Elnök. - A következő napirendi pont Silvia-Adriana Ţicău, Brian Simpson, Áder János, Hannes Swoboda, Eva Lichtenberger, Michael Cramer, Saïd El Khadraoui, Mathieu Grosch, Iuliu Winkler, Victor Boştinaru, Ioan Mircea Paşcu, Marian-Jean Marinescu, Ivailo Kalfin, Norica Nicolai, Dirk Sterckx, Tabajdi Csaba Sándor, Michael Theurer, Ismail Ertug, Inés Ayala Sender, Jiří Havel, Herczog Edit, Stanimir Ilchev, Iliana Malinova Iotova, Jelko Kacin, Evgeni Kirilov, Kósa Ádám, Ioan Enciu, Eduard Kukan, Gesine Meissner, Mészáros Alajos, Nadezhda Neynsky, Katarína Neveďalová, Daciana Octavia Sârbu, Vilja Savisaar, Olga Sehnalová, Catherine Stihler, Peter van Dalen, Louis Grech, Corina Creţu, George Sabin Cutaş, Vasilica Viorica Dăncilă, Cătălin Sorin Ivan, Tanja Fajon, Göncz Kinga, Antonyia Parvanova, Adina-Ioana Vălean és Rovana Plumb szóbeli választ igénylő kérdése a Bizottsághoz (B7-0240/2009) a Duna-régióra vonatkozó európai stratégiáról (O-0150/2009).

  Silvia-Adriana Ţicău, szerző. – (RO) Szeretnék köszönetet mondani minden képviselőtársamnak, aki támogatott engem annak a kezdeményezésnek a benyújtásában, hogy rendezzük meg ezt a vitát az Európai Parlament plenáris ülésén, amelyet holnap a közös állásfoglalással kapcsolatos szavazás követ majd.

A Duna-régió különösen fontos az Európai Unió számára, egyrészt azért, mert a Duna sok országon folyik keresztül, másrészt azért, mert közvetlenül a Fekete-tengerbe torkollik. A Duna a Rajnával és a Majna-csatornával együtt összeköti az Északi-tengert és Rotterdam kikötőjét, az Európai Unió legnagyobb kikötőjét a Fekete-tengerrel és Konstanca kikötőjével, amely az Európai Unió tízedik legnagyobb kikötője.

A Duna-régió fontosságát felismerve az Európai Tanács 2009 júniusában felkérte a Bizottságot arra, hogy 2010 végéig állítson össze egy európai uniós stratégiát a Duna-régióra vonatkozóan. Arra ösztönözzük a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb kezdeményezzen konzultációkat az összes Duna menti országgal, és hogy a Duna-stratégia mellett a részt vevő országokkal együttesen hajtson végre egy cselekvési tervet és egy többéves operatív programot, a balti-tengeri régióra vonatkozó stratégia modellje alapján.

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése létfontosságú a Duna-régió fejlődése szempontjából. A régió közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése szempontjából fontos prioritások között meg kell említenem a kikötők korszerűsítését, a Duna hajózási rendszereinek integrálását, a Rajna–Meuse–Majna–Duna vízi út szűk keresztmetszeteinek megszüntetését a hajózás fejlesztése érdekében, az intermodalitás fejlesztését a régióban, valamint a Fekete-tengerrel való összeköttetés javítását közúti és vasúti útvonalakon, és ezen a vasúti teherszállítási folyosókat és a nagy sebességű vonatokat értem.

A Duna-régió fontos szerepet játszik az Európai Unió energiaellátási forrásainak diverzifikálásában. A közös programok végrehajtása az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területén, az új technológiákra irányuló beruházások, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztése hozzájárul a környezetbarát gazdaság ösztönzéséhez a teljes Duna menti makrorégióban.

Emellett a turizmus is a gazdasági növekedés előmozdításának fontos eszköze a régióban. Végül, de nem utolsósorban, a nemzetközi szintű versenyre is alkalmas kiválósági központok kiépítése a tudományos és kulturális csereprogramokkal együtt hozzájárulhat a Duna-régió területi kohéziójához.

A Duna-régió, és különösen a Duna-delta több különleges védelmi területet és különleges természet-megőrzési területet foglal magába a Natura 2000 keretein belül, amely egy különleges és sebezhető ökológiai rendszer. A Duna vízgyűjtő területén a környezet védelme nagy jelentőségű a régió mezőgazdasági és vidékfejlesztése szempontjából.

A Duna-stratégia egy összehangolt megközelítési módon keresztül elő fogja mozdítani az európai pénzalapok hatékonyabb és jobb felhasználását, de ezek elérésének korlátozása nélkül. Ennek a célnak a szem előtt tartásával felszólítjuk a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy a Duna-régióra vonatkozó európai stratégia célkitűzéseinek végrehajtására. használják fel a 2010. évi pénzügyi kilátások félidős felülvizsgálatát, valamint a jövőbeni pénzügyi kilátásokról folytatott vitákat

Azzal szeretném befejezni, hogy az Európai Parlament állandó partner lesz a Duna-régióra vonatkozó európai stratégia kidolgozásának és végrehajtásának folyamán.

  Olli Rehn, a Bizottság tagja. – Elnök asszony! Szeretnék köszönetet mondani Önnek a Duna-régióra vonatkozó stratégia rendkívül fontos témájának napirendre tűzéséért, valamint az európai makroregionális stratégiákhoz nyújtott széles körű támogatásáért.

A Bizottság ebben az ügyben együttműködik a Dunai Együttműködési Folyamat országaival. A következő tagállamok tartoznak ide: Németország, Ausztria, Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Szlovénia, Bulgária és Románia. Emellett a munkában részt vesznek a következő harmadik országok: Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna.

Ami a helyzet jelenlegi állását illeti, a stratégia legfontosabb politikai prioritásainak felvázolása céljából a Bizottságon belül létrehoztunk egy, a különböző szolgálatokat összekapcsoló munkacsoportot több mint húsz főigazgatóság részvételével. Ezzel párhuzamosan a Duna-régió valamennyi országa kinevezett egy nemzeti kapcsolattartót, és már meg is tartották ezeknek a kapcsolattartóknak az első ülését a tagállamokkal. Az ez év februárja és júniusa közötti időszakra egy egész sorozat rendezvényt terveznek a lendület megteremtése, valamint az érdekelt felekkel folytatandó vita elindítása érdekében. Az első ilyen rendezvényre a németországi Ulmban kerül majd sor február 1-jén és 2-án.

Ami a stratégia jövőbeni tartalmát illeti, szeretném hangsúlyozni, hogy a kidolgozás és az előkészítés folyamatának természetesen még csak a kezdetén tartunk. A tartalmat a következő hónapok során részletesebben meg fogjuk vitatni az érintett országokkal, az érdekelt felekkel, a bizottsági szolgálatokkal és az EU más intézményeivel.

Mindazonáltal valószínűnek tűnik, hogy a stratégiát három nagy kiterjedésű pillérre, azaz három átfogó politikai prioritásra fogjuk építeni: először az összeköttetés és a környezetvédelmi szempontból fenntartható közlekedési rendszerek fejlesztésére; másodszor a környezet védelmére, a vízforrások megőrzésére és a kockázat-megelőzési tevékenységek fejlesztésére; és harmadszor a társadalmi-gazdasági, emberi és intézményi fejlődés megerősítésére. Ez a három pillér számos konkrét cselekvést tartalmaz majd a tagállamoktól, az érdekelt felektől és a Bizottságon belül kapott hozzájárulások alapján.

Végül hadd vázoljam fel a következő lépéseket. Júniusig folytatjuk a tagállamoktól, az érdekelt felektől és más érintettektől kapott ötletek és javaslatok összegyűjtését állásfoglalások, ülések, konferenciák, sőt az interneten keresztül lefolytatott nyilvános konzultáció útján is. Ezt követően a Bizottság szeptemberig fontossági sorrendbe állítja és összerendezi az ötleteket a stratégiáról és az ezt kísérő cselekvési tervről szóló közleménytervezet elkészítése céljából. Majd végül a Bizottság decemberig előkészíti ezeknek a dokumentumoknak az elfogadását. Ezért a következő évtől – 2011-től – kezdve megkezdjük az irányítási rendszerek felállítását, valamint az ez alatt az idő alatt megtervezett és elfogadott tevékenységek és a programok konkrét végrehajtását.

Köszönöm a figyelmüket. Érdeklődéssel várom azokat a szempontokat, amelyeket a vita során fel kívánnak vetni.

  Marian-Jean Marinescu, a PPE képviselőcsoport nevében. – (RO) Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport nagy fontosságot tulajdonít a Duna-stratégiának. A Rajna–Majna–Duna vízi út hídként köti össze a keletet és a nyugatot, az Északi-tenger és a Fekete-tenger között. Közvetlenül kapcsolódik az energiabiztonság megteremtésének kérdéséhez, utat nyit Ázsia felé a Fekete-tengeren keresztül, és a Földközi-tengerrel is összekapcsol bennünket.

Ezért támogatjuk, hogy ebben az évben állítsuk össze a Duna-stratégiát, a Bizottság által vállalt kötelezettséggel összhangban. Nagyon örülök Rehn biztos úr ismételt kinevezésének, és azt akarjuk, hogy legkésőbb 2011 elején hagyják jóvá ezt a stratégiát és egy konkrét cselekvési tervet.

A következőket kell megemlítenem a követendő kiemelt prioritások között: a teljes vízi út hajózhatóságának biztosítása, különös tekintettel a Duna és a Rajna közötti összeköttetésre és a hajózási rendszerek szabványosítására, a folyami kikötők korszerűsítése és a kapcsolódó infrastruktúrák integrált multimodális rendszerekké történő továbbfejlesztése, a Duna energiapotenciáljának hatékony kihasználása, öntözőrendszerek kiépítése az elsivatagosodás elhárítása érdekében, a vízszintek megfigyelésére szolgáló integrált rendszer végrehajtása az előrejelzési, a megelőzési és reagálási képességek továbbfejlesztése árvíz, aszály vagy környezetszennyezés esetén.

Összehangolt cselekvésre van szükség, mivel akár egyetlen part menti állam távolmaradása is megakaszthatja a teljes folyamatot. Pénzügyi forrásokra is szükség van. Ezért remélem, hogy az új Európai Bizottság foglalkozik majd ezzel az üggyel és nem kerüli el a köz- magán társulásokra épülő finanszírozást.

Románia rendelkezik a leghosszabb Duna-szakasszal a part menti államok közül. Ezért Románia támogatja ennek a stratégiának a lehető leghamarabb történő megszövegezését, mert ez javítani fogja a folyóban rejlő lehetőségek profilját, tehát Európa egésze számára létfontosságú.

  Constanze Angela Krehl, az S&D képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony! Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport támogatja a Duna-régióra vonatkozó stratégia kidolgozását célzó kezdeményezést. Ez a projekt fontos a számunkra, részben azért, mert példamutató módon erősíti azt a területi kohéziót, amely a Lisszaboni Szerződésben szerepel először, és azért is, mert lehetőséget kínálhat annak tisztázására, hogy pontosan mit értünk a területi kohézió alatt. Remélem, hogy Rehn úr a sok partner alatt, akit említett, azt is értette, hogy az Európai Parlament annak rendje és módja szerint részt fog venni a Duna-régióra vonatkozó közös stratégia kidolgozásában. Sajnálatos módon nem hallottam az Ön beszédében az „Európai Parlament” szavakat, de mi annak rendje és módja szerint részt fogunk venni a vitában. Nagyon örülök annak, hogy a mai plenáris ülésen sor kerülhet az első fontos vitára.

A területi kohézió mellett azt is feltétlenül tisztáznunk kell, hogy ez a stratégia határokon átnyúló együttműködést is tartalmaz, amit mi mindig bátorítunk és támogatunk a kohéziós politika területén, és valójában ezt már ebben a finanszírozási időszakban is fokozni akartuk. Remélem, hogy ez a következő néhány évben még sikeresebb lesz, többek között a Duna-stratégia kapcsán is.

Szeretnék rámutatni arra, hogy ezzel a Duna-stratégiával olyan hozzáadott európai értéket fogunk elérni, amely valóban kézzelfogható lesz, különösen az ebben a régióban élő emberek számára. Ezért nekik közvetlenül részt kell venniük a stratégia összeállításában, és arra is lehetőséget kell kapniuk, hogy ennek az európai projektnek a szemtanúi legyenek. Nagyon őszintén kérem, hogy ne terheljük túl ezt a stratégiát túl sok prioritással, hanem arra összpontosítsunk, amit el akarunk érni. Véleményem szerint nagyon fontos a rendelkezésünkre álló erőforrások hatékonyabb felhasználása, vagy például a figyelmeztető rendszerek létrehozása vagy kiterjesztése és azok megfelelő felállítása a természeti katasztrófák, például az árvizek jelzésére, ugyanakkor az ipari balesetek esetén történő reagálásra, például olyan balesetek esetén, amelyek a Duna és a környező régiók beszennyezését eredményezik. Sokféle közös cselekvésre kínálkozik itt lehetőség.

Egy sikeres Duna-stratégia és különféle sikeres régiós programok más régiók számára is modellként szolgálhatnának. Nem kell majd mindig azonnal új stratégiát kitalálnunk, hanem felhasználhatnánk ezt példaként a problémák együttes megoldásához egy határokon átnyúló európai együttműködés keretei között, és – ha ténylegesen sikerül harmadik országokat is bevonnunk egy ilyen stratégiába – egy szomszédságpolitika lérehozásához is, ami valamennyiünk számára nagyon fontos az Európai Unióban, és amit elő kell mozdítanunk.

  Michael Theurer, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim! A Duna-régió jelentősége már abban megnyilvánul, hogy hat tagállamban és négy szomszédos országban nyolcvanmillió ember él a Duna mentén. A Duna a Fekete-erdőben ered – légvonalban 100 km-re innen –, majd deltatorkolatán keresztül a Fekete-tengerbe ömlik. Ezért mi, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport képviselői támogatjuk a Duna-stratégiára vonatkozó felszólítást, és az Európai Parlament képviselőiként ma este fontos lépést teszünk azáltal, hogy napirendre tűztük a Duna-stratégia tárgyát.

Húsz évvel a vasfüggöny leomlása és Európa megosztottságának megszüntetése után a Duna újból az egység szimbólumává vált. A Duna az EU egyik alapító tagjától, Németországtól kezdve, Ausztrián keresztül, amely 1995-ben csatlakozott, egészen a közép- és kelet-európai új tagállamokig, amelyek 2004-ben csatlakoztak, szomszédos országokat is összeköt, például a csatlakozásra váró Horvátországot, valamint más, a csatlakozásra törekvő országokat is. Ezért szinte Európa újraegyesítését láthatjuk a Duna mentén.

Hölgyeim és uraim – és az ALDE képviselőcsoport nagy jelentőséget tulajdonít ennek a kérdésnek –, most meg kell tennünk a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a Duna-stratégia regionális politikai prioritássá is váljon a következő finanszírozási időszakban. Ezt sokféleképpen el lehet érni. Az egyik lehetőség az, hogy a kis- és középvállalkozások partnerségi szerződéseket kötnek egymással.

Vannak természetesen más fontos feladatok is az infrastruktúra területén. Ez különösen fontos az ALDE képviselőcsoport számára, mert Európa megosztottságának eredményeként a történelmi közlekedési vonalak megszakadtak, és ezeket nem korszerűsítették. Ezért a dunai belvízi út fejlesztése, kikötőinek, zsilipjeinek és átjárhatóságának korszerűsítése és továbbfejlesztése környezeti szempontból megalapozott közlekedési módról gondoskodik. Ám a közúti és a vasúti hálózaton is vannak elvégzendő munkálatok. Különösen fontos az önkormányzatok, a települések, a közigazgatási területek és a polgárok bevonása.

  Eva Lichtenberger, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! A Duna-régióra vonatkozó fejlesztési stratégiát melegen üdvözöljük, és ez rendkívül fontos. Ez ugyanakkor rendkívül nagyra törő feladat, és semmivel sem lehet összehasonlítani a regionális fejlesztés kapcsán korábban megtett lépések közül. A Duna nem egyszerűen vízi út és nem közút. A Duna természeti kincs. Tudom, hogy ezt Önök között sokan nem szívesen hallják, de a Duna fejlesztését pontosan az a szempont teszi lehetővé a kis- és középvállalkozások számára rendkívül pozitív módon, hogy ez egy természeti kincs, ugyanakkor különösen a Duna-delta környékén, de a folyó vonzó szakaszai mentén is, a fenntartható és korszerű idegenforgalom szempontjából lehetőségeket rejtő terület.

A Dunának mint folyónak vannak olyan, rendkívül sajátos jellegzetességei – és ennek természetesen nyilvánvalónak kell lennie –, amelyek különösen érzékenyen reagálnak minden emberi beavatkozásra. Már láttuk ennek bizonyítékait a bősi erőmű projektjének kapcsán. A projekt által okozott károk még ma is szembeszökőek, és csak a lakosság és a polgárok roppant erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült elejét venni az erőműlánc kibővítése által előidézett még nagyobb károknak. A projekt miatt lesüllyedt a talajvíz szintje, ami felmérhetetlen következményekkel jár a mezőgazdaságra nézve. Nem ok nélkül említette képviselőtársam a Duna alatti altalaj és a terület felszín alatti vizei között fennálló erős kapcsolatot. Erre különösen oda kell figyelnünk ennek kapcsán.

Fontos tanulságot vonhatunk itt le: a Duna – és valójában minden folyó – egy éltető közeg, amelynek élete védelmet és figyelmet igényel, és fenntartható módon kell hozzá viszonyulnunk. Ez azt jelenti, hogy nem szabad meggondolatlanul kotrógéppel hajtanunk a természeti területekre, hanem egyszerűen komolyan kell vennünk a folyót, amikor hajózási célokra igénybe vesszük, de a hajókat kell a folyóhoz hozzáigazítanunk, nem pedig a folyót a hajókhoz. Ha valami nagyot szeretnénk építeni, akkor sem a bútorokat vásároljuk meg először, hogy aztán felépítsük köréjük a házat. A Dunához is pontosan így kell viszonyulnunk. A természeti környezet fenntarthatósága és megőrzése itt mindennél fontosabb. Ne ismételjük meg a múltban elkövetett hibákat!

  Oldřich Vlasák, az ECR képviselőcsoport nevében. – (CS) A Duna-régió rendkívül különleges és vitathatatlanul roppant nagy terület. Amint ezt valamennyien tudjuk, a Duna a Volga után Európa második legnagyobb folyója, amely vagy keresztezi, vagy pedig alkotja tíz ország nemzetközi határait; vízgyűjtő területe pedig nem kevesebb mint 19 európai országra terjed ki. Ezért feltétlenül pozitív jelenség, hogy ez a régió kiemelt figyelemben részesül. Mégis úgy vélem, hogy nekünk, az Európai Parlamentnek nem szabad arra törekednünk, hogy közvetlenül kialakítsuk a Duna-stratégia konkrét formáját. Egy jól működő makroregionális stratégiát alulról kell felépíteni, és az európai intézményeknek csak annyi a feladatuk, hogy kialakítsák a kereteket, megkönnyítsék a kormányközi kommunikációt és támogassák az egyes szereplőket a módszerek, az adatok áttekintése stb. szempontjából. Véleményem szerint a Bizottságnak nem az a feladata, hogy kidolgozzon egy makroregionális stratégiát, hanem az, hogy felügyelje annak megszületését, mivel tényleges tartalmát a tagállamok, a régiók, valamint az egyes városok és falvak szintjén kell meghatározni.

Ezenkívül szilárd meggyőződésem, hogy jóllehet a Duna-régióra vonatkozó stratégiának a jövőre kell összpontosítania, annak végrehajtása során aligha kerülhetjük meg a múlt örökségét. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a hidegháború során például az akkori Csehszlovákiában is, a Duna a kelet és a nyugat közötti határt jelentette. A megosztott Európa tényezőként fennmaradt a Duna vízgyűjtő területén, és ez a gyakorlatban korlátozza az európai integrációs folyamatokat. Ezért a stratégiának erre a konkrét problémára kell összpontosítania. A Duna fejlesztési lehetőségeit mindaddig nem lehet teljes mértékben kihasználni, amíg még vannak össze nem kapcsolt nemzetközi, régióközi és helyi közlekedési hálózatok, amíg még hiányzik a mélyrehatóbb együttműködés a területi tervezésből és a stratégiai fejlesztési tervezésből, és amíg még léteznek a mentális korlátok. Meg kell oldanunk a múlt problémáit ahhoz, hogy hatékonyabban tudjunk előrelépni.

Dicséretes, hogy makroregionális stratégiák megvitatása során nem közigazgatási egységekről, önálló államokról vagy NUTS területi egységekről és régiókról beszélünk, hanem egy Európán belüli területről. Ez a megközelítési mód nemcsak a kohéziós politika végrehajtásának technológiai vagy módszertani változását teszi szükségessé, hanem ennél sokkal nagyobb mértékű szemléletváltást is igényel. Valójában arra van szükség, hogy a területen jelentkező problémák megoldása érdekében egyszerre több szinten ténylegesen betartassák a közügyek igazgatását, a fennálló közigazgatási akadályok ellenére is. A makroregionális stratégiák a jövőbe vezető utak, amelyek jelentős mértékben mindeddig páratlan, különleges európai uniós projekteknek számítanak. Céljuk az együttműködés biztosítása a tagállamok, azok régiói, helyhatóságai és más releváns szervei között, a partnerség alapelvére építve, hogy lehetővé tegye a számukra problémáik megoldását.

  Jaromír Kohlíček, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (CS) Hölgyeim és uraim! Öt évvel ezelőtt, az Európai Parlament új képviselőjeként felszólaltam egy vitában a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságban és lelepleztem egy nagy titkot: nevezetesen azt, hogy a Duna az Európai Unió leghosszabb folyója. Azóta munkatársaim már nem lepődnek meg ettől a kijelentéstől, és az egyik kezdeményezőként nagyon örülök annak, hogy támogathatom a Duna vízgyűjtő területére vonatkozó fejlesztési stratégia munkájának megkezdését. Ennek a stratégiának természetesen számos szempontot figyelembe kell vennie, különös tekintettel a környezettel és annak védelmével, a fenntartható gazdasági fejlődéssel, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos szemponokra, és logikus módon részvételre szólítja fel a régió vízi erőforrásait felhasználó összes országot. Valójában nem számít, hogy ezek az országok az Európai Unió tagállamai-e vagy a szomszédaink. A mindeddig csak minimális mértékben kihasznált közlekedési potenciál, valamint az egyéb fejlesztési lehetőségek megkövetelik a teljes projekt gyors elindítását. Mindennek fényében teljes mértékben támogatom az Európai Bizottság állásfoglalásában megszabott viszonylag szoros határidőt, és arra számítok, hogy már a jövő évben az Európai Unió kulcsfontosságú fejlesztési tervei között fogom látni a Duna vízgyűjtő medencéjére vonatkozó fejlesztési stratégiát. A GUE/NGL képviselőcsoport a maga részéről teljes mértékben támogatja az állásfoglalásban körvonalazott terveket, és természetesen a szavazás során is támogatni fogja azokat.

  Jaroslav Paška, az EFD képviselőcsoport nevében. – (SK) Az Európai Tanács 2009 júniusa óta meghozott döntéseivel összhangban az Európai Bizottság megkezdte a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia előkészítésének munkáját, a Duna vízgyűjtő területén fekvő országok közötti együttműködés fejlesztésének céljából, és azért, hogy hozzájáruljon a régióban a gazdasági és társadalmi fejlődés dinamikájának erősítéséhez.

A javasolt stratégiának alapot kell teremtenie a részt vevő országok tevékenységeinek összehangolásához az Európai Unió aktuális programjainak keretein belül, és nem támaszthat további követelményeket a konkrét finanszírozás, az intézmények vagy a jogalkotás szempontjából. Az Európai Bizottság technikai és egyeztetési támogatásról gondoskodik. A projekt előirányozza az Európai Unión kívüli országokkal való együttműködés lehetőségeinek létrehozását is.

Hölgyeim és uraim! Szeretném üdvözölni az Európai Tanács kezdeményezését, amelynek célja a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia létrehozása, és szeretném elmondani, hogy támogatom a kezdeményezést. Szilárd meggyőződésem, hogy egy ilyen jellegű nemzetközi együttműködés, a folyó által érintett összes ország közös cselekvésén keresztül lehetővé teszi majd a Duna ökoszisztémáinak hatékonyabb védelmét. Európaiak milliói számára az ivóvíz minősége a Duna tisztaságától függ. Ezért magától értetődik, hogy a vízfolyás és az azt övező széles környező terület szennyeződésektől való védelmét kell a részt vevő országok közötti privilegizált együttműködés egyik kulcsfontosságú pillérévé tenni.

A Duna-stratégia másik nagyra törő célkitűzése a dunai vízi út befejezése, a Duna Bizottság által elfogadott paraméterek betartásával. Ez fontos új gazdasági dimenzióval egészíti majd ki a kelet-nyugati vízi közlekedési folyosót, és a Duna néhány nagyobb mellékfolyóját is hajózhatóvá lehetne tenni. A gazdasági növekedésnek egy ilyen új lendülete sok munkahelyet is létrehozna.

Egy olyan időszakban, amikor Európa megújuló, a környezetet nem szennyező tiszta energiaforrásokat keres, a Duna roppant nagy, kimeríthetetlen forrásokat kínál. Csak le kell porolnunk néhány vízerőmű tervét, fel kell becsülnünk környezetvédelmi hatásaikat és hatékonyságukat, és végre kell azokat hajtanunk.

Hölgyeim és uraim! Szilárd meggyőződésem, hogy a Duna-régióra vonatkozó közös európai uniós stratégia létrehozásának gondolata jó, és megérdemli politikai támogatásunkat.

  Csanád Szegedi (NI). - (HU) Tisztelt Elnök asszony! Tisztelt Képviselőtársak! A Duna Magyarország és az Unió egyik meghatározó ökológiai folyosója, a páneurópai folyosók hetedik korridorja. A Duna folyó szerepe tehát kiemelkedő jelentőségű, ezért a Jobbik támogatja a Magyar Köztársaság által korábban vállalt nemzetközi kötelezettségeket annak céljából, hogy az EU Bizottsága által 2020-ig kijelölt kiemelt prioritású projekt realizálódhasson. Ez a fejlesztés jól illeszkedik bele a tengeri autópálya koncepcióba, amelyet a közlekedési fehér könyvben is tervbe vett az Unió. Ám felhívom a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy másokkal ellentétben a Jobbik Magyarországért mozgalom mindezt nem a profit hajszolása céljából, hanem a nemzetközi környezetvédelmi szabályok és szabályzatok maximális betartásával kívánja megvalósítani úgy, hogy az majd biztosítsa a víz levonulásához az optimális mederszélességet és a folyamhajózáshoz szükséges vízmennyiséget. Nem károsítva ezáltal a Duna menti vízbázisokat és a természeti értékeket. Meggyőződésünk, hogy a Duna régió csak úgy maradhat stabil térsége Európának, ha véglegesen felszámoljuk a németeket, osztrákokat és magyarokat diszkrimináló Beneš-dekrétumokat. Köszönöm a figyelmet!

  Lambert van Nistelrooij (PPE). - (NL) Elnök asszony! Időnként lehetőség nyílik arra, hogy úttörő munkát végezzünk, többek között az európai politika területén is. Mindeddig – legyünk őszinték – a tagállamok voltak azok, amelyek nagyon világosan meghatározták a saját területükre vonatkozó prioritásokat. Én holland vagyok. Pontosan a másik oldalon élek, a Rajna és a Meuse folyó alsó folyásánál, és a fivéremnek van egy tejgazdasága egy árvízvisszatartó medencének kijelölt területen, amennyiben túl sok lenne a víz. Hogyan lehet valahol túl sok víz? Ennek egyik oka természetesen az eső, másik oka viszont az, hogy nem hozták meg a megfelelő intézkedéseket ahhoz, hogy ideiglenesen meg tudják tartani ezt a vizet a folyó felső vízgyűjtő területén. Ez azt jelenti, hogy a fivérem mezőgazdasági üzeme, amely ezen a területen fekszik, veszélyben van.

Azt akarom ezzel mondani, hogy a kérdés lényegében az, hogy képesek vagyunk-e együttműködni a Lisszaboni Szerződésben rögzített új területi dimenziós célkitűzés tartalommal való megtöltése érdekében. Ez azt vonja maga után, hogy kölcsönös megállapodások elérésére kell törekednünk a folyó teljes vízgyűjtő medencéjében, és ezekbe a programokba a saját mondanivalónk egy részét is be kell építeni – a közlekedés, az ökológia és a gazdaság tekintetében –, és bizonyos kérdéseket közösen kell megoldanunk. Ezt azért tudom, mert lépésről lépésre ugyanezt a megközelítési módot alkalmaztuk közösen Európa másik oldalán. Ebben a tekintetben nem létezik ingyen ebéd, és ennek a részvételnek valóban alulról felfelé építkező modellt kell követnie. Ezért helyeslem ezt az állásfoglalást. Ebben az állásfoglalásban az ezt az átfogó megközelítési módot körülvevő közigazgatási kérdések megoldását tűzzük ki célul magunk elé, és felkérjük a Bizottságot, hogy csatlakozzon hozzánk. Egyetértek Krehl asszonnyal, a Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport képviselőjével abban a kérdésben, hogy nem szabad egyetlen nagy kosárban elhelyeznünk az erre a hatalmas régióra vonatkozó összes politikánkat. Inkább vennünk kell a bátorságot és ki kell válogatnunk néhány olyan kérdést, amelyet jobban tudunk kezelni, és azokat kell megoldanunk ezen az európai területi szinten. Ezért teljes szívemből támogatom ezt a kezdeményezést, és nagy érdeklődéssel várom a Bizottságtól a vonatkozó dokumentumot.

  Inés Ayala Sender (S&D). - (ES) Szeretnék köszönetet mondani Ţicău asszonynak, amiért 2008 szeptemberében megszervezte a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság küldöttségének a Duna teljes hosszán tett utazását, ezenkívül a folyó torkolatánál, a deltavidéken tett látogatását, ahol a Duna a Fekete-tengerbe ömlik.

