Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/2718(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

B7-0121/2009

Viták :

PV 20/10/2009 - 13
CRE 20/10/2009 - 13

Szavazatok :

PV 22/10/2009 - 8.7

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2009)0056

Viták
2009. október 20., kedd - Strasbourg HL kiadás

13. A demokratikus kormányzás támogatása a külkapcsolatok keretében (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a Külügyi Bizottság nevében Gabriele Albertini és Heidi Hautala, valamint a Fejlesztési Bizottság nevében Eva Joly által a Tanácshoz intézett szóbeli választ igénylő kérdés (O-0093/2009), amelynek témája a demokráciaépítés a külkapcsolatokban (B7-0213/2009).

 
  
MPphoto
 

  Heidi Hautala , szerző. – (FI) Elnök asszony, nagy örömömre szolgál, hogy soros elnöksége alatt Svédország kiemelt fontosságot tulajdonított a külkapcsolatok keretében történő demokráciaépítés támogatásának. Az Emberi Jogi Albizottság szemszögéből hangsúlyozni szeretném, hogy a demokrácia és az emberi jogok elválaszthatatlanul összetartoznak. A demokrácia fogalmának különböző definíciói is egyértelműen erre utalnak, és itt szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy az ENSZ 2005-ben például kísérletet tett a demokrácia fogalmának meghatározására. A definíció egy hosszú felsorolást tartalmaz, amelynek tételei között szerepel a pluralista politikai rendszer és a jogállamiság; a kormányzás átláthatósága; a média szabadsága; stb. Mindez egyértelműen mutatja, hogy az emberi jogok elválaszthatatlanok a demokráciától.

Az Európai Unió számos, igen sokrétű forrással rendelkezik, amelyeket adott esetben felhasználhat a demokrácia előmozdítására a világ különböző részein. Az egész fejlesztési politika és a közös kül- és biztonságpolitika lefedi a teljes spektrumot. A rendelkezésünkre álló források: a más országokkal folytatandó párbeszéd, különböző pénzügyi eszközök, a nemzetközi fórumokon való részvétel és a választási megfigyelések, amelyek nyilvánvalóan rendkívül fontosak számunkra.

Vannak olyan helyzetek, amikor bizonyos negatív intézkedéseket is fontolóra kell vennünk. Szeretném felhívni Malmström miniszter asszony figyelmét arra, hogy az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa a következő héten készül vitára bocsátani a fegyverek üzbegisztáni exportjára vonatkozó tilalom visszavonását. Véleményem szerint minden jel arra utal, hogy ez rossz üzenet lenne, hiszen Üzbegisztán nem teljesítette a nemzetközi közösség által megfogalmazott követeléseket. A nemzetközi közösség, beleértve az Európai Uniót is, arra kérte Üzbegisztánt, hogy független, nemzetközi vizsgálatot folytasson a 2005 tavaszán Andizhanban bekövetkezett, a demokrácia eltiprásáról tanúskodó, tragikus és megrendítő események ügyében. Szívesen hallanám Malmström miniszter asszony véleményét is a kialakult helyzettel kapcsolatban. Hogyan tudnánk előmozdítani a demokráciát, amikor egyes tagállamok a fegyverexportra vonatkozó tilalom feloldását fontolgatják?

Szeretném megjegyezni továbbá, hogy a demokráciát nem lehet exportálni. Nem exportálható termék. Úgy nem működik, ha kívülről hozzák be, ezért szeretném hangsúlyozni a civil társadalom bevonásának fontosságát, hiszen ily módon a demokrácia szervesen alakulhatna ki a társadalomban, mintegy alulról építkezve.

Megjegyezném, hogy Oroszország együttműködési partnerként rendszeresen megtagadja a hozzájárulását ahhoz, hogy nem kormányzati szervezetek is részt vegyenek az ország és az Unió közti, emberi jogokra vonatkozó párbeszédben. Véleményem szerint a továbbiakban nem fogadhatjuk el ezt a helyzetet.

Végezetül pedig úgy gondolom, hogy a demokrácia támogatásának fontosabb helyet kell biztosítani az Unió kül- és biztonság-, illetve fejlesztési politikájában. További forrásokra is szükség van. A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze például igen szerény forrásokkal rendelkezik, és a támogatások összegét is növelni kellene.

 
  
MPphoto
 

  Eva Joly , szerző. – (FR) Elnök asszony, Malmström asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, a demokrácia és az emberi jogok szorosan összefüggenek. A demokratikus kormány végső soron az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletéről ismerszik meg.

Ezért örömmel kell fogadnunk azt a tényt, hogy május 19-én a Tanács jelezte, hogy az Európai Uniónak következetesebb megközelítést kell alkalmaznia a demokratikus kormányzással kapcsolatban.

Az eddigi erőfeszítések többnyire nem voltak megfelelőek. Az izraeli-palesztin konfliktus ékes példája ennek. Noha a 2006-os palesztin választások megfigyelését végző misszió elismerte a választások kimenetelének törvényességét, az Európai Unió és tagállamai úgy döntöttek, hogy bojkottálják a megválasztott kormányt, ahogy utána a nemzeti egység kormányát is bojkottálták a patthelyzetből történő kitörés érdekében.

Hová lesz az Európai Unió következetessége és hitelessége, ha saját döntései ilyen éles ellentétben állnak oly nagyra tartott alapelveivel? Mit mondjunk azokról a tagállamokról, amelyek nem hajlandóak jóváhagyni a Goldstone-jelentést? A jelentés következtetései méltányosak és kiegyensúlyozottak, egyöntetű támogatásuk előrelépést jelentene a békefolyamatban.

Ez az a remény, amelyet a nagyhatalmak gyávaságuk és saját értékeik megtagadása révén lerombolnak.

A választási megfigyelő missziók megszervezése tehát nem elegendő, különösen, ha utána nem fogadjuk el az eredményeit. Következetesnek kell lennünk, és egységes megközelítést kell alkalmaznunk ezekben a kérdésekben.

A Tanácsnak mihamarabb el kell fogadnia egy ezen irányelvek mentén kidolgozott cselekvési programot az emberi jogok érvényesülését elősegítő hiteles stratégiával együtt, amely az EU minden szintjén kényszerítő erejű lenne. Világosan fel kell vázolnunk prioritásainkat, és formálisan is be kell építenünk azokat valamennyi uniós eszközbe: a külpolitikába, az emberi jogokkal kapcsolatos politikába és a fejlesztési politikába egyaránt.

Milyen megfigyelési módszereket alkalmazunk majd azon harmadik országokban, amelyekben a politikai pluralitás és a civil társadalom bevonásának hosszú távú biztosítása érdekében az Európai Unió megfigyeli a választásokat?

Milyen követelményeket támasztunk a független igazságszolgáltatással, és az átlátható és a polgárok felé elszámoltatható intézményekkel szemben?

Elítélendő és nem célravezető, hogy az emberi jogok politikánkban betöltött szerepének meghatározása továbbra is homályos. Ideje, hogy rendet tegyünk ezen a téren, ha azt szeretnénk, hogy nemzetközi szinten komolyabban vegyék az Európai Uniót és legalapvetőbb értékeit.

 
  
MPphoto
 

  Cecilia Malmström , a Tanács soros elnöke. – (SV) Elnök asszony, képviselők, a fejlesztéssel kapcsolatos európai konszenzus több síkon határozza meg a szegénység fogalmát. A szegénység a hatalom, a lehetőségek és a biztonság hiányaként definiálható. A fejlődést akadályozza a szabadság hiánya, és a szabadság demokrácia nélkül korlátozott. Demokrácia nélkül nehéz békét teremteni, következésképpen béke nélkül nincs fejlődés. Mindkettő az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartását követeli meg. E fogalmak elválaszthatatlanul összefonódnak, így koherens, átfogó keretre van szükség a demokráciaépítést támogató jelenlegi politikák és eszközök hatékonyabb felhasználása érdekében.

Köszönettel tartozom az Európai Parlamentnek e munka iránt tanúsított komoly érdeklődéséért és támogatásáért. Hét év képviselői múlttal a hátam mögött, beleértve a Külügyi Bizottságban való részvételt is, nagyon is tisztában vagyok azzal, hogy a Parlament teljes mértékben elkötelezett az Unió külkapcsolataiban történő demokráciaépítés mellett és valódi támogatást nyújt annak megvalósulásához.

Ezt a kezdeményezést, amelyet a svéd és a cseh elnökség indított útjára, már számos korábbi alkalommal megvitattuk, többek közt kollégámmal, Carlsson asszonnyal is.

A kezdeményezés kiindulópontja az, hogy a demokráciaépítés nemcsak az Unió fejlesztési együttműködésében, hanem a közös kül- és biztonságpolitikában is kulcsfontosságú tényező. Ez vitathatatlan. A szándék azonban az, hogy ennél tovább lépjünk. Mint 27 tagállammal és az Európai Parlamenttel rendelkező globális szereplő, és mint a világ legnagyobb segélyezője, az EU-nak kulcsfontosságú szerepet kell játszania a külkapcsolataiban történő demokráciaépítés támogatásában. Ennek szimbolikus jelentősége is van, hiszen reméljük, hogy a saját portánkon belüli sikerek ösztönzést fognak nyújtani partnerországainknak is világszerte. A kezdeményezésnek azonban szándékaink szerint gyakorlati és operatív szinten is működnie kell. A cél, hogy biztosítsuk az Unió jogi és politikai keretein, valamint intézményein belül rendelkezésünkre álló eszközök teljes körű, összehangolt és hatékony módon történő felhasználását.

Nem a nulláról kell kezdenünk. Sok mindent elértünk már. Tapasztaltak vagyunk a külkapcsolatok keretében történő demokráciaépítés támogatásában. Ez az egyik prioritási terület az AKCS-országokkal fenntartott kapcsolatainkban – amelyet a cotonoui megállapodás rögzített -, valamint a többi régióval, az Ázsiával, Latin-Amerikával vagy Kelet-Európával fenntartott kapcsolatainkban is. Az emberi jogokra vonatkozóan szigorú szabályaink vannak, amelyek közé tartozik a harmadik országokkal folytatott párbeszéd, valamint a hét közös uniós stratégia.

Bizonyára van hová fejlődnünk. Többet is tehetünk, és jobban is tudnánk csinálni. A demokrácia lényegéből adódóan új politikai keretekre van szükség, és a pillérek közötti jelenlegi feladatmegosztás nem feltétlenül felel meg a jelenlegi szükségeknek. Több eszköz párhuzamosan is felhasználásra kerül, és időnként nem túl következetesen. Ez aláássa tevékenységünk hatását. Nyilvános megítélésünkre és hitelességünkre is kihatással lehet, illetve korlátozhatja a hatékony együttműködés lehetőségét. Ezért új eszközök vagy modellek létrehozása nélkül, egyszerűen csak jobb együttműködést és nagyobb összhangot szeretnénk elérni a demokrácia támogatására irányuló munkánk kialakításában.

Hogyan érhetjük el mindezt? Nos azáltal, hogy konkrét módszereket határozunk meg az uniós eszközök egységes kereten belül történő hatékonyabb felhasználására.

Ihletet meríthetünk néhány sikertörténetünkből. A nyugat-balkáni részvételünk ilyen példa. Egyesíti az első és a harmadik pillér eszközeit, miközben a politikai reformok támogatására irányul, beleértve az intézmények kiépítését. Ennek is köszönhető, hogy egyre stabilabb közeggé válik a demokrácia számára. Az EU különleges képviselőjének „két kalapja” elősegíti a különböző uniós eszközök jobb együttműködését és összehangolását. Nem szabad azonban elbíznunk magunkat, hiszen alapvető változásokkal kell számolnunk a régióban.

Világosan szeretnék fogalmazni. Néhányan – talán nem az ittlévők közül – amiatt aggódnak, hogy vajon a kezdeményezés nem jelenti-e majd a fejlesztési támogatások újabb feltételekhez kötését. Természetesen ez kényes kérdés. A partnerországokkal az emberi jogokról és a demokráciáról folytatott párbeszédek azonban soha nem tartalmazhatnak feltételességet.

Hol tartunk most? Az adott munkacsoportok különböző hozzájárulások alapján megkezdték a Tanács következtetéseire vonatkozó javaslatok megvitatását. A cseh elnökség által megkezdett munkára építünk; az elnökség rendkívüli konferenciát rendezett az Európai Unió és a demokráciaépítés témájában.

Kezembe került a Demokrácia és Választási Segítségnyújtás Nemzetközi Intézete (IDEA) által készített nagyon érdekes jelentés is, amely összehasonlítja a demokráciaépítés során részünkről megnyilvánuló szándékokat azzal, ahogyan azokat a partnereink látják.

Túl korai lenne a kezdeményezés értékelése, azonban azt hangsúlyozni szeretném, hogy a folyamat már most hozzáadott értéket képvisel, hiszen a fejlesztésért és az emberi jogokkal kapcsolatos ügyekért felelős résztvevők szorosabban együttműködnek. A fejlesztéssel és az emberi jogokkal foglalkozó tanácsi munkacsoportok párhuzamos vagy közös üléseket tartanak. Ez önmagában hozzáadott értéknek és fontos mozzanatnak számít a kezdeményezés egésze szempontjából. Azon munkálkodunk, hogy a Tanács következtetései elfogadásra kerüljenek az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának novemberi ülésén.

Az egyik vitára bocsátott javaslat az egyes országok helyzetének mélyreható elemzésén alapuló, országspecifikus megközelítések szükségességét veti fel, amelyeket azután uniós szinten fel lehetne használni a demokráciaépítés megfelelő eszközének kiválasztásához.

Egy másik javaslat a párbeszéden és konzultáción alapuló valódi párbeszéd szükségességét veti fel, ahol a demokrácia támogatását külön kérdésként kezelik, és ahol a különböző párbeszédek következetesebbek és összehangoltabbak.

A világ különböző részein a választási folyamatokban nyújtott európai uniós támogatás lényeges. A Tanács és az Európai Parlament ezzel kapcsolatos véleménye nagy mértékben megegyezik. Osztjuk a Parlament aggodalmát, hogy időnként úgy érzi, szükség lenne a „választásokon túli” támogatásra is. A választás támogatása egy folyamat része kell, hogy legyen, amely hosszú időn keresztül figyelemmel kíséri a politikai fejleményeket. Ez azt jelenti, hogy figyelemmel kell kísérnünk, mi történik a választások előtt, közben és a két választás közti időszakban annak érdekében, hogy működő mechanizmusok biztosítsák a felelősség megkövetelését.

Nem hangsúlyozhatom eléggé a parlamentek – nevezetesen az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek – szerepét a demokráciaépítés folyamatában. Teljes mértékben be kell vonnunk őket az Európai Unió tevékenységeibe.

Remélem, hogy a Lisszaboni Szerződés a közeljövőben hatályba lép. Az Unió új „játékszabályai” demokratikusabb és hatékonyabb Európai Uniót fognak eredményezni. A Szerződés továbbá elő fogja segíteni Európa globális szinten betöltött szerepének megerősödését az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásán keresztül. A cél mindenekelőtt az EU külpolitikájának egységesebbé tétele, valamint a Bizottság és a Tanács munkája közti szakadék áthidalása annak érdekében, hogy egységes politikai irányvonalak alakuljanak ki. A Európai Külügyi Szolgálat mellett a demokráciaépítés politikai keretei is javulni fognak, és az Unió még hatékonyabban tudja majd támogatni a világ számos részén megvalósuló fejlesztéseket.

Rendkívül fontos az Európai Unió támogatása a demokráciaépítésben. Ha egy demokratikus állam nem képes a polgárok alapvető szükségeinek kielégítésére, illetve a gazdasági és társadalmi fejlődés ösztönzésére, az a demokrácia működésével való elégedetlenséghez vezet. Ezzel a kormány mind legitimitását, mind pedig politikai támogatottsága elvesztését kockáztatja.

Szeretnék köszönetet mondani az Európai Parlament képviselőinek, amiért kitartóan szorgalmazták az ügyet. Önök közreműködnek elkötelezettségükkel, a jogalkotáson keresztül, valamint a világ különböző részein működő parlamentekkel való kapcsolatuk és az EU választási megfigyelő misszióiban való részvételük révén. Mindezek miatt önöknek kulcsfontosságú szerepük van a demokráciaépítésben, és remélem, hogy az Európai Parlament még nagyon sokáig gyakorolni fogja ezt a szerepet.

 
  
MPphoto
 

  Véronique De Keyser , az S&D képviselőcsoport nevében.(FR) Elnök asszony, hogyan lehetséges a demokráciát eljuttatni egy nemzethez? Nos, a civil társadalom bevonása és megerősítése, a szegénység és a kirekesztés elleni küzdelem és a nők felszabadítása révén.

Európa nem volt annyira naiv, hogy azt higgye, tankokkal és bombákkal ki lehet vívni a demokráciát, noha egyes tagállamok ebben a hiszemben éltek. Európának tehát a „puha hatalom” szerepét kell magára öltenie. Ez hálátlan, nehéz szerep. Létrehozta a demokrácia és az emberi jogok európai eszközét, amely még csecsemőkorát éli. Törékeny, de ígéretes, amennyiben megfelelően gondját viselik. Nem kormányzati szervezetek kormányuk támogatása nélkül pályázhatnak projektjeikkel, és ez lényeges.

Azonban a választási megfigyelő missziókat is e rendkívül szűk költségvetésű eszközből kell finanszírozni. Ezek olyan kulcsfontosságú missziók, amelyek – mintegy tíz év alatt – bizonyították létjogosultságukat, és amelyekre vonatkozóan a Parlament ugyanakkor már igényelte a források kibővítését és természetesen több nyomon követő intézkedés kialakítását – köszönöm, Malmström asszony –, valamint a legitimitás felügyeletével kapcsolatos nagyobb következetesség kialakítását, és ezen a ponton teljes mértékben egyetértek Joly asszony egyes misszióinkra vonatkozó megjegyzésével. Nem helyénvaló, hogy miután a demokratikus választási folyamat útjára lépett egy ország, ne támogassuk a konszolidálódás útján.

Akik rövid távon gondolkodnak, kétségtelenül költségesnek tartják a demokráciát. Az biztos azonban, hogy kevésbé költséges, mint a háború, és ez az az adat, amelyet az Európai Külügyi Szolgálat működése során minden bizonnyal figyelembe fog venni.

 
  
  

ELNÖKÖL: ROUČEK ÚR
alelnök

 
  
MPphoto
 

  Charles Goerens , az ALDE képviselőcsoport nevében.(FR) Elnök úr, létezik demokrácia szabadság nélkül? Nem. Létezik szabadság jogok nélkül? Természetesen nem. Ez visszavezet minket az emberi jogok kérdéséhez ebben a vitában.

Joseph Ki-Zerbo, a kiváló Burkina-Fasó-i tudós a következő választ adta erre a kérdésre: „A teljes szegénységben élőnek nincs szabadsága, hiszen nem választhat különböző lehetőségek közül”. A szegénység tehát a szabadság hiányának szinonimája. Következésképp a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok szoros kapcsolatban állnak egymással.

Nem meglepő tehát, hogy számos erre vonatkozó utalás található az Európai Unió és a harmadik országok kapcsolatait szabályozó alapszövegekben, kezdve a cotonui megállapodással, amely az AKCS-országokkal folytatandó politikai párbeszéd összefüggésében különösen tartalmaz egy, az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó záradékot. A demokrácia előmozdítása tehát alapvető kérdéseket vet fel bizonyos feltételek ésszerű meghatározására vonatkozóan.

Mindezen megfigyelések alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a demokrácia nem a fejlődés kiindulópontja, hanem gyakran inkább az eredménye. Az Európai Unió és a harmadik országok közötti partnerségi kapcsolatok ezt nem hagyhatják figyelmen kívül. Az előrelépéshez szükség van eltökéltségre, de ugyanakkor türelemre is. Napjainkban számos ország a demokrácia útjára lépett. Európa elmondhatja, hogy támogatta ezeket a folyamatokat egy olyan stratégia segítségével, amely egyszerre magában foglalja a szegénység elleni küzdelem követelményét, az emberi jogok kodifikálását, valamint a demokratikus alapelvek és a jogállamiság előmozdítását. A politikával kapcsolatban megfogalmazott valamennyi, általam is jogosnak vélt kritika ellenére továbbra is meg vagyok győződve arról, hogy ami a múltban működőképesnek bizonyult, irányadó lehet a jövőbeni intézkedéseink alakításában is.

 
  
MPphoto
 

  Richard Howitt (S&D) . – Elnök úr, a demokratizálódás folyamata elősegíti a politikai kérdések békés úton történő rendezését, a politikai változást, és a társadalmon belüli hatalmi viszonyok alakítását éppúgy, mint az emberi jogok tiszteletben tartását. A demokrácia támogatása megerősíti a válságok megelőzésére és a szegénység csökkentésére irányuló külpolitikai célkitűzéseinket. Ezért fogadtam örömmel a demokratizálódásra vonatkozó európai konszenzust szorgalmazó parlamenti módosítást, és gratulálni szeretnék a svéd elnökségnek az ezzel kapcsolatos indítványához.

Szilárd meggyőződésem, hogy a demokratizálódás kérdésének az Európai Unió harmadik országokkal szemben alkalmazott valamennyi politikáját alakítania kéne. Meg kell, hogy mondjam, elítélem az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjának álláspontját, miszerint ellenzik a szöveg 10. bekezdését, és azt sugallják, hogy az egy dolog, hogy mit mond az Európai Unió a demokráciáról, de ha érdekeink úgy diktálják, a nem demokratikus országokkal kapcsolatban a gyakorlatban másként is eljárhatunk. Ez nem így van.

Végezetül, ahogy Malmström asszony említette, a demokráciaépítés sokkal többről szól, mint csupán a választásokról: a pluralista civil társadalom felépítése a cél. Ezért kell Európának finanszíroznia a polgári részvételt előmozdító nem kormányzati szervezeteket, támogatnia a perifériára szorult csoportok bevonását, biztosítania a jogi szakemberek képzését, előmozdítania a szólás- és gyülekezési szabadság megvalósulását, és megerősítenie a politikai pártok parlamenti részvételét. Vagyis támogatnia kell a civil társadalom felemelkedését.

 
  
MPphoto
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE) . – Elnök úr, felszólalásomban a keleti szomszédainkra vonatkozó demokráciaépítés kérdésével szeretnék foglalkozni. Az utóbbi években stagnálás, vagy esetenként visszaesés is tapasztalható ezen országok demokratikus normái tekintetében. A grúziai és moldovai fejlemények a legaggasztóbbak.

A demokratikus politika gerince, a jól működő – hangsúlyozom: jól működő – civil társadalom lényegében hiányzik valamennyi keleti szomszédunknál. Gratulálni szeretnék Svédországnak, a soros elnökséget ellátó országnak, hogy az elsők között voltak, akik kezdeményezték a keleti partnerség politikáját. Ez a politika közelebb hozhatja keleti szomszédainkat az Európai Unióhoz. Számos tekintetben azonban a keleti partnerség nem kínál valódi ösztönzőket az említett országoknak ahhoz, hogy egy fájdalmas és hosszadalmas reformfolyamatba kezdjenek.

Kiegészítő kérdésem a következő: mi a Tanács erre vonatkozó álláspontja? Másképpen fogalmazva: mire készül a Tanács? Készülünk-e erőteljesebb fellépésre annak érdekében, hogy biztosítsuk a demokrácia megerősödését ebben és számos ehhez hasonló forrongó és bizonytalan térségben?

 
  
MPphoto
 

  Heidi Hautala (Verts/ALE) . – (FI) Elnök úr, végezetül Malmström miniszter asszonyhoz szólva szeretném megemlíteni, hogy véleményem szerint az Unió két gyengeséggel küzd, amikor megpróbálja előmozdítani a demokrácia és az emberi jogok ügyét szerte a világban. A tagállamoknak gyakran egymással ütköző és nagyon különböző törekvései vannak. A fegyverek üzbegisztáni exportjára vonatkozó tilalom ennek ékes példája: a tagállamok nincsenek egy véleményen. Hogyan valósulhat meg a közös politikai fellépés ilyen körülmények között?

Másodszor pedig úgy vélem, hogy Üzbegisztán ékes példája annak is, amikor egy ország azt mondja nekünk, hogy az Európai Unió csak ne tanítson neki semmit a demokráciáról és az emberi jogokról, mert az Uniónak is megvannak a maga hibái és problémái. Hogyan válhatunk meg e kettős mércétől? Megszoktuk, hogy másokat kioktatunk, de mi magunk nem mindig gyakoroljuk, amit hirdetünk. Úgy vélem, hogy az a gondolat is, amelyet ön a szervezeti demokráciával kapcsolatban említett, szintén erről a kettős mércéről szólt.

 
  
MPphoto
 

  Cecilia Malmström , a Tanács soros elnöke. – (SV) Elnök úr, köszönetet szeretnék mondani a képviselőknek az üggyel szemben tanúsított elkötelezettségükért. Teljes mértékben egyetértünk a tekintetben, hogy meg kell erősítenünk a demokráciát az EU külpolitikájában. Most, egy gazdasági válság idején különösen fontos, hogy ez a kérdés ne sikkadjon el. Tudjuk, hogy számos fejlődő országot nagyon komolyan érint a válság. A recesszió elégedetlenséget és társadalmi feszültséget eredményez. Ha egy ilyen helyzetben hiányoznak a jól működő társadalmi intézmények, a helyzet rendkívül súlyossá válhat. Ezért fontos, hogy létezzenek stabil demokratikus intézmények, és egy erős civil társadalom, amely képes megbirkózni az ilyen és ehhez hasonló válságokkal.

A keleti partnerség rendkívül fontos eszköz, nem utolsó sorban a demokrácia megerősítésében. Intenzíven dolgozunk ezen. Decemberben külügyminiszteri találkozót tartunk, és reméljük, hogy 2010 elejére számos konkrét intézkedést útjára indíthatunk. A keleti partnerség rendkívül fontos eszköz a demokrácia megerősítésében közvetlen szomszédainknál.

Hautala asszony felvetette Üzbegisztán ügyét. Természetesen ez nagyon komoly kérdés. Az ott tapasztalható emberi jogi helyzet messze nem kielégítő. Ahogy azzal Hautala asszony is tisztában van, a szankciók kiterjesztése a Tanács egyhangú jóváhagyását igényli. Jelenleg a Tanács véleménye nem egyhangú. Egyetértés van ugyanakkor az elérendő cél tekintetében, ami a demokrácia és az emberi jogok megerősítése Üzbegisztánban. Reméljük, hogy ezt szorosabb elkötelezettség révén képesek leszünk elérni. Reméljük, hogy az emberi jogi helyzet folyamatos értékelése, és az Üzbegisztánnal folytatandó kapcsolatok folyamatos alakítása által alternatív megoldásokat fogunk találni a demokrácia megerősítésére. A hatásgyakorlásnak vannak más, akár hatékonyabb eszközei is, mint a fegyverembargó. Csupán néhány ország folytat fegyverkereskedelmet Üzbegisztánnal, így a fegyverembargó legfeljebb szimbolikus gesztusként fogható fel. Talán vannak más megoldások is. De ahogy már korábban is említettem, először a Tanács egyhangú jóváhagyása szükséges, és ez jelenleg nincs meg.

Ha az EU hitelesnek akar mutatkozni a külvilággal folytatott kapcsolataiban a demokrácia és az emberi jogok területén, akkor az EU-n belül is szigorúaknak kell lennünk. Vannak hiányosságok. Talán nem összehasonlíthatóak a más országokban elkövetett kirívó jogtalanságokkal, de az EU-n belül is léteznek hiányosságok. Éberen kell figyelnünk ezekre, ha hitelesek akarunk maradni a külvilággal való viszonyainkban.

Végezetül köszönetet szeretnék mondani önöknek ezért a vitáért és a Parlament által benyújtott kitűnő állásfoglalásért, amelyet megtekinthettem. Nem volt még alkalmam valamennyi módosítás átnézésére, de úgy gondolom, hogy a benyújtott állásfoglalás nagyon jó. Teljes mértékben egybecseng a svéd elnökség törekvéseivel. Ahogy elhangzott, reméljük, hogy az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa novemberi ülésén elfogadja a Tanács következtetéseit. Azután pedig reményeink szerint a Parlamenttel együttműködésben tovább folytatódik a kérdés megtárgyalása.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra október 22-én, csütörtökön 11.00 órakor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (S&D) , írásban. – Teljes mértékben támogatom ezt a javaslatot egy koherensebb és hatékonyabb uniós megközelítés kialakítására a világ számos részén megvalósuló demokráciaépítés, a demokratikus értékek előmozdítása és az emberi jogok tiszteletben tartásának uniós támogatása tekintetében. Maga az Európai Unió is a demokrácia és az emberi jogok értékeire épült. Az Unióhoz való csatlakozás feltételeit megszabó koppenhágai kritériumok is a következők teljesülését követelik meg a tagjelölt államoktól: „stabil intézményrendszerrel rendelkezzen, amely biztosítja a demokráciát és a jogállamiságot, illetve az emberi jogok, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét”. A Lisszaboni Szerződés ezen felül tovább erősíti az Unió arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy külső intézkedéseiben alapelveinek megfelelően járjon el. Valójában a közös kül- és biztonságpolitika egyik legfőbb célkitűzése is a demokrácia és a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának megszilárdítása. Szorgalmazom, hogy mihamarabb hozzuk létre az Európai Külügyi Szolgálatot, de az ne csak támogassa a demokráciaépítést, hanem maga is demokratikusan elszámoltatható legyen az Európai Parlament felé. A demokrácia általános érvényű érték. A demokratizálódás és a felelős kormányzás nem önmagukért való célok, hanem elengedhetetlenek a szegénység visszaszorításához, a fenntartható fejlődéshez, a békéhez és stabilitáshoz. Valójában a demokrácia, a fejlődés, és az emberi jogok tisztelete, beleértve a gazdasági, társadalmi, és kulturális jogokat, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő értékek.

 
Utolsó frissítés: 2010. március 27.Jogi nyilatkozat