valamint egy másikat a kultúrához való hozzáférés témájában, a kultúrák közti párbeszéd meglévő platformjának mintájára.

Azt hiszem, hogy egyre nő a lehetséges hozzászólások mennyisége, és örülök, hogy együtt dolgozhatok kollégáimmal a Bizottságban, valamint itt Önökkel a Parlamentben azon, hogy megerősítsük a kultúra áramvonalasítását sok egyéb EU-politikában. Természetesen nagyon várom nem csupán a vitát, hanem elsősorban ezen program megvalósítását.

 
  
MPphoto
 
 

  Grażyna Staniszewska, a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményének előadója. − (PL) Tisztelt elnök asszony! Szeretnék őszintén gratulálni Graça Moura úrnak ahhoz a szép jelentéshez, ami koherens és sajátos módon bemutatja a kultúra témájának prioritásait, valamint meghatározza annak hosszú távú céljait. A jelentés rámutat arra, hogy milyen fontos szerepet játszik a kultúra az Európai Unió fejlődésében és az innováció lehetőségének, valamint a megnövekedett versenyképesség elősegítésében. A kultúra egy olyan ágazat, ami munkahelyeket teremt és valódi ösztönzést ad a gazdasági növekedéshez. A Regionális Fejlesztési Bizottság nevében szeretném felhívni figyelmüket az Európai Unió régióinak, mint a kulturális együttműködés fontos fórumának jelentőségére. A kultúra és a nyelv ösztönzik a régiók fejlődését, és mágnesként hatnak a befektetésekre, főleg a szűkös természeti erőforrásokkal, kevés turistával és szabadidős szórakozással rendelkező, gyengén fejlett régiókban. Éppen ezért játszanak fontos szerepet a regionális és helyi hatóságok abban, hogy általában véve támogassák és segítsék a kultúrát az irányításuk alá tartozó területeken. Csak egyetlen olyan elem van a jelentésben, amivel kapcsolatban fenntartásaim vannak – és itt a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport nevében szólok, hogy egy percen belül ne kelljen megismételnem önmagam – mégpedig a K preambulumbekezdés alatt foglaltakkal, ami azt sugallja, hogy azt akarjuk, hogy a bevándorlók és a turisták alárendeljék magukat az európai hagyománynak és örökségnek. Ez nem jó megfogalmazás. A Bizottság munkája alatt, az ALDE képviselőcsoport tagjai ez ellen szavaztak.

A kultúrák közti párbeszéd évében érdemes rámutatni arra, hogy az Európai Uniónak a kultúrák közti párbeszéd gyakorlati alkalmazása segítségével nyitottnak kellene lennie más kultúrák felé. Érdekes programok indítványozásával támogatnia kellene, és létre kellene hoznia egy közös alapot az együttműködésre. Így tehát nem jó, hogy félredobták az európai harmadik országok azon lehetőségét, hogy részt vegyenek a különösen kedvelt és vonzó Európa kulturális fővárosa programban 2010 után.

Tisztelt elnök asszony! Úgy volt, hogy egy további beszédet is tartok egy percen belül, így, ha lehet, további 10 másodpercet kérek ebben a körben, és akkor nem kell majd mégegyszer felkelnek.

Azt hiszem, hogy mindenekelőtt azokra az országokra terjed ki az Európai Szomszédsági Politika, akiknek lehetőséget kellene adni ezen programban történő részvételre. Szenvedélyesen támogatom a jelentés azon követelését, miszerint 2010-et Frederick Chopin európai évének kellene nevezni, tekintettel arra, hogy akkor lesz azon zeneszerző géniusz születésének 200. évfordulója, aki tagadhatatlanul hozzájárult Európa és a világ kultúrájához.

