A szavazatok szóbeli magyarázata

- Ajánlások második olvasatra: Arūnas Degutis (A6-0264/2008)

  Laima Liucija Andrikienė (PPE-DE) – (LT) Ma az Európai Parlamentben második olvasatában elfogadtunk egy, a Közösségben a légijáratok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló állásfoglalást.

Egy 1992 óta hatályban lévő rendeletet módosítunk, és szeretném újra kiemelni azokat a módosításokat, amik a polgárok, főleg az utasok és a repülőgépeken dolgozók számára a legfontosabbak. Azokra a javasolt intézkedésekre gondolok, amelyek lehetővé tennék a légi utazás árainak átláthatóvá tételét, és amik alapján aktívabban tilthatnánk a félrevezető hirdetéseket és a tisztességtelen versenyt a légi közlekedésben.

A módosítások célja a repülésbiztonsági előírások szigorúbb betartatása is, és a repülőgépek személyzetének szociális ellátására vonatkozó garanciák is. Úgy tűnik, hogy sikerült a Bizottság és a Tanács minden nézeteltérését megoldani, így a rendelet várhatóan az év végén hatályba léphet.

Remélem, hogy a módosított rendeletet minden tagállam megfelelően végre fogja hajtani.

  Zuzana Roithová (PPE-DE). – (CS) Hölgyeim és uraim, ma, 16 év után, végre zöld utat kapott az egyszerűsítés, az egységesítés és ugyanakkor a szigorúbb ellenőrzés a légijáratok működtetésének engedélyezésében. Remélem, hogy a rendelet nem fog a kis sportvállalatok felszámolásához vezetni. A rendelet mellett szavaztam. Őszintén hiszem, hogy ez a rendelet valóban lehetővé teszi majd, hogy bevonják azoknak a légitársaságoknak az engedélyét, amelyek azzal tévesztik meg az utasokat, hogy a teljes ár helyett csak a saját áraikat teszik közzé, az adók, díjak és üzemanyag-felárak nélkül. Remélem, hogy a felügyeleti hatóság az áraknak a lakóhely szerinti diszkriminatív megállapítására is odafigyel majd. Úgy gondolom, hogy a módosított rendelet javítani fogja a légi utazás biztonságát, különösen a repülőgépek személyzettel együtt, EU országból vagy harmadik országból történő bérlésének feltételeinek egységesítése által.

- Jelentés: Miroslav Ouzký (A6-0135/2008)

  Gyula Hegyi (PSE). - (HU) Köszönöm szépen, elnök úr! Szocialista témafelelősként támogattam a Miroslav Ouzký által kialkudott kompromisszumos javaslatokat. A Parlament és egyben a szocialista csoport sikerének tartom, hogy a Tanács is elfogadta, hogy a két glikol oldószert szélesebb körben korlátozzuk, így védve polgáraink egészségét.

A DEGME nevű anyag bőrön keresztül felszívódva károsítja az egészséget. Ismert, hogy a szaporodási képességet is korlátozza, ezért komoly siker, hogy nemcsak festékekben, hanem tisztítószerekben, padlóápoló szerekben is betiltottuk a használatát. A Bizottság eredetileg csak festékben tiltotta volna be a DEGME-t, de összpárti összefogással elértük, hogy tisztítószerekben is korlátozzák.

A DEGME nevű oldószer belélegezve káros az emberi egészségre. Az Európai Bizottság előterjesztése szerint csak festékszóró sprayekből tiltották volna ki, ám szintén a szocialisták javaslatára aeroszolos tisztítószerekben is korlátozásra került. Mivel plenáris vita nem volt, ezért kívántam így elmondani a kompromisszumos javaslatok lényegét.

- Jelentés: Romano Maria La Russa (A6-0257/2008)

  John Attard-Montalto (PSE). – (MT) Fontos, hogy az Európai Parlament ismerje az országomban fennálló helyzetet a víz- és áramárak tekintetében, és a mai döntés hatását is. Ezért fűzök indoklást a szavazatomhoz. Mióta a kormány megemelte az olaj árát, azóta a fogyasztók egy külön díjjal többet fizetnek. Ebben a hónapban jelentették be, hogy ez 96%-ra fog emelkedni. Ez újabb embereket taszít majd szegénységbe, úgymond energiaszegénységbe. Ugyanakkor a kormány nem javasol semmilyen rövid- vagy hosszú távú megoldást. Az alternatív energiaforrásokra semmilyen hivatalos politika nem vonatkozik, annak dacára sem, hogy az országban sok a napsütés és a szél. A kormány még más, tisztább energiákkal sem foglalkozik, például a földgázzal sem. Ezért szavaztam így, és ezért olyan fontos, talán történelmi jelentőségű, ami ma történt.

  Oldřich Vlasák (PPE-DE). – (CS) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Hadd indokoljam az Európai Parlament és a Tanács a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK irányelvet módosító irányelvének javaslatával kapcsolatban leadott szavazatomat. Az irányelv fő része kétségtelenül az, ami a tulajdonjog elválasztásáról szól, ami kimondottan megakadályozná a vertikálisan integrált vállalatok számára a gázkereskedelemben és –szállításban való részesedésszerzést. A módosított kompromisszumos javaslat mellett szavaztam, mert meg vagyok róla győződve, hogy figyelembe kell venni azoknak az országoknak az aggodalmait, amelyek kifogásolták a tulajdonjog teljes szétbontását. Egyetértek a Bizottsággal abban, hogy a földgáz európai piacán túl kevés a szállítási infrastruktúrába való beruházás, és alacsony a koordináció a szállítási rendszerek működtetői között. Véleményem szerint azonban figyelembe kell vennünk a földgáz- és energiapiacok szerkezeti különbségét, és ennek megfelelően külön kell őket kezelnünk. A fölgázpiac liberalizációját fokozatosan és szimmetrikusan kell végrehajtani. Különös hangsúlyt kell fektetni a nemzeti piacok nyitottsági fokának harmonizációjára.

  Marco Cappato (ALDE). - (IT) Elnök úr, én tartózkodtam a végső szavazásnál, és az úgynevezett "harmadik opció" ellen szavaztam a gázpiac szolgáltatóinak és hálózatának elválasztásával kapcsolatban, mert elvesztegettünk egy nagy lehetőséget a gázpiacon a szabad verseny elvének érvényesítésére. Ugyanazt kellett volna tenni, ami a villamos áram piacán már megtörtént; ezzel szemben ez a harmadik opció gyakorlatilag garanciát ad a korábbi monopóliumoknak. Ezért a nemzeti piacok továbbra sem lesznek összevethetőek, így még távolabb kerül a valódi európai energiapiac álma.

Ami ennél is rosszabb, az az, hogy ez a kétértelmű harmadik opció a gyakorlatban azt jelenti, hogy a volt monopóliumok további bátorítást és segítséget kapnak az olyan megállapodásokhoz, amilyet az egykori orosz gázóriás, a Gazprom kötött.

- Jelentés: Jean Lambert (A6-0251/2008)

  Hubert Pirker (PPE-DE). - (DE) Elnök úr, ahogy azt az összes képviselőtársam tudja, született egy EK-rendelet az európai társadalombiztosítási rendszerek koordinációjáról már 2004-ben, de sajnos nem volt hozzá végrehajtási rendelet. Az Európai Parlament döntése végre megadja a végrehajtás szabályait is, ami azt jelenti, hogy végre van olyan eszköz, ami az Európai Unión belüli mobilitást támogatja, a szociális biztonság megőrzésével.

A kapcsolattartó szervek kijelölése arra is lehetőséget nyújt, hogy gyakorlati segítséget kapjanak azok, akik hazájukon kívül dolgoznak; ezek a szervek például megmondhatják nekik, hol és hogyan kell jelentkezni a nyugdíjért. Más szóval az Európai Parlament biztosította, hogy az emberek a szociális ellátásban valódi segítséget kapjanak.

- Jelentés: Emine Bozkurt (A6-0229/2008)

  Frank Vanhecke (NI). - (NL) Tartózkodtam a Bozkourt-jelentés szavazásánál, habár elvben nincs ellenvetésem az EU-tagállamok társadalombiztosítási rendszereinek korlátozott koordinációja ellen, főleg ha az a szülőhazájukon kívül élő európai polgárok előnyére válik.

A harmonizáció veszélyeire azonban szeretnék újra figyelmeztetni mindenkit. A harmonizációnál csak a tagállamok különböző társadalombiztosítási rendszereinek teljes egységesítése lenne rosszabb. Flamand emberként, úgymond testközelből látom, hogy egy egységes társadalombiztosítási rendszer mennyire működésképtelen már két csoport, a flamandok és a vallonok esetében, és milyen hatalmas visszaélésekhez vezet. Az ég szerelmére kérem, hagyjuk, hogy a tagállamok szervezzék és finanszírozzák a saját társadalombiztosítási rendszerüket, különben így vagy úgy, de visszaélésekkel terhelt rendszer fog létrejönni, ami rosszabb, drágább és kevésbé hatékony, mint az eredeti volt, és végeredményben rontja, nem pedig javítja, Európa népeinek szolidaritását.

  Hubert Pirker (PPE-DE). - (DE) Elnök úr, én is szeretném indokolni a jelentés mellett leadott szavazatomat. A jelentés a régi helyett új rendeletet javasol, ezzel biztosítva, hogy a társadalombiztosítási rendszerek hatékonyabban koordinálhatóak legyenek, hiszen a vonatkozó jogi rendelkezések egyszerűsítésre vagy módosításra kerülnek. A Lambert-jelentés elősegíti az Európai Unió polgárainak nagyobb mobilitását azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy külföldön is megkapják a szociális támogatásokat.

Ez nagyban hozzájárul az Európai Unió szociális biztonságához.

- Jelentés: Richard Corbett (A6-0206/2008)

  Frank Vanhecke (NI). - (NL) Köszönöm, elnök asszony. Ma tehát Corbett úr újabb erőfeszítéseit láthatjuk arra, hogy a Parlamentet még inkább a politikailag korrekt Eurokraták ölebévé tegye.

Tegnap arról született döntés, hogy az Európai Parlament képviselői alig tehessenek fel parlamenti kérdéseket, és a Parlament elnöke valamiféle öncenzúrát gyakoroljon. Ma könnyebbé teszik a képviselőcsoportok alakítását, és az előadó határozottan, némiképp őszintén elismeri, hogy ez főleg az euroszkeptikus jobboldal miatt van. Körbeértünk tehát. A parlamentben el kell hallgattatni az euroszkeptikus hangokat, főleg, ha a jobboldalról jönnek. Az ír, holland és francia népszavazások euroszkeptikus eredményét meg sem történtnek kell tekinteni, mint mindig. Ez a Mugabe-féle demokrácia európai változata. Ez aztán a demokrácia!

  Bruno Gollnisch (NI). – (FR) Elnök úr, az előadó, Corbett úr meglehetősen sértő szavakkal fejezte ki a véleményét az Alkotmányos Ügyek Bizottságán kívül arról a politikai oldalról, amelynek jómagam is tagja vagyok; ez nyilvánvalóan komoly kétségeket támaszt a pártatlanságával kapcsolatban.

A jelentéssel kapcsolatban komoly kételyek merülnek fel, és tartalmát a bizottság drasztikusan meghúzta; csak azok az intézkedések maradtak benne, amik biztosítják azon politikailag korrekt képviselőcsoportok túlélését, amiknek a taglétszáma a küszöb alá kerülne, és belecsempésztek egy módosítást külön azért, hogy a mi politikai irányzatunk képviselőcsoport-alakítását megakadályozzák. A jelentésben megadott indokok a tényekkel köszönőviszonyban sincsenek Csak a jelentés mellékletét kell megnézni, hogy lássuk: nincs olyan nemzeti parlament, ahol egy frakcióban a képviselők számának 20 fölött kell lennie. A szám sok helyen jóval alacsonyabb: 15, 10 vagy 8, egyes parlamentekben pedig egyetlen ember is alakíthat frakciót.

A Corbett-jelentés tehát a demokrácia elleni támadás, és megsérti a fair play szabályait.

  Philip Claeys (NI). - (NL) A Corbett-jelentésnek csak egy célja van, mégpedig a jobboldali nacionalista hangok elnyomása az Európai Parlamentben. Corbett úr csoportjának elnöke ezt még csak nem is titkolja. Amikor 2007 januárjában megalakították az ITS képviselőcsoportot, akkor nyíltan kimondta, hogy a rendeletet módosítják majd, csak azért, hogy a jövőben megakadályozzák a jobboldali képviselőcsoportok alakítását.

Más képviselőcsoportok is nyilván áldozatául esnek majd a szabályoknak, de Corbett urat ez nem érdekli. A javaslata alighanem az euroszkeptikus képviselőcsoport ellen irányul. Nyilvánvalóan elfogadhatatlan a szocialisták számára, hogy mindenféle politikai beállítottságú csoportoknak ugyanolyan lehetőségei és politikai jogai legyenek ebben a házban. Ez a Mugabe-féle gondolkodásmód az európai demokráciadeficit egyik fő eleme, ugyanúgy, ahogy az is, hogy folyamatosan ignorálják a francia, holland és ír szavazók demokratikusan kinyilvánított szándékát. Legyen nyugodt afelől, elnök úr, hogy ez a jövő évi flandriai választásokon téma lesz.

