Elnök. – A következő napirendi pont Evgeni Kirilovnak a Regionális Fejlesztési Bizottság nevében benyújtott jelentése (A7-0055/2010) a az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK rendeletnek egyes követelmények egyszerűsítése és a pénzügyi irányításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2009)0384 – C7-0003/2010 – 2009/0107(COD)).

Kirilov úr, a jelentés előadója a légi közlekedésben kialakult helyzet következtében nem tudott eljönni. Kirilov urat Krehl asszony helyettesíti, most övé a szó.

  Constanze Angela Krehl , az előadót helyettesítve. – (DE) Elnök úr, nagyon sajnálom, hogy Kirilov úr nem tudja személyesen ismertetni a jelentést. Nagyon sokat dolgozott azért, hogy jelentést állítson össze a Parlament részére egy olyan témáról, amely az Európai Unió régiói és polgárai számára nagyon fontos. Ezért szeretném felolvasni az ő feljegyzéseit. Angolul készültek, ami egy bolgár képviselő esetében nagyon meglepő, ugyanakkor számomra szerencse, hogy nem bolgár nyelven kell felszólalnom. Nagyon örülök, hogy képviselhetem Kirilov urat itt a Parlamentben, annak ellenére, hogy Szófiában nem sikerült feljutnia egy repülőre sem.

, az előadót helyettesítve. – Elnök úr, örülök, hogy ma este lehetőségünk nyílik megvitatni a strukturális alapokról szóló általános rendelet fontos módosításait. Ezeknek a módosításoknak lényegi szerepe van a gazdasági válság következményeinek leküzdésére irányuló, európai és nemzeti szintű közös erőfeszítésekben. A módosítások a tavaly elfogadott dokumentumok logikus folytatását jelentik.

Akkor a kohéziós politika reálgazdaságba való befektetésben játszott szerepével foglalkozó előadóként arra szólítottam fel a Tanácsot és a Bizottságot, hogy dolgozzanak a strukturális alapokra vonatkozó szabályok egyszerűsítésén, és ezáltal az alapokhoz való hozzáférés megkönnyítésén, amikor a tagállamoknak nagyobb szüksége van ezekre.

Örülök, hogy a Parlament további egyszerűsítésre vonatkozó fő ajánlásai meghallgatásra találtak. Meggyőződésem, hogy az általános rendeletek ezen új módosításai, amelyek egyszerűsítik a meglévő eljárások némelyikét, méltóak a támogatásunkra. A felesleges adminisztratív terhek, a bürokrácia és a tisztázatlan szabályok csökkentése hozzá fog járulni a nagyobb fokú átláthatósághoz, a jobb ellenőrzéshez és a szabálytalanságok visszaszorításához.

Ez egyben jobb végrehajtást és az uniós pénzek helyes elköltését is jelenti. Csak egy példát mondok erre. A 88. cikk módosítása révén a tagállamokat még inkább arra ösztönzik, hogy a szabálytalanságokat még az előtt fedezzék fel és javítsák ki, mielőtt azokat az EU ellenőrző intézményei megtalálnák. Ebben az esetben a tagállamok nem veszítik el az érintett pénzösszeget, hanem az adott programon belül újra felhasználhatják más projektekre.

A módosítások második csoportja a pénzügyi irányításra vonatkozó szabályokat érinti. 2010-re megnövelik a válság által legsúlyosabban érintett országoknak szóló előlegkifizetéseket. Mindegyik tagállam több időt fog kapni arra, hogy a 2007-ben lekötött támogatásokat olyan projektekre fordítsa, amelyek jóváhagyása vagy végrehajtása nem történt meg a megfelelő határidőn belül.

Mindkét intézkedéscsoport fontos, részben a kedvezményezetteknek szóló üzenetük, részben a gyakorlati hasznosságuk miatt. A válság elleni intézkedések egyértelműen a szolidaritásról tanúskodnak. Ezek friss pénzeket fognak hozni a tagállamoknak a válságból való kilábaláshoz.