Ezért mély benyomást gyakorolt rám ennek az európai folyónak a történelme és óriási potenciálja; ez a folyó tíz országon halad át, amelyek közül hat már tagja az Európai Uniónak, a többi pedig szomszédos vagy csatlakozni kívánó ország.

Szintén mély benyomást tett rám, hogy az érintett tagállamoktól függően mekkora egyenlőtlenségek és különböző nézetek léteznek. Vannak, akik igazi gyöngyszemnek tekintik, miután elérték a legmagasabb szintű jólétet és a folyópart fejlettségét. Nekik vissza kell állítaniuk a folyó eredeti állapotát, amelyet évszázadokon keresztül szabályoztak. Azt is el kell mondanom, hogy megdöbbentem, amikor láttam azoknak a madaraknak telepeit, amelyek korábban ott éltek a folyónál, és amelyek apránként, pontosan a helyreállítás vagy a visszafelé tett lépések miatt elveszítették élőhelyüket a folyónál, és míg korábban vízben gázoltak, nem tudom, hogy manapság hova tudnak menni.

Mások a sok éve késlekedő fejlesztések után pontosan a fejlődés ígéretének, a jólét, a közlekedés és az energia forrásának tekintik a folyót. Minden joguk meg is van ehhez, miután sok éven keresztül az elszigeteltség, az elzárkózás, a fejletlenség, sőt a konfliktus szimbólumának tekintették a folyót. Egyetértek velük abban a kérdésben, hogy óriási, azonnali és sürgős szükség van a Duna vízi útként történő helyreállítására a fenntartható közlekedés céljaira – ott van az alig-alig igénybe vett Marco Polo program –, vagy a különleges idegenforgalmi fejlesztés hordozójaként –, mert a tájak természetesen csodálatosak –, vagy a megújuló energia forrásaként.

Mi, akik nem vagyunk olyan szerencsések, hogy ilyen európai és sok országon áthaladó folyóink lennének, mert egy félszigeten, az Európai Unió egyik sarkában élünk – bár Portugáliának és Spanyolországnak vannak közös folyói, és ezek megosztott és több országot érintő kezelése egész Európa számára példaadó lehet –, mégis irigységgel nézzük a Dunában rejlő lehetőségeket.

Ezért tehát támogassuk fenntartás nélkül a Duna-régióra vonatkozó sürgős stratégiát, hogy Európa teljesebb, harmonikusabb és fenntarthatóbb legyen.

  Filiz Hakaeva Hyusmenova (ALDE). - (BG) Köszönöm, elnök asszony! A Duna-stratégia lehetőséget nyújthat a kohéziós politika hatékony végrehajtására ebben a földrajzi régióban. Ebben a kérdésben a tagállamok az érdekelt felek, és a hónap végéig be fogják nyújtani ezzel kapcsolatos javaslataikat. De hányat vitattak meg nyilvánosan ezek közül? Hány ország indított el nyilvános konzultációs eljárásokat?

Különösen szeretném kihangsúlyozni azt a kulcsfontosságú szerepet, amelyet a Duna menti régiók és városok betölthetnek ennek a stratégiának az összeállításában. Gondolok itt a kormányzati szervekre, a nem kormányzati szervezetekre, az üzleti vállalkozásokra és az átlagos polgárokra. Az ő részvételük garantálhatja azt, hogy a stratégia megfeleljen az aktuális igényeknek, megoldja a problémákat és hozzájáruljon a városok és falvak, valamint az egész makrorégió fejlődéséhez. Meggyőződésem, hogy az Európai Bizottság biztosítja számukra a lehetőséget arra, hogy részt vegyenek a stratégia kidolgozásának folyamatában.

Szeretném felhívni a figyelmet egy veszélyre: vigyáznunk kell, nehogy az ülések, a konferenciák és az információk, tágabb értelemben véve, bevonásukat követően néhány fontos városra összpontosítsanak, a többiek pedig kimaradjanak ezekből a folyamatokból. Ez utóbbiak már most, kellő időben mérlegelhetik álláspontjukat, és részt vehetnek az őket is érintő döntések meghozatalában. Még a kisebb városok és a falvak is fel tudják vázolni a változásokkal kapcsolatos intézkedéseiket, és összeállíthatják a feltételeket és erőforrásokat, és hozzájárulhatnak a célok eléréséhez.

A stratégia nagy hordereje megkönnyíti a széles körű, intenzív, egyidejű fejlesztéseket a különféle ágazatokban, ami egyben a gyors, magas színvonalú fejlődésnek is előfeltétele. Ezt kell a Duna-stratégia végső céljává tennünk, annak figyelembevételével, hogy az Európai Unió legszegényebb régiói szintén az alsó Duna-régióban helyezkednek el. A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évében ki kell nyilvánítanunk, hogy a szegénység és az egyenlőtlenség kezelése a Duna-régióban olyan kihívást jelent, amellyel foglalkoznunk kell ennek a stratégiának a keretei között. A szegényebb régiók helyzete, a lehetőségek és az erőforrások tekintetében fennálló különbözőségekkel, a beruházások különösen fontos kérdését is felveti. Mérlegelnünk kell egy kifejezetten erre a célra szolgáló európai Duna bank létrehozását, amely az érintett országokban szerepet vállalhatna.

  Hans-Peter Martin (NI). - (DE) Elnök asszony! Theurer úrhoz hasonlóan, aki az előbb felszólalt, én is az európai vízválasztó területről származom. Valójában Rajna-vidékiek vagyunk, de ennek ellenére nagyon érdekel bennünket a Duna, jóllehet folyásiránya miatt ténylegesen nem sok köze van az életünkhöz.

Ezzel kapcsolatban arra szeretném kérni Önöket, hogy a Duna-régióra vonatkozó stratégiát ne kizárólag azoknak a szempontoknak az alapján vizsgálják, amelyeket az előző felszólalók közül sokan felvázoltak, hanem a kulturális integráció lehetőségének is tekintsék. Különösen a fiatalok azok, akik a Duna példáján megérthetik, hogyan lehet leküzdeni a helytelenül értelmezett nacionalizmust, és hogyan lehet ezt a rendkívüli kulturális gazdagságot – legyen szó akár az irodalmi Nobel-díjasokról, akár a Donaueschingentől egészen a deltavidékig megrendezett avantgarde zenei rendezvényekről – felfogni és megérteni. Az a kérésem – ebben a korai szakaszban még lehetnek kívánságaink –, hogy a stratégia egészébe, különösen a fiatalok számára, építsenek be egy kulturális identitást és kohéziót is.

  Evgeni Kirilov (S&D). - Elnök asszony! Erősen támogatom ennek a Duna-régióra vonatkozó európai stratégiának a kidolgozását. A Duna a múltban összekötő kapocs volt Nyugat- és Kelet-Európa között, és a Duna-régióhoz való tartozásból kifejlődött az emberek közötti közösségi érzés. Elmondhatjuk, hogy ez már jóval az európai integráció eszméjének megszületése előtt megkönnyítette a kulturális és gazdasági együttműködést.

Ez a stratégia lehetőséget kínál arra, hogy átültessük a gyakorlatba a szolidaritás és az együttműködés értékes alapelveit. A dokumentumot egy alulról felfelé építkező megközelítési módra kell alapoznunk, amint erre néhány képviselőtársam, többek között Hyusmenova asszony is már rámutatott. Prioritásait a Duna menti településekből, kerületekből és városokból kell vennünk, és nagyon fontos, hogy a regionális hatóságok és a civil társadalom ezt a stratégiát a jobb együttműködés és egyeztetés eszközének tekintse. Tehát valós szerepvállalásra van szükség ebben a folyamatban.

A Duna menti országoknak hasonló környezeti és infrastrukturális problémákkal kell megküzdeniük. Céljaik az erőteljes társadalmi-gazdasági fejlődésre irányulnak, és polgáraik magasabb életminőségének elérésére törekednek. Meggyőződésem, hogy a Duna-stratégia hozzájárul majd ezeknek a céloknak az eléréséhez, és a rendelkezésre álló pénzalapok hatékonyabb és eredményesebb felhasználásával meg fog oldani közös problémákat, hogy megkönnyítse közös projektek megvalósítását, és hogy az európai polgárok élvezhessék azoknak eredményeit.

Azzal is egyetértek, hogy olyan közös megközelítési módra van szükség, amely nem határoz meg túl sok prioritást. A Duna-stratégia kiváló eszköz lesz a határokon átnyúló együttműködés jelentős továbbfejlesztésére ebben a régióban, és szilárdan hiszem és remélem, hogy a Bizottság minden tőle telhetőt megtesz majd annak érdekében, hogy teljes mértékben támogassa annak végrehajtását, többek között kiegészítő pénzügyi források hozzárendelésével is.

  János Áder (PPE). - (HU) Elnök asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Politikusok által gyakran idézett népi bölcsesség, hogy a földet nem nagyszüleinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. A mi felelősségünk, hogy gyermekeink, unokáink, dédunokáink tiszta levegőt szívhassanak, tiszta vizet ihassanak. A Duna medre alatt hatalmas édesvízkincs található. Az én prioritásom és Magyarország prioritása ennek az édesvíznek a megóvása mindenféle szennyezéstől. Szállítás, turizmus, kultúra, hagyományőrzés, mind-mind fontos, de számomra mindezeket megelőzi a vízkincs megóvása. Nem tudom, hogy eredményes lesz-e a Duna-régióra vonatkozó kezdeményezés, amiről éppen most tárgyalunk. Amiben most egyetértünk, azok inkább alapelvek, evidenciák. De mint tudjuk, az ördög a részletekben rejlik. Ezért is szeretném már most világossá tenni, ha túllépünk az elvi kérdéseken és a részletekről kezdünk el vitatkozni, számomra van egy elvi kérdés, amiből biztosan nem fogok engedni. A Dunán csak olyan beavatkozások, olyan beruházások, fejlesztések valósíthatók meg, ez az én álláspontom, amelyek nem veszélyeztetik az ivóvíz-bázisokat. Én arcpirulás nélkül szeretnék majd gyermekeim és unokáim szemébe nézni, és azt mondani nekik, a Dunát, és ez igaz tulajdonképpen más európai folyókra, például a Tiszára is, megőriztük úgy, ahogy tőlük kölcsönbe kaptuk. Nem tettük tönkre, ők is nyugodtan használhatják.

  Nadezhda Neynsky (PPE). - (BG) Elnök asszony! Erhard Busek, a Stabilitási Egyezmény különleges koordinátorának kijelentésével szeretném kezdeni beszédemet, aki egy alkalommal ezt mondta, és emlékezetből idézem őt: „A Duna folyó partjának mentén élő egyetlen polgárnak sem engedhetjük meg, hogy kialakítsa magában a provincializmus érzését”. Az igazság az, hogy már meglehetősen sok idő eltelt azóta, és a Duna-régióra vonatkozó európai stratégia kidolgozása még mindig folyamatban van, és jelenlegi állapotáról nagyon keveset tudunk.

Valójában a Duna-stratégiának az a célja, hogy a Duna menti települések, régiók és országok együtt fejlődjenek. Ez a kezdeményezés 14 országot ölel fel, amelyeknek népessége meghaladja a kétszázmillió főt. Ezeknek az országoknak a gazdasági fejlettsége azonban eltérő. A Duna alsó szakasza mentén fekvő országok gazdasági helyzete a legrosszabb. Hadd hívjam fel a figyelmüket három olyan kérdésre, amelyek fontosak hazám, Bulgária számára, és amelyeket véleményünk szerint meg kell oldani a helyreállítás szükségességével együtt… híddíjak, Bulgária pedig kiszélesíti a Biala és Rusze, valamint a Rusze és Sumen közötti utat.

A folyó bulgáriai szakasza – Rusze városainak, Vidinnek és Szilisztrának a kizárásával, az egyetlen hely, ahol a Duna két partját híd köti össze – talán az a terület, ahol a gazdasági szempontból legfejletlenebb települések fekszenek. Ezek a települések – számuk összesen 39 – a periférián találhatók, és a Duna csak áthidalhatatlan akadályt, nem pedig lehetőséget jelent a számukra. Összehasonlításul: csupán Budapesten kilenc híd köti össze a Duna két partját, míg egész Bulgáriában egyetlen híd áll. Ez az elemzés alkotja annak a javaslatnak az alapját, amelyet a Duna mellett fekvő bulgáriai települések polgármesterei benyújtottak egy olyan projekt végrehajtására, amelynek célja a Duna-part mentén fekvő városokat és településeket összekötő panorámás útvonal megépítése. Erre a projektre már felhívták a regionális fejlesztésért felelős miniszterek figyelmét. A második kérdés a Duna menti geoökológiai problémák megoldásával és a víz tisztaságával kapcsolatos. Köszönöm.

  Olga Sehnalová (S&D). - (CS) A Duna-régióra vonatkozó európai stratégia nagyon fontos a Duna egész vízgyűjtő területére kiterjedő régió fejlesztése szempontjából. Nagyon sok a közös téma. Itt csak néhány olyan területet szeretnék kiemelni, amelyek azoknak az országoknak a szempontjából is fontosak, amelyek a Duna-régió szélesebb fogalmába tartoznak, ilyen például a Cseh Köztársaság is. Az egyik ilyen terület a vízgazdálkodás területe, az árvízvédelemmel kiegészítve. Mivel ebben a régióban újra meg újra bekövetkeznek pusztító árvizek, ezen a területen feltétlenül szükség van integrált megközelítési módra.

Egy másik téma azokat a nagy léptékű beruházási tevékenységeket foglalja magába, amelyeknek célja a régión belüli jobb közlekedési kapcsolatok, valamint a szomszédos régiókkal való összeköttetés biztosítása. Helyénvaló lenne ezt a makroregionális szempontot is figyelembe venni a transzeurópai közlekedési hálózat beütemezett felülvizsgálatában. Az egyes projektek nem versenyezhetnek egymással. Feltétlenül elő kell írnunk pontosan meghatározott prioritásokat, de minden projekt legyen fenntartható és környezetbarát, és élvezze a helyi és regionális önkormányzati hatóságok és a nagyközönség nyilvánvaló támogatását. Nem elszigetelt projektek, hanem a régión belüli, de a régiók feletti szintekre tekintő együttműködés tudja biztosítani a Duna-régió fenntartható fejlődését a jövőben. Ugyanakkor a Duna-régióra vonatkozó európai stratégia a tagállamok, valamint az Európai Unión kívüli országok érthető és stabilizáló fejlesztési keretének bizonyulhat, ha ezek az országok együttműködésre törekednek, akár tagjelölt országokként, akár a szomszédságpolitika alapján.

  Franz Obermayr (NI). - (DE) Elnök asszony! A Duna-régióra vonatkozó stratégia a legfontosabb jelenlegi európai regionális politikai projektek közé tartozik, mivel a Duna mindig is összekötő kapocs volt Közép- és Kelet-Európa egyes országai között, és a múltban a Duna szolgált a gazdasági együttműködés, ugyanakkor a kulturális kapcsolatok alapjául is. Gondolok itt most a volt Osztrák-Magyar Monarchia pozitív eredményeire is.

Mire számítunk? Nagyon sokat várunk ettől a projekttől, többek között a környezetvédelmi szempontból megalapozott mobilitás fejlesztését, amely a közutakról hajókra helyeződik át, az áruszállítás áthelyezését a vasútra, az ipari struktúrák korszerűsítését és csoportosítását a megfelelő helyeken, együttműködést környezetvédelmi kérdésekben és az idegenforgalom területén – az ökoturizmus különösen kívánatos –, és természetesen a kutatás-fejlesztés prioritásainak megállapítását, és még sok minden mást. Én azonban a pénzügyi és az emberi erőforrások hatékony felhasználását is elvárom. Össze kell hozni és egyesíteni kell azt a rengeteg tapasztalatot és tudást, amellyel a régióban élő emberek rendelkeznek. Számítok az életminőség javulására, valamint számos hasznos és ösztönző ötletre.

  Eduard Kukan (PPE). - (SK) A Parlament szlovák képviselőjeként szeretném üdvözölni a Duna-régióra vonatkozó európai stratégia összeállítására, elfogadására és létrehozására vonatkozó kezdeményezést. Meggyőződésem, hogy ez a projekt elő fogja segíteni a régió tevékenyebb fejlesztését. Annak is örülök, hogy ezt a stratégiát felvették az Európai Unió következő elnökségeinek tizennyolc hónapos programjába. Remélem, hogy valóban elsőbbséget fog élvezni a következő időszakban.

Arról is meg vagyok győződve, hogy ez a projekt hozzá fog járulni a közlekedés és a környezetvédelem fejlesztéséhez, és sok területen megfelelő platformot alkot majd az érintett régiók közötti szorosabb együttműködéshez. Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmüket arra a tényre, hogy a stratégia előkészítése során nagyobb hangsúlyt kell helyezni a környezetvédelemre, és különösen az ivóvíz védelmére. Valószínű, hogy az ivóvízforrások hamarosan rendkívüli stratégiai fontosságot nyernek, nemcsak helyi, hanem európai szempontból is.

Ezzel kapcsolatban a jövőbeni stratégiában oda kell figyelnünk a felszín alatti ivóvízforrások fejlesztésére, és meg kell szüntetnünk a Duna szennyezését. Azt is szeretném elmondani, hogy támogatom bizonyos nem európai uniós országok, különösen Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró, valamint két további országnak a projektbe történő bevonását. Remélem, hogy ez a projekt hozzájárul majd az Unió és a régió említett országai közötti együttműködés javításához.

Befejezésül szeretném felszólítani a Bizottságot arra, hogy a lehető legnagyobb felelősséggel viszonyuljon a stratégiával kapcsolatos feladatokhoz, alapozza azt reális célokra és erőforrásokra, annál is inkább, mert egyes országoknak jelenleg irreális elvárásaik vannak.

  Zigmantas Balčytis (S&D). - Elnök asszony! Melegen üdvözlöm munkatársaim erőfeszítéseit, akik kitartanak a Duna-régióra vonatkozó stratégia mellett.

Litvániából származom, és jól tudom, hogy a tagállamok önállóan nem képesek jelentős eredményeket elérni a gazdasági fejlődés, a környezetvédelem, a fenntartható közlekedés és az idegenforgalom, az energia és sok más kérdés területén. Teljesen biztos vagyok abban, hogy a regionális stratégiák sokkal hatékonyabbak lehetnek és ezeket támogatnunk kell, mivel a tagállamok így a közös érdekek szerint cselekednek.

Céljaik elérése melletti eltökéltséget kívánok munkatársaimnak, és meggyőződésem, hogy az új Bizottság meg fogja hallani hangjukat, különösen azért, mert a fenntartható regionális fejlődés a Bizottság napirendjének legfontosabb prioritásai között szerepel.

  Miroslav Mikolášik (PPE). - (SK) A Duna-régió mindig is nagy gazdasági, társadalmi és kulturális potenciállal rendelkező makrorégió volt, amelynek integrációját és fenntartható gazdasági növekedését szisztematikusan és hatékonyan növelnünk kell. Ezért üdvözlöm és támogatom a Duna-régióra vonatkozó koherens és átfogó stratégia európai szintű kidolgozásához vezető lépéseket.

Meggyőződésem, hogy a Duna-régióra vonatkozó stratégia tartalma az összes partnerrel szemben tanúsított méltányos hozzáállásra épülő szakértői megbeszélések valódi eredményeként fog létrejönni, hogy egyetlen tagállam vagy országcsoport se részesüljön különleges előnyökben vagy bánásmódban.

Úgy látom, hogy a közlekedési infrastruktúra, a fenntartható gazdaság és a környezetvédelem alkotja majd a kulcsfontosságú területeket. Európai közlekedési útvonalként a dunai vízi útnak kell alkotnia a közlekedési folyosók hálózatának alapját az összes közlekedési mód esetén. Ez tehermentesítené a közúti közlekedést, ugyanakkor hozzájárulna annak a környezetvédelmi és gazdasági szempontból kevésbé intenzív vízi közlekedéssel történő kiváltásához.

Annak érdekében, hogy a Duna a gazdasági fejlődés hajtóerejévé válhasson, hajózhatóvá kell tennünk néhány mellékfolyóját, és ki kell építenünk az összeköttetéseket más fontos közlekedési folyosókkal. Az infrastruktúra fejlesztésének el kell vezetnie a határ menti régiók elszigeteltségének megszüntetéséhez, a kis- és középvállalkozások támogatásához, és hozzá kell járulnia a szociális szféra fejlődéséhez.

A stratégia kialakítása során azonban nem szabad megfeledkeznünk a közlekedésbiztonság, a környezeti biztonság, az árvízvédelem, valamint a határokon átnyúló bűnözés elleni harc kérdéséről. Az olyan országokkal fenntartott szorosabb kapcsolatok, amelyek nem képezik részét a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségnek, nem segíthetik elő a nemzetközi bűnözés benyomulását és nem könnyíthetik meg a csempészetet vagy az emberkereskedelmet. Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy a stratégia végrehajtása során tiszteletben kell tartanunk a tagállamok, valamint a regionális és helyi önkormányzatok jogait, amelyek a polgárok közelében működnek és ismerik szükségleteiket.

  Evelyn Regner (S&D). - (DE) Elnök asszony! A Duna-régióra vonatkozó stratégia a regionális stratégiák csodálatos példája lehet a rendelkezésre álló erőforrásoknak egy földrajzi és kulturális szempontból egyesített régióban történő összehangolt felhasználására, a problémák megoldására, és mindenekfelett az emberek elméjében lévő akadályok lerombolására nézve.

Van két kérdés, amely ezzel kapcsolatban különösen fontos számomra. Az első annak biztosítása, hogy a munkaerőpiac nemcsak nyitott, hanem megfelelő és együttműködő módon szabályozott is legyen. Az agyelszívás és az ingázás mindennapos jelenség a Duna-régióban, a munkaerőpiac nyomás alatt áll, és 2011-től kezdve a régió többé-kevésbé integrált munkaerőpiacot fog alkotni. Összehangolt kompenzációs mechanizmusokra van itt szükség. A második különösen fontos kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy ez lehetőséget kínál az innovációra és az együttműködésben végzett kutatásra. Gondolok itt különösen a belvízi hajózásra, amely valóban nagy lökést adhat a környezetkímélő technológiának.

  Ádám Kósa (PPE). - (HU) Szeretném üdvözölni a Duna stratégiát. Több európai uniós politika alkotásánál is ezt figyelembe veszik. Érinti a turizmust, hiszen nagyon fontos, és a határozati javaslatban szerepelnie kell annak is, hogy a civil szervezeteket is érdemes ebbe a stratégiába bevonni. A Duna fejlesztésével kapcsolatban az oktatás, a társadalmi befogadás kérdését nem szabad elfelejteni. A stratégia kimondja, hogy a TEN hálózatokat támogatni kell. Szeretném kiemelni az ökoturizmus fontosságát is, hiszen éppen ez tudja biztosítani a Duna jövőjét.

Az én szememben a Duna kultúrákat kapcsol össze, és a többségi kultúrákat is összekapcsolja, amely az Európai Unió egyik alapelve. Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy a realitások talaján kell maradnunk. Nem szabad vágyálmokat kergetnünk, hanem csak megvalósítható célokat kell a stratégiába beépíteni, hiszen 1830 óta tudjuk, hogy nemzetek feletti politikát igényel. És ez meg is történt, hiszen gróf Széchenyi, az egyik legnagyobb magyar nagyon sokat segített abban, hogy ez nemzetek fölötti politikává váljon. A Duna stratégia bebizonyítja azt, hogy a Duna valóban nemzetek feletti.

  Karin Kadenbach (S&D). - (DE) Elnök asszony! Véleményem szerint a politika általános célja a keretfeltételek megteremtése a lehető legmagasabb életminőség eléréséhez. Ennek előrebocsátásával szeretném vizsgálni a Duna-régióra vonatkozó európai stratégiát is. A Duna éltető közeg, amint ezt ma hallottuk, a Duna-régió pedig élőhely. A Duna közlekedési útvonal lehet és annak is kell lennie. A Duna energiaforrás – sok erőművünk van. A Duna természetvédelmi terület, amelyet meg kell óvnunk a biológiai sokféleség megőrzése érdekében, ugyanakkor a szabadidő eltöltésének és az idegenforgalomnak is a védett területe. A Duna az élet forrása a mezőgazdaság és a halászat számára, de – amint ezt Regner asszony is megemlítette –, a jövőbeni munkahelyeknek is a forrása. A Duna azonban veszélyforrás is – elég csak a tavalyi árvizekre gondolniuk.

Annak érdekében, hogy tovább folytathassuk az életminőségnek az előbb említett javítását mindenkinek a számára, aki a Duna-régióban él, a teljes Duna-régió együttes, fenntartható és mindenekfelett környezetvédelmi szempontból megalapozott fejlesztésére van szükségünk, hogy Európa kulcsfontosságú régiójává tehessük azt a 21. század számára. A rendelkezésre álló erőforrásoknak a területi együttműködés szempontjából hatékonyabb és eredményesebb felhasználását kell célul tűznünk magunk elé.

  Petru Constantin Luhan (PPE). - (RO) Meggyőződésem, hogy egy alaposan végiggondolt stratégia összeállítása és a szükséges pénzügyi források biztosítása jelentős mértékben javíthatja a Duna vízgyűjtő medencéjében élő emberek életminőségét. Jelenleg is vannak rendelkezésre álló pénzügyi eszközök infrastruktúra- és gazdaságfejlesztési projektekhez vagy a környezetvédelem céljaira, de ezeket a forrásokat csak a tagállamok és szomszédos államaik használhatják fel.

Kiemelt figyelmet kell fordítanunk erre a szempontra, és a jövőben nem szabad kizárnunk annak lehetőségét, hogy az EU pénzalapjai mellett más finanszírozási forrásokat is keressünk. Közismert tény, hogy a többi állam nem rendelkezik a szükséges pénzügyi forrásokkal, és ez infrastrukturális és gazdasági szempontból lehetetlenné tesz minden koherens fejlődést a Duna mentén. Ez az oka annak, hogy a regionális hatóságok különféleképpen reagálnak azokra a problémákra, amelyekkel szembe kell nézniük.

Tudomásunk szerint a Bizottság mérlegeli konzultációk megtartását a helyi partnerekkel a fenntartható fejlődés elérése érdekében. A kérdés az, hogy a Bizottság a regionális szintű szakértői csoportokkal való együttműködést is mérlegeli-e a stratégia összeállítása céljából. Kérdés az is, hogy a kérdéses stratégia célkitűzéseinek a koherens végrehajtás részét kell-e alkotniuk, a Duna gazdasági és közlekedési potenciáljának felhasználásával, valamint a folyó, az ökoszisztéma és a vízminőség védelmével.

Azt is szeretném megemlíteni, hogy a Duna a 18. számú prioritást élvező projekt a TEN-T (transzeurópai közlekedési hálózat) részeként, és a Bizottság éppen most kezdeményezett egy átfogó folyamatot a transzeurópai közlekedési hálózatra vonatkozó politika felülvizsgálatára, az ezzel kapcsolatos közleménynek az ütemterv szerint 2010 májusában kell elkészülnie.

Ez felveti azt a kérdést, hogy az Európai Unió tagállamaiban érvényes közlekedési politikával kapcsolatos szempontoknak elvárásaink szerint hogyan kell viszonyulniuk ehhez a stratégiához, amely természetesen a Duna-régióban elhelyezkedő nem európai uniós országokat is figyelembe veszi.

  Monika Smolková (S&D). - (SK) Szlovákia üdvözli ezt a kezdeményezést. Az a tény, hogy a program nemzeti koordinátora a miniszterelnök-helyettes, hangsúlyozza azt a fontosságot, amelyet Szlovákia a Duna-stratégiának tulajdonít. Szlovákia Duna-stratégiával kapcsolatos álláspontjának eredeti tervezetét megvitatta a Tanács, a minisztériumok, az önkormányzati régiók, a települések és azok a társaságok, amelyek a stratégia kapcsán munkát végeznek.

A Bizottság által javasolt három pillérnek, az összeköttetésnek, a környezetvédelemnek, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődésnek kell a teljes stratégia alapját képeznie. Véleményem szerint az említett három pillér mellett nagy hangsúlyt kell helyeznünk az Európai Unió tagállamai, valamint a Duna vízgyűjtő területén elhelyezkedő Európai Unión kívüli országok közötti együttműködésre is. Ha átfogó megoldást akarunk találni a Duna-térség fejlesztésére, az egyes országok prioritásaival az egyenlőség és a kölcsönös összefüggések alapján kell foglalkozni.

Ezért szeretném megkérdezni, hogy milyen együttműködést jelentettek be az Európai Unión kívüli országok; különösen Moldova és Ukrajna érdekel.

  Iosif Matula (PPE). - (RO) Meggyőződésem, hogy támogatnunk kell a Duna-régióra vonatkozó európai stratégiát, annál is inkább, mert Románia és Bulgária európai uniós csatlakozása nagyon előnyös volt abból a szempontból, hogy így a több mint 2800 km hosszú folyó nagy része az EU területén folyik keresztül.

A balti-tengeri stratégia nagyon hasznosnak bizonyult a makrorégiók kilátásainak megnyitása szempontjából. A Duna-stratégia újabb lépést jelent ugyanebbe az irányba. A Duna-stratégia egyik prioritásának a gazdasági ágazatra kell összpontosítania, pontosabban arra az energiatermelési kapacitásra, amelyet a Duna és a szomszédos térség felkínál. A 2009. januári gázválság következményeként Románia már jelenleg is tesz arra irányuló európai szintű erőfeszítéseket, hogy gázhálózatát összekapcsolja a szomszédos országok gázhálózataival, az Arad-Szeged, Giurgiu-Rusz, Isaccea és a Negru Vodă projekteken keresztül. Ám az alternatív, megújuló források megtalálása érdekében is fokozott erőfeszítésekre van szükség.

Üdvözlöm, hogy a Duna-régióra vonatkozó európai stratégiának figyelembe kell vennie a célkitűzések elemzését és alkalmasságát, például az energiainfrastruktúrák fejlesztését, különös tekintettel a villamos energia új szállítási hálózataira és új termelési kapacitásaira, a megújuló forrásokból történő energiatermelést, új vízerőműveket, szélerőműveket, bioüzemanyagokat, valamint az atomerőművek fejlesztési programjainak folytatását, ilyen például a cernavodăi erőmű.

Az első számú prioritásnak a környezet védelmének kell lennie a Duna vízgyűjtő medencéjében. Ennek szem előtt tartásával az Európai Uniónak a part menti országokkal együttműködve részt kell vennie a Duna deltavidéke ökoszisztémájának megőrzésében, ami azt is jelenti, hogy teljesen le kell állítani a Bâstroe-csatorna projekt munkálatait. Nem engedhetjük meg, hogy az EU egyik szomszédos országának megfontolatlan gazdasági érdekei ökológiai katasztrófát idézzenek elő a Duna-deltában.

  Danuta Maria Hübner (PPE). - Elnök asszony! Sok kihívás, amellyel ma szembenézünk, nem áll meg sem a politikai, sem a közigazgatási határoknál. A közös problémák és kihívások száma emelkedik Európában, és egyre inkább közös erőfeszítések útján kell ezekkel foglalkoznunk.

Ez az oka annak, hogy az Európai Bizottság, az Európai Parlament ösztönzésére és a Tanács döntésére reagálva kidolgozta a balti-tengeri stratégiát, most pedig nekifogott a Duna-stratégia előkészítési eljárásának. Ezek a stratégiák lehetővé teszik, hogy az érintett régiók és országok közösen reagáljanak a fennálló problémákra és közösen hasznosítsák a lehetőségeket. Ezeknek a stratégiáknak köszönhetően több és elmélyültebb együttműködésre és kohézióra, ezáltal pedig további növekedésre és több munkahely létrehozására, jobb versenyképességre és jobb életminőségre van esély az Unióban polgáraink számára.

Mi mint az Európai Parlament REGI Bizottsága arra számítunk, hogy a Duna-stratégia az érdekelt felek közötti jobb egyeztetésre, valamint a politikák és a helyszínen rendelkezésre álló pénzalapok közötti szinergiák jobb kihasználására épülő cselekvésorientált stratégia lesz. A REGI Bizottság, vagyis a stratégiát vezető európai parlamenti bizottság elnökeként biztosíthatom Önt, biztos úr, támogatásunkról, valamint a Bizottsággal való jó együttműködés elérésére való nyitottságunkról a Duna-stratégia élettartamának minden szakaszában.

  Jan Olbrycht (PPE). - (PL) Elnök asszony! A vitát hallgatva az a benyomásom, hogy a legtöbben vitatjuk a célkitűzéseket, az irányokat és a prioritásokat, mivel alapvető kérdések merültek fel a végrehajtás módjai tekintetében. Horizontális politikával van dolgunk, amely a különféle politikák eszközeit használja fel egy vezető politika alapján, vagy inkább partnerségi és együttműködési rendszerünk van, különálló speciális eszközök és külön intézményi rendszer nélkül? Ezek nagyon fontos kérdések, mert nem akarunk csalódást okozni a stratégiával kapcsolatos elvárások tekintetében. Pontosan tudnunk kell, hogy egy új makroregionális módszerrel, vagy egy kiterjesztett területi együttműködési rendszerrel van-e dolgunk. Ezekre a kérdésekre a lehető leggyorsabban meg kell találnunk a választ.

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D). - (HU) Tisztelt Elnök asszony! Az édesvíz és az élelmiszer egy-két évtizeden belül olyan stratégiai cikké válik, mint jelenleg a kőolaj és a földgáz. Ezért rendkívül fontos az egész Európai Unió számára, de különösen a Duna-térség számára a vízgazdálkodás, a víz megtartása. Jelenleg egyszerre küzdünk az árvizekkel, a vízfölöslegekkel és ugyanakkor ezek a vizek átfolynak rajtunk, és megfigyelhető például a Duna-Tisza közén Magyarországon, a homokhátságban egy nagyon komoly elsivatagosodás.

Ezért fontos a Duna stratégia megalkotása, amely a 2011-es magyar EU elnökség prioritása. Ezért is örülök a mai vitának, hogy egy komplex megközelítésben, a regionális politika, a környezetvédelem, a hajózhatóság, a gazdaságfejlesztés, a munkahelyteremtés, a turizmus szempontjait egyszerre tudjuk érvényesíteni és a Duna - a mai vita is azt mutatja, hogy - az egymással torzsalkodó feszültségben lévő államok között megegyezést, békét tud teremteni, ahogyan ezt József Attila költő mondta.

  Elena Băsescu (PPE). - (RO) Már attól a pillanattól kezdve, amikor európai parlamenti képviselőjelöltnek jelentkeztem, azt éreztem, hogy a Duna hatalmas lehetőségeket tartogat az EU számára, amelyeket mindeddig nem használtak ki maximálisan. A Rajna–Majna–Duna vízi közlekedési út, amely Rotterdam kikötőjén keresztül összeköti az Északi-tengert Konstanca kikötőjén keresztül a Fekete-tengerrel, Európa gerincévé válhat.

Az új Duna-stratégia jóváhagyására a jelek szerint nagy valószínűséggel a magyar elnökség alatt kerül sor. Olyan területekre fog összpontosítani mint a közlekedés, a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem. A Rajna–Majna–Duna vízi úton zajló közlekedés fejlesztésének egyik legfontosabb akadályát azok a különféle szabványcsoportok jelentik, amelyeket a hajósoknak alkalmazniuk kell. Sajnálatos módon a jelek szerint mindeddig hiányzott az említett rendeletek harmonizálásához szükséges politikai akarat.

Az ulmi konferencia, amelyen február 1-jén és 2-án én is részt veszek, jelzi a konzultációs folyamat egyik első lépését. Románia felajánlotta egy konferenciasorozat megszervezését ebben a tárgyban, ideértve a 2010. júniusi miniszteri konferenciát is.

  Ivaylo Kalfin (S&D). - (BG) Elnök asszony, biztos úr! Az elmúlt évek során számos kezdeményezés született az Európa leghosszabb folyója menti együttműködés fejlesztéséről a közlekedés, az ökológia, a kultúra, az oktatás és a kereskedelem területén, csak hogy néhányat megnevezzek. Ez a sok projekt azonban pillanatnyilag komoly problémát okoz. Ugyanis semmiféle megoldásról nem gondoskodnak. A végeredmény pontosan az elvártnak az ellentéte. Hiányzik a megfelelő, hatékony együttműködés, nincs koordináció, nincsenek közös célkitűzések és az erőfeszítések között nincs szinergia. Azt kérjük, hogy az Európai Bizottság által ehhez a projekthez biztosítandó szinergia ne váljon a Duna menti együttműködés eszközsorának egyikévé, hanem valóban az az eszköz legyen, amely létrehoz egy közös szinergiát, megkönnyíti a koordinációt és egyesíti a régióban létező különféle kezdeményezésekből fakadó lehetőségeket. Az érintettek legszélesebb csoportjának, többek között az Európai Parlamentnek és a polgároknak a részvételével ötvözve ez az egyetlen módja egy olyan szinergia létrehozásának, amely a Dunát szegélyező tizennégy ország minden egyes polgára számára hasznos lehet. Ugyanakkor ez az az üzenet, amelyet szeretnék átadni Önöknek arról a nagy konferenciáról, amelyet néhány héttel ezelőtt a Ruszei Egyetem hallgatói rendeztek. Köszönöm.

  Czesław Adam Siekierski (PPE). - (PL) Elnök asszony! Az Európai Unió erőssége abban az együttműködésben rejlik, amelyet az államok és a régiók tanúsítanak a közös problémák megoldása, valamint a fejlesztési programok végrehajtása során. Van néhány jó példánk az ilyen jellegű cselekvésről. Ott van például a földközi-tengeri partnerség, a balti-tengeri stratégia és a ma megvitatott program – a Duna-stratégia. Ez a gondolat a területi kohéziós politika nagyon jó példája, amely a természeti környezet, a gazdaság és a társadalom fenntartható jellegére épül. Ez a kezdeményezés minden bizonnyal hozzájárul majd a régi és az új, valamint a lehetséges jövőbeni tagállamok közötti további együttműködéshez. Sok ilyen jellegű kezdeményezésünk és együttműködési formánk van. Ezért törekednünk kell az Unió politikájának harmonizálására, és a stratégia közös kezdeményezés jellegének megerősítésére kell összpontosítanunk. Hogyan szándékozik az Unió megerősíteni és integrálni a meglévő együttműködési programokat a régióban? Hogy áll a stratégián és annak végrehajtásán végzett munka?

  Katarína Neveďalová (S&D). - (SK) Számunkra, szlovákok számára a Duna korábban a szabadság szimbóluma volt. Ma az együttműködés szimbólumának tekintjük. Összehoz államokat mind az Európai Unió tagállamai, mind pedig az Unión kívüli államok közül, és a regionális együttműködés a Duna-régióban nagyszerű alapot és feltételeket kínál az együttműködéshez, amely által ezek a harmadik államok integrálódhatnak az Unióba.

Nagyon fontos ennek a régiónak a számára, hogy rendelkezzen stratégiával, nemcsak azért, mert létre kell hozni egy közlekedési folyosót és összeköttetést az Északi-tenger és a Fekete-tenger között, hanem azért is, mert ez a régió Európa legnagyobb ivóvíztározója. A globális felmelegedés és az éghajlati változások figyelembevételével ez szempont a jövőben egyre fontosabbá válik majd.

Meg kell védenünk a Duna-régiót az árvizektől, és gondoskodnunk kell annak fenntartható fejlődéséről a jövő nemzedékek számára. A Dunának a jövő nemzedékek számára is szimbólumnak kell maradnia. Ez a folyó összeköt több fővárost, többek között Pozsonyt és Bécset, a világnak azt a két fővárosát, amelyek a legközelebb fekszenek egymáshoz, valamint Pozsonyt és Budapestet, és ez egy valóban nagyon fontos és szimbolikus tény a számunkra, közép-európai emberek számára. Szeretnék köszönetet mondani Silvia-Adriana Ţicău asszonynak azért, hogy az ő lelkesedésének köszönhetően sor kerülhetett erre a vitára az Európai Parlamentben.

  Csaba Sógor (PPE). - (HU) A Duna élet - és történelemformáló elem Közép- és Délkelet - Európában. 1823-ban Andrews és Prichard kizárólagos szabadalmat kaptak az osztrák tartományokban való hajózásra. Részvénytársaságot alapítottak bécsi székhellyel. 1856-os párizsi békeszerződés eredményeképpen tették hajózhatóvá az Al-Duna szakaszát, ami hozzájárult a régió gazdasági felvirágzásához. Ma az EU által teremtett tartós béke és jólét állapota garanciát jelent kihívásainak megválaszolására. A történelmi előzmények ismeretében feltehetjük a kérdést, miért sikerült az első lépés egy kicsit botladozva. Az Intergroupra gondolok. Talán azért, mert a magyar, román, német, osztrák érdekeket nem sikerült egyeztetni. Emlékezzünk történelmünkre. A térség akkor fejlődött jól, amikor az egymásnak sokszor ellentmondó érdekeket sikerült egyeztetni, de az értékek sem szenvedtek csorbát.

  Kinga Göncz (S&D). - (HU) Örülök én is az itt megmutatkozó elkötelezettségnek, amely talán az első lépés abban, hogy valóban valóra is váljon az, amiről itt ma beszélünk. Magyarország számára kiemelten fontos a Duna. Ez megnyilvánul a 2011-es elnökségi prioritások megfogalmazásában is. Magyarország az az ország, amelyik teljes egészében a Duna vízgyűjtő medencéjében fekszik, ennek megfelelő veszélyekkel és lehetőségekkel. Ezeknek egy részéről már volt szó. Én egy másik vonatkozást említenék, ami szintén fel-felbukkant a mai beszélgetésben. Hogyha ez a stratégia sikeres lesz, akkor hozzá tud járulni a Duna menti identitás kialakításához, ami segíthet a történelmi sérelmek, traumák maghaladásában, segíthet a Duna menti népek együttélésében, abban, hogy a civil együttműködések sokkal intenzívebbé váljanak, mint eddig. Őszintén reméljük, hogy ebbe az irányba lépünk tovább.

  Olli Rehn, a Bizottság tagja. – Elnök asszony! Szeretnék köszönetet mondani minden képviselőtársamnak, akik ezen a meglehetősen késői időpontban részt vettek ezen a vitán.

Szeretnék gratulálni a téma iránti élénk érdeklődésükért és odaadásukért. Azt is el kell mondanom, hogy mély benyomást gyakorolt rám a Duna-régióval kapcsolatos, a vita során tanúsított ismereteik és tapasztalataik mélysége. Meggyőződésem, hogy ez egy nagyon értékes eszköz az Unió számára a Duna-stratégia előkészítése szempontjából. Meggyőződésem, hogy a Bizottság és a Parlament szorosan együtt fog működni ennek az előkészítő szakasznak a folyamán. Ez a válaszom barátomnak és volt munkatársamnak, Danuta Hübnernek és Önök közül sok más képviselőnek, akik felvetették a Bizottság és a Parlament közötti együttműködéssel kapcsolatosan ezt az aggályukat.

Valójában közös kihívásként áll előttünk a környezetvédelmi szempontból fenntartható közlekedési rendszerek, utak és hidak fejlesztése, valamint a környezet védelme és a vízkészletek megőrzése a Duna-régióban. Meg kell óvnunk és tovább kell fejlesztenünk a schöne blaue Donau-t (a szép kék Dunát) és annak szélesebb régióját.

Befejezésül szeretnék köszönetet mondani Önöknek a Duna-stratégia támogatásáért. Dolgozzunk együtt! A Bizottság készen áll arra, hogy figyelmesen meghallgassa az önök további javaslatait, és hogy az elkövetkező hónapok során együttműködjön ennek a rendkívül fontos stratégiának az előmozdítása érdekében.

(Taps)

  Elnök. A vita lezárását követően az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján öt állásfoglalási indítványt nyújtottak be⁽¹⁾. A vitát lezárom. A szavazásra 2010. január 21-én, csütörtökön kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Ioan Mircea Paşcu (S&D), írásban. – A Duna-folyó szerves részét alkotja a fekete-tengeri térség, amelyre nézve az EU csak egy szinergiát dolgozott ki, hangsúlyozva annak összekötő jellegű geostratégiai helyzetét, megmutatva ugyanakkor, hogy mennyire habozik foglalkozni a hely összetett geopolitikai helyzetével. Ne feledkezzünk meg arról, hogy még 1856-ban, amikor ez a térség ezt megelőzően a világ figyelmének középpontjában állt, az egyik eredmény a Duna-folyó európai szintű szabályozói jogállása lett. Akkor hozták létre a Duna Bizottságot, ezt a még ma is létező szervet, és akkor építették fel a folyó tengerhajózási ágazatát. A Duna-folyó ma is a figyelem középpontjában áll, miután az EU fizikailag is fekete-tengeri szereplővé vált. A Duna-folyó ezzel – a földközi-tengeri térségtől eltérően – csaknem teljes egészében az EU ellenőrzése alá került. Most, hogy a folyó legnagyobb forgalmi akadálya – a szerbiai helyzet – is hamarosan megszűnik, ne szalasszuk el ezt a lehetőséget, hanem teljes súllyal és komolysággal vegyük fontolóra a folyóval kapcsolatos kérdéseket, és így tegyük azt azzá a valóban európai vízi úttá, amely valamennyiünk számára hasznos lesz.

  Richard Seeber (PPE), írásban. – (DE) A Duna a történelem folyamán mindig központi szerepet töltött be Európában. Az ebben a térségben érdekelt nemzetállamok már jóval az Európai Unió megalapítása előtt is tevékeny kapcsolatban álltak egymással. Ezért fontos lépésnek tekintem a Duna-stratégia felhasználását arra, hogy ezek között az országok között még szorosabbra fonjuk a kapcsolatokat egy regionális politika keretei között. Sok kapcsolódási pontot találhatunk ebben a vonatkozásban. Természetesen vannak ilyen kapcsolódási pontok a gazdaság területén, de a kultúra, a környezetvédelmi politika, az energiabiztonság és a szomszédságpolitika területén is. A makrorégiók ideális eszközök a határokon átnyúló kihívások kezelésére. Feltétlenül szükség van alapos és hosszú távú tervezésre és előkészítésre, ha tartós sikereket akarunk elérni a dunai makrorégióban. A makrorégiók európai hozzáadott értéke különösen szembeszökő a biológiai sokféleség megőrzésének és a fenntartható energiatermelésnek a területén.

Ennek az együttműködésnek a sikeréhez jó összehasonlítási modellt kínál a balti-tengeri régióra vonatkozó stratégia, amely már sikeres európai projektként folyamatban van. Osztrákként, a regionális politikával foglalkozó politikusként és az európai uniós jogalkotás számos vízzel kapcsolatos elemének előadójaként támogatom ezt a kezdeményezést és remélem, hogy a Duna-stratégia a területi kohézió új távlatait fogja megnyitni a Duna menti országok előtt.

  Georgios Stavrakakis (S&D) , írásban. – (EL) A Duna-régióra vonatkozó stratégia elfogadása igazi gyöngyszem lesz a tagállamok, a helyhatóságok, a nem kormányzati szervezetek, a civil társadalmi szervezetek és a terület más, nemzeti vagy regionális szintű érintettjei között kifejlesztett együttműködés koronájában. Ennek az együttműködésnek létfontosságú eleme az, hogy kényelmes tempóban halad, nemzeti, regionális, helyi vagy akár közigazgatási határokat keresztezve, mivel ez adja meg azt a választ a térségben élő emberek mindennapi élete során jelentkező valós szükségletekre, amely válasz a különféle kormányzati szintek kezdeményezésén és részvételén keresztül született meg, nem pedig felülről kényszerítették rájuk, ami azt bizonyítja, hogy a többszintű kormányzás képes biztosítani ezeket a megoldásokat helyi szinten. Annak ellenére, hogy a Duna-régió nemcsak az EU tagállamait érinti, hanem tagjelölt országokat és az európai szomszédságpolitikához közvetlenül kapcsolódó országokat is, a valóság azt mutatja, hogy még ha az összes részt vevő érdekelt fél nem is tartozik az Európai Unióhoz, nekik is azonos kihívásokkal kell szembenézniük, amelyek nem állnak meg az EU határainál, és amelyek közös cselekvést igényelnek, ha eredményesen akarjuk azokat kezelni. A stratégia elfogadása bizonyítani fogja, hogy az EU továbbra is fel kíván használni mindent, amit az európai erőforrások felhasználásával az eddigiekben ezen a területen elért.

  Iuliu Winkler (PPE), írásban. – (HU) Tisztelt képviselőtársak! Üdvözlöm a Duna-régió európai stratégiára vonatkozó többpárti határozatjavaslatot, hiszen pontosan illeszkedik a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével elkezdődött új európai folyamatokba. Megnövekedett szerepköre révén az Európai Parlament, pontosan a Duna stratégiához hasonló nagy horderejű témákban bizonyítja be kezdeményezőkészségét. Értékelésem szerint azonban a stratégia kapcsán többről kell beszélnünk, mint gazdasági, környezeti, közlekedési és turisztikai összetevők halmazáról, éppen ezért kiemelném a stratégia politikai jelentőségét, azt, hogy a tervezés és az együttdolgozás folyamatába bevonja valamennyi Duna-menti országot, köztük olyanokat is – például Szerbiát és Ukrajnát – amelyek még nem tagjai az Európai Uniónak. Ezen országok számára a Duna stratégiában játszott szerep az európai közeledés fontos eszköze, amely egyben elősegíti csatlakozási folyamatukat. Romániai magyar európai parlamenti képviselőként meggyőződésem, hogy jelen kezdeményezés, valamint a szomszédságpolitikában rejlő potenciál javítani fogja a szerbiai és az ukrajnai magyar közösségek életkörülményeit. Hozzátenném, hogy az Európai Parlamentben tevékenykedő magyar képviselőknek közös elkötelezettsége a Kárpát-medencében, de az Unió határain kívül élő magyar közösségek európai jövője is. A Duna mentén Európa egyik legszínesebb többkultúrájú régiója található, a történelmi és közösségi hagyományok megőrzése és megismertetése, a kulturális párbeszéd vagy a közös műemlékvédelem mind olyan összetevője lehet a Duna stratégiának, amely erősíti és egyedivé teszi a térséget.