Elnök. - A következő napirendi pont a Sophia in ’t Veld által a Gazdasági és Monetáris Bizottság nevében készített jelentés (A7-0025/2010) a 2008. évi versenypolitikáról (COM(2009)0374 - 2009/2173(INI))

  Sophia in 't Veld előadó. – Tisztelt elnök úr, biztosok, kedves kollégák – és mindazok, akik épp most távoznak a teremből –, a szóban forgó jelentést a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentős többséggel elfogadta, ez pedig valamennyi képviselőcsoport közös erőfeszítéseinek gyümölcse. Szeretnék köszönetet mondani valamennyi árnyékelőadónak – akik, ha jól látom, még jelen vannak – kiváló együttműködésükért.

A Gazdasági és Monetáris Bizottság különösen örvendetesnek tartja a fogyasztókra helyezett hangsúlyt. A korábbi biztos, Kroes asszony nagyszerű munkája révén elérte, hogy a versenypolitikák a fogyasztókra összpontosítsanak, és bízunk abban, hogy Almunia biztos is ezt a törekvést érvényesíti majd.

Ezzel el is jutottunk az első fontos kérdéshez, nevezetesen a kartellekhez. Igen alaposan megvitattunk olyan kérdéseket, mint a leghatékonyabb szankciók, a magas bírságok igazságossága, valamint a büntetőjogi szankciók megvalósíthatósága.

Mielőtt azonban ismertetném megbeszéléseink részleteit, arra szeretném emlékeztetni az európai vállalatokat, hogy a szankciók megelőzésére a kartellben való részvétel elkerülése nyújtja a legjobb garanciát. Azt gondolhatják, hogy sikerült túljárniuk a versenyhatóságok eszén, valójában azonban a fogyasztókat károsítják. A kartell nem bölcs dolog. Sokkal inkább elítélendő.

Ezért üdvözöljük az Európai Bizottság versenyellenes magatartással szemben érvényesített határozott álláspontját. Elengedhetetlen, hogy a szankciók büntessék a helytelen magatartást – különösen a visszaeső jogsértőkét –, de egyúttal a megfelelésre kell ösztönözniük. A szankcióknak kellő visszatartó hatással kell rendelkezniük. A magas bírságok hatékony eszközök, önmagukban azonban erőtlennek bizonyulhatnak. Ezért felkérjük a Bizottságot olyan javaslatok kidolgozására, amelyek kifinomultabb és hatékonyabb eszköztárral szolgálnak. A jelentésben olyan kérdések megfontolását javasoljuk, mint a társaságok egyéni felelőssége, átláthatósága és elszámoltathatósága, a rövidebb eljárások, a tisztességes eljárás, valamint az európai szabványok és vállalati megfelelőségi programok kidolgozása.

A másik központi kérdés az állami támogatásokat érinti. A gazdasági válság nyomán hatalmas összegeket biztosítottak állami támogatás formájában. A rendkívüli körülmények rendkívüli intézkedéseket kívánnak. Ezt mi is elismerjük, azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az állami támogatások odaítéléséért komoly árat kell fizetnünk. Mindez ugyanis a verseny torzulását okozza, valamint az állami adósság és a költségvetési hiány rekordszintjét eredményezi. A számlát pedig a jövő nemzedékeinek kell majd rendezniük. Kötelességünk elszámolni minden egyes elköltött centtel. Ezért örvendetesnek tartom, hogy a Gazdasági és Monetáris Bizottság sürgeti a Bizottságot, hogy végezze el a rendkívüli állami támogatások odaítélésével járó eredmények mélyreható értékelését.

Örömmel vennénk különösen az úgynevezett környezetbarát fellendülésre biztosított állami támogatás értékelését. Két évvel ezelőtt meggyőztek bennünket afelől, hogy fogadjuk el a gazdaságélénkítő csomagot és az állami támogatási intézkedéseket, azzal az ígérettel, hogy végrehajtásuk a fenntartható tudásalapú gazdaságra történő régóta esedékes átállást szolgálja majd. Most azonban hadd tegyük fel a kérdést, hogy az említett összegek valóban ezt az átállást eredményezték-e? Mire költötték azokat? Kik voltak a kedvezményezettek, és ténylegesen mit tettek a környezetbarát fellendülés érdekében?

Azt is tisztáznunk kell, biztos úr, hogy az állami támogatások odaítélése miként befolyásolta a pénzügyi ágazatot, különös tekintettel annak esetlegesen torzító hatásaira.

Most pedig hadd mondjak pár szót a vertikális korlátozások kérdéséről. Mint tudjuk, ez év májusára lezárul a jelenlegi megállapodás felülvizsgálata. Az Európai Bizottság a korábbiakban kötelezettséget vállalt arra, hogy a felülvizsgálati folyamatba az Európai Parlamentet is szorosan bevonja. Ezzel szemben – legnagyobb csalódásomra – a sajtóból kellett értesülnöm a javaslatok legfrissebb változatáról. Amikor ezt követően elkértem a Bizottságtól a sajtónak kiszivárogtatott dokumentumokat, azokra csak komoly harcok árán sikerült szert tennem, ami egész egyszerűen bosszantó. A Bizottságnak fel kell hagynia a dokumentumok sajtó felé történő módszeres és szándékos kiszivárogtatásával. Az említett gyakorlat tagadása – őszintén szólva – intelligenciánkat sérti.

Tartalmukat tekintve a Bizottság javaslatai lehetővé teszik az online kiskereskedőkkel szembeni megkülönböztetést, akik nem rendelkeznek hagyományos üzlethelyiséggel. Jómagam is éltem az előadóként engem megillető előjoggal egy módosítás előterjesztésére, amelyben felkértem a Bizottságot a fennálló helyzet kiigazítására. A 21. században ösztönöznünk, nem pedig hátráltatnunk kell az online kiskereskedők jelentette versenyt. Felszólítjuk a Bizottságot, hogy a fogyasztói érdekeket helyezze előtérbe a hagyományos érdekekkel szemben.

Felkérjük a Bizottságot, hogy végezze el a régóta esedékes ágazati vizsgálatokat, különösen az online hirdetések terén, amit ez a képviselőház már több ízben is indítványozott. Amennyiben ennek a Bizottság nem kíván eleget tenni, értesülni szeretnénk az elutasítás okairól.

Végezetül, biztos úr, nagy örömmel fogadjuk Almunia biztos arra tett ígéretét, hogy szorosan be kívánja vonni a Parlamentet a versenypolitikák alakításába. A gazdasági válság világosan megmutatta a versenypolitikák nagyobb fokú demokratikus legitimitásának szükségességét, és ezzel összefüggésben azt feltételezem, hogy a vertikális korlátozásokról szóló dokumentum körüli incidens csak tévedés volt. Elismerjük a Bizottság függetlenségét – én pedig liberális lévén kétségtelenül –, ugyanakkor elvárjuk a Bizottságtól, hogy szorosan vonja be a Parlamentet a versenypolitikák alakításába, a jelentésben foglalt irányvonalak mentén.

Örömmel várjuk a Bizottság válaszát. Elnök úr, köszönöm türelmét.

  Michel Barnier a Bizottság tagja. – (FR) Elnök úr, mindenekelőtt munkatársam és barátom, Almunia úr nevében hadd köszönjem meg in ’t Veld asszonynak a 2008. évi versenypolitikáról készített jelentését. Továbbá hadd mondjak köszönetet Bütikofer és Bielan úrnak, akik az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, illetve a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság előadóiként szintén részt vettek a jelentés kidolgozásában.

In ’t Veld asszony, a Bizottság ez év során nyugtázta, hogy a Parlament állásfoglalása számos kérdéssel foglalkozik, amire az imént ön is emlékeztetett bennünket. Az állásfoglalás a Bizottság versenypolitikáról szóló jelentésén túl a rendeletek működésével, valamint az összefonódásokra vonatkozó rendeletek felülvizsgálatával foglalkozó bizottsági jelentésekre is kiterjed.

A Bizottság szempontjából az ön állásfoglalása két célkitűzést tartalmaz. Először is, a szóban forgó állásfoglalás lehetővé teszi számunkra, hogy tovább javítsunk a versenypolitikáról szóló éves jelentéseink tartalmán, másodsorban pedig – ami még fontosabb – alapot szolgáltat a Bizottságnak ahhoz, hogy kiterjedt párbeszédet folytasson a Parlamenttel. Mindenképpen továbbítom majd Almunia biztosnak az ön legutóbbi üzenetét, amelyben a Parlamenttel folytatott párbeszéd további elmélyítésére ösztönzi.

Való igaz, hogy ez a párbeszéd elengedhetetlen valamennyi szakpolitika kedvező működéséhez, és véleményünk szerint ebbe a versenypolitika is beletartozik. A Parlament emlékeztetett bennünket abbéli vágyára, hogy a versenypolitika működése az együttdöntési eljárás keretében valósuljon meg. In ’t Veld asszony, engedje meg, hogy őszinte legyek: a Bizottságnak nincs felhatalmazása arra, hogy módosítsa a szóban forgó versenypolitikára alkalmazandó jogalapra vonatkozó, szerződésben foglalt rendelkezéseket. Ugyanakkor készek vagyunk annak eseti alapon történő kivizsgálására, hogy alkalmazható-e együttdöntési eljárás olyan új kezdeményezések esetében, amelyek célkitűzései túlmutatnak a versenypolitika hatályán.

Amint arról ön is értesült, ezzel a ponttal kapcsolatban Almunia biztos januárban bejelentette, hogy a Parlamentet teljes körűen bevonják a magánszemélyek által benyújtott kártérítési keresetekhez kapcsolódó valamennyi jogalkotási kezdeményezésbe. A Bizottság – a Parlamenthez hasonlóan – úgy véli, hogy a jelenlegi gazdasági válság nem indokolja az összefonódások ellenőrzésére vagy az állami támogatásokra vonatkozó versenyszabályok enyhítését. A Bizottság eddigi fellépései egyértelműen azt mutatják, hogy mindvégig szilárdan ragaszkodott az alábbi elvekhez: a verseny mindennemű torzításának megakadályozása – még válságos időszakokban is –, emellett pedig szükség esetén rugalmasság és nyitottság az eljárásokkal szemben.

2008, azaz a gazdasági és pénzügyi válság kirobbanásának éve igen meghatározó volt. A versenypolitikáról szóló jelentés azt a kifejezetten nagyra törő munkát tükrözi, amelyet a Bizottság ezzel összefüggésben kifejtett, szoros együttműködésben nemzeti és uniós szintű partnereivel.

A válság 2009-ben érte el mélypontját. A 2009. évi jelentés központi fejezete a versennyel foglalkozik majd az említett gazdasági és pénzügyi válság összefüggésében. Elfogadására várhatóan ez év második negyedévében kerül sor. A jelentést Almunia biztos ismerteti majd a Parlamenttel. Ez minden bizonnyal lehetőséget kínál arra, hogy a Parlament és a Bizottság ismét konstruktív párbeszédet folytasson egymással.

In ’t Veld asszony, ön beszédében a vertikális korlátozások kérdését, az ön által javasolt módosítást is hangsúlyozta. Ebben a kérdésben, in ’t Veld asszony, a Bizottságnak meggyőződése, hogy sikerült megtalálnia az ésszerű egyensúlyt.

Egyrészt a csoportmentesség lehetővé teszi a szállítók számára, hogy kiválasszák forgalmazóikat, és megállapodjanak velük a kínált termékek viszonteladási feltételeiről, mind az üzlethelyiséggel rendelkező árusítóhelyeken, mind pedig az interneten megvalósuló árusítás tekintetében. Ez lehetővé teszi számukra, hogy döntést hozzanak termékeik forgalmazásának és márkaarculatuk védelmének legmegfelelőbb módjáról.

Másrészről a jóváhagyott forgalmazók számára biztosítani kell az internet szabad használatát, és az internetes árusításukra alkalmazott feltételeknek meg kell egyezniük az üzlethelyiséggel rendelkező árusítóhelyekre vonatkozóan elfogadott feltételekkel, annak érdekében, hogy elkerülhetővé váljanak az internethasználatot érintő szükségtelen korlátozások. Ez annyit jelent, hogy a javaslat hozzájárul a Bizottságnak az online piac és az online kereskedelem előmozdítására irányuló általános politikájához.

  Seán Kelly (PPE) . – Elnök úr, az előadó a kartellekre hivatkozott. Nos, a kartellek létezése és létezésük bizonyítása két különálló kérdés. Tudomásom szerint Írországban – kiváltképpen a mezőgazdasági ágazatban – számos mezőgazdasági termelő úgy véli, hogy a gyárak kartellben működnek. Szigetországként a szarvasmarha-szállítás – különösen jelenleg, a megnövekedett, szinte már drákói szigorítások nyomán – egyre nehezebbé válik, így a gyáraknak jut minden.

Meg kell jegyezni, hogy az árak lassan, egységesen emelkednek, ugyanakkor gyorsan és egységesen csökkennek. Ennek eredményeképpen az írországi és nagy-britanniai szarvasmarhák közötti árkülönbség fejenként 150–200 EUR között mozog. Amint említettem, mindezt valószínűleg nehéz lenne bizonyítani. Azonban Barnier biztos esetleg kamatoztathatná kiváló felderítő képességeit a kérdés kivizsgálására, és segíthetne a kiigazító intézkedések végrehajtásában.

  Andreas Schwab (PPE) . – (DE) Elnök úr, először is köszönetet szeretnék mondani önnek és a biztos úrnak az előadásokért, és mindenekelőtt arra kívánok rávilágítani, hogy az európai versenyjogban foglalt rendelkezések tartalmának ellenőrzése nagyon is a fogyasztók érdekeit szolgálja. Nagy örömmel tapasztaltam, hogy ezúttal a Bizottság – első ízben – saját fejezetet szerepeltet a versenyjogról és annak jelentőségéről a fogyasztókra nézve. Ez különösen jóleső érzés az Európai Bizottság európai versenypolitikára vonatkozó közléseinek terén fennálló ötéves hiátust követően.

Az európai versenyjog végrehajtásának nehéz időszaka – mindenekelőtt a segítségnyújtáshoz kapcsolódó jogok, valamint a bankok számára biztosított segítségnyújtásról szóló tagállami rendeletek vonatkozásában – még előttünk áll. 2008-ban ez nem jelentett problémát. E tekintetben a szóban forgó jelentés világos üzenete, hogy a Bizottságnak mindezt igen szoros figyelemmel kell kísérnie az egységes piacra és egyúttal az európai fogyasztókra gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerülése érdekében.

Ezzel összefüggésben a kis- és középvállalkozásokkal szembeni bánásmód különösen fontos. A jelentés egyértelműen a középvállalkozások számára biztosított különleges elbánást részesíti előnyben, amikor a kartellügyek esetében bírságok kiszabására kerül sor.

Úgy véljük, hogy az online piacra vonatkozó vertikális korlátozások szigorúak, azonban vizsgálatuk – amelyre immáron a Gazdasági és Monetáris Bizottságban megtartott szavazást követően javaslatot tettek – véleményünk szerint elhamarkodottnak tűnik, ezért ragaszkodni kívánunk a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentéséhez.

  Antolín Sánchez Presedo (S&D) . – (ES) Elnök úr, a versenypolitikáról szóló 2008. évi jelentés első alkalommal külön szakaszban tárgyalja a kartellek és a fogyasztók kérdését. Szintén első ízben hivatkozik a kényszerítő bírságok kivetésére. A jelentés továbbá fontos kezdeményezésekről tesz említést, ilyenek például az éghajlatváltozási és energiacsomag kísérő iránymutatásai, valamint a trösztellenes szabályok megsértésén alapuló kártérítési keresetekről szóló fehér könyv.

A jelentés a versenypolitika válság idején betöltött szerepével is foglalkozik. Az említett politika hatásai elősegítették az állami támogatások stabilizálását és mérséklését. Amint kezdünk kilábalni a válságból, szükségessé válik majd az előidézett torzulások kiigazítása, valamint az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása, az erkölcsi kockázatokat elkerülendő.

A jelentés felszólít az autóipar jövőjének meghatározására, a kkv-k által tapasztalt problémák kellő figyelemben részesítésére, valamint az élelmiszeripar forgalmazási láncának kivizsgálására, a tejtermékekre vonatkozó nyomon követő intézkedésekkel.

A jelentés továbbá egy kifinomultabb és legitimebb versenypolitikát szorgalmaz, megerősítve a Parlament szerepét. Mi ezért támogatjuk, és egyúttal hadd gratuláljak az előadónak az elért eredményért.

  Zigmantas Balčytis (S&D) . – (LT) Árnyékelőadóként először is hadd gratuláljak képviselőtársamnak, in ’t Veld asszonynak a kiváló jelentés elkészítéséért. Véleményem szerint a jelentés világosan rámutat azon területekre, amelyekre a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania. Először is adott az állami támogatási intézkedések ellenőrzése. A válság során az Európai Bizottság lehetőséget biztosított a tagállamoknak arra, hogy kizárólagosan alkalmazzák az állami támogatási intézkedéseket. Mivel az említett intézkedéseket sietve hozták meg, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy azokat a megfelelő célokra fordították-e, hogy eredményesnek bizonyultak-e, valamint hogy a válság protekcionista reakciókat váltott-e ki a tagállamok körében, mivel a protekcionizmus és a közös piac megosztása káros a versenyre nézve, és csak gyengíti az Európai Unió globális gazdaságban betöltött pozícióját. Azt is örvendetesnek tartom, hogy az előadó figyelembe vette az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményét az Európai Unió belső energiapiacának problémáiról, és különösen annak tényét, hogy mindaddig lehetetlen a szóban forgó piac versenyképességét és általános működését biztosítani, amíg léteznek energiaszigetek, és nem megoldott az energiainfrastruktúrák összekapcsolása és megfelelő működése.

  Elnök. - A vitát lezárom.

A szavazásra 2010. március 9-én, kedden 12.00 órakor kerül sor.