Elnök. - A következő napirendi pont Ludford asszony Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság nevében előterjesztett jelentése (A6-0222/2009) a Tanácshoz intézett, a terroristaellenes műveletek, a rendfenntartás, a bevándorlás ellenőrzése, valamint a vámeljárások és a határellenőrzések során felmerülő, az etnikai vagy faji hovatartozás ismérvein alapuló profilalkotás problémájáról szóló európai parlamenti ajánlásra irányuló javaslatról [2008/2020(INI)].

  Sarah Ludford , előadó. − Elnök asszony, az elmúlt évtizedben hatalmas mennyiségű személyes adat megőrzését és cseréjét lehetővé tevő jogszabályokat és gyakorlatokat vezettünk be. Jelenleg maga az EU javasol számos olyan intézkedést, amelyek megkönnyítik a profilalkotást – ez egy olyan eljárás, amely különböző forrásokból származó adatokat tömörít egybe, egyfajta sablont hozva létre, ehhez viszonyítva azonosítják azokat az embereket, akiknek a tulajdonságai, a magatartása vagy a társai gyanúsnak tűnnek, és akik – bűncselekmények vagy terrorizmus valószínűsíthető elkövetőiként – további szűrést igényelnek.

A rendőri fellépésben volt egy előrejelző és megelőző megközelítésre irányuló áttérés is, amely – bár bizonyos körülmények között nem értéktelen – gyakran fajra, sőt vallásra épülő sztereotípia-alkotás alapján is ártatlan emberek elleni korlátozó intézkedésekhez vezethet.

A profilalkotás és az adatbányászat miatt azért aggódom, mert abból az általános szabályból indulnak ki, hogy a bűnüldözési határozatoknak az egyén magatartásán kell alapulniuk. Fennáll annak a veszélye, hogy ártatlan embereket szolgáltatnak ki önkényes letartóztatásnak, vallatásnak vagy utazási korlátozásoknak. Aztán, ha érdekelt személyként való megjelölésüket nem szüntetik meg azonnal, hosszabb távú korlátozások következhetnek, például a vízum vagy a belépés megtagadása, foglalkoztatási tilalom, sőt letartóztatás és őrizet.

A növekvő nemzetközi adatcsere világában valakinek biztonsági vagy rendőrségi érdekeltségű személyként történő azonosítása – ha azt nem helyesbítik – nem csak nem megfelelő vagy drága lehet, hanem tulajdonképpen döbbenetes következményekkel járhat. Az embernek csak arra kell emlékeznie, hogy a kanadai kínzásos repülőút áldozatát, Maher Arrart – akinek a szörnyű tapasztalatán a „Kiadatás” című film alapult – a fivére által véletlenül ismert személyeken alapuló profilalkotás alapján fogták el, ő maga semmit sem tett, hogy gyanúsítást érdemeljen ki, mégis hét hónapot töltött egy szíriai kínzókamrában.

A most Önök elé terjesztett jelentésem sokat köszönhet az árnyékelőadók jelentős hozzájárulásának, akiknek őszinte köszönettel tartozom. A jelentés emberi jogokat, adatvédelmet és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó normákat tekint át nagyvonalakban, megpróbál két olyan alapelvet megerősíteni, amelyeket bármely profilalkotásnak teljesítenie kell: a korlátozó következményeknek egyéni magatartáson kell alapulniuk, és a törvény szerinti egyenlőség elvét meg kell erősíteni.

Nem minden profilalkotás vált ki jogi kifogásokat. Mindannyian jól ismerünk thrillereket, amelyekben a pszichológust behívják, hogy a gyilkossággal gyanúsítottról alkosson bűnügyi profilt, és ha egy tanú világos leírást, profilt ad – egy bankrablóról, aki mondjuk fehérbőrű, 30 éves férfi –, akkor abszurdum lenne letartóztatni egy 50 év körüli ázsiai nőt.

A profilalkotás legnyilvánvalóbb kockázata az etnikai vagy faji hovatartozáson alapul. Ha a rendőrök csak ennek alapján döntik el, hogy kit állítsanak meg, kutassanak át vagy tartóztassanak le, az lusta, félrevezető sztereotipizálás; a kisebbségek elleni jogellenes diszkriminációnak felel meg.

Sok aggodalomra ad okot a romák ily módon történő áldozattá válása. Városomban, Londonban a fiatal fekete férfiakat érő hatás szigorúbb iránymutatásokat és védintézkedéseket eredményezett, melyek közül – hangsúlyozni kell – egyik sem akadályozhatja a hírszerzésen alapuló bűnügyi nyomozást.

A legitimitásra vonatkozó aggodalmak mellett határozottan megkérdőjelezem a profilalkotás hatékonyságát. Ha továbbra is külső megjelenés vagy magatartás alapján történik a gyanús személyek keresése, az eltéríthet a valóban veszélyes személyek keresésétől. Fennáll annak a kockázata is, hogy a profilnak megfelelő valódi bűnözők ártatlan külsejű embereket használnak drogdílerek szállítóiként vagy öngyilkos merénylőként, vagy az ellenőrzött útvonalaktól eltérő útvonalakra térnek át.

A terroristaellenes erőfeszítések ázsiaiakra, különösen pakisztáni származásúakra összpontosítanak. A nagy-britanniai muzulmánok 32 százaléka számol be arról, hogy a repülőtereken hátrányos megkülönböztetésnek teszik ki őket. Hatalmas a kockázata annak, hogy elidegenítjük ezeket az embereket, akik a végén esetleg nem működnek együtt a rendőrséggel, és végül akadályozzák a biztonságot.

Ez a jelentés ezért azt kéri, hogy hozzák összhangba a profilalkotási tárgyú európai vagy nemzeti jogszabályokat a hatályos európai jogszabályokkal és nemzetközi szerződésekkel. Ha lehetséges, a profilalkotásra vonatkozó valamennyi védintézkedést egyetlen jogi eszközben kellene egyesíteni.

A jogi értékelésen kívül tovább kellene tanulmányozni a profilalkotás arányosságát és hatékonyságát. Az Alapjogi Ügynökségnek és az európai adatvédelmi biztosnak – hatáskörükön belül – kulcsszerepet kellene betölteniük ezekben a tanulmányokban.

Végezetül, ha a profilalkotást a biztonság fenntartásához való hozzájárulás eszközeként jogszerűen és méltányosan akarjuk használni, akkor koherens és igazságos jogi keretet kell létrehozni.

  László Kovács , a Bizottság tagja. − Elnök asszony, a Bizottság nevében szeretném üdvözölni a Parlamentnek ezt a kezdeményezését, hogy európai szinten a figyelem középpontjába helyezte az etnikai és faji alapú profilalkotás kérdését, különösen terrorelhárításnál, bűnüldözésnél, a bevándorlás ellenőrzésénél, a vám- és határellenőrzésnél.

A Ludford-jelentés kiváló platformot jelent, amely még további hozzájárulást biztosít ehhez a kérdéshez, széles körű vitát indítva, és javaslatot téve e probléma kezelésének módjára. Szeretném hangsúlyozni, hogy a már hatályos adatvédelmi jogszabályok a személyes adatok – azon belül például az etnikai vagy a faji hovatartozásra vonatkozó szenzitív adatok – magas szintű védelmét biztosítják, és a használt technológiára való tekintet nélkül alkalmazandóak. Következésképp nyilvánvaló, hogy az általános adatvédelmi elvek alkalmazandóak a profilalkotásra, mint az adatfeldolgozás egyik módjára is.

A Bizottságnak határozottan az a véleménye, hogy az indokolatlan vagy szükségtelen etnikai alapú profilalkotás tisztességtelen és tiltott gyakorlat, még akkor is, ha ezt bűnüldözési céllal, illetve a bevándorlás ellenőrzésével, a vám- és határellenőrzéssel kapcsolatban teszik, és ellentétes az Európai Unió alapvető értékeivel.

A Bizottság által javasolt fontos eszközök –mint például a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex, az Eurodac, a SIS, a VIS – értelmében az indokolatlan etnikai alapú profilalkotási eljárások használata nem engedélyezett. Ami például a határellenőrzéseket illeti, a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 6. cikkének rendelkezései előírják, hogy az ellenőrzések lefolytatása során a határőrök részéről tilos az utasok faji vagy etnikai származás, vallás vagy világnézet alapján történő megkülönböztetése.

Szeretnék említést tenni az Alapjogi Ügynökség e területen folytatott tevékenységeiről is. Az Ügynökség hamarosan közreadja az etnikai profilalkotás elleni küzdelemre és annak megelőzésére vonatkozó helyes gyakorlatok kézikönyvét. A Bizottság támogatja, hogy az ügynökség 2010-es munkaprogramjába bekerüljön a FRONTEX-szel tartandó közös képzés, amennyiben az említett kézikönyv használatára sor kerülhet. A Bizottság azt is támogatja, hogy az ügynökség 2010-es munkaprogramjába kerüljön be egy, a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 6. cikkének végrehajtására irányuló, adatgyűjtési célú projekt.

Végezetül a Bizottság örömmel fogadja a tegnap bemutatott, kisebbségekre és hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó felmérést. A bűnüldözésről és a határellenőrzésről szóló szakaszok további friss adatokat szolgáltatnak az etnikai alapú profilalkotás tapasztalatairól. A Bizottság természetesen alaposan tanulmányozni fogja a kisebbségekre és a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó felmérést, amely az év folyamán fejezetenként kerül közzétételre. Azonban már most levonhatjuk azt a következtetést, hogy a rasszizmus és az idegengyűlölet még mindig állandó jelenség az Európai Unióban, és hogy ezek a jelenségek befolyásolják az etnikai kisebbségek tagjainak életét.

A Bizottság egyetért a jelentéstervezettel abban, hogy – többek között az etnikai, a faji hovatartozásra, vagy a származásra vonatkozó – adatok statisztikai célokra történő gyűjtése felhasználható közvetett diszkrimináció vagy indokolatlan bűnüldözési gyakorlatok azonosítására. Ezt a szempontot azonban megfelelően kell értékelni. A Bizottság ezért fontolóra veszi azt a lehetőséget, hogy megkérje a 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoportot arra, hogy készítsen véleményt a személyes adatok – azon belül az etnikai, a faji hovatartozásra vagy származásra vonatkozó adatok – statisztikai célú feldolgozásáról.

A Bizottság közelről követi az Európa Tanács profilalkotásról szóló ajánlástervezetét is. A Bizottság hamarosan kérést intéz a Tanácshoz, hogy felhatalmazást szerezzen ennek az ajánlástervezetnek a tárgyalására.

Ami a profilalkotás meghatározásához tartozó jogi keret szükségességét illeti, a Bizottság úgy véli, hogy a határigazgatási és adatvédelmi tárgyú vonatkozó uniós jogszabályok megfelelőek az alapvető jogok védelméhez. Tulajdonképpen megköveteli, hogy bármely feldolgozási tevékenységnek konkrét, elismert jogalapra kell épülnie, és különösen tiszteletben kell tartania a szükségesség, az arányosság, a célirányosság és a pontosság elvét. Ez független hatóságok felügyelete alá tartozik. A keret jelenleg a szenzitív személyes adatok, illetve automatizált határozatok feldolgozására vonatkozó szigorú szabályokat is tartalmaz. Mindezek az elvek a profilalkotásra, mint a személyes adatok feldolgozásának egyik módjára is vonatkoznak.

A Bizottság elköteleződött – és személy szerint én is elköteleződtem – a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelem mellett, maximálisan a Szerződések által a Bizottságra ruházott hatáskörök erejéig, és ez kiterjed olyan esetekre, amelyekben a rasszizmus a hatóságoktól indul ki. A Bizottságnak határozott szándéka, hogy a stockholmi összefüggésben megerősíti a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelmet célzó politikánkat, amelynek magában kell foglalnia az etnikai alapú profilalkotás kérdését is.

Ismét a Bizottság nevében, nagyon pozitívan fogadom a jelentéstervezetet, és várom a holnapi plenáris ülésen történő elfogadását.

  Claude Moraes , a PSE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, szocialistaként teljes egészében támogatjuk ezt a jelentést, és azért járultunk hozzá, mert úgy véljük, ez az első alkalom e Parlamentben, hogy megfelelően vetődött fel az etnikai alapú profilalkotás és a hétköznapi emberekre gyakorolt hatásai körüli politikai, jogi és erkölcsi vita.

Úgy véljük, az előrejelző profilalkotás és az adatbányászat régóta vizsgálatlan kérdések, és igen kedvezően fogadom, hogy a Bizottság pozitív megközelítést alkalmaz e kérdés elismerésére és az etnikai profilalkotásból esetlegesen adódó lehetséges közvetett diszkriminációra is.

A szocialisták remélik, hogy amennyiben ez a jelentés holnap elfogadásra kerül, és az Európa Tanács profilalkotásról szóló közeljövőbeli ajánlását követően elegendő politikai ösztönzés lesz arra, hogy ezt a kérdést a legmagasabb szinteken kezeljék. Miért? Ami londoni választókerületemet illeti, és személy szerint engem illet, azt mondhatom, hogy tudom mit jelent az etnikai alapú profilalkotás. Azt jelenti, hogy az embert a külseje miatt rendszeresen megállítják és átkutatják, ahelyett, hogy megfelelő hírszerzés, megfelelő rendőri fellépés, megfelelő, érvénybe léptetett eljárások miatt állítanák meg és kutatnák át.

Az ilyen jellegű profilalkotás erőforrás-pazarlás. Nem fog el terroristákat, nem fog el bűnözőket. Közvetetten vagy közvetve éppen azokra irányul, akik kiszolgáltatottak, akiknek épp rossz az etnikai háttere.

Ez vetkőztetéssel járó átkutatásokhoz és más tapasztalt visszaélésekhez vezethet, és úgy vélem, az embereknek tisztában kell ezzel lenniük. Ez a jelentés fontos előrelépést jelent az emberek olyasvalamivel szembeni védelmezésében, amely eddig nem képezte vizsgálat tárgyát, de örülök, hogy Sarah Ludford most felvetette ezt a Parlamentben, és mi holnap maximálisan támogatni fogjuk ezt a jelentést.

  Carl Schlyter , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, szeretnék köszönetet mondani Sarah Ludfordnak a jelentéséért. Kathalijne Buitenweg nem lehet itt, de én fogom képviselni a véleményét.

Annak felvetésével kell kezdenem, hogy mit jelent a terrorista? Miféle érzéseket keltenek a terroristák? Biztonságérzet hiányát keltik. A terroristák emellett mindenkit kiszolgáltatottá tesznek, és megakadályozzák, hogy az emberek akaratuk szerint éljék életüket.

Aztán nézzék meg a profilalkotást tartalmazó terrorizmusellenes jogszabályokat és látni fogják, hogy a mindennapi életüket élő emberek számára biztonságérzet hiányát keltik és problémákat keltenek. Nem lehet a terrorizmus ellen küzdeni olyan terrorizmusellenes jogszabályokkal, amelyek ugyanúgy a biztonságérzet hiányát okozzák.

Úgy vélem, az Európai Bíróság nagyon világos volt ezzel kapcsolatban, amikor kimondta, hogy ezt meg kellene tiltani. Láthatjuk, hogy ez se nem hatékony, se nem jogszerű. Az amerikai Carter Center bebizonyította, hogy ez nem hatékony. A németországi 18–40 év közötti muzulmán férfiakra vonatkozó német felügyeleti rendszer nem volt hatékony. Nem működik, és nagyon remélem, hogy felszámolhatjuk azokat az utolsó kivételeket, amelyek lehetővé teszik a repülőterek, a kikötők stb. számára, hogy alkalmazzák ezeket az emberekben rossz érzést keltő, hatástalan módszereket.

És hogyan mondhatják, hogy magas szintű védelem lesz, amikor egyesek 20 millió ember adatait tartalmazó CD-ket hagynak kávéházakban, és amikor tudjuk, hogy milyen könnyű számítógépekbe betörni? Gyerekkoromban tulajdonképpen én magam is tettem ilyet.

Úgy gondolom tehát, hogy ez a jelentés fontos. A Tanácsnak ki kell igazítania a logikáját, és hatékonyan kell elköltenie a forrásokat, konkrét személyeket célozva meg, és inkább időt szánni rájuk, mint etnikai nyilvántartásba venni őket, ami tökéletesen sért minden emberi jogi előírást.

  Emine Bozkurt (PSE). – (NL) Először is szeretném megköszönni Ludford bárónőnek kiváló jelentését. A jelentésnek még határozottabbnak kellett volna lennie, de előrelépést jelent az e témában folytatott vitában.

A „profilalkotás” néha szükséges lehet, de az ilyen eseteket egyértelműen körvonalazni kell, és meg kell óvni a visszaéléssel szemben. Az információk tárolására, cseréjére és értelmezésére vonatkozó lehetőségek az elmúlt években gyorsabban nőttek, mint azok a szükséges korlátok, amelyeket a demokráciák e tekintetben maguknak megállapítottak. Az amerikai biztonsági szolgálatok nem szereztek jobb vagy megbízhatóbb információkat az adatbányászat vagy a profilalkotáson alapuló nyomozás következtében, ehelyett elsősorban súlyosabb lett a munkaterhelésük. Egy biztonsági ügynök találóan egy vizespohárba töltött tűzoltófecskendő hasonlatát alkalmazta, azaz különösen hatástalan.

Etnikai származáson alapuló profilokat természetesen évek óta használnak, még akkor is, ha általában más névvel illetik. Még engem – a mindössze 160 centis magasságommal, és ennélfogva aligha a legfenyegetőbb fizikummal is – rendszeresen félrevonnak a vámnál. Jelentéktelen személyes kellemetlenség, de sok olyan ember, aki lelkiismeretesen betartja a törvényt, nem rendszeresen, hanem szisztematikusan tapasztalja ezt a kellemetlenséget. Az ilyen emberek azt az üzenetet kapják a társadalmunktól, hogy ők mindig gyanúsak, kevésbé értékesek és nem szívesen látottak. Ezzel a módszerrel nem fogunk bármely népességcsoportból származó, igazi bűnözőket elkapni.

  László Kovács , a Bizottság tagja. − Elnök asszony, a különböző európai parlamenti képviselők hozzászólásai jelzik a profilalkotás és az alapvető jogok tiszteletben tartása kérdésének fontosságát, és azt, hogy a Parlament figyelmet szentelt ezeknek.

A jelentés kiváló képet nyújt a profilalkotási eljárások alkalmazása miatt felvetődött kérdésekről, különösen akkor, ha azok bűnüldözési, bevándorlás-ellenőrzési vagy határellenőrzési céllal etnikai, faji hovatartozáson, nemzetiségen vagy valláson alapulnak.

A Bizottság közelről követi – és a jövőben is közelről fogja követni – általában a profilalkotás alkalmazása okozta problémákat, és különösen a jelentésben kifejezetten említett területeken.

A Bizottság jelenleg konzultációt indít azokról a kihívásokról, amelyeket az új technológiák az adatvédelem szempontjából jelentenek. Eredményeinek olyan tényeket kellene szolgáltatniuk a Bizottságnak, amelyek ösztönzik a Bizottság elméleti munkáját és útmutatóul szolgálnak azoknak a problémáknak a kezelése során, amelyeket a profilalkotás okozhat a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság területén.

Az Alapjogi Ügynökség által az EU-n belüli kisebbségekre és hátrányos megkülönböztetésre vonatkozóan nemrégiben közzétett, a Bizottság által tegnap pozitívan fogadott eredmények azt mutatják, hogy a rasszizmus és az idegengyűlölet tartós jelenségek az Európai Unióban, és érintik kisebbségeink életét.

A Bizottságnak alaposan tanulmányoznia kell ennek a felmérésnek az eredményeit, hogy eldöntse az előrevivő utat. Ismét elmondom, hogy nagyon nagy örömmel fogadom ezt a jelentéstervezetet, és várom, hogy a holnapi plenáris ülésen elfogadásra kerüljön.

  Sarah Ludford , előadó. − Elnök asszony, igen kedvezőnek tartom a Biztos úr pozitív válaszát. Úgy vélem, az általa említettek közül néhány dolog rendkívül hasznos lesz: az Alapjogi Ügynökség, az etnikai alapú profilalkotásra vonatkozó útmutatás, a Bizottság együttműködése az Európa Tanáccsal ez utóbbi ajánlásával kapcsolatban, és az a felvetés, hogy a 29. cikk szerinti munkacsoporttól útmutatást lehessen kérni.

Szeretném azonban szorgalmazni, hogy a Bizottság lépjen kicsit távolabb, miközben a profilalkotás sajátos problémáira koncentrál. Elvégre van egy előterjesztett ajánlásunk a PNR-adatok összefüggésében megvalósuló profilalkotáshoz, tehát speciális problémák vannak.

Szeretnék nagyon őszintén köszönetet mondani a vitához hozzájárult kollégák kicsi, de válogatott csoportjának. Úgy vélem, két dolog határozottan kikristályosodott: először is az a tény, hogy az úgynevezett „biztonsági” intézkedések biztonság hiányát kelthetik, másodszor pedig az, hogy az erőforrások célirányos felhasználása helyett azok pazarlását jelenthetik. Itt tehát a hatékonyságról és a polgári szabadságjogokról van szó.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra holnap, 2009. április 24-én, pénteken déli 12 órakor kerül sor.