Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/2572(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B7-0154/2010

Viták :

PV 09/03/2010 - 15
CRE 09/03/2010 - 15

Szavazatok :

PV 10/03/2010 - 7.7
CRE 10/03/2010 - 7.7
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0058

Viták
2010. március 9., kedd - Strasbourg HL kiadás

15. Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. – A következő pont vita a Carl Schlyter által a Verts/ALE képviselőcsoportja nevében, Daniel Caspary által a PPE képviselőcsoportja nevében, Kader Arif által az S&D képviselőcsoportja nevében, Niccolň Rinaldi által az ALDE képviselőcsoportja nevében, Helmut Scholz által a GUE/NGL képviselőcsoportja nevében, valamint, Syed Kamall által az ECR képviselőcsoportja nevében a Bizottsághoz intézett, az ACTA-ról (hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás) szóló tárgyalások átláthatósága és jelenlegi helyzetéről szóló szóbeli választ igénylő kérdésről (O-0026/2010 - B7-0020/2010)

 
  
MPphoto
 

  Carl Schlyter , szerző. – (SV) Elnök úr, minden intézménynek meg kell védenie a saját szerepét. A Parlament az európai unió lakosságának hangja, amelynek meg kell védenie polgárai érdekeit. A Bizottság a szerződés őrének hívja magát, de ebben az esetben az átláthatóság, az emberi jogok és a parlamenti jogok elvét kell megvédeniük. Ha nem férhetünk hozzá a dokumentumokhoz, egyetlen európai uniós intézmény sem fogja betölteni a szerepét, illetve nem fog megfelelni polgáraink elvárásainak.

Egyes biztosok meghallgatásukon hangsúlyozták, hogy a Parlamentnek a Miniszterek Tanácsával azonos feltételekkel kell hozzáférnie a dokumentumokhoz, és a Parlament elvárja, hogy a Bizottság betartsa ígéreteit. Számos polgárunk aggódik amiatt, hogy az invazív jogszabályok folyamatos özönével, például az adatok megőrzéséről szóló jogszabályokkal (Ipred 1, Ipred 2, SWIFT és így tovább) megfosztják szabadságaitól és jogaitól. Az EU nem folytathatja az ACTA-ról szóló tárgyalásokat, ha polgárai nem kapnak lehetőséget a folyamatban való részvételre.

A fő kérdés ma az átláthatóság, bár természetesen a tartalom is érzékeny téma. Az EU-nak világosan jeleznie kell, hogy az ACTA-folyamatban való részvételünk feltétele az átláthatóság, valamint az emberi jogok és szabadságok védelme. Ha megteremtettük a szabad és nyitott társadalomban létező elidegeníthetetlen jogokat, akkor tudunk e jogok keretein belül harcolni a bűncselekmények ellen, illetve megvitatni a különböző, megkötendő megállapodások formáját.

Teljes mértékben abszurd és elfogadhatatlan az a helyzet, ha a Bizottságot zárt ajtók mögött kell megkérdeznünk azoknak a megállapodásoknak a tartalmáról, amelyekről döntenünk kell. Polgáraink garanciákat várnak, hogy elektronikai eszközeiket nem vizsgálják át a határokon, hogy joguk van a hálózathoz való csatlakozásra, és hogy nem hoznak a fejük felett büntetőjogi szankciókat. Ma azt várjuk Önöktől, hogy ígéretet tesznek az ACTA-ban való teljes jogú részvételünkre; ha nem, a klasszikus válasszal kell befejeznem: találkozunk a bíróságon.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Caspary , szerző. – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, a hamisítás, a csempészet és a szellemi tulajdonjogok megsértése óriási problémát jelent, mindenekelőtt nekünk, az Európai Unió egészének, de számos tagállamnak is. Problémát jelent a vállalkozóknak, a munkavállalóknak és a fogyasztóknak, hogy egyre több hamis termék is utat talál az európai belső piacokra. Mostani becsléseink szerint körülbelül 250 milliárd euró értékű hamis áru árasztja el piacunkat. Legjobb esetben, ha egy olyan gyógyszert, mint például a fogamzásgátló tabletta, hamisítják, és az hatástalan marad – ahogy ez a közelmúltban egy rendezvényen elhangzott –, a nő egyszerűen terhes lesz. Legrosszabb esetben azonban, ha a gyógyszer hatástalan, élet és halál kérdése lehet, és ez nem állhat érdekünkben.

Sürgősen tennünk kell valamit a szellemi tulajdonjogok megsértése, a csempészet és a hamisítás ellen. Elfogadhatatlan, hogy 2008-ban határainkon 178 millió hamisított árucikket koboztunk el, amelyből 20 millió veszélyes volt, és amelynek több mint 50%-a Kínából érkezett. Ezért e téren cselekednünk kell. A probléma világos: a Lisszaboni Szerződés december 1-jén lépett hatályba. Az ACTA-ról folyó tárgyalások három éve tartanak, így bennünket, az Európai Parlamentet a múltban közel sem vontak be annyira, mint amennyire a jövőben be kell vonni minket.

Ezért remélem, hogy a következő néhány hétben és hónapban e területen egyértelműen nagyobb átláthatóságot érünk el. Olyan adatokhoz kell hozzáférnünk, amelyekből egyértelműen kiderül számunkra, hogy mi történik éppen a tárgyalásokon, és hogy az Európai Bizottság milyen álláspontot képvisel. A tárgyalásoknak folytatódniuk kell. Megfelelő megállapodás sikeres megkötésére van szükségünk. A különböző csoportok kritikai megjegyzései eléggé jól ismertek e Házban. A munkavállalók, a munkáltatók, az iparágak és a fogyasztók érdekében remélem, hogy értelmes megállapodásra jutunk, és annak megkötésénél a tárgyalások során figyelembe vesszük a meglévő közösségi vívmányokat, és azokat nem lépjük túl.

 
  
MPphoto
 

  Bernd Lange , a szerzőt helyettesítve. – (DE) Elnök úr, biztos úr, három kérdés foglalkoztat. Az első, miért nincs még mindig átláthatóság, hiszen a Lisszaboni Szerződés december 1. óta hatályban van, és február 10. óta intézményi megállapodásunk van a Bizottsággal? Nem tudom megérteni, hogy a Tanács a tárgyalásokon még mindig megfigyelőként ül az asztalnál, a Parlamentet nem vonják be, és a dokumentumok nyilvánosan nem hozzáférhetők. Miért van ez így, biztos úr?

A második nyugtalanító kérdés: valójában ki tárgyal az ACTA-megállapodásról? Arról nem a Kereskedelmi Világszervezet keretein belül a TRIPS valamiféle utómegállapodásaként tárgyalnak. Arról csupán az egyes államok és – ahogy az Egyesült Államoktól halljuk – erős gazdasági érdekeltségek tárgyalnak. Felmerül bennem a kérdés, hogy valójában nem olyan előírásokat határoznak-e meg, amelyek végül mindenkire érvényesek lesznek, bár nem mindenki ül a tárgyalóasztalnál.

A harmadik nyugtalanító kérdés, biztos úr, a következő: valójában milyen tartalomról tárgyalnak? Meghallgatása során kérdésemre adott válaszában azt mondta, hogy biztosítják a közösségi vívmányokat. Egyes kiszivárgott iratokat nézve azonban ezt kétlem. Megértem, hogy tárgyalásokat folytatnak, hogy lehetséges az internet blokkolása, hogy szolgáltatókat úgymond segédrendőrségként gazdasági érdekek védelmében használnak, hogy néha a kutatást és a tudományt is korlátozzák, és hogy néhányan még egy általános felügyeleti rendszer bevezetését is megpróbálják. Ezért felmerül bennem: hol maradnak mindebben a közösségi vívmányok?

Ott van továbbá a kártérítés kérdése. Az elmaradt haszon kártérítésbe történő bevonásáról folytatott tárgyalás nem felel meg a politikánknak.

Harmadik kérdésem természetesen, biztos úr, hogy ténylegesen milyen kapcsolat van az online és az offline között? Ha azt olvasom, hogy mind az online, mind pedig az offline a digitális világot képviseli, akkor ez alapvetően azt jelenti, hogy a határokon a laptopok, az iPod-ok és az MP3 lejátszók esetében is korlátozásokat és átvizsgálásokat kell alkalmazni? Kérem, válaszoljon erre a három kérdésre.

 
  
MPphoto
 

  Niccolň Rinaldi , szerző. – (IT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, úgy vélem, van egy eredendő bűn a ma este általunk vitatott témában, ez pedig a titkos jelleg, ahogyan a tárgyalások eddig folytak. Ezt a titkos jelleget valószínűleg az egyensúlyhiány is növelte, ha igaz az az állítás, hogy az egyesült államokbeli iparágak az európai lakossággal és intézményekkel ellentétben titoktartási megállapodás alapján számos információforráshoz hozzáfértek. A tárgyalások átláthatóságának elmaradása olyan probléma, amellyel más esetekben is találkozunk – beszéltünk erről a Koreával kötött megállapodással összefüggésben – és ennek most, a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével véget kell érnie.

Úgy látom, hogy ehhez az eredendő bűnhöz egy visszaélés is hozzájárult: a hamisítás elleni harcot más küzdelmekhez is felhasználták, mintha ez egy olyan jelszó lenne, amelynek nevében minden megengedett. Ezenkívül ez minden bizonnyal hihetetlenül fontos harc egy olyan kereskedelmi hatalom számára, mint az Európai Unió. Biztos úr, én Velencéből, egy Ön által jól ismert városból érkeztem, ahol a hamisított termékekre vonatkozó szabályozások − gondolok itt például a muranói üvegre − nagyon szigorúak voltak (egészen a halálbüntetésig terjedően). Ezért ezt határozottan komolyan kell vennünk egy olyan növekvően globális gazdaságban, mint a miénk.