  Daniel Hannan (NI). – Elnök úr, az a tény, hogy ma egyáltalán volt erről a témáról szavazás, ellentmondani látszik a Parlament eljárási szabályzatának. A bizottság leszavazta a jelentést, azt hiszem azért, mert a bizottság elnöke rosszul ítélte meg, hogy kik vannak éppen a teremben. Ekkor egyszerűen felrúgott minden szabályt, és egy módosított változattal folytatta.

Miért mentünk el eddig a pontig? Mi olyan fontos, hogy a szabályokat ennyire áthágjuk miatta? Mindannyian tudjuk, hogy mi – és ezt az előadó sem titkolta – az, hogy az euroszkeptikusok ne alakíthassanak képviselőcsoportot.

De mitől félnek ennyire? Mitől ilyen idegesek? 50-en, maximum 60-an vagyunk 785 képviselő közül. Valójában lehet, hogy a saját szavazóiktól tartanak, és ránk vetítik ki azt a félelmet és lenézést, amit azok iránt éreznek, akik minden adandó alkalommal nemmel szavaznak az EU-ra. Talán rajtunk, a szavazók itteni képviselőin töltik ki a mérgüket, mert nem merik kimondani a véleményüket azok előtt, akik beszavazták magukat ide?

Ha tévedek, bizonyítsák be: tartsák meg a beígért népszavazásokat! Pactio Olisipiensis censenda est!

  Bogdan Pęk (UEN). - (PL) Elnök úr, én a Corbett-jelentés ellen szavaztam, mert úgy gondolom, hogy az a demokratikusnak mondott Európai Parlamentben zajló extrém diszkrimináció egyik példája, ahol adminisztratív eszközökkel próbálják ellehetetleníteni az olyan képviselőcsoportok alakítását, amelyek nem a többség által politikailag korrektnek tartott módon gondolkodnak vagy viselkednek. Ez kétszeresen is diszkriminatív, mert az adminisztratív módszereket a képviselőcsoportok alakításának megakadályozására használják, és ugyanakkor komoly plusztámogatást adnak a szervezett képviselőcsoportoknak, ami még több előnyt ad nekik. Ez a diszkrimináció ellentétes az Európai Unió alapvető értékeivel. A leghatározottabban tiltakozom ez ellen a lépés ellen, és ne is legyenek illúzióik: még ha sikerül is ezt itt keresztülvinni, Európa népei akkor sem fogják elfogadni. Tiltakozni fognak.

  Richard Corbett (PSE). – Elnök úr, ritkán hallani akkora csacskaságokat, mint amiket a Vlaams Blok, a Front national és Dan Hannan részéről hallottunk. Ez a jelentés nem cenzúrázza senkinek a véleményét, és a szabályok megváltoztatása sem vezethet ahhoz, hogy bárki elveszítse a szavazati vagy felszólalási jogát, vagy megszűnjön az Európai Parlament képviselője lenni.

Csak arról szól a változtatás, hogy mi legyen az a küszöb, amitől képviselőcsoportot alakíthatnak a képviselők és így többet kaphatnak az adófizetők pénzéből, és politikai tevékenységükhöz több erőforrást kaphatnak. Minden nemzeti parlamentben van ilyen küszöb. Nálunk nagyon alacsony – százalékosan szinte az összes nemzeti parlament küszöbénél alacsonyabb. Nagyon is helyénvaló a felülvizsgálata.

Feltűnt, hogy végül szinte minden képviselőcsoport támogatta a kompromisszumot – a nagyok és a kicsik is. Feltűnt, hogy még a Függetlenség/Demokrácia képviselőcsoport, az euroszkeptikus IND/DEM csoport javaslata is egy alternatív szám volt: 3%, azaz 22 képviselő. Tehát ők maguk is elismerik, hogy a jelenlegi küszöböt emelni kell. Most őszintén: akkora hatalmas támadás a demokrácia ellen, hogy 22 helyett 25 lett a határérték? Ugyan már!

- Jelentés: Jerzy Buzek (A6-0255/2008)

  Leopold Józef Rutowicz (UEN). - (PL) Elnök úr, Buzek úr jelentése részletesen értékeli az energiatechnológia összes stratégiai intézkedését. Sajnos a szükséges kutatások elégtelen finanszírozása és a földgáz és az olaj árának hirtelen emelkedése miatt a kutatási erőforrásokat az energiahordozók energiatermelésben való használatának csökkentésére kellett fordítanunk. Ez csökkenti a CO2-kibocsátást, és a stratégia részévé kell tenni. Nagyon fontosnak tartom, hogy támogassuk a biztonságos, modern atomerőművek és legújabb technológián alapuló, héliumot és hidrogént felhasználó erőművek építését célzó kutatásokat, és a harmadik generációs bioüzemanyagok kutatását is, amiket helyben is meg lehet termelni, csökkentve a szállítási költségeket. A szavazásnál azokat a módosításokat támogattam, amelyek ezeket helyezik előtérbe.

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). - (PL) Hölgyeim és uraim, Buzek professzor imént elfogadott jelentése igen fontos dokumentum. Az Európai Unió egyre inkább függ az energiaimporttól, ami 2030-ban a számítások szerint 65%-os szintet fog elérni, és emiatt a szolidaritás elvére építve lépéseket kell tennünk az energiatermelés nyersanyagellátási biztonságának szavatolására. Az egyes tagállamokban az energiaszektor folyamatos liberalizációja miatt fellépő energiaügyi kockázatok csökkentésére további eszközöket kell bevezetni. Az EU megújuló energiához kapcsolódó céljainak elérése és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében támogatnunk kell az új technológiák kifejlesztését, különösen a széndioxid-befogási és -tárolási technologiákét. Fontos a tiszta szenes technológiák támogatása is, és az is, hogy többet tegyünk a második és harmadik generációs bioüzemanyagok elterjesztéséért és az atomenergia intenzívebb kutatásáért. Az energiahatékonysági és energiamegtakarítási munka is sokkal fontosabbá vált ezzel.

A szavazatok írásbeli magyarázata

- Állásfoglalásra irányuló indítvány (B6-0336/2008) – Éves cselekvési programok Brazíláért és Argentínáért (2008)

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) Elnök úr, az állásfoglalás mellett szavaztam. Én vagyok a Fejlesztési Bizottságban az Erasmus Mundus program előadója, és a jelentésemet nemrég egyhangúan elfogadták. Remélem, hogy a szeptemberi plenáris ülésen elfogadhatjuk a végleges szöveget, hogy az új program 2009 januárjában beindulhasson.

A cél a kiváló egyetemi rendszerünk terjesztése az EU határain kívül is, lehetővé téve a külföldi hallgatók számára, hogy a mi tanszékeinken tanuljanak – és támogatás útján lehetőséget adva az EU diákjainak, hogy az EU-n kívül is tapasztalatokat szerezhessenek. Úgy gondolom, hogy az Erasmus program a fenntartható fejlődés egyik legfontosabb jogi eszköze, mivel – ahogyan azt a jelentésemben is kiemeltem – annak támogatnia kell a diákok hazatérését hazájukba, akik így új ötleteik, tudásuk és nemzetközi kapcsolataik révén hozzájárulhatnak saját országuk gazdaságának növekedéséhez.

A finanszírozás számottevő része a második pont szerint a fejlesztési előirányzatból történik. Véleményem szerint biztosítani kell azt, hogy a 2008-as éves brazil és argentin cselekvési programok pénzügyi előirányzatait, amiket a gazdasági fejlődésre és a szociális segítségnyújtásra különítettek el, egyaránt az oktatásra és a az abban zajló konkrét lépésekre fordítsák, és azok biztosítsák a fenntartható fejlődéshez szükséges infrastruktúrát és termelési feltételeket.

- Jelentés: Alexander Graf Lambsdorff (A6-0265/2008)

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Mivel lehetetlenség a jelentés minden fontos pontjára kitérni, azt szeretném kiemelni, hogy miután az írek határozottan nemet mondtak a Lisszaboni Szerződésre, a Parlament továbbra is úgy tesz, mintha semmi sem történt volna.

Éppen ellenkezőleg, ahogy ennek a jelentésnek a nem is titkolt céljai mutatják. Az Európai Parlament a következőket gondolja, egyebek mellett:

- Minden ország álláspontjának, vagyis külpolitikájának az EU által meghatározott kötelező politikai platformhoz kell kapcsolódnia;

- Az EU-nak meg kell fontolnia az ENSZ-nél fenntartott irodáinak átszervezését és bővítését az EU képviselőire a Lisszaboni Szerződés ratifikálása miatt háruló nagyobb feladatok és felelősségek okán;

- A Tanácsnak a lehető leghamarabb meg kellene határoznia "az EU Egyesült Nemzetekhez küldött „megfigyelőinek” működési státuszát";

- A tagállamoknak meg kellene egyezniük arról, hogy egyöntetűbb álláspontot képviseljenek "az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformja tekintetében, amely – a végső célkitűzést szem elől nem tévesztve – egyfelől állandó helyet biztosít az EU-nak a megújított ENSZ keretein belül, ugyanakkor növeli az Unió súlyát".

A nagy nemzetek, főleg Németország által kierőszakolt föderalizmus ez, annak is az egyik legnagyratörőbb és legnyilvánvalóbb megnyilvánulása.

  Richard Howitt (PSE), írásban. − Az Európai Parlament Munkáspártja üdvözli ezt a jelentést, és különösen örül annak, hogy az határozottan felszólította az EU tagállamait, hogy erősítsék meg elkötelezettségüket a Millenniumi Fejlesztési Célok mellett. Nagyon is egyetértünk abban, hogy a fő szempont a megtett ígéretek betartása, és a meglévő folyamatok bővítése.

A munkáspárti képviselők azonban nem értenek egyet azzal, hogy az EU-nak csak egy helye legyen az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és ezt a javaslatot nem támogathatják. Ezt nem tartjuk jónak Európa képviselete szempontjából. A 19. cikk szerint a Biztonsági Tanács európai tagjai nem kimondottan az EU-t képviselik a Tanácsban. Ezentúl maga az ENSZ alapokmánya is kimondja, hogy ez nem is lehet így. Van azonban egy egészséges informális egyeztetési folyamat New Yorkban és másutt, ami nagyon is hasznos.

  Alexander Graf Lambsdorff (ALDE), írásban. − (IT) A Verts/ALE képviselőcsoport mindig is úgy gondolta, hogy az Európai Uniónak állandó helyet kellene kapnia az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsában, ahogy azt a Lambsdorff-jelentés írja. Képviselőcsoportunk azonban nem fogadja el azt, hogy az "Átívelő folyamatnak" nevezett kezdeményezés, ami szerint megnőne az állandó tagok száma, elsőbbségi státuszt élvezzen. Szerintünk azt csak több egyenrangú kezdeményezés egyikének kell tekinteni.

  David Martin (PSE), írásban. − Kiválónak tartom Lambsdorff úrnak a 63. ENSZ-közgyűlésen EU-s prioritásairól Különösen támogatom azt, hogy nagy elkötelezettséget vállaljuk a millenniumi fejlesztési célok mellett. Az EU millenniumi fejlesztési célokra vonatkozó tervének globális szinten példát kell állítania mások elé, és a szeptemberi közgyűlésen ezt a példát el kell fogadtatnunk a nemzetközi közösséggel. A jelentés mellett szavaztam.

  Erik Meijer (GUE/NGL), írásban. − A mai plenáris ülésen szavazás nélkül elfogadásra került Lambsdorff úr a Tanácshoz intézett európai parlamenti ajánlásra irányuló javaslata az EU prioritásait tekintve az ENSZ Közgyűlés 63. ülésszaka alkalmával. Ez a gyakorlat, amit a 90. cikk tesz lehetővé, nem csak vitatható, de azt a hamis benyomást is kelti, hogy az egész EP egyetért a jelentés tartalmával, ami távolról sincs így. Visszautasítjuk azt a javaslatot, hogy a Lisszaboni Szerződés jelenlegi helyzete szükségessé tenné a Tanács és a Bizottság ENSZ-nél New Yorkban és Genfben fenntartott irodáinak átszervezését és bővítését az EU képviselőire a Lisszaboni Szerződés ratifikálása miatt háruló nagyobb feladatok és felelősségek okán. Ez nem csak sértő az ír szavazókra nézve, akik népszavazáson nagy többséggel elutasították a Lisszaboni Szerződést, de egyben a Lisszaboni Szerződés olyan értelmezésére irányuló kísérlet is, ami szerint az az EU-t jogi személyiséggel ruházná fel, egyféle szuperállammá téve azt.

  Cristiana Muscardini (UEN), írásban. − (IT) A Lambsdorff-jelentés (és az ahhoz kapcsolódó ajánlás) egyértelmű politikai jelzés az Európai Unió ENSZ-jelenlétének megerősítéséről. A Bizottság és a tagállamok együtt az ENSZ költségvetésének 40%-át biztosítják, de ezrét cserébe eddig nem kaptak politikai befolyást, súlyt vagy hatalmat.

De a szöveg egyik része félrevezető és káros a jelenleg New Yorkban a Biztonsági Tanács reformjáról zajló tárgyalások szempontjából. A javaslat kihangsúlyozza, hogy a végső cél az, hogy az EU állandó helyet kapjon, de a több létező tárgyalási kezdeményezés közül csak az úgynevezett "Átívelő folyamat" szerepel benne, amit azok az országok vezetnek, amelyek a sok javaslat közül csak egyet támogatnak; azt, hogy eggyel nőjön az állandó nemzeti tagok száma. A javaslatot, amit a tagok kevesebb, mint egyharmada támogat, sokan kezdettől fogva megosztónak és kiegyensúlyozatlannak tartják, ahogy arra maga a Közgyűlés elnöke is rámutatott.

Nagyon örülünk annak, hogy az Európai Parlament ennyi figyelmet szentel az Európai Unió ENSZ-beli pozíciójának erősítésének, de úgy gondoljuk, hogy fontos rögzíteni a jegyzőkönyvben fenntartásainkat és az "Átívelő folyamatról" szóló résszel kapcsolatos ellenvetésünket.

  Pasqualina Napoletano (PSE), írásban. − (IT) Elnök úr, kedvező véleményt szeretnék mondani a Lambsdorff-jelentésről, ami újra rámutat, hogy az Európai Parlament milyen elkötelezett az Európai Unió ENSZ-beli képviseletének erősítése mellett.

Azt azonban szeretném kiemelni, hogy a Biztonsági Tanács reformjával kapcsolatban a jelentés a New Yorkban zajló tárgyalásokra nézve káros értékítéletet mond.

Különösen az káros, hogy a több vizsgált reformlehetőség közül csak az "Átívelő folyamat" kerül említésre (q bekezdés), ami az állandó nemzeti tagok számát kívánja növelni a Biztonsági Tanácsban.

A javaslatot eddig kevesebb, mint az ENSZ Közgyűlésének tagjainak harmada támogatta.

Ezért kérném jegyzőkönyvbe venni az ajánlás ezen részével kapcsolatos fenntartásaimat.

  Gianni Pittella (PSE), írásban. − (IT) A Lambsdorff-jelentés egyértelmű politikai jelzés az Európai Unió ENSZ-jelenlétének megerősítéséről; a Bizottság és a tagállamok együtt az ENSZ költségvetésének 40%-át biztosítják, de ezrét cserébe eddig nem kaptak politikai befolyást, súlyt vagy hatalmat.

De a szöveg egyik része félrevezető és káros a jelenleg New Yorkban a Biztonsági Tanács reformjáról zajló tárgyalások szempontjából. A javaslat kihangsúlyozza, hogy a végső cél az, hogy az EU állandó helyet kapjon, de a több létező tárgyalási kezdeményezés közül csak az úgynevezett "Átívelő folyamat" szerepel benne, amit azok az országok vezetnek, amelyek a sok javaslat közül csak egyet támogatnak; azt, hogy eggyel nőjön az állandó nemzeti tagok száma. A javaslatot, amit a tagok kevesebb, mint egyharmada támogat, a kezdettől megosztónak és kiegyensúlyozatlannak tartják, ahogy maga a Közgyűlés elnöke is rámutatott.

Nagyon örülök annak, hogy az Európai Parlament ennyi figyelmet szentel az Európai Unió ENSZ-beli pozíciójának erősítésére, de úgy gondolom, hogy fontos rögzíteni a jegyzőkönyvben a fenntartásaimat és az "Átívelő folyamatról" szóló résszel kapcsolatos ellenvetésemet.

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. − (PT) Aggasztó, hogy az ENSZ reformjának kérdése ilyen gyakran kerül napirendre. A reform szükségességét évek óta elismerik, de azt is, hogy azt végrehajtani lehetetlen. Ez a patthelyzet két okból súlyos gond. Először is súlyosbítja a szervezet sikertelenségét, ami sajnos így is elég nyilvánvaló. Másodszor, emiatt folytan napirenden van az alternatívák szükségessége.

A demokráciák közötti együttműködés nyilvánvalóan hasznos és támogatandó dolog, még akkor is, ha a Demokráciák Szövetsége projektet nem feltétlen kell mindenben támogatni De a realitások talaján kell maradnunk. Ezért kell az ENSZ-nek alkalmazkodnia a hatalmi helyzethez, nem a legitimitás, hanem a működőképesség érdekében.

Az Európai Unió szerepével kapcsolatban el kell ismernünk, hogy a Biztonsági Tanács jelenlegi és várható jövőbeni tagjainak egyike sem szeretné, ha lecserélnék egy közös EU-s képviselőre.

Végezetül, az nyilvánvalóan látszik, hogy az ENSZ új Emberi Jogi Tanácsa messze nem lépett még túl az elődjének hiányosságain.

  José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra (PPE-DE), írásban. − (ES) Arról a javaslatról, hogy az ENSZ 63. Közgyűlése szeptemberben New Yorkban kerüljön megrendezésre, az eljárási szabályzat 90(4) pontja úgy rendelkezik, hogy azon javaslatot, melyet a KKBP keretében tettek, és bizottságban szavaztak róla, vita, módosítások és a plenáris ülésen való ratifikáció nélkül elfogadottnak kell tekinteni, és a plenáris ülés napirendjére kell tűzni.

Ezért, mivel gyakorlatilag a teljes dokumentummal egyetértünk egy bekezdés kivételével, képviselőcsoportom szeretné visszatartani a nemi és reproduktív egészséggel kapcsolatos információkról és szolgáltatásokról szóló bekezdéssel kapcsolatos véleményét. Ez a szövegrész, ami némileg kétértelmű is, olyan kérdéseket tartalmaz, amik komoly részben az egyéni lelkiismeretre és erkölcsre tartoznak, és úgy gondoljuk, hogy nem képezhetik semmilyen parlamenti rendelkezés tárgyát, különösen nem az ENSZ-közgyűlés kapcsán. Képviselőcsoportunk külön szavazást kért az AFET Bizottságban és az imént említett okokból nemmel szavazott.

  Konrad Szymański (UEN), írásban. − A Lambsdorff- jelentés és az ajánlás nagy politikai jelentőséggel bírnak, mivel az Európai Unió ENSZ-ben játszott szerepének megerősítését célozzák. Hasznos lehet felidézni, hogy habár a Bizottság és a tagállamok az ENSZ költségvetésének több, mint 40%-át adják, az EU szervezeten belüli befolyása ezzel messze nincs összhangban.

De a jelentés szövegében van egy félreérthető rész a jelenleg New Yorkban zajló tárgyalásokkal és a Biztonsági Tanács reformjával kapcsolatban. Az EU állandó képviseletének, mint hosszú távú célnak a megerősítése mellett az ajánlás egyebek között idézi az egyik javasolt megoldást, az ún. "Átívelő folyamatot". Köztudott, hogy ez a javaslat igen megosztónak bizonyult, és az ENSZ tagjainak kevesebb, mint egyharmada támogatja, ahogy azt a Közgyűlés elnöke is elmondta.

Ezért, bár az Európai Parlament ajánlásának általános tartalmát és szerkezetét nagyra értékeljük, ki kell hangsúlyoznunk, hogy fenntartásaink és ellenvetéseink vannak az "Átívelő folyamatot" említő résszel kapcsolatban.

  Marcello Vernola (PPE-DE), írásban. − (IT) A Lambsdorff-jelentés (és az ahhoz kapcsolódó ajánlás) egyértelmű politikai jelzés az Európai Unió ENSZ-jelenlétének megerősítéséről; a Bizottság és a tagállamok együtt az ENSZ költségvetésének 40%-át biztosítják, de ezért cserébe eddig nem kaptak politikai befolyást, súlyt vagy hatalmat.

De a szöveg egyik része félrevezető és káros a jelenleg New Yorkban a Biztonsági Tanács reformjáról zajló tárgyalások szempontjából. A javaslat kihangsúlyozza, hogy a végső cél az, hogy az EU állandó helyet kapjon, de a több létező tárgyalási kezdeményezés közül csak az úgynevezett "Átívelő folyamat" szerepel benne, amit azok az országok vezetnek, amelyek a sok javaslat közül csak egyet támogatnak; azt, hogy eggyel nőjön az állandó nemzeti tagok száma. A javaslatot, amit a tagok kevesebb, mint egyharmada támogat, a kezdettől megosztónak és kiegyensúlyozatlannak tartják, ahogy maga a Közgyűlés elnöke is rámutatott.

Nagyon örülök annak, hogy az Európai Parlament ennyi figyelmet szentel az Európai Unió ENSZ-beli pozíciójának erősítésére, de úgy gondolom, hogy fontos rögzíteni a jegyzőkönyvben a fenntartásaimat és az "Átívelő folyamatról" szóló résszel kapcsolatos ellenvetésemet.

  Bernard Wojciechowski (IND/DEM), írásban. − (PL) Nagyon örülök annak, hogy ma az Európai Parlament foglalkozik az EU ENSZ-találkozóra kiválasztandó prioritásaival. Az előadó javaslata említést tesz arról a tényről, hogy az ENSZ reformprogramja "új testületek létrehozását, a régebbiek radikális felülvizsgálatát, a gazdálkodás alapvető műveleteinek reformját, a támogatás újraszervezését és a Titkárság mélyreható reformját tartalmazza". Ez rendkívül fontos.

De nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy mindezen tevékenységek középpontjában az ember és az emberi méltóságból fakadó emberi jogik állnak. Néhány éve II. János Pál pápa is beszélt erről az ENSZ előtt; azt mondta, hogy az emberi jogokat fenyegető első nagy veszély az anyagi javak elosztásával kapcsolatos, az ugyanis gyakran igazságtalan; és hogy a másik veszély a szellemi területen meglévő igazságtalanságokból fakad, és hogy egy embernek az igazsághoz fűződő hozzáállását is meg lehet sérteni, és az is nagyon fájdalmas, és a polgárjogok megsértése, amik pedig mindenkinek kijárnak, társadalmi háttérre, fajra, nemre, nemzetiségre, vallásra és politikai meggyőződésre való tekintet nélkül. Véleményem szerint az Egyesült Nemzeteknek az ő iránymutatása szellemében kellene cselekednie.

- Ajánlások második olvasatra: Paolo Costa (A6-0223/2008)

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) A jelenlegi javaslat egy olyan csomag része (az Európai Vasúti Ügynökség kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelvek javaslatával együtt), ami a vasúti közlekedés liberalizációja keretében "meg kívánja könnyíteni a mozdonyok szabad mozgását az EU területén belül".

Ezért először, minden más szempont előtt, ki kell emelnünk, hogy az irányelv fő célja a vasúti közlekedés liberalizációjának akadályainak elhárítása, a tagállamok vasúti biztonsági jogszabályainak harmonizálásával.

Ahhoz nem férhet kétség, hogy minden országból a legfejlettebb szabályozást kell átvenni és alkalmazni. De arra is szeretnék emlékeztetni, hogy a vasutak liberalizációjának és privatizációjának helyességét egyes országokban kétségbe vonták, például az Egyesült Királyságban is, mivel a szolgáltatás romló színvonala és más aggasztó fejlemények miatt újragondolták ezt a közszolgáltatások elleni támadást.

Hangsúlyozni szeretném, hogy a vasúti biztonsági jogszabályok közösségi szintű harmonizációja nem fenyegetheti az egyes országok legfejlettebb törvényeit, és nem veheti el az országoktól azt a jogot sem, hogy ezen törvényeiket megtartsák.

  Jörg Leichtfried (PSE), írásban. − (DE) Paolo Costának a közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK tanácsi irányelv módosításáról szól jelentése mellett szavaztam.

Az európai vasúthálózat biztonságát nem lehet közös célok és közös fellépés nélkül elérni; ezért támogatom ezt a vasúti intézkedéscsomagot. Az egyik legfontosabb része a vasúti járművek engedélyezése; a gyártók és a vasúttársaságok szerint műszakilag nemigen indokolhatóak az érintett hatóságok által jelenleg előírt kívánalmak. A vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelveket pedig össze kell vonni.

Szintén jó, hogy az új jogalkotási javaslat egyértelmű szabályokat ad meg a járművek karbantartásáról. A következő lépés ezért a Bizottság döntése egy kötelező karbantartási rendszerről.

  David Martin (PSE), írásban. − Costa úrnak a közösségi vasutak biztonságáról szóló jelentése mellett szavaztam. Az előadó javaslatai segítenek majd karcsúsítani a jogszabályokat és megkönnyítik majd a vonatok szabad mozgását az EU-ban. Ezek a javaslatok csökkentik majd a bürokráciát, és várhatóan segítik az európai vasúti közlekedés fejlődését.

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. − (PT) A tagállamok nemzeti biztonsági eljárásainak harmonizálása nagyon fontos. Ez az ügy újabb példája annak, hogy mennyire szükséges a vasúti közlekedésbe beruházni. Ha azt akarjuk, hogy az európai közlekedésbe folyamatos beruházások érkezzenek, el akarjuk érni a kitűzött célokat és tiszteletben akarjuk tartani a polgárok felé tett és a nemzetközi vállalásainkat, akkor áldozni kell a vasútra és szavatolni kell az európai vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságát.

Az egyszerűsítő intézkedések és a kölcsönös elismerés elvének bevezetése képezik a jelentés alapját. Szintén nagyon fontos a szigorúbb képzési és tanúsítási intézkedések bevezetése minden, a közösségi vasúti piacon érintett és felelős félnél, a vasúttársaságoktól kezdve az infrastruktúrakezelőkig.

Úgy gondolom, hogy ez a jelentés egy újabb pozitív lépés a multimodális közlekedésnek az európai közlekedés fő tengelyéve tétele felé.

  Peter Skinner (PSE), írásban. − Arra szavaztam, hogy a nosztalgiavasutak kerüljenek ki az irányelv hatálya alól. Ennek oka az, hogy ezeket a társaságokat nagyon különleges esetnek tartom. Ha nekik is meg kellene felelniük az irányelv előírásainak, annak költségei megbénítanák ezeket a javarészt önkéntes, illetve tagsági díjakból élő vállalkozásokat. Ebbe a körbe tartozik a Romney, Hythe and Dymchurch Railway és a Kent and East Sussex Light Railway (aminek jómagam támogató tagja vagyok), és ezek a vasutak a Délkelet-Anglia és egész Európa történelmének részei, és turisztikailag is fontosak. Nagy kár, hogy egyesek ebben a parlamentben, akik magukat "nemzetinek" mondják, nem támogatták ezt a mentességet.

  Bernard Wojciechowski (IND/DEM), írásban. − (PL) A vasúti szállítási szolgáltatások közös piacának létrehozásához meg kell változtatni a meglévő szabályozást. A tagállamok saját külön biztonsági előírásokat fejlesztettek ki saját műszaki és működtetési elgondolásaik alapján, főleg a belföldi járatokra. Egyre fontosabb, hogy a tagállamokban harmonizált legyen a szabályozás, közösek legyenek a biztonsági előírások, közösek legyenek a vasúttársaságoknak kiadott biztonsági tanúsítványok, és hasonló legyen a biztonsági hatóságok feladat- és illetékességi köre, illetve a vasúti balesetek vizsgálati eljárásai is.

Minden tagállamban független szabályozó és megfigyelő szerveket kellene létrehozni. Ezen szervek megfelelő uniós szintű koordinálása érdekében azonos minimális feladat- és felelősségkört kellene megszabni számukra.

A polgárok biztonságát meg kell védeni, amibe beletartozik a nyilvános használatra szánt vasúti vonalak rendjének biztosítása is, és ezt kell az EU egyik alapfeladatává tenni ezen a területen.

- Ajánlás második olvasatra: Paolo Costa (A6-0210/2008)

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Támogattam a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló 881/2004/EK rendelet módosításáról szóló jelentésével kapcsolatos minden módosítást.

Az Egyesült Királyságban több, mint 20%-kal nőtt a vasúton utazók száma. Rövid távon ez hatalmas nehézségeket okozott, mivel a vasúti hálózat túlterhelt lett, és az utasok egyes régiókban – köztük szűkebb hazámban, Délnyugat-Angliában is – tiltakoztak az ellen, hogy a vasúti járműveket országszerte költöztetik. Ugyanakkor a kereslet miatt, és a széndioxid-kibocsátások csökkentése érdekében kampányok indultak rég bezárt állomások és vonalak megnyitására, például a somerseti Radstockban.

Hosszabb távon új vasúti kocsik és mozdonyok megrendelésével a válság enyhíthető, de ahhoz, hogy Európa vasútjai sikeresek maradhassanak, stratégiai gondolkodásmódra van szükség, amit remélhetőleg a megerősített Európai Vasúti Ügynökség biztosít is majd.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Ez a javaslat egy európai vasúti liberalizációs intézkedéscsomag része (a kölcsönös átjárhatóságra és a biztonságra vonatkozó javaslatokkal együtt), amiben az "Ügynökség" szabályozó szerepet tölt be.

Ez a vasúti közlekedés, mint közszolgáltatás fokozatos leromlásához fog vezetni, és még nagyobb profitot biztosít a magáncégeknek a privatizáción (állami-magán partnerségeken) keresztül, az adófizetők pénzén, figyelmen kívül hagyva minden ország és polgáraik érdekeit.

Portugáliában, amint az az idő múlásával egyértelmű lett, ennek a politikának a végrehajtása a közszolgáltatások színvonalának leromlásához vezetett, korlátozta a mobilitást és hozzájárult az árak növekedéséhez. Több száz km vasútvonal és sok állomás bezárásához vezetett, csökkentette az utasok számát és rontotta a szolgáltatás színvonalát, csökkenttette a vasúti dolgozók számát, és rontotta a megmaradók fizetését és jogait.

A vasúti szektor a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából kritikus jelentőséggel bír. Olyan politikára van szükség, ami segíti országaink vasúti közlekedési rendszereinek fejlődését, javulását.

  Jörg Leichtfried (PSE), írásban. − (DE) Támogattam Paolo Costa az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló 881/2004/EK rendelet módosításáról szóló jelentését.

A közösség vasúti műszaki szabályozásának javítása a harmadik vasúti csomag keretében nagyon fontos és hasznos lépés, amibe beletartozik az Európai Vasúti Ügynökség megerősítése is. A terület fő szerveként az Ügynökségnek biztosítania kell, hogy egységes stratégia legyen érvényben egész Európában. Különösen fontos ebből a szempontból az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszer folyamatos fejlesztése; a hálózatok kölcsönös átjárhatóságát és kompatibilitását mindenáron biztosítani kell.

Egy EK hitelesítési eljárás bevezetése ennek egy megfelelő módja, de hatékonysága az Európai Vasúti Ügynökség működésétől függ. Ezért támogatom az Ügynökségnek az előadó által javasolt módon történő fejlesztését.

  David Martin (PSE), írásban. − Paolo Costa az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló jelentése támogatja az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszer létrehozásának szándékát, a legfejlettebb vasútbiztonsági technológia használatának érdekében. Támogatom ezt a kezdeményezést, ami a közösség vasútjainak biztonságáról szóló jelentéssel együtt lehetővé teszi az európai vasúti hálózat egységesítését. A jelentés mellett szavaztam.

  Robert Navarro (PSE), írásban. – (FR) A vasúti interoperabilitás kiemelten fontos az európai vasutak fejlődése és sikere szempontjából. Ezért nagyon örülök annak, hogy sikerült kompromisszumra jutnunk a terület közösségi szabályozásának javításáról. Habár az előadó, Paolo Costa javaslatai mellett szavaztam, nagyon is jól tudom, milyen korlátai vannak ennek a kompromisszumnak. Tíz év, ami alatt a vasúti járműpark egészének tanúsítása a jelentés szerint lezajlik majd, igen hosszú idő. Az Európai Vasúti Ügynökség szerepe is lehetne sokkal átfogóbb, különösen az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszer (ERMTS) fejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatban. A tagállamok máshogy döntöttek, attól tartva, hogy a vasúti ügynökségek és más, nemrég létrehozott nemzeti szervek fölöslegessé válnak. Azért jutottunk ide, mert 2004-ben nem volt meg a bátorságuk ahhoz, hogy valódi európai dimenziót adjanak a vasútnak. Így megy az európai integráció folyamata: meg-megállva, kis lépésekben. De ha ilyen óvatoskodva haladunk, akkor nagy eséllyel lemaradunk bizonyos lehetőségekről; éppen ezért remélem, hogy a tagállamok nem húzzák ki magukat a dologból és szigorúan betartják, amit ők maguk javasoltak.

- Ajánlások második olvasatra: Arūnas Degutis (A6-0264/2008)

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) A fő cél; a légi közlekedés, egy közszolgáltatás liberalizációja kritikájaként szeretnék emlékeztetni arra, mint mondtunk egy évvel ezelőtt. Ez arra irányuló kísérlet, hogy:

- Elrejtsék azt a tényt, hogy a liberalizáció negatív hatással volt a foglalkoztatásra és a munkakörülményekre. Meg kell vizsgálni ennek a lépésnek a biztonságra és a járművek karbantartásának minőségére gyakorolt hatását;

- Elkerüljék a munkavállalók jogainak teljes tiszteletben tartását és annak megemlítését, hogy:

a) A személyzet szerződéseit és munkakörülményeit annak az országnak a jogszabályai, kollektív szerződései és kapcsolódó jogai fogják szabályozni, amiben a munkavállalók rendszeresen dolgoznak, vagy ahol a munkát kezdik és ahova utána visszatérnek, még akkor is, ha ideiglenesen egy másik országban dolgoznak;

b) A közösségi légi közlekedésben dolgozók, ha cégük a közösségen kívüli operatív bázissal rendelkezik, azon ország szociális jogszabályainak és kollektív szerződéseinek hatálya alá esnek, amelyikben a cég fő irodája van;

c) A dolgozók reprezentatív szervezeteinek részvétele a légi közlekedési szektor döntéseiben garantálva lesz.

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. − (PL) Az Európai Parlament által elfogadott rendelet megváltoztatja a légiutaztatási szolgáltatások nyújtását szabályozó jogi kereteket, ami a repülőtársaságoknak és az utasoknak is előnyére válik. A rendelet fontos lépés a belső piac megfelelő működése felé. Nagyobb versenyt teremt az európai légitársaságok között, amelyek nemzetközi versenytársaikkal versengenek.

Ezáltal ugyanolyan feltételekkel zajlik majd a működési engedélyek kiadása és bevonása, ami megszünteti a verseny jelenleg meglévő torzulásait, amiknek okai egyebek között a működési engedélyek feltételeire vonatkozó szabályozás különbségei, a nemzetiségen alapuló diszkrimináció és a harmadik országokba tartó vonalak elleni diszkrimináció.

De a változtatások legnagyobb haszonélvezője a fogyasztó lesz. Azzal, hogy kötelezővé válik az összes adó és díj feltüntetése a repülőjegyek árában, nagyobb lesz az árak átláthatósága és az extra díjak megfizetése valóban önkéntessé válik. Ez megakadályozza azt is, hogy a fogyasztók magasabb árak megfizetésére kényszerüljenek, és lehetővé teszi az informált döntést. Ezen kívül a pénzügyileg életképtelen társaságok megszüntetésével az utasok megszabadulnak az esetleges csőd miatti kockázatoktól.

  Jörg Leichtfried (PSE), írásban. − (DE) Arūnas Degutis a Közösségben a légijáratok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló jelentése mellett szavaztam.

Támogatni kell a meglévő törvényi rendelkezések megerősítését és javítását célzó intézkedéseket, különösen a repülőjegyárak átláthatósága terén. Az utasoknak joguk van teljes információt kapni a jegyük áráról. Ez az új eszköz az árakat átláthatóbbá és érthetőbbé teszi. Így az Európai Unió fellép a félrevezető hirdetések ellen, és egyenlő feltételeket teremt a cégek versenyében, ami így a minőségről, nem az árak látszólagos alacsonyságáról fog szólni – ez különösen az interneten volt probléma.

A szociális rendelkezések betartatását célzó lépések szintén az új eszköz hasznos részei; ezek a munkavállalóknak nagyobb védelmet és egységes munkakörülményeket biztosítanak. A közös szabályok védik a fogyasztók és a munkavállalók jogait és biztosítják a közösség légitársaságai részéről a szükséges átláthatóságot és az információk kiszolgáltatását.

  Bogusław Liberadzki (PSE), írásban. − (PL) Támogatom az előadónak a Tanács közös álláspontjának módosítások nélküli elfogadásáról alkotott véleményét. Úgy gondolom, hogy ez a rendelet megerősíti és javítja a meglévő működési engedélyek ellenőrzésének, a légi járművek bérbeadásának, a légi forgalom elosztásának és az árak átláthatóságának törvényi kereteit.

  David Martin (PSE), írásban. − Arūnas Degutisnak a légi szolgáltatások közösségi szabályairól szóló jelentése biztosítani fogja, hogy a fogyasztók a repülőjegyek valódi árát láthassák. A megadott teljes árnak ezentúl magában kell foglalnia a jegy árát, az adót, a repülőtéri illetéket és minden más díjat is. Ez pozitív lépés a repülés nagyobb átláthatósága és a fogyasztóvédelem felé. A légi szolgáltatásokban dolgozók nagyobb szociális védelmet kapnak a jelentés javaslatai értelmében. Ezért a jelentés javaslatai mellett szavaztam.

  James Nicholson (PPE-DE), írásban. − Teljes mértékben támogatom ezt a jelentést, ami véget vet a légitársaságok igazságtalan gyakorlatának, hogy olyan árakat reklámoznak, amikben nincsen benne minden adó, illeték és egyéb díj. A jelenlegi helyzetben a légitársaságok megúszhatják a félrevezető árak reklámozását, amik egész egyszerűen nem igazak.

Emiatt a légiutazásban nem lehet az árak átláthatóságáról beszélni, ami torzítja a piaci versenyt és akadálya a fogyasztók informált döntésének. Sok esetben az emberek végül sokkal többet kénytelenek fizetni annál, amire eredetileg számítottak, mivel a meghirdetett ár köszönőviszonyban sincs a teljes árral.

A Bizottság és a Parlament együttműködésével ez megváltoztatható. A jelentés eredményeképpen az árakat egyszerűen és egyértelműen kell jelezni, minden adót, illetéket és díjat is beleszámolva. A fogyasztók számára remek hír, hogy az EU véget vet a meglévő gyakorlatnak.

- Jelentés: Christoph Konrad (A6-0240/2008)

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. − (PL) A statisztikákat széles körben használják a cégek és a gazdaságban szerepet játszó intézmények is. Fontos szerepet játszanak a piaci trendek tervezésében és követésében. Ezért nagyon fontos, hogy a statisztikák összeállításánál használt mutatók megbízhatóak legyenek és megfelelően tükrözzék a piaci változásokat. A meglévő mutatókat és az új adatgyűjtési területek lehetőségét is felül kell vizsgálni.

A statisztikák modernizálása azért is szükséges, mert a különböző tagállamokban különböző statisztikai gyakorlat van érvényben, ami gyakran megnehezíti az egész Európai Unió adatainak összehasonlítását.

Természetesen ezen a területen a változtatásoknak nem szabad növelnie a vállalatok terheit, különösen nem a kis- és középvállalkozások esetében. Az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálásának programjában használt kifinomult megközelítés remélhetőleg a racionalizálásra ösztönöz majd, és a különböző forrásokból való statisztika-beszerzés módszereinek koordinálására is, illetve, ami a legfontosabb, emiatt a vállalatoknak nem kell majd ugyanazokat az adatokat megadni több különböző adatgyűjtő szervnek.

Úgy gondolom, hogy az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálásának programja jó lépés a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése felé, ami segít majd elérni az Európai Bizottság célját, vagyis az adminisztratív terhek 25%-os csökkentését 2012-re.

  David Martin (PSE), írásban. − Támogatom Cristoph Konradnak az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálásának programjáról szóló jelentését. A jelentés a statisztikák előállításának hatékonyságát segítő intézkedéseket tartalmaz, hogy azok az új elvárásoknak úgy felelhessenek meg, hogy a vállalkozások terhei közben csökkennek. A jelentés mellett szavaztam.

- Jelentés: Johannes Blokland (A6-0244/2008)

  Bernard Wojciechowski (IND/DEM), írásban. − (PL) Támogatom a jelentést. A 2006/66/EK irányelvnek meg nem felelő elemeket és akkumulátorokat be kell vonni és árusításukat nem szabad engedélyezni. A Bizottság úgy döntött, hogy a meglévő szabályozásnak megfelelő, az európai piacra 2008. szeptember 26. előtt került elemeket nem kell bevonni. Ezt nagyon logikus megoldásnak tartom.

Az előírásoknak meg nem felelő elemek bevonása nagyobb hulladéktermeléssel járna. Úgy gondolom, a helyzet megoldásának legegyszerűbb és legjobb módja az, ha ezekre az elemekre és akkumulátorokra olyan matrica kerül, ami jelzi, hogy nem teljesítik az EU-előírásokat.

- Jelentés: Miroslav Ouzký (A6-0135/2008)

  David Martin (PSE), írásban. − Ouzky úr jelentése értelmében két vegyület, az a2-(2-metoxietoxi)etanol (DEGME) és a 2-(2-butoxietoxi)etanol (DEGBE) használata sokkal korlátozottabb lesz, és egyes esetekben a nagyközönségnek árult termékekben betiltásra is kerül. A jelentés javaslatai megerősítik a fogyasztók védelmét. A jelentés mellett szavaztam.

  Bernard Wojciechowski (IND/DEM), írásban. − (PL) A tisztító, öblítő és fertőtlenítő szerekben és festékekben és oldószerekben lévő toxikus anyagok veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre, irritálhatják a légutakat és a szemet, és allergiát is okozhatnak.

A megadott biztonsági előírásoknak meg nem felelő termékek piaci forgalmazásának korlátozása nagy mértékben segítheti az emberi egészség és a környezet védelmét. Ezen termékek többsége a használat során káros lehet,: többféle kellemetlen tünetet okozhatnak. Az ökoszisztémába bejutva károsíthatják a környezetet is. Gyakran lehetetlen megjósolni a hatást, ha ezek az anyagok bejutnak a talajba vagy a vízbe.

A különböző mosó- és tisztító szerek MME és BEE-tartalmának korlátozása nagyon jó lépés, ezért úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak minden lehetségest meg kell tennie azért, hogy egészségkárosító anyagok ne legyenek jelen az életünkben és a környezetben.

- Jelentés: Atanas Paparizov (A6-0253/2008)

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) A jelentés ellen szavaztunk, mert az a gázpiac liberalizációs csomagjának részét képezi, és túlzottan támogatja a belső piac mielőbbi kiteljesedését célzó lépéseket, annak dacára is, hogy nem ért egyet az Európai Bizottság által javasolt eszközökkel és szabályokkal.

Érdekes kritikai megjegyzéseket kaptak a beadott hatástanulmányok és az a tény, hogy esetenként a jelentés nem veszi figyelembe a szubszidiaritás elvét és az európai szervek között következetlen hatalommegosztás.

De a jelentés lényege az, hogy megkönnyítse a földgázt szállító hálózatokhoz való hozzáférést a vállalatoknak, azaz megkönnyítse az állami szektor maradékának privatizációját, és azt a piacra belépni kívánó gazdasági csoportok kezébe adja.

  David Martin (PSE), írásban. − Atanas Paparizovnak a földgázszállításhoz való hozzáférés feltételeiről szóló jelentése meg fogja könnyíteni az EU belső gázpiacának integrációját. A jelentés a tagállamok közötti, határokon átnyúló ügyekkel foglalkozik és megnöveli az európai szintű szabályozói ellenőrzést. Fontos, hogy az EU tegyen a földgáz belső piacának létrehozásáért, ezért a jelentés mellett szavaztam.

  José Albino Silva Peneda (PPE-DE), írásban. − (PT) Ez a jelentés megérdemli a támogató szavazatokat, jómagam és mindazok részéről, akik úgy gondolják, hogy a harmadik energiacsomaghoz szükséges a földgázpiac valódi, nem csak látszólagos szabályozása.

Örömmel fogadom a földgázhálózatba áramló nagyobb befektetések feltételeinek megteremtésére irányuló szándékot. Ez önmagában lehetővé teszi a szektorban a verseny erősödését.

Szintén üdvözlendő a nemzeti gázpiacok effektív liberalizációja, és a harmadik felek hozzáférése a hálózathoz, ami megnöveli az átláthatóságot.

Végül, üdvözlöm a dokumentum készítőjének azon szándékát, hogy átültesse a gyakorlatba az európai polgárok azon vágyát, hogy az energiapiac átláthatóbb és kevésbé monopolizált legyen.

A harmadik energiaügyi csomagnak és az európai polgároknak is hasznára válik ez a jelentés.

- Jelentés: Romano Maria La Russa (A6-0257/2008)

  John Attard-Montalto (PSE), írásban. − Álláspontom azt tükrözi, hogy mennyire fontosnak tartom, hogy a földgáz a lehető legalacsonyabb áron álljon a fogyasztók rendelkezésére. Új gázvezeték épül Líbia és Szicília között. Ez Málta közelében fog elhaladni, tehát ahhoz, hogy országomnak előnyt jelentsen, csatlakozást kell kiépíteni, vagy a vezetékhez, vagy, amire már javaslat is született, Szicíliába. Országomban nem nagy a fogyasztás, évente 16 és 18 millió egység között. Ha a földgáz használata jobban elterjed, az kétségtelenül megváltoztatja majd Málta és Gozo energiapolitikáját is. Erre akkor kerülhet sor, ha a gázt az áramtermelésben is használni kezdik. Már úgy 15 évvel ezelőtt felhívtam a nacionalista kormány figyelmét a gáztüzelésű erőművek fontosságára.

A kormány nem hallgatott rám, végül csak egy kis gázerőmű épült meg. Mivel Máltán kicsik a távolságok, a gáz használata magán- és haszongépjárművekben is elképzelhető, a motorok átalakítása könnyen megoldható. A gáz sokkal olcsóbb és sokkal kevésbé szennyező, mint akár a benzin, akár a dízelolaj. De a kormány és az EneMalta energiaügynökség még csak fontolóra sem vette a gáz infrastruktúrájának kiépítését.

  Athanasios Pafilis (GUE/NGL), írásban. – (EL) A földgáz belső piacáról szóló irányelv javaslata a harmadik energiacsomag része, ami befejezi a földgázszolgáltatók privatizációját.

Az irányelv-javaslat és a jelentés célja az egyes országokban még meglévő magas fokú centralizáció megszüntetése azért, hogy az EU-monopóliumok teljes mértékben bejuthassanak a piacra, és így felgyorsuljon a liberalizáció végrehajtása. Ezzel egy időben szankciókat is bevezet azon tagállamok ellen, amelyek még nem hajtották végre teljesen.

A csomagnak két fő része van: a gázszolgáltatási tevékenységek és a gázszállítási- és tárolási tevékenységek tulajdonjogainak szétválasztása, hogy a tőke hatékonyan tudja kihasználni a köztulajdonú infrastruktúrát a tagállamokban maradó gáz termelésében, tárolásában és szállításában. Az elvben független szabályozó hatóságok megerősítése, aminek célja az, hogy a tagállamokban ne lehessenek nemzeti eltérések vagy állami intervenciók, garantálja, hogy a gázszektorban visszaéléseket végrehajtó vállalatok ellen az állam semmit se tehessen.

Ez az EU-politika ugyanolyan rettenetes eredményekkel fog járni a munkavállalókra nézve, mint más energiaszektorok privatizációja: nőnek az árak és romlik a szolgáltatás minősége. A munkásosztálybeli családok érdeke azt diktálja, hogy harcoljunk ennek a politikának a megváltoztatásáért és a monopóliumok érdekei ellen.

  José Albino Silva Peneda (PPE-DE), írásban. − (PT) Ez az intézkedés egyértelműen demonstrálja az energiapiac liberalizációjának közös szándékát. Ezért igennel szavaztam.

Úgy gondolom, hogy a földgáz termeléséhez szükséges eszközök és a szállítási hálózat tulajdonjogának szétválasztása ennek szükséges, de nem elégséges feltétele.

Ezért olyan erős a nemzetközi infrastrukturális beruházások feltételeinek megteremtésének szándéka.

Ezért kell azonos elbánást biztosítani az európai energiapiacba befektetni kívánó harmadik országoknak is.

Ezért kell javítani az energiaszektor nemzeti szabályozó szerveinek koordinációját.

Ez az intézkedés erősíti a piaci versenyt és ezáltal a fogyasztók érdekeit szolgálja, akik hasznát látják majd az egészségesebb, szabad és átlátható energiapiac új szabályainak.

- Jelentés: Jean Lambert (A6-0251/2008)

  Carl Schlyter (Verts/ALE), írásban. − (SV) A jelentés mellett szavazok, mert megkönnyíti majd a másik tagállamba költözők vagy utazók életét, anélkül, hogy bármilyen területen több jogot ruházna az EU-ra.

  Marian Zlotea (PPE-DE), írásban. − (RO) A Lambert-jelentés mellett szavaztam, mert az a polgárok igényeit szolgálja. A globalizáció korát éljük, amikor több ezer ember dolgozik hazáján kívül, és szükségessé vált a társadalombiztosítási rendszerek koordinációja mindazok érdekében, akik élnek a más országban való munkavállalás jogával. Ezzel kell biztosítani és támogatni a mobilitást, ami az Európai Unió által biztosított alapjogok egyike.

Európa szabad mozgást biztosít, de szociális jogokat is biztosítania kell, mégpedig a határokon átnyúló szociális jogokat.

Remélem, hogy az európai polgároknak előnye származik a munkavállalók mozgásszabadságát növelő kezdeményezésből a szociális biztonság, az egyenlő bánásmód és a diszkriminációmentesség terén, ezért azt támogatom. El kell törölnünk a mobilitás akadályait.

- Jelentés: Emine Bozkurt (A6-0229/2008)

  Carl Schlyter (Verts/ALE), írásban. − (SV) A jelentés ellen szavazok, mert az olyan ügyeket kíván részletesen szabályozni, mint a svéd szülői támogatás kifizetése, és ezzel túl sok hatalmat ad az EU kezébe.

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. − (PL) Ezen dokumentum célja az, hogy az EU-ban a társadalombiztosítási rendszerek koordinációjára vonatkozó szabályokat jobbá, hatékonyabbá tegye. A benne foglalt szabályok egyértelműen le fogják egyszerűsíteni az európai polgárok életét az Európai Unión belüli szabad mozgás terén. A munkavállalók, a hivatalnokok, a diákok, a nyugdíjasok és az üzletemberek egyaránt megkapják majd szociális juttatásaikat akkor is, ha lakóhelyet változtatnak. Mindenképpen támogatom, hogy számoljuk fel a személyek szabad mozgásának egyik akadályát, és ez a dokumentum fontos lépés efelé.

- Jelentés: Jean Lambert (A6-0209/2008)

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Két megjegyzést szeretnék fűzni a Lambert-jelentéshez és a rendelethez, amit az módosít.

1. Az előadó tagadása dacára a rendelettervezet abból indul ki, hogy a harmadik országok állampolgárai szabadon mozognak az Európai Unióban és szabadon hozzáférnek annak munkaerőpiacához; ne felejtsük el, hogy ez – hála az égnek – még nincs így. A jelentés egy újabb kis lépéssel tovább csökkenti a tagállamok bevándorláspolitikai jogait, más szóval kevesebb szabadságot hagy az országoknak arra, hogy maguk döntsék el, kit engednek be, kit engednek letelepedni és milyen jogokat adnak meg nekik.

2. Helyénvalónak tűnik, hogy az EU tagállamainak polgárai élvezzék a társadalombiztosítási rendszerek koordinációjának előnyeit, és hogy a munkájuk és befizetett járulékaik alapján nekik kijáró szociális védelmet akkor is megkapják, ha részt vesznek a "nemzetközi mobilitásban", amire egyébként nagyon is bátorítják őket. De az, ha ezen a területen mindenképpen egyenlő elbánást akarunk biztosítani az európai polgároknak és harmadik országok állampolgárainak, és nem várjuk el a kölcsönösséget, az tovább fogja gerjeszteni a bevándorlást, ami már így is túl nagy, részben a hatalmas, megkülönböztetés nélkül alkalmazott és öngyilkos módon nagyvonalú társadalombiztosítási rendszereink miatt.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Az emberek EU-ba vetett hite nagy mértékben függ Európa szociális rendszerének stabilitásába vetett hitüktől, és az utóbbi évek és évtizedek során az egyik legnagyobb változásokon átment terület. A gyakorlatban a részmunkaidős foglalkoztatás és az új foglalkoztatási feltételek (alulfizetett munkák) miatt az európai munkavállalók gyakran alig keresnek többet a munkanélküli segélynél. A féktelen gazdasági növekedésnek és a szociális segélyek visszafogásának a hátulütője a nagyobb szegénység és társadalmi kirekesztés.

Az Európai Unióban, világ egyik leggazdagabb részén 2005-ben a lakosság 16%-a élt a szegénységi küszöb alatt. Az emelkedő olaj- és élelmiszerárak miatt még többen kerültek a szegénységi küszöb alá azóta, és élnek a szegénység határán. Az EU-nak sürgősen el kell köteleznie magát a saját lakkosságának szegénysége elleni harca, és a szociális segélyrendszereknek elsősorban az európaiakat kell szolgálniuk.

- Jelentés: Richard Corbett (A6-0206/2008)

  Catherine Boursier (PSE), írásban. – (FR) Ma a Parlament eljárási szabályzatának a képviselőcsoportok megalakításáról szóló 29. cikke módosításáról szóló Corbett-jelentés mellett szavaztam, ami azt írja elő, hogy egy képviselőcsoport tagjai között legalább a tagállamok egynegyedének képviselve kell lennie (a jelenlegi egyötödös előírás helyett), és hogy a tagok minimális száma 25 legyen (20 helyett). Szavazatomnak több oka van.

Először is, úgy gondolom, hogy a reform nélkülözhetetlen ahhoz, hogy intézményünk hatékonyabban működhessen és vége legyen túlzott megosztottságának, aminek egyik oka az, hogy több bővítési kör alatt változatlanok maradtak a szabályok, és a Parlament létszáma is megnőtt 2004 óta.

Ezen kívül a szocialista kollégám – akinek fáradhatatlan munkája révén kompromisszum született a legtöbb képviselőcsoport között – olyan javaslattal állt elő, ami nagyon is racionálisnak tűnik ahhoz képest, amit a tagállamok saját parlamentjeiben tapasztalhatunk.

Ezen kívül, már csak a parlament által a képviselőcsoportok rendelkezésére bocsátott emberi és anyagi erőforrások miatt is indokoltnak tartom a reprezentativitás előírását.

Végül, a változtatás célja egyszerűen az, hogy európai szinten a politikai erők között bizonyos egységet teremtsen; ez a demokráciát csak erősítheti.

  Sylwester Chruszcz (NI), írásban. − (PL) Ezzel a dokumentummal a többség már megint megpróbálja átvenni az irányítást, a kisebbség kárára. Az Európai Parlament legnagyobb képviselőcsoportjainak arroganciája új magasságokba emelkedett. A jelentés lényege, hogy a képviselőcsoport létrehozásához szükséges képviselők számát 21-ről 30-ra emelje. A kis képviselőcsoportok, mint például a Függetlenség/Demokrácia Képviselőcsoport ezzel komoly veszélybe kerülnek. Természetesen ellene szavaztam.

  Andrew Duff (ALDE), írásban. − Az ALDE képviselőcsoport a 29. cikk módosítása ellen szavazott, a következő okokból:

– jelenleg a hét képviselőcsoport léte nem okoz számottevő hatékonysági problémákat;

– a kisebbségi vélemények képviselőinek is ugyanúgy megvan a joga, hogy szervezett keretek között dolgozzanak, mint a többségnek;

– a korrektség jegyében az Európai Parlamentnek tükröznie kell az unió politikai sokféleségét; ebben eltérhetünk a nemzeti parlamentek gyakorlatától, amelyeknek a kormányzásra képes erő létrehozása a feladata;

– a kisebb képviselőcsoportok megszüntetése miatt a képviselők vagy vonakodva csatlakoznának a nagy csoportokhoz, erősítve a széthúzást, vagy a függetlenek számát duzzasztanák fel, ami a hatékonyság ellen hat;

– a Parlament létszáma úgyis le fog csökkenni 785-ről 751-re (Lisszabon) vagy 736-ra (Nizza).

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) A jelentés és annak tartalma ellen szavaztunk a pluralizmus, a demokrácia és az eltérő vélemények tisztelete miatt. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a jelentés megváltoztatja a képviselőcsoportok megalakításának szabályait és azt további akadályokkal nehezíti a következő európai parlamenti választásoktól.

Eddig 6 ország 20 képviselője kellett a képviselőcsoport alakításához.

A most elfogadott javaslat ezt hét országra és 25 képviselőre emeli. Ez azt jelenti, hogy az Európai Parlamentben nehezebb lesz kis képviselőcsoportot alakítani, ami a domináns ideológiától eltérő vélemények kifejezésének újabb akadálya az egyre neoliberálisabb és egyre föderalistább Európai Unióban.

Végül egy megjegyzés a többség, a PPE-DE és a PSE képviselőcsoportok módszereiről. Először azt javasolták, hogy 30 képviselő legyen a határ. Aztán zsarolással vettek rá kisebb képviselőcsoportokat, hogy támogassák az imént elfogadott úgynevezett kompromisszumot. Mi, a Portugál Kommunista Párt képviselői a magunk részéről mindig is elleneztük, hogy további akadályokat gördítsenek a képviselőcsoportok alakítása elé.

  Mikel Irujo Amezaga (Verts/ALE), írásban. − (ES) Azért tartózkodtam a jelentéssel kapcsolatban, mert, habár a parlamenti képviselőcsoportok alakítását gyakorlati szabályokkal mindenképpen korlátozni kell, úgy érzem, hogy a javaslatban előírt tagok és képviselt államok száma túl magas. Ha a parlament a sokféleséget védelmezni kívánja, akkor jobb, ha az érintettek képviselőcsoportot alakítanak, és nem a függetlenek táborát növelik, ami így egyre heterogénebbé és egyre kevésbé hatékonnyá válna.

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE), írásban. − (FI) A nagyobb képviselőcsoportok eredetileg azt javasolták, hogy legalább 30, legalább 7 országból kikerült képviselő kelljen egy képviselőcsoport megalakításához. Szerencsére ez a javaslat májusban kis különbséggel 15-14-es szavazataránnyal megbukott az Alkotmányos Ügyek Bizottságában.

Én most is a javasolt módosítások ellen szavaztam, mert a kis képviselőcsoportok sokszor nem tudnak érvényesülni a döntéshozatalban. Helytelen a nézetek sokféleségét korlátozni, vagy a kis képviselőcsoportok működését jobban megnehezíteni.

Már csak azért is furcsa a dolog, mert a legnagyobb véleménykülönbségek gyakran a képviselőcsoportokon belül alakulnak ki. A legnagyobb csoport, a konzervatívoké például sok kérdésben ketté, sőt, háromfelé szakadt.

  Timothy Kirkhope (PPE-DE), írásban. − A konzervatív európai parlamenti képviselők Corbett úr módosítási javaslatai ellen szavaztak, amelyek megemelnék a Parlamentben képviselőcsoport létrehozásához szükséges képviselők számát. A Parlament hatékony működése és a sokféle különböző vélemény tiszteletben tartása között meg kell találni az érzékeny egyensúlyt. Ezt jobban szolgálná azt, ha nem változtatnánk a képviselőcsoport létrehozásának szabályain. Elismerjük ugyan, hogy jogos érvek szólnak a küszöb emelése mellett, de egy ilyen szabályváltoztatás igazságtalanul és szükségtelenül hozza hátrányos helyzetbe a kisebb képviselőcsoportokat. Ezért a Corbett-jelentés alapos fontolóra vétele után az Alkotmányos Ügyek Bizottsága nem javasolta a 29. cikk rendelkezéseinek megváltoztatását.

De a konzervatív képviselők egy, eredetileg Kirkhope úrtól származó módosítást támogattak, amit az Alkotmányos Ügyek Bizottsága is elfogadott. Ez a módosítás gyakorlatiasabb és ésszerűbb megközelítést tartalmaz olyan esetekre, amikor egy létező képviselőcsoport létszáma az előírt küszöb alá esik.

  David Martin (PSE), írásban. − Támogatom Richard Corbett az eljárási szabályzatnak a képviselőcsoportok megalakításáról szóló jelentését. 27 tagállammal az EU szabályait frissíteni kell. Az Európai Parlament nem igazolhatja azt, ha az adófizetők pénzéből több millió eurót olyan pártok, különösen fasiszta pártok csoportosulásainak finanszírozására fordít, amik kizárólag anyagi okokból jönnek létre.

Az Európai Parlamentben majdnem az össze parlament közül a legalacsonyabb a képviselőcsoport alakításának határa. Egyik létező képviselőcsoport sincs veszélyben – és a szabályváltoztatás nem az euroszkeptikusok elnyomására irányuló kísérlet, akinek az új minimumlétszámnál nagyobb a létszámuk. Ezért a Corbett-jelentés mellett szavaztam.

  Erik Meijer (GUE/NGL), írásban. − (NL) A két legnagyobb képviselőcsoport kétpártrendszernek örülne igazán. Annak a fő jellegzetessége, hogy a két pártnak közös az érdeke, mégpedig az, hogy semmilyen harmadik vagy negyedik párt ne juthasson a politikai döntéshozatal közelébe, és így a választók szemében minden más párt jelentéktelen maradjon. Csak a legnagyobb csoportok számítanak, a tiltakozó hangokat és alternatív javaslatokat el kell hallgattatni. Ha nagy ritkán valaki másnak mégis sikerül bekerülni a parlamentbe, annak igyekeznek a lehető legrosszabb pozícióban tartani, korlátozott jogokkal.

Vannak ebben a parlamentben olyan képviselők, akik egyik képviselőcsoporthoz sem tartoznak. Ez általában külső nyomásra van így. Ugyanez a nyomás vesz rá másokat arra, hogy olyan képviselőcsoporthoz csatlakozzanak, amelynek nézeteivel nem értenek egyet teljes egészében. Saját érdekükben a képviselőcsoportok olyan tagokat is befogadnak, akikről tudják, hogy nézeteik az ő hivatalos álláspontjuktól jócskán eltér. Ennek oka az, hogy egy képviselőcsoporthoz legalább 20 tag kell. Annak, hogy egy társadalomban minden vélemény demokratikus képviseletet kapjon, jobb módja az, ha megszüntetjük a küszöböt ahelyett, hogy 25-re vagy 30-ra emelnénk és szigorú szabályokat vezetnénk be a más véleménnyel bírók ellen. Ezt teljes mértékben ellenzem.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Véleményem szerint nincs jó ok arra, hogy megemeljük a képviselőcsoport létrehozásához szükséges képviselők számát. Az előadó által felvetett érvek valójában nem állják meg a helyüket, különösen az, hogy szerinte a tagállamok parlamentjeiben a képviselőcsoport megalakításához nagyobb létszám kell. Az lenne igazságos összehasonlítás, ha csak a közvetlenül választott parlamenteket vennénk figyelembe. A felsőházban általában szövetségi államok vagy régiók képviselői vannak, ezért azok nem összevethetőek az Európai Parlamenttel. A közvetlenül választott nemzeti parlamentekben új képviselőcsoport megalakításához átlagosan gyakorlatilag pontosan ugyanannyi képviselő kell, mint az Európai Parlamentben.

Mindenesetre az a döntés a képviselőcsoportok megalakításhoz szükséges létszám megemeléséről nyilvánvalóan más célból született. A bizottságban például az előadó az Identitás, Hagyomány, Szuverenitás képviselőcsoport (ITS) megalakítására, mint sajnálatos esetre utalt, és hangsúlyozta, hogy az ilyen eseteket a jövőben meg kell akadályozni. Az eljárási szabályzat ilyen megváltoztatása a demokrácia, a szólásszabadság és a képviselők egyenlősége elleni támadás, így természetesen ellene szavaztam.

  Athanasios Pafilis (GUE/NGL), írásban. – (EL) A jelentés elfogadott formájában az Európai Parlament elfogadhatatlan, az EU-val nem teljes mértékben egyetértő képviselők elnyomását szolgáló eljárási szabályzatának kiegészítése. Ez egy újabb antidemokratikus és önkényuralmi jellegű döntés,ami további akadályokat gördít a képviselőcsoportok létrehozása elé. A politikai cél egyértelmű: kizárni a radikális erőket, különösen a kommunistákat, elhallgattatni az ellenkezőket és minden olyan hangot, ami az EU és politikái ellen van.

Ehhez az antidemokratikus lépéshez állítólag politikai zsarolás is társult a az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja és az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja részéről, akik azzal a fenyegetéssel vettek rá másokat a változtatás támogatására, hogy különben még nagyobb, 30 fős limit mellett szavaznak. A szavazás alakulása mutatja, hogy ezt a meccset megbundázták az egyirányú Európa hívei, antidemokratikus eljárásuk elleplezésére.

A Nea Demokratia, a PASOK és a Synapsismos képviselőcsoportok emellett a megvetést érdemlő módosítás és a döntés mellett szavaztak, bizonyítva, hogy a fő kérdésekben az egyirányú Európa hívei egy követ fújnak.

Mi, a Görög Kommunisták Pártjának képviselői a küszöb 25-re emelése és a jelentés ellen szavaztunk, ezzel is elítélve az antidemokratikus machinációkat és a politikai játszmákat.

  José Ribeiro e Castro (PPE-DE), írásban. − (PT) A képviselőcsoportok alakításának túlzott korlátozása sosem lehet jó, semmilyen parlamentben. Azon kívül, hogy alapvető jogok megsértésének tekinthetik, az ilyen lépések hatása pontosan az ellenkezője annak, amit el akarnak velük érni. Ezért ez egy rossz reform.

Az Európai Parlamentnek meg kell erősítenie szerepét, mint a demokrácia mércéje mind az Európai Unióban, mind a világban. Ezt nem fogja elérni, ha nem jár elöl a jó példával. Nem értek egyet azzal, hogy ez lenne a helyes irány.

Ezen kívül most Európának sokkal nagyobb szüksége van polgárainak bizalmának megtartására, mint korábban. Az összes európainak úgy kell éreznie, hogy képviselve van, politikai beállítottságtól függetlenül. Ezért tartom ezt rossz és rosszul időzített lépésnek. Ellene szavaztam.

  Eva-Britt Svensson (GUE/NGL), írásban. − (SV) Ellenzem a Parlamentben a demokrácia és a vélemények sokféleségének visszaszorítására irányuló kísérleteket, így annak megváltoztatását is, hogy hány tagállam hány képviselője kell a képviselőcsoport alakításához. Ennek dacára a Corbett-jelentés kompromisszumos javaslata mellett szavaztam. Ennek pragmatikus oka van – ez volt az egyetlen olyan szavazati mód, amivel nem kockáztatom, hogy még antidemokratikusabb döntés szülessen, ami még nehezebbé teszi a képviselőcsoportok alakítását.

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. − (PL) Ma az Európai Parlament elfogadta az eljárási szabályzat módosítását, aminek eredményeként megváltoznak a képviselőcsoportok alakításának szabályai. A 2009 júniusi választások után az Európai Parlament képviselőcsoportjainak legalább 25, legalább 7 tagországot képviselő főből kell állnia.

Teljes mértékben támogatom a küszöb megemelését, mivel az segít majd elkerülni a túlzott parlamenti megosztottságot és a hatékonyabbá teszi a munkát. A Parlament egysége és hatékonysága is csorbát szenvedett a túlzottan sok kis képviselőcsoport miatt. De a demokrácia megerősítése érdekében a kis képviselőcsoportokat meg kellett védeni a taglétszám átmeneti lecsökkenése esetén, ha az engedélyezett küszöb alá esne a számuk.

- Jelentés: Diana Wallis (A6-0224/2008)

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh, Inger Segelström and Åsa Westlund (PSE), írásban. − (SV) A jelentés mellett szavaztunk, mivel a nemzeti bíróságok/bírók és az Európai Közösségek Bírósága közötti jobb együttműködés és nagyobb nyitottság rendkívül fontos az európai igazságszolgáltatási rendszer szempontjából. A rendszert átláthatóbbá kell tenni, és alkalmazását javítani kell jobb képzés és a kapcsolattartás és tapasztalatcsere eszközeinek javítása útján. De úgy gondoljuk, hogy a 26. és 27. bekezdések szövege az Európai Közösségek Bíróságának bizonyos területeken érvényes joghatóságáról olyan rendelkezéseket tartalmaz, amik inkább szerződésekre tartoznak, és erről a kérdésről az Európai Parlament már korábban véleményt alkotott.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) A jelentés ellen szavaztunk, mert elfogadhatatlan nyomást helyet a tagállamokra, beleértve a nemzeti bírókat is, akik minden szuverén országban az igazságszolgáltatási rendszer sarokkövei.

Ez a jelentés nyilvánvalóvá teszi, hogy mit értettek az ún. Európai Alkotmányon és a megbukott Lisszaboni Szerződésen, amit ez a jelentés antidemokratikus módon fel kíván éleszteni. A jelentés maga is megerősíti, hogy egy közös európai jogrendszert kíván létrehozni. Ennek elérésére aktívabban be kívánja vonni a nemzeti bírókat a közösségi jog alkalmazásába, és nagyobb felelősséget kíván nekik adni ezen a területen.

A nemzeti bíróságokon dolgozó bírók nélkülözhetetlenek a jogállamiság biztosításában, ideértve a közösségi jog betartatását is. De a szubszidiaritás elvét és az egyes tagállamok alkotmányos szabályait nem lehet megkérdőjelezni a "közösségi jog elsőbbsége, közvetlen hatályossága, egységes értelmezése és a közösségi jog megszegése esetén az államok felelőssége" miatt, ahogyan azt a Bizottság és az Európai Parlament többsége szeretné. Elfogadhatatlan ennek a nyomásnak a fenntartása most, hogy a szerződést elutasították az európaiak.

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Ez a jelentés teljes mértékben őszinte. Már az első bekezdéstől kitűzi a célt: egy közös európai jogrendszer létrehozását.

Ez a jelentés, a közösségi jog elkötelezettségből fakadóan, aktívabban be szeretné vonni a nemzeti bíróságokon ítélkező bírókat a közösségi jog végrehajtásába, és ebben nagyobb felelősséget adna nekik. Ennek megfelelően azt javasolja, hogy a közösségi joganyagot és az ahhoz kapcsolódó esetjogot a lehető leghamarabb integrálják a nemzeti joganyagba.

A jelentés ezután az javasolja, hogy olvasszuk egybe a nemzeti és a közösségi jogrendszert anélkül, hogy egyáltalán felvetné a túlzó, sok helyen zavaros és inkonzisztens közösségi szabályozás kérdését.

A közösségi jogszabályok kodifikációja és leegyszerűsítése mindenképpen helyes lépés. Ugyanez áll az olyan szabályozás elfogadására, ami a jogbiztonság megteremtését szolgálja – itt főleg a jogrendszerek konfliktusaira vonatkozó szabályozás harmonizálására gondolok. De a Közösségek Bíróságának esetjoga gyakran veszélybe sodorja a nemzeti törvények végrehajtását; ebben ugyanis kötelező érvényűek a Bíróság elvei és dogmái, még akkor is, ha egyértelműen ellentmondanak a tagállamok régi, bevett jogi hagyományainak.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: Airbus/Boeing disputes (B6-0334/2008)

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Barátok jobb, ha nem üzletelnek egymás között.

Arra az újabb vitás ügyre gondolok, ami az EU és az Egyesült Államok között zajlik, ezúttal a repülőgépiparban, ahol – a kormány által adott támogatásokra vonatkozó 1992-es megegyezés dacára – mindkét oldal igyekszik megvédeni saját érdekeit, egyszerűen azért, mert így működik a kapitalista verseny.

Az Európai Parlament amiatt panaszkodik, hogy "az EU következetesen megfelelt az 1992-es megállapodás szellemének és betűjének, és ezt rendszeresen dokumentálta", addig "az USA többé-kevésbe figyelmen kívül hagyta az 1992-es megállapodás szerinti kötelezettségeit", "egyoldalúan visszalépett a megállapodástól" és "beperelte az EU-t a WTO-nál – az 1992-es megállapodásnak amúgy teljesen megfelelő, és a Boeingnek […] adott támogatáshoz igen hasonló – uniós visszafizetendő támogatások miatt".

Ugyanakkor, a Boeing és a Kongresszus által a Northrop Grumman Corporation EADS csoportjának az amerikai légi tankoló egységekre vonatkozó szerződése ellen indított támadások miatt az Európai Parlament békét szeretne kötni, és rámutat arra, hogy a cél az, hogy a repülőgépgyártás "az Atlanti-óceán mindkét partján" "kiegyensúlyozott és tisztességes állami támogatást" kapjon.

Úgy tűnik, nem minden ország jogosult a szuverenitásra és a "szabad kereskedelemre"…

  Brian Simpson (PSE), írásban. − A jelentés mellett szavazok, nem azért, mert szeretném a WTO-vitákat vagy paranoid lennék az Egyesült Államokkal kapcsolatban, hanem azért, mert elegem van az Egyesült Államok régóta zajló protekcionizmusából, különösen a polgári repülésben.

Az amerikaiak tökélyre fejlesztették a más országok szabad kereskedelmet ellenző viselkedése miatti nyavalygást, miközben ők maguk olyan intézkedéseket hoztak, amik a csődbe jutott légitársaságokat életben tartják, és állítólag a Boiengnek több millió dollár támogatást juttattak.

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság joggal támogatja az EU USA elleni fellépését a WTO-ban.

Mindannyiunknak a repülőgépgyártók igazságos, nyílt versenyére kell törekednie és arra, hogy a légitársaságok szabadon választhassák ki a legjobb repülőgépet saját igényeik szerint.

Az USA hivatalos jelmondata "In God we trust", vagyis hiszünk Istenben". Talán ezt meg kellene változtatni, mondjuk arra hogy "Ne azt csináld, amit én is csinálok. Csináld, amit megparancsolok."

- Jelentés: Jerzy Buzek (A6-0255/2008)

  Göran Färm (PSE), írásban. − (SV) Mi, a svéd szociáldemokraták támogattuk az Európai stratégiai energiatechnológiai tervről szóló Buzek-jelentést.

Hasznosnak tartjuk a széndioxid-befogást és –tárolást, de megkérdőjelezzük, hogy támogatást érdemel-e a szén gázzá alakításának további kutatása. Szintén támogatandónak tartjuk az új, kis vagy zéró széndioxid-kibocsátású energiaforrások kifejlesztésének kutatását.

Támogatjuk, hogy az unió társfinanszírozza az ilyen irányú kutatásokat, de nem gondoljuk úgy, hogy meg kéne előzni a költségvetési eljárást azzal, hogy most kérjük fel a Bizottságot, hogy tegyen félre erre bizonyos összegeket. Ezért úgy döntöttünk, hogy ezzel a két kérdéssel kapcsolatban tartózkodunk.

  Marian Harkin (ALDE), írásban. − A 26. bekezdés második fele ellen szavaztam, mert nem támogatom, hogy az atomenergia a kiemelten támogatott területek között legyen. De a jelentés mellett fogok szavazni, mert annak célja az innováció felgyorsítása a csúcstechnológiájú európai alacsony széndioxid-kibocsátású energiák területén. Elengedhetetlen, hogy Európának legyen olyan energiakutatási terve, ami megtámogatja nagyratörő energiapolitikai és éghajlatváltozási céljait.

  Bogusław Liberadzki (PSE), írásban. − (PL) Egyetértek Buzek úr nézeteivel az új energiatechnológiák bevezetésével kapcsolatban, figyelembe véve az Európai Unióra váró környezetvédelmi, az energiaellátás biztonságával kapcsolatos és versenyképességi kihívásokat.

Egyetértek azzal is, amit az előadó arról mondott, hogy az új energiatermelési technológiákra nem jut elég erőforrás az Európai Unió jelenlegi pénzügyi keretei között. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ezen a területen a sikert az állami- és a magánszektor partnerségével kell elérni.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Amint azt a magunk kárán megtanultuk, az EU azon célja, hogy a bioüzemanyagok részaránya gyorsan nőjön, visszafelé sült el. A monokultúra, az esőerdők kiirtása és az élelmiszer- és takarmánynövényeknek támasztott verseny, ami hozzájárult a mostani élelmiszerválsághoz, úgy tűnik, ahhoz vezettek, hogy az EU miniszterei újragondolják a dolgot, és ez veszélybe sodorta a 2020-as célt, hogy az üzemanyagok 10%-a megújuló forrásból származzon.

Az örvendetes, hogy a bioüzemanyagot már nem élelmiszerként szolgáló növényekből termelik, és az is, hogy most már általános az a hozzáállás, hogy meg kell várni a második generációs bioüzemanyagokat, például a hulladékokból gyártottakat, de ez semmiképpen nem vezethet az EU megújulók terén tett erőfeszítéseinek gyengüléséhez. Az olaj árának aggasztó emelkedése miatt most még fontosabb, hogy támogassuk a megújuló forrásokból származó energia termelését és használatát. Azt a sok-sok milliárdot, amit az oly sok problémával járó nukleáris energiára fordítanak, a megújulókba kellene fektetni.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány (B6-0304/2008) - Sovereign Wealth Funds

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) A nemzeti vagyonalapok, ezek a világszerte befektetett állami tulajdonú alapok, vajon jó vagy rossz dolognak számítanak? Az állásfoglalás szerint jónak. Viszont az is igaz, hogy Európa azért stagnál gazdaságilag, mert saját gazdasági és monetáris politikája nem tekinthet el attól a több ezer milliárd euro potenciális befektetéstől, amit ezek az alapok jelentenek.

Az is igaz, hogy egyelőre a nemzeti vagyonalapok nem zavarják a pénzügyi piacokat (az amerikai bankrendszernek még a segítségére is siettek) és inkább a hosszú távú befektetéseket szolgálják. De ez megváltozhat. Mindannyian tudjuk, hogy a legtöbb ilyen alap nem túl átlátható; nem tudni, milyen összegeket tartalmaznak, hogyan oszlanak meg eszközeik vagy milyen az irányítási rendszerük, és a befektetési stratégiáik széles skálán mozognak az etikus befektetéstől a magas hozam és az irányítás átvételének szándékáig, esetleg a jövőben komoly károkat is okozhatnak. Ezen alapok tulajdonosai nem mind Európa barátai, távolról sem. Egyikük már utalt is a "pénzügyi atomfegyver" által jelentett fenyegetésre.

Ennél a szavazásnál tartózkodunk ahelyett, hogy a javaslat ellen szavaznánk, mert, habár támogatja a tőke világszerte történő szabad mozgását, óvatosan az ilyen alapok bizonyos megfigyelésére és az ellenük való védekezésre is felszólít.

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Ez az állásfoglalás igen fontos témával foglalkozik. A nemzeti vagyonalapok egyre fontosabb szerepet játszanak a globális kereskedelem és befektetés világában. Szerepük részben pozitív, de nem mindig az, mivel a nem elszámoltatható kormányok olyan döntéseket hoznak, amik más országok, közösségek és családok rovására maximalizálják a rövid távú profitot. Meg kell keresni az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelésének módját, tekintve, hogy ezek az alapok gyakran nagyobb összeget képviselnek, mint a nemzetállamok rendelkezésére álló források.

- Jelentés: Reinhard Rack (A6-0252/2008)

  Eija-Riitta Korhola (PPE-DE), írásban. − (FI) Elnök úr! Rack úr "A városi mobilitás új kultúrája felé” című témáról szóló jelentése, amit támogattunk, fontos részét képezi a Bizottság energia- és klímaügyi csomagjának új megközelítésének: Európában komoly kibocsátáscsökkentést lehet elérni a megalapozott, hatékony közösség- és szállítástervezéssel.

De azt is figyelembe kell venni, hogy a tagállamok eltérő földrajzi helyzetben vannak és eltérő életkörülmények jellemzők rájuk. Pontosan ezért is szavaztam a képviselőcsoportunk által javasolt két módosítás mellett. Olyan országból jöttem, ahol nagyok a távolságok és viszonylag nagyok a városok. Elég egyértelmű, hogy a magáncélú autóhasználat csökkentésére kevesebb a lehetőség például a ritkán lakott finn városi közösségekben fent északon, mint a sűrűn lakott Közép-Európában.

  Jörg Leichtfried (PSE), írásban. − (DE) A városi mobilitás új kultúrájáról szóló Rack-jelentés mellett szavaztam. A zöld könyvről szóló jelentéstervezet fontos hozzájárulás a városfejlesztéshez. Egy város gazdasági fejlődése és hozzáférhetősége a jobb mobilitás függvénye, de az utóbbit nem szabad az emberek jóléte vagy a környezet rovására elérni.

Ezért a jelentésnek több figyelmet kellene szentelnie a társadalmi tényezőknek és a foglalkoztatáspolitikának. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a tagállamok sokszínűsége nem tesz lehetővé egy egységes európai megoldást és a szubszidiaritás elvének szigorú alkalmazása a jövőben is meg kell, hogy maradjon. Úgy gondolom, hogy értékelni kell a liberalizáció hatását azokban az országokban, ahol az már végbement. Ezen kívül egy, az autók, teherszállító járművek és terepjárók utólagosan felszerelt részecskeszűrőire kiadott tanúsítványrendszer bevezetését is javaslom.

A zöld könyv ugyan felhívja a figyelmet a városi mobilitás legtöbb problémájára, és néhány új, innovatív megoldási ötletet is felvet, de nem foglalkozik minden olyan területtel, ami intézkedésre szorul, és csak kiindulópontnak tekinthető a téma megvitatásában.

  Bogusław Liberadzki (PSE), írásban. − (PL) Az előadó által felvetett legfontosabb téma azon területek leírása, ahol az Európai Uniónak részt kellene vennie a városi mobilitás problémáinak megoldásában.

Az előadó joggal mutat rá, hogy a városi mobilitás terén az egész Európai Unióban hasonló problémák vetődnek fel, de nem lehetséges egységes megoldási módszerrel kezelni őket. Az előadó azon nézete, hogy a városok maguk választhassák meg, hogy milyen eszközökkel kívánják elérni a megadott célokat, ésszerű megközelítés, amit támogatok.

  Erik Meijer (GUE/NGL), írásban. − (NL) A városok sűrűn lakott zónák, kevés szabad területtel és nagy forgalommal, ami javarészt kisebb távolságokra utazókból áll. A hely olyan értékes, hogy a nagy járműforgalom pazarlás, és a túlzott zaj és légszennyezés miatt is érdemes korlátozni a városok útjain közlekedő autók számát. Természetesen a városok minden részébe könnyen el kell jutnia a tűzoltóknak, a rendőröknek, a mentőautóknak, a költöztetőknek és a mozgássérültek autóinak, de a kevés megmaradt szabad teret meg kell hagyni a gyalogosok, kerékpárosok és villamosok elsődleges használatára, és játszóterek, parkok és kertek létesítésére. Csak így lehet egy város élhető.

A ma szavazásra bocsátott szöveg ezt nem teszi egyértelművé, hanem egyszerűen igyekszik összeegyeztetni az ellentétes elgondolásokat és érdekeket. Szerencsére ez a terület nem az EU kompetenciája. Az EU csak segíthet terjeszteni a legjobb gyakorlatot, a sikeres megoldások tapasztalatait. A korábbi tapasztalatokra épülő javítások nem csak annak a városnak fontosak, ahol ezekre sor került, hanem másoknak is, akik tanulhatnak azokból. Ilyen példa a dugódíj London belvárosában, az új villamoshálózat Strasbourgban és Bordeaux-ban, vagy a groningeni belváros rég fennálló forgalomkorlátozása. Sajnos az EU ezzel a jelentéssel nem sokat járul hozzá a dologhoz.

  Gabriele Stauner (PPE-DE), írásban. − (DE) A jelentés ellen szavaztam, mert az EU nem felelős ezekben a kérdésekben. Semmivel nem járul hozzá a jogbiztonsághoz és nem hozza Európát közelebb az emberekhez, ha a Parlament átveszi a kezdeményezést és olyan kérdésekről készít jelentéseket, amik nem tartoznak az EU szabályozói hatáskörébe.

- Jelentés: Olle Schmidt (A6-0241/2008)

  Jan Andersson, Göran Färm, Inger Segelström és Åsa Westlund (PSE), írásban. − (SV) Az EKB éves jelentéséről szóló Schmidt-jelentés mellett szavaztunk. De szeretnénk rámutatni arra – a magyarázó szakasz azon részére való hivatkozással, amely arról beszél, hogy Svédországnak be kellene vezetnie az eurót – hogy tiszteletben tartjuk a 2003-as svéd népszavazás eredményét, amiben döntés született arról, hogy Svédország megtartja a koronát.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) A jelentés ellen szavaztunk, mert az megerősíti az Európai Központi Bank munkájának támogatását és nem kritizálja az alapkamat többszöri emelését annak dacára sem, hogy az már 4,25%, tehát sokkal magasabb, mint az Egyesült Államok nemzeti banki alapkamata.

Ezentúl a jelentés nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a Bank tevékenysége káros a munkavállalókra, a lakosságra és a mikro- kis- és középvállalkozásokra nézve is. Csak a nagy gazdasági csoportok és a tőke érdekeit szolgálja, még akkor is, ha azok problémákat okoznak a törékenyebb és függőségben élő gazdaságok számára, mint amilyen például Portugália.

Portugáliában például, ahol az államadósság elérte a GDP 114%-át, ez az emelés az euro túlértékeltségével együtt újabb szög a mikrovállalkozások és a KKV-k koporsójában, rontja a külkereskedelmi mérleget és növeli az ország függőségét. Nehezebb lesz kezelni a munkanélküliséget, az alkalmi munkák terjedését, az alacsony bérek problémáját és az általános áremelkedéseket, figyelembe véve, hogy a portugál családok eladósodása már a rendelkezésükre álló jövedelem 129%-a.

Ezért leszögezzük, hogy szakítani kell ezzel a jobboldali politikával és az EKB hamis autonómiájával, ami csak arra jó, hogy elrejtse azt a tényt, hogy a bank valójában a nagytőke szolgálatában áll.

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) A Schmidt-jelentés az éves vállveregetés, amit az Európai Központi Bank a Parlamenttől kap a jóindulatáért.

Úgy tűnik, mint mindig, most is lemaradt a lényeg: a rettegett árprés, ami lecsökkenti az európaiak vásárlóerejét, és amiért részben az EKB és az Európai Unió a hibás. Senki nem hiszi el, hogy a hivatalos inflációs adat (2008-ban a jelentés szerint 3%), ami csupán egy komplex index, tükrözné a valós megélhetési költségeket, különösen a nyersanyagok, az energia és a lakhatás árát. Mindenki emlékszik az EKB által tett bejelentésekre, amik a béremelés inflációs hatására figyelmeztetnek, mintha az európaiak fizetését nem nyomná le folyamatosan az igazságtalan globális verseny és az Európai Unió bevándorláspolitikája.

Az igaz, hogy a messze túlértékelt euróárfolyam megvéd az emelkedő olajár legrosszabb hatásaitól. De egyúttal fenyegeti is sok iparág versenyképességét, amelyek számára nagy a csábítás, hogy átköltözzenek a dollár területére, ahogy az Airbus meg is tette.

Ezért nem támogathatjuk a Parlament és a Központi Bank kölcsönös vállonveregetését.

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. − (PL) Az EKB éves jelentéséről szóló jelentésben az előadó a Bank előtt álló kihívásokra koncentrált. Sok, az európai gazdaság számára aggasztó információ érkezett az elmúlt hónapokban, sajnos sokkal több, mint 2007-ben. A pénzügyi piacok válsága és az olaj és az élelmiszerek árának hirtelen emelkedése lelassítja a gazdasági növekedést és megemeli az inflációt, és a munkanélküliség emelkedése is aggodalomra ad okot. Az EKB azon intézmények közé tartozik, amelyeknek meg kell próbálniuk kezelni ezeket a kihívásokat.

A 2007 augusztusában tett lépések biztosították a pénzügyi piacok likviditását, de nem oldották meg a problémát. Ezen kívül nőtt a közös valutát használó országok száma is. Szlovákia lesz az első kelet-közép-európai ország az eurozónában. De Szlovákia bizonyosan nem az utolsó csatlakozó lesz. Az új tagállamok belépése, úgy tűnik, csak idő kérdése. Nem kétséges, hogy a régió azon országai, amelyek szintén az euró bevezetését fontolgatják, figyelemmel fogják kísérni Szlovákia sorsát.

Az előadó azt is joggal jegyzi meg, hogy a különböző szintű gazdasági növekedés, a különböző növekedési indikátorok és az EU gazdaságainak különböző érettségi szintje gondot okozhat az EKB döntéshozatalában. Ezért úgy gondolom, hogy jogos az a felvetés, hogy vizsgáljuk meg a döntéshozatal felülvizsgálatának lehetőségét. Ennél a felülvizsgálatnál nem csak az eurozóna jelenlegi tagjait kellene figyelembe venni, hanem a lehetséges és jövőbeli tagokat is.

  David Martin (PSE), írásban. − Egyetértek Olle Schmidtnek az EKB éves jelentéséről szóló jelentésével. Az előadó joggal szólítja fel az EKB-t arra, hogy javítsa tovább viszonyát a többi központi bankkal és az érintett intézményekkel. Ahhoz a javaslatához is csatlakozom, hogy a gazdasági növekedés érdekében óvatosan kellene bánni a további kamatemeléssel. Az előadó értékelése mellett szavaztam.

  Athanasios Pafilis (GUE/NGL), írásban. – (EL) Mi, a Görög Kommunista Párt képviselői ezen állásfoglalás ellen szavaztunk. Ez az állásfoglalás provokatív módon a gazdasági és monetáris unió 10 évét és az eurót nagy sikernek próbálja beállítani, miközben a dolgozók és a munkásosztály az EU-ban, így Görögországban is, megszenvedik ezek káros következményeit, a magas árakat, a bérek és nyugdíjak befagyasztását, a munkanélküliséget, a munkavállalók és a vállalkozók túlzott adóztatását és a munkavállalói, szociális és demokratikus jogok megnyirbálását. A "siker" csak az Európai nagytőkések extraprofitját jelenti, ami a munkások és az emberek érdekeivel szöges ellentétben áll. Az Európai Központi Banktól, az európai tőke eszközétől azt várják, hogy játsszon aktívabb és hatásosabb szerepet ebben a nép ellen való intézkedésekkel: kamatemeléssel stb.

De a pénzügyi problémák és az EU "kohéziójának" az állásfoglalásban is elismert, és egyre erősödő problémái megerősítik, hogy helyes volt értékelésünk a kapitalizmus rendszerének elkerülhetetlen válságáról és aránytalan növekedéséről, csakúgy, mint arról, hogy azt le kell cserélni egy, a népet szolgáló tervgazdasági rendszerre, ami az emberek kezébe adja a hatalmat. Meg kell szakítani a kapcsolatokat az imperialista EU-val. Az EU-n belül nincs mód olyan növekedésre, ami az egyszerű emberek érdekeit helyezi előtérbe.