 
  
MPphoto
 
 

  Ruth Hieronymi, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (DE) Tisztelt elnök asszony! Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani Graça Moura úrnak képviselőcsoportom, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták frakciója nevében kiváló jelentéséért. Ugyancsak köszönet illeti a Bizottságot az európai kulturális program témájáról szóló jelen közlemény benyújtásáért. Számíthat a Parlament támogatására a kultúra, mint horizonton levő feladat számára, a művészek mobilitásának növeléséért, a regionális együttműködés fokozásáért és a nemzetközi együttműködés megerősítéséért.

Azonban a programban valaminek a hiányát is észrevesszük. Ez egy olyan téma, amit kicsivel korábban részletesen megvitattunk. A kulturális iparágak és növekvő jelentőségük azt is jelentik, hogy a gazdasági szempontok jóval erősebbek lettek, mint a múltban. A kultúra programja nem csupán az azzal kapcsolatos jobb együttműködésről vagy a finanszírozás növeléséről szól, hanem a törvényi keretekről is. E tekintetben még az Európai Unión belül is igaz, hogy ha a kultúra a belső piaci törvénnyel vagy a versenytörvénnyel száll szembe, akkor bizonytalanság esetén mindig a rövidet húzza.

Mindannyian emlékezni fognak a Lévai-jelentésre: a belső piaci és szolgálati biztos az online zene kollektív irányító társaságait úgy jellemezte, mint a verseny akadályait a belső piacon. Itt a kultúra egyértelműen a rövidet húzza, és gyengébb pozícióban van, mint az európai belső piacról szóló törvény. A szükség sürget, és holnap a Parlament ugyanúgy fog dönteni, mint a Kulturális és Oktatási Bizottság. Az Unesco-egyezmény nem csupán arra kellene használni, hogy biztosítsuk a kulturális sokszínűséget a harmadik országok kapcsán, hanem kiemelkedő fontosságú ügyként is saját európai törvényünkben.

Így őszinte kérésünk a Biztoshoz, az, hogy csak egy időszakunk van, és így gyorsan van szükségünk egy javaslatra a kulturális sokszínűség megerősítésére az európai belső piaci törvényben.

 
  
MPphoto
 
 

  Marianne Mikko, a PSE nevében. – (ET) Kedves Kollégák! Kollégánk, Vasco Graça Moura kiváló munkát végzett egy olyan jelentés összeállításával, ami mind a kulturális örökségről és a jövőbeli szükségletekről, mind pedig a közös alapelvekről és az egyedi kezdeményezésekről is beszél. Árnyékelőadóként, köszönetemnek adok hangot.

Csak néhány pontra szeretnék koncentrálni. 2009 elejétől körülményeink megváltoznak: a Lisszaboni Szerződés törvényerőre emelkedik. Azért, hogy diplomáciai képviselőink megfelelően tudják képviselni kultúráinkat, a kulturális dimenziót következetesen külpolitikánk részévé kell tenni. Egyelőre messze vagyunk még ennek elérésétől. Kezdetben arról beszélünk, hogy a kulturális dimenziót csak a fejlesztési tevékenységekbe építjük bele, bár ez önmagában is nehézséget jelent számunkra. Az európai kultúrának sok nagyon értékes eleme van, de ahelyett, hogy élveznénk ezen elemek összességét, úgy tűnik, hogy csupán egy számtani átlagot kívánunk elérni. Az európai kultúra világszinten sajnos csak kevéssé van jelen.

Megkockáztatom, hogy a világ legjobb filmkészítői és írói Európában laknak; mégis, a világ mozijait Hollywood uralja, és a könyvesboltok az amerikai olcsó ponyvával vannak tele. Miért fordítjuk le a külföldi tucat termékeket és miért nem fordítjuk le egymás legjobb íróit? Az általunk támogatott harmadik országok miért költik pénzüket szívesebben amerikai kulturális termékekre? Ezen a helyzeten változtatni kell.

Kétség kívül nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk arra, hogy újra létrehozzunk egy közös európai kulturális teret. Egy olyan kulturális tért, ami magában foglalja a Földközi-tenger és Közép-Európa országait, valamint az északi, balti és kelet-európai államokat. Ennek eredményeképpen erősebbek leszünk, és az összes értékes elem egyesítésével egy olyan elegyet hozunk létre, ami több, mint részeinek összege.

 
  
MPphoto
 
 

  Ewa Tomaszewska, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Tisztelt elnök asszony! Ez egy nagyon értékes és alapos dokumentum. Gratulálok Graça Moura úrnak.

A határozati tervezet felhívja a figyelmet arra, hogy sajátos megközelítés szükséges a kultúra problémáihoz a globalizáció idejében. Az egyéb kultúrák örökségével szembeni nyitottságunk ellenére különösen fontos az európai kultúra védelme, terjesztése és népszerűsítése. Fontos emlékeznünk kultúránk gyökereire és főleg a görög és latin klasszikusok szerepére; azonban a kultúra azon területeire is figyelnünk kell, amik akadályoztatás és a fordítás szükségessége nélkül lépik át a határokat. Itt a zenére és a festészetre gondolok.

2010-ben lesz 200 éve, hogy megszületett Frederick Chopin – egy zeneszerző géniusz, aki az egész világon ismert. Ezen esemény hangsúlyozása megkönnyítené azt, hogy felismerjük, milyen szerepet játszottak a kiemelkedő európai muzsikusok – Mozart, Liszt, Handel, Haydn, Schumann, Verdi, Grieg, Berlioz, Paganini és sokan mások – az európai civilizáció létrejöttében, illetve mivel is járultak hozzá a világ kultúrájához.

A jelentés felhívja a figyelmet a művészeket érintő aktuális problémákra is az olyan területeken, mint a határok átlépése, valamint mobilitásuk hatása a művészet fejlődésére, és hangsúlyozza a művészet szerepét a gazdasági fejlődésben.

 
  
MPphoto
 
 

  Helga Trüpel, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Tisztelt elnök asszony! Az az érdekes jelen Európai kulturális program a globalizálódó világban című dokumentumban, hogy valóban kijelenti azt a stratégiai követelést, hogy a kulturális politikát nem csupán szektorként kell megszervezni, hanem a kultúrát a különféle európai politikai területek, így például a külpolitika, a vidékfejlesztési politika és a strukturális alapok politikája szerves részévé kell tenni. Ez valóban új jellemző. Megváltoztatja az Európai Unió önképét a kultúra fontosságának és annak a politika egészére gyakorolt stratégiai fontosságának tekintetében.

A kultúra mindig is egy kétélű kard volt, és ez az, ami különösen érdekes. Mindig egy termék, de mindig több is, mint egy termék, mivel jelentést és szándékot hordoz. A mai estén újból szeretném szemléletesen bemutatni: úgy érzem, hogy a kultúra kettős természete valóban hatással lesz a politika minden területére, főleg, ami a belső piac logikáját illeti. Ezenfelül Figeľ biztos úr nagyon erős lesz, ha sikeresen a többi biztos tudomására hozza a kultúra stratégiai fontosságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Věra Flasarová, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (CS) Egy globalizált világ globalizált kultúrát sejtet. Ez azonban egy olyan kifejezés, ami sokféleképpen értelmezhető. Szerte az Európai Unióban egy globális kultúra jelentheti az egyes európai kultúrák által képviselt legjobb dolgok kivonatát. Ugyancsak lehet egy poszt-modern univerzális kultúra, ami fokozatosan elnyomja és kiszorítja az eredeti európai sokféleséget. Én személy szerint az előbbi forgatókönyvet támogatom. Azt akarom, hogy az Európai Unió pártolja a nemzeteket gazdagító kulturális sokszínűséget, és tegye lehetővé számukra, hogy tanuljanak a többiektől. Egy globalizált világ globalizálja élet- és munkastílusunkat. A multinacionális vállalatok városainkat piactérré változtatták, így időnként már azt sem tudjuk, Párizsban vagyunk-e vagy Prágában. Ami engem illet, most már elég.

