A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

- Jelentés: Simon Busuttil (A7-0013/2009)

  Antonio Masip Hidalgo (S&D) . – (ES) Elnök úr, én a Bahamákról, Barbadosról, Saint Kitts és Nevisről, valamint a Seychelle Köztársaságról szóló jelentés mellett voksoltam. Ezekben a jelentésekben tetszett nekem, hogy leküzdik a megállapodásokra jellemző bürokratikus eljárásokat, tetszett a polgárok szabad mozgása és a mindezen lépésekhez elengedhetetlen kölcsönösség.

Mindazonáltal, a messzemenőkig tisztelve ezeket a szuverén országokat, amelyek a barátaink, szeretném kihasználni a jelen megállapodásokban is tükröződő jó kapcsolatokat, hogy segítsem ezeket az országokat – amelyek, ismétlem, szuverén országok és a barátaink – abban, hogy kialakítsák a védettségüket egy olyan járvány ellen, amely még az influenzánál is halálosabb: az adóparadicsomok ellen. Erről már a G20-ak találkozóján és számos más fórumon is folyt vita.

Az adóparadicsomok jelentős mértékben és sajnálatos módon járultak hozzá a jelenlegi gazdasági válsághoz. Talán még nem sok minden, de valami már történik a legaktívabb adóparadicsomok eltüntetése érdekében, de ne legyünk naivak. Újak is létrejöhetnek.

Spanyolországban a hírekben szerepel a Gürtel-ügy: nem csak a kiterjedt korrupciós háló, hanem a tőke elvándorlása is. Ezért, a Bizottság és a Tanács tisztelt képviselői, használjuk ezeket a megállapodásokat arra, hogy ragaszkodjunk ezen védettség kialakításához, amelyet előbb vagy utóbb meg kell követelnünk annak érdekében, hogy szélesebb körűen és radikálisabban léphessünk fel az adóparadicsomok ellen.

- Jelentés: Carlos Coelho (A7-0034/2009)

  Czesław Adam Siekierski (PPE) . – (PL) Elnök úr, a Schengeni Szerződés minőségi változást hozott az Európai Unió országai többségének területén. És bár még elég rövid idő telt el az életbe lépése óta, gyakran elfelejtjük, milyen volt Európa korábban, amikor még voltak határok, és nehézséget jelenthetett az egyik tagállamból a másikba való mozgás. A Schengeni Megállapodás integrációnk egyik sikere, ugyanakkor óriási felelősséggel is jár. Területünk határainak jelentős részéért immár az új tagállamok felelősek.

A pozitívak mellett negatív aspektusai is vannak a megállapodásnak, mivel kiterjedt korlátozásokat vezettek be az EU-val határos országok lakosainak mozgásával kapcsolatban, amely elsősorban az új tagállamokat érinti, többek közt Lengyelországot és Lettországot. Ezen nehézségek következtében, komoly korlátozások vonatkoznak, többek közt, a keleti határainkon keresztül történő mozgásra is. Új válaszvonal jött létre, egy akadály, amely olyan országok közt áll, amelyeknek szoros kapcsolataik voltak és vannak közös történelmük és családi kapcsolataik révén, valamint legfőképpen azért, mert szomszédok.

A Schengeni Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően bevezették a belső ellenőrzés közös rendszerét, amelyeket a megállapodást aláíró európai uniós tagállamok megfelelő szervei alkalmaznak is. Úgy tűnik azonban, hogy ezt az ellenőrzési rendszert aránytalan mértékű szigorral alkalmazzák, ami nem segít abban, hogy pozitív képet alakítsunk ki az Európai Unió egységéről.

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

- Jelentés: Herbert Reul (A7-0026/2009)

  Elena Oana Antonescu (PPE) , írásban. – (RO) Én megszavaztam ezt a jelentést. Teljes mértékben támogatom a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) alapokmányának a Közösség által történő aláírását. E szerv fő célkitűzése a megújulóenergia-szektor jó gyakorlatainak támogatása, úgy az Európai Unión belül, mint világszerte. Az ügynökség alapokmánya kimondja, hogy az világszerte elő fogja segíteni és támogatni fogja a megújuló energiaforrások használatát.

Ezen ügynökség alapokmányának a Közösség általi aláírása lehetővé teszi majd, hogy jobb, közvetlenebb módon férhessünk hozzá az ahhoz kapcsolódó információkhoz, hogy milyen tevékenység folyik a megújulóenergia-szektorban, mind európai, mind globális szinten. Ugyanakkor, az ügynökségbeli státusza révén a Közösség fokozottabban ellenőrizheti, milyen előrelépést tesznek a tagállamok annak érdekében, hogy teljesítsék a 2020-ra előirányzott, kötelező megújuló energiára vonatkozó célkitűzést.

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – Én e jelentés mellett voksoltam. Jelenleg sem európai, sem globális szinten nincs koordinált, a megújuló energiára vonatkozó stratégia. Ebből kifolyólag óriási szakadék tátong a megújuló energiával kapcsolatban már jelentős előrehaladást és sikereket elért országok, valamint az e téren még lemaradással küzdő országok között.

Ha szeretnénk felgyorsítani a megújuló energiaforrások részesedésének növelését, a különböző országoknak összehangoltan kellene cselekedniük, és a területen vezető országoknak meg kellene osztaniuk legjobb gyakorlataikat. Véleményem szerint ez az ügynökség hozzá fog látni ezen célok megvalósításának, és általában véve új lendületet és irányt fog adni a megújuló energiának.

  Maria da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Üdvözlöm a tényt, hogy az Európai Közösség ezennel képviselteti magát a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökségben (IRENA). A Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség célja, hogy elősegítse a megújuló energia minden formájának az elfogadását és fenntartható felhasználását, figyelembe véve annak a környezetvédelemhez, a klímavédelemhez, a gazdasági növekedéshez és a társadalmi kohézióhoz (különösen a szegénység visszaszorításához és a fenntartható fejlődéshez), az energiaellátás elérhetőségéhez és biztonságához, a regionális fejlődéshez és a nemzedékek közötti felelősséghez való hozzájárulását.

Az ügynökség célja, hogy műszaki, pénzügyi és politikai tanáccsal lássa el a fejlődő országok kormányait, így járulva hozzá azok alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalmakká válásának folyamatához.

A megújuló energia használata az EU éghajlati és energia-csomagjának egyik legfontosabb célkitűzése. Ez az ügynökség hozzá fog járulni e csomag célkitűzéseinek végrehajtásához, különösen ahhoz a célhoz, miszerint 2020-ra az összes energiafogyasztás 20%-át megújuló energiának kell kitennie.

  David Casa (PPE) , írásban. – Az IRENA hivatalosan 2009. január 29-én jött létre. A szervezet célja, hogy a fenntartható energia használatára való gyors átállás támogatásának központja legyen. A szervezet alapokmányát aláírták. Rendkívül fontos, hogy a szervezet a lehető leghamarabb megkezdhesse működését. Támogatom az itt bemutatott alapokmány elfogadását, ezért a jelentés mellett szavaztam.

  Proinsias De Rossa (S&D) , írásban. – Támogatom a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) alapokmányának a Közösség által történő aláírását. A Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség célja, hogy a megújuló energia kiválósági központja legyen, ami lehetővé tenné számára, hogy segítse a kormányokat a megújuló energiaforrások használatában, hogy terjessze a know-how-t és a legjobb gyakorlatokat, valamint, hogy képzést biztosítson ezen a területen. Így hát kívánatos, hogy a Közösség képviseltesse magát egy olyan intézményben, amelynek céljai egybeesnek a hatáskörével, és amelynek alapokmányát immár 20 tagállam aláírta.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Az energia-szempontból leginkább függő országok sorában Portugália a hatodik az EU 27 tagállama között, így a tiszta technológiákba való befektetés elsődleges fontosságot élvez.

