Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2133(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A6-0447/2008

Viták :

PV 17/12/2008 - 19
CRE 17/12/2008 - 19

Szavazatok :

PV 18/12/2008 - 6.19
PV 18/12/2008 - 6.21
CRE 18/12/2008 - 6.19
CRE 18/12/2008 - 6.21
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0634

Viták
2008. december 17., szerda - Strasbourg HL kiadás

19. A hamisítás hatása a nemzetközi kereskedelemre - A hamisítás hatása a fogyasztóvédelemre (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. - A következő napirendi pont közös vita:

- a Gianluca Susta úr által (A6-0447/2008) a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság nevében a hamisítás nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásáról kidolgozott jelentésről [2008/2133(INI)] és

- az Arlene McCarthy asszony által a PSE képviselőcsoport nevében a Bizottsághoz intézett szóbeli kérdéséről (B6-0486/2008), amelynek témája: a fogyasztók termékhamisítással szembeni védelme (O-0097/2008).

 
  
MPphoto
 

  Gianluca Susta , előadó. (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Először is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik velem dolgoztak a jelentés szövegezésén, beleértve az árnyékelőadókat, függetlenül attól, hogy milyen álláspontot fognak képviselni az egyes képviselőcsoportok a holnapi jelentésről való szavazáson.

A hamisítás elleni küzdelem elsősorban annak egy módja, hogy támogassuk az európai rendszer versenyképességét, és teljes mértékben a Lisszaboni Stratégia logikai alapja alá esik. Úgy vélem, hogy a mai globalizált világban betöltött jogszabályi és büntetőjogi szerepének szempontjából is figyelembe kell venni. Egy 2005-ben készült OECD-jelentés azt mutatja, hogy körülbelül 150 milliárd euró értékű hamisított terméket adnak el világszerte, amelyben nem szerepel teljes mértékben a házi hamisítás és az online kalózkodás. Egy kommentátor azt mondja, hogy a valóságban a hamisítással kapcsolatos forgalom nagyjából 500 milliárd eurót tesz ki.

A védjegyjogok, a szabadalmi jogok és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésével a hamisítás tehát akadályt jelent iparunk erős pontjai, innovációs kapacitásunk és kreatív kapacitásunk számára. Ez a helyzet jól koordinált, célzott intézkedéseket követel, a világ különböző részeivel való kapcsolatok jelentős ápolását, és úgy vélem, a közösségi intézmények és a tagállamok közötti kapcsolat másfajta megközelítését is.

Ahogy azt a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság elkészítette, a jelentés, intézményi felelőssége miatt, a hamisítás külső aspektusaival foglalkozik részletesebben, de a hamisítás külső és belső aspektusai közötti kapcsolat Európában – amely még mindig a legnagyobb piac és a második legnagyobb importőr a világon – teljesen világos.

Összefoglalásképpen tehát újra meg kell erősítenünk a hamisítás elleni küzdelem bizonyos alapvető előfeltételeit: meg kell erősítenünk a hamisított termékek behozatala elleni védelmi rendszerünket, és ez azon rendőri erők koordinálását is jelenti, amelyek felelősek az áruk ellenőrzéséért a határokon, továbbá a vámok megerősítését. Jelentősen kell azonban összpontosítanunk a belső jogrendünkön belüli polgári jogi és büntetőjogi rendelkezések harmonizálására, csakúgy, mint a Kereskedelmi Világszervezeten belüli munkánkra, hogy megerősítsük azokat az eszközöket, amelyekkel a WTO már felszerelte magát.

Világos, hogy ha esetleg gyakrabban fordulnánk a Kereskedelmi Világszervezethez a felmerült vitákkal kapcsolatos bizonyos problémák megoldása érdekében, az segítene megerősíteni a hamisítás elleni küzdelmet, ahogy azt is hisszük, hogy valamiféle büntetést kellene kiszabni azokra az Európai Unión kívüli országokra, amelyek kijelentik, hogy készek csatornaként működni ezeknek a termékeknek Európába való bejutása érdekében, valamint az ilyen termékeknek az egész világon való forgalomba hozása érdekében.

Jobban kell védenünk a szellemi tulajdont, képesnek kell lennünk jobban megvédeni magunkat a világ nagyobb geopolitikai régiói között, és meg kell tudnunk védeni magunkat azoktól a nagy országoktól, amelyek megjelennek a világpiacon. Ezért tekintünk nagy érdeklődéssel az ACTA-ra. Ez egy többoldalú együttműködési kereten belüli nagyszabású nemzetközi megállapodás lesz, amely nem fogja érvényteleníteni az Egyesült Államok, Japán és Európa között kötött kétoldalú együttműködési keretet, amelyben helyet kapnak Brazília, India, Kína és a világ más nagyobb kereskedelmi régiói is. Ez két dologra fog összpontosítani. Egyrészről foglalkozni fog az átláthatósággal, az állampolgári és politikai, valamint a titoktartási jogok tiszteletben tartásával. Másrészről, az alapvető jogok teljes tiszteletben tartása mellett, foglalkozni fog a kereskedelem érdekeinek megerősítésével, amely számunkra szorosan összekötődik a fejlesztéssel, és így az EU-n belüli országoknak és az EU-nak magának, mint a világpiacok egyik fő politikai szereplőjének a szabadságával.

Úgy gondolom ezért, hogy cselekednünk kell a fogyasztók nevelésével, a büntetőjog harmonizációjával, a szigorúbb ellenőrzésekkel és a nyomásgyakorlás eszközeinek használatával kapcsolatban. Bizonyos fejlődő országokat illetően, léteznek az általános tarifális preferenciák, és biztosítanunk kell ennek a rendszernek a megerősítését, de ugyanakkor ezt arra is használják, hogy megküzdjünk azzal, hogy bizonyos országok hajlandóak csatornaként működni ezen hamisított áruk behozatala érdekében.

A jelentés célja, hogy egy olyan keretet alkosson, amely egyesíti a szabadság fő érdekeit, a szabad kereskedelem fő érdekeit, a polgári szabadságjogokat, a politikai és fejlesztési szabadságokat, hogy ütést mérjen arra a jelenségre, amely jelenleg nagyon megnehezíti az Európai Unió versenyen alapuló rendszerének dolgát. Természetesen egy kicsivel többet reméltünk, olyan értelemben, hogy néhány kérdéskör a háttérbe szorult a jelentésben, mint például egy megfigyelőközpont létrehozása, vagy a nyomonkövethetőségre vonatkozó rendelkezések megállapítása. Ezek olyan kérdések, amelyek nem kapták meg a többség támogatását.

Úgy gondoljuk azonban, hogy jelentősen hozzájárultunk a Bizottság és a Tanács munkájához, és különösen a Bizottságot segítettük abban, hogy a jövőben elvégezze a szabályok teljes felülvizsgálatát, hogy megvédje Európát ettől a káros jelenségtől.

 
  
MPphoto
 

  Eija-Riitta Korhola, szerző. − Elnök asszony, szeretném köszönetemet kifejezni az előadónak alapos munkájáért. A hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás kiszipolyozza a gazdaságot Európában és az egész világon, és gyakorlatilag egy iparág sem menekülhet ezen illegális tevékenység elől. Ez felelős a törvényes üzleti tevékenység károsításáért, és különösen, az IMCO bizottság szerint, ez a forrása a fogyasztói kiszolgáltatottságnak.

A probléma súlyos, és egyre súlyosabbá válik, mindazonáltal a hamisított vagy kalóztermékek továbbra is szabadon hozzáférhetőek a belső piacon belül. A hamisítással és a kalózkodással való megküzdés érdekében először is fokozni kell a végrehajtást, segíteni kell a vámhatóságokat, hogy leleplezzék ezeket a tevékenységeket, és hogy megállapodásokat kössenek a hamisítás és a kalózkodás aláásására azon a ponton, ahonnan a szabálysértés ered. Cselekvésre van szükség annak megakadályozása érdekében is, hogy az internet még kiemelkedőbb elosztási csatornájává váljon a hamisított és a kalóztermékeknek azáltal, hogy hatékonyabb jogorvoslatot alkalmazunk.

Másodszor, tudatosító kampányokra van szükség. A fogyasztók túlságosan gyakran nincsenek tisztában a probléma méretével és hatásával. A veszélyes termékek – különösen a hamis gyógyszerek – fogyasztók életét teszik kockára. A kormányok által szervezett kampányoknak egyre inkább a hamisítás és a kalózkodás társadalmi költségeire kellene összpontosítaniuk, például az egészségügyre és a biztonságra.

Harmadszor, több adatgyűjtésre, értékelésre és kutatásra van szükség. Az átfogó és összehasonlítható adatok létfontosságúak mind a jogi végrehajtásra irányuló erőfeszítéseink, mind a tudatosító kampányok tekintetében. Ebben az évben a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság elfogadta az új árucsomagot, amely megteremtette a piacfelügyelet és az összes uniós jogszabály végrehajtásának új keretét, hogy biztosítsa a belső piacon hozzáférhető áruk biztonságosságát. Korábban ebben a törvényhozási ciklusban elfogadtunk egy modernizált vámkódexet, továbbá olyan eszközöket, amelyek segítik egy hatékony és elektronikus vámkezelés létrehozását. Ily módon megpróbáltuk növelni a vámhatóságok működési hatékonyságát az EU külső határain – a védelem utolsó ütközőin – meggátolva a hamisított áruk belépését a belső piacra.

A hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelem egy olyan téma, amelynek továbbra is a politikai napirend legfontosabb pontjai között kell szerepelnie. A Parlamentben felszólítjuk a Bizottságot, hogy működjön együtt a kormányokkal, a vámhatóságokkal, az iparral és a fogyasztókkal minden egyes uniós tagállamban. Együtt kell cselekednünk, amennyiben hatékonyan akarunk küzdeni. Ezzel a ma esti vitával arra szólítjuk fel a Bizottságot, hogy egy következetes és összehangolt megközelítést hozzon létre a hamisítás és a kalózkodás kezelésére. Csak így biztosíthatjuk a fogyasztók számára a belső piacon forgalomban lévő termékekbe vetett bizalmat.

 
  
MPphoto
 

  Jacques Barrot, a Bizottság alelnöke. − (FR) Elnök asszony, szeretnék köszönetet mondani Susta úrnak a hamisítás nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásáról szóló jelentéséért, és természetesen szeretnék köszönetet mondani a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságnak is. Ezek a hamisítással és kalózkodással kapcsolatos témák, ahogy Korhola asszony olyan kitűnően mutatta meg, megérdemlik figyelmünket és elszántságunkat.

A Bizottság teljes mértékben elkötelezett a szellemi tulajdon magas fokú védelmének és az EU-n kívüli országokban a szellemi tulajdon tiszteletben tartásának előmozdítása iránt. Összhangban Európa szerepével a világban és a Bizottságnak a szellemi tulajdon megbecsülésének biztosítására vonatkozó stratégiájával, együttműködünk azokkal a partnerekkel, akik osztoznak aggodalmunkban. Ez vonatkozik az Egyesült Államokra, Japánra, a G8 és az OECD országaira. Biztosak akarunk lenni abban, hogy a legmodernebb, leginnovatívabb európai ipari ágazatokkal, azokkal, amelyek a leginkább koncentrálnak a minőségre, amelyeket a legfontosabb eszközeink egyikeként definiáltak a világbeli versenyképesség tekintetében, nem élnek vissza vagy teszik tönkre az EU-n kívüli országok.

Üdvözlendő az Európai Parlament részvétele ebben a témában. Köszönöm. A Bizottság nyomon követte Susta úr jelentésének szövegezését, és köszönöm neki, hogy egy nagyon ambiciózus, konstruktív álláspontot foglalt el. Figyelünk a Kínával való munkára, a WTO vitarendezési mechanizmusára, a vámkedvezmény-rendszerünkre és a kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó nagyobb segítségre vonatkozó javaslatokra.

Számos területen azonban a jelentés végleges verziója visszalépést jelent a kezdeti megközelítéshez képest. A jelentés továbbá visszafogottabb és védekezőbb hangnemet üt meg, különösen az ACTA-val, a hamisítás elleni küzdelemmel kapcsolatos kereskedelmi megállapodással kapcsolatban. Az ACTA célja a tömeges illegális tevékenységek elleni küzdelem, és az Európai Unió újítóinak védelme. Nem korlátozza a polgári szabadságjogokat, és nem gyakorol nyomást a fogyasztókra.

Amint a Bizottság számos alkalommal elmondta az Európai Parlamentnek, az ACTA nem fog messzebbre menni, mint az Európai Uniónak a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére vonatkozó jelenlegi rendszere. A jelenlegi rendszer tiszteletben tartja az alapvető jogokat és a polgári szabadságjogokat, beleértve a személyes adatok védelmét. A büntetőjogi szankciók alkalmazását egyeztetni kell majd az Európai Unió elnökségével a tagállamok nevében.

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által előterjesztett kérdéseket illetően, szeretném kiemelni, hogy a múlt év májusában az Európai Parlament képviselőivel tartott magas szintű konferencia óta a Bizottság reflektált a tagállamok, a bírói és rendőri hatóságok, a vállalkozások és a fogyasztók ezen bűnözők elleni küzdelmében való támogatásának legmegfelelőbb módjaira. Igaz, hogy ezek az összetett problémák különböző területekkel kapcsolatosak, és a Bizottság különböző főigazgatóságainak hatáskörébe tartoznak. Szükség van megerősített együttműködésre.

Ez év elején – és ez fontos – létrehoztak egy, az ipari és szellemi tulajdonjog érvényesítésére szakosodott egységet. Ezt szeretném kiemelni. Szilárd tudásalapra van szükségünk továbbá, hogy bevezessünk egy állandó stratégát a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelem tekintetében. Itt azonban van egy probléma: a statisztikák elkészítése. Statisztikákra van szükségünk, hogy pontos elképzelésünk legyen a probléma területéről és méretéről. Az OECD szintén hangsúlyozta ezt „A hamisítás és a kalózkodás gazdasági hatása” című jelentésében.

Cselekednünk kell tehát annak biztosítása érdekében, hogy pontos, teljes körű információkat lehessen begyűjteni. A vállalkozásoknak alapvető adataik vannak, de ezek egy része kényes. Az egyetlen statisztika, amit a tagállamoknak be kell nyújtaniuk, azok a vámszervek általi lefoglalásokkal kapcsolatosak.

Hasonlóan, nehéz információt szerezni azoknak az embereknek a számáról, akik veszteséget szenvedtek hamisított termékek miatt. Bár egyes rendszerek, mint például a veszélyes anyagokra vonatkozó közösségi gyorstájékoztatási rendszer (RAPEX), rendelkezésre bocsát részletet, de ezek nem teljesek. A RAPEX-rendszert arra tervezték, hogy megakadályozza a veszélyes termékek okozta baleseteket. Igaz, hogy a hamisított termékek beletartozhatnak ebbe a kategóriába. A RAPEX fő előnye, hogy lehetővé teszi, hogy az egy tagállamban talált veszélyes termékekkel kapcsolatos információt gyorsan megosszuk más tagállamokkal és a Bizottsággal, hogy megakadályozzuk, hogy más fogyasztók is megvásárolják azokat.

Bár a RAPEX lefedi az összes veszélyes terméket, mindazonáltal nem szükségszerűen ez a legmegfelelőbb eszköze a hamisított termékek okozta veszteségekkel kapcsolatos információk begyűjtésének.

A balesetekre vonatkozó európai adatbázis, amely a fizikai sérülések szisztematikus nyomon követésén keresztül jut adatok birtokába, a kórházak sürgősségi szolgálatai által bejelentett balesetekről és fizikai sérülésekről gyűjt adatokat. A fizikai sérülések okairól nyújtott tájékoztatás azonban néha túl általános, és nem megfelelően részletes ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy a sérüléseket hamisított termékek okozták-e. Továbbá a tagállamoknak a balesetek okainak feljegyzésére használt módszerei közötti eltérések bonyolult feladattá teszik a statisztikai összehasonlítást, amelyek így nem pontosak.

Egyértelmű tehát, hogy cselekednünk kell egy nemzeti kapcsolattartó pontokat használó gyors adatcserehálózat létrehozása érdekében. Ez a megközelítés lehetővé tenné az adminisztratív testületek, a bírói és rendőri hatóságok és az egész Európai Unióban a gazdasági tevékenységi ágazatokban részt vevők közötti koordináció és információcsere fokozását. Ebben a kérdésben egy megfigyelőközpont felállítása is nagyon hasznos lenne. A Bizottság jelenleg vizsgálja a legmegfelelőbb gyakorlati lehetőségeit egy megfigyelőközpont felállításának.

A szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamoknak kötelességük biztosítani, hogy a forgalomba hozott termékek mind biztonságosak, és a piacfelügyeletet hatékonyan hajtják végre, de régebben ezt a felügyeletet nem ugyan olyan mértékű szigorral hajtották végre minden tagállamban. A Bizottság ezért előterjesztett egy akkreditációra és piacfelügyeletre vonatkozó rendeletet, amelyet 2008 júniusában fogadott el a Tanács.

A rendelet egy közös keretet hoz létre a piacfelügyelettel kapcsolatban. Ez az általános termékbiztonságról szóló irányelv által létrehozott rendszerhez kötődik, de ki is egészíti azt. Közös követelményeket állapít meg a piacfelügyelettel kapcsolatban, és minden tagállamnak meg kell felelnie ezeknek a követelményeknek A rendelet bevezet egy együttműködési mechanizmust a hatóságok között, mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. A mechanizmusnak lehetővé kell tennie, hogy hatékonyan osszuk meg a hasznos információt, például hogy riasztást adhassunk ki egy veszélyes terméknek egy belépési ponthoz való érkezéséről.

Tavaly júliusban a Bizottság közleményt fogadott fel egy európai iparjogvédelmi stratégiáról. Szeretnénk tehát létrehozni egy integrált stratégiát, amely nem jogalkotási intézkedéseket tartalmaz ezen rendelkezések alkalmazásának megerősítésére. Ez a stratégia lehetővé fogja tenni egy vámmal kapcsolatos új cselekvési terv kidolgozását annak érdekében, hogy megküzdjünk a hamisítással és a kalózkodással, továbbá hogy új megközelítéseket hozzunk létre, amelyek lehetővé fogják tenni, hogy fejlesszük az adatgyűjtést, hogy tudatosító kampányokat szervezzünk, és hogy növeljük az együttműködés hatékonyságát minden szinten.

A Tanács kijelentette, hogy támogatja ezt a megközelítést. 2008. szeptember 25-én elfogadott egy, a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelemre irányuló átfogó európai tervet. Ez az állásfoglalás, amely meghatározza a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelemre irányuló átfogó európai tervet, egy jelentős politikai jelzés. Ez bizonyítja, hogy a tagállamok nagy jelentőséget tulajdonítanak a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásának.

Ebben az összefüggésben, egy 2008. november 25-én és 26-án, Párizsban tartott magas szintű szeminárium keretében a Bizottság találkozott a tagállamok vámhatóságainak főigazgatóival. A szemináriumon meghatározták a hamisítás elleni küzdelemre irányuló új vámügyi terv főbb elemeit a 2009–2012-es időszakra vonatkozóan.

Ezt a hamisítás elleni küzdelemre irányuló vámügyi tervet a következő cseh elnökség alatt fogja elkészíteni a Bizottság. A Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a szellemi tulajdonjog védelmének és megfelelő megbecsülésének a nem uniós országok piacán. Szervezett párbeszédeket indított el a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos témákban fő kereskedelmi partnereivel, például Kínával. A Bizottság részletes rendelkezések bevezetését javasolta a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatban, amelyek kifejezetten azoknak a kétoldalú és regionális kereskedelmi megállapodásokban való alkalmazásának ellenőrzésére irányulnak.

A Bizottság természetesen úgy gondolja, hogy a tudatosítás és a fogyasztóknak az egyre növekvő veszélyekre való figyelmeztetése egy fontos téma. Alapvetően fontos, hogy megbízható adatokat tudjunk gyűjteni és kielemezni munkánk támogatása érdekében, és hogy hatékony politikát és stratégiákat dolgozzunk ki. Ha magas színvonalú információk birtokában vagyunk, képesek leszünk anélkül tájékoztatni a fogyasztókat, hogy bizalmatlanságot keltsünk az olyan kényes termékcsoportok iránt, mint például a gyógyszerek és az élelmiszerek. A tagállamokra fontos szerep hárul ebben a tekintetben, mert biztosítaniuk kell az ilyen típusú információk cseréjét.

Elnök asszony, befejezem mondandóm. Kérem, bocsásson meg a hosszadalmas felszólalásért. Támogatni akarjuk a tagállamokat, hogy hatékonyabban járulhassanak hozzá az innováció előmozdításához és a fogyasztók egészségének és biztonságának védelméhez, és ehhez egy globális megközelítésre van szükségünk. Ezért összpontosítja erőfeszítéseit a Bizottság egy olyan mechanizmus bevezetésére, amely lehetővé fogja tenni a tudás és az együttműködés fejlesztését a tagállamok, a fogyasztók és a vállalkozások között.

Láthatja, Susta úr, hogy jelentése épp a megfelelő pillanatban érkezett. Ez elvezet minket a hamisítás problémájának magjához, amely mindig is nagy aggodalmat jelentett számomra. Nem tudunk megvédeni egy innovatív Európát, ha nem lépünk fel hatékonyan a hamisítás ellen. Köszönetet szeretnék mondani tehát az Európai Parlamentnek azért az érzékenységért, amelyet ezzel a jelentős problémával szemben tanúsított. Köszönöm figyelmüket. Most, elnök asszony, figyelmesen fogom hallgatni a képviselők hozzászólásait.

 
  
MPphoto
 

  Eva Lichtenberger, a Jogi Bizottság véleményének előadója. – (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Susta úr már világosan felvázolta a téma jelentőségét, így nincs szükség arra, hogy megismételjem.

A Jogi Bizottság már foglalkozott ezzel a témával, különösen az ACTA-val kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokat érintően, és a következő pontokat vetette fel: az átláthatóság hiányát, például a nemzetközi tárgyalások során, az olyan nemzetközi megállapodásokkal és szervezetekkel való kölcsönös kapcsolat kérdését, mint a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonzataival foglalkozó Tanács (TRIPS) vagy a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), a büntető rendelkezések természetére és nagyságára vonatkozó meghatározás jogi alapjának a hiányát – amely pont nagyon fontos a tagállamok számára is.

Mindezt egy következtetésben szeretném röviden összefoglalni, vagyis hogy akármit is gondolnak a tagállamok vagy mi a büntető intézkedések harmonizációjáról, vagy akárhogy is történik ez, saját magunknak kell tudnunk dönteni a kérdéses ügyről. Nem szabad hagyni, hogy az történjen, hogy a nemzetközi tárgyalások a megfelelő átláthatóság nélkül előre korlátozzák az Európai Unió és az intézmények cselekvési szabadságát oly mértékben, hogy az Európai Parlament ne tudjon döntést hozni a saját mozgásterén belül. Nem szabad előre döntenünk. Az Európai Parlament ragaszkodik jogaihoz. Végső soron ez a magánéletet, az adatvédelmet és az állampolgárok jogait is érintené és potenciálisan veszélyeztetné is.

Jó eséllyel két döntésről is lehetőségünk lesz szavazni holnap, amennyiben az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja nem gördít akadályt ennek útjába azáltal, hogy kísérletet tesz a döntések egyikének megváltoztatására egy szóbeli módosítás előterjesztésével. Remélem, hogy ezt az álláspontot még mindig meg lehet változtatni. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 

  Corien Wortmann-Kool, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. (NL) Barrot úr, igaza van. Igen hosszan beszélt ezen a késői órán. Amennyiben azt a tényt akarta hangsúlyozni ezzel, hogy a Bizottság prioritásként szándékozik kezelni a hamisítás elleni küzdelmet, akkor megbocsátok Önnek. Mi több, boldogan segítenénk, hogy tartsa magát magasztos céljához, mert a hamisítás még mindig jelentős probléma, sőt, egyre inkább azzá válik. Többé már nem a helyes Gucci táskákról van szó, hanem az európai polgárok, az európai fogyasztók egészségéről és biztonságáról.

Szeretném átadni őszinte köszönetemet az előadónak kitűnő jelentéséért, amelyet mi a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban két ember kivételével egyhangúan támogattunk. Múlt héten összetett tárgyalásokba bonyolódtunk az új állásfoglalásokkal kapcsolatban, de örülök, hogy mindannyian visszakoztunk. Remélem tehát, hogy holnap nagy többséggel el fogjuk tudni fogadni a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság állásfoglalását. Értékeljük a tényt, hogy a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport visszavonta az alternatív állásfoglalást.

Sokkal jobb együttműködésre van szükség, amennyiben meg akarjuk nyerni a hamisítás elleni harcot. A vámhivatalok fontos szerepet játszanak ebben, ahogy azt jól mutatta öt európai ország összehangolt erőfeszítése, ahol a vámhivatalok és az ipar szorosan együttműködve dolgozott és jelentős mennyiségű hamisított árut semmisített meg. Kitűnő!

Jobb koordinációra is szükségünk van, de nem javasoljuk egy új európai Ügynökség létrehozását állásfoglalásunkban, bár eljátszottunk a gondolattal. Ebben az összefüggésben Martin úr javaslatára szeretném felhívni figyelmüket egy európai eredményjelző tábla felállításáról. Ez egy kiváló ötlet.

Szerettem volna említést tenni a büntetésekről is, különösen a jogérvényesülésért felelős biztos számára. Remélem, hogy komolyan veszik javaslatainkat és elfogadják azokat.

 
  
MPphoto
 

  David Martin, a PSE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, köszönetet szeretnék mondani először Susta úrnak a jelentéssel kapcsolatos kiváló együttműködéséért. Nem értettünk egyet mindenben, de mindig nagyon együttműködő és a lehető legrugalmasabb volt.

Először is, Susta úr néhány globális adatot szolgáltatott a hamisítás mértékéről. Csak ezen a héten az én választókerületemben két különböző esemény hívta fel a figyelmet a regionális szintű hamisítás mértékére. Először is, az Egyesült Királyság Határirányítási Ügynöksége rajtaütött egy hajón a skóciai Grangemouthban, az én választókörzetemben, és lefoglalt 3,6 millió GBP értékű hamis dizájner terméket. A hajó Hollandián keresztül Kínából érkezett Skóciába.

Szintén ezen a héten Skóciában nyilvánosságra hozták, hogy ebben az évben a skót rendőrség eddig fél millió cd-t és dvd-t foglalt le, amelynek illegális értékesítésből származó értéke közel 5 millió GBP. A rendőrség továbbá azt is megemlítette sajtóközleményében, hogy ezeknek a másolt dvd-knek és albumoknak a terjesztését majdnem minden esetben a szervezett bűnözés ellenőrizte. Tehát ez nyilvánvalóan egy súlyos probléma az egész Európai Közösségben.

Ahogy mások mondták, a hamisításra gyakran úgy tekintenek, mint áldozat nélküli bűntettre, de természetesen, ahogy beszélünk róla, távol van ettől. A hamisított termékek forgalmazásának legalább három vesztes csoportja van.

Az első csoport természetesen az üzleti közösség: az ilyen fajta kereskedelem hatással van a legális kiskereskedőkre és más vállalkozásokra, amelyek adót fizetnek, alkalmazottakat foglalkoztatnak és bevételt produkálnak; a hamisítás továbbá megtagadja a szerzőktől, a művészektől és a kutatóktól tehetségük és beruházásuk jogos ellenértékét. Vannak a fogyasztók, akiket Wortmann-Kool asszony említett, akiket megölnek, akiknek kárt vagy kellemetlenséget okoznak a hamis termékek. És van az emberek harmadik csoportja, a bűnözés és az antiszociális viselkedés áldozatai, akiket gyakran a hamisított áruk utáni bevételből fizetnek ki.

A PSE képviselőcsoport nagy mértékben egyetért azzal, amit a biztos úr a probléma kezeléséhez szükséges háromféle cselekvésként határozott meg. Először is, szigorúbb fellépésre van szükség azokkal a harmadik országokkal szemben, amelyek segítik vagy elnézik a hamisítást, és nem védik meg mások szellemi tulajdonjogát. Nem gondoljuk, hogy az ACTA a teljes megoldása ennek a problémának, és természetesen úgy gondoljuk, hogy amennyiben az ACTA hatályba lép, átláthatóbbnak, demokratikusabbnak és általában többoldalúnak kell lennie. Ahogy Wortmann-Kool asszony mondta, a megoldás egy része egy nemzetközi eredményjelző tábla lehetne, amely megnevezi és szégyenbe hozza azokat az országokat, amelyek nem tisztelik mások jogait a hamis áruk tekintetében.

A második terület, ahol cselekvésre van szükség, az olyan bűnüldöző szervek folyamatos munkája, mint a rendőrség, a fogyasztóvédelmi felügyelők és a vámhatóságok. Várjuk az ezzel a területtel kapcsolatos jobb európai együttműködésre vonatkozó jövő évi cseh javaslatot.

A harmadik és utolsó terület a közvélemény figyelmének felhívása a hamisítás okozta károkra, továbbá annak elmagyarázása a fiatalok számára, hogy azoknak az egyéneknek, akik filmeket, televíziós műsorokat és zenét készítenek, joguk van megélni belőle.

Azt azonban nem hisszük, hogy büntetendővé kellene nyilvánítanunk azokat az egyéneket, akik illegálisan töltenek le dalokat vagy zenét, vagy akik hamis cd-t vagy futballmezt vásárolnak. Nem akarjuk büntetendővé nyilvánítani ezeket az embereket; tanítani akarjuk őket, és a saját oldalunkra állítani, hogy az ebben a folyamatban szereplő igazi bűnözőkkel küzdjünk meg.

 
  
MPphoto
 

  Carl Schlyter, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. (SV) Elnök asszony! Köszönöm, Susta úr. Természetesen egyszerű lett volna számunkra egy ésszerű megállapodást elérnünk ebben a témában. A Parlament szabályzata ugyanakkor arra kényszerít minket, hogy külön állásfoglalásokat terjesszünk elő, és nem ad lehetőséget arra, hogy az egyes módosításokról szavazzunk. Ez nehézzé teszi egy olyan kompromisszum elérését, amelyben a Parlament többségének kívánsága pontosan kifejeződik. Ez rendkívül sajnálatos, mert azt jelenti, hogy amennyiben például a Zöldek állásfoglalása nem kap támogatást holnap, egy olyan javaslaton keresztül fogunk szavazni, amely maga után vonja az internet és az internet tartalmának ellenőrzését, és ez azt fogja jelenteni, hogy a forgalmazók lesznek felelősek ezért. Ez nagyon sajnálatos lenne, mert nem ez a Parlament célja.

A kalózkodás és a hamisítás kétféleképpen jelent veszélyt a fogyasztókra és általában az emberekre. Ki lehetnek téve olyan veszélyes áruk és hamis gyógyszerek vásárlásának, amelyek veszélyt jelentenek az egészségükre, így közvetlenül érintettek lesznek. Mindazonáltal a védjegyek, és különösen a szerzői jogok védelmére hozott túlzott intézkedések okozta fenyegetéssel is szembe kell nézniük. Ez a helyes egyensúly megtalálásának kérdése. Úgy gondolom, hogy a Parlament világos üzenete a Bizottság és a Tanács számára, amikor folytatják tárgyalásaikat, hogy akárhogy is alakul a holnapi szavazás, világosan kijelentjük, hogy a nem haszonszerzés célú személyes használatot nem szabad bűncselekményként kezelni. Nem szabad az ACTA-nak hozzáférést biztosítani a magánszámítógépekhez, a zenelejátszókhoz és hasonló eszközökhöz. Ez a Parlament világos üzenete.

A büntetőjog tekintetében azt szeretném elmondani, hogy a Zöld alternatív javaslatra kell szavaznunk, ha nem akarjuk, hogy valamilyen képmásunk hirtelen bevezesse a büntetőjogot európai szinten. Természetesen semmiféle jogkörünk nincs arra, hogy bármi ilyen típusú dolgot csináljunk. A kérdés az, hogy vajon ez működni fog-e, és hogy miként lesz képes egyensúlyt teremteni az egy országbeli büntetési rendszerben, amikor a büntetési rendszer egy másik országban teljesen hibásnak bizonyul. Ez nemzetközi szinten nem úgy tűnik, hogy egyáltalán működőképes lehetne. A Zöldek javaslatai tehát jobbak.

Az eredeti javaslat azt mondja, hogy nem tesznek kivételt az utazókkal. Ésszerűtlen azonban egy utazót, aki nem több mint 400 euró értékben hoz magával árut, egyenlővé tenni egy üzletemberrel, aki 50 konténernyi árut tud magával hozni. Legfőképpen azonban ésszerűtlen az internet minőségi tartalmára, a tartalmat szabályozó minőségi statisztikákra, továbbá a másodlagos felelősségre és a közvetítők felelősségére vonatkozó szabályok megszüntetéséről szavazni.

Annak érdekében, hogy lehetővé tegyük, hogy több képviselő szavazzon a Zöld állásfoglalásra, be fogunk nyújtani egy szóbeli módosítást a 15. cikk eltörlése érdekében, amely nyilvánvalóan némileg ellentmondásos, és ezt követően remélem, hogy sokan támogatni fogják javaslatunkat. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 

  Pedro Guerreiro, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (PT) Elnök asszony, az Európai Parlamentnek a textiliparról szóló, 2007. december 13-i állásfoglalása kimutatta, hogy a hamisítás elleni európai vámeljárások fele a textillel és a ruházattal kapcsolatos. Ugyanez az állásfoglalás hangsúlyozta a harmadik országokból behozott textilek eredetjelzésével kapcsolatos kötelező érvényű szabályozások alkalmazásának szükségességét, és felszólította a Tanácsot, hogy fogadja el a „made in” jelzésről szóló függőben lévő rendeletjavaslatot a jobb fogyasztóvédelem és az európai ipar támogatása érdekében.

A tény az, hogy egy európai bizottsági javaslat ebben az összefüggésben, bár elégtelen lenne, 2005 óta egy helyben topog. Ennek eredményeképpen kérdésünk a következő: mikor fog az Európai Unió szabályokat lefektetni az import áruk vagy a különböző tagállamokban gyártott termékek eredetjelzésére vonatkozóan?

 
  
MPphoto
 

  Bastiaan Belder, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. (NL) Elnök asszony, szeretném megköszönni az előadónak értékes jelentését. A hamisítás nemcsak egy gazdasági veszedelem, hanem a fogyasztók biztonsága és a közegészségügy szempontjából is veszélyt jelent. Nemcsak a hamisított áruk gyártását, hanem kereskedelmét és szállítását is prioritásként kellene kezelni.

Múlt hónap végén egy rendkívül hasznos munkaúton voltam Koszovóban, ahol aggasztó a helyzet. A kaotikus, részben egymást átfedő nemzetközi jelenlét, a gyenge pristinai kormánnyal kombinálva kitűnő működési területet nyújt a csempészeknek Koszovóban. Döbbenetes látni, hogy milyen jól dolgoznak együtt bűnözők az albán és szerb oldalról, egy többnemzetiségű erőfeszítésben.

Arra biztatom az Uniót, hogy vonultassa fel az Eulex missziót Koszovóban az ilyen csempészettel kapcsolatos gyakorlatok elleni küzdelemben. Elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió tétlenül nézze, ahogy egy fekete lyuk jelenik meg határai mentén. A hamis áruk elleni küzdelmet nemcsak a tárgyalóasztalnál kell lemérni, hanem legalább ugyanannyira a valóságban. Remélem, hogy a Bizottság meg fogja adni ennek a témának azt a figyelmet, amit megérdemel, tulajdonképpen már beszéltem erről a konkrét kérdésről a Bizottsággal Pristinában. Ez egy nagyon fontos pontja a szellemi tulajdon védelmére irányuló harcunknak, a Nyugat-Balkánon is.

 
  
MPphoto
 

  Christofer Fjellner (PPE-DE). - (SV) Elnök asszony, ez természetesen egy nagyon átfogó téma. Ahogy korábban említettem, mindent magában foglal a gyógyszerektől kezdve az autóalkatrészeken és a dizájner termékeken át az illegális letöltésekig. Ezen a területen teljesen nyilvánvaló, hogy a hamisítás egy jelentős probléma, amely veszélyt jelent a nagy értékű árukra és a biztonságra is. Mindazonáltal bizonytalanság van a tekintetben, hogy mennyire nagy összegekről van szó valójában, és hogy ezeknek a termékeknek milyen része található meg az európai piacon. Úgy gondolom ezért, hogy a Bizottság által elvégezendő vizsgálat egy rendkívül hasznos dolog.

Én főleg az ACTA-ra szeretnék összpontosítani, vagyis a hamisítás elleni küzdelemmel kapcsolatos kereskedelmi megállapodásra, amely a tárgyalás folyamatában van az Egyesült Államokkal, Japánnal, az EU-val és más országokkal. Ebben az összefüggésben a téma természetesen a túl nagy titoktartás. Mindannyian pletykákra reagálunk azzal kapcsolatban, hogy mi folyik. Van egy indokolt aggodalom – aggodalom aziránt, hogy a határellenőrzést végző személyzet mindent át fog vizsgálni a számítógépektől kezdve az MP3-lejátszókig. Hallottunk pletykákat a többrégiós dvd-lejátszók betiltásáról. Azt mondanám, hogy ez a bizonytalanság és ezek a pletykák önmagukban károsan hatnak a kalózkodás és a hamisítás elleni harcra. Úgy gondolom ezért, hogy itt mindannyian nagyobb nyitottságot szeretnénk. Több információra van szükségünk azzal kapcsolatban, hogy ez valójában milyen felhatalmazáson alapul, hogy mit szeretne elérni a Bizottság, továbbá hogy mit fognak elfogadhatatlannak tekinteni.

A jelentéshez fűzött módosításomban, amely szerencsére meghallgatást nyert, arra összpontosítottam, hogy mit nem szeretnénk látni az ACTA-ban. A módosításban különösen azt hangsúlyoztam, hogy nem szeretnénk olyan intézkedéseket, amelyek korlátozzák a magánéletet, továbbá ezen a területen nem akarunk túlmenni a meglévő szabályozáson, és végül, de nem utolsósorban, az ACTA-nak nem szabad korlátoznia az innovációt és a versenyt.

Mindazonáltal szomorú, hogy egy ilyen fontos területen azt kell kidolgoznunk, hogy mit nem kellene csinálnunk, amikor olyan sok dolog van, amit kellene csinálnunk. Mindazonáltal ennek pontosan ez a titkolózás és bizonytalanság az oka, amit ez a titkolózás hoz létre. Nem szabad, hogy olyan helyzet álljon elő, hogy az ez elleni harc, és a megsegítésünkre használandó eszközök nagyobb gondot jelentsenek, mint maga a kalózkodás. Ez az, amitől tartok. Nagyon köszönöm.

 
  
MPphoto
 

  Christel Schaldemose (PSE). - (DA) Elnök asszony, én is szeretnék köszönetet mondani a Bizottságnak a probléma konstruktív bemutatásáért. Én a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság tagja vagyok, és részt vettem annak a kérdésnek a szövegezésében, amit a Bizottságnak tettünk fel azzal kapcsolatban, hogy mit lehet tenni a hamisítással a fogyasztóvédelem szempontjából. Azzal kezdeném, hogy véleményem szerint rendkívül fontos, hogy ténylegesen kísérletet tegyünk a hamisítás mértékének csökkentésére. Ennek nem szabad kétségesnek lennie. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy az is rendkívül fontos, hogy többet tudjunk meg a hamisításnak a fogyasztókra tett hatásáról. Ahhoz nem fér kétség, hogy ez nagyon fontos a vállalkozások számára. Mindazonáltal látjuk, hogy vannak problémák, és hogy ezek hatással lehetnek a fogyasztók egészségére és biztonságára. Valójában úgy gondolom ezért, hogy bár nehéz pontos és jó statisztikákhoz hozzájutni, erőfeszítést kell tennünk annak érdekében, hogy megtudjuk, milyen veszélyesek lehetnek valójában a hamis gyógyszerek, vagy bármilyen más termékek. Meglátogattam az ezzel a témával foglalkozó dán hatóságokat, és láttam lefoglalt rágógumit, vizet, mosószert és mindenféle hétköznapi terméket. Mondanom sem kell, hogy lehetnek fizikai következményei a fogyasztókra nézve, ha olyan rágógumit fogyasztunk, amely hamisított, és valószínűleg nem felel meg semmilyen azzal kapcsolatos szabálynak, hogy mit tartalmazhat egy rágógumi – vagy bármilyen más termék. Úgy gondolom, hogy szükségünk van információra, mert ha nem kapjuk meg a sérülésekkel és az egészségre gyakorolt hatással kapcsolatos információkat, nehéz lesz a fogyasztókat mozgósítani ebben a harcban, hogy tegyenek valamit a termékhamisítással kapcsolatban. A fogyasztóknak tudniuk kellene, hogy ennek következményei vannak, és így be lehetne vonni őket, hogy ne vásároljanak olcsó és hamis termékeket. Ezért alapvető fontosságú, hogy információt és adatokat gyűjtsünk ezen a területen. Várom tehát a Bizottság különleges javaslatát arról, hogy hogyan foglalkozzunk ezzel a kérdéssel.

 
  
MPphoto
 

  Georgios Papastamkos (PPE-DE). - (EL) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a hamisítás, az utánzás jelensége egy jogi probléma, amelynek nyilvánvaló pénzügyi utóhatása van. Az említett jogi dimenzió a szellemi tulajdonjog megsértésével kapcsolatos; a pénzügyi dimenzió elveszett vámmal és héával kapcsolatos, amelyek fontos összetevői az európai költségvetésnek, az Európai Unió saját forrásainak.

A probléma gazdasági dimenziója egyértelmű. A hamis termékek károsak az európai vállalatok versenyképességére, és ennek eredményeképp a foglalkoztatottságra nézve. A probléma legaggasztóbb dimenziója a fogyasztók egészségére és életére jelentett veszély. Természetesen, biztos úr, a kereskedelmi partereinkkel való munka felgyorsítása egy intézkedés. Azt mondanám, hogy egy hamisítással és kalózkodással foglalkozó európai megfigyelőközpont létrehozása, és a „made in” gyári jelzés elfogadása szintén egy jó irányba tett lépésnek számítanának.

Mindazonáltal, biztos úr, bár nincs meg Önnek a releváns portfólió, azt szeretném mondani Önnek, és arra szeretném emlékeztetni a tisztelt képviselőket, hogy a ruházati textiltermékek importjára vonatkozó mennyiségi korlátozásokat eltörölték. Az én választókörzetemben, amikor a görög parlament tagja voltam, gyárakat zártak be és munkavállalók ezrei váltak munkanélkülivé. Nem az importáló országokkal való vámügyi együttműködés volt az első; a Bizottság maga vallott be ennyit. A vámügyi együttműködés ezen esemény után következett, és az Európai Unió fizet a vámügyi együttműködés kialakításáért. Ez volt az Önök tévedése. Ez volt a Bizottság tévedése. Felülvizsgáltuk a cukoripari rendszert, és a hivatalos statisztikák alapján a nemzetközi cukorexportáló vállalatok gazdagodtak meg, nem a szegény fejlődő országok termelői.

Biztos úr, én nem támogatok egy olyan Európát, amely nem nyitott a világra. Egy olyan Európát támogatunk, amely nyitott a világra, de szabályokkal, alapelvekkel, átláthatósággal és azonos játékszabályokkal. Termékeket hoznak be az Európai Unióba szociális dömpinggel, ökológiai dömpinggel, és az Európai Bizottság nem reagál. Az Európai Bizottság játssza a legfontosabb szerepet a közös külkereskedelmi politikában. Önök tárgyalnak a harmadik országbeli partnerekkel, Önök határozzák meg az együttműködés feltételeit. Szerencsére a Lisszaboni Szerződés megváltoztatja az intézményközi kapcsolataink feltételeit, és az Európai Parlament együtt fog jogszabályokat alkotni Önökkel, és akkor az Európai Bizottság és az Európai Parlament közötti együttműködés kultúrája is meg fog változni. Várjuk, hogy eljöjjön ez az idő.

 
  
MPphoto
 

  Francisco Assis (PSE).(PT) Elnök asszony, Barrot úr, hölgyeim és uraim! A hamisítás jelensége komolyan veszélyezteti a legtörvényesebb társadalmi-gazdasági érdekeket az Európai Unióban, veszélyezteti a vállalkozások versenyképességét, káros a foglalkoztatottságra nézve, veszélyezteti a fogyasztók egészségét és biztonságát és súlyosan károsítja a tagállamokat és magát az Európai Uniót. Ezért erőteljesen küzdeni kell ellene.

Az Európai Unió, piaca nyitottságának és átláthatóságának köszönhetően, annak köszönhetően, hogy ő az áruk és szolgáltatások második legnagyobb importőre a világon, továbbá a magas hozzáadott értékű termékekre való gazdasági specializációjának köszönhetően, különösképpen ki van téve a hamisítás okozta károknak. A hamisítás negatív hatásai végigterjednek az egész gazdasági szöveten, de különösen komoly befolyásuk van a kis- és középvállalkozásokra, amelyek természetesen kevésbé felkészültek egy ilyen komoly veszély kezelésére.

Ez a különösen veszélyes bűncselekmény elleni küzdelem megköveteli az együttműködés megerősítését, mind belsőleg, az Európai Unión belül, mind külsőleg, a más országokkal vagy regionális blokkokkal való kapcsolatainkban, amelyek szintén szembesülnek ezzel a problémával.

Belsőleg két vonatkozásban kell intézkedéseket elfogadni: a tagállamok jogszabályainak fokozatos harmonizációja, különösen a büntetőjog esetében, és a vámügyi együttműködés megerősítése tekintetében. A kis- és középvállalkozások különleges helyzetét szem előtt tartva, ahogy már említettem, létfontosságú, hogy technikai segítségnyújtást adjunk ezeknek a vállalkozásoknak, mert kevésbé képesek egy ilyen kérdés kezelésére. Csak ily módon lesznek képesek megvédeni jogaikat.

Szélesebb nemzetközi szinten a jelenlegi kezdeményezéseket kell folytatni, mind a kétoldalú megállapodásokkal kapcsolatban, mind a nemzetközi kereskedelem többoldalú szabályozásának tágabb összefüggésében. Ez segíteni fog megerősíteni azt a szerepet, amelyet a Kereskedelmi Világszervezet betölthet, és amelyet be kell töltenie ezen a területen a vitarendezési testületén keresztül.

A hamisítás veszélyezteti gazdasági és társadalmi berendezkedésünk modelljének alapját. Veszélyezteti a kutatásba és az innovációba történő beruházást, elértékteleníti az intelligenciára és képzésre vonatkozó erőfeszítéseket, ösztönzi a szervezett bűnözést és egyértelműen gyengíti a jogállamiságot. Ezért kell a hamisítás elleni küzdelemnek abszolút szükségszerűnek lennie minden uniós tagállam számára.

 
  
MPphoto
 

  Jacques Toubon (PPE-DE). – (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! A hamisítás, véleményem szerint, egy olyan mértékű gazdasági, társadalmi és egészségügyi veszélyt jelent, amelyet gyakran alábecsülnek. Néhányan úgy becsülik, hogy az Antwerpenben vagy Rotterdamban konténerekbe rakodott áruk harmada hamisítvány. Azt mondtam, „egyharmada” és ezek hivatalos főosztályoktól származó becslések.

Nagyon világosan szeretném kimondani, és nem kerülgetem a forró kását, hogy őszintén csalódott vagyok az Európai Parlament javaslatai és a ma esti vita miatt. Ez egyszer csalódottabb vagyok a Parlament, mint a Bizottság vagy a Tanács miatt, mert ezen a területen a Tanács és a Bizottság elvégezte dolgát.

A szeptember 25-i cselekvési terv, a november 25-én tartott szeminárium és a javaslatok, amelyeket Barrot úr éppen most tett közzé a Bizottság nevében, valódi cselekvések, nem csak szavak. Biztos úr, amit egész egyszerűen el szeretnék mondani Önöknek, az az, hogy én valóban szeretném, hogy ezt a megfigyelőközpontot például működésbe hozzuk 2009 első felében, és hogy a Tanács által elfogadott piacfelügyeletről szóló rendeletet ez a Parlament is elfogadja.

Ami Susta urat illeti, nem beszélek most az alternatív állásfoglalásra irányuló javaslatáról, amelyet sajnálatos módon nem fogunk megvitatni. A jelentéséről beszélek. Ez túlságosan gyenge, túlságosan félénk, és nem mond semmit az eredetjelzésről, nem mond semmit a megfigyelőközpontról, és félénk és tartózkodó a szellemi és ipari tulajdon védelmével kapcsolatban. Beszélnek az ACTA-ról, és azt mondják, hogy el kell fogadnunk azt, de azt mondják, hogy nem szabad használnunk azokat az eszközöket, amelyek hatékonyak lennének a végrehajtása tekintetében. Azt kell mondanom továbbá, hogy megdöbbentettek svéd képviselőtársaim megjegyzései, akik azt a benyomást keltik, hogy nem a hamisítás, hanem a hamisítás elleni küzdelem jelent veszélyt.

Hölgyeim és uraim, teljesen hibásan viselkedünk, ha nem teszünk határozottabb lépéseket. Úgy kezeljük ezt a témát, mintha ez egy mellékes gazdasági tevékenység volna, nem több annál, miközben ez iparaink végét is jelentheti, a feltörekvő országokból származó munkavállalók széleskörű kihasználását jelentheti, ezt ne felejtsük, és végezetül a fogyasztók biztonságának jelentős hiányához vezethet. Cselekednünk kell!

 
  
MPphoto
 

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE).(PL) Elnök asszony, nem kell emlékeztetnem az itt összegyűlt és a vitában részt vevő embereket a hamis termékek veszélyeire. Számos olyan eset van, amikor a hamis termékek veszélyt jelentenek a fogyasztók egészségére, sőt, esetleg életére is, és ezt nem is szükséges tovább ragozni. Bőven elég rámutatni, hogy a hamis termékek nem csak a luxusáruk és cd-k másolatait jelentik, hanem gyógyszerek, gyermekek és felnőttek számára készült fogyasztási cikkek, csakúgy, mint autóalkatrészek másolatait is. Ezek gyakran veszélyeztetik a biztonságot, és az általuk okozott károk nem csak a kkv-kat érintik.

A hamisítási tevékenységekben részt vevő emberek bűnszervezetek tagjai. Tevékenységük egy rendkívül jövedelmező üzlet része, amellyel meg kell próbálnunk megküzdeni. Ezért van szükség együttes fellépésre, nem csak a vám- és jövedéki adóügyi szolgáltatások, hanem az ehhez közel álló, tagállamok közötti adminisztratív együttműködés terén is, amely véleményem szerint jelenleg hagy némi kívánnivalót maga után.

Csak az Európai Bizottságnak a hamis cigaretták becsempészésének megakadályozására tett lépései szolgálnak jó példaként ilyen együttműködésre. Szeretném, hogy az ezen a területen szerzett tapasztalatainkat alkalmazzuk a más hamis termékek elleni küzdelemben. A hamisítás problémája számos bizottsági főosztály hatáskörébe tartozik. Jó ötlet lenne egy egyedülálló főigazgatóságot létrehozni, amely felelős lenne ezekért az ügyekért, továbbá meghatározni hatáskörét.

A Parlamentnek jelenleg birtokában van egy írásos nyilatkozat az úgynevezett „hasonló kivitelezésű termékekről”, amely nyilatkozat megírásában én is részt vettem. Számos eredeti terméket lemásolnak hasonló kivitelezésű termékekkel. Gyakran nem egyértelmű, hogy milyen jogszabály alapján lehet a hasonló kivitelezésű termékek előállítóit üldözni, hogy vajon ez a tisztességtelen versennyel vagy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogszabály alá esik. Mi több, azoknak a fogyasztóknak, akik hasonló kivitelezésű termékeket vásárolnak, gyakran az a téves benyomásuk, hogy márkás termékeket vásároltak. Nehéz meghatározni ennek a problémának a mértékét az európai piacon.

Ezért szeretném megkérdezni a Bizottságot, hogy szándékozik-e válaszolni kérésünkre, és végezni fog-e kutatást a belső piacon megtalálható, hasonló kivitelezésű termékek beáramlásáról és szerepéről.

 
  
MPphoto
 

  Emmanouil Angelakas (PPE-DE). - (EL) Elnök asszony, a hamis termékek különösen nagy része, amellyel az interneten, vagy a legális termelési láncon keresztül kereskednek, hamis gyógyszeripari termékek. Nyilvánvaló, hogy ez milyen veszélyeket jelent azon betegek egészségére, akik tudatlanul beveszik ezeket a gyógyszereket. Ezeket a termékeket olyan gyárakban illetve műhelyekben gyártják, amelyek nem követik a megfelelő termelés szabályait, és sok esetben ezek a termékek egyáltalán nem tartalmaznak gyógyászati hatóanyagot. Egy nemrégiben kiadott közleményben Kovács elnök úr kijelentette, hogy az Európai Unió országaiban a vámhatóságok által elvégzett ellenőrzések során az elmúlt két hónapban több mint 34 millió hamis antibiotikumot, rákellenes és más gyógyszert találtak. Talán eljött az ideje, biztos úr, hogy az Európai Unió gyógyszerexporttal kapcsolatos ellenőrző hivatalokat nyisson például Kínában, Indiában, hasonló módon, mint az FDA, amely múlt hónapban nyitott meg ilyen hivatalokat. Tudnia kell, hogy az ezen országok gyógyszerügynökségeinek kötelező együttműködése nélkül lehetetlen lesz ellenőrizni a 3 000 indiai és a 12 000 kínai gyógyszergyárat.

 
  
MPphoto
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE).(PL) Elnök asszony, nem kétséges, hogy mostanában a hamis termékek és a kalózkodás okozta probléma kulcsfontosságú területe a nemzetközi kereskedelemnek.

Az Európai Unió, mint a világ második legnagyobb importőre, különösen alkalmas arra, hogy elárasszák hamis márkatermékekkel, játékokkal és gyógyszerekkel, különösen az ázsiai országokból. Hangsúlyozni kell, hogy ez a jelenség sokkal elterjedtebb, és sokkal komolyabb következményekkel jár, mint gondolnánk. Azok a termékek, amelyek eljutnak az európai piacra, és amelyek megsértik a szellemi tulajdonjogokat, sokkal alacsonyabb minőségűek, és következésképpen gyakran jelentősen olcsóbbak, mint az eredeti termékek. Ezért, anyagi megfontolásból, a fogyasztó inkább a hamis terméket fogja megvásárolni.

A hamis termékek előállítása és a kalózkodás a lopás egy formája, és ezért kezdeményezéseket javaslok az ezzel való megküzdésre. Különösen aggaszt a jelenség növekedése az utóbbi időkben. Ezért kell döntő lépéseket tennünk, nemcsak európai szinten, de a WTO keretén belül is. Nem hagyhatjuk, hogy ezek az emberek büntetlenül kiraboljanak minket.

 
  
MPphoto
 

  Jacques Barrot, a Bizottság alelnöke. − (FR) Elnök asszony, először is, természetesen, figyelmesen meghallgattam az összes hozzászólást. Természetesen jelenteni fogom ezeket kollégámnak, McCreevy úrnak, aki a belső piacért felelős.

Úgy gondolom, hogy a Parlament jól érzékeli ennek a jelenségnek és hatásainak súlyát; Toubon úr emlékeztetett arra, hogy ez egy gazdasági, társadalmi és egészségügyi veszedelem. Világos, hogy az Európai Unió, miközben nyitott a kereskedelemre, nem engedheti meg, hogy olyan kereskedelem legyen, amely nem felel meg az alapvető szabályoknak és káros a fogyasztókra nézve. Ezért természetesen cselekednünk kell, és emlékeztetni szeretném Önöket néhány pontra.

Először is, és itt kifejezetten Toubon úrhoz szólnék, a hamisítás és termékkalózkodás európai megfigyelőközpontját 2009 tavaszán fogja elindítani a Bizottság. Ez a megfigyelőközpont statisztikákkal fog szolgálni a belső piacon történő hamisításról és kalózkodásról.

A megfigyelőközpontnak be kell azonosítania a veszélyeztetett földrajzi területeket és a hamis termékeket áruló honlapok illegális kereskedelmét. Meg kell szerveznie továbbá az adminisztratív együttműködést a tagállamok között, az információ cseréjét, és, ahogy Martin úr mondta, fel kell hívnia a fogyasztók figyelmét. Ez valóban egy fontos feladata a megfigyelőközpontnak.

Ami a többit illeti, igaz, hogy büntetőjogi rendelkezéseket javasolt a Bizottság 2006-ban, és hogy a Parlament támogatta ezeket, de mostanáig a Tanács nem tett lépéseket ezen rendelkezések elfogadására.

Ezen a ponton az együttműködésbe nem csak a vámhatóságokat kell bevonni, hanem a rendőrséget, az igazságügyi hatóságokat is, és általában azokat, akik képesek cselekedni a hamisítás és kalózkodás felügyeletével és ellenőrzésével kapcsolatban.

Szeretném elmondani azoknak, akik hangsúlyozták a termékek eredetjelzésének fontosságát, hogy javasoltunk egy „made in” címkét, de ezt még nem fogadta el a Tanács. Az Európai Uniónak igazán nem kell félnie egy ilyen címkézéstől, amely lehetővé tenné a fogyasztók számára, hogy döntéseket hozzanak, és megakadályozná, hogy olyan gyakorlatok áldozataivá váljanak, amelyek minden szabályt felrúgnak.

Hozzátenném, hogy az ACTA-t nem lehet azzal vádolni, hogy tovább megy, mint az Európai Uniónak a szellemi tulajdonjog érvényesítésével kapcsolatos jelenlegi rendszere, és különösen nem lehet azzal vádolni, hogy megsérti az alapvető szabadságokat vagy a személyes adatok védelmét. Az ACTA az Európai Unió jelenlegi rendszerének keretén belül marad.

Mindenesetre köszönöm a Parlamentnek, hogy támogatja a Bizottságot abban, hogy hatékony módon küzdjünk meg a hamisítással. Figyelembe vesszük ezt a jelentést, és figyelembe vesszük az Európai Parlament kérését, hogy sikeresen küzdjünk meg ezzel a rendszerrel.

Biztos vagyok benne, hogy nem válaszoltam minden kérdésre. Vannak olyan termékek is, amelyeket hasonlóként lehet leírni, és ezen a ponton is kell, hogy legyenek szabályaink, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók kárára történő visszaélés megakadályozását, amelyet teljes mértékben el kell ítélni. Ezt szerettem volna elmondani zárásként, de szeretném megnyugtatni Önöket, hogy minden ma esti hozzászólásra fel fogjuk hívni a biztosok figyelmét, mert ismétlem, ez egy összetett téma, amely számos cselekvési módot tesz szükségessé a Bizottság részéről, és amely rendületlen elkötelezettséget kíván a Tanácstól és a Parlamenttől.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - A közös vitát lezárom.

Szavazásra holnap, 2008. december 18-án kerül sor.

 
Utolsó frissítés: 2009. október 2.Jogi nyilatkozat