Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 1998/0304(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A6-0085/2006

Viták :

PV 25/03/2009 - 8
CRE 25/03/2009 - 8

Szavazatok :

PV 26/03/2009 - 4.9
CRE 26/03/2009 - 4.9
A szavazatok indokolása
PV 02/04/2009 - 9.17
PV 02/04/2009 - 9.18
CRE 02/04/2009 - 9.17
PV 22/04/2009 - 6.36
PV 22/04/2009 - 6.37
CRE 22/04/2009 - 6.36

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0253

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2009. március 25., Szerda - Strasbourg HL kiadás

8. Átmeneti gazdasági megállapodás Türkmenisztánnal - Ideiglenes kereskedelmi megállapodás Türkmenisztánnal (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. A következő napirendi pont a következők együttes tárgyalása:

- Jan Marinus Wiersma, Erika Mann, Daniel Caspary, Robert Sturdy, Cristiana Muscardini és Eugenijus Maldeikis által az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja, valamint a Nemzetek Európájáért Unió Képviselőcsoportja nevében az EU és Türkmenisztán közötti ideiglenes kereskedelmi megállapodásról a Tanácshoz intézett szóbeli választ igénylő kérdés (O-0024/2009 - B6-0019/2009);

- Jan Marinus Wiersma, Erika Mann, Daniel Caspary, Robert Sturdy, Cristiana Muscardini és Eugenijus Maldeikis által, az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja, valamint a Nemzetek Európájáért Unió Képviselőcsoportja nevében az EU és Türkmenisztán közötti ideiglenes kereskedelmi megállapodásról a Bizottsághoz intézett szóbeli választ igénylő kérdés (O-0025/2009 - B6-0020/2009) és

- Caspary úr által, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság nevében készített A6-0085/2006 számú jelentés egyrészről az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Türkmenisztán között a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra vonatkozó javaslatról (05144/1999 - C5-0338/1999 - 1998/0304(CNS)).

 
  
MPphoto
 

  Jan Marinus Wiersma, szerző. – (NL) Elnök úr, jó, hogy ma megvitatjuk az Európai Parlament álláspontját a Türkmenisztánnal kötött ideiglenes gazdasági megállapodásról, amelyet e Parlament és az Európai Unió sokáig félretett. A Tanács és a Bizottság haladást vár e kérdésben, és azt szeretnék, ha az Európai Parlament áldását adná ezen ideiglenes megállapodás létrejöttére, illetve pozitív döntést hozna erről, mivel az segíthetne a Türkmenisztánnal folytatott kapcsolatok javításában.

Ezt a kérdést hosszú időre félretették, és ennek oka van. A Parlament mostanáig habozott, hogy megszavazza-e ezt a megállapodást, mert valójában meglehetősen elégedetlenek vagyunk a türkmenisztáni emberi jogi helyzettel, különösen így volt ez az előző elnök/diktátor Turkmenbashi alatt, aki elzárta az országot a világtól, és saját lakosságával meglehetősen embertelenül bánt. A kérdés természetesen az, hogy az új kormány, amely Turkmenbashi halála után hivatalba lépett változást hozott-e e téren – és szeretném hallani a Tanácstól és a Bizottságtól, hogy az elmúlt években milyen változásokat és javulást tapasztaltak –, és hogy ez elegendő indok-e arra, hogy most valóban foglalkozzunk a kereskedelmi megállapodás megkötésével és aláírásával?

A Bizottságnak és a Tanácsnak, természetesen, két erős érve van az újraértékelés mellett. Megváltoztak a stratégiai körülmények. Másképp tekintünk Közép-Ázsiára, mint néhány évvel ezelőtt. A biztos asszony maga sok energiát fektetett a régióba, de annak is tudatában vagyok, hogy az elnökségnek az a véleménye, hogy az Európai Unió nem hagyhatja ezt a régiót a kínaiakra vagy az oroszokra. Nekünk is vannak ott érdekeltségeink, és a régió maga elismeri azokat. Nemrég jártam Kazahsztánban, és igazán figyelemreméltó volt, hogy nagy érdeklődést mutattak az Európai Unióval való jobb kapcsolatok iránt.

A Bizottság által hangoztatott másik fontos érv az, hogy jelenleg nem rendelkezünk szilárd jogi alappal a türkmenisztáni kapcsolatokhoz. Még mindig a szovjet időkből származó szerződést használjuk, és ez elfogadhatatlan. Megfelelőbb szerződés nélkül, így szól az érv, nem tudunk megfelelő párbeszédet kezdeni az emberi jogokról sem.

A kérdés megoldatlan marad – javult-e az emberi jogi helyzet olyan mértékben, hogy meglépjük ezt a fontos lépést, és javasoljuk a Parlamentnek, hogy hagyja jóvá a kereskedelmi megállapodást? Úgy gondolom, hogy ez a kérdés még eldöntetlen, és e tekintetben várom a Bizottság és a Tanács válaszát. Nekem továbbra is kétségeim vannak. Ezt a kérdést alaposan megvitattam Caspary úrral, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja tagjával, aki e téma előadója. Számos pontra vonatkozóan, amelyeket ő is meg fog említeni, még mindig pontosítást várunk a Tanácstól, nevezetesen a türkmenisztáni média helyzetével, az oktatással, a Vöröskereszt számára a börtönökbe való belépéssel stb. kapcsolatban. Úgy gondoljuk, hogy ezeken a területeken valódi javulásra van szükség, és az ilyen típusú kereskedelmi megállapodás és emberi jogi párbeszéd Türkmenisztánnal segíthet ennek elérésében.

Egy utolsó pontról szeretnék még beszélni, amelyet világosan megfogalmaztunk abban az állásfoglalásban, amelyet a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoporttal, valamint az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportjával együtt készítettünk. Nekünk is szilárd biztosítékra van szükségünk, hogy amennyiben megállapodunk abban, hogy e kereskedelmi megállapodással kapcsolatban pozitív véleményt adunk, van tartalékmegoldás. Ezáltal olyan helyzetbe szeretnénk kerülni, hogy ha végül arra a következtetésre jutunk, hogy a Bizottság és a Tanács által javasolt módszerek nem működnek, és a türkmenisztáni emberi jogi helyzet valójában nem javul, a Parlament arra kérhesse a Bizottságot és a Tanácsot, hogy függessze fel a szerződést. Amennyiben nem kapunk ilyen kötelezettségvállalást, úgy gondolom, hogy nehéz lesz meggyőzni saját képviselőcsoportomat ma éjszakai frakcióülésünkön, hogy e kereskedelmi megállapodás mellett szavazzon. Ebben az esetben valószínűleg a szavazás elhalasztását javasolnánk. Nekünk valóban nagyon fontos, hogy megkapjuk ezt a kötelezettségvállalást, hogy ha a türkmenisztáni helyzet rosszabbra fordul vagy nem sikerül jelentős javulást elérni, egy újabb vitát indíthassunk arról a kérdésről, hogy fel kell-e függeszteni a kereskedelmi megállapodást? A Parlamentnek jogot kell biztosítani arra, hogy emiatt petíciót nyújthasson be a Tanácshoz és a Bizottsághoz.

 
  
  

ELNÖKÖL: MARTÍNEZ MARTÍNEZ ÚR
alelnök

 
  
MPphoto
 

  Bogusław Rogalski, szerző. – (PL) Elnök úr, a Türkmenisztánnal kötendő megállapodás ratifikálásának kérdése vitatott téma, mert Türkmenisztánban megsértik a demokratikus elveket és az alapvető emberi jogokat. Ennek ellenére megbeszéléseket kell folytatni ezzel az országgal, és a megállapodást alá kell írni. A Türkmenisztánnal folytatott kapcsolatokban különös figyelmet kell szentelni annak a ténynek, hogy ha nem jön létre gazdasági együttműködés az EU és Türkmenisztán között, Türkmenisztánban csökkeni fog az életszínvonal. A megállapodás ratifikálása azonban bizonyára segít a lakosság életszínvonalának emelésében.

Ne feledjük, hogy feltűntek bizonyos pozitív jelek. Az egyik ilyen jel, hogy a közelmúltban Türkmenisztán elfogadott egy jogszabályt a gyermekmunka tilalmáról. Természetesen Türkmenisztánnak még a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet számos egyezményét kell ratifikálnia és végrehajtania – ez nem kérdés. Továbbra is zavaró azonban az a tény, hogy Türkmenisztánban a vártnál lassabb ütemben vezetik be a változásokat. Mindössze néhány vállalatot privatizáltak, a kormány továbbra is szoros ellenőrzés alatt tartja a gazdaság számos ágazatát, és a külföldi közvetlen beruházások igen alacsony szinten maradtak. Annak ellenére, hogy Türkmenisztán rendelkezik az egyik legnagyobb természetes gázkészlettel és az egyik legnagyobb gyapotexportőr, a lakosság közel fele – és erről itt ne feledkezzünk meg – szegénységben él, sőt hozzátehetem, rendkívüli szegénységben él. A politikai rendszer szintén távol áll attól, hogy kielégítő lenne, különösen, ha figyelembe vesszük a kormánypártokon kívüli politikai pártok folyamatos elnyomását és a különféle vallási csoportok elnyomását.