Mindegyik intézkedés több projekt megvalósítására vállal kötelezettséget, különösen most. Ez kulcsfontosságú a munkahelyteremtés, a beruházás és az infrastruktúra érdekében, valamint azért, hogy a munkavállalók és a cégek jobban alkalmazkodjanak a gazdasági változáshoz.

Mindkét intézkedéstípus hasznos, és még értékesebb olyankor, ha a megfelelő időben hajtják végre, de ezek még mindig a végső jóváhagyásra várnak. Sajnos a Tanács nagyon sokat késett a megállapodás elérésével, amikor ez volt a módosított rendelet elfogadásáért felelős vezető szerv.

Határozottan hiszem, hogy most, amikor a Parlamentnek ugyanakkora hatalma van, mint a Tanácsnak, nem fogjuk tovább halogatni ezeknek a régóta várt és igényelt intézkedéseknek az elfogadását és hatálybalépését.

  Johannes Hahn , a Bizottság tagja. – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, Krehl asszony, nagyon szépen köszönöm a jelentést. Arra is szeretném megkérni, hogy adja át köszönetemet Kirilov úrnak. Nagyon sokat dolgozott annak érdekében, hogy ma meg tudjuk vitatni az általános rendelet javasolt módosításait, miután ilyen gyorsan átmentek valamennyi intézményi szakaszon, és remélem, hogy rövidesen a Parlamentben is nagy többséggel el tudjuk fogadni őket, hogy a megfelelő részeket gyorsan végre lehessen hajtani. Ez jól jelzi a Tanács, a Parlament és a Bizottság közötti pozitív párbeszédet, egyben jó példája annak, hogy az intézmények közötti kölcsönhatás hatékonyan működik.

Milyen célt szolgálnak ezek a módosítások? Hosszú távon egyszerűsíteni akarjuk a rendeleteket, rövid távon viszont azoknak a tagállamoknak is szeretnénk segíteni, amelyeket a jelenlegi gazdasági válság a legsúlyosabban érintett. Elfogadjuk a Tanács kompromisszumos javaslatát, amelyről a Parlamentben széles körű egyetértés született, mert fontosnak tartjuk, hogy gyors, célzott segítséget nyújtsunk, és elindítsuk a programot.

A kezdeményezés közös, átfogó célja, hogy felgyorsítsa a programok végrehajtását. A közelmúltban mutattuk be az első stratégiai jelentést, és meghatároztuk azokat a dolgokat, amelyek nem működtek különösebben jól, illetve azokat a területeket, ahol a jelenlegi programidőszak első néhány évében voltak pozitív fejlemények. Kritikusnak kell lennünk magunkkal szemben, és meg kell vizsgálnunk azokat a szabályokat, amelyek helyenként bonyolultak. Véleményem szerint a folyamatban lévő program jelenlegi, harmadik módosítássorozatával sikerült rendezni ezt a problémát. Mindemellett a válság leküzdéséhez is hozzá akarunk járulni.

Mit lehet tenni? Csak hogy mondjak néhány elszigetelt példát: 50 millió EUR-ban egységesíteni a nagyprojektekre vonatkozó küszöbértéket, egyszerűbb szabályozást bevezetni az operatív programok módosítására, ha erre – és ez nagyon fontos kitétel – a válság leküzdése érdekében van szükség, lehetővé tenni az energiahatékonyságot célzó intézkedések támogatását a lakásépítésben és -felújításban, ami nemcsak az energiatakarékosság miatt hasznos, hanem az építőiparhoz kapcsolódó ágazatokra is kedvező hatással lesz.

A jelenlegi rendelet különösen az öt érintett ország – Románia, Magyarország és a három balti állam – meglévő likviditási problémáira irányul, azzal a szándékkal, amint az már elhangzott, hogy a fokozott rugalmasságnak köszönhetően felgyorsítsa a források felhasználását. Sok projektet gyorsabban végre lehet majd hajtani az ígért 775 millió EUR összegű forrás felhasználásával, amelyet a tervezettnél előbb hozzáférhetővé lehet tenni.