Támogatom a nemzeti megújulóenergia-tervet, amely külön hangsúlyt fektet a szél energiájára, a hullámenergiára (tekintettel a portugál tengerpart adta kivételes körülményekre), a termikus napenergiára, a fotovoltaikus energiára és az energiatermelő mikroegységekre.

Támogatom továbbá a megújulóenergia-többlet tárolását célzó kutatási és fejlesztési módszereket, technológiákat és stratégiákat.

Olyan energiapolitikát támogatok, amely figyelembe veszi a gazdasági kihívásokat és a társadalmi szükségleteket, míg anélkül mozdítja elő a fenntartható fejlődést, hogy azért a későbbi nemzedékeknek környezetvédelmi szempontból valamilyen árat kelljen fizetniük.

Örök aggodalmam, hogy korlátozzuk az energiától való függésünket. Biztos vagyok benne, hogy az előre vezető út a megújuló energiák támogatása és fejlesztése, ezért üdvözlöm a tényt, hogy Portugália a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) egyik alapító tagja.

Ezért támogatom azt is, hogy az Európai Közösség jóváhagyta a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) alapokmányát.

  Rovana Plumb (S&D) , írásban. – (RO) A jelen beszámolóra adott voksom kapcsán szeretném hangsúlyozni, milyen fontos e nemzetközi szervezet létrejötte, amely ezentúl világszerte elősegíti és támogatja majd a megújuló erőforrások használatát, nem megfeledkezve arról, milyen előnyökkel járnak azok a környezetünk és az éghajlat védelmével, a gazdasági növekedéssel és a társadalmi kohézióval, többek közt a szegénység csökkentésével kapcsolatban, csakúgy, mint az energiaellátás biztonságával és a regionális fejlődéssel kapcsolatban.

A 2009. januári bonni konferencián az elsőként jelentkező Romániát jelölték az első ülés alelnöki posztjára. Arra is felkérték, hogy részt vegyen az IRENA igazgatási bizottságában, abban a magban, amely átmenetileg működik, amíg az ügynökség titkársága teljes erővel munkához nem lát. Jelen pillanatban 137 állam írta alá az alapokmányt, amelyek közé tartozik az EU 24 tagállama is.

- Jelentés: Paolo De Castro (A7-0018/2009)

  Luís Paulo Alves (S&D) , írásban. – (PT) Én az egyes, a közös agrárpolitika területét érintő elavult tanácsi jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentés mellett voksoltam, mivel a közösségi vívmányokból szükséges kivenni a már nem releváns jogszabályokat, hogy növelhessük a közösségi jog átláthatóságát és a jogbiztonságot, tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság részéről létrejött, a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásra. Ezt a közelmúltban megerősítette a Bizottságnak „Az egyszerűsített KAP – közös európai siker” című közleménye; az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportjának a nevében én felelek az Európai Parlamentnek az e közleményről szóló jelentéséért. E stratégia keretén belül tehát érdemes megszüntetnünk azokat a jogszabályokat, amelyek a hatályban lévő jogszabályok közül már nem bírnak valódi érvénnyel.

  David Casa (PPE) , írásban. – Az európai jogszabályok tetemes mennyiségéből kifolyólag rendkívül fontos, hogy hatékonyan hatályon kívül helyezzünk minden elavult anyagot. Ennek fényében én e jelentés mellett voksoltam.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Véleményem szerint alapvetően fontos, hogy a közös agrárpolitika (KAP) minden érintettje tudatában legyen a már meglévő jogi kereteknek és a rájuk mindenkor vonatkozó szabályoknak.

Elfogadom, hogy a jogbiztonság megkívánja, hogy az elavult jogszabályok ne maradjanak határozatlan ideig hatályban a közösség jogrendszerén belül.

Tekintettel arra, hogy a KAP alapvető fontossággal bír az Unió kormányai és lakosai számára, amellett érvelek, hogy az a lehető legegyszerűbb és legvilágosabb legyen mind a hatályban lévő szabályok, mind azok alkalmazásának tekintetében.

A KAP központi szerepet tölt be az Unió életében, óriási gyakorlati jelentőséggel bír, ezért nem állhat már nem alkalmazandó szabályok, rendeletek, jogszabályok és határozatok kusza összevisszaságából, különben nem lesz többé hatékony.

Tekintettel a fentiekre,támogatom a Bizottságnak a közös agrárpolitika területét érintő elavult jogszabályok hatályon kívül helyezésére irányuló javaslatát.

  Alan Kelly (S&D) , írásban. – A szavazás tárgya azt jelzi, hogy az európai intézményeknek hatályon kívül kell helyezniük azokat a tanácsi jogszabályokat, amelyek az idő múlásának, valamint a technológia fejlődésének következtében elavulttá és irrelevánssá váltak az Unió megfelelő működése szempontjából. Ez a szavazás a közös agrárpolitika területét érintő bizonyos tanácsi jogszabályokra vonatkozik. Úgy vélem, hogy a KAP bizonyos területeit már régen felül kellett volna vizsgálni. Ha azt akarjuk, hogy az intézkedéseket megfelelő módon alkalmazzák és az európai polgárok javára fordítsák, a jogszabályoknak a mai mezőgazdaság szempontjából kell relevánsnak lenniük. Az is szilárd meggyőződésem, hogy tennünk kell valamit annak érdekében, hogy megszabadítsuk az Uniót az európai polgárok szemében róla kialakult bürokratikus képtől. A fentiekhez hasonló jogszabályok csak zavart okoznak, anélkül, hogy valódi célokat szolgálnának. Az efféle EU-politikák elhomályosítják az Unió fényét polgárai körében, és eltántorítják az embereket attól, hogy kapcsolatba lépjenek vele. Összességében tehát szilárd meggyőződésem, hogy ha az Unió releváns szeretne maradni, akkor mindig meg kell, hogy szavazza jogszabályainak és politikáinak korszerűsítését.

  Czesław Adam Siekierski (PPE) , írásban. – (PL) Nagy örömmel voksoltam a közös agrárpolitika területét érintő elavult tanácsi jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló állásfoglalás elfogadása mellett, mivel folyamatosan azt halljuk, hogy túl sok európai uniós rendelet van, ami kedvezőtlen hatással van a piacgazdaság megfelelő működésére. Ez különösen igaz a KAP-ra, amelyben – a számos egyszerűsítés és egy seregnyi rendelet hatályon kívül helyezésének dacára – még mindig sok szükségtelen jogszabály maradt.

E jogszabályok közül sok van, amely már semmilyen jogi hatállyal nem bír, míg mások tartalma újabb dokumentumokban került megfogalmazásra. Mindez rengeteg időbe és pénzbe kerül a gazdáinknak, és kiterjedt adminisztrációt igényel. Ennélfogva úgy vélem, hogy az EU jogszabályainak további naprakésszé tétele, konszolidációja és egyszerűsítése alapvetően fontos, ahogy fontos a sok-sok szükségtelen jogszabály hatályon kívül helyezése is, hogy a hatályban lévő előírások egyszerűek, világosak és érthetőek legyenek. Ez fogja közelebb hozni az Európai Uniót saját polgáraihoz.

  Oldřich Vlasák (ECR) , írásban. – (CS) Szeretném megindokolni a közös agrárpolitika területét érintő számos elavult tanácsi jogszabály hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendelet tervezetére vonatkozó szavazatomat. Az európai integráció folyamata során az Európai Parlament és a Tanács rengeteg jogszabályt alkotott. Akkor, amikor mi csatlakoztunk az EU-hoz, a közösségi vívmányok szövege már közel 80 000 oldalt tett ki, amely fele a mezőgazdaságra vonatkozott. Így tehát jó, hogy az EU szervei intézményközi alapon megegyeztek, hogy a közösségi jogot naprakésszé és tömörebbé kell tenni.

Azokat a jogszabályokat, amelyeknek már nincs jelentőségük, a közösségi jog átláthatóságának és bizonyosságának javítása érdekében ki kell venni a közösségi vívmányokból. A Bizottság a közelmúltban 250 mezőgazdasági jogszabályt ítélt elavultnak. Most 28 olyan jogszabályról beszélünk, amelynek gyakorlati szempontból semmi haszna, formailag viszont még létezik, és van hat olyan jogszabály, amely idejét múlta. Bár én támogattam ezt a tervezetet, határozottan hiszem, hogy még számos további lehetőség volna az európai jog karcsúsítására és a brüsszeli bürokrácia megnyirbálására, így hát arra kérem a Bizottságot, hogy folytassa tovább az európai jog egyszerűsítésére irányuló munkáját.

- Jelentés: Paolo De Castro (A7-0017/2009)

  David Casa (PPE) , írásban. – Laboratóriumi vizsgálatokra azért van szükség, hogy azonosítani lehessen azokat a káros organizmusokat, amelyek nincsenek jelen az EU területén. A jelenlegi szabályozások nem teszik lehetővé e munkának bizonyos laboratóriumok számára történő átruházását, mivel azok nem felelnek meg a 2000/29/EK irányelv 2. cikk (1) bekezdése (g)(ii) pontjában előírtaknak. Támogatom, hogy ezek a laboratóriumok elvégezhessék ezt a fajta munkát, amennyiben bizonyos feltételeknek eleget tesznek. Ezért én a jelentés mellett szavaztam.

- Jelentés: Danuta Maria Hübner (A7-0039/2009)

  Luís Paulo Alves (S&D) , írásban. – (PT) Én megszavaztam a jelentést, amely felhatalmazza Portugáliát, hogy csökkentse a jövedéki adó mértékét Madeirán és az Azori-szigeteken a helyben előállított és fogyasztott likőr, párlat és rum esetében, mert úgy vélem, ez fontos módja az efféle termékeket előállító ágazatban létező kis vállalatok fennmaradása támogatásának, amelyek meglehetősen kedvezőtlen versenyhelyzetben vannak, mivel a piacok liberalizációjával és a szeszes italoknak a régióban való egyre növekvő forgalmazásával kell szembenézniük.

Az adó mértékének csökkentése továbbá hozzá fog járulni ezekben a régiókban a nagyobb gazdasági és társadalmi egyensúly létrejöttéhez, ezáltal biztosítva a munkahelyek fenntarthatóságát, sőt új munkahelyek teremtését, ami életbevágóan fontos a helyi gazdaságok védelme szempontjából.

  John Attard-Montalto (S&D) , írásban. – Málta kormányának hasonló kezdeményezést kellene követnie Gozo szigetével kapcsolatban. Mindazon EU-tagállamok, amelyeknek van szigeti régiójuk, kérvényeztek hasonló intézkedéseket, és meg is kapták a lehetőséget az EU-tól, hogy efféle speciális intézkedéseket tegyenek. Maguk az intézkedések szigeti régióról szigeti régióra változnak. Egy dolog azonban mindegyikükben közös: az, hogy gazdasági komfortot nyújtanak a szigeti régiók sajátos negatív aspektusainak ellensúlyozása céljából. Gozo szigete óriási hátrányokkal küzd, úgymint a kétszeres elszigeteltséggel, a mindentől távoli fekvésétől, kis méretével és problémás topográfiájával. A Máltánál sokkal nagyobb országok, mint például Portugália, Olaszország vagy Görögország, képesek voltak elérni, hogy speciális intézkedésekkel vonzó ösztönzést biztosítsanak szigeti régióiknak. A máltai szigetvilág kisebb szigetei különösen sérülékenyek.

Gozo szigetének szüksége van az ehhez hasonló egyedi intézkedések bevezetése által nyújtott segítségre. A máltai kormány kötelessége, hogy meghatározza, milyen speciális intézkedések lennének erre a leginkább megfelelők, és ezután kérelmezze az EU-nál ezen intézkedések elfogadását. A máltai kormányon múlik, hogy csökkentse a nehézségeket, amelyekkel különösen Gozo szigete lakóinak kell megküzdeniük.

  David Casa (PPE) , írásban. – Ez egy 2002-es, bizonyos autonóm régiók tekintetében Portugáliának adott adóeltérés kiterjesztése. Én támogatom az ehhez hasonló kiterjesztéseket, ezért megszavaztam a jelentést.

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Én a Portugália számára a Madeira autonóm régióban előállított és fogyasztott rum és likőr, valamint az Azori-szigetek autonóm régiójában előállított és fogyasztott likőr és párlat tekintetében kedvezményes jövedékiadó-mérték alkalmazásának engedélyezéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló Hübner-jelentés mellett voksoltam. Szem előtt tartva e legkülső régiók speciális jellemzőit, úgy vélem, hogy ez a kiterjesztés elengedhetetlen az ezeket a termékeket előállító helyi ipar túlélése és az ágazatban való foglalkoztatás megóvása szempontjából.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Tekintetbe véve a rum, illetve a párlatok, valamint a likőr előállításának a Madeira és az Azori-szigetek portugál autonóm régióinak mezőgazdaságára, és ebből következően a gazdaságára és foglalkoztatására gyakorolt jelentős hatását, alapvetően fontos, hogy e termékek tekintetében ezentúl is kedvezményes jövedéki adót kelljen alkalmazni, mivel ez nem fog tisztességtelen versenyhez vezetni a belső piacon.

A kedvezményes jövedékiadó-mérték megszüntetéséből fakadó kiskereskedelmiár-növekedés hatására még kevésbé lennének versenyképesek ezek a termékek az EU más részeiről behozott hasonló termékekhez képest, ezért veszélybe kerülne a hagyományos termékek léte. Ennek társadalmi-gazdasági szinten katasztrofális következményei lennének a helyi iparra és a regionális gazdaságra nézve, tekintettel arra, milyen hatást gyakorolna ez a régióban működő családi gazdaságokra.

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) A mai plenáris ülésen elsöprő többséggel megszavazott javaslat lehetővé teszi annak a 2002-es engedménynek a meghosszabbítását, amely engedélyezi Portugália számára, hogy a Madeira autonóm régióban előállított és fogyasztott rum és likőr, valamint az Azori-szigetek autonóm régiójában előállított és fogyasztott likőr és párlat tekintetében kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazzon. Én a folyamat kezdete óta minden tőlem telhetőt megtettem azért, hogy ez az intézkedés, amely 2008 végén érvényét vesztette, sürgősen megújításra kerüljön. A Regionális Fejlesztési Bizottság egyhangú támogatását magunkénak tudva, a mai szavazás megerősítette az eredményt, amely értelmében a jövedéki adó mértékének kedvezménye 2009 januárjától 2013-ig továbbra is fennmarad.

Madeira rum- és likőrgyártóinak folyamatosan akadályokkal kell szembenézniük abból adódóan, hogy régiójuk földrajzi helyzeténél fogva a legkülső régiók közé tartozik, hogy elszigetelt, szélsőségesek a terepviszonyok és az éghajlat, valamint, amiért kicsik a gazdaságok. Ha nem élvezhetnék tovább e kedvezmény előnyeit, kénytelenek lennének árat emelni, ami viszont visszahatna a tevékenységükre, ennek kapcsán a foglalkoztatásra, aminek súlyos következményei lennének a régióra nézve.

- Jelentés: Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (A7-0024/2009)

  David Casa (PPE) , írásban. – Ez a szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza. Én támogatom az efféle egységes szerkezetbe foglalást, ennélfogva megszavaztam a jelentést.

- Jelentés: Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (A7-0025/2009)

  David Casa (PPE) , írásban. – Ez ismét a szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza, amit támogatok, ezért megszavaztam a jelentést.

- Jelentés: Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (A7-0029/2009)

  David Casa (PPE) , írásban. – Ez a már meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza, ezért igennel szavaztam.

  Cătălin Sorin Ivan (S&D) , írásban. – (RO) A tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolása alapvetően fontos egy olyan médiatér kialakítása szempontjából, amelynek legfőbb jellemzője az egységesség és a sokszínűség. Ugyanilyen fontos számunkra, hogy amennyire csak lehetséges, minden polgár számára elérhetővé tudjuk tenni az európai jogszabályokat. Az egységes szerkezetbe foglalt, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvre irányuló javaslatról szóló jelentés, amely most a plenáris ülés elé került, csupán egy technikai és jogi eszköz, amelynek előnyei viszont megkérdőjelezhetetlenek. A folyamatosan változó joganyag egységes szerkezetbe foglalása olyan lépés, amely nagyobb átláthatóságot és érthetőséget biztosít a közösségi jog számára, lehetővé téve ezáltal azt, hogy az Európai Unió polgárai könnyebben megértsék azt. Ebben az esetben az egységes szerkezetbe foglalásra irányuló javaslat azt is tartalmazza, hogy (tartalmi módosítások nélkül) új irányelv lépjen a régi, 1989-es irányelv helyébe, amelyhez az évek múltával mindig csak hozzáadták az azt kiegészítő újabb jogszabályokat. Támogattam ezt a kezdeményezést, mert technikai jellegén kívül nem hagyhatjuk figyelmen kívül abban rejlő értékét sem, hogy támogatja az audiovizuális médiaszolgáltatások megfelelő működését, nem beszélve az átláthatóság szempontjairól.

  Petru Constantin Luhan (PPE) , írásban. – (RO) Egyetértek e jelentés szövegével, mivel a tájékoztatás többelvűségének az Európai Unió egyik alapelvének kell lennie. A tömegtájékoztatás sokfélévé tétele a nézőpontok megtöbbszöröződéséhez vezet, amely alapvető jellemzője egy demokratikus társadalomnak.

Ez az érv gazdasági szempontokkal is bír. A hagyományos audiovizuális médiaszolgáltatások (mint például a televízió) és a közelmúltban megjelenőek (például a lekérhető video-szolgáltatás, a video on demand) jelentős foglalkoztatási lehetőségeket kínál Európa szerte, különösen a kis- és középméretű vállalkozásokon keresztül, amelyek cserébe fellendíthetik a gazdasági növekedést és a befektetéseket.

- Jelentés: Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (A7-0033/2009)

  David Casa (PPE) , írásban. – Ez a munkavállalóknak az azbeszttel szembeni védelmére vonatkozó jogszabályok egységes szerkezetbe foglalásával foglalkozik. Támogatom az ilyen egységes szerkezetbe foglalást, ezért igennel voksoltam.

  Elisabeth Morin-Chartier (PPE) , írásban. – (FR) Képviselőtársaim többségéhez hasonlóan én is igennel szavaztam arra, hogy tegyük érthetőbbé és átláthatóbbá a közösségi jogszabályokat. Valóban, ezen állásfoglalás elfogadásával az Európai Parlament támogatja az Európai Bizottság azon óhaját, miszerint „tisztítsuk fel” a szövegeket azáltal, hogy egységes szerkezetbe foglaljuk a munkavállalók azbeszttel szembeni védelmére vonatkozó jogszabályokat. Ez az állásfoglalás azt fogja jelenteni, hogy jobban lehet majd alkalmazni ezeket a munkavállalók szempontjából szükséges szabályokat.

- Jelentés: Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (A7-0028/2009)

  David Casa (PPE) , írásban. – Ez a harmadik országokból behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére vonatkozó jogszabályok egységes szerkezetbe foglalásával foglalkozik, ezért megszavaztam.

  Miroslav Mikolášik (PPE), írásban – (SK) Hölgyeim és uraim, üdvözlöm, hogy elfogadtuk Geringer de Oedenberg asszony jelentését, amelynek tárgya a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról szóló tanácsi irányelvtervezet. Az új irányelv nyilvánvalóan hozzá fog járulni az e területre jellemző jelenlegi, igen kiterjedt joganyag tisztázásához és jobb megértéséhez. Az irányelv célja, hogy egységes szerkezetbe foglalja a jogszabályokat, azok tartalmának érdemi módosítása nélkül.

Az európai polgárok szempontjából a közösségi jog egyszerűsítése és tisztázása hozzájárul a nagyobb jogbiztonsághoz és ezért, véleményem szerint, az irányelv kodifikálása jó irányba tett lépés, amely a kedvező jogi szabályozás hatékony alkalmazásához vezet. Ugyanakkor egyetértek azzal, hogy az elvek közösségi szintű harmonizálása nemcsak a kínálat biztonságához fog hozzájárulni, hanem a belső piac stabilizálásához is, ahol megszűntek a belső határokon végzett ellenőrzések, és hozzájárul a Közösségbe behozott állatok védelméhez is.

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) A jelenlegi szabályozás értelmében, ha felfedeznek egy olyan szállítmányt, amely megsérti az állatok védelmére vonatkozó jogszabályokat, a hatóságoknak, az állatok állatvédelmi okokból történő „elkobzása” után, a probléma rendezését követően vissza kell adniuk a gazdáiknak például minden olyan fiatal, beoltatlan állatot, amelyet túl korán választottak el az anyjától. A gyakorlatban természetesen ezekkel a helyzetekkel szégyentelenül visszaélnek.

Ez az egységes szerkezetbe foglalás remek alkalom lenne az EU állatok szállításáról szóló rendeletének módosítására, hogy a szabályoknak nem megfelelő módon szállított kölyköket tartósan el lehessen kobozni, ezáltal zárva be ezt a kiskaput. Ezt a lehetőséget azonban sajnos veszni hagytuk. Mindegy, az egységes szerkezetbe foglalás ettől függetlenül javítja az állatok védelméről szóló szabályozást, ezért a jelentés mellett voksoltam.

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) Tekintettel arra, hogy a táplálkozás jelentős tényező a lakosság egészsége szempontjából, és hogy az állatok az alapvető élelmiszeripari termékek közé tartoznak, különösen fontos, hogy átfogó védelmet élvezzenek, amelyet, többek közt, állat-egészségügyi ellenőrzések révén kell biztosítani. Ezekre az állat-egészségügyi ellenőrzésekre különösen nagy szükség van a Közösség külső határai mentén, különös tekintettel arra, hogy a harmadik országok e területre vonatkozó előírásai gyakran nem olyan szigorúak, mint az Európai Unióéi.

Még céltudatosabb, még egységesebb és még érthetőbb szabályozásra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a behozatalok esetében minden külső határon egyformán biztosítsuk az ellenőrzést. A harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról szóló kodifikált tanácsi irányelvre irányuló jelenlegi bizottsági javaslat egy lépést tesz ebbe az irányba, ennélfogva támogatom.

- Jelentés: Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (A7-0031/2009)

  David Casa (PPE) , írásban. – Ez egy érdemi változtatás nélküli, egységes szerkezetbe foglalás, ezért mellette szavaztam.

  Elisabeth Morin-Chartier (PPE) , írásban. – (FR) Képviselőtársaim többségéhez hasonlóan én is arra szavaztam, hogy a jogszabály javítása, és mindenekelőtt a szöveg olvashatóbbá tétele érdekében tegyük érthetőbbé és átláthatóbbá a mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózatra vonatkozó szabályozást.

- Jelentés: Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (A7-0027/2009)

  David Casa (PPE) , írásban. – Ez a jelentés az állatok Közösségen belüli kereskedelme során irányadó állat-egészségügyi feltételekre vonatkozó szabályozás egyszerű egységes szerkezetbe foglalásával foglalkozik. Támogatom az efféle egységes szerkezetbe foglalást, ezért megszavaztam a jelentést.

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) Először is, a baromfitenyésztés a mezőgazdasági ágazat gazdasági tevékenységeinek jelentős részét képezi, ahol a mezőgazdaságban dolgozók egy része számára jövedelemforrást jelent. Másodszor, a tojás és a baromfihús a legáltalánosabb élelmiszerek közé tartoznak. Ezen okokból kifolyólag, ezen termékek kereskedelmét, többek közt, világosan és egységesen kell szabályozni, a polgárok egészségének védelme érdekében.

A Bizottságnak a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló kodifikált tanácsi irányelvre irányuló jelenlegi javaslata mind a mezőgazdaságban, mind a kereskedelemben dolgozóknak, mind pedig az EU polgárainak, a fogyasztóknak az érdekeit szolgálja, ezért támogatom.

- Jelentés: Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (A7-0032/2009)

  David Casa (PPE) , írásban. – Ez egy érdemi változtatás nélküli, egységes szerkezetbe foglalás, ezért mellette szavaztam.

- Jelentés: Simon Busuttil (A7-0019/2009)

  David Casa (PPE) , írásban. – Ez az Európai Unió tagállamai és a Mauritiusi Köztársaság közötti vízumok alóli mentességről szól. Támogatom az efféle megállapodást, ezért megszavaztam a jelentést.

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Támogatom az Európai Közösség és a Mauritiusi Köztársaság között létrejött megállapodást, amely a beutazásra és rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szól a polgárok mozgásának megkönnyítése céljából. A hathónapos időszak alatt legfeljebb három hónapos időtartamra egymás területére utazó EU-polgároknak és mauritániai állampolgároknak ezentúl nem lesz szükségük vízumra. Ez alól kivételt képez az Egyesült Királyság és az Ír Köztársaság, amelyeket nem köt a jelen megállapodás, és ugyancsak kivételt képeznek Franciaország és Hollandia bizonyos területei, mivel a megállapodás ezen országok esetében csak az európai területeikre vonatkozik.

Szeretnék rámutatni, hogy arra, aki rövid távú tartózkodási ideje alatt kereső tevékenységet kíván folytatni, nem élvezheti ennek a megállapodásnak az előnyeit, és őrá – a vízumkötelezettség vagy -mentesség és a munkavállalás tekintetében – továbbra is a vonatkozó közösségi jogszabályok és a tagállamok vonatkozó nemzeti jogszabályai, valamint Mauritius nemzeti jogszabályai alkalmazandók. A megállapodást fel lehet függeszteni vagy vissza lehet vonni, de ilyen döntés csak minden tagállamra vonatkozólag hozható. A megállapodás hatályba lépésének idejéig támogatom annak ideiglenes alkalmazását is.

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) Az Európai Közösség és a Mauritiusi Köztársaság között létrejött megállapodás abban az esetben biztosít vízummentességet, ha a szerződő felek állampolgárai egy hathónapos időszak alatt legfeljebb három hónapra utaznak a másik fél területére.

Én e megállapodás aláírása ellen voksoltam, mivel a vízumkövetelmények megtartása visszatartó erőként megakadályozná a nem kívánt bevándorlást, míg a legfeljebb három hónapos tartózkodásra vonatkozó vízumkövetelmények eltörlése elegendő időt biztosít azoknak, akik valójában hosszabb időre tervezik tartózkodásukat, hogy társadalmi kapcsolatokat építsenek ki.

- Jelentés: Simon Busuttil (A7-0012/2009)

  David Casa (PPE) , írásban. – Ez az Európai Unió tagállamai és a Seychelle-szigetek közötti vízummentes utazásról szól. Támogatom az efféle megállapodást, ezért megszavaztam a jelentést.

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Támogatom ezt a megállapodást, amely az Európai Közösség és a Seychelle Köztársaság között jött létre a beutazásra és rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről, a polgárok mozgásának megkönnyítése céljából. Az egy hathónapos időszak alatt legfeljebb három hónapos időtartamra egymás területére utazó EU-polgároknak és Seychelle-szigeteki állampolgároknak ezentúl nem lesz szükségük vízumra. Ez alól kivételt képez az Egyesült Királyság és az Ír Köztársaság, amelyeket nem köt a jelen megállapodás, és ugyancsak kivételt képeznek Franciaország és Hollandia bizonyos területei, mivel a megállapodás ezen országok esetében csak az európai területeikre vonatkozik.

Szeretnék rámutatni, hogy arra, aki rövid távú tartózkodási ideje alatt kereső tevékenységet kíván folytatni, nem élvezheti ennek a megállapodásnak az előnyeit, és őrá – a vízumkötelezettség vagy -mentesség és a munkavállalás tekintetében – továbbra is a vonatkozó közösségi jogszabályok és a tagállamok vonatkozó nemzeti jogszabályai alkalmazandók. A megállapodást fel lehet függeszteni vagy vissza lehet vonni, de ilyen döntés csak minden tagállamra vonatkozólag hozható. A megállapodás hatályba lépésének idejéig támogatom annak ideiglenes alkalmazását is.

- Jelentés: Simon Busuttil (A7-0013/2009)

  David Casa (PPE) , írásban. – Ez az Európai Unió tagállamai és Barbados közötti vízummentes utazásról szól. Támogatom az efféle megállapodást, ezért megszavaztam a jelentést.

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Támogatom az Európai Közösség és Barbados között létrejött megállapodást, amely a beutazásra és rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szól a polgárok mozgásának megkönnyítése céljából. A hathónapos időszak alatt legfeljebb három hónapos időtartamra egymás területére utazó EU-polgároknak és Barbados állampolgárainak ezentúl nem lesz szükségük vízumra. Ez alól kivételt képez az Egyesült Királyság és az Ír Köztársaság, amelyeket nem köt a jelen megállapodás, és ugyancsak kivételt képeznek Franciaország és Hollandia bizonyos területei, mivel a megállapodás ezen országok esetében csak az európai területeikre vonatkozik.

Szeretnék rámutatni, hogy arra, aki rövid távú tartózkodási ideje alatt kereső tevékenységet kíván folytatni, nem élvezheti ennek a megállapodásnak az előnyeit, és őrá – a vízumkötelezettség vagy -mentesség és a munkavállalás tekintetében – továbbra is a vonatkozó közösségi jogszabályok és a tagállamok vonatkozó nemzeti jogszabályai alkalmazandók. A megállapodást fel lehet függeszteni vagy vissza lehet vonni, de ilyen döntés csak minden tagállamra vonatkozólag hozható. A megállapodás hatályba lépésének idejéig támogatom annak ideiglenes alkalmazását is.

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Az előttünk lévő jelentés az Európai Közösség és számos kis szigetállam, mint például Mauritius és Barbados között létrejött megállapodásokkal foglalkozik, amelyek a szerződő felek állampolgárai számára vízummentes beutazást biztosítanak a másik Szerződő Fél területére irányuló, hat hónapos időtartam alatt legfeljebb három hónapig tartó beutazás esetén. Ellenzem a beutazás feltételeinek könnyítését, ezért ezen megállapodások aláírása ellen szavaztam, mivel a vízumkövetelmények fenntartása bizonyosan akadályt képez a bűnözés számára, ezért nagymértékben korlátozza a nem kívánt bevándorlást.

Azt is feltételeznünk kell továbbá, hogy azok, akik ezen vízummentességek alapján három hónapig tartózkodnak az Európai Unióban, számos kapcsolatot építhetnek ki, amelyeket később felhasználhatnak arra, hogy illegalitásba vonuljanak. Az illegalitást, a bűnözést minden áron el kell kerülni.

- Jelentés: Simon Busuttil (A7-0014/2009)

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Támogatom az Európai Közösség, valamint a Saint Kitts és Nevis Államszövetség között létrejött megállapodást, amely a beutazásra és rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szól a polgárok mozgásának megkönnyítése céljából. A hathónapos időszak alatt legfeljebb három hónapos időtartamra egymás területére utazó EU-polgároknak és az Államszövetség polgárainak ezentúl nem lesz szükségük vízumra. Ez alól kivételt képez az Egyesült Királyság és az Ír Köztársaság, amelyeket nem köt a jelen megállapodás, és ugyancsak kivételt képeznek Franciaország és Hollandia bizonyos területei, mivel a megállapodás ezen országok esetében csak az európai területeikre vonatkozik.

Szeretnék rámutatni, hogy arra, aki rövid távú tartózkodási ideje alatt kereső tevékenységet kíván folytatni, nem élvezheti ennek a megállapodásnak az előnyeit, és őrá – a vízumkötelezettség vagy -mentesség és a munkavállalás tekintetében – továbbra is a vonatkozó közösségi jogszabályok és a tagállamok vonatkozó nemzeti jogszabályai alkalmazandók. A megállapodást fel lehet függeszteni vagy vissza lehet vonni, de ilyen döntés csak minden tagállamra vonatkozólag hozható. A megállapodás hatályba lépésének idejéig támogatom annak ideiglenes alkalmazását is.

- Jelentés: Simon Busuttil (A7-0015/2009)

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Támogatom az Európai Közösség, valamint Antigua és Barbuda között létrejött megállapodást, amely a beutazásra és rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szól a polgárok mozgásának megkönnyítése céljából. A hathónapos időszak alatt legfeljebb három hónapos időtartamra egymás területére utazó EU-polgároknak, valamint Antigua és Barbuda állampolgárainak ezentúl nem lesz szükségük vízumra. Ez alól kivételt képez az Egyesült Királyság és az Ír Köztársaság, amelyeket nem köt a jelen megállapodás, és ugyancsak kivételt képeznek Franciaország és Hollandia bizonyos területei, mivel a megállapodás ezen országok esetében csak az európai területeikre vonatkozik.

Szeretnék rámutatni, hogy arra, aki rövid távú tartózkodási ideje alatt kereső tevékenységet kíván folytatni, nem élvezheti ennek a megállapodásnak az előnyeit, és őrá – a vízumkötelezettség vagy -mentesség és a munkavállalás tekintetében – továbbra is a vonatkozó közösségi jogszabályok és a tagállamok vonatkozó nemzeti jogszabályai alkalmazandók. A megállapodást fel lehet függeszteni vagy vissza lehet vonni, de ilyen döntés csak minden tagállamra vonatkozólag hozható. A megállapodás hatályba lépésének idejéig támogatom annak ideiglenes alkalmazását is.

- Jelentés: Simon Busuttil (A7-0016/2009)

  David Casa (PPE) , írásban. – Ez az Európai Unió tagállamai és a Bahama-szigetek közötti vízummentes utazásról szól. Támogatom az efféle megállapodást, ezért megszavaztam a jelentést.

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Támogatom az Európai Közösség és a Bahamai Közösség között létrejött megállapodást, amely a beutazásra és rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szól a polgárok mozgásának megkönnyítése céljából. A hathónapos időszak alatt legfeljebb három hónapos időtartamra egymás területére utazó EU-polgároknak és a bahamai állampolgároknak ezentúl nem lesz szükségük vízumra. Ez alól kivételt képez az Egyesült Királyság és az Ír Köztársaság, amelyeket nem köt a jelen megállapodás, és ugyancsak kivételt képeznek Franciaország és Hollandia bizonyos területei, mivel a megállapodás ezen országok esetében csak az európai területeikre vonatkozik.

Szeretnék rámutatni, hogy arra, aki rövid távú tartózkodási ideje alatt kereső tevékenységet kíván folytatni, nem élvezheti ennek a megállapodásnak az előnyeit, és őrá – a vízumkötelezettség vagy -mentesség és a munkavállalás tekintetében – továbbra is a vonatkozó közösségi jogszabályok és a tagállamok vonatkozó nemzeti jogszabályai alkalmazandók. A megállapodást fel lehet függeszteni vagy vissza lehet vonni, de ilyen döntés csak minden tagállamra vonatkozólag hozható. A megállapodás hatályba lépésének idejéig támogatom annak ideiglenes alkalmazását is.

- Jelentés: Jutta Haug (A7-0023/2009)

  Gerard Batten (EFD) , írásban. – Az Egyesült Királyság Függetlenségi Párjának európai parlamenti képviselői tartózkodtak a szavazástól, mert nem gondoljuk úgy, hogy az Európai Unió felelőssége lenne az olaszországi földrengés áldozatainak küldeni az adófizetők pénzét. Minden együttérzésünk az áldozatoké, de úgy véljük, hogy az efféle adományoknak a nemzeti kormányoktól vagy alapítványoktól kell érkezniük.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Mint arra már korábban rámutattam Reimer Bögének az abruzzi földrengéssel foglalkozó (A7-0021/2009) jelentésével kapcsolatban, úgy vélem, hogy az Európai Unió tagállamai közti szolidaritás és a katasztrófa sújtotta államoknak nyújtott európai támogatás egyértelmű jele annak, hogy az Európai Unió, az Európai Unió Szolidaritási Alapjához hasonló speciális segélyek jóváhagyása révén képesnek mutatkozik arra, hogy viszontagságok idején is egységes maradjon, ami olyasvalami, amire igazán büszkék lehetünk.

Így, tekintettel annak lehetőségére, hogy a Bizottság esetleg költségvetési módosítást nyújt be az „elkerülhetetlen, kivételes és előre nem látott körülmények” esetére, amely magában foglalja az olaszországi földrengést is, én megszavaztam ezt az Európai Unió költségvetésének módosításáról szóló jelentést, hogy az érintett régió lakosai mihamarabb tanúi lehessenek a földrengés okozta károk helyreállításának, és az EU Szolidaritási Alapjából mobilizált 493,78 millió eurónak köszönhetően gyorsan visszatérhessenek normális életkörülményeik közé.

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Mivel a 493 771 159 euró az Európai Unió Szolidaritási Alapjából Olaszország javára történő mobilizálását jóváhagyták, és mivel ennek az alapnak nincs saját költségvetése, a Közösség költségvetését kell módosítani az elfogadott összeg elérhetővé tétele érdekében. Bár egyetértünk abban, hogy a támogatásokat a lehető leghamarabb biztosítani kell, sajnáljuk, hogy az Európai Bizottság által előterjesztett javaslat további költségvetési tételek mellett fontos közösségi programok támogatásának csökkentését tartalmazza a jelenlegi és több előző évi pénzügyi kerethez képest.

Erre példa az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapnál, vagy a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköznél – az előző, 2002-2006-os közösségi keret közösségi programjainál – vagy a LIFE+ Környezetvédelmi Pénzügyi Eszköznél tervezett csökkentés. Nézőpontunk szerint a Szolidaritási Alap olyatén szükséges módosításán túl, hogy saját forrásokkal rendelkező költségvetési tételt kapjon, nem kellene a fent említett közösségi programok kárára támogatást kapnia, amíg ezzel egy időben egyre nagyobb összegeket szándékoznak költeni katonai és propagandacélokra. Inkább ezeknek a költségvetési tételeknek a terhére kellett volna elkülöníteni a Szolidaritási Alap számára biztosított összegeket.

  Barry Madlener (NI) , írásban. – (NL) A Holland Szabadságpárt (PVV) támogatja a sürgős segítségnyújtást, de ez nem az Európai Unió, hanem az egyes tagállamok feladata.

- Jelentés: Reimer Böge (A7-0022/2009)

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D) , írásban. – (LT) Egyetértek azzal, hogy kiegészítő támogatásban részesüljenek azok a munkavállalók, akiket a világkereskedelem lényeges strukturális változásainak következményei sújtanak, és hogy segítsük az ő munkaerőpiacra való újbóli beilleszkedésüket. Alapvetően fontos, hogy az elbocsájtott munkavállalóknak nyújtott pénzügyi támogatás a lehető leghamarabb elérhetővé váljon, és hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGF) pénze, amely elengedhetetlen az elbocsájtott munkavállalók újbóli munkaerő-piaci integrációjához, hatékonyabban kerüljön felhasználásra. Szeretném hangsúlyozni, hogy a tagállamoknak részletesebb tájékoztatást kell nyújtaniuk a fontos nemek közti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség céljainak az EGF által finanszírozott intézkedések révén történő megvalósításáról.

  David Casa (PPE) , írásban. – Ez a jelentés az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap mobilizálásáról szól. Egyetértek azzal, hogy az alap mobilizációja ebben az esetben szükséges, ezért megszavaztam a jelentést.

  Lena Ek , Marit Paulsen, Olle Schmidt és Cecilia Wikström (ALDE), írásban. – (SV) Nagyon is tisztában vagyunk a gazdasági válságnak a munkaerőpiacra és a társadalom egészére gyakorolt negatív hatásaival. Nagymértékben szimpatizálunk mindazokkal, akiket érint a válság, és örömmel látjuk az olyan intézkedéseket, mint például a képzéseket, amelyek segítik az egyéneket abban, hogy leküzdjék e nehézségeket. Mindazonáltal, meggyőződésünk, hogy a szabad kereskedelem alapjában véve jó dolog, amely előnyökkel jár Európának mint egésznek a fejlődésére nézve. Ezért azt szeretnénk látni, hogy a pénzügyi válságot elsősorban a szabad és tisztességes kereskedelmet előmozdító, piac-alapú eszközökkel kezelik.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A munkanélküliség az Európai Gazdasági Térségre ható egyik legfőbb probléma. Már a jelenlegi, a korábbi tünetek egy részét tovább mélyítő és súlyosbító pénzügyi válság kitörése előtt is jól lehetett látni a globalizáció, és a vállalkozások abból következő áttelepülésének sokak életére gyakorolt súlyos hatásait. Napjaink sajátos nehézségei nyilvánvalóvá válnak, ha ehhez még hozzáadjuk a piaci bizalomhiányt és az egyre csökkenő befektetéseket. E tekintetben, bár támogatom a belső piaci szabályozást, úgy vélem, hogy a válság kivételes jellege kivételes ellenintézkedéseket kíván meg.

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap az Európai Unió rendelkezésére álló eszközeinek egyike, amelyekkel e körülmények közt segítheti a munka nélkül maradtakat. Úgy vélem, hogy a német Bochum régióban működő Nokia GmbH alkalmazottainak esetében éppoly jogos az európai segítség, mint ahogy azt korábban Portugália is megkapta. Ettől a kétségtelenül hasznos segélytől eltekintve azonban az Európai Uniónak az irányba is lépéseket kell tennie, hogy előmozdítsa egy még erősebb és kreatívabb európai piac létrejöttét, amely még több befektetést és még több munkahely létrehozását ösztönözné. Ez az egyetlen módja e probléma hatékony, komoly és fenntartható kezelésének.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Ez az eset egy olyan kérésre adott válasz volt, amely Németországból érkezett, a telekommunikáció ágazatában, különösen a Nokia GmbH alkalmazottai körében bekövetkezett leépítések ellensúlyozása érdekében, amely kimerítette az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap szabályzatában rögzített támogathatósági kritériumokat.

Valójában azonban ennek az alapnak a mobilizációja csak könnyít valamelyest a gazdasági és pénzügyi válság súlyos következményein. Véget kell vetni annak a neoliberális politikának, amely valódi gazdasági és társadalmi katasztrófát okoz az Európai Unió számos országában, Portugáliában különösen.

Bár megszavaztuk ezt a jelentést, nem mulaszthatjuk el megjegyezni intézkedéseinek elégtelen voltát, hiszen azok csupán csillapító jellegűek, míg a rendelet valójában igazságtalan, és sokkal kedvezőbb a magasabb jövedelemmel, különösen a magasabb bérekkel és munkanélküli ellátásokkal rendelkező országok számára.

Ezért ragaszkodunk a politikák megváltoztatásához, valamint ahhoz, hogy a termelés támogatásához és jogokkal járó munkahelyek létrehozásához valódi tervekre van szükség.

  Eija-Riitta Korhola (PPE) , írásban. – Elnök úr, én megszavaztam az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGF) a németországi Észak–Rajna–Vesztfália tartományban való közel 5,6 millió eurós befektetését, amely tartományban tömeges elbocsájtások történtek az 1990-es évektől kezdődően. A finn telekommunikációs vállalat, a Nokia bochumi gyára 2008-as bezárásának és más, költséghatékonyabb területre való áthelyezésének eredményeképpen 2300 fő vált munkanélkülivé ebben a régióban. Finnként különösképpen érdekel azon munkavállalók helyzete, akik a Nokia bochumi gyárának megszüntetése miatt vesztették el munkahelyüket. A bochumi Nokia gyár bezárása valójában az utolsó láncszem volt az események olyan láncolatában, amelyek hozzájárultak a térségben tapasztalható munkanélküliséghez. Emiatt tiszta szívből üdvözlöm az EGF e régióban történő befektetését, mint az Észak–Rajna–Vesztfália tartományban élők foglalkoztatási lehetőségei javításának egy módját.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) A Nokia alkalmazottaira és az ő tisztességtelen elbocsájtásukra gondoltunk, amikor megszavaztuk ezt a szöveget. Nagyon szeretnénk azonban hangsúlyozni, hogy nem vagyunk megelégedve azzal, hogy a sok rossz közt a legkevésbé rossz megoldásra kellett szavaznunk: segíteni az álláskeresésben, a világ vezető mobiltelefon-gyártója, a Nokia részéről történő abszurd, tömeges elbocsájtások kontextusában, ahol az elbocsájtásokat úgy jellemzik, mint a globalizáció egy formájának egyik veszélyét, amelybe bele kell, hogy nyugodjunk.

Mi leleplezzük a globalizációs „kiigazítás” ötletét – hiszen így hívja az Európai Unió az ehhez hasonló társadalmi és emberi tragédiákat, amelyek során azt látjuk, hogy a rekordnyereségeket elkönyvelő vállalatok elköltöznek annak érdekében, hogy még több profitra tegyenek szert, több száz munkavállaló és egy egész régió életét téve tönkre ezáltal. Ez a jótékony segély (az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap), amely most a javaslat tárgya, nem fogja elfeledtetni az emberekkel, hogy az Európai Unió valójában közvetlenül felelős az elbocsájtott munkavállalók által elszenvedett tragédiáért, mégpedig az általa választott szabad és tisztességes verseny okán. A globális kapitalista gazdaság minden óriási bizonytalansága efféle „kiigazításainak” a támogatása helyett az Európai Uniónak be kellene tiltania az efféle gyakorlatot és meg kellene védenie az európai polgárokat.

  Elisabeth Morin-Chartier (PPE) , írásban. – (FR) Ez a jelentés támogatja az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGF) a németországi leépítéseket követő mobilizálását. Teljes mértékben helyeslem ezen alap mobilizálását – most azonnal szükségünk van rá – tehát képviselőtársaim többségéhez hasonlóan én is igennel szavaztam a jelentésre. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap az Európai Unió rendelkezésére álló eszközök egyike, amelyekkel segítheti azokat a munka nélkül maradtakat, akik a globalizáció negatív hatásai folytán vesztették el állásukat. Úgy vélem, hogy a Nokia GmbH alkalmazottainak és a német Bochum régiónak az esete érdemes az európai segély mobilizálására, ahogy az korábban már Portugália esetében is megtörtént.

- Jelentés: Diana Wallis (A7-0030/2009)

  David Casa (PPE) , írásban. – Siwiecet azzal vádolták, hogy egy évekkel ezelőtt történt esemény folyamán megsértette mások vallásos hitét. Az esettel kapcsolatos tények felülvizsgálatát követően úgy vélem, hogy mentelmi jogát bizonyosan nem kellene felfüggeszteni. Ez az előadó véleménye is, ezért én a jelentés mellett voksoltam.

  Ole Christensen , Dan Jørgensen és Christel Schaldemose (S&D), írásban. – (DA) A mai szavazáson mi Siwiec úr mentelmi jogának felfüggesztésére szavaztunk. Ez azt jelentené, hogy bíróság elé állhatna Lengyelországban épp úgy, mint bármely más állampolgár. Szimpátiával viseltetünk Siwiec úr iránt, és a legmesszebbmenőkig egyetértünk azzal, hogy az ellene felhozott vád alaptalan és politikai indíttatású.

Az azonban, hogy úgy véljük, hogy ez lehetőség lenne számára, hogy mindenki máshoz hasonlóan bíróság elé álljon, ez azért van, mert bíznunk kell abban, hogy Lengyelország tiszteletben tartja a demokrácia és a jogállamiság alapelveit, amelyek előfeltételei annak, hogy egy ország az Európai Unió tagja lehessen. Ugyanezen okból kifolyólag, elvi alapon mindig is arra szavaztunk, hogy függesszék föl e Ház minden képviselőjének a mentelmi jogát – az éppen aktuális ügytől függetlenül.

- Jelentés: Carlos Coelho (A7-0035/2009)

  Elena Oana Antonescu (PPE) , írásban. – (RO) A schengeni térségnek a belső határellenőrzések megszüntetése révén való létrehozása és az EU területén belüli szabad mozgás bevezetése az Európai Unió legfontosabb eredményei közé tartoznak. A határok átjárhatóságára tekintettel a tagállamok közti kölcsönös bizalom magas szintjének fenntartása érdekében magas szintű követelményekre van szükségünk a schengeni acquis gyakorlatba való átültetésekor, ami magában foglalja az államok azon képességét is, hogy végrehajtsák a belső határellenőrzések eltörlésével együtt járó intézkedéseket.

Javítanunk kell a schengeni acquis végrehajtásának ellenőrzésére vonatkozó értékelési mechanizmuson. A magas fokú biztonság és bizalom fenntartásának szükségessége hatékony együttműködést kíván a tagállamok kormányai és a Bizottság részéről.

Szem előtt tartva e jogalkotási kezdeményezés jelentőségét, valamint az alapvető jogokhoz és szabadságokhoz kapcsolódó relevanciáját, sajnálatos, hogy az Európai Parlament konzultációs szerepet tölt be ahelyett, hogy társjogalkotó lenne, ami pedig megilletné. Ebből kifolyólag én a Bizottság jogalkotási javaslata ellen szavaztam.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D) , írásban. – (LT) Én megszavaztam ezt a jelentést, mivel az előadó álláspontja egybeesik a polgárok szabadságjogai, valamint a bel- és igazságügy elveivel. Egy értékelési mechanizmus létrehozása minden tagállam számára lényeges. Mivel az együttdöntési eljárás nem került megfontolásra, az Európai Bizottság javaslata a tagállamok közötti együttműködésre korlátozza a lehetőségeket. Az Európai Bizottság közelmúltbeli javaslattervezetét a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után módosítani kell.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A határellenőrzések nélküli európai térségnek a Schengeni Megállapodás általi létrehozása fontos lépés volt az emberek és áruk szabad mozgását lehetővé tevő nyílt belső piac létrehozása szempontjából. Ha azonban azt szeretnénk, hogy ez a térség beváltsa a hozzá fűzött reményeket – és elismerem a benne rejlő lehetőségeket –, akkor lennie kell egy módszernek, amely alkalmas az intézkedések különböző tagállamok általi végrehajtásának a hatékony értékelésére.

Ezért egyetértek a schengeni intézkedések ellenőrzésére vonatkozó hatáskörök megerősítésével, különösen az értékelő (az előzetesen, értesítés nélkül szervezett kérdőívek és helyszíni látogatások) és az értékelést követő intézkedésekkel, annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő módon lehessen ellenőrizni a különböző tagállamoknak a Schengeni Megállapodás értelmében történő működését, közös munkáját, valamint a külső határaik ellenőrzését.

Tisztában vagyok azzal, hogy a rendszer bármely hibája vagy helytelen működése súlyos kockázatokat rejt az Unió belső biztonsága szempontjából, és magát a schengeni térséget mint a szabadság és biztonság térségét veszélyezteti.

Azzal azonban nem értek egyet, hogy a Közösségen alapuló jellegét erősítsük ennek az értékelésnek azzal, hogy az Európai Bizottság hatalmát támogatjuk a schengeni értékelési csoportban ez ideig túlsúlyban lévő kormányközi rendszer rovására.

Emiatt én a Bizottság javaslatának elvetésére szavaztam.

- Jelentések: Carlos Coelho (A7-0034/2009) és (A7-0035/2009)

  Jacky Hénin (GUE/NGL) , írásban. – (FR) Van merszünk schengeni acquis-ről beszélni, de én, Calais-i lakosként személyesen megerősíthetem, hogy míg a Schengeni Megállapodás előnyökkel jár a tőke és az áruk szabad mozgása terén, számos problémát is felvet.

A határok nélküli Európa kellemes utópiáján túl nekünk nap mint nap szembe kell néznünk Schengen tragikus valóságával: a bevándorlók embertelen életkörülményeivel is.

Az Unió és a tagállamok keveset, vagy semmit sem tesznek e tragédia kezelése érdekében. Franciaország, például, azzal szégyeníti meg magát, hogy televíziós és rendőrségi hajtóvadászatokat rendez, például Calais „dzsungelében”.

Ezért, az Európai Uniónak, a szigorúan véve humanitárius fellépés szempontjából is, nagy hiányosságai vannak, és teljesen magára hagyja a helyi hatóságokat ezekkel a problémákkal.

De ne hullassunk krokodilkönnyeket, és viselkedjünk végre felelős emberi lényekként. A Calais-ban kialakuló helyzet súlyos politikai problémát jelent az Unió számára, amelyre nem nyújtanak megoldást sem a schengeni Európa-erőd, sem a célzott humanitárius intézkedések. Véget kell vetnünk a szabadkereskedelmi politikáknak, le kell állítanunk a tőke szabad mozgását, ösztönöznünk kell az élelmezési függetlenséget, a vizet és az energiát globális közjavakká kell nyilvánítanunk, és le kell küzdenünk a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket.