Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/2519(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

B6-0133/2009

Viták :

PV 11/03/2009 - 3
CRE 11/03/2009 - 3

Szavazatok :

PV 11/03/2009 - 5.22
CRE 11/03/2009 - 5.22
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0122

Viták
2009. március 11., szerda - Strasbourg HL kiadás

6. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
  

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

 
  
  

- Elisa Ferreira-jelentés (A6-0063/2009)

 
  
MPphoto
 

  Richard Corbett (PSE). – Elnök asszony! Örvendetesnek találom, hogy a jelentés megvizsgálja, milyen gazdaságélénkítő intézkedéseket tehetünk európai szinten, azonban úgy látom, hogy a legtöbb eszköz ennek megtételére nemzeti szinten marad: a közkiadások 99%-a nemzeti, nem európai, a legtöbb szabályozás nemzeti, nem európai. Azonban ha megnézzük, hogy európai szinten mit tehetünk, a Bizottság által javasolt 30 milliárd eurós hozzájárulás terve, ideértve a strukturális alapokból történő előlegfizetéseket és az Európai Beruházási Banktól származó új kölcsönöket, valódi segítséget jelenthet a válságból való kilábaláshoz.

Figyelnünk kell arra is, hogy Európában elkerüljük a protekcionizmust. Az ún. „más kárára jól járni”-hozzáállás az országok részéről meggyengítené a közös piacot és hosszú távon komolyan rombolná a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés kilátásait. Ezzel ellentétben viszont a munkavállalók szabad mozgása és a vállalkozások egységes piacra irányuló exportjának támogatását célzó kezdeményezések megadhatják a gazdaságélénkítéshez szükséges ösztönzőket.

 
  
  

- Paolo Costa-jelentés (A6-0102/2009)

 
  
MPphoto
 

  Carlo Fatuzzo (PPE-DE).(IT) Elnök asszony! Én megszavaztam a tengeri közlekedés biztonságának javításáról szóló közös szövegtervezetet. Fontosnak tartom hozzátenni, hogy többet kellene költenünk a hajózásért felelős tengeri személyzet megfelelő szakmai felkészültségére – a kapitánytól kezdve a főgépészen, a vitorlamesteren, a fedélzetmesteren és a kormányoson keresztül a tengerészekig, hiszen tőlük függ a tengeren utazók élete és biztonsága. Ezért jobb szakmai képzést és magasabb fizetést kérek azok számára, akiken az utasok élete múlik.

 
  
  

- Saïd El Khadraoui-jelentés (A6-0066/2009)

 
  
MPphoto
 

  Simon Busuttil (PPE-DE), (MT) A jelentéssel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a környezet védelmét célzó megfontolások ellenére még mindig nem eléggé tartotta szem előtt azokat a negatív és aránytalan hatásokat, amelyek az Európai Unió perifériáján elhelyezkedő, a Máltához hasonló régiókat és országokat sújtanák. A kezdeményezés jelentős áremelkedést eredményezhet a perifériális régiókba és azokból történő áruszállításban. A szállítás árának emelkedése az e régiókba, illetve országokba érkező áruk árának emelkedéséhez is vezethet. Ezért nemmel szavaztam a jelentésre.

 
  
MPphoto
 

  Leopold Józef Rutowicz (UEN).(PL) Elnök asszony, a nehéz tehergépjárművekre kivetett újabb díjak magasabb adókat jelentenek. A teherszállítás az egész gazdaság számára nyújt szolgáltatást, beleértve a polgárokat is. Költségei kihatással vannak az összes fogyasztási termék árára. További terheket róni a közúti szállításra a már meglévő adónemek, valamint az olyan járulékos költségek mellé, mint az üzemanyagot terhelő jövedéki adó és a matrica, akkor, amikor egy előre nem látható kimenetelű válság közepén vagyunk, társadalmi szempontból felelőtlenség.

A levegőszennyezés, az üvegházhatás és a balesetek nagymértékben a járművek és az utak kialakításán múlnak. Az utóbbi tíz évben nagy előrelépés történt ezen a területen és mindannyian éreztük ennek jótékony hatásait. Jelenlegi formájában nem támogatom az irányelvet, mert radikális felülvizsgálatra szorul.

 
  
  

- Michael Cashman-jelentés (A6-0077/2009)

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula (ALDE).(FI) Elnök asszony, először is hadd mondjam el, hogy támogatom a jelentést, és köszönöm Cashman képviselő úrnak. A Parlament olvasata során jelentős mértékben javult ahhoz képest, amilyen a Bizottság eredeti javaslata volt.

Alapvető feltétel, hogy a döntéshozatal átlátható legyen. A dokumentumokat hozzáférhetővé kell tennünk az emberek számára, hiszen ez az egyetlen módja a bizalom megszerzésének, valamint mindezt szem előtt tartva rendkívül fontos, hogy olyan helyzetet teremtsünk, ahonnan az embereknek betekintésük lehet a jogalkotási folyamat különböző lépéseibe. Az átláthatóságnak a dokumentumokat érintő összes adminisztratív szinten érvényesülnie kell.

Természetesen mindenki tisztában van vele, hogy vannak olyan területek, mint például a magánszemélyek egészségével kapcsolatos kérdések, amelyeket bizalmasan kell kezelni, de a jogalkotási folyamatban alapvetően mindennek átláthatónak kell lenni, és e tekintetben elégedett vagyok ezzel az eredménnyel, és úgy gondolom, hogy az őszinte és nyílt döntéshozatal az út az emberek bizalmának elnyerésére.

 
  
MPphoto
 

  Martin Callanan (PPE-DE). – Elnök asszony! Egy, az Egyesült Királyságban tevékenykedő civil szervezet, az Adófizetők Szövetsége (Taxpayers’ Alliance) által készített jelentés szerint az uniós tagság az Egyesült Királyságban élő minden egyes férfinak, nőnek és gyereknek évente 2 000 fontba kerül.

Be kell, hogy valljam, az Anglia északkeleti részén élő választópolgáraim jelentős hányada gondolja úgy, hogy ekkora összegért vajmi keveset kapnak. Az európai intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés biztosítása tehát a legkevesebb, amit e választópolgárok várhatnak cserébe azért, hogy évente ekkora összeget nyújtanak át az EU-nak. Sokak számára az EU még mindig egy átláthatatlan monolitikus egység. Bármi, amivel javíthatjuk a hozzáférhetőséget, vagy jobb tájékoztatást nyújthatunk a nyilvánosságnak akár olyan dolgokról is, amelyeket a biztosaink vagy mások szívesebben kezelnének bizalmasan, feltétlenül üdvözlendő.

Becsméreljük és elüldözzük a munkahelyükről a visszásságokra figyelmeztetőket és azokat, akik bizalmas információkat szivárogtattak ki. Ha mindezen információk hozzáférhetők lettek volna, talán nem lett volna szükség azokra az eltúlzott reakciókra.

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (PPE-DE). – Elnök asszony, örülök a lehetőségnek, hogy kifejthetem, hogyan szavaztam e rendkívül fontos jelentésről. Mindannyian tudjuk, hogy amikor különböző pártok vesznek részt érzékeny politikai tárgyalásokon, szükség van a titoktartásra a megegyezés aláásásának elkerülése érdekében. Itt azonban nem erről van szó.

Nemrég a hamisítás elleni küzdelmet szolgáló többoldalú kereskedelmi megállapodásról folytak tárgyalások, és a tárgyalt kérdések közül némelyik az egyéni polgári szabadságjogok erőteljes megnyirbálását is magába foglalta. Olyan javaslatok merültek fel például, hogy az országokba belépve vizsgálják meg az emberek iPodjait és laptopjait a rajtuk lévő anyagok szerzői jogának ellenőrzése érdekében. Volt alkalmunk megvitatni ezeket nyílt és átlátható módon? Nem, mert a dokumentumokat titokban tartották – talán volt indokuk rá, azonban mi nem igazán értjük ezeket az indokokat. A dolgok jobb megértése érdekében tehát nagyobb nyitottságra és jobb átláthatóságra van szükségünk.

Teljesen egyetértek képviselőtársammal, Callanan úrral, amikor azt mondja, hogy az a tény, hogy ezek nem voltak átláthatóak, semmi jót nem jelent az Unióra nézve.

 
  
  

- Jan Andersson-jelentés (A6-0052/2009)

 
  
MPphoto
 

  Carlo Fatuzzo (PPE-DE).(IT) Szeretném megköszönni azoknak, akik mindezidáig kitartottak és figyeltek. Elnök asszony, én azon 74 képviselő egyike vagyok, akik ma az Anderson-jelentés ellen szavaztak. Nem azért tettem, mert a foglalkoztatás ellen vagyok, hanem mert ezek az iránymutatások nem említik, hogy az Unió, illetve az uniós tagállamok politikája számára a foglalkoztatás ösztönzésének egyik módja, hogy lehetővé tegyük a nyugdíjba vonulást azok számára, akik ezt választják és kérvényezik. A nyugdíjkorhatár kötelező erejű megemelése csupán arra jó, hogy megfossza azokat a fiatalokat a munka lehetőségétől, akik szívesen felváltanák azon idősebb munkavállalókat, akik szeretnék átadni helyüket a fiataloknak.

 
  
MPphoto
 

  Martin Callanan (PPE-DE). – Elnök asszony, a jelentés hamis feltételezésből indul ki: azt feltételezi, hogy ha a foglalkoztatási politikáról van szó, az Unió tudja a legjobban, mit kell tenni. Választópolgáraim nagy része alapvetően nem értene egyet ezzel, ők annak örülnének, ha az EU a lehető legtávolabb tartaná magát mindentől, aminek köze van a foglalkoztatási politikához. Úgy vélem, hazámnak ki kellene vonulnia az EU szociális fejezetéből.

Több mint ironikus, hogy az EU osztja a bölcsességet a tagállamoknak a foglalkoztatási politikával kapcsolatban, miközben az általa létrehozott átláthatatlan mértékű bürokrácia és szabályozás a régiómban és egész Európa-szerte rengeteg vállalkozást megbénított, óriási mértékben növelve a munkanélküliség problémáját, amelyet most megoldani kíván.

Az európai szociális modell elavult, romboló, megakadályozza a munkahelyteremtést és vállalkozásellenes. A legjobb dolog, amit az EU tehet az, hogy távol tartja magát a tagállamok foglalkoztatási politikájától és csökkenti a bürokráciát és a szabályozások mennyiségét. Ez a legjobb, amit tehetnénk a munkahelyteremtés érdekében.

 
  
  

- Az eljárási szabályzat 139. cikkéről szóló határozati javaslat (B6-0094/2009)

 
  
MPphoto
 

  Jim Allister (NI). – Elnök asszony, megszavaztam a javaslatot, mert elodázza azt az értelmetlen és fölösleges pénzkidobást, amit az ír nyelv miatti még több fordítási költség jelentene a Parlamentben.

Jobban örültem volna, ha az egész értelmetlen pénzkidobást megspórolhattuk volna, de legalább ennyivel kevesebb fölösleges kiadást sikerült megakadályoznunk adófizetőink számára.

Az ír nyelv minimális használata e teremben magától értetődő, bár Brún képviselő asszony, agresszív republikánus programja részeként elszórakoztathat bennünket e holt nyelvvel, amiben az az egyetlen megnyugtató gondolat, hogy az online parlamenti közvetítés hallgatói közül aligha ért majd bárki egy szót is abból, amit mond. Biztosíthatom őket, nem sokat veszítenek.

Sinn Féin-es kollégája, McDonald képviselő asszony még nem jutott túl a kissé hebegő, dadogó ír keveréknyelven elmondott megszólalásainál, de ebben az esetben is fölösleges lenne fordításra költeni.

 
  
  

- Magda Kósáné Kovács-jelentés (A6-0038/2009)

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE-DE). – Elnök asszony, szeretném megköszönni Kovács képviselő asszonynak a romák helyzetéről szóló informatív és hasznos jelentést.

Mint tudják, a roma népesség száma folyamatosan nő és egyre nagyobb és befolyásosabb erőt képviselnek Európában. E 10-12 millió fős népesség a kontinens legszegényebbjei közé tartozik, azonban felbecsülhetetlen lehetőségeket rejt magában.

Európaiként és az egyenlőség alappillérére épülő Európai Parlament képviselőiként amilyen gyorsan csak lehet, reagálnunk kell erre a problémára. Európa egyik legnagyobb számú kisebbségének folyamatos elnyomása szégyenletes és ráadásul nem célravezető. Jobb szabályozással és magasabb szintű összefogással lehetővé válhatna, hogy az egyes országokban munkát biztosítsanak e hatalmas mennyiségű potenciális munkaerőnek. Az egyre inkább kibontakozó gazdasági válságban a romák segíthetnek megoldani Európa néhány legsúlyosabb problémáját. Ezen kívül elég hosszú ideig kellett már elviselniük az előítéleteket és megaláztatást. Európa valamennyi polgárának, beleértve a romákat is, egyenlő jogokat és esélyeket kell biztosítani.

Épp e hónap elején Magyarországon két romát lelőttek mint valami állatot, amikor égő házaikból próbáltak menekülni. Hogyan lehetséges, hogy egy egységes Európában előfordulhatnak ilyen esetek?

 
  
MPphoto
 

  Philip Claeys (NI). (NL) Elnök asszony, a Kovács-jelentés ellen szavaztam, mert az egész jelentést az áldozat-szemlélet hatja át, és mert úgy vélem, hogy a roma cigányokhoz hasonló kisebbségi csoportok érdekét sokkal jobban képviselné egy olyan stratégia, amely arra ösztönözné őket, hogy jobban a kezükbe vegyék sorsukat.

Természetesen én is osztom azt a véleményt, hogy a romákat tisztességes bánásmódban kell részesíteni, azonban a jelentésben említett legtöbb probléma abból az életstílusból és életmódból fakad, amelyet ezek az emberek aktívan választottak. Annyi jelentést és állásfoglalást fogadhatunk el, és annyi pénzt adhatunk, amennyit csak akarunk, de ez szemernyit sem fog változtatni a helyzeten.

 
  
MPphoto
 

  Frank Vanhecke (NI). (NL) Elnök asszony, eddigi pályafutásom során már jó néhány politikailag korrekt sületlenséget hallottam ebben a Parlamentben, melyek mindegyikét a nagy többség támogatta, de szerény véleményem szerint ez a jelentés viszi el a pálmát. Amennyiben a Parlament be akar avatkozni a romák társadalmi helyzete és munkaerőpiacra jutása érdekében, túl nagy kérés lenne, hogy ezt az objektivitás minimum feltételeinek betartásával tegye?

Az igazság az, hogy a cigányok problémái nagyrészt arra az egyszerű okra vezethetők vissza, hogy nem hajlandóak alkalmazkodni annak a társadalomnak a normáihoz, amelyben élnek – az oktatás és szakképzés terén legalábbis egyértelműen ez a helyzet. Évtizedeken keresztül eurómilliókat pumpáltunk olyan programokba, amelyek hemzsegtek a mostani jelentés gerincét is alkotó idillikus, de nagyrészt irreális értelmetlenségektől. Sikertelenül. Nem kellene végre abbahagynunk a babusgatásukat és megkeresni a probléma valódi gyökerét, mielőtt megoldásokkal állunk elő?

 
  
  

- Herbert Reul-jelentés (A6-0035/2009)

 
  
MPphoto
 

  Avril Doyle (PPE-DE). – Elnök asszony! Jóllehet a módosított változat már jobbra sikeredett, még mindig nehéz szívvel támogattam ezt a saját kezdeményezésű jelentést, mivel nem konzisztens a 2008. december 17-én a Parlament által óriási többséggel elfogadott éghajlat- és energiaügyi kérdésekről szóló intézkedéscsomaggal.

Csak emlékeztetőül: saját EU-ETS-jelentésemet, amely e jelentés sarokkövét képezte, 610 igennel, 60 tartózkodással és 29 nemmel fogadták el. Szükségtelen elmondanom, hogy Reul képviselő úr nem volt a 610 képviselő között, akik a 699-ből támogatták a jelentésemet.

Fenntartásaim vannak a sarkvidéki fúrások vagy az olajat helyettesítő alternatív források, mint például a kátrányos homok említésével kapcsolatban. Az elmúlt hónapok arról tanúskodnak, hogy az energiabiztonság fontossága még soha nem volt ilyen sürgető. Az EU-szerte szükséges együttműködés, valamint a Bizottság és szinte valamennyi tagállam által elindított ösztönző csomag kihasználásának szükségessége aláhúzza az energiabiztonság növelése érdekében a megújuló energiaforrásokba történő befektetés, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének, és a fosszilis üzemanyagoktól való erőteljes függésünk meghatározott időn belüli megszüntetésének fontosságát.

 
  
MPphoto
 

  Martin Callanan (PPE-DE). – Elnök asszony, én voltam az utasszállító járművek szén-dioxid-kibocsátásáról szóló Sacconi-jelentés árnyékelőadója, és a munka során szerzett tapasztalataim alapján megerősíthetem, hogy valóban csökkentenünk kell az olajtól való függésünket.

Csökkentenünk kell a függésünket, mert az olajkészletek a világ nagyon ingatag és visszás részein találhatók. Az olaj utáni vágyunk túl sokáig fenntartott olyan rezsimeket, amelyek éles ellentétben állnak mindazzal, amit mi képviselünk, a saját érdekeinkkel és értékeinkkel, különösen az emberi jogok és a felelős kormányzás tekintetében.

Természetesen különösen fontos, hogy csökkentsük az orosz olajkészletektől való függésünket. Oroszország már megmutatta, hogy politikai vagy gazdasági célok elérése érdekében nem habozik kihasználni energiakészleteink fölötti uralmát, tehát mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy erre minél kevesebb lehetősége legyen, illetve annak érdekében, hogy csökkentsük az orosz készletektől való függésünket.

 
  
  

- Georg Jarzembowski-jelentés (A6-0055/2009)

 
  
MPphoto
 

  Neena Gill (PSE). – Elnök asszony, én tartózkodtam a jelentésről szóló szavazáskor, mert egyszerűen úgy gondolom, nem elég radikális. Itt, a Parlamentben korábban már tettünk a kibocsátás csökkentésére vonatkozó vállalásokat. A szállításnak kulcsfontosságú szerepe van az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és támogatni kell e felelősségének teljesítésében, azonban ez a jelentés vajmi kevéssé járul hozzá ehhez.

Ez igen sajnálatra méltó, mert vannak benne jó javaslatok. A vonatokra kivetett, a zajártalommal kapcsolatos díjak figyelembe veszik a szállítás szélesebb körű környezeti hatásait, és jól illeszkednek a jelenleg az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság által tárgyalt, a gumiabroncsok zajszintjének csökkentésére vonatkozó javaslatokhoz.

A repülési ágazat vonatkozásában azonban sokkal többet lehetett volna tenni. Furcsa, hogy a jelentés tárgyalja a vasúti, a tengeri és belvízi szállítást, azonban elhanyagolja ezt az ágazatot, amely a széndioxid-kibocsátás egyik fő felelőse. Többek között az ezen a területen tapasztalható hiányosságok miatt tartózkodtam a jelentésről szóló szavazáson.

 
  
  

- Állásfoglalási indítvány B6-0107/2009 (Lisszaboni stratégia)

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula (ALDE).(FI) Elnök asszony, a lisszaboni stratégia támogatásra érdemes, azonban meg kell jegyezni, hogy az az elképzelés, hogy 2010-re Európa a világ vezető tudásalapú társadalmává válhat, nem fog bekövetkezni. 2009-et írunk, és amennyiben valamit el szeretnénk érni, minél hamarabb meg kell tennünk a megfelelő kötelezettségvállalásokat Európa-szerte. Akkor talán 2020-ra vagy 2030-ra elérhetjük ezt a célkitűzést.

Ez legfőképpen azt jelenti, hogy Európa-szerte minél hamarabb széleskörű elkötelezettségnek kell kialakulnia a képzés és kutatás érdekében. Most gazdasági recesszióval kell megküzdenünk, és a visszaesés idején arra kell gondolnunk, hogy amennyiben megfelelő szintű emberi erőforrásokkal szeretnénk rendelkezni a foglalkoztatási piac munkaerőforrásának biztosítására, különösen a képzésekbe és a tanárképzésekbe kell beruháznunk. Ez a legfontosabb, ha valóban szeretnénk elérni a lisszaboni stratégiában megfogalmazott célkitűzéseket.

 
  
MPphoto
 

  Philip Claeys (NI). (NL) Elnök asszony, én tartózkodtam a lisszaboni stratégiáról szóló állásfoglalás megszavazásánál annak ellenére, hogy úgy gondolom, az állásfoglalás egészében véve nagyon kiegyensúlyozott és pontos diagnózist ad a helyzetről, valamint jó néhány olyan javaslatot tartalmaz, amelyet teljes mértékben támogatok. Tartózkodtam azonban, mert már megint előkerült a gazdasági bevándorlást támogató hírhedt kék kártyák kérdése, amely széleskörű támogatást kapott egy olyan helyzetben, amikor az Európai Unión belül több mint 20 millió ember munkanélküli, és ez a szám a gazdasági válság következtében csak még tovább fog emelkedni.

Pontosan ilyen időkben nem szabad a könnyebb, rövid távú megoldásokhoz nyúlni, úgy mint ismét gazdasági bevándorlók tömegeit csalogatni az Európai Unióba. Inkább a jelenlegi munkanélküliek képzésébe és átképzésébe kellene beruházni ahelyett, hogy magukra hagyjuk őket, előnyben részesítve az új bevándorlók beáramlását.

 
  
MPphoto
 

  Christopher Heaton-Harris (PPE-DE). – Elnök asszony, nem emlékszem, hogyan szavaztam a lisszaboni stratégiával kapcsolatban. Véleményem szerint teljesen értéktelen, mert 2010-ig Európának a vezető tudásalapú társadalommá kellett volna válnia. Az elmúlt 10 év során itt a Parlamentben azon tűnődtem, vajon hogyan érjük el ezt, amikor egymás után hozzuk az olyan rendeleteket, amelyek megfojtják a vállalkozásokat és a lehetőségeket, és valójában arra ösztönzik a vállalatokat, hogy kivonuljanak a kontinensről.

Mindig tartózkodóvá válok, ha ilyen jelentésekről van szó. Jó néhány órája itt ülünk, és egyre másra szavazzuk meg a vállalkozásokra és az emberekre terhelendő újabb és újabb szabályozásokat, és úgy érzem, teljesen rossz irányba megy a Parlament és azonnal hátraarcot kellene fújnunk.

 
  
MPphoto
 

  Martin Callanan (PPE-DE). – Elnök asszony, egyetértek képviselőtársam, Heaton Harris úr számos megjegyzésével. Ahogy helyesen rámutatott, a lisszaboni stratégia –kissé ironikusnak tűnő – célkitűzése szerint 2010-re a világ legversenyképesebb gazdaságává válunk. Csupán egy évvel a kitűzött határidő előtt valószínűleg nem én vagyok az egyetlen ebben a Házban, aki azon tűnődik, nem kevés szkepticizmussal, vajon valaha sikerül-e eljutnunk odáig.

Folyamatosan szavazzuk meg az állásfoglalásokat, és a Bizottság folyamatosan gyártja a stratégiai jellegű dokumentumokat, melyek felvázolják, hogyan jutunk el oda. A baj csak az, hogy úgy tűnik, soha nem érkezünk meg.

A lisszaboni stratégia tartalma mindig is messze túlmutatott az EU cselekvési határain, és bizonyos tekintetben ellentétes az EU egész elmúlt 50 éves élethosszával, hiszen – ahogy Heaton-Harris úr emlékeztetett rá – az EU legtöbb foglakoztatásra és gazdaságra vonatkozó szabályozása valójában több nehézséget okoz a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek megvalósításában, mint bármi más. Egyre több terhet és szabályozást vezetünk be, amelyek kiszorítják az ipart Európából, és semmi esélyünk nem marad a lisszaboni stratégia akármelyik célkitűzésének is a teljesítésére. Ideje, hogy őszintén szembenézzünk magunkkal és beismerjük ezt.

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (PPE-DE). – Elnök asszony, a lisszaboni stratégia kezdeti célkitűzései arról szóltak, hogy az EU tudásalapú társadalmat, innovatív gazdaságot és digitális gazdaságot valósít meg 2010-re. Nos, van egy hírem mindannyiunk számára ebben a zsúfolt teremben: kifutunk az időből. Lehet, hogy önök még nem vették észre, de idáig meglehetősen kevés előrelépést tettünk.

Politikusi pályafutásom előtt sok újítóval dolgoztam együtt és sok vállalat beindításában vettem részt. Az európai politika világába lépve meglehetősen nagy kontrasztot látok az innovációhoz való hozzáállás tekintetében. Amikor itt az innovációról van szó, vannak bizottságok, vannak stratégiai dokumentumok, vannak szavazások – minden van, csak innováció nincs, hacsak az egyre több dokumentum gyártását nem tekintjük annak.

Az odakinti újítókkal beszélve, azokkal, akik valódi jólétet fognak teremteni mind az Európai Unióban, mind pedig globális szinten, megtudhatjuk, hogy ők csupán annyit akarnak, hogy a kormányok ne állják el az útjukat. Ideje, hogy a kormány fosztogatói abbahagyják a vállalatok kiszipolyozását.

 
  
MPphoto
 

  Neena Gill (PSE). – Elnök asszony, nehéz szívvel állok fel, hogy ismét Lisszabonról beszéljek. Általában nem állok fel csak azért, hogy kritikát fogalmazzak meg. Úgy gondolom, hogy az Európai Unió azt mondja, amit mondania kell, amikor a lisszaboni stratégiáról beszél. Azonban mintegy 10 évvel a csúcstalálkozó után még mindig nagyon messze vagyunk attól, hogy tegyük is, amit tennünk kell.

Sok hangzatos beszédet hallottunk a képzett munkaerő szükségességéről, amely majd képes lesz alkalmazkodni az olyan gazdasági zűrzavarok idején, mint amivel most nézünk szembe. Azonban Európa-szerte még mindig krónikus szakképzett munkaerőhiány van. Régiómban, Közép-Anglia nyugati részén a képzett munkaerő megszülése különösen fájdalmas és elhúzódó. Sajnálatos módon a brit régiók közül nálunk a legmagasabb a szakképzett munkaerőhiány aránya. Ezért felhívom a Bizottságot, hogy ne veszítse szem elől a lisszaboni stratégia felélesztéséhez szükséges strukturális reformokat egy olyan időszakban, amikor a gazdaságban káosz tapasztalható, magasak az olaj- és nyersanyagárak és a pénzügyi piacon zavaros körülmények uralkodnak.

 
  
  

- Állásfoglalási indítvány B6-0134/2009 (Éghajlatváltozás)

 
  
MPphoto
 

  Christopher Heaton-Harris (PPE-DE). – Elnök asszony, azért szeretném megindokolni e konkrét jelentésre adott szavazatom, mert egyszerűen hihetetlennek tartom azt a képmutatást, ahogy itt a Házban az éghajlatváltozásról beszélünk.

Miért képmutató ez a Parlament? Nos, nézzenek körül! Ez a második termünk, amelyben most vagyunk. Van egy tökéletesen megfelelő termünk Brüsszelben. Itt csupán három-négy napot töltünk havonta. Elismerem, hogy ebben a hónapban még lesz egy rendkívüli ülésszak, de csak azért, hogy meglegyen az összesen 12 ülés, amelyet meg kell tartanunk.

Emberek százait kell áthelyezni a normál munkahelyükről azért, hogy idejöjjünk. Ahhoz, hogy eljussanak ide, utazniuk kell, és az az utazás széndioxid-kibocsátással jár. Valószínűleg az összes létező közül a legkevésbé környezetbarát parlament vagyunk. Amikor csatlakoztam a Parlamenthez, papír nélküli parlament létrehozását terveztük, azonban ha körülnéznek, láthatják, hogy íróasztalainkon tornyosulnak a papírok. Bármely más parlamentnél, amelyet ismerek, nagyobb képmutatók vagyunk ezen a területen.

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (PPE-DE). – Elnök asszony, teljes mértékben egyetértek az előttem szóló által kifejezésre juttatott véleménnyel. El kell gondolkodnunk azon, hogy az Európai Parlamentnek két ülésterme van – egy Strasbourgban és egy Brüsszelben, valamint három székhelyünk, beleértve a luxembourgit is, amelyről nem sok szó esik. Nem csak hogy új épülettömböt építünk Luxembourgban, ami még több szén-dioxid-kibocsátással jár, és esetleg hozzájárulhat az éghajlatváltozáshoz – attól függően, ki mit hisz a kérdésről –, hanem egyszerűen képmutatás, hogy úgy beszélünk az éghajlatváltozásról, hogy közben továbbra is három helyet fenntartva folytatjuk tevékenységünket.

Még ha csak egy helyen dolgoznánk is – Brüsszelben –, ha éjszaka az utcán sétálva felnézünk a Luxembourg térről az Európai Parlament épületére, a képmutatás kivilágított szobrát láthatjuk. Ha az éghajlatváltozásról beszélünk, ideje, hogy először saját házunk táját tegyük rendbe.

 
  
  

- Állásfoglalási indítvány B6-0133/2009 (foglalkoztatási politikák)

 
  
MPphoto
 

  Frank Vanhecke (NI). (NL) Elnök asszony, ez az állásfoglalás teli van jószándékkal, azonban fel kell tennünk a kérdést, hogy van-e egyáltalán valami haszna az ilyen állásfoglalásoknak.

Az például felfoghatatlan a számomra, hogy egy foglalkoztatási politikákról szóló állásfoglalás – amennyiben ez európai hatáskörbe tartozik – amit én kétlek – figyelmen kívül hagyjon olyan alapkérdéseket, mint például az, hogy jelenleg hány munkanélküli van az Európai Unióban. Még mindig 20 millió, vagy – és ez a valószínűbb – már közelít a 25 millióhoz?

A kérdés a következő: a Bizottság még mindig kitart amellett a felháborító elképzelés mellett, hogy több 20 millió új bevándorlót importáljunk az Európai Unióba? A kérdés az, felhagy-e végre a Bizottság az olyan országokban működtetett toborzó központjaival, mint Mali és Szenegál, ahonnan csak még nagyobb munkanélküliséget importálnánk. Ilyen kérdések megválaszolását vártuk volna az állásfoglalástól, nem pedig jószándékok értelmetlen felsorolását, amit sajnos e helyett kaptunk.

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (PPE-DE). – Elnök asszony, ismét olyan dologról beszélünk, amellyel kapcsolatban vajmi keveset teszünk, vagyis a foglalkoztatási politikáról. Egyszer egy kolléga azt mondta nekem, hogy amikor az Európai Parlament a munkanélküliségről beszél, tulajdonképpen csak még sokkal több munkanélkülit hoz létre. Fel kellene ismernünk, hogy ha munkahelyeket akarunk teremteni, fel kell szabadítanunk a jólét megteremtőit. Lehetővé kell tennünk a számukra, hogy szabadon kibontakoztathasson a vállalkozói szellem, hogy jólétet teremthessenek és munkahelyeket hozhassanak létre.

Ehelyett mit teszünk? Szabályozások és viták révén valójában megfojtjuk az innováció kibontakozásának lehetőségét és a vállalkozói szellemet, és ez az, amit ma is tovább folytattunk. Ma Schulz képviselő úr – akivel gyakran nem értek egyet, de ez egyszer igen –az Európai Parlament szociáldemokratizálódásáról beszélt. Most, hogy eljött ez a nap, azt is tudjuk, hogy az európai munkahelyteremtés sorsa megpecsételődött.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (NI). – Elnök asszony, észrevették, hogy a harmonizációs politika mindig ugyanabba az irányba mutat? A több integráció mindig több intervenciót eredményez.

Vagy fordítsuk meg a dolgot: a pluralizmus biztosítja a versenyképességet. Ha egymással versenyző államaink vannak különböző adószintekkel, csak addig emelhetjük az adókat, ameddig a pénz külföldre nem kezd áramlani. Ha egymással versenyző államaink vannak különböző foglalkoztatási és különböző szociális politikákkal, csak addig a szintig szabályozhatjuk a foglalkoztatási piacot, amíg a munkahelyek nem kezdenek áttelepülni más országokba.

A jó évek alatt az Európai Unió figyelmen kívül tudta hagyni ezeket az igazságokat, és a falak mögött egy erősen szabályozott, központosított piacot hozott létre. A jó időknek azonban vége. Most azt kockáztatjuk, hogy elvágjuk magunkat a dinamikusabb gazdaságoktól és még terméketlenebbé, még lényegtelenebbé válunk és végül, mint Tolkien eldái, nyugatra távozunk és időnk lehanyatlik.

 
  
  

- Luis de Grandes Pascual-jelentés (A6-0097/2009)

 
  
MPphoto
 

  Richard Corbett (PSE). – Elnök asszony, látom, hogy néhányan azok közül, akik egyébként az egész európai jogalkotást – bármi is legyen az – becsmérelték, most mégis megszavazták a harmadik tengeri biztonsági csomagot, melyet örömmel üdvözlök, mert növeli a fedélzeten lévők egészségét és biztonságát; végső soron költségcsökkenéssel fog járni, hiszen hosszú távon életeket ment, valamint elősegíti a különböző tagállamok biztonsági rendszerének kompatibilitását, ezáltal hatékonyabbá, működőképesebbé és olcsóbbá teszi a rendszereket, miközben növeli az egészséget és biztonságot. Üdvözlöm a csomag elfogadását, amely a Yorkshire és Humber régióban lévő választókörzetemben élők százai életének biztonságára lesz kihatással.

 
  
  

- Elisa Ferreira-jelentés (A6-0063/2009)

 
  
MPphoto
 

  Neena Gill (PSE). – Elnök asszony, én megszavaztam a jelentést, hiszen az a kellemes meglepetés ért, hogy a Ház elfogadta az adóparadicsomokkal szembeni fellépésről szóló javaslatunkat. Támogattam a jelentés által a válság kezelésére adott széleskörű felhatalmazást is.

Az egyetlen, amivel foglalkozni szeretnék most, az a fellendülési terv eddigi eredményei. Gondoskodnunk kell róla, hogy legyenek még biztonságos munkahelyeink és az embereknek fenntartható karrierje, amikor a gazdaság elkezd majd jobban teljesíteni, és támogassuk az olyan kulcsfontosságú ágazatokat, mint az autóipar. Az autóipari ágazat modellként szolgálhat arra, hogyan kell alkalmazkodnia az iparnak az elkövetkező években. Nemrég meglátogattam a Jaguar Land Rover üzemet választókörzetemben, ahol láthattam, hogyan változott át a vállalat a zöld autóipari technológia világvezetőjévé, és ahol a Parlament által elfogadott új típus-jóváhagyási előírásokat fenntartások nélkül üdvözölték.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (NI). – Elnök asszony, ismét abba az illúzióba ringatjuk magunkat, hogy költekezéssel kikerülhetünk az adósságból, és hogy jogszabályokkal küzdhetünk a recesszió ellen. Legjobb esetben önmagunkat tévesztjük meg, legrosszabb esetben szándékosan félrevezetjük a választóinkat.

Az az igazság, hogy nem kerülhetjük el a kiigazításokat: a kamatlábakat túl sokáig túl alacsonyan tartottuk, és most a lufiba befújt levegőnek ki is kell onnan jönnie. Megmenthetnénk az áldozatok egy részét, ehelyett azzal áltatjuk magunkat, hogy megakadályozhatjuk, hogy bekövetkezzen a dolog. Az adósságot még meg nem született és meg sem fogant gyermekeink fogják megfizetni, a legnagyobb mértékben hazámban, ahol minden gyermek 30 000 font adóssággal fog születni, köszönhetően kormánya inkompetenciájának és inkontinenciájának.

Nemzeti költőnk szavaival: „E drága lelkek százszor drága honja, világraszóló hírnevével, most dobra verve – nem halál e szó? – mint kopár szántó vagy meddő majorság”.

És most a nemzeti adósságokon felül még hozzá kellene járulnunk ezekhez a gazdasági fellendülési programokhoz is. Zárszóként ismét nemzeti költőnk szavait szeretném idézni: „Ha el nem hárítjátok ezt az átkot, Jajjal fizet meg minden unokátok!”.

 
  
MPphoto
 

  Jean-Claude Martinez (NI). (FR) Elnök asszony, nyilvánvalóan a pénzügyi bűnözés egyik legsúlyosabb példájaként említhető a Madoff-ügy, de a 2007-es mezőgazdasági nyersanyag-spekuláció is ide sorolható.

Ezért is indítványozta számos jogi szakember, köztük a spanyolországi Carlos Sotelo ügyvédi iroda is, egy nemzetközi pénzügyi bíróság felállítását.

Azt is megtehetnénk, hogy kiterjesszük a Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörét a pénzügyi bűnözés komolyabb eseteire, hiszen 2007-ben gyerekek milliói haltak meg a mezőgazdasági termékekkel való spekuláció következtében. Pénzügyi Dárfúrnak voltunk tanúi.

A nemzetközi bíróság felhatalmazással rendelkezne a spekulációval és a spekulánsokkal kapcsolatos vizsgálatok megindítására, az adóparadicsomok kivizsgálására és a bűnözőkkel szembeni szabályok és büntetések alkalmazására.

Ez lenne Barack Obama, Sarkozy elnök és a többi vezető őszinteségi próbája. Ez az a politikai üzenet, amelyet közvetíteni kell a nyilvánosságnak, és ez lenne egy globális szervezet első állomása, egy globális jelenség és egy globális válság globális kezelése.

 
  
  

- Evgeni Kirilov-jelentés (A6-0075/2009)

 
  
MPphoto
 

  Christopher Heaton-Harris (PPE-DE). – Elnök asszony, jó dolog Corbett úr után szót kapni egy ilyen vitában, mert Corbett úr e helyen soha nem téved, gyakran zavaros, mint ahogy ma is, rossz indokolást ad a szavazatáról, rossz időben, de nyilvánvalóan soha nem téved. Azon tűnődöm azonban, vajon tudjuk-e itt a Parlamentben, valójában mi is a reálgazdaság. Vajon a reálgazdaság egy sereg dokumentumgyártóból és bürokratából áll, meg belőlünk, akik írják a törvényeket, amiket majd másoknak végre kell hajtaniuk, az Egyesült Királyság közigazgatásához hasonlóan, ahol az állami szektor az elmúlt 10 évben sokkal nagyobb ütemben növekedett, mint a magánszektor? Vagy netán a reálgazdaságot valójában olyan emberek alkotják, akik dolgoznak, újításokat hoznak létre és beindítják saját vállalkozásukat? Azon tűnődöm, vajon helyes irányba mutat-e ez a jelentés? Miután elolvastam, elég biztosan állíthatom, hogy nem.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (NI). – Elnök asszony, mi itt a Parlamentben talán sokaknál jobban tisztában vagyunk vele, hogy az Európai Unió milyen mértékben vált mára a jólét radikális újraelosztására szolgáló mechanizmussá.

Sokáig nagyon jól működött a rendszer, mert csak nagyon kevesen fizettek a kalapba. A költségvetéshez csupán két ország járult hozzá nettó befizetőként szinte az egész Európai Unió történelme során: az Egyesült Királyság, és – kimagasló mértékben – Németország.

A dolgok azonban megváltoztak, fogytán a pénzünk. Ennek ékes példáját láthattuk a két héttel ezelőtti csúcstalálkozón, amikor a magyar miniszterelnök 190 milliárd eurót követelt Közép- Kelet-Európa kivásárlásáért, amire a német kancellár kertelés nélkül megmondta, hogy a pénz nem áll rendelkezésre és a közeljövőben nem is fog rendelkezésre állni.

A német adófizetők – ezt nagyon ritkán említik – mindig támogatták az egész rendszert. Az integráció az ő vállukon nyugszik, és most már átlátnak a szitán. Nem reagálnak többé a történelmi felelősség kimondatlan felhívására. Okos, megfontolt nép, amely felismeri az öncélú érveket és a zsarolást, ha azzal áll szemben. Ha úgy gondolják, tévedek, akkor engedjük, hogy népszavazást tartsanak; tartson mindenki népszavazást: szavazzunk a Lisszaboni Szerződésről! Pactio Olisipiensis censenda est!

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

- Geringer de Oedenberg-jelentés (A6-0060/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Megszavaztam az egyes termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességekről szóló Geringer de Oedenberg-jelentést (kodifikált változat). Mivel ez csupán egy már meglévő jogalkotási szöveg egységes szerkezetbe foglalt változata, és a szövegében nem tartalmaz semmilyen lényeges változtatást, úgy gondolom, el kellene fogadnunk a Bizottság javaslatát, valamint a Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálatának ajánlásait.

 
  
  

- Díaz de Mera García Consuegra-jelentés (A6-0106/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Tartózkodtam az Europol alkalmazottaira alkalmazandó alapfizetések és juttatások kiigazításáról szóló Díaz de Mera García Consuegra-jelentésről szóló szavazáskor. Csupán részben értek egyet az előadó kérdésben kifejtett véleményével, ezért nem gondolom, hogy állást kellene foglalnom az ügyben.

 
  
  

- Reimer Böge-jelentés (A6-0106/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. (IT) Elnök asszony, én igennel szavaztam.

Úgy gondolom, hogy a Romániát sújtó környezeti katasztrófát nem szabad válasz nélkül hagyni. Romániát megtépázták az áradások – nemcsak gazdasági és környezeti, hanem szociális értelemben is.

A személyes emberi tragédiákról érkező hírek szívszorítóak: családok vesztették el otthonukat és vagyontárgyaikat, melyek közül sok egy egész élet kemény munkájának eredménye volt.

Sok szervezet dolgozik már a helyszínen, de itt az ideje, hogy az intézmények is, különösen e Ház képviselői, támogatást nyújtsanak.

Ezért üdvözlöm a Költségvetési Bizottság véleményét, és remélem, hogy a szolidaritási alapból biztosított 11 785 377 euró minél hamarabb hozzáférhetővé válik Románia számára annak érdekében, hogy a lakosságnak gazdasági, környezeti és szociális támogatást nyújtson.

 
  
MPphoto
 
 

  Genowefa Grabowska (PSE), írásban. (PL) A szolidaritás az Európai Unió fontos és megkérdőjelezhetetlen alapelve. Éppen ez az alapelv – amely igenis létezik, nem csak papíron –, amely az EU-t más nemzetközi szervezetektől megkülönbözteti. Ezen alapelv egyik gyakorlati kifejeződése kétségtelenül a szolidaritási alap, melyet 2006-ban egy intézményközi megállapodásnak megfelelően hoztak létre a nagyobb természeti katasztrófák negatív következményeinek kiküszöbölésére. Örvendetes, hogy az alap működik, és hogy tavaly öt ország is részesülhetett belőle. Ez azt bizonyítja, hogy tragédiával szembesülve egy tagállam sem marad magára. A 2008 júliusában Románia észak-keleti részének öt területét sújtó árvíz komoly anyagi károkat okozott (a GNI 0,6%-át) és 214 körzetben több mint kétmillió ember életét érintette.

Ebben a helyzetben Románia támogatásért folyamodása indokolt, még akkor is, ha nem teljesíti az Európai Unió szolidaritási alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletben meghatározott mennyiségi feltételeket. Afelől sincs kétségem, hogy ebben az esetben a rendkívüli természeti csapásra vonatkozó feltételeket kell alkalmazni, amelyekről szintén rendelkezik a fent említett rendelet, ami lehetővé teszi az alap mozgósítását Románia számára. Lengyel európai parlamenti képviselőként egy olyan régiót képviselek, amelyet szintén természeti csapás sújtott, nevezetesen Szilézia tartományt, ahol tornádó pusztított.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Petre (PPE-DE), írásban. (RO) Igennel szavaztam a jelentésre, mert elő fogja segíteni a szolidaritási alap mihamarabbi mobilizációját. 2006-ban az áprilisi és augusztusi árvizek után a szolidaritási alapon keresztül Romániának juttatott európai uniós segélyek kifizetése egy évet késett. Örömmel állapítom meg, hogy az eljárások javultak és elősegítik az Unió gyors közbeavatkozását azokban az országokban, amelyeket nagyobb természeti vagy rendkívüli csapás ért.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Igennel szavaztam az Európai Unió szolidaritási alapjának felhasználásáról szóló Böge-jelentésről. Egyetértek azzal, hogy a júliusban az országot sújtott árvizek után Románia által benyújtott pályázat teljesítette az alap felhasználására vonatkozó jogosultsági feltételeket. Az áradások valóban komoly károkat okoztak a környezetben és az érintett öt régióban élő embereknek. Ezért helyesnek gondolom az alap felhasználását, többek között azért is, mert a kérdéses összeg a 2006. májusi intézményközi megállapodás által meghatározott éves összeghatáron belül van.

 
  
  

- Jutta Haug-jelentés (A6-0113/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Călin Cătălin Chiriţă (PPE-DE), írásban. (RO) Igennel szavaztam a Jutta Haug (Németország) által készített jelentésre, amely az EU szolidaritási alapjából 11,8 millió euró felhasználását kérvényezi a 2008 júliusában Romániában pusztító árvíz áldozatainak megsegítésére.

Ez a gesztus az EU válasza a Románia által benyújtott támogatási kérelemre. A kérelem öt megyére vonatkozik (Máramaros, Suceava, Botoşani, Iaşi és Neamţ). Összesen 1,6 millió lakossal rendelkező 241  települést érintett Romániában közvetlenül a csapás, amely részlegesen vagy teljesen tönkretette a lakóházakat és a terményt.

A szavazásnál azokra az emberekre gondoltam, akik elvesztették az otthonukat, vagyontárgyaikat, állataikat, vagy akár még családtagjaikat is az áradásokban. Gheorghe Flutur, Suceava megye tanácsának elnöke Brüsszelben az Európai Parlament elé terjesztette ügyüket.

Úgy gondolom, Romániának nagyobb összegre lesz szüksége az áradások okozta károk helyrehozására, de az EU segítsége szükséges és üdvözlendő.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. (PT) 2009 első költségvetés-módosítása az EU szolidaritási alapjának a 2008 júliusában Romániát ért áradásokat követő felhasználásához kötődik.

471,4 millió euróra becsült közvetlen kárra (csak most) 11,8 millió euró mozgósítását tervezik az alapból, ami világosan mutatja, hogy sürgős felülvizsgálatra lenne szükség ezzel kapcsolatban.

Az alap célja, hogy lehetővé tegye a Közösség számára a tagállamokban bekövetkező különböző „vészhelyzetekre” történő gyors, hatékony és rugalmas reagálást. Ezért támogatjuk – minden hibája ellenére – az alap mozgósítását Románia számára.

A megállapított 11,8 millió eurónyi összeget azonban levonják az Európai Regionális Fejlesztési Alap (konvergencia-célkitűzés) költségvetési sorából. Azaz a Romániának nyújtott „szolidaritást” olyan alapokból finanszírozzák, amely a gazdaságilag legfejletlenebb országoknak és régióknak van fenntartva, ideértve Romániát is! Ezt inkább úgy nevezhetnénk, hogy a „szegény”, vagy más szóval a kohéziós országok/konvergenciós régiók közötti szolidaritás…

Nem értünk egyet azzal, hogy a kohéziós alapokat használjuk fel – különösen most, az egyre súlyosbodó társadalmi-gazdasági válság idején –, amikor más alapok is rendelkezésre állnak, mint például az EU fegyverkezésére szánt alapok.

 
  
MPphoto
 
 

  Iosif Matula (PPE-DE), írásban. (RO) Igennel szavaztam az Európai Unió szolidaritási alapjának Románia részére történő mobilizálásáról szóló jelentésre, mivel úgy vélem, hogy az országunknak nyújtott pénzügyi segítség fontos és szükséges támogatást nyújt a tavaly júliusi árvíz által sújtott településeknek. Románia észak-keleti része súlyos károkat szenvedett. 214 települést és több mint 1,6 millió embert sújtottak közvetlenül a katasztrófa következményei. Az Európai Bizottság 11,8 millió euró pénzügyi hozzájárulással támogatja a szállítási és csatornahálózat-infrastruktúra helyreállítását, a folyómedrek megerősítését és a gátak építését célzó beruházásokat a hasonló jellegű természeti csapások jövőbeni elkerülése érdekében.

Úgy vélem, hogy az ilyen horderejű vagy még súlyosabb természeti katasztrófákat kiváltó okok korai felismerése a legfontosabb lépés Európa polgárainak védelme érdekében.

Az éghajlatváltozás problémáját szemmel tartva támogatom az egyes régiók környezeti tényezőinek figyelemmel kísérését, megfelelő költségvetési előirányzatok meghatározásával. A konvergenciazónák a legkiszolgáltatottabbak a természeti csapások kockázatának. Ez azt jelenti, hogy különös figyelmet kell szentelni e szempontoknak a gazdasági, társadalmi és területi kohézió politikájának végrehajtásánál.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (PSE), írásban. (RO) Az éghajlatváltozás hatásaira leginkább érzékeny területek a következők: a vízkészletek, a mezőgazdaság, az energiaforrások, az erdőség és a biodiverzitás, és végül, de nem utolsósorban, a lakosság egészsége.

Az elmúlt években Romániában tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek árvizeket és aszályokat okoztak és rákényszerítettek arra, hogy a lehető legnagyobb komolysággal, szakértelemmel és felelősséggel kezeljük az éghajlatváltozás kérdését.

Szociáldemokrataként támogattam a jelentést, mert a költségvetés-módosításon keresztül előirányzott 11,8 millió euró támogatja Romániát az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban az árvizek hatásainak kiküszöbölése érdekében helyi védekezési munkálatok elvégzésén keresztül (a lakott területek védelme, folyómeder-szabályozás az áramlás javítása érdekében, és az erdősített részek növelése), és végül, de nem utolsósorban, a lakosság bevonásán és az árvizek előtti, alatti és utáni megfelelő lakossági intézkedésekről való felvilágosításon keresztül.

 
  
MPphoto
 
 

  Nicolae Vlad Popa (PPE-DE), írásban. (RO) Igennel szavaztam az Európai Unió 2009-es pénzügyi évre vonatkozó 1. számú költségvetés-módosításának tervezetéről szóló jelentésre. A jelentés célja 11,8 millió euró mobilizálása az EU szolidaritási alapjából kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában a 2008 júliusában Romániát sújtó árvizek hatásainak kezelésére.

Támogatom az Európai Bizottság kezdeményezését, melyen keresztül az EU szolidaritást tanúsít a 2008 júliusi árvíztől sújtott Suceava, Iaşi, Neamţ, Botoşani és Máramaros megyékkel.

A mai szavazáson keresztül az Európai Parlament plenáris ülése támogatja a Költségvetési Bizottság 299. február 24-i határozatát. A szóban forgó ülés alatt Gheorghe Flutur, Suceava megye tanácsának elnöke bemutatta az árvíz sújtotta régió helyzetét, a támogatás iránti kérelmet képekkel és a területet sújtó természeti csapásokból származó károkról szóló kimutatásokkal alátámasztva.

Utalt rá, hogy figyelmeztetéseket küldtek, és az ukrajnai Chernivtsi régióval együttműködve megállapodtak a csapások esetén alkalmazandó sürgősségi riasztórendszer felállításában, valamint e projekt folytatásaként egyéb, a vészhelyzetek kezelését célzó határokon átnyúló együttműködési programok végrehajtásában is.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Igennel szavaztam a 2009-es évi költségvetés módosításáról szóló Haug-jelentésre, amely a 2008 júliusában Romániát ért árvizek okozta komoly károkkal vet számot. Már kifejeztem támogatásomat az Európai Unió szolidaritási alapjának az említett esethez kapcsolódó mobilizálásáról szóló Böge-jelentés iránt, és szeretném megerősíteni az intézkedés iránti támogatásomat, feltéve, hogy az – a 2006-os intézményközi megállapodásnak megfelelően – a természeti csapás sújtotta régiókban a tisztességes életkörülmények gyors és hatékony helyreállítására, és nem pedig a magánszemélyeknek juttatott kártérítési kifizetésekre összpontosít.

 
  
MPphoto
 
 

  Flaviu Călin Rus (PPE-DE), írásban. (RO) Igennel szavaztam az Európai Unió 2009-es pénzügyi évre vonatkozó 1. számú költségvetés-módosításának tervezetéről (6952/2009 – C6 0075/2009 – 2009/2008 (BUD)) szóló jelentésre, mert a jelentés célja 11,8 millió euró mobilizálása az EU szolidaritási alapjából kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában a 2008 júliusában Romániát sújtó árvizek hatásainak kezelésére.

 
  
  

- Luis de Grandes Pascual-jelentés (A6-0097/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  John Attard-Montalto (PSE), írásban. − Málta az egyik legfőbb uniós állam, amely jelentős tonnatartalmat regisztrál nyilvántartási könyveiben. Másrészről teljesíti kötelezettségeit mint lobogó szerinti állam, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően.

A három fő kötelezettség a következő: a) a lobogó szerinti állam kódjának alkalmazása, b) az adminisztráció legalább ötévente történő független auditálására irányuló intézkedések megtétele a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet szabályainak megfelelően, c) a hajók átvizsgálására és ellenőrzésére, valamint a kötelező bizonyítványok és mentességi bizonyítványok kibocsátására irányuló szükséges intézkedések megtétele a nemzetközi egyezményeknek megfelelően.

Egy új követelmény, hogy mielőtt engedélyezné egy olyan hajó működését, amelynek megadta a jogot a lobogója alatt való közlekedésre, az adott tagállam megteszi az általa megfelelőnek vélt intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy az érintett hajó megfelel az alkalmazandó nemzetközi szabályoknak és előírásoknak; különösen ellenőriznie kell a hajó korábbi működésének biztonságosságát.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. − Ez a jogszabály megerősíti a már meglévő uniós biztonsági jogszabályokat és főbb nemzetközi eszközöket ültet át a közösségi jogba. Támogatom ezt a jogszabályt, mert felismeri a hajóosztályozó társaságok szoros felügyeletének szükségességét, melyek a nagymértékű hatalomkoncentrációnak köszönhetően kulcsfontosságú szerepet látnak el a tengeri biztonság megőrzésében.

 
  
  

- Luis de Grandes Pascual-jelentés (A6-0098/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Carl Lang és Fernand Le Rachinel (NI), írásban. (FR) Az Európai Parlament most fogadott el egy nyolc jogszabályszövegből álló tengeri biztonsági csomagot. Üdvözöljük ezt a lépést, mivel a csomag nem csak az utasok kártérítésére tér ki, hanem az ellenőrzésekre, a kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzésekre, a szállítási balesetek kivizsgálására és a veszélyben lévő hajók fogadási helyét eldöntő hatóság kiválasztására.

A labda most a tagállamok térfelén van, mivel nem elég jogszabályokat hozni – a jogszabályokat át is kell ültetni a nemzeti jogszabályokba.

Az első teszt az európai országokhoz tartozó „olcsó lobogók” megfigyelése lesz. Ezeket a lobogókat arra használják, hogy megkerüljék azon ország egyesületre, adózásra, toborzásra, biztonságra és környezetvédelemre vonatkozó szabályozását, ahová ezek a hajók valójában tartoznak.

Ciprus és Málta az eltűnt hajók számát tekintve még mindig az első öt olcsó lobogó között szerepel.

Sajnálattal kell megjegyeznünk, hogy a Prestige és Erika nevű olajszállító hajók elsüllyedése óta tett erőfeszítések ellenére a helyzet nem sokat változott. A nem megfelelő minőségű, olcsó lobogó alatt közlekedő hajók lehúzzák a szállítási árakat. Az úgynevezett gazdag országok saját (II jelzésű) lobogó készítésével válaszolnak a szállítmányok elvesztésére.

Valójában, ha tényleg meg akarunk szabadulni ezektől az úszó roncsoktól, az Európai Uniónak az ultraliberalizmussal kell szembeszállnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Igennel szavaztam a hajóellenőrzésre és az ellenőrző szervezetekre vonatkozó közös szabályokról és normákról szóló de Grandes Pascual-jelentésre. Már kifejtettem az okokat, amik arra indítottak, hogy támogassam az előadónak a harmadik tengeri biztonsági csomaggal kapcsolatos munkáját és azokat az előnyöket, amelyeket a tervezett intézkedések a tengeri közlekedés biztonsága és a meglévő szabályozások javulása tekintetében jelentenének. Megerősítem tehát támogató szavazatom.

 
  
  

- Dominique Vlasto-jelentés (A6-0099/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Bogusław Liberadzki (PSE), írásban. (PL) Támogattam az egyeztetőbizottság által elfogadott, a kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló közös szövegtervezetről (átdolgozás) szóló jelentés elfogadását. Egyetértek a harmadik tengeri biztonsági csomag célkitűzéseivel.

A csomag hét javaslata a balesetek megelőzését célozza az európai lobogók minőségének javítása, a kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzésekről szóló jogszabályok felülvizsgálata, a hajóforgalom figyelemmel kísérése és a hajóosztályozó társaságokat érintő szabályok javítása által. A balesetek hatékony kezelését is célozza egy, a balesetek kivizsgálására vonatkozó összehangolt keretterv kidolgozásán, a baleset esetén az utasoknak járó kártérítésekről szóló szabályozás bevezetésén és a hajótulajdonos felelősségével és egy kötelező biztosítási formával kapcsolatos szabályozás bevezetésén keresztül.

Támogatásomat szeretném kifejezni a megszületett megállapodás, különösen annak következő pontjai iránt: a hatáskör kiterjesztése a révekbe befutó hajókra is; a hajók fokozott ellenőrzése; bizonyos körülmények között a hajók végleges kitiltása.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Megszavaztam Vlasto úr kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzésekről szóló jelentését, mely a harmadik tengeri biztonsági csomag részét képezi. Egyetértek azzal a megállapodással, hogy az irányelv hatásköre terjedjen ki a kikötőkbe befutó hajókra is és azzal a résszel, amely a legmagasabb kockázati kategóriába tartozó hajók fokozott ellenőrzését javasolja. Ezen a ponton szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy fontos, hogy a kockázat felmérése a lehető legpontosabb és független módon történjen. Azzal is egyetértek, hogy bizonyos körülmények között a hajókat véglegesen ki lehet tiltani a személyzet és az utasok megfelelő biztonsági szintjének garantálása érdekében.

 
  
  

- Dirk Sterckx-jelentés (A6-0100/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Bairbre de Brún és Mary Lou McDonald (GUE/NGL), írásban. − Üdvözöljük az állásfoglalás hangsúlyeltolódását és néhány, a pénzügyi szektor, az innováció, az energiahatékonyság és beruházások szabályozásával kapcsolatos pozitív javaslatát, csakúgy, mint annak a felismerését, hogy szükség van a munkahelyek védelmére, a munkahelyteremtésre, a szegénység elleni küzdelemre és a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjaira való odafigyelésre.

Azonban a lisszaboni stratégia hibás logikára épül, és alapvető felülvizsgálatra szorul, különösen az új gazdasági helyzet fényében.

Az állásfoglalás ezen kívül számos rövidlátó és nem kívánatos eredményre vezető javaslatot tartalmaz, mint például a deregulációhoz és a rugalmas foglalkoztatási gyakorlathoz való ragaszkodás, amely a munkavállalók jogainak gyengüléséhez vezet.

Mindezen okok miatt tartózkodtunk a jelentésről szóló végső szavazáson.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogusław Liberadzki (PSE), írásban. (PL) Támogattam az egyeztetőbizottság által elfogadott, a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról szóló 2002/59/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló közös szövegtervezetről szóló jelentés elfogadását.

Egyetértek a harmadik tengeri biztonsági csomag célkitűzéseivel.

A csomag hét javaslata a balesetek megelőzését célozza az európai lobogók minőségének javítása, a kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzésekről szóló jogszabályok felülvizsgálata, a hajóforgalom figyelemmel kísérése és a hajóosztályozó társaságokat érintő szabályok javítása által. A balesetek hatékony kezelését is célozza egy, a balesetek kivizsgálására vonatkozó összehangolt keretterv kidolgozásán, a baleset esetén az utasoknak járó kártérítésekről szóló szabályozás bevezetésén és a hajótulajdonos felelősségével és egy kötelező biztosítási formával kapcsolatos szabályozás bevezetésén keresztül.

Mint a Sterckx-jelentés árnyékelőadója, a szavazásra bocsátott dokumentumot teljes mértékben támogatom.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Úgy vélem, hogy a tengeri biztonsági csomagot egészében kell szemlélni, ahogy a Parlament is tette az egyes részek megvitatásakor. Ezért igennel szavaztam a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról szóló Sterckx-jelentésre, mivel ez a rendszer illeszkedik a tengeri közlekedés biztonságát és egyszerűsítését célzó tágabb kontextusba, amit már számos alkalommal támogattam. A szóban forgó esetben a hajók megfigyelésére szolgáló technológia alkalmazása egyszerűbbé tenné annak megállapítását, hogy baleset előfordulásakor ki a felelős, illetve javítaná a hajók menedékhelyen való fogadásával kapcsolatos eljárást. Mindezen okok miatt igen szavazatommal támogatni tudom a javaslatot.

 
  
  

- Jaromír Kohlíček-jelentés (A6-0101/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Guy Bono (PSE), írásban. (FR) Igennel szavaztam az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja tagja, Jaromír Kohlíček által készített, a tengeri közlekedési ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálásáról szóló jelentésről.

A szöveg a tengereken bekövetkezett balesetek megfelelő kivizsgálásának biztosítását célzó európai szintű, világos és kötelező érvényű előírások lefektetésének szükségességét hangsúlyozza. Foglalkozik az Erika olajszállító hajó francia partok közelében bekövetkezett elsüllyedése után megfogalmazódó aggodalmakkal. Az ilyen, rosszul kezelt esetek megismétlődésének elkerülése érdekében döntött úgy az Európai Unió, hogy szigorú rendszert hoz létre, amely kidolgozza a baleset bekövetkezte esetén követendő eljárás technikai részleteit: a kivizsgálások módszerét, a tengeren bekövetkezett balesetek európai adatbázisát, a biztonságra vonatkozó ajánlásokat stb.

Osztom azt a nézetet, hogy rendkívül fontos, hogy az európai tengeri térség a világ egyik legbiztonságosabb és legkimagaslóbb tengeri térségévé váljon. Erre törekszik a mostani jelentést is tartalmazó „Erika III” tengeri biztonsági csomag. Ez valódi áttörést jelenthet a tengeri ágazat, valamint a környezet szempontjából is, amely gyakran a tengereken elkövetett gondatlan magatartás másodlagos áldozata.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogusław Liberadzki (PSE), írásban. (PL) Támogattam az egyeztetőbizottság által elfogadott, a tengeri közlekedési ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK és a 2002/59/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló közös szövegtervezetről szóló jelentés elfogadását. Egyetértek a harmadik tengeri biztonsági csomag célkitűzéseivel.

A csomag hét javaslata a balesetek megelőzését célozza az európai lobogók minőségének javítása, a kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzésekről szóló jogszabályok felülvizsgálata, a hajóforgalom figyelemmel kísérése és a hajóosztályozó társaságokat érintő szabályok javítása által. A balesetek hatékony kezelését is célozza egy, a balesetek kivizsgálására vonatkozó összehangolt keretterv kidolgozásán, a baleset esetén az utasoknak járó kártérítésekről szóló szabályozás bevezetésén, és a hajótulajdonos felelősségével és egy kötelező biztosítási formával kapcsolatos szabályozás bevezetésén keresztül.

Támogatásomat szeretném kifejezni a megszületett megállapodás, különösen annak következő pontjai iránt: a hatáskör kiterjesztése a révekbe befutó hajókra is; a hajók fokozott ellenőrzése; bizonyos körülmények között a hajók végleges kitiltása.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Igennel szavaztam a tengeri közlekedési ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálásáról szóló Kohlíček-jelentésről. Kevésbé súlyos vagy súlyos tengeri közlekedési baleseteknél nagyon sokszor nehéz megállapítani a felelősséget. Olyanokra gondolok, mint a Prestige olajszállító hajó és az ahhoz hasonló, máig előforduló balesetek által kiváltott komoly természeti katasztrófát követő vizsgálatok. A tengeri közlekedés különleges odafigyelést igényel, hiszen jóllehet relatív értelemben a leggazdaságosabb közlekedési mód, viszont a bekövetkező balesetek környezeti hatásai szempontjából a legveszélyesebb. Ezért úgy vélem fontos, hogy világos és kötelező érvényű iránymutatásokat dolgozzunk ki a hajózási balesetek kivizsgálásának technikai részleteire vonatkozóan, és a jövőbeni balesetek megelőzése érdekében visszajelzéseket adjunk. Ezért támogattam a jelentést.

 
  
  

- Paolo Costa-jelentés (A6-0102/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Igennel szavaztam a tengeri utasszállítók baleseti felelősségéről szóló Costa-jelentésre. Egyetértek az előadóval abban, hogy igen hasznos lenne a tengeri utas- és poggyászszállításról szóló 1974. évi athéni egyezmény előírásainak európai jogszabályokba illesztése, hiszen az egyes országok közötti, még mindig meglévő eltérések nem teszik lehetővé a felelősség és a kötelező biztosítás megfelelő szintjének biztosítását az utasokat is érintő balesetek bekövetkeztekor. Jóllehet ez más közlekedési eszközökre nem érvényes, úgy vélem, hogy a jogszabály megfelelően alkalmazható a tengeri közlekedés esetében.

 
  
  

- Gilles Savary-jelentés (A6-0072/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Támogatni szándékozom a hajótulajdonosok tengeri biztosítási kárigényre vonatkozó biztosításáról szóló Savary-jelentést, mivel egyetértek az előadó arra vonatkozó ajánlásaival, hogy biztosítani kell annak a kötelezettségnek a betartását, hogy a hajók tulajdonosai érvényes biztosítással rendelkezzenek, amikor hajóik belépnek egy tagállam joghatósága alá tartozó kikötőbe, és hogy a megfelelő bizonyítványok felmutatása híján büntetést is ki lehessen szabni. Egyetértek azzal, hogy a biztosítás összegének felső határait a tengeri kártérítési igényekkel kapcsolatos felelősség korlátozásáról szóló 1996-os nemzetközi egyezményben (LLMC-egyezmény) előírtaknak megfelelően állapítsuk meg, amely biztosítja, hogy a tengeri balesetek áldozatai megfelelő mértékű kártérítésben részesüljenek. Ezért támogatom az előadó arra vonatkozó ajánlását, hogy fogadjuk el a tanáccsal egyeztetett ajánlástervezetet.

 
  
  

- Emanuel Jardim Fernandes-jelentés (A6-0069/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Támogatom a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló Fernandes-jelentést. Jól mutatja a Parlament elszántságát a harmadik tengeri biztonsági csomag egységének megőrzésére, amikor is a Tanács munkájában bekövetkező bizonyos szünetekkel kell megküzdenie, mint ami ennek az ajánlásnak is a témája. Ezért támogatom Fernandes úr és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság tagjai által elvégzett munkát. Úgy vélem, fontosnak tekintendő a politikai megegyezés által nyert hozzáadott érték, mindenekelőtt azért, mert felszólítja a tagállamokat a tengerészeti hatóságokra alkalmazandó minőségellenőrzési rendszer létrehozására és a vonatkozó nemzetközi szabályok betartására, legfőképpen azoknak, amelyek a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet egyezményeiből fakadnak. Az európai lobogók minősége és biztonsága szempontjából meghatározó elemein túl a jelentés lehetővé teszi a Közösségen belüli versenyfeltételek javítását, ezért úgy gondolom, támogatnunk kell.

 
  
  

- Saïd El Khadraoui-jelentés (A6-0066/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Brian Crowley (UEN), írásban. (GA) Európa országainak együtt kell működniük annak érdekében, hogy elérjük az Unió környezetvédelmi célkitűzéseit. Azonban ahhoz, hogy biztosítsuk az EU környezetvédelmi politikájának fenntarthatóságát, mind az Unió alapelveit, mind pedig az egyes tagállamok jellegzetességeit és szükségeit figyelembe kell venni.

Az Euromatrica jelentés ellentétes ezzel a célkitűzéssel az Európai Unió perifériális tagállamainak esetében.

Az Euromatricára vonatkozó ajánlások büntetnék a perifériális országokat, viszont nagy előnnyel járnának az Európa közepén elhelyezkedő országok számára. Véleményem szerint az Euromatricára vonatkozó ajánlások ellentétesek az egységes piac alapelveivel, és úgy gondolom, hogy ez bizonyos országokkal szembeni földrajzi alapon történő megkülönböztetés. Írország sziget, és Európa legszélén helyezkedik el. Más országok teherautói nem Írországon fognak keresztülmenni, viszont a mi nehéz tehergépjárműveinknek Európa számos országában fizetni kell majd a díjat. Ezt nem kerülhetjük meg: folytatnunk kell az üzleti tevékenységet, árukat kell exportálnunk és importálnunk. Az Euromatrica-javaslat alapján az Európa közepén elhelyezkedő országok versenyelőnybe kerülnek, hiszen kevesebb díjat kell majd fizetniük. Az országok földrajzi alapon történő ilyetén megkülönböztetése nem helyes és nem tisztességes.

 
  
MPphoto
 
 

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Az Euromatrica-irányelv az európai útadórendszer harmonizálásának szándékával jött létre – ideértve a gépjárműadókat, az úthálózatokhoz kapcsolódó díjakat és költségeket és a fuvarozókat terhelő infrastrukturális költségek megállapítására létrehozandó tisztességes mechanizmust. Az irányelv Bizottság által átdolgozott változata új módosításokat tartalmaz többek között a nehéz tehergépjárművek környezeti hatásainak (zajártalom, utak zsúfoltsága, levegőszennyezés) költségértékelésére vonatkozóan.

A nagy átmenőforgalommal rendelkező országok véleménye lényegesen eltér az olyan, inkább a periférián elhelyezkedő országokétól, mint amilyen az enyém is, amelyek az áruk nagy volumenű importjától és exportjától függenek. Miközben az elv elméletileg tisztességes, fokozatos és méltányos módon kell végrehajtani. Ezek olyan kérdések, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül. A nehéz tehergépjárművek gyakran időkorlátok közé vannak szorítva, és külső menetrendekhez kell alkalmazkodniuk – például a kompüzemeltetőkéhez. A kikötőhöz vezető alagút megépítése Dublin városában sokat segített abban, hogy csökkentse a teherautóforgalmat a városközpontban, javított a levegőminőségen és csökkentette a zajártalmat. Sikeres beruházás volt.

Nem vagyok meggyőződve róla, hogy szükség van egy független európai hatóságra az útdíjak kiszabásához, és inkább amellett érvelnék, hogy ez a szubszidiaritás területébe tartozik.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Grossetête (PPE-DE), írásban. (FR) Támogattam a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló El Khadraoui-jelentést.

Fontos, hogy arra bátorítsuk a tagállamokat, hogy „intelligensebb” díjakat alkalmazzanak a közúti árufuvarozási ágazatban a külső költségek fedezésére, és ezáltal a fenntarthatóbb magatartás ösztönzésére.

Miközben a zajártalmat és a levegőszennyezést figyelembe kell venni, ugyanez nem érvényes a forgalmi dugókra, melyeket nem csak a közúti árufuvarozás idéz elő. Ez a díj megkülönböztető lenne, hiszen a magángépkocsik szintén felelősek a dugók kialakulásáért.

Mindezeken felül, ez az ágazat fizeti a gazdasági válság következményeit is a megemelkedett olajárakon és áruszállítási költségeken keresztül. A közlekedési ágazatban tevékenykedő kis- és középvállalkozások a gazdasági válság közepette nem tudják majd állni ezeket a többletköltségeket.

Többet kellene tennünk annak érdekében, hogy a közlekedési infrastruktúrát hozzáigazítsuk a megnövekedett forgalomhoz, azonban mindenekelőtt a fenntartható közlekedés iránt kellene elköteleznünk magunkat, előnyben részesítve az alacsony széndioxid-kibocsátású közlekedési módokat.

Mint a Rhône-Alpes régió választott képviselője tanúsíthatom, hogy a Rhône-Alpes régió számos közlekedési ágazata nem alkalmazta ezeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. (PL) A mai szavazáson az Európai Parlament elfogadott egy, az Euromatricákra vonatkozó irányelvet, mely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a közlekedési infrastruktúra használatáért újabb díjakat szabjanak ki a nehéz tehergépjárművekre.

A végső szavazáson az irányelv elfogadása ellen szavaztam. Úgy vélem, hogy az irányelv előírásainak bevezetése növelni fogja a közlekedési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások költségeit. Ezek a költségek különösen súlyos terhet jelenthetnek a kis- és középvállalkozások számára, amelyeknek nem áll rendelkezésére elegendő pénzügyi eszköz ahhoz, hogy gépjárműparkjukat lecseréljék. Ezen kívül, az említett rendelkezések a cégeket is nehéz helyzetbe hozhatják a jelenlegi pénzügyi válság idején, amikor sok cég egyre nehezebben jut hitelhez.

Mindenképpen meg kell találnunk a módját, hogy környezetbarátabb közlekedési eszközök kerüljenek az utakra. Nem szabad azonban olyan módszereket használnunk, amelyek újabb adóterheket jelentenek a vállalkozásoknak.

 
  
MPphoto
 
 

  Jim Higgins (PPE-DE), írásban. − A Fine Gael párthoz tartozó európai parlamenti képviselőtársaim nevében szeretném tisztázni, hogy nem támogattuk a nehéz tehergépjárművekre kivetett díjakról szóló El Khadraoui-jelentést, lévén, hogy aggályosnak találjuk a javaslat jogi alapját, az elektronikus úthasználatidíj-rendszer kötelező érvényű használatát és a bevételek előirányzását. Teljes mértékben támogatjuk a javaslat mögött rejlő alapelveket, azonban úgy véljük, hogy az alapelv alkalmazása hibás.

 
  
MPphoto
 
 

  Stanisław Jałowiecki (PPE-DE), írásban. − Nemcsak hogy ellene szavaztam a jelentésnek, de egyenesen veszélyesnek tartom azt az európai egységes piacra nézve. Leginkább azért, mert nem tisztességes, illetve azért, mert rejtett adóként működik. Továbbá nem járul hozzá a környezet védelméhez. A jelen gazdasági válság ideje alatt némileg abszurdnak tűnik. Ez a fajta szabályozás jól mutatja, hogy az EU hátat fordított polgárainak.

 
  
MPphoto
 
 

  Jörg Leichtfried (PSE), írásban. (DE) Az Euromatricával kapcsolatban kialakult ésszerű kompromisszum mellett szavazok. Az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportjával együtt éveken keresztül küzdöttem – az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja részéről megnyilvánuló óriási ellenállással dacolva – azért, hogy a külső költségeket (zaj, forgalmi dugók, légszennyezés) kalkulálják bele az úthasználati díjakba annak érdekében, hogy a pénzügyi teher az adófizetőkről a szennyezőkre, azaz a nehéz tehergépjárművekre kerüljön át.

Nem támogatom a forgalomtorlódási költségekre vonatkozó kompromisszum valószínűsíthető kimenetelét – a többségi helyzet eredményeképpen csak azzal a feltétellel lehetett biztosítani külső költségként történő elismerésüket, ha nem csak a nehéz tehergépjárművekre alkalmazzuk, hanem a forgalmi dugó valamennyi előidézőjére, beleértve a személygépjárműveket is.

Valószínű, hogy a PPE-DE részéről megnyilvánuló érthetetlen ellenállás miatt a széndioxid-kibocsátást sem kalkulálják bele a számításokba. A bizottsághoz benyújtott módosításom, melyben minimum úthasználati díjak kiszabását kértem a transzeurópai közlekedési hálózat valamennyi részére, nem kapott többségi támogatást. A kérdés további megvitatása során újból elő fogom terjeszteni ezt a javaslatot.

Egy – Ausztria számára – különösen pozitív elem az, hogy a külső költségek és az úgynevezett „alpesi pótdíj” (magasabb úthasználati díj az alpesi régiókban) valószínűleg nem ellentételezik egymást. Ez azt jelenti, hogy Ausztria magasabb úthasználati díjat szabhat ki az érzékeny alpesi régiókban és emellett a külső költségekre is kiszabhat díjat. Ennek eredményeképpen lehetővé válik a magasabb Brenner-hágó transzfer-díjszabása.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. − Támogatom ezt a jelentést, amely ösztönzi a teherszállítás súlypontjának áthelyeződését az utakról a vasútra. A jelentés egy olyan kezdeményezési csomag része, amely a közlekedés fenntarthatóvá tételét célozza, és biztosítja, hogy a használóknak csak azokat a közlekedési költségeket kelljen megfizetniük, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az igénybe vett közlekedési módhoz. Ez a „szennyező fizet” elve alapján tisztességesebb rendszert eredményez, a piac átláthatóságát és a megkülönböztetés elkerülését biztosító beépített garanciákkal együtt.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) A nehéztehergépjármű-forgalom jelentősen megnövekedett az EU keleti bővítése óta és ez néhány tagállamban, köztük Ausztriában is, különösen érzékelhető. Most azzal a problémával szembesülünk, hogy néhány tényező magas külső költségeket eredményez, melyeket a lakosságnak kell megfizetnie. A nehéz tehergépjármű forgalom Európában az egyik ilyen tényező, a másik pedig a nukleáris erőművek.

Ha a nehéz tehergépjárművekre kivetett díjak nem járnak együtt a vasutak fejlesztésével és a vasúti közlekedés útjában álló határokon átnyúló akadályok elmozdításával, akkor csupán még drágább árucikkekre szavaztunk, és sem az emberek egészségében nem lesz javulás, sem a szennyezettség nem fog csökkenni.

Úgy vélem nem célravezető azt büntetni, aki a forgalmi dugóban ül. Ez valószínűleg azt fogja eredményezni, hogy a forgalom visszaterelődik a kis falvakba és városokba, amit nem szeretnénk. Hosszú távon az egyetlen megoldás az infrastruktúra fejlesztése és ez azt jelenti, hogy vonzóbbá kell tennünk a tömegközlekedést. A ma tárgyalt Euromatrica ésszerű kompromisszumnak tűnik, ezért szavaztam mellette.

 
  
MPphoto
 
 

  Cristiana Muscardini (UEN), írásban. (IT) Elnök asszony, a környezetvédelem és az utak biztonsága – a szóban forgó irányelv-tervezet mögött rejlő célok – két olyan célkitűzést képviselnek, melyek megvalósítására az Európai Uniónak elszántan kell törekednie egy, a polgárok elvárásait és jogait jobban figyelembe vevő közlekedéspolitika érdekében. A nehéz tehergépjárművekre egyes utak használatáért kivetendő adókról rendelkező 1999/EK irányelv számos módosítása tehát üdvözlendő. Az ilyen jellegű előrelépéseknek ésszerűeknek és fokozatosaknak kell lenniük annak érdekében, hogy megelőzzük e fontos gazdasági ágazat összeomlását a jelenlegi komoly gazdasági válság idején – egy olyan ágazatét, amely majdnem kizárólag a kis- és középvállalkozásokra épül.

Ezen kívül Európa még nem hozott létre olyan átfogó és hatékony intermodális rendszert, amely biztosítaná az áruszállítás jelentős mértékű áthelyeződését kevésbé szennyező ágazatokba. Mindezeket figyelembe véve, valamint jellegzetességeinek és hatékonyságának köszönhetően a közúti szállítás a legszélesebb körben használt rendszer a gyártók világában.

Mai szavazatommal ezért a biztonságosabb és környezetbarátabb közúti közlekedés irányába tett, az iparra mért illogikus és kontraproduktív büntetések nélküli, fokozatos, de lényegi, nem csak szimbolikus előrelépés fontosságát szerettem volna hangsúlyozni.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Támogatom El Khadraoui képviselő úrnak a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakkal kapcsolatosan végzett munkáját, ezért a jelentése mellett szavaztam. Jóllehet néhány ponttal nem értek egyet – például azzal kapcsolatban, hogy bizonyos külső költségeket beleszámítsunk-e a díjakba –, nagyon is egyetértek viszont a „szennyező fizet” elvével. El Khadraoui kiváló munkája rámutat annak a fontosságára is, hogy a díjakból nyert bevételt teljes egészében a közlekedési ágazatnak kell juttatni. Végezetül, úgy gondolom, hogy a külső költségekre kivetett díjakból szerzett bevételek nem válhatnak újabb adóformává.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban. (NL) A javaslat, amelyről ma szavazunk a korábbi Euromatrica-irányelv átdolgozott és kiegészített változata és az utakra kivetett úthasználati díjakról rendelkezik. Az elfogadott javaslatok szerint a tagállamok mostantól fogva átháríthatják a levegőszennyezés, zajártalom és forgalmi dugók költségeit a teherautókra. Ez jó hír az adófizetőknek. Jelenleg még mindig mi fizetünk a levegőszennyezés okozta károkért. Nemsokára a szennyező fog fizetni. Ezenfelül így arra is ösztönözzük a közlekedési vállalatokat, hogy tisztább teherautókba fektessenek be.

Ezért a javaslat mellett szavaztam, nem utolsósorban azért, mert a dugódíjat a hegyi régiók járulékos külső költségeként számították be. A forgalmi dugók a levegőszennyezés, a zajártalom és az üzemanyag-hulladék fő előidézői. Ha a behajtott díjakból származó bevételeket a vasúti vagy vízi közlekedésbe való beruházásra tudnánk fordítani, mind a forgalmi dugó, mind pedig az éghajlatváltozás problémájának kezeléséért tennénk valamit. Ráadásul a forgalmi dugókból fakadó késések komoly gazdasági károkat okoznak a közlekedési szektorban.

Sajnálatos módon a nagy volumenű tehergépjármű-forgalomból fakadó éghajlatváltozási költségeket nem számították be, holott a közlekedési ágazat a kibocsátások egyik fő elkövetője.

 
  
  

- Michael Cashman-jelentés (A6-0077/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. (IT) Elnök asszony, én a jelentés mellett szavaztam. Az átláthatóság nem csak egy szimbólum, hanem az az alapelv, melyen valamennyi intézményi eljárásnak alapulnia kell. A polgároknak és a választási szerveknek a lehető legnagyobb hozzáférést kell biztosítanunk az európai intézmények dokumentumaihoz a politikai folyamatokban való érdemi részvétel és a hatóságok elszámoltathatósága érdekében. Ezért érveltem korábban a parlamenti üléseken való részvétel nyilvánosságra hozatala mellett.

Az európai intézményeknek a nyitottság és átláthatóság terén tett előrelépései ellenére a helyzet még mindig nem mondható tökéletesnek, és az európai intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet további lépésnek tekinthető egy olyan adminisztratív közeg megteremtése felé, ahol az információhoz való hozzáférés és a hozzájutás egyszerű módja szabály, nem pedig kivétel. Végezetül szeretném felhívni a figyelmet egy újabb vívmányra: az Európai Parlament nem kevesebb mint 23 nyelvet használ és az Európai Közösség dokumentumai valamennyi nyelven elérhetők. Ez a demokrácia egyik biztosítékát jelenti.

 
  
MPphoto
 
 

  Charlotte Cederschiöld (PPE-DE), írásban. − (SV) Mi, svéd konzervatívok ma a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet átdolgozásáról szóló Cashman-jelentés (A6-0077/2009) mellett szavaztunk az európai intézményeken belüli jobb átláthatóság érdekében. Ami az 5. cikkhez kapcsolódó 61. és 103. módosításokat illeti, úgy véljük, hogy a harmadik olvasat egyeztető dokumentumait az utolsó egyeztető ülés után közvetlenül nyilvánosságra kell hozni, ellentétben azokkal a dokumentumokkal, amelyeket magukon a tárgyalásokon tanulmányozunk. A háromoldalú egyeztetés dokumentumait az első és második olvasat során végig teljes egészében hozzáférhetővé kell tenni.

 
  
MPphoto
 
 

  Chris Davies (ALDE), írásban. − Igen sajnálatosnak tartom, hogy miközben olyan eljárások kidolgozására törekszünk, melyek alapelve, hogy a nyilvánosságnak joga van az uniós dokumentumok megtekintésére, a Parlament kiemelte, hogy ezek a szabályok nem érvényesek az európai parlamenti képviselőkre. Az az érvelés, hogy ez csak azoknak a szabályoknak az újrafogalmazása, amelyeket már rögzít a tagokra vonatkozó szabályzat, azonban sokaknak ez csupán egy újabb példa a „vizet prédikál és bort iszik” esetére, és én örülök, hogy a liberáldemokraták képviselőcsoportja nem támogatta a Nassauer úr által benyújtott módosításokat.

Különösen fontos, hogy a Parlament által az európai parlamenti képviselőknek juttatott költségtérítések minden részlete nyilvánosan hozzáférhetővé váljon. Saját ellenőreink jelentették ki, hogy néhány parlamenti képviselő nem igazán érdemli meg a „tisztelt” képviselő megszólítást, sőt, közülük néhányan valójában csalók és gazemberek. A teljes átláthatóság alapelvét a lehető leghamarabb meg kell valósítanunk, ha azt akarjuk, hogy Európa polgárai bízzanak ebben az intézményben.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Én igennel szavaztam az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférésről szóló Cashman-jelentésre. Támogatom dicséretes kezdeményezését, amely arra irányul, hogy áthidalja a szakadékot a „bizalmas információkra” (a jelenlegi 1049/2001/EK rendeletben úgynevezett érzékeny dokumentumokként idézettek) vonatkozó általános előírások között a Tanács és a Bizottság belső biztonsági szabályzatából vett néhány jó alapelv megtartásával szabályozási szinten, amennyiben ezek az alapelvek a parlamenti testületre is alkalmazhatóak. Végezetül támogatom Cashman képviselő úr általános célkitűzését, azaz e rendelet oly módon történő módosítását, hogy az növelje az átláthatóságot anélkül, hogy az eszköz túl specifikus vagy nehezen végrehajtható lenne.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban. (NL) Nem kétséges, hogy a 2001-es rendelet nagyobb átláthatóságot eredményezett a polgárok számára azáltal, hogy nyilvános hozzáférést biztosított az európai intézmények dokumentumaihoz. Hét év gyakorlati tapasztalat után hasznos a rendelet újbóli áttekintése. Mit látunk? Annak idején, 2006-ban az Európai Parlament számos javaslatot tett a szabályozás megváltoztatására azzal a szándékkal, hogy még jobban növelje az átláthatóságot, de a Bizottság nem volt hajlandó komolyan foglalkozni ezekkel.

Mi több, a 2001-es rendelet felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslat, amely itt van előttünk, még szigorúbb szabályokat tartalmaz, ami még kevesebb átláthatóságot jelent. A javaslat értelmében a kereskedelmi tárgyalások dokumentumai bizalmasnak minősülnek. Végső soron itt a választás csak a „két rossz közül a kevésbé rossz” mentén dőlhet el. Ezért a Cashman-jelentést támogatom, mert – jóllehet hiányos – mindent egybevetve a jelen bizottsági jelentéshez képest mégis előrelépésnek tekinthető. Mindazonáltal egy radikálisabb, a Bizottság javaslatait teljes egészében elvető jelentés előnyösebb lett volna, mert akkor a Bizottság kénytelen lett volna új és jobb javaslattal előállni, amely valóban elősegítette volna az intézmények átláthatóságát és tényleg áthidalta volna azt a bizonyos szakadékot az EU intézményei és a polgárok között.

 
  
  

- Jan Andersson-jelentés (A6-0052/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. (IT) Elnök asszony, mint tudjuk, a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság érinti Európát. Nagyon aggódom hazám, Olaszország miatt. A válság elbocsátásokkal jár, és a családok, akiknek egyre kevesebb van, egyre kevesebbet költenek. Ezért erőteljes közbeavatkozásra van szükségünk. A jelenlegi válság különösen súlyosnak tűnik, azonban, hogy milyen mélyre hat és meddig tart, azon fog múlni, hogy mit teszünk. Egyesítenünk kell erőinket: az összehangolt európai fellépés létfontosságú. Most minden eddiginél világosabban láthatjuk, milyen égető szükség van a reformok szigorú végrehajtására annak érdekében, hogy minőségi munkahelyeket és jólétet teremtsünk az európai polgárok számára. Vissza kell fordítanunk a radikális szerkezeti átalakulás folyamatát, meg kell akadályoznunk a munkahelyek elvesztését, és el kell hárítanunk a bérek és a szociális biztonsági kiadások csökkentésére irányuló nyomást.

Meg kell birkóznunk a munkanélküliség növekedésével és a társadalmi kirekesztéssel járó kihívásokkal. Továbbá jobban össze kell hangolnunk erőfeszítéseinket, mind az EU, mind pedig a tagállamok részéről, de ugyanilyen fontos az is, hogy a gazdasági fellendülési terv keretében elfogadott, a válság rövid távú kezelésére szolgáló intézkedések összhangban legyenek a Közösség lisszaboni stratégiájában lefektetett hosszú távú célkitűzésekkel. Ezért szavaztam a jelentés mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Carl Lang (NI), írásban. (FR) Figyelemreméltó, hogy a jelentés elismeri, az Európai Unió néhány hibát követett el a szociális kérdések terén. Ez az első beismerése annak, hogy a lisszaboni stratégia célkitűzéseit nem érjük el 2010-re. Továbbá a növekvő munkanélküliséggel kapcsolatos néhány érdekes adatot is tartalmaz: a munkanélküliség a 2008-as 7%-ról 2009-re 8,7%-ra növekedett, az eurózónán belül pedig 7,5%-ról 9,2%-ra. Azaz 3,5 millió munkahely elvesztését prognosztizálja.

Ez a fájdalmas megfigyelés el kell, hogy gondolkoztassa az Európa-pártiakat a tagállami szintű radikális reformok szükségességéről a gazdasági és pénzügyi válság katasztrofális hatásainak mérséklése érdekében – annak a válságnak, melynek gyökere a Brüsszel számára olyannyira kedves ultraliberalizmusban és globalizációban rejlik.

Ennélfogva nem hitelképes egy olyan politika, mint a mostani, amely továbbra is iránymutatásokat szab meg a tagállamok foglalkoztatási politikájára nézve. Ellenkezőleg; meg kell kérdőjeleznünk ezt a tekintélyelvű logikát és vissza kell adnunk a tagállamoknak a gazdasági és pénzügyi forrásaik feletti rendelkezést, miközben nemzeti és közösségi preferenciát és protekciót vezetünk be, amely lehetővé tenné a belső piac helyreállását és a növekedés újraindulását.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. (DE) Az Egyesült Államokból induló pénzügyi válság hatása már teljes mértékben érezhető a reálgazdaságban. A szakértők nem jutottak egyetértésre a válság kezelésének legmegfelelőbb módját, valamint a munkanélküliség megállítására leginkább alkalmas gazdaságélénkítési módokat illetően.

Mindazonáltal, a munkaerőpiac helyzete már a válság előtt sem volt túl rózsás. Egyre több ember kényszerült részmunkaidős és rövidített munkaidős állásba, és az államilag támogatott munkahelyek számát fokozatosan csökkentették. Egy jó ideje egyre több ember él a szegénységi küszöb alatt annak ellenére, hogy van állása. A borús gazdasági előrejelzések fényében valószínűleg tovább fog csökkenni a teljes idejű foglalkoztatásban lévők száma és egy ponton a részmunkaidőben foglalkoztatottak is el fogják veszíteni állásukat. Mindent meg kell tennünk a tömeges munkanélküliség elkerülése érdekében. Egyáltalán nem biztos, hogy a jelentésben bemutatott intézkedések megfelelőek vagy kielégítők e tekintetben. Ezért a jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Én az Andersson-jelentés ellen szavaztam. Jóllehet egyrészről úgy gondolom, össze kell fognunk a radikális szerkezeti átalakulás folyamatának visszafordítása, a munkahelyek elvesztésének megakadályozása és a bérek és szociális juttatások további csökkentésének megállítása érdekében, másrészről azonban úgy vélem, hogy a Bizottság által lefektetett intézkedések túlnyomó része nem biztosít elegendő fedezetet és védelmet az Európai Unió szociális és foglalkoztatási struktúrája számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Flaviu Călin Rus (PPE-DE), írásban. (RO) A jelenlegi gazdasági válság hatása továbbgyűrűzött a munkaerőpiacra és a közeljövőben is kihatással lesz rá.

Igennel szavaztam a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásról szóló európai parlamenti jogalkotási állásfoglalás-tervezetre, mert az előadóval együtt támogatom a Bizottság álláspontját, amely – a 2008. július 15-i 2008/618/EK tanácsi határozat mellékletében részletezetteknek megfelelően – javasolja a foglalkoztatási politikák megtartását a 2009-es évben is. A Bizottság szerint ez a megközelítés megfelelő keretet biztosít a gazdasági és pénzügyi válság kezelésére, valamint ezzel egy időben a strukturális reformok továbbvitelére.

 
  
MPphoto
 
 

  José Albino Silva Peneda (PPE-DE), írásban. (PT) A jelenlegi válság több mint csupán gazdasági és pénzügyi válság. Mindenekelőtt bizalmi válság. A legdrámaibb jele ennek a magas munkanélküliségi arány. A munkanélküliség azonban nem csak a bevétel elvesztését jelenti, hanem a saját magunkban és másokban való bizalom elvesztését is.

E bizalom helyreállítására nagyon világos középtávú stratégia kialakítására van szükségünk.

E tekintetben a politikai vezetők szerepe meghatározó, köszönhetően azoknak a jeleknek és üzeneteknek, amelyeket közvetítenek. Óvatosság, biztonság, igaz beszéd és a megvalósíthatatlan célokról és öndicséretről szóló olcsó propagandának való ellenállás – hogy csak néhány hasznos gyakorlatot említsek, amelyek segíthetnek a bizalom helyreállításában.

Másrészről munkahelyeket kell teremtenünk és ehhez a vállalati beruházások számára megfelelő feltételeket kell létrehoznunk.

Gyorsan kell cselekednünk, mert ha semmit nem teszünk e tekintetben, a legnagyobb hiánnyal rendelkező eurózónán belüli országok finanszírozási problémái a recesszió mélyüléséhez, a munkanélküliség folyamatos növekedéséhez, valamint a vállalatok és családok bevételkieséséhez fognak vezetni.

Ezért támogattam Andersson úr jelentését, amely a foglalkoztatási politikára vonatkozó iránymutatások fenntartását javasolja 2009-re.

 
  
  

- Az eljárási szabályzat 139. cikkéről szóló határozati javaslat (B6-0094/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. (PT) A képviselők azon, alapdokumentumokban biztosított jogának további halogatása és elodázása, hogy a Parlamentben a saját nyelvükön szólalhassanak fel, és hogy valamennyi dokumentum az összes hivatalos nyelven elérhető legyen, érthetetlen és elfogadhatatlan. Jó néhány év eltelt már bizonyos országok – különösen Írországra és Csehországra gondolok – csatlakozása óta, amelyekre még mindig érvényesek egyes, a nyelvhasználatot illető korlátozások, lévén, hogy még mindig nem találták meg a megfelelő nyelvészeket. Az indokolás homályos és ellentmondásos, azonban pénzügyi forrásokat nem biztosítottak a képzésükre, ami megkérdőjelezhetővé teszi a szándékot. Nem fogadhatunk el olyat, ami veszélyezteti a kulturális és nyelvi sokszínűséghez való jogot az EU-ban, ami a portugál nyelvet is érintené. Nem tolerálhatjuk ezt a megkülönböztetést.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy elszántan védelmezzük a tagállamok kulturális identitását és valamennyi nemzeti nyelv munkanyelvként való használatának jogát. Mindezt figyelembe véve nem tehetünk másként, minthogy a javaslat ellen szavazunk. Végezetül, ez jól mutatja, hogy a kulturális és nyelvi szintet az EU költségvetési politikája határozza meg, amely a fegyverekbe való beruházást előnyben részesíti a kultúra értékeivel és a foglalkoztatás védelmével szemben.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Az eljárási szabályzat 139. cikke alkalmazhatóságának a hetedik parlamenti ciklus végéig történő kiterjesztéséről szóló Bureau-javaslat mellett szavaztam.

 
  
  

- Magda Kósáné Kovács-jelentés (A6-0038/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. (IT) Elnök asszony, a jelentés mellett szavaztam. Nagyon aggasztónak tartom a közelmúlt olaszországi eseményeit. A boszorkányüldözéséhez hasonló légkör van kialakulóban a román állampolgárokkal és a romákkal kapcsolatban; az agresszió számos példáját láthattuk. Az olasz kormánynak szinte rögeszméje lett a biztonságot célzó kampány. A roma közösségekre vonatkozó szélsőséges intézkedések azonban tovább ronthatják e kisebbségek már amúgy is rettenetes helyzetét, és alááshatják integrációs lehetőségeiket. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a törvény értelmében az egyénnek van büntetőjogi felelőssége; ez a felelősség nem tulajdonítható csoportoknak. Ha ettől az alapelvtől eltérünk, azzal veszélyes precedenst teremtünk, amely teljes etnikai csoportok és bizonyos nemzetiségű migránsok kriminalizációjához vezet.

Az emigráció minden bizonnyal olyan terület, ahol európai koordinációra van szükség a szervezett bűnözést megakadályozó igazságügyi és rendőri eszközök megerősítéséhez. Ez azonban még nem elég. Az is fontos, hogy világos foglalkoztatási politikákat alkalmazzunk a hátrányos helyzetű csoportok (például a roma munkavállalók) esetében, azaz hogy olyan támogató eszközöket alakítsunk ki, amelyek elősegítik majd fokozatos integrációjukat a munkaerőpiacon, és amelyek nagyobb hangsúlyt helyeznek a fiatalokat érintő oktatási politikákra.

 
  
MPphoto
 
 

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Az EU értékekre épülő unió, és ezért felelős azért, hogy határain belül tiszteletben tartsák az emberi jogokat. Ezért – tagállamain keresztül – részt kell vállalnia a romák sebezhető helyzetének felismerésében és társadalmi integrációjuk előmozdításában. Ezért a jelentés mellett szavaztunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Ibrisagic (PPE-DE), írásban. − (SV) Ma Kósáné Kovács asszony saját kezdeményezésű jelentése (A6-0038/2009) mellett szavaztunk, amelynek tárgya a romák társadalmi helyzete és az uniós munkaerőpiachoz való hozzáférésük javítása. A jelentés egy igen komoly problémával foglalkozik, és világosan rámutat arra, hogy cselekedni kell a romákat ma sújtó, széles körben tapasztalható kirekesztés visszaszorítása érdekében. Örömmel látjuk, hogy a tagállamok együttműködnek e hatalmas problémák kezelésében.

Mindazonáltal, szeretnék rámutatni, hogy véleményünk szerint a különféle, egymástól különálló megoldások nem hozzák meg e kirekesztés enyhítését. Valószínűsíthető, hogy a roma személyeket alkalmazó munkaadókra kirótt adók szokásostól eltérő mértéke és a többi ehhez hasonló intézkedés inkább erősíti majd a kirekesztést és akadályozza a társadalmi integrációt.

 
  
MPphoto
 
 

  Marian-Jean Marinescu (PPE-DE), írásban. (RO) Örömmel fogadom a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentését, mivel a romák társadalmi integrációjának 2005-ben alkalmazásra került és több európai parlamenti állásfoglalás alapján kialakított stratégiájának egy új aspektusára hívja fel a figyelmet. A romák mostani helyzete azt mutatja, hogy nem történt kellő előrelépés a romák társadalmi integrációjának terén azóta, hogy a Bizottság 2005-ben megfogalmazta első ilyen irányú felhívását.

A jelentés olyan fontos cselekvési irányelveket javasol, amelyek a romák oktatásának előmozdítását célozzák és támogatják a munkaerőpiacon a pozitív diszkriminációt. A romák integrációja a munkaerőpiacon a képzést és az átképzést támogató finanszírozási intézkedések segítségével; a független tevékenységek előmozdítása a romák körében kedvezményes hitelekkel és állami forrásokból származó támogatásokkal, valamint a mezőgazdasági munka innovatív formáinak meghatározásával – ezek olyan célok, amelyeket az EU kötelessége koordinálni. Az uniós szintű szakértői csoport létrehozása – amelyben a romák képviselői is jelen vannak – segítene a tagállamok romákkal kapcsolatos stratégiáinak, valamint a strukturális és kohéziós alapok használatának koordinálásában.

Remélem, hogy ezek a javaslatok arra ösztönzik majd az Európai Bizottságot, hogy olyan jogalkotási javaslatokkal álljon elő, amelyek célja kézzelfogható eredmények elérése az adott területen.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. − Az Európai Unióban a romák alkotják a legnagyobb kisebbséget; integrációjuk az európai társadalomba az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az EU-nak a következő évtizedben meg kell küzdenie. A romáknak – körülbelül 10–12 millió embernek – nincs esélyük kilépni a szegénységből és a kirekesztettség állapotából. Ez a súlyosan hátrányos társadalmi helyzet sérti alapvető emberi méltóságukat, valamint az esélyegyenlőséget. Örömmel fogadom ezt a jelentést, amely rámutat arra, hogy minden európai számára javítani kell a körülményeket, faji hovatartozástól függetlenül.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexandru Nazare (PPE-DE), írásban. (RO) Az EU-ban a roma kisebbség számára garantált esélyegyenlőség a megfelelő hozzáállás, ha el akarjuk kerülni a társadalmi kirekesztést, és tiszteletben akarjuk tartani e közösség jogait. Ezért szavaztam Kovács asszony jelentése mellett, amelyet igen hasznosnak tartok.

Mindenesetre, a kérdésről alkotott véleményemet szeretném megvilágítani néhány megjegyzéssel.

Figyelembe véve, hogy ez a kisebbség természetét tekintve transznacionális, a romák jogainak kérdését európai szinten lehet csak kezelni. Ezért javasoltam azt, hogy hozzunk létre egy roma ügynökséget, amelynek az a szerepel, hogy az adott kisebbségre vonatkozó politikát koordinálja.

Másodszor, a roma kisebbség integrációját nem lehet redisztributív fiskális eszközökkel támogatni, mivel ezek nem képesek megoldani a roma közösségeket érintő strukturális problémákat. E kisebbség támogatásának ideális módszere az oktatási programok irányába mutat; az oktatás segít e közösségeknek abban, hogy megszerezzék a munkaerőpiacra történő bejutáshoz szükséges készségeket.

Másfelől, az európai roma kisebbségi politikának a tolerancia és a kulturális különbségek elfogadása előmozdítását kell céloznia, az adott állam törvényei és az uniós jogszabályok által megszabott kereteken belüli békés egymás mellett élésre kell fókuszálnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Kósáné Kovács asszony jelentése ellen szavaztam; a jelentés tárgya a romák társadalmi helyzete és az EU munkaerőpiacához történő hozzáférésük elősegítése. Szilárd meggyőződésem, hogy ez a megközelítés a romákkal szembeni alapvető diszkrimináció újabb formáját hozza létre. A romákat éppen úgy kell kezelni, mint minden más polgárt; nem élvezhetnek túlzott előnyöket és engedményeket a többi európai polgár rovására, akik ugyanazon jogokkal (és mindenekelőtt kötelezettségekkel) rendelkeznek, mint a roma népesség.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban. (NL). A roma közösség Európa legnagyobb és leginkább hátrányos helyzetű kisebbsége. Aki tisztában van a helyzettel, nagyon jó tudja, hogy összehangolt megközelítésre van szükség munka- és életkörülményeik javításának érdekében. Örülök annak, hogy ez a jelentés olyan képzési programokat szorgalmaz, amely növeli a romák esélyeit a munkaerőpiacon. Emellett az emberi és társadalmi tőkét azzal kell megerősíteni, hogy kezdetektől fogva a romák európai társadalomba történő integrációjára összpontosítunk.

Örvendetes, hogy létrejön egy európai szakértői csoport, amely tagjai között a roma közösség képviselői is ott lesznek. Hasonlóan kiválóak azok a javaslatok, amelyek a partnerségek alakítását, az elégséges pénzügyi eszközök hozzáférhetővé tételét, valamint mindezek egy adatbázis segítségével történő ellenőrzését tárgyalják. Támogatom ezt a jelentést, mert felvázolja azokat a módszereket, amelyekkel javíthatunk a roma közösség helyzetén. Mivel az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportjának alternatív állásfoglalása sajnálatos módon gyenge lábakon áll, azt nem támogatom.

 
  
  

- Herbert Reul-jelentés (A6-0035/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Šarūnas Birutis (ALDE), írásban. (LT). Az olajkereslet kezelésének kérdése nem korlátozódhat az EU-ra. Az EU által felhasznált olajmennyiség – százalékban számolva – az elkövetkező években fokozatosan csökkeni fog. Ezt a kérdést kizárólag az EU határain kívüli hatalmas keresletnövekedés fogja meghatározni. Következésképpen az EU energiaellátásának biztonsága szempontjából nagyon fontos lesz majd globális szinten csökkenteni a kereslet növekedését, úgy, hogy ezzel ne kerüljenek veszélybe a harmadik országok fejlesztési céljai vagy éppen maga az EU. Hasonlóképpen nagyon fontos a piacgazdaság árképzési mechanizmusainak előmozdítása a harmadik országokban – például az állami üzemanyag-támogatás megszüntetése után.

Ezekhez az intézkedések mindegyike beruházást igényel. A beruházás kizárólag akkor lehetséges, ha van elegendő mennyiségű tőke és van kilátás némi nyereségre is. Ezért alapvető fontosságú a lehető leghamarabb leküzdeni a jelenlegi pénzügyi válságot, amelyből akár gazdasági válság is lehet. Az utóbbi évtizedben megszaporodtak az EU olajellátásának jövőbeli biztonságával kapcsolatos nehézségek. Azonban ha sikerül felkeltenünk a politikai szándékot és nemzetközi koordinációt, együttműködést és innovációt kialakítani, akkor ezeket a nehézségeket legyőzhetjük, úgy, hogy tudatosan gyakorlunk hatást a kínálatra és a kereskedelemre egyaránt.

 
  
MPphoto
 
 

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Mindent egybevetve támogatom Reul képviselőtársam saját kezdeményezésű jelentését. Az utóbbi hónapok során bebizonyosodott, hogy az energiabiztonság sosem volt még ennyire fontos. Az összes tagállamnak együtt kell működnie, és a csaknem minden tagállam és a Bizottság által bevezetett gazdaságélénkítő csomagok nyújtotta lehetőségeket ki kell használnunk – ez is kiemeli azt, hogy energiabiztonságunk erősítéséhez és széndioxid-kibocsátásunk csökkentéséhez be kell ruháznunk a megújuló technológiákba. Évekig tartó fosszilisüzemanyag-függőségünkből a következő két komoly következtetést vonhatjuk le:

1. Ahogy arra idén télen az Oroszország és Ukrajna között kialakult patthelyzet, valamint az OPEC árpolitikájának rendkívül káros hatásai rámutattak, függetlenednünk kell a globális geopolitikai erőktől.

2. Továbbra is szükséges a széndioxidkibocsátás-csökkentés egyre sürgetőbb határidőinek betartása – ezt kérdést a továbbra is a legfontosabb prioritások közé kell sorolnunk.

Nem futamodhatunk meg a jelenlegi gazdasági és környezeti kihívások elől.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Az olajellátással kapcsolatos kihívásokról szóló Reul-jelentés ellen szavaztam. Nem értek egyet az előadóval, amikor kijelenti, hogy különféle becslések szerint lehetséges lesz majd akkora mennyiségű olajat kinyerni, amely a jövőbeli keresletet is kielégíti, de csakis akkor, ha a fogyasztóknak többet kell fizetniük, és ha a beruházási feltételek javulnak. Jóllehet támogatom a Bizottság kezdeményezéseit, amelyek azt célozzák, hogy az olajárak ne szökjenek a magasba a következő években, nem gondolom úgy, hogy a helyzet egészét helyesen elemezték.

 
  
  

- Georg Jarzembowski-jelentés (A6-0055/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Jarzembowski képviselő jelentése prioritássá emeli a közlekedés környezetbarátabbá tételét, és fontos lépés a „zöld” közlekedés megvalósítását célzó átfogó megközelítés terén. Az éghajlatváltozással kapcsolatban megtett lépések alapvető eleme közlekedési eszközeink és módszereink megváltoztatása – legyen ez a változás akár a fejlett hibrid járművek bevezetése, akár a környezetbarát tömegközlekedés nagyobb súlya, akár az egyéb közlekedési módok hatékonyságának fokozása.

Az előadó szólt arról a lehetőségről, hogy a nehéz tehergépjárművekre hárítsák az okozott szennyezés költségeit; a jelentés rendelkezései szólnak a vasúti közlekedés okozta zajszennyezésről is. Fontos figyelembe vennünk azon, periférián található európai országok szükségleteit, akik komoly földrajzi akadályokkal szembesülnek, és ahol az ország ellátása és gazdasági növekedése a jól kiépített közlekedési hálózaton múlik. Biztosítanunk kell, hogy ezeket az intézkedéseket méltányos módon foganatosítják. Ezekkel a fenntartásokkal, de örömmel támogatom a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) A közlekedés környezetbarátabbá tételéről és a külső költségek internalizálásáról szóló Jarzembowski-jelentés mellett szavaztam. Véleményem szerint – és véleményemet e kiváló jelentés szerzője is osztja – hangsúlyozni kell, hogy a mobilitás nagyban javítja az európaiak életminőségét, a növekedést és a foglalkoztatottságot az Európai Unióban, a társadalmi-gazdasági kohéziót és a nem uniós országokkal folytatott kereskedelmet, valamint jó hatással van a közlekedési és logisztikai szektorban közvetlenül vagy közvetetten érintett cégekre és alkalmazottakra. Ezért örvendetesnek tartom, hogy a Bizottság közleményében elkészítette a fenntartható közlekedéspolitikát célzó eddigi uniós intézkedések „leltárját”. Ez egy apró lépés egy nagy cél felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban. (NL) A Bizottság közlemény-csomagot tett közzé „a közlekedés környezetbarátabbá tételéről”, „a külső költségek internalizálásáról”, valamint „az árukra és berendezésekre vonatkozó zajcsökkentő intézkedésekről”. Véleményem szerint igen pozitív jelenség – és ezt támogatom –, hogy a közlekedés területén környezetbarát intézkedéseket dolgoznak ki.

A Jarzembowski-jelentés azonban gyengítené a Bizottság javaslatait. A Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport ezért nyújtott be pozitív módosításokat: többek között kérte, hogy az EU és a tagállamok között nagyobb mértékű társfinanszírozás legyen, hogy a légiközlekedésben vezessék be a kerozinadót, valamint hogy a közlekedést és a gazdasági növekedést válasszák külön. Módosításainkat azonban nem fogadták el, ezért a jelentésnek a Bizottság javaslatához képest nincs hozzáadott értéke. Ezért szavaztam ellene.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (PSE), írásban. − Támogatom a közlekedés környezetbarátabbá tételét célzó intézkedéseket. Ez majd segít minket az éghajlatváltozás elleni fellépésben. Mindazonáltal vannak olyan intézkedések, amelyeknek határozottabbnak kellene lenniük. Ezért tartózkodtam.

 
  
  

- Állásfoglalási indítvány B6-0107/2009 (Lisszaboni stratégia)

 
  
MPphoto
 
 

  John Attard-Montalto (PSE), írásban. − Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy a gazdasági válság hatásai közül az EU-ban egyre nagyobb mértékben megjelenő szegénység a legaggasztóbb. Alapvető fontosságú, hogy megállítsuk a munkanélküliség EU-ban jelenleg tapasztalható növekedését. Úgy vélem, hogy a szegénység visszaszorításának és megelőzésének leghatékonyabb módja a teljes foglalkoztatottságra, a jó minőségű munkahelyekre, a társadalmi integrációra, a vállalkozó szellemet támogató intézkedésekre, valamint a kis- és középvállalkozások és a beruházások szerepét erősítő lépésekre alapuló stratégia. Dióhéjban ez az állásfoglalási indítvány preambulumának legfontosabb része.

Ha nem sikerül megakadályoznunk a szegénység előretörését – amely a jelenlegi kivételes körülmények következménye –, akkor az EU kudarcot vall abban, hogy kezelje a gazdasági és pénzügyi csapásból eredő alapvető problémát.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. (PT) Tanúi lehettünk annak, hogy az Európai Unióban nőtt a szegénység, a bizonytalan munka és az egyenlőtlenség – olyan helyzet ez, amely adott esetben rosszabbodhat a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság hatására, lévén, hogy az előrejelzések szerint recesszió és a munkanélküliek számának növekedése várható.

A lisszaboni stratégiában és az európai foglalkoztatási stratégiában foglalt politikák is szerepet játszottak e helyzet kialakulásában, mivel a pénzügyi deregulációt, a piac liberalizációját és a munkaviszonyt jellemző bizonytalanságot mozdították elő. Következtésképpen szakítanunk kellett volna ezekkel a politikákkal. Azonban a rosszabbodó társadalmi és gazdasági feltételek mellett az EU reakciója (vagy reakciójának hiánya) megmutatja, hogy mely társadalmi osztályokat részesíti előnyben: az EU továbbra is olyan politikákat szorgalmaz, amelyek a nagy vállalatok és pénzügyi csoportok hatalmas profitfelhalmozását célozzák, a dolgozók és a lakosság életkörülményeinek rovására.

A jelenlegi makrogazdasági politikák irányának megváltoztatására, valamint a munkahelyek és a dolgozók jogainak védelmére van szükség. Olyan alternatív politikára, amely garantálja a bevétel méltányos elosztását, élénkíti a gazdasági tevékenységet, munkahelyeket teremt, megerősíti az állam gazdaságban játszott szerepét, megnöveli a keresletet, előmozdítja a mikro-, kis- és középvállalkozások gyarapodását és ismét megindítja a beruházást, és mindezt az egyes tagállamok szükségleteit és jellegzetességet szem előtt tartva teszi.

 
  
MPphoto
 
 

  Glyn Ford (PSE), írásban. − A jelentés mellett szavaztam, annak ellenére, hogy csalódottsággal fogadtam a Zöldek 10. módosítását, amely azt szorgalmazza, hogy EU-szerte kerüljön bevezetésre a pénzügyi tranzakciós adó. A Parlament globalizációval foglalkozó frakcióközi csoportjának elnökeként hangsúlyozottan támogatom a Tobin-féle adó bevezetését a pénzügyi spekuláció ellenőrzése céljából, valamint azért, hogy többmilliárd eurónyi alapot hozzon létre, amely segít a mélyszegénységben – kevesebb, mint napi egy euróból – élő több mint egymilliárd embernek. Ki is ellenezne egy ilyen egyszerű és hatékony intézkedést?

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. (PT) A lisszaboni stratégiát olyan helyzetben, olyan gazdasági helyzetet szem előtt tartva fogalmazták meg, amely egyértelműen eltér attól, amelyben ma vagyunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a stratégia minden alapelvét felül kellene vizsgálni. El kell választanunk a jelenlegi különleges körülményeket azoktól a politikáktól, amelyeket az európai fejlődés és versenyképesség előmozdítása érdekében hosszú távon kell alkalmazni. Fontos azonban az, hogy e megkülönböztetésből ne azt a következtetést vonjuk le, hogy a válsághelyzet a jó politikákkal ellentétes intézkedéseket követel meg. Épp ellenkezőleg! A jelenlegi helyzet ugyan különleges intézkedéseket tesz szükségessé, de reakciónkat mégis a jó politikák elgondolásainak kell meghatározniuk, valamint annak, hogy az innovációs beruházások és Európa versenyképessége mellett tesszük le a voksunkat, máskülönben sem a válságra nem reagálunk megfelelően, sem az Európai Unió tagállamait nem készítjük fel a globális gazdaság következő szakaszára.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Miután gondosan átolvastam a lisszaboni stratégiáról szóló állásfoglalási indítványt, végül úgy döntöttem, hogy tartózkodom. Nem szavazok sem az indítvány mellett, sem pedig ellene.

 
  
MPphoto
 
 

  Eoin Ryan (UEN), írásban. − A pénzügyi válság és az abból következő gazdasági válság súlyos csapást mért az európai növekedésre és a munkaerőpiac stabilitására. Ezekben a nehéz időkben elsődleges célunk az – ahogy azt ez a közös állásfoglalás is kimondja –, hogy a válság hatásaitól megvédjük az EU polgárait: a dolgozókat, vállalkozókat, háztulajdonosokat. Jóllehet a mostani válság kétségkívül pusztító erejű, lehetőséget is kínál; lehetőséget arra, hogy megváltoztassuk gondolkodásmódunkat, lehetőséget arra, hogy a fenntartható fejlődés egy olyan támogató keretrendszerét alakítsuk ki, amely ellenáll a lehetséges sokkoknak, és lehetőséget arra, hogy a jövőre nézve józan gazdaságot és szociális szerkezetet építsünk ki.

Ennek az állásfoglalásnak egyik különösen szerencsés eleme azt, hogy elismeri a kis- és középvállalkozások alapvető szerepét, valamint a támogatást, amelyet biztosítani kell számukra. A kis- és középvállalkozások, amellett, hogy igen hasznos eszközök (az utóbbi években, az EU-ban az új munkahelyek 80%-át ezek a vállalkozások adták), társadalmi kulcsszerepet játszanak annyiban, hogy élénkítik a helyi gazdaságokat, diverzifikálják a foglalkoztatást, és erősítik a vállalkozó szellemet. Hasonlóképpen igen pozitív elem az innovációra fektetett hangsúly – különös tekintettel a környezetvédelmi szektorra –, amely jól mutatja, hogy az energiahatékonyság és a gazdasági stabilitás mint célok korántsem zárják ki egymást.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Skinner (PSE), írásban. − Az Európai Parlamenti Munkáspárt (EPLP) meg van győződve arról, hogy a lisszaboni stratégia továbbra is a növekedés és a munkahelyteremtés fontos platformja az egész EU-ban. Még mindig megvalósítható célkitűzés, akkor is, ha a jelenlegi gazdasági helyzet gyengíti az eredeti potenciált. Az EPLP azonban nem ért egyet azzal, hogy az EU-szerte bevezetendő tranzakciós adó szükséges lenne a lisszaboni stratégia bizonyos céljai megvalósításához, és nem támogatta ezt az intézkedést.

Az EPLP mindazonáltal támogatja az elfogadott szöveg lényegi tételét, és ezért a jelentés mellett szavazott.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (PSE), írásban. − Az Allianz Group hétfőn közzétett jelentése szerint a recesszió hatására az EU ebben az évben csak lassabban tud haladni célja felé, nevezetesen afelé, hogy a világ vezető tudásalapú gazdasági térsége legyen. A lisszaboni célok eléréshez minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, még ezekben a nehéz időkben is. Ha sikerül megvalósítanunk ezeket a célokat, a recesszióban is látni fogjuk, hogy merre haladunk, és ezzel az EU pozíciója a jövőben erősebb lesz. Továbbá a gyermekgondozás barcelonai céljaihoz is tartanunk kell magunkat.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Toussas (GUE/NGL), írásban. (EL) A tőkéhez kapcsolódó politikai erők által kialakított állásfoglalások elfedik a kapitalista válság okait és jellegét. A válság terhét a dolgozók vállára teszik, holott annak idején dolgozók fizették meg a hatalmas tőkenyereség árát, most pedig arra szólítják fel őket, hogy a válság miatt is ők fizessenek, valamint hogy mentsék meg és növeljék a kapitalista nyereséget. Az indítványok arra szólítják fel az Európai Uniót, hogy mélyítse el a dolgozók érdekeivel ellentétes lisszaboni stratégiát, alkalmazza a stabilitási paktumot és az európai gazdasági fellendítési csomagot, valamint hogy folytassa a belső piac teljes liberalizációját. Olyan intézkedéseket javasolnak, amelyek a monopóliumot élvező csoportokat támogatják a dolgozók zsebéből kihúzott hatalmas összegekkel, valamint azzal, hogy csökkentik a tőkére kivetett adót és növelik a nagy monopolvállalatok részére nyújtott kölcsönök mennyiségét. A „rugalmas biztonság” stratégiája és a munkaidő megszervezésére vonatkozó irányelv keretében gyorsabb kapitalista újjáalakítást céloznak – ez utóbbi dokumentum a munkaidő napi 13 órára és heti 78 órára történő emelését, valamint a munkaidő aktív és fizetetlen inaktív szakaszokra bontását tárgyalja.

A „zöld gazdaság” fejlesztése, a kutatás és az energia liberalizációja, valamint az innováció a dolgozók és a társadalom legszélesebb rétegeinek kárára történő nyereséges tőkeberuházást készíti elő.

A március 1-jén megtartott informális csúcstalálkozó megerősítette, hogy az imperialista belharc erősödik és hogy a monopóliumok egységfrontba tömörülnek az emberek ellenében.

 
  
  

- Állásfoglalási indítvány B6-0134/2009 (Éghajlatváltozás)

 
  
MPphoto
 
 

  John Attard-Montalto (PSE), írásban. − Én is úgy vélem, hogy az EU vezető szerepet játszik a nemzetközi éghajlat-változási politika terén. Azonban ha nem szólal meg egységes hangon, veszíteni fog hiteléből. Az EU mint egész láthatólag az éghajlatváltozással kapcsolatos célok megvalósításának irányában halad, de minden országnak – beleértve Máltát is – törekednie kell arra, hogy ne maradjon le, hiszen ez rossz hatással van az Unió hitelességére.

A globális átlaghőmérséklet emelkedésének korlátozása nem csupán a fejlett világban, hanem a fejlődő országokban is szükséges. Mondanom sem kell, hogy az efféle lépések megcsapolják a pénzügyi forrásokat. Az EU-nak gondoskodnia kell egy olyan tervről, amely a releváns területeket és a finanszírozási forrásokat érinti.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (PSE), írásban. (PT) Az Európai Parlament éghajlatváltozással szembeni fellépésről szóló állásfoglalása mellett szavaztam. Az Európai Uniónak meg kell tartania vezető szerepét a nemzetközi éghajlatváltozási politika terén, és minden erőfeszítést meg kell tennie, hogy Koppenhágában olyan megegyezés szülessen, amely lehetővé teszi, hogy a légkörbe kibocsátott széndioxid mennyisége csökkenjen és hogy a globális hőmérséklet az ipari forradalom előtti időszakra jellemző átlaghőmérsékletnél legfeljebb 2°C-kal legyen magasabb.

A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban alapvető fontosságú, hogy Koppenhágában új megállapodás szülessen az éghajlatváltozás elleni fellépésről. A gazdasági válság és az éghajlatváltozás együtt jelentős gazdasági lehetőséget jelenthet az új technológiák kifejlesztésére és munkahelyek teremtésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. (PT) Ennek az állásfoglalásnak vannak pozitív elemei, amelyeket értékesnek tartunk. Szeretnénk kiemelni azt is, hogy az Európai Uniónak Koppenhágában aktív lépéseket kell tennie egy olyan megállapodás elérésére, amely az éghajlatváltozásról szóló legújabb jelentéseket veszi figyelembe, olyan stabilizációs szinteket és hőmérsékleti célszámokat tűz ki, amelyek nagy valószínűséggel megakadályozzák a veszélyes mértékű éghajlatváltozást, valamint lehetővé a célszámok rendszeres felülvizsgálatát annak érdekében, hogy azok mindig megfeleljenek a legújabb kutatási eredményeknek. Hasonlóképpen pozitívnak tarjuk, hogy figyelmet fordítottak a pénzügyi források jelentős megnövelésének szükségességére, hogy a fejlődő országok megtehessék az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez szükséges lépéseket.

Nem fogadjuk el azonban azt – jóllehet csak a preambulumbekezdésben szerepel –, hogy a dokumentum ragaszkodik az EU kibocsátás-kereskedelmi sémájához, különösen azt jelenti ki, hogy ez a rendszer más fejlett országok és régiók kibocsátás-kereskedelme kialakításánál sablonként lenne használható. Nem értünk egyet az állásfoglalás több pontjában határozottan érzékelhető, gazdaság-alapú megközelítéssel.

 
  
MPphoto
 
 

  Glyn Ford (PSE), írásban. − A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalása mellett szavaztam. Jóllehet a jelenlegi gazdasági válság – amelyért a dereguláció, a gyáva szabályozók és a mohó bankárok a felelősek – mély és kiterjedt, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy továbbra is fontos fellépnünk az éghajlatváltozással szemben. Úgy kell tekintetnünk ezt a válságot, mint egy lehetőséget arra, hogy forrásainkat életmódunk megváltoztatására fordítsuk, valamint hogy egy „New Deal”-t segítsünk elő a kontinensen és a világon. Nem érhetjük el céljainkat, ha nem működünk együtt az USA-val, Japánnal, Kínával és Indiával.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Egyetértek az éghajlatváltozással szembeni fellépésről szóló állásfoglalás bizonyos pontjaival. Másfelől azonban a jelentés több olyan bekezdést tartalmaz, amelyet nem tudok támogatni. Ezért úgy döntöttem, hogy tartózkodom, és nem szavazok a kérdésben.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (PSE), írásban. − A zöld gazdaságot egész Európában munkahelyteremtésre kell felhasználnunk. A pénzügyi válság idején ez legyen a prioritás!

 
  
  

- Állásfoglalási indítvány B6-0133/2009 (Foglalkoztatáspolitikák)

 
  
MPphoto
 
 

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Ez az állásfoglalás számos megalapozott figyelmeztetést tartalmaz. Azonban az állásfoglalásban tárgyalt kérdések nagy része a nemzeti parlamentek politikai felelősségének körébe esik.

Az állásfoglalásban megfogalmazott javaslatok egyik következménye, hogy az EU Globalizációs Alkalmazkodási Alapjának nagyobb forrásokra lesz szüksége. Ez azzal jár, hogy a tagállamok befizetésének mértéke emelkedik. És mindez olyan időszakban történik, amikor a tagállamoknak megcsappant gazdasági forrásaikat saját szociális és foglalkoztatási politikáikra kell fordítaniuk. Nem gondoljuk úgy, hogy az EU Globalizációs Alapja a leghatékonyabb módja a munkahelyüket elvesztő dolgozók támogatásának. Inkább a tagállamok vannak abban a helyzetben, hogy e területen hatékony politikát folytassanak. Ugyanakkor a tagállamok akkora összegeket költenek az élénkítő csomagokra, mint amennyit az EU költségvetésébe fizetnek be.

Az állásfoglalás ellen szavaztunk, elsősorban az EU Globalizációs Alkalmazkodási Alapjával kapcsolatos megfogalmazás miatt.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) A foglalkoztatáspolitikára vonatkozó iránymutatásokról szóló állásfoglalás ellen szavaztam. Tekintetbe véve, hogy a globális pénzügyi és gazdasági válság határozott és összehangolt fellépést követel meg az EU-tól a munkahelyek elvesztésének megakadályozása, az európaiak elfogadható bevételi szintjének fenntartása, a recesszió megakadályozása, valamint a jelenlegi gazdasági és foglalkoztatási kihívások lehetőséggé alakításának érdekében, úgy vélem, hogy az eurokraták vezetése alatt megtett intézkedések semmiképpen sem elegendők a jelenlegi súlyos válságban – és ez nem utolsósorban igaz a foglalkoztatás igen érzékeny szektorára is.

 
  
  

- Elisa Ferreira-jelentés (A6-0063/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  John Attard-Montalto (PSE), írásban. − A fellendülési terv megalkotásának kezdeményezése a jelenlegi súlyos gazdasági visszaesésre adott válasz. A fellendülési terv legfőbb prioritása szükségképpen a gazdaság és az EU versenyképességének élénkítése, valamint a munkanélküliség növekedésének elkerülése. A tagok kiállnak amellett, hogy minden pénzügyi segítséget megfelelő időzítéssel kell nyújtani, valamint hogy a segítségnek célzottnak és ideiglenesnek kell lennie. A jelenlegi különleges körülményeket tágabb kontextusban kell értelmezni – azon határozott elkötelezettséggel összefüggésben, amelynek célja az, hogy a gazdaság élénkülésének bekövetkezésekor azonnal visszaállítsa a szokásos költségvetési fegyelmet.

A fellendülési tervnek azt is kell céloznia, hogy méltányos nemzetközi megállapodások szülessenek, amelyek a masszív beruházások finanszírozásával lehetővé teszik a szegényebb országok számára, hogy kilépjenek a szegénységből anélkül, hogy globális felmelegedést erősítő tevékenységeket folytatnának.

Végül hadd tegyem hozzá, hogy a tagállamok összehangolt fellépésének a hitelpiacokra jellemező bizonytalanság enyhítését és ugyanezen piacok működésének elősegítését kell célul kitűznie.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. (PT) Annak ellenére, hogy bizonyos pozitív és időszerű javaslatok kerültek elfogadásra – melyeket támogattunk, különös tekintettel az adóparadicsomokra vonatkozó javaslatra –, képviselőcsoportunk legtöbb javaslata sajnálatos módon elutasításra került. A jelentés alapvetően továbbra is a neoliberális politikákat alkalmazná, jóllehet a választási kampány közeledtével a választók kedvéért egy kis púderre is szükség volt.

Elutasításra került többek közt az a javaslatunk, amely a pénzügyi források jelentős növelését, a foglalkoztatás támogatását célzó források gyorsabb felhasználását szorgalmazta, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a támogatási programokkal (ideértve a megfelelő lakhatási körülményeket és a jó minőségű közszolgáltatásokhoz való általános hozzáférést garantáló programokat) a legsebezhetőbb csoportokat kell megcélozni. Sajnálattal látom, hogy elutasításra kerültek olyan javaslatok, mint például az, amely a fellendülési terv összegét (az EU GDP-jének 1,5%-a) elégtelennek tartotta a jelenlegi válság sikeres kezelésére; úgy látom, hogy az EU messze lemarad majd például az Egyesült Államok és Kína mögött. Szintén sajnálom, hogy elutasították bírálatunkat, amely arra mutatott rá, hogy a Bizottság a fellendülési tervet a neoliberális „strukturális reformokkal”, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktumnak való megfeleléssel köti össze, holott éppenséggel arra lenne szükség, hogy ezektől megszabaduljunk, és új irányba induljunk el.

 
  
MPphoto
 
 

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Csak gratulálni tudok képviselőtársamnak, Elisa Ferreirának az európai gazdaságélénkítési tervről szóló jelentésért. Osztom Poul Rasmussen érzéseit, miszerint még nem tettünk eleget. A bankok kivásárlása szükséges, de nem elégséges lépés volt; további lépéseket kell tennünk a munkaerőpiac problémáinak kezelése érdekében. Támogatnunk kell a munkamegosztást, és – amennyiben a munkaidő csökkentésére van szükség – azt, hogy a munkahelyen töltött időt képzésre, a képzettség javítására fordítsák.

A valódi válság nem a másodlagos jelzálogpiacon észlelhető, hanem sokkal inkább a származékos piac egyre ezoterikusabb fantáziavilágának tízszer nagyobb kaszinó-gazdaságban. Ezt szabályozás alá kell vonni. Üdvözlöm tehát az adóparadicsomok szabályozására tett lépéseket, valamint azokat, amelyek a pénzügyi tranzakciós adó Unió-szerte történő bevezetését célozzák annak érdekében, hogy a válság legsúlyosabb következményeit kezeljük, visszafogjuk a spekulációt, és pénzügyi forrásokat teremtsünk annak érdekében, hogy továbbra is a millenniumi fejlesztési célok megvalósításának irányában haladhassunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. (PL). Az európai gazdasági fellendítési tervről szóló, ma elfogadott jelentés támogatja az Európai Bizottság által javasolt intézkedéseket, amelyek célja az európai gazdaság élénkítése.

Az utóbbi néhány hét adatai nem adnak okot az optimizmusra. A becslések szerint 2009-ben az európai fejlődés mértéke nulla alatti lesz. Az egész Unióban nő a munkanélküliség. Az Európai Közösséget sújtó recessziók közül ez a legnagyobb, és a közös pénz bevezetése óta az első.

Határozott fellépésre van tehát szükség, olyan lépésekre, amelyek munkahelyeket teremtenek és a gazdasági helyzet valódi javulását hozzák. A legfontosabb kérdés természetesen a pénzügyi rendszer úgynevezett „gyógyulása”, hogy a vállalkozások és a polgárok hitelhez jussanak. Ez különösen fontos a kis- és középvállalkozások esetében, amelyek az európai gazdaság alapját alkotják. Ezért kell sürgősen biztosítani a hitelnyújtás hatékony és gyors visszaállítását. A válság leküzdésére kialakított segítségnek nem kizárólag egyes kiválasztott szektorok megmentését kell céloznia. Ez a segítség elkerülhetetlen, de ugyanakkor továbbra is az európai ipar versenyképességét kell célul kitűznie. Továbbá a válságot nem szabad új, rendkívül komoly terhet jelentő szabályozások bevezetésére felhasználni.

Remélem, hogy az európai gazdasági fellendülési terv hamarosan eredményeket hoz, és feltűnnek a gazdaság élénkülésének első jelei.

 
  
MPphoto
 
 

  Astrid Lulling (PPE-DE), írásban. – (FR) Különleges helyzetben különleges forrásokra van szükség.

A gazdasági helyzet olyannyira sokat romlott, hogy indokolttá teszi azt, hogy a gazdasági tevékenység újraindítására a tagállamok összehangoltan cselekedjenek. Észre kell azonban vennünk néhány dolgot. A jelenlegi különleges helyzet nem kérdőjelezi meg a gazdaság alapvető szabályait. Ha ma kölcsönt veszünk fel, akkor holnap adósságunk lesz – adósság, amelyet a tagállamoknak a jövőben kell megfizetniük. Talán elkerülhetetlen a deficit, de nagy árat kell majd fizetnünk. Ezzel tisztában kell lennünk. Már most arról van szó, hogy a közeljövőben az államháztartás felszínen tartása érdekében magasabbak lesznek az adók.

Másodszor, a fellendülési tervben szereplő, a kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalások jelentősége távolról sem azonos. A termelő berendezések modernizálására vagy a kutatásra fordított beruházási kiadások értéküket tekintve igen különböznek a működési költségekre fordított összegektől. Jó lenne tehát, ha a tagállamok rendelkeznének a legjobb döntések meghozatalához szükséges eszközökkel.

Végül – mivel a szavaknak valóban van jelentésük – hadd tegyem hozzá, hogy egyértelművé kell tennünk: a fellendülési terv tulajdonképpen nem európai terv, hanem a különböző tagállamok által meghozott nemzeti szintű intézkedések koordinációja. Vajon többet kell tennünk? Ezt a kérdést érdemes feltennünk, de a közös európai uniós fellendülési terv kialakítása feltételezi az európai politikák és források alapvető felülvizsgálatát.

 
  
MPphoto
 
 

  Adrian Manole (PPE-DE), írásban. (RO) Az európai gazdasági fellendülési terv különösen két alapeleme miatt fontos: először is a kereslet fellendítését, a munkahelyek védelmét és a fogyasztók bizalmának helyreállítását célzó rövid távú fiskális élénkítő intézkedések miatt, másodszor pedig a gazdasági növekedés fokozását célzó intelligens beruházások miatt.

Az Európai Unió első számú prioritása az, hogy megvédje polgárait a pénzügyi válság káros hatásaitól. A román gazdaság esetében – és különösen a kis- és középvállalkozások számára – ezek az intézkedések hatékonynak bizonyulnak majd, mivel jó előre egyszerűsítik és felgyorsítják a strukturális és kohéziós alapokhoz, valamint a vidékfejlesztési alapokhoz való hozzáférési eljárásokat.

A jelentés megszavazása azt is jelzi, hogy az Európai Szociális Alapnak finanszíroznia kell a foglalkoztatás előmozdítását célzó pénzügyi intézkedéseket, különösen azokat, amelyek a leginkább sebezhető csoportokat védik. Ki kell alakítani a keretfeltételeket a válság üzleti szektorra gyakorolt hatásának enyhítése érdekében, mivel ez a szektor kulcsszerepet játszik a gazdasági fellendülésben, miközben nagyban előmozdítja a munkahelyteremtést, és ezzel keresletet teremt a belső piacon.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (PSE), írásban. (RO) Ferreira asszony jelentése mellett szavaztam, mivel szilárd meggyőződésem, hogy ez majd segít túljutni az Európában jelenleg tapasztalható nehéz gazdasági helyzeten, amely az utóbbi 10 év neoliberális politikáinak alkalmazása után állt be.

A gazdag európai államoknak most szolidaritást kell mutatniuk Kelet-Európával; a régióhoz tartozó országok számára biztosított alapokat meg kell növelni. Nekünk, európai szocialistáknak az a véleményünk, hogy tennünk kell a fejlettebb és kevésbé fejlett országok közötti különbség megszüntetése érdekében, annál is inkább, mert az utóbbiak gazdasága szoros kapcsolatban áll a nyugati régió bankintézményeivel. Ezért van szükség olyan tervre, amely az összes tagállam gazdaságát koordinálja.

Támogatjuk az offshore pénzügyi tevékenységek ellen fellépő intézkedések bevezetését; ezek a tevékenységek teszik lehetővé, hogy a magas bevétellel rendelkező emberek üzleteiket adóparadicsomokba helyezzék át, és ezzel elkerüljék az adózást, míg az Unió polgárainak többsége befizeti adóját, és közben elveszíti állását. A számadatok ijesztőek: 2009 végéig Európában a munkanélküliek száma várhatóan eléri a 25 milliót (Romániában az 500 000-et). Az adóparadicsomok betiltása megszünteti majd a munkanélküliséget.

Elő kell mozdítanunk és támogatnunk kell a régi és új tagállamok közötti európai szolidaritást – ez az oka annak, hogy a szavazás az adott kérdésről szóló módosításról voltaképpen az EP próbája.

 
  
MPphoto
 
 

  John Purvis (PPE-DE), írásban. − A gazdasági helyzet Európában és Európán kívül is súlyosabb, mint amit valaha tapasztaltunk. Teljes mértékben támogatandó, hogy az Európai Unió és a tagállamok mindent megtesznek annak biztosítására, hogy a recesszióból ne legyen pangás, és ha egy bizonyos területen a kormányok képesek lökést adni a gazdasági tevékenységnek, akkor ezt meg kell engedni nekik.

A jelentés nem tökéletes, és nem tudunk minden pontjával egyetérteni, de megismétli a legfontosabb pontokat: hogy a visszaesés nem ok a protekcionizmusra, a túlzott eladósodásra és a versenyszabályok érvénytelenítésére. Ellenálltunk a baloldal nyomásának. A baloldal módosításainak az volt a célja, hogy egy józan jelentésből egy megengedhetetlen bevásárlólistát készítsenek, avagy a kapitalizmusra vagy az általában vett pénzügyi rendszerre mérjenek csapást.

Mindannyiunk számára fontos, hogy munkához lássunk, és újra mozgásba lendítsük gazdaságainkat. Ez a jelentés felismeri, hogy a szabad piac, valamint az európai egyének és üzletek létfontosságú szerepet játszanak a helyreállítási folyamatban – a brit konzervatívok ezért támogatják.

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. (PT) Elisa Ferreira jelentése az európai gazdasági fellendítési tervről tartalmaz ugyan pozitív elemeket, de ugyanakkor éppen azok a hibák jellemzők rá, mint magára a tervre: úgy írja le a helyzetet, hogy nem érti meg teljes egészében a válság okait; a szükséges kezdeményezések közé sorolja a gazdasági szereplők bizalmának helyreállítását, anélkül, hogy ezidáig bármiféle bizonyíték lenne arra, hogy valóban van ilyen hatás; az európai mobilizáció terén pedig nem nyújt sokat. Ezen a ponton tehát hozzá kell tennünk, hogy a jelentés nemigen nyújt kézzelfogható megoldást, és ennek az az oka, hogy az Európai Parlamentnek ez kevéssé áll módjában. Ugyanez vonatkozik az Európai Bizottságra is.

A terv költségvetésének csupán 15%-át teszik majd ki a közösségi szinten kezelt alapok. Tehát a választ valóban európai szinten kell megtalálni, de elsősorban úgy, hogy a tagállamokban megvan a politikai szándék, hogy az adott gazdasági helyzetre adott reakciókat összehangolják. A lendületnek a tagállamoktól kell jönnie – már ha jön egyáltalán, hiszen aggasztóak az európai politikai szándék hiányának jelei. Vegyük csak például azt, hogy az EP-ben vagy országaik kormányának képviseletében a német vagy az osztrák szociáldemokraták ellentétes állásponton vannak.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Egyetértek Ferreira asszony európai gazdasági fellendülési tervről szóló jelentésének bizonyos pontjaival, de teljes egészében nem tudom elfogadni. Ezért úgy döntöttem, hogy tartózkodom és nem szavazok képviselőtársam jelentésének ügyében.

 
  
MPphoto
 
 

  José Albino Silva Peneda (PPE-DE), írásban. (PT) A válság következtében beálló problémák közül az egyik legsúlyosabb a munkanélküliség növekedése – ezt a helyzetet kizárólag a beruházás fokozásával tudjuk megfordítani.

Ahhoz, hogy a beruházást növelhessük, hozzáférhető és olcsó hitelre van szükségünk, de minden jel arra mutat, hogy ez idő szerint a legsebezhetőbb országok (például Portugália) számára kevés és drágább lesz a hitel.

Ezek az országok egyre komolyabb finanszírozási problémákkal néznek szembe – ezért támogatom az, hogy az euróövezetben az európai országoknak egy központi szervezet nyújtson hitelt. Ami azt illeti, ez az a forgatókönyv, amely leginkább biztosíthatja az euró hosszú távú fenntarthatóságát.

A jelenlegi körülmények között életbevágó fontosságú az európai hitelpiac élénkítése a működőképes üzletek, valamint a családok részére történő felelős hitelezéssel.

A bankoknak és az üzleteknek nyújtott pénzügyi segítségnek szintén jól irányzottnak, ideiglenesnek, átláthatónak a költség-haszon szempontjából garantáltnak és szigorúan szabályozottnak kell lennie.

Az európai projekt megbízhatósága és a rá jellemző szolidaritás lehet veszélyben, ezért összehangoltan kell cselekednünk és tiszteletben kell tartanunk a belső piac szabályait, és nem szabad utat engednünk a protekcionizmus semmilyen formájának.

Támogatom az Elisa Ferreira képviselőtársam által benyújtott, az európai gazdasági fellendülési tervről szóló jelentést, mivel a megközelítéssel alapvetően egyetértek.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Skinner (PSE), írásban. − Ez a jelentés az Európai Bizottság fellendülési tervéhez tartozik, amely kísérletet tesz az EU gazdaságának élénkítésére. Az EPLP támogatja az előadó elképzeléseinek alapvető irányát, és úgy véli, hogy a vázolt kérdések kulcsfontosságúak a valódi fellendüléshez.

A gazdasági válság idején a Bizottság reakciója igen visszafogott volt; a Parlament úgy gondolja, hogy a fellendüléshez hatékonyabb eszközökre van szükség. Az ökológiai megközelítés fokozottabb innovációhoz vezethet, és új lökést adhat a termelékenységnek, miközben pozitív hatást gyakorol a környezetre is. Mindazonáltal óvatosnak kell lennünk, hogy ne okozzunk kárt bizonyos ipari szektoroknak és ne szűkítsük általában vett gazdasági lehetőségeinket – ezért nagyon is szükség van a célzott megközelítés megfontolására. Hasonlóképpen, a de Larosière vezette szakértői bizottság jelentése szintén alapvető fontosságú szerepet játszik a szisztematikus kockázatokkal szembeni biztonság garantálásában.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban. (NL) A Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport véleménye szerint az, amit jelenleg tapasztalunk, nem más, mint három, egymással kölcsönösen kapcsolatban álló válság: egy gazdasági, egy környezeti és egy szociális krízis. Ez az oka annak, hogy a Verts/ALE képviselőcsoport ellenzi az „európai fellendülési terv” támogatását a küszöbön álló európai tavaszi csúcstalálkozón, amelynek egyetlen célja az, hogy újjáélessze a laissez-faire modellt.

Ha hatalmas összegeket pumpálunk ebbe a modellbe, akkor komoly a kockázata annak, hogy a környezeti és a szociális válság elmélyül. Kontraproduktív, ha egyszerűen csak növeljük a keresletet azért, hogy a termelést helyrezökkentsük. A Ferreira-jelentés pedig éppen ezt javasolja, és ez az oka annak, hogy ellene szavaztam.

A gazdasági fellendülési tervnek új finanszírozási eszközöket kell lehetővé tennie, és ugyanakkor – rendeletek révén – stabillá és megbízhatóvá kell tennie a rendszert. A rövid távú profit válogatott bónuszok révén történő hajszolására tett kezdeményezést ki kell hagyni, és helyette az úgynevezett fedezeti alapokra és a magántőkealapokra vonatkozó szabályokat kell bevezetni. Az adóparadicsomokat átláthatósággal, nyitott könyvvel és felülvizsgálattal kell ellehetetleníteni. Ha a feladatokat pontosan leírják, a bankok ismét a reálgazdaság kiszolgálói lesznek, az Európai Központi Bank pedig betöltheti úgymond az őrző szerepét.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (PSE), írásban. − A pénzügyi válság a globalizáció első próbatétele. A válság hatására, amelyet a kapzsiság táplált és most a félelem hat át, meg kell kérdőjeleznünk alapvető értékeinket, és azt, hogy milyen társadalomban szeretnénk élni. Ez nem a szűklátókörű nacionalizmus időszaka; az erős Európa még sosem volt ilyen fontos. Összehangolt megközelítésre van szükség, és nem csupán Európában, hanem az egész világon – ez teszi a Londoni G20-at olyan fontossá.

 
  
MPphoto
 
 

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE), írásban. (RO) A Ferreira-jelentés mellett szavaztam, amely arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy álljon elő határozott, egyértelmű iránymutatásokkal, amelyek célja a tagállamok közötti jobb koordináció a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben, és amely szem előtt tartja azt is, hogy a lehető legtöbb munkahelyet kell megvédeni. Szorgalmazom, hogy a Bizottság a lehető leghamarabb vezesse be a kérdéses eljárásokat.

E jelentéssel az Európai Unió arra kéri az Európai Tanács tavaszi ülését, hogy adjon erős politikai lökést minden jogi kezdeményezésnek, valamint alkosson rájuk vonatkozó menetrendet, annak érdekében, hogy – a Parlamenttel együtt – garantálhassa azt, hogy időben elfogadásra kerüljenek.

A jelentés rámutat a válság szélsőségesen kedvezőtlen gazdasági és társadalmi következményeire az új tagállamokban – ez a jelenség a destabilizálódás, valamint a szegénység növekedésének komoly veszélyét hordozza. Ennek hatásai várhatólag kihatással lesznek az euróra és az euróövezet gazdaságaira. Azt szorgalmazzuk, hogy közösségi szinten valósuljon meg összehangolt megközelítés, a közösségi szolidaritásnak és a vonatkozó kollektív felelősség felvállalásának szem előtt tartásával. Felkérjük a Bizottságot, hogy vizsgálja felül és konszolidálja az érintett tagállamok stabilizálását célzó összes eszközt (beleértve az árfolyamok stabilizálását is), mégpedig annak érdekében, hogy biztonsági rendelkezések és gyors, hatékony reakciót biztosító csomagok kerülhessenek alkalmazásra.

 
  
MPphoto
 
 

  Marianne Thyssen (PPE-DE), írásban. (NL) Igen nagy figyelemmel hallgattam az előadók és a képviselőcsoportok elnökeinek beszédét, beleértve azt a lendületes beszédet is, amelyet az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportjának elnöke intézett az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták képviselőcsoporthoz azok szavazási szokásairól a 92. módosítás kapcsán. Valóban: nem értünk egyet e módosítás implikációival, és képviselőcsoportbeli kollégáimmal együtt jómagam határozottan ellene szavaztam. Bizonyára nem lehet az a cél, hogy olyan rövid távú intézkedéseket foganatosítsuk, amelyek aláássák a hosszú távú célok megvalósítását.

Ezért nem ésszerű arra kényszeríteni a tagállamokat, hogy felelősségük mértékétől függetlenül erőfeszítést tegyenek a költségvetés terén – holott ez a felelősség igen jelentős tényező a túlköltekezés indokolt mértékének meghatározásánál. Képviselőcsoportom helyesen tette, hogy szilárdan ragaszkodott a Bizottsággal közös véleményéhez, nevezetesen ahhoz, hogy a jövő generációira kell gondolnunk. Ezért indokolt a költségvetéssel kapcsolatos kezdeményezéseket a tagállamok felelősségének mértéke szerint differenciálni. Ez az oka annak, hogy minden országtól egységesen a GDP 1,5%-ét követelni nem járható út, és nem is indokolt.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Toussas (GUE/NGL), írásban. (EL) Az európai gazdasági fellendülési terv a kapitalista válság terhét a dolgozók vállára teszi, az EU általánosabb céljait mozdítja elő, valamint megvédi a plutokrácia nyereségét és kollektív érdekeit.

A biztosítás, a munkavállalói jogok, valamint a társadalom legszélesebb rétegét alkotó családok jövedelme és életszínvonala ellen indított átfogó támadás célja az, hogy az EU garantálhassa az Európát egységesítő monopol vállalatok felé, hogy „a gazdaság fellendülésekor” a nemzetközi versenyhez képest előnyös helyzetben lesznek.

Az EU és a kormányok a társadalom legszélesebb rétegeinek beleegyezését a botra lógatott répa módszerével próbálják megszerezni – ezzel az a céljuk, hogy a lisszaboni stratégiában foglalt kapitalista szerkezetátalakítást (a foglalkoztatás és a munkanélküliség váltogatását, a nyugdíjkorhatár emelését, valamint a bérek, nyugdíjak és szociális járadékok drasztikus csökkentését) a lehető legkisebb ellenállás mellett valósítsák meg.

Mi több, a csúcstalálkozókon meghozott döntések, valamint az, hogy az intézkedéseket kizárólag a tagállamok finanszírozzák, rámutatnak az imperialista belharcra, amely a „mindenki magáért felel”-típusú politikához vezet.

A dolgozók számára egyetlen lehetőség marad: az ellenállás, az engedetlenség, az ellentámadás a Görög Kommunista Párttal, az európai egyirányú utca politikájának és az azt támogató erőknek elítélése, az alulról induló mozgalmak újraszervezése, valamint a széles társadalmi csoportok hatalmáért és az ezekre alapuló gazdaságért folytatott küzdelem.

 
  
  

- Evgeni Kirilov-jelentés (A6-0075/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. (IT) Elnök asszony, a jelentés ellen szavaztam. Az átláthatóság nem csupán szimbólum, hanem elv, amely minden intézményi eljárás alapjául szolgál. A polgárokat és a választott testületeket biztosítani kell afelől, hogy a lehető legnagyobb mértékben hozzáférnek az európai intézmények dokumentumaihoz, mégpedig azért, hogy hatékonyabban részt vállalhassanak a politikai folyamatban és hogy a hatóságokat felelősségre vonhassák tetteikért. Ezért érveltem határozottan amellett, hogy hozzuk nyilvánosságra azt, hogy a képviselők mennyi időt töltenek a Parlamentben.

Annak ellenére, hogy az európai intézmények a nyitottság és az átláthatóság terén fejlődtek, a helyzet nem nevezhető tökéletesnek. Az európai intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EGK rendelet átdolgozását tekinthetjük egy olyan adminisztratív környezet kialakítása első lépcsőjének, ahol az információ elérhetősége és az ahhoz való egyszerű hozzáférés a szabály, nem pedig a kivétel.

Befejezésként hadd mutassak rá egy nemrégiben elért jelentős eredményre: az Európai Parlament immár nem kevesebb, mint 23 hivatalos nyelvet használ, és az Európai Közösség dokumentumai e nyelvek mindegyikén elérhetők. Ez is a demokrácia garanciája.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean Marie Beaupuy (ALDE), írásban. (FR) E saját kezdeményezésű jelentést a jelenleg is folyó jogalkotási vita szempontjából kell néznünk. E vita a strukturális alapokra vonatkozó rendeletek – különösen az ERFA-rendelet (Angelakas-jelentés) és az ESZA-rendelet (Jöns-jelentés) – módosítását tűzi ki célul.

A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport, abbeli erőfeszítésében, hogy az első olvasatkor megállapodás szülessen, és az európai emberekre közvetlenül ható válságra adott gyors reakció érdekében úgy döntött, hogy nem módosítja a jogalkotási javaslatokat. A következetesség érdekében ugyanezt a megközelítést alkalmaztuk e szavazásnál is.

Kollégáim a MoDem pártból és jómagam hasonlóképpen aggódunk az éghajlatváltozás elleni küzdelem miatt. A klímaváltozást a 2013 utáni kohéziós politika prioritásává kell tennünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. (PT) Ne számítsanak arra, hogy méltatni fogjuk a komolytalan európai gazdasági fellendülési tervet, amelyet nagyrészt az egyes tagállamok finanszíroznak (az „európai szolidaritás egyik legszebb megnyilvánulása…”) és amely nem kérdőjelezi meg azokat a neoliberális politikákat, amelyek a népesség döntő többségének rosszabbodó munka- és életkörülményei okának tudhatók be.

Ennek következtében a Parlament – nem meglepő módon – elutasította javaslatainkat, amelyek a következők voltak.

- elutasítottuk azt, hogy most, amikor a szociális és gazdasági válság az EU-ban elmélyül, 2009-es közösségi költségvetés „a valaha volt legalacsonyabb”;

- a strukturális alapok és a Kohéziós Alap növelését szorgalmaztuk;

- felhívtuk a figyelmet arra, hogy az ezen alapok keretében a „további előlegkifizetések” a következő néhány évben a közösségi finanszírozás mértékének csökkenéséhez vezetnének;

- bíráltuk ezen alapok túlságosan kismértékű alkalmazását, különösen az EU-ban tapasztalható rosszabbodó szociális és gazdasági feltételek kontextusában;

- szorgalmaztuk, hogy ezeket az alapokat tekintsünk a költségek célszámának, és javasoltuk a közösségi társfinanszírozás mértékének növelését, valamint az ezekre vonatkozó N+2 és N+3 szabályok eltörlését;

- kiálltunk amellett, hogy az alapokat hatékonyan kell felhasználni a tényleges konvergencia előmozdítása érdekében, és ezzel megszüntetni azok folyamatos alávetettségét a lisszaboni stratégia neoliberális céljainak;

- kiálltunk a vállalat-áttelepítések elleni fellépés mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. − Támogatom ezt a jelentést, amely a strukturális finanszírozás terén gyorsabb, rugalmasabb kifizetéseket javasol. A jelentés biztosítja majd, hogy a strukturális alapokat széles körben a munkahelyek megóvására és új munkahelyek teremtésére fordítsák. Örömmel fogadom ezt a jelentést, amely azt szorgalmazza, hogy a projektek gyorsabban kapják meg a támogatást, és hogy csökkenjen a bankhitelek szükségességének mértéke.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT). Kirilov úr „Kohéziós politika: reálgazdasági beruházások” című jelentése ellen szavaztam. Fontos megértenünk, hogy az EU kohéziós politikája nagymértékben hozzájárul az európai gazdasági fellendülési tervhez, és ugyanakkor a Közösség legnagyobb forrása a reálgazdasági befektetése terén: célzott segítséget nyújt a prioritásokat képező szükségletek terén és a növekedési potenciállal rendelkező, köz- és magánszférába egyaránt tartozó területeken. Ennek hatására azonban át kell gondolnunk a múltban elkövetett hibákat, amelyek ehhez a súlyos gazdasági helyzethez vezettek. Ebben a szektorban szigorú jogalkotásra van szükség, máskülönben valószínűleg ugyanazok a hibák ismétlődnek meg újra meg újra.

 
Utolsó frissítés: 2009. június 17.Jogi nyilatkozat