Végezetül mindezek fényében szeretnék utalni arra a 6,2 milliárd EUR-ra, amelyet már 2009-ben kifizettek előlegként. Ez azt mutatja, hogy bár a strukturális alapokat eredetileg nem segélyalapnak szánták, és a jövőben sem kellene ilyennek tekinteni, szükség esetén kellőképpen rugalmasak tudnak lenni ahhoz, hogy válságos időkben érdemben hozzájáruljanak a megoldáshoz.

Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, és érdeklődve várom a vitát.

  Regina Bastos , a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményének előadója. – (PT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményének előadójaként mindenekelőtt szeretnék gratulálni Kirilov úrnak, még a jelenlegi kényszerű távollétében is, és szeretném felhívni a figyelmet arra, ahogyan összeállította ezt a fontos jelentést és előmozdította annak fő célkitűzését. Krehl asszonynak szintén szeretném megköszönni az iménti előadást.

Hogy egyenesen a tárgyra térjek, a fő cél, hogy egyszerűsítsük az eljárásokat és felgyorsítsuk a Kohéziós Alapból, a strukturális alapokból és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott programok végrehajtását.

A jelenlegi pénzügyi, gazdasági és szociális válságban a nemzeti pénzügyi erőforrásokra egyre nagyobb nyomás nehezedik. Ezt a nyomást lehet csökkenteni a közösségi finanszírozás jobb felhasználásával és az említett forrásoknak a gazdasági visszaesés által a legkellemetlenebbül érintett kedvezményezettek részére való gyorsabb eljuttatásával.

Több mint 20 millió európai van munka nélkül, 4 millióval több, mint egy évvel ezelőtt, és sajnos az előrejelzések szerint ez a szám tovább fog emelkedni. Ez a helyzet megköveteli, hogy gondoskodjunk a kohéziós programok megfelelő végrehajtásáról, mivel ezek fontos eszközök a reálgazdaság megsegítéséhez, különösen a kis- és középvállalkozások és a munkahelyek szempontjából. A kkv-k jelentik az európai gazdaság motorját és a fenntartható növekedés termelőit, akik számos minőségi munkahelyet hoznak létre.

A kohéziós politikát irányító szabályok további egyszerűsítése és tisztázása kétségkívül pozitív hatással lesz a programok végrehajtásának ütemére, különösen azáltal, hogy a nemzeti, regionális és helyi hatóságok számára világosabb, kevésbé bürokratikus szabályokat biztosít, amelyek több rugalmasságot engednek, hogy a programokat hozzá lehessen igazítani az új kihívásokhoz.

  Sophie Auconie , a PPE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, az előadóval, Kirilov úrral folytatott többhavi konstruktív együttműködés után nagyon szeretnék szívből jövő köszönetet mondani neki.

Ugyancsak szeretném felhívni a figyelmet a Tanács által – különösen a spanyol elnökség kezdete óta – elvégzett munka minőségére. Ez annál is fontosabb, mivel ma este egy olyan rendeletet vitatunk meg, amelynek intézkedéseit az érintett szereplők ezrei várják. Meggyőződésem, hogy ezeknek az érintett szereplőknek a szempontjából a regionális politika az Európai Unió leginkább kézzelfogható megnyilvánulási formája a saját térségükben vagy régiójukban.

A regionális politika mindazonáltal túl gyakran mutatkozik bonyolultnak és korlátozónak, noha eredetileg a megsegítésükre szolgál. Ideje tehát, hogy az alkalmazására vonatkozó szabályok mélyreható egyszerűsítése révén változtassunk az eddig kialakult képen. A 350 milliárd EUR összegű európai forrás az európai polgárok javát szolgálja. Ma az érintettek által tőlünk elvárt fogékonysággal cselekszünk a gazdasági és szociális válság idején, amelyet valamennyien érzékelünk.

Ha csak néhány szempontot kellene kiragadnom ebből a fontos szövegből, azt mondanám, hogy Európán belül fokozza a rugalmasságot és a szolidaritást. Nagyobb fokú rugalmasságot biztosít, mivel a javasolt egyszerűsítési intézkedések lehetővé teszik az információközlés mennyiségének csökkentését, a kevesebb ellenőrzést és a nagyobb mértékű rugalmasságot a jövedelmet termelő projektek esetében.

Ugyanakkor a szolidaritást is fokozza, mivel a gazdasági válság leküzdése érdekében rendkívüli intézkedésekre is sor kerül, amilyen például az előlegkifizetés – amint arról a biztos úr és Krehl asszony beszélt – és egy új számítási rendszer bevezetése. A május elején esedékes végső szavazás ezért lehetővé teszi majd számunkra, hogy nagyban megkönnyítsük az európai források kedvezményezettjeinek, illetve a tervezési osztályok dolgát, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az egyszerűsítés terén még mindig sok a tennivaló.

  Karin Kadenbach , az S&D képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, Hahn úr, hölgyeim és uraim, azt hiszem, Hahn úr már összefoglalta a ma esti vitánk célját, ami nem más, mint a gyors, célzott segítségnyújtás. Sürgősen fel kell gyorsítanunk ezeknek a programoknak a végrehajtását. Úgy vélem, a strukturális alapokról szóló általános rendelet harmadik módosítása a pénzügyi válságra adott válasz, és ennek – mint már elhangzott – lehetővé kell tennie az alapokhoz való gyors és különösen könnyű hozzáférést.

A múlt tapasztalataiból tudjuk, hogy a strukturális alapokból származó pénz jelentős mértékben hozzájárult az életminőség javításához, a munkahelyteremtéshez és az emberek jövőjének megalapozásához az egyes régiókban. Úgy vélem, a mostanihoz hasonló időkben az Európai Unió szolidaritására van szükség, hogy szükséghelyzeti finanszírozást biztosítson. Mint mondtuk, a rugalmasságra és a szolidaritásra egyaránt szükség van.

A válság leküzdésére szolgáló intézkedések erről a szolidaritásról tanúskodnak, a rugalmas előlegkifizetésekre pedig azért van szükségünk, hogy végre lehessen hajtani ezeket a projekteket, amelyek javítják az életminőséget és munkahelyeket teremtenek. Mint az előadó – illetve ma este Krehl asszony – már említette, a rendelet elfogadása már-már menthetetlen késedelmet szenvedett. A jövőbeni kohéziós politikát különösen ebből a szempontból úgy kellene kialakítani, hogy a regionális politika gyors és hatékony végrehajtásának útjába ne állítson eljárási vagy technikai akadályokat.

Ezért támogatom az előadó felhívását, hogy a strukturális alapokról szóló rendelet e módosítása gyorsan lépjen hatályba. Gyors és célzott segítséget kell nyújtanunk.

  Elisabeth Schroedter , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, Hahn úr, fogalmazzunk egyszerűen. Az egyszerűsítés, amelyet itt mindenki ennyire támogat, azt fogja jelenteni, hogy a nagy szennyvíztisztító telepekhez és a hatalmas hulladékégetőkhöz ezután – a rendelet mostani előírásaival ellentétben – nem kell majd a Bizottság jóváhagyása, ha a beruházás meghaladja a 25 millió EUR-t, csak akkor, ha az összeg túllépi az 50 millió EUR-t. Az 50 millió EUR értéket el nem érő projektek esetében a Bizottság a továbbiakban nem fogja értékelni a költség–haszon elemzéseket, és elképzelhető, hogy ezeket az elemzéseket ezután el sem végzik. A jelenlegi helyzettel ellentétben nem lesznek ellenőrzések annak eldöntésére, hogy ezek a projektek megfelelnek-e az EU környezetvédelmