Elnök. – A következő napirendi pont a Madagaszkárról szóló hat állásfoglalási indítvány megvitatása.(1)
Mikel Irujo Amezaga, szerző. − (ES) Elnök asszony, amint az magából az állásfoglalásból is kitűnik, kéthavi erőszakos összecsapások után Andry Rajoelina, Madagaszkár fővárosának korábbi polgármestere, idén március 17-én puccsot hajtott végre, amiben a hadsereg és egy önjelölt „Átmeneti Főhatóság” támogatta, amely fölött ő elnököl; majd felfüggesztette a nemzetgyűlést és a szenátust. Ezen túlmenően a lázadók nyomására a demokratikusan megválasztott elnöknek el kellett hagynia Madagaszkárt.
Ugyanakkor a 2007 decemberében az Antananarivo polgármesterévé választott Rajoelina urat idén februárban kényszer útján távolította el a hatalomból az előző kormány. Hozzá kell tennem, hogy a lakosság rossz hangulatát az előző kormány azon terve szította, miszerint az ország déli részén elterülő földekből egymillió hektárt bérbe akartak adni egy koreai cégnek.
Természetesen mi is elítéljük a puccsot, és minden olyan kísérletet, amely a hatalmat nem demokratikus eszközzel akarja megszerezni. Továbbá úgy véljük, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa és azok a nemzetközi szervezetek, amelyeknek Madagaszkár a tagja, nem ismerik el ezt a tényleges rezsimet, és azt akarjuk, hogy állítsák helyre az alkotmányos rendet. Kérjük továbbá, hogy azonnal állítsák vissza az országban a jogi és az alkotmányos rendszert, és felkérünk minden madagaszkári pártot, hogy a válság megszűntetésének érdekében tegyen eleget a Madagaszkár alkotmányában foglalt rendelkezéseknek.
Ugyanakkor úgy véljük, hogy a demokrácia nemcsak választások megtartásából áll, így hát súlyos szabálytalanságokat kell jelentenünk Madagaszkár – ezt megelőző – törvényes kormányával kapcsolatban is.
Mindazonáltal meg vagyunk róla győződve, hogy ha az alkotmányos rend helyreállt, azokon a célkitűzéseken és elveken fog alapulni, amelyek ennek az állásfoglalásnak a K. pontjában már megjelennek, vagyis: világos menetrend a szabad, tisztességes és átlátható választások megrendezése felé; az ország összes politikai és társadalmi szempontból érdekelt felének, így Marc Ravalomanana elnök és más jelentős közéleti személyek bevonása; harmadszor, a madagaszkári pártok közötti megegyezés előmozdítása; negyedszer, a madagaszkári alkotmány tiszteletben tartása; és végül az Afrikai Unió eszközeinek és Madagaszkár nemzetközi kötelezettségeinek való megfelelés.
Világos, hogy újra olyan helyzettel állunk szemben, ahol az emberi jogokat rendszeresen megsértik. Miközben Madagaszkár vezető rétegei államcsínyeken keresztül elmerülnek a hatalomért folyó küzdelemben, és fontos, jövedelmező üzleti szerződéseken marakodnak, addig a lakosság 70%-a napi egy dollárnál kevesebből él. Ezt, és egyedül ezt kell megoldanunk. Reméljük ezért, hogy az Európai Unió felvállalja szerepét ebben az ügyben.
Elnök asszony, témát váltva és kihasználva, hogy Orban biztos úr jelen van e parlamenti ciklus utolsó ülésén, szeretném személyesen megköszönni főigazgatósági működését.
Bernd Posselt, szerző. − (DE) Elnök asszony, Bajorországnak és településeinek rengeteg kapcsolata van világszerte, csakúgy, mint Eichstätt Katolikus Egyetemének. Ezért szeretnénk üdvözölni e régió polgármestereiből álló küldöttséget.
Madagaszkárral szoros és intenzív együttműködést folytatunk. Sok a kulturális, gazdasági és tudományos kapcsolat, erős és támogató az egyházi jelenlét. Ezért annál sajnálatosabb, hogy ebben a festőien szép és gazdag kultúrájú országban ilyen megdöbbentő visszaéléseket követnek el. Nagy az esély arra, hogy Madagaszkár stratégiailag fontos elhelyezkedése dacára bukott állammá váljék, ahogy az már más afrikai országokkal is megtörtént, többek között Szomáliával.
Fontos tehát, hogy helyreállítsuk a rendszeres és demokratikus kapcsolatokat. Ezért örülök annak, hogy néhány napja találkoztunk a kapcsolattartó csoporttal, hogy megvitassuk az első konkrét lépéseket. Megfelelő struktúrát kell kialakítanunk, hogy az elűzött, demokratikusan megválasztott elnök vezetése alatt, akit továbbra is az egyetlen törvényes államfőként ismerünk el, előkészítsük az új választásokat.
Párbeszédet kell kezdeményezni, ahol jelen kell lennie a miniszterelnöknek, aki jelenleg börtönben van, és akit azonnal szabadon kell engedni. Nemcsak humanitárius segélyt, hanem a továbbiakban is alapvető fejlesztési segélyt, különösen orvosi segítséget kell nyújtanunk a legszélesebb körben.
Mindezen okokból kifolyólag minket, az Európai Uniót felkérnek, hogy nemcsak mint humanitárius tényező, és nemcsak mint gazdasági tényező, hanem különösen mint a régió békéjét megteremtő politikai tényező vegyünk részt az ottani tárgyalásokon. Ahhoz, hogy ezt elérjük, számítunk az Afrikai Unió együttműködésére, amelynek újra lehetősége van arra, hogy lassanként demokratikus stabilizációs tényezővé alakuljon – ami azt illeti, a stabilizáció is lehet antidemokratikus –, és amelyet erőteljesen támogatni fogunk a rendelkezésünkre álló eszközökkel.
(Taps)
Erik Meijer, szerző. − (NL) Elnök asszony, Madagaszkárban a hivatalban lévő elnök a lakosság tiltakozására távozásra kényszerült. Idegen vállalatokkal állapodott meg, amelyek rövid távú bevételeket hoztak a kormányának, ám népére nézve ártalmasak voltak. Ez tarthatatlanná tette pozícióját.
Később a hadsereg segítségével az ellenzék vezérét, aki korábban a főváros polgármestere volt, ideiglenesen elnökké nevezték ki annak ellenére, hogy törvény szerint túl fiatal volt ehhez a hivatalhoz. Ezt az eljárást, és különösen a hadsereg beavatkozását kifogásolni kezdték. Az Afrikai Unió törvénytelen akciónak nevezte, és elutasítja az új kormányt.
Ugyanakkor úgy vélem, akár párhuzamot is vonhatnánk e között és különösen egy európai ország, Izland legutóbbi eseményei között. Ebben az országban is a lakosság tiltakozására köszönt le a kormány. Egy teljesen más politikai meggyőződésű kisebbségi kormány vette kezébe ekkor a hatalmat, de ezt senki nem tekintette államcsínynek. Azóta új választást tartottak, és az új kormány nagy többséget szerzett. Madagaszkáron is lehetséges ilyen eredmény, feltéve, hogy tartanak választásokat a közeljövőben.
Glyn Ford, szerző. − Elnök asszony, a Szocialista Képviselőcsoport nevében és az Európai Szocialista Párt árnyékelőadójaként beszélek a dél-afrikai országok csoportjával – köztük Madagaszkárral – kötött gazdasági partnerségi megállapodásról (EPA). Áprilisban elsöprő többség hagyta jóvá a gazdasági partnerségi megállapodást, bár fenntartásokkal a zimbabwei helyzetre vonatkozóan. Ha ma az EPA-t vitatjuk meg, be kell vezetnünk fenntartásainkat Madagaszkárra vonatkozóan is.
Alig tizenöt évvel ezelőtt a Madagaszkárban rejlő lehetőségek rendkívül másnak látszottak. Emlékszem az akkor újonnan választott elnök, Albert Zafy 1993-as látogatására. De természetesen 1996-ra már korrupcióval és a hatalommal való visszaéléssel vádolták. Azóta Madagaszkárban kiválással és vádemeléssel fenyegető ingatag kormányok szítanak viszályt, amely az erőszak politikájának kísérője.
A jelenlegi helyzetet – a katonai puccsot – részben a korábbi kormány egyik terve idézte elő, amely az ország déli részén elhelyezkedő körülbelül egymillió hold területű földet akarta haszonbérletbe adni egy koreai cégnek intenzív gazdálkodásra, miközben a lakosság tekintélyes többsége kevesebb mint napi egy euróból él. Ez az alkotmányellenes kormányváltás komoly visszalépés a demokratizálódás útján.
Örömmel halljuk, hogy az ENSZ megközelítőleg 36 millió dollár értékű humanitárius segélyért folyamodott élelmiszerhiányra számítva, amely a jelenlegi madagaszkári politikai események miatt az év hátralévő részében várható, viszont erősen elítéljük a puccsot és minden olyan kísérletet, amely a hatalmat antidemokratikus eszközökkel próbálja megragadni. Az ország jogi és alkotmányos rendjének azonnali helyreállítását követeljük, és felkérjük az összes madagaszkári pártot, hogy tegyen eleget az alkotmányban foglalt rendelkezéseknek. A nemzetgyűlés és a szenátus felfüggesztésének megszűnését akarjuk látni, és szorgalmazzuk, hogy a parlamenti képviselők mandátumát és mentelmi jogát tartsák tiszteletben.
Ám ez csak akkor fog bekövetkezni, ha a nemzetközi közösség együtt tud működni, hogy növelje erőfeszítéseit és nyomást gyakoroljon annak érdekében, hogy az országban megszűnjék a politikai erőszak és a politikai patthelyzet.
Thierry Cornillet, szerző. − (FR) Elnök asszony, a madagaszkári helyzetet látva nem maradhatunk csendben, és nem mi leszünk az egyetlenek, akik azt elítélik. Az Afrikai Unió, a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség, a Frankofónia Nemzetközi Szervezete, az Interparlamentáris Unió, a Bizottság által képviselt Európai Unió, az Egyesült Államok és rengeteg ország, ideértve sajátomat, Norvégiát is – hogy az európai kontinens országairól szóljunk – elítélte a Madagaszkárban végbement puccsot – mert az, ami.
Nem maradhatunk csendben, és felszólítjuk az országot az alkotmányos rend visszaállítására. Mindössze „a kezdeti állapotokhoz való visszatérés” megközelítésmódját kérjük azzal együtt, hogy ahol szükséges, elnökválasztás vagy népszavazás útján Madagaszkár népe dönthessen. Madagaszkár nemzetgyűléseinek és politikusainak a felelőssége, hogy eldöntse, melyik a leghatékonyabb módja a véleményük kikérésének.
Ennélfogva közös állásfoglalási indítványunk követelésének célja, hogy a nemzetközi közösséggel együtt hangoztatva világossá tegyük azok számára, akik a hatalmat teljesen antidemokratikus módon, puccs keretében – legyen az bármilyen burkolt is – ragadták magukhoz, hogy Madagaszkár alkotmányos rendjét vissza kell állítani annak érdekében, hogy az Indiai-óceán e nagy szigetének jövőbeni fejlődése biztosítva legyen.
Ewa Tomaszewska, szerző. – (PL) Elnök asszony, Madagaszkár politikai válsága alkotmányellenes kormányváltáshoz vezetett. Ez a folyamat zavargásokkal járt, amelyben 130 ember vesztette életét.
Madagaszkár 1960-ig francia uralom alatt állt. Nehéz helyzetben lévő ország. Humanitárius segélyre van szüksége, különösen élelmiszersegélyre, amelyet már meg is kapott. A hatóságokat és az általuk rendezett, egymást követő választásokat a hadsereg támogatta. Ravalomanana elnök elvesztette támogatottságát, és 2009. március 17-én leköszönt hivatalából. A hatalmat Rajoelina ragadta magához, akit a hadsereg jelölt ki.
Az Európai Unió nem ismeri el az új kormányt, mivel a változás nem demokratikus úton történt. Az Afrikai Unió felfüggesztette Madagaszkárt a tagságából, és kifogásolja Ravalomanana erőszakos eltávolítását. Azzal fenyegetőzik, hogy szankciókkal fog fellépni, ha hat hónapon belül nem állítják helyre az alkotmányos rendet.
Követeljük az alkotmányos rend helyreállítását Madagaszkárban! A nemzetközi közösséghez fordulunk, hogy támogassuk az állam működéséhez szükséges jogi alapok visszaállítását. Úgy vélem, a nemzetközi szervezetek képviselőinek, köztük különösen Parlamentünk képviselőinek, szorosan figyelemmel kell kísérniük és meg kell figyelniük a választási folyamatot.
Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, a PSE képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök asszony, március első heteiben drámai puccsnak lehettünk tanúi Madagaszkáron. Az eltávolított elnök és az ellenzék vezetője között évek óta fennálló versengés a polgárháború szélére sodorta az országot. 2009. március 17-én, egy nappal azt követően, hogy a hadsereg elfoglalta az elnöki palotát, Andry Rajoelina államfőnek nyilvánította magát. A madagaszkári Legfelsőbb Bíróság kijelentette, hogy a korábbi antananarivói polgármester hivatalviselése összhangban áll az alkotmánnyal. Kétségek merültek fel ezzel kapcsolatban, már csak azért is, mert az egységes alapokmányban létezik egy kikötés, amely kimondja, hogy ahhoz, hogy elnök lehessen valaki, be kell töltenie a 40. életévét, az új elnök pedig csak 34 éves.
A hatalmi elbizakodottság és a Legfelsőbb Bíróság döntése általános vitát váltott ki. A feleskető ceremóniát a legtöbb külföldi diplomata bojkottálta, és az Afrikai Unió felfüggesztette Madagaszkár tagságát. A politikai válság általános káoszba vezette és destabilizálta az országot, ahol a legtöbb ember évekig rettenetes szegénységben élt napi egy dolláron, és korlátozottan jutott ételhez, vízhez, alapvető orvosi ellátáshoz és oktatáshoz. Hat évig éltem Madagaszkáron, és alaposan megismerkedtem ezekkel a problémákkal, ezért igen határozottan támogatom az ENSZ-et, amely sürgős humanitárius segélyhez folyamodik Madagaszkár népe számára.
Az Európai Parlamentnek határozottan el kell ítélnie a puccsot és minden olyan kísérletet, amely a demokratikus elveket áthágva akarja átvenni a hatalmat. Az Európai Uniónak követelnie kell a Parlament két háza munkájának megújítását, amelyeket az új rendszer felfüggesztett. Továbbá támogatnunk kell az Afrikai Unió és az ENSZ képviselői különleges küldöttségének a helyi politikai pártokkal és minden érdekelt csoporttal folytatandó tárgyalásra tett erőfeszítéseit annak érdekében, hogy az alkotmányos rend azonnali visszaállítása megtörténjen az országban, és a nemzetközi közösség határozottan növelje a humanitárius segélynek a sziget szegénység határán élő lakosaihoz való eljuttatására tett erőfeszítéseit.
Marios Matsakis, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, Madagaszkár, ez a hajdani francia gyarmat, úgy tűnik, szomorú – ám szokatlannak nem mondható – posztkoloniális zűrzavart él meg politikai életében, együtt az ebből származó szenvedéssel, amely népét sújtja.
Az európai országok sok más gyarmata szenvedett – vagy még mindig szenved – ugyanezen okból. Rengeteg példa van rá. Hazám, Ciprus az egyik. Miután egyik gyarmati urától, a britektől 1960-ban részben függetlenséget nyert, a brit külügyi diplomácia héjáinak 1963-ban sikerült közösségen belüli harcot provokálnia, amely történetesen a sziget 1974-es felosztásába torkollott.
Ez a felosztás ma is fennáll, és ez Nagy-Britannia kedvére való. Egy kettéosztott Ciprus nem tud sikeres kísérletet tenni arra, hogy megszabaduljon a másik két brit gyarmati területtől, Akrotiritől és Dhekeliától, amelyeket Nagy-Britannia katonai célokra használ, és amelyeket a brit kormánynak sikerült gyalázatos módon az EU-n kívül tartania, ezáltal az ott élő ciprusi civilek ezreire – akik immár uniós állampolgárok – nem vonatkoznak a közösségi vívmányok.
Leonard Orban, a Bizottság tagja. − Elnök asszony, először is szeretném hangsúlyozni a Bizottságnak a madagaszkári helyzet jelenlegi változékonysága miatti súlyos aggodalmát. Továbbá szeretném kiemelni a Bizottságnak a Madagaszkár népe melletti folyamatos elkötelezettségét.
Az ország helyzete Ravalomanana elnök március 17-i erőszakos eltávolítása után teljes figyelmet érdemel és követel részünkről, és a Bizottság, az Európai Parlamenthez hasonlóan, igen közelről követi az eseményeket.
A Bizottság teljes mértékben azonosul az Európai Unió nevében március 20-án közzétett cseh elnökségi nyilatkozattal, amely elítéli a hatalomváltást, és felszólítja a madagaszkári feleket, hogy maradéktalanul tartsák tiszteletben az madagaszkári alkotmány rendelkezésit.
A Bizottság úgy véli, hogy a cotonoui megállapodás lényeges elemeit felháborító módon megsértették, és hogy ez „különösen sürgős esetnek” minősül a megállapodás 96. cikkének értelmében. A Bizottság ezért eljárást indított, amelyben javasolja a Tanácsnak, hogy tanácskozzon a hatalmon lévő hatóságokkal annak érdekében, hogy az alkotmányos rend visszaállítása céljából megvizsgálja a válság lehetséges megoldásait.
A Bizottság továbbra is ki fogja használni a párbeszéd minden eszközét, ami csak rendelkezésére áll, hogy átfogó megoldást leljen a jelenlegi válságra. A válság megszüntetése céljából megerősített politikai párbeszédet folytat a cotonoui megállapodás 8. cikke alapján Madagaszkár összes érdekelt felével.
Részt vesz továbbá a főbb felvonultatott nemzetközi törekvésekben, különösen az Afrikai Unió által nemrégiben létrehozott nemzetközi kapcsolattartó csoport keretében. Ezen a ponton az uralkodó nézet szerint az érintett madagaszkári politikai érdekelt felek egyetértenek az alkotmányos rendhez való visszatérés tervében és a választások megtartásában.