E megállapodás azonban komoly veszélyeket hordoz, ami nyugtalanítja a közvéleményt, és a Bizottságnak ennek természetesen tudatában kell lennie. Valójában ez a kérdés, amelynek a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot érintő kérdésnek kellene lennie, egyre kevésbé ilyen kérdés, miközben ugyanez a bizottság egyre inkább az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság munkáját végzi.

Aggasztónak találjuk az internetes információ- és a szólásszabadsággal kapcsolatos kérdéseket, a magánélethez való jogot és az internetes szolgáltatókra nézve lehetséges büntetőjogi és polgári jogi következményeket. Van egy bizonyos piros vonal, amelyet nem kellene átlépni, és arra kérem a Bizottságot, hogy e kérdésben nagyon óvatosan járjon el.

Szigorúan kereskedelmi szempontból biztosítékot szeretnék kérni a biztos úrtól, hogy a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (ACTA) ne lehessen a versenyképesebb árakon elérhető gyógyszerek értékesítésének megakadályozására használni; ez alatt olyan biztonságos, generikus gyógyszereket értek, amelyek nem sértik a szerzői jogot, amelyeknek egyetlen bűnük, hogy olyan feltörekvő országok gyártották, mint India és Brazília, és amelyek zavarhatják a nyugati gyógyszeripart.

 
  
MPphoto
 

  Helmut Scholz , szerző. – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, De Gucht biztos úr, ha tíz kormány képviselőivel egy hátsó szobában összeülnek, hogy ott globális felügyeleti szabályozásról állapodjanak meg, amely olyan érzékeny fejezetcímeket tartalmaz, mint a „jogszabályok végrehajtása” és „a határellenőrzésekkel és az internettel kapcsolatos polgári büntetőjogi intézkedések”, ne csodálkozzanak, ha szóbeszéd támad és kérdések merülnek fel, amelyekre a polgárok jogosan válaszokat várnak.

Teljes mértékben egyetértek a képviselőtársaim által felvetett kritikával. Ismerniük kell azonban, hogy a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság által feltett, a frakciók által is támogatott kérdések mögött milyen aggályok húzódnak, nevezetesen, hogy egy megállapodás, amelytől eredetileg azt várták, hogy a mérnöki teljesítmények és szabadalmak védelmét szolgálja, most mélyen belenyúl a polgári jogok területébe, a kommunikációs demokráciába, a decentralizált innovációs potenciálba és kulturális fejlődésbe, valamint a személyes adatok védelmébe. Az Alapjogi Charta 7. és 8. cikke azonban az Önök által folytatott tárgyalásokra szintén irányadó, és erre folyamatosan figyelmeztetni fogjuk Önöket.

Egy ilyen megállapodás az egész világra hatással lesz. Önök azonban a tárgyalásokból kizárják a feltörekvő gazdaságokat és a fejlődő országokat, valamint a civil társadalmi szervezeteket, a szakszervezeteket és a nemzeti parlamenteket – egyszerűen kizárják a nyilvánosságot, amelynek szolgálatában és ellenőrzése alatt kellene állniuk. Az Európai Parlament megbízása nélkül tárgyalnak. A teljes tárgyalási fordulók eredményeiről továbbra is kétoldalas összefoglalókkal etetnek bennünket. Nem tartják be az új jogszabályokat, és nem fedik fel előttünk ugyanazokat a dokumentumokat, amelyeket a tagállamok e tárgyalásokkal összefüggésben megkapnak. Ha most azt állítják, hogy képviselőcsoportom aggályai megalapozatlanok, bizonyítsák be. Haladéktalanul tegyék elénk a tárgyalási dokumentumokat. Ha csak álmodni is akarnak arról, hogy egy nap tárgyalásuk eredményéhez megkapják e Parlament jóváhagyását, tanulniuk kell a SWIFT-megállapodás elleni demokratikus döntés esetében szerzett tapasztalatból. Csak azt mondhatom, üdvözöljük Önöket a demokráciában. A Parlament nem engedheti meg tovább a hátsó szobában folyó vitákat és az ott hozott döntéseket.

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall , szerző. – Elnök úr, úgy gondolom, a biztos úr látja a Parlamentben a képviselőcsoportok körében uralkodó hangulatot, hogy bármilyen eltérően is ítéljük meg az ACTA különböző vonatkozásait és a hamisítványokkal folytatott kereskedelmet, illetve a szellemi tulajdonjogokat, mindannyian egyetértünk abban, hogy ebben nagyobb átláthatóságra van szükség. Remélem ez elég egyértelműen kiderült.

Biztos úr, mindnyájunkat aggaszt, hogy ha olyan tárgyalásokat folytatnak, ahol nincs kellő átláthatóság − nem ismerjük az elveket és nem tudjuk, hogy e megbeszéléseken milyen tárgyalási álláspontot képviselünk −, akkor vákuumot hoznak létre, és ha vákuumot hoznak létre, tudjuk, hogy szóbeszéd fogja kitölteni azt a vákuumot. Kiszivárogtatásokat hivatalos dokumentumoknak vélünk. Nem tudhatjuk, hogy valóban hivatalos dokumentumokról van-e szó vagy csak kitalációk, mindenesetre megmutatják, hogy mi történik, ha nem biztosítanak kellő átláthatóságot, és nem osztják meg az információt.

Úgy gondolom, hogy néhányan közülünk valóban megértik, hogy néha szükség van egy kis titoktartásra. Természetesen tárgyalás közben nem akarjuk elárulni tárgyalási álláspontunk valamennyi részletét; nem akarjuk kijátszani az adunkat.

Ésszerű átláthatóságot azonban követelünk. Miért nem férhetünk hozzá ezekhez a dokumentumokhoz? Miért nem férhetünk hozzá ezekhez a szövegekhez? Amennyiben úgy érzik, hogy átláthatósági vagy tárgyalási okokból nem adhatják ki ezeket nekünk, legalább összefoglalva tájékoztassanak bennünket álláspontjukról, és közöljék, hogy milyen alapelveket követünk e tárgyalások során.

Például támogatni fogjuk-e a beterjesztendő javaslatokat, amelyek értelmében – a blogoszférában terjedő információk szerint – az MP3 lejátszókat és a laptopokat elkobozhatják a határon? Lesznek büntetőjogi szankciók? Az EU álláspontja szerint ez támogatandó? Véleményem szerint ezt tudnunk kell, és úgy gondolom, hogy e Parlament véleményének erejét mutatja, hogy kisebb nézeteltérések és csekély véleménykülönbségek ellenére kompromisszumra jutottunk a közös szöveg elfogadásában.

Tehát, biztos úr, most Önön a sor, hogy bizonyítsa az átláthatóságot és a mindnyájunk által óhajtott demokratikus elszámoltathatóság elismerését.

 
  
MPphoto
 

  Karel De Gucht , a Bizottság tagja. – Elnök úr, megértem a képviselők ACTA-tárgyalásokkal kapcsolatos aggályait.

Engedjék meg, hogy először arra emlékeztessem Önöket, hogy erről a megállapodásról a „made in Europe” kezdeményezés védelmének javítása érdekében tárgyalunk minden olyan terület esetében, ahol előfordulhat a szellemi tulajdonjogok megsértése. Amennyiben meg akarjuk őrizni gazdaságunk versenyképességét, az innovációra, a kreativitásra és a márkák kizárólagosságára kell törekednünk. A világpiacon ez képezi egyik fő versenyelőnyünket. Eszközökre van tehát szükségünk, hogy fő exportpiacainkon megfelelően megőrizzük ezt a versenyelőnyt.

E kérdést sok éve próbáljuk felvetni többoldalú szervezetekben, például a Kereskedelmi Világszervezetben vagy a Szellemi Tulajdon Világszervezetében. Más országok rendszeresen megakadályozták ezeket a törekvéseinket. Tehát annak ellenére, hogy valódi globális megoldást szeretnénk, nem volt más választásunk, csatlakoznunk kellett.

A végső megállapodás csak az aláíró országokat köti, bár természetesen örülnénk, ha több ország, különösen a feltörekvő gazdaságok is csatlakozni tudnának a jövőben.

Amint meghallgatásom során mondtam, ezek a nemzetközi tárgyalások bizalmasak. Ez nem szokatlan. A tárgyalások célja kölcsönösen elfogadott eredményekben való megállapodás, ami minimális titoktartást igényel, hogy a megállapodás végleges elfogadása előtt valamennyi fél gond nélkül tegyen engedményeket és/vagy próbáljon ki lehetőségeket.

Másrészt egyetértek, hogy a Parlamentet megfelelően tájékoztatni kell a tárgyalások alakulásáról. A következő két területen minden tőlünk telhetőt megteszünk: a Parlament tájékoztatása és a tárgyalópartnereink meggyőzése a nagyobb átláthatóságról. Először is, a Parlament tájékoztatása tekintetében átadtuk Önöknek a tárgyalási iránymutatásokat, a tárgyalási fordulókról készült átfogó jelentéseket és általánosságban a Kereskedelmi Főigazgatóság által készített valamennyi vonatkozó dokumentumot, amelyeket a tagállamok a Kereskedelempolitikai Bizottságon keresztül kaptak meg. Ezt a keretmegállapodással összhangban tettük. Az elmúlt három évben a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság is számos alkalommal tárgyalt az ACTA-ról.

Engedjék meg, hogy hozzáfűzzem, a Bizottság az ACTA-ról az érdekelt felek számára két konferenciát szervezett, 2008 júniusában és 2009 áprilisában, amely valamennyi polgár, iparág, nem kormányzati szervezet és a média előtt is nyitva állt. Március 22-én Brüsszelben egy másik nyilvános konferenciára kerül sor.