Mindezek ellenére úgy tűnik számomra, hogy Türkmenisztánnal meg kell kötni a megállapodást, és azt ratifikálni kell, mert csak a Türkmenisztánnal folytatott párbeszéddel és bizonyos példamutatással tudunk segítő kezet nyújtani ahhoz, hogy az ország végre csatlakozhasson a demokratikus országok családjához.

 
  
MPphoto
 

  Robert Sturdy, szerző. − Elnök úr, elnézést kérek – nem vettem észre, hogy e különleges témával kapcsolatban beszédidő áll rendelkezésemre. Mindössze szeretnék megjegyzést fűzni ahhoz, amit az előző felszólaló mondott. Úgy gondolom, fontos, hogy támogassuk a jogalkotás megjelenését, hogy Türkmenisztánt közelebb hozzuk hozzánk. Ahogy minden ilyen ország esetében, biztosítanunk kell, hogy egy igen nehéz környezetben biztonságban vannak.

Ezen a ponton szeretnék köszönetet mondani Daniel Caspary-nak, aki fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy ez a jogszabály elfogadásra kerüljön. Tudom, hogy pár perc múlva beszélni fog, de a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban ő dolgozott ezen a jogszabályon.

Olyan időszakban, amikor a világ szenved a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó óriási megszorításoktól és más problémáktól, biztosítanunk kell ezen országok biztonságát, valamint biztosítanunk kell, hogy csatlakoznak a Daniel által most javasolt jogszabályhoz. Nincs több megjegyzésem, és elnézést kérek a késésért.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Caspary , előadó. − (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, közel három éve foglalkozunk itt az Európai Parlamentben a Türkmenisztánnal kötendő ideiglenes megállapodással. Közel három éve már eljutottunk arra a pontra, hogy a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság elfogadott egy jelentést, de a plenáris ülés elutasította, amelynek egyik oka az volt, hogy a Tanács és a Bizottság nem foglalkozott tovább a kérdéssel, és a Parlament azt mondta, ha a Bizottság és a Tanács ebben az esetben nem halad az élen, akkor nekünk sem kell ezt tenni.

Különösen örülök, hogy ma más helyzetben vagyunk, még akkor is, ha a türkmenisztáni helyzet még mindig nem felel meg az elképzeléseinknek. Az emberi jogokat számos területen továbbra is figyelmen kívül hagyják, és sok jogos kritika illeti azt a tényt, hogy az országban hiányoznak a demokratikus struktúrák. Az egyéni szabadságokat erősen korlátozzák. Az információ szabadsága az országban sok kívánnivalót hagy maga után. Nem kormányzati szervezetek által hozzánk eljuttatott információk szerint jelenleg kampány folyik a műholdvevő antennák eltávolítása, és ezzel a szabad médiákhoz való hozzáférés további akadályozása érdekében.

Az oktatási rendszer továbbra sem felel meg az általunk elképzelt normáknak, amelyek célja az emberek felvilágosult és mindenekelőtt a demokrácia és az emberi jogok vonatkozásában tájékozott módon történő oktatása. A börtönökben tapasztalható helyzet és a politikai foglyok kérdése, valamint a Vöröskereszt bejutása ezekbe a börtönökbe, továbbra is teljes mértékben elfogadhatatlan és tisztázatlan.

Másrészt, sok jogosulatlan kritika is létezik, amelyeket újra és újra eljuttatnak hozzánk. Az elmúlt években számos hamis beszámoló érkezett az úgynevezett nem kormányzati szervezetektől. Több nem kormányzati szervezetről az volt a benyomásom, hogy lehet, hogy más országok vállalatai állnak mögöttük, amelyeknek az az érdeke, hogy az Európai Unió és Türkmenisztán közötti megbeszélések létrejöttét megakadályozzák.

Az az érzésem, hogy az Európai Uniónál elhintett számos nyilatkozat és hamis információ mögött nagyon tudatosan az az érdek húzódott meg, hogy megakadályozza az Európai Unió és Türkmenisztán közötti tárgyalásokat. Itt olyan beszámolókra gondolok, amely szerint a fővárosban található két kórház kivételével az ország valamennyi kórháza bezárt, hogy két könyvtár kivételével minden könyvtár bezárt, hogy kitört a pestis, mert állítólag az egészségügyi körülmények annyira borzasztóak. Ezekről a beszámolókról bebizonyosodott, hogy hamisak.

Mi tehát a fő probléma? Teljességgel lehetetlen reális képet kapni erről az országról, főként azért, mert kormánya nem engedi, hogy ténylegesen betekintsünk az országba, másrészt azért, mert nekünk mint Európai Uniónak, sajnos nincs olyan külügyi szolgálatunk, amely ott megtehetné a megfelelő lépéseket.

Láthatjuk azonban, hogy az új elnök számos reformot indított el. Az Európai Unió közép-ázsiai stratégiája, amelyet itt a Parlamentben korábban elfogadtunk, a közép-ázsiai országokra összpontosít. Ez az ideiglenes megállapodás az első kis lépés lehet annak irányába, hogy megmutassuk a türkméneknek, hogy felvesszük a tárgyalások fonalát, a párbeszédben előre jutunk és segíteni akarunk nekik abban, hogy elinduljanak az emberi jogok és a demokrácia ösvényén – ha lassan is, de remélhetőleg biztosan.

Állásfoglalásunk, amelyet itt a Parlamentben több képviselőcsoport állásfoglalásaként nyújtottunk be, több, kritikával illetett kérdéssel világosan foglalkozik. Világosan beszél néhány, általunk tapasztalt pozitív fejleményről is, de számunkra itt arról van szó, hogy nem akarunk ingyen menetjegyeket osztogatni, számunkra fontos értékeket nem akarunk kiárusítani Türkmenisztánnak; meg akarjuk védeni és fenn akarjuk tartani értékeinket. Ezért a partnerségi és együttműködési megállapodás nem lehet előre eldöntött ügy, és ahogy az előző felszólaló mondta, a Bizottságnak és a Tanácsnak világos nyilatkozatokat kell tennie az ideiglenes megállapodás felfüggesztéséről, ha ezt a Parlament a jövőben valamikor kéri

A Parlament számos írásbeli kérdést intézett a Bizottsághoz és a Tanácshoz. Örülnék, ha meg tudnák vizsgálni azokat, és határozott válaszokat kapnánk, hogy aztán remélhetőleg holnap közösen elindíthassuk ezt az ideiglenes megállapodást.

 
  
MPphoto
 

  Alexandr Vondra, a Tanács soros elnöke. − Elnök úr, természetesen üdvözlöm a Parlament tagjai által az EU és Türkmenisztán közötti kapcsolatok kérdése iránt mutatott érdeklődést, és örülök, hogy a Tanács nevében alkalmam nyílik a Parlamentben felmerült különböző kérdések és témák megválaszolására.

Türkmenisztánnak több szempontból is növekvő jelentősége van. Sokáig nagyon befelé forduló ország volt. Az utóbbi két évben azonban számos jelentős lépést tett a külvilág felé történő nyitás érdekében. A kormány egyre inkább nyitott az együttműködésre. Ez abban nyilvánul meg, hogy az EU közép-ázsiai stratégiájának keretén belüli konstruktívabb munka érdekében nagyobb erőfeszítéseket tesznek.

E változások ellenére Türkmenisztánnal folytatott szerződéses kapcsolataink 20 éve változatlanok. Ahogy Wiersma úr mondta, még mindig a Szovjetunióval kötött, lejárt kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodáson alapulnak.

A türkmenisztáni pozitív fejleményekre figyelemmel lehetőségünk van arra, hogy erősítsük kétoldalú kapcsolatainkat. Az 1999-ben aláírt ideiglenes megállapodás átmenetileg a szintén 1999-ben aláírt partnerségi és együttműködési megállapodás kereskedelemre vonatkozó részeit alkalmazza, amelyet csak három tagország nem ratifikált.

Az Unió és Türkmenisztán közötti kapcsolatoknak számos aspektusuk van. Az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása természetesen a kétoldalú kapcsolatok középpontjában áll, mivel a szélesebb közép-ázsiai stratégia szempontjából kulcsfontosságú. Az a tény, hogy Türkmenisztán Afganisztánnal határos, szintén stratégiailag fontos országgá teszi. Ugyanakkor Türkmenisztán részt vesz Afganisztán újjáépítésében, és logisztikai hátteret biztosít számos uniós tagállam műveleteihez vagy fellépéseihez az ISAF (átrepülések) keretében éppúgy, mint kétoldalú alapon. Türkmenisztán döntő szerepet játszik a regionális biztonság és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem terén is. Növekvő gazdasága lehetőségeket jelent az uniós vállalatok számára. Türkmenisztán ezenkívül kulcsfontosságú partner az uniós energiakapcsolatok diverzifikálása és az energiabiztonság terén. Mindezek fontos területek, amelyeket saját érdekünkben fejlesztenünk kell.

Ezenfelül a 2007. februári elnökválasztások óta Türkmenisztán számos jelentős reformot indított, beleértve az alkotmány megváltoztatását is. Az alkotmány több új rendelkezése, valamint más, bejelentett reformok hangsúlyozzák, hogy az ország jó irányba halad, még akkor is, ha ez hosszú folyamat, és még sok tennivaló van.

Az emberi jogok kérdése terén Türkmenisztán konstruktívan kapcsolódott be az emberi jogi párbeszédbe az EU-val számos kérdéskörben. Ez a párbeszéd az országban végbemenő fontos fejleményhez is illeszkedik. Egyes politikai foglyokat kiengedtek, és növekvő együttműködés tapasztalható az ENSZ-szel. Türkmenisztán lehetővé tette továbbá az ENSZ vallásszabadsággal foglalkozó különmegbízottjának látogatását, teljes egészében részt vett az ENSZ rendszeres felülvizsgálatában és Ashgabatban létrehoztak egy ENSZ megelőző diplomáciai központot. Ezenfelül könnyítettek a belső utazási korlátozásokon, párbeszéd kezdődött az ICRC-vel, valamint az oktatási reform keretében visszaállították a tízéves középiskolai és az ötéves egyetemi szintű oktatást. Türkmenisztán nemzetközi egyezményekhez csatlakozott, például a polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezségokmányhoz csatolt második opcionális jegyzőkönyvhöz, valamint a nők politikai jogairól szóló egyezményhez.

Mindez Türkmenisztán előrelépésének bizonyítéka. Természetesen sokat kell még tenni az emberi jogok, valamint a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartása terén. Továbbra is követeljük különösen valamennyi politikai fogoly szabadon bocsátását, az ICRC számára a foglyokhoz való szabad bejárást, a külföldi utazások korlátozásának felszámolását, valamint a média és a civil társadalom szabadságát.

Az elnökség meg van győződve arról, hogy az állandó kötelezettségvállalás a legjobb mód annak biztosítására, hogy Türkmenisztán eredményeket érjen el ezekben a kérdésekben. Képesnek kell lennünk a nyílt párbeszédre, és szükség esetén világos üzenet küldésére, ha Türkmenisztán a nemzetközi normák teljes mértékű tiszteletben tartása terén előrelép.

Pontosan ezért kell javítani kapcsolatunkat, valamint saját eszközeinket. A Türkmenisztánnal meglévő szerződéses megállapodás csak kezdetleges kétoldalú párbeszédet határoz meg. A kizárólag szerződéses alapú párbeszéd vegyesbizottságok hivatalos szintű, évenként egyszeri megbeszéléséből áll.

Az ideiglenes megállapodás szerint az emberi jogok a kapcsolatok lényegi eleme lenne, ezért erősítené azt a képességünket, hogy e területen a türkmenisztáni jövőbeni fejleményeket befolyásolni tudjuk. Amennyiben a partnerségi és együttműködési megállapodás hatályba lép, érett politikai párbeszéd irányába fog továbbhaladni.

Az EU 2007 júniusában elfogadott közép-ázsiai stratégiája kijelenti, hogy „a közép-ázsiai államokkal való együttműködés elmélyítése érdekében az EU teljes egészében ki fogja használni a partnerségi és együttműködési megállapodások kínálta lehetőségeket”. Ilyen megállapodás van már Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal. Tadzsikisztán esetében pedig ideiglenes megállapodás van hatályban, amely ratifikálásra és partnerségi és együttműködési megállapodás hatálybalépésére vár.

Az EU közép-ázsiai stratégiájának sikeres végrehajtásához valamennyi közép-ázsiai ország bevonása fontos, és ezért fontos a Türkmenisztán bevonásához szükséges feltételek megteremtése is. Közép-Ázsiában e nélkül céljaink és érdekeink megvalósítása nagyon nehéz lenne.

Az elnökség meg van győződve arról, hogy Türkmenisztánnal folytatott kapcsolataink számára megfelelő jogi keretet kell létrehoznunk, kezdve az ideiglenes megállapodással. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy az országban bekövetkező fejlődésre alapozzunk, és erősítsük szélesebb körű elkötelezettségünket Közép-Ázsiával.

Az ideiglenes megállapodás a leghatékonyabb mód annak biztosítására, hogy Türkmenisztán előrehaladást érjen el az általam vázolt különböző kulcsfontosságú területeken, nem utolsósorban az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartása terén. Tudom, hogy Önök egyetértenek ezekkel a célkitűzésekkel, ezért remélem, hogy számíthatok támogatásukra ennek előrevitelében.

 
  
MPphoto
 

  Benita Ferrero-Waldner, a Bizottság tagja. − (FR) Elnök úr, tisztelt képviselők, Berdymukhamedov elnök megválasztása óta Türkmenisztán ténylegesen új fejlődési szakaszba lépett, és a változás számos pozitív jele tűnt fel.

Valójában az új vezetők nyitottabb magatartásról tesznek tanúbizonyságot. Például az országon belüli szabad mozgás egyes korlátozásait megszüntették, a Parlament szerepének erősítése érdekében megváltoztatták az alkotmányt, létrehoztak egy, a demokráciával és az emberi jogokkal foglalkozó intézetet, Ashgabatban helyet biztosítottak az Egyesült Nemzetek megelőző diplomáciai központjának, és első alkalommal engedélyezték, hogy a nemzetközi megfigyelők ellenőrizzék a múlt decemberben tartott parlamenti választásokat. Ezenkívül, amint Önök is tudják, a kormány számára az oktatási és az egészségügyi ágazat reformja prioritást jelent.

2006-ban az Európai Parlament azt tanácsolta a türkmén hatóságoknak, hogy hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy a Parlament végre elfogadhassa az ideiglenes kereskedelmi megállapodást. Ezenkívül az utóbbi két évben, az új elnök megválasztása óta a javasolt intézkedések közül többet is elfogadtak – nem kívánom megismételni azokat, amelyeket a Tanács soros elnöke már említett, különösen az ICRC-t érintő intézkedéseket. Az oktatási rendszer korszerűsítésével, a tanárok külföldön történő képzésével, a képzési idő meghosszabbításával és az internet iskolákba való bevezetésével reformok kezdődtek az oktatás területén is.

Egyes fogvatartottakat szabadlábra helyeztek, többek között a közelmúltban, hölgyeim és uraim, Valery Palt is, akinek szabadon bocsátását mi kértük. Ezenkívül 2008 szeptemberében – ismét, első alkalommal – az Egyesült Nemzetek vallás- vagy meggyőződés-szabadsággal foglalkozó különmegbízottja látogatói engedélyt kapott, aki megállapította, idézem: „az egyéneknek és a közösségeknek még számos nehézséggel kell szembenézniük, bár a helyzet sokat javult 2007 óta”.

Az új strukturált párbeszéd elindítása, mint például, ahogy hallottuk, az emberi jogokról, egy másik pozitív pont. Természetesen nyugodtak lehetnek afelől, hogy ezeken a megbeszéléseken mindig aggodalomra okot adó kérdéseket fogunk felvetni, például a politikai foglyok helyzetét, a gyülekezés, a média, a vallásgyakorlás szabadságát, valamint a kisebbségek jogait, és minden alkalommal hangsúlyozni fogjuk az emberi jogok tiszteletben tartása iránti elkötelezettségünket és azoknak a hosszú távú gazdasági és társadalmi fejlődésben játszott jelentős szerepét.

A türkmenisztáni helyzettel kapcsolatos, bizonyára jogos aggályok miatt a Parlament elhalasztotta az ideiglenes megállapodásra vonatkozó döntését. Elvileg osztom ezen aggályok egy részét, és azt is elismerem, hogy Türkmenisztánnak még meg kell tennie bizonyos utat, mielőtt teljes egészében megfelel a demokráciára és az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi normáknak.

Ugyanakkor korlátozott mértékben, de olyan pozitív fejlődés ment végbe, amely az előrehaladás és a változás felé való nyitás szándékáról tanúskodik. Ezt olyan lehetőségnek tekintjük, amelyet ki kell használni a türkmén hatóságokkal szembeni kötelezettségvállaláshoz és ösztönzésükhöz. Határozottan meg vagyok győződve arról, hogy az Európai Uniónak még inkább el kell köteleznie magát a további pozitív fejlődés előkészítése érdekében.

Az ideiglenes kereskedelmi megállapodás alkalmazása, azaz a partnerségi és együttműködési megállapodás kereskedelemmel kapcsolatos rendelkezései jelentenék az első pozitív lépést, amely lehetővé tenné számunkra, hogy nagyobb elkötelezettséget vállaljunk Türkmenisztánnal szemben, és erőteljesebben ösztönözzük az együttműködést, a reformot és a modernizációt mint egészet. Ezenkívül az ideiglenes megállapodás egy alapvető záradékot tartalmaz az emberi jogokról, és ismerem a megállapodás felfüggesztésének lehetőségével kapcsolatos aggályaikat.

E tekintetben szeretném kiemelni, hogy az ideiglenes kereskedelmi megállapodás 1. cikke, valamint a partnerségi és együttműködési megállapodás 2. cikke a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartására vonatkozó záradékokat tartalmaz, amelyek az egyes megállapodások alapvető elemei, de mindenekelőtt azt, hogy mindkét megállapodás tartalmaz olyan záradékokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a megállapodások kikötéseinek súlyosan megszegése esetén a felek megfelelő intézkedéseket hozzanak, különlegesen sürgős esetekben akár a vegyesbizottságokkal való előzetes egyeztetés nélkül.

Ezért az emberi jogokra vonatkozó záradék tényleges, folyamatos és súlyos megszegése esetén a megállapodások felfüggeszthetők. Az ideiglenes kereskedelmi megállapodás azonban egyértelműen nem csodaszer. Türkmenisztánban bizonyára nem old meg minden emberi jogi problémát, de segít a nemzetközi normáknak való jobb megfelelésben, különösen a jogállamiság és az emberi jogok területén.

Saját érdekeink védelmében két további fontos ok miatt kell megerősítenünk Türkmenisztánnal folytatott kapcsolatainkat: ezek a biztonság és az energia. Türkmenisztán Európa és Ázsia találkozási pontján fekszik, valamint többek között Iránnal és Afganisztánnal is szomszédos. Aktív semlegessége fontos egy nagy feszültségekkel rendelkező régióban, amely kedvez a stabilitás elvesztésének.

Ezért sikeres együttműködést folytatunk Türkmenisztánnal a határigazgatás területén, valamint a terrorizmus, az iszlám szélsőséges irányzat, a kábítószer-kereskedelem és az emberkereskedelem elleni küzdelemben. Ez az együttműködés annál inkább is fontos, mert a nemzetközi közösség Afganisztánban és Pakisztánban nemrég újította meg kötelezettségvállalását, és valójában hamarosan regionális konferenciákat tartanak Hágában és Tokióban.

Ahogy mindannyian tudjuk, Közép-Ázsia az energiabiztonság szempontjából igen fontos szerepet játszhat. A türkmenisztáni kormányváltás óta növeltük együttműködésünket ezen a területen. Az Európai Unió minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az energiaforrások és a tranzitútvonalak szélesebb diverzifikálási politikája részeként megépüljön a déli gázfolyosó. Természetesen Türkmenisztán döntő szerepet játszik e projekt sikerében.

Összefoglalva, Türkmenisztánnal folytatott kapcsolatainkat értékeinknek és érdekeinknek kell formálniuk. Ezért továbbra is meg vagyok győződve arról, hogy Türkmenisztánnal szövetkezve jobb helyzetben leszünk ahhoz, hogy az országban a nyitottabb társadalom melletti érveinket jobban érvényre tudjuk juttatni.

Továbbra is arra kell ösztönöznünk a hatóságokat, hogy előrehaladást érjenek el a többi területen is, például a büntető- és polgári törvénykönyv reformja, a vallásról szóló jogszabályok, a média szabadsága, a politikai foglyok szabadon bocsátása terén, valamint ösztönöznünk kell az országban a nem kormányzati szervezetek fokozott jelenlétét.

Mindezek miatt kérem Önöket, hogy fogadják el a Türkmenisztánnal kötött ideiglenes megállapodást.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. Biztos asszony, hölgyeim és uraim, mielőtt átadnám a szót e vita különböző felszólalóinak, szeretném megragadni az alkalmat – mint a parlamenti elnökségben a többnyelvű kérdésekért felelős személy –, hogy néhány tanácsot felolvassak Önöknek az új képviselőknek készült füzetből azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell felszólalni, hogy megfelelően tudjanak tolmácsolni, és hogy ez a csoda, bármely más intézménnyel való összehasonlítás nélkül, vagy anélkül, hogy azt mintaként állítanánk, naponta továbbra is működhessen.

Ezek nem a Mózes által a hegyről lehozott táblák, de a következőket tartalmazzák: „Szokásos sebességgel beszéljen, ne túl gyorsan. Beszéljen az anyanyelvén, ha lehetséges. Beszéd közben ne váltson át másik nyelvre. A beszéd jobb mint az olvasás, de ha mindenképpen olvasni kell, biztosítsa, hogy a tolmácsok megkapják a szöveget. Egyértelműen hivatkozzon a dokumentumokra. Érthetően tagolja az elhangzó számadatokat. Magyarázza meg az Ön által a szövegben használt rövidítéseket. Ne felejtse el, hogy a vicceket nehéz lefordítani, és beszéljen a tolmácsokkal. Abban az esetben, ha egy ülésen elnököl, várjon, mielőtt megadja a szót a következő felszólalónak, hogy a tolmácsok be tudják fejezni a felszólalásukat, és át tudjanak váltani a megfelelő csatornára.”

Köszönöm a tolmácsolásukat, és szeretném megragadni az alkalmat, hogy gratuláljak a tolmácsoknak, akik munkánkat saját, igen bonyolult és igen hatékony munkájukon keresztül lehetővé teszik.

 
  
MPphoto
 

  Alexandru Nazare, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (RO) Mindenekelőtt, és e vita összefüggésében nem véletlen, szeretném üdvözölni a Nabucco gázvezeték finanszírozásáról szóló legutóbbi európai tanácsi ülésen elért kompromisszumot.

Örülök, hogy a Nabucco-projektet prioritást élvező energiaprojektnek nyilvánították, és hogy az e projekt támogatása terén az Európai Parlament tagjaként kifejtett erőfeszítéseink eredményeket hoztak.

Visszatérve a mai témához, úgy gondolom, hogy a Türkmenisztánnal kapcsolatban fennálló kérdések közül kettő egyértelműen egyforma jelentőséggel bír. A gazdasági együttműködés, különösen az olaj és a gáz területén, valamint az országban a társadalmi fejlődés és az emberi jogok, ahogy a biztos asszony is említette.

Üdvözlöm ezt a jelentést, és Caspary úrnak gratulálok hozzá. 

Úgy gondolom továbbá, hogy a megvitatásra kerülő megállapodás a jelenleginél megfelelőbb keretet biztosít a Türkmenisztánnal folytatandó párbeszédhez. Szeretném hangsúlyozni azonban, hogy nem túl korai a Türkmenisztánnal folytatott együttműködés és az Európai Unió energiaprojektjeibe történő bevonása konkrét útvonalainak megvitatása. A ma tárgyalt megállapodás az EU és ezen ország közötti gazdasági együttműködés felgyorsítása eszközeként több mint üdvözlendő.

E jelentésből kitűnik, hogy az ashgabati hatóságok készek arra, hogy tárgyaljanak az emberi jogok és a polgári szabadságok kérdéséről. Az EU eddigi tapasztalatai alapján nyilvánvalónak kell lennie, hogy e kérdésekben akkor a leggyorsabb a fejlődés, ha ezek más témákat, többek között a hosszú távú gazdasági együttműködés kilátásait érintő szélesebb körű megbeszélések részeként szerepelnek.

Türkmenisztán energia- és külpolitikái szorosan összekapcsolódnak. Ezekkel a gazdasági együttműködés erősítésével és egyedi intézkedések elfogadásával, valamint az emberi jogok iránti állandó érdeklődésünk kifejezésével egy időben foglalkozhatunk.

Üdvözlöm a türkmenisztáni előrehaladásra, valamint az EU szellemi tulajdonjogi normáira vonatkozó értékelési szempontokat. Azon tűnődöm, hogy nem kellene-e a gazdasági integráció szintjén is hasonlót, de realista, hosszú távú jellegűt bevezetni, vagy olyat, amely összefüggésben van a polgári szabadságok terén elért előrehaladással.

 
  
MPphoto
 

  Erika Mann, a PSE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, köszönöm a biztos asszonynak és Vondra úrnak, a Tanácsnak magyarázataikat, de biztos vagyok benne, hogy ők is érzik, hogy még mindig van bennünk bizonyos határozatlanság, hogy megadjuk-e teljes körű támogatásunkat. Úgy gondolom, hogy ezt könnyű megérteni, mert ez egy nagyon egyszerű eset. Azért adódnak nehézségek, mert a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz a Parlament meg akarja adni hozzájárulását, miközben az ideiglenes kereskedelmi megállapodás esetében jogi kötelezettségeink miatt nem ez a helyzet.

Emiatt, ha az ideiglenes kereskedelmi megállapodásra kerül a sor, állásfoglalásunkban csak hangsúlyozni tudjuk észrevételeinket, és fel tudjuk vetni aggályainkat, valamint támogatásunkat tudjuk adni bizonyos témákkal kapcsolatban; emiatt a Parlament, és különösen politikai csoportom vonakodik attól, hogy megadja teljes körű támogatását az ideiglenes kereskedelmi megállapodáshoz.

Remélem, hogy ez érthető, és remélem, hogy meg tudják oldani a problémát. Tudom, hogy a jogi eljárás miatt, és azért, mert Önök a jogi alapot már aláírták, az újratárgyalás nagyon nehéz, hacsak nem lehetetlen. Teljes egészében ismerjük a tényeket, de biztos vagyok abban, hogy találnak valamilyen kötelezettségvállalási formát, és megvizsgálják, hogy hogyan lehet továbbfejleszteni és feltárni azokat a jogi alapokat, amelyek alapján segíthetnek bennünket abban, hogy Önök mellett legyünk, mert mindannyian elismerjük, hogy milyen fontos Türkmenisztán, és már más megállapodásokat támogattunk. Tehát nem arról van szó, hogy ne tudnánk pontosan, hogy mi történt, és nem arról van szó, hogy ne tudnánk, hogy milyen fontos Türkmenisztán, de ez egy igen nehéz ügy.

Ezt szeretném még egyszer megvizsgálni, és ezért külön kérem Önöket, hogy tegyenek meg nekem egy szívességet: nézzék meg a 11. bekezdésünket, amelyben a jogi kötelezettséggel, valamint az ideiglenes kereskedelmi megállapodás és a partnerségi és együttműködési megállapodás közötti eltérésekkel kapcsolatos aggodalmunknak adunk hangot.

Kérjük, ismerjék el állásfoglalásunk 9. bekezdését, amely az emberi jogi záradék partnerségi és együttműködési megállapodásba történő bevonásáról szól. Biztos asszony, ismerem és tudomásul vettem megjegyzéseit, de biztos vagyok abban, hogy tud valamit tenni annak további vizsgálata érdekében, hogy hogyan tudjuk erősíteni ezt a konkrét pontot.

Ugyanez érvényes a 10. bekezdésre, és ez a Tanács számára is fontos. Szeretnénk látni egy felülvizsgálati záradékot. Tudom, hogy ez nincs benne, de ismét, kérem, tegyék meg azt a szívességet, hogy ezt megvizsgálják, és megnézik, hogy mit tudnak tenni, ha folytatják a tárgyalást.

Ha a 8. bekezdéssel kapcsolatban tenni tudnának valamit, az több mint hasznos lenne számunkra; ez az ellenőrzésére vonatkozik, amelyet mindig szeretnénk, és amelyet mindig kérünk. Az ellenőrzés nem azt jelenti, hogy a tárgyalóasztalnál akarunk ülni. Ezt más körülmények között megtettük, tehát vizsgálják meg, hogy mit tudnak tenni ebben az esetben, hogyan segíthetnek annak meghatározásában, hogy mit jelent az ellenőrzés, de tegyenek egy szívességet és nézzék meg az ügyet.

Egyébként úgy gondolom, hogy kiváló munkát végeztek. A XXI. századi EU–Közép-Ázsia partnerségi megállapodásban minden kérdés szerepel. Még az ILO ajánlása is. Szerepeltetik az emberi jogi kérdéseket, tehát biztos vagyok benne, hogy tudunk kompromisszumot találni, de egy kis munkára még szükség van.

 
  
MPphoto
 

  Hélène Flautre, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, úgy gondolom, hogy nem szabad becsapnunk magunkat, hanem tudnunk kell, hogy bár Valery Palt szabadon engedték, a türkmén kormány Türkmenisztánban más embereket szabad véleménynyilvánítás vétsége miatt továbbra is elrabol, bebörtönöz és kínoz.

Bár az Egyesült Nemzetek vallásszabadsággal foglalkozó különmegbízottja elutazott Türkmenisztánba, kilenc másik különmegbízott még mindig engedélyre vár, és ezek olyan emberek, akik olyan fontos területekkel foglalkoznak mint a kínzás, az emberi jogok védelme, az igazságszolgáltatás függetlensége, az oktatás, az egészségügy, a szólásszabadság és így tovább.

Több hozzászólás tényleg úgy hangzik, mint egy önmeggyőzési gyakorlat. Továbbra is a világ egyik legelnyomóbb és legzártabb rendszerével állunk szemben, még akkor is, ha történt bizonyos előrehaladás, és még akkor is, ha meg kell találnunk az ennek támogatásához szükséges megfelelő stratégiát. Fontos, hogy ne legyünk naivak, vagy természetesen ne kérjük, hogy Türkmenisztán a demokrácia és az emberi jogok mintája legyen mielőtt bármilyen előzetes megállapodás megkötésére sor kerülne.

Tehát e két szélsőség között mit tegyünk? Egyszerűen azt ajánlom, hogy valódi külpolitikánk legyen, és hogy tartsuk be azokat a kritériumokat, amelyek rendkívül fontosak, amelyek mérhetőek, amelyek realisták, és amelyek az Európai Parlament kritériumai. A független nem kormányzati szervezetek és az Egyesült Nemzetek különmegbízottjai, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt belépési engedélyére gondolok. Tudjuk, hogy a tárgyalások folyamatban vannak, de még nem fejeződtek be. Az oktatási rendszer nemzetközi normáknak való megfeleltetésére gondolok – amely folyamatban van, de még nagyon távol van attól, hogy kielégítő legyen – valamennyi politikai fogoly szabadon bocsátására és a mozgásszabadságra – röviden az emberi jogok ABC-jére. Képviselőcsoportom javaslata ambiciózus és realista egyszerre. Egyetlen képletre leegyszerűsíthető.

(Az elnök megszakítja a felszólalót és a tolmácsok kérésére arra kéri, hogy lassabban beszéljen.)

Értékeink feladásával nem szabotálhatjuk saját politikánkat. Nem Türkmenisztán elszigeteltségének támogatásáról van szó, hanem a vele való megállapodásról. Tehát, hogyan csináljuk ezt? Tehát, két ceruzát kell vennünk, egyet-egyet mindkét kézbe. Az első ceruzával egy menetrendet fogunk aláírni, amely meghatározza a Parlament által előírt kritériumok teljesítéséhez szükséges szakaszokat. Ezekhez a szakaszokhoz pontos határidők tartoznak, és Türkmenisztánnal ezeket az emberi jogi albizottságok ülésein beszélik meg.

A menetrend aláírása után a másik kézzel és a másik ceruzával alá tudjuk írni az előttünk lévő ideiglenes megállapodást. Úgy gondolom, hogy ha eljön az ideje, hogy a Bizottságnak és a Tanácsnak meg kell vitatnia az emberi jogi záradék jövőjét, elengedhetetlen, hogy e záradékok módszeresek legyenek és módszeresen kísérje azokat egy konzultációs mechanizmus, amely szükség esetén e megállapodás felfüggesztését is eredményezheti.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. Flautre asszony, az elnök nem méri, hogy a felszólalók milyen sebességgel beszélnek. Az elnök előtt van egy lámpa, amelyen keresztül a tolmácsok SOS jelzést küldenek neki, ha leállnak a tolmácsolással, mert nem tudják követni a felszólalót. Senkinek sem mérem a sebességét; megkaptam ezt a vészjelzést és továbbadom a képviselőknek, hogy mindenki követni tudja a vitát.

Köszönöm, mint mindig, a megértésüket.

 
  
MPphoto
 

  Helmuth Markov, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, soros tanácsi elnök úr, biztos asszony, már egy éve, hogy e Parlament igen világosan és érthetően kijelentette, hogy milyen előrehaladást tart szükségesnek ahhoz, hogy jóváhagyja az EK és Türkmenisztán közötti kereskedelmi megállapodást. Voltak olyan kérések, amelyeket viszonylag könnyű teljesíteni: szabad és akadálytalan bejutás a Nemzetközi Vöröskereszt számára, a politikai foglyok és a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadó személyek szabadon bocsátása, valamennyi állami utazási korlátozás eltörlése, a nem kormányzati szervezetek és az ENSZ-ügynökségek könnyebb bejutása és könnyebb munkafeltételek, valamint az oktatási rendszer átfogó reformja. Teljes mértékig elfogadom, hogy Berdymukhamedov elnök alatt a kormány előrehaladást ért el. Ez kétségtelen. Véleményem szerint azonban ez semmiképpen sem elegendő ahhoz, hogy most jóváhagyjuk ezt a megállapodást. Mindkettőjük, Ön soros tanácsi elnök úr, és Ön is, biztos asszony, óriási lehetőséget szalasztottak el.

Nem feltétlenül osztom véleményüket, de ahogy a demokrata képviselők fogalmaztak, mi – a Parlament – biztosítékot akarunk Önöktől kapni arra, hogyha a Parlament az ideiglenes megállapodás visszavonását kéri, csatlakoznak kérésünkhöz. Vondra úr egyáltalán semmit sem mondott erről, Ön pedig, biztos asszony, megmagyarázta nekünk, hogy a szerződésben az áll, hogy ezt meg lehet tenni. Nem az a kérdés, hogy a szerződésben szerepel, hogy ezt meg lehet-e tenni; az a kérdés, hogy Önök készen állnak-e arra, hogyha a Parlament kéri, akkor csatlakoznak a kéréshez. Ez a kérdés.

Minden képviselőtársamat arra kérem, hogyha önmagunkat komolyan akarjuk venni, akkor holnap ne hagyjuk jóvá a megállapodást, kivéve, ha a Bizottság írásban kötelezettséget vállal, és itt elhangzik, hogy ennek a kérésnek eleget tesz. Végül is ezt a csomagtervet kértük, de Önök erre semmit nem mondtak. Ezzel kapcsolatban meg kell mondanom, hogy az az érzésem, hogy Önök nem vesznek bennünket komolyan. Legalább egy állásfoglalást ki lehetett volna adni erről.

Ezért azt mondom, hogy ilyen körülmények között az ideiglenes megállapodás jóváhagyása nem lehetséges. Remélem, hogy ezt mi holnap egyhangúlag így dokumentáljuk.

 
  
MPphoto
 

  David Martin (PSE). Elnök úr, az előszó két felszólalóhoz hasonlóan attól félek, hogy a Bizottság és a Tanács is inkább rózsaszín képet festett a jelenlegi türkmenisztáni helyzetről.

A mostani elnök talán kissé jobb, mint a 2007 februárjában leváltott elnök, de kellő mértékben jobb-e ahhoz, hogy jóváhagyjuk a partnerségi és együttműködési megállapodás előfutárát jelentő ideiglenes kereskedelmi megállapodást? Ahogy Markov úr és Flautre asszony mondta, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban Türkmenisztán esetében öt nagyon világos feladatot határoztunk meg, amelyek megvalósulását a megállapodás jóváhagyása előtt látni szeretnénk.

Először is, azt mondtuk, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt számára szabad bejutást kell biztosítani Türkmenisztánba. Mindaddig, amíg a Bizottság és a Tanács az ellenkezőjét nem állítja, úgy tudom, hogy mindeddig a Vöröskereszt egyetlen börtönt és egyetlen foglyot sem látogathatott meg Türkmenisztánban.

Másodszor, azt mondtuk, hogy a nemzetközi normák szerint át kell alakítaniuk oktatási rendszerüket. A Tanácsnak igaza van, amikor azt mondja, hogy egy évvel meghosszabbították a középiskolai oktatási rendszert, de úgy értesültem, hogy az oktatási rendszerben végrehajtott kisebb javulások ellenére ez a türkmének többségét nem, hanem csak az elit rétegeket és azokat érintette, akik az olaj- vagy gázágazatban akarnak dolgozni.

Harmadszor, kértük a politikai foglyok szabadon bocsátását. Néhányukat elengedték, de nem sokat, bár szó szerint Türkmenisztán börtöneiben senyvedő politikai foglyok százairól, ha nem ezreiről van szó, akik még mindig tisztességes bírósági tárgyalásra várnak.

Negyedszer, azt mondtuk, hogy a külföldi utazás előtti akadályok eltörlését akarjuk. Érdekes, hogy a Tanács és a Bizottság is a belföldi utazásra összpontosított. Mi erre azt mondtuk, hogy a külföldi utazás szabadságát is biztosítani kell. Ez nem történt meg.

Végül azt mondtuk, hogy a független nem kormányzati szervezetek számára, az ENSZ emberi jogi szervei számára szabad belépést kell biztosítani, valamint biztosítani kell a sajtószabadságot. Nos, nincs sajtószabadság, a nem kormányzati szervezetek számára nem biztosítják a szabad belépést, és miközben lehet, hogy a vallási toleranciával foglalkozó ENSZ-felügyelőt beengedték, a világ valamennyi országa közül Türkmenisztánban a leghosszabb az ENSZ által kérvényezett látogatások várólistája.

Ez tényleg egy olyan ország, amellyel üzletet köthetünk? Nos, felteszem, hogy e Házban és más intézményekben a többség számára a válasz egyértelműen „igen”. Miért változtak meg a dolgok a Kereskedelmi Bizottság 2007-ben elfogadott állásfoglalása óta? A cinikusok azt mondhatják, hogy azért, mert gázt és olajat találtak Türkmenisztánban, mert új vezetéket akarunk építeni, mert hirtelen úgy találtuk, hogy ez stratégiai érdekünk. Ha erről van szó, ne színleljék előttünk, hogy ennek az emberi jogok terén való előrehaladáshoz van köze. Az uniós szintű önérdekhez van köze.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Søren Bo Søndergaard (GUE/NGL). – (DA) Elnök úr, én is teljes mértékben elutasítom a javaslatot, amely szerint az Európai Parlamentnek feltétel nélkül jóvá kell hagynia a Türkmenisztánnal kötendő kereskedelmi megállapodást, amelyről végül is most beszélünk. Bármit is írjunk indokolásunkba, ha egyszer megnyomtuk a zöld gombot, a dolog kicsúszik a kezünkből, ha nem kapunk biztosítékot a Bizottságtól arra, hogy meglesz a lehetőségünk a megállapodás törlésére.

Valójában milyen érv szól a Türkmenisztánnal kötendő megállapodás jóváhagyása mellett? Mindenféle javulásról hallottunk, és igaz, hogy a diktatúra ténylegesen végrehajtott bizonyos fejlesztéseket, és számos ígéretet tett. Ahogy azonban végül is az Amnesty International közölte velünk, ezeket a fejlesztéseket csak igen korlátozott mértékben hajtották végre. Ezt mivel indokolták? Indokolásként azt a tényt jelölték meg, hogy a megállapodás hiánya miatt sem született eredmény. Véleményem szerint ez abszurd indokolás, amely közvetve minden diktátort arra szólít fel, hogy tartson ki, mert egyszer csak lejjebb adjuk. Úgy gondolom, hogy hangosan és egyértelműen ki kell mondani, hogy túl magas ár lenne ez a gázért, és ha gáz ára a türkmenisztáni diktatúrával való megállapodás, akkor ez az ár túl magas.

 
  
MPphoto
 

  Justas Vincas Paleckis (PSE). – (LT) Sajnálatos, hogy Türkmenisztánban az emberi jogok védelme érdekében az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek által hozott intézkedések még nem érték el pozitív hatásukat. Az újságírókat és az emberi jogvédőket elhallgattatták. A nők és a gyermekek ellen továbbra is erőszakot követnek el és folytatódik a velük való kereskedelem.

Meg vagyok azonban győződve arról, hogy a Türkmenisztánnal folytatott kapcsolatok felfüggesztésére és az ország elszigetelésére irányuló politikák kevés sikerrel kecsegtetnek. Nem azért mert az ország gázban gazdag, hanem egyszerűen azért, mert csak a külvilághoz fűződő kapcsolatok előmozdítása hozhat demokratikus változást.

Ezért támogatom az Európai Bizottság álláspontját és az ideiglenes megállapodást, amely az országban bekövetkező események függvényében szükség esetén felfüggeszthető. Kétségtelen, hogy az Európai Unió energiakérdésben tanúsított magatartását a Türkmenisztánhoz fűződő kapcsolatok vonatkozásában nem szabad elválasztani az emberi jogok terén bekövetkező változásoktól.

 
  
MPphoto
 

  Charles Tannock (PPE-DE). Elnök úr, Türkmenisztánnal kapcsolatban az olajnál és a gáznál sokkal többről van szó. Ez nem azt jelenti, hogy az ország szénhidrogénforrásai nem fontosak. Ezek valójában alapvető stratégiai értéket jelentenek az EU-nak, tekintettel arra, hogy az Unió szándéka és Türkmenisztán nyilvánvaló óhaja az, hogy az energiaellátás vonatkozásában kilépjenek Oroszország árnyékából.

Türkmenisztán hatalmas és nyilvánvalóan hozzáférhető gázforrásai önmagukban is elegendőek ahhoz, hogy az EU-val szorosabb kapcsolat kiépítését indokolják. Ezenkívül más okok miatt is úgy gondolom, hogy törekednünk kell arra, hogy ideiglenes kereskedelmi megállapodást kössünk Türkmenisztánnal. Az ország a békés és stabil muzulmán ország kiváló példája, amelynek világi kormánya elkötelezett az iszlám terroristák elleni küzdelem iránt Afganisztánban, ahol háború folyik.

Természetesen az emberi jogok, a demokrácia és a politikai szabadság még komoly aggodalmakra ad okot, de ezek az aggodalmak Oroszország és Kína esetében is fennállnak, és nem emlékszem, hogy a szocialisták a közelmúltban Tibetről szóló vita során ezt felvetették volna. Mindazonáltal mindkét hatalmas országgal fenntartjuk a stratégiai kapcsolatot.

Türkmenisztánban a további változást párbeszéd és partnerség, nem pedig elszigetelés útján kívánjuk előmozdítani. Ezért általában is támogatom az EU és az ázsiai országok közötti jobb kapcsolatokat.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Alessandro Battilocchio (PSE ). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, remélem, hogy ez az ideiglenes megállapodásról szóló vita alkalmat nyújt a türkmenisztáni helyzet alapos vizsgálatára és arra, hogy a jelenlegi igen rossz helyzet javítása érdekében konkrétabb intézkedéseket követeljünk.

Az ashkhabati kormány a közelmúltban egy sor ajánlást visszautasított, beleértve a politikai foglyok szabadon bocsátását, a legutóbbi politikai bebörtönzések felülvizsgálatát és az emberi jogi aktivistákra önkényesen kivetett utazási tilalom felszámolását. Mindeddig, képmutatás nélkül, ez egy olyan állam, amely zárva van a nemzetközi szervezetek ellenőrzése előtt, amelyek 10 éve képtelenek bejutni az országba. Az újságírók és az aktivisták nem dolgozhatnak szabadon, és minden ellenzéki gondolkodású ember naponta kap fenyegetéseket.

Az Európai Unió és a nemzetközi közösség most az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatban változást követel; kizárólag gazdasági megállapodást nehéz lesz elfogadni.

 
  
MPphoto
 

  Marie Anne Isler Béguin (Verts/ALE). – (FR) Elnök úr, miniszter úr, biztos asszony, úgy gondolom, hogy e kérdésben nem lehetünk tovább képmutatók.

2006-ban magam is a Türkmenisztánba utazó európai parlamenti küldöttség tagja voltam, és akkor számos javaslatot tettünk, amelyekkel Ön foglalkozott, biztos asszony.

Természetesen megértem az Ön és a Tanács által hangoztatott érveket, de ha összehasonlítom a javaslatban szereplőket és a Közép-Ázsiáról szóló jelentést – amelyet néhány hónappal ezelőtt, 2008. február 20-án e Házban megszavaztunk, és amelyben megismételtük a foglyok szabadon bocsátására, a Vöröskeresztre és a többire vonatkozó kérésünket – tényleg történt valamiféle előrehaladás? Nem.

Személy szerint, amikor azt olvasom, hogy „jelentés Türkmenisztánról” valójában azt olvasom, hogy „jelentés a Nabuccóról”, mert végül is az energia, a világ harmadik legnagyobb gáz-kitermelő országának gáza érdekel bennünket. Tudom továbbá – ezt nagyon pontosan elmagyarázták nekünk, amikor Türkmenisztánban voltunk –, hogyha az Európai Uniót nem érdekli a türkmén gáz, akkor az országnak más vevői is vannak, nem utolsósorban Kína. Tehát kerüljük a képmutatást, mondjuk ki nyíltan …

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Christopher Beazley (PPE-DE). Elnök úr, csak azt szeretném mondani, hogy nagyon egyetértek képviselőtársammal, Dr. Charles Tannock-kal. Zárómegjegyzései, ha nem szakították volna meg, arra vonatkoztak volna, hogy az EU-nak ösztönöznie kell – sőt a Bizottságnak és a Tanácsnak finanszíroznia kell – a Közép-Ázsiába vezető, a Kaszpi-tengert átszelő csővezetékek megépítését annak érdekében, hogy csökkenjen annak veszélye, hogy egyetlen forrástól függjünk, hogy képesek legyünk annak elkerülésére, hogy valamelyik szomszédunk külpolitikai céljainak áldozatává váljunk.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. Köszönöm, Beazley úr. Mindig fontos Tannock úr gondolatainak kiegészítése, aki mindig konstruktív, és a Parlament számára inspirációs forrást jelent.

Most pedig az utolsó felszólalóé, Martin úré a szó.

Az elnökségen belül meg fogjuk vizsgálni, hogy e szakaszban szót kaphatnak-e olyan felszólalók, akik már részt vettek ebben a vitában, mert általában újraindítják a vitát. Ebben az esetben azonban, mivel elérkeztünk az ötödik felszólalóhoz, és öt felszólaló szólhat hozzá, megadom a szót Martin úrnak.

 
  
MPphoto
 

  David Martin (PSE). Elnök úr, köszönöm a szót. Azért akartam ismételten szólni, mert egy igen konkrét kérdést szeretnék feltenni a Bizottságnak, mielőtt ismét szót kapnak. Szeretném pontosan megtudni, hogy hány általunk elfogadott emberi jogi záradékot alkalmaznak és hajtanak végre. A Bizottság fogja eldönteni, hogy megsértették-e az emberi jogokat, és ha a Bizottság így dönt, a Tanácsban egyhangú határozat vagy minősített többség alapján fognak dönteni arról, hogy felfüggesztik a megállapodást? Ténylegesen mennyire lesz megvalósítható az emberi jogi záradék? Számos nemzetközi megállapodásunkban szerepel emberi jogi záradék és eddig – a következő vita kivételével – szinte sohasem hivatkoztunk egyikre sem, Fehéroroszország az egyik ritka kivétel.

 
  
MPphoto
 

  Alexandr Vondra, a Tanács soros elnöke. − Elnök úr, úgy gondolom, hogy ez hasznos vita volt. A vita főként az emberi jogokra összpontosított, és ez nem lep meg bennünket. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy a megállapodásban jelenleg szereplő emberi jogi záradék az emberi jogok megsértése esetén történő felfüggesztést teszi lehetővé; magáról a felfüggesztésről úgy gondolom, hogyha romlik a türkmenisztáni helyzet, nagyon komolyan kell vennünk a Parlament javaslatát.

Természetesen a végső döntést a Tanács hozza meg, amely megvizsgálja a korlátozó intézkedések valamennyi opcióját, beleértve a felfüggesztés lehetőségét is, és erre néhány más közép-ázsiai országban már volt példa.

Néhányan közülünk megemlítették a Vöröskereszttel folytatott együttműködést. Nem könnyű a Vöröskereszt és Türkmenisztán közötti együttműködést megítélnünk, mert a Vöröskereszt ebben az esetben az óvatosság alapvető elvét alkalmazza. Tehát a rendelkezésre álló információ alapján el kell ismernünk, hogy ebben az ügyben sokat kell még tenni és sokat kell fejlődni, ugyanakkor pozitív dolgokat és előrehaladást is tapasztalhatunk.

Általánosságban és végezetül Türkmenisztánban az emberi jogi helyzet sok kívánnivalót hagy maga után, de a folyamatos elszigeteltség nem megoldás. A 11 évig tárgyalt ideiglenes megállapodás megkötésének feltételes megközelítése az emberi jogok és a demokrácia területén történő előrehaladás biztosításának nem éppen hatékony eszköze.

Természetesen párbeszédet kell folytatnunk Türkmenisztánnal az emberi jogokról, és ezt próbáljuk tenni. A cseh miniszterelnök nemrég járt ott. Az ashgabati elnökkel ilyen jellegű beszélgetést folytatott.

Az elnökség meg van győződve arról, hogy most van lehetőség a Türkmenisztánnal folytatott megbeszélésekre, és hogy ez a megközelítés az emberi jogok kérdéséről folytatott őszinte párbeszéd létrehozásának egyetlen hatékony eszköze.

Valószínűleg Türkmenisztán egyik kulcsfontosságú partnere sem – sem Oroszország, sem pedig Kína, amelyek most növelik befolyásukat a régióban – a legfontosabb helyre teszi ezeket a kérdéseket cselekvési programjaikban.

Így az ideiglenes megállapodással induló megfelelő szerződéses kapcsolat létrehozása kulcsfontosságú az ilyen kötelezettségvállalási politikában. A Parlament kedvezőtlen véleménye kárt okozna a Türkmenisztánnal születőben lévő párbeszédünknek és aláásná az előrehaladás biztosításának lehetőségét olyan fontos területeken mint az emberi jogok tiszteletben tartása.

Ezért arra szeretném ösztönözni a Parlament, hogy az előadó, Daniel Caspary javaslatának megfelelően teljes mértékben támogassa az ideiglenes megállapodás megkötését.

 
  
MPphoto
 

  Benita Ferrero-Waldner , a Bizottság tagja. − Elnök úr, Eleanor Roosevelt egyszer azt mondta, hogy a sötétség szidalmazása helyett valakinek meg kell gyújtania a gyertyát. Ez Türkmenisztánra is vonatkozik. Az országban az emberi jogok előmozdítását és a demokrácia támogatását természetesen továbbra is prioritásként kell kezelnünk. Többen Önök közül – például Flautre asszony, aki már nincs itt – helyesen mondták, hogy a változások lassúak. Igen azok, de vannak változások, és e változásokat el kell ismerni és ösztönözni kell.

Tehát segítenünk kell Türkmenisztánnak, hogy segíthessen önmagán. Ezért konstruktív, folyamatos és stratégiai jellegű együttműködést kell folytatnunk az országgal. Létre kell hoznunk szerződéses kapcsolataink megfelelő keretét, hiszen a jelenleg hatályban lévő kereskedelmi és együttműködési megállapodás korlátozottsága miatt ez nem lehetséges.

Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a felfüggesztésről, illetve a lehetséges felfüggesztésről. Amint Önök is tudják, és ahogy a Tanács soros elnöke is épp említette, a Tanács – egyébként egyhangúlag – dönt az ilyen ügyekben. A Bizottság erre vonatkozó ajánlást tehet.

Csak szeretném emlékeztetni Önöket arra, hogy az andijani események után például a Tanács arról határozott, hogy korlátozó intézkedéseket vezet be Üzbegisztánnal szemben, beleértve a fegyverembargót, és utazási korlátozásokat azokkal az üzbég tisztviselőkkel szemben, akikről kiderült, hogy részt vettek az eseményekben. Ezenkívül felfüggesztették a partnerségi és együttműködési megállapodás alapján tartott technikai megbeszéléseket, az Együttműködési Bizottságot és az albizottságokat. Ezeket az intézkedéseket folyamatosan felülvizsgálták, és esettől függően évente megújították vagy módosították.

E tekintetben, amennyiben hasonló eset – vagy épp súlyos romlás – következne be, a Tanács hasonló intézkedéseket hozhat vagy akár a felfüggesztést is megfontolhatja, és a Bizottság bizonyosan átgondol minden lehetőséget, beleértve a felfüggesztést is.

Ahhoz, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodást egy emberi joggal foglalkozó, konkrét záradékkal ki lehessen egészíteni, a partnerségi és együttműködési megállapodást módosítani kell. Véleményünk szerint ez meglehetősen nehéznek tűnik, mivel ehhez a Türkmenisztánnal a tárgyalások ismételt megnyitására van szükség – amely már 2004-ben aláírta és ratifikálta a partnerségi és együttműködési megállapodást –, valamint az uniós tagállamokkal is újra kell tárgyalni, amelyek közül 12 már szintén ratifikálta a megállapodást.

Amennyiben ennek célja annak meghatározása, hogy az emberi jogok megsértése a partnerségi és együttműködési megállapodás felfüggesztését eredményezi-e, szeretném megismételni, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodásban és az ideiglenes megállapodásban is szerepel egy záradék, amely kijelenti, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása elengedhetetlen tényező – amint ezt már korábban egyértelműen említettem. A partnerségi és együttműködési megállapodás, valamint az ideiglenes megállapodás is tartalmaz egy záradékot, amely szerint, ha bármelyik fél úgy ítéli meg, hogy a másik fél nem teljesítette a megállapodásból eredő kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket hozhat, és ezt különlegesen sürgős esetben a vegyesbizottsággal való előzetes konzultáció nélkül is megteheti.

Mind az ideiglenes megállapodás, mind pedig a partnerségi és együttműködési megállapodás tartalmaz közös nyilatkozatot, amely tisztázza, hogy különlegesen sürgős esetnek minősül, ha a megállapodást bármelyik fél súlyosan megsérti, és mindkét megállapodás tisztázza, hogy a megállapodás valamely lényeges elemének megsértése minősül súlyos megsértésnek.

Ezért sürgős esetekben a súlyos megsértés megfelelő intézkedések meghozatalára jogosítja fel a feleket. Véleményünk szerint az intézkedések a megállapodás felfüggesztését is jelenthetik. Ezért tisztelt parlamenti képviselők, a korábbiakhoz hasonlóan ismételten arra kérem Önöket, hogy járuljanak hozzá a Türkmenisztánnal kötött ideiglenes kereskedelmi megállapodás aktiválásához.

Részemről – a Bizottság részéről – teljes mértékben hajlandó vagyok arra, hogy az emberi jogokról szóló párbeszéd nyomon követésére és a Parlament számára rendszeres jelentés benyújtására vonatkozóan politikai kötelezettséget vállaljak. A kereskedelmi megállapodásban ez a fokozott együttműködés szempontjából előrelépést, a Türkmenisztánnal folytatott párbeszéd kereteinek továbbvitelében pedig további lépést jelentene, azokhoz hasonlóan, amelyeket a régió más országaival már kialakítottunk. Erről se feledkezzünk meg!

Csak fokozottabb kötelezettségvállalással tudjuk majd befolyásolni a pozitív fejleményeket és az emberi jogi helyzet javulását.

 
  
  

ELNÖKÖL: DOS SANTOS ÚR
alelnök

 
  
MPphoto
 

  Daniel Caspary , előadó. − (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, köszönöm a mai vitát. Sokkal előbbre vitt bennünket. Szeretnék köszönetet mondani azoknak a képviselőtársaimnak, akik az elmúlt hónapokban e kérdésen együtt dolgoztak velem.

A Tanács egyik lényeges kijelentése, tisztelt Vondra úr, különösen megragadt az emlékezetemben: a türkmenisztáni emberek Kínától, Oroszországtól vagy akár Irántól biztosan nem fogják megtanulni, hogy mit jelent a demokrácia és az emberi jogok. Az elmúlt években, legutóbb Özdemir úr közép-ázsiai stratégiáról szóló jelentésében, a Parlament világos feltételeket határozott meg, amelyek alapján jóváhagyhatjuk ezt az ideiglenes megállapodást.

Az Európai Parlament részéről óriási engedményt jelentene, ha most lényegében figyelmen kívül hagynánk az általunk három hónapja vagy hat hónapja meghatározott előírásokat, és azt mondanánk, hogy ennek ellenére jóváhagyjuk az ideiglenes megállapodásról készített jelentésemet. Másrészt az is világos számomra, hogy ma az ideiglenes megállapodásról beszélünk. Nem lenne jó ötlet a szavazás elhalasztása. Az is világos számomra, hogy Türkmenisztánt és az ideiglenes megállapodást nem ejthetjük túszul azért, hogy az európai intézmények közötti hatalmi egyensúlyt eltoljuk.

Azzal is tisztában vagyok, hogy precedenst jelentene, ha a Bizottság és a Tanács a ma sokunk által felvetett kérésnek eleget tenne, még akkor is – és ezt meglehetősen érthetően mondom –, ha a Parlament e kérései véleményem szerint teljesen megalapozottak. Ezért azt várom – legszívesebben ma este –, hogy a Bizottság ígéretet tegyen arra, hogyha ez a nyomon követés azt mutatja, hogy a helyzet Türkmenisztánban romlott, és ha a Parlament egy állásfoglalásban azt kéri a Bizottságtól, hogy javasolja a Tanácsnak az ideiglenes megállapodás felfüggesztését, akkor a Bizottság ennek megfelelő javaslatot nyújt be a Tanácsnak. Úgy gondolom, hogy ennek a jelenlegi megállapodások keretén belül lehetségesnek kell lennie.

Örülnék, ha mindenesetre ígéretet kapnánk a Tanácstól arra, hogy ezt a kérdést a Bizottság javaslatára következő ülései valamelyikén napirendre tűzi és megtárgyalja. Ezt a két ígéretet a két intézmény bizonyára anélkül megteheti, hogy ez az Európai Unión belüli intézményi együttműködés általános rendszerét érintené. Hálás lennék Önöknek, ha ezek az ígéretek még ma, de legkésőbb holnap, a szavazás előtt elhangoznának. Nem szeretném, ha a holnapi szavazás előtt azt kellene ajánlani képviselőtársaimnak, hogy halasszuk el a jelentésemről történő szavazást.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. Két állásfoglalási indítványt kaptam az eljárási szabályzat 108. cikke (5) bekezdésének megfelelően.

A vitát lezárom.

A szavazásra holnap kerül sor.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat