Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2602(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

B6-0317/2008

Viták :

PV 19/06/2008 - 9.1
CRE 19/06/2008 - 9.1

Szavazatok :

PV 19/06/2008 - 10.1

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0312

Viták
2008. június 19., csütörtök - Strasbourg HL kiadás

9.1. Burma: A politikai foglyok fogvatartásának folytatása
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a Burmával kapcsolatos hat indítvány megvitatása.(1)

 
  
MPphoto
 
 

  Mikel Irujo Amezaga, szerző. (ES) Elnök úr, amint elmondtam, a március 12-én rendezett „Kampány az Emberi Jogokért, a Békéért és a Demokráciáért Burmában” szerint a legidősebb burmai politikai fogoly az Inseinben levő börtönben, magánzárkában érte meg a 78. születésnapját.

A neve U Win Tin, aki ismert újságíró és a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) vezetője. U Win Tin a legidősebb, lelkiismereti okokból bebörtönzött személy Burmában. Az 1989. júliusa óta eltelt 19 évet börtönben töltötte.

Háromszor 21 év börtönbüntetésre ítélték. Csak a Yozo Yokota, az ENSZ különleges, a burmai emberi jogi helyzettel megbízott előadója által készített jelentés miatt van tudomásunk a jelenlegi helyzetéről.

U Win Tin megtagadta politikai nézeteinek visszavonását szabadon bocsátásért cserébe. 2008 januárjában a második porckorongsérv műtét miatt ismét kórházba szállították.

Ő az egyike az 1873 burmai politikai fogolynak. Nyilvánvaló, hogy ebben a határozatban hangot kívánunk adni annak is, hogy elítéljük Daw Aung San Suu Kyi házi őrizetének meghosszabbítását.

A képviselőcsoportom azonnali intézkedéseket követel a szükséges politikai és gazdasági reformok sürgős megkezdése érdekében. Először, az összes politikai fogoly szabadon bocsátását. Másodszor, az alapvető polgári szabadságjogok helyreállítását, és természetesen politikai párbeszédet a pártok között.

Megismételjük azt a követelésünket is a Tanács felé, hogy fogadjon el szigorú intézkedéseket a burmai katonai junta ellen, mivel világelsőnek számít az emberi jogok megsértése terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Marios Matsakis, szerző. − Elnök úr, ez a Ház már számos olyan határozatot szavazott meg, amelyek elítélik a burmai katonai juntát azokért a súlyos bűncselekményekért, amelyeket a burmai nép ellen az emberi jogok megsértésével követ el. A szívtelen tábornokok azonban aligha veszik figyelembe, hogy mit mondunk nekik. Továbbra is nagyképűen és rendkívül bosszantó módon ragaszkodnak a hatalomhoz.

Még a legutolsó ciklon által okozott rombolás után is nem csak hogy akadályozták a szabad világ által nyújtott segélyek beáramlását az országba, de előnyt is kovácsoltak a szorult helyzetben levő állampolgárok nyomorából oly módon, hogy saját magukat irgalmas szamaritánusoknak és angyaloknak állították be a junta ellenőrzése alatt álló médiában való megjelenésük során, és azáltal, hogy néhány nappal a ciklon pusztítása után népszavazást tartottak az alkotmányról.

Megkínozzák, megölik, illetve őrizetbe veszik a junta ellenzőit. Természetesen erre a legjobb példa a Béke Nobel-díjas Aung San Suu Kyi, aki a 18 évvel ezelőtt tartott választásokon győzelemre vitte az NLD-t és aki 12 évet töltött őrizetben, és akivel kapcsolatban a junta nemrégiben úgy döntött, hogy meghosszabbítja a házi őrizetét.

Úgy gondolom, elérkezett az idő arra, hogy szigorúbb intézkedéseket hozzunk a szörnyűséges burmai junta ellen. A leghatékonyabb intézkedés az lenne, ha politikai nyomást gyakorolnánk Kínára annak érdekében, hogy szüntesse be a junta támogatását. Ha Kína nem működik együtt ezen a téren, akkor a Pekinggel fennálló kereskedelmi kapcsolataink és a kínai Olimpiai Játékok kapcsán kell akcióba lépnünk. Minden valószínűség szerint ez az egyetlen eszköz maradt a kezünkben ahhoz, hogy tegyünk valamit a szabadságért és demokráciáért Burmában.

 
  
MPphoto
 
 

  Ryszard Czarnecki, szerző. (PL) Elnök úr, úgy vélem, hogy egy adott ország hozzáállása a nemzetközi segélyekhez a csapások, és természeti katasztrófák idején világosan megmutatja, hogy milyen országgal is van dolgunk. Habár sok fenntartásunk lehet Kínával kapcsolatban, tudjuk, hogy ez az ország egy rendkívül nehéz időszakban képes volt elfogadni a nemzetközi segélyeket. Hasonlóképpen megtapasztaltuk Burma hozzáállását is a nemzetközi segélyekhez, beleértve az Európai Unió tagállamai által nyújtott segélyeket is.

Ezeket a „Jövőre veled ugyan itt” nevű amerikai játékként kezelik. A Parlamentünk nagyjából hasonlóképen viselkedik Burmával is. Minden évben összejövünk, és beszélünk a burmai helyzetről. Igazság szerint nincs valós, jelentős változás. Egyet értek az előttem szólók által bemutatott tényekkel. A világ számára hallatlannak minősül az olyan helyzet, amiben egy nőt, az ellenzéki párt vezetőjét, ilyen sok évig házi őrizetben lehet tartani. Nem szabadna hozzászoknunk a helyzethez. Remélem, hogy áthidaljuk a Parlamentben fennálló megosztottságot, és egységesen tudunk fellépni a burmai demokrácia védelme érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Thomas Mann, szerző. (DE) Elnök úr, a burmai katonai junta tovább folytatja abbéli kísérletét, hogy elszigetelje az országot és a népet a világ többi részétől. 2007 szeptemberében, miután brutális módon léptek fel a buddhista szerzetesek tiltakozása ellen, hírzárlatot rendeltek el. A múlt hónapban nem engedélyezték a nemzetközi szervezetek számára, hogy segítséget nyújtsanak a ciklon áldozatainak. Sok idő telt el, amire a segélyszervezetek munkatársai eljutottak a kétségbeesett helyzetben levő emberekhez, de sokak esetében a segély túl későn érkezett.

Most viszont más, hasonlóképpen riasztó hírek szivárognak ki, beleértve a ciklon áldozatai közül azoknak a letartóztatását, akik az ENSZ irodáitól kértek segítséget. Ráadásul a biztonsági erők lelőttek, illetve súlyosan megsebesítettek olyan fogva-tartottakat, akik megpróbáltak elmenekülni a Nargis ciklon által megrongált börtönből. Az EU nem hunyt szemet a történtek felett. Kereskedelmi embargót vezetett be, habár eddig ez még nem fejtette ki a kívánt hatást. Szigorúbb szankció életbeléptetésével fenyegetőzött akkor, ha nem javul az emberi jogi helyzet. Ennek ellenére a burmai vezetők nem tettek semmilyen előrelépést.

Ne enyhítsünk a követeléseinken. Szabadon kell bocsátani az ország politikai foglyait. San Suu Kyi több évtizedes házi őrizetét meg kell szüntetni. A Nobel-díjas által tanúsított bátor elkötelezettség minden diktátor esetében azonos lehetne a kiátkozással. Végső soron a burmai tábornokok felelősek azért, ahogy a saját hazájuk állampolgáraival viselkedtek, akik közül sokan továbbra is az eltűntek között vannak. Az ENSZ különleges előadójával folytatott párbeszéd és az ígéret, hogy engedélyezik számára az országban tett látogatást, az első lépést jelentik. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége tagországainak is fel kellene használni a befolyásukat arra, hogy a juntát józan belátásra bírják. A Kínára gyakorolt nyomást is növelni kell, hisz valószínűleg napjainkban már csak ez az ország támogatja Burmát. Szükség esetén a Tanácsnak és a tagállamoknak is meg kell szigorítani a szankcióikat. Biztos úr, öntől várjuk a cselekvést – a burmai népnek szüksége van a szolidaritásunkra.

 
  
MPphoto
 
 

  Erik Meijer, szerző. (NL) Elnök úr, a burmai katonai rendszer megpróbálja azt a benyomást kelteni, hogy jó politikát és fontos nemzeti értékeket védelmez a pozitív értékeiket fenyegető, ellenséges világgal szemben. A fenti értékek védelme érdekében egyhangú támogatást vár el a lakkosságtól.

Bárcsak igaz lenne ez az állítás, és bár csak a burmai nép elégedett lenne az elmúlt 40 évre jellemző helyzettel, de valójában milyen értékeket védelmez a rendszer? Négy jellemzője jut eszembe. Először, privilégiumok a katonai kaszt számára, ami a közigazgatást és a gazdaságot ellenőrző zárt, felfegyverzett csoport. A csoport tagjai meggazdagodnak, miközben a többiek elszegényednek. Másodszor, a nemzeti kisebbségek, vagyis a más nyelvet beszélő, eltérő kultúrájú és önálló kormányzást akarók elnyomása. Az általuk lakott területeket a brit gyarmatosítás idején csatolták Burmához, de ott csak harmadosztályú állampolgároknak minősülnek. Harmadszor, a külföldről származó bevételek a rendkívül alacsony bérek és kényszermunka által történő verseny által biztosított exportból származnak. Negyedszer, rendszeresen elutasítják a tárgyalásokat a rendszer megváltoztatására törekvő csoportokkal, annak ellenére, hogy azok megnyerték azt az egyetlen szabad választást, amit a rendszernek volt bátorsága megtartani.

Az árvizek által okozott katasztrófák után nyújtott segélyek felismertették velünk, hogy a rendszer mennyire fél attól, hogy a külföldiek első kézből szerezzenek információt az országban uralkodó rossz helyzetről, illetve attól, hogy befolyásolhatják a lakosságot. Az ország más területeire menekülőknek gyorsan vissza kellett térni azokba a falvakba, amelyeket még egyáltalán nem építettek újjá, pusztán azért, hogy megakadályozzák a kapcsolatot a katasztrófa által nem érintett tömegekkel. A katasztrófa után azonnal az volt a legfontosabb, hogy népszavazást tartsanak, azzal a céllal, hogy az eredmények meghamisításával tartósan kizárják a hatalomból a demokratikus ellenzéket. Az emberek politikai szempontok alapján történő bebörtönzése az ilyen rendszerek túlélésének egyik eszköze. A világnak ki kell állni az ily módon bebörtönzöttek és más ellenzékiek mellett. Kínának és Indiának, de Európának is ezt kellene tennie.

 
  
MPphoto
 
 

  Józef Pinior, szerző. (PL) Elnök úr, itt, Strasbourgban, az utóbbi időben szinte minden hónap csütörtökjén foglalkozunk a burmai helyzettel. Két olyan jelentés van előttünk, amelyik a burmai helyzetet taglalja. Az elsőt az Interparlamentáris Unió készítette, a második pedig az ENSZ burmai emberi jogi helyzetért felelős különleges előadójának a jelentése. A fenti jelentések egyértelműek. Szólnak a honatyák bebörtönzéséről, gyilkosságokról, a politikai foglyok rettenetes körülményeiről a börtönökben, és az ország katasztrofális civilizációs állapotáról.

Európai Parlamentként nyomást kell gyakorolnunk a burmai hatóságokra. Ha azt akarjuk, hogy a helyzet az elkövetkező hetekben, illetve hónapokban megváltozzon, akkor a világ valamennyi demokratikus parlamentjének összehangolt akciókat kell indítani, és szükség van az olyan országok, mint India és Kína együttműködésére is ahhoz, hogy nyomást gyakoroljunk a burmai hatóságokra a helyzet tényleges javulása érdekében.

Szeretnék beszélni a Burmában bebörtönzött honatyáknak, és azoknak a parlamenti képviselőknek a sorsáról is, akiket 2007 őszén tartóztattak le, akik vagy eltűntek vagy ismeretlen körülmények között haltak meg a letartóztatáskor, és azokról is, akiket legyilkoltak, illetve megmagyarázhatatlan körülmények között haltak meg.

Az ENSZ előadó jelentése egyértelmű. Aung San Suu Kyi azonnali szabadon bocsátása a burmai hatóságokkal az ország emberi jogi helyzetének javításáról és a demokráciáról folytatott megbeszélések első lépése lenne. A politikai foglyok szabadon bocsátása, és mindenekelőtt az orvosi segítségnyújtás biztosítása a bebörtönzöttek számára alapvető fontosságú, és ezt ki kell kényszerítenünk a burmai hatóságokból.

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (LT) A mai napon Burmáról, az ottani börtönökben fogva tartott több ezer politikai fogolyról, és Aung San Suu Kyi-ről, az NLD karizmatikus vezetőjéről beszélünk. A vezetése alatt álló párt 1990-ben a szavazatok 82%-ával megnyerte a választásokat, de az országot uraló tábornokok elutasították a nép akaratát, és Aung San Suu Kyi azóta, immár 13 éve házi őrizetben van.

„Használd ki a szabadságodat a mi szabadságunk támogatására”, ahogy a Nobel-díjas valamikor mondta. Nincs kétségem afelől, hogy a burmai nép ily módon legyőzné a tábornokok uralmát. Nincsenek halhatatlan diktátorok, de a szabadság szelleme időtlen.

Nincs jogunk arra, hogy pártatlanok maradjunk akkor, amikor barbár, embertelen magatartással találkozunk. Martin Luther Kinget szeretném idézni, aki a következőket mondta „végül nem az ellenségeink szavaira, hanem a barátaink hallgatására fogunk csak emlékezni.”

Ezért az Európa Parlamentnek a mai napon az alábbi kérdésre kell választ adnia: kinek az oldalán állunk? Aung San Suu Kyi, és a több ezer politikai fogoly oldalán állunk! Követeljük az azonnali szabadon bocsátásukat; követeljük, hogy Burmában tartsák tiszteletben az emberi jogokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Genowefa Grabowska, a PSE képviselőcsoport nevében. (PL) Elnök úr, még nem telt el egy év, és immár ez a harmadik alkalom, hogy a burmai helyzetet vitatjuk. Ismét felhívjuk annak az országnak a kormányát, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat és a bebörtönzöttekkel való bánásmód terén az alapvető humanitárius normákat. Rámutatunk az igazságtalanságokra, kérünk, követelünk, panaszkodunk a helyzetre, szankciókat léptetünk életbe, és ismételten elítéljük a burmai rendszert. Ezzel szemben a rendszer meglepő védettséget mutat a nemzetközi közösség részéről kifejtett nyomással szemben, figyelmen kívül hagyja a kéréseket, egyszerűen nem foglakozik azokkal. Ezért némi szégyenérzettel állok fel és beszélek a burmai helyzetről. Látom a tehetetlenségünket, nem csak a mienket, vagyis az Európai Parlamentét és az Európai Unióét, de minden szervezetét, beleértve az Egyesült Nemzetek Szervezetét is.

Ezért úgy gondolom, hogy lejárt a szavak ideje. Erőteljesen kellene követelnünk a diplomáciai nyomásgyakorlást azért, hogy az Európai Tanács és a tagállamok diplomáciai csatornáin keresztül rákényszeríthessük a rendszert a megfelelő intézkedések meghozatalára.

Felhívást szeretnék intézni a határozat 7. és 10. pontjainak az elfogadására, melyek országos szintű megbékélésre hívnak fel az országban.

 
  
MPphoto
 
 

  Marcin Libicki, az UEN képviselőcsoport nevében. (PL) Elnök úr, a diktatúrák és az erőszakot alkalmazó rendszerek, illetve a saját lakosságukat üldöző rendszerek csak nagyon ritkán buknak meg az általános diplomáciai nyomás hatására. Természetesen egyetértek Grabowska asszonnyal a nyomásgyakorlás szükségességében. A fenti rendszerek csak akkor buknak meg, amikor a belső helyzet következtében a rendszer elveszíti azoknak a támogatását, akiktől a belső politikája függ. Ezért a diplomáciai erőfeszítéseknek egyrészt támogatnia kell a bármily gyenge és alig látható ellenzéket, másrészt megoldás lehetne az is, ha a nemzetközi politikai szervezeteket és a nemzetközi nyomást a kikényszerítés eszközével is támogatnánk. Éppen ezért meg szeretném ismételni: az Európa Uniónak rendelkeznie kellene olyan saját erővel, ami be tudna avatkozni az olyan helyzetekben, mint a burmai.

 
  
MPphoto
 
 

  Urszula Krupa, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. Elnök úr, az emberi jogok megsértésének problémáját Burmában már több alkalommal tárgyaltuk az Európai Parlament jelenlegi ciklusa során. Sajnos, a viták és az elfogadott határozatok nem változtatták meg az ország politikai és gazdasági helyzetét, ahol 1962 óta a hadsereg tartja a kezében a hatalmat a világ egyik leghírhedtebb rendszerében.

Az elmúlt 40 év során több ezer, a politikai tevékenységükért elítélt embert hurcoltak meg és vetettek börtönbe abban az országban, ami nem csak a rendszer által okozott katasztrófákat volt kénytelen elszenvedni. Burma népének kényszermunkát kell végeznie, és még a gyermekeket is besorozzák a hadseregbe. A Liga a Demokráciáért főtitkára az elmúlt 18 évből 13-at házi őrizetben töltött politikai fogolyként, és nemrégiben 1 900 embert tartóztattak le — akik az emberi jogokat sértő körülmények között élnek — azért, mert kifejezték abbéli vágyukat, hogy Burmában legyen demokrácia vagy pusztán azért, mert olyan humanitárius segítséget kértek, amire a ciklon pusztítása után nagy szükség volt.

A burmai rendszer nem csak az ellenzéket üldözi. Ráadásul megsértette az emberi jogokat azáltal, hogy a ciklon után lehetetlenné tette a humanitárius segélyek nyújtását, amivel veszélybe sodorta az állampolgárok életét. A ciklon áldozatainak el kellett hagyniuk az ideiglenes táborokat, és vissza kellett térniük a katasztrófa által elpusztított otthonaikba. Az ENSZ főtitkár és más szervezetek kérései csak újabb letartóztatásokat és gyilkosságokat eredményeztek az egyébként is elgyötört lakosság körében.

Természetesen támogatunk egy olyan határozatot, amelyik nem csak a mi álláspontunkat tartalmazza az Nobel-díjas helyzetének elítélésével kapcsolatban, hanem javaslatot is tesz a többi politikai fogoly szabadon bocsátására, és az ENSZ égisze alatt történő nyomozások lefolytatására azokban a vádakban, miszerint a múltkori katasztrófa során a hadsereg bebörtönzötteket gyilkolt le.

 
  
MPphoto
 
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (PSE). - (PL) Elnök úr, egy év telt el azóta, hogy az Európai Parlament határozatot hozott, melyben felhívta a figyelmet a Burmában uralkodó katasztrofális helyzetre. Az uralkodó katonai rendszer azonban semmilyen lépést sem tett a demokrácia felé vezető úton. Az NLD főtitkára az utóbbi 13 évet házi őrizetben töltötte. A Nobel-díjas Aung San Suu Kyi, aki az Európai Parlamenttől megkapta a Szaharov-díjat is, ítélet nélkül ül börtönben a nemzetközi szervezetek részéről kifejtett nyomás ellenére. Burmában 1 900 ellenzéki aktivistát tartanak börtönben embertelen körülmények között. Komoly aggodalomra adnak okot azok a jelentések is, amelyek 36 fogva tartottnak a legyilkolásáról és további 70 megsebesítésről szólnak a rangooni börtönben, melyre a Burmában ez év májusában pusztító ciklon által kiváltott pánik során került sor.

Az uralkodó rendszernek azonnal meg kellene szüntetnie a szólásszabadság és az alapvető jogok korlátozását, beleértve a békés politikai tevékenységek tilalmát is. Burma kötelessége, hogy segítséget nyújtson a ciklon áldozatainak, és hogy biztosítsa a nemzetközi humanitárius szervezetek számára az érintett területekre való eljutást. A fennálló gazdasági szankciók szigorítása, és a juntának az Európai Uniós segélyekhez való hozzáférésének ellenőrzése, továbbá a növekvő politikai nyomás a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége részéről minden bizonnyal növelni fogja annak a valószínűségét, hogy stabilizálódjon a helyzet Burmában.

 
  
MPphoto
 
 

  Zita Pleštinská (PPE-DE). - (SK) Egyetértek az előttem felszólaló parlamenti tagokkal, akik elmondták, hogy az Európai Parlamentnek egyértelmű hozzáállást kell tanúsítania egy olyan országgal szemben, ahol a hatalom parancsuralmi arroganciája nem ismer korlátokat. Az olyan parancsuralmi rendszer, amelyik politikai tőkét kovácsol a saját népe tragédiájából, dacol az értelemmel és ez ilyen rendszert el kell ítélni.

Hölgyeim és uraim, minden rendelkezésünkre álló eszközt fel kell használnunk azért, hogy az ENSZ-szel együtt segítséget nyújtsunk a Nargis ciklon áldozatainak. Felhívást intézek a Tanácshoz, hogy fogadjon el újabb intézkedéseket, és hogy tegye lehetetlenné a junta számára az Európai Unió alapjaihoz való hozzáférést. Mivel szinte biztosra vehetjük, hogy Burmában állandóan megsértik az emberi jogokat, az Európai Uniónak támogatnia kell a burmai demokratikus erőket, és követelnie kell a politikai foglyok szabadom bocsátását.

 
  
MPphoto
 
 

  Marianne Mikko (PSE). - (ET) Hölgyeim és uraim, a burmai emberi jogokért és demokráciáért küzdő Aung San Suu Kyi 63. születésnapján különös figyelmet kell szentelnünk arra, hogy mi zajlik Burmában.

Burma egyre távolabb kerül a demokratikus értékektől. Eddig a Nobel-díjas és Szaharov-díjas Aung San Suu Kyi 12 évet és 239 napot töltött őrizetben. Nem fogadhat látogatókat, nem beszélhet telefonon és nem kaphat e-mailt.

A fenti, kiváló hölgyön kívül több ezer békés tüntetőt vetettek börtönbe politikai alapon és emberek tűntek el nyom nélkül. A burmai junta brutális erőszakot alkalmaz.

El kell ítélnünk a burmai katonai kormány demokrácia-ellenes és brutális akcióit. Kínának fel kell hagynia Burma támogatásával. Aung San Suu Kyi-t és a többi politikai foglyot azonnal, vagyis még a mai napon, szabadon kell bocsátani. Nem szabad megengednünk, hogy Burma tovább folytassa az ENSZ és a nemzetközi közösség semmibe vételét.

 
  
MPphoto
 
 

  Ewa Tomaszewska (UEN). - (PL) Elnök úr, közel 1 900 ember van letartóztatásban, embertelen körülmények között azért, mert hangot adtak a burmai demokrácia iránti támogatásuknak. A tiltakozások résztvevői közül több tucat nyomtalanul eltűnt. Aung San Suu Kyi 13 éve van, ítélet nélkül házi őrizetben, ami még Burmában is jogellenes. Több tucat embert, a Nargis ciklon áldozatait tartóztattak le azért, mert humanitárius segítségért folyamodtak. Ráadásul a rangooni bebörtönzöttekre tüzet nyitottak akkor, amikor a ciklon elérte a börtönt. Felhívjuk a burmai hatóságokat, hogy szüntessék meg a békés tevékenységek tilalmát, és azonnal bocsássák szabadon a politikai foglyokat. Elvárjuk, hogy folytassanak nyomozást a politikai foglyoknak a Nargis ciklon pusztítása során történő legyilkolása ügyében.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). - (PL) Elnök úr, annak ellenére, hogy az egész világ és a különböző nemzetközi szervezetek és intézmények nagy érdeklődéssel követik a burmai eseményeket, az országban nem következett be változás. Több ezer ember van bebörtönözve rettenetes körülmények között, pusztán azért, mert kiálltak a demokrácia mellett vagy tiltakoztak az alkotmányozásról tartott népszavazás ellen, mivel annak az eredményét nem tartották megbízhatónak. A politikai foglyok esetében a katonai rendszer egyre agresszívabbá válik. Nem valószínű, hogy beteljesednek azok a remények, miszerint a burmai hatóságok tárgyalásokat kezdenek az ellenzékkel, illetve a nemzetközi szervezetekkel. Ezért rendkívül fontos, hogy a lehető legtöbb ország részvételével hatékony szankciókat léptessünk életbe, és nyomást gyakoroljunk a rendszerre.

 
  
MPphoto
 
 

  Filip Kaczmarek (PPE-DE). - (PL) Elnök úr, alig nyolc nappal a ciklon után a burmai rendszer kényszeríttette az országot, a saját országát arra, hogy vegyen részt a széles körben kritizált és ellentmondásos alkotmány-tervezetről szóló népszavazáson. Az eredmények? Nevetségesek, olyanok, mintha közvetlenül a régi kommunista időszakból vették volna azokat: a szavazáson való megjelenés – 99%; az új alkotmány támogatottsága – 93%. Valószínűtlen – csak ennyit lehet mondani a fenti eredményekről.

Meg vagyok győződve arról, hogy az olyan rendszereknek, mint amilyen a burmai is előbb vagy utóbb meg kell bukni, és az Európai Uniónak segítenie kellene a megbuktatásában.

 
  
MPphoto
 
 

  Charlie McCreevy, a Bizottság tagja. − Elnök úr, Ferrero-Waldner asszony sajnos nincs jelen a mai napon, ezért – a nevében – meg szeretnék osztani Önökkel néhány megjegyzést a burmai/myanmari helyzettel kapcsolatban.

Az Európai Parlament határozati indítványa a politikai helyzetre, mindenekelőtt a politikai foglyok folytatódó őrizetben tartására fókuszál. Mielőtt hozzászólnék a fenti témához, szeretném Önöket megismertetni azzal, hogy a Bizottság milyen akciókat valósított meg a hathéttel ezelőtt az Irrawaddy folyó deltájában a ciklon által okozott rombolás enyhítése érdekében.

A Bizottság reagálása a ciklonra gyors és érdemi volt: 17 millió euro összegű humanitárius segélyt hagytunk jóvá, beleértve az 5 millió euro összegű élelmiszersegélyt. Működésbe hoztuk a polgári védelmi mechanizmusokat is – az EU tagállamainak együttműködése a mechanizmussal kiegészülve nagyon jól működött. Az általunk érintett területekbe beletartozik a víztisztítás, a hajón történő szállítás, az egészségügyi alapellátás, és más, a katasztrófa utáni helyzetben fontos kérdés is.

A humanitárius vészhelyzet még nem ért véget. Eddig körülbelül a túlélők felével vettük fel a kapcsolatot, vagyis egy millió ember továbbra is kétségbeejtő helyzetben van. A katasztrófa által sújtott területekre való eljutás és a segélyek szétosztása nem megy minden nehézség nélkül. Ezt legalább annyira magyarázza a katasztrófa mérete, mint a bürokrácia. A Myanmarban dolgozó embereink fokozatosan egyre jobb együttműködést alakítanak ki a hatóságokkal. Humanitárius tevékenységünk elfogadható hatékonysággal folytatódik. Felismertük, hogy a nemzetközi nem-kormányzati szervek sokkal nehezebb helyzetben vannak a katasztrófa által sújtott területekre való eljutás vonatkozásában.

Idő közben a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségéhez tartozó országok átvették a vezető szerepet a külső segélyek összehangolása terén. Tagjai a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségéből, a burmai/myanmari kormányból, és az ENSZ-ből álló, úgynevezett „Tripartit Mechanizmusnak”.

A kormány új „útmutatásokat” adott ki a külső segélyekre vonatkozóan. Egyelőre még nem rendelkezünk bizonyítékokkal arról, hogy valójában a segélyszállítmányok korlátozását jelentik-e a fenti útmutatások.

Számunkra a ciklon és a rettenetes következményei pusztán humanitárius kérdést jelentenek. Meg kívánjuk őrizni a „szükségleteken alapuló” humanitárius segély koncepcióját.

Ami a politikai helyzetet illeti Burmában/Myanmarban úgy tűnik, hogy a kormány elkötelezett az úgynevezett „Út a demokráciához” megvalósítása mellett. A mi értelmezésünkben ez az útvonalterv szigorúan ellenőrzött, lassú átmenetet jelent a polgári kormányzás felé, amiben a katonaság továbbra is döntő szerepet játszik. Úgy tűnik, hogy a kormány, a saját tempójában és a külső nézeteket és megjegyzéseket figyelmen kívül hagyva, elkötelezett a fenti program mellett. Reálisan nincs más alternatíva.

A nemzeti megbékéléshez mindenkit magába foglaló párbeszédre lenne szükség. Ilyen párbeszéd azonban nem valósulhat meg, ha a politikai felek börtönben vagy házi őrizetben vannak. Ezért követeljük továbbra is a politikai foglyok szabadon bocsátását. Kollégám, Ferrero-Waldner asszony nyilvánosan elmondta, hogy a kormány elszalasztotta a lehetőséget arra, hogy jelzést küldjön a megbékélés érdekében a nemzeti kétségbeesés pillanatában, amikor a kormány ismét meghosszabbította Aung San Suu Kyi házi őrizetét.

Burma/Myanmar népei megérdemelnének egy olyan kormányzást, amelyik a gazdasági és társadalmi fejlődésre, és a választópolgároknak a politikai folyamatban való részvételére koncentrál. Európa esetében világos, hogy a rosszallásunk kifejezésre juttatása, és az ország elszigetelése nem megfelelő válasz. Burma/Myanmar népe nem fizetheti meg az árát a politikai zsákutcának. Jobbat érdemelnek.

Végezetül szeretném hangsúlyozni abbéli elkötelezettségünket, hogy rajta kívánjuk tartani a szemünket a burmai/myanmari helyzeten. Ez magába foglalja a politikai foglyok szabadon bocsátásának folytatódó, és a minden félre, beleértve a jogszerű politikai pártokat és az etnikai csoportokat is, kiterjedő párbeszéd megvalósulásának követelését.

Továbbra is kiegyensúlyozott megközelítést kívánunk alkalmazni. Nem kívánunk konfrontálódni a konfrontáció kedvéért. Végső célunk továbbra is a jogszerű, polgári kormányzás felé történő átmenet. Ezért támogatjuk az ENSZ főtitkárának és myanmari különleges tanácsadójának a közbenjárását.

A burmai emberek érdekeit leginkább a kiegyensúlyozott politikával – beleértve a jelentős segítségnyújtást is – szolgáljuk. A Bizottság gondosan megválogatta a segítségnyújtás területeit, hogy elsősorban a társadalom legveszélyeztetettebb csoportjainak nyújtson segítséget. Már eddig is erőteljesen megnöveltük az alapokat, és reméljük, hogy – a többi donorral való összehangolt összefogás révén – a teljes finanszírozás összege el fogja érni azt a szintet, amit a hasonló országokra, vagyis Laoszra és Kambodzsára fejenként költünk. Myanmar népe jobb jövőt érdemel.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra a vita végén kerül sor.

 
  

(1) Lásd a jegyzőkönyvet

Utolsó frissítés: 2008. október 22.Jogi nyilatkozat