Megértem, ha esetleg úgy érzik, hogy ez nem elegendő ahhoz, hogy világos képet kaphassanak a tárgyalások állásáról. Utasítottam szolgálataimat, hogy a tárgyalás valamennyi kérdéséről célzott összefoglalókkal lássák el az érdekelt európai parlamenti képviselőket. Valamennyi további tárgyalási forduló előtt és után ezek rendelkezésükre fognak állni.

Másodszor, úgy látom, hogy akkor ismerhetik meg leginkább az e tárgyalásokon történteket, ha elolvassák a tárgyalás szövegtervezetét. Ez világos képet nyújtana Önöknek arról, hogyan állunk pontosan a tárgyalásokkal. Amint valószínűleg tudják, az ACTA-ról tárgyaló felek megállapodtak, hogy a tárgyalás szövege csak valamennyi fél beleegyezésével hozható nyilvánosságra. A Bizottság támogatja a tárgyalási dokumentumok mielőbbi közzétételét. Az ACTA-ról tárgyaló néhány fél azonban továbbra is ellenez mindenféle nyilvánosságra hozatalt. Egyáltalán nem értek egyet a megközelítésükkel, de nem szeghetem meg egyoldalúan a titoktartásra vonatkozó kötelezettségvállalást. Tárgyalófélként hitelességem forog kockán.

Ügyelni fogok azonban arra, hogy áprilisban, a következő tárgyalási fordulón a Bizottság szigorúan megkövetelje tárgyalópartnereitől, hogy hagyják jóvá a szöveg közzétételét, és az ACTA szerződő felekkel, például az Egyesült Államokkal a tervek szerint azt megelőzően folytatott kétoldalú megbeszéléseken fel fogom vetni a Parlament aggályait. Mindenkinek érdeke, hogy pontosan lássa, miről szólnak ezek a tárgyalások, és talán ami még fontosabb, hogy miről nem.

Végül a tárggyal kapcsolatos aggályaik tekintetében szeretnék emlékeztetni az e megállapodásról folytatott tárgyalások során a Bizottságot vezérlő fő elvekre.

Először is, az a cél, hogy foglalkozni kell a szellemi tulajdonjogok jelentős kereskedelmi hatással járó, széleskörű megsértésével. Ez nem jár majd a polgári szabadságjogok korlátozásával vagy a fogyasztók zaklatásával.

Másodszor, az ACTA csak a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével foglalkozik. Nem tartalmaz a szellemi tulajdonjogról szóló alapvető jogszabályok módosítására, például új jogok létrehozására, a védelem hatályára vagy tartamára vonatkozó rendelkezéseket. Minimális szabályokat kell azonban meghatároznia arról, hogy az újítók hogyan érvényesíthetik jogaikat a bíróságokon, a határokon vagy az interneten. Például, ha egy európai divattervező Európán kívül kreációi hamisításával találkozik, biztosíthatja, hogy jogai külföldön megfelelő védelmet élvezzenek.

Harmadszor, az ACTA-nak összhangban kell lennie és összhangban fog maradni a közösségi vívmányokkal, beleértve a szellemi tulajdonjogok érvényesítése terén a harmonizáció jelenlegi szintjét, az e-kereskedelemről szóló irányelvet, a távközlési szabályozási keretrendszert és végül, de nem utolsósorban az adatvédelemről és a kalózkodásról szóló hatályos uniós jogszabályokat. Az uniós jogszabályok harmonizációja vagy módosítása nem kerülő úton történik.

Ebben az értelemben az ACTA nem lesz hatással az európai polgárokra, mivel nem hoz létre új uniós kötelezettségeket, és nem lesz szükség jogszabályok végrehajtására. A tengerentúli piacokon azonban növeli újítóink védelmét.

Ismerem azokat az aggályokat, amelyeket néhányan Önök közül a szerzői jog megsértése és az internetes kalózkodás elleni küzdelem érdekében alkalmazott kötelező „három csapás” szabály vagy a fokozatos válasz bevezetésével kapcsolatosan kifejtettek. Engedjék meg, hogy a félreértések elkerülése végett ez esetben nagyon világos legyek. A „három csapás” szabály vagy a fokozatos válasz rendszere Európában nem kötelező. Különböző uniós országok különböző megközelítést alkalmaznak, és az alapvető jogok, a szabadságok és a polgári szabadságjogok tiszteletben tartása mellett meg akarjuk tartani ezt a rugalmasságot. Az EU nem támogatja és nem fogadja el, hogy az ACTA az illegális letöltések miatt kötelezettséget hozzon létre az emberek internetes kapcsolatának megszüntetésére.

Hasonlóképpen biztosítani akarjuk, hogy az ACTA ne akadályozza a generikus gyógyszerekhez való hozzáférést. Tudom, hogy a generikus gyógyszerek kereskedelmére vonatkozó uniós vámjogszabályok hatásáról folytak már viták. Amint meghallgatásomon már említettem Önöknek, ezzel a problémával vámjogszabályaink közelgő felülvizsgálata során fogunk foglalkozni.

Végül, az ACTA-ra vonatkozó hatásvizsgálatról is kérdeztek. Valójában, tekintettel arra, hogy a Bizottság nem lép túl a közösségi vívmányokon, a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004-es irányelvhez és a szellemi tulajdonjogok büntetőjogi érvényesítéséről szóló 2005-ös irányelvjavaslathoz (amelyet nem fogadtak el) készült tanulmányokat vettük alapul.

Figyelembe vettük továbbá a hamisítás és a kalózkodás gazdasági hatásairól szóló 2008-as OECD-tanulmány következtetéseit is. E tanulmány szerint a nemzetközi kereskedelemben a fizikai hamisítványok értéke eléri a 250 milliárd USD-t, amely magasabb, mint 150 ország GDP-je külön-külön. A tanulmány a digitális tartalmakkal való kalózkodás teljes körű elemzését is tartalmazza.

Összefoglalva, hallom aggályaikat, és tőlem telhetően mindent megteszek azok védelmére. Bizalmuk és támogatásuk segíteni fog e fontos feladat előre vitelében.

 
  
MPphoto
 

  Tokia Saïfi , a PPE képviselőcsoport nevében.. – (FR) Elnök úr, biztos úr, a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta új hatásköreink vannak, amelyeket mostantól szeretnénk, ha tiszteletben tartanának. Ezért meghallgattuk Önt, és kérjük, hogy a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) tekintetében vezessen be egy folyamatos és átlátható konzultációs eljárást, amely biztosítja, hogy az Európai Parlament és az e Ház által képviselt polgárok rendszeres és teljes körű tájékoztatást kapjanak a tárgyalások alakulásáról, miközben tiszteletben tartják a megállapodással összefüggő, az Ön által az imént említett titoktartásról szóló záradékokat. A jogalkotási eljárásban való teljes körű részvételünk érdekében ma azt szeretnénk, ha hozzáférésünk lenne a szöveghez és a tárgyalások összefoglalójához.

Ezenkívül képviselőcsoportommal együtt arra ösztönzöm, hogy folytassa a többoldalú szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokat, amely szerződés tökéletesíti a szellemi tulajdonjogok alkalmazására és tiszteletben tartására vonatkozó normákat, amely jogokat idővel esetleg a feltörekvő gazdaságok, például Kína is elfogad. A hamisítás egy csapás, egy illegális tevékenység és a tisztességtelen verseny egyik megnyilvánulása, amely veszélyes az emberi szervezetre, a társadalomra és a gazdaságra, de veszélyes a szellemre is.

Azáltal, hogy a sokévi kutatási és fejlesztési munkát befektető szerzőket és társaságokat megfosztja munkájuk gyümölcsétől, mások kedvét is elveszi az innovatív és a kreatív tevékenységek folytatásától. Tudjuk azonban, hogy az Európai Unió versenyképessége ezekben rejlik.

Végül, véleményem szerint nem tagadhatjuk, hogy digitális környezetünk fejlődésével a hamisítás megfoghatatlan lett. Ezért továbbra is meggyőződésem, hogy az alapvető jogok és a polgári szabadságjogok megsértése nélkül felelősségre lehet vonni az internetes felhasználókat, különösen a szerzői jog elleni jogsértést elkövetőket. Találjuk meg együtt a jogok és felelősségek közötti helyes egyensúlyt.

 
  
MPphoto
 

  David Martin , az S&D képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, köszönöm a biztos úr hozzászólását. Biztos úr, felszólalása végén azt mondta, hogy hallotta aggályainkat és reagál azokra. Nos, azt gondolom, hogy – ahogy mondják – „egy bizonyos fokig”. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy az ACTA-tárgyalásokkal kapcsolatos valamennyi aggályunkat megértette. Igaz, hogy abban az értelemben közös az álláspontunk, hogy a szellemi tulajdonjogok jogosultjainak vissza kell adni jogaikat, a hamisított termékek azonban veszélyeztethetik, és néha veszélyeztetik is az emberek egészségét.

Tehát Önhöz hasonlóan, mi sem ellenezzük a kalózkodás és a hamisítás elleni küzdelem, valamint a szellemi tulajdonjogokkal való egyéb visszaélések megoldása terén folytatott nemzetközi együttműködést. Megismételjük azonban, hogy annak a meglévő közösségi vívmányokon kell alapulnia. Amennyiben teljes mértékben biztosít bennünket erről, elfogadom; Ön azonban azt mondta, hogy ezt nem kerülő úton fogja megtenni − ami azt jelenti számomra, mégis nyílt lehetősége arra, hogy ezt egyenes úton tegye −, de ha azt mondja, hogy a közösségi vívmányokhoz teljes mértékben ragaszkodnak, ezt örömmel hallom, és elfogadom erre vonatkozó ígéretét.

Hasonlóképpen, azt mondta, hogy nem nyilvánítaná bűncselekménynek az internetről való letöltést, de beszélt a Közösség külső határairól és arról, hogy mi történhet azokkal, akik inkább elmennek, minthogy az EU-ba jönnének, így ismételten, semmi olyant nem szeretnénk az ACTA-ban, amely bárki esetében is bűncselekménynek nyilvánítaná a személyes használatot. Még ha rosszaljuk is ezt, a szerzői joggal védett anyagok személyes használatát akkor sem szabad bűncselekménynek nyilvánítani senki esetében sem.

Természetesen az ACTA-n keresztül megvalósuló valamennyi fellépésnek a célokkal arányosnak kell lennie. Ez nem ad teljes felhatalmazást a szerzői jogok jogosultjainak. Ahogy más képviselők említették, az a probléma, hogy az e körüli titkosság miatt nem ismerjük a helyzetet.

Üdvözlöm, hogy határozott kötelezettséget vállalt a tárgyalási szövegtervezet megszerzésére és arra, hogy nyomást fog gyakorolni a többi szerződő félre. Véleményem szerint meg kell mondania a többi szerződő félnek, hogy ez nem erősíti Önt mint tárgyaló felet: Önt mint tárgyaló felet gyengíti, ha nem tudja nyilvánosságra hozni a szövegtervezete, mert − ahogy az ma éjszaka nagyon egyértelműen kiderült − nem kapja meg e Ház támogatását, ha nem láthatjuk a szövegtervezetet, amelyen dolgoznak.

Végül, egy pozitív megjegyzésre vonatkozóan, üdvözlöm a generikus gyógyszerekkel kapcsolatos megjegyzését, és várom a vámrendelet felülvizsgálatát.

 
  
MPphoto
 

  Sophia in 't Veld , az ALDE képviselőcsoport nevében.. – Elnök úr, amikor a szerzői jogról, a szellemi tulajdonjogokról, valamint az arról szóló vitára készültem, hogy hogyan akarjuk megvédeni polgáraink kreatív és szellemi erőfeszítéseit, egy néhány évvel ezelőtti eset jutott eszembe, amikor az új Harry Potter könyv megjelenése előtt néhány nappal ellopták a könyveket tartalmazó kamiont. Ma azonban a tolvaj nem fáradna a kamion ellopásával; egyszerűen illegálisan letöltené a könyvet a laptopjára vagy az MP3 lejátszójára, és átvinné a határon.

Üdvözlöm a Bizottság átláthatóság melletti elkötelezettségét, de az Önök szolgálatai által adott tájékoztató feljegyzés szerint nem igaz az az állítás, hogy a tárgyaló feleket titkos adatkezelésre vonatkozó megállapodás aláírására szólították fel. Ön az imént azt mondta, hogy Önök, illetve az előző Bizottság egy ilyen megállapodást írtak alá, amely köti Önöket. Szeretném tudni, hogy a két állítás közül melyik igaz. Ha nincs ilyen titkos adatkezelésre vonatkozó záradék, valamennyi vonatkozó dokumentumot azonnal nyilvánosságra kell hozni.

Másrészt, ha van ilyen záradék, a biztostól hallanunk kell, mit fog tenni a teljes átláthatóság és nem csak e Ház, hanem a nyilvánosság tájékoztatása érdekében, mert csupán a parlamenti képviselők korlátozott, bizalmas kezelést előíró hozzáférése nem elegendő. Az európai polgároknak joguk van tudni a jogaikat és a szabadságaikat mélyen érintő döntésekről. Mindenesetre az ilyen titkos adatkezelésre vonatkozó megállapodásoknak véget kell vetni. Az EU-nak a jövőben ragaszkodnia kell az európai átláthatósági normák alkalmazásához.

E tárgyalások demokratikus legitimitása nem kielégítő. Az EU céljainak és elveinek megállapítására irányuló vita elmaradt. A megbízás nem kapott semmiféle parlamenti jóváhagyást. Érvelhetnek azzal, hogy nincs jogi kötelezettség, ez azonban mellékes, ha 27 egyén − nemzeti miniszter − úgy ítéli meg, hogy megbízást adhatnak maguknak arra, hogy titkos tárgyalásokat folytassanak az európai polgárok alapvető jogairól és szabadságairól, és ebből csak azt a következtetést vonhatom le, hogy demokráciaértelmezésük alapvetően eltér az enyémtől.

A Parlament üzletet akar. Nem „három csapást”; nem laptopok és mobiltelefonok indokolás nélküli átvizsgálását és elkobzását. A Parlamentnek megbízható garanciákra van szüksége, hogy nem fognak kerülő úton bevezetni ilyen záradékokat nemzetközi megállapodásokon keresztül.

Végül jó utat kívánok Új-Zélandra a jövő hónapban, és kérem, ügyeljen arra, hogy iPodja ne tartalmazzon semmilyen illegálisan letöltött anyagot!

 
  
MPphoto
 

  Christian Engström , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében.. – Elnök úr, mindenekelőtt szeretnék gratulálni a Bizottságnak, hogy végül megvalósította, amiről az EU vezetői már évtizedek óta beszélnek. Valójában sikerült elérniük, hogy az átlagpolgárok érdeklődnek az uniós politika iránt.

Az ACTA olyan kérdés, amely a netezőket valóban érdekli. Mindemellett azonban úgy érzem, hogy kritizálnom kell a Bizottságot az általa használt módszer miatt. Azért követi figyelemmel az ACTA-kérdést oly sok polgár, mert dühösek. Dühösek a szabadságukat korlátozó és a magánéletüket megsértő javaslatok miatt, amelyek csak azért születtek, mert néhány nagy társaság ezt kéri.

Dühösek, mert azt látják, hogy alapvető polgári szabadságjogaikat ipari érdekekkel állítják szembe, és ők húzzák a rövidebbet. Dühösek az átláthatóság teljes hiánya miatt. Nem így kellene történnie a demokráciában.

Holnap egy olyan állásfoglalásról szavazunk, amely arra szólítja fel a Bizottságot, hogy tartsa be a Szerződést, és tegyen minden ACTA-dokumentumot az asztalra. Remélem, hogy az állásfoglalást elsöprő többséggel elfogadjuk. A magánélethez, a tájékoztatás szabadságához, valamint a tisztességes és megfelelő eljáráshoz való jog a szabad és nyitott társadalom sarokköve.

Holnap megmutatjuk, hogy az információ korában e Parlament kész kiállni e jogok mellett. Információt kérünk, ami választott képviselőként jogunk és kötelességünk is, és tiszteletteljesen emlékeztetjük a Bizottságot, hogy ez a Parlament, nem pedig egy lábtörlő.

 
  
MPphoto
 

  Edvard Kožušník , az ECR képviselőcsoport nevében. – (CS) Elnök úr, eredetileg köszönetet akartam mondani Karl De Gucht biztos úrnak, hogy szakított elődje megközelítésével, aki megkerülte az egyetlen közvetlenül választott európai intézményt, az Európai Parlamentet, és aki nem nyújtott tájékoztatást e megállapodás tárgyalási folyamatáról, de kissé kínosan érzem magam, mert mindig arra neveltek, hogy mutassak tiszteletet a fontos személyiségek irányába, de eléggé összezavart, hogy De Gucht úr feltűnően tisztította szemüvegét, miközben kollégám, Kamall úr felszólalt.

Személy szerint üdvözlöm, hogy létrejön ez a megállapodás, mivel a szellemi tulajdon nagyobb védelmet érdemel a jelenleginél. Ennek ellenére aggodalommal tölt el, hogy a megállapodás aláírói közt nem szerepel Oroszország és Kína, amelyek a szerzői jogsértések fő forrásai. E megállapodás tényleges hatékonysága is aggaszt. Mivel a megállapodás tartalmát mindig is valamiféle köd borította, ahogy több képviselő is említette, annak biztosítására szeretném felkérni a Bizottságot, amely a tagállamok nevében tárgyal megállapodásról, hogy a megállapodás ne a francia digitális guillotine más országokba való exportálásának eszközéül szolgáljon, ugyanakkor ne váljon az Európai Unióba irányuló szoftverszabadalmak importőrévé.

 
  
MPphoto
 

  Eva-Britt Svensson , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (SV) Elnök úr, biztos úr, meglepett és mélyen aggaszt, hogy a Bizottság védelmezi a titkos tárgyalások alkalmazását, amikor polgáraink szabadságjogaira, alapvető jogaira, magánéletére stb. vonatkozó jogszabályokról van szó. Az ilyen tárgyalásokra vonatkozó információk polgáraink előli eltitkolása soha nem védhető meg.

A tárgyalások azonnali megszakítását követelem. Akkor folytathatjuk a tárgyalásokat, ha az ACTA-ban részt vevő tárgyalófelek hozzájárulnak a tárgyalások átlátható és demokratikus folytatásához. Minden dokumentumot azonnal az asztalon kívánok látni, méghozzá minden polgárunk számára hozzáférhető formában. Az átláthatóság és a tájékoztatás a demokrácia legalapvetőbb elvei közé tartozik, különösen az alapvető szabadságok és a polgárok jogainak vonatkozásában. Ezért kérjük, hogy valamennyi dokumentumot most és valamennyi polgárunk számára tegyenek hozzáférhetővé, hiszen természetesen egyedül ez az, ami elvárható a demokráciától.

 
  
MPphoto
 

  Laurence J.A.J. Stassen (NI) . – (NL) Elnök úr, ha ügyeket zárt ajtók mögött intéznek, képviselőcsoportomnál megszólalnak a csengők. A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) egy ilyen ügy. Országomban sokan csodálkoztak, hogy miért kell megválasztani a Holland Szabadságpártot (PVV) az Európai Parlamentbe, hát ezért. Azért történt, hogy fel tudjunk lépni az uniós konyha ellen, amely készen áll, és arra vár, hogy zárt ajtók mögött rossz ízű kotyvalékokat készítsen anélkül, hogy a nyilvánosságnak bármilyen szava lenne az ügyben.

Most még azt sem tudjuk, hogy mi fog kikerülni ebből az uniós konyhából; az Európai Uniónak olyan valamiről kellene véleményt formálnia, amely még be van csomagolva. Van ennél nevetségesebb? Ez a Parlament és a nyilvánosság teljes megvetését bizonyítja. Ami eddig erről az ACTA-bíróságról kiderült, nagyon elkeserítő. A fogyasztók lennének az áldozatok, azzal a lehetőséggel, hogy polgárok zárhatók ki az internetről: nagyon komoly dologról van szó.

Európa volt mindig az a földrész, ahol kiemelt helyet kapott az emberek arra irányuló szabadsága, hogy tudást gyűjtsenek. Ezt a szabadságot most komoly veszély fenyegetheti, ami nem történhet meg, és nem szabad megtörténnie. Ezenkívül a szubszidiaritás elvének megsértését tapasztaljuk. A tagállamoknak ebbe az ügybe már semmilyen beleszólásuk nincs. Képviselőcsoportom a teljes átláthatóságot támogatja, és hevesen tiltakozik a polgárok büntetőjogi felelősségre vonása ellen. Az ACTA fojtogató felügyeleti és gyanúsítási kultúrát idéz elő; az állam figyel téged. Az ACTA minden meglévő nemzetközi szervet kijátszik, így a Kereskedelmi Világszervezetet is.

Mivel foglalatoskodik a Bizottság abban a titkos konyhában? Miért van az, hogy szinte kizárólag amerikai társaságok vesznek részt a konzultációkon; mit csinálnak ott? Kereskedelmi érdekeiket akarják megvédeni? Mi történik az európai polgárok érdekeivel? Lehet, hogy azok kevésbé fontosak? Itt válik világossá a PPV jelentősége. A polgárok érdekeiért harcolunk minden esetben, amikor titkosságra és kerülő utas politikákra lelünk.

Szeretném, ha jegyzőkönyvbe kerülne, hogy a PPV ellenzi a gyógyszerek és a termékek hamisítását. Nem erről van szó; arról van szó, hogy e Ház képviselői nem tudnak megfelelő véleményt mondani erről az ügyről, egyszerűen azért, mert azt titokban tartják, így nem ismerjük a tartalmát. A parlamenti mandátum megsértésére nem ismerünk ennél kirívóbb példát. Véleményünk szerint az egész, bűzlő konyhát be kellene zárni, és egy nagy táblát kellene kiakasztani az ajtóra a következő szöveggel: „Szabálysértés miatt zárva”.

 
  
MPphoto
 

  Zuzana Roithová (PPE) . – (CS) Biztos úr, hölgyeim és uraim, tudjuk, hogy a globalizáció és különösen Kína WTO-ba való belépése óriási problémákat okozott. Európát elárasztották a hamisított áruk, amelyek még az egészségre is károsak, és óriási gazdasági veszteséget okoznak a vállalkozásoknak. A polgárok és a vállalkozások nem szívesen látják, hogy a tagállamok ellenőrzési mechanizmusai teljes mértékben elégtelenek, és jogosan követelnek hatékonyabb európai szintű intézkedéseket, köztük a hamisítókra kiszabott magas pénzbírságot. E megállapodásnak alapvetően javítania kellene a hamisítók felderítése terén folytatott nemzetközi együttműködést, de nem hiszem, hogy az internetről játékokat letöltő, középiskolai diákokat kellene bíróság elé állítanunk. A két éve tárgyalás alatt álló megállapodás tartalma titkos, és az európaiak jelenlegi jogait, magánéletét és személyes adatait esetlegesen érintő ellentmondásos cikkekre vonatkozó információkat csak csepegtetik. Nem erre adtunk megbízást a Bizottságnak.

Ezért félek, hogy e nagyon fontos megállapodás ratifikálását az Európai Parlament ugyanolyan módon el fogja utasítani, mint a SWIFT-megállapodás esetében, kivéve, ha a Bizottság a tárgyalt megállapodás struktúrájáról és korlátairól rendszeresen tájékoztatja a Parlamentet. Nem akarom, hogy ismét egy lezárt cikkel, más szóval egy olyan jogi aktussal találjuk szembe magunkat, amelyet vagy elfogadunk vagy elvetünk, anélkül hogy részletesen meg tudnánk vitatni annak tartalmát, és eloszlatnánk a polgáraink aggályait.

Stratégiai hibának tartom továbbá, hogy Kínát, amely a hamisítványok legnagyobb forrása, nem hívták meg e megállapodás tárgyalásaira. Ezért azt szeretném kérdezni, biztos úr, megtudná-e magyarázni az alkalmazott taktikát, és tájékoztatna-e arról, hogy folytatnak-e megbeszéléseket a kínaiakkal a megállapodás későbbi időpontban történő aláírásáról. Valóban úgy gondolja, hogy ez meg fog történni?

 
  
MPphoto
 

  Gianluca Susta (S&D) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, Európa azon törekvését, hogy a világ legnagyobb gazdasága kíván maradni, egyre inkább össze kell kapcsolni versenyképességének felélesztésével, gyártási rendszerének minőségével és az új piacok meghódítására való képességével.

A hamisítás és a kereskedelmi jogsértés elleni harc lényeges szerepet játszik ebben az összefüggésben. A védjegyek, a szabadalmak és a szellemi tulajdon védelme azonban nem csak egy pénzügyi eszköz, amely a rendszert versenyképesebbé teszi, hanem valódi példája annak is, hogy az elmúlt években a nemzetközi pénzügyi spekuláció befolyása alatt megsértett szabályok tiszteletben tartásán alapuló demokratikus legális kultúra elveit alkalmazzák az ipari gazdaságra is.

A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) alapvető eszközként szolgál a hamisítás elleni küzdelemben, amely óriási, évi 500 milliárd USD jövedelmet jelent, összekapcsolódik a szervezett bűnözéssel, valamint érinti − sőt veszélyezteti − az alapvető emberi jogokat, például az egészséget, gondoljunk csak a gyógyszerek hamisítására. Az ACTA szükségességének megítélésekor figyelembe kell vennünk ezt a nemzetközi keretet.

Másrészt e megállapodás esetében a szabályok tiszteletben tartása által inspirált együttélés bizonyos alapvető elveinek tiszteletére is fel kell szólítanunk. Nem titkolhatjuk, hogy aggódunk a megállapodás jogalapja miatt, a tárgyalási mandátum és annak átláthatósága miatt. Akik 500 millió polgárt képviselnek, mint ahogy ez a Parlament is teszi, azokat hivatalosan kell tájékoztatni, nem pedig bizalmasan. A Bizottság részéről tárgyalóknak jelentést kell tenniük e Háznak a munka előrehaladásáról, valamint biztosítaniuk kell a dokumentumokhoz és az információkhoz való hozzáférést, hogy részletes véleményt alkothassunk.

A Parlament és a Bizottság közötti nehéz, bár gyümölcsöző együttműködés segíthet abban, hogy az Európai Unió a lehető legjobb módon használja ki lehetőségeit. Az állásfoglalás ebbe az irányba mutat, így megérdemli szavazatunkat.

 
  
MPphoto
 

  Alexander Alvaro (ALDE) . – (DE) Elnök úr, De Gucht biztos úr, nehéz örökséget vesznek át, és ha a téma nem lenne ilyen komoly, mosolyogni lehetne azokon a spekulációkon, amelyeket az ACTA kiváltott. Két okból azonban egyáltalán nem tudok ezen mosolyogni. Először is, a hamisítás, valamint a szerzői jog és a védjegyjog megsértése veszélyezteti mind a gazdaság integritását, mind pedig az emberek egészségét.

A hamisításból, valamint a szerzői jog és a védjegyjog megsértéséből eredő globális gazdasági veszteség a becslések szerint csak 2007-ben elérte a 185 milliárd eurót. Ez jelentősen meghaladja az Európai Unió költségvetését. Ez veszélyezteti vállalkozásainkat, előmozdítja a bűnözést és tönkreteszi a munkahelyeket. Ez semmiképp sem állhat érdekünkben.

Ezenkívül a hamisított gyógyszereknek életveszélyes hatásai lehetnek azokra az emberekre, akik nem tudván, hogy hamisítványokról van szó, ezeket a gyógyszereket beszedik. Ez szintén elfogadhatatlan kockázat.

Magától értetődő tehát, hogy az e tekintetben való fellépés legfőbb érdekünk. Másodszor, kétségtelenül világosnak kell lennie, hogy az Európai Bizottság tárgyalási megbízása szigorúan a közösségi vívmányok keretein belülre korlátozódik, hogy a jövőben az ACTA ne jelentsen „egy másik őrült, megkötött megállapodást”.

A Lisszaboni Szerződés a hatálybalépését követően előírja az Európai Parlament átfogó és ad hoc tájékoztatását a megállapodásról folyó tárgyalások mindenkori állásáról. Ezt követően kérik jóváhagyásunkat. Más szóval, az Európai Parlament elvárja a teljes átláthatóságot, valamint a tárgyalási dokumentumok és minden más vonatkozó irat nyilvánosságra hozatalát. Ha a Bizottság el akarja kerülni az ACTA körüli további szóbeszédet és feltételezéseket, nem látok más kiutat, mint az érdeklődést mutató nyilvánosság részletes tájékoztatását.

Ezzel összefüggésben három fontos kérdésem van. Először is – bár ezt már érintette – a Bizottság tudja-e garantálni, hogy nem vezetik be a „három csapás” szabályt? Ez ugyanis ellentétes lenne az elektronikus hírközlésről szóló új keretirányelvvel.

Másodszor, a Bizottság tudja-e garantálni, hogy nem fogják bevezetni az internetes szolgáltatók által továbbított tartalomra vonatkozóan a harmadik fél felelősségét? Ez ugyanis ellentétes lenne az e-kereskedelemről szóló irányelvvel.

