Elnök. − A következő megvitatandó napirendi pont:

az Elly de Groen-Kouwenhoven, Angelika Beer és Carolina Lucas által a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Louisa Morgantini által a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, Annemie Neyts-Uyttebroeck által az ALDE képviselőcsoport nevében, Ana Maria Gomes által a PSE képviselőcsoport nevében, Ģirts Valdis Kristovskis által az UEN képviselőcsoport nevében, Karl von Wogau és Stefano Zappalà által a PPE-DE képviselőcsoport nevében előterjesztett, a Bizottsághoz intézett szóbeli választ igénylő kérdés (O-0029/2008/rev): az uránfegyverek betiltására irányuló világszintű egyezmény (B6-0153/2008),

és

az Elly de Groen-Kouwenhoven, Angelika Beer és Carolina Lucas által a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Luisa Morgantini által a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, Annemie Neyts-Uyttebroeck által az ALDE képviselőcsoport nevében, Ana Maria Gomes által a PSE képviselőcsoport nevében, Ģirts Valdis Kristovskis által az UEN képviselőcsoport nevében, Karl von Wogau és Stefano Zappalà által a PPE-DE nevében előterjesztett, a Bizottsághoz intézett szóbeli választ igénylő kérdés (O-0030/2008/rev): az uránfegyverek betiltására irányuló világszintű egyezmény (B6-0154/2008).

  Elly de Groen-Kouwenhoven, szerző. − Elnök asszony, 2007. decemberében az ENSZ Közgyűlése elsöprő többséggel határozatot fogadott el, amely az uránfegyverek felhasználásából eredő egészségügyi következmények vizsgálatát sürgeti a civilek és a katonai állomány körében.

Gratulálunk Németországnak, Írországnak és Olaszországnak, amelyek egyedüli NATO-országokként támogatták az ENSZ határozatát. A támogatás oka lehet az a tény is, hogy katonáik közül sokan gyógyíthatatlan betegséggel tértek vissza, illetve gyermekeik később súlyos fejlődési rendellenességgel jöttek világra. Ezért felkérjük az Európai Unió többi tagországát, kövessék példájukat és az ENSZ kérésének megfelelően nyújtsák be egészségügyi jelentéseiket.

A DU-t (szegényített urán) a Balkánon, Irakban és Afganisztánban használták. A DU hulladék anyag, amiből rendkívül olcsón lehet fegyvereket előállítani. A becsült globális készlet 1,3 millió tonna. A szervezetben egy mikrogrammnál jóval kevesebb már halált okozhat. A DU a sugárzástól eltekintve is mérgező vegyület. Azokban az országokban, ahol a szegényített uránt tartalmazó fegyvereket használják senki nem tájékoztatja erről a csapatokat vagy a lakosságot. Az Egészségügyi Világszervezet szakértőinek legutóbbi eredményei az ártalmas hatások tekintetében cenzúrázásra kerültek.

Sürgetjük, hogy az Európai Unió tájékoztassa a célországok állampolgárait és lakosságát. Felszólítjuk a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a lehető leggyorsabban biztosítsák egy nemzetközi egyezmény létrejöttét.

Hogy részletesebb bepillantást nyerhessünk a kérdésbe, eljött az ideje, hogy a Bizottság és a Tanács hozzáférhetővé tegye valamennyi létrejött jelentést és további vizsgálatokat kezdeményezzen, amelyeket a Parlament 2001 óta sürget. Addig is az elővigyázatosság elve alapján megismételjük a DU betiltására irányuló felhívásunkat.

  Annemie Neyts-Uyttebroeck, szerző. − (NL) Az uránt tartalmazó fegyverek és lőszerek betiltására irányuló világszintű harc részét képezi a fegyverkorlátozásért és leszerelésért folytatott általános harcunknak. Különleges figyelmet fordítunk azokra a fegyverekre és lőszerekre, amelyek kiemelten veszélyesek és ártalmasak civilekre nézve, és amelyek még jóval a konfliktus megszűnte után is ártalmasak maradnak, mint például a taposóaknák, a kazettás bombák és a szegényített uránt tartalmazó fegyverek. Tudom, hogy kissé ironikus egyes fegyvereknél veszélyesebb és ártalmasabb fegyverekről beszélni, de hát ez a helyzet. Ezért összpontosítunk azokra, amelyek az ártatlan civil lakosság körében okozzák a legrosszabb következményeket.

2006 novemberében e Parlament moratóriumot kért erre a fegyvertípusra, azaz a szegényített uránt tartalmazó fegyverekre. Tavaly hazám, Belgium törvényt hozott nem csupán a moratóriumról, hanem az uránfegyverek tényleges betiltásáról, úgy érzem, erre némileg büszke lehetek. Meg szeretném kérdezni a Bizottságtól és a Tanácstól, hogy milyen intézkedést hoznak a moratórium általánosabbá tétele és egy általános tilalom támogatása érdekében.

Továbbá, ahogy az előttem felszólaló már részletesen kifejtette, úgy látszik, hogy az uránfegyverek veszélyes következményekkel járnak az e fegyvereket felhasználó vagy velük érintkezésben álló katonák esetében is. Még ha ez nem is teljesen biztos, üdvös lenne, ha a Tanács biztosítaná, hogy az európai biztonság- és védelempolitika keretében folyó műveletekben részt vevő katonák és egyéb személyi állomány ne legyen kitéve ilyen jellegű veszélyeknek. Ezért meg szeretném kérdezni a Tanácstól, milyen intézkedések történnek annak biztosítására, hogy az ilyen műveletekben részt vevő katonák és személyi állomány ne legyenek kitéve ilyen jellegű veszélyeknek, és hogy az ilyen hadműveletek területének lakossága se legyen veszélyeztetve.

Hálás leszek a válaszért.

  Ana Maria Gomes, szerző. − (PT) Elnök asszony, biztos úr, egy, a londoni The Times-hoz nemrég intézett levélben, kilenc volt brit katonai parancsnok sürgette az Egyesült Királyság kormányát, hogy csatlakozzék a kazettás bombák betiltásáért harcolók kampányához. Ugyanazt az érvelést használták, mint amire a gyalogsági aknákkal összefüggésben történt már hivatkozás: bármennyire hasznos is legyen rövid távon egy fegyver, a katonai gondolkodás szerint az a tény, hogy hosszú távon megkülönböztetés nélkül okoz károkat már elegendő ahhoz, hogy indokolja felelősségteljes fegyveres erők általi felhasználásának felfüggesztését.

Ugyanez a logika vonatkozik a szegényített uránt tartalmazó lőszerekre. A Katonaszövetségek Európai Szervezete szorosan figyeli e kérdést és az Európa-szerte állomásozó katonai állománytól kapott tájékoztatásra alapozott álláspontja kategorikus: a szegényített uránt tartalmazó lőszerek felhasználásával a lehető leggyorsabban fel kell hagyni.

Az Európai Parlament már letette voksát e fegyverek teljes tilalma mellett és az ENSZ Közgyűlésének múlt év decemberében hozott határozata, amely a szegényített uránt tartalmazó fegyverek és lőszerek kérdését a Közgyűlés hatvanharmadik ülésének napirendjére tűzte megerősítette, hogy az Európai Parlament helyesen tette, hogy kezébe vette az irányítást és felszólította a Tanácsot, hogy szintén töltsön be vezető szerepet ebben a leszerelésről és az emberiességi jogról folytatott vitában.

A köztünk található szkeptikusok ellenérvei nem állják meg a helyüket. A legalapvetőbb elővigyázatossági elv megköveteli e fegyvereknek még az előtt történő megbélyegzését, hogy megkülönböztetés nélküli és rákkeltő hatásukra utaló bőséges közvetett bizonyítékok helyét elfoglalnák a cáfolhatatlan tudományos bizonyítékok.

Mit mondanak majd az emberek — még a jelen szkeptikusai is — rólunk, politikusokról tíz év múlva, amikorra e fegyverek káros következményei egyértelművé és megkérdőjelezhetetlenné válnak, ha mi ez idő alatt semmit sem tettünk annak érdekében, hogy kikerüljenek a forgalomból? Ugyanazt mondják majd, amit ma mondanak a gyalogsági aknákat illetően: hogy hogyan várhattak ilyen soká!

  Ģirts Valdis Kristovskis, szerző. − (LV) Hölgyeim és uraim, először is hangsúlyozni szeretném, hogy felkérem országomat — Lettországot —, hogy írja alá a 2007. decemberi ENSZ határozatot. Másodszor, felkérem a főképviselőt, fejtse ki indokolt véleményét a határozatban foglalt kezdeményezést illetően. Harmadszor, felszólítom az Európai Uniót biztosítsa a tagállamok közötti információ áramlását a várhatóan hadműveleti felhasználásra kerülő lőszertípusokat illetően. A szegényített uránnal összefüggésben különleges személyes tapasztalattal rendelkezem. Öt és fél éven keresztül voltam Lettország védelmi minisztere. Pontosan az én felelősségem alá tartozó időben csatlakozott Lettország az USA koalícióhoz az iraki háborúban. Abban az időben számos alkalommal felmerült a gyanú, hogy Irakban szegényített urán kerül felhasználásra. A nemzetközi közösség élesen reagált e kérdésre. A lett csapatok nem használtak szegényített uránt tartalmazó lőszereket. Ennek ellenére Lettországban hónapokon keresztül követelték, hogy a koalíció minisztereként vállaljak politikai felelősséget ezekért az eseményekért. Sajnos koalíciós miniszter koromban nem tájékoztattak a szegényített urán felhasználásáról. Ez elfogadhatatlan. Nem csupán az Európai Unió tagállamainak kell komolyan fontolóra venniük, hogy szükségük van-e ilyenfajta lőszerekre fegyverraktáraikban, hanem az Európai Uniónak is biztosítania kell, hogy a tagállamok kötelező jelleggel információt cseréljenek a szegényített urán lehetséges felhasználásáról a műveletek során. Köszönöm figyelmüket.

  Elnök. − Kristovskis úr, nem szakítottam meg, mivel Lettország minisztereként tett közlése rendkívül fontos volt, de szeretnék rámutatni, hogy jelentősen túllépte időkeretét.

  Stefano Zappalà, szerző. − (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, erről a témáról már sok minden elhangzott a múltban és sajnos úgy vélem, hogy a végleges megoldás előtt sok mást is el kell még mondani; kollégáim már utaltak erre és nagyon jó magyarázattal szolgáltak.

Néhány tagország intézkedéseket hozott az ilyen fegyvertípus gyártásának és bármilyen kereskedelmi vagy háborús felhasználásának tiltására. E Parlament számos kérést fogalmazott meg, vannak dokumentumok fotók és tanúságtételek formájában, s ésszerű alapja van annak feltételezésnek is, hogy az e fegyvertípusnak való kitettség következményeként olasz katonák haltak meg.

A széleskörű aggályoknak egy ENSZ határozat ad hangot, s a kérdés részletes vizsgálatára vonatkozóan különböző kérések fogalmazódtak meg. Ott van az elővigyázatosság elve, amelynek megfelelően — az Európai Unió jogával összhangban — általános moratóriumot kell elrendelni legalább addig, amíg a végleges tudományos adatok rendelkezésre nem állnak.

Sajnos azonban ezek eleddig nem hozták meg a várt eredményt. A szegényített uránt továbbra is használják a háborús színtereken, vidéki és városi környezetben egyaránt. Semmi kétség, hogy a vegyi anyagok behatolnak a talajba és bejutnak a víztartó rétegekbe és a termésbe, ezért nem lehet kétséges az sem, hogy a talajjal érintkező szegényített uránrészecskék eloszlanak az altalajban, szennyezik a talajvizeket és a mezőgazdasági terményeket, aminek egyértelmű következménye a betegségek terjedése a kitett népesség körében és kisebb mértékben az egész világon a vízcikluson és az elemek ciklusán keresztül, különösen a folyamatosan bővülő globális piaci rendszerben.

Kétségkívül még nincsenek végleges vizsgálati eredmények a veszély bizonyítására, de nem tagadható, hogy az általunk ma ismert paraméterek nem zárják ki az esetleges veszélyeket. Magának e megfontolásnak is arra kell késztetnie a fejlett demokráciákat, hogy döntést hozzanak miután a kérdést alaposabban tanulmányozták.

Véleményem szerint az Európai Unió különösképpen nem teheti meg, hogy nem tesz semmit. Az Uniónak világos kötelezettségei vannak tagállamaival szemben, világos kötelezettségei vannak a világ többi részével szemben és világos kötelezettségei vannak saját polgáraival szemben. Az Unió rendelkezik felhasználható gazdasági erőforrásokkal és nincsenek megszorítások, amelyek korlátoznák a tudományos kutatásokat és a laboratóriumok elérhetőségét. Kétség sem férhet ahhoz, hogy ha nem tesz semmit, az azért történik, mert így döntött és nem fogható az elérhető erőforrások és eszközök hiányára.

Mindezek láttán világos, hogy a Tanács és a Bizottság nem tudják elkerülni, hogy polgáraikat — a polgári és katonai állományt egyaránt — a világ olyan területeire küldjék, ahol az ilyen típusú lőszereket használják és használták, de azt sem kerülhetik el, hogy egy korai stádiumban éljenek minden lehetséges kezdeményezéssel e fegyverek gyártásának és felhasználásának módosításaira és a tudományos adatok fényében felkészüljenek nyílt betiltásukra és végleges megsemmisítésükre.

Erre törekedünk annak reményében, hogy a Tanács és a Bizottság gyakorlatban is bizonyságot tesz felelősségtudatáról, mivel nem ködös politikai témáról, hanem közegészségügyi kérdésről van szó.

  Janez Lenarčič, hivatalban lévő elnök. − (SL) Elnök asszony, nagyon köszönöm. A Tanács nevében én is szeretném megköszönni a képviselőknek, hogy feltették a globális betiltásra, illetve az uránfegyverek betiltására irányuló világszintű egyezményre vonatkozó kérdést.

A képviselők persze feltehetően tudatában vannak annak, hogy ilyen egyezmény nem létezik. Nincs olyan egyezmény, amely a szegényített uránt tartalmazó fegyvereket többoldalú szinten szabályozná. Ismert az is, hogy a Tanácson belül sincs teljes nézetazonosság.

A szegényített uránt tartalmazó fegyverek hatásáról nemrég az ENSZ folytatott vitát, és a múlt év végén az ENSZ Első Bizottsága elfogadta a szegényített uránt tartalmazó fegyverek és lőszerek hatásáról szóló határozatot. Ahogy már korábban említésre került, az EU tagállamai eltérően szavaztak e határozatról. Mondhatnám, nagyon eltérően: öten szavaztak mellette, négyen ellene és az összes többi tartózkodott. Ez meglehetősen jól illusztrálja a jelenlegi helyzetet a világban.

Engedelmükkel, szeretnék kísérletet tenni arra, hogy röviden válaszoljak néhány feltett kérdésre.

Az Európai Parlamentnek a biológiai fegyverekről és egyes hagyományos fegyvertípusokról szóló határozatára irányuló első kérdést illetően rá szeretnék mutatni arra, hogy az Európai Unió, nemzetközi erőfeszítései között, komoly aktivitást fejtett ki a biológiai és a mérgező hatású fegyverekről szóló egyezmény megvalósítása érdekében, és így tesz a jelenben és majd a jövőben is. Az EU, egyebek között, fontos szerepet játszott a 2006-ban megrendezett második felülvizsgálati konferencián és ezen felül aktív marad a szakértői program időtartama alatt egészen a 2011-re ütemezett következő felülvizsgálati konferenciáig.

A hagyományos fegyverekről szóló egyezményt illetően az Európai Unió és tagállamai aktívan vesznek részt a jelenleg folyó tárgyalásokban, amelyek alatt egy vitára is sor kerül a kazettás lőszerek humanitárius következményeiről. A tagállamok kötelezettséget vállaltak, hogy az év végéig tárgyalásos úton létrehoznak egy jogilag kötelező dokumentumot, amely a kazettás lőszerek valamennyi szempontját figyelembe veszi.

A második kérdés vonatkozásában azt szeretném elmagyarázni, hogy a szegényített uránt tartalmazó fegyverek mindeddig nem is szerepeltek az Európai Unió tömegpusztító fegyverekkel foglalkozó stratégiájában. Jelenleg is tart a vita, hogy vajon lehetséges-e felvenni ezeket a lőszereket a tömegpusztító fegyverek közé. Az mindenesetre tény, hogy egyesek szerint a szegényített uránra a hagyományos fegyverekről szóló egyezmény vonatkozik; míg mások úgy gondolják, hogy az egyezmény részét képező 3. számú jegyzőkönyvbe be kellene venni a szegényített uránt tartalmazó lövedékeket és robbanófejeket. Röviden, még tartanak a viták.

Ami a harmadik kérdést illeti, világossá kell tennem, hogy a katonai felszerelés kiválasztása, az Európai Unió által vezetett műveletekben felhasznált lőszereket is beleértve, a tagállamok hatáskörébe tartozik és mivel e kérdésre vonatkozóan nincs többoldalú egyezményünk, a szegényített uránról nem tudok további információval szolgálni.

Az Európai Unió műveleteiben érintett katonákra és civilekre vonatkozó biztonsági rendelkezésekre irányuló negyedik kérdéssel kapcsolatban: szeretnék rámutatni, hogy a művelet parancsnoka az, aki az Európai Tanács által elfogadott műveleti terv keretében felel a biztonsági rendelkezésekért, és akinek meg kell hoznia az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket. Ugyanakkor természetesen figyelembe kell vennie a műveleti korlátokat is.

Az Európai Unió valamennyi civil missziójánál ezt a felelősséget a misszió vezetője viseli a civil műveleti parancsnok vezetése alatt.

Az utolsó kérdésre, amely az Európai Tanács és az USA, a nem kormányzati szervezetek és egyének közötti párbeszédre utalt csak annyit mondhatok, hogy az Egyesült Államokkal folytatott párbeszédben ez a kérdés a mai napig nem vetődött fel — és a kérdésben említett többi fél vonatkozásában sem került említésre. Mindenesetre érdeklődéssel követem a további vitát erről a kérdésről.

Köszönöm.

  Louis Michel, a Bizottság tagja. − (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a Parlament 2006. novemberi állásfoglalása felkéri az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy a szegényített uránt tartalmazó fegyverek felhasználásának korlátozására törekedve, végezzék el az egyes hagyományos fegyverekről szóló egyezmény III. jegyzőkönyve hatáskörének kiterjesztését. Szeretném a Ház emlékezetébe idézni, hogy a Parlament által kért intézkedés kívül esik a Bizottság hatáskörén, mivel a Közösség nem részes fele az egyezménynek. Sőt a Szerződések értelmében a közösségi intézmények katonai ügyekben nem rendelkeznek hatáskörrel. Nem szeretném azonban azt a benyomást kelteni, hogy a Bizottság közömbös az egyes hagyományos fegyverekről szóló egyezmény (CCW) hatálya alá tartozó fegyverek gyártásával, felhalmozásával és felhasználásával kapcsolatos problémák vagy általában az embertelen fegyverek kérdésével szemben. Valójában álláspontja éppen ellenkező.

A Bizottság teljes mértékben elkötelezett a Tanács által, a CCW és jegyzőkönyvei egyetemes jellegének támogatása érdekében tavaly elfogadott közös cselekvési pálya megvalósítása iránt. Idén három szemináriumot tartottak, egyet márciusban Santo Domingóban Latin-Amerika és a Karib-térség számára, s a másik kettőt a múlt hónapban, Loméban az afrikai országok számára. E szemináriumokat követően a Dominikai Köztársaság máris bejelentette, hogy rövid időn belül meg kívánja erősíteni az egyezményt és Szurinam is jelezte, hogy kész a megerősítéshez szükséges lépéseket megtenni. A Bizottság ugyancsak támogatja a biológiai fegyverekről szóló egyezmény megvalósítását és vizsgálja a kezdeményezéseket, amelyek a kazettás lőszerek által keltett humanitárius aggályokra adandó válaszként egy új dokumentum létrehozására irányulnak a CCW és az oszlói békefolyamat keretében.

Válaszként a tűzszerészeti eszközök által okozott problémákra a Bizottság intézkedéseket foganatosított. 2006-ban például ötmillió euró került kifizetésre Libanonban a robbanékony háborús hulladék eltávolításának céljából.

A második kérdéssel kapcsolatban a rendelkezésünkre álló tudományos vizsgálati eredmények nem igazolják, hogy a szegényített uránt (DU) tartalmazó lőszerek jelentős veszélyt jelentenének azon területek polgári lakosságának egészségi állapotára, amelyeken harcok folytak vagy az említett területeken szolgálatot teljesítő, vagy ott szolgálatot teljesített katonai állomány egészségét veszélyeztetnék. Ez a vélemény fogalmazódik meg az ENSZ, a WHO és az IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) által végzett vizsgálatokban; továbbá az Európai Bizottság által az Euratom Szerződés 31. cikke szerint létrehozott szakértői csoport is az alábbiak szerint fejezte ki véleményét, idézem: „A rendelkezésre álló információ alapján kialakult következtetés, hogy a DU-nak való kitettség, a kapható dózisok reálisan feltételezett nagyságának érvényesülése mellett nem járhat semmilyen észlelhető egészségügyi veszéllyel” idézet vége. A Bizottság kész még egyszer áttekinteni a kérdést. Továbbra is garanciát vállal munkatársai egészségéért és azért, hogy a WHO irányelvei szerint jár el, ha a kirendelés körülményei a DU-nak való kitettség potenciális veszélyét rejtik.

Az EUROMIL-lel való párbeszédet illetően a Bizottság természetesen kész a civil társadalom képviselőivel beszélni.

Ami a három utolsó kérdést illeti, a Bizottság jelenleg nem szándékozik ezeken a területeken semmilyen pénzügyi kötelezettséget vállalni.

ELNÖKÖL: BIELAN ÚR
Alelnök

  Jana Hybášková, a PPE-De képviselőcsoport nevében. – (CS) A szegényített uránt tartalmazó fegyverek hatalmas környezeti terhet jelentenek. Az érvelés, miszerint káros következményeik nincsenek bizonyítva teljesen abszurd mindenki számára, aki valaha is látta használatuk következményeit. A piszkos bombák darabokra szaggatják a legmodernebb tankok több centiméter vastag páncéllemezeit. Rombolóerejük hatalmas. Befolyásolják az emberek egészségi állapotát. Könyörtelenül gyilkolnak. Semmi kétség afelől, hogy fel kell hagyni a velük való kereskedéssel, és le kell állítani termelésüket, felhasználásukat és felhalmozásukat. A Parlament és az Unió lépésről lépésre építi az Európai Fegyveres Erőket és az európai védelmet. Mi leszünk a jövőben a NATO és az USA partnerei, ezért hitelt érdemlő partnerré kell válnunk. Fennhangon kiabálni, hogy „moratóriumot követelek a szegényített uránra”, nevetséges. Ugyanannyira nevetséges felszólítani a Tanácsot, hogy készítsen hatástanulmányt. Elsősorban politikai konszenzust kell létrehozni a tagállamok, például Franciaország, Nagy-Britannia és talán a Cseh Köztársaság között. Ezután el kell kezdenünk az ENSZ-szel való együttműködést a szegényített urán betiltására irányuló világszintű egyezmény alapjainak kialakítására. Ez majd magába foglalja egy, az összes tagország számára elfogadható terv elkészítését a gyártás fokozatos betiltására, és az urán felhalmozásának és a vele való kereskedésnek tilalmára, és kitűzi azt a napon, amikor a felhasználás is véglegesen betiltásra kerül. Ezután konferenciát kell szerveznünk, amely elfogadja a tervet és megindítja ezeknek a fegyvereknek végső betiltásához vezető folyamatot.

A mellékhatások meghatározása céljából egy alapos analitikai vizsgálatra van szükségünk. Elsősorban azonban olyan politikai együttműködésre kell törekednünk, amely megindítja a politikai akarat kialakítására és a nemzetközi elismerés, konszenzus és elhatározás megnyerésére irányuló fokozatos folyamatot. E folyamat évekig fog tartani. Nagyszerű lenne, ha az Európai Unió a szegényített urán minden fajta katonai felhasználásának betiltására irányuló új szerződés részes fele lenne. Ezért felelősségteljesen kell viselkednünk. Ne engedjük, hogy a buta ordítozás, a szakmai tudatlanság és a befejezetlen munka csorbítsa az EU hitelességét. Szükségünk van arra, hogy továbbra is partnerek legyünk ebben a fontos játékban.

  Elizabeth Lynne, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Az Egyesült Királyságban több száz háborús veterán meggyőződése, hogy krónikus betegségeiket és fogyatékosságaikat az okozta, hogy az első öbölháború alatt szegényített uránnak voltak kitéve, Irakban pedig bizonyíték van arra, hogy a szegényített urán okozta a fél szemmel vagy szem nélkül született csecsemők számának emelkedését. Nyolc szem nélkül született csecsemő közül hétnek a szülei szegényített uránnak voltak kitéve az 1991-es iraki háború során.

Még mindig legalább 17 ország rendelkezik szegényített uránt tartalmazó fegyverekkel katonai fegyverraktáraikban, köztük három EU tagország: Franciaország, Görögország és az Egyesült Királyság. Sürgősen szükségünk van egy nemzetközi szerződésre, amely azonnali moratóriumot rendel el a szegényített uránt tartalmazó fegyverek felhasználására, fejlesztésére, termelésére, felhalmozására, átszállítására és tesztelésére vonatkozóan, valamint rendelkezik a meglévő készletek újrafeldolgozásáról vagy megsemmisítéséről. Remélem, mindenki támogatni fogja ezt az állásfoglalást.

  Konrad Szymański, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, az elővigyázatosság már önmagában is elegendő ok a szegényített uránt tartalmazó fegyverek hatékony felszámolására irányuló munkára. Az ilyen fegyverek felhasználásából eredően az emberekre és a természeti környezetre gyakorolt hatások szakértői vizsgálataival kapcsolatos munkát minden bizonnyal fel kell gyorsítani. Az ilyen típusú fegyverek felhasználását illetően azonnal moratóriumot lehet elrendelni és a kérdéssel az új európai biztonsági stratégia keretében lehet foglalkozni. Az előttünk álló jelenlegi kihívás az, hogy megkezdődjön a munka egy, az ENSZ rendszerére alapozott nemzetközi szerződésen. Egy ilyen szerződés ennek a fegyvertípusnak használatát, termelését, felhalmozását és tesztelését szabályozná.

  Tobias Pflüger, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, már igen időszerű volt ez a vita és örülök, hogy ma sort kerítettünk rá. A szegényített uránt számos ország, köztük több nyugati ország használja lőszerként páncélozott járművek ellen, elsősorban nagy behatoló képessége miatt. A DU lőszerek azonban erősen mérgező vegyi anyagokat is tartalmaznak — más szóval, toxikusak — és radioaktívak. A szegényített urán a nukleáris ipar egyik mellékterméke, amely az urán dúsítása vagy a nukleáris fegyverek termelése során jön létre. Röviden, a nukleáris energia felhasználása ugyancsak része a problémának.

A DU lőszerek hatásai hosszú távúak. Egy kemény célpontba történő becsapódáskor igen magas hőmérsékleten szegényített urán szabadul fel és égés során szegényített urán-oxiddá alakul, amely alfasugárzó mérgező hatású finom por formájában könnyen belélegezhető és a szél és víz által szétteríthető. Ezt a port nehéz eltávolítani a környezetből és belélegezve megül a tüdőben. Hallottunk öbölháború szindrómáról és balkán szindrómáról, időről időre ugyanazok a jelenségek voltak megfigyelhetők: harcosok nyilvánvalóan a DU-oxid expozíció következményeként betegedtek meg rákban, például tüdőrákban. Ugyancsak gyakoribbak lettek a lakosok ilyen jellegű rákos megbetegedései azokon a területeken, ahol ezeket a lőszereket felhasználták.

Érdekes, hogy a DU lőszerek katonai hatékonysága tulajdonképpen igen korlátozott, felhasználásuk ugyanakkor számos kiszámíthatatlan kockázattal jár. A NATO DU lőszereket használt Jugoszlávia elleni agresszív háborújában. Irakban az USA-erők összesen 300 tonna DU lőszert használtak fel. Ez utóbbi országban, különösen Bagdadban megnőtt a torz gyerekek százalékos aránya. Az afgán kormány a DU lőszerek afganisztáni felhasználásának vizsgálatát követeli azt állítva, hogy az USA katonái nem tájékoztatták, hogy DU lőszereket alkalmaznak Afganisztánban, különösen az ország keleti részén. DU lőszereket használtak a libanoni háborúban, főként Izrael, és alkalmazásuk igen kiterjedt volt az első öbölháborúban is. A fertőzött katonák számát 66 ezerre becsülik.

A probléma könnyen észrevehető. A szegényített urán következményei alapján az első háborús nyugdíjakat olyan veteránok kapták, mint az egyesült királysági Kenny Duncan. Ha a DU por például kozmetikai termék lenne, vagy az élelmiszeriparban használt anyag, már rég betiltották volna. A csapatoknak adott instrukció szerint a DU lőszerek kezelése során védőöltözetet kell viselni. Az EUROMIL, a Katonaszövetségek Európai Szervezete, az ilyen lőszerek kilövésére alkalmas fegyverek betiltására irányuló követelést fogalmazott meg. Belgium betiltotta a DU lőszereket, és ezért gratulálunk neki. Az ENSZ Leszerelési és Nemzetközi Biztonsági Bizottsága 122-6 arányban, 35 tartózkodó szavazat mellett, megszavazta, hogy jelentés készüljön a szegényített uránt tartalmazó fegyverek és lőszerek káros hatásairól. A hat ellenszavazat között volt a Cseh Köztársaság, Franciaország, Hollandia és az Egyesült Királyság szavazata. Amire szükségünk van az a DU lőszerek termelésének és felhasználásának tilalma.

  Luca Romagnoli (NI). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a szegényített urán háborús célokra történő felhasználása ellentétben áll a nemzetközi joggal; mind az emberre, mind pedig a környezetre gyakorolt eredeti toxicitására vonatkozóan cáfolhatatlan bizonyítékok állnak rendelkezésre. Egyetértek azzal, hogy az Európai Biztonsági Stratégia részeként az ügy teljes körű megfontolást érdemel és nézetem szerint a tagállamokban teljesen és tökéletesen be kell tiltani ezeket a fegyvereket.

Mindkét kérdés indítványoz értékeléseket és bőségesen dokumentált ésszerű kapcsolódó témákat; megragadom az alkalmat, hogy említsem a Balkánra küldött olasz katonák példáját, akik még mindig várnak a méltányos kártérítésre, amit attól tartok soha nem kapnak meg. Mivel úgy tűnik, hogy nem képes jóvátenni a múltban okozott kárt, az Unió adjon határozott, erős jelzést legalább a jövő számára azáltal, hogy megtiltja az ilyen típusú fegyvereknek az Unió tagállamain belüli gyártását, felhalmozását és forgalomba hozatalát.

  Luisa Morgantini, szerző. − (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, megítélésem szerint Jana Hybáškovának a real politik-ra irányuló felhívása nem helyénvaló és tökéletesen cinikus. A tunyaság és a hanyagság — ahogy az államtitkokhoz hasonlóan — elfogadhatatlanok, ha az emberek egészségéről van szó.

Az uránfegyverek felhasználása pusztító és helyrehozhatatlan következményekkel jár. Az uránlövedékek, amikor felrobbannak finom, szennyező port bocsátanak ki; szennyezik a levegőt, a földet és a vizet, behatolnak a légzőrendszerbe, s növelik a daganatok, a leukémia és a fejlődési rendellenességek előfordulásának valószínűségét. Bárki is használja őket, az nyilvánvalóan megsérti a nemzetközi emberjogi törvényeket. A katonai áldozatok hozzátartozóinak szövetsége számításai szerint az 1991-es öbölháború óta csak Olaszországban 50 haláleset volt. A védelmi miniszter nemrég azt mondta, hogy 77 haláleset volt és a betegek száma több száz és kétezer között lehet.

Több mint kétezer tonna szegényített urán került felhasználásra 1991 és 2003 között. Irak területének mintegy 70%-a fertőzött és még ma sem ismerhetjük teljes bizonyossággal a szegényített urán szörnyű humán költségeinek mértékét. Irakban a bászrai kórházban láttam a torz gyermektesteket; kis testükbe vésve láttam a borzalmas kártételt. Ezerszám vannak arctalan civilek, akik még mindig a sugárszennyezett területeken élnek és halnak meg: Irakban Afganisztánban, Koszovóban, Boszniában, Szomáliában úgy, hogy sejtelmük sincs sorsukról.

2001 óta próbálkozunk Európai Parlamentként a moratórium bevezetésével. Ezt erősítettük meg 2006-ban is, amikor is állást foglaltunk a vegyi fegyverekről és az embertelen hagyományos fegyverekről. Az ENSZ 2007-es, elsöprő többséggel meghozott határozata sürgeti az Egyesült Nemzetek tagállamait, hogy vizsgálják meg az egészségkárosodást. Hat ország szavazott nemmel: az USA és Izrael, valamint sajnos az Európai Unió több tagállama is, köztük Franciaország, az Egyesült Királyság, a Cseh Köztársaság és Hollandia. E helyett sokkal inkább követniük kellett volna Belgium példáját, amely 2007. márciusában a világ országai közül elsőként határozta el a szegényített urán mérgező hatása miatti teljes tilalmát.

Más — és örömmel mondom —, a legkülönbözőbb politikai meggyőződésű kollégáimmal együtt erősen érveltem a jelen vita mellett, mivel döntő fontosságú, hogy fellépjünk a nemzetközi emberjogi és környezetvédelmi törvények megsértése ellen, illetve hogy fellépjünk annak érdekében, hogy a katonai hierarchiák, az államok valamint a hadiipar teljes mértékben vállalják a rájuk háruló felelősséget. A hanyagságok és a katonai titkok, a védelmi szabályok és az elővigyázatossági elv betartásának elmulasztása a szőnyeg alá söpörhetik az urániumveszélyt, a nagyszámú halálesetek megelőzésének lehetőségével együtt.

Mindezek alapján megerősítem az állásfoglalásunkban megfogalmazott felhívásokat, különösen a teljes átláthatóság biztosítását illetően, a szennyezett területek figyelmeztető táblákkal történő megjelölésével és mindenekelőtt azt az elgondolást követve, hogy az azonnali moratórium hozzásegíthet a szegényített uránfegyverek és a kazettás lőszerek — amelyek továbbra is szedik áldozataikat — mihamarabbi teljes tilalmához Libanonban például az izraeli hadsereg a visszavonulása előtti utolsó órákban több mint egymillió kazettás lőszert szórt falvakra és otthonokra.

Cselekednünk kell. Köszönet a Tanácsnak és a Bizottságnak a válaszokért, de azért is, amit a Michel biztos úr által említett megkötések ellenére majd tenni fognak, hogy megszabadulhassunk az uránfegyverektől és a kazettás lőszerektől.

  Janusz Onyszkiewicz (ALDE). – (PL) A szegényített urán 70%-kal nehezebb, mint az ólom. Mozgási energiájának köszönhetően még a legkisebb kaliberű rakéta is képes áthatolni egy tank páncéllemezein. Ez az oka, annak, hogy a katonaság szegényített uránt használ. A világban körülbelül másfél millió tonna szegényített urán található. Könnyű megérteni, hogy felhasználása mekkora kísértést képvisel. Viszont kiderült, hogy az ilyen típusú fegyverek meg sem közelítik a tőlük elvárt hatékonyságot. A sérült iraki tankok hetven százalékánál a sérülést más típusú fegyverek okozták.

Nyilvánvaló, hogy az ilyen fegyverek felhasználásával járó következmények kérdése továbbra is kiemelkedően fontos. Világosan meg kell mondani, hogy még nincs végleges válasz. Végül is több ezer személy dolgozott sok éven keresztül az uránbányákban minden látható káros következmény nélkül. Ennek ellenére még mindig kétségek övezik a kérdést, ezért moratóriumot kell elrendelni, hogy az ügy végleges megoldást nyerhessen.

  Roberto Fiore (NI). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a szegényített urán felhasználásából eredő károk természete és nagysága miatt úgy tűnik, nem helyénvaló azokat „járulékosnak” nevezni. A károkat egymást követő hullámokban okozták az ellenség személyi állományában, valamint az ilyen fegyvereket használó személyi állományban: például az öböl-szindróma, a balkán-szindróma.

Évtizedekkel később tehát a hadszíntereken élő civil lakosságnak kell fizetnie, amely belélegzi, lenyeli a víztartó rétegeket és az élelmiszer-láncot szennyező szegényített uránt, és amely a sugárzás következményeit elszenvedi. A nehézfémek sugárzása által az érintett személyekben okozott tipikus károsodás legnagyobb árát, ahogy mindannyian tudjuk a gyermekek, a növekvésben lévő szervezetek, különösen a meg nem született gyerekek fizetik meg. Ezt bizonyítja a genetikai rendellenességek és a gyermekek daganatos megbetegedéseinek exponenciális növekedése azokon a területeken, ahol uránt használtak.

Nagy-Britanniában a BBC által nemrég végzett vizsgálat szerint 24 órával a Balkán bombázása után Észak-Angliában a légkör radioaktivitása minden korábbi rekordot megdöntött. Ezért nem csupán a szegényített urán betiltását javasoljuk, hanem azoknak bíróság elé állítását háborús bűnök miatt, akik azt a következmények teljes tudatában felhasználják, és akik azt a tilalom bevezetése után is megteszik.

  Gerard Batten (IND/DEM). – Elnök úr, miközben a radioaktív fegyverek témájával foglalkozunk, e Parlament feltűnően nyugodtan viselkedett egy brit állampolgár — ennek következtében sajnálatos módon uniós állampolgár — ügyével kapcsolatban, akit egy radioaktív fegyver segítségével öltek meg 2006. decemberében Londonban. Természetesen Alexander Litvinyenko úrra utalok, akit egy államilag szponzorált terrorcselekmény során gyilkoltak meg polonium-210-zel.

A bűncselekmény fő gyanúsítottja Andrej Lugovoj úr, aki ma az orosz parlament képviselője és az orosz alkotmány értelmében nem adható ki. Ugyanakkor Litvinyenko úr özvegyétől megtagadták, hogy brit bíróságok — amelyek a bűncselekmény gyanúsítottjainak távollétében is megvizsgálhatják a gyilkosság bizonyítékait — vizsgálják ki férje halálát.

E gyilkosság az Egyesült Királyság elleni háborús lépés volt Oroszország részéről. A brit kormány nem akar szembenézni ezzel a ténnyel. De ha a radioaktív fegyverekről akarunk vitázni, miért nem tartunk vitát Litvinyenko úr meggyilkolásáról és annak messze ágazó következményeiről?

  Janez Lenarčič, hivatalban lévő elnök. − (SL) Nagyon röviden köszönetet szeretnék mondani a vitáért. Szeretném megismételni, hogy a Tanács továbbra is nagyon aktív marad a külső biztonság kérdéseivel kapcsolatban, az Európai Uniónak a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni stratégiájával összhangban. E stratégiákban folyamatosan aktualizálják a Tanács prioritást élvező célkitűzéseit és figyelembe veszik a területen jelentkező új fejleményeket, amelyeket beépítenek az aktualizált dokumentumokba.

Ennek egy példája a Tanács által hozott intézkedés a bizonyos hagyományos fegyvertípusok betiltására és korlátozására irányuló egyezmény globális elfogadásának támogatására.

Érdekes, hogy ezen egyezmény ötödik jegyzőkönyvének célja a lehetőségekhez mérten megakadályozni a robbanásveszélyes katonai hulladék keletkezését a katonai konfliktus befejeződését követően. Szintén érdekes, hogy a szegényített urán legjelentősebb termelői és felhasználói már alá is írták a fenti egyezményt.

Túl korai lenne előrejelzést készíteni. Említettem a Közgyűlés első bizottságának határozatáról tartott szavazás eredményéből nyilvánvalóvá vált helyzetet Tanácson belül, ami ma már többször említésre került. Remélhetőleg az ilyen viták, ez is itt az Európai Parlamentben hozzájárulnak ahhoz, hogy a Tanácsban konszenzus jöjjön létre. De a közeljövőben fogunk még erről hallani.

Köszönöm.

  Louis Michel, a Bizottság tagja. − (FR) Nagyon röviden, elnök úr, nyilvánvaló, hogy feljegyzem az itt tett nagyszerű észrevételeket és egyes javaslatokat, amelyeket mindenképpen át szeretnék adni kollégámnak, Benita Ferrero-Waldnernak és a Bizottságnak.

Emlékeztetnem kell azonban a Házat, hogy a Bizottság hatásköre rendkívül behatárolt. Nyilvánvalóan rendelkezik szónoki és bájoló erőkkel, de ezen túl nincs hatalma. Szeretném, ha ez világos lenne.

Miután ezt elmondtam, tudomásul veszem azt a nagyon világos üzenetet, amely szerint átláthatósági garanciára van szükség, amint azt Morgantini asszony is megfogalmazta. Én egyetértek ezzel a kérdéssel. Ő moratóriumot javasol és én továbbítani fogom javaslatát. Úgy vettem észre, hogy szükségessé vált az eddig elkészült felmérések ismételt aktualizálása, illetve, hogy erre lehetőség van. Semmi okát nem látom annak, hogy ezeket a felméréseket ne lehetne újból frissíteni.

Mindenképpen tudniuk kell azonban, hogy a Bizottságnak jelentést teszek az itt hallott valamennyi kitűnő felszólalásról és érvelésről, és semmi kétségem nincs afelől, hogy kellő időben megtörténnek a kezdeményezések. Mindenesetre, az elgondolásokat továbbítom és higgyék el, a voluntarista szellem jelen lesz a folyamatban, mivel nyilvánvalóan reménykednünk kell abban, hogy az összes többi európai ország képes lesz megtenni, amit Belgium már megtett. Nem csupán azért mondom ezt, mert Belgiumról van szó, de természetesen örülök, hogy az én országom tette ezt. Talán Önök éppen ezt akarták elérni. Rengeteg hasznos és ihletet szülő dolgot hallottam, de meg szeretném mondani Önöknek, hogy továbbítom az összes javaslatot, észrevételt és kérést, amelyek itt teljes meggyőződéssel és őszinteséggel elhangzottak.

  Elnök. − Hat állásfoglalási indítványt⁽¹⁾ kaptam az eljárási szabályzat 108. cikk (5) bekezdése szerint.

A vitát berekesztem.

A szavazásra csütörtökön kerül sor.

(Az ülést 17.35-kor felfüggesztik és 18.00-kor folytatják.)

ELNÖKÖL: DOS SANTOS ÚR
Alelnök