Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/2052(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A6-0128/2008

Viták :

PV 22/04/2008 - 4
CRE 22/04/2008 - 4

Szavazatok :

PV 22/04/2008 - 5.27
CRE 22/04/2008 - 5.27
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0151

Viták
2008. április 22., kedd - Strasbourg HL kiadás

4. 2006. évi mentesítés (vita)
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. − A következő napirendi pont a következőkről folytatott közös vita

– Dan Jørgensen jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió 2006. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése III. szakasza végrehajtása tekintetében – a Bizottság mentesítéséről

(SEC(2007)1056 – C6 0390/2007 – 2007/2037(DEC)
(SEC(2007)1055 – C6 0362/2007 – 2007/2037(DEC) (A6-0109/2008),

– José Javier Pomés Ruiz jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió 2006. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése I. szakasza végrehajtása tekintetében – az Európai Parlament mentesítéséről (C6-0363/2007 - 2007/2038(DEC) (A6-0091/2008),

– Nils Lundgren jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió 2006. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése II. szakasza végrehajtása tekintetében – a Tanács mentesítéséről (C6-0364/2007 - 2007/2039(DEC)) (A6-0096/2008),

– Nils Lundgren jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió 2006. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése IV. szakasza végrehajtása tekintetében – a Bíróság mentesítéséről (C6-0365/2007 - 2007/2040(DEC)) (A6-0097/2008),

– Nils Lundgren jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió 2006. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése V. szakasza végrehajtása tekintetében – a Számvevőszék mentesítéséről (C6-0366/2007 - 2007/2041(DEC)) (A6-0093/2008),

– Nils Lundgren jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió 2006. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése VI. szakasza végrehajtása tekintetében – az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság mentesítéséről (C6-0367/2007 - 2007/2042(DEC)) (A6-0098/2008),

– Nils Lundgren jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió 2006. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése VII. szakasza végrehajtása tekintetében – a Régiók Bizottsága mentesítéséről (C6-0368/2007 - 2007/2043(DEC)) (A6-0095/2008),

– Nils Lundgren jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió 2006. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése VIII. szakasza végrehajtása tekintetében – az Európai Ombudsman mentesítéséről (C6-0369/2007 - 2007/2036(DEC)) (A6-0092/2008),

– Nils Lundgren jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió 2006. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése IX. szakasza végrehajtása tekintetében – az Európai Adatvédelmi Biztos mentesítéséről (C6-0370/2007 - 2007/2044(DEC)) (A6-0094/2008),

– Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Alapítvány az Élet és Munkakörülmények Javításáért 2006. pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0372/2007 - 2007/2047(DEC)) (A6-0111/2008),

– Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Képzési Alapítvány 2006. pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0381/2007 - 2007/2056(DEC)) (A6-0114/2008),

– Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2006. pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0371/2007 - 2007/2046(DEC)) (A6-0110/2008),

– Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió szerveinek Fordítási Központja 2006. pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0378/2007 - 2007/2053(DEC)) (A6-0124/2008),

– Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006. pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0386/2007 - 2007/2060(DEC)) (A6-0117/2008),

– Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelő Központja 2006. pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0375/2007 - 2007/2050(DEC)) (A6-0116/2008),

– Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (volt Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelő Központja) 2006. pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0374/2007 - 2007/2049(DEC)) (A6-0113/2008),

– Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Újjáépítési Ügynökség 2006. pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0373/2007 - 2007/2048(DEC)) (A6-0112/2008),

– Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2006. pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0376/2007 - 2007/2051(DEC)) (A6-0122/2008),

– Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2006. pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0377/2007 - 2007/2052(DEC)) (A6-0128/2008),

– Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Gyógyszerügynökség 2006. pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0379/2007 - 2007/2054(DEC)) (A6-0125/2008),

– Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2006. pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0384/2007 - 2007/2059(DEC)) (A6-0120/2008),

– Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség 2006. pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0382/2007 - 2007/2057(DEC)) (A6-0115/2008),

– Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2006. pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0383/2007 - 2007/2058(DEC)) (A6-0118/2008),

– Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Vasúti Ügynökség 2006. pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0387/2007 - 2007/2062(DEC)) (A6-0123/2008),

– Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Hálózat- és Információ Biztonsági Ügynökség 2006. pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0385/2007 - 2007/2061(DEC)) (A6-0119/2008),

– Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség 2006. pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0389/2007 - 2007/2214(DEC)) (A6-0126/2008),

– Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Eurojust 2006. pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0380/2007 - 2007/2055(DEC)) (A6-0129/2008),

– Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Rendőrakadémia 2006. pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0388/2007 - 2007/2063(DEC)) (A6-0121/2008),

– Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében a Hatodik, a Hetedik, Nyolcadik és Kilencedik Európai Fejlesztési Alap 2006. pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (KOM(2007)0458 – C6-0118/2007 – 2007/2064(DEC)) (A6-0106/2008),

(korábbi előadó: Stubb úr)

– valamint, Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai GNSS Ellenőrző Hatóság 2006. pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0049/2008 - 2008/2000 (DEC)) (A6-0127/2008).

 
  
MPphoto
 
 

  Dan Jørgensen, előadó. (DA) Elnök úr, azzal szeretném kezdeni, hogy emlékeztetnék mindenkit: közel járunk egy rendkívül fontos tevékenység befejezéséhez. Általánosságban, ha a Parlament szerepét vesszük górcső alá a többi intézménnyel összevetve, talán elmondhatjuk, hogy három fő feladatunk van. Részt veszünk az európai országok és állampolgáraik számára a jogalkotásban. Részt veszünk a költségvetés létrehozásában, azaz annak meghatározásában, hogy mire használjuk fel az EU pénzeszközeit. Végül, utolsó szerepünk a felügyelő testületi tevékenység. A Parlament a polgár őrkutyája, ha megengedik, hogy így fejezzem ki magam. A feladat, amit itt ma befejezünk talán a legfontosabb része a felügyelő testületi szerepnek: ez az a rész, ahol aprólékosan felülvizsgáljuk a Bizottságot és a többi intézményt a tekintetben, hogy hogyan kezelik pénzeszközeiket, és természetesen nem utolsósorban értékeljük, hogy hogyan mennek a dolgok a tagállamokban, ahol jól tudjuk az EU pénzeszközeinek mintegy 80%-át kezelik.

Ennek elmondásával természetes feladatom, hogy dicsérjem képviselőtársaimat a többi képviselőcsoportból. A Parlament egésze szavaz a mai jelentésről. Úgy érzem kiváló együttműködést élvezhettünk a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban. Különösen szeretném megemlíteni az árnyékelőadókat, akik véleményem szerint igen konstruktívan járultak hozzá az ügyhöz. Természetesen ezért tudtunk ilyen nagy nyomást kifejteni a Bizottságra, és ilyen konstruktív párbeszédet folytatni vele.

Elsőként néhány pozitívumot említenék. Rá fogok térni a negatív vonatkozásokra is, de hadd kezdjem az előző évekhez képest megjelenő néhány pozitívum említésével. Nincs kétség a felől, hogy a mezőgazdasági ágazatban nagyon léptünk előre a pénzeszközök ellenőrzés alatt tartásával kapcsolatban. Az „integrált pénzügyi rendszer” – és igen, vélelmezhetően sok polgár Európában, akik esetleg követik ezt a beszédet, ezzel nem ért egyet – természetesen azt jelenti, hogy az EU mezőgazdasági pénzeszközei ellenőrzéséhez egy teljesen új és sokkal hatékonyabb módszer vezettünk be. A rendszer rendkívül hatékony. Az Európai Számvevőszék maga is rámutatott erre számos alkalommal. Már tudjuk, hogy néhány éven belül a mezőgazdasági politikán belüli gyakorlatilag valamennyi pénzeszközre vonatkozni fog ez a nagyon hatékony rendszer, ami mindenképpen megérdemli a dicséretet. Az elmúlt években azonban erőteljes kritikát hallottunk a kutatáspolitikával kapcsolatos számos pontról. Ezen kívül meg kell említeni, hogy a Bizottság kritikánkat nagyon komolyan vette és intézkedési tervet hajt végre, amely biztosította, hogy a problémák nagy része már a folyamat során megoldódik. Ezért a Bizottság komoly dicséretet érdemel. Végül, természetesen nagyon örülünk a nyilvánosságra került kezdeményezéseknek. Megjelent a nyitottság az EU támogatások fogadóival kapcsolatban mind a szociális alapokat, mind a mezőgazdasági kiadásokat illetően. Ezen kívül, most már tudni fogjuk a Tanács és a Bizottság különféle munkacsoportjai résztvevőinek nevét is, amiért ez a Ház sok éve küzd. A Bizottság most már hozzájárult, hogy közzéteszi ezt az információt.

Ki kell mondani, hogy ez nagyon pozitív fejlemény. Természetesen az is nyilvánvaló, hogy ez a folyamat olyan területeket érint és érintett, amelyeket bizonyos mértékig kritizáltunk. Aki a folyamatot követte, tudja, hogy ez különösen két területet érint: a strukturális alapokat és a külpolitika ügyeit, azaz a külügyeket. Ami a strukturális alapokat illeti, a Számvevőszék nagyon egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy a kifizetett pénzeszközök 12%-át soha nem lett volna szabad kifizetni: 12%-át vagy majdnem 4 milliárd eurót. Nyilvánvaló, hogy ez egy teljesen elfogadhatatlan helyzet.

Ez volt a kiindulási pontja annak a folyamatnak, amelyet ma fejezünk be. Számos konzultációt tartottunk, és a bizottsággal együtt én személyesen is élveztem a Bizottsággal folytatott szoros párbeszédet. Az, hogy előadóként én most azzal fejezhetem be, hogy megadjuk a mentesítést, kizárólag annak köszönhető, hogy számos eredményt elértünk. A Bizottság tekintélyes számú reformot ténylegesen végrehajtott – bizonyított, hogy 37 nagyon is konkrét pontot végrehajtanak. Ezt elfogadta a Biztosok Kollégiuma. Bizonyos területeken ez több és szigorúbb ellenőrzés bevezetésének kérdése, míg más területeken az ellenőrzések egyszerűsítésének a kérdése, hatékonyabbá tételük érdekében. Minden területen nagyon világos határidőket vezettek be. Nagyon világos kritériumokat adtak meg nekünk arra vonatkozóan, hogy miként történjen a visszacsatolás, hogy mi is és a közvélemény is rendelkezzék lehetőséggel ellenőrizni, hogy ennek tényleg pozitív hatása van. Két dologra kell emlékeznünk: először, természetesen, hogy az a tény, hogy 2006-ban nem helyesen fizettek ki pénzt – ami ennek az eljárásnak a témája – azt jelenti, hogy ezt a pénzt vissza kell szedni. Úgy véljük, hogy ezt most már garantálják. Garanciát kell azonban kapnunk arra is, hogy ez a jövőben ne történhessen meg. Valószínű, hogy ez legalább ilyen fontos. Úgy véljük, hogy a Bizottság által előterjesztett új eljárásokkal ezt a célt elértük.

Nyilvánvaló, hogy a szép szavak nem elegendőek. Bár most már kimondtuk, hogy elfogadjuk az előterjesztett reformokat, ezt az ügyet és a folyamatot nagyon gondosan fogjuk nyomon követni. Ezért ma szeretnék egy módosítási javaslatot is tenni, és úgy tudom, hogy a Bizottság hajlandó azt támogatni. Kallas úrtól jelzést kaptam, miszerint elfogadható megoldás lehet, ha a Bizottság havonta egyszer összeül a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal, és lehetőséget ad számunkra, hogy az e területen elért előrehaladást megvitassuk. Ez rendkívül jótékony hatású lenne mindkét fél számára.

Hadd szóljak néhány szót a második olyan területről, ahol súlyos problémákat tapasztaltunk. Ez a külpolitika. Konkrétabban, az iraki kérdés. Tudjuk, hogy az EU bizonyos pénzeszközöket biztosít Irak újjáépítéséhez – minden bizonnyal sok jó politikai indoka van ennek. Irakot példaként választottuk ki. Szeretnénk egy listát azokról a konkrét Irakban megvalósuló projektekről, amelyet részben vagy egészben az EU az ENSZ-en vagy a Világbankon keresztül finanszíroz. Egy ilyen lista megszerzése rendkívül nehéznek bizonyult. Több hónapig tartott. Olyan információ, amiről tudtuk, hogy rajta kellett volna lennie a listán, nem szerepelt rajta, és hosszas tárgyalások folytak oda-vissza, amíg egészen a közelmúltban végre megkaptuk azt az információt, amit meg kellett volna kapnunk már az elején. Ez az, amiért végre olyan helyzetben vagyunk, hogy ténylegesen megadhatjuk a mentesítést ezen a területen. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb kérdés természetesen az, hogy mi lesz a jövőben. Irak csak egy példa, Mi van a többi országgal, amelyből több mint 100 van, ahol az EU támogatást nyújt különféle tevékenységekhez? A Bizottság most elkötelezte magát, hogy nyilvános hozzáférést biztosít a végső kezdeményezetthez, azaz ahhoz, aki a támogatás tényleges fogadója 2007-től, amit én elismerek és nagyon is szükségesnek tartok.

Mindezek okok miatt ajánlom, hogy adjuk meg a mentesítést. Sok olyan kritika van, ami aláhúzható a tekintetben, hogy a Bizottság illetve a tagállamok hogyan intézik ügyeiket. Azt is szeretném elmondani, hogy a Bizottsággal folytatott jó párbeszéd révén sikerült eredményt elérni. Ez azt jelenti, hogy most már ajánlhatjuk, hogy fogadják el a 2006. évre vonatkozó beszámolókat. Vannak még területek, ahol szeretnénk, ha tovább vinnék a dolgokat. Nagyon szeretnénk „nemzeti megfelelőségi nyilatkozatokat” kapni, ahogyan ezt hívjuk itt a Parlamentben, azaz olyan éves nemzeti könyvvizsgálói nyilatkozatokat, amelyeket az adott ország pénzügyminisztere ír alá. Úgy gondoljuk, hogy ez egy nagyon jótékony eszköz lehetne a csalás, a megtévesztés és az EU pénzeszközökkel kapcsolatos titoktartás elleni küzdelemben az egyes országokban. Ezzel a kívánsággal szeretnék köszönetet mondani önöknek azért a lehetőségért, hogy már az első körben felszólalhattam.

 
  
MPphoto
 
 

  José Javier Pomés Ruiz, előadó. − (ES) Elnök úr, üdvözlöm ezen a vitán, amelyen részt vesz a főtitkár is, és természetesen üdvözlöm Kallas urat. Nem tudok senkit üdvözölni a Tanács részéről, mert úgy tűnik, hogy a Tanácsnak semmi dolga az elszámolásokkal, és a mentesítésről szóló politikai vitáért való felelősség elvállalásával. Remélem, hogy ha a Lisszaboni Szerződés ratifikálása után a Tanácsnak lesz elnöke, garantálja számunka, hogy a Tanács is képviseltesse magát ezen a vitán.

Szeretnék gratulálni kollégámnak, Dan Jørgensennek kiváló jelentéséhez, és az általa elmondottak közül rámutatni arra, hogy milyen jól tesszük a dolgunkat az Európai Unióban, és hogy minden évben jobban. Ő több alkalommal is utalt Kallas biztos, illetve a Bizottság átláthatóságra vonatkozó kezdeményezésére. Két hónappal ezelőtt én magam is előadója voltam egy az átláthatósági politikát támogató saját kezdeményezésű jelentésnek. Nos, a Bizottság valóban előre lépett az átláthatósági politikában, csakúgy, mint a Parlament.

Szeretnék rámutatni arra, hogy a Parlament szerepe a mentesítés megadásában politikai szerep, és mi nem vagyunk számviteli szakemberek és nem is kell, hogy azok legyünk. Ez politikai szerep, és a kérdés, amit a polgárok számára meg kell válaszolnunk a következő: azzal a pénzzel, ami a Parlament rendelkezésére állt, képesek voltunk-e megfelelni a 2006. pénzügyi év költségvetési kihívásainak? Olyan kihívásoknak, mint a Parlament felkészülése a bővítésre, az új tagállamok fogadására, az információs politika kiterjesztése, feladataink jobb ellátása, önmagunk felkészítése a lisszaboni kihívásra, amennyiben több jogszabály megalkotásában kell majd részt vennünk a lehető legjobb módon.

Mi a politikai ítélet arra vonatkozóan, hogy mit tettünk ezekkel a kötelezettségvállalásokkal? Jól tettük a dolgunkat. Szeretnék néhány pontra rávilágítani ebből a pénzügyi évből. Először is Hans Pöttering elnök kezdeményezésére politikai párbeszédet kezdeményeztünk az Elnökség és a mentesítési eljárás között, ami ez idáig nem tűnt lehetségesnek. Most lehetséges, és az önök alelnöke jelen volt a vitán, szembesült a neki élőben és közvetlenül a bizottság által feltett kérdésekkel. Ugyancsak az elnök kezdeményezésére, a hivatal is rendszeres eljárásban dolgozik majd együtt a Költségvetési Bizottsággal és a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal, így ezt köszönöm önnek.

Az átláthatóság sok vonatkozása javult a Parlamentben, amint láthatják is a jelentésben. Javítottunk asszisztenseink szerepének bemutatásán. Ami eddig nem sikerült, ebben az évben végre létrejön az asszisztensek jogállása, amit kérünk. Az igazság az, hogy európai parlamenti képviselőként sokáig tartott nekünk, amíg saját jogállásunkat megalkottuk. Röviden, türelmet kell kérnünk, de hangsúlyoznunk kell, hogy ezt a célt még nem értük el. 2006-ban azonban, ez a referencia év, a dokumentumok 99%-át helyesen nyújtották be, úgy hogy azt gondolom, ez a kérdés is a helyes irányba mozdul el.

Vannak még fennálló problémáink, és ezekkel kapcsolatban többé-kevésbé tesszük, amit tudunk. A polgárok nem értik, hogy a Parlamentnek miért van három helyszíne, nem értik és továbbra sem fogják megérteni, mert nem is könnyen érthető. Ez egy másik kihívás, amire a Tanácsnak kell megoldást találnia, majd ha lesz elnöke. A Parlament is eleget tett azonban a kötelezettségének, és a három helyszín költségét a 2002. évi 203 millió euróról 155 millió euróra csökkentette. 24%-kal csökkentettük a számlát, ami igen jó.

Milyen kihívásokkal fogunk megbirkózni, amint jelentésemben említem? Éppen most mondtam, megadjuk asszisztenseinknek a végleges jogállást, mint ahogyan megtettük saját magunk számára is. Ott van a jobb jogalkotás kihívása is. A Parlamentnek sokkal minőségibb szerepet kell játszania, és ugyanakkor a Lisszaboni Szerződéssel, ha az hatályba lép, nagyobb lesz a ránehezedő munkateher is.

Reméljük, hogy a belga kormány – most, hogy van már belga kormány –, egy kicsit jobb bánásmódban részesít bennünket épületpolitika tekintetében, mint mostanáig, mivel ez a bánásmód meglehetősen középszerű volt.

Felszólalásomat azzal szeretném befejezni, hogy költségvetési feladataink körében prudens évet tudhatunk magunk mögött, ezért kérem, hogy szavazzák meg a 2006. évre vonatkozó beszámolókat.

 
  
MPphoto
 
 

  Nils Lundgren, előadó. (SV) Elnök úr, én voltam a többi intézmény előadója, ahogyan nevezik őket, hetüknek, azaz a Tanácsnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának, az Európai Adatvédelmi Biztosnak és az Európai Ombudsmannak.

Nem voltak súlyos kifogásaim semmivel kapcsolatban sem, amit megvizsgáltam. A szokásos megjegyzések voltak arról, hogy mi az, amin javítani lehet és kell. Nem volt semmilyen olyan felfedezés, ami bármi módon is megkérdőjelezhetné e hét intézmény számára a mentesítés megadását.

Ennek ellenére is szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy emlékeztessek mindenkit, hogy a mentesítés megadása, ez a sokat igénylő felelősség a demokrácia alapja. Én nem hiszek abban, ahogyan ez a Ház kezeli ezt a feladatot, mert ugyanez volt a feladatom, azaz e hét intézmény vizsgálata két évvel ezelőtt, és akkor hölgyeim és uraim, azt fedeztem fel, hogy a Régiók Bizottságában a legmegdöbbentőbb dolgok történtek. Kiderítettem, hogy a legsúlyosabb jellegű csalást követték el ott. Én megszereztem azt az anyagot, amelyet önök mindannyian elolvashattak a titokszobában.

Ezt az ügyet három különálló vizsgálatban vizsgálták: egyet az OLAF, a Csalás Elleni Hivatalunk, egyet a Számvevőszék és egyet maga a Régiók Bizottsága vezetett, ez utóbbi egy belső vizsgálat volt. Elbocsátották belső ellenőreiket. A panaszok listája végtelenül hosszú volt.

Természetesen ezért azt javasoltam, hogy ne adjuk meg a mentesítést ilyen körülmények között. Ezt elmondtam a bizottságban. A bizottság mégis a mentesítés mellett szavazott. Ugyanazt mondtam itt a Parlamentben is két évvel ezelőtt, és önök nagy többséggel megszavazták a mentesítést.

Ez azt mutatja, hogy amikor önöknek ma a mentesítésről kell szavazniuk, az én ajánlásom alapján, önök ezt nem azért teszik, mert én mondom, hanem pusztán megszokásból. Ez a gyűlés nem vállalja magára a felelősséget. Inkább az EU hírnevére gondol. Önök többet gondolnak a polgárok, a szavazók megtévesztésére. Ők nehogy megtudják, mi történik. Ezért meglehetős szomorúsággal mondom, hogy „igen, ezúttal e többi intézmény megkaphatja a mentesítést”. Én ezt tiszta lelkiismerettel tehetem.

 
  
MPphoto
 
 

  Hans-Peter Martin, előadó. − (DE) Elnök úr, ön zsarnok! Mai felszólalásom mindazok felé irányul ...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − Ön ma másodszor beszél így. Fenntartom a jogot, hogy eljárjak ön ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Hans-Peter Martin (NI), előadó. – (DE) Amit itt be kell mutatnom az egy iskolapélda mindazok számára, akiket érdekel, hogy a politikai döntések ténylegesen hogyan születnek. Didaktikus játék arról, hogy ebben a Parlamentben az ellenőrzési funkció hogyan bukik meg. Amikor a jövő politikatudomány hallgatói vagy a politika iránt érdeklődő polgárok tudomást szereznek róla, klasszikussá válik. A mentesítésről szóló jelentés részeként, szó szerint vettünk át olyan szövegrészeket, amelyeket a fő képviselőcsoportok tagjai nyújtottak be, és amelyek az ügynökségeket kritizáló véleményeket fejtettek ki. Például, egyértelmű, hogy a Bizottság 1999-ben megkezdett reformjának fő eredményei a decentralizáció és a jogkör átruházás voltak, de a Bizottság még mindig nem állt elő az igazgatásirányítás e formájára vonatkozó tanulmánnyal vagy jelentéssel, vagy közbenső pénzügyi kimutatással. Ekkor ez bekerült az általam mérlegelt tényezők közé.

E szöveg szerzője, Gräßle asszony nagy képviselőcsoport tagja. Az általa benyújtott módosítás a jelentésből pontosan ezeket a megállapításokat törölte. Sok más példa is van, ide értve Haug asszony hozzájárulását, ami ugyancsak az ügynökségekre vonatkozó kritikus megjegyzéseket tartalmazott, rámutatva például, hogy csak két ügynökség teljesen független az EU támogatásoktól, miközben többségüket kizárólag EU pénzeszközökből finanszírozzák – ez szerepel Haug asszony egyik dokumentumában. Innen azonban kivágták!

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke, Bösch úr gyakran tesz nagyon kritikus megjegyzéseket az ügynökségekre – de nem a bizottságban. Akkor, amikor tényleg számítana, amikor megfelel az idő, amikor valódi lehetőség van rámutatni arra, hogy az ügynökségek felelőtlenül burjánzanak, hogy oly sok minden van szomorú állapotban, akkor a nagy képviselőcsoportok kérésére ezeket egyszerűen törlik. És mintha ez nem volna elég, amit mások megtehetnek, én, mint előadó nem tehetem meg. Így az egész indoklást egyszerűen cenzúrázták, így most megragadom ezt a lehetőséget, hogy felolvassam önöknek azt, ami egyébként az ülésről nem lenne a nyilvánosság számára hozzáférhető.

A törölt rész így hangzik: „A Bizottság 1999-ben megkezdődött reformfolyamatának a fő céljai a decentralizáció és a jogkörátadás voltak. Mostanáig a folyamatról semmilyen értékelést nem nyújtottak be. Ezen kívül a Bizottság soha nem adott meggyőző magyarázatot a decentralizált ügynökségek által biztosított hozzáadott értékről, arról, hogy a feladataikat miért ne lehetne éppen olyan jól a Bizottságon belül ellátni, vagy mint sok esetben, egyáltalán miért volt szükség arra, hogy az Európai Unió lépjen az adott területen.

E helyett az eredmény felelőtlen burjánzás. Bizarr politikai döntések alapján hoztak létre új ügynökségeket. Ezeket az új ügynökségeket nem ellenőrzik, gyakran ellenőrizhetetlenek, leginkább nem hatékonyak és mindenek előtt, jelentős terhet jelentenek az európai adófizetők számára.

Ugyanakkor az alkalmazotti előjogok példátlan sora jött létre. Más szavakkal, a Bizottság reformerőfeszítései, amelynek céljai a felelősséghez, az elszámoltathatósághoz, a hatékonysághoz, az új európai szolgáltatási kultúrákhoz és átláthatósághoz kapcsolódó célok voltak, látványos bukásnak bizonyultak. Mindenki számára nyilvánvalóvá vált a jogkörátadási és decentralizációs politika terén az elfogadhatatlan zavarodottság. Ez minden, csak nem felelős cselekvés.”

Még az előadó számára sem engedték meg, hogy ezt beépítse indokolásába. Természetesen ez beleillik abba a politikai forgatókönyvbe, hogy amikor a bizottságban általam benyújtott húsz jelentésről megkezdődött a vita, minden alkalommal, amikor valaki más szólalt fel, a módosításokat előkészítették és cenzúrázták a hátam mögött.

 
  
MPphoto
 
 

  Christofer Fjellner, előadó. (SV) Elnök úr, az Európai Fejlesztési Alap mentesítésének tárgyalásával kezdem. Talán önök közül sokan egy másik magas északi fiatalembert vártak, hogy ezt a munkát elvégezze, nevezetesen kollégánkat Alexander Stubbot, de amint néhányan tudják, Alexander nem tud velünk lenni a mai napon, mivel Finnország új külügyminiszterének nevezték ki. Ezért felkért engem, hogy vegyem át munkáját és mutassam be önöknek, és íme itt van az ő jelentése. Azt hiszem, a többség nevében szólok, amikor azt mondom, hogy szomorúak vagyunk, hogy elvesztettük Alexandert, de ez nagyon jó hír Alexander és különösen Finnország számára.

Most azonban azzal kezdeném, hogy gratulálok neki ahhoz a munkához, amit itt az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatban végzett. A bizottsági munka nagyon jól ment, és egységes bizottság tárgyalja meg a fejlesztési alapok mentesítését a mai napon. Az Európai Fejlesztési Alapok természetesen a demokrácia és a gazdasági fejlődés elősegítésének egyik eszköze az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokban. Ezért külön is örömet okoz azt látni, hogy a pénzt korrekt és felelős módon használják fel. 2006-ban komoly erőforrások fölött rendelkeztek, 3 milliárd euró volt lekötve, és ennek majdnem 90%-át sikerült ki is fizetni.

Az a tény azonban, hogy ma örömmel adjuk meg, illetve javasoljuk az e fejlesztési alapok irányítását végző bizottság számára a mentesítés megadását – és ennek tényleg nagyon örülünk – nem jelenti azt, hogy ne lennének kihívások, vagy ne lennének olyan területek, amelyeken a jövőben további munkát kell végezni. Csak felvetnék néhányat ezek közül. Például, a tavalyi évtől eltérően, elmondhatjuk, hogy a Számvevőszék nem adott ki teljesen tiszta megfelelőségi nyilatkozatot, de számos problémára mutatott rá, például a tranzakciók bizonyítékát illetően, amelyeket jobban dokumentálhattak volna vagy a különféle delegációktól származó kifizetéseket illetően. Azonban, szeretném elismerésemet kifejezni a Bizottság felé azért, mert ezeket a problémákat komolyan vette és konkrét, korrekt és fontos megoldásokat mutatott be ezekre a gondokra.

Továbbá, jelentésünkben rámutatunk a modern informatikai rendszer megvalósítása késedelme által okozott problémákra is. Ez olyan ügy, amelyet komolyan veszünk, és reméljük, hogy a Bizottság tovább dolgozik rajta.

Ennyit az igazgatási és gazdasági jellegű vonatkozásokról, mert van néhány politikai szempontból fontos kérdés is, amelyeket szeretnék felvetni. Először is, azt a tényt, hogy az Európai Fejlesztési Alap munkáját nagymértékben megkönnyítené, ha azt a közönséges költségvetés tartalmazná. Hasonlóképpen úgy véljük, hogy ha egy pénzügyi rendelet lenne, amely minden jelenlegi és jövendőbeli fejlesztési alapra vonatkozna, az is megkönnyítené a munkát.

Ennyi elég az Európai Fejlesztési Alapról. Szeretném megragadni azt az alkalmat arra is, hogy röviden említést tegyek a független ügynökségek mentesítéséről. Ezt részben azért hozom fel, mert e munkának én voltam a felelőse az Európai Néppárt és Európai Demokraták képviselőcsoportjában, de valószínűleg főleg azért, mert az előadó, amint éppen most hallhatták, meglehetősen szokatlan módon áll hozzá a kérdéshez, hogy így fejezzem ki magam, és nem egészen azt a vonalat követi, amelyet a bizottság. Nagyon furcsának tartom, hogy Hans-Peter Martin nem döntött úgy, hogy törli a nevét mindezekről a jelentésekről, tekintettel arra, hogy nem az ő véleményéről fogunk ma itt a plenáris ülésen szavazni.

Ha azonban mégis mondanom kell valamit magáról a munkáról, néhány nagyon fontos véleményről, amelyet mindennek ellenére szerepeltetünk ezekben a jelentésekben – és amelyeket a szocialista képviselőcsoport, a mi csoportunk, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoportja, valamint a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportja közötti sikeres és szoros együttműködésnek köszönhetően szereztünk meg – én csak azt szeretném aláhúzni, hogy azért adjuk meg a mentesítést, mert úgy véljük, hogy a Számvevőszék nyilatkozatában szerepelnek azok az indokok, amelyek miatt e független ügynökségek pénzügyi irányítását jóváhagyhatjuk. Ezzel együtt is vannak problémák, és reméljük, hogy ezekkel kapcsolatban tovább folyik a munka. Ez különösen azt jelenti, hogy valamennyi intézmény – a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament – gondosabban vizsgálja meg az ügynökségek kéréseit. Remélem, hogy mindenki vállalja az ezzel járó felelősséget.

Én visszatérek jövőre, amikor én leszek ennek a kérdésnek az előadója, és remélem, hogy azt a Bizottsággal nagyobb mélységben fogjuk tudni megvitatni.

 
  
MPphoto
 
 

  Siim Kallas, az Európai Bizottság alelnöke. − (ET) Elnök úr, Jørgensen úr, előadók, tiszteletre méltó parlamenti képviselők, engedjék meg, hogy köszönetet mondjak a Parlamentnek, a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak, Jørgensen úrnak, az előadónak és a társelőadóknak az általuk készített jelentésért, és a bizottság ajánlásáért, hogy a 2006. évre vonatkozó költségvetés tekintetében a mentesítést meg kell adni. Ugyancsak köszönetet szeretnék mondani Alexander Stubbnak, az Európai Fejlesztési Alap pénzeszközei felhasználása tekintetében a mentesítésről szóló jelentéséért.

Annak ellenére, hogy az Európai Számvevőszék nem tudott teljes körű megfelelőségi nyilatkozatot adni a beszámolók megbízhatóságáról és a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről a 2006. évre, vizsgálatának eredményei azonban a legjobbak voltak amióta a megfelelőségi nyilatkozat kiadásának gyakorlata elkezdődött. A Számvevőszék elismerte az általunk megtett erőfeszítéseket. Örömmel mondhatom, hogy a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága is elismeri ezt.

Az ez évi vita a strukturális alapokra, a tagállamok kötelezettségeire, a behajtásokra és a kiigazításokra, valamint a külső segélyezés érzékeny területére összpontosít. Mindezeken a területeken szükség van további erőfeszítésekre. Egyetértünk, hogy rendszeresen kell nyomon követő intézkedéseket meghozni, nem csak a mentesítési eljárás miatt, hanem az alapító Szerződésben meghatározott feltételek és azok fontossága miatt is.

Azt javaslom, hogy a Bizottság tagjai vagy képviselői rendszeresen vegyenek részt a Parlament ülésein, hogy megtárgyalják az ez évi mentesítési eljárás középpontjában lévő három terület egyikét és számoljanak be róla jelentésben. Ezek a területek: a tagállamok felelősségének növekedése azokon a területeken, ahol az Európai Unió és a tagállamok osztoznak a felelősségen, a strukturális alapok végrehajtása, és a külső intézkedések finanszírozásának figyelemmel kísérése (elsősorban a nemzetközi szervezeteken keresztül csatornázott finanszírozás ellenőrzése).

A terv az, hogy májusra megnyitjuk a szokásos politikai stratégiai tárgyalást a következő évre az én illetékességi körömbe tartozó ágazatok tekintetében.

Júniusban a strukturális alapokért felelős biztosok vagy képviselőik és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság mérlegelik a strukturális alapok intézkedési terve szerinti előzetes eredményeket. A strukturális alapok intézkedési tervéről az első negyedéves jelentést a Parlamentnek májusban küldik meg.

Júliusban vagy szeptemberben a külkapcsolatokért felelős biztos vagy képviselője frissített információt ad majd a tiszteletreméltó képviselőknek a külső intézkedések javítása érdekében létrehozott vagyonkezelői alapokról, a nemzetközi szervezeteken keresztül csatornázott Európai Uniós finanszírozás átláthatóságáról és az ezzel kapcsolatban végrehajtott ellenőrzésekről.

Ami a Bizottság 2007. évre vonatkozó összesített jelentését és a belső ellenőrök 2007-re vonatkozó jelentésének eredményeit illeti, júliusban vagy szeptemberben tudok majd erről tájékoztatást adni, és akkor kellene folytatnunk a vitát a költségvetési mentesítésről, a behajtásokról és az ellenőrzések költségeiről ezzel kapcsolatban. A Bizottság ezekről a területekről októberben adja ki jelentését. Ez utóbbi adja majd meg azt az alapot, amelyen kialakulhat az intézmények közötti vita a tévedés megengedhető kockázatának témájáról.

A Parlament és a Tanács ajánlásaira adott bizottsági hivatalos válaszokat a Parlament és a Tanács a szokásnak megfelelően ősszel kapja meg.

Kollégáim, Danuta Hübner és Vladimír Špidla már átadták a Parlamentnek az intézkedési terv áttekintését annak érdekében, hogy a strukturális intézkedések alapjainak irányítását javítsák.

A Bizottság és a tagállamok testreszabott intézkedések alkalmazását tervezik a strukturális intézkedések végrehajtása során a többes tévedések csökkentése érdekében.

Ami a strukturális alapokat illeti, a Bizottság keményen járt el a költségek ellenőrzéséért felelős tagállamokkal szemben, és ahol szükséges volt, leállította a kifizetéseket és pénzügyi korrekciókat hajtott végre. A Bizottság elkötelezte magát az ilyen intézkedések megerősítése és kézzel fogható, mérhető eredmények elérése mellett.

A megosztott irányítás területén a tagállamok benyújtották a nyilatkozatok és könyvvizsgálatok összegzéseit. Azokat ellen a tagállamok ellen, amelyek elmulasztották az összegzések benyújtását, az alapító Szerződés 226. cikkének megfelelően eljárást indítunk.

Az összegzéseknek minden év elején történő benyújtásának következetes megkövetelése a tagállamoktól már elkezdte meghozni gyümölcseit.

Benita Ferrero-Waldner biztos elmagyarázta a Parlamentnek az Európai Unió iraki segélyfinanszírozásának elveit, és javaslatokat nyújtott be arról, hogy hogyan lehetne jobban ellenőrizni a konkrét finanszírozást, és hogyan lehet biztosítani a nagyobb nyomon követhetőséget és átláthatóságot a finanszírozásban. Az e folyamatért felelős igazgató a nyáron tesz jelentést a Parlamentnek.

Néhány eredmény már látható.

Április elején létrejött egy találkozó a Bizottság és az ENSZ között Genfben; ez előtt a találkozó előtt tárgyalások zajlottak a parlamenti képviselők és a Bizottság képviselője között, és megállapodás született arról, hogy a közös munka láthatóságának növelése érdekében valamennyi külső irodában követendő közös útmutatást hoznak létre. Mind az ENSZ, mind a Bizottság vállalta a konkrét útmutatások alkalmazását, és alkalmazásuk szoros figyelemmel kísérését.

A Bizottság nagyra értékeli a Parlament által jóváhagyott határozatokat. Ezek a határozatok üzenetet küldenek a polgároknak a kommunikációról, és a pénzügyi instrumentumok gyakorlati felhasználásáról. Tovább kell haladnunk ezen az úton és meg kell győznünk a közvéleményt, hogy pénzük, ami az Európai Unió költségvetését finanszírozza, jó kezekben van.

 
  
MPphoto
 
 

  Ralf Walter (PSE) , a Fejlesztési Bizottság véleményének szerzője.(DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, képviselőtársaim, szeretnék köszönetet mondani Dan Jørgensennek és Alexander Stubbnak, mivel ők egy az egyben megfeleltek a Fejlesztési Bizottság szándékainak. Nagyon hálásak vagyunk ezért, mert a Fejlesztési Bizottságban nagyon keményen dolgozunk ezen a kérdésen.

Az Európai Unió – magának az Európai Uniónak a költségvetése összevonva a tagállami költségvetésekkel – a világ messze legnagyobb fejlesztésisegély-adományozója. Ennek ellenére is, látva, ami jelenleg történik, úgy találjuk, hogy ez még mindig messze túl kevés és valóban többet kellene tennünk. Nem várhatunk, amíg a világ élelmiszer- és energiahiánya belerobban az arcunkba, hogy aztán meglepődjünk, hogy az emberek kivonulnak az utcára. Az általunk adományozott pénzt – és amint elmondottam, mi vagyunk a világ legnagyobb donorja – pontosabban kell célozni, hogy tudjuk, hogy a pénz ténylegesen eléri azokat, akiknek szükségük van rá, azt nem szórják szét, és nem tűnik el. Ezért sok energiát fektettünk annak ellenőrzésébe, hogy az általunk felhasznált pénzeket valóban a tervezett célra használják-e fel. A Parlament és a bizottság számára a legfontosabb hangsúly, hogy a pénzeszközök 20%-át az alapvető egészségügyi ellátásra, valamint az alapvető és felsőbb oktatásra kell felhasználni, hogy létrehozzuk a jövő alapjait. Így valamennyi előrehaladást sikerült elérni, de a Bizottság még mindig messze van attól, ahol szeretnénk, ha lenne. Ezen többet kell dolgoznunk, és önöket is rászorítjuk.

Felhívást intéztünk önökhöz, hogy csökkentsék a múltbéli kifizetési hátralékokat, és valóban a 2001 előtti elmaradásokat az Európa Segély esetében 39%-kal, és az Európai Fejlesztési Alap esetében 49%-kal csökkentették. Ezek jó adatok, de természetesen ezek mindig csak közbenső fázist jelenthetnek. Fejlesztéspolitikánkkal kapcsolatban már többször rámutattunk arra, hogy semmi értelme két teljes egymással párhuzamosan futó rendszert fenntartani – egyet az Európai Fejlesztési Alap és egyet a fejlesztési segély számára. Ezt a költségvetésben integrálni kell. Ezt a követelést most megtesszük, és a jövőben is megtesszük, amikor a pénzügyi előrejelzésekről tárgyalunk.

Az utolsó észrevételem a költségvetési támogatást illeti. A Bizottság egyre növekvő mértékben nyújt országoknak általános költségvetési támogatást. Ezt meg lehet tenni, de legyenek óvatosak, nehogy azt tapasztalják, amit mi a jelenlegi tagállamokkal a strukturális alapokkal kapcsolatban – átadjuk a felelősséget, mert az államoknak kell átvállalniuk a felelősséget, és aztán derül ki, hogy a rendszerek nem működnek, és hogy ezért „senki” sem felelős. Innen a tanácsom: kérem alaposan győződjenek meg arról, amit tesznek már a kezdet kezdetétől.

Önökkel leszünk az egész úton kritikusan, de egyben pozitívan. Összességében őszinte gratulációm az előadóknak, és nagyon köszönöm önöknek az együttműködést.

 
  
MPphoto
 
 

  Jamila Madeira, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményének szerzője. − (PT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében a költségvetés kezelésével kapcsolatban azzal szeretném kezdeni, hogy nyugtalanít bennünket, hogy a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások növekedése folytatódott, és ez, együtt az n+2 szabály helyére lépő n+3 szabállyal, amit néhány tagállam 2007-2013-ig terjedő időszakban hajt végre, a helyzet rosszabbodásához vezethet, aminek eredményeként még tovább tarthat, amíg a pénzeszközök eljutnak a végső kedvezményezettekhez. Olyan politikákról van itt szó, amelyek közvetlenül érintik a polgárokat, például az Európai Szociális Alapról, és a késedelmeknek katasztrofális hatása lehet az alapok hatékony és sikeres felhasználása tekintetében.

Ami a strukturális politikákat illeti, egyetértünk a Számvevőszékkel abban, hogy javítani kell az ellenőrzési rendszereken, hogy a strukturális alapok területén végrehajtott projektek tévedéseit meg lehessen előzni. Több felügyeletre, hatékonyabb könyvvizsgálatokra és a projektek hatékony figyelemmel kísérésére van szükség a kezdetektől a végükig, hogy kellő időben lehessen mindenféle hiányosságot vagy tévedést orvosolni. Emiatt az Európai Bizottságnak logisztikai kapacitással és megfelelő erőforrásokkal kell rendelkeznie, hogy a visszacsatolási mechanizmusok valóban operatívak legyenek, és a könyvvizsgálati eljárásokra megfelelő felülvizsgálat vonatkozzék.

Nagyon fontos azonban az értelmes indikátorok és célok alkalmazása, amelyek összehasonlíthatók, és amennyire lehetséges, aggregálhatók rövidtávon, hogy el lehessen végezni a strukturális politikai trendek elemzését, hogy elkerülhessük azt, ami egyébként óhatatlanul durva és homályos értékelés lenne, és ezért nem lehetne végleges következtetéseket levonni az alapok hatékony alkalmazásáról.

Fontosnak tartom megemlíteni a Bizottság tagállamokhoz intézett ajánlásai időbeliségét, hogy a tagállamok élhessenek az új strukturális alapokra vonatkozó szabályozás által biztosított egyszerűsítésekkel, például az Európai Szociális Alap esetében a közvetett költségekre átalányösszegek alkalmazásával.

Én is szeretnék gratulálni az Európai Bizottságnak az EURES hálózatba történt befektetéshez, és üdvözlöm a Munkavállalói Mobilitás Európai Éve megtartásának erényeit. Ezek természetesen rávilágítottak a mindannyiunk által felismert, de még mindig előttünk álló, mobilitáshoz kapcsolódó kérdésekre. Ami a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság által elemzett európai ügynökségeket illeti, én csak röviden szeretnék neki köszönetet mondani az általuk végzett munkáért, és amint mindannyian láthattuk, összességében nagyon pozitívan értékelhetjük tevékenységeiket.

Ezzel együtt is azzal szeretném befejezni, hogy felhívom a figyelmet, hogy meg kell növelni a dublini ügynökség előirányzatát, amelyet most megbíztunk a foglalkoztatás és az üzleti világ várható változásainak elemzésével azzal a céllal, hogy támogassa a társadalmi-gazdasági projektet az európai globalizációs alkalmazkodási alaphoz benyújtott kérelmek értékelésével. Ezért ez egy rendkívül érzékeny és fontos terület, amelyre az Európai Uniónak a speciális figyelmet kell fordítania, nevezetesen a dublini ügynökség által végzett elemzés révén, amely segíthet azoknak a potenciális válságoknak az előre jelzésében, amelyeket mindannyian el tudunk képzelni a horizonton a 27 tagállam bármelyikében.

 
  
MPphoto
 
 

  Jutta Haug, a Környezetvédelmi Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság véleményének szerzője. − (DE) Elnök úr, biztos úr, a környezetvédelmi bizottság nagyon meg volt elégedve a Környezetvédelmi Főigazgatóság és az Egészségügyi Főigazgatóság által végzett munkával. Tudom, hogy az ilyesmit nem nagyon gyakran hallják tőlem. Én általában kritizálom a Bizottságot, de ebben az esetben a „ha nincs eltörve, ne ragaszd meg” igazsága áll. Azok, akik a két főigazgatóságnál a költségvetésért felelősek, nagyon együttműködőek. Nagyon köszönöm.

Ugyancsak köszönetet kívánok mondani az előadónak, Dan Jørgensennek. Nagyon keményen dolgozott az egész költségvetési mentesítési eljárás során, kiváló jelentést nyújtott be, és nagyvonalúan átvette a környezetvédelmi bizottság valamennyi következtetését a 2006. évi mentesítés megadásáról. A Költségvetési Ellenőrzési Bizottság ezzel elismerte azt, amit a környezetvédelmi bizottság egyhangúan fogadott el. Ezt is nagyon köszönöm.

Hadd szóljak most néhány szót az ügynökségeinkről. Mi a környezetvédelmi bizottságban ugyancsak nagyon elégedettek voltunk a négy ügynökség munkájával és költségvetési gazdálkodásával: ezek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, valamint az Európai Gyógyszerügynökség.

Amikor azt tanácsoltuk a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak, hogy adja meg a mentességet a 2006. pénzügyi évre, ezt nem könnyedén tettük. Épp ellenkezőleg, gyakori volt az információcsere az irányító testületek tagjaival és az igazgatókkal a bizottságban.

Ezen kívül, bizottságunk több delegációja is meglátogatta az ügynökségeket, hogy a helyszínen győződjenek meg a tevékenységekről. Így aztán teljesen értetlenül álltunk az előtt, amikor a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban az előadó nem akarta megadni a mentességet a négy ügynökség közül háromnak a leghihetetlenebb indokokkal – különösen, mert még ha érvényes indokok lettek volna is, maguk az ügynökségek nem felelősek ezekért a dolgokért, például az intézmény ideiglenes alkalmazottaira vonatkozó szabályozásért, vagy az adott ügynökség székhelyének helyéért, de még azért sem, hogy miként tartják be a szubszidiaritás elvét. Az olyan kifejezéseknek, mint: „felelőtlen burjánzás”, „bizarr politikai döntések alapján hoztak létre új ügynökségeket, ezek az új ügynökségek nincsenek ellenőrizve és gyakran ellenőrizhetetlenek, legtöbbjük nem hatékony és mindenek előtt jelentős terhet jelentenek az európai adófizetőknek”, és „ugyanakkor az alkalmazotti előjogok példátlan sora jött létre”, csak sokkértékük van. Mindannyian tudjuk, hogy szándékos terv megvalósítása van folyamatban európai szinten a munkánkkal kapcsolatos botránykeltés érdekében. Én kifejezetten irtózom az ilyen rosszindulatú híreszteléstől.

Az ügynökségek az európai igazgatás egységei, bár jellegük egyedi. Nem az égből pottyantak le, nem spontán merülnek fel egyedül a Bizottságban; az ügynökségeket a megfelelő szabályozási eljárásban hozzák létre vagy együttdöntéssel, vagy konzultációs eljárásban, vagy a politikai területtől függően szabályozással, azaz jogalkotással. Ez azt jelenti, hogy ezeket az ügynökségeket az európai jogalkotó hozza létre, ami azt jelenti, hogy mi lennénk azok a „kalandorok”, akikre utalás történt. Az ügynökségek költségvetése része magának az Európai Uniónak a költségvetésének. Minden pénzügyi évben mentesítést adunk az igazgatónak. Azt hiszem nincsen az igazgatásnak olyan része, amit olyan jól ellenőriznének mint az ügynökségeket, és ezért külön örülök, és hálás vagyok, hogy a bizottság leállította ezt a botránykeltésre irányuló kísérletet.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményének szerzője. (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szeretnék néhány percet töltetni annak hangsúlyozásával, hogy az európai ügynökségek 2006. pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében az tudjuk támogatni, amit a Számvevőszék mond, mivel a beszámolók és a tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

Amint már a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságban is elmondtam, én a következő években az elveknek és szabályoknak való nagyobb fokú megfelelőséget ajánlom. A Tengerbiztonsági Ügynökség esetében a fizetési előirányzatok 43%-át törölték, és a pénzügyi év vége felé a tranzakciók koncentrációját jegyezték fel. Kifejeztem értetlenségemet a tenger szennyezése elleni intézkedésekre irányuló kifizetési előirányzatok alacsony hasznosítási rátájával kapcsolatban is, ami annak ellenére ilyen, hogy a Parlament folyamatosan támogatja ezeket az intézkedéseket.

Ami a Repülésbiztonsági Ügynökséget illeti, megjegyeztük a működési kiadások 40%-át elérő előirányzat-áthozat magas arányát hasonlóan a nem differenciált előirányzatok áthozatának alkalmazásához, ami az éven belüliség költségvetési elvének megsértését jelenti. Felhívtuk ezért a Bizottságot, hogy tekintse át az ügynökség díjstruktúráját, hogy a tanúsítási tevékenységek költségei és bevételei egyensúlyba kerüljenek.

Végül, a Vasúti Ügynökséget illetően, a lejárt szerződések és a szabályos meglévő szerződések szabálytalan hosszabbítása azt jelenti, hogy nem mondhatjuk ki, hogy valamennyi tranzakció jogszerű lett volna.

Ezért nagyobb átláthatóságot és pontosságot ajánlok a jövőre nézve, azonban a Számvevőszék észrevételeinek fényében azt javaslom, hogy a Parlament adja meg a mentesítést az ügynökségek igazgatóinak.

 
  
MPphoto
 
 

  Helga Trüpel, a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményének szerzője. − (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a Kulturális Bizottság nevében szeretném kifejteni, hogy célunk a kulturális sokszínűség előmozdítása Európában. Kulturális programunk ott éri el a polgárokat, ahol élnek, ez pedig kifejezett célunk. Ennek megfelelően rendkívül jó gazdálkodást várunk el nemzeti kulturális ügynökségeinktől, és szeretném hozzátenni, hogy a pénzügyi rendelet felülvizsgálata javítani fogja a képességünket arra, hogy a finanszírozással és a támogatással azokat a kisprojekteket célozzuk meg, amelyekre a polgárok a saját területükön pályáznak.

Ez azonban azt is jelenti, hogy megfelelő egyensúlyt kell találnunk a bürokrácia visszaszorítása és a csalás megelőzése között, ami azt jelenti, hogy megfelelő szabályokra van szükségünk. Ha nem akarjuk, hogy a kulturális projektjeink végrehajtásához kis összegeket igénylő polgároknak végtelen pályázati dokumentumokat kelljen kitölteniük, egyszerűsíteni kell az eljárásokat és az átalányösszegű finanszírozás felé kell elmozdulnunk. Így az európai polgárok körében kulturális programjaink nagyobb elfogadottságra találnak majd.

 
  
MPphoto
 
 

  Bárbara Dührkop Dührkop, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményének szerzője. − (ES) Elnök úr, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság olyan vélemény mellett határozott, amely megadná a mentesítést a Bizottságnak ezen a téren valamint annak az öt ügynökségnek, amelyért felel.

A Bizottság gazdálkodását illetően üdvözöljük a végrehajtott kifizetések lényeges növekedését, és reméljük, hogy ez a trend folytatódik 2007-ben is, bár tudjuk, hogy ez az év az új programkészítési időszak kezdete és tapasztalataink szerint ilyenkor nehezebb ezt a célt elérni, és van egy bizonyos fokú késedelem.

Az állampolgári jogi bizottság üdvözli, hogy a Számvevőszék – és idézem – „ésszerű biztosítékokat tudott megszerezni a tekintetben, hogy a 2006. december 31-én véget ért pénzügyi év éves beszámolói megbízhatóak” arra az öt ügynökségre nézve, amelyek a polgári jogi bizottság illetékességébe tartoznak.

Ennek kimondásával szeretnék néhány észrevételt tenni néhány olyan kérdéssel kapcsolatban, amelyek még mindig nem kellően tisztázottak a költségvetések végrehajtását illetően. Először is, a Frontex ügynökség, amely a hozzá allokált pénzeszközöket alacsony arányban használta fel, ám emiatt nem szabad pesszimistának lennünk. Figyelembe kell venni, hogy 2006 volt az első éve, amikor ténylegesen működött, és a következő év azt mutatta, hogy el tudja költeni teljes költségvetését.

A polgári jogi bizottság látogatása Varsóban a Frontex központjában nagyon pozitív volt. Ezért azt reméljük, hogy a következő pénzügyi években fenntartás nélkül tudjuk majd megadni a mentesítést annak ellenére, hogy a Tanács és a Bizottság részéről a politikai jövőkép hiánya ennek az ügynökségnek a költségvetési létét meglehetősen veszélyeztette.

Bár lehet, hogy ez a vita nem a legmegfelelőbb fórum, még is ki szeretném használni arra, hogy rámutassak a Frontex megfelelő működése nagymértékben a tagállamok együttműködésétől függ, tekintettel az ügynökség hibrid jellegére. Ha a tagállamok nem bocsátják a megfelelő erőforrásokat a rendelkezésére, a Frontex nem fog tudni megfelelni kötelezettségvállalásainak.

Ami az Eurojust ügynökséget illeti, csak annyit szeretnék mondani, hogy egyetlen negatív megjegyzésünk van: a költségvetési címek közötti nagyszámú átcsoportosítás, amelyet jobban kellett volna megindokolni.

Kritikával illettünk néhány, az alkalmazottak felvételével kapcsolatos problémát az Európai Alapjogi Ügynökségnél is, és sajnáljuk, hogy a Számvevőszék úgy véli, hogy azt a helyzetet, amelyre 2005-ben mutattak rá, még mindig nem oldották meg a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelő Központja egyik alkalmazottjával kapcsolatban, akit hosszú távú kiküldetésben Brüsszelbe küldtek a nélkül, hogy ennek pontosan meghatározott célja lett volna.

Végül szeretném megemlíteni a CEPOL, az Európai Rendőrakadémia ügyét. Itt vannak bizonyos kétségeink. Kallas úr, kértük az Európai Bizottságot, hogy szoros figyelemmel kísérje a CEPOL költségvetésének végrehajtását, mert komoly gyanú van arra nézve, hogy a CEPOL nem teljes körűen és nem szigorúan felel meg a közbeszerzésre vonatkozó európai jogszabályoknak.

 
  
MPphoto
 
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményének szerzője. − (PL) Elnök úr, ami az ez évi költségvetési mentesítési eljárást illeti, örülnünk kellene annak, hogy a Bizottság halad előre az EU pénzeszközök hatékonyabb hasznosításában, különösen a közös agrárpolitika területén. Ugyancsak támogatásra érdemes az a néhány tagállam által bevezetett kezdeményezés, hogy elkészítik és közzéteszik a nemzeti nyilatkozatokat, amelyek a közösségi pénzeszközök gazdálkodási folyamatában új elemet jelentenek; a többi tagállamnak is a lehető leggyorsabban be kellene vezetnie ezt a rendszert.

Ugyancsak lényeges a Bizottságnak az a vállalása, hogy a Számvevőszék éves jelentésében említett, a közbeszerzési eljárások megsértése valamennyi esetét alaposan kivizsgálja, és bevezeti a kifizetések felfüggesztésének politikáját, ha a rendszerben súlyos jogsértéseket fedez fel.

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság egyik szakértőjeként szeretném hangsúlyozni, hogy továbbra sincs költségvetés-tervezés a nemek közötti esélyegyenlőség kérdésére tekintettel, és én ismételten kérem, hogy ezt a vonatkozást is vegyék figyelembe a költségvetés-tervezés és a közösségi programok finanszírozása részeként. Az elkövetkezendő években a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéseknek tükrözniük kellene a szociális alapból támogatásban részesülő, a nemek közötti esélyegyenlőséget előmozdító intézkedésekre vonatkozó információt.

(Taps)

 
  
MPphoto
 
 

  Ingeborg Gräßle, a PPE-DE képviselőcsoportja nevében. – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, biztos úr, a Parlament mentesítésével szeretném kezdeni, és azzal, hogy köszönetet mondok az előadónknak, és valamennyi képviselőnek, akik haladást akartak elérni a titkársági támogatásra vonatkozó juttatás tekintetében, mert ez egy kulcsfontosságú kérdés a közvéleményben, és a mi észrevételeink középpontjában is ennek kell állnia. Európai Parlamenti képviselőként mindannyiunk érdekében áll, hogy kiutat találjuk a korrupció e piszkos sarkából.

Az Európai Néppárt javaslatokat tett arra, hogy a titkársági támogatásra vonatkozó juttatás miként lehetne hatékonyabban felhasználható a jövőben. Ezeket a javaslatokat a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nagy többsége támogatta, beleértve azt is, hogy a tagállami kifizető ügynököket a Parlament maga értesítse és ez által professzionálisabbá váljon. Ekkor ezek a kifizető ügynökök adminisztrálhatják a szolgáltatási szerződéseket és biztosíthatják, hogy az adókat befizessék és a társadalombiztosítási járulékokat levonják. Ezek a módosítások védik a Parlament jó hírét, amint az is, hogy az Európai Parlamenti képviselők a jövőben ne alkalmazhassanak családtagot.

Az EU szabályai szerint ez nagyon lényeges összeférhetetlenséget jelent. Ezért felhívom valamennyi képviselőt, hogy kerüljék a további károkozást önmaguknak és a Parlamentnek. Nyugtalanul veszem tudomásul, hogy a Szocialista Képviselőcsoport és néhány liberális, a szöveg e bekezdése ellen kíván szavazni. Ha ők lesznek fölényben, az azt jelenti, hogy úgy fejezzük be ezt a mentesítési eljárást, hogy közben semmilyen előrehaladást nem érünk el e nagyon fontos vonatkozásban, és ez lenne a lehető legrosszabb forgatókönyv mindannyiunk számára, mert a vidám „folytasd csak” nem segíthet át bennünket a Számvevőszék legutóbbi, a titkársági támogatásra vonatkozó juttatásról szóló jelentésén.

A parlamenti asszisztensi juttatás tekintetében is együttesen megállapodtunk, hogy ragaszkodunk ahhoz a nézethez, hogy az nem nyújt mindenre orvoslatot. Azt javasolnám, hogy mindannyian olvassák el az apró betűt is. Még mindig minden a levegőben van, ami azt jelenti, hogy ha ezen a pontos azt állítjuk, hogy a parlamenti asszisztensi juttatás segít majd minden problémát megoldani, az egyszerűen hazugság – hazugság a közvéleménynek is.

Még egy utolsó dolog a Bizottság költségvetéséről. Biztos úr, tény, hogy rezgett a léc és remélem, hogy kollégái vettek önnek egy italt, mert hogy megérdemelte. Nagyon köszönöm a jó együttműködést!

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Casaca, a PSE képviselőcsoportja nevében. – (PT) Elnök úr, a Bizottság alelnöke, én is köszönetet szeretnék mondani valamennyi előadónak, és szocialista kollégáimnak is, meg a többi képviselőcsoportból való kollégáknak is, akik részt vettek ebben a mentesítési folyamatban, és oly sokat tettek a lezárás biztosítása érdekében. Tény, hogy pontosan ez az Európai Parlamenti kérdés az, amire szeretnék észrevételt tenni. Azt szeretném mondani, hogy egyértelműnek tűnik nekem: a belső ellenőrzés jelentéséből levonható alapvető következtetés az, hogy súlyos hiányosságok vannak a parlamenti asszisztensi kifizetési rendszer működésében. Nincs kétség a felől, hogy ez megköveteli az asszisztensek jogállásának bevezetését, és a kifizetések pénzügyi irányítási feladatainak az Európai Parlament igazgatásának történő átadását.

A következő parlamenti időszakban alapvető fontosságú, hogy ne csak az európai parlamenti képviselők rendelkezzenek jogállással, hanem az asszisztenseik munkáját is az európai intézményi kereten belül szabályozzák és finanszírozzák, és ne maradjon indoka a közpénzekből finanszírozott önkéntes nyugdíjrendszer folytatódó létének, valamint, hogy az utazási költségek és más általános költségek szabályai egyértelműbbek legyenek. A Tanácsnak e mellett kell szavaznia, és meg kell akadályoznia, hogy az Európai Parlament intézményét a pozícióval járó csekély előnyök tartsák fogva. Hasonlóképpen létfontosságú, hogy a képviselőknek garantáljuk a legjobb munkafeltételeket, figyelemmel arra, hogy szükséges, hogy rájuk a teljes átláthatóság szabályai és a szigor legyen irányadó, teljes mértékben összhangban a társadalom által alkalmazandó általános szabályokkal.

Különösen szeretném kérni kollégáimat az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és Európai Demokraták soraiban, hogy ne blokkolják ezt a reformfolyamatot. Alapvető fontosságú, hogy konszenzust érjünk el a Parlamentben az asszisztensek jogállásáról és, hogy ez a jogállás egyértelmű legyen, mert olyan kérdést szabályoz, amely szükségtelenül járul hozzá ahhoz, hogy intézményünk veszítsen hitelességéből. Mindenek felett való, hogy ezt elérjük, és ehhez mindenkinek a támogatása szükséges.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Mulder, az ALDE képviselőcsoportja nevében. – (NL) Elnök úr, azzal szeretném kezdeni, hogy köszönetet mondok valamennyi előadónak, akik hozzájárultak ehhez a mentesítési eljáráshoz. A rendelkezésemre álló két percet a Jørgensen úr által készített, a bizottsági mentesítésről szóló jelentés tárgyalására fordítanám. A Számvevőszék tavaly novemberben tette közzé jelentését, és ez a jelentés lényegesen jobb volt, mint az előző években tekintettel arra, hogy a jelentés ezúttal százalékokat idézett. Ezt a jövőbeni jelentésekben is folytatni kell. Amikor a jelentést közreadták, úgy tűnt, mintha a Bizottság diadalmaskodott volna. A jelentés még soha nem volt ilyen jó. A Számvevőszék a Bizottság kiadásainak 44%-át jóváhagyta. Azt kell mondanom, nem éreztem azt, hogy ez lett volna az idő, amikor elégedetten hátradőlhetnénk és azt mondhatnánk: „Ez a legjobb, amit valaha is csináltunk.” Nem, ennél sokkal jobbat tudunk.

Ami szembeötlő, hogy a Bizottság ténylegesen figyelmen kívül hagyta a Parlament ajánlásait a korábbi mentesítési állásfoglalásokban. Mi volt a lényeges a Parlament számára az elmúlt három évben? A nemzeti nyilatkozatok. Mit mond a Bizottság? Nem tartjuk tiszteletben a nemzeti nyilatkozatokat. Ez aztán túl sok. Továbbá, intézményközi megállapodás formájában ez benne van a pénzügyi tervben. Szerencsére a Bizottság visszakozott és ezt most már megtörténik.

Van még egy második kérdés is azonban. A biztosok nem írhatják alá a főigazgatók nyilatkozatait. Talány számomra, hogy miért. Fogadhatjuk a biztosokat a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban, ahogyan a Bizottság felajánlotta, és rendszeresen meghallgatjuk véleményüket a tekintetben, hogy mennyi haladást értek el, ám a biztosok nem írhatnak alá semmit a Parlamentben. Hogy magyarázható ez jogi perspektívából? Én csak annyit tudok mondani elnök úr, reméljük, hogy a jövő év még jobb lesz. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoportja mindehhez konstruktívan áll hozzá, mint ahogy a múltban is.

 
  
MPphoto
 
 

  Mogens Camre, az UEN Képviselőcsoportja nevében. (DA) Elnök úr, most kilencedszer van lehetőségem részt venni abban a folyamatban, amelyben a Parlament jóváhagyja a Bizottság, a Tanács, a Parlament és más EU szervek beszámolóit. Ismételten ebben az évben is súlyos szabálytalanságokat találtunk. A helyzet különösen is rossz volt azzal kapcsolatban, ahogy a Bizottság a strukturális alapok pénzeit kezelte, ahol majdnem 4 milliárd eurót (majdnem 30 millió DKK-t) helytelenül fizettek ki. Az idő szorítása miatt, megjegyzéseimmel erre koncentrálok.

Ebben az évben ismételten azt mondjuk, hogy valami nincs rendben és ismételten kapjuk a biztosítékokat, hogy a dolgok most már igazán javulni fognak. Ilyen biztosítékokat kaptunk minden évben, mégis a helyzet folytatódik, mert a teljes támogatási rendszer olyan bonyolult, olyan ésszerűtlen és olyan kezelhetetlen. A Költségvetési Ellenőrző Bizottságban felvetettük a sarkalatos kérdést: az EU egésze számára mit a tagállamok közötti hatalmas pénzátcsoportosítás hatása? Végül is nincs látható javulás azokban az országokban, amelyek a támogatást kapják. A következő évben megint elmaradottak lesznek, és megint támogatást fognak kapni. A 15 régi EU-tagállam közül Görögország, Spanyolország, Portugália és Írország amióta csak tagok minden egyes évben kaptak támogatást. 11 tagállamban, valamennyi régi tagállam, amelyek a teljes nettó különbséget fizetik. Természetesen valamennyi új tag kap támogatást.

Azok az országok, amelyek gazdasági reformokat hajtanak végre és hatékonyan dolgoznak, és ahol a polgárok hajlandóak magas adókat fizetni, rákényszerülnek arra, hogy olyan országoknak fizessenek, amelyek nem reformálják meg elavult struktúrájukat vagy különösen magas adókat követelnek. Az EU támogatáspolitikája nagymértékben semmit sem tesz. Miért hajtanánk végre reformokat, amikor a semmittevés számláját meg lehet küldeni a többi ország polgárainak? A teljes átcsoportosítás butaság. Nem csak milliárdok kerülnek a rossz kezekbe, hanem maga a támogatásfilozófia is beteg, mert azokat az országokat jutalmazza, amelyek nem hajlandók a reformok végrehajtására, és bünteti azokat, amelyek éppen ezt teszik. Ezek az országok azok, amelyekre az EU-nak szüksége van. Az EU jelenlegi költségvetési 15%-ából teljesíthetné feladatait. Ezen kívül mentesülnénk a gazdasági botrányok valamennyi esetétől is. Én ezért személyesen nem kívánom megszavazni a Bizottság beszámolójának jóváhagyását.

Szeretném megragadni ezt a lehetőséget, hogy köszönetet mondjak a Költségvetési Ellenőrző Bizottságbeli kollégáimnak az általuk végzett tekintélyes mennyiségű jó munkáért.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes, a Verts/ALE képviselőcsoportja nevében. – (NL) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, hozzászólásomat a Bizottság és a Parlament mentesítésére korlátozom.

Ami a Bizottság mentesítését illeti, olyan problémákkal szembesülünk, amelyeket kellően megindokoltak, különösen az előadók: tény, hogy a Számvevőszék számos nagy problémáról számolt be a strukturális alapokkal kapcsolatban, hogy 12%-ot nem lett volna szabad kifizetni (4 milliárd eurót, ami egy hatalmas összeg), és a külkapcsolatokat illetően az a tény, hogy egyebek között az Egyesült Nemzetekkel folytatott együttműködés gyengén és esetlenül működik. Ezek azok a problémák, amelyekről tárgyaltunk.

Ez egy lényeges mentesítés, mert ez az utolsó mentesítés a választások előtt. Jövőre is lesz mentesítés, de erre már a választást közvetlenül megelőző időszakban kerül sor. Ezért nagyon lényeges mentesítésről van szó, és ki kellett kényszerítenünk a párbeszédet. Örülök annak, hogy ezt igen konstruktív módon tudtuk elérni az összes képviselőcsoportot illetően. Az a tény, hogy kétszer szerveztünk meghallgatást Špidla és Hübner biztosokkal, valamint hogy mi – Jørgensen úr, Mulder úr, Gräßle asszony és én – egy közös levéllel tudtunk információt szerezni a Bizottságtól, kiváló eredményhez vezetett. Őszintén remélem, hogy jövőre még jobb eredményt sikerül elérnünk.

Ami a Parlamentet illeti, szeretnék két fő problémára koncentrálni. Az asszisztensek jogállásával kapcsolatban rendelkezésünkre áll a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzésről szóló jelentés. Dicsérnem kell őt, mert ez egy kiváló dokumentum. Még mindig nem értem elnök úr, hogy ön és a Hivatal miért nem tették közzé ezt a vizsgálati jelentést. Végül is ezt most titokzatosság lengi körül, ami nem szükséges, mert mi, a Parlament mindig is kértük, hogy ezt a vizsgálatot végezzék el, és folytassanak vizsgálatot arról, hogy a titkársági juttatásokat hogyan kezelik. Én őszintén hiszem, hogy ezt a jogállást végre kell hajtanunk. Több módosítást is benyújtottam, amelyek megerősítik Pomés Ruiz úr meglévő szövegét. Ennek a Bizottsággal, és különösen a Tanáccsal folytatott párbeszédben kell létrejönnie, mert ha a közeljövőben olyan problémával fordulunk a Tanácshoz, amelyet nem követ nyomon, akkor nem ott leszünk, ahol lennünk kellene. Ezért ezt a Bizottsággal és a Tanáccsal folytatott párbeszédben kell elérnünk.

Még egy utolsó pont, amit szeretnék említeni az, hogy az önkéntes nyugdíjalap súlyosan nyugtalanít engem. Először is, a biztosításmatematikai hiány növekedni fog és másodszor, azt is szeretném, hogy az önkéntes nyugdíjalap résztvevőinek listáját végre tegyük közzé.

 
  
MPphoto
 
 

  Umberto Guidoni, a GUE/NGL képviselőcsoportja nevében. (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az egész Parlament és összes kollegám örül az európai előirányzatok hatékonyabb felhasználása terén elért előrehaladásnak. Nem tudjuk azonban megkerülni, hogy rámutassunk, vannak még súlyos hiányosságok. A Bizottságnak jogsértési eljárást kell indítania, és szankciókat kell alkalmaznia azok ellen a tagállamok ellen, amelyek nem vagy csak részlegesen alkalmazzák a strukturális alapokra irányadó jogszabályokat. A tagállamoknak minden információt meg kell adniuk a korrekciókról és a pénzügyi behajtásokról, különösen a jövőbeni pénzügyi gazdálkodásra tekintettel.

A Bizottságnak a Parlament elé kellene terjesztenie az egyes országoktól kapott éves jelentések minőségi értékelését, különösen az intervenció területe, illetve a különféle politikák szerinti bontásban. A legfontosabb terület a strukturális alapoké, ahol a helytelen kifizetések volumene még mindig lényeges, 12%.

A Bizottságnak magyarázatot kell adnia arra, hogy miként fogja biztosítani ennek a pénznek a behajtását, különösen azokban az esetekben, ahol a projekteket a pályázati eljárások alkalmazása miatt nem fogadták el. A megfelelő ellenőrzéseket elmulasztó tagállamok ellen gyorsabb és hatékonyabb felfüggesztési eljárásokat kellene alkalmazni.

Amit hangsúlyozni szeretnék, mert ez tűnik nekem a költségvetés legnagyobb hiányosságának, az a külső intézkedések: erre vonatkozóan nincs elegendő információ, bár számos európai tevékenységből húznak hasznot. Különösen fontosnak tartom, hogy a Bizottság nagyobb átláthatóságot biztosítson az Európai Unió által az iraki újjáépítés érdekében 2006-ban finanszírozott projektek tekintetében; például sorolja fel a projekteket, mik ezek, mik az előre látható költségek, és milyen ügynökségek vesznek részt benne.

Ezt az információt megadták meglehetősen későn, ám én úgy gondolom, hogy ez még mindig nem kielégítő. Konkrétan úgy vélem, hogy az ilyen jellegű pénzeszköz-felhasználás esetében meg kellene vizsgálnunk azt a gondolatot, hogy az Európai Újjáépítési Ügynökséget használjuk, amint erre a Parlament a múltban már rámutatott.

Gyorsan rátérek a Parlament mentesítésére. Először is, ott van a három helyszín kérdése, amelyet az előadó is felvetett, amelynek pénzügyi költségéhez hozzá kellene adni a környezeti költséget is. Végül, az asszisztensekre fordított kiadásokkal való gazdálkodásra vonatkozó belső jelentés: véleményem szerint, helytelen azt bizalmasan kezelni, mert ez vezetett ahhoz, hogy egész sorozat cikk jelent meg a sajtóban, ami kárt okoz a Parlament átláthatóságának és megfelelő működésének. Emiatt kérjük, hogy ezt a belső vizsgálati jelentést tegyék közzé.

 
  
MPphoto
 
 

  Jeffrey Titford, az IND/DEM képviselőcsoportja nevében. – Elnök úr, a korlátozott időben, ami rendelkezésemre áll, hogy ezt a hosszadalmas jelentés kommentáljam, két észrevételt szeretnék tenni. Először is, rengeteg üres közhelyet tartalmaz arról az alátámasztó dokumentációról, amit az európai parlamenti képviselőknek kellene biztosítaniuk, hogy alátámasszák a parlamenti asszisztensi juttatásra vonatkozó igényeiket. A közelmúlt eseményeinek fényében fájdalmasan egyértelmű, hogy a jelenlegi megoldások teljesen elégtelenek, mivel sok képviselő számára lehetőséget biztosítanak a durva, sorozatos visszaélésekre. Továbbá, egyértelmű, hogy komoly szándék ezeknek a visszaéléseknek a visszaszorítására nincsen, mivel úgy tudom, a rendszert nem változtatják meg, amíg az új Parlament össze nem ül 2009 őszén. Ezért egyáltalán nem tudom komolyan venni a jelentés kritikus hangnemét.

Másodszor, felhívom a képviselők figyelmét a jelentés meglehetősen vészjósló 55. bekezdésére, amelyből az tűnik ki, hogy 2008-tól az európai politikai pártok legfeljebb 85%-os mértékig az Európai Parlament költségvetéséből finanszírozhatók. Majd rámutat arra, hogy a támogatásnak ez a magas szintje további felelősséget ró rájuk tevékenységeiket illetően. Más szavakkal, az EU finanszírozza a politikai pártokat és egyben ellenőrzi tevékenységeiket.

Itt van a Nagy Testvér, ami még erőteljesebb bizonyítékul szolgál az európai demokrácia katasztrofális hanyatlásáról, melyet az egyre inkább totalitáriánus Európai Unió okoz. Demokrataként irtózom tőle, és azoktól is, akik támogatják azt: szégyelljék magukat.

 
  
MPphoto
 
 

  Ashley Mote (NI). – Elnök úr, helyes tájékoztatni a Házat és az Európai Befektetési Bankot, amelynek beszámolóját vizsgáljuk felül ma reggel, hogy a British Broadcasting Corporation-nek – amelyet mostanában leginkább Brüsszel Broadcasting Corporation-ként ismerünk – nyújtott 200 millió euró értékű puha kölcsöneivel kapcsolatban a brit rendőrség bűnügyi nyomozást folytat. A BBC ellen az az elsődleges vád, hogy megszegte a Királyi Chartáját, különösen azzal, hogy az aktuális ügyekről nem számolt be kiegyensúlyozott és objektív módon.

Az EBB azon állítása, hogy a BBC szerkesztési politikáját ezek a kölcsönök nem befolyásolták, egyszerűen hihetetlen. Sokéves kutatás eredményeként, melyet nem utolsósorban Lord Pearson végzett saját tekintélyes költségére, nyilvánvalóvá vált, hogy a BBC-t tulajdonképpen az EBB az EU nevében megvásárolta. Ennek eredményeként a BBC felső vezetői úgy tűnik, törvény felett állónak tekintik magukat. Rövidesen meglátjuk, hogy a Scotland Yard egyetért-e ezzel.

 
  
MPphoto
 
 

  Gabriele Stauner (PPE-DE). – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, én a többi intézmény mentesítéséről szóló jelentésre szorítkozom, és köszönetet mondok az előadónak, Lundgren úrnak az együttműködésért.

Ami az intézményeket illeti, szeretnék rámutatni először is, hogy végre meg kell találnunk mentesítésük jogalapját a pénzügyi rendeletben – és ez különösen a Tanácsra vonatkozik. A jelenlegi gyakorlat, miszerint a Parlament vállalja a Tanács főtitkárának és a többi intézménynek a mentesítését, nincs benne a pénzügyi rendeletben, és nem is áll összhangban a Szerződés 274. cikkével.

Különösen olyan érzékeny területen, mint a költségvetés ellenőrzése, a 70-es évekre visszanyúló „gentlemen’s agreement”-re vonatkozó hivatkozás már nem helyénvaló, és ellentétes a jogi egyértelműség és a törvényes igazság elveivel. Ezért felhívjuk a Bizottságot, hogy 2008 szeptemberéig nyújtson be egy alkalmas javaslatot e hiányosság orvoslására. Ezért kérem valamennyi képviselőt, hogy támogassa Tanács mentesítésének 1. módosítását.

Most a közös kül- és biztonságpolitika költségeiről szólok, hogy a Tanács álljon ellen annak kísértésnek, hogy ezeket a költségeket a jövőben az igazgatási költségek alá rendelje.

Ebben az évben, mint minden évben, az intézmények épületpolitikája az a terület, ahol a költségvetési ellenőrzés mindig talál valamit. Vegyük például a Számvevőszéket, amely nem vette a fáradtságot, hogy megpályáztassa épületbővítését, vagy a rá vonatkozó szerződéseket tárgyalásos úton kösse meg annak ellenére sem, hogy felelős a finanszírozásért.

Megint felvetném a szerződések odaítélésére vonatkozó irányelveket. Lehetetlen kommunikálni polgáraink felé, hogy minden kis települési önkormányzatnak, ha több mint 200 000 eurós szerződést kíván odaítélni, akkor azt meg kell hirdetnie egész Európában, amikor maguk az intézmények sem tartják be a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályokat.

Engedjenek még egy utolsó szót a Számvevőszékről. Nagyon sajnálom, hogy a jelentésünk szerint a Számvevőszéket az Európai Központi Bank modellje szerint kellene megszervezni. Én tartok ennek az intézménynek az újra nemzeti hatáskörbe történő emelésétől, pedig ezt az intézményt a tagállamok mindenféle politikai befolyásától mentesen kellene megtartanunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Herbert Bösch (PSE).(DE) Elnök úr, először is szeretnék mindenkinek köszönetet mondani, aki dolgozott ennek a fontos 2006-ra vonatkozó mentesítésnek az előkészítésén és támogatta előadónkat.

Talán ez a legfontosabb mentesítés, amit végzünk ebben az időszakban. Látjuk a problémákat, és van még időnk a problémák megoldására. Ezen a ponton szeretném kifejezni külön köszönetemet az Európai Számvevőszéknek, annak a hatóságnak, amelynek jelentései évről-évre növekednek. Csak az lenne nagyon jó, ha időről-időre a Számvevőszék ellen tudna állni a populizmus kísértésének. Emlékszünk a ménesegyesületekre és a golfklubokra, és mindarra, ami ezzel együtt járt. Azok inkább politikai értékelések voltak, mint számvevőszéki értékelések.

Szeretnék köszönetet mondani az Európai Bizottságnak, amely végül szoros nyomon követést tárgyalt ki velünk szintén e bizottság keménybeszédű előadójának nyomása alatt. Kallas biztos már említette, hogy miként kívánunk eljárni a következő hónapokban. A tagállamok nemzeti nyilatkozatai fontosak. A Tanács ma nincs itt – ezt látjuk – nem figyelnek oda, hogy adófizetőik adóját hogyan használják fel, tehát ezt nekünk kell megtennünk.

Előre fogunk lépni a strukturális politikában. Kallas biztos úr, továbbra is nehézségeink lesznek a külpolitikában. Az első alkalommal rámutattunk, hogy ez a külpolitika nem kellően figyelemmel kísért, bár milliárdokat költünk rá. A nemzetközi finanszírozás világában szokásos, hogy a szavazati jogokat a hozzájárulás teljesítésére vonatkozó kötelezettségek szerint osszák el. Ha például az Európai Unió Irak újjáépítéséhez több mint 40%-ban járul hozzá, szeretném, ha a mienk lenne a részvételi jogok és együttdöntési jogok több mint 40%-a. Addig még hosszú utat kell megtennünk, és így sokat kell tennünk.

Ma jó jelentésekről szavazunk, és most már arról van szó, hogy kellő támogatást adjunk számukra.

 
  
MPphoto
 
 

  Kyösti Virrankoski (ALDE). – (FI) Elnök úr, először is köszönetet kívánok mondani az előadóknak és a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság elnökének kiváló munkájukért. Harminc, a 2006. évre vonatkozó mentesítésről szóló jelentés van előttünk. Ezek közül a legfontosabb a Bizottságé, amely az EU költségvetésének 97%-ára vonatkozik. A többi az EU egyéb intézményeihez és a külön ügynökségekhez kapcsolódik.

Véleményem szerint javítani kell azon a módon, ahogyan a Parlament kezeli a mentesítés kérdését. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság nem lehet számvevőszék, és még kevésbé könyvvizsgáló cég. Fizikai lehetetlenség, hogy részletesen megvizsgálja 30 egység igazgatását, és beszámolóit. A Parlamentnek meg kell bíznia a szakértőkben, és a hivatalos szervek véleményében. Ezek közül az Európai Számvevőszék, a belső ellenőrző testületek, és a Európai Csalás Ellenes Hivatal (OLAF) a legfontosabbak.

A beszámolók és az igazgatás legszigorúbb részletes vizsgálata is csak a pontosság látszatát keltheti, és ettől az eredmény nem lesz megbízhatóbb. Nincs közvetlen összefüggés a között, ahogyan a mentesítést tárgyaljuk és az előállított jelentések száma között. Épp ellenkezőleg, amikor a Parlament mentesítést ad egy ügynökségnek például, az túlságosan erős biztosíték lehet arra nézve, hogy a beszámolókat és az igazgatást aprólékosan vizsgálták.

Ha a Parlament valóban meg akarja erősíteni szerepét a mentesítési folyamatban, felül kell vizsgálnia a gyakorlatát. Különben a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot elárasztja a munka.

 
  
MPphoto
 
 

  Janusz Wojciechowski (UEN). – (PL) Elnök úr, Jørgensen úr jelentése – a Számvevőszék véleményét követően – nagyon helyesen teszi mérlegelés tárgyává a közös agrárpolitika finanszírozásának problémáját, különös tekintettel arra a tényre, hogy a kedvezményezettek közül néhánynak semmi köze a mezőgazdasághoz. Golf klubok, krikett klubok, lovagló klubok, szórakoztató parkok – ám prosperáljanak, de ne a közös agrárpolitika pénzéből.

Ma délután itt a Házban az élelmiszerválságról és az élelmiszerárak emelkedéséről tárgyalunk, és minden bizonnyal a válság egyik oka, hogy a mezőgazdaság támogatására szánt EU pénzeszközöket egészen más vállalkozások támogatására használjuk fel, amelyek azonban e nélkül a támogatás nélkül is nagyon jól megvannak. Ezért teljes mellszélességgel kiállok a Jørgensen-jelentés 99. és 100. cikkében foglalt következtetések mellett, amelyek rámutatnak, hogy módosítani kell a közös agrárpolitika finanszírozását, biztosítva, hogy a támogatást kizárólag a valódi gazdák kaphassák meg – azok, akik a földet mezőgazdasági célra hasznosítják – és ezeket a változásokat a lehető legsürgősebben kell bevezetni.

 
  
MPphoto
 
 

  Paul van Buitenen (Verts/ALE).(NL) Szeretném korunk legtudósabb emberét, Einstein urat idézni. Ő azt mondta: „A világ veszélyes hely, nem azok miatt, akik gonoszságokat cselekszenek, hanem azok miatt, akik csak nézik, és nem tesznek semmit”. Ez a helyzet itt a Parlamentben is. Évtizedek óta tudjuk, hogy rengeteg manipuláció történik az asszisztensek juttatásaival, az utazási juttatásokkal, az általános költségekre vonatkozó juttatásokkal, a napidíjakkal, a látogató csoportok és a politikai képviselőcsoportok finanszírozásával kapcsolatban. Remélem, hogy a Parlament végre tesz valamit a 2009. évi választások előtt, és hogy ezek nem csak üres ígéretek lesznek, mint ahogyan az elmúlt néhány évtizedben történt. Erre várva, én tényleg úgy vélem, hogy el kellene halasztanunk a mentesítést. Úgy érzem, eladhatatlan a szavazóink felé, ha mi most megadjuk magunknak a mentesítést.

 
  
MPphoto
 
 

  Esko Seppänen (GUE/NGL). – (FI) Elnök úr, kiváló munkát végeztek Siim Kallas, az Európai Bizottság alelnöke, vezetésével annak érdekében, hogy az Európai Unió beszámolói nyitottabbak és átláthatóbbak legyenek. Külön elismerést érdemel az a felhívás, hogy tegyék közzé az EU egyszeri kifizetéseit. Hazámban, Finnországban a nemzeti támogatások értéke az EU támogatás kétszerese. Sajnálatos módon, az EU támogatás kedvezményezettjeire vonatkozó adatok nem mondják el a teljes igazságot az egyszeri kifizetésekről.

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság nyomása alatt a Bizottság jóváhagyta a beszámolók ellenőrzésének módját, és ígéretet tett arra, hogy nagyobb erőfeszítéssel próbálja meg a helytelen indokból történt kifizetéseket visszaszerezni. Hasonlóképpen, most már jobb minőségű információ áll rendelkezésre a külső intézkedések finanszírozásáról, hála az előadóknak és árnyékelőadóknak.

Remélem, hogy a jövőben szigorúan közelítjük meg a pán-európai politikai pártok figyelemmel kísérését és a rájuk vonatkozó szabályok betartását szemben azzal, amire időnként következtethetünk a Parlament magatartásából.

 
  
MPphoto
 
 

  Jens-Peter Bonde (IND/DEM). – (DA) Elnök úr, hosszú utat tettünk meg a nyitottság és az EU-n belüli csalás elleni küzdelemben. Amikor engem először megválasztottak 1979-ben, a képviselőcsoportok elnökei mutatták az utat a pénztár felé. Először volt a sofőr által vezetett limuzin, amelyet a Parlament fizetett, majd kisebb belenyúlás a képviselők pénzeibe, hogy ugyanazért az útért a business-class utazás költségeit is megkaphassák, meg még egy kicsivel többet! Mostanában az elnökök a takarítási műveletben mutatják az utat. Azonban még hosszú utat kell megtenni, és súlyosan visszavetett bennünket az a többségi határozat, hogy ne tegyük a belső ellenőrzésről szóló jelentést közzé. Hogyan lehetünk mások gyámjai, ha saját problémáinkkal nem merünk foglalkozni. A nagy képviselőcsoportok a felelősség nehéz súlyát viselik, mivel a következő parlamenti választások idején a részvételi arány 40% alá is csökkenhet, ami súlyosan gyengítené a választások legitimitását.

Az reméltem, hogy egyszer meg tudom majd szavazni az éves beszámolókat, mert már nincs bennük semmi, amit kritizálhatnék. Azonban a nagy képviselőcsoportok megint azt ajánlják, hogy bélyegezzük le a Bizottság beszámolóját, még akkor is, ha még mindig nem tudunk teljes mértékben hozzáférni a számlákhoz, hogy ellenőrizhessük azokat. Mit mondana egy könyvvizsgáló az olyan beszámolókra, amelyek mellékleteihez nem fér hozzá? Egymás után 14. évben a Számvevőszék azt nyilatkozta, hogy nem tudják igazolni a mögöttes tranzakció helyességét és ezért sajnálatos módon immáron a 29. egymást követő évben kénytelen vagyok a jóváhagyás ellen szavazni.

Ugyanakkor szeretnék köszönetet mondani képviselőtársaimnak a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban és máshol a Házban azért a közös kezdeményezésért, melynek célja az EU megtisztítása. Amikor én kezdtem, a költségvetés-készítés alatt találkoztam egy emberrel, akit csak mint „lefölözött tejet” ismertek. Ő 1,3 milliárd DKK-t kapott, ő volt az EU pénzeszközök legnagyobb dán kedvezményezettje. Még csak egy statisztikai bontást sem tudtam megszerezni arról, hogy például a legnagyobb kedvezményezettek mit kapnak. A következő évtől a mezőgazdasági támogatásban részesülők valamennyien ott lesznek az interneten. Négy évvel ezelőtt a Bizottság munkacsoportjai még nagy titoknak számítottak. Most mindannyian el fogjuk tudni olvasni az interneten, hogy kik a konzulensek, hála az általunk közösen gyakorolt nyomásnak. Ezen kívül a Bizottságban is élveztük Kallas úr támogatását. Szeretném kifejezni köszönetemet ezért. Hiányozni fognak azok, akikkel együtt dolgoztam, amikor május 9-én elhagyom a Parlamentet. Köszönöm, hölgyeim és uraim! Hosszú utat tettünk meg, de még nem jutottunk elég messzire. Ám biztos vagyok abban, hogy önök folytatják a munkát.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Hannan (NI). – Elnök úr, 1944-ben Friedrich Hayek azt az előrelátó észrevételt tette, hogy adott technikai feladatok külön testületekre történő delegálása, ami rendszeres, az első lépés, amellyel egy demokrácia fokozatosan megfosztja magát a hatalmától.

A kollégáknak meg kellene kérdezniük maguktól, hogy mennyi demokratikus ellenőrzést tudnak gyakorolni a különféle európai ügynökségek fölött. Előfordul egy-egy bizottsági látogatás hozzájuk, vagy általános véleményeket fejtünk ki arról, hogy mi legyen a mandátumuk, általában azonban ennek a Parlamentnek a szerepe az, hogy évente és feltétel nélkül megszavazza a szükséges támogatásukat. Így az Európai Uniót egy állandó apparátus működteti.

A méltányosság érdekében ki kell mondani, hogy ebben nincs egyedül. Sok tagállamban, többek között az enyémben, hasonló folyamat megy végbe, ahol is a választott képviselők feladják hatásköreiket. Ami az EU-t szokatlanná teszi, az az, hogy ezeknek a különféle szerveknek igen csak széllel bélelt jogalapjuk van. Igaz, hogy ezekre a felhatalmazást az Európai Alkotmány megadta volna. Ezt az alkotmányt azonban – úgy látszik, erre ezt a Házat időről-időre emlékeztetni kell – a szavazóurnák előtt elvetették. Ezért sok ilyen ügynökség – az Emberjogi Ügynökség, a Védelmi Ügynökség, a Külső Határok Ügynöksége, és így tovább – a legjobb eseten nem szabályszerű, a legrosszabb esetben illegális.

Ha rendezni akarják jogállásukat, és megfelelő mandátumot kívánnak nekik, akkor terjesszék az alkotmányt a nép elő az egyszer valaha megígért referendummal. Pactio Olisipio censenda est!

 
  
MPphoto
 
 

  Esther De Lange (PPE-DE).(NL) Elnök úr, sokat mondtak el ma a Parlament mentesítésének témájáról. Én ezért arra az észrevételre korlátozom magam, hogy én, mint hajdani asszisztens, remélem, hogy az asszisztensek jogállása, amelyről oly részletes vitát folytattunk, végre létrejön, mert ha becsületesek akarunk lenni, a jelenlegi jogszabályok túl sok manőverezési lehetőséget biztosítanak. Ez a probléma. Sok képviselő ezt korrekten intézi, mégis jelenleg nincs rá garancia. Ezért meg kell szigorítani a szabályokat, és a Parlament főosztályainak következetesebben kell eljárniuk azokban az esetekben, amikor a szabályokat nem megfelelően alkalmazzák. Ez egy olyan terület, ahol a főosztályaink időnként hibáznak, többek között a múltban is.

Ennek elmondása után szeretnék a Bizottság mentesítésének megadására térni, illetve arra, ami az én véleményem szerint a fő probléma, és ami minden évben újra megjelenik, és ami sokaknak okoz fejfájást: konkrétan arra a nehéz helyzetre, amiben jelenleg találjuk magunkat az európai és a nemzeti szint között; ez a helyzet annak tudható be, hogy a Bizottság teljes mértékben elszámoltatható az európai kiadásokért, miközben ezeknek 80%-át a tagállamok kezelik. Azt már kijelentették, hogy valóban voltak pozitív fejlemények, például a mezőgazdasági ágazatban. Azonban csak a nemzeti gazdálkodásra vonatkozó nyilatkozatokkal tudjuk magunkat ebből a nehéz helyzetből kihúzni; ilyen nyilatkozatot jelenleg négy tagállam nyújt be. A Jørgensen-jelentésben mi mint Parlament egyértelműen közöljük, hogy e tekintetben a jelenlegi éves összegzések csak óvatos első lépéseknek tekinthetők az ilyen, gazdálkodásra vonatkozó nyilatkozatok felé. Azt is tudom azonban, hogy ahhoz, hogy a nemzeti nyilatkozatok megvalósuljanak, módosítani kell az intézményközi megállapodást és a pénzügyi rendeletet. Mindenesetre egyelőre megelégszem a Bizottság múlt havi ígéretével, azzal, hogy bátorítani fogja a többi tagállamot is, hogy nyújtsanak be nemzeti nyilatkozatokat. Szándékosan használtam az „egyelőre elégedett” kifejezést biztos úr, mert a puding próbája az evés, és képviselőcsoportom nyomon fogja követni, hogy a Bizottság miként teljesíti ígéretét az elkövetkezendő hónapokban tett konkrét lépéseivel. Továbbá, az a tény, hogy a Tanács ma nincs itt, azt jelzi, hogy még sokat kell elérnünk. Ezeket a következtetéseket megfontoljuk, ha ismét itt leszünk a 2007. évi mentesítéshez jövőre. Folytatás akkor!

 
  
MPphoto
 
 

  Herczog Edit (PSE). – (HU) Köszönöm szépen, elnök úr! Az európai ügynökségek jelentésével szeretnék foglalkozni. Az Európai Parlament évről évre vizsgálja az európai ügynökségek gazdálkodását, e feladatának elvégzésében támaszkodik mind az Európai Számvevőszék, mind az Európai Csaláselleni Hivatal munkájára. Közösen végzett hosszú, alapos elemző és előkészítő munka eredményeként jutottunk el odáig, hogy határozatot hozzunk a közösségi ügynökségek 2006-os gazdálkodásával kapcsolatosan, és nagyon örvendetesnek tartjuk, hogy az Európai Számvevőszékkel egyetértésben, valamennyi ügynökséget ajánljuk elfogadásra. Ez nem azt jelenti, hogy a gazdálkodás területén nem találtunk hibákat, de azt igenis jelenti, hogy nem találtunk olyan mértékű hibákat, ami az elfogadást akadályozná. Szeretném jelezni azt is, hogy nagyon széles demokratikus többséggel szavazták meg a frakciók a bizottságban és ajánlják itt, a plenáris ülésben elfogadásra az ügynökségek munkáját, még akkor is, ha a jelentéstévő saját jelentésével sem ért teljesen egyet. Köszönöm, hogy meghallgattak.

 
  
MPphoto
 
 

  Margarita Starkevičiūtė (ALDE).(LT) Elnök úr, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport nevében én már hivatali időm kezdete óta elemzem az EU ügynökségei munkájának eredményeit. Szeretnék rámutatni arra, hogy az ügynökségek száma majdnem megkettőződött ebben az évben. Annak ellenére, hogy az előadó felszólalásában kritikus megjegyzésekkel illette az ügynökségek munkáját, én szükségesnek tartom bizonyos pozitív változások megemlítését az elmúlt évhez képest. A Parlament azon javaslata végrehajtása eredményeként, hogy az ügynökségek munkáját az illetékes bizottságok értékeljék, javult az átláthatóság és a demokratikus felelősség.

Ezzel együtt maradtak még problémák. E tekintetben meg kell határoznunk az ügynökségi tevékenységek helyét az EU irányítási rendszerében. Mint már említettem, az ügynökségek száma jelentősen nőtt, és ezért bennünket hibáztatnak, sőt a Parlament időnként osztja azt a véleményt, hogy ez a bürokrácia növelésének közvetett módja. Talán azonban rávilágít az EU irányítási rendszere felülvizsgálatának szükségességére együtt az Európai Bizottságéval, különös tekintettel az irányítási és igazgatási rendszerre. A rendszer javításának céljára egy sorozat projekt áll megvalósítás alatt. Úgy tűnik, ennél radikálisabb reformról kellene gondolkoznunk, olyanról, amely pozitív eredményeket hozna, és hozzájárulna az ügynökségek és a Bizottság munkája átláthatóságának növeléséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk (UEN). – (PL) Elnök úr, biztos úr, három olyan ügy van, amelyre szeretném a figyelmet felhívni ebben a vitában.

Bár a Számvevőszék elismerte, hogy általánosságban az Európai Közösségek pénzügyi beszámolója becsületesen jeleníti meg a pénzügyi helyzetet 2006. december végén, és nem talált semmilyen kirívó pontatlanságot a saját pénzeszközöket és a felmerült kiadásokat illetően, azonban mind a főkönyvekben, mind pedig a tagállamok által benyújtott jelentésekben rögzített összegekben sok tévedést talált. Különösen aggályos, hogy a pontatlanság bizonyos típusai évről-évre ismétlődnek, a Számvevőszék és az Európai Parlament kritikus megjegyzései ellenére.

Egy másik nyugtalanságra okot adó tény, a fennálló, még ki nem fizetett költségvetési kötelezettségvállalások folyamatos növekedése, különösen a régi tagállamok tekintetében.

Harmadszor, e megjegyzésekre tekintettel szeretném jegyzőkönyvbe mondani a közös agrárpolitikára fordított kiadások általános javulásával való elégedettségemet, amelyet nagyrészt az IACS rendszer alkalmazásával értek el, ami lényegesen korlátozza a helytelen kiadások kockázatát.

 
  
MPphoto
 
 

  Antonio De Blasio (PPE-DE). – (HU) Köszönöm szépen, elnök úr! Tisztelt hölgyeim és uraim! 2006-ban az Európai Unió a közös büdzsé 39%-át, mintegy 38.9 milliárd eurót fordított strukturális kiadásokra. Az Európai Számvevőszék éves jelentésében megállapította, hogy az Európai Bizottság számos előrelépést tett a strukturális és kohéziós alapok felhasználása terén, illetve az átfogó ellenőrzésben. A pénzügyi abszorpció egyértelműen javult, ugyanakkor a jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy 2006-ban a strukturális projektek kifizetéseinek legalább 12%-a nem lett volna visszatéríthető. Ez közel 4 milliárd eurót jelent, a projektek 20%-ánál pedig teljesítési hiba történt.

A Strukturális Alapok többszintű igazgatásával, valamint megosztott igazgatásával évek óta számos probléma merült fel. A feltárt szabálytalanságok és téves visszatérítések viszonylag magas arányának oka elsősorban a tagállami kontrollrendszerek és az ezen alapuló ellenőrzési rendszerek alacsony hatékonysága. A legnagyobb problémát abban látom, hogy nincs egy egységes, mindenki által elfogadott értékelési modell, szükséges mutatószám vagy benchmarking rendszer, és hiányzik a projektek hatékonyságmérése is.

Bár a Strukturális Alapok rendkívül fontos közös fejlesztésekre nyújtanak megfelelő forrást, csak akkor érhetjük el a közpénzzel való visszaélések számának csökkenését, ha a tagállamok és az Európai Bizottság közösen, egyetértésben lépnek fel az illegális pénzfelhasználás visszaszorításában. Emellett szükség van a tagállami ellenőrző rendszerek eredményességének javítására, illetve egységesítésére is. Elengedhetetlen továbbá az is, hogy a Bizottság a strukturális kiadásokra vonatkozó ellenőrzéseit hatékonyabbá tegye, alkalmazza a felfüggesztési és kiigazítási eljárásokat, illetve kidolgozzon egy új tagállami jelentéstételi rendszert, tekintettel arra, hogy a bizottsági auditok 40%-ánál jelentkeztek problémák. Mindezzel együtt delegációnk a mentesítés elfogadását javasolja. Köszönöm, hogy meghallgattak.

 
  
MPphoto
 
 

  Inés Ayala Sender (PSE). – (ES) Elnök úr, szeretnék hangot adni elégedettségemnek, hogy egy újabb évben sikerült az Európai Unió beszámolóinak átláthatóságán javítani annak ellenére, hogy ki kell mondanunk: a Számvevőszék még mindig segítséget nyújt nekünk a rendszer alapvető vonatkozásaival. Igaz azonban, hogy a Bizottsággal folytatott nagyon konstruktív párbeszéden keresztül – mely fáradságos volt ugyan, de nagyon konstruktív – amelyben különösen el kell ismernünk a regionális fejlesztésért és foglalkoztatásért felelős biztosok erőfeszítéseit, valódi előrelépés történt a foglalkoztatás és a strukturális alapok valamennyi vonatkozásához kapcsolódó monitorozás javításában.

Hasonló együttműködést szerettünk volna a külügyi biztostól, aki reméljük, csatlakozik ezekhez az erőfeszítésekhez vagy megteszi hozzájárulását.

Ami a Régiók Bizottságát illeti, nagyon örülünk, mert valóban nagyon komoly előrehaladást értünk el, miközben folytatjuk az ügyek értékelését és figyelemmel kísérését, ám úgy érezzük, hogy valóban nagy előrehaladás történt.

A Számvevőszéket illetően nagyobb átláthatóságot szeretnénk az összeférhetetlenségi nyilatkozatában és a Tanáccsal kapcsolatban egyetértünk azzal, hogy a belső ellenőrzést átláthatóbbá és hatékonyabbá kell tenni, de nem úgy, hogy növeljük a bürokratikus akadályokat, amint a benyújtott módosítás javasolni látszik.

 
  
MPphoto
 
 

  Chris Davies (ALDE). – Elnök úr, van néhány kérdésem. Miért van az, hogy egy olyan Parlamentben, amely a nyitottság és az átláthatóság mellett kötelezte el magát, a saját hatóságaink titokban tartanak olyan kínos jelentéseket, amelyek rávilágítanak a képviselők csalárd praktikáira? Miért van az, hogy nem volt előírás a képviselők számára, hogy elszámoljanak általános kiadásaik felhasználásával? Ebből a pénzből mennyi végzi magánzsebekben? Miért tartjuk titokban annak a 407 képviselőnek a nevét – köztük az enyémet –, akik mindegyike profitál az önkéntes nyugdíjalapba befizetett fejenként 27 000 euróból? Miért nincs ellenőrzés azok fölött a képviselők között, akik évente közel 14 000 eurót sikkasztanak el azzal, hogy a köz pénztárcájából teljesítenek magánbefizetéseket ebbe a nyugdíjalapba. A kapzsiságon kívül van-e más indok, amely megakadályozza, hogy azok, akikre útmutatásért tekintünk – a Hivatal és időnként még az Elnökök Konferenciája is – a már olyan rég esedékes valódi reformokat bevezessék? Ez a mulasztás szégyent hoz mindannyiunkra és szégyent hoz erre a Házra is.

 
  
MPphoto
 
 

  Astrid Lulling (PPE-DE). – (FR) Elnök úr, csak azt szeretném mondani Davies úrnak, hogy ő az, aki „szégyent hoz erre a Házra”.

Ezek után, elnök úr, én megszavazom az önök 2006. évi mentesítését. Sajnálatos módon az azt kísérő állásfoglalásra irányuló javaslatban olyan kérdések és megjegyzések vannak, amelyek már nyitott ajtókat döngetnek (58. bekezdés), vagy helytelenek, mint az önkéntes nyugdíjalapra vonatkozó bekezdések.

Az alap elnökének ismételt igyekezete ellenére, hogy a helyes információt adja meg, itt ismételgetik az alap biztosításmatematikai hiányára vonatkozó tévedéseket. Hála a példás igazgatásnak, az alap 2060-ig tudja garantálni a szerzett jogokat. Azt hiszem, sokan közülünk addigra nem lesznek életben!

Ami a biztosításmatematikai pozíció frissítését illeti (71. bekezdés), ez létezik, de először az alap igazgatótanácsának lesz benyújtva. Engedjék meg nekem, hogy rámutassak: a Parlament 36 000 eurót pazarolt el az úgynevezett független biztosításmatematikai jelentés elkészíttetésére. Hol van az? Mik a következtetései? Amennyire én tudom, nem térnek el az alap biztosításmatematikusainak jelentésétől.

Ami a 72. és a 73. bekezdést illeti, meg kell különböztetni a Költségvetési Ellenőrző Bizottság bizonyos tagjainak kívánságait, és a képviselők jogállásából adódó valóságot. Azt állítani, hogy sem a jelenlegi Európai Parlamenti képviselők, sem más tagok nem folytathatják az alaphoz való hozzájárulásukat, egyszerűen ellentétes a Statútum 27. cikkével. Szerencsére, nem a néhányak kívánsága számít itt, még akkor sem, ha ezek az állásfoglalások keretében hozott határozatok tárgyai voltak, ami számít, az a jogállás.

A Hivatalnak a képviselők jogállásával foglalkozó munkacsoportja, amelynek én is tagja vagyok, elvégezte munkáját, és elkészítette a szükséges intézkedéseket, nem az állásfoglalásokban kifejtett kívánságokkal összhangban, hanem a Hivatalos Lapban 2005. október 7-én közzétett a képviselők jogállásának 27. cikkének megfelelően.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogusław Liberadzki (PSE). – (PL) Elnök úr, én is szeretném erősíteni azoknak a hangját, akik pozitív véleménnyel vannak a 2006. évi mentesítésről. Mind a Bizottság, mind a biztosok kitüntették magukat jelentős és folyamatosan emelkedő szintű együttműködésükkel. Köszönet jár a Számvevőszéknek is. Egyszerűen megfogalmazva, a Számvevőszék jól végezte munkáját.

Értékeltük az EU céljainak elérését együtt az erőforrásokkal való gazdálkodással. Ez is nagyon pozitív jel. Nagyon erőteljesen szeretném hangsúlyozni, hogy a Parlament de facto részt vesz a mentesítési eljárásban azzal, hogy ítéletet mond az alkalmazásokról, illetve az egyes bizottságokon keresztül, amelyek konkrét területekkel foglalkoznak. Szeretnék köszönetet mondani a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság elnökének, Bösch úrnak azért a munkáért és türelemért, amelyet ebbe az eljárásba fektetett, nem különben az előadóknak, Jørgensen, Pomés Ruiz és Stubb uraknak.

Rendkívül nehéz elkerülni a szabálytalanságokat, de még fontosabb azokat megtalálni és azokat megelőzni. Ezt a funkciót sikeresen láttuk el.

 
  
MPphoto
 
 

  Péter Olajos (PPE-DE). – (HU) Köszönöm, elnök úr! Mint a 2006. évi mentesítéshez adott ENVI vélemény árnyék-jelentéstevője, szeretném megköszönni az alapos munkát Jutta Haugnak és a jelentéstevőnek is. Úgy gondolom, hogy a hozzánk tartozó négy ügynökség munkája rendkívül fontos, működésük minden kétséget kizáróan segíti az Európai Parlament és a többi uniós intézmény tevékenységét, növelve ezáltal az állampolgárok életminőségét.

Az Európai Betegségmegelőzés és Járványvédelmi Központ fontos szerepet tölt be a járványfelügyelet, valamint az új és a kialakulóban lévő járványos betegségek kockázatára vonatkozó véleményalkotás terén. Talán ennek is köszönhető, hogy idén már Magyarország lett az első a járványvédettség tekintetében, hiszen nálunk fertőződtek meg a legkevesebben azokkal a betegségekkel, amelyek oltással is megelőzhetőek.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség munkája nélkülözhetetlen a környezetvédelmi információk gyűjtésében, szintetizálásában, az Európai Gyógyszerügynökség jelentős szerepet játszik a közegészség és az állatok egészségének védelmében. Különösen fontosnak tartom az ügynökségnek az új gyógyszerek kifejlesztésében való közreműködését. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság pedig az élelmiszerbiztonság, az állategészségügy és a növényvédelem területén nyújt nélkülözhetetlen támogatást.

Fontos kiemelni, hogy valamennyi ügynökség átcsoportosította a rendelkezésére álló éves költségvetését, e mögött, mint arra a jelentéstevő is rámutat, a feladatok összetettsége áll. A jövőbeli tervezésnél ezért érdemes lenne erre nagyobb hangsúlyt fektetni. Üdvözlöm a jelentéstevőnek a belső ellenőrzésnek a fontosságára, megerősítésére tett javaslatait, az itt felmerülő személyi erőforráshiányt orvosolni kell. Végezetül szeretném felhívni a figyelmet a most kezdődő, az ügynökségek szerepét tisztázó bizottsági anyag jelentőségére. Ügynökségekre szükség van, de az átláthatóság és a hatékonyság megköveteli az Unió irányításában elfoglalt helyük tisztázását. Köszönöm szépen.

 
  
MPphoto
 
 

  Fazakas Szabolcs (PSE). – (HU) Köszönöm a szót, elnök úr! A 2006-os mentesítések mai, várható megszavazásával egy hosszú, feszültséggel teli folyamat végére értünk, ami méltán tekinthető egyszerre különlegesnek és mérföldkőnek is az Európai Parlament történelmében. Különlegesnek, hiszen most fordult először elő, hogy az Európai Számvevőszék a Strukturális Alapoknál 12%-os hibarátával konfrontált minket, amit a szenzációéhes bulvársajtó természetesen rögtön 4 milliárd eurós hiányként tálalt. Az ügyben illetékes cocobu ebből következő feladatát a dán Jørgensen előadó segítségével politikai és szakmai felelősségtudásának teljes tudatában végezte. Célja nem a beláthatatlan következményekkel járó szenzációkeltés és botrányokozás volt, hanem a helyzet transzparens feltárása, és olyan javaslatok kidolgozása, amely biztosítékot jelent a jövőbeli elkerüléséhez. Ehhez nagyon jó partnerre találtunk Siim Kallas elnöki személyében, akinek külön meg szeretném köszönni a munkáját, és bízom abban, hogy a jövőben ilyen feladatokat most már előreláthatólag fogunk megoldani. Köszönöm szépen.

 
  
MPphoto
 
 

  Pierre Pribetich (PSE). – (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a mentesítéssel kapcsolatban egy fontos vonatkozást szeretnék megemlíteni, nevezetesen az intézkedések mintavételezéssel történő értékelését.

Amikor a mentesítés részeként elkészítettem munkadokumentumomat a Bizottságnak a balkáni segítségnyújtásról szóló CARDS program igazgatásáról, a Számvevőszék a műveleteknek mindössze 2,32%-át tudta vizsgálni ahhoz, hogy értékelhesse az Európai Unió külső intézkedések esetében alkalmazott irányítási módszereit Európa e régiójában. A kis mintaméret egyik hatása az volt, hogy a Számvevőszék nem tudta elemezni a külső intézkedés Montenegróra gyakorolt hatását, mert a 256 finanszírozott intézkedésből egyet sem vizsgált.

Ilyen körülmények között hogyan mérhető fel a valós hatás? Milyen tudományos és pénzügyi megbízhatóságot kellene az ilyen értékelő jelentéseknek tulajdonítanunk? Ugyan statisztikai szempontból a kis minták is felhasználhatók rendszerek magatartásának a becslésére, a mintáknak azért reprezentatívaknak kell lenniük, és ez nem állt a CARDS program alapján a Montenegróban végrehajtott intézkedések finanszírozására felhasznált előirányzatok esetében. Kollektíven az európai adófizetők számára hasznos lenne, ha a Számvevőszék javítana mintaelemzési metodikáján, hogy egyértelműen azonosíthassa költségvetésünk előirányzatai hatékonyságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Monica Maria Iacob-Ridzi (PPE-DE). – (RO) Az Európai Bizottság mentesítése tekintetében két általam fontosnak tartott kérdést szeretnék hangsúlyozni.

Az első kérdés a tagállamok részvételét érinti az európai költségvetés végrehajtásában. Bár a Bizottság és a tagállamok között közös irányítási eljárás van az európai költségvetés 80%-ára, véleményem szerint új intézkedéseket kellene bevezetni, hogy növeljük a részvételt a költségvetési folyamat valamennyi fázisában.

Ami az ellenőrzést illeti, én is támogatom az egyes tagállamok számvevőszékei által jóváhagyott nemzeti nyilatkozatok bevezetését, amelynek rá kell kényszerítenie a kormányokat és a kifizető ügynökségeket, hogy vállalják a felelősséget a közösségi pénzeszközök korrekt és tárgyilagos kiosztásáért.

Ezzel együtt is azonban valamennyi kifizetés felfüggesztésének intézkedését bármilyen hiányosság felfedése esetén meglehetős megfontoltsággal kellene alkalmazni, és csak akkor, ha az európai pénzeszközök kezelésében súlyos problémákat találnak.

Az új tagállamok aggasztóan alacsony felhasználási rátái a költségvetési mentesítés második rendkívül fontos vonatkozása. Nem normális, hogy valamennyi új tagállam esetében a felhasználási ráta 30%-kal alacsonyabb legyen, mint amit átlagosan eredetileg vártak.

Számomra ez nem az európai pénzeszközök felhasználására vonatkozó képességek hiányát jelzi, hanem esetleg az európai intézmények túlzott bürokráciáját.

 
  
MPphoto
 
 

  Richard Corbett (PSE). – Elnök úr, abban a nagyon szokatlan helyzetben találom magam, hogy részben egyetértek valamivel, amit Hannan úr mondott éppen most, azaz amikor aggályának adott hangot az ügynökségek burjánzása miatt. Úgy tűnik, hogy inkább a szerint hozunk létre ügynökségeket, hogy teljesítsük minden tagállam kívánságát, hogy legyen egy a saját területén, aztán konfettiként szórjuk szét őket az Unióban, nem pedig a valódi igényeknek megfelelően.

Ha ez a trend folytatódik, akkor ez az ügynökségek általi irányításhoz vezet, őszintén a Bizottság kárára, amely a mi végrehajtó hatalmunk és amely a Parlamentnek felelős sokkal közvetlenebbül mint az ügynökségek, még akkor is, hogy ha több eszközünk van az ellenőrzésre, mint amit Hannan úr beismert.

Ahol eltérek az ő véleményétől természetesen az, amikor túlzásba esik, szokása szerint, és azt állítja, hogy ezeket az ügynökségeket illegálisan hozták létre. Ez természetesen teljes egészében butaság. Valamennyi ügynökség a jelenlegi szerződések alapján jött létre, megfelelő és alkalmas jogalapon. Más kérdés, hogy bölcs dolog volt-e létrehozni őket, és minden bizonnyal nagyon óvatosan kell eljárni, mielőtt további új ügynökségeket hozunk létre a jövőben.

 
  
MPphoto
 
 

  Costas Botopoulos (PSE). – (EL) Elnök úr, az Európai Parlament politikai testület, és azt hiszem, a tárgyalt kérdéseket politikailag kellene megfontolás tárgyává tennünk. Nézetem szerint az az intézkedés, amelynek tevékenységeinket össze kellene kapcsolnia, két dolgot mond el. Hadd hozzak fel két példát a vitákból. Az első a független hatóságok vagy ügynökségek kérdése. Természetesen ott van mindezen ügynökségek nagy bővülésének kérdése, de nem lehet azt mondani, hogy a független ügynökségek decentralizációja nem különösen hasznos. Mivel probléma van a nagy bővüléssel, nemet mondunk minden független ügynökségre? Természetesen ez nem lenne lehetséges.

A második, a kollegáink fizetésének hírhedt kérdése. Ez minden bizonnyal probléma, és ezt mondtuk a bizottságban is. Óriási a különbség azonban a között, hogy azt mondjuk, van egy probléma és nem adjuk meg a Parlamentnek a mentesítést egy egész évre, és olyan populista megjegyzések között, hogy például mi mindannyian felelősek vagyunk, és hogy azt állítani, hogy nincs átláthatóság. Hogy hogy nincs átláthatóság? Mi, a bizottság tagjai, láttuk a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Siim Kallas, a Bizottság alelnöke. − Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani a tiszteletre méltó képviselőknek, az előadónak és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság tagjainak.

Ebben az évben a mentesítésről szóló vita igen intenzív volt, és a Bizottság számos kötelezettséget vállalt, hogy követni fogja a Parlament észrevételeit és ajánlásait. Folytatni fogjuk ezt az intenzív folyamatot májustól kezdődően, amikor a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban tárgyaljuk meg a jövő évre vonatkozó terveinket.

Ez egy intenzív folyamat, és szeretném biztosítani a Parlamentet, hogy kötelezettségvállalásainkat nagyon komolyan vesszük, és megyünk előre a közös javaslatokkal és gondolatokkal az elszámoltathatóság növeléséről, a tagállamokkal folytatott együttműködésről, a tagállami felelősség növeléséről, a megosztott irányítás kérdésében. Ez a közös irányvonalunk, és nagyon komolyan fogunk dolgozni mindezeken az intézkedési terveken és javaslatokon.

Eltérő típusú ügynökségek vannak. Először is, ott vannak a végrehajtó ügynökségek, amelyek egyértelműen a Bizottság felelősségi körébe tartoznak, és amelyekre vonatkozóan önök a mentesítést a Bizottságnak adják meg. Van néhány végrehajtó ügynökségünk, de az új végrehajtó ügynökségek létrehozása tekintetében moratóriumról döntöttünk.

Melyek a hagyományos ügynökségeket körülvevő aggályok? Az irányítás problémája komoly, és több gyenge pont is felvethető az ilyen ügynökségek kezelése és adminisztrációja tekintetében. Valószínűleg komoly tárgyalásokat kell folytatnunk az irányítás kérdéséről, de nem szabad alábecsülnünk a munkájukra vonatkozó politikai észrevételeket sem – mit tesznek és ennek mik a valós hasznai – és a Parlamentnek nagyon fontos szerepe van annak értékelésében, hogy mennyire sikeresek. Nem szabad alábecsülnünk sem a decentralizációt, sem annak pozitív vonatkozásait, hogy európai szervek vannak szétterítve egész Európában. Ez nem olyan rossz ötlet, ha mindenki a saját országára gondol.

Szeretnék még egyszer köszönetet mondani hozzájárulásukért, megjegyzéseikért, a vitákért és tárgyalásokért. Folytatjuk a munkát a kötelezettségvállalásainkon és intézkedési terveinken.

 
  
MPphoto
 
 

  Dan Jørgensen, előadó. (DA) Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani Kallas biztosnak. Világos, hogy olyan folyamaton jutottunk keresztül, ahol a hullámok időnként kissé borzasak voltak. Konfliktus volt egymás között itt a Parlamentben is, és a Bizottságban is. Azonban ez olyan konfliktus volt, amit sikerült párbeszéddé átalakítani. Néhány jó eredményt is hozott, néhány jó fogadalmat a Bizottság részéről, és néhány nagyon konkrét intézkedési tervet, konkrét határidőkkel és konkrét sikerkritériumokkal. Állhatatosnak kell maradnunk azokban az időkben, amikor az EU-szkeptikusok csoportjai egyes képviselői azt mondják: „ezek csak szavak, olyan szavak, amiket hallottunk már korábban is”. Ez nem igaz! Semmiképpen sem csak szavakról van szó, hanem konkrét intézkedésekről, amelyeknek a végrehajtását a Bizottság most megígéri. Néhány intézkedést már végre is hajtottak. Ezen kívül megállapítottunk néhány nagyon konkrét határidőt is, amelyeket figyelemmel fogunk kísérni. Kulcselem, hogy lesz egy biztos, aki a bizottsággal havonta egyszer találkozik, hogy kövesse a folyamatot. Ez valóban nagy lépés előre.

Zárásképpen, szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy ezek a problémák miért is merülnek fel. Az egyik ok az, hogy a pénzeszközök egy tekintélyes részét megosztott irányítással igazgatják, azaz az EU pénzeszközeinek 80%-át a tagállamok kezelik. A Bizottság felelőssége, hogy kövesse a Szerződést, és ez egy olyan kereszt, amelyet hordoznunk kell. Ezért, mi erőteljes kritikában részesítjük a Bizottságot. A valóságban azonban a probléma nagy része a tagállamokban van. Ez az indoka annak, amiért mi itt a Parlamentben olyan erőteljesen kiállunk az éves nemzeti vizsgálati nyilatkozatok gondolata mellett, amelyeket a megfelelő politikai szinten, azaz a pénzügyminiszternek kell aláírnia. Ez már több országban így történik: Dániában, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Svédországban. Ha valami hasonlót el tudnánk érni valamennyi EU országban, kiderülne, hogy ezeket a könyvvizsgálati kötelezettségeket sokkal komolyabban vennék az egyes országokban. Azt hiszem, hogy ténylegesen egy nagyon jó eszközt nyernénk azoknak a területeknek a megszüntetésére, amelyek nem működnek az egyes országokban.

 
  
MPphoto
 
 

  José Javier Pomés Ruiz, előadó. (ES) Elnök úr, néha nem látjuk a fától az erdőt. Ebben a mentesítési eljárásban el kell mondanunk, hogy mi az, ami rosszul működik, és néha elfelejtjük, hogy milyen sok minden működik jól, hogy milyen rendkívül kompetens alkalmazottaink vannak a Bizottságban és ebben a Házban, a Parlamentben, beleértve a parlamenti őröket, a sok szolgálatot, a fordítókat, a tolmácsokat, akik kiváló szolgáltatást nyújtanak. Elfelejtjük, hogy miként vagyunk képesek kifeszíteni a költségvetést, hogy teljesíthessük céljainkat, hogy a Parlament és a Bizottság egyre nagyobb előrehaladást ér el az átláthatóság politikájában.

Van még egy kihívás, egy nagy kihívás a Parlament számára, ez pedig a kommunikációs és tájékoztatáspolitika. A Parlament egyik célja ez volt 2006-ra, és én nem vagyok elégedett azzal, ahogyan ez alakult. Egy éven belül választások várnak ránk, és tudnunk kell, hogy jutunk el odáig, ami azt jelenti, hogy javítanunk kell tájékoztatási eljárásainkon és változatlanul átláthatónak kell lennünk, mint most. Az átláthatóság – és én ennek a jelentésnek az előadója voltam – összeegyeztethető azzal, hogy létezzenek olyan dokumentumok, amelyek nem nyilvánosak az újságírók számára, mint ahogy megtörténik ez a tagállamokban, a vállalkozásoknál és a családokban is. A munkánknak jót tesz, ha vannak olyan megfogalmazási kritériumszintek, amelyek nem mentek át a nyilvános jóváhagyás szűrőjén, és ezért logikusan azoknak a titka kell maradjon, akik az ügyön dolgoznak.

Én teljes mértékben elégedett vagyok azzal, ahogyan hozzáférhettem az összes információhoz, és azt gondolom, hogy a jelentés, amit bemutatok a Parlament beszámolójáról, felelős jelentés. Azt állítom, hogy a Parlament beszámolójára meg kell adni a mentesítést, mert a Parlament, ha megengedik, hogy így mondjam, jól működik, sokkal jobban, mint néhány nemzeti parlament, sokkal átláthatóbb módon és olyan alkalmazottakkal, akik sokkal több órát dolgoznak, mint mások hasonló parlamentekben.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy tökéletes lenne: folytatnunk kell a munkát. Még mindig hosszú utat kell megtennünk, de ebben a politikai évben pozitív képünk van arról, hogy miként használtuk fel azt a pénzt, amit a polgárok adtak nekünk; jól használtuk fel, átláthatóan és összefüggően.

 
  
MPphoto
 
 

  Hans-Peter Martin, előadó. − (DE) Jutta Haug szerint az indoklásban és a főszövegben szereplő kritikai megjegyzéseim visszataszítóak és rémhírterjesztők. Szeretnék felolvasni néhány idézetet: „Az állam és kormányfők egyik ügynökséget a másik után találják ki. Az ügynökségek felzabálják a pénzünket. Nincs megfelelően ellenőrizve, hogy az ügynökségekre valóban szükség van-e. Van egy terjedelmes ellenőrzés nélküli terület, ahol valójában senki sem felelős. Nem látszik a tervezés. Egyik ügynökség jön létre a másik után azért, mert forró témák jóváhagyásáért egy érdekes ügynökséggel fizetnek.”

Mindezek az idézetek Herbert Böschtől származnak. Sokkal kritikusabbak, mint amit én leírtam. Aha! Ha én írok le valamit, az rémhírterjesztés, de ha Herbert Bösch, természetesen ő a párt tagja és beleillik. Igen ezt én már tapasztaltam korábban is. Erről beszéltem akkor, amikor az itt uralkodó „kettős beszédről” szóltam. Ez a „különleges” osztály képmutatása, amikor az emberek azt mondják „rettenetes, hogy a Parlament hivatalos dokumentumában kifejezetten megemlítik a botrányt”, majd ezután nyilvánosan tesznek kritikai megjegyzéseket. Ez egyike e Parlament alapvető problémáinak.

Természetesen az embereknek lehetnek eltérő nézeteik arról, hogy megadják-e a mentesítést vagy sem, de azok a szövegrészek, amelyeket az elején felolvastam, nem erről szólnak – egyáltalán nem. E helyett azokról az alapvető megfontolásokról szólnak, hogy elérünk erre a pontra, hogy van valódi lehetőség igazi arcuk felmutatására, az emberek megint elfedik azt, ami itt zajlik. Ez az igazi nagy probléma az európai demokrácia számára, hogy az itteni rendszer nem önszabályozó, csak kölcsönös hátbaveregetésről szól.

Elnök úr, szeretnék engedélyt kérni arra is, hogy személyes nyilatkozatot tegyek a 145. cikk alapján a vita végén.

 
  
MPphoto
 
 

  Christofer Fjellner, előadó. (SV) Szeretném megragadni ezt a lehetőséget, hogy egy kis konstruktív kritikával illessem a Bizottságot és a decentralizált ügynökségeket, és változatlanul úgy vélem, hogy az előadónak, Hans-Peter Martinnak, ez nem sikerült. Mint a kérdésért felelős előadó a jövő évben, szeretnék három kérdésre összpontosítani. Ezeket a jelentések is felvetik.

Az első értékelni a kisebb ügynökségek többsége igazgatási funkciói egy csoportba vonásának lehetőségét, ami által erőforrásokkal szabadulhatnának fel, és rendelkezésre állna a szakértelem az ügynökségeket körülvevő bonyolult szabályozási keretnek való megfeleléshez. A decentralizált ügynökségek közül soknak vannak problémái, a legfontosabb költségvetési elveknek való megfelelésben, vagy a pénzügyi rendeletnek, a beszerzési jogszabályoknak stb.-nek való megfelelésben. Ez egy újra és újra felmerülő vélemény itt, és remélem, hogy a Bizottság tovább fogja vinni.

Azt is javasoljuk, hogy a többi intézményhez hasonlóan, a független ügynökségek esetében is csökkentsük az alkalmazottakra vonatkozó előirányzatot egy olyan százalékkal, amely egyenértékű azokkal az állásokkal, amelyekről úgy vélik, hogy nem fogják betölteni őket. Azt gondolom, hogy ez is tekintélyes erőforrásokat szabadíthatna fel.

Utoljára, de nem utolsósorban, javasoljuk, hogy azt a célhoz kötött bevételt, amelyet az ügynökségek évente befizetnek a Bizottságnak, és amelyet visszajuttatnak, számítsák be a költségvetési javaslatba, amelyről az Európai Parlament közel áll a határozathozatalhoz.

Ez az a három kérdés, amelyekkel kapcsolatban szeretnék folyamatos párbeszédet folytatni a Bizottsággal és a decentralizált ügynökségekkel ez alatt az időszak alatt, amíg átveszem a mentesítési folyamatot.

Végül szeretnék néhány szót mondani a Számvevőszék külön jelentéséről a Közösség halászati erőforrásainak megőrzésére vonatkozó szabályokhoz kapcsolódó ellenőrzési, felügyeleti és szankcionálási rendszerekről. Végül is az része a Bizottság mentesítésének, amelyről ma beszélünk, és a Számvevőszék lesújtó kritikát ad róla, aminek a közös halászati politika széles körű reformjához kell vezetnie.

A három következtetés, amit én levontam, és amelyek megtalálhatók a jelentésben is, amiről szavazni fogunk, először az, hogy elfogadhatatlan, hogy a tagállamok évről-évre magasabb szinten állapítsák meg a kvótákat mint amit a kutatók a fenntartható halászati erőforrások érdekében ajánlanak; másodszor, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak keményebben kell eljárniuk, ha fel akarnak lépni a kvótarendszer megsértése vagy az ezzel kapcsolatos csalással szemben, és harmadszor, új halászati politikát kell megalkotnunk, amely erősíti a halászati szakemberek ösztönzését és indokait az állomány védelmére. Ez a három további gondolat az, amelyeket szeretném, ha komolyan vennének abban a jelentésben, amiről ma szavazunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Hans-Peter Martin, előadó. − (DE) Ön megvonta tőlem a szót elnök úr, amikor zsarnoknak neveztem. Szeretném megindokolni, hogy ezt miért tettem.

2007 márciusa óta várok válaszra, egy nagyon-nagyon fontos ügyben, amely egy e Parlament által elkövetett, számomra személyesen és a politikai munkám számára is súlyos hibára vonatkozik – amikor egy olyan képviselőcsoporthoz rendeltek, amelyekkel szemben mindig is harcoltam, mert őket leplezett náciknak tartom – és én hosszas személyes beadványt írtam önnek. Közben panaszt tettem az ombudsmannál is.

Amikor egy perces felszólalásokról van szó, elnök úr, ön rögtön előáll az összes értelmezéssel, és amikor rám kerülne a sor, ön nem engedi, hogy felszólaljak. Ezért neveztem önt zsarnoknak. Azért is zsarnoki elnöknek nevezem önt, mert ön önkényesen kiválasztott egyes képviselőket a december 12-i úgynevezett incidensekben, nem azokat, akik annak a pártnak voltak tagjai, amelyhez ön akkor még tartozott, hanem láthatóan azokat, akiken megakadt a szeme.

Azért is zsarnoknak nevezem önt, mert folyamatosan félbeszakít engem, amikor felszólalok, és azt mondja, „nem, ilyen választ nem adhat nekem”. Meglepő, hogy most megengedi nekem, hogy befejezzem felszólalásomat.

Továbbá, zsarnoki elnöknek nevezem ön, mert e kiterjesztő értelmezés alapján – és nem én vagyok az egyedüli, aki úgy véli, hogy ez tarthatatlan – itt olyan eljárások történhetnek meg, amelyeknek nincs helyük egy igazi parlamentben, legalább is nem úgy, mint ahogyan én arról az iskolában tanultam. Számomra azonban ez nagyon hosszú út volt – ha elolvassa az életrajzomat – ahhoz, hogy ilyen kifejezést válasszak. Sok mindennek kellett megtörténnie, hogy ez előfordulhasson.

Meg vagyok azonban győződve, hogy ön azért teszi lehetővé ezt a zsarnoki megközelítést, mert egyáltalán nem arról volt szó, hogy megpróbálja tisztázni a titkársági támogatásra vonatkozó juttatás kérdését. Ön hagyta, hogy pellengérre állítsanak nevetséges formai hibák miatt, amelyek bárkivel, hangsúlyozom, bárkivel megtörténhetnek, és biztos, hogy megtörténhet e Ház minden képviselőjével. Ezek azonban elhomályosítják azt a tényt, hogy a belső vizsgálatok szerint legalább 80 millió eurót kellett volna visszaigényelni a parlamenti képviselőktől, ha létezne egyenlő bánásmód és a pénzeszközök arányossága. Ezek azonban nem léteznek, és ezért fenntartom, hogy valóban, véleményem szerint ön – mint az osztrák szavazatok 14%-ának képviselője – sajnálatos módon zsarnoki elnök, aki szükségtelen kárt okoz ennek a Parlamentnek, és Európa fontos mögöttes gondolatának. Vágyom egy igazi tisztességes demokratikus parlamentre, ahol nem lenne sem szükséges, sem kívánatos az ilyen kifejezés használata.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − Martin úr, a mienk egy szabad Parlament. Ezért kötelességemnek megfelelően megadtam önnek a szót a 145. cikknek megfelelően. Nem kívánok ítéletet mondani az ön magyarázatáról, pusztán meg kívánom jegyezni, hogy én tisztességesen alkalmaztam az Eljárási Szabályzatot, hogy lehetőséget adjak önnek elmondani, amit elmondott. Saját nevemben annyit mondanék, hogy megpróbálok igazságos és tárgyilagos lenni – és ezt el is érem – valamennyi képviselővel való dolgomban.

A vitát lezárom. A szavazásra ma kerül sor.

(Az ülést 11:35-kor felfüggesztik és 12:00-kor folytatják)

 
  
  

ELNÖKÖL: VIDAL-QUADRAS ÚR
alelnök

 
Utolsó frissítés: 2008. október 21.Jogi nyilatkozat