Harmadszor, a Bizottság tud-e biztosítékokat nyújtani arra, hogy az ACTA keretén belül nem fognak az Európai Unió hatáskörén kívül eső büntetőjogi intézkedéseket bevezetni, és nagyon jól tudom, hogy e tekintetben a tagállamok viselik a felelősséget. Feltételezem azonban, hogy a szerződések őreként teljesítik, amit Önöktől elvárnak.

 
  
MPphoto
 

  Jan Philipp Albrecht (Verts/ALE) . – (DE) Elnök úr, De Gucht úr, több mint egy éve, az Európai Parlament nagyon világosan arra kérte Önöket, a Bizottságot, hogy az ACTA-megállapodásról folyó tárgyalásokat a jövőben tegyék átláthatóvá, valamint e tárgyalásokba vonják be a nyilvánosságot és a parlamenteket. Sürgettük továbbá, hogy a megállapodás címében foglaltaknak megfelelően szorosan a hamisítás elleni harcra összpontosítsanak. Mit tettek azóta? Semmit, egyáltalán semmit. Ellenkezőleg, a hajlandóságot mutatók, különösen a gazdag ipari államok úgynevezett rettenetes koalíciójával együtt erősen antidemokratikus, sőt illegális, titkos diplomácia eszközeivel tárgyalnak egy megállapodásról, amely számos területen egyértelműen túllép a szellemi tulajdonjog érvényesítésére vonatkozó hatályos európai jogszabályokon. Természetesen ezt nem tudhatjuk biztosan, mert nem kaptunk tájékoztatást Önöktől.

A valódi botrány azonban csak most jön. Múlt év december 1-jétől számos területen már nem hagyhatnak figyelmen kívül bennünket, és a Tanáccsal együtt nem folytathatnak kerülő utas politikákat, mert polgáraink, akiket parlamentjeik képviselnek, jogosan gondoskodtak arról, hogy a Lisszaboni Szerződésen keresztül véget vessenek ennek a magatartásnak. Ezért felmerül bennem, mit is csinálnak valójában e tekintetben? Bizottságként Önök a szerződések őrei. Ezért biztosítaniuk kell, hogy a világosan megfogalmazott EU-Szerződést ténylegesen betartsák. Ha nem tudják garantálni a Szerződés teljes körű betartását, akkor ismét „nem” szavazatot kapnak e Háztól. Ha az a véleményük, hogy e tárgyalásokon nem tudják garantálni a szerződések betartását, akkor kérem, állítsák le a tárgyalásokat mindaddig, amíg ezt nem tudják garantálni. A Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja ezért azt mondja: most kell cselekedni. Act on ACTA!

 
  
MPphoto
 

  Patrick Le Hyaric (GUE/NGL) . – (FR) Elnök úr, biztos úr, mi itt mindannyian ellenezzük a hamisítást és a kalózkodást. Biztos úr, Ön azonban az imént tündérmesét mesélt nekünk annak igazolására, hogy miért az emberek és a képviselőik háta mögött tárgyalnak egy nemzetközi megállapodásról.

Emlékeztetem Önt, biztos úr, hogy a Lisszaboni Szerződés 218. cikke előírja, hogy – idézem – „az Európai Parlamentet az eljárás minden szakaszában haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell” a nemzetközi megállapodásokról folyó tárgyalások vagy azok megkötése keretében. A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) pontosan ilyen esetet képvisel, tehát tartsák magukat ígéretükhöz, és tartsák be saját szerződésüket! Nem tehetünk mást, csak aggódhatunk az alapvető szabadságok miatt. Valójában úgy tűnik, hogy az egyik szabálysértés – a kalózkodás – értelmezését és szankcióját a jövőben nem egy igazságügyi szervre bíznák, hanem az internetes szolgáltatókra.

Másrészt a jövőben a megállapodást aláíró országok vámszolgálatai számára megengednék, hogy a kalózkodás elleni harcra való hivatkozással átvizsgálják a telefonokat, a hordozható számítógépeket és a hordozható lejátszókat, éppúgy, mint a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaságról (SWIFT) szóló megállapodás esetében, amely a terrorizmus elleni harcot szolgálta volna. Ne feledje, biztos úr: a Parlament legyőzte önöket a SWIFT esetében, és szükség esetén az ACTA esetében is le fogja győzni.

Így össze akarják mosni a hamisítás és a kalózkodás, a magánélet megsértése, a szellemi tulajdon megsértése, sőt a gyógyszerek esetében még az egészséghez való jog megsértése elleni harcot is. Biztos úr, haladéktalanul tegye az asztalra ezt a megállapodást.

 
  
MPphoto
 

  Cristiana Muscardini (PPE) . – (IT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) alapvető fontosságú az európai kereskedelem hamisítás és kalózkodás elleni védelmét szolgáló intézkedések teljes körű eléréséhez. Az ACTA-ról folytatott tárgyalások érzékeny európai jogi kérdéseket érintenek, például a szellemi tulajdonjogok, az adatátvitel és az adatvédelem alkalmazásának biztosítását, ezért ismételten nagyobb átláthatóságot követelünk.

A Bizottságnak a bizalmas adatkezelés szintjével összhangban teljes körű kötelezettséget kell vállalnia. A jelenlegi tárgyalási szövegeket a Parlament rendelkezésére kell bocsátani, hogy felül tudja vizsgálni a megállapodásokat, és lehetőség szerint ajánlásokat tehessen az ACTA-ban résztvevőknek. A biztos ma esti ígérete reményt keltő, de szeretnénk, ha ezeket az ígéreteket tettek követnék.

A Parlament mindig is harcolt azért, hogy az európai fogyasztókat és gyártókat megvédje a hamisítással és az internetes magánélet megsértésére irányuló intézkedésekkel szemben. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a Bizottság továbbra is aktív szerepet játsszon a jelenlegi tárgyalásokon, és több résztvevőt vonjon be, amelyek száma most sajnos mindössze tizenkettő. Reméljük, hogy egyre több országot − fejlődő és feltörekvő országokat is − rábírnak a tárgyalásokon való részvételre és a végső megállapodás aláírására, hogy a kérdésben szélesebb perspektíva nyíljon.

Az országoknak tiszteletben kell tartaniuk közösen vállalt kötelezettségüket, hogy hatékonyabban harcolnak a hamisítás és a kalózkodás ellen. Ez a gazdasági csapás számos, a szabályok betartásával működő termelőágazatot tesz tönkre. Ezért a jelentős egészségügyi veszélyeknek is kitett fogyasztók számára egyértelmű szabályokat kell teremteni, mert, biztos úr, egyértelmű és végrehajtott szabályok nélkül, beleértve az internet használatára vonatkozó szabályokat is, az internet már nem lehetőséget jelent, hanem bumerángként fog visszacsapni. Mindnyájunknak kötelezettséget kell vállalnunk ennek megakadályozására, mert ez nem csak az egyén magánéletének kérdése, hanem országaink biztonságának kérdése is.

 
  
MPphoto
 

  Emine Bozkurt (S&D) . – (NL) Elnök úr, biztos úr, a zárt ajtók mögötti megállapodás nem olyasvalami, amit az európai emberek megérdemelnek vagy akarnak. Az Európai Unió most egy nagyon fontos kereskedelmi megállapodásról, a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) tárgyal, és ismételten, ezt a hátsó szobában teszi. A nemzeti parlamenteknek és az Európai Parlamentnek egyetlen lehetősége sem volt arra, hogy a tárgyalások tárgyát vagy hatókörét demokratikus módon megvizsgálja, mivel a tárgyalófelek titoktartási záradékról állapodtak meg.

Ezért a Parlamentet és az európai nyilvánosságot ismét félreállították, újra károsítva ezáltal a nyilvánosság Európába vetett bizalmát. Most a szóban forgó kérdés kereskedelmi érdekekről, nem pedig a terrorizmus elleni harcról szól. Ne értsenek félre; az európai gazdaságot ösztönözni kell, a szellemi tulajdon pedig ennek fontos eleme. A tárgyalási dokumentumok titkossága által teremtett jelenlegi bizonytalanság azonban számos szóbeszédre adott okot.

Szeretném megkérdezni, hogy e tekintetben miként működik a kereskedelemért felelős biztos és az alapvető jogokért felelős biztos közötti kommunikáció. De Gucht biztos úr minden szakaszban tájékoztatni fogja kollégáját a megállapodás tárgyáról? Reding biztos úr minden szakaszban megkéri kollégáját, a kereskedelemért felelős biztost, hogy biztosítsa az átláthatóságot? Az Európai Unió ilyen átláthatóságot kér, és eljött az idő ennek biztosítására, mielőtt intézményünknek jóvá kell hagynia ezt a kereskedelmi megállapodást.

 
  
MPphoto
 

  Eva Lichtenberger (Verts/ALE) . – (DE) Elnök úr, biztos úr, az új biztosok meghallgatása során az átláthatóság kifejezés hangzott el a legtöbbször. Ön ma ismét azt mondta, hogy már minden átlátható és nyitott. Őszintén meg kell mondanom Önnek, hogy az átláthatóság e meghatározását sajnos nem tudom követni. Nyilvánvalóan nagyon sok képviselőtársam e Házban szintén így van ezzel. Az átláthatóság többet jelent, minthogy egyszerűen odavetnek néhány információdarabot, és azt mondják: „nos, sajnos a többit nem tudjuk felfedni, mert valakinek megígértük, hogy az egész titokban marad”.

Új korszakba léptünk. Nem lehet többé nemzetközi szerződéseket kereskedelmi partnerekkel való feltétel nélküli megállapodások megkötésére használni, amelyek a jövőben azután befolyásolják az európai jogalkotást. Ez a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta többé nem lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a feltétel nélküli megállapodások, a titkolózáshoz és az átláthatóság hiányához hasonlóan, nem léphetik át az Európai Parlament küszöbét. Az Ön által fő érvként említett innováció védelméhez hitelességre van szükségünk. A hitelességet azonban nem érik el, ha mindenről zárt ajtók mögött tárgyalnak, majd azzal próbálják vigasztalni az embereket, hogy végül is nem lesz olyan rossz. Biztos úr, ez nem a helyes út!

 
  
MPphoto
 

  Catherine Trautmann (S&D) . – (FR) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, mondjuk ki világosan: a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról folyó tárgyalások módja elfogadhatatlan az Európai Parlament számára.

E kérdésben mint új együttes jogalkotónak a Lisszaboni Szerződés garantálja számunkra a Tanáccsal egyidejű teljes körű tájékoztatás jogát. Az eddig kiszivárgott dokumentumok bizonyították előttünk, hogy a forma tekintetében ezt a szempontot egyáltalán nem tartották be.

Mi mondható a tartalomról? A bolondok egyezsége, amelyet a jelek szerint az internetszolgáltatóknak ajánlottak, a következő: amennyiben úgy döntenek, hogy a hálózataikon átvitt tartalmak rendszeres nyomon követésében együttműködnek, e tartalmakra vonatkozóan a felelősség alóli jelenlegi mentességük továbbra is fennmarad. Egyébként a jogosultak jogi fellépéseinek teszik ki magukat, és rendszeresen meg fogják őket bírságolni.

Az ilyen megfordítást rendkívül veszélyesnek tartom, mivel megkérdőjelezi a közösségi vívmányokat, nem csupán az e-kereskedelemről szóló irányelv „egyszerű továbbítás” − franciául simple transport − elvére vonatkozóan, hanem a polgárok alapvető jogainak tiszteletben tartásával összefüggésben is, amely a közelmúltban a távközlési csomagról szóló vitánkon került szóba.

Végül emlékeztetném Önöket, hogy a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaságról (SWIFT) szóló megállapodás elutasításával e Ház már bizonyította ezen elvekhez való ragaszkodását. Nem kétlem, hogy képes újrakezdeni. Ezért szeretném hangsúlyozni a ma este vitára bocsátott állásfoglalás jelentőségét. Üdvözlöm koordinátorunk, Arif úr és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság valamennyi tárgyalójának munkáját, akik biztosították, hogy az Európai Parlament által holnap adandó jelzés – egyhangúsága okán – rendkívül szimbolikus lesz.

 
  
MPphoto
 

  Georgios Papastamkos (PPE) . – (EL) Elnök úr, a hamisított áruk nem csak az európai vállalkozások versenyképességének okoznak kárt, hanem az emberi egészséget is veszélyeztethetik. A válasz a szellemi tulajdonjogok globális szinten történő alkalmazásának megerősítése.

A lehető legtöbb partnernek kell csatlakoznia a vita tárgyát képező többoldalú megállapodáshoz. A megállapodásnak teljes mértékben összhangban kell lennie a vonatkozó közösségi vívmányokkal, tiszteletben kell tartania az alapvető szabadságokat és meg kell védenie a személyes adatokat, védenie kell az információ szabad áramlását és nem szabad jogosulatlanul akadályoznia a törvényes kereskedelmet.

Végül, a Parlamentnek a tárgyalások minden szakaszáról teljes körű és lényegi tájékoztatást kell kapnia, az ésszerű titoktartás figyelembevételével.

 
  
MPphoto
 

  João Ferreira (GUE/NGL) . – (PT) Elnök úr, biztos úr, valami viszonylag egyértelmű tűnt ki az Európai Bizottság által irányított homályos folyamatból, nevezetesen az a szándék, hogy a szellemi tulajdonjogok hatókörét és költségeit bővíteni kívánják, amely a nagyvállalatok hasznának további növeléséhez vezet.

E cél szükséges eléréshez a demokratikus, átlátható eljárások alapvető szabályait figyelmen kívül hagyták, miközben az információkat eltitkolták, és eltűnt a demokratikus ellenőrzés és irányítás. E cél szükséges eléréshez az alapvető árukhoz, például a biztonságos gyógyszerekhez, köztük a generikus változatokhoz való globális hozzáférést korlátozták, valamint a magánélethez és a levelezés titkosságához, továbbá a személyes adatok védelméhez való jogokat megsértették.

A piac mindenütt való jelenléte és a gazdasági érdekek védelme, amelynek célja az ágazataikon belüli saját célkitűzéseik elérése, nem egyeztethető össze a közjó védelmével és megőrzésével. E politika eredményei most elég jól láthatók.

 
  
MPphoto
 

  Karel De Gucht , a Bizottság tagja. – Elnök úr, meg kell mondanom, hogy a felszólalásomat követő hozzászólásokat hallgatva az jutott eszembe, hogy sokan Önök közül nem hallgatták meg figyelmesen, amit mondtam, mert igen világossá tettem, hogy tiszteletben fogjuk tartani a közösségi vívmányokat, hogy megpróbálom elérni, hogy a megállapodásban részt vevő többi fél beleegyezését adja a szöveg nyilvánosságra hozatalához; világossá tettem, hogy a megállapodás csak a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi megsértésére vonatkozna, és még egy ideig folytathatnám. Tehát nem fogok még egyszer válaszolni a feltett valamennyi kérdésre, mert őszintén, úgy gondolom, hogy azokat már első felszólalásomban megválaszoltam.

David Martin tette fel a kérdést, mi történik, ha valaki valójában nem csak az Európai Uniót hagyja el, hanem egy olyan országot, amely az ACTA-megállapodásban szerződő félként szerepel. Ez egy érdekes kérdés, mert az attól függ természetesen, hogy hová megy. Ha egy olyan országba megy, amely nem szerződő fele az ACTA-megállapodásnak, az érintett ország vámhatóságától és rendőrségétől függ, erre azonban már nincs ráhatásunk. Ha hatókörünkön belül van, biztosítani fogjuk, hogy ez ne történjen meg, de természetesen mások nevében nem beszélhetünk.

Nem egészen értek egyet mindazzal az érveléssel, amit in ’t Veld asszony a parlamenti jóváhagyásról és a parlamenti ellenőrzésről mondott, de engedjék meg, hogy nagyon világosan kifejtsem véleményemet a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos helyzetről. A helyzet az, hogy a Tanács megbízást ad a Bizottságnak, a Bizottság pedig tárgyal, és a Tanács saját eljárási szabályzata szerint döntött egy megbízásról. Hogy a Miniszterek Tanácsában egy miniszternek előzetesen szüksége van-e a nemzeti parlament jóváhagyására, nem európai jogi kérdés, hanem nemzeti jogi kérdés, és ez országonként eltérő. Tudom, hogy az Ön országában például számos ilyen jellegű kérdésben a parlament előzetes jóváhagyására van szükség – rendben van, de vannak más országok, ahol nem ez a helyzet. Véleményem szerint nem kellene ítélkeznünk a Tanács határozathozatali módszere felett. Mindaddig, amíg a Tanács tiszteletben tartja a Szerződést és saját eljárási szabályzatát, úgy gondolom, hogy az az ő dolga, nem pedig közvetlenül a miénk.

Ön egy bizonyos mértékig megvédett engem abban, hogy nem kell ellenőrizniük az iPodomat. Nincs iPodom, tehát még nincs probléma. Valójában tegnap óta már van ilyenem, de még nem használtam, és nem megyek Új-Zélandra. Egy kicsit messze van. Ehhez olyan tisztviselőkre van szükség, akiknek egy kicsit több idejük van arra, hogy odamenjenek.

, a Bizottság tagja. – (NL) A konyháról folytatott eszmecserét Stassen asszonyra hagyom ...

, a Bizottság tagja. – Érdekes kérdés, mi van Kínával? Nos, Kína, amint tudja, Roithová asszony, nem vesz részt a mostani tárgyalásokon. Kína komoly probléma, mert, amint helyesen mondta, a hamisítás első számú forrását jelenti.

Jelenleg számos tárgyalást és megbeszélést, valamint magas szintű gazdasági párbeszédet is folytatunk velük. Újra meg újra hangsúlyt helyezünk a szellemi tulajdonjogokra, amely az egyik fő probléma, nem csak az internetes kereskedelmen belül, hanem számos más tevékenységben is. Az ACTA megkötése után az aláírás lehetősége valamennyi ország előtt nyitva áll, és remélem, hogy Kína arra a következtetésre jut, hogy saját ipara számára is előnyös lenne, ha a szellemi tulajdonjogok megfelelőbb védelmet élveznének, és előbb vagy utóbb ez bekövetkezik. Nézzenek meg más országokat, ahol ez a múltban már megtörtént: most jóval nagyobb érdekük fűződik a szellemi tulajdonjogokhoz.

Nem egészen értek egyet Le Hyaric úr és Trautmann asszony 218. cikkre vonatkozó értelmezésével. A 218. cikk kimondja, hogy a Parlamentet az eljárás minden lépéséről tájékoztatni kell; nos Önök megkapták a tájékoztatást, sőt még ennél többet is. Amit tájékoztatásként teszünk, az jóval meghaladja azt, amit a 218. cikk előír, jóval, de ezzel nincs problémám. Bevezető hozzászólásomban világossá tettem, hogy ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy a többi szerződő fél hozzájáruljon ahhoz, hogy felfedjük a jelenlegi szövegtervezetet, de az nem igaz, hogy ne tartanánk be a 218. cikket.

Egyébként engedjék meg, hogy in ’t Veld asszonynak azt mondjam, hogy az ACTA-ban részt vevő valamennyi fél közös nyilatkozatának a dokumentumok titkosságának fenntartásáról szóló 16. mellékletét eljuttattuk Önnek. Ezt David O’Sullivan főigazgató küldte meg Önnek 2009. január 21-én. Természetesen ez még az előző Parlamentben történt, de ugyanarról a személyről van szó. O’Sullivan ugyanaz a személy és in ’t Veld asszony is ugyanaz a személy, tehát megkapta. Ezért nem igazán értem, miért engem kérdez arról, hogy mindez miről szól.

Végül, engedjék meg, hogy nagyon világossá tegyem, hogy amit mondok és amit a meghallgatáson mondtam, nagyon komolyan kell venni. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy a szerződő felek hozzájáruljanak, hogy teljes körűen tájékoztassuk Önöket. Mindaddig, amíg erre nem kerül sor, nem fedhetem fel Önök előtt a megállapodástervezetet, mert ez a titoktartási megállapodás megszegését jelentené, egy ilyen megállapodás megszegése pedig nem csak az ACTA-tárgyalásokra lenne hatással, hanem számos más, az érintett országokkal folytatott tárgyalásokra is. A bizalmas adatkezelést magát sértenénk meg, és ez minden tárgyalást megnehezítene, ha nem ellehetetlenítene, de minden tőlem telhetőt megteszek, hogy megkapják az anyagot.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Öt állásfoglalásra irányuló indítványt(1) juttattak el hozzám, melyeket az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdésével összhangban nyújtottak be.

A vitát lezárom.

A szavazásra 2010. március 10-én, szerdán kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Castex (S&D) , írásban. – (FR) Miközben a Parlament hónapok óta kéri a szövegekhez való hozzáférést, a lehető legnagyobb titoktartás mellett, a polgárok és a képviselőik háta mögött tárgyalnak a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA), és ez elfogadhatatlan. Maga a Bizottság is elveszítette a fonalat. Azt mondja, hogy már elküldte nekünk a dokumentumokat, ugyanakkor azt is, hogy megkéri a Tanácsot, hogy mindent tegyenek közzé: kiből űznek csúfot?

Az átláthatóság kérdésén felül szeretnénk emlékeztetni a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a tárgyalások végén meg kell szerezniük a Parlament beleegyezését. A hozzánk elért kiszivárogtatásokból úgy tűnik, hogy trójai lóval van dolgunk: a hamisítás elleni, teljesen legitim harc ürügyén a tagállamok a francia kormánnyal az élen egy olyan szöveget szeretnének megszavaztatni, amely alááshatja a gyógyszerekhez való hozzáférést, a szólásszabadságot, az internet semlegességét és közvetítőinek jogi felelősségét.

A Parlament azonban ellen fog állni a közösségi vívmányok aláaknázásának. Ha a Bizottság és a Tanács nem változtat stratégiát, az ACTA elutasításával meg kell védenünk polgáraink egyéni szabadságait, éppúgy, mint ahogy elvetettük a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaságról (SWIFT) szóló megállapodást.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D) , írásban. – (RO) Üdvözlöm a Bizottsághoz a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) szóló tárgyalások átláthatóságára és helyzetére vonatkozóan benyújtott kérdést. Véleményem szerint sürgősen intézkedni kell a jelenlegi helyzet megoldása érdekében. Az Európai Parlament számára elfogadhatatlan, hogy a Bizottság kizárja az ACTA kialakításáról szóló tárgyalásokból, tekintettel arra, hogy e megállapodás rendelkezéseit el kell fogadnunk. Amint már elhangzott, a Bizottságnak mihamarabb nyilvánossá kell tennie az ACTA-val kapcsolatos valamennyi tárgyalást, valamint nyilvánosságra kell hoznia az áprilisi találkozó tervezett kilátásait. Az olyan kérdések, mint például az internetszolgáltatóknak a forgalom nyomon követésére és a hálózataikon belüli korlátozások bevezetésére való kényszerítése nemkívánatos hatással lehet a lakosságra mind a magánélethez való joguk tiszteletben tartása, mind a felhasználók által fizetendő kiegészítő költségek szempontjából. Az ilyen kérdéseket nyíltan meg kell vitatni, és ezekről ki kell kérni a nyilvánosság véleményét. A sértő, antidemokratikus magatartás valamennyi formájának elkerülése érdekében ismerni kell és tiszteletben kell tartani az európai polgárok és az ipar e kérdésben képviselt álláspontját.

 
  
MPphoto
 
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D) , írásban. – (PL) Hölgyeim és uraim, az Európai Bizottság által jelenleg tárgyalt, hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás túlmegy az uniós jogban kiemelt arányosság elvén. Ezen elv kimondja, hogy az Unió fellépései nem léphetnek túl azon, ami a Szerződés céljainak eléréséhez szükséges. Az internetről szóló fejezet különös aggodalomra ad okot. Állítólag a megállapodás olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek korlátozhatják az interneten egyrészt a szólásszabadságot, másrészt a kereskedelmi tevékenységet. Ez lesz az eredménye annak az állítólagos javaslatnak, amely az internetszolgáltatóknak az elküldött információk tartalma vonatkozásában történő felelőssé tételével, valamint a fájlok magánhasználatra történő letöltése esetén alkalmazott büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos. Azt mondom, hogy ezek a dolgok állítólagosak, mert a megállapodás tartalmáról szóló információk nem hivatalos forrásból származnak, csak szóbeszédből vagy kiszivárogtatásokból, mivel a Bizottság a Parlamentet nem tájékoztatja a tárgyalások alakulásáról. A Lisszaboni Szerződés azonban most már előírja ezt az eljárást. Ezenkívül a szavazatok többségével hozott parlamenti egyetértés a Tanács által kötött valamennyi megállapodáshoz elengedhetetlen. Az új szerződés a szellemi tulajdon területén tett intézkedések jóváhagyásának hatásköréről is rendelkezik, és ez szintén a Parlamenthez és a Tanácshoz tartozik. Ezért azon képviselőtársaimhoz csatlakozom, akik a jelenlegi tárgyalások vonatkozásában nagyobb átláthatóságot kérnek, és úgy gondolom, hogy az ACTA kérdésében az intézményközi együttműködésnek bizonyítania kell, hogy valamennyi intézmény komolyan veszi az új szerződést, amely most már hatályban van. Jelenleg nem ez a helyzet.

 
  
MPphoto
 
 

  Alan Kelly (S&D) , írásban. – A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás olyan mandátummal rendelkezik, amely a szellemi tulajdonjogok védelméhez elengedhetetlen. Válság után ösztönözni kell az értelmiségieket és a művészeket, hogy használják kreativitásukat, és félem nélkül, online tegyenek közzé új anyagokat. Ezt a jogot az információhoz való hozzáférés egyéni jogával kell egyensúlyba hozni, továbbá a szankciókat csak a szerzői joggal védett anyagok nagyobb kereskedelmi felhasználóival szemben szabad alkalmazni. Ez azonban egy másik nap vitája. Most az a kérdés aggaszt, hogy e Ház milyen szintű tájékoztatást kap a tárgyalásokról. A Lisszaboni Szerződés alapján e megállapodást a Háznak jóvá kell hagynia, és ahogy kollégáim szavaiból kiveszem, a megállapodás alakulásának iránya alapján azt hűvös fogadtatásban fogják részesíteni. Az ACTA-ról folyó tárgyalásoknak nyitottabbaknak kell lenniük, valamint a Bizottságnak és a Tanácsnak erre való hajlandóságukat bizonyítaniuk kell azzal, hogy a Parlament számára a szóban forgó dokumentumokhoz széles körű hozzáférést biztosítanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Stavros Lambrinidis (S&D) , írásban. – Remélem, hogy a kollégáimmal, Castex asszonnyal, Alvaro úrral és Roithová asszonnyal együtt két héttel ezelőtt benyújtott, az ACTA-ról szóló írásbeli nyilatkozatom és a mai vita megkésett ébresztőül szolgál a Tanács és Bizottság részére. E Parlament nem fog csendben hátradőlni, miközben több millió polgár alapvető jogainak eltörléséről tárgyalnak zárt ajtók mögött. Minden nemzetközi szintű „jogszabálymosást” ellenzünk, amelynek a legtöbb nemzeti törvényhozó testületen történő átvitele nagyon nehéz lenne – nem is beszélve az Európai Parlamentről. Itt természetesen a hírhedt „három csapás” jogszabályról beszélek. E Parlament szilárd meggyőződése, hogy a szellemi tulajdonjogokat meg kell védeni, de nem azáltal, hogy magánvállalatok átfogó jogokat kapnak arra, hogy válogatás nélkül minden polgár internetes tevékenységét nyomon kövessék – ez olyan dolog, amelyet a terrorizmus elleni harcban még a rendőrségnek sem engedélyezünk –, és bizonyára nem a háztartások internetről való lekapcsolásával történő aránytalan szankciókon keresztül. Az internethez való hozzáférés alapvető jog. Ekként kell kezelni és védeni.

 
  
MPphoto
 
 

  Michael Theurer (ALDE) , írásban. – (DE) Az Európai Bizottság által a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) folytatott tárgyalások felvetnek néhány kérdést. Bár a megállapodás indokolt aggályokkal, nevezetesen a termékek és a márkák hamisítása és csempészése elleni harccal foglalkozik, határozottabban az európai elveinken kell alapulnia. Nem eredményezheti a szerzői jog, a szabadalmi jog vagy a védjegyjog uniós harmonizációját – ellenkezőleg, a szubszidiaritás elvének továbbra is legfontosabb elvünknek kell lennie. A kereskedelmi megállapodásokkal nem szabad visszaélni, és ezáltal alapvető jogokat és egyéni szabadságokat megnyirbálni. Mielőtt a Parlament a megállapodás ratifikálásához szükséges beleegyezését adja, még jelentős módosításokra van szükség, és nem csak a tartalom vonatkozásában. A Parlamentet nagyobb mértékben kell bevonni a tárgyalásokba, és a tárgyalási dokumentumokat teljes körűen rendelkezésünkre kell bocsátani.

 
  

(1)Lásd a jegyzőkönyvet.

Utolsó frissítés: 2010. június 4.Jogi nyilatkozat