Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/2252(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0260/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0260/2008

Viták :

PV 04/09/2008 - 4
CRE 04/09/2008 - 4

Szavazatok :

PV 04/09/2008 - 7.9
CRE 04/09/2008 - 7.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0410

Viták
2008. szeptember 4., csütörtök - Brüsszel HL kiadás

4. A 2004–2010 közötti időszakra vonatkozó európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv félidős felülvizsgálata (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. – A következő pont Frédérique Ries jelentése (A6-0260/2008) a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében a 2004–2010 közötti időszakra vonatkozó európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv félidős felülvizsgálatáról (2007/2252(INI)).

 
  
MPphoto
 

  Frédérique Ries, előadó. − (FR) Elnök asszony, államtitkár asszony – és hadd fejezzem ki nagyra becsülésemet, mivel láthatóan fáradságot nem kímélve is ideért a vitára –, Dimas biztos úr, hölgyeim és uraim, az egészségügyet és a környezetvédelmet nem mindig könnyű összeegyeztetni, különösen nem most, a 21. század elején. A különböző formában megjelenő szennyezést a polgáraink nem kerülhetik ki. A szennyezés ráadásul inkább már a különböző tényezők kombinációja, és mindenkit érint, éljen bár városban vagy vidéken, a tengernél vagy a hegyekben.

Így aztán egyáltalán nem véletlen, hogy az Eurostat legutóbb közzétett statisztikája szerint tíz európaiból hat véli nagyon vagy viszonylag valószínűnek, hogy a környezetszennyezés hatással van az egészségére, és hogy, – ez lényeges – az Európai Unió ezen a területen, amely a ma délelőtti vita tárgya, nem eléggé aktív.

Legelőször is szeretnék köszönetet mondani kollégáimnak, különösen is a jelentés árnyék-jelentéstevőinek, Ferreira asszonynak, Trakatellis professzor úrnak, Breyer asszonynak, Belohorská asszonynak és de Brún asszonynak a kiváló együttműködésért, amelyet a projekt kezdete óta, vagyis 2003 óta folytattunk. Valóban 2003-ban történt, hogy az akkor SCALE névre keresztelt kezdeményezéssel, ami a gyermekek egészségét helyezte a középpontba, mozgásba lendültek az események. A rákövetkező évben adtunk ki egy 2010-ig érvényben lévő cselekvési tervet. Ez egy olyan kezdeményezés, amelyet hatókörét tekintve nem tartunk adekvátnak, és amellyel kapcsolatban, meg kell mondanom, a Parlament 2005-ben, a februári ülésen egy meglehetősen kritikus hangú állásfoglalást fogadott el, arra az egyszerű érvelésre alapozva, hogy egy, a lényegét tekintve cselekvési terv egymaga nem tűzheti ki célul több adat összegyűjtését és több kutatás végzését, még akkor sem, ha ezek elengedhetetlenek. Ezt csalódással vettük tudomásul, annál is inkább, mivel az egyik tagállam a másik után, különösen is Franciaország a maga nemzeti egészségügyi és környezetvédelmi tervével, valamint több németalföldi ország, Belgium, Luxemburg, Hollandia és még mások saját ambiciózus nemzeti tervet készítettek.

Három évvel később meddig jutottunk el a szennyezés hatásának tulajdonított betegségek visszaszorításában? Közösségi szinten nem túl sokra, én úgy látom, ezért most szeretném bemutatni a helyzet jelen állásának megfelelő középtávú felülvizsgálatot. Természetesen az Európai Unió, amint azt már nem egyszer elmondtuk, büszke lehet arra a rengeteg pozitív eredményre, amelyet a szennyezés különböző formái ellen vívott küzdelemben már elért. Bár lehetetlen mindet felsorolni, ide tartozik a környezeti levegő minőségével kapcsolatos jogszabályozás – amely sokat köszönhet az Ön odaadó fáradozásainak, biztos úr – a növényvédőszer-csomag, amelyet most fognak kiegészíteni és természetesen a REACH-kezdeményezés, amely több mint 10 000 vegyi anyagot von ellenőrzés alá, és javaslatot tesz a legtöbb problémát okozó anyagok kicserélésére. Egy másik fontos szempontot is szeretnék megemlíteni, nevezetesen a Bizottság által az elmúlt három év során több mint 38 projektre nyújtott támogatást, amely a hatodik kutatási keretprogram részeként az egészségügy és a környezetvédelem ügyét szolgálta. Becslések szerint ez az összeg több mint 200 millió EUR-ra rúg. Más szempontokból és a terv hatásának felmérési nehézségeit figyelembe véve, amely eddig nem egészen töltötte be a vele kapcsolatos várakozásokat, azt mondanám, hogy az összbenyomásunk némiképp vegyes.

A mai állásfoglalás-tervezetünk az elővigyázatossági elv visszaállításának szükségességét helyezi a középpontba, amelyről tudom, hogy az államtitkár asszony is a szívén viseli. Hozzá hasonlóan magam is őszintén hiszem, hogy ezt az elvet meg kell váltanunk, és fel kell támasztanunk. Az elv lényege, ahogyan azt már említettem, a cselekvés, nem pedig a tartózkodás, és gondoskodnunk kell arról, hogy a közösségi politikák részeként alkalmazzák, ahogyan azt a Szerződésünk 174. cikk (2) bekezdése kimondja, és amelynek az Európai Bíróságon ma már folyamatosan precedensértéke van. Még mindig ebben a témában úgy gondolom, fontos, hogy próbáljuk az összes termékkel kapcsolatos bizonyítási terhet megszüntetni – és az állásfoglalásunk 13. pontja erről rendelkezik – mivel éppen hogy jogos, sőt valójában egyértelmű, hogy a gyártók és az importőrök felelőssége legyen annak bizonyítása, hogy egy termék ártalmatlan. Azt is hozzátenném, hogy a legtöbb fogyasztó (tévesen) úgy gondolja, hogy ez már most így működik.

Szintén aggodalomra ad okot, és nem kevésbé fontos az, amivel a 23. és a 25. pont foglalkozik, az éghajlatváltozás kérdése. Ezt a kritikus problémát a WHO szakértőivel folytatott szoros együttműködésben vizsgáltuk meg. A szakértők leggyakrabban a hőhullámok megnövekedett intenzitásának és sűrűségének a jelenségét írják le. Hogyan is feledhetnénk el, hogy a 2003 nyarán lezajlott hőhullámot követően tizenegynéhány európai országban az átlagosnál 70 000-rel több halálesetet jegyeztek fel? Számunkra úgy tűnik, hogy a megelőző intézkedések – a hőnek való kitettség csökkentése, időben működésbe lépő figyelmeztetőrendszer és természetesen az időseknek nyújtott segítség – rendszerét kell itt létrehozni. Arra is szeretnék rámutatni, hogy a hőmérsékletszint emelkedése miatt megjelennek bizonyos vírusok, például a 2007-ben Olaszországot sújtó chikungunya-vírus. Bár az nem volt járványjelenség, legalábbis a szakértők szerint, talán mégis egy olyan korai jel volt, amely számos eljövendő európai járványra figyelmeztet. Ez természetesen a probléma potenciális nagyságának megfelelő választ kíván, de legalábbis a Bizottság, a stockholmi Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és a különböző európai fővárosok közötti megfelelő együttműködési rendszert.

Azzal szeretném befejezni az előadásomat, hogy kitérek az egészségügyi szektorban előadott szappanoperára. Ez nem más, mint 2008 nyarának folytatásos regénye, sok országban, sokfelé volt műsoron – Franciaországban, Belgiumban és máshol is. Az információdömpingről beszélek, egymásnak általában ellentmondó cikkekről, tanulmányokról a mobiltelefonnal járó, megalapozott vagy megalapozatlan egészségügyi kockázatoknak a témakörében, különösen is arról, hogy milyen veszéllyel jár a legveszélyeztetettebb csoportok, főként a gyermekek számára. Ebben a kérdésben a meglehetősen, sőt, talán túlzottan is médiatudatos David Servan-Schreiber nem elsőként húzta meg a vészcsengőt. Amit az állásfoglalásunk 21. és 22. bekezdésében állítunk, egyszerű: az összes különböző tanulmány azt mutatja ki, hogy az elektromágneses mező hatással van az emberi egészségre; mi több, a kitettségi határértéket, emlékezzünk csak, 1999 óta nem módosították, és a mai napig az a hivatalos európai uniós szabvány, míg ugyanakkor a kutatók sem jutottak konszenzusra azt illetően, hogy a mobiltelefon-hullámok veszélyesek-e az egészségre nézve.

Valószínűleg ez a tudományos bizonytalanság tovább fog még tartani. El fog jönni azonban az az idő, amikor a felelős döntéshozóknak határozatot kell hozniuk, és mi most az itt ismertetett állásfoglalásban pontosan ezt tesszük.

 
  
MPphoto
 

  Nathalie Kosciusko-Morizet, a Tanács soros elnöke. − (FR) Elnök asszony, biztos úr, Ries asszony, hölgyeim és uraim, az európai polgárokat minden országban joggal nyugtalanítja a környezet minősége, és egyre nagyobb aggodalommal tölti el a környezet és az egészség közötti kapcsolat.

A környezetvédelmi minisztereknek múlt decemberben alkalmuk nyílt foglalkozni ezzel a kérdéssel, és a Tanács most egyre nagyobb fontosságot tulajdonít az ügynek. Különböző patológiákról van itt szó, és bár számos ilyen van, a szennyezettséggel és az egészséggel kapcsolatos tényeket és összefüggéseket még nem tárták fel megfelelően. Itt utalunk a légzőszervi rendellenességekre, az asztmára, különböző allergiás megbetegedésekre, a rákra és az endokrin funkciók zavarára, különösen azokra a betegségekre, amelyek a népesség legkiszolgáltatottabb szegmenseit érintik, ahogyan arra már Ries asszony is rámutatott, a gyermekek, terhes nők, idősek, valamint a hátrányos helyzetűek csoportját.

Nagyon helyes, hogy az Európai Uniónak a fenntartható fejlődés előmozdítására kialakított új stratégiája, amint azt 2006 júniusában állam- és kormányfőink elfogadták, magában foglalja a közegészségügyet mint az egyik fő kihívást, amellyel szembenézünk. A cél az egészség megkülönböztetés nélküli előmozdítása, illetve a most fellépő egészségügyi kockázatok elleni védelem javítása. Mindezt – erre még visszatérek – széles körű megelőző intézkedések által kell elérni.

Jó néhány módja van a jelenlegi helyzet javításának, és már mindet megemlítették. Az egészségügyi és a környezetvédelmi szektor közötti jobb együttműködés az egyik, a két szektor sajnos néha külön irányba fejlődik. Azután a környezetminőség javításának a szükségessége, és most pontosan ezzel foglalkozunk, különösen is az IPPC-irányelvvel kapcsolatos munkánk során, valamint a talajminőségről szóló irányelvre tett javaslat által, amelyet rövidesen megvitatunk, éppúgy, mint az ezen a területen való uniós szakértelem javításának szükségességét. Ott van a mindannyiunk által, nemzetközi szinten végzett munka, különösen is a WHO keretein belül. Végül pedig ott van az a kívánság, amelyet mindannyian nagyon gyakorlatiasan közelítünk meg, vagyis annak a javítása, ahogyan a környezeti szempont minden releváns politikába, tervbe és programba beépül, és különösen a 2004–2010 közötti időszakra vonatkozó egészségügyi és környezetvédelmi programba. Röviden, fontos ezt a félidős felülvizsgálatot sikeresen zárni, annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabb lépéseket tehessük meg.

Ries asszonyhoz hasonlóan szeretném a magam részéről az összes cselekvési területen a megelőző intézkedések szükségességét hangsúlyozni, illetve az összes olyan pontban, amely a munkájukban említésre került.

A Tanács a tavaly decemberi következtetéseiben, éppúgy mint ma a Parlament, arra a véleményre jut, hogy cselekedni kell, amilyen hamar csak lehetséges. Gyorsan kell lépnünk, és meg kell előznünk az eseményeket. A megelőzés elvei és az elővigyázatosság elvei szerint kell cselekednünk. Ez természetesen azt jelenti, hogy olyan új eszközöket kell kifejlesztenünk, amelyek képesek egyrészt a potenciális veszélyforrásokat előrejelezni, illetve elemezni, amint azok megjelennek vagy amint a megjelenésük gyanúja felmerül, másrészt képesek ezeket a különböző problémákat más összefüggésekben is megvizsgálni, például az éghajlatváltozás vagy a biobiztonság összefüggésében, amely két, az emberi egészséghez kapcsolódó terület.

 
  
MPphoto
 

  Stavros Dimas, a Bizottság tagja. (EL) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, körülbelül egy évvel ezelőtt a Bizottság elfogadta a 2004–2010 közötti időszakra vonatkozó európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési tervet. Ez a felülvizsgálat a cselekvési terv napjainkig történő végrehajtásáról szóló jelentés.

Örömmel tölt el, hogy az Európai Parlament pozitívan reagált erre a félidős felülvizsgálatra, és hogy a Bizottsággal együtt nagyon fontosnak tartja a környezet és az egészségügy közötti kölcsönhatásokat. Különösen is örülök annak, hogy a francia elnökség, mind ma, mind a miniszterén keresztül más, megelőző alkalmakkor az európai polgárok számára olyan fontos tárgykör iránti széles körű támogatásáról tett tanúbizonyságot.

Amint Önök is tudják, a környezetvédelem és az egészségügy kapcsolatáról szóló európai cselekvési terv célja az, hogy javítsa az információszolgáltatást, és ösztönözze a környezettel és az emberi egészséggel kapcsolatos kutatást annak érdekében, hogy jobban megérthessük a környezet által az emberi egészségre gyakorolt kockázatokat és az általa jelentett veszélyforrásokat. Így a politikai vezetők európai és nemzeti szinten is hatékonyabb jogszabályozást és az európai polgárok egészségét védő intézkedéseket tudnak majd bevezetni.

A cselekvési terv 13 különböző lépést határoz meg a 2004–2010 közötti időszakra. A terv az európai környezetvédelmi, egészségügyi és kutatási szektorban dolgozó szakértőkkel és intézetekkel való kiterjedt konzultációt követően készült el.

A cselekvési tervben mind nemzeti, mind európai szinten nagy hangsúllyal szerepel a környezetvédelmi, egészségügyi és kutatási minisztériumok közötti szoros együttműködés alapvető fontossága. Ez az együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy a környezet és az egészség közötti kölcsönhatásokkal a lehető legeredményesebben tudjunk foglalkozni.

A cselekvési terv elfogadása után négy évvel örömmel számolok be arról, hogy mostanra megszilárdult ez a szoros együttműködés a különböző területek között. Ez egy egyértelműen nagyon pozitív fejlemény a tavalyi félidős felülvizsgálat szerint.

Hadd hozzak egy konkrét példát. Most a tagállamok együttműködnek az emberi biomonitoring kérdése iránti európai megközelítés koordinálásán. Ebben a kutatási, egészségügyi, illetve környezetvédelmi minisztériumok egyaránt részt vesznek.

Véleményem szerint fontos hozzátenni, hogy a tavaly született, az elért eredményekről szóló jelentés jóváhagyása után a Bizottság is felvállalt más fontos lépéseket, különösen is az emberi biomonitoring, az éghajlatváltozás és az egészség kapcsolata, a beltéri levegő minősége, a környezetkutatás, valamint az egészség és az elektromágneses mezők összefüggése terén. Ezért örvendetesnek tartom, hogy az Európai Parlament jelentésében szerepelnek ezek a kérdések.

Hadd szóljak röviden az új fejleményekről. A Bizottság éppen a beltéri levegő minőségének kérdésével kapcsolatos szélesebb megközelítést fogad el. Ez a megközelítés megfelel az Európai Parlament 2005-ben kiadott állásfoglalásának. Sok olyan lépést tettünk, amely túlmutat a cselekvési tervben meghatározott célokon. Például a Bizottság új kutatási projekteket finanszíroz, szakértői munkacsoportot alakított, és jóváhagyott egy, a dohányfüstről szóló zöld könyvet, valamint tudományos véleményeket. Még hátravan a döntés arról, hogy milyen jogi eszközzel foglalkozzunk a lehető legjobb módon a beltéri levegő kérdésével.

Az emberi biomonitoringgal kapcsolatban a Bizottság sajnálattal veszi tudomásul, hogy a 24 tagállam konzorciuma által benyújtott javaslatot a hetedik kutatási keretprogram alapján nem ítélték finanszírozásra megfelelőnek. Mindenesetre ebben a hónapban az emberi biomonitoringgal kapcsolatos javaslatok benyújtásáról új pályázati kiírást fogunk megjelentetni.

Mindeközben a Bizottság folytatni fogja egy ERA-NET hálózaton belüli, valamint az isprai Közös Kutatóközponttal kötött adminisztratív megállapodás keretein belüli, a tagállamokkal szoros együttműködésben zajló kísérleti projekt előkészítő munkálatait.

Ami az elektromágneses mezőket illeti, a Bizottság az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága és az elektromágneses mezők MNT-hálózata által folyamatosan figyeli az e téren születő tudományos fejleményeket, ami a hatodik kutatási keretprogramban futó projekt.

A Bizottság a legfontosabb területeken előmozdítja a kutatást, hogy meghatározzák, vajon a tanácsi ajánlásban megszabott kitettségi határértékek felülvizsgálatra szorulnak-e. A Bizottság a közelmúltban felkérte az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottságát, hogy a legfrissebb adatok és jelentések alapján ismételten mérlegelje a véleményét.

Az éghajlatváltozás és az egészség közötti kapcsolat a félidős felülvizsgálat szerint egyértelműen egyre növekvő fontosságú. Ezzel az összefüggéssel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló fehér könyv fog foglalkozni, amelyet hamarosan el fogunk fogadni.

Ezek a fejlemények mutatják, hogy a Bizottság nagy hangsúlyt helyez arra, hogy az egészségügyi dimenzió az európai környezetvédelmi politikákba az eddigieknél még erőteljesebben épüljön be. A közelmúltban megalkotott jogszabályok, például a vegyi anyagokról szóló jogszabályok, a REACH és a környezeti levegő minőségéről szóló új irányelv mind megerősíti a környezet- és az egészségvédelmet, és példát szolgáltat az európai polgárok érdekében a környezettel és az egészségüggyel való foglalkozásnak egy kölcsönösen hasznokkal járó módjára.

Végül hadd köszönjem meg Ries asszonynak, a előadónak, a jelentést, a kitűnő munkát és a hatalmas érdeklődést, amellyel a környezet és az egészségügy közötti kapcsolat kérdését kísérte. Szeretném újra kijelenteni, hogy a Bizottságnak határozott szándékában áll folytatni a környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv érdekében kifejtett erőfeszítéseit. A Bizottság eltökélte, hogy az európai polgárok környezetének és egészségének védelme érdekében hatékony környezetvédelmi jogszabályozást alakít ki, valamint gondoskodik a meglévő jogszabályok helyes végrehajtásáról.

Mindezek tudatában a Bizottság aktívan részt fog venni a környezetről és az egészségügyről szóló, ötödik miniszteri konferencia előkészületeiben, amely 2009 júliusában kerül majd megrendezésre.

 
  
MPphoto
 

  Françoise Grossetête, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök asszony, kérem, először is engedje meg, hogy üdvözöljem Kosciusko-Morizet asszonyt, akinek ezen a területen a meggyőződése és az eltökéltsége jól ismert, a biztos úrral együtt. Természetesen én is szeretnék gratulálni Ries asszonynak a kitűnő munkához, amit egy olyan területen végzett, amely a polgáraink számára speciális jelentőséggel bír, és amely érzékenyen érinti őket Hippokratész egyszer azt mondta, hogy az orvostudomány tanulmányozásához először az éghajlatot kell megvizsgálni. Bár természetesen el tudjuk ismerni az Európai Bizottság fáradozásait, amelyeket a környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv 2004-ben történt elindítása óta tett, némiképp sajnálatosnak találjuk, hogy ez a kezdeményezés nem egy valódi megelőzési politikán alapul, ami egyrészt a környezeti tényezőkhöz kapcsolódó megbetegedések számának csökkentésére irányul, másrészt világos és megfelelően kiszámolt költségvetéssel dolgozik. Tíz évvel ezelőtt, amikor az éghajlatváltozást vitattuk meg, egészségügyi kockázat fel sem merült. Ma azonban az Európai Unió területén a hőhullámok, árvizek és mindenféle természeti katasztrófák gyakori előfordulása megváltoztatja a baktériumok és vírusok okozta, illetve rovarok terjesztette betegségek megjelenését. Ezért tehát jobban meg kell értenünk, milyen következményekkel járhat mindez az emberi egészségre nézve, és különösen a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjainak az egészségére, azért, hogy a felmerülő kockázatokat jobban tudjunk kezelni. Amíg a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó egészségügyi program fő célja az egészséget hagyományosan meghatározó tényezőkkel, vagyis az étrenddel, a dohányzással, az alkohol-, illetve kábítószer-fogyasztással kapcsolatos fellépés, a jelenlegi, 2004–2010 közötti időszakra szóló cselekvési terv bizonyos új egészségügyi feladatokra, illetve az emberi egészségre ható meghatározó környezeti tényezőkre fog összpontosítani. Gondolok itt a levegőminőségre, az elektromágneses hullámokra – amely téma ma már szóba került – az aggasztó nanorészecskékre, amint azt a REACH-programban láttuk, a karcinogénként, mutagénként, illetve a szaporodásra káros anyagként osztályozott anyagokra, az endokrin funkciókat gátlókra, valamint az összes, az éghajlatváltozás által előidézett egészségügyi kockázatra, és már beszéltem is róluk. Arra is szeretnék rámutatni, hogy bár a légzőszervi rendellenességek halálokként, valamint előfordulásukat, gyakoriságukat és a ráfordított kiadást tekintve a második helyen állnak, az EU-n belül az ötéves kor alatti gyermekek körében a legfőbb halálokot jelentik, és a szám különösen is a beltéri, de a kültéri levegőszennyezés miatt is egyre nő.

A városi környezetvédelmi egészségügy tárgyában, különösen ami a beltéri levegő minőségét illeti, a Bizottságnak többet kellene tennie az európai szennyezés elleni küzdelemben, hiszen az európaiak átlagosan az idejük 90%-át belterekben töltik. Tudjuk, hogy ez a tárgykör, a környezet és az egészségügy közötti eme kapocs különösen fontos téma és sokakat érzékenyen érintő ügy. A polgáraink érdekében minél hamarabb megfelelő választ kell rá találnunk.

 
  
MPphoto
 

  Anne Ferreira, a PSE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök asszony, Kosciusko-Morizet asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, jómagam is tisztelegni szeretnék a kollégánk által elvégzett munka és a előadónak az üggyel való foglalkozásban tanúsított eltökéltsége előtt. Én ugyanezt az eltökéltséget érzem, mivel a környezet és az egészség közötti összefüggés, amelyet széles körben felismertek már, a politikai cselekvésünk formájában reagálást tesz szükségessé.

Ezért elengedhetetlen, hogy előrelépjünk a legkorszerűbb ismeretek megszerzése érdekében ezen a téren, és főként, hogy olyan cselekvéseket hajtsunk végre, amelyek csökkentik a környezetünknek az emberi egészségre tett negatív hatását.

A cselekvési terv világosan meghatározza a különböző témaköröket, és egyenként kitér rájuk. Szükséges volt nem csak az éghajlatváltozás hatásait számba venni, és az egészségre jelentett veszélyforrások felmérésére szolgáló módszereket javasolni, hanem olyan egyéb tényezőkre is kitérni, mint például az elektromágneses mezők.

Azt is örömmel látom, hogy a jelentés utal az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek egy 2007-ben kiadott dokumentumára, amely kimutatja, hogy a légköri szennyezőanyagok, főként amelyek finomrészecskékhez, illetve talajközeli ózonhoz kapcsolódnak, igen negatívan hatnak a gyermekek fejlődésére, illetve csökkentik a várható élettartamot az Unióban.

Azonban sajnálattal tölt el, hogy a szövegből hiányoznak a munkahelyi egészségvédelemmel kapcsolatos problémák. Nem szabad elfelejteni, hogy emberek milliói esnek olyan betegség áldozatául, amely a munkahelyükhöz kötődik, és amelynek az eredete sokféle és szerteágazó: a stressz, a munka intenzitása, a különböző szennyező anyagok, a rossz munkahelyi ergonómia miatt kialakuló izom-, illetve csontrendszeri rendellenességek stb. Remélem, hogy más bizottságok majd komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

Ahogy azt Ries asszony is említette, az is az egyik legnagyobb probléma az, hogy lemaradásban vagyunk. Nekem úgy tűnik, hogy a Bizottság nem volt eléggé aktív a saját magának meghatározott kötelezettségek tiszteletben tartásában. Itt utalnék például a nanorészecskék kérdésére. A témával jelenleg számos jelentés foglalkozik, és az ügy sok kérdést vet fel.

Például a 2004–2006 közötti időszakra meghatározott célokról szóló 2007. évi bizottsági közleményben arról a szándékról olvasok, hogy megvizsgálják a nanorészecskéknek az egészségre és a környezetre tett lehetséges hatásait. Ezt követően a 2007–2010 közötti időszakra van egy rendelkezés az emberi egészségre potenciálisan kockázatot jelentő nanorészecskékkel kapcsolatos kutatásról. Ez azt jelenti, hogy három év van a téma megvizsgálására, és másik három a tanulmányok végzésére. Nekem úgy tűnik, hogy tudnánk azért ennél hatékonyabbak is lenni.

Kétségkívül vannak okai ennek a nem megfelelő megközelítésnek: az emberi erőforrás hiánya, az anyagi források hiánya. Ugyanakkor miféle hitelességre számíthat az EU, ha saját maga sem tartja be a kötelezettségeit? Tudjuk, hogy ezekben a kérdésekben az európaiak fel tudják ismerni az európai dimenzió által hozzáadott értéket. Akkor ne ábrándítsuk ki őket.

Egy, a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett kérdéssel zárom a felszólalásomat: biztos úr, Ön utalt a különböző szolgálatok és kutatócsoportok közötti együttműködésre, ami jó dolog. Van-e koordináció a különböző nemzeti, kormányzati szinten készült környezeti-egészségügyi tervek és az európai cselekvési terv között is? Végül miniszter asszony, amikor legközelebb felszólal, tudna arról egy pár szót szólni, hogy például Franciaország összekapcsolta-e az erőfeszítéseit azokkal, amelyeket a környezetvédelmi csúcs alatt tett?

 
  
MPphoto
 

  Lena Ek, az ALDE képviselőcsoport nevében. (SV) Elnök asszony, rendszerint azt mondom, hogy az Uniónak szűkebbé, de élesebbé kell válnia, más szóval a cselekvésünket összpontosítani kellene, amíg a szubszidiaritást is tiszteletben tartjuk. Ez a cselekvési terv pontosan ilyen terület. Szeretnék megemlíteni egy pár dolgot, amellyel az előadónk, Ries asszony foglalkozik a jelentésben. Súlyos kritikával illeti a számszerűsített célok és mutatók hiányát. Ezért ezeket hozzá kell tennünk a cselekvési tervhez. A Ries asszony és jó néhány más képviselő részéről érkező kritika, hogy a megelőző intézkedések elégtelenek, súlyos. Az előttünk lévő anyagra irányul, és a folyamatosan zajló munkában figyelembe kell vennünk.

Különösen is három területet szeretnék kiemelni: a kiszolgáltatott csoportok, az endémiás betegségek, valamint az éghajlat és az egészség közötti összefüggés témáját. Sokkal jobban kell látnunk a felnőttek és a gyermekek, illetve a férfiak és a nők kezelése és gyógyszerezése közötti különbségeket. Botrányos, hogy ez még mindig nem magától értetődő, és hogy az orvostudományi kutatásokban és kezelésekben ezeket a szempontokat mellőzik.

A betegek mobilitásával kapcsolatban a belső piacon elindult munka hihetetlenül fontos bizonyos betegcsoportoknak, például a nyaksérüléseseknek, akinek az esetében különböző tagállamokban különböző kezelési szabványok érvényesülnek.

Üdvözlöm, hogy a francia elnökség központi helyen kezeli az Alzheimer-kórt, az egyik legfőbb endémiás betegségünket, de a cukorbetegség, az asztma és a reuma esetében is, hogy csak egy pár példát említsek, összehangolt megközelítésre van szükség. Ugyanez érvényes a munkahelyi balesetekre is.

Európában és világszerte is az a tendencia figyelhető meg, hogy több járvány van, és a vírusok, baktériumok és élősködők jobban terjednek, olyan módon, amely régóta nem volt tapasztalható. Ennek a nagy része természetesen az éghajlatváltozással függ össze.

Az antibiotikum-rezisztens baktériumok azt jelentik, hogy a gyógyszer és a kezelés nem hatásos, és ez az egyik legsürgetőbb egészségügyi problémánk. Sajnálatos, hogy a főbb gyógyszergyártóknál nagyrészt leállt az új antibiotikumok kifejlesztése. Remélem, hogy az elnökség és a Bizottság minél hamarabb foglalkozni fog ezzel a nagyon súlyos és jelentős problémával!

Elemeznünk kell továbbá a különböző éghajlat-változási forgatókönyveket. Milyen hatással lenne Európában az egészségügyre egy kétfokos, négyfokos vagy annál is több fokos globális hőmérséklet-emelkedés? Egyelőre nem áll ilyen háttéranyag a rendelkezésünkre. Ha képesnek kell lennünk konkrét és jó döntéseket hozni az éghajlat-változási csomagban, akkor megbízható háttéranyagra van szükségünk, amely a különböző lehetséges forgatókönyveket elemzi, amellyel a jövőben meg kell birkóznunk.

 
  
MPphoto
 

  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök asszony, az UEN képviselőcsoport nevében tett felszólalásomban a 2004–2010 közötti időszakra vonatkozó európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv félidős felülvizsgálatának a vitáján a következő kérdésekre szeretném felhívni a figyelmet.

Először is a természeti környezet javítására és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szolgáló legmegfelelőbb intézkedések további anyagi forrásokat tesznek szükségessé. Ez különösen nehéz helyzetbe hozza az új tagállamok állami hatóságait és gazdasági entitásait. Az új tagállamok a fejlesztési területen természetesen főként arra koncentrálnak, hogy utolérjék az Európai Unió fejlettebb országait.

Másodszor: az Európai Unió igyekszik vezető szerepet betölteni, ami például a szén-dioxid kibocsátás csökkentését illeti, de a Bizottság úgy határozta meg a csökkentések mértékét, hogy nem vette figyelembe, mennyit kell az egyes tagállamoknak a fejlesztésben behozniuk. Ennek eredményeképpen a hazámnak, Lengyelországnak, egy alacsonyabb szén-dioxid kibocsátási határértéket állapítottak meg. Ez ahhoz vezetett, hogy az elektromos áram ára azonnal 10 és 20% közötti összeggel megugrott. Arra gondolni sem merek, hogy 2013 után mennyire emelkedik meg majd az elektromos áram ára, amikortól az erőműveknek az összes kibocsátási határértéküket a nyílt piacon kell majd beszerezniük. Így a szén-dioxid kibocsátás csökkentése és ezáltal az éghajlatváltozás elleni küzdelem teher lett a fogyasztók számára és széles körű társadalmi elégedetlenséget eredményezett.

A harmadik: a jelentésben szereplő megfelelő egészségügyi intézkedésekhez is további anyagi forrásokra van szükség. A kevésbé fejlett tagállamok számára különösen nehéz megtalálni ezeket a forrásokat, mivel a polgáraik számára már a legalapvetőbb egészségügyi ellátás finanszírozásában is súlyos nehézségekbe ütköznek. Lezárásképpen pedig szeretném megköszönni Ries asszonynak a nagyon átfogó és részletes jelentést a természeti környezetnek az emberi egészségre tett hatásáról.

 
  
MPphoto
 

  Hiltrud Breyer, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, a cselekvési tervben félúton járunk, elérkezett a felülvizsgálat ideje. Leltárt készítünk arról, mit értünk el eddig, és fel kell tennünk magunknak a kérdést: keletkezett-e látható eredmény?

A Bizottság hátradől, és azt mondja, hogy elégedett. Ugyanakkor, ha a levegőtől, amit beszívunk, és a víztől, amit iszunk, megbetegszünk, akkor itt a legfőbb ideje, hogy Európa cselekedjen, és az ilyen jellegű egészségügyi kockázatok terén egy új átfogó megközelítés kialakításának a motorjává váljon. Ezért nem tekinthetjük a cselekvési tervet a már meglévő uniós politikák kiegészítésének; hanem új teljesítménymutatókat kell meghatároznia.

Üdvözlöm, hogy a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság igen kritikus álláspontot fogadott el a cselekvési tervvel kapcsolatban, és nagy léptékű javításokat követel. Határozottan meg vagyunk arról győződve, hogy a cselekvési terv kudarcra ítéltetett, ha nem proaktív megelőzési politikára alapul, és egyvalaminek egyértelműnek kell lennie: világosan meghatározott kvantitatív célok nélkül papírtigris marad csak.

Örömmel vesszük, hogy a környezetvédelmi jelentés zöld ujjlenyomatot hordoz, különösen is ott, ahol a nanotechnológiáról van szó. Egyértelmű, hogy a cselekvési tervben nem vették megfelelően figyelembe a potenciális új kockázatokat. Sőt, valójában botrányos, hogy amikor a nanotechnológiákhoz kapcsolódó kockázatok kerülnek szóba, az Európai Bizottság még mindig a homokba dugja a fejét, és azt állítja, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályozás éppen elég. Tudjuk, hogy ennek pont az ellenkezője igaz. A nanotechnológiát egy valódi jogi vákuumban engedjük fejlődni.

Aztán ott van az elektroszmog kérdése: tudjuk, hogy az elektromágneses sugárzás nagy és egyre növekvő problémát jelent, így a határértékek felhígítása, amelyek már így is elég magasra vannak meghatározva, meglehetősen elfogadhatatlan a számunkra, az Európai Parlament számára. A beltéri levegő minősége egy további probléma: az EU meghatározó alapokat rakott le a finomrészecskék elleni védelemben, de mi a helyzet a beltéri levegő minőségével, amikor az időnk nagy részét zárt térben töltjük? A Bizottság nem hagyhatja tovább figyelmen kívül ezt a kérdést.

Felhívjuk a Bizottságot, hogy tegyen egyértelmű szabályozási javaslatokat, amelyek az összes releváns területen javítják a levegő minőségét: építkezési projektek, a bútorokban használt ragasztó, stb.

A szívünkhöz nagyon közel álló téma a különösen kiszolgáltatott csoportok, például a gyermekek és a terhes nők számára való hatékonyabb védelem elérése, és az összes említett területen az elővigyázatossági elvnek kell vezérelnie a szabályozásunkat. Természetesen szerettünk volna többet elérni, de reméljük, hogy a Bizottság nem áll meg ennyinél. Nem szabad megengedni, hogy lefagyjon ez a munkaterület, és mi úgy hisszük, hogy elő tudjuk mozdítani ezt az ügyet.

 
  
MPphoto
 

  Bairbre de Brún, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében.(GA) Szeretném üdvözölni Ries asszony jelentését.

Felhívom a Bizottságot és a tagállamokat, hogy újra és teljes körűen kötelezzék el magukat az európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv céljai mellett, sőt, hogy erősítsék meg a tervet azáltal, hogy ambiciózusabbá teszik, és jobban összehangolják a szükségleteinkkel. Különösen is üdvözlöm Dimas biztos úr mondandóját. Megnőtt a rákos megbetegedések bizonyos fajtáinak az előfordulása, ami azt mutatja, hogy nem ülhetünk nyugodtan a babérjainkon.

Különösen is szeretném kiemelni a pszichés egészség területén kifejtett cselekvést, mint amely kiemelkedő fontosságú. Írországban a pszichés betegségek az öngyilkosság fő kockázati tényezői, és a legtöbb ír fiatal élete öngyilkossággal ér véget. Az EU-nak több támogatást kellene adnia a megfelelő megelőzési stratégiák kifejlesztéséhez, és szívesen fogadnánk bárminemű uniós vagy nemzetközi szintű lépést, amelyek segítenének nekünk előmozdítani a pszichés egészséget.

Támogatom a cselekvésre való felszólítást a beltéri levegő minőségének kérdésében, valamint a berendezésekben és bútorokban használt vegyi anyagok biztonságát illetően is. A Bizottság már fontos lépéseket tett, de figyelembe véve az Unióban a légzőszervi megbetegedések számát, átfogó szabályozásra van szükség a beltéri levegő minőségével kapcsolatban.

A KKV-inknak is támogatást kell nyújtanunk annak biztosítására, hogy képesek megfelelni a környezeti-egészségügyi előírásoknak, valamint hogy lépéseket tudjunk tenni az általuk a környezetre tett hatás javítása érdekében. Az Interreg ebben a tárgyban egy csodálatos projektet támogatott a választókörzetemben.

Az éghajlatunk változik, és ez mind az egészségügy, mind a környezet terén új kihívásokkal állít szembe bennünket. Az éghajlatváltozás által a környezetre és az egészségünkre veszélyes tényezőkkel szemtől szembe és hatékonyan kell elbánni.

Már sok eredményt lehet felmutatni, de a Bizottságnak ma ezt üzenem: több ambíciót és több konkrét, ésszerű lépést!

 
  
MPphoto
 

  Irena Belohorská (NI). - (SK) Köszönöm, biztos úr, és Önnek, miniszter asszony, hogy eljöttek meghallgatni a nézeteinket. Köszönöm az előadónak, Frédérique Riesnek, a jelentés elkészítését. Ez egy nagyon ambiciózus program, amelyet nagyon nehéz, sőt, lehetetlen elbírálni. Mi több, az ambiciózus célok végrehajtását mérjük fel a 27 tagállam eltérő egészségügyi rendszerének és eltérő természeti környezetének igen eltérő hátterében.

Az egyik legsúlyosabb aggodalomra a rák ad okot. Gyakran hallottunk már nagyon ijesztő jóslatokat. A statisztikák azt mutatják, hogy emiatt a betegség miatt a főként munkaképes korú, illetve nyugdíjas korú népességnek jelentős hányadát veszítjük el. Sok esetben egyértelműen kimutatták a környezetnek a népesség egészségi állapotára tett hatását.

Nem kevésbé lényeges – és a jelentés alátámasztja, hogy én is hangsúlyosan kezelem ezt a kérdést – a lakosságnak nyújtott tájékoztatás, mind a környezetnek az egészségre tett hatásáról, mind a súlyos betegségek előfordulási arányáról, valamint arról, hogy a különböző civil szervezetek tudják támogatni ezeket a lépéseket.

Minden éremnek két oldala van: az egyik oldalon ott van az Európai Uniónak és a helyi intézményeknek a tájékoztatásnyújtásban betöltött fontos szerepe, de a másik oldalon ott van annak a fontossága, hogy a lakosság hozzáférjen ehhez az információhoz, hogy tudja, hogyan szerezzen tudomást a tájékoztatásról, a tényekről, és hogyan foglalkozzon azokkal.

A megelőzés csak akkor hatékony, ha megfelelően megértik, és értelmezik, és ha teljesülnek ezek a feltételek, lehetővé válik valós adatokban nyomon követni a választ. Lehet értékelni a tervet rövidtávú nézetből, de hogy ezeknek az eszközöknek a végrehajtása milyen legfőbb következményekkel jár, azt legjobban hosszú távon lehet megfigyelni és számszerűsíteni.

 
  
MPphoto
 

  Avril Doyle (PPE-DE). - Elnök asszony, bár a jelentés pozitív fogadtatásra lel, azt hiszem, nagyobb őszinteségre van szükségünk a vitában, és el kell fogadnunk, hogy nem tudjuk megvédeni az embereket – a polgárainkat – saját maguktól, és nem is kellene megpróbálnunk az élet minden kockázatára valamilyen jogszabályt készíteni. Az Unió széles körű támogatása kerül valójában veszélybe, ha azt a benyomást ébresztjük, hogy küldetésünk az életünk minden vonatkozását szabályozni – márpedig most így értelmeznek bennünket. Figyelnünk kell arra, hogy pontosan adjuk át azt, mi az Unió lényege.

Szeretném, ha azzal kapcsolatban is megnyugtatnának, hogy ennek a tervnek a nagy része nem már megtervezett projektek átcsomagolása és átmárkázása. Tagállami szinten a létező uniós jogszabályok jobb végrehajtására van szükség, másrészt a Bizottság részéről jobb ellenőrzésre és végrehajtásra. Ami engem illet, a kiterjedtebb felmérést, illetve, valóban, a meglévő jogszabályok bemutatásáról és hatékonyságáról szóló vitát tartom elsődlegesnek.

Az új jogszabályozást tekintve az első hely ebben a Házban az éghajlat- és az energiacsomagé kell, hogy legyen. Az éghajlatváltozás sokféle módon fog hatni az egészségre, például a világ bizonyos részein az élelmiszerhiányból fakadó rosszul tápláltság formájában; az extrém időjárási eseményekből, (hőhullámok, árvizek, viharok, tűzesetek) eredő halálozások és sérülések és a velük járó szociális problémák; a hasmenéses megbetegedések sorának megnövekedett terhe; a szív- és érrendszeri megbetegedések megnövekedett gyakorisága; a vízhiánnyal – a következő 10 éven belül a világ 40%-ának kell majd vízhiánnyal szembenéznie– és az ivóvízzel kapcsolatos komoly problémák képében. Üdvözlöm, hogy a félidős felülvizsgálatról szóló állásfoglalás felismeri az éghajlatváltozás egészségügyi hatásait, és megtapsolom érte.

Egy másik téma, egy igen súlyos kérdés – amely valójában még mindig Hamupipőke-kérdés, ha azt nézzük, hogyan kezeljük európai, illetve tagállami szinten – az európai pszichés egészségnek a kérdése. Minden negyedik európai szenved valamikor az élete során valamilyen pszichés egészségügyi problémától. Egyedül Írországban becslések szerint a GDP-nk 4%-át is elérheti a pszichés betegségek kezelésének a költsége, és tragikus módon csak tavaly több mint 460 öngyilkosság történt, és ez csak a bejelentett öngyilkosságok száma. Ez 2006-hoz, a megelőző évhez képest 12%-os emelkedést jelent – Írországban, amely, ha jól tudom, Luxemburg után igen előkelő helyet foglal el az „ahol a legjobb élni”-listán. (Nem tudom, ki állítja össze az ilyen lista kritériumait.) De ezt meg kell kérdőjeleznünk.

Ez az európai pszichés egészséggel kapcsolatos probléma és az előreveített problémák figyelmet és megfelelő megelőzési stratégiát érdemelnek ezen a kiemelten fontos területen. Az előadó prognózisa, amely szerint a cselekvési terv részben vagy egészében bizonyosan kudarccal fog záródni, aggasztó, és én szeretnék megnyugtatást hallani a Bizottságtól – és az elnökségtől is –, hogy nem így fog alakulni.

 
  
MPphoto
 

  Evangelia Tzambazi (PSE).(EL) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, gratulálok az előadónak az átfogó és összefüggő jelentéshez, amely objektív képet nyújt a 2004–2010 közötti időszakra vonatkozó európai cselekvési terv végrehajtásában elért haladásról, ugyanakkor hiányosságokat és új adatokat is feltüntet.

Hadd mutassak rá néhány, a beltéri levegő minőségével és annak az emberi egészségre tett hatásával kapcsolatos kérdésre, különösen is ami a legkiszolgáltatottabb csoportokat, a gyermekeket, valamint az időseket illeti. Ne felejtsük el, hogy az időnk 90%-át beltérben töltjük, az Európai Bizottságnak azonnal stratégiát kell készítenie ezzel kapcsolatban, amely egyrészt vezérelveket nyújt, másrészt megvédi a polgárokat, akik a biológiai és a vegyi szennyezés sokféle forrásának vannak kitéve.

Nagyon lényeges, hogy megfelelő keret készüljön el a vegyi anyagoknak való kitettség csökkentésére. Különösen is nagy hangsúlynak kell kerülnie a középületek, a hivatalok és az iskolák állapotára, hogy meg tudjuk védeni a legkiszolgáltatottabbakat.

 
  
MPphoto
 

  Janusz Wojciechowski (UEN). - (PL) Elnök asszony, az egészség és a környezet közötti összefüggés egyértelmű, éppen úgy, ahogy a környezet és a mezőgazdaság közötti kapocs, mivel az ésszerű és racionális gazdálkodás segíti a környezet védelmét.

Sajnos olyan fejleményekkel kell szembenéznünk a mezőgazdaságban, amelyek a környezetre nézve végzetesek. Eltűnőben vannak a kis családi gazdálkodások, és az európai mezőgazdaság egyre iparosodottabbá válik, ami káros a környezetre. Többet kellene tennie a mezőgazdasági politikának azért, hogy megvédje a kis családi gazdaságokat, mert azok sokkal környezetbarátabb módon üzemelnek.

A GMO-k további veszélyforrást jelentenek. Folyamatosan terjednek a sok súlyos aggály ellenére, amelyek a génkezelt terménynek a környezetre és az emberek, illetve az állatok egészségére tett negatív hatásaival kapcsolatosak. Az Európai Uniónak óvatosan kellene cselekednie a GMO-kkal kapcsolatban. Támogatom Ries asszony jelentését, aki gratulációt érdemel a kitűnő munkájáért.

 
  
MPphoto
 

  Satu Hassi (Verts/ALE).(FI) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, Ries asszonynak a legőszintébb köszönet jár kitűnő munkájáért. Sajnos egyet kell értenem a már előttem szólók kritikájával, amellyel magát a programot illették. Már meglévő intézkedéseken nyugszik, és nem mutatja meg az előre vezető utat.

Az emberek időről időre megfeledkeznek az elővigyázatossági elvről, amikor az új felfedezések izgalommal töltik el őket. Ez most a nanoanyagokkal és az elektromágneses mezőkkel kapcsolatban is megnyilvánul. A nanoanyagok egyre hétköznapibb jelenséggé válnak, még a fogyasztói termékekben is, de a rájuk vonatkozó jogszabályozás lemarad, bár a kutatók figyelmeztetnek, hogy a nanoanyagok az azbeszt nagyságrendjével azonos mértékű egészségügyi problémává válhatnak, ha nem vesszük komolyan a kockázatokat. Ugyanez igaz az elektromágneses mezőre, amelynek emberek százmilliói vannak kitéve, bár a hatásáról igen keveset tudunk. Egyes országokban, például Olaszországban, a bázisállomások és az iskolák között 500 méteres biztonsági zóna húzódik, míg Finnországban helyenként az iskolák tetejére építettek bázisállomásokat. Sürgősen új európai normákra van szükség, amelyek számba veszik a tudományos eredményeket.

 
  
MPphoto
 

  Jana Bobošíková (NI). - (CS) Hölgyeim és uraim, teljes mértékben egyetértek Ries asszonynak a környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési tervről készített értékelésével. Az előadóhoz hasonlóan úgy hiszem, hogy a tervet lehetetlen értelmezni, és kudarcra ítéltetett. Egyes céljai elképesztőek, mint az öngyilkosság megelőzése vagy az éghajlatváltozásnak az emberi egészségre tett hatásáról szóló kommunikációs stratégia. A terv rosszul van megalapozva, mind pénzügyi, mind különösen is szervezési szempontból. A végrehajtandó cselekvések homályosak, és inkább kételyekre és kérdésekre adnak okot, mintsem választ kínálnának. A dokumentum valójában a WHO hasonló tervének a másolata.

Az európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv sajnos újra azt a jogos kritikát táplálja, hogy a terv az adófizetők pénzének pazarlása és értelmetlen brüsszeli bürokrácia. Úgy gondolom, hogy a Bizottságnak azonnal be kellene szüntetnie a terv végrehajtását, szorosabban együtt kellene működnie a WHO-val, és európai szinten semmiképpen se jelentse be az egészségügyi terv következő fázisát.

 
  
MPphoto
 

  Edite Estrela (PSE).(PT) Szeretném Ries asszonynak a munkájáért járó gratulációval kezdeni. A rossz környezet és az egészségügyi kockázatok közötti kapcsolat mostanra egyértelművé vált. Egyre több a környezeti tényezőkhöz és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó betegség, például allergia, légzőszervi, illetve rákos megbetegedések.

Az új járványok gyökerénél a globális felmelegedést találjuk. Tanulmányok azt mutatják, hogy a szárazságok és árvizek miatt többen halnak meg, mint bármely más természeti katasztrófa okán. További komoly problémát okoz az iskolai és egészségügyi intézmények rossz levegőminősége.

Egyre többen betegszenek meg a nagyvárosok és az épületek belterének szennyezett levegője miatt, a víz, sőt a talajvíz szennyezettsége miatt, a termőföldnek a növényvédőszerekkel való szennyezettsége miatt, illetve a szennyvíz és a települési hulladék kezelésének hiánya miatt. Intézkedéseket kell hozni a jövőbeli problémák megelőzésére.

 
  
MPphoto
 

  Luca Romagnoli (NI). - (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a Ries asszony által készített jelentésben nem lehet kivetnivaló találni, különösen is mivel az előadó a Bizottság által tervezett lépéseket szoros és bőséges figyelemmel kíséri, valamint kérdéseket tesz fel, és további erőfeszítésekre szólít fel, annak reményében, hogy olyan megelőző stratégia készül el, amelynek az európai politikai cselekvést jellemeznie kell.

Hasonlóan jó szívvel fogadom a kérést, hogy a Bizottság adjon ki zöld könyvet a beltéri levegő minőségéről, és szeretném felhívni a figyelmet arra, milyen érzékenységgel fordult az előadó az elektromágneses mezőknek az emberi egészségre tett hatása felé.

Összegzésképpen elmondhatom, hogy mindennel egyetértek, amit Ries asszony mondott, és remélem, hogy ez a jelentés a lehető legszélesebb körű támogatást fogja begyűjteni a Parlamenttől.

 
  
MPphoto
 

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE).(RO) Az éghajlatváltozás jelentős mértékben hatással van az emberi egészségre, főként amiatt, hogy a megemelkedett hőmérséklet mellett egyes fertőző, illetve élősködők által terjesztett betegségek szaporodnak.

A hőhullámok, árvizek, illetve a műveletlen földeken keletkező tűzesetek gyakori előfordulása további betegségekhez, nem megfelelő higiéniás viszonyokhoz és halálozásokhoz vezethet.

Romániában egyre forróbbak a nyarak, és a nyár folyamán egyre több az árvíz, a vihar. Az idei árvizek miatt román állampolgárok ezrei maradtak fedél és az alapvető higiéniát biztosító viszonyok nélkül.

Arra kérem a Bizottságot, hogy nyújtson megfelelő pénzügyi segítséget Romániának, hogy csökkenteni tudja ezeknek a természeti katasztrófáknak a hatásait.

A városi szennyezés 70%-a a közlekedés által generált kibocsátásnak tudható be, így ennek a csökkentése hozzá fog járulni a levegőminőség javulásához. Bizonyos irányelvek, például az üzemanyag-minőségről, a közúti járművek kibocsátás-csökkentéséről, illetve a városi közlekedésben a környezetbarát járművek népszerűsítéséről szóló irányelvek, hozzá fognak járulni a környezetszennyezés csökkentéséhez.

Mindazonáltal fontos folyamatosan ellenőrizni a végrehajtásukat és az elért eredményeket.

 
  
MPphoto
 

  Daciana Octavia Sârbu (PSE).(RO) Az elektromágneses mezőkről, illetve azoknak az emberi egészségre tett hatásáról szóló nemzetközi „BioInitiative”-jelentés aggályokat vet fel, és megállapítja, hogy a jelenleg érvényes határértékek, ami a nem ionizáló sugárzások elleni védelmet illeti, lejártak, és azonnal kell cselekedni, hogy csökkenjen a mobiltelefon-szolgáltatók által használt berendezések generálta sugárzásnak való kitettség.

Tudományos tanulmányok azt támasztják alá, hogy az ilyen jellegű sugárzás egészségügyi problémákat okoz, például alvászavarokat, gyermekkori leukémiát, a stressz jelentős megnövekedését, és tíz év mobiltelefon-használat kétszeresére növeli az agytumor kialakulásának a kockázatát. Az új cselekvési és egészségügyi tervnek figyelembe kell vennie ezeket a veszélyforrásokat, amelyek az új technológiák megjelenése miatt egyre erősödnek, és egyre terjednek a vidéki területeken, valamint a fejlődő országokban.

Tovább kell folytatnunk az ezen a területen és a pszichés egészséghez kapcsolódó területeken való kutatást, például a stressz és a depresszió témakörében, hogy meg tudjuk állapítani, vajon valóban összefüggenek-e a nem ionizáló sugárzással.

 
  
MPphoto
 

  Genowefa Grabowska (PSE). - (PL) Elnök asszony, szeretnék gratulálni az előadónak a témában készített jelentéséhez, ami mindannyiunk, európaiak számára olyan fontos. Egy bizonyos kérdésre szeretnék most összpontosítani, és kiemelni a biomonitoring fontosságát. Ennek az eljárásnak a segítségével lehet mérni a környezetszennyezés és az európaiak egészsége közötti összefüggést. Az erre a stratégiára fordított forrásokkal nem kellene garasoskodnunk. Be kell ruháznunk a kutatásba, és végrehajtani a kapott eredményeket. Továbbá, nem csak szavakkal kellene az elővigyázatossági elv előtt hódolnunk. Alkalmaznunk kellene ezt az elvet, amennyiben bármikor is felmerül bennünk a gyanú egy bizonyos környezeti vonatkozásnak az egészségünkre tett esetleges negatív hatásával kapcsolatban. Az elővigyázatossági elv a betegségek terjedését is megakadályozza. Meg fogja akadályozni az allergiák terjedését, és javítani fogja azt, ahogyan az európaiak élnek. Úgy vélem, az Európai Uniónak többet kellene tenni a környezettel összefüggő megbetegedések területén, és a polgárok érdekében hatékonyabban kellene fellépnie. Azt várom, hogy a Bizottság így fog tenni.

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE-DE). - (SK) Szeretnék gratulálni az előadónak, Ries asszonynak, a jelentéshez, amely leírja, milyen mértékben hajtották végre a cselekvési tervet, és sok javaslatot tesz a következő szakaszhoz.

Üdvözlöm az Európai Bizottság intézkedéseit, amelyeknek az a célja, hogy a beltéri környezetet javítsák. Orvosként nagyon fontosnak tartom ezt a lépést. Irodában, iskolában, otthon az időnk túlnyomó részét zárt térben töltjük. A szennyezés magas szintje asztmatikus megbetegedésekhez, allergiához, sőt akár rákhoz is vezethet. Ezért én támogatom a zöld könyv kiadására tett javaslatot és megfelelő európai stratégia elfogadását a témában.

Azt is fontosnak tartom, hogy felhívjam a figyelmünket az elektromágneses sugárzásra. A technikai fejlődés, ha helytelenül vagy túlzott mértékben használják, határozott egészségügyi kockázatot jelenthet, akár szabálytalan alvási mintázat, Alzheimer-kór, leukémia vagy más rendellenességek formájában. Az Európai Közösségnek ezért aktívabban kell ezzel foglalkoznia, és állást kell foglalnia ezzel a modern veszélyforrással kapcsolatban, valamint gyakorlati lépéseket tennie.

 
  
MPphoto
 

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE).(RO) Szeretném hozzátenni azt, hogy az Unió lakossága elöregedőben van, és véleményem szerint az európai környezetvédelmi és egészségügyi tervnek foglalkoznia kellene az idős emberek problémáival.

Mindazonáltal a 2010-es év nincs nagyon közel. Úgy gondolom, hosszú távú perspektívára és megfelelő stratégiára van szükség. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a születések száma az elmúlt években csökkent. Egyes tagállamokban magas a gyermekhalandóság aránya. Az Unió gazdasági stabilitása fiatal és egészséges európai lakosságon alapszik, következésképpen az Uniónak konkrét cselekvési tervet kell készítenie azért, hogy biztosíthassa a természetes növekedést, amire a közösségnek szüksége van.

Végezetül emlékeztetem Önöket járványügyi tanulmányok elkészítésének a szükségességére, a Bizottság felügyelete alatt, annak érdekében, hogy meghatározhassuk az elektromágneses sugárzásnak az emberi egészségre tett hatását.

 
  
MPphoto
 

  Nathalie Kosciusko-Morizet, a Tanács soros elnöke. − (FR) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, szeretném azt kiemelni, hogy sok, a vitában most felszólalt képviselő, más környezettel kapcsolatos problémákat is idekapcsoltak, és szerintem igazuk volt, hogy így tettek. Ezáltal voltaképpen arra hívnak fel bennünket, hogy nagyobb együttműködést és nagyobb integrációt alkalmazzunk a különböző környezeti politikák között. Megjegyeztem például az Ek asszony, Ţicǎu asszony, sőt Kuźmiuk úr által az éghajlatváltozásra tett utalást, bár az ő felszólalása más irányba összpontosított, valamint Wojciechowski úrnak a mezőgazdasági problémákra tett utalását, Estrela asszony utalásával együtt, amelyet a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvre tett. Ezek a kérdések mind kölcsönösen összefüggenek egymással, és ennek a nyilvánvaló összetettségnek meg kell számunkra adnia azt a plusz motivációt, amely miatt továbbépítjük a tudásunkat a környezettel kapcsolatos egészségügyi kérdésekben. Igen, Doyle asszony, az elnökség teljes mértékben motivált ebbe az irányba. Ezt azokkal az irányelvekkel fogjuk elérni, amelyeken jelenleg dolgozunk, vagyis az IPPC-irányelv, a talajvédelmi irányelvre tett javaslat és az energia–éghajlat csomag segítségével, ahogy most engem is emlékeztettek az éghajlatváltozással való kapcsolódásra. Az irányelveken keresztül egyfajta módon foglalkozunk a kérdésekkel, és különböző felismert patológiákkal (például a rákkal) kapcsolatos összefüggéseket állítunk fel, amire már Belohorská asszony is utalt.

Ugyanakkor sok új probléma is keletkezik, amelyeket a ma felszólalók közül jó néhányan érintettek. Az elektromágneses hullámok problémájában már bizonyos részletességű kutatások folytak, itt különösen is az Interphone-tanulmányra gondolok. Vannak azonban új, egyre-másra a piacra kerülő technológiák, és ezek minden esetben arra fognak kényszeríteni bennünket, hogy ultrahosszú-távú megközelítésben gondolkodjunk. A beltéri levegőminőségre is gondolok, sokan Önök közül említették. Ezt a problémát nem kellene úgy tekintenünk, mintha csak most jött volna létre, mivel mindig is létezett. Ugyanakkor sokkal kevesebb kutatás irányul rá, mint a külső levegőminőségre, pedig az időnk 90%-át beltérben töltjük.

Ferreira asszony azt szerette volna megtudni, hogy van-e kapcsolódás például Franciaországban nemzeti szinten a környezetvédelmi csúcs és az európai cselekvési terv között. A környezetvédelmi csúcs kontextusában sok munkát fektettünk a környezeti-egészségügyi kérdésekbe, és ugyanazokba a problémákba ütköztünk, mint amelyeket Önök is vagy így vagy úgy említettek. Először is ott vannak a felismert patológiák, azok a területek, amelyekről már sokat tudunk, és azok, ahol további eredményekre van szükség, ideértve a környezeti okokra visszavezethető rákos megbetegedések kérdését Azután ott van az összes új aggodalomra okot adó kérdés, ahol a cselekvésünk sokkal messzebbre nyúlhat. A környezetvédelmi csúcson például rendelkeztünk az összes nanorészecske osztályozásáról, a piacra kerülő nanorészecskéket illetően egy kötelező nyilatkozati folyamat létrehozásáról, a beltéri levegővel kapcsolatos jobb szabályozás és ellenőrző rendszer kiépítéséről, valamint az összes beltéri berendezés és bútorzat (amelyek közül egyesek problémát jelentenek a beltéri levegő minősége szempontjából) jobb ellenőrzéséről.

Ferreira asszony, az együttműködésről kérdezett, és hogy van-e valójában valamilyen fokú együttműködés a nemzeti környezeti-egészségügyi rendszerek és az európai cselekvési terv között. Egyértelmű, hogy bárminemű ilyen kapcsolódás problémákat fog felvetni. Jelenleg olyan szakaszban vagyunk, amikor minden egyes tagállam saját tervet készít, amely az adott ország saját problémás területein alapszik. Magamnak kicsit ellentmondva, úgy tűnik számomra, hogy miután lezárul ez a kezdeti szakasz, mégis be lehetne vezetni egy bizonyos fokú együttműködést, és ez jelentené a folyamat következő fázisába való továbblépés alapját. Végül, ha megengedi, elnök asszony, szeretném azt megemlíteni – bár nem szeretném megbántani a jelenlévő férfi képviselőket, sőt megköszönöm nekik a felszólalásukat –, hogy ma délelőtt főként a képviselőhölgyek szólaltak fel. Ebben a helyzetben nem problémát, hanem lehetőséget, sőt, talán a remény felcsillanását látom.

 
  
MPphoto
 

  Stavros Dimas, a Bizottság tagja. (EL) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, köszönöm a konstruktív vitát, amelyet a környezet és az egészség kapcsolatának fontos kérdésében folytattunk. Úgy vélem, hogy ez a vita nagyon hasznos lehetőség volt a legfontosabb területeken elért haladásról és az elvégzett kutatásokról szóló eszmecserére azzal a céllal, hogy meghatározzuk, vajon a tanácsi ajánlásban megadott kitettségi határértékek felülvizsgálatra szorulnak-e.

A Bizottság a közelmúltban felkérte az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottságát a jelentésben szereplő legújabb információk számbavételére olyan szemmel, hogy vizsgálja felül a véleményét.

A Bizottság által tett legújabb fejlesztések és kezdeményezések a környezet-egészség kapcsolatának egyes kérdéseiben nagyon jelentősek; azt mutatják, hogy a környezet-, egészségügyi- és kutatási szektorok között a közép-, illetve hosszútávon kialakuló együttműködés mellett lehetséges azonnali intézkedéseket is hozni annak érdekében, hogy az egészségügyi dimenzió mind a környezet, mind az egészségügy javára még inkább beépüljön a környezeti politikákba.

Most az együttműködésről, amelyet az egyik felszólaló említett. A különböző nemzeti környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési tervek közötti együttműködés elsősorban az Európai Bizottság égisze alatt működő környezetvédelmi és egészségügyi fórum, másodsorban pedig a WHO keretei között valósul meg, amely utóbbinak a vonatkozó tevékenységeiben a Bizottság aktívan részt vesz.

Ami a nanorészecskéket illeti, hat héttel ezelőtt, 2008. június 17-én, a Bizottság a nanorészecskékre az uniós jogszabályok alkalmazási hatóköréről szóló közleményt fogadott el, amely megerősíti ezen a területen a megelőzési elv alkalmazásának a fontosságát.

Az uniós jogszabályok lehet, hogy közvetlenül nem tartalmazzák a „nanorészecskék”-kifejezést, de azt el kell fogadni, hogy az uniós szabályozás igenis nagy mértékben lefedi a nanoanyagokkal összefüggő kockázatokat. A Bizottság természetesen levonta azt a következtetést, hogy fokozni kell a meglévő jogszabályok végrehajtását, és felül kell vizsgálni a vonatkozó szövegeket, például az előírásokat és a műszaki utasításokat úgy, hogy jobban lehessen azokat a nanoanyagok esetére alkalmazni. A Bizottság természetesen tovább fogja folytatni a vonatkozó kutatások támogatását, hogy a meglévő tudásbeli hiányosságok betöltődjenek.

Az éghajlatváltozás és az egészség között kapcsolat egyértelműen egyre fontosabbá váló kérdés az időközi értékelés szerint, és örömmel veszem, hogy erre ma több felszólaló is rámutatott. Ezzel a témával is foglalkozni fog az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló fehér könyv, amely hamarosan elfogadásra kerül.

Ami a lengyel képviselőtársunk hozzászólását illeti, ami nem közvetlenül függ össze az épp megvitatott témával, de az energia- és klímaváltozási csomag kontextusában nagyon jelentős, hadd mondjam ki egészen egyértelműen: a lengyelországi elektromosáram-árak bárminemű emelkedése vagy más országokban, ahol az elektromos áramnak szabályozott ára van, nem azért lesz, mert árverést vezettünk be az üvegházhatású gázok kibocsátási jogainak európai rendszerében. Az emelkedés amiatt lesz, hogy az energiaszektorba tett további beruházásokra van szükség, mivel nem lesznek befektetők, ha nincs kilátás az energiaszektorba tett beruházásaiknak megfelelő profitra. Az emelkedések oka lesz továbbá az energiaszektor liberalizációja és az Unió energiapiacának az egységesítése.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében bevezetett szén-dioxid kibocsátáskereskedelmi rendszerben való részvétel 15%-ot fog jelenteni, és meg kell jegyezni – ezt pedig ki kell hangsúlyoznom, mert a közelmúltban sok újságban olvastam olyan nyilatkozatokat lengyel tisztviselőktől, hogy ez Lengyelországban gazdasági problémát fog okozni, stb. –, sőt szeretném ezt egészen egyértelművé tenni, hogy bármekkora összegre van szükség a szén-dioxid kibocsátási jogok megvásárlásához, az a pénz az illető országban fog maradni, például Lengyelországban. Nem is csak az, hanem Lengyelország további előnyhöz fog jutni körülbelül 1 milliárd EUR formájában, ami az újraelosztásból fog származni, ami pedig az uniós átlag feletti egy főre eső jövedelmű uniós országok jogainak elárverezéséből ered majd.

Ezek az aggodalmak tehát alaptalanok. Lengyelország csak nyerhet a rendszerből, és az Európai Parlamentben, illetve a Bizottságban megvitatandó csomagból.

A cselekvési terv hatékony eszköz arra, hogy a környezetvédelmi, egészségügyi és kutatási szektorokból minden érintett szereplőt összegyűjtsünk tagállami és közösségi szinten azzal a céllal, hogy a környezetvédelmi politikák kialakításánál még hatékonyabban vegyük figyelembe a környezet és az egészségügy kapcsolatát.

Ennek a célnak az elérésébe még intenzívebb munkát kell fektetni az összes érdekelt fél közreműködésével és az Európai Parlament támogatásával. Hadd hangsúlyozzam újra, örömmel tölt el az együttműködésünk és a francia elnökség támogatása.

 
  
  

ELNÖKÖL: VIDAL-QUADRAS ÚR
alelnök

 
  
MPphoto
 

  Frédérique Ries, előadó. − (FR) Elnök úr, szeretnék minden egyes jelen lévő képviselőnek gratulálni a mai minőségi vitához. Úgy találom, hogy ez az egyik olyan terület, amely az európaiakat leginkább aggasztja, és amely a „Népek Európája” középpontjában áll. Ez elképesztően fontos. Minden kollégámnak és képviselőtársamnak szeretném megköszönni a véleményét és értékelését, valamint a benyújtott javaslatokat, amelyek közül sok valóban igen ambiciózus. Itt most nem fogom mindet összefoglalni, mivel azt már az államtitkár asszony és Dimas biztos úr megtette.

Mindössze az elektromágneses mezők kérdéséhez szeretnék visszatérni.

Kosciusko-Morizet asszony említette az Interphone-tanulmányt, és itt is vagyunk a probléma lényegénél: nem hozták nyilvánosságra a maga teljeségében a tanulmány eredményeit pontosan azért, mert néhányan ellentmondásosnak tartják, holott jó néhány szakértő, akik részt vettek benne, és most Izraelben dolgoznak, megállapították, hogy van összefüggés a mobiltelefon-hullámoknak való kitettség és a fültőmirigy-rák kialakulása között. Ezért most lényegében a bizonyítékra várunk, mielőtt cselekednénk. Mint már korábban is mondtam, amikor tudományos bizonytalanság van, akkor a döntés meghozatala a politikusokon múlik.

Lezárásképpen szeretném az 1. módosításunkat megemlíteni, ahogyan a plenáris ülésen bemutattuk, és felkérem Önöket, hogy támogassák, mivel a legtöbb képviselőcsoport ezt javasolta. A lényege, hogy megerősíti azt, hogy amikor új technológiák jönnek létre, illetve egyes technológiák megváltoznak, mint ahogyan most történik ezen a bizonyos területen, akkor a kitettségi határértékeket is módosítani kell, hiszen különben, semmit nem teszünk a veszélyeztetett fogyasztókért. Teljes szívből remélem, hogy a francia elnökség támogatni fogja az 1999-es ajánlás módosítására benyújtott javaslatot.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. − A vitát berekesztem.

A szavazásra ma déli 12 órakor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Gyula Hegyi (PSE), írásban. (HU) A Ries-jelentés az európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv félidős felülvizsgálatáról fontos kérdéseket érint. Ebben a rövid terjedelemben csak az édesvíz kérdését érintem. A globális klímaváltozás Magyarországon és sok más uniós országban alapvetően a szélsőséges csapadékeloszlást jelenti.

Árvizek és száraz hónapok váltogatják egymást, ami új vízgazdálkodási stratégiát követel meg tőlünk. Minden csepp édesvízzel felelősen kell gazdálkodunk. Ezt csak uniós összefogással lehet megvalósítani, és legkésőbb a 2013-ban kezdődő költségvetési periódusban komoly közösségi forrásokat kell megnyitni a vízgazdálkodásra. Ehhez kapcsolódik az egészséges ivóvíz biztosítása az egész Unió területén, a hőforrások hasznosítása gyógyvizek, illetve geotermikus energia formájában.

Több tízezer európai polgár halt meg a városi hőhullámokban, amelyek enyhítése szintén vizet igényel. Kiváló szakértőink a harmadik világ vizes projektjeinek hasznosításában is segítséget adhatnak uniós projektek keretében. Ne felejtsük el, hogy az édesvíz a huszonegyedik század talán legfontosabb kincse!

 
  
MPphoto
 
 

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE-DE), írásban.(RO) Időszerűnek tartom, hogy a jelentésbe belefoglaljanak egy utalást a Bizottságnak és a tagállamoknak arra kötelezettségére vonatkozóan, hogy támogassák az európai gyermekek környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési tervét. Az európai gyermekegészségügynek meg kell kapnia mindazt a figyelmet, amit megérdemel, figyelembe véve az összes súlyos problémát, amellyel minden tagállam foglalkozik.

Szeretném Önöket az idén a romániai iskolákban készített aggasztó statisztikákról tájékoztatni: minden negyedik diák szenved valamilyen krónikus betegségben. Egy hivatalos jelentés szerint a fő okok a nem megfelelő táplálkozás, a testmozgás hiánya, illetve a túl nehéz iskolatáska. A leggyakoribb egészségügyi problémák a látás zavarai, a növekedés lelassulása, gerincdeformációk, beszédzavarok és vérszegénység.

Sok diák és óvodás túlsúlyos, és az elhízást a gyorséttermi étkezés okozza. Amellett, hogy a természeti környezet, amelyben élnek, egyre veszélyesebb az egészségükre nézve, úgy tűnik, hogy a szociális környezet sem a legalkalmasabb. Ebből az okból úgy gondolom, az egész Európának nagyon komolyan át kellene gondolnia a gyermekek egészségügyi problémáit, mielőtt azon kezdenénk el gondolkodni, hogyan fog holnap Európa kinézni.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogusław Rogalski (UEN), írásban. – (PL) Az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság iránti tisztelet az Európai Unió egyik prioritása. Amikor szükséges, az Unió szankciónak nevezett korlátozó intézkedéseket vezet be, amennyiben ezek kellenek, hogy elérje a fent említett célokat. A szankciókhoz csak abban az esetben kellene folyamodni, ha komolyan fenyegeti valami a biztonságot, vagy visszaélnek az emberi jogokkal, vagy amikor hatástalannak bizonyul az egyeztetés, illetve a diplomáciai intézkedések.

A szankciókhoz való folyamodás abban esetben is indokolt, ha a természeti környezet visszafordíthatatlan kárt szenved, és amikor ez a biztonságot kezdi veszélyeztetni, és ily módon súlyosan sérülnek az emberi jogok. Ugyanakkor úgy nevezett kettős mérce sem megengedett. Ez alatt azt a következetesség vagy egyenlőség hiányát értem a szankciók kivetésénél vagy végrehajtásánál. Az Európai Unió leggyakrabban a vízummegtagadás vagy a fegyverembargó szankciójához szokott folyamodni. Továbbá, a terrorizmus ellen vívott harcban is a szankció az egyik használt fegyver.

Az Unió antiterrorista politikájának fontos eleme az az eljárás, amelynek keretében feketelista készül a terrorista tevékenységhez kötődő intézmények és entitások nevéről.

A kivetett szankciók hatékonyságának javítása érdekében összehangolt nemzetközi cselekvésre van szükség.

Az Uniónak tovább kellene folytatnia a megfelelően célzott okos szankciók kivetését, hogy bizonyos problémákkal foglalkozzon, míg minimalizálja a humanitárius következményeket vagy a negatív hatásokat azokra az egyénekre, akik ellen azok nem irányultak.

 
Utolsó frissítés: 2008. december 11.Jogi nyilatkozat