A kultúrának egy nemzet lelkében a helye, és annak szülőföldjében gyökerezik. A kultúra kommunikálható, el is lehet benne mélyedni, de figyelmen kívül is lehet hagyni. Azonban sebezhető is, ha egyszerű árucikké válik vagy enged a népszerű ízléseknek azért, hogy „mindenki számára elérhető” legyen. A kultúrát valóban mindenki számára elérhetővé kell tenni, de a magas értékeket kellene népszerűsítenie cinkosság helyett; magasabb célokat kellene kitűznie ahelyett, hogy alacsony igényeiket tükrözi, mivel a nagyközönségnek nem kell sok az elégedettséghez. Szeretném megköszönni az előadónak, hogy kihangsúlyozta jelentésében annak fontosságát, hogy meg kell őrizni valamennyi európai nemzet kulturális örökségét.

 
  
MPphoto
 
 

  László Tőkés (NI). – (HU) Elnök asszony, örömmel üdvözlöm Graça Moura úr értékes jelentését. A kultúrák közötti párbeszéd európai esztendejében hangsúlyoznunk kell a kultúra rendkívüli jelentőségét az európai identitástudat erősítésében.

Romániai magyarként felhívom a tagállamok figyelmét Európa kisebbségi és veszélyeztetett kultúráinak a támogatására. Példaként megemlítem a Romániában élő magyarok, a moldvai csángók és az erdélyi székelyek, továbbá a görögországi és bulgáriai makedónok, a szerbiai románok, valamint a spanyolországi baszkok ősi kultúráját. Az Európa Tanács részéről példaértékű az az ajánlás, amelyet Tytti Isohookana-Asunmaa finnországi képviselő asszony csángókról szóló jelentése alapján fogadott el, hiszen a kipusztulás határán álló csángó kultúra megőrzését szorgalmazza.

Az EU külkapcsolatai összefüggésében a kínai kommunista diktatúra által megszállt Tibetre is oda kell figyelnünk, ahol a dalai láma megfogalmazása szerint kulturális genocídium sújtja a világ egyik legősibb kultúráját. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Hélène Descamps (PPE-DE). (FR) Tisztelt elnök asszony! Először is szeretnék gratulálni Graça Moura úrnak jelentése minőségéhez, ami minden pontban tudását és a témával kapcsolatos magas szakértelmét tükrözi.

Ez a jelentés megerősíti a kultúra helyét Európa szerkezetében, valamint védelmének és a sokszínűség támogatásának szükségességét. Hangsúlyozza azt a fontos szerepet, amit a kultúra a lisszaboni célok elérésében és az EU külföldi kapcsolataiban játszik. Nagyon helyesen szólít fel az olyan területeken történő lépések megerősítésére, mint az irodalmi fordítás, az európai nyelvek népszerűsítése, a művészet oktatása és a kulturális iparágak, valamint örökségünk védelme és népszerűsítése. E tekintetben népszerűsítenünk kellene meglévő kulturális programjainkat és támogatnunk kellene az olyan új kezdeményezéseket, mint egy európai örökség címke elkészítése, ami segít a közös identitás kiépítésében, de egyben a kulturális turizmust is támogatja.

Ez a jelentés a digitális technológiák adta lehetőségekre is felhívja a figyelmet a kultúra népszerűsítése és terjesztése kapcsán, míg hangsúlyozza, a szellemi tulajdonjogok védelmének szükségességét. E szempontból helyes olyan specifikus projektek elindítását támogatni, mint az európai digitális könyvtár létrehozása, melynek célja kulturális örökségünk digitalizálása és hozzáférés biztosítása, valamint megőrzése a jövő generációk számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Christa Prets (PSE).(DE) Tisztelt elnök asszony! Köszönet az előadónak és a Bizottság ezért a dokumentumért. Újra felhívtuk a figyelmet a kultúra európai integrációban és az Európai Unió világviszonylatú arculatában betöltött központi szerepére. Az, hogy hogyan választjuk ki, miként küzdünk meg ezzel a felelősséggel, ami nem új, de nagyon fontos, és a politika minden területébe beépül – amint azt már a 151. cikkben kimondtuk – pontosan szerepel jelen kulturális programban.

Örömteli, hogy az előkészítő munka során széles körű konzultációs folyamatra került sor különféle, lényegi kulturális munkát végző érdekeltekkel, amiért köszönet illeti őket. Sürgősen szükségünk van kulturális stratégiára, például azért, hogy ne csupán folyamatosan büszkén beszéljünk kulturális sokféleségünkről, hanem meg is tudjunk felelni ezen sokféleség jelentette kihívásoknak és a felmerülő problémáknak.

A stratégia megvalósítása kritikus, azonban Barroso elnök úr még 2005-ben Budapesten bejelentett egy kulturális munkacsoportot ami fontos jelzés lehetne a külvilág számára, de kivitelezésére még nem került sor. Remélem, hogy a kulturális programmal nem ez lesz a helyzet. A kultúra támogatása az olyan területekbe történő befektetések megtérülése, mint a kultúrák közti párbeszéd, a lisszaboni stratégia és a belső kapcsolatok végrehajtása, és mindenek fölött: hozzáadott társadalmi értéket képvisel.

Használjuk a művészetet és a kultúrát. Hatalmas előnyökkel jár számunkra szinte valamennyi társadalmi és gazdasági területen. Azonban kihasználással, kiéheztetéssel nem szabad kizsákmányolni, mindig gondolnunk kell a megfelelő költségvetésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Mihaela Popa (PPE-DE). – (RO) Gratulálok az előadónak, kollégámnak Vasco Graça Moura úrnak azért, hogy tudta, hogyan kezelje ezen jelentés aránylag nagy számú módosítását.

Én személy szerint örültem, amikor a Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága a szavazatok elnyomó többségével elfogadta módosító indítványomat az Európai Unió tagállamainak történelméről szóló tanulmány kapcsán.

Tanulmányozni kellene az Európai Unió felépítését, hogy a fiatalok megismerjék az Európai Unió létrehozásának és fejlődésének szakaszait.

Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy ismerjük egy ország kultúráját, mindannyiunknak ismernünk kell annak történelmét is.

Ha párhuzamot vonunk az Európai Unióval azért, hogy megismerjük és megértsük az európai kultúrát egy globalizált világban, meg kell ismerkedünk az európai építmény történelmével, főleg azért, mert 2009-től, az új európai uniós szerződés hatályba lépésétől mindannyian európai polgárok leszünk, és minden polgárnak kötelező ismernie történelmét.

Kezdeményezésem célja az olyan jövőbeli helyzetek megelőzése, amiben a fiatalok párhuzamos történelmeket tanulnak, valóságalap nélkül. Lévén, hogy az Európai Parlament épp most ünnepelte fél évszázados fennállását, azt hiszem, megérdemli, hogy egy olyan történelme legyen, ami támogatja a kulturális identitást és az európai kultúrát a globalizáció kontextusában.

 
  
MPphoto
 
 

  Paul Rübig (PPE-DE).(DE) Tisztelt elnök asszony! Hölgyeim és uraim! Különösképp üdvözlöm ezt a jelentést, mivel rámutat arra, hogy Európa együtt nő, és hogy ebben a kultúra nagyon speciális szerepet játszik. Ha csupán a kulturális fővárosokra gondolunk – ez jövőre a felső-ausztriai Linz lesz –, ezek sok kreatív művésznek adnak lehetőséget arra, hogy megismerjék Európa új részeit. Később pedig sok látogató utazik Linzből a többi kulturális fővárosba.

Ez a program nagyban hozzájárul a kölcsönös megértéshez. Vilnius esetében különösen jó lehetőségünk van arra, hogy megmutassuk, milyen erős is lehet az együttműködés. Ez példaértékű lehetne a jövő számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (PSE). – Tisztelt elnök asszony! Megjegyzésem a kultúrához történő egyenlő hozzáférést illeti; függetlenül attól, hogy milyen is a háttér, szegény vagy gazdag, a kultúrának mindenki számára elérhetőnek kell lennie.

Az ingyenes belépés a múzeumokba és galériákba – természetesen Skóciában és az Egyesült Királyságban – rekordmennyiségű látogatót eredményezett a kulturális intézményekben. Éppen ezért ilyen fontos a kulturális intézmények és események ingyenes elérhetősége szerte az Európai Unióban.

A jelentés sok pontja –a 10., 25., 26. és 46. bekezdés arról, hogy 2011 a „görög és latin klasszikusok európai éve” legyen – nagyon érdekes. A klasszikusok tanításának csökkenése országom, Skócia állami iskoláiban mélyen elszomorít. Hogyan érthetjük meg a jelent anélkül, hogy megértenénk a múltat? Hálás vagyok a jelentésnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Tomáš Zatloukal (PPE-DE). – (CS) Az Európai Uniónak kötelessége Európa kulturális gazdagságának védelme, mivel kulturális örökségünket meg kell őrizni, terjeszteni kell, és meg kell osztani az Unión belül és kívül egyaránt. Ha meg akarjuk valósítani ezt a tervet, akkor politikai és pénzügyi támogatásban kell részesülnie. A Közösség meglévő kulturális programjaik nem teljesen tükrözik közös európai örökségünk nagyságát. Támogatom a Bizottsághoz intézett felhívásokat, melyek olyan specifikus programokat javasolnak, amelyek mind a művészi kreativitást, mind pedig az európai kulturális örökséget alkotó materiális és immateriális javakat és értékeket támogatják. Ezt a kulturális örökséget fenntartható módon kell kezelni. A köz/magán partneri kapcsolatok támogatása alapvető fontosságú ezen cél eléréséhez. Az európai művészeti támogatórendszer létrehozásának javaslata egy helyes irányba tett lépést jelenthet.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Alma Anastase (PPE-DE). – (RO) A kultúrák közti párbeszéd európai évében több, mint helyénvaló egy olyan valódi európai kulturális program megvitatása, ami mind Európán belülről, mind pedig nemzetközileg népszerűsítendő.

Így üdvözlöm a jelentés megfogalmazását, ami helyesen hangsúlyozza e terület fontosságát és lehetőségei teljes kiaknázásának szükségességét. A kultúra a béke, demokrácia és tolerancia értékeinek, valamint a nagy teljesítményű gazdasági növekedésnek alapvető elősegítője, amik képesek megküzdeni a globalizáció jelentette kihívásokkal a 21. században.

A jelentés javaslatainak sokaságából két szempontot szeretnék megismételni. Mindenek előtt azt, hogy nemzetközi szinten lényeges a helyi és regionális szereplők számára, hogy kivegyék részüket a kultúra népszerűsítésében, mint a gazdasági fejlesztés és a lisszaboni stratégia megvalósításának, valamint a kulturális örökség konszolidációjának és a jelenkori társadalmi kohézió előmozdításának tényezői. Másodszor: az az Európai Unió legjobb érdeke, hogy megfelelő szinten népszerűsítse a kultúrát és a kultúrák közötti párbeszédet külpolitikáiban.

E tekintetben a Szomszédsági Politikában résztvevő országoknak kell ezen lépések fő haszonélvezőinek lenni.

 
  
MPphoto
 
 

  Ján Figeľ, A Bizottság tagja. (SK) Köszönöm a vitát és főként a konstruktív légkört. Ez annak bizonysága, hogy hiszünk a kultúra és a jelen program fontosságában. Szeretném biztosítani Önöket arról (bár egyike vagyok a bővítés új jövevényeinek), hogy sosem volt még az Unióban a kultúra olyan prominens és központi, mint ma. Természetesen ez nem csupán a hivatalos programról, hanem folyamatról, haladásról és megvalósításról szól.

Az utóbbi években számos dolgot sikerült elérni elsőként a történelemben: az Európai Bizottság közösségi képviseletének, valamint Európa 25, illetve 27 tagállamának közös UNESCO-s képviseletének szerepe egy fajta kulturális érettség eredménye.

Néhány hónappal ezelőtt a tagállamok megállapodtak abban, hogy bevezetik a koordináció nyílt rendszerének módszerét, bár sokan nem tartották ezt valószínűnek. Állandó kulturális fórummal rendelkezünk, 2008 a kultúrák közti párbeszéd európai éve, és konszenzus született arról, hogy 2009 a kreativitás és innováció európai éve lesz: ez mind-mind hatalmas előrelépést jelent.

Másrészt, a kultúra természetesen kettős természetű. Van gazdasági dimenziója, de a jelentés és a lényeg átvitelének eszköze is egyben. Éppen ezért specifikus a kultúra és ezért hiányolja a kizárólagosságot az európai törvényhozásban. Ezért van az is, hogy egyes esetekben, vitákban egyrészt azt akarjuk, hogy legyen vonatkozó európai törvény, másrészt azt szeretnénk, ha a kultúra specifikus jellegére figyelemmel lennének: arra, hogy szükség van az örökségünket és megkülönböztető jellemzőnket jelentő kulturális sokféleség fenntartására és megerősítésére.

Mielőtt befejezném, engedjék meg, hogy elmondjam, egyetértek azzal, hogy több beruházásra van szükség. A Bizottság 500 millió eurós költségvetést javasolt a Kulturális Programra, de csak 400 millió eurót fogadtak el. A jövőben lehet, hogy lehetőség nyílik arra, hogy más programokon belül is támogassuk a kulturális aspektusokat. Amikor összegeztük a strukturális alapok hozzájárulását a 27 tagállam egyes strukturális tevékenységeihez, nagyon örültem annak, hogy a 2007–2013-as időszakban körülbelül 5 milliárd eurót juttattak összességében strukturális alapokból a kultúrának szerte az egész Európai Unióban. Ha felelősen lépünk fel, összesíthetjük egyéni lehetőségeinket, forrásainkat és politikáinkat. Biztosíthatom Önöket arról, hogy ez az én felelősségem is, és szeretném együttműködésre felkérni Önöket, é arra, hogy támogassák jelen program megvalósítását. Végezetül: újból szeretnék köszönetet mondani Vasco Graça Moura úrnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasco Graça Moura, előadó. – (PT) Tisztelt elnök asszony! Annyi jó hozzászólás után sajnálom, hogy röviden kell válaszolnom néhány fontosnak ítélt pontra, de azt hiszem, a jelentés itt nem említett számos pontjához hasonlóan különösen gazdagítják a vitát.

Először is szeretném kihangsúlyozni azt az új politikát, hogy a kultúrát a Bizottság közleményében meghatározottak szerint mutassuk be. Ezt Trüpel asszony is említette, és ez a többi európai politikában tartalmazott kulturális szempont biztosításának kérdése. Azt hiszem, ez lényeges. A második pontot Mikko asszony vetette fel, és azzal a kulturális dimenzióval kapcsolatos, amit be kell építeni az európai külpolitikába: nem csupán az Európai Unió, hanem a tagállamok kultúráját is – ez abszolút elengedhetetlen. Harmadszor, amint azt Hieronymi asszony említette, finom egyensúly van a kultúra gazdasági szempontja és gazdasági haszna, valamint a kultúra, mint saját jogán létező érték között (culture qua culture).

És még két pont: Staniszewska asszony említette a kulturális fellépés fontosságát regionális és helyi szinten, amit ugyancsak aláhúz a jelentés, de azt hiszem, hangsúlyozást igényel. Ezzel teljesen egyetértek, Azt is hangsúlyoznom kell, hogy az, hogy a családoknak és a fiataloknak az iskolákon és a társadalmon keresztül hozzáférést biztosítunk a kultúrához, és hidakat építünk a kulturális örökség és az egzakt tudományok, az innováció és a technológia között ezen kérdések lényegi szempontját jelenti.

Elnök asszony! Mivel lehetetlen további szempontokról beszélni, csupán azzal szeretném összegezni, hogy azt mondom, a kultúra az egyéni és kollektív értékek és tapasztalatok elidegeníthetetlen és nélkülözhetetlen rendszere, és Európának ezeket a kollektív és egyéni értékeket észben tartva kell szembenéznie a jövővel.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − A vitát lezárom.

A szavazásra 2008. április 10-én, csütörtökön kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Nicodim Bulzesc (PPE-DE), írásban. – Szeretném kihasználni ezt a lehetőséget, hogy felvázoljak néhány, Graça Moura úr „Európai kulturális program a globalizálódó világban” témájában írt jelentésében említett fontos kérdést. Elsőként a művészek társadalmi helyzete: egyetértek azzal, hogy megfelelő jogi kereteket kellene kidolgoznunk a művészeknek és előadóknak az adó, munka és társadalombiztosítás szempontjából. Jobban kellene figyelnünk a kulturális örökség megóvására is.

A Kulturális Program, jó, de nem elegendő, és támogatom azt az ötletet, hogy egyéb programok is kellenek e mellett, melyek jobban összpontosítanak az európai kulturális örökség védelmére és népszerűsítésére. Végül, de nem utolsó sorban, szerezném hangsúlyozni egy hatékony partneri kapcsolat jelentőségét a köz- és magánszektor között. Ahhoz, hogy túljussunk a jelen kihívásokon, kultúrát részben a magánszektornak kell támogatnia. Így amint lehet, létre kell hozni egy európai művészeti támogatórendszert.

 
  
MPphoto
 
 

  Katalin Lévai (PSE), írásban. – (HU) Tisztelt elnök úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Üdvözlöm a Bizottság törekvését egy európai stratégia kidolgozását célzó kulturális munkaprogramra, mind az EU, mind pedig a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok terén. Fontos, hogy a kulturális párbeszéd évében külön figyelmet fordítsunk a sokféleség és az interkulturális párbeszéd előmozdítására, hiszen a lisszaboni stratégia sem fogja elérni alapvető céljait, ha a kultúrát nem kezeljük annak lényegi vetületeként.

Sajnálattal vettem tudomásul, hogy a jelentés kevés figyelmet fordít a kultúra, kisebbségek, nemzetiségek, etnikumok egymás, illetve tartózkodási országuk közötti kapcsolatára. Nem mehetünk el amellett, hogy a művészetek kiemelkedő szerepet játszanak a kisebbségek integrációjában, de szociális szempontból is támaszt nyújthatnak a tehetséges, de szegény művészek számára. Művészetek, művészek támogatásával perspektívát adhatunk olyan transznacionális jelleggel rendelkező, de szegény népcsoportok számára is, mint a romák, melyek évszázadokra visszanyúló, máig őrzött tradicionális kultúrát hordoznak magukban.

Garantálni kell továbbá az (internetes) kereskedelemre vonatkozó szabályok nyíltságát és átláthatóságát, megteremtve a tisztességes piacra jutást, elősegítve ezzel, hogy az európai kulturális iparágak megvalósíthassák a bennük rejlő potenciált, különös tekintettel az audiovizuális és a zenei ágazatra. Kellő fogyasztóvédelem mellett fel kell számolnunk a hamisítás és kalózkodás gyökereit, míg a teljesítményen alapuló verseny ésszerű, tisztességes szabályozásával meg kell védenünk az európai kultúra sokféleségét.

 
Utolsó frissítés: 2008. október 20.Jogi nyilatkozat