Elnök. − A következő napirendi pont az alábbi dokumentumokról szóló közös vita:

- García Pérez asszony Regionális Fejlesztési Bizottság nevében előterjesztett ajánlása (A6-0127/2009) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról, az Európai Szociális Alapról és a Kohéziós Alapról szóló 1083/2006/EK rendeletnek a pénzügyi irányítással kapcsolatos egyes rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (17575/2008 – C6-0027/2009 – 2008/0233 (AVC))

- Jöns asszony Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében előterjesztett jelentése (A6-0116/2009) az Európai Szociális Alapra vonatkozó 1081/2006/EK rendeletnek az ESZA-ból támogatható költségtípusok körének kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0813 – C6-0454/2008 – 2008/0232 (COD)), valamint

- Angelakas úr Regionális Fejlesztési Bizottság nevében előterjesztett jelentése (A6-0134/2009) az energiahatékonyságnak és a megújuló energiaforrásoknak a lakáságazattal kapcsolatos beruházások esetében való támogathatóságának vonatkozásában az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK rendelet módosítására irányuló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0838 – C6-0473/2008 – 2008/0245 (COD)).

  Iratxe García Pérez, előadó. − Elnök úr, először is szeretnék köszönetet mondani a Regionális Fejlesztési Bizottságon belüli valamennyi képviselőtársamnak, akik keményen dolgoztak azon, hogy ezt a fontos megállapodást ma előterjeszthessük. Ez a megállapodás bizonyos szabályok módosítására vonatkozik, egy változtatássorozat azonnali végrehajtásának lehetővé tétele érdekében.

Az Európai Unió jelenleg soha nem tapasztalt gazdasági válsággal áll szemben, amely a tagállamok többségében recesszióhoz vezetett. Az európai gazdasági fellendülés terve keretében a Bizottság – a beruházás-ösztönzés érdekében – a strukturális alapokra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályok módosítására irányuló intézkedéssorozatot fogadott el. E módosítások két prioritást tartalmaznak: a kiadások növelése a likviditás javítása érdekében, valamint a szabályok egyszerűsítése a projektek gyorsabb jóváhagyása érdekében.

E módosításcsomag kidolgozására egy kritikus helyzetre adott ideiglenes válaszként került sor, bár tulajdonképpen választ ad az Európai Parlament fokozottabb egyszerűsítésre és rugalmasságra irányuló, számos különböző alkalommal megismételt kérésére is.

Szeretném röviden ismertetni a javasolt módosításokat, hogy mindannyian megértsük a kitűzött céljaink elérése szempontjából vett jelentőségüket:

– az Európai Beruházási Banktól és az Európai Beruházási Alapból származó támogatás növelése, valamint több pénzügyi támogatás a projektfejlesztéshez és -végrehajtáshoz kapcsolódó technikai tevékenységekre;

– a kiadások támogathatóságának egyszerűsítése;

– az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak (ERFA) és az Európai Szociális Alapnak (ESZA) szánt előfinanszírozás növelése; ezen intézkedés keretében a kiegészítő előlegek teljes összege 6,25 milliárd EUR lesz;

– a jelentősebb projektekre fordított kiadások felgyorsítása, az előlegfizetésekre szánt jelenlegi maximum 35%-os arány módosításával, lehetővé téve, hogy az állami támogatások kedvezményezettjei akár 100%-os előlegfizetésben részesüljenek.

A Parlamentben tisztában vagyunk azzal, hogy ezeket az intézkedéseket – a tagállamok azonnali likviditási szükségletének kielégítése érdekében – lehetőség szerint mielőbb meg kell hozni, és tudjuk, hogy ezeknek az intézkedéseknek határozottan pozitív utóhatásai lesznek Európa valamennyi régiójában és településén.

A múlt héten a kohéziós politika jövőjéről folytattunk vitát, és egyhangúlag megállapodtunk abban, hogy számos régiónkban jelentős javulást eredményezett a gazdasági és társadalmi fejlődés területén.

Ebben a mostani jelentős bizonytalanságban minden eddiginél fontosabb a szolidaritás és a területek közötti együttműködés elvének védelmezése, mivel az embereknek látniuk kell, hogy Európában képesek vagyunk segíteni abban, hogy kiutat találjanak ebből a válságból, amely emberek millióit ténylegesen nehéz helyzetbe hozza. Ma minden eddiginél nagyobb szükségünk van ezeknek a problémáknak a megoldására szolgáló határozott eszközökre.

A szóban forgó módosítások életbeléptetésével elő fogjuk segíteni az olyan projektek felgyorsulását, valamint az olyan projektekbe történő beruházást, amelyek a munkahelyteremtés szempontjából is fontosak lesznek.

Ezenkívül az Európai Szociális Alapnak köszönhetően képzési és átképzési kezdeményezéseket dolgozhatunk ki a társadalom legveszélyeztetettebb rétegeinek és a legnagyobb nehézségekkel küzdőknek a munkaerőpiacra jutása érdekében. Erre sor kerülhet nők, fogyatékossággal élők, vagy hosszú távú munkanélküliek esetében. Nem szabad elfelejtenünk, hogy válságok idején ezek a rétegek a leginkább veszélyeztetettek.

Szeretném hangsúlyozni itt azt is, hogy – amint azt a jelentés indokolásában megállapítottuk – annak ellenére, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy ezt a kérdést sürgősséggel kellett kezelni, a Parlament – a párbeszéd minősége és mennyisége tekintetében – fokozottabban részt kívánt volna venni e javaslatok kidolgozásában.

Ezért, az Európában tapasztalható jelenlegi problémákra tekintettel – a jelenlegi helyzetre való megoldás irányába történő előrelépés érdekében –, teljes mértékben támogatjuk a strukturális alapok módosítását célzó intézkedésekre irányuló szóban forgó javaslatot.

  Karin Jöns, előadó. – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, ez egy ritka esemény – tulajdonképpen olyannyira, hogy hangsúlyozza a viták, a jelenlegi módosítások és a sürgős fellépés szükségességének jelentőségét – mivel ez a legelső alkalom, hogy európai bizottsági rendeletre irányuló javaslatot fogadunk el a strukturális alapokról, amelyek vonatkozásában szinte nem létezik módosítás.

Megkönnyebbülten állapítom meg, hogy az Európai Szociális Alapról szóló bizottsági rendeletre irányuló, szóban forgó javaslat vitájában ilyen egyhangú véleményt képviselünk, és szeretnék mindannyiuknak köszönetet mondani azért, hogy követték azt az ajánlásomat, hogy az Európai Szociális Alap vonatkozásában egyáltalán nem terjesztenek elő módosítást. Igen egyértelmű, hogy a pénzügyi és gazdasági válság megköveteli, hogy mindannyian ismét felelősséget vállaljunk munkavállalóink optimális, és mindenekelőtt gyors képesítéséért, különösen most. Egyre többen szenvednek ennek a nemzetközi pénzügyi válságnak a munkaerőpiacra gyakorolt hatásaitól. Válaszokat várnak tőlünk, védelemre számítanak a részünkről, és nekik elsősorban most, nem pedig néhány hónapon belül van szükségük válaszokra.

Az Európai Szociális Alapról szóló rendelet felülvizsgálata, amelyet holnap fogadunk el, ezért haladéktalanul hatályba lép. Ez jelentős mértékben hozzá fog járulni az Európai Szociális Alappal kapcsolatos bürokrácia csökkentéséhez. A pénzeszközök elosztása egyszerűbb lett, és ez a pénzeszközök folyósítását is fel fogja gyorsítani. A múltéi lesznek a hónapokig húzódó kérelmezési eljárások, valamint azok a bonyolult számítási módszerek, amelyeknek eddig igazolniuk kellett a támogatási programok résztvevőinek egy-egy busz- vagy villamosjegyre való jogosultságát.

Néha azonban felteszem magamnak a kérdést, hogy miért kellett ilyen drámai válságnak bekövetkeznie ahhoz, hogy megtegyük ezt a lépést? Természetesen soha nem késő, és ezzel a felülvizsgálattal legalább azt biztosítjuk, hogy a pénzeszközöket teljes mértékben fel lehessen használni, és azok remélhetőleg a lehető legmegfelelőbb módon el fognak jutni a leginkább érintettekhez. Lehetővé kell tennünk, hogy ezek az emberek mielőbb visszakerülhessenek a munkaerőpiacra. Semmiképp sem szabad megengednünk, hogy hosszabb ideig tartó munkanélküliségbe csússzanak, mert manapság onnan könnyen bizonytalan helyzetbe vagy szegénységbe lehet zuhanni.

Mi változott? Vagy azt kellene- e kérdeznem, hogy mi fog változni, ha ezt holnap elfogadjuk? A jövőben a projektekre pályázók alkalmazhatnak majd átalányokat a számításaikban, és emellett az egyes intézkedésekre 50 000 EUR erejéig átalányösszegeket igényelhetnek. Ami az Önök soraiban lévő szkeptikusokat illeti, szeretném megismételni, hogy a pénzeszközök helyes elosztására vonatkozó ellenőrzések továbbra is érvényben maradnak, először is azért, mert mind az átalányokat, mind az átalányösszegeket maguk a tagállamok fogják meghatározni, másodszor pedig azért, mert a Bizottság előzetesen meg fogja vizsgálni, hogy ezek – idézem – tisztességesek, méltányosak és ellenőrizhetőek-e. Valójában úgy tűnik, hogy az eljárás rendben van, mivel – elég meglepő módon – költségvetési ellenőreink nem emeltek kifogást e rendelet ellen.

Tehát egyszerűsítjük az eljárást. Nem változtatjuk meg azonban az Európai Szociális Alap legfontosabb prioritásait. Jelenleg ezt semmi sem indokolja, mivel a projektekre pályázóknak kellő mozgásteret biztosítunk ahhoz, hogy megfelelő módon, maguk reagálhassanak a munkaerőpiac sajátos szükségleteire.

Végezetül szeretném elmondani, hogy a tagállamok számára lehetővé tesszük az idei évre – képzési és továbbképzési intézkedésekre – szánt előlegek további 1,8 milliárd euróval történő emelését is, és úgy vélem, ez egyértelmű jelzés a Tisztelt Ház részéről arra vonatkozóan, hogy ebben a válságban itt gyors fellépést tanúsítunk és szolidaritást mutatunk.

Elnézésüket kérem, hogy nem tudok a vita végéig maradni, mivel most a munkaidő-irányelvvel foglalkozó egyeztetőbizottságban kell lennem.

  Emmanouil Angelas, előadó. − (EL) Elnök úr, biztos úr, a magam részéről én is szeretném megköszönni Regionális Fejlesztési Bizottságon belüli képviselőtársaimnak a munkánkat átható együttműködési szellemet.

A néhány hónappal ezelőtt sújtó hitelválságot követően mindannyian tudjuk, hogy a Bizottság 2008. november 26-án a tagállamok és régióik számára kiadta az európai gazdasági fellendülés tervéről szóló közleményt, amely az európai gazdaság megerősítésén, valamint a növekedést és a foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia alapvető értékeinek megszilárdításán alapul.

Ez a program többek között arra ösztönzi a tagállamokat, hogy újraprogramozzák a strukturális alapjaikra és az energiaszektorra vonatkozó operatív programjaikat, különös figyelmet fordítva az épületek energiahatékonyságának javítására – lévén, hogy az építőipari ágazat azon ipari ágazatok egyike, amelyek számos munkahelyet teremtenek.

Mint ilyen, szükségessé vált a strukturális alapokról szóló 1083/2006/EK általános rendelet átdolgozása. E kereteken belül, és konkrétabban az épületek energiahatékonysága vonatkozásában vállalkoztam arra, hogy az Európai Parlament előadójaként átdolgozzam a kérdéses rendeletet.

Előadóként ezért a következőkre szeretnék rámutatni: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) eddig csak az Európai Unióhoz 2004. május 1-je után csatlakozott tagállamok lakhatási célú támogatható kiadásként felmerült kiadásait – különösen a lakáságazaton belül az energiahatékonyságra és a megújuló energiára szánt kiadásokat – vette figyelembe.

Először is hasznosnak találtam, hogy a jelentésemben a rendelet felülvizsgálatának keretét a lakáságazatbeli energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra összpontosítsam mind a 27 tagállamban. Úgy vélem, ez a javaslat kiemelkedő jelentőségű, mivel inkább valamely állam vagy régió gazdasági helyzetén, mint a csatlakozás időpontján alapul. Szeretnék itt rámutatni arra, hogy a lakhatáshoz jutás területén Európa számos – nem feltétlenül új tagállam területén található – városában és régiójában jelentős problémák vannak.

Ezt követően hasznosnak találtam a kérdéses beruházások vonatkozásában a teljes ERFA-költségvetés 4%-át jelentő kiadási korlátozás támogatását, valamint az alacsony jövedelmű háztartásokra történő hivatkozás törlését; ez az ajánlás szerepelt a Bizottság eredeti javaslatában, a tagállamok mérlegelési jogkörére bízva a támogatható háztartások kategóriáinak meghatározását. Ezen az alapon döntő jelentőségűnek tartottam, hogy a támogatható háztartások kategóriája a tagállamok kezében maradjon, lehetővé téve számukra olyan egyedi érdekeltségi kritériumok megállapítását, mint a tulajdonosok és a földrajzi területek (sziget, hegyvidéki, nem hegyvidéki stb.) pénzügyi helyzete. Végezetül, az átalányösszegek 50 000 euróra történő emelése azért fontos, mert tükrözi az aktuális költségeket.

Ebben a jelentésben az Európai Parlamentnek a szóban forgó kérdéssel kapcsolatos álláspontjait akartam kifejezésre juttatni, képviselve ezáltal a Tanáccsal az eredeti javaslatban eszközölt módosításainkra irányuló együttdöntési eljárás keretében elért kompromisszumot is.

A kérdéses rendelet felülvizsgálata nem érinti a lakhatás területén felmerülő támogatható kiadásokat, és megerősíti az olyan fontos gazdasági ágazatok tevékenységét, mint az építőipari ágazat, valamint az energiarendszereket és a megújuló energiarendszereket építő ágazatok.

Egy általánosabb észrevétel: összhangban van a szubszidiaritás elvével, amennyiben támogatást nyújt a tagállamoknak; összhangban van az arányosság elvével, mert valamennyi tagállamra vonatkozik; előmozdítja a kohéziós politika EK-Szerződés 158. cikkében megállapítottak szerinti célkitűzéseit, és nem növeli a 2007–2013 közötti időszakra szóló költségvetést, hanem felgyorsítja az előlegfizetéseket és az időközi kifizetéseket.

