Elnök. − A következő napirendi pont a kérdések órája (B7-0203/2009).

A következő kérdéseket a Tanácshoz intézték.

1. kérdés, előterjesztette: Marian Harkin (H-0259/09)

Tárgy: Állatjólét

Mivel az állatjólét a svéd elnökség egyik prioritása, és mivel egyes országok – mint Írország – már sikeres állatjóléti rendelkezéseket vezettek be az élőállat-szállításra vonatkozóan – beleértve az anyatehén-állományra vonatkozó állatjóléti rendszert, ami annak biztosítását segíti, hogy az exportra szánt, elválasztott állatok erősebbek és jobban felkészítettek legyenek a szállításra –, a svéd elnökség tervezi-e, hogy figyelembe vesz az élőállat-szállításra vonatkozó, ehhez hasonló rendszereket annak érdekében, hogy egyensúlyba kerüljön a fenntartható élőállat-export és az állatjólét biztosítása bármilyen új jogszabályban? Továbbá mivel Írország szigetország, és erősen támaszkodik az elválasztott állatok exportjára, a svéd elnökségnek van-e olyan javaslata, amely akadályozná az Írország számára életbevágó kereskedelmi tevékenységet?

  Cecilia Malmström a Tanács soros elnöke. – (SV) Tisztelt elnök asszony! Megtiszteltetés számomra, hogy válaszolhatok Harkin asszony kérdésére. A Tanács osztja a parlamenti képviselő állatjólétet illető aggodalmát. Az, hogy a Bizottság rendszeresen tűzött javaslatokat a napirendre, azt eredményezte, hogy folyamatosan és szép számmal születnek közösségi jogszabályok ezen a területen. A svéd elnökség célja, hogy folytassa az állatjólétről és helyes állattenyésztésről folyó vitát. A mezőgazdaság területén ezek kiemelt kérdések az elnökségünk számára, és október 8–9-én Uppsalában kifejezetten az állatjóléttel foglalkozó konferenciára kerül sor.

Az EU által finanszírozott „Welfare Quality” projekt eredményei képezik a konferencia alapját. 2004 óta a projekt tudományosan megalapozott rendszert hozott létre, amivel azt értékelik, hogy az állattartás során mennyire gondosan bánnak az élőállatokkal. A projekt azt is vizsgálja, hogy milyen módokon lehet legjobban visszajelzést adni a mezőgazdasági termelőknek, a fogyasztóknak és egyéb érdekelt feleknek. Az EU tagállamaiból és Latin-Amerikából több mint 40 intézmény és egyetem vett részt a konferencián. A konferencián megvitatandó további téma, hogy globális szinten hogyan javítható az állatjóllét. Az előadók között olyan nemzetközi szervezetek képviselőit hallgathatjuk, mint a WTO és a FAO, globális vállalatok és a nemzetközi húsipar, valamint ott lesznek az Egyesült Államok és Namíbia képviselői is.

A konferencia eredményei felhasználhatóak a Tanács azon következtetéseihez, amelyeket az állatjóléti címkézésről várható bizottsági közleményre válaszként tervezett. Ami a jogszabályokra vonatkozó kezdeményezést illeti, biztos vagyok abban, hogy a képviselő tudatában van annak, hogy a Bizottság dolga a javaslattétel. A svéd elnökség jelenleg a Bizottság tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló, új irányelvjavaslatán dolgozik. A Bizottság mindezidáig nem terjesztett elő több olyan javaslatot az állatjóléti jogszabályokra vonatkozóan, amelyet a svéd elnökség idején kellene megvitatni.

  Marian Harkin (ALDE). - Nagy örömömre szolgál, hogy azt mondja, folytatni kívánják a vitát, és hogy a témában konferenciát tartanak Uppsalában. Az az igazság, hogy a jelenleg érvényben lévő jogszabályaink ténylegesen csak mintegy két év óta hatályosak. Tudom, hogy mi Írországban elfogadtuk ezt. Képzést biztosítottunk az állattartók számára. Továbbfejlesztettük a szállítási rendszereket, és mindennek eredményeképpen nagyon jól működik a kereskedelmünk, de ha leállunk vele, a verseny természetesen a belföldi piacra tevődik át stb. Azt kérdezem, hogy fontos-e módosítani azokat a jogszabályokat, amelyek csupán két éve léptek érvénybe és működnek hatályosan. A másik kérdés arra vonatkozott, hogy milyen megalapozott tudományos adatok léteznek, amelyek rámutatnak ennek szükségességére.

  Cecilia Malmström a Tanács soros elnöke. − Nos, ahogyan említette, fontos, hogy ezt megfelelően értékeljük, és lássuk, mi történik, milyenek az eddigi eredmények.

Tudományos bizonyítékokat gyűjtünk. Az uppsalai konferenciára szakértőket és tudósokat is meghívtunk, hogy hátteret biztosítsanak a konferencia vitáinak. Mint mondtam, remélem, hogy ez lehet a Tanács bizottsági közleményre adott válaszának alapja. Pillanatnyilag ennyit tudok mondani.

Az Európai Parlament képviselőinek véleményét is érdeklődéssel várjuk. Reményeink szerint ez jó kiindulópontot adhat a tárgyalásokhoz és ahhoz, hogy a lehető legtöbb információt összegyűjtsük.

  Mairead McGuinness (PPE). - Egy megjegyzés: Remélem, hogy az állatszállítást érintően a tudomány felülkerekedik az érzelmeken.

Azt kérném, hogy foglalkozzunk a lószállítás kérdésével, amellyel véleményem szerint nem foglalkoztunk kielégítő mértékben, és úgy gondolom, hogy pillanatnyilag jelentős aggodalom kíséri ezt a témát.

Véleményem szerint az állatjólétet illető aggodalmak fokozódhatnak a gazdaságokban, mivel számos tagállamunkban katasztrofális árakat kapnak a mezőgazdasági termelők termékeikért. Mindent megtesznek az állatjóléti normák betartása érdekében, ugyanakkor nagyon alacsony árakat kapnak az árukért, következésképpen nincsen jövedelem a gazdaságokban. Így tehát azt hiszem, hogy érzékenyen kell hozzáállnunk ehhez a kérdéshez.

  Seán Kelly (PPE). - Ez igen ellentmondásos téma Írországban, és azok malmára hajtja a vizet, akik a Lisszaboni Szerződés leszavazása mellett kardoskodnak. Ennek, valamint annak fényében, hogy Írország szigetország, és hogy az élőállat-export nélkül leplezett kartellezés fog folyni – különösen a marha- és birkaárakat illetően –, reménykedhetünk-e abban, hogy a téma napirendre kerül, vagy arról megegyezés születik még azelőtt, hogy október 2-án megtartják a szavazást a Lisszaboni Szerződésről?

  Cecilia Malmström, a Tanács soros elnöke. − Világosan értem a Tisztelt Ház képviselői és a polgárok aggodalmait. Sajnos nem ígérhetem, hogy a népszavazás előtt megoldást találunk a problémára.

Jelenleg a Bizottság javaslatára várunk. Az előttem ismeretlen okok miatt késik. Mihelyt megérkezik, nekiveselkedünk, és megkezdjük annak megvitatását. Többet nem mondhatok, mert a Bizottság javaslatát várjuk. Remélem, hogy a helyzet dramatizálása nélkül, inkább értékelést adva, tudományos és bizonyítékokon alapuló nézőpontból leszünk képesek a munkát végezni.

2. kérdés, előterjesztette: Claude Moraes (H-0262/09)

Tárgy: Gyermekkereskedelem az EU-ban

Az Alapjogi Ügynökség (FRA) által júliusban közzétett jelentés rámutatott az EU-n belüli gyermekkereskedelem problémájának súlyosságára. Nagyon sok gyermeket érint a határainkon belül folyó, szexuális kizsákmányolás, kényszermunka, örökbefogadás és szervkivétel célját szolgáló gyermekkereskedelem.

Üdvözlöm, hogy az emberkereskedelem kérdése prioritásként szerepel a svéd elnökség programjában, de tudni szeretném, hogy foglalkozni fognak-e kifejezetten a gyermekkereskedelemre vonatkozó javaslatokkal, amint azt a FRA ajánlja?

  Cecilia Malmström a Tanács soros elnöke. – (SV) Tisztelt elnök asszony! A svéd elnökség osztja a képviselő szexuális kizsákmányolás és más célokat szolgáló gyermekkereskedelem feletti aggodalmát. A nemzetközi szervezett bűnözés egyik legjövedelmezőbb formája ez a fajta modern rabszolgaság. Természetesen megvetendő dolog, és komoly problémát jelent mind az EU-ban, mind a világ többi részén. Az emberkereskedelem régóta fontos helyet foglal el az EU napirendjén, és határozottan folytatnunk kell a legalapvetőbb jogok megdöbbentő megsértése elleni küzdelmet célzó intézkedéscsomag végrehajtását.

Európának fokozott erővel kell fellépnie a megelőző intézkedések terén és a szervezett bűnözés elleni harcban, valamint a bűncselekmények áldozatainak védelme terén. A témában elfogadott és végrehajtott jogszabályok és nem kötelező érvényű jogi eszközök egyértelműen mutatják, hogy az EU elkötelezte magát az emberkereskedelem elleni küzdelem mellett. Először az emberkereskedelem elleni küzdelmet célzó közös fellépés elfogadására került sor 1997-ben. A legfontosabb jogszabály az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló 2002. évi kerethatározat.

2009 márciusában a Bizottság új kerethatározatra tett javaslatot az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint e cselekmények áldozatainak védelméről. A szándék szerint ez hatályon kívül helyezné a 2002. évi kerethatározatot. A javaslat egyik célja, hogy a bűnügyi nyomozások és eljárások során különleges bánásmódot biztosítson a kiszolgáltatott áldozatok – a gyermekek – számára, hogy elkerülhető legyen az, amit másodlagos viktimizációként ismerünk.

Ez a javaslat egy másik olyan javaslathoz kapcsolódik, ami még inkább a gyermekek sajátos igényeire összpontosít, azaz a szexuális erőszak, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló kerethatározatra irányuló javaslatról van szó, ami hatályon kívül helyezi a Bizottság által ugyanakkor előterjesztett 2004/68/EK kerethatározatot. A cél egységesebb jogi keret létrehozása, annak hatékonyabbá tétele, és az elkövetők szankcionálásának szigorítása.

Ezt a két javaslatot most vitatja meg a Tanács. Fontos nemzetközi konszenzuson alapulnak, különös tekintettel az ENSZ Palermói Jegyzőkönyvére és az emberi jogokról szóló európai egyezményében foglalt, az emberkereskedelem elleni küzdelmet szolgáló intézkedésekre, valamint az Európa Tanács gyermekek nemi erőszak és szexuális kizsákmányolás elleni védelméről szóló egyezményére.

Az elnökség által október 19–20-án megtartandó brüsszeli miniszteri konferenciához kapcsolódva – ami az EU emberkereskedelem elleni átfogó intézkedéseit helyezi a középpontba – bemutatják és részletesen megvitatják az Alapjogi Ügynökség jelentését, a következtetéseket pedig a Tanács elé terjesztik. A svéd elnökség továbbá a decemberi csúcstalálkozón elfogadandó Stockholmi Program kulcsfontosságú témái közé kívánja emelni az emberkereskedelmet és a gyermekek szexuális kizsákmányolását.

  Anna Hedh , a szerzőt helyettesítve. – (SV) Nagyon köszönöm, miniszter asszony. Tudom, hogy ez a téma rendkívül fontos. Mi Svédországban az utóbbi években az EU-hoz hasonlóan sürgetjük ezt az ügyet. Egyszerűen rá kívánok mutatni, hogy véleményem szerint nagy szégyen, hogy az Európai Parlament képviselői nem tudnak részt venni az október 19–20-i konferencián, mert itt leszünk Strasbourgban, és egy időben nem lehetünk Brüsszelben is, hogy részt vegyünk ezen a fontos konferencián. Szégyen, de ez a helyzet.

Arról is tudomásom van, hogy a svéd elnökség említette, hogy az utazással és az idegenforgalommal kapcsolatosan is fel kívánja vetni a gyermekek kizsákmányolásának kérdését. Erre elvileg egy november 20-i konferencián, a L’Europe de l’Enfance állandó kormányközi munkacsoport ülésének keretében került volna sor, de most hallottam, hogy az elnökség nem fogja felvetni ezt a kérdést. Mi ennek az oka? Egy más alkalommal kerül napirendre a téma?

  Cecilia Malmström a Tanács soros elnöke. – (SV) Tisztelt elnök asszony! Köszönöm Hedh asszony felszólalását. Tudom, hogy Hedh asszony igen elkötelezett e kérdések iránt.

Nagyon szerencsétlen dolog, hogy a brüsszeli konferencia egybeesik az üléssel. Azért került az ülés erre az időpontra, hogy egybeessen az EU emberkereskedelem elleni napjával, ami ugyanabban az időben kerül megrendezésre. Ezért ütköznek az események. Valóban szerencsétlen egybeesés.

Ami a képviselő második kérdését illeti, miszerint miért került le ez a kérdés a napirendről: Erről nem volt tudomásom. Ezt ellenőriznem kell, és később visszatérek a kérdésre, és talán választ tudok adni Hedh asszonynak.

  Elizabeth Lynne (ALDE). - Nagyon köszönöm a választ. Én is sajnálom, hogy a konferenciára akkor kerül sor, amikor mi Strasbourgban vagyunk. De meg tudja erősíteni, hogy a konferencia napirendjén valóban kiemelt téma lesz az Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménye? Azért kérdezem, mert vannak olyan tagállamok, amelyek még nem írták azt alá, és vannak olyanok is – köztük Svédország természetesen –, amelyek még nem ratifikálták azt. Úgyhogy azt hiszem, nagyon fontos, hogy feltétlenül kiemelt helyet kapjon a konferencia napirendjén, és ily módon valóra váljon az emberkereskedelem elleni fellépés. Megvan minden, ami ehhez szükséges. Már csak cselekednünk kell.

  Cecilia Malmström a Tanács soros elnöke. − Igen, Lynne asszony, erre fel fogom hívni a szervezők figyelmét.

3. kérdés, előterjesztette: Mairead McGuinness (H-0264/09)

Tárgy: Üzenet a FAO magas szintű találkozója számára

Milyen üzenetet fog közvetíteni a Tanács az EU nevében az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete konferenciájának következő ülésszakán?

  Cecilia Malmström a Tanács soros elnöke. – (SV) Tisztelt elnök asszony! Sokféle témával foglalkozunk.

Az ENSZ FAO konferenciája november 18-án kezdődik. A FAO reformja lesz az egyik legfontosabb napirendi pont. A FAO valamennyi tagja által 2008-ban elfogadott cselekvési terv képezi a reformfolyamat alapját. Ez a cselekvési terv a reform számos különféle típusával foglalkozik. Többek között a FAO jövőbeli tevékenységeit olyan eredményalapú irányítási rendszer fogja meghatározni, ami elő fogja segíteni a szűkös erőforrások hatékonyabb elosztását és felhasználását. Azt is reméljük, hogy a reformfolyamatnak hosszú távú hatása lesz a FAO munkájára a munkatársaival és helyi irodáival kapcsolatos ügyekben. A konferencia a FAO alapszabályának módosításával, valamint az Élelmezésbiztonsági Bizottság reformjaival kapcsolatos ügyekkel is foglalkozni fog.

Ez a reform azért fontos, mert a mezőgazdaság, az élelmezésbiztonság és élelmiszerellátás területén globális partnerség létrehozásához kapcsolódik. A FAO november 16–18-án élelmezésbiztonsági világ-csúcstalálkozót tart Rómában ezeknek a kérdéseknek politikai szintű megvitatása céljából. Az elnökség képviselteti magát a csúcstalálkozón, és egy nyilatkozatot fogunk felolvasni, amely részben a Tanácsnak az élelmezésbiztonságra vonatkozóan a FAO konferencián elfogadandó következtetésein alapszik.

A Tanács a FAO-ról szóló, 2008. november 11-i következtetéseiben elismerte, hogy a jelenlegi élelmiszerválság olyan közös, egységes és összehangolt választ kíván meg a globális közösségtől, amely mind a civil társadalom, mind a magánszektor támogatását élvezi. Az EU-nak evégett az EU millenniumi fejlesztési célokra vonatkozó cselekvési tervével összhangban támogatnia kell a globális partnerséget a mezőgazdaság és élelmiszeripar területén. Ezt 2008 júniusában örömmel üdvözölte az Európai Tanács.

A Tanács továbbá következtetéseiben üdvözölte a FAO most folyó reformját, amelyet a szervezet valamennyi tagállama konstruktív módon, a konferencia bizottságának keretében hajt végre. Az elnökség ennek fényében úgy érzi, hogy a csúcstalálkozónak egyértelmű politikai célja kell, hogy legyen, és a világ élelmezésbiztonsága érdekében új irányítási rendszert kell kialakítania egy vezető szerepet játszó, megújított és erősebb Élelmezésbiztonsági Bizottság mellett.

Az elnökség feltétlenül szükségesnek érzi, hogy ez a csúcstalálkozó olyan előretekintő, intézkedésalapú rendszert hozzon létre, amely képes leküzdeni a jelenlegi élelmiszerválságot, és növelni tudja az erőfeszítéseket az első millenniumi fejlesztési cél elérése, azaz a súlyos szegénység és az éhezés megszüntetése érdekében. Az Élelmezésbiztonsági Bizottság reformja és a globális partnerség iránti széles körű elkötelezettség rendkívül fontos lesz ennek megvalósításában.

Az elnökség úgy véli, hogy a csúcstalálkozónak ezt az egyértelmű politikai célt kellene maga elé tűznie, hogy a világ élelmiszerellátásának irányítására új rendszert alakítson ki, amelyben egy megújított és erősebb Élelmezésbiztonsági Bizottság vezető szerepet tölt be. Ami a működést illeti, az elnökség úgy véli, hogy ez a csúcstalálkozó előretekintő, erőteljes rendszert kell, hogy kialakítson, amely képes megfelelni annak a kihívásnak, amit a jelenlegi élelmiszerválság, valamint a millenniumi fejlesztési célok elérésére tett fokozott erőfeszítések jelentenek.

  Mairead McGuinness (PPE). - Nagyon köszönöm a kimerítő választ. Megkérdezhetem, hogy mi a svéd elnökség véleménye arról, hogy a közös agrárpolitika szerepet játszik a globális élelmezésbiztonság koncepciójának és óhajának támogatásában? Mit gondol, milyen szerepet játszhat abban a politikánk? A globális élelmezésbiztonságot érintő aggodalmainkat tekintve fontosnak tartja-e, hogy közös politikánk legyen Európában?

  Cecilia Malmström a Tanács soros elnöke. − Ezt nem vitattuk meg a Tanácsban, az adott konferencia fényében, de világos, hogy a közös agrárpolitika szerepet játszhat, és – amikor azt a jövőben megvitatjuk – egyre erősebb szerepet tölthet be annak elősegítésében, hogy a szegényebb országok a közös piac részévé váljanak, valamint abban, hogy hol tudunk segíteni a jelenlegi akut válság enyhítésében és megszüntetésében.

Ezt tettük. Most egy kicsit jobb a helyzet a világban. Majdnem valamennyi piacról pozitív jelentések érkeznek. Ez kitűnő dolog, és gondolkozzunk el kicsit azon, hogyan foglalkozzunk azokkal a konfliktusokkal a jövőben, és hogyan tudunk egy némileg megreformált közös agrárpolitikát arra felhasználni, hogy a szegényebb országokat segítsük, és hogy elkerüljük a hasonló helyzeteket.

  Marian Harkin (ALDE). - Most a globális élelmezésbiztonságról beszélünk, de hadd szóljak röviden az EU-n belüli élelmezésbiztonságról. Véleményem szerint az EU-n belüli élelmezésbiztonság az EU élelmiszertermelésétől függ. Éppen ma került sor egy megbeszélésre az ALDE AGRI-csoportja és Fischer Boel biztos között, amikor is erről és – amint arra már utaltunk – a KAP jövőjéről tárgyaltunk, különösen a 2013 utáni jövőről, valamint arról, hogy a költségvetést csökkenhetik stb. Valóban komoly következmények érhetik az EU-n belüli élelmiszertermelést.

Tudom, hogy az csak egy része a ma esti, szélesebb körű vitánknak, mindazonáltal rendkívül fontos a mezőgazdaságban érdekeltek számára. A kérdésre már adott választ, de szívesen meghallgatnám, ha a svéd elnökség vonatkozásában további gondolatai lennének a témában.

  Cecilia Malmström a Tanács soros elnöke. − Ez bonyolult és igen terjedelmes vita. Magát a konferenciát érinti, de természetesen annál sokkal messzebb megy. Nem áll szándékunkban, hogy valóban megkezdjük azokat a tárgyalásokat, a Bizottságtól várunk egy dokumentumot, a jövőbeli költségvetésre vonatkozó közleményt. Azt az ígéretet kaptuk – és azt már 2004-ben jóváhagyta a Tanács –, hogy részletesen felülvizsgálják a költségvetés bevételeit és kiadásait, beleértve természetesen a KAP-ot is, ami jelentős részét képezi a költségvetésnek. Ez a közlemény késik – újabb hírek szerint év végén kerül rá sor. Ha ez így lesz, a svéd elnökség szándéka szerint első körben a tagállamok részvételével folyna erről vita, de a spanyol elnökségre van bízva, hogy valóban elkezdjenek dolgozni ezeken a témákon. Így tehát pillanatnyilag nem tudok további részletekkel szolgálni.

4. kérdés, előterjesztette: Rodi Kratsa-Tsagaropoulou (H-0267/09)

Tárgy: Stabilitási és növekedési paktum

Az Európai Tanács júniusban megerősítette a rendezett államháztartás és a Stabilitási és Növekedési Paktum melletti elkötelezettségét. Ennek ellenére az év végére 20 tagállam esetében várható a túlzott hiány esetén követendő eljárás. Milyen kezdeményezéseket tesz az elnökség a Stabilitási Paktum helyes és felelős végrehajtásának érdekében, és a helyes végrehajtás során hol határozott meg nehézségeket? Gondolja-e, hogy a válság szükségessé teszi a paktum felülvizsgálatát, vagy a 2005-ben elfogadott reform elegendő-e ahhoz, hogy a paktumot betartsák, és az érvényes legyen a jelenlegi feltételek mellett? Milyen kilépési stratégiát és az államháztartási hiány csökkentésére szolgáló stratégiát részesít előnyben, és milyen ütemtervet szab a stratégia végrehajtására? Gondolja-e, hogy a 2010. év a pénzügyi konszolidáció és fegyelem éve kellene, hogy legyen, vagy hogy meg kellene őrizni az államháztartás bizonyos rugalmasságát, különös tekintettel a foglalkoztatás várható visszaesésére?

  Cecilia Malmström a Tanács soros elnöke. – (SV) Erről a témáról is esett már szó a mai nap folyamán. A jelenlegi válságban az állami hatóságok mind a monetáris politika, mind a költségvetési támogatás szempontjából rendkívüli intézkedéseket hoztak. Szükségesek és helyénvalóak voltak ezek az erőfeszítések, és fontos szerepet játszottak egy még súlyosabb válság elhárításában, a gazdaság stabilizálásában és a gazdaság drámai visszaesésének megelőzésében. A gazdasági és pénzügyi helyzet stabilizálása nem jelenti azonban azt, hogy vége a recessziónak. Rendkívül óvatosan kell eljárnunk, és biztosítanunk kell, hogy a jövőre vonatkozó politikánk megadja a szükséges támogatást a – reményeink szerint bekövetkező – fellendüléshez, ugyanakkor felelősen áll hozzá a közép- és hosszú távon fenntartható államháztartáshoz.

Pontosan e két cél egyensúlyba hozásának szükségessége az, ami ilyen törékennyé teszi a paktum 2005. évi felülvizsgálata során elfogadott rugalmasságot. A gazdasági nehézségek idején a hatóságoknak kell megtenniük a gazdasági tevékenység előmozdításához szükséges intézkedéseket. Ha beindul a fellendülés, és azt már saját lendülete viszi tovább, biztosítanunk kell államháztartásaink fenntarthatóságát, a költségvetés konszolidálására pedig hitelt érdemlő terveket kell kidolgoznunk.

Mivel a körülmények jelentős mértékben eltérnek az egyes tagállamokban, a pénzügyi politikai ösztönzők és a monetáris politikai intézkedések leállításának ütemtervei – menetrendjei – is eltérőek lesznek. Ez fog tükröződni az egyes tagállamokat célzó, hiány esetén követendő több eljárásban is, de ezt harmonizálni kell, és a Stabilitási és Növekedési Paktum általános keretei között kell tartani. Az elnökség következésképpen őszre tervezi, hogy az ECOFIN-Tanács keretében megvitatja a megfelelő kilépési stratégiákat és azok összehangolását.

A tárgyalásoktól azt várom, hogy azok eredményeképpen világos egyetértés szülessen arról, hogy a hosszú távú fenntarthatóság garantálása érdekében valamennyi tagállamban a megfelelő időben kerüljön sor az ambiciózus konszolidációra.

  Marietta Giannakou , a szerzőt helyettesítve. − (EL) Miniszter asszony! Köszönöm a világos válaszát. Bízom abban, hogy különös figyelmet fordítanak arra, hogy ragaszkodnunk kell-e ahhoz, hogy a 2010. év az államháztartás javításának éve legyen, vagy legyen-e mód valamilyen hosszabbításra vagy halasztásra, mivel ez olyan dolog, amit az Unió mindezidáig nem használt ki politikáiban.

  Cecilia Malmström a Tanács soros elnöke. – (SV) Nagyon nehéz erre a kérdésre válaszolni. A jövő heti G20-csúcstalálkozón fogjuk megkezdeni a kilépési stratégiák megvitatását. Világos azonban, hogy a körülmények nagyon eltérőek a különböző tagállamokban, és ezért kissé eltérhetnek a menetrendek. Remélem, hogy hamarosan megkezdhetjük ezt a folyamatot, de ez a gazdasági helyzet alakulásától is függ. Már látjuk a fényt az alagút végén, úgy véljük, hogy már túl vagyunk a legrosszabb időkön, tehát ideje közelebbről megvizsgálnunk a kilépési stratégiát. Ha ezt nem fokozatosan tesszük, a társadalmaink legsebezhetőbb tagjai lesznek azok, akiket sújtani fog a növekvő munkanélküliség, a közkiadások komoly megszorítása és az infláció kockázata. Jelenleg azonban talán kissé korai kijelenteni, hogy pontosan mikor következik ez be a különböző tagállamokban.

5. kérdés, előterjesztette: Seán Kelly (H-0270/09)

Tárgy: Az EU munkanélküliség elleni intézkedései

Az Eurobarometer nemrégiben végzett felmérése azt mutatta, hogy míg az uniós polgárok 72%-a úgy véli, hogy az Európai Unió pozitív szerepet játszik az új munkalehetőségek teremtésében és a munkanélküliség elleni küzdelemben, a válaszadóknak kicsit több mint egyharmada hallott az EU munkanélküliség elleni küzdelmének eszközeiről, úgy mint az Európai Szociális Alapról és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról. Eleget teszünk-e ezen kulcsfontosságú eszközök megismertetése érdekében?

  Cecilia Malmström a Tanács soros elnöke. – (SV) Tisztelt elnök asszony! A Tanács osztja a képviselő legutóbbi Eurobarometer-felmérés eredményeivel kapcsolatos aggodalmát, amely felmérés az EU olyan fontos, a munkanélküliség elleni küzdelmet szolgáló eszközeinek ismertségére vonatkozott, mint az Európai Szociális Alap és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap. Mind a demokrácia, mind a legitimitás szempontjából fontos, hogy tudassuk polgárainkkal, mit tesz az EU.

A Tanács nagy fontosságot tulajdonít az Európai Szociális Alapnak és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak, és azt szeretnénk, ha ezeket hatékonyan alkalmaznánk a munkanélküliség elleni küzdelemben. Ez a két eszköz fontos pénzügyi eszközt jelent a jelenlegi recesszió elleni küzdelemben és a foglakoztatás növelése érdekében abból a szempontból, hogy bevezeti a rugalmas biztonság integrált stratégiáját, és biztosítja a szakismeretek továbbfejlesztését és meglévő igényekhez igazítását. A Tanács ennek 2008 decemberében adott hangot, amikor támogatta, hogy az Európai Szociális Alap rövid időn belül kiegészítő intézkedéseket vezessen be a foglalkoztatás támogatása érdekében. A Tanács továbbá az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap eljárásainak továbbfejlesztését is bejelentette. Következésképpen felülvizsgálták az eredeti szabályt, hogy az Alap hatékonyabban tudjon reagálni azon munkavállalók támogatását illetően, akik nem csupán a globalizáció eredményeképpen, hanem ideiglenesen, a pénzügyi és gazdasági lassulás miatt veszítették el munkájukat,. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezeknek az alapoknak a végrehajtása – beleértve a megfelelő tájékoztatást és nyilvánosságot is – a tagállamok és a Bizottság feladata. Ami az Európai Szociális Alapot illeti, a tagállamoknak tájékoztatást kell nyújtaniuk a kezdeményezésekről és a társfinanszírozott programokról, hogy megvilágítsák a Közösség szerepét és az alapokból nyújtott támogatást. Ebben az összefüggésben megemlíteném az európai átláthatósági kezdeményezést, amelyet a Bizottság indított 2005-ben. E kezdeményezés egyik legfőbb célja, hogy oly módon javítsa a nyilvánosság tájékoztatását a rendelkezésre álló uniós alapokra vonatkozóan, hogy nyilvánosságra hozza az EU kohéziós politikája keretében közvetlen támogatásban részesülők nevét.

Ami az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot illeti, a finanszírozott intézkedésekről a tagállamoknak kell tájékoztatást nyújtaniuk. Ugyanakkor hadd emlékeztessem önöket, hogy a Globalizációs Alkalmazkodási Alap viszonylag újonnan jött létre. Az ismertség hiánya betudható annak a ténynek is, hogy ez az alap mindeddig viszonylag kevés esetben nyújtott támogatást.

  Seán Kelly (PPE). - Nagyon köszönöm az igen tömör válaszát. Egyetlen utolsó kérdésem van. Megértem, hogy a Tanácson belül erősen ellenzik azt a javaslatot, miszerint az Európai Szociális Alapot az elkövetkezendő két évre 100%-ra fel kellene tölteni. Ha továbbra is ellenzik a javaslatot, előállhat-e a Tanács valamilyen, az európai gazdaságélénkítési terv lendületének fenntartására előterjesztett alternatív javaslattal?

  Cecilia Malmström a Tanács soros elnöke. − Igen, ezt már többször megvitattuk a Tanácsban. Eléggé egységes a nézet, miszerint a projekt minőségének érdekében nemzeti finanszírozási elemre is szükség van. Ezért az ennek megszüntetéséről szóló javaslatot nem támogatja a Tanács.

Mindazonáltal ismerjük a helyzetet és a problémákat. Megkértük a Bizottságot, hogy terjesszen elő alternatív javaslatot. A témában illetékes Samecki biztos úrral éppen két nappal ezelőtt vetettük ezt fel. Dolgoznak egy ilyen javaslaton, és a lehető leghamarabb elő fogják azt terjeszteni.

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D). - (RO) Sajnálom, hogy a 100%-os finanszírozás formájában nyújtott szükséges támogatást nem fogadja el a Tanács olyan időkben, amikor arról beszélünk, hogy az Európai Szociális Alap szerepet játszik a munkanélküliség csökkentésében, különösen a jelenlegi válság idején. Azt is meg szeretném említeni, hogy a jelenlegi válság idején a ténylegesen elbocsátott munkavállalókon kívül is tapasztaljuk a – különösen az acél- és hajógyárakat érintő – munkanélküliség növekedését vagy akár technikai munkanélküliséget. A következő kérdést szeretném önnek feltenni, szem előtt tartva azt, hogy a jövőben is szükséges a befektetés, és meg kell őrizni az Európai Unió gazdasági versenyképességét: Milyen intézkedéseket terveznek az Európai Szociális Alap és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap forrásai felhasználásának elősegítésére a gazdasági nehézségekkel küzdő iparágak támogatása érdekében?

  Cecilia Malmström, a Tanács soros elnöke. − Amint azt már említettem, felkértük a Bizottságot, hogy terjesszen elő alternatív javaslatokat arra vonatkozóan, hogyan lehet felhasználni az adott szociális alapot olyan helyzetben, amikor – ahogyan azt ön is említette –Európa-szerte sok ember van munka nélkül, és reméljük, hogy a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül előterjeszt egy erre vonatkozó javaslatot.

Sok más dolgot is teszünk azonban a munkanélküliség leküzdésére. Ez természetesen a tagállamok felelőssége, de kollektív felelősségünk is van arra vonatkozóan, hogy megpróbáljuk harmonizálni és elősegíteni a belső piac kiépítését, hogy elhárítsuk az akadályokat, hogy január 1-jétől működésbe lépjen a szolgáltatási irányelv, hogy megszabaduljunk a bürokráciától, és arra ösztönözzük az embereket, hogy foglalkoztathatóak legyenek, mialatt megadjuk a képzésük befejezéséhez vagy az újrakezdéshez szükséges erőforrásokat.

A munkanélküliség megvitatásra kerül az Ecofin októberi informális ülésén is – ahol a munkanélküliség lesz az egyik kiemelt napirendi pont –, és a tudomásom szerint az Európai Parlamentben folyó vita fényében, de a Lisszaboni Stratégia jövőjével foglalkozó miniszteri összetételben ülésező Tanácsban is számos kérdés megvitatása folyik.

A Szociális Alap tehát csak egy a munkanélküliség elleni küzdelem eszközei közül. Továbbfejleszthető, és szélesebb körben alkalmazható, hogy megmutassuk a nyilvánosságnak, hogyan lehet azt valószínűleg jobban kihasználni. De ez csak egy eleme az eszköztárunknak, amelyet a munkanélküliség elleni küzdelemben be kell vetnünk.

6. kérdés, előterjesztette: Bernd Posselt (H-0271/09)

Tárgy: Tájékoztatás Csecsenföld helyzetéről

Azután, hogy meggyilkolták Natalja Esztemirova emberjogi és békeaktivistát, és azt követően bezárták a Memorial emberi jogi csoport csecsenföldi irodáját, milyen lépéseket tesz a Tanács annak érdekében, hogy továbbra is figyelemmel lehessen kísérni az emberi jogok betartását a térségben? Mi a Tanács véleménye arról az elképzelésről, miszerint EU-iroda nyílna Groznijban vagy egy Csecsenföld közeli településen, vagy legalábbis ideiglenes missziót küldene ki az EU?

  Cecilia Malmström a Tanács soros elnöke. – (SV) Tisztelt elnök asszony! Az elnökség mihelyt tudomást szerzett Natalja Esztemirova meggyilkolásáról, azonnal nyilatkozatot adott ki, amelyben elítéltük a gyilkosságot, és őszinte részvétünket nyilvánítottuk a családjának és a Memorial emberi jogi szervezetben dolgozó kollégáinak. Azt is szorgalmaztuk az orosz hatóságoknál, hogy gyorsan és alaposan vizsgálják ki a gyilkosságot, és az elkövetőket állítsák bíróság elé.

Biztosíthatom Posselt urat, hogy a Tanács továbbra is nagyon szorosan nyomon követi a csecsenföldi fejleményeket, és különös figyelmet fordít az emberi jogokra és az emberi jogi aktivisták helyzetére. A Tanács több alkalommal szorgalmazta az orosz hatóságoknál, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy az ENSZ emberi jogok védelmezőiről szóló, egyetemesen elfogadott nyilatkozatával összhangban védelmet élvezzenek ezek az emberek Oroszországban. Ki kívánom emelni, hogy az EU a Bizottság segélyprogramjának, az EU-tagállamokban működő orosz nagykövetségek diplomatái és a Csecsenföldre tett rendszeres látogatások révén már jelen van Csecsenföldön.

A Tanács hangsúlyozni kívánja, hogy fontosnak találja Posselt úr kérdéseit, és aggódik a Csecsenföldön uralkodó emberi jogi helyzet miatt, de nem gondoljuk, hogy jelenleg különösebb szükség lenne az általa javasolt irodára vagy misszióra. Az Európai Unió jelen van a régióban, és továbbra is figyelni fogjuk az emberi jogok tiszteletben tartását, a jogállamiságot és a demokratikus alapelveket Csecsenföldön, és mindannyiszor foglalkozunk vele, amikor felmerül annak igénye.

  Bernd Posselt (PPE). - (DE) Köszönöm, Malmström asszony. Ez az első jó válasz, amit a tárgyban a Tanácstól kaptam. Köszönöm.

Lenne még egy kiegészítő kérdésem: A Tanács a svéd elnökség alatt kíván-e Csecsenföld kérdésével foglalkozni, mert az orosz vezetés egy sor bejelentést tett a változásokról. Ezt azonban intézkedés kell, hogy kövesse, és ebből nem látunk semmit, ezért kérném, hogy a megállapodásról szóló tárgyalások előkészítése során újfent megfelelően tájékoztasson minket ebben az ügyben. Az ügyet holnap sürgősséggel kívánjuk megvitatni.

  Cecilia Malmström a Tanács soros elnöke. – (SV) Tisztelt elnök asszony! Igen, folyamatosan felvetjük az emberi jogi kérdéseket az Oroszországgal folytatott párbeszédünk során, és az emberi jogok napirendre kerülnek azon a csúcstalálkozón, amelyre reményeink szerint ősszel fog sor kerülni az EU és Oroszország között.

7. kérdés, előterjesztette: Nikolaos Chountis (H-0273/09)

Tárgy: A török kormány szénhidrogén-kutatásra vonatkozó engedélye az EU-tagállamok kizárólagos gazdasági övezetein belül

A török kormány úgy határozott, hogy zöld utat ad az állami tulajdonú Török Kőolaj Részvénytársaságnak (TPAO) szénhidrogén-lelőhelyek kiaknázására Görögország és Ciprus kizárólagos gazdasági övezetein belül. Ez egyenes következménye annak a Törökország által elfoglalt fenyegető álláspontnak, amellyel megpróbálta elrettenteni Ciprust a kizárólagos gazdasági övezetének további hasznosításától, ezáltal arra kényszerítve ezt az országot, hogy megvétózza az energiáról szóló fejezet megnyitását. Figyelemmel arra, hogy a törökök fenti döntése katasztrofális hatást gyakorolhat az EU-tagállamokhoz fűződő kapcsolataira, tájékoztatást tud-e adni a Tanács a következőkről:

Milyen azonnal intézkedéseket fog tenni annak biztosítása érdekében, hogy a török kormány visszavonja azt a határozatát, amellyel engedélyezi a szénhidrogén-lelőhelyek kutatását az EU-tagállamok kizárólagos gazdasági övezetein belül? Milyen intézkedéseket fog tenni annak biztosítása érdekében, hogy Ciprusra vonatkozóan Törökország is betartsa az Ankarai Megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvében foglaltakat, és elismerje annak kizárólagos gazdasági övezetre vonatkozó jogát? Mikor várható, hogy Törökország elfogadja a tengerjogi egyezményt, amelyet beépítettek a közösségi jogba?

  Cecilia Malmström a Tanács soros elnöke. – (SV) Tisztelt elnök asszony! A Tanácsnak tudomása van a parlamenti képviselő által felvetett eseményekről. Ami Törökország és az érintett régió országai közötti kapcsolatokat illeti, Törökországnak – valamennyi többi országhoz hasonlóan – az a feladata, hogy a jószomszédi kapcsolatok és a viták békés megoldásának elősegítésén dolgozzon. Ez az ENSZ Alapokmányának lényege.

Ez az uniós csatlakozásnak is fontos követelménye. Az EU Törökország EU-val folytatott tárgyalásaival és a Tanács ezekkel kapcsolatos következtetéseivel összefüggésben felszólította Törökországot, hogy kerüljön minden olyan fenyegetést, konfliktusforrást vagy lépést, ami negatív hatással lehet a jószomszédi viszonyra és a viták békés rendezésének folyamatára. Az EU másfelől számos alkalommal hangsúlyozta a Törökország és az EU-tagállamok – köztük a Ciprusi Köztársaság – közötti kétoldalú kapcsolatok rendeződése terén tett előrelépések fontosságát, és hangsúlyozta az EU valamennyi tagállamának szuverén jogait.

Ami a kiegészítő jegyzőkönyv ügyét illeti, az Unió rendkívül világos állásponton van. Törökország kötelessége, hogy azt maradéktalanul és megkülönböztetéstől mentesen alkalmazza. Az EU rendszeresen felveti mindezeket a kérdéseket: legutóbb az EU-trojka és Törökország minisztereinek júliusi ülésén, amire Stockholmban került sor, valamint a Társulási Tanács májusi ülésén. Biztosíthatom a képviselőt afelől, hogy a Tanács nagy fontosságot tulajdonít ezeknek az ügyeknek, és hogy továbbra is rendkívül szoros figyelemmel kísérjük a fejleményeket.

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL). - (EL) Miniszter asszony! Nagyra értékelem, hogy készségesen és határozottan ad egyértelmű válaszokat a kérdéseinkre.

Hadd említsem meg, hogy a Nabucco-vezeték kérdését holnap tárgyaljuk a Parlamentben, és hadd emlékeztessek arra, hogy 2009 januárjában a török miniszterelnök azzal fenyegette meg Brüsszelt, hogy az országa felülvizsgálja a földgázvezeték építéséhez adott támogatását, amennyiben nem folytatódnak az energiafejezet megnyitásáról szóló tárgyalások.

Ennek a fejezetnek – mint az önök is tudják – Ciprus vétója vetett gátat, mert Törökország megfenyegette a kizárólagos gazdasági övezete kiaknázása kapcsán.

Mivel a kizárólagos gazdasági övezetek kérdése életbevágóan fontos, és jelentős problémát okozhat számos uniós politika esetében, újfent felteszem a kérdést: Milyen intézkedéseket hoz a Tanács annak biztosítása érdekében, hogy Törökország elismerje Ciprus kizárólagos gazdasági övezetre vonatkozó jogát?

  Cecilia Malmström a Tanács soros elnöke. – (SV) Tisztelt elnök asszony! Mind a Tanács, mind a Bizottság észlelte ezt, és szorosan nyomon követjük az ügy alakulását. Valamennyi, Törökországgal folytatott tárgyalás során továbbra is felvetjük a jószomszédi kapcsolatok kérdését és azok fontosságát. A következő alkalom a külügyminiszteri trojka novemberi ülése lesz. Remélem, hogy elkerülhetők az olyan jellegű incidensek, amelyeket a képviselő említett.

Ami az energiafejezetet illeti, annak átvilágítása most folyik a különböző miniszteri összetételekben ülésező Tanácsban, a megbeszélések most is folynak. Kissé korai még az elemzés eredményeit bejelenteni, és – amint arról tudomást fog szerezni a képviselő – a folyamat minden lépése a Tanács egyhangú döntését kívánja meg.

8. kérdés, előterjesztette: Liam Aylward (H-0278/09)

Tárgy: Az EU Burmára vonatkozó politikája

Tud-e nyilatkozni az Európai Tanács az Európai Unió Burmával szembeni politikájáról, és fel tudja-e vázolni, milyen intézkedéseket tesz az Európai Unió az 1990 óta bebörtönzött Ang Szán Szu Csí szabadon bocsátása érdekében?

  Cecilia Malmström a Tanács soros elnöke. – (SV) Tisztelt elnök asszony! Az EU Ang Szán Szu Csí helyzetét a húsz évvel ezelőtti bebörtönzése óta nagy figyelemmel kíséri. A Tanács folyamatosan és igen aktívan dolgozik az érdekében. Számos alkalommal felszólítottuk a burmai hatóságokat arra, hogy bocsássák őt szabadon.

A Tanács ez idő alatt többször fellépett kifejezetten ez ügyben. Néhány az intézkedések közül:

Az EU augusztusban azonnal elítélte az Ang Szán Szu Csí ellen meghozott ítéletet és az ellene indított eljárást, ami minden jogalapot nélkülözött. Felszólítottuk a burmai hatóságokat, hogy azonnal és feltétel nélkül helyezzék őt szabadlábra. A Tanács kijelentette, hogy az Ang Szán Szu Csí ellen indított peres eljárás a nemzeti és nemzetközi jogba ütköző bűncselekmény.

Emellett Javier Solana, az EU főképviselője felszólalt Ang Szán Szu Csí érdekében az ASEAN miniszteri ülésén, valamint az azt követő júliusi ASEAN-EU miniszteri konferencián, amelyen Burma is képviseltette magát. Az ülés számos további résztvevője – többek között az USA, Kína, Oroszország és más államok képviselői – is Ang Szán Szu Csí és más politikai foglyok azonnali szabadon bocsátását követelte.

Az EU Piero Fassino, burmai különmegbízottja révén szintén igen aktívan támogatja az ENSZ és az Ibrahim Gambari, ENSZ-különmegbízott által tett intézkedéseket, valamint konzultált az EU fontos ázsiai partnereivel.

A burmai hatóságok figyelmen kívül hagyják, hogy számos ország és szervezet tiltakozik Ang Szán Szu Csí bebörtönzése ellen, és szabadon bocsátására szólít fel, köztük az ENSZ főtitkára, az ASEAN főtitkára, valamint az ASEAN számos tagállama is, amelynek elvégre Burma is tagja.

Mivel Burma nem reagált, az EU további intézkedést tett az ítéletért felelős személyek ellen. Az Ang Szán Szu Csí elleni perben közreműködő bírói testület tagjai és más személyek felkerültek azon személyek listájára, akik nem kaphatnak vízumot, és akik vagyonát be kell fagyasztani. Kibővítettük azon személyek és egységek listáját, akikre korlátozó intézkedések alkalmazandók azzal a céllal, hogy azok kiterjedjenek a burmai rezsim tagjai vagy a velük kapcsolatban álló személyek által birtokolt és irányított vállalkozások eszközeinek befagyasztására is.

A Tanács által augusztus 13-án jóváhagyott válasz teljes egészében összhangban van az Európai Parlament 2008 októberében elfogadott állásfoglalásaival. Biztosíthatom a képviselőt a felől, hogy az EU az említett intézkedéseken kívül intenzívebb munkát fog folytatni a nemzetközi közösségben, elsősorban a hasonló gondolkodású ázsiai partnerekkel összefogva annak érdekében, hogy elérje Ang Szán Szu Csí és más politikai foglyok azonnali és feltétel nélküli szabadlábra helyezését. Ez a nemzeti megbékélést szolgáló első és alapvető lépés, ami ahhoz szükséges, hogy a 2010. évi választásokat szabad, tisztességes és hitelt érdemlő választásoknak tekintsük.

  Liam Aylward (ALDE). - Tisztelt soros elnök asszony! Köszönöm a kimerítő válaszát. Megkérdezhetem, hogy milyen lépést tett, illetve tesz az Európai Unió azon több ezer menekült támogatása érdekében, akik a junta és az etnikai kisebbségek között augusztusban kirobbant erőszakos összecsapások következtében menekültek Kínába az észak-burmai Shan államból?

  Cecilia Malmström a Tanács soros elnöke. − Nagyon sajnálom. Nem hiszem, hogy erre a kérdésre válaszolni tudok. Később visszatérünk rá. Sajnálom.

9. kérdés, előterjesztette: Brian Crowley (H-0280/09)

Tárgy: Szorosabb kapcsolatok az EU és az USA között

Fel tudná vázolni, hogy milyen kezdeményezéseket tesz az Európai Tanács annak érdekében, hogy szorosabbra fonja az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti politikai és gazdasági kapcsolatokat?

  Cecilia Malmström a Tanács soros elnöke. – (SV) Tisztelt elnök asszony! A Tanács kiemelt figyelmet szentel az EU és az USA közötti kapcsolatoknak. A transzatlanti kapcsolatok képezik az EU külpolitikájának egyik sarokpillérét, és a demokrácia, az emberi jogok és a nyitott, integrált gazdaságok iránti elkötelezettségünk jelentette közös értékek jelentik a kapcsolatok alapját. Az USA új kormánya újabb lendületet adott a kapcsolatoknak.

Határozottan folytatni kívánjuk ezt az együttműködést. Olyan időket élünk, amikor az Atlanti-óceán mindkét partján határozott eredményeket várnak a transzatlanti kapcsolatainktól. Örömmel jelenthetem ki, hogy számos olyan terület van, ahol az EU stratégiai partnerségünk kiszélesítése és az eredmények elérése érdekében szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal. Természetesen továbbra is nagyon szorosan együttműködünk számos regionális kérdésben, mint például Afganisztán, Pakisztán, a közel-keleti békefolyamat, Oroszország és a nyugat-balkáni országok. Rendszeresen együttműködünk a válságkezelésben, és örömömre szolgál, hogy az Egyesült Államok részt vesz egy EBVP civil műveleteiben, nevezetesen a koszovói EULEX-misszióban.

Szorosan együtt fogunk működni az év végén sorra kerülő koppenhágai csúcstalálkozó előtt álló, éghajlatváltozással foglalkozó témákban. Az új kormányzat sokkal ambiciózusabb célt tűzött az Egyesült Államok elé e területen. Örömmel látjuk ezt, és reméljük, hogy hasonló célkitűzéseket fogunk tudni előterjeszteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának középtávú csökkentéséről, ami a megállapodás részét képezi. Régóta együttműködünk energiaügyben is. Úgy érezzük, hogy ezt az együttműködést most magasabb szintre kell emelni, és reményeink szerint megalakul az EU és az Egyesült Államok Energiaügyi Tanácsa. Ez megfelelő fórumot biztosítana az energiabiztonság, a piacok, a fenntarthatósági politika és az új energiatechnológiák kutatása területén folytatandó szorosabb együttműködésünk számára.

Másik nagyon fontos kérdés – természetesen – a pénzügyi és gazdasági válság. Erre vonatkozóan nagyon szoros együttműködés szükséges, ha helyre akarjuk állítani a pénzpiacok iránti bizalmat és azok megfelelő működését. A kereskedelem terén a dohai fordulóra már 2010-ben sor kell, hogy kerüljön. Ez feltétlenül szükséges, ha elő akarjuk segíteni a gazdaság élénkítését, és ha küzdeni akarunk a protekcionizmus ellen. Az USA-nak ebben kulcsszerepe van.

A jövő heti G20-csúcstalálkozón természetesen megvitatjuk ezeket a kérdéseket. Mindkét fél érdeklődést tanúsított az igazságügyi és belügyi együttműködésünk elmélyítése, valamint az egymás szabályozási és politikai keretrendszereinek jobb megértése iránt. A guantanamói fogolytábor bezárásáról szóló nyilatkozat – amelyben említésre került a transzatlanti igazságügyi és belügyi együttműködés – fontos lépés ez irányban.

Ami az atomsorompót és a leszerelést illeti, az EU és az Egyesült Államok közötti együttműködés új erőre kapott, és az Obama-kormány lelkesen áll a kérdéshez. Washington és Brüsszel együttes erővel dolgozik olyan ügyek előmozdításán, mint az atomsorompó-szerződést aláíró felek felülvizsgálati konferenciája, a nukleáris kísérletek betiltását célzó átfogó szerződés hatálybalépése, valamint a leszerelési konferencián kialakult patthelyzet megoldása, aminek célja, hogy a fegyverkezési célokra alkalmas hasadó anyagok előállítását tiltó szerződést fogalmazhassunk meg.

Mindkét oldal erőteljesen érdekelt a fejlesztést érintő transzatlanti politikai párbeszéd és együttműködés megerősítésében. Az EU és az USA a világ legnagyobb adományozói, következésképpen közös érdekünk, hogy fokozzuk a fejlesztés területén tett erőfeszítéseket. Ennek megvalósítási módjáról megbeszéléseket folytatunk. Az EU és az Egyesült Államok közötti következő csúcstalálkozó kiváló alkalmat ad arra, hogy a legmagasabb szinten vitassuk meg ezeket a témákat és egyéb, a témába vágó kérdéseket. Rendkívüli büszkeséggel tölt el, hogy a svéd elnökség kapott lehetőséget arra, hogy a csúcstalálkozóan az EU küldöttségét vezesse. Szilárd meggyőződésünk, hogy a csúcstalálkozó pozitív és konstruktív módon fogja előmozdítani a transzatlanti kapcsolatokat.

  Brian Crowley (ALDE). - Nagyon köszönöm, miniszter asszony. Nagyszerű, hogy újra körünkben látjuk, ugyan eltérő minőségben.

Véleményem szerint elsősorban a következő két témában tudunk együttműködni: elsősorban az atomsorompó, másodsorban a pénzügyi válság kérdésében.

Vannak-e a svéd elnökségnek – természetesen a Tanácsot képviselve – olyan elképzelései, amelyeket a rövidesen sorra kerülő USA–EU csúcstalálkozó elő kíván terjeszteni? Nevezetesen arra gondolok, hogy úgy tűnik, az alkalmazandó pénzügyi szabályokat illetően különbségek vannak egyik oldalon Franciaország és Nagy-Britannia, a másik oldalon az Európai Unió többi tagállama között. Úgy tűnik, hogy az USA az EU-n belül másokhoz talán közelebb áll, mint a franciák vagy a britek elképzeléseihez, amelyeket tegnap jelentett be Gordon Brown.

  Cecilia Malmström a Tanács soros elnöke. − Ma délelőtt folytattunk megbeszélést a G20 előkészületeiről. Tudom, hogy a médiában különféle javaslatok jelennek meg, de el kell mondanom, hogy az EU rendkívül jól összehangolt. Megbeszéléseket tartottunk a pénzügyminiszterekkel, és holnap este munkavacsorára kerül sor az államfők és a miniszterelnökök részvételével, ahol a pittsburghi ülés fényében véglegesítjük az egyeztetést.

Az EU egységes álláspontot képvisel. Tudjuk, mit akarunk. Konkrét javaslatunk van, aminek pontosítására holnap kerül sor. Így tehát nem igazán aggódom emiatt, és az is nagy örömömre szolgál, hogy a Bizottság és Almunia biztos úr segítségével elértük az Európai Unión belüli erős egység nagyon ritka stádiumát. Ezek a jelenlegi viták tárgyát képező prioritásaink és megoldásaink, és természetesen a lehető legtöbb ponton kohézióra törekszünk az amerikai kormányzattal és a G20-találkozón részt vevő többi partnerrel.

Ami az atomsorompót illeti, nagy örömmel látjuk, hogy az megint napirendre került. Egy ideig nehézségbe ütközött a kérdés felvetése, és örömmel fogadjuk Obama elnök erre irányuló elkötelezettségét. Ez azonban időbe telik. Bonyolult technikai kérdések vannak, és időbe telik azok nyomon követése. Kifejezetten folyamatorientáltak vagyunk. Megpróbálunk előrelépni az ügyben, de nem tudom megmondani, mennyi időbe telik, és milyen határidőink vannak. Mindenesetre napirenden van a kérdés. Határozott szándékunk az előrelépés, és azt hiszem, hogy amerikai tárgyalófeleink is osztják ezt az óhajt.

  Justas Vincas Paleckis (S&D). - Tisztelt soros elnök asszony! Az EU–USA–Oroszország háromszögről szeretném kérdezni. Mint az ismeretes előttünk, Obama elnök kezdeményezésére igen fontos tárgyalásokba kezdett az USA és Oroszország a nukleáris leszerelésről. A véleménye szerint hogyan segítheti elő a Tanács és az Európai Unió ezeket az emberiség jövője szempontjából igen fontos tárgyalásokat, és hogyan járulhat azokhoz hozzá?

  Cecilia Malmström, a Tanács soros elnöke. − Nagyon örülök ennek a hírnek. Véleményem szerint fontos lépést jelent, hogy ez a két ország leül egymással, és – amint mondta – az emberiség fontos kérdéseiről tárgyal, és csak reménykedni tudunk abban, hogy konkrét előrelépésre jutnak.

2010 márciusában kerül sor a nukleáris világ-csúcstalálkozóra, amelyen természetesen részt vesz az EU is. Ez is jó alkalmat ad arra, hogy ennek fényében egyeztessük nézeteinket, és megvizsgáljuk, hogyan járulhatunk ahhoz hozzá, hogy a tárgyalások a lehető legsikeresebben és legsikeresebben záruljanak.

  Elnök. − Az idő hiányában megválaszolatlanul maradt kérdések írásban kerülnek megválaszolásra (lásd a mellékletet).

Ezzel a kérdések órája lezárult.