Elnök. – A következő napirendi pont a Laoszról és Vietnámról szóló négy állásfoglalás-tervezet(1).

  Véronique De Keyser , szerző. – (FR) Elnök úr, ismét sürgős vitát folytatunk Vietnámról és Laoszról. Igaz, hogy sor került már hasonló vitákra az Európai Parlamentben, de a jelenlegi sürgős vita esetében valóban nem engedhetjük meg, hogy az ügy ne kapjon figyelmet.

Tényleg nagyon aggasztónak tartjuk a helyzetet. 2006 óta, amikor Vietnám lekerült az Egyesült Államok által az elnyomó és az emberi jogokat sértő államokról összeállított feketelistáról, nőtt az emberi jogi aktivisták elleni elnyomás szintje.

Csak egy esetet szeretnék megemlíteni, Tran Khai Thanh Thuy asszony esetét, amely úgy vélem, jellemző. Tran Khai Thanh Thuy asszony író, blogger, újságíró és aktivista, aki jelenleg tisztázatlan okok miatt börtönben ül – valószínűleg a valódi ok az, hogy hazájában kiállt a szólásszabadság és az emberi jogok védelme mellett. Tran Khai Thanh Thuy asszony cukorbeteg, és rossz egészségi állapotban van. Féltjük az életét, és nemcsak megfelelő egészségügyi ellátást követelünk részére a börtönben, hanem azonnali szabadon bocsátását is.

Szeretem Vietnámot. Vietnám nagyszerű ország, és 2010-ben az ASEAN elnöke lesz. Úgy vélem, hogy olyan intézkedések bevezetése, amelyek nagyobb összhangban vannak a nemzetközi demokratikus normákkal, az ország erkölcsi tekintélyének további erősítését is csak elősegítené.

  Thomas Mann , szerző. – (DE) Elnök úr, az emberi jogok helyzete Vietnámban nyugtalanító. Mindennaposak a vallási üldözések, különösen a keresztényeké és a buddhistáké. Aki kiáll a szabadság és az emberi jogok mellett, azt megfélemlítik, és módszeres megfigyelés alatt tartják. Szeptember végén a Bat Nha kolostor szerzeteseinek százait támadták meg, a kolostorban súlyos károkat okoztak, a rendőrség pedig mindezt tétlenül nézte. Aki a közelben fekvő Phuoc Hue templomban keresett menedéket, azt bántalmazták. Ezek a bántalmazások nem elfogadhatók. Felháborító, hogy az Európai Unióból és a világ többi részéből érkező, az emberi jogi helyzet javítását követelő felszólításokról következetesen tudomást sem vettek. Holott több száz oka lenne annak, hogy végre változást érjenek el, különösen, hogy jövőre Vietnám veszi át az ASEAN elnökségét.

Laoszban sem sokkal jobb a helyzet. November elején a titkosrendőrség brutálisan összevert több mint 300 békés tüntetőt, akik többpártrendszert és demokráciát követeltek. Az országban a politikai párbeszédre tett bármilyen kísérletet csírájában fojt el az egyetlen politikai hatalommal rendelkező párt.

Aggasztó az 5000 hmong menekült helyzete is, akik jelenleg Thaiföld északi részében, táborokban élnek, és egy üldözött kisebbségi csoporthoz tartoznak. Ők nem kapnak menekültstátuszt. Az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezet, amely a héten itt járt a Parlamentben, arról számolt be, hogy a táborokban már alig tudnak humanitárius segítséget nyújtani, mivel folyamatosan és legtöbbször teljesen önkényesen tartóztatnak le embereket, és arra kényszerítik őket, hogy térjenek vissza Laoszba. Azok a kijelentések, miszerint mindez önkéntesen történne, teljesen légből kapottak.

Mi, parlamenti képviselők pontos helyzetismertetést kérünk a Bizottságtól és a Tanácstól arra vonatkozóan, hogy az emberi jogok és a demokrácia területén e két országgal kötött megállapodások közül melyeket tartottak be, és melyeket hagytak következetesen figyelmen kívül. A polgárok érdekében nyomást kell tudni gyakorolni a vietnámi és a laoszi kormányra.

(Taps)

  Heidi Hautala , szerző. – (FI) Elnök úr, üdvözlendő, hogy a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége egy regionális Emberi Jogi Bizottságot hozott létre. Ennek fényében megdöbbentő olyan vietnámi szerzetesekkel találkozni, akik erőszakos támadás áldozatai voltak. Az Emberi Jogi Albizottság tagjaiként nemrégiben az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy találkozhattunk velük.

A vallási közösségek helyzete, úgy tűnik, hogy egyre nehezebbé válik Vietnámban. Valóban el kell ítélnünk azt, hogy az erőszak következtében két különböző kolostorból több mint 300 szerzetesnek és apácának kellett elmenekülnie, és hogy a vallási közösségek folyamatos zaklatásnak vannak kitéve. Fontos, hogy Vietnám vegye figyelembe az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ajánlásait, amelyek például azt tanácsolják, hogy hívják meg az országba az ENSZ különleges előadóit annak érdekében, hogy kövessék nyomon a véleménynyilvánítás szabadságának és a vallásszabadságnak, valamint más alapvető emberi jogoknak a betartását.

  Cristian Dan Preda , a PPE képviselőcsoport nevében. – (RO) Vietnámban emberek százait tartják fogva politikai vagy vallási meggyőződésük miatt. Úgy vélem, hogy a buddhista szerzetesek ellen szeptember végén elkövetett erőszakos támadás igen világosan megmutatta, hogy Vietnám nem hajlandó az emberi jogi helyzeten javítani.

Laoszban, ebben a katonai diktatúra által uralt országban, az egy évtizeddel ezelőtt, egyetemisták és tanárok által elindított mozgalom vezetői még mindig titkos őrizet alatt állnak. A legutóbbi békés, az emberi jogok tiszteletben tartása melletti tüntetéseket a titkosrendőrség elfojtotta, a hmong közösség pedig továbbra is üldöztetésnek van kitéve.

Az emberi jogok védelmének tekintetében mind Laosznak, mind pedig Vietnámnak teljes mértékben eleget kell tenniük a nemzetközi normáknak. Véget kell vetni a vallási közösségek, a kisebbségek, valamint azon polgárok üldözésének, akik csupán politikai jogaikat védelmezik.

Az Európai Unió kötelessége, hogy szorosan figyelemmel kövesse az emberi jogok helyzetének alakulását, és hogy minden befolyását latba vesse annak érdekében, hogy megfordítsa ezt a negatív tendenciát.

(Taps)

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg , az S&D képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, az EU és Vietnám közötti új partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló, folyamatban lévő tárgyalásoknak ki kell térniük az emberi jogok és a polgári szabadságjogok kérdésére is. A hozzánk eljutó információk azt mutatják, hogy ebben a tekintetben rendkívül aggasztó a helyzet Vietnámban, különösen az internetfelhasználók elnyomása tekintetében. Az internet egy olyan médium, amelynek alapja a szabad információ- és véleménycsere bármilyen témáról, méghozzá globális szinten. Ugyanakkor az internethasználatra vonatkozó vietnámi jogszabályok büntetik a szólásszabadságot az olyan kényesnek tartott területeken, mint az emberi jogok és a demokrácia népszerűsítése.

A 2008-ban a blogokra vonatkozóan bevezetett jogszabályok előírják, hogy a blogok tartalma csak személyes kérdésekre korlátozódhat, és tiltják a kormányellenes anyagok és a nemzetbiztonságot aláásó anyagok terjesztését.

(Az elnök megkéri a képviselőt, hogy beszéljen lassabban.)

Külföldi nem kormányzati szervezetek arról számolnak be, hogy a politikai témákat felvető bloggereket bebörtönzik. Az Európai Unió intézményeinek nem szabad közömbösnek lenniük ezekkel a Vietnámból érkező nyugtalanító tényekkel szemben, és a politikai lépések mellett jogi lépésekre is szükség van. Ezért kérem egy kötelező érvényű emberi jogi záradék belefoglalását az EU és Vietnám közötti új megállapodásba.

  Johannes Cornelis van Baalen , az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, az ALDE képviselőcsoport úgy véli, hogy Laosz és Vietnám nem demokratikus államok. Egyik országban sem biztosítják az emberi jogok, valamint a vallási és egyéb jogok tiszteletben tartását. Ez azt jelenti, hogy teljes mértékben támogatjuk ezt az állásfoglalást, és kérjük a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyék ugyanezt.

  Ryszard Antoni Legutko , az ECR képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, szeretném ismételten kiemelni a keresztények drámai helyzetét Laoszban és Vietnámban. Mindkét országban az egész államszerkezet és az elnyomó apparátus is a keresztények – mind a katolikus egyház, mind pedig a protestáns csoportok – elpusztítására irányul.

Laoszban ez az uralkodó kommunista párt programjának eredménye, amely úgy kezeli a kereszténységet, mint a nyugati imperializmust képviselő vallást. Ami Vietnámban folyik, az a formálisan hatályban lévő törvények megsértésével történik. Az elnyomás sokféle formát ölt: letartóztatás, kínzás, szabadságmegvonás, megfélemlítés és pszichiátriai intézetekbe történő elzárás.

Nem engedhetjük, hogy az európai intézmények határozott válasz nélkül hagyják az ilyen gyakorlatokat. Bár Európában igen sokan harcolnak törvényes eszközökkel a kereszténység ellen, mégis kötelességünk, mindannyiunk kötelessége, hogy fellépjünk az ellen a barbarizmus ellen, amelynek néhány ázsiai országban lehetünk tanúi.

  Eija-Riitta Korhola (PPE). – (FI) Elnök úr, azzal, hogy a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság szeptemberben ratifikálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, Laosz fontos lépést tett az emberi jogi helyzet javításáért. Az Egyezségokmány olyan területekre terjed ki, mint a vallásszabadság, az egyesülés szabadsága és a szólásszabadság, valamint biztosítja az egyének szabad politikai véleménynyilvánításához való jogát.

Azonban az elmélet és a gyakorlat néha nagyon távol állnak egymástól, és az előbbitől az utóbbiig vezető út hosszú lehet. Ismét csak óriási politikai akaratra van szükség. Az egyetemisták mozgalmának az 1999. októberi tüntetéseken letartóztatott vezetőit és a többi, meggyőződése miatt bebörtönzött személyt, valamint az ez év november 2-án tartott békés tüntetéseken letartóztatott személyeket azonnal szabadon kell bocsátani.

Rendkívül fontos, hogy a laoszi hatóságok a lehető leghamarabb dolgozzanak ki és hajtsanak végre jogszabályi reformokat, és ezzel bizonyítsák demokratikus elkötelezettségüket. A nemzeti jogszabályokat a Laosz által aláírt nemzetközi megállapodásokhoz kell igazítani. Csak jogszabályi reformmal és többpárti választásokkal lehetséges a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban a demokráciát és ezzel egyidejűleg az emberi jogok tiszteletben tartását megteremteni.

  Marc Tarabella (S&D). – (FR) Elnök úr, 2007. júliusban pontosan ebben az ülésteremben üdvözöltem azt a tényt, hogy 2006 a politikai nyitás éve volt Vietnámban. Felszólítottam Vietnámot, hogy tartsa tiszteletben az ország területén gyakorolt valamennyi vallást, és tegye lehetővé a lakosság számára a szabad vallásgyakorlást.

Több mint két évvel később azt tapasztalom, hogy a helyzet nem a jó irányba változott. A vallásszabadság továbbra sem valósult meg Vietnámban, miközben a letartóztatott buddhista szerzetesek száma – csak hogy egy példát említsek – emelkedik.

Most, hogy Vietnám az ASEAN elnökségét készül átvenni – és üdvözölnöm kell itt ennek a szervezetnek az egészségügy, az oktatás és az egyenlőtlenségek csökkentésének területén tett erőfeszítéseit –, szeretnénk ezt az állásfoglalást arra használni, hogy emlékeztessük ezt az országot az emberi jogok fontosságára, és kérjük, hogy az ASEAN majdani elnökeként járjon elöl jó példával.

Továbbá üdvözlöm, hogy a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság ratifikálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát. Remélem, hogy ez az egyezmény teljes mértékben betartható lesz, különös tekintettel a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságára.

Végezetül felkérjük a laoszi kormányt, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a 2009. november 2-án megkísérelt békés tüntetés során letartóztatottak, valamint az „1999. október 26-i diákmozgalom” vezetőinek szabadon bocsátásáért.

  Ryszard Czarnecki (ECR). – (PL) Elnök úr, az előző parlamenti ciklusban már beszéltünk Vietnámról ebben a Parlamentben, különösen a buddhistákkal szembeni vallási üldözés vonatkozásában. Ma eljött az ideje, hogy ismét a vallási jogok megsértéséről beszéljünk ebben a két országban, ezúttal a keresztények jogaival kapcsolatban. Sajnálatos módon ez ebben a két országban a politikai valóság állandó részét képezi. Az Európai Parlamentnek, amely olyan érzékeny az emberi jogok és a kisebbségi jogok megsértésével szemben, állást kell foglalnia ebben a kérdésben.

Még egy dolog – nemcsak politikusként érkeztem ma ide, hanem Lengyelországban igen ismert bloggerként is. Bloggerként tiltakozni szeretnék vietnámi internetfelhasználó-társaim és bloggertársaim üldözése ellen. Határozottan fel kell lépnünk a védelmükben.

  Mario Mauro (PPE). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a vallási alapú üldözés és megkülönböztetés egyáltalán nem új jelenség Vietnámban. Ez nem csak egy napja vagy egy hónapja kezdődött, hanem 50 éve folyik.

Csak a legutóbbi esetek megemlítésére szorítkozom, úgymint a Vinh Long városbeli katedrális lerombolására, amelynek a helyén közparkot létesítettek, illetve a rohamrendőrség és buldózerek bevetésére a hanoi katolikus temető Szűz Mária szobrának eltávolításához. Ezenfelül egy papot és egyházközösségének tagjait feljelentették azért, mert a rendőrkapitányságra vittek valakit, aki megfenyegetett egy papot. Így lesznek a keresztények áldozatokból bűnözőkké.

Az önkény erősödése nyugtalanító méreteket ölt. A hanoi kormány ugyanis biztonsági okokra hivatkozva, valamint a pártot ellenző mozgalmak leküzdése érdekében 10, rendszeresen veszélyes politikai anyagokat terjesztő internetes oldal blokkolását rendelte el.

A helyzet Laoszban is rendkívül nyugtalanító, ahol letartóztatásokkal és fenyegetésekkel könyörtelenül üldözik a keresztényeket, és időnként egészen odáig mennek, hogy kiutasítják őket falvaikból.

Elnök úr, a vallásszabadság minden személy számára természetes emberi jog. Nem kegy, amelyet az éppen hatalmon lévők gyakorolnak. Ezért rendkívül fontos, hogy beavatkozzunk, és elkötelezzük magunkat ebben az ügyben.

  Zbigniew Ziobro (ECR). – (PL) Elnök úr, elégedettséggel kellene nyugtáznunk minden olyan intézkedést, amelynek célja az emberi jogok fontosságának hangsúlyozása és azoknak az eseteknek a kiemelése, amelyekben ezeket a világ egyes részein nem tartják tiszteletben – olyan országokban, ahol az emberek alapvető jogai sérülnek. Ha azonban ezeknek a jogoknak a megsértésére irányítjuk a figyelmünket, akkor különös figyelmet kell fordítanunk azokra az egyes országokban előforduló helyzetekre, amelyekben különböző vallású személyek jogai, valamint a hit, a vallási hovatartozás és a vallási meggyőződések szabad kifejezésének joga sérül. Ezért minden olyan esetre fel kell hívnunk a figyelmet, amelyben súlyos jogsértésekre kerül sor ezen a téren.

Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy nekünk itt Európában mindig a nagy hagyományok, a szabadság és a más vallások iránti tisztelet példáját kell mutatnunk a világnak. Ezért is figyeltem fel kissé nyugtalanul egy dologra. Ez természetesen nem vethető össze az ülésteremben eddig elhangzottakkal. Arra a tendenciára gondolok, amely az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában figyelhető meg, és amely betolakodni látszik a vallásszabadság területére, valamint bizonyos országok hagyományaiba, jelen esetben az Olaszországra és a keresztekre vonatkozó ítéletben. Úgy vélem, hogy az ilyen ítéletek egyfajta rossz légkört teremthetnek, amelyben egyes jelképek és hangsúlyok félreértelmezhetők.

Összességében minden olyan gesztus és lépés, amely növeli az emberi jogok jelentőségét, fontos, és erről nyíltan kellene beszélnünk, különösen olyan országok esetében, amelyekben az alapvető emberi jogok sérülnek.

  Charles Tannock (ECR). – Elnök úr, sajnos Vietnám és Laosz Kubával és a Kínai Népköztársasággal együtt továbbra is az egypárti kommunista diktatúrák utolsó olyan maradványai maradnak, amelyekben a parlamenti demokrácia, a véleménycsere pluralizmusa – beleértve a média és az internetes blogolás szabadságát – és a békés vallásgyakorlás ismeretlen fogalmak.

Vietnámban a hanoi kormány nem tűri a szókimondó buddhista szerzeteseket és katolikusokat, Laoszban pedig a hmongokat üldözik, sokan közülük Thaiföldre menekültek. Egyetértek azzal, hogy a kommunista diktatúrákból sohasem lehetnek liberális demokráciák – a világ minden jó szándékával sem, valamint a számtalan, az ENSZ-nek és nemzetközileg, többek között a kereskedelmi megállapodások keretében nemrégiben az EU-nak tett kötelezettségvállalás ellenére sem.

  Karel De Gucht , a Bizottság tagja. – Elnök úr, a Bizottság fenntartja, hogy az elmúlt években Laoszban jelentősen javult az általános politikai helyzet, és egyetért a Parlamenttel abban, hogy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICCPR) laoszi ratifikációja üdvözlendő lépés a vallásszabadság, az egyesülés szabadsága, valamint a szólás- és a sajtószabadság tiszteletben tartása felé. A Bizottság üdvözli a fogyatékkal élők jogairól szóló és a korrupció elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény ratifikációját is.

Áprilisban a laoszi kormány jóváhagyott egy olyan rendeletet, amely engedélyezi civil társadalmi, nemzeti szervezetek létrehozását és nyilvántartásba vételét. Ez jelentős lépést jelent az egyesülési szabadság biztosítása felé, és lehetővé teszi, hogy a civil társadalom részt vegyen az ország sorsának alakításában.

Ugyanakkor osztjuk a Parlament politikai foglyokkal kapcsolatos aggodalmát. Ami a Parlament által említett három személyt illeti, a hatóságok 2009. októberben megismételték a korábban Vientiane-ben küldöttségünknek tett kijelentésüket, miszerint Keochay urat már 2002-ben szabadon bocsátották. A három másik személy közül kettő, Seng-Aloun Phengphanh úr és Tongpaseuth Keuakaoun úr állítólag jó egészségi állapotban vannak. Bouvanh Chanmanivong úrra vonatkozóan a hatóságok saját állításuk szerint nem rendelkeznek információkkal.

A Bizottság konzultációt folytatott a helyi diplomatákkal és másokkal több száz tüntető 2009. december elején történt állítólagos letartóztatásáról. Azonban az említett információkat eddig nem tudtuk megerősíteni.

A Bizottság osztja a Parlament azon nézetét, hogy a Nong Khaiban fogva tartott 158 személy helyzete sürgős megoldást kíván. A Bizottság felszólítja Laosz és Thaiföld kormányát, hogy tegyék lehetővé a fogva tartottak számára, hogy olyan harmadik országokban települhessenek le, amelyek menedéket kínáltak számukra.

Ami a többi, laoszi hmongok számára fenntartott thaiföldi tábort illeti, megfelelő átvilágítást kellene végezni annak érdekében, hogy megállapítsák a bűncselekmények státuszát.

Most pedig engedjék meg, hogy rátérjek Vietnámra. A Bizottság osztja a Parlament aggodalmát a vietnámi kormány emberi jogokkal kapcsolatos keményvonalasabb megközelítésének közelmúltbeli jelei láttán. A békés bloggerek és emberi jogi aktivisták közelmúltbeli letartóztatása és perbefogása, valamint az olyan vallási csoportokkal, mint a békés buddhista közösség és a Batna kolostor, kialakult feszültségek jogosan keltettek Európában aggodalmat.

Arra sürgetjük Vietnámot, hogy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának aláíró államaként tartsa be nemzetközi emberi jogi vállalásait, és engedje szabadon mindazokat a fogvatartottakat, köztük Le Cong Dinh emberi jogi ügyvédet, Tran Khai Thanh Thuy írót, a demokrácia védelmezőjét és egy katolikus papot, Nguyen Van Ly atyát, akiket jelenleg azért tartanak fogva, mert békésen kinyilvánították véleményüket.

Azzal is egyetértünk, hogy a jelenlegi gazdasági nehézségek idején egy nagyobb függetlenséggel rendelkező médiaszektor hasznos szerepet játszhatna a társadalmi elégedetlenség békés keretek közé terelésében. Ezért ösztönözzük Vietnámot egy olyan sajtótörvény elfogadására, amely összhangban lesz az ICCPR szólásszabadságra vonatkozó 19. cikkével.

Mindazonáltal bízunk a Vietnámmal folytatott, érett emberi jogi párbeszédben és együttműködésben. Hiszünk a konstruktív elköteleződésben. Azonban annak érdekében, hogy egy ilyen elköteleződés fenntartható alternatíva maradhasson, a párbeszédnek és az együttműködésnek kézzel fogható eredményeket kell felmutatnia.

A legjobb bizonyítéka annak, hogy a párbeszéd a legjobb választás, Vietnám saját teljesítménye lesz.

  Elnök. – Ezzel a napirendi pont lezárul.

A szavazásra a vita végén kerül sor.