Szeretném itt egyértelművé tenni, hogy milyen fontos az, hogy a rendeletet kiegészítettük a támogatható költségek három további formájával: a közvetett költségekkel, az átalányköltségekkel és az átalányösszegekkel.

Zárásképpen elmondanám, hogy a regionális politikáért felelős biztos, Hübner asszony képviseletében ma köztünk van Barrot biztos úr, és megállapodásunknak megfelelően a Bizottság részéről mindhárom rendelettel kapcsolatban kötelező erejű nyilatkozatot fog tenni a 2010-re szóló új intézkedések értékeléséről.

  Jacques Barrot, a Bizottság alelnöke. – (FR) Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani García Pérez asszonynak, Jöns asszonynak és Angelakas úrnak. Önök három magas színvonalú jelentést készítettek azokról a strukturális alapokról és a Kohéziós Alapról szóló rendeletek felülvizsgálatára irányuló javaslatokról, amelyeket a Bizottság nyújtott be a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a novemberben elfogadott európai gazdasági fellendülés tervének összefüggésében.

Ez a három – az általános rendeletre, az Európai Szociális Alapról szóló rendeletre és az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló rendeletre vonatkozó – jelentés a Parlament azon érdekeltségét bizonyítja, hogy szeretné, ha az Európai Unió olyan erőforrásokat biztosítana magának, amelyekkel gyorsan és hatékonyan küzdhetne a válság növekedés és foglalkoztatás terén jelentkező hatásai ellen.

A kohéziós politika erőteljes katalizátor a reálgazdaság ösztönzéséhez. A 2007–2013 közötti időszakra szánt 347 milliárd eurós előirányzat: így kell szilárd alapot teremteni az Európai Unió tagállamaiban és régióiban a költségvetés stabilitásához és az állami beruházásokhoz.

Pontosan emiatt tölt be a kohéziós politika oly jelentős szerepet az európai gazdasági fellendülés tervében. Ebben a fellendülési tervben a Bizottság tulajdonképpen a lisszaboni stratégia négy prioritási területébe – emberek, vállalkozások, infrastruktúra és energia, valamint kutatás és innováció – tartozó intézkedéseket ajánlott.

A Bizottság javaslatot tett arra is, hogy egy megfontolt kombináció – a stratégia és a humán erőforrások ötvözése – katalizátorként működhet azon kulcsfontosságú beruházások szempontjából, amelyek lehetővé fogják tenni az Európai Unió számára a tartós jólét visszaállítását. Ami a kohéziós politikát illeti, e stratégiának az a legfőbb célkitűzése, hogy felgyorsítsa mind a programok végrehajtását, mind pedig az EU polgárai és a gazdasági tevékenység szempontjából előnyös projektekbe való beruházásokat.

Az előadók az imént foglalták össze az Önöknek benyújtott szabályozási módosítások részleteit. Ezek közül néhányat emelek ki.

Először is a pénzeszközök igazgatásának javítása érdekében könnyítéseket ajánlanak a tagállamoknak, mégpedig 2, illetve 2,5%-os kiegészítő előlegeket, amelyek 2009-ben összesen 6,25 milliárd eurót tesznek ki. Annak érdekében, hogy több finanszírozási forrás álljon rendelkezésre kiemelt projektekre, elengedhetetlenül fontos, hogy ezt a pénz mielőbb eljusson a kedvezményezettekhez.

Az energiahatékonyság és a megújuló energiák kapcsán az ERFA-rendelet módosítása azt fogja jelenteni, hogy az ERFA-hozzájárulás teljes összegének akár 4%-a fektethető be a lakáságazatba. Ez z összes tagállam esetében összesen 8 milliárd EUR rendelkezésre álló keretösszeggel egyenlő. Növelni fogja a kohéziós politika éghajlatváltozáshoz való hozzájárulását.

A jelentősebb projektek tekintetében az általános rendelet előterjesztett módosítása a pénzgazdálkodásra vonatkozó szabályok enyhítését célozza, lehetővé téve az irányító hatóság számára, hogy a Bizottságnak szóló kiadási nyilatkozatokba bele lehessen foglalni azon jelentősebb projektek kiadásait, amelyek még nem képezték bizottsági határozat tárgyát.

A pénzügyi és gazdasági válság különös hatást gyakorol a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kra) is. Ezért a fellendülési terv összefüggésében – projektjeik végrehajtása érdekében – döntő jelentőségű volt megkönnyíteni számukra a pénzügyi tervezési eszközök felhasználását, különösen a JEREMIE-nek (a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai forrásoknak) köszönhetően. Az általános rendelet felülvizsgálatára irányuló többi javaslat ezzel kapcsolatos: közvetlen szerződések az Európai Beruházási Bankkal, technikai segítségnyújtás fokozottabb igénybevétele a jelentősebb projektek esetében, valamint a pénzügyi tervezés esetében a természetbeni hozzájárulások támogathatósága.

Javaslataiban a Bizottság az ERFA-ból és az Európai Szociális Alapból származó támogatások elosztására vonatkozó kritériumok egyszerűsítésére is törekedett. A Parlament és a Tanács által előterjesztett egységes módosításoknak köszönhetően az ERFA-ra és az ESZA-ra vonatkozó rendeletek egyformán módosulnak, annak érdekében, hogy az átalányalapon kiszámított új típusú támogatható költségek hozzáadódjanak a közösségi társfinanszírozáshoz.

Ezek a változtatások egyszerűsíteni fogják a költségek igazolására vonatkozó eljárást. Csökkenteni fogják a munkaterhet és a benyújtandó igazoló okiratok számát, anélkül, hogy torzítanák a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveit. Az említett ésszerűsítés oly módon segíti elő az ERFA- és az ESZA-előirányzatok felhasználását, hogy nem veszélyezteti e két alapnak az elveit, amelyek ezekben a válságos időkben továbbra is relevánsak. Ez az ésszerűsítés tehát több mint a válságra adott, megfelelően időzített válasz; az Európai Parlament és a Számvevőszék által a strukturális alapok egyszerűsítésére vonatkozóan megfogalmazott ismételt felhívásokra adott választ jelent.

Elnök úr, hálás vagyok a három előadónak a szóban forgó intézkedéssorozat támogatásáért, amely lehetővé fogja tenni számunkra a folyamatban lévő projektek végrehajtásának felgyorsítását. Ezeket a jogalkotási intézkedéseket a tagállamoknak szóló ajánlások fogják kísérni. Ezek az ajánlások egy december 16-án elfogadott bizottsági közlemény tárgyát képezték. A Bizottság hangsúlyozta, hogy az operatív programok átalakíthatók annak érdekében, hogy a támogatást a válságból következő prioritásokra lehessen összpontosítani.

Az Európai Parlament kifejezésre juttatta azon aggodalmát is, hogy a helyzet sürgősségére oly módon adjon választ, hogy biztosítja e három rendelet mielőbbi elfogadását, valamint azt, hogy az intézkedések haladéktalanul alkalmazásra kerüljenek a tagállamokban. Hálás vagyok a Parlamentnek azért, hogy osztozik ebben a törekvésben, mivel ez többek között azt fogja jelenteni, hogy az előlegeket májusra kifizetjük a tagállamoknak.

A Bizottság figyelembe vette a Parlament felhívását. Meggyőződött a fellendülési terv alapján elfogadott intézkedések szigorú nyomon követéséről, valamint arról, hogy megtörténjen az intézkedések végrehajtásáról és ezek tényleges eredményeiről szóló jelentésnek az Európai Parlament elé terjesztése.

Így 2010 második felében a Bizottság jelentést fog megszövegezni a fellendülési terv keretében az Unión belüli kohéziós politika területén elfogadott intézkedések végrehajtásáról. Ez a jelentés, amelynek szövegezésére – ismétlem – 2010 második felében kerül sor, a tagállamok által 2010 júniusában szövegezett éves végrehajtási jelentéseken fog alapulni. Ez utóbbiak ezután felkérést kapnak arra, hogy az említett jelentésekben ismertessék a fellendülési terv alapján elfogadott intézkedések végrehajtását, feltüntetve a kohéziós politika összefüggésében elért eredményeket.

Elnök úr, a Bizottság tehát elfogadott egy ilyen értelmű nyilatkozatot, és azt eljuttatom az Európai Parlamentnek. Hálás vagyok minden képviselőnek, és különösen a három előadónknak a figyelmükért. Eredményes vitára számítva az Önök rendelkezésére állok, hogy meghallgassam az Önök elé terjesztett rendeletek felülvizsgálatára irányuló javaslatokkal kapcsolatos észrevételeiket.

a Bizottság alelnöke. − (FR)

A Bizottság nyilatkozata

Angelakas-jelentés

A Bizottság kedvezően fogadja a strukturális alapokról és a Kohéziós Alapról szóló rendeleteknek az európai gazdaság fellendülési terve keretében történő módosításának elfogadására nagyon rövid időn belül tett erőfeszítéseket.

Ez az eredmény a Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság gyümölcsöző és hatékony együttműködésének következménye; e szervek a Régiók Bizottsága, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság támogatását élvezték, az Európai Unió nemzeti és regionális gazdaságainak javára.

A jogalkotási csomag segítséget fog nyújtani az operatív programok végrehajtásának elősegítéséhez, valamint az európai gazdaság érdekét szolgáló beruházások felgyorsításához, mégpedig számos egyszerűsítési intézkedésen keresztül.

2010 második felében a Bizottság jelentést fog megszövegezni az Európai Unión belüli kohéziós politika területén a fellendülési terv keretében elfogadott intézkedések végrehajtásáról. Ez a jelentés különösen a tagállamok által 2010 júniusában szövegezett éves végrehajtási jelentéseken fog alapulni. A tagállamok ezért felkérést kapnak arra, hogy ismertessék az említett jelentésekben a fellendülési terv alapján elfogadott intézkedések végrehajtását, feltüntetve a kohéziós politika összefüggésében elért eredményeket.

  Nathalie Griesbeck, a Költségvetési Bizottság véleményének előadója. − (FR) Elnök úr, a Költségvetési Bizottság strukturális alapokért felelős állandó előadójaként két okom van arra, hogy ma este örömmel fogadjam ezeket a jelentéseket.

Az első ok az, hogy az Európai Unió költségvetésében a strukturális alapok jelentik a legfőbb megnevezést, a második ok pedig, amelyet kollégáimmal együtt hangsúlyoznék ma este, az a gyorsaság, amellyel a gazdasági válságra adott praktikus és azonnali megoldások biztosítása érdekében dolgoztunk a szűkre szabott költségvetés ellenére, amelyet természetesen újra kell tárgyalnunk a tagállamokkal, ha eljön az ideje.

Ezenkívül ennek kapcsán azt is megismételném, hogy valóban hajlandónak kell lennünk arra, hogy európai hitelt hívjunk le a szóban forgó intézkedések támogatására. A pénzforgalom javítására, a pénzeszközök és a sürgősségi intézkedések igénybevételének felgyorsítására vonatkozó, régóta várt lehetőségekre van szükség európai gazdaságunk felélénkítéséhez e jelentős bizonytalanság idején.

Ez az európai fellépés értelme, ez a mi Európánk értelme: a magas hozzáadott értéket képviselő ágazatok fellendítése, valamint az, hogy ma minden eddiginél jobban megelőlegezzük a válság végét, a hagyományos területekbe, de legfőképpen valamennyi olyan ágazatba történő befektetéssel, amelyek segíthetnek honfitársainknak a munkanélküliség kockázatának megszüntetésében.

Azonban – és ez az üzenetem ma este – bár a Parlament képes volt gyorsan és jól reagálni, fontos, hogy most a tagállamok szerveződjenek a kihívások kezelése érdekében, mivel több milliárdos támogatásokat jelentő késedelmek figyelhetők meg a tagállamok adminisztrációs tehetetlenségében, stratégiai célkitűzéseikkel kapcsolatos döntéshozatali nehézségeikben és a projektek társfinanszírozásának elutasításában.

Európában tehát minden készen áll, ahogyan hazámban mondjuk: „az okos kevés szóból is ért” – ez a tagállamokhoz intézett üzenet.

  Gabriela Creţu, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményének előadója. – (RO) A pénzügyi válság jóval óvatosabb hitelpolitikákat kényszerített ki, amelyek a bankok számára szükségesek, de a gazdaság számára kíméletlenek. A kedvezőtlen hatásokat a reálgazdaságban különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a hatóságok érzékelik. Vannak a társadalmi és a regionális kohézió javítására, a munkahelyteremtésre, a helyi erőforrások kihasználására, valamint a munkaerőpiacra jutás, illetve visszatérés elősegítésére irányuló projektjeik.

A közös költségvetés, amely általában jelentős, napjainkban kulcsfontosságú finanszírozási forrás a kedvezőtlen hatások halmozódásának megállítására. Ezért a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság támogatja a szabályok egyszerűsítését, valamint a strukturális alapokhoz és az Európai Szociális Alaphoz való gyorsabb hozzáférést. Ez kétszeres előnyt biztosít azoknak az országoknak, amelyeknek kevesebb tapasztalatuk van ezekkel az alapokkal.

Úgy véljük, az európai intézmények számára szükséges és kedvező, hogy részt vesznek olyan finanszírozási megállapodásokban, amelyek módosítják a támogatható költségek szerkezetét, megszüntetik az előlegfizetések felső határát vagy az előzetes értesítést. A pénzeszközökhöz való hozzáférés azonban önmagában nem cél. A pénzügyi hatás meghaladja a 6,3 milliárd eurót. Ez valójában jelentős összeg.

Állampolgáraink képviselőiként érdekeltek vagyunk abban, hogy a pénzeszközöket azoknak a célkitűzéseknek a megvalósítására használják fel, amelyekre azokat létrehozták. Ma biankó banki csekket állítunk ki, és megköveteljük e pénz elköltési módjának szükséges átláthatóságát. Azt is reméljük, hogy pozitív precedenst teremtünk. A múltban számos – különösen szociális – kezdeményezést vetettek el olyan indokolással, hogy nincs jogalapjuk. E rendelet módosítása azt bizonyítja, hogy – amennyiben valaha is szükség volt rá – ahol van politikai akarat, ott lesz jogalap is. Ne feledkezzünk meg erről a tényről!

  Jamila Madeira, a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményének előadója. – (PT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a globális pénzügyi válságra válaszul az európai gazdasági fellendülés terve megállapítja, hogy a kohéziós politika jelentős mértékben hozzájárul a tagállamok és a régiók közberuházásaihoz, továbbá azt, hogy a jelenlegi válságból való helyreállítás eszközeként kell szolgálnia. Kifejezetten azt javasolja, hogy – a növekedés és a foglalkoztatás megvalósítása érdekében – a lisszaboni stratégia által kiemelt területeken intézkedéseket kell elfogadni. Valamennyi elindított intézkedés arra irányul, hogy teljesüljön ez a cél, és gyorsabb eredmények szülessenek.

Evégett az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap alkalmazási köre kiterjesztésének és az Európai Szociális Alap ésszerűsítésének legfőbb célja, hogy választ adjanak a támogatást igénylő számos társadalmi és gazdasági helyzetre. Biztos vagyok és biztos voltam abban, hogy minél jobban kiegészítik egymást a tevékenységeik és az alkalmazási körük, annál hatékonyabbak lesznek. Nem létezett azonban új pénzeszközök vagy új intézkedéssorozatok rendelkezésre bocsátására vonatkozó rendelkezés, különösen fontos, hogy az Európai Szociális Alapban rejlő valamennyi lehetőséget maximálisan kihasználjunk a – jelenlegi pénzügyi válságból és gazdasági visszaesésből következő – munkanélküliség, valamint az európai gazdaságra nehezedő versenyhelyzeti nyomás gyors növekedése elleni küzdelemben.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a Regionális Fejlesztési Bizottság az Európai Bizottság által most javasolt egyszerűsítést elengedhetetlenként határozta meg a strukturális alapok igazgatásának és végrehajtásának javításához. Azt kérték tőlünk, hogy sürgősségi kérdésként foglalkozzunk ezzel, és ezt figyelembe vettük a szóban forgó rendeletcsomag elfogadásakor, e Ház soha nem kerülte ki politikai felelősségeit. Ezen okból kifolyólag, bár a pillanat különlegessége számos véleményt hozott felszínre, most a javaslat által célként kitűzött gyors eljárás és a nagyközönséget szolgáló tényleges előnyei érdekében tartózkodnunk kell a további módosítások előterjesztésétől. Rámutatunk azonban annak szükségességére, hogy egy mielőbbi kiegészítő felülvizsgálat lebonyolítása érdekében haladéktalanul meg kell kezdeni ennek az alapnak az értékelését.

  Iosif Matula, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (RO) Elnök úr, hölgyeim és uraim, először is szeretném üdvözölni García Pérez asszony jelentését.

A kohéziós politika részeként a reformok nagyon fontosak, céljuk pedig a pénzügyi válság által előidézett kedvezőtlen hatások enyhítése. A közösségi pénzeszközök elosztásában engedélyezett rugalmasság a nemzeti gazdaságok számára azonnal pénzforgalmat biztosít, amely lehetővé teszi számukra, hogy befektessenek a reálgazdaságba. Ennek azonnali hatása lesz, és az elkövetkezendő hónapokban határozottan látni fogjuk az első eredményeket.

Az Európai Bizottság a tagállamok gazdaságát négy főbb alapelv alapján támogatja, melyek közül a legfontosabb az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és az Európai Szociális Alapból származó előfinanszírozás növelése, valamint az Európai Beruházási Banktól és az Európai Beruházási Alapból származó támogatás fokozása. 2009-ben tulajdonképpen különösen a tagállamoknak juttatott előfinanszírozás segíthet a válság leküzdésében, valamint a társadalmi és területi kohézió megteremtésében.

Nagy jelentőséget kell tulajdonítani az energiahatékonyságnak és a megújuló energiaforrásoknak a lakáságazattal kapcsolatos beruházások esetében való támogathatóságáról szóló jelentésnek is. A lakossági fűtésrendszerek felújításának szerepelnie kell az Európai Unió prioritási menetrendjében, szem előtt tartva a szóban forgó intézkedés által létrehozott hozzáadott értéket.

Olyankor, amikor fűtési költségek folyamatosan emelkednek, a tagállamoknak a pénzügyi válság elleni küzdelemre irányuló programjaikba bele kell foglalniuk olyan projekteket, amelyek figyelembe veszik az energiahatékonyságot. A következő jelentős előnyöket biztosítják a gazdaságnak és a lakosságnak: a gazdaságnak szánt pénzforgalom-injekció, továbbá munkahelyteremtés, fűtésköltség-csökkentés, környezetvédelem az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítása révén, társadalmi kohézió biztosítása és az alacsony jövedelmű családok támogatása.

Romániában 1,4 millió lakás sürgősen felújítási beruházást igényel.

  Constanze Krehl, a PSE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, e három jelentést az Európai Unió történetének eddigi legkeményebb gazdasági és pénzügyi válsága fényében vitatjuk meg. Természetesen helyénvaló, hogy a kohéziós politikának szerepet kell játszania e gazdasági válság következményeinek enyhítésében. Szeretném azonban megragadni ezt a lehetőséget arra, hogy még egyszer hangsúlyozzam: bár helyes, hogy a kohéziós politika költségvetése az Európai Unió költségvetésének legnagyobb egyedi költségvetése, sajnos az is helyes, hogy a tagállamok GDP-jüknek alig több mint 1%-ával járulnak hozzá az Európai Unió költségvetéséhez. Ez azt jelenti, hogy még akkor is, ha időközi kifizetések és előlegfizetések finanszírozására több mint 6,25 milliárd eurót költünk, ez csak csepp a tengerben, és egyszerűen nem elég. Enyhíteni fogja a következményeket, lehetővé fogja tenni a fellendülést, de nemzeti erőfeszítésekre továbbra is szükség lesz. Talán figyelembe kellene ezt vennünk a pénzügyi tervre vonatkozó következő vitánkkal kapcsolatban.

Képviselőcsoportunk igen átfogó vitát folytatott a három jelentésről, és sok más jó ötlettel járulhatott volna hozzá a vitához. Sok esetben – amint azt Jöns asszony már elmondta – meg voltunk lepődve azon, hogy gazdasági válságnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy a Bizottságon belüli bürokrácia csökkentése ténylegesen lehetővé váljon. Egyetlen módosítást sem fogunk előterjeszteni, mert tudjuk, hogy most gyors fellépésre van szükség a régiókban, és mert azt is tudjuk, hogy a strukturális politika változtatásairól máshol kell beszélnünk.

Ezért támogatjuk a Bizottság által javasolt teljes csomagot, és reméljük, hogy mihamarabb eléri a régiókat, és hogy a pénz valóban segítséget nyújthat a pénzügyi válság elleni küzdelemben.

  Jean Beaupuy, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoporton belüli kollégáim és jómagam természetesen megszavazzuk ezt a három jelentést. Nem azért szavazzuk meg őket, mert teljes mértékben kielégítőek – mint kollégáimtól elhangzott, számos módosítást szerettünk volna előterjeszteni –, hanem azért, mert gyors fellépésre van szükség. Krehl asszony épp az imént fogalmazta meg ezt az észrevételt.

Mindemellett bocsássanak meg nekem, Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, hogy felmerült bennem, hogy egyszerűen elvétettük a célt. Mi itt kényelmesen fűtött és jól megvilágított környezetben vagyunk. Tudják-e, hogy Európában jelenleg 30 millió otthonban szivárog a tető, és nedvesek a falak?

Természetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) származó 4%-kal képesek leszünk ezt a helyzetet orvosolni mintegy 1 millió otthonban. Ez a munka, amennyiben ügyelünk rá, biztos úr, – mivel pillanatokon belül kéréssel fordulok Önhöz – 250 000 munkahelyet fog teremteni, és 1 millió otthonban fogja javítani a helyzetet. 40 millió tonna CO2-t fog megtakarítani, és minden család energiaszámláját évente 450 euróval fogja csökkenteni. Ezek azok a számok, amelyeket az Ön rendelkezésére bocsátok, és amelyeket egy olyan jelentős európai szervezet véglegesített, amely különösen a komoly megközelítéséről ismert.

Következésképp ez azt jelenti, hogy az általunk hamarosan meghozandó határozat jelentősége nemcsak fellendülést fog garantálni, hanem honfitársaink jólétét is garantálni fogja, egy fontos feltétellel: a Parlament által a Bizottsággal egyetértésben ma elfogadott határozatok az elkövetkezendő hetekben és hónapokban gyakorlati hatást eredményezzenek.

Biztos úr, az imént figyelmesen hallgattuk Önt. Azt mondta nekünk – és mi hiszünk Önnek –, hogy 2010. június 30-ig minden egyes tagállamtól kéri, hogy jelentést nyújtson be a Bizottságnak. Én és a Regionális Fejlesztési Bizottságon belüli, bármilyen politikai meggyőződésű kollégám hajlandóak vagyunk fogadást kötni. Minden országban csak nemrég fogadták el az operatív programokat, és tudomásunk van arról, hogy ezekben az országokban az irányító hatóságok nem akarják azokat megváltoztatni.

15 hónapon belül, június 30-án, biztos úr, ne alkalmazzon túl sok munkatársat a jelentések megszövegezésére, amelyek elemzés tárgyát fogják képezni, hiszen Ön nem sok mindent fog elérni, ha arra vár, hogy a tagállamok, az irányító hatóságok és a partnerek munkához lássanak.

Rendelkezésünkre áll tehát egyrészt 8 milliárd EUR, másrészt pedig van 30 millió, különösen rossz állapotban lévő ház. Mi a teendő?

Biztos úr, kollégáimmal együtt készíteni fogunk Önnek egy ezzel kapcsolatos javaslatot. Az Európai Bizottságnak túl kell lépnie a jogain, és határozottan – majdnem azt mondtam, hogy erőszakosan – fel kell lépnie a kormányokkal és az irányító hatóságokkal szemben, annak érdekében, hogy utasítást adjon számukra e rendelkezések mielőbbi alkalmazására. Az európai parlamenti képviselők előszeretettel szavaznak jogszabályszövegekről. Ez a feladatunk. Különösen akkor szeretjük, amikor ezek a jogszabályszövegek alkalmazásra kerülnek. Szükségünk van a Bizottságra; reméljük, hogy a Bizottság hallgatni fog ránk.

  Mieczysław Janowski, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, ma olyan, a regionális politikával kapcsolatos jelentéseket vizsgálunk, amelyek kedvező változásokat és egyszerűsítést vezetnek be. Csak sajnálhatjuk, hogy a válság kényszerített arra, hogy gyorsan, és remélhetőleg hatékonyan reagáljunk a jelenlegi helyzetre. Örömmel látom a fokozottabb rugalmasság bevezetésének lehetőségét, ugyanis az Európai Unió költségvetésének növeléséhez nem férhet kétség. Ezt meglehetősen egyértelművé szeretném tenni. Hallottunk ma a kvótákra történő utalásokat. Ez csak csepp a tengerben, mivel az Európai Unió költségvetése a tagállamok GDP-jének mintegy 1%-át teszi ki. Csak remélhetjük, hogy a kis csepp felélénkítő lesz. Szükségünk van arra, hogy az legyen!

Örömmel látom ezenkívül az Európai Beruházási Banktól és az Európai Beruházási Alapból származó támogatással lehetővé tett fokozottabb rugalmasságot. Örvendetesnek tartom, hogy a kiadások támogathatóságának egyszerűsítése visszaható hatállyal bevezetésre kerül. Pozitív az, hogy növeljük a részletfizetéseket, és felgyorsítjuk az előzetesen benyújtott nagyszabású projektekre szánt kiadásokat, valamint az, hogy lehetséges lesz a kifizetések visszaigazolás előtti folyósítása. Csak ismételni tudom abbéli reményemet, hogy mindez élénkítőnek fog bizonyulni.

  Elisabeth Schroedter, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, mi, a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja a pénzügyi válságra és az éghajlatválságra egymással összefüggésben tekintünk, mivel az éghajlatváltozás régiókra gyakorolt kedvezőtlen hatásai hosszan tartóak, és hatalmas költségeket keletkeztetnek. Megterhelik a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziót. Ezért most kell fellépnünk.

A Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretében az épületek szigetelése és a megújuló energia használata ebben a tekintetben kezdeti lépést jelent. Azonban mi a haszna ennek az előrelépésnek, ha ugyanakkor a tagállamok számára engedélyezett, hogy ERFA-pénzeszközöket ruházzanak be úttervezésbe és hatalmas hulladékégető üzemekbe, amelyek használata ismét súlyosbítja az éghajlatváltozást, és károsítja a környezetet? Ez lélektelen és következetlen.

Biztos úr, az Ön dinamikus felszólalása sem ad választ arra a kérdésre, hogy a Bizottság miért utasítja el arra irányuló javaslatunkat, hogy a regionális politika egészét erőteljesebben orientáljuk a környezet- és az éghajlatvédelem felé. Hiányzik-e a Bizottság bátorsága ahhoz, hogy a tagállamokkal szemben az ERFA-rendelet éghajlatra vonatkozó célkitűzések felé orientált felülvizsgálatát állítsa? Miért nem létezik a regionális politikára vonatkozó bizottsági cselekvési terv? A Regionális Politikai Főigazgatóság részéről az éghajlatvédelemmel kapcsolatban megfogalmazott fenntartások megakadályozták, hogy módosításaink többségi támogatást kapjanak a bizottságban. Mi azonban újra előterjesztjük ezeket, és név szerinti szavazást kérünk. Azután meglátjuk, hogy a szavazók rábízhatják-e Önre is az éghajlatvédelmet.

  Bairbre de Brún, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (GA)

Elnök úr, szeretném ma üdvözölni Angelakas úr jelentését. Jelentésében Angelakas úr támogatja az Európai Bizottság arra irányuló javaslatait, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozást nyújtsanak a lakáságazattal kapcsolatos energiahatékonyságra és megújuló energiára.

Gazdasági vészhelyzettel küzdünk. Az építőiparban dolgozókat – hazámban, Írországban például – különös nehézségben hagyták. Remélem, az EU e határozatának eredményeképpen képesek leszünk energiahatékonysági célú felújítási programra részfinanszírozást nyújtani. Egy ilyen program javítani fogja az építőipart Írországban – északon és délen –, amely segíteni fog a munkahelyek megtartásában, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos feladataink teljesítésében, továbbá, amint korábban már elhangzott ebben a vitában, a tüzelőanyag-szegénység kezelése vonatkozásában. Ez azoknak az embereknek a segítését jelenti, akik jövedelmük jelentős hányadát tüzelőanyag-költségekre költik.

Véleményem szerint megfelelő, hogy a Bizottság a kritériumok említett változtatásában célcsoportként az alacsony jövedelműek lakhatására összpontosított. Főként ezek az alacsony jövedelmű emberek azok, akik megszenvedik, ha gazdaságunk romlik. Ezek az emberek ugyanakkor nem lesznek képesek pénzügyi segítségnyújtás nélkül otthonukat energiahatékonysági szempontból felújítani. Ez a rendszer tehát akkor lenne sikeres a – sokakra rendkívül negatív hatással lévő – tüzelőanyag-szegénység legnegatívabb következményeinek kezelésében, ha ezt a rendszert megfelelően használjuk.

Remélem, hogy a helyi, a regionális és a nemzeti hatóságok megragadnák ezt a lehetőséget, és nem tagadnák meg azoknak a releváns forrásoknak a biztosítását, amelyekkel már rendelkeznek a javaslat hatálybaléptetéséhez.

  Fernand Le Rachinel (NI). – (FR) Elnök úr, biztos úr, 2007 és 2013 között a regionális politika a strukturális alapoknak juttatott 347 milliárd euróval az Európai Unió költségvetésének legfőbb megnevezésévé válik.

Segíteni fog-e az a fejlemény abban, hogy megvédjük gazdaságainkat a globális gazdasági válság hatásaitól, ahogyan azt a Bizottság állítja? Bocsássanak meg nekem, hogy kétségeim vannak efelől.

Először is a regionális kiadások növekedése hátrányosan érint néhány tagállamot, és különösen Franciaországot. Ez a növekedés a közös agrárpolitika (KAP) rovására, következésképp a francia mezőgazdaság rovására megy, amely az elmúlt évekig a KAP legfőbb kedvezményezettje volt.

Ezenfelül a strukturális alapok francia régióknak fizetett hányada folyamatosan csökken, döntő többségét a több mint 40 évnyi kommunizmus által elpusztított Kelet-Európának adják.

Ily módon Franciaország, amely 16%-kal járul hozzá az európai költségvetés bevételéhez, egyre több pénzt az Brüsszelnek, de egyre kevesebbet kap vissza. Ezt mindenekelőtt a regionális politika súlyosbítja, amely távolról sem védi kedvezményezettjeit a gazdasági válságtól, mivel a lisszaboni stratégia ultra-szabad piaci logikájának részét képezi.

A strukturális alapok igazgatásának módosítására tett bizottsági javaslatok következésképp nem fogják lehetővé tenni nemzeteink számára ennek a válságnak a kezelését, amely a határok meggondolatlan megnyitásának és a pénzügyi piacok deregulációjának a következménye.

Most minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy egy új Európát építsünk, szuverén nemzetek Európáját, amely a következő három elven alapul: gazdasági és társadalmi patriotizmus, európai protekcionizmus és közösségi preferencia.

  Richard Howitt (PSE). - Elnök úr, a gazdasági visszaesés világa mindegyik országunkat és mindegyik régiónkat sújtja. Helyes, hogy ma este a nehéz időkben rászorulóknak szánt európai pénzeszközök felgyorsítására irányuló sürgős fellépésről állapodunk meg. Különösen kedvezően fogadom a papírmunka átalányalapú és az átalányösszegű kifizetések lehetővé tételével történő visszaszorítását, lehetővé téve a lakáságazatban az energiahatékonyságra fordított kiadást, az idei év kezdetére mintegy 6 millió fontos kiadást hozva át, és megkönnyítve az Európai Beruházási Bank hiteleivel való munkát. Már akkor, amikor választókörzetemben egy építőipari társaság telefonos ügyfélszolgálata állásokat hirdetett, 24 órán belül képesek voltunk európai finanszírozású választ lehívni létszám-leépítési támogatásra, bebizonyítva, hogy Európa hogyan képes tényleges segítséget nyújtani helyi közösségeinknek.

Azon változások tekintetében, amelyekről ma este megállapodunk, az East of England Development Agency (Kelet-Angliai Fejlesztési Ügynökség) kedvezően fogadja azt a tényt, hogy több, vállalkozási irányítású, kisméretű és méretre szabott képzési rendelkezés lesz engedélyezett, továbbá azt állítja, hogy ez gyorsabban nyújt nekünk segítséget ahhoz, hogy teljesítsük régiónk azon kötelezettségvállalását, hogy kizárólag az európai szociális finanszírozáson keresztül megsegítsen 124 000 embert.

Végezetül, nagyon büszke voltam arra, hogy Hübner biztos asszony személyesen eljött választókerületembe, Lowestoftba, hogy elindítsa 100 millió fontos európai regionális fejlesztési programunkat, és hogy ez a program arra helyezi a hangsúlyt, hogy segítsen a közösségeinkben működő vállalkozások alacsony széndioxid-kibocsátással járó fejlődéshez való alkalmazkodásában. A gazdasági válság egyikünket sem téríthet el az éghajlatváltozás hosszú távú kihívásának kezelésétől. Sőt, a helyreállítási erőfeszítéseket a környezettechnológiákba történő beruházásnak kellene irányítania. Kelet-Anglia határozottan ragaszkodni akar ehhez a célkitűzéshez.

  Marian Harkin (ALDE). - Elnök úr, én is kedvezően fogadom ezt a javaslatot, mert ez az EU részéről közvetlen és kézzelfogható válasz a jelenlegi gazdasági válságra. A rendelkezésünkre álló eszközök igénybevételével adunk választ, ugyanakkor határozottan egyetértek kollégámmal, Beaupuy úrral, amikor azt állítja, hogy egyesíteni kell a fellépésünket, és mielőbb tennünk kell valamit a családokért és a közösségekért.

Másodsorban, örömmel látom a szóban forgó javaslatba bevezetett egyszerűsítést és rugalmasságot. Erre egyébként igen nagy szükség van. Újra meg újra hallok olyan finanszírozáshoz jutó csoportokról, amelyek az aktatologatásra és a bürokráciára panaszkodnak. Ez a csomag ugyan nem fogja megoldani minden problémájukat, de segíteni fog.

Harmadsorban, különösen örülök annak, hogy a természetbeni hozzájárulásokat most már támogatható kiadásként ismerik el. Az önkéntesség gazdasági és társadalmi hozzájárulásáról szóló, a Parlament támogatását élvező jelentésemben, pontosan ennek az intézkedésnek a bevezetését kértem. Ez azt jelenti, hogy az önkéntesek és mások hozzájárulásait immár úgy tekintik, hogy hozzájárulnak a különböző projektekhez, és míg a jelenlegi válságnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy teljes mértékben ebbe az irányba tereljen bennünket, mégis rendkívül szívesen látjuk

Ez az intézkedés gyakorlatiasan fogja elismeri az önkéntesek és az önkéntes idő hozzájárulását, továbbá azt, hogy ez is hogyan válhat a jelenlegi válságra adott válaszunk részévé. Ily módon állampolgárainkkal partnerként működünk együtt. A különböző tagállamok által közzétett szatellit számlákból tudjuk, hogy a nonprofit szektor a GDP 5–7 százalékát teszi ki. Most már elismertük és értékeljük ezt, és azt kommunikáljuk állampolgáraink felé, hogy fontosak az erőfeszítéseik, fontos az idejük és a kötelezettségvállalásuk, és velük együtt dolgozunk.

  Guntars Krasts (UEN). - (LV) Köszönöm, Elnök úr. Támogatom a felelős bizottság által az energiahatékonyságnak és a megújuló energiaforrásoknak a lakáságazattal kapcsolatos beruházásokra irányuló bizottsági javaslatba előterjesztett módosításokat. A Bizottság javaslata ösztönözni fogja a kereslet növekedését, valamint azt, hogy gyorsabban folyjon be a pénz az energiahatékonyság növelésére irányuló intézkedésekbe. A tagállamok most lehetőségeket kapnak arra, hogy oly módon irányítsák ezeket a forrásokat, hogy a maximális hatást érjék el az energiahatékonyság fokozása terén. A legátfogóbb eredményeket az hozná, ha ezeket az erőforrásokat olyan célkitűzésekre használnák fel, amelyek szabadjára engednék az energiahatékonyság növelésére irányuló fogyasztói kezdeményezéseket, a leginkább ösztönző intézkedések pedig azok lennének, amelyek mérséklik azoknak a kockázatait, akik maguk is mérlegelnek energiahatékonysággal kapcsolatos beruházásokat. Elismerem, hogy a bizottságnak mégis kell néhány, ezzel a témával kapcsolatos iránymutatást kiadnia a tagállamok további tevékenységéhez. Egy ilyen megközelítésnek nemcsak katalizátorhatása lenne a gazdaság ösztönzésére, hanem az energia-megtakarítás megértésének gyorsabb terjesztését is elősegítené a tagállamokban. A rendelkezésre álló források mennyisége azonban meg fogja követelni a tagállamoktól, hogy korlátozzák a segítségnyújtás kedvezményezettjeinek számát, és ebben az értelemben ésszerű lenne, hogy a Bizottság javaslata legyen az irányadó, e forrásokat először is az alacsonyabb jövedelmű háztartásokhoz irányítva. Köszönöm.

  Jan Olbrycht (PPE-DE). – (PL) Elnök úr, ma különösen fontos változásokról folytatunk vitát. Nemcsak a pénzügyi válsággal összefüggő nehézségekre adott válasz szempontjából fontosak, hanem azért is, mert érinthetik a 2013 utáni időszak politikai kohéziójának természetét. Világos, hogy az ilyen jelentős változások bevezetése nem érzékelhető kizárólag ideiglenes intézkedésként.

Először vagyunk tanúi annak, hogy az Európai Bizottság – a Parlamenttel és a Tanáccsal egyetértésben eljárva – olyan fellépést tett, amely sokáig vita tárgyát képezte, és amely igen nehéznek bizonyult. Az energia-megtakarítási intézkedések területén a beruházásra irányuló fellépés beiktatásával lényegében valódi egyszerűsítésnek, valódi felgyorsulásnak és természetesen stratégiaváltásnak voltunk tanúi. Ez rendkívül pozitív jelzést közvetít, abban az értelemben, hogy képesek vagyunk reagálni a helyzetre a programozási szakaszban, és nem ragaszkodunk ellentmondást nem tűrő módon a korábban megállapított elvekhez.

Az Európai Parlamentet általában a Tanács és a Bizottság meglehetősen alárendelt partnereként ítélik meg. Mindazonáltal e Háznak határozott szándéka, hogy fellépései bizonyítsák: készek vagyunk együttműködni az előttünk álló új kihívásokra való gyors reagálással.

  Gábor Harangozó (PSE). - (HU) Tulajdonképpen ma ünnepelnünk kellene. A Parlament évek óta szorgalmazza, hogy a lakhatás területén ne csak látszatintézkedéseket finanszírozzunk, hanem szánjuk rá magunkat érdemi intézkedésekre.

Az Unió lakosságának jelentős része él panellakásokban. Az ilyen lakóépületek fejlesztésével kézzelfoghatóan javítjuk az ott élők anyagi körülményeit és csökkentjük az épületek energiafogyasztását, munkahelyeket teremtünk és őrzünk meg. A mostani változások az én hazámban a panellakások 90%-ának felújítását teszik lehetővé, ez mindenképpen nagy dolog.

Mivel azonban az alapok továbbra is csak városi területeken finanszírozzák a felújításokat, mégsem örülhetünk önfeledten. A leginkább rászoruló vidéki térségek nyomorban élő lakosságát ismét magukra hagyjuk. Mivel a mindannyiunk számára fontos panelprogramot nem akarjuk semmilyen módon veszélyeztetni, belementünk, hogy most mégsem adunk be módosítókat. A Bizottságtól viszont cserébe azt várjuk, hogy még a nyári szünet előtti csomagjába illessze be a javaslatunkat.

Az első és legfontosabb lépés a leghátrányosabb területek hatékony és fenntartható szociális integrációja érdekében a kirekesztés és a gettók teljes fölszámolása. Az elkülönített telepek felújítása egyszerűen értelmetlen. A felújítás helyett komplex, szociális munkahelyteremtő programokkal támogatott újjáépítés a megoldás.

Tisztelt kollégák, igazán ünnepelni akkor lesz okunk, amikor a felszántott vidéki gettó helyén létrejövő szociális szövetkezetben dolgozó emberek a munka végeztével új lakásokba hazatérvén azt mondják gyermekeiknek, hogy tanulj és küzdj, mert még akármi lehet belőled.

  Samuli Pohjamo (ALDE). - (FI) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, először is szeretnék köszönetet mondani az előadóknak kiváló előkészítő munkájukért. A strukturális alapokról szóló rendeletek javasolt módosításai fel fogják gyorsítani a pénzeszközök igénybevételét és egyszerűsíteni fogják a szabályokat, és így valóban támogatásra érdemesek. Ily módon biztosíthatjuk, hogy a strukturális alapok pénzeszközeit helyreállításra lehessen költeni, és ez megakadályozhatja a recessziónak a gazdaságra és a foglalkoztatásra gyakorolt kedvezőtlen hatását. Ez egyben jó kiindulási alap az EU strukturális és regionális politikájának megreformálásához, melynek az kell legyen a célja, hogy egyszerűsítse és felgyorsítsa az eljárásokat, valamint az, hogy lökést adjon a rugalmasságnak és az eredmények elérésének.

Miközben csökkentjük az európai uniós szabályozásokkal kapcsolatos bürokráciát és a jobb eredmények elérésére összpontosítunk, meg kell győződnünk arról, hogy a tagállamok is ugyanebbe az irányba tartanak. Több hatáskört kell biztosítani a régióknak és a helyi szereplőknek, a központi kormányzatnak pedig enyhítenie kell szigorú ellenőrzését.

ELNÖKÖL: ROURE ASSZONY
alelnök

  Ewa Tomaszewska (UEN). – (PL) Elnök asszony, a jelenlegi válság a gazdasági tevékenység ösztönzésére, a munkahelyek védelmének támogatására, valamint a munkanélkülivé váló személyek védelmére szólít fel. Az Európai Szociális Alap alkalmazási körének kiterjesztésére vonatkozó bizottsági javaslat a helyes irányba tett lépés.

Az átalányösszegek kifizetésére, valamint a közvetlen és a vegyes költségekre szánt finanszírozás beillesztése, továbbá a kifizetésekre vonatkozó felső határérték megállapításának mellőzése mind különösen hasznos intézkedés az Európai Szociális Alap forrásainak jobb hasznosítása szempontjából. Az átalányösszegű kifizetéseknek a közvetlen költségek, valamint a legfeljebb 50 000 EUR összegű közvetett költségek esetében történő bevezetése egyszerűsíteni fogja az adminisztrációs eljárásokat. Meg fogja szüntetni az alap célkitűzéseinek végrehajtásában előforduló késedelmeket. A szóban forgó intézkedések bevezetésének szükségességére tekintettel a javaslat módosítás nélküli elfogadását támogatom. Szeretném megköszönni Harkin asszonynak, hogy felhívta a figyelmet az önkéntes munka értékének elismerésére.

  Maria Petre (PPE-DE). – (RO) Felszólalásomat azzal kezdeném, hogy üdvözlöm a szóban forgó összehangolt intézkedésekre vonatkozó elképzelést. Ezenkívül szeretnék külön köszönetet mondani az előadóknak a munkájukért.

Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a válságnak milyen hatásai vannak országainkban: a gazdasági növekedés és a foglalkoztatási kilátások visszaesésétől kezdve a költségvetési hiány és a recesszió növekedéséig. Az EU kohéziós politikája ebben az összefüggésben is ugyanolyan hiteles és hatékony eszköz lehet. Amint azt mindannyian nagyon jól tudjuk, Európát máig súlyosan érinti ez a válság, és biztató az a tény, hogy az EU-nak ilyen gyorsan sikerült reagálnia a megoldások feltárására.

A meglévő, már eredményességet bizonyító alapokra vonatkozó rendeletek módosítására irányuló döntés a legmegfelelőbb döntés. Egy külön válságalap létrehozására irányuló eljárás hosszadalmas lett volna. A költségek támogathatóságára vonatkozó kritériumok egyszerűsítése, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és az Európai Szociális Alapból származó előfinanszírozás növelése, valamint a jelentősebb projektekre szánt kiadások felgyorsítása olyan intézkedések, amelyek remélhetőleg segítséget fognak nyújtani a tagállamoknak abban, hogy kijussanak a gazdasági és pénzügyi válságból.

Míg Európa a jelenlegi gazdasági válságon megy keresztül, tisztában vagyunk azzal, hogy energiaválságot is tapasztal. Véleményem szerint annak az intézkedésnek, amely lehetővé teszi, hogy az ERFA-t igénybe lehessen venni lakáságazatbeli energiahatékonysági beruházáshoz és megújuló energia felhasználásához, számottevő hatással kell lennie. Romániának, a többi közép-és kelet-európai országhoz hasonlóan sok problémája van a többemeletes lakótömbökkel. A régi épületek rendkívül rosszul szigeteltek, a lakók jelentős része pedig nem képes saját zsebből kifizetni otthonának szigeteltetését.

Reméljük, hogy ez az intézkedés segíteni fog az európai polgároknak az energia-megtakarításban, hogy egyrészt végül a zsebükbe kerüljön a pénz, másrészt pedig azért, hogy segíteni lehessen a globális felmelegedés helyzetén. A jelenlegi román kormány kikötötte, hogy ez nulla fokozatú prioritási intézkedés, és a jóváhagyott eszközök azt jelentik, hogy ez a prioritás már garantált.

  Stavros Arnaoutakis (PSE). - (EL) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a strukturális alapokról szóló rendeletek rendelkezéseihez tartozó mai módosításcsomag fontos lépés a források egyszerűsítése és közvetlen aktiválása felé, mind európai, mind pedig nemzeti és helyi szinten.

Ez fontos lépés az európai gazdaság felélénkítésében egy olyan, korábban nem látott válság közepén, amely nap mint nap , minden szinten egyre jobban károsítja a reálgazdaságot. Ez egy olyan lépés, amely megfelel az Európai Parlament által a még egyszerűbb eljárásokkal, valamint a strukturális alapok fokozottabb rugalmasságával kapcsolatban régóta hangoztatott kérésnek.

Napjaink vezetőinek mi a válasza arra a jelenlegi tömeges válságra, amelyet most élünk? Hol vannak az európai politikák? Annak biztosítása érdekében, hogy a szükséges likvid pénzeszközök eljussanak a kedvezményezettjeikhez, és haladéktalanul megkezdődhessen a projektek végrehajtása, a tagállamoknak válaszolniuk kell a körülményekre. A kohéziós politika forrásait azonnal és haladéktalanul a tényleges kedvezményezettek rendelkezésére kell bocsátani regionális és helyi szinten. Az operatív programok elindításának a munkahelyek, a vállalkozói készség és a versenyképesség megőrzését, valamint az egyes régiók természeti, kulturális és emberi erőforrásainak hasznosítását kellene céloznia.

Csak a programok azonnali elindítása fog segíteni a kohézió védelmében és az újabb eltérések kialakulásának megakadályozásában.

A mai válság legyen egy lehetőség arra, hogy egységesítsük véleményünket, annak érdekében, hogy valamennyi felmerülő problémánk megoldásában legyen európai vélemény!

  Toomas Savi (ALDE). - Elnök asszony, az EU-csatlakozás hozzáférést biztosított az Európai Unió strukturális alapjaihoz és Kohéziós Alapjához, amelyekből az Észt Köztársaság a 2004-2006 közötti időszakban mintegy 800 millió euróval részesedett, míg a 2007-2013 közötti időszakra szóló pénzügyi terv keretében további 3,4 milliárd euró elosztására került sor.

A gazdasági válság súlyossága ellenére az uniós alapok célkitűzése, mégpedig az Unión belüli fejlődésbeli különbségek kiegyenlítése, közelebb van a megvalósításhoz.

Igencsak örvendetesnek tartom a Bizottság által a Tanácsnak arra vonatkozóan tett javaslatot, hogy további 6,3 milliárd eurót kell előirányozni a gazdasági válság negatív hatásainak ellensúlyozására,vagyis arra, hogy felgyorsuljon az alapok végrehajtása a reálgazdaság javára.

Egyetértek azonban az előadóval, García Pérez asszonnyal abban, hogy az Európai Unión belüli növekvő eltérések és az európai adófizetők pénzével való visszaélés elkerülése érdekében egységes megközelítésre van szükség valamennyi tagállamban.

  Rolf Berend (PPE-DE). – (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, az előre nem látott pénzügyi és gazdasági válság tartós hatásai sokféleképpen kezelhetők. Ezt a felülvizsgálati csomagot, ezt a jogalkotási intézkedést, amely az európai gazdaság fellendülési tervének keretébe tartozik, erre az ideiglenes, bár rendkívül kritikus helyzetre jó – ugyanakkor nem teljesen kielégítő – válaszként fogalmazták meg.

Választ ad többek között az eljárások egyszerűsítésére, valamint a strukturális alapokról szóló rendelet szerinti hatályos szabályok alkalmazása során a fokozottabb rugalmasságra irányuló, az Európai Parlament által az elmúlt években több alkalommal előterjesztett kérésre. Hangsúlyoznám, hogy az is üdvözlendő, hogy a támogatható kiadásokról szóló 7. cikk módosításának lehetővé kell tennie az EU tagállamai és régiói számára, hogy az EU strukturális alapjainak támogatásával energiahatékonysággal és megújuló energiával kapcsolatos intézkedésekbe ruházzanak be a lakáságazatban, továbbá azt, hogy ezt az intézkedést nem csak alacsony jövedelmű háztartásoknak szánják. A vonatkozó módosítás helyesen szünteti meg az „alacsony jövedelmű háztartásokra” való hivatkozást, ezért, és ehelyett írja elő az egyes tagállamok számára az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) származó juttatás 4%-os felső határértékét az ilyen kiadásokra. Ez csak egyike a sok javasolt tökéletesítésnek.

Röviden: ennek a teljes csomagnak a megvalósítása felgyorsítaná a kiadásokat, és ezáltal a szükséges célkitűzések megvalósítására további likviditást tenne elérhetővé az ERFA-ból, az Európai Szociális Alapból, a Kohéziós Alapból és a strukturális alapokból, és egyszerűsítené a programok mielőbbi végrehajtását lehetővé tevő szabályokat.

Véleményem szerint ez hatékony, bár mégsem elegendő hozzájárulást biztosít a jelenlegi válság kezeléséhez.

  Lidia Geringer de Oedenberg (PSE). – (PL) Elnök asszony, az Európai Unió általánosan elterjedt válsággal áll szemben, amelynek a hatásait pillanatnyilag lehetetlen megjósolni. Csökkenő ütemű növekedést, fokozódó költségvetési hiányokat és a munkanélküliség drámai növekedését figyeltük meg. A 2007–2013 közötti időszakra a 347 milliárd eurós költségvetésű kohéziós politika tűnik az egyik leghatékonyabb eszköznek, amellyel ismét ösztönözhető a beruházás, és további közfinanszírozás biztosítható a nemzeti gazdaságoknak.

A Bizottság már elfogadott egy olyan intézkedéssorozatot, amelynek célja, hogy a strukturális alapokra vonatkozó hatályos rendeletcsomagokba módosításokat vezessen be. A módosítások a kiadások felgyorsítását, a projektek végrehajtásával kapcsolatos likviditás növelését, valamint a projektek régiókon belüli mielőbbi végrehajtását elősegítő intézkedések egyszerűsítését célozzák. A főbb fellépési területek az Európai Beruházási Bankból (EBB), az Európai Beruházási Alapból (EBA) származó támogatás növelésére, valamint a kiadások támogathatóságának egyszerűsítésére vonatkoznak. Az átalányösszegű kifizetések és a nagyszabású projektekre fordított kiadások felgyorsítása szintén támogatást élvez.

Örömmel látom az Európai Bizottság gyors fellépését és a javasolt jogalkotási változtatásokat. Figyelmen kívül hagytunk azonban egy további jelentős változtatást, pedig szükség van rá. Ez a változtatás egy olyan irányítási és ellenőrzési rendszer lenne, amely valódi likviditást garantálna az Európai Unió teljes gazdasági rendszerében.

  Oldřich Vlasák (PPE-DE). – (CS) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, az Európai Bizottság javaslata valamennyi tagállam számára lehetőséget teremtett arra, hogy strukturális alapokból származó forrásokat fektessenek be toronyházak és más épületek átalakításába és javításába. Ez különösen fontos a Cseh Köztársaság számára, ugyanis a cseh állampolgárok 26%-a elavulttá váló toronyházakban él. Ha a javaslat holnap elfogadásra kerül, és áprilisban a Miniszterek Tanácsa is hivatalosan elfogadja, lehetővé fogja tenni, hogy további 16 milliárd CZK-t fektessünk be a lakások és házak fűtésrendszereibe, és nem csak a Cseh Köztársaságban. Ezenkívül személy szerint örömmel látom annak a követelménynek a törlését, amely a pénzeszközöknek kizárólag az alacsony jövedelmű háztartások esetében való felhasználására vonatkozott, amit azért tartok problematikusnak, mert ezeket a belső szabályok eltérő módon határozzák meg.

Véleményem szerint a tagállamoknak lehetőségük kellene, hogy legyen arra, hogy eldönthessék, szabályaikkal összhangban milyen épületkategóriák jogosultak finanszírozásra, valamint arra, hogy saját kritériumaikat szükségleteik szerint meghatározhassák. Mindenki számára lehetővé kell tennünk a jobb minőségű és olcsóbb lakhatást, nem csak a szociális lakásokban élők számára. Sajnálatos, hogy a pénzügyi válságnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy támogassuk a több lakáságazatbeli beruházást és ezeknek az intézkedéseknek az EU egészében történő bevezetését. Őszintén örülök ennek a döntésnek, mert az embereknek nagyon óvatosan kell ma a pénzüket elkölteni, és ily módon segíteni fogunk nekik abban, hogy spóroljanak a fűtés- és vízszámláikon, és ezáltal csökkentsék a lakhatás költségét. A CECODHAS elnevezésű szervezet becslése szerint az európai háztartások évente átlagosan 450 eurót spórolhatnak ezeken a kiadásokon, és ez kézzelfogható segítség.

  James Nicholson (PPE-DE). - Elnök asszony, először is szeretnék gratulálni az előadóknak ahhoz a kiváló munkához, amelyet a szóban forgó jelentésekkel kapcsolatban végeztek; amely jelentéseket e Ház figyelmébe ajánlom. Úgy vélem, ezt a támogatást nagyon lelkesen üdvözölni kell.

Ha a tagállamok megragadják azt a lehetőséget, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) származó finanszírozás 4%-át lakáságazatbeli energiahatékonysági beruházás elősegítésére használják, az pozitívan járul hozzá gazdaságainkhoz és a környezethez egyaránt. Jó látni egy ilyen bizottsági javaslatot, amely egyszerre kezeli a gazdasági válság és a környezet problémáit.

A jelentés különösen jó hír számos régi tagállamnak, és örömmel látom, hogy az EU régi tagállamai az ERFA-pénzeszközök egy részét immár felhasználhatják olyan beavatkozásokra, amelyek előmozdítják az energiahatékonyságot a lakáságazatban. Örömmel látom, hogy a támogathatósági kritériumokat kiterjesztették, és azok nem fognak az alacsony jövedelmű háztartásokra korlátozódni.

Tisztában kell azonban lennünk azzal is, hogy ez egyáltalán nem jelenti a finanszírozás növekedését. Jelenleg a nemzeti és a regionális hatóságoktól függ, hogy megragadják-e ezt a lehetőséget arra, hogy ERFA-pénzeszközeiket a szóban forgó projektek finanszírozására csoportosítják át Ez operatív programjaik egyes részeiben foglalt prioritások újbóli meghatározásával járhat. Úgy vélem, ez hosszú távon nagyon is megéri.

  Luca Romagnoli (NI). – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a Bizottság szóban forgó intézkedései többé-kevésbé helytállónak tűnnek. A szerződések Európai Beruházási Banknak és Európai Beruházási Alapnak történő közvetlen odaítélése jó ötletnek tűnik – csakúgy, mint az eljárások egyszerűsítése és a kifizetések felgyorsítása.

Mindenekelőtt létezik azonban egy alapvető ajánlás: nemzeti és regionális átláthatóság a pénzeszközök felhasználása tekintetében, ami véleményem szerint néhány esetben hiányzik. Az ellenőrzéseket haladéktalanul el kell végezni, és a kifizetéseket is haladéktalanul folyósítani kell. Olaszország egyes tartományaiban, például Lazio tartományban a mezőgazdasági termelők pénzeszközeit az Európai Uniótól érkező átutalást követően hónapokkal, vagy bizonyos esetekben évekkel később fizetik ki, és most nincs időm arra, hogy más példákat hozzak fel. Könnyítsünk tehát úgy a válságon, hogy nemcsak a különböző beavatkozás-típusokat mérlegeljük, hanem a pénzeszközök tényleges, kellő időben történő, és eredményes felhasználását is!

  Zita Pleštinská (PPE-DE). – (SK) A strukturális alapok segítséget nyújtanak abban is, hogy kiegyezzünk a gazdasági realitással. Lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy az uniós beruházásokat a jelenlegi gazdasági válság elleni hatékony ellenszerként optimalizáljuk.

Az Európai Parlament a Regionális Fejlesztési Bizottságon keresztül folyamatosan kéri az adminisztrációs szabályok fokozottabb egyszerűsítését. Örülök annak, hogy a Bizottság tudomásul vette ezt, és annak is, hogy közös nevezőt talált a Tanáccsal.

A költséges adminisztráció, a késleltetett kifizetések és a kifizetések támogathatóságának bonyolult ellenőrzése pénzügyi nehézségeket teremt a végső kedvezményezettek számára. Hazámban, Szlovákiában számos hivatalnok gyakran hibáztatja Brüsszelt azért, mert számottevő hangsúlyt fektet a bürokráciára és az n. fokig ellenőrzi a számlákat. Elfelejtik azt, hogy a fontos kérdés a megfelelő tevékenység, projekttartalom és -minőség, a hatékony végrehajtás, valamint a projektek előnyeinek kiválasztása.

A projektek munkacsoportjaiban lévő munkatársaknak olyan magas színvonalú projektekre kell összpontosítaniuk, amelyek a versenykörnyezet megteremtése szempontjából előnyöket hoznak, nem pedig egy-egy alkalommal órákig számlákkal foglalkozó hivatalokban ülniük, értékes időt és energiát pazarolva, nem beszélve a nyilatkozatokhoz szükséges papírmunka-hegyekről. A jelentéktelen tételek ellenőrzése gyakran sokkal többe kerül, mint maguknak a tételeknek az értéke.

Egyetértek tehát azzal, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alappal kapcsolatos rendeletekben kiterjesszük az egyszeri összegek és az általános összegek használatát, és bevezessük a támogatható költségek három új formáját: a közvetlen költségek szintjének legfeljebb 20%-át kitevő közvetett költségeket, a legfeljebb 50 000 EUR-t kitevő egyszeri összegeket, valamint az egyedi költségek esetén az általános standard díjtételeket.

Ezért az Európai Bizottság által a strukturális alapokból történő lehívásokkal kapcsolatos rugalmasság fokozására elfogadott határozatcsomagot pozitív válasznak tartom a jelenlegi gazdasági válságra.

Úgy vélem, a szabályok egyszerűsítése és a rugalmas finanszírozás lehetővé fogja tenni a tagállamok számára, hogy kiemelkedő megtérülésű ágazatokra irányuló minőségi projekteket készítsenek. A lakáságazat területén – új munkahelyek teremtése és energia-megtakarítás céljával – a beruházásokat az energiahatékonyság és a megújuló energia felé kell orientálnunk. Tiszta technológiák támogatásával hozzájárulhatunk mind a gépjármű-, mind az építőipar fellendüléséhez.

  Avril Doyle (PPE-DE). - Elnök asszony, örömmel fogadom az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (ERFA) szóló rendelet arra irányuló módosítását, hogy ERFA-finanszírozást lehessen igényelni a lakáságazatban energiahatékonysággal és megújuló energiával kapcsolatos beruházásokra. Szeretném üdvözölni az eredeti bizottsági javaslat azon módosítását is, amely megszüntette a támogathatóság alacsony jövedelmű háztartásokra történő korlátozását, a támogathatóságot ehelyett a társadalmi kohéziót támogató beavatkozásokra korlátozva, a tagállamok mérlegelési jogkörére bízva a támogatható lakások pontos kategóriáinak meghatározását.

Hadd legyen azonban egy konkrét kérdésem a Bizottsághoz. Mit értünk energiahatékonyság alatt (és erről az ERFA-finanszírozás keretében beszélünk-e)? Lesz-e az EU–27 egészében az energiahatékonyság kiszámítására szolgáló harmonizált módszer, vagy a különböző tagállamokban különböző számítások és különböző megfontolások lesznek? Amikor energiahatékonyságról és a magánlakás-ágazatbeli energiahatékonysággal kapcsolatos beruházásról beszélünk, ez például azt fogja-e jelenteni, amit az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv szerint jelent, amelynek megvitatása jelenleg folyamatban van, és amelyben vitatott, hogy szükség van-e harmonizált – vagy egységes alapú – számításra, tulajdonképpen végigfuttatva a számokat az energiahatékonyságon, hogy biztosak legyünk abban, hogy a beruházást tényleges energiahatékonyságra, vagy az energiahatékonyság növelésére, vagy a CO2-kibocsátás csökkentésére vonatkozó kérdésekre költjük?

Ez része annak a vitának, amelyet ma reggel – kollégám, Rübig úr házigazdai szerepében – egy kis- és középvállalkozásoknak (kkv) szervezett uniós reggelinél folytattunk, amikor igen egyértelműen közölték velünk, hogy akadályok merülnek fel az épületek energiahatékonyságára szánt finanszírozás megszerzésében: a hitelszűke miatti finanszírozási akadályok. Át kell tekintenünk a támogatásokat és a különböző adózási ösztönzőket. Egyszerű adminisztrációra van szükségünk, tehát arra ösztönözzük az átlagos háztartásokat, hogy vegyék igénybe ezeket a pénzeszközöket, akár az ERFA-ból, akár a tagállamoktól származó pénzeszközök. Tulajdonképpen, ahogy mondani szokás, jegyzőkönyveztetnem kell, hogy kormányunk nemrégiben elindította a Home Energy Saving Retrofit támogatási rendszert.

Egyszerű adminisztrációra van azonban szükségünk. Nemcsak ahhoz van szükségünk támogatásra, hogy a beruházás csökkentse a fosszilis tüzelőanyagok behozatalát és visszafogja a széndioxid-kibocsátásokat, hanem ahhoz is, hogy a háztartás a saját energiaköltségei csökkentését is megvalósítsa.

  Ljudmila Novak (PPE-DE). - (SL) Teljes mértékben támogatom a rendelet javasolt módosításait, amelyek a jövőben kiterjesztik az átalányalapú finanszírozást, és lehetővé fogják tenni az átalányalapú kifizetési rendszer igénybevételét. Ez egy olyan helyénvaló intézkedés, amely – a megfelelő gazdasági körülményekre tekintettel – enyhítheti a munkanélküliek nehézségeit.

Mielőtt azonban elfogadnánk ezeket a módosításokat, szeretném hangsúlyozni, hogy négy uniós polgár közül három azon a véleményen van, hogy a Parlament fontos szerepet játszik az európai politikák közös alakításában. Ugyanez a közvélemény-kutatás azt is feltárta, hogy a válaszadók a Parlamentbe vetették a legtöbb bizalmat. A válaszadók 51%-a azt állította, hogy az Európai Parlamentbe helyezi bizalmát, 47% -uk a Bizottság iránti bizalmát juttatta kifejezésre, és 42%-uk helyezett bizalmat a Tanácsba. Ezen túlmenően e Háznak több bizalmat szavaztak, mint az Európai Központi Banknak.

Miért sorolom fel ezeket a statisztikai adatokat? Az Európai Parlament már 2005-benmeggyőződött arról, hogy a fokozottabb egyszerűsítés szükségessége döntő jelentőségű általában az európai strukturális alapok szempontjából, és különösen az Európai Szociális Alap szempontjából. A Bizottság azonban épp csak elkezdte – most, amikor válsággal állunk szemben – azoknak az ajánlásoknak a végrehajtását, amelyek polgáraink és vállalkozásaink üzleti tevékenység folytatására vonatkozó feltételeinek javítására irányulnak.

Bár örülni fogok annak, ha megállapításaink és ajánlásaink legalább részben megvalósulnak, szomorúan konstatálom, hogy e nehézségek kezelésére tűzoltó-megközelítést alkalmazunk. Remélem azonban, hogy ez a tapasztalat arra fogja ösztönözni a Bizottságot, hogy a jövőben gyorsabban lépjen fel, és hogy a Parlament számos és jogos észrevétele és javaslata hamarabb átkerül a gyakorlatba.

  Colm Burke (PPE-DE). - Elnök asszony, örömmel fogadom ezeket az új javaslatokat. Most válságos időket élünk. Rengeteg munkahely megszűnését tapasztaljuk EU-szerte.

Ma bejelentették a legfrissebb munkanélküliségi adatokat Írországban. A munkanélküliségi ráta jelenleg 11%, amely a mindössze egy évvel ezelőtti 5,4%-ról emelkedett fel: reálértéken a ráta több mint megkétszereződött. Ezek a számadatok sokkolóak és ijesztőek. Ezzel a sivár kilátással szemben azonban törekednünk kell arra, hogy kreatív megoldásokat találjunk ahhoz, hogy az érintett munkanélküliek számára biztosítsuk a készségeket, a kilátásokat és a reményt egy jobb jövőhöz.

Az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap kulcsszerepet játszhat ebben. E finanszírozás megcélzásával átalakíthatjuk gazdaságainkat ahhoz, hogy kijussanak a recesszióból. Mindannyiunk kötelessége, európai parlamenti képviselőként és polgárként is, hogy erre felhívjuk a most olyannyira félő nagyközönség figyelmét. Mindannyiunk kötelessége, hogy hazavigyük ezt az üzenetet nemzeti kormányainknak: vagyis azt, hogy ezt a finanszírozást a lehető leghamarabb és a lehető leghatékonyabban ki kell egészíteni és alkalmazni kell. Örömmel fogadom a papírmunka visszaszorítását is. Ez a megfelelő irányba tett lépés.

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE). – (RO) 2010 az az év, amikor félidős értékelést végzünk a strukturális alapok felhasználási módjával kapcsolatban, és úgy vélem, az energiahatékonyságnak kell prioritást biztosítani. Sajnálom, hogy e jelentések módosításainak jóváhagyása elmaradt.

Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvért felelős előadóként arra tettem javaslatot, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) származó arány, amely felhasználható az épületek energiahatékonyságának javítására, 15%-ra emelkedjen. Ez tulajdonképpen a fokozottabb rugalmasság biztosítását jelenti, és a tagállamoknak kell eldönteniük, hogy akarnak-e, és mennyit akarnak juttatni erre a területre.

Megértem a sürgősséget. Az EU-15 államainak képesnek kell lenniük a strukturális alapok energiahatékonysági célra történő igénybevételére. Úgy vélem, ez lehetővé teszi a helyes gyakorlat cseréjét, és feljogosítja az új tagállamokat arra, hogy támogatásban részesülhessenek. Nyomatékosan arra kérem a Bizottságot, hogy 2010. június 30-ig terjesszen elő új jogalkotási javaslatot, annak érdekében, hogy a maximális felső határ 15%-ra emelkedhessen, vagy állapítson meg egy legalább 10%-os küszöbértéket az épületek energiahatékonyságára szánt ERFA-arányra.

  Fiona Hall (ALDE). - Elnök asszony, az energiahatékonyságról szóló vita újra meg újra arra összpontosít, hogy sokkal többet – és gyorsan – lehetne elérni, ha csak előzetes finanszírozás állna rendelkezésre. Ezért olyan fontos annak lehetővé tétele, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) származó finanszírozást energiahatékonyságra lehessen költeni, nemcsak az EU-12, hanem az EU-15 országaiban is.

A számottevő előrelépés ellenére az Egyesült Királyság lakhatásért felelős minisztere elismerte, hogy a jelenlegi lakásállománynak csak 1%-a elég energiahatékony a tüzelőanyag-szegénység megakadályozásához. Régiómban, Északkelet-Angliában minden tizedik otthont 1. egészségügyi kockázati kategóriába sorolnak, mert olyan hidegek és huzatosak.

Kedvezőnek tartom tehát ezt a változást, és nyomatékosan arra kérek valamennyi tagállamot és régiót, hogy teljes mértékben használja ki az új rugalmasságot. Az éghajlatváltozás, a tüzelőanyag-szegénység, a munkanélküliség és az energiabiztonság érdekében, továbbá Ţicău asszonyhoz hasonlóan nyomatékosan arra kérem a Bizottságot, hogy amikor itt elérkezik az ideje, jelentősen emelje meg a jelenlegi százalékos határértékeket, amint azt az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság kérte az átdolgozásról szóló keddi szavazása során.

  Catherine Stihler (PSE). - Elnök asszony, szeretnék köszönetet mondani az előadóknak. Annak áttekintése, hogy hogyan használhatjuk fel az európai strukturális alapokat a globális gazdasági válsággal érintettek hatékonyabb segítésére egy a sok intézkedés közül, amelyeket a tagállamoknak meg kell tenniük a munkanélkülivé vált személyek mielőbbi újrafoglalkoztatásának segítése érdekében.

Érdekes, hogy erről a témáról a G20-értekezlet estéjén folytatunk vitát. A G20-nak megvan a lehetősége arra, hogy elindítsa a pénzügyekre vonatkozó globális szabályok létrehozásának folyamatát, amelyet megkövetelünk ahhoz, hogy megakadályozható legyen egy ilyen gazdasági katasztrófa ismételt bekövetkezése.

A munkahelyek és a szociális menetrend kérdését az európai választások kulcsfontosságú kérdéseivé kell tennünk. Az e Házban folytatott munkánknak – a gazdaság mozgásba lendítése, valamint az embereknek a munka világába való visszasegítése érdekében – arra a 25 millió emberre kell összpontosítania, akik az év végére munkanélkülivé válnak az EU egészében

  Jacques Barrot, a Bizottság alelnöke. − (FR) Elnök asszony, először is szeretnék köszönetet mondani García Pérez asszonynak, Jöns asszonynak és Angelakas úrnak, akik kiváló jelentéseket terjesztettek elő, továbbá valamennyi felszólaló képviselőnek.

E felszólalások döntő többsége támogatta a Bizottság által javasolt intézkedéseket, hangsúlyozva, hogy ezek az intézkedések a válságnak az európai gazdaságra gyakorolt hatásai elleni hatékony küzdelem szempontjából lényegesek. A Bizottság nevében szeretnék köszönetet mondani Önöknek ezért.

Az Önök felszólalásai kiemelték az Európai Parlamentnek azt a kívánságát, hogy az Európai Uniónak forrásokat kell biztosítani az aktuális válság hatásainak ellensúlyozására. Nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy szükség van a gyors fellépésre, és ez a mi célkitűzésünk. A cseh elnökség, amelynek szeretném megköszönni a támogatását, ugyancsak kötelezettséget vállalt arra, hogy a lehető leghamarabb lehetővé teszi a rendeletek végső elfogadását.

Ha ésszerűen optimista feltevést fogalmazunk meg, az új rendeletek az elkövetkezendő hetekben hatályba léphetnek, és így gyorsan hatással lehetnek az operatív programokra. Az előlegek teljes egészében történő kifizetésére május elején sor kerülhet.

Ezenkívül más felszólalások a szóban forgó intézkedések alkalmazásának szigorú nyomon követését, valamint egy, az elért eredményeket bemutató jelentés 2010-ben történő előterjesztését hangsúlyozták. A Bizottság erre kötelezettséget vállalt, és ez szerepel az elnökségnek benyújtott nyilatkozatomban.

Tehát alig négy hónapba telt, hogy az európai intézmények elkészítsék és jóváhagyják ezt a jogalkotási csomagot. Szeretném érintőlegesen megemlíteni az energiahatékonyság kérdését, amelyet számos felszólalás felvetett.

Szeretném hangsúlyozni a Parlamentnek, hogy e témával kapcsolatban júniusban munkaértekezletre kerül sor, a tagállamok irányító hatóságaival szervezett szeminárium során. Arra kérjük a tagállamokat, hogy a 2009 végéig kidolgozandó stratégiai jelentésekben ismertessék velünk a végrehajtási határidőre vonatkozó szándékaikat.

A jelenlegi helyzetre tekintettel nyilvánvaló, hogy a tagállamoknak kell meghatározniuk az energiahatékonysági kritériumokat és a támogatható intézkedéseket. Erről szól a szubszidiaritás. Ugyanakkor igaz, hogy egy energiahatékonyságról szóló irányelv jelenleg mérlegelés tárgyát képezi, és ennek az irányelvnek az elfogadását követően természetesen alkalmazni kell. Másfelől, örömmel csatlakozom azokhoz a képviselőkhöz, akik hangsúlyozták, hogy az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos kutatás hogyan jár kettős előnnyel: egyrészt munkahelyeket teremt, és azt követően lehetővé teszi, hogy felkészüljünk a jövőre, másrészt pedig segítséget nyújt nekünk a globális felmelegedés problémáinak megoldásában.

Azt is szeretném elmondani, hogy eltekintve ettől a válságtól, amely valamilyen módon nagyon szoros együttműködést hozott létre az intézmények között, nyilvánvalóan egyre fontosabb, hogy létre tudjunk hozni a Bizottság és a Parlament között egy olyan partnerséget, amely magas fokú bizalmon alapul. A Bizottság arra törekedett, hogy hatékonyan kezelje a gazdasági és pénzügyi válság jelentette kihívást, és ugyanakkor ki akarta használni ezt a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel folytatott interaktív vitát arra, hogy választ adjon a szóban forgó eljárások és politikák egyszerűsítésére irányuló kérésekre.

Természetesen további javaslatok kerülhettek volna be fellendülési terv keretébe. Nem került be mindegyik, de hozzá fognak járulni ahhoz a vitához, amelyet a Bizottság rövidesen kezdeményezni fog a fellendülési terv hatásainak megerősítésére, valamint a projekteket irányító nemzeti hatóságoknak szánt további eszközök biztosítására. A Bizottság ezért novemberben az egyszerűsítéssel foglalkozó munkacsoportot hozott létre. A csoport munkája már a Bizottság végrehajtási rendeletének felülvizsgálatára irányuló tervezetet eredményezett. Ezután az általános rendelet és az egyes alapokra vonatkozó rendeletek módosítására irányuló javaslatok következhetnek.

Elnök asszony, hölgyeim és uraim, nyilvánvaló, hogy az e vita során elhangzott valamennyi észrevétel igen hasznos lesz, és más észrevételeket is szívesen veszünk. Különösen az Európai Parlamentnek szeretném megköszönni, hogy kötelezettséget vállalt a válság okozta komoly problémák gyorsabb megoldására.

Ami az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló rendelettervezethez Schroedter asszony által előterjesztett módosítások kérdését illeti, három a preambulum-bekezdésekhez, egy pedig a rendelkező részhez kapcsolódik. Ami a preambulum-bekezdéseket − a 8−10. módosítást − illeti, beillesztésük nem változtatta volna meg a Bizottság által előterjesztett javaslatok általános tartalmát, de meghosszabbította volna a rendelet elfogadási eljárását.

Ami a rendelkező rész módosítását illeti, a Bizottságnak nincs kifogása az elv ellen. Az a célja azonban, hogy egy olyan mechanizmust fogadjon el, amely nem szerepelt a Tanács kompromisszumos szövegében, mivel a szöveg nehézségeket okozott a tagállami végrehajtás területén.

Meg kellett tennem ezeket a pontosításokat, mégpedig a felszólalásom végén. Szeretnék ismételten köszönetet mondani a Parlamentnek azért, hogy lehetővé tette, hogy gyorsabban lépjünk fel a válság fájdalmas hatásai ellen, amit Önök közül néhányan olyan jól kiemeltek és leírtak.

  Iratxe García Pérez, előadó. − (ES) Biztos úr, szeretném megköszönni a mai vitával kapcsolatos magyarázatait. Úgy vélem, Ön bizonyára tudja, hogy e Házban ma az imént megvitatott javaslattal kapcsolatos csaknem teljes egyetértés nem pusztán egybeesés.

Tulajdonképpen, amint azt képviselőtársnőnk, Creţu asszony észrevételezte, ez politikai akaratot bizonyított, demonstrálva, hogy kivehetjük a részünket a jelenlegi válságra adott megoldások felkutatásában. Ez a válság tulajdonképpen valóban nehéz helyzeteket és szegénységet okoz az európai polgárok számára.

Ez azonban a felelősség próbája is volt, amint arra Ön személyesen rámutatott; és ismétlem: a felelősség próbája, hiszen tisztában voltunk azzal, hogy ez a ma elénk terjesztett javaslat talán jobb lehetett volna. Az eljárások felgyorsítása vagy egyszerűsítése érdekében belefoglalhattunk volna más elemeket a javaslatba, de tisztában voltunk azzal, hogy ahhoz, hogy ezeket az intézkedéseket mihamarabb végre lehessen hajtani, szükséges volt, hogy a jelentések a jelenlegi állapotukban maradjanak.

Ezért egyszerűen egy kéréssel fordulnék a Bizottsághoz: most, hogy – a bejelentetteknek megfelelően – már van a formaságok egyszerűsítésére irányuló felülvizsgált tervünk, remélem, hogy a Parlamentnek nagyobb szerepe lesz ezeknek az új kezdeményezéseknek a megvitatásában és megtervezésében. Ezt a kérést a Tisztelt Ház, valamint azon helyi közigazgatási szervek nevében fogalmazom meg, amelyek a legalsó szinten érintettek ezekben a projektekben, és értik a különböző kezdeményezések végrehajtásával kapcsolatos saját konkrét szükségleteiket.

  Emmanouil Angelakas, előadó. − (EL) Elnök asszony, biztos úr, köszönöm. Van néhány észrevételem az imént elhangzottakkal kapcsolatban.

Biztos úr! Nagyon örültem, , azon kijelentésének, hogy az előlegek kifizetése valószínűleg május elején megkezdődik, és ezért feltételezem, hogy ezeket a módosításokat holnaptól számított két, három vagy négy hétnyi ésszerű időn belül közzéteszik a Hivatalos Lapban, hogy alkalmazhatók legyenek, mint mondta. Ez az első észrevételem.

Második észrevételként azt szeretném mondani, hogy az új ciklusban Önöknek rohamos léptekkel kell haladniuk más rendeletek módosításával és egyszerűsítésével, ahogyan az más képviselőktől már elhangzott, továbbá azt, hogy az Európai Parlament aktívan hozzá kíván járulni e rendeletek tanulmányozásához, értékeléséhez és szövegezéséhez.

Azt kell mondanom, hogy számos javaslatunk és elképzelésünk volt, azonban –a kérdés sürgősségére tekintettel – a bizottságban és a Parlamentben többségünk úgy vélte, hogy nem lenne jó ötlet az ilyen módosítások végrehajtása.

Mivel elhangzott, hogy növekedni fog a megújuló energiaforrások felhasználási aránya a lakásokban, el kell mondanom, hogy a rendelkezésünkre álló számadatok alapján az új tagállamok jelenleg csak 1–1,5%-ot használnak, ami azt jelenti, hogy talán számos nehézség van. Úgy gondolom, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által előirányzott maximális összeget jelentő 4% elegendő, és remélem, hogy a dolgok javulni fognak.

Örömmel veszem azt a kijelentését is, hogy 2010 második felében – a tagállamok által Önöknek benyújtott programok alapján – a fellendülési tervekre vonatkozó jelentést fognak előterjeszteni.

Végezetül felszólalásomat annak hangsúlyozásával zárnám, biztos úr, hogy az eljárásokat alkalmazó tagállamok és régiók elsődleges problémája az eljárások bonyolultsága. Ezeket haladéktalanul egyszerűsíteni kell. Úgy vélem, hogy Önök is segíteni fognak ebben az irányban, és az Európai Parlament támogatni fogja Önöket.

  Elnök. – A közös vitát lezárom.

A szavazásra holnap kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

  Šarūnas Birutis (ALDE), írásban. – (LT) A jelenlegi pénzügyi válság és gazdasági recesszió negatív hatással van az állami költségvetésekre. A tagállamok többségében a gazdasági növekedés jelentősen visszaesett, sőt egyes tagállamok gazdasága is stagnál. A munkanélküliségi mutatók romlani kezdtek. A gazdasági recesszióhoz hasonló helyzet bekövetkezésekor nagyon fontos, hogy az Európai Szociális Alapot átfogóan használjuk a munkanélküliek, különösen a leghátrányosabban érintettek problémáinak megoldására.

Nagyon fontos, hogy az Európai Szociális Alap tevékenységeinek négy főbb területe változatlan maradjon:

- a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének fokozása;

- jobb foglalkoztatási feltételek kialakítása, a munkanélküliség megakadályozása, a munkavégzési tevékenységek meghosszabbítása, valamint az aktívabb munkaerő-piaci részvétel előmozdítása;

- a társadalmi integráció javítása a szociális támogatásban részesülők munkaerő-piaci integrációja, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem előmozdításával;

- partnerség előmozdítása a foglalkoztatás és az integráció területe reformjának végrehajtásában.

  Sebastian Bodu (PPE-DE), írásban. – (RO) A kibővült európai gazdasági fellendülés terve, illetve pontosabban az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (ERFA) szóló rendelet felülvizsgálata számos lehetőséget kínál az EU tagállamainak, annál is inkább, mert a globális gazdasági válság a nemzeti gazdaságok lassulásához vezet. Az ERFA-rendelet felülvizsgálatáról szóló jelentésben az energiahatékonysággal és a megújuló energia használatával kapcsolatos lakáságazatbeli beruházásokra vonatkozóan valamennyi tagállam számára javasolt új intézkedés munkahelyteremtéshez és az energiahatékonyság javításához is vezet a lakáságazatban. A Közösség energiaügyi és éghajlat-politikai stratégiájában foglalt célkitűzések megvalósítása nagyon komoly kérdés, amelynek nem kellene figyelembe vennie a gazdasági válságot vagy más megfontolásokat. E tekintetben az ERFA-felülvizsgálatból származó javaslatok hatékonyan ötvözik a gazdasági válság elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket (új munkahelyek teremtésével, a beruházás növelésével stb.), valamint a környezetvédelmi intézkedéseket (a lakóépületek hőszigetelésével és a megújuló energiával kapcsolatos beruházásokkal). Ezen okokból kifolyólag úgy vélem, hogy „az energiahatékonyságnak és a megújuló energiaforrásoknak a lakáságazattal kapcsolatos beruházások” témakörében készült jelentés az EU fontos aktuális lépése, és biztos vagyok abban, hogy a tagállamok képesek lesznek a legtöbbet kihozni ebből a lehetőségből.

  Corina Creţu (PSE), írásban. – (RO) A válság fájdalmas szociális hatásai egyre inkább érződnek valamennyi tagállamban. Különösen a munkahelyek vonatkozásában tapasztalunk minden tagállamban rohamosan romló helyzetet. Az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet főtitkára rávilágít arra a tényre, hogy az EU-ban és az USA-ban a becsült munkanélküliségi ráta az idén elérheti a 10%-ot. Ez aggasztó növekedés olyankor, amikor januárban az EU-ban az átlagos ráta 8% volt.

Romániában, bár a hivatalos ráta az európai átlag alatt van, az elmúlt évben a munkanélküliségi ráta 1%-os növekedését rögzítették, és elérte az 5,3%-ot. Arra számítunk azonban, hogy ez a ráta gyorsabban fog emelkedni, mivel egyre több gazdasági társaság kényszerül létszámleépítéshez folyamodni, és mivel külföldön munkát vállaló honfitársaink munkahelyük elvesztése után haza fognak térni.

Ezért, mivel a helyzet azzal fenyeget, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek felerősödésébe torkollik, amit esetlegesen nem tudunk többé szabályozni, szeretném hangsúlyozni annak szükségességét, hogy fokozottabb figyelmet kell fordítani a munkanélküliek problémáira, akik a jelenlegi válságban közülünk a leginkább érintettek és a legveszélyeztetettebbek.

  Dragoş David (PPE-DE), írásban. – (RO) Kedvezően fogadom az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (ERFA) szóló rendelet annak érdekében történő módosítására irányuló bizottsági javaslatot, hogy a strukturális alapok segítségével az Európai Unió valamennyi tagállama és régiója beruházhasson lakhatási célú energiahatékonysággal és megújuló energiával kapcsolatos intézkedésekbe.

A jelenlegi rendelet alapján az ERFA már támogatja a lakáságazaton belül az energiahatékonyságra is kiterjedő beavatkozást, de csak az új tagállamok (EU-12) esetében és bizonyos feltételek mellett.

Fontos lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy módosíthassák prioritásaikat és átütemezhessék operatív programjaikat annak érdekében, hogy – amennyiben úgy kívánják – intézkedéseket finanszírozzanak ezen a területen.

Tekintettel arra, hogy az egyes tagállamoknak a lakáságazatban az energiahatékonyság javításával és a megújuló energia használatával kapcsolatos költségekre elosztott összes ERFA-pénzeszköz 4%-os felső határát írták elő, ezt a felső határt 15%-ra kell emelni annak érdekében, hogy az e területen végrehajtott beruházások a lehető legnagyobb hatással legyenek az Európai Unió polgáraira.

Zárásképpen gratulálnom kell az előadónak, Angelakas úrnak a szóban forgó jelentéshez való hozzájárulásához.

  Rumiana Jeleva (PPE-DE), írásban. – (BG) Együtt kerültünk ebbe a válságba, és együtt kell felülkerekednünk rajta. Ez azt jelenti, hogy együtt kell működnünk Európában és a világ többi részén egyaránt. Először azonban azt a munkát kell befejeznünk, amelyet itt, pontosabban az Európai Parlamentben folytatunk, ahol valamennyi európai polgár érdekei képviseltetve vannak.

Az Európai Bizottság általunk ma vizsgált javaslatainak az a célja, hogy új ösztönzést adjanak Európa gazdaságainak, továbbá az, hogy segítséget nyújtson számukra ahhoz, hogy kijussanak a recesszióból. A strukturális alapokról szóló rendeletnek a kohéziós politikát is figyelembe vevő módosításai lehetővé fogják tenni, hogy új ösztönzést biztosítsunk a beruházásnak, és segítsünk a gazdaságokba vetett bizalom helyreállításában.

Ezek a módosítások különösen megfelelőek azon országok számára, ahol az európai források felhasználása alacsony. Ez azonban csak úgy érhető el, ha a megfelelő nemzeti közigazgatási szervek is alkalmazzák a felelősségteljes kormányzás és a partnerség általános normáit. Véget kell vetnünk a nem hatékony munkamódszereknek és a – sajnos még mindig alkalmazott – tisztességtelen gyakorlatoknak.

Most kell választ adnunk, együtt. A PPE-DE képviselőcsoport előadójaként felkérem Önöket arra, hogy támogassák az Európai Regionális Fejlesztési Alapról, az Európai Szociális Alapról és a Kohéziós Alapról szóló rendelet pénzügyi irányításra vonatkozó egyes rendelkezéseinek módosítására irányuló európai bizottsági javaslatot.

  Zbigniew Kuźmiuk (UEN), írásban. – (PL) Az európai alapokról folytatott vitával kapcsolatban fel kellene hívnom a figyelmet a Bizottság négy javaslatára, melyek célja, hogy felgyorsítsák a pénzügyi források és a strukturális alapok kedvezményezettek általi felhasználását.

1. Az Európai Beruházási Banktól (EBB) és az Európai Beruházási Alapból (EBA) származó támogatás növelése a strukturális alapokból társfinanszírozott projektek vonatkozásában.

2. A kiadások támogathatóságára vonatkozó eljárások 2006. augusztus 1-jéig történő visszamenőleges egyszerűsítése, amely magában foglalja például a kedvezményezett természetbeni hozzájárulásának a támogatható kiadások közé történő felvételét.

3. A strukturális alapokból folyósított részletfizetések 2%-kal történő emelése, lehetővé téve további részletfizetéseket, melyek összege 2009-ben 6,25 milliárd eurót tesz ki.

4. Egyéb intézkedések között szerepel a nagyszabású projektekre szánt kiadások felgyorsítása, lehetővé téve a kedvezményezettek számára, hogy a projektek Európai Bizottság általi jóváhagyását megelőzően nyújtsanak be kifizetés iránti kérelmeket.

A fent említett valamennyi változtatás a kedvezményezettek fizetőképességének növekedésével jár. Őszinte támogatást érdemelnek, és azokat mielőbb végre kell hajtani. Ugyanez vonatkozik az egyszerűsítő rendelkezésekre.

  Adrian Manole (PPE-DE), írásban. – (RO) Kutatások szerint Közép-és Kelet-Európában Romániában az egyik legmagasabb a villamosenergia-fogyasztás. Az energiagazdálkodás javítása olyan közvetlen tényező lehet, amely befolyásolja a gazdasági növekedést, csökkenti a szennyezést, és erőforrásokat takarít meg azok eredményesebb felhasználása érdekében.

Ahhoz, hogy ez a helyzet megvalósuljon Romániában, a lakosságot tájékoztatni kell az energiahatékonyság kezelésével kapcsolatos gyakorlatokon keresztül elérhető gazdasági előnyökről, e célt szem előtt tartva, szaktanácsadást nyújtva mindazoknak, akik a legfrissebb energia-megtakarítási módszerekhez érdekeltek az ERFA-pénzeszközökhöz jutásban.

Ez hozzá fog járulni a lakossági fogyasztók életének könnyebbé tételéhez, ugyanakkor csökkenteni fogja az energiaszámlákat, fokozza az energia hatékony felhasználását az energialánc egészében, továbbá ellenőrzi a jelenlegi energiahatékonysági jogszabályoknak való megfelelést. Ez az, ami döntően meg fogja határozni az energiapolitika orientációjának megváltoztatását, az energia megtakarításán alapuló – az erőforrásoknak az energia megőrzésén keresztüli megtakarítását célzó – aktív energiapolitika irányába mutató energiatermelésre alapozva.

  Alexandru Nazare (PPE-DE), írásban. – (RO) Örülök, hogy végre konkrét lépéseket teszünk az európai alapokhoz való hozzáféréssel járó bürokrácia csökkentésére. Mégis sajnálatos, hogy csak válság idején terjesztünk elő az európai alapokra vonatkozó egyszerűbb és rugalmasabb rendeletekre irányuló javaslatokat.

Szeretném kiemelni e rendeletek egyik fontos aspektusát: az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos beruházásokra alkalmazott küszöbérték emelését. Olyan országokban, amelyek szisztematikus urbanizáción és erőltetett iparosításon mentek keresztül, az épületek energiahatékonyságának problémája polgárok millióit érintő probléma. E pénzeszközökből ez idáig nagyon keveset használtak fel, de úgy vélem, hogy a jelenlegi programozási időszakból eddig eltelt mindössze két éve túl korai ahhoz, hogy pontos elképzelésünk legyen a felhasználási arányról. Ezért a küszöbérték felemelésére szükség volt, a kedvezményezettek jelentős számára, valamint a munkahely-teremtési lehetőségre tekintettel. Ez azonban továbbra is problémát jelent Románia számára, mindaddig, amíg a Bizottság kérésére ezek az intézkedések csak a növekedési pólusként kiválasztott városok esetében támogathatók. Remélem, hogy a Bizottság továbbra is kötelezettséget vállal az egyes operatív programok már jóváhagyott tengelyeinek újratárgyalására, annak érdekében, hogy a pénzeszközöket újra lehessen osztani azokra az intézkedésekre, amelyek több lehetőséget biztosítanak a gazdasági növekedésre.

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE-DE), írásban. – (RO) A szóban forgó jelentés tárgyát képező rendeletre irányuló javaslat egy példa arra, hogy az európai pénz hogyan „hozható működésbe” ahhoz, hogy jelentősebb előnyöket biztosítson az európai polgároknak.

Így érhetők el jelentős eredmények anélkül, hogy meg kellene növelni a kiutalt pénzeszközöket, illetve anélkül, hogy olyan intézkedéseket kellene hozni, amelyek kihatással vannak a Közösség költségvetésére, azaz egyszerűen a játékszabályok módosításával.

Szeretném kiemelni, hogy az általam képviselt ország, Románia számára ezek a módosítások segítséget fognak nyújtani a lakótömbök fűtésrendszereinek felújításába befektethető közösségi pénzeszközök megkétszerezésében.

Ezek a pénzeszközök ki fogják egészíteni a román kormány által a lakótömbök fűtésrendszereinek felújítására elindított, igen ambiciózus programot.

Mit jelen mindez? Először is az elpazarolt energia csökkenését. Másodszor, ennek folyományaként az energiaimport csökkenését. Végül, ugyancsak ennek folyományaként az állampolgárok által fizetendő lakossági fűtésköltség csökkenését.

Remélem, ez csak a kezdet, és az Európai Unió még több energiahatékonysággal kapcsolatos beruházást fog ösztönözni.

Európai parlamenti képviselői mandátumom kezdetétől fogva támogattam ezt az elképzelést. Ezért holnap igennel fogok szavazni Angelakas úr jelentésére és a Bizottság által kezdeményezett rendeletre irányuló javaslatra is.

  Nicolae Popa (PPE-DE), írásban. – (RO) Az Angelakas-jelentés a lakáságazatban végrehajtott energiahatékonysággal és megújuló energiával kapcsolatos beruházások támogathatósági feltételeinek örvendetes egyszerűsítését javasolja. A rögzített mértékű és az átalányalapú összegek felhasználásának kiterjesztése rendkívül pozitív hatással lesz a strukturális alapok napi kezelésére.

Az ERFA-rendelet 7. cikkének módosítása, amely lehetővé teszi az EU valamennyi tagállama számára, hogy – a strukturális alapok segítségével – a lakáságazatban energiahatékonysággal és megújuló energiával kapcsolatos intézkedésekbe ruházzanak be, nem csak a jelenlegi gazdasági válság összefüggésében örvendetes mozzanat. Az EU-27 ERFA-hoz való hozzáférésének megkönnyítése újabb lépést jelent a megújuló forrásokból származó európai energia esetében 2020-ig kitűzött 20%-os cél megvalósítása felé.

Az EU-csatlakozás óta a megújuló energia és az energiahatékonyság Romániában is kötelező céllá vált. Ennek eredményeképpen sor kerül a lakossági fűtésrendszerek felújítására vonatkozó jogszabályok módosítására, annak érdekében, hogy a szükséges pénzeszközök 50%-át az állam fedezze, a tulajdonosok csak a költségek 20%-át fogják fizetni, a helyi hatóságok pedig 30%-ot. Néhány számadat: 2008 végéig 1 900 lakás fűtésrendszerének felújítására került sor. 2009-re a román regionális fejlesztésért és lakhatásért felelős minisztérium 130 millió eurót utal ki fűtésrendszerek felújítására, a kedvezményezettek között pedig szerepelnek óvodák, iskolák, idősek otthonai.

  Theodor Stolojan (PPE-DE), írásban. – (RO) Kedvezően fogadom az Európai Bizottság által a strukturális alapok és a Kohéziós Alap bizonyos pénzügyi feltételeinek módosítására annak érdekében tett kezdeményezést, hogy mielőbb még több készpénz juthasson el a tagállamokhoz. Úgy vélem, az Európai Bizottság ezen erőfeszítésének folytatódnia kell, növelve a JASPER, a JEREMIE, a JESSICA és a JASMINE eszközökre kiutalt pénzügyi forrásokat is, amelyek eredményesnek bizonyulnak a tagállamok európai pénzeszközökhöz jutásának felgyorsításában.

  Margie Sudre (PPE-DE), írásban. – (FR) A strukturális alapokra irányadó három rendelet felülvizsgálata az Európai Unió régiói számára több rugalmasságot fog biztosítani az európai gazdasági és társadalmi kohézióra vonatkozó politika keretében számukra biztosított költségvetések irányításában és programozásában.

Ezek a rendelkezések – anélkül, hogy növelnék a régióknak nyújtott finanszírozási kapacitást – lehetővé fogják tenni, hogy másfelé orientálják prioritásaikat, az európai hozzájárulások olyan projektekre történő összpontosításával, amelyek a legnagyobb növekedési és foglalkoztatási potenciált biztosítják.

A régiók ezentúl kihasználhatják az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozását valamennyi lakáskategóriával kapcsolatos energiahatékonysági beruházásra, olyan programok kidolgozása érdekében, amelyek a lakások szigetelésére vagy napkollektorokkal történő ellátására vonatkoznak.

Az európai gazdaság lassulása idején örömmel látom azt az új lehetőséget, hogy a regionális támogatásra szolgáló pénzeszközök kifizetése felgyorsulhat, és hogy a felhasználásukra vonatkozó szabályok egyszerűsíthetők annak érdekében, hogy likviditás szabaduljon fel a reálgazdaságban folyó új projektek haladéktalan végrehajtásának lehetővé tételére.

Elengedhetetlenül fontos, hogy a francia tengerentúli megyék (DOM) új, szerves fejlődési lehetőségeinek felkutatásáért felelős États généraux de l’Outre-mer ösztönözze legkülső régióink helyi hatóságait arra, hogy megragadják ezeket a lehetőségeket, amelyek a közösségi politikák hatásának a területükön történő késedelem nélküli maximalizálására irányulnak.

  Csaba Tabajdi (PSE), írásban. – (HU) A gazdasági válság hatására az Európai Unióban több százezren, Magyarországon több mint húszezren vesztették el munkájukat. Európa minden országában ugrásszerűen megnőtt a munkanélküliség. A gazdasági válság egyre inkább foglalkoztatási válsággá alakul, a felmérések szerint jelenleg a munka elvesztésének lehetősége aggasztja leginkább az európai állampolgárokat. Az Európai Unió leghatékonyabb eszköze a munkanélküliség elleni küzdelemben az Európai Szociális Alap, amelynek felhasználási szabályait most jelentősen egyszerűsítjük, ezzel gyorsítjuk a kifizetéseket.

Az Európai Bizottság által most javasolt módosítások jelentősen csökkentik a támogatások igénybevételével járó adminisztrációt, egyszerűsítik és meggyorsítják a kifizetéseket. A visszaélés lehetőségét minimálisra csökkenti az 50.000 eurós felső határ, az előzetesen megállapított egységköltségek és a szigorú utólagos ellenőrzések rendszere. Ezzel az intézkedéssel az Európai Bizottság ismét bizonyította, hogy bár szűkös anyagi forrásokkal rendelkezik, de kreatív.