Index 
 Înapoi 
 Înainte 
 Text integral 
Procedură : 2004/0156(COD)
Stadiile documentului în şedinţă
Stadii ale documentului : A6-0144/2008

Texte depuse :

A6-0144/2008

Dezbateri :

PV 22/04/2008 - 12
CRE 22/04/2008 - 12

Voturi :

PV 23/04/2008 - 4.4
Explicaţii privind voturile
Explicaţii privind voturile

Texte adoptate :

P6_TA(2008)0167

Dezbateri
Marţi, 22 aprilie 2008 - Strasbourg Ediţie revizuită

12. Programele europene de radionavigație prin satelit (EGNOS și Galileo) (dezbatere)
PV
MPphoto
 
 

  Przewodniczący. − Kolejnym punktem porządku dziennego jest sprawozdanie sporządzone przez Etelkę Barsi-Pataky w imieniu Komisji Przemysłu, Badań Naukowych i Energii w sprawie zmienionego wniosku dotyczącego rozporządzenia Parlamentu Europejskiego i Rady w sprawie dalszej realizacji europejskich programów radiowej nawigacji satelitarnej (EGNOS i Galileo) (COM(2007)0535 - C6-0345/2007 - 2004/0156(COD)) (A6-0144/2008).

 
  
MPphoto
 
 

  Radovan Žerjav, predsedujoči Svetu. − V veliko veselje mi je, da sem danes tukaj z vami na plenarnem zasedanju, kjer bomo razpravljali o implementacijski uredbi Galileo.

Vsi se dobro zavedamo geostrateškega in gospodarskega pomena programov Galileo in EGNOS za Evropsko unijo. Preden pa preidem k besedilu, ki je danes na mizi, mi dovolite, da se na kratko ozrem na odločilne dogodke, s katerimi sta se programa soočila v preteklem letu.

Pod nemškim predsedstvom je bila na Svetu junija 2007 sprejeta pogumna odločitev, da prekinemo z neuspešnimi pogajanji o koncesijskih pogodbah. Tej pobudi je sledila resolucija Evropskega parlamenta, s katero je bila izražena močna podpora nadaljevanju programov pod okriljem Evropske unije in bil dan jasen poziv k celotnemu financiranju iz proračuna Unije.

Ko je nato Komisija septembra 2007 predložila sveženj predlogov, s katerim bi projekt usmerila k popolnemu financiranju iz sredstev javnega sektorja, je bila med njimi tudi implementacijska uredba. Zahvaljujoč dogovoru, ki sta ga novembra lani dosegla svet ECOFIN in Evropski parlament o odločbi o financiranju in celostni odločitvi, ki jo je teden pozneje svet TTE sprejel skozi zaključke o bodočem razvoju Galilea, nam je evropska programa satelitske navigacije uspelo spraviti iz slepe ulice in ju vrniti v javno sfero.

Vesel sem konstruktivnega sodelovanja vseh treh institucij pri iskanju dogovora o pravni podlagi zato, da bo projekt Galileo lahko v celoti zaživel. Posebej bi se rad zahvalil poročevalki Barsi-Pataky kot tudi predsednici odbora ITRE Angeliki Niebler. Slovensko predsedstvo je ponosno, da je vložilo vse napore v to, da se doseže dogovor v prvem branju.

Prepričan sem, da so se naša pogajanja končala z uravnoteženim besedilom. Besedilo, ki je pred nami, določa proračunski znesek, ki je potreben za programe v obdobju 2007–2013, kot tudi upravljanje in izvajanje GNSS programov ter načela in strukturo javnega naročanja. Vsi smo priznali odgovornost, ki jo ima Evropski parlament kot proračunski organ do državljanov.

Da bi vsaki izmed ustanov olajšali izpolnjevanje posamezne naloge glede programov, smo oblikovali medinstitucionalni odbor za Galileo. Odbor bo sledil napredku pri izvajanju teh programov, mednarodnim sporazumom povezanim s programoma, pripravi trgov, učinkovitosti strukture upravljanja in letni reviziji delovanja programa.

Spoštovani gospod predsedujoči, spoštovane poslanke in poslanci, mislim da ni potrebno posebej izpostavljati pomembnosti evropskih programov satelitske navigacije pri ustvarjanju novih delovnih mest in konkurenčnosti za Evropo. Programa sta popolnoma skladna z lizbonsko strategijo in drugimi politikami Skupnosti in omogočila nam bosta, da razvijemo in ohranimo »know-how« v Evropi, še zlasti kar zadeva aplikacije, ki bodo neposredno koristile našim državljanom.

Rad bi se vam zahvalil za vašo pozornost in še zlasti za vaše konstruktivno sodelovanje pri tem pomembnem evropskem projektu.

 
  
  

PRZEWODNICZY: MAREK SIWIEC
Wiceprzewodniczący

 
  
MPphoto
 
 

  Jacques Barrot, vice-président de la Commission. − Monsieur le Président, Monsieur le Ministre, Mesdames, Messieurs les parlementaires, évidemment cette séance revêt une grande importance et je crois que nous pouvons ensemble nous féliciter de voir enfin Galileo apparaître comme un grand projet européen en mesure d'être réalisé.

À la fin du mois de novembre 2007, deux décisions politiques majeures sont intervenues en faveur de ce grand projet européen. Depuis lors, le Parlement européen et le Conseil, conscients de la nécessité d'adopter rapidement le règlement relatif à la poursuite des programmes EGNOS et Galileo, ont examiné le texte de la proposition de la Commission et l'objectif a été une adoption en première lecture.

Je veux rendre hommage au travail constructif des trois institutions, et en particulier du Parlement. Grâce aux efforts des uns et des autres, nous avons beaucoup progressé dans les différents trilogues et nous sommes aujourd'hui devant un projet de règlement qui satisfait à la fois le Parlement, le Conseil et la Commission. Le Conseil, au cours de sa réunion du 7 avril 2008, sous votre présidence, Monsieur le Ministre, a donné une orientation générale positive. Il est donc primordial, Mesdames, Messieurs les parlementaires, que le Parlement se prononce lui aussi, aujourd'hui, en sa faveur.

Je vous confirme que la proposition prévoit un financement des programmes en pleine conformité avec l'accord budgétaire intervenu en novembre 2007 entre le Parlement européen et le Conseil. Je remercie une fois de plus, et très vivement, le Parlement européen pour le rôle majeur qu'il a joué dans l'obtention de ce résultat. Le texte, par ailleurs, établit une gouvernance satisfaisante des programmes. Il prévoit une stricte répartition des tâches entre la Commission, l'autorité de surveillance et l'Agence spatiale européenne, la Commission se voyant confier le rôle de maître d'ouvrage et l'Agence spatiale européenne le rôle de maître d'œuvre.

Le futur règlement traite aussi de la sécurité et de la sûreté des systèmes. Cet aspect des programmes, pourtant essentiel, n'avait pas été abordé jusqu'ici de façon aussi claire et satisfaisante. La Commission assurera désormais la gestion du programme avec le concours permanent et précieux des États membres, dépositaires du savoir-faire en la matière.

Sur ce point, je vous confirme que l'infrastructure Galileo est conçue pour fournir les cinq services décrits à l'annexe du futur règlement. Les dispositions du texte relatif à la sécurité ne modifient en aucune manière la portée de cette annexe. Une modification susceptible de remettre en cause la nature civile du programme Galileo devrait impliquer une révision du futur règlement. La question de la politique à suivre en matière de marché public a été présente dans notre esprit. Il faut à la fois valoriser les compétences de tous les acteurs industriels existant dans chaque État membre et, en même temps, bien sûr, par une saine concurrence, limiter les risques de surcoût et de retard afférents.

Sur la question de la propriété fondamentale, pour les trois institutions communautaires, le règlement prévoit que la Communauté européenne doit devenir l'unique propriétaire de tous les biens corporels et incorporels composant les systèmes EGNOS et Galileo.

Enfin, les dispositions relatives à la comitologie, ainsi que le cadre particulier institué en marge du règlement, répondent au souhait du Parlement d'être tenu constamment informé du déroulement des programmes. Et bien entendu, étant donné, en outre, le rôle qu'a joué le Parlement jusqu'ici, il est évidemment tout à fait souhaitable, essentiel, que le Parlement, en tant qu'autorité budgétaire, soit étroitement associé à la poursuite de ce programme. L'adoption rapide du texte qui vous est proposé constituera une première étape dans la réforme de la gouvernance des programmes. La Commission devrait présenter une proposition modifiant le règlement sur les structures de gestion des programmes GNSS européens. Nous mettrons en conformité le règlement avec les nouvelles missions d'autorité et de surveillance telles qu'elles résultent du texte que vous avez négocié avec le Conseil. Et je m'engage personnellement à ce que le Parlement soit étroitement associé à cette seconde étape de la réforme de la gouvernance publique des systèmes.

Voilà, Monsieur le Ministre, Mesdames, Messieurs les parlementaires, nous comptons beaucoup sur vous pour soutenir Galileo, pour ouvrir la voie à une mise en œuvre efficace et rapide de ce très grand projet communautaire. Nous aurons l'occasion, dans les mois qui viennent, d'évoquer toutes les applications, nombreuses, que Galileo peut avoir et, à cet égard, un plan d'action sera présenté par la Commission. Mais il est vrai que, pour que ces applications deviennent réalité, il faut que Galileo soit, évidemment, présent au rendez-vous. Et grâce au Parlement européen, Monsieur le Président, grâce aussi, je ne l'oublie pas, à la présidence portugaise et à la présidence slovène, Galileo a, je crois, toutes les chances maintenant de réussir.

 
  
MPphoto
 
 

  Etelka Barsi-Pataky, előadó. − Elnök úr! Tisztelt elnöke a Tanácsnak, Žerjav miniszter úr, Barrot elnök úr, kollégák! Az Európai Parlament a kezdeti időszaktól folyamatosan és határozottan támogatta a Galileo program megvalósítását. Így volt ez tavaly, 2007. novemberében, amikor az Európai Parlament bátor lépéssel kimozdította a programot a holtpontról, és ezek után decemberben jóváhagyásra került a GNSS programok felépítésének felülvizsgált közösségi költségvetésből történő finanszírozása.

A GNSS programok Galileo és EGNOS végrehajtásáról szóló rendeletet első olvasatban sikeres informális trialógust követően tárgyaljuk most. A teljesen közösségi költségvetésből történő finanszírozás az adófizető európai polgárok felé különös felelőséget, és ennek megfelelő gondos szabályozást követel meg. Különösen igaz ez a finanszírozásra, a programok irányítására, az alkalmazott közbeszerzési eljárásokra és a biztonságra vonatkozóan. Sokat tanultunk az elmúlt néhány évben, amikor szembesültünk a problémákkal. Mégis, a szabályozásban teljesen új úton jártunk, mondhatni új utat törtünk, hiszen ez az első közös európai infrastruktúra, amelyet közösen építünk fel, és közösségi köztulajdon lesz.

Finanszírozás: az Európai Parlament tudomásul veszi, hogy a program kiépítési költsége 3,4 milliárd euró, amely összeget a költségvetési hatóságok biztosítanak. Ugyanakkor felkéri a Bizottságot, hogy 2010-ig nyújtson be javaslatot a 2013 utáni finanszírozásra, és különösen a köztulajdonból eredő kötelezettségekre vonatkozóan. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a programok gazdasági sikere szempontjából az ütemterv betartása és a további késések kiküszöbölése kardinális.

Az árpolitikát a hasznosítási szakasz finanszírozására vonatkozó részletes elemzés után fogjuk meghatározni, figyelemmel arra, hogy a fogyasztók magas minőségű szolgáltatást kapjanak. A program irányítását világos hatáskörmegosztásra építettük föl. A Bizottság felelős a program megvalósításáért, mint a program menedzsere. Munkáját komitológiai eljárás keretében a GNSS programbizottság segíti. Az Európai Űrügynökség az úgynevezett „prime contractor”, és megjegyezzük, hogy a program sikerének egy következő záloga a Bizottság és az ESA közötti megfelelő szerződéses megállapodás. A GSA hosszú viták után pedig lényegében a biztonsági feladatokat látja el.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság felismerték, hogy a program sikere érdekében új utakat kell találni az együttműködés módjára. Ezért a szabályozás függelékében található deklarációnak megfelelően a jövőben, az úgynevezett Galileo intézményközi panel keretében negyedévente együtt követjük a program megvalósítását, a munkaprogram évenkénti felülvizsgálatát. A közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályozás már a novemberi rapportőri riportban kiemelten fontos volt, és lényegi elemei beépültek a Tanácsi javaslatba. Ez utóbbival egyetértünk. A Galileo programmal új technológiát, fejlesztést, új vállalkozási lehetőséget és munkát ígértünk, különösen kiemeltük a kkv-k részvételi lehetőségeit a 27 tagállam vállalkozói előtt. A szabályozás ezt is biztosítja.

A parlamenti tárgyaló delegáció, amelyet Angelika Niebler az ITRE Bizottság elnöke vezetett, és amelyben részt vettek az árnyék-jelentéstevők a véleményt adó bizottságok képviselői, az ITRE Bizottság elé terjesztette első olvasatban az informális trialógus keretében elfogadott szöveget. Az ITRE Bizottság egy tartózkodással egyhangúlag elfogadta. Ennek alapján terjesztjük most az EP plenáris ülése elé a szabályozást. Végül megköszönöm a szlovén elnökség a program iránti elkötelezettségét, a Bizottság szakszerű munkáját, a kollégáim támogatását, amely lehetővé tette, hogy megállapodjunk. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Μαργαρίτης Σχοινάς, Εισηγητής της γνωμοδότησης της Επιτροπής Προϋπολογισμών. − Κύριε Πρόεδρε, θα ήθελα και εγώ, εκ μέρους της Επιτροπής Προϋπολογισμών, να εκφράσω την ιδιαίτερή μου ικανοποίηση για το αποτέλεσμα στο οποίο καταλήξαμε. Πρόκειται, βέβαια, για ένα παράδοξο, γιατί συνήθως, η Επιτροπή Προϋπολογισμών καλείται να βρει τα χρήματα για ένα συγκεκριμένο πρόγραμμα. Εδώ, μάλλον, ήταν αντίστροφη η διαδικασία. Τα χρήματα τα είχαμε βρει ήδη, και ψάχναμε να βρούμε την αρχιτεκτονική του προγράμματος. Καθυστερήσαμε καμιά σαρανταριά μέρες τις συζητήσεις με το Συμβούλιο, αλλά, τελικά, το καταφέραμε.

Η οριστική έγκριση του Galileo, κατά τη γνώμη μου, καταδεικνύει τρία σημαντικά γεγονότα. Πρώτον, σε μια στιγμή κατά την οποία η Ευρώπη βάλλεται ως μη έχουσα φιλοδοξίες, ως βρισκόμενη σε κρίση, το γεγονός ότι είμαστε ικανοί να βρούμε πόρους για ένα τόσο φιλόδοξο -τεχνολογικά- σχέδιο, αποδεικνύει ότι η Ευρωπαϊκή Ένωση μπορεί να απαντήσει στους επικριτές της με προστιθέμενη αξία προς όφελος των πολιτών και των επιχειρήσεων.

Το δεύτερο γεγονός το ανέφερε και ο Αντιπρόεδρος Barrot, δηλαδή χωρίς το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο δεν θα υπήρχε Galileo. Ήταν κρίσιμος ο ρόλος του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου στη συνδιαλλαγή με το Συμβούλιο για να βρούμε τους πόρους, ιδιαίτερα μετά την αποτυχία του ιδιωτικού τομέα να δεσμεύσει πόρους σε αντίθεση με όσα είχε υποσχεθεί νωρίτερα.

Και, τέλος τρίτον, το γεγονός ότι έχουμε πλέον ένα πρόγραμμα με 100% κοινοτική χρηματοδότηση, το οποίο χρηματοδοτεί -δηλαδή- αποκλειστικά και μόνο ο ευρωπαίος φορολογούμενος πολίτης, δημιουργεί ιδιαίτερες υποχρεώσεις για το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο, αλλά και για τους διαχειριστές του προγράμματος, ήτοι την Ευρωπαϊκή Επιτροπή, την ESA και την Εποπτική Αρχή Galileo.

Δεν θα αποποιηθούμε αυτής της ευθύνης. Μέχρι το 2013 θα παρακολουθήσουμε από πολύ κοντά τη διαχείριση του προγράμματος, διότι και τα χρήματα είναι πολλά και οι ευθύνες, αντιστοίχως, είναι ιδιαίτερα αυξημένες.

Ευχαριστώ πολύ και συγχαρητήρια σε όλους όσους δούλεψαν γι' αυτό το πολύ ικανοποιητικό αποτέλεσμα.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne E. Jensen, ordfører for udtalelse fra Transport- og Turismeudvalget. − Hr. formand! Jeg skal som ordfører for Transportudvalget også udtrykke min store tilfredshed med det resultat, vi har opnået i dag. Galileo vil i fremtiden kunne sikre mere effektiv, sikker og miljørigtig transport. For alle typer transport på vej, på bane, i luften og til søs vil dette system kunne give bedre styring og kontrol, og det gælder for private virksomheder, det gælder for myndighederne, og det gælder bedre information til os som borgere.

Mange har spurgt: Hvorfor skal vi have Galileo, når vi allerede har GPS? Men GPS har vi jo kun til låns. EU har ingen magt over den teknologi, og i takt med at satellitnavigering bliver central for vores samfund, bør EU både have sin egen infrastruktur og høj viden og kompetence. Når vi nu sender disse 3 ½ mia. EUR af skatteborgernes penge ud i rummet til Galileo, må vi sikre, at de ønskede resultater kommer ud af det. Derfor er det vigtigt, at Parlamentet får indflydelse på det videre forløb.

Jeg vil gerne takke fru Barsi-Pataky for et godt arbejde med denne betænkning. Jeg vil takke hr. Schinas og fru Niebler som formand for Industriudvalget for det gode samarbejde og for, at vi har været et team i forhandlingerne, og jeg vil takke kommissær Barrot, næstformand Barrot, for hans indsats for at få de sidste ender til at nå sammen. Sidst, men ikke mindst, vil jeg lykønske det slovenske formandskab med, at vi har fået så godt et resultat.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Niebler, im Namen der PPE-DE-Fraktion. – Herr Präsident, verehrter Herr Minister, verehrter Herr Vizepräsident, meine sehr geehrten Damen und Herren Kollegen! Heute ist ein guter Tag für Europa! Wir geben grünes Licht für eines der wichtigsten Projekte der Europäischen Union – für das Satellitennavigationssystem Galileo. Wie meine Vorredner möchte auch ich zunächst herzlich Dankeschön sagen, ein Dankeschön an unsere Berichterstatterin, Frau Barsi-Pataky, ein Dankeschön für die exzellente Zusammenarbeit auch an die Kollegen aus dem Haushaltsausschuss und aus dem Verkehrsausschuss. Ich denke, wir haben als Parlament bei dem Dossier sehr gut zusammengearbeitet und mit dem Rat und der Kommission ein wirklich gutes Ergebnis erzielt.

Vielfach ist diskutiert worden, ob wir überhaupt ein europäisches Satellitennavigationssystem brauchen. Frau Jensen hat es angesprochen: Wir haben doch das amerikanische GPS, die Russen haben GLONASS, die Chinesen bauen etwas auf. Das zeigt ja schon, dass wir uns auch ein eigenes europäisches Satellitennavigationssystem leisten müssen. Wir müssen diese Technologie in Europa haben.

Wir brauchen das Know-how, um solche Systeme auch eigenständig in Europa zu bauen, und wir müssen auch für unsere Mittelständler etwas tun, für die kleinen und mittelständischen Unternehmen, die nämlich dann, wenn die Infrastruktur geschaffen ist, davon profitieren werden, indem sie Anwendungen in vielen Bereichen entwickeln, an die wir heute vielleicht noch gar nicht denken: im logistischen Bereich, im Straßenverkehrsbereich, bei der Schifffahrt, Bahn, Luftfahrt, im Sicherheitsbereich. Es gibt so viele Anwendungen, und ich hoffe, dass wir heute gerade für unsere Mittelständler eine gute Vorarbeit geleistet haben.

Galileo hat eine lange Geschichte. Ich will das nicht wiederholen, ich möchte nur betonen, dass das Parlament immer hinter dem Projekt Galileo stand. Wir haben letztes Jahr die Finanzierung über die europäischen Steuermittel gesichert, und mit der Abstimmung morgen werden wir einen wichtigen Beitrag dazu leisten, dass hier die Projektabwicklung ordentlich läuft, dass der Abwicklungsprozess transparent gestaltet wird und wir als Parlament, als Mitgesetzgeber in Europa, in die weitere Entwicklung und Abwicklung dieses Projekts eingebunden sind.

 
  
MPphoto
 
 

  Norbert Glante, im Namen der PSE-Fraktion. – Herr Präsident, werter Kommissar Barrot! Galileo könnte auch den Untertitel „Die unendliche Geschichte“ tragen. Ich hoffe, mit der heutigen Diskussion und der morgigen Abstimmung ist dieser Untertitel vom Tisch. Die unendliche Geschichte wird jetzt konkreter.

Ich möchte ausdrücklich Frau Barsi-Pataky für die kollegiale Zusammenarbeit danken, nicht nur jetzt in den Trilog-Verhandlungen, sondern auch in den letzten Jahren. Sie war immer eine faire Partnerin, und wir haben vernünftige und gesunde Kompromisse gefunden. Der Dank geht natürlich auch an die Präsidentschaft und vor allen Dingen an die Vertreterin der Präsidentschaft, die mit uns die fünf Trilog-Verhandlungen geführt hat. Eine sehr kompetente, engagierte Frau, die es mit Sicherheit – vermute ich einmal – im Rat nicht ganz einfach hatte, diese Kompromisse zu finden.

Meine Fraktion, die Sozialdemokraten, standen immer hinter dem Projekt Galileo, und sie stehen auch jetzt hinter dem gefundenen Ergebnis. Ich kann Ihnen versichern, morgen wird es bei uns in der Fraktion keine Gegenstimme geben, wir werden alle dafür stimmen. Wir müssen auch registrieren – und ich darf Sie bitten, das einfach einmal so nebenbei zu registrieren, das muss ja nicht ins Protokoll –, dass der eine oder andere deutsche Vertreter den einen oder anderen Kampf mit der eigenen Regierung zu führen hatte, um das auf den Weg zu bringen. Kollegin Niebler lächelt, sie weiß, wovon ich rede.

Es ist uns gelungen, mit dieser Verordnung klare Strukturen zu definieren, eine klare Verantwortung zu finden zwischen Kommission, Aufsichtsbehörde und der ESA. Wir haben das „Interinstitutionelle Panel“, in dem das Europäische Parlament, der Rat und die Kommission den Fortschritt dieses Projektes begleiten werden. Wir werden uns bis 2013 viermal jährlich treffen, und wir gehen alle davon aus, dass 2013 ein Datum ist, an das wir uns ebenfalls halten werden. Und 3,4 Milliarden ist ein Budget, an das wir uns auch halten werden, sonst wird es schwierig, zu argumentieren.

Galileo ist – das hat meine Kollegin Niebler eben angesprochen – nicht nur ein Satellitennavigationssystem, mit dem der eine oder andere Bürger vielleicht schneller zum Ziel gelangt. Galileo ist für uns eine wichtige technologische Entwicklung in Europa, und wir müssen das Know-how, das wir in der Weltraumfahrt, in der Navigationstechnik, in der Elektronik haben, beibehalten. Deswegen ist es für uns wichtig, dieses Projekt hier durchzuführen.

Wichtig ist jetzt vor allen Dingen, dass die Kommission die Ausschreibung vor dem Sommer fertigstellt. Das wird eine sehr schwierige Aufgabe. Es wird eine dezidierte Regelung geben. Wir müssen der Industrie eine zweite Chance geben, und die Industrie hat diese zweite Chance zu nutzen. Ich hoffe, die Industrievertreter wissen, was auf sie zukommt. Wir können uns ein zweites Scheitern aufgrund von Schwierigkeiten mit der Industrie nicht leisten. Ich bin sehr gespannt auf den Vorschlag, den Aktionsplan der Kommission und vor allen Dingen auch auf die Finanzielle Vorausschau ab 2014.

Lassen Sie uns zum Schluss noch einmal gemeinsam feststellen: PPP ist deswegen nicht endgültig gescheitert. Ab 2013/2014 können wir beim Betrieb des Modells wieder PPP anwenden. Ich würde PPP jetzt nicht zur Gänze verteufeln wollen.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Laperrouze, au nom du groupe ALDE. – Monsieur le Ministre, Monsieur le Commissaire, Madame le rapporteur, chers collègues, pour les spécialistes du domaine spatial, le nom de Galileo pourrait faire écho, outre à l'astronome italien, à une sonde spatiale américaine, conçue par la NASA pour l'étude de la planète Jupiter et de ses dunes, lancée le 18 octobre 1989 à partir de la navette spatiale Atlantis. Mais le lancement de ce Galileo a été retardé de manière importante suite au gel des vols de navette après l'accident de Challenger.

Au final, la réussite de la mission Galileo au sein du système jovien fut spectaculaire. Les similitudes avec le programme européen Galileo sont là. Le programme a connu des retards. Je souhaite que les similitudes quant au succès se confirment. Mais ce que je souhaite surtout, c'est que, désormais, le nom de Galileo soit associé au succès du programme européen.

Au souvenir des moments difficiles liés à l'échec du partenariat public-privé, il convient de se mobiliser pour mettre sur orbite ce projet. Le Parlement européen a souhaité tirer les conclusions des erreurs passées et assumer ses responsabilités de co-autorité budgétaire. Il me semble important que le Parlement européen ait accepté in fine de conserver une autorité de surveillance. Le contrôle par des experts est en effet nécessaire, notamment parce que le programme Galileo est une première pour l'Union européenne.

C'est la première fois que l'Union européenne investit dans des infrastructures qui lui appartiendront. La Commission européenne sera le maître d'ouvrage et l'Agence spatiale européenne le maître d'œuvre. Ces responsabilités doivent faire l'objet d'une définition et d'une répartition claires mais également d'un contrôle adéquat. Le Parlement s'étant fortement impliqué dans le projet, il me paraît donc légitime qu'il soit associé au suivi du programme. Je salue donc la création de ce comité interinstitutionnel Galileo, qui réunira des représentants du Parlement, du Conseil et de la Commission, et permettra à chaque institution, et particulièrement à la nôtre, d'assumer ses responsabilités. Le projet doit réussir. Il y va de la crédibilité de l'Union européenne sur la scène internationale mais, en premier lieu, devant ses concitoyens.

Pour ce faire, je pense que l'ASE doit s'appuyer sur la mise en réseau des experts européens, doit s'entourer de l'expertise nécessaire. Il s'agira de coordonner les industriels construisant les différents segments, de garantir la sécurité du système et de contrôler les coûts.

Je prendrai la liberté d'évoquer un point de vue plus personnel relatif à une utilisation militaire de Galileo. Le Parlement européen a en effet tenu à restreindre fortement les possibilités d'utilisation militaire. C'est dommage, mais peut-être le programme prouvera-t-il par sa maturité la pertinence d'une utilisation militaire ciblée de cet outil. Galilée a fait progresser la science mais aussi, indirectement, la philosophie et d'autres domaines de la pensée. Galileo aura des retombées considérables en termes d'application, en termes d'indépendance de notre continent, mais aussi de consécration de l'Union.

 
  
MPphoto
 
 

  David Hammerstein, en nombre del Grupo Verts/ALE. – Señor Presidente, quiero dar las gracias a la señora Barsi-Pataky por esta actitud tan abierta e integradora de todos los que hemos participado en el proceso.

Porque el anterior proyecto de Galileo, con participación privada, fracasó y ahora estamos ante un proyecto que cuenta únicamente con financiación comunitaria. Esto implica una mayor responsabilidad social del proyecto.

En este sentido podemos alegrarnos de que Galileo se comprometa a ofrecer un servicio de alta calidad a unos precios justos; unos precios justos, para asegurar que la inversión pública revierta en la ciudadanía sin que tenga que pagar dos veces por los futuros servicios.

También es muy positivo el hecho de que Galileo será necesariamente interoperable con el actual sistema GPS de los Estados Unidos; que tome ejemplo con esta línea de servicios interoperables.

Además, es importante la integración técnica en Galileo de la protección de datos personales y el derecho a la privacidad. En suma, Galileo tiene una segunda vida. Esperemos aprovechar esta oportunidad para ofrecer servicios útiles e innovadores a todos los europeos.

 
  
MPphoto
 
 

  Vladimír Remek, za skupinu GUE/NGL. – Vážený pane komisaři, vážení přítomní, jako stínový zpravodaj jsem opravdu rád, že jsme vyřešili hlavní problémy, které bránily další realizaci systému Galileo. Chtěl bych zdůraznit významný podíl zpravodajky paní Barsi-Pataky, jejíž erudice a diplomatický takt přispěly k vyjednání kompromisního textu. Říkám to i z pozice účastníka trialogu s Radou a Komisí, který za Parlament vedla, podle mého názoru velmi úspěšně, paní Nieblerová.

Nehovořím tady na téma Galileo poprvé. Ani dnes nezastírám, že jde o projekt nejen ambiciózní a nákladný, ale zároveň – nebo právě proto – i pro několik mých kolegů ve frakci kontroverzní. S ohledem na svoji zkušenost s kosmonautikou jsem ale stále přesvědčen, že jako Evropa jdeme správným směrem. Nejlepším argumentem ale určitě bude co nejrychlejší a nejlepší fungování Galilea. Po selhání pokusu opřít se o konsorcium soukromých firem se nakonec podařilo dosáhnout prozíravého řešení. Měli jsme se snad jako Evropa zbavit šance být na špičce techniky a technologií? Měli jsme odmítnout možnost růstu produktivity výroby, zvýšení bezpečnosti všech druhů dopravy, úspor pohonných hmot, rychlejší likvidace průmyslových a jiných havárií a dalších výhod, které Galileo dává? Moje přesvědčení je, že ne.

Předložený text odpovídá i na časté otázky, třeba k ochraně osobních údajů, soukromí nebo o zárukách spravedlivé hospodářské soutěže. Je tu prostor i pro malé a střední podniky, které mají dosáhnout na nejméně 40 procent subdodávek. Ano, Galileo není levný, ale na druhé straně by měl přinést asi 140 tisíc nových pracovních míst v členských zemích Unie. A troufám si tvrdit, že až se Galileo rozběhne, vrátí se soukromý sektor a bude chtít na projektu také profitovat. A závěrem: už jsem tu, obrazně řečeno, zval úřad pro dohled nad Galileem k nám do Prahy. Tento zájem trvá a pozvání platí. Česká republika jako jedna z malých zemí Unie totiž vidí v projektu Galileo svoji příležitost i budoucnost.

 
  
MPphoto
 
 

  Jeffrey Titford, on behalf of the IND/DEM Group. – Mr President, let us be honest. The EU satellite radio navigation programmes are an unmitigated disaster. The private sector has been quick to spot the pig in a poke and has shown Galileo a clean pair of heels. But is the EU prepared to accept the obvious and abandon the project? No, far from it. Instead, we have this report, which advocates not only that the project should go charging ahead, but that the European taxpayer should pick up the entire cost. It asks for, in this case, a massive increase in the budget, from GBP 120 million to GBP 715 million. In other words, we are seeing the beginning of an open-cheque-book situation for this shameful project.

The United States has its own satellite system, GPS, and therefore the EU must have one as well; this is the guiding principle behind Galileo. It is kindergarten policy-making which defies common sense, has no credible economic justification and is morally and environmentally corrupt.

This institution spends a great deal of time discussing the environment and bringing forward hair-shirt measures designed to force people living in Europe into a kind of permanent guilt-ridden existence over their carbon footprint. Yet here we are pushing forward a project whose impact on the environment will be almost beyond calculation. Has anyone stopped to consider the carbon footprint of launching into orbit the 30 satellites required by the Galileo system, which will require the burning of massive amounts of rocket engine propellant? The EU’s environmental credentials are already highly questionable, because of the depredations of the CFP and the CAP, not to mention the unnecessary provisions of Parliament’s two buildings, here and in Brussels.

I call upon all Members here today, especially those who see themselves as environmental warriors, to examine their conscience and to oppose this colossal white elephant. We do not need to duplicate facilities already available from the American GPS, and we certainly should not inflict so much unnecessary carbon pollutant upon this environment.

 
  
MPphoto
 
 

  Ján Hudacký (PPE-DE). – Úvodom mi dovoľte poďakovať sa spravodajkyni pani Barsi-Pataky, ktorá sa dlhodobo venuje tejto problematike a výrazným spôsobom prispela k dosiahnutiu spoločných rozhodnutí a dohôd v prospech realizácie programu Galileo.

Vo svojom príspevku chcem zdôrazniť dva významné aspekty, ktoré sú rozhodujúce pre úspešnú implementáciu európskych programov satelitnej rádiovej navigácie. Vysoko oceňujem spoločnú dohodu a rozhodnutie ohľadom rozpočtu na tieto programy, že sa podarilo nájsť dodatočné zdroje po tom, ako padol model verejno-súkromného financovania programu Galileo. Myslím si, že to bolo veľmi zodpovedné a racionálne rozhodnutie všetkých európskych inštitúcií. My vo výbore ITRE, ako aj v pléne sme sa k tomu tiež veľmi výrazne pozitívne postavili.

Myslím si, že Európska únia sa prostredníctvom svojich verejných zdrojov musí zapájať do takýchto programov a do rozvoja tohto sektora, ktorý má značný potenciál pre rozvoj nových služieb s vysokou pridanou hodnotou, potrebných takmer pre každú oblasť života spoločnosti.

Druhým aspektom implementácie dotknutých programov je proces obstarávania súvisiaci s fázou budovania systému Galileo. Aj v tomto prípade chcem vyjadriť uspokojenie s návrhom vyváženej účasti odvetvia na všetkých jeho úrovniach so zapojením malých a stredných podnikov vo všetkých členských krajinách.

Rovnako aj rozdelenie obstarávania infraštruktúry do súboru šiestich hlavných a niekoľkých doplňujúcich pracovných balíkov prinesie viac príležitostí pre možnosť účasti veľkého počtu dodávateľov na verejnej súťaži, čo môže iba skvalitniť celý proces implementácie.

Pri tejto príležitosti chcem vyzvať všetky relevantné inštitúcie na európskej aj na národnej úrovni na čo najvýraznejšiu propagačnú kampaň s cieľom zabezpečiť prístup pre všetky dotknuté subjekty tak v procese budovania, ako aj v procese prevádzky systému Galileo.

 
  
MPphoto
 
 

  Gilles Savary (PSE). – Monsieur le Président, je fais partie de ceux qui étaient présents dès le début de l'aventure de Galileo et j'en mesure aujourd'hui, un peu plus lucidement sans doute, le retard. Je crois que ce dossier souffrait d'une double maladie génétique.

D'abord, c'est que c'était le premier grand projet communautaire de colbertisme industriel et qu'il n'était pas facile de faire admettre que l'Union pouvait être propriétaire d'un système de navigation par satellite; cela a donc demandé beaucoup de temps pour obtenir un consensus politique. Ensuite, c'est que le business plan ne pouvait pas être celui qui avait été imaginé au départ, tout simplement parce que le GPS, le grand concurrent, est gratuit et financé à 100% par les fonds publics américains.

Il a fallu surmonter ces deux difficultés initiales, d'abord, s'en rendre compte pour obtenir, sous l'impulsion de la présidence slovène et de Jacques Barrot, un consensus absolument remarquable entre les trois institutions qui nous amène, aujourd'hui, après un trilogue, à un document et à un texte qui marqueront demain le grand lancement de Galileo avant que, samedi, on ne lance le deuxième satellite à Baïkonour.

 
  
MPphoto
 
 

  Tobias Pflüger (GUE/NGL). – Herr Präsident! Es gibt viel Euphorie bezüglich Galileo. Aber es gibt zwei riesengroße Wermutstropfen.

Erstens: die hohen Kosten, die inzwischen fast ausschließlich die Steuerzahler in der EU übernehmen. Es ist die Rede von mindestens 3,4 Milliarden Euro, es werden aber sicher noch mehr.

Zweitens: die voraussehbare militärische Nutzung von Galileo. Galileo wurde immer als die zivile Alternative zu GPS angepriesen. Die ausschließlich zivile Nutzung wurde sogar vertraglich festgeschrieben. Die jetzt geplante Finanzierung durch den EU-Haushalt erlaubt nach den gültigen Verträgen keine militärische Nutzung. Da warten so manche auf den Vertrag von Lissabon, der dies ermöglichen würde, der aber hoffentlich in Irland per Referendum abgelehnt wird. Doch die militärische Nutzung ist längst geplant. Hier hofft man auf verfügbares Geld aus dem Rüstungsbereich für Galileo. Der vierte Dienst von Galileo, der so genannte staatlich regulierte Dienst, ist offensichtlich als dual use auch für Militäroperationen vorgesehen, ebenso wie für Polizei, Küstenwache und Geheimdienste. Sagen Sie bitte dazu etwas!

Ein zweites militärisches Satellitenprogramm braucht niemand, es sei denn, es wird für geostrategische und militärische EU-Interessen genutzt. Deshalb darf Galileo nur ein ziviles Projekt sein.

 
  
MPphoto
 
 

  Romana Jordan Cizelj (PPE-DE). – Težko bi našli evropski program, ki bi tako dobro sledil ciljem lizbonske strategije, kot jim sledijo dejavnosti v okviru evropskega globalnega navigacijskega satelitskega sistema. Mednje spadajo raziskovalno in razvojno delo na področju visokozahtevnih tehnologij, ustvarjanje novih priložnosti za mlade, nova in boljša delovna mesta, razvoj podjetništva in še bi lahko naštevala.

Izvedba sistema je tako zahtevna, da je ne bi mogla izpeljati nobena država članica sama. Prav tu se dodana vrednost evropskega povezovanja jasno vidi. Prav tako izvedba sistema zagotavlja več neodvisnosti, torej tudi konkurenčno prednost Evrope.

Še nedavno je bil projekt praktično pokopan zaradi težav s financiranjem. Zato čestitam poročevalki gospe Etelki Barsi-Pataky in pogajalski ekipi Evropskega parlamenta pod vodstvom gospe Angelike Niebler, ki je opravila odlično delo. Čestitam pa tudi slovenskemu predsedstvu Sveta za uspešen dogovor s Parlamentom.

Toda z izvajanjem smo že v nekajletni zamudi. Moja želja in prošnja je, da kar najhitreje uresničimo naslednje faze, ki vsebujejo povsem konkretne dejavnosti. Namen sistema je izvajanje najzahtevnejših in raznovrstnih aplikacij. Vem, da so v nekaterih državah članicah možne aplikacije že del obstoječih političnih strategij. Tako na primer je v Sloveniji sprejet akcijski načrt cestninjenja v prostem prometnem toku. Želim si, da bi zanj uporabljali evropske satelite in ne satelite od tretjih držav.

Nenazadnje pa moramo določiti tudi nadzorni organ in njegov sedež. Naj države članice ne pozabijo na sklep Sveta iz leta 2003 in sedež dodelijo eni od novih držav članic, ki še nima nobene evropske institucije. Ena izmed tovrstnih kandidatur prihaja iz Ljubljane, prestolnice Slovenije. Pripravljena je bila skrbno, resno, s široko podporo ter s prepričanjem v uspeh.

 
  
MPphoto
 
 

  Inés Ayala Sender (PSE). – Señor Presidente, la verdad es que hoy debemos felicitarnos como europeos, pues estamos de enhorabuena por haber llevado a buen término un proyecto tan emblemático como Galileo, que visibiliza la voluntad de superación europea en todos los ámbitos, en el espacial, en el del transporte y las comunicaciones, y también como plataforma para múltiples servicios de futuro que hoy sólo podemos adivinar.

Felicitar y agradecer a la señora Barsi-Pataky, a la ponente, su voluntad de ayudarlo a nacer y de asegurar su continuación a través del seguimiento, a través de ese grupo interinstitucional que yo creo que es una novedad muy positiva y que podrá, a lo mejor, adoptarse para otros dossieres.

Felicitar especialmente a la Comisión, a su Vicepresidente, señor Barrot, por su tenacidad y sus estallidos de cólera oportuna, que han ayudado sin duda a conseguir superar obstáculos financieros muy importantes y reservas y egoísmos nacionales.

Finalmente, reconocerle a la Presidencia eslovena, y a través de ella al Consejo, que haya ayudado también a lograrlo, a ponerse de acuerdo, y también mi país, a los españoles, que tenemos una gran fe y voluntad de poder participar con todas nuestras fuerzas y capacidades en este proyecto.

Sólo queda asegurar y garantizar que lo acordado, y lo que mañana votará el Parlamento, será aplicado, y ahí vuelvo otra vez a pensar en ese grupo que la señora Barsi-Pataky ha puesto en marcha.

 
  
MPphoto
 
 

  Przewodniczący. − Przedstawiciel Rady, pan minister Radovan Žerjav poinformował, że musi opuścić nas przed godz. 18.00, w związku z tym poprosił o zabranie głosu. Nie bardzo wiem jaki to będzie rodzaj wystąpienia, bo zwykle komisarz i Rada mają przywilej podsumowania dyskusji, a ta dyskusja jeszcze się nie zakończyła. Mimo wszystko mam obowiązek udzielić głosu przedstawicielowi Rady, co niniejszym czynię.

 
  
MPphoto
 
 

  Radovan Žerjav, predsedujoči Svetu. − Zahvaljujem se vam iskreno za vašo konstruktivno razpravo, hkrati pa bi se seveda želel opravičiti, da bom sejo predčasno zapustil zaradi odhoda domov.

Dovolite mi, da v zaključku spomnim, da je projekt Galileo pod drobnogledom javnega mnenja. Uspeh evropskih GNSS sistemov pa ne zadeva samo Evrope, temveč so in bodo posledice vidne tudi na svetovni ravni.

Strinjam se z vami, da gre za prvo evropsko skupno strukturo zato ne smemo zapravljati dragocenega časa in moramo odpreti vrata hitri implementaciji teh programov. Zavedamo se, da je sprejetje implementacijske uredbe eden od pomembnih korakov k realizaciji projekta Galileo, zato nas čaka še veliko skupnega dela in verjamem, da bomo tudi v prihodnje uspešni tako kot smo bili do sedaj.

 
  
MPphoto
 
 

  Ulrich Stockmann (PSE). – Herr Präsident! Ich will noch ein paar Wermutstropfen in den Wein gießen. Nach der großen Krise haben wir jetzt einen guten und ausgewogenen Verordnungsvorschlag, der die Aufbauphase aus meiner Sicht sichern wird. Damit dürfen wir jedoch nicht zur Tagesordnung übergehen. Mit dem geplanten Beginn der Betriebsphase 2013 hat sich das Projekt um fünf Jahre verschoben. Damit scheitert unsere industriepolitische Strategie, mit Galileo vor GPS 3 auf dem Markt zu sein und weltweit die Standards zu setzen. Deshalb brauchen wir aus meiner Sicht noch immer eine ausführliche Analyse der selbstgemachten Krise durch die Kommission, denn wir müssen aus dem Scheitern des PPP-Modells lernen, da mit Caesar ein weiteres PPP-Modell ansteht.

Wir haben nun mit Galileo keinen Systemvorsprung mehr, deshalb wird die Systemvermarktung deutlich schwieriger. Aus diesem Grund müssen wir rechtzeitig eine Diskussion über die öffentlichen Kosten der Betriebsphase nach 2013 führen, und dazu sollten wir uns darauf konzentrieren, wie wir öffentlich finanzierte Systeme für Galileo festschreiben können wie die Maut, eCall und Caesar. Als Letztes: Wir brauchen schon jetzt ein Programm für die Anwendung in der Kombination von Galileo- und GPS-Signalen. Darauf müssen wir uns konzentrieren, denn darin liegt der Mehrwert.

(Der Präsident entzieht dem Redner das Wort.)

 
  
MPphoto
 
 

  Teresa Riera Madurell (PSE). – Señor Presidente, yo estoy entre las que creo que hoy debemos congratularnos por la determinación con que las instituciones comunitarias han superado los altibajos del proyecto; finalmente estamos en condiciones de empezar a planear con garantías la fase de despliegue de Galileo.

Nos congratulamos también por los esfuerzos realizados para que la participación en el programa sea lo más amplia posible. Dicho esto, quisiera destacar algo esencial: la naturaleza civil del proyecto, condición indispensable para asegurar la transparencia en las operaciones.

La independencia del sistema permitirá la certificación de los servicios ofrecidos a los usuarios y proporcionará garantías de su calidad, condiciones necesarias para el desarrollo de un amplio abanico de nuevas aplicaciones comerciales que ofrecen una gran oportunidad a nuestras pequeñas y medianas empresas y que, además, tienen un gran potencial medioambiental y social: la navegación para invidentes, la planificación de la ruta más accesible para las personas en silla de ruedas, etc. etc....

 
  
MPphoto
 
 

  Christine De Veyrac (PPE-DE). – Monsieur le Président, plus que tout autre, le programme Galileo, comme EGNOS d'ailleurs, symbolise l'esprit du projet européen: s'unir pour aller plus loin ensemble.

Plus que tout autre, le projet Galileo répond à l'esprit communautaire et ne saurait répondre à des égoïsmes nationaux. L'idée d'un financement sur contribution nationale, y compris partiel, n'était pas une bonne idée. Il est heureux qu'aujourd'hui, le débat ait été tranché en faveur d'un financement intégral via le budget de l'Union européenne.

Je voudrais saluer le travail de la Commission européenne dans la recherche d'une solution de substitution pour pallier l'absence d'accord entre industriels, ainsi que son travail dans la recherche d'une proposition sur le mode d'attribution des contrats susceptible de fédérer les vingt-sept et le Parlement européen.

Aujourd'hui, une lisibilité financière existe enfin. Il est heureux que notre institution et le Conseil s'apprêtent à donner leur accord sans délai. La communauté scientifique et les salariés de l'industrie spatiale - et j'en rencontre beaucoup dans ma région de Toulouse – ont une immense attente à notre égard. Ne les décevons pas

 
  
MPphoto
 
 

  Pierre Pribetich (PSE). – Monsieur le Président, (inaudible) Galileo, première infrastructure communautaire, requiert la volonté commune de tous les acteurs tendus vers le même objectif, la réussite.

Ce défi confirme si besoin la nécessité de ce soutien. Concurrent du système GPS américain, les retards successifs ont hélas handicapé jusqu'à maintenant son développement. Avec ce rapport amendé, il s'agit de se donner les moyens de la réussite sur la base de cette décision commune. Dépasser la complexité de la réglementation, de la nouvelle architecture, des responsabilités clarifiées, liées à la nouvelle gouvernance, telle doit être notre nouvelle frontière pour bâtir dans le concret ce système global de navigation.

Ce dépassement nécessaire, et plus que jamais d'actualité, pourra éviter d'ajouter à cinq années de retard, tout nouveau retard supplémentaire. Il y va donc de notre responsabilité collective de suivre l'application concrète, d'engager, d'impulser la conquête des marchés en aidant à son développement. L'industrie électronique et celle des logiciels d'application ont tout à gagner dans la montée en puissance d'un système de radionavigation. La bataille est, et sera, rude pour implanter ce système face au système existant.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE). – Milí kolegové, dovolte mi věnovat se otázce, kde by mělo být sídlo Evropského úřadu pro dohled nad globálním navigačním satelitním systémem Galileo. Mou odpovědí je, že Česká republika je nejlépe připraveným adeptem a navíc i členskou zemí, kde zatím žádná evropská agentura nesídlí. Praha má strategickou polohu v srdci Evropy a má pro nové sídlo i konkrétní umístění v budově nynějšího Ministerstva informatiky a v bývalém vojenském areálu v Klecanech. Navíc Česká republika je státem s vysokou bezpečností a úroveň vědy a výzkumu je přinejmenším srovnatelná s vyspělými státy Evropské unie. V České republice od roku 2001 funguje projekt, který se zabývá čtyřmi aplikacemi systému na železnici, silnicích, letištích, při přepravě nebezpečného nákladu. V rámci projektu, který řídí České vysoké učení technické, se pracuje na pozemním přijímači, který by byl kompatibilní jak s americkým tak s ruským navigačním systémem. Praha je navíc osvědčeným a krásným evropským kongresovým centrem.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrzej Jan Szejna (PSE). – Panie Przewodniczący! Program Galileo jest ostatecznie gotowy. Stanowi on strategiczne narzędzie dla przyszłości Unii Europejskiej ze względu na jego wkład w tak istotne aspekty integracji jak badania i innowacje, europejska polityka kosmiczna, europejska polityka zagraniczna i bezpieczeństwa. Jest to potężne narzędzie, które pozwoli Unii odgrywać ważną rolę na arenie międzynarodowej.

Odnośnie do przedstawionego dziś projektu należy zauważyć, że Parlament wprowadził bardzo klarowny podział zadań i zdefiniował rozłożenie odpowiedzialności między Komisję Europejską, organ nadzoru Europejskiego Systemu Nawigacji Satelitarnej oraz Europejską Agencję Kosmiczną. Komisja ma być odpowiedzialna jedynie za zarządzanie projektem, natomiast wszelkie akcje, zadania podejmowane przez GSA i ESA mają być przeprowadzane poza zasięgiem jej kompetencji.

Ponadto Parlament bardzo jasno podkreśla, że w przyszłości żadne opóźnienia nie będą akceptowane, do czego ma się przyczynić założenie międzyinstytucjonalnego panelu Galileo. Rozważając poparcie powyższej propozycji Parlamentu należy pamiętać, iż ustanowienie infrastruktury radiowej nawigacji satelitarnej przekracza możliwości finansowe i techniczne państw członkowskich, dlatego jest to działanie wspólnotowe.

 
  
MPphoto
 
 

  Reinhard Rack (PPE-DE). – Herr Präsident! Ich möchte mich den Kollegen anschließen, die Vizepräsident Barrot, unsere Berichterstatterin Barsi-Pataky und die Kollegin Angelika Niebler wegen ihres langen Atems ausdrücklich gelobt haben.

Wir brauchen möglichst bald ein funktionierendes Galileo-System und zwar ein eigenes europäisches. Wir haben jede Menge Aufgaben, die wir mit diesem System bedienen wollen. Wir wollen unsere Verkehrsströme besser leiten, sei es auf der Straße oder auf dem Wasser, und wir wollen auch unseren Flugverkehr so gestalten, dass wir nach Möglichkeit durch bessere Organisation hier Energie einsparen und auf diese Weise auch für den Klimawandel Vernünftiges tun.

Vor diesem Hintergrund ist jeder Monat, um den wir schneller sind, für uns alle ein Gewinn. Deshalb sollten wir diesen Weg intensiv weiter gehen.

 
  
MPphoto
 
 

  Jörg Leichtfried (PSE). – Herr Präsident! Ich denke, die Europäische Union ist mit diesem System auf dem richtigen Weg. Man muss aber auch die Bedenken, die z.B. Kollege Pflüger geäußert hat, sehr kritisch berücksichtigen. Man muss prinzipiell wissen, welche unglaubliche Vielfalt an Satellitennavigationssystemen es derzeit schon in unglaublich großer Anzahl gibt, und wie groß unsere Abhängigkeit von den Vereinigten Staaten in diesem Bereich schon ist. So wird es gut sein, wenn wir dem etwas entgegensetzen können.

Besonders gut und wichtig ist, dass dieses System ganz massiv im Bereich der Bemautung des Schwerverkehrs, im Bereich des Verlegens von Verkehrsströmen von der Straße auf die Schiene eingesetzt wird, weil so viele Möglichkeiten damit verbunden sind. Man kann kilometerabhängig oder nach Typen bemauten, man kann einheitlich für ganz Europa bemauten. Ich denke, das ist wichtig für den Verkehr in Europa und das ist wichtig für uns alle.

 
  
MPphoto
 
 

  Jacques Barrot, vice-président de la Commission. − Monsieur le Président, évidemment, le texte sur lequel vous allez vous prononcer permettra à l'Union européenne de relever le défi du développement de l'une des technologies majeures de notre siècle.

Je voudrais remercier, Monsieur le Président, très particulièrement, au sein du Parlement, tous les acteurs de cette réussite. Mon premier mot sera pour Mme Barsi-Pataky qui, au sein de la commission que préside Mme Niebler – et je remercie Mme Niebler qui a eu un rôle décisif dans la conclusion du trilogue –, je voudrais vous dire merci, Madame Barsi-Pataky, parce que vous n'avez cessé de croire en la possibilité de réaliser Galileo tout en étant – et vous aviez raison – exigeante.

Je remercie particulièrement la commission du budget et aussi M. Böge, qui n'est pas là, mais M. Skynas a été rapporteur, car nous avons eu, à ce moment-là, besoin de l'appui du Parlement pour trouver la source de financement.

Madame Jensen, merci aussi pour avoir été, au sein de la commission des transports, une ardente défenseure de Galileo. Donc, comme l'a dit Mme Niebler, c'est une bonne journée pour l'Europe.

Monsieur le Président, je ne peux pas répondre à tous les orateurs. Je les ai écoutés avec beaucoup d'attention, j'ai pris des notes. Ce que je voudrais dire, c'est que nous devons, dès maintenant, solliciter nos petites et moyennes entreprises dans tous les États membres pour que vraiment tout ce travail de préparation soit effectué à partir de maintenant pour préparer les applications de Galileo. J'aurai l'occasion de revenir devant vous pour évoquer toutes ces applications, qui intéressent non seulement le transport mais surtout la protection des personnes et, à tous égards, Galileo aura une efficacité beaucoup plus grande que le GPS actuel.

Je voudrais aussi confirmer au Parlement ma volonté de faire vivre ce comité interinstitutionnel, qui est là aussi un moyen de souder nos institutions autour du projet.

Alors, je voudrais maintenant vous dire un mot sur le travail qui nous attend. Avec le vote du Parlement européen, nous avons maintenant un budget, une base juridique, une gouvernance claire et un plan d'approvisionnement, le plan d'approvisionnement n'étant pas la chose la plus facile pour, à la fois, répartir le travail utilement entre toutes les grandes entreprises spatiales de nos États membres mais, en même temps, prévoir une sous-traitance que beaucoup d'entre vous ont appelée de leurs vœux, à juste titre. Il faut que nos PME puissent participer aussi à la construction; c'est pour cela que, dans le plan d'approvisionnement, nous avons réservé 40 % pour la sous-traitance.

La Commission va signer une convention avec l'Agence spatiale européenne. Nous espérons que cela sera fait avant l'été et que l'on pourra lancer les appels d'offres pour les six lots qui ont été déterminés. Et ainsi, nous voudrions pouvoir signer les contrats à la fin de l'année, de manière à ce que les satellites et l'ensemble satellitaire soient mis en construction le plus rapidement possible au début de l'année prochaine. La construction de vingt-six satellites restants prendra entre deux et trois ans. Il faudra ensuite un ou deux ans pour le lancement. Il faut donc que la feuille de route de Galileo soit suivie avec beaucoup de soin.

Je dois dire que les ingénieurs et les techniciens ne chôment pas. J'ai le plaisir de vous annoncer – M. Savary l'a dit tout à l'heure – que le deuxième satellite Galileo, Giove-B, sera lancé par une fusée Soyouz depuis le cosmodrome de Baïkonour, au Kazakhstan, ce dimanche, 27 avril 2008, à 0 h 15 (4 h 15 heure locale). Giove-B est déjà à Baïkonour, où il subit les derniers tests avant le jour J. Le placement du satellite sur son orbite définitive devrait être effectif quelque sept heures après le lancement, et il sera contrôlé en direct depuis le centre de Fucino en Italie. Nous devons tous espérer que Giove-B connaîtra un succès égal à celui de Giove-A, d'autant plus que Giove-B a toutes les technologies en place.

Alors, M. Remek, vous me permettrez de saluer votre présence au sein du Parlement puisque vous savez ce qu'il en est dans l'espace.

Donc, j'ai beaucoup remercié le Parlement mais ce ne sont pas des remerciements de pure forme, croyez-le bien. J'ai vraiment le sentiment que, si ce projet européen voit le jour, évidemment, le Parlement y aura contribué très efficacement. Donc, soyez vivement remerciés et, ensemble, nous ferons réussir Galileo.

 
  
MPphoto
 
 

  Etelka Barsi-Pataky (PPE-DE). – Elnök úr! Nem győzöm eléggé hangsúlyozni: az európai mérnökök és fejlesztők kiváló munkát végeztek, ahogy alelnök úr bejelentette, a Giove-B fellövésre vár. Az Európai Bizottság, személyesen Barrot alelnök úr egy éves, megfeszített munkával új javaslatot tett a tárgyalóasztalra, és az Európai Közösség létrehozta az új struktúrát, és a szükséges pénzeszközöket biztosította. A Galileo program kész az új START-ra, más szóval most meg kell valósítani a projektet. Még konkrétabban: ne álltassuk magunkat, sok és nehéz feladat előtt állunk. Aláhúznám, a GNSS programok „made in Europe” program, nem egyik vagy másik tagállam, egyik vagy másik iparvállalat ügye. Kérjük, hogy a megvalósításban ezt folyton tartsák szem előtt. És befejezésül, elnök úr, engedjen meg egy személyes megjegyzést: Magyarország, ahol 2004-ben képviselőnek választottak, a Galileo program indításakor még nem volt az EU tagállama, csakúgy, mint Szlovénia, úgyhogy különösen örülök annak, hogy az új START-ban 27-en működhettünk közre, ugyanis Galileo egy igen fontos lépés egy erős Európa irányába. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Przewodniczący. − Zamykam debatę.

Głosowanie odbędzie się w środę 23 kwietnia 2008 r.

Oświadczenia pisemne (art. 142)

 
  
MPphoto
 
 

  Janusz Lewandowski (PPE-DE), na piśmie. – Jako świadek i uczestnik długiego procesu uzgadniania podstaw finansowych programu Galileo z zainteresowaniem śledzę kroki podejmowane przez Unię Europejską, w celu realizacji tego programu. Sposób finansowania, odbiegający w jaskrawy sposób od pierwotnych założeń, zwiększa naszą wspólną odpowiedzialność za powodzenie programu. Inicjatywa publiczno-prywatna zakończyła się fiaskiem. Odpowiadamy za racjonalne wykorzystanie pieniędzy europejskich podatników, nie dzieląc ryzyka z sektorem prywatnym.

Dlatego tak istotny staje się system zarządzania programem. Celowe jest jasne stwierdzenie, zawarte w projekcie sprawozdania, iż Wspólnota Europejska jest jedynym właścicielem wszystkich aktywów materialnych i niematerialnych wytworzonych w ramach EGNOS i Galileo. Sprawy idą, niestety, w wolnym tempie – mija jedenaście lat od czasu, gdy Komisja Europejska przedstawiła pierwszy komunikat w sprawie europejskiego systemu nawigacji satelitarnej. Opóźnienia z pewnością zwielokrotniły koszty tego programu i zwiększyły ryzyko jego konkurencyjności w związku z pojawieniem się innych inicjatyw w przekroju globalnym. Świat nie stoi w miejscu!

Czysto wspólnotowy i publiczny charakter programu usprawiedliwia roszczenia Parlamentu Europejskiego, z uwagi na posiadany demokratyczny mandat, by umocnić swój wpływ kontrolny i operacyjny w fazie przygotowawczej i realizacyjnej systemu Galileo.

 
Ultima actualizare: 4 iunie 2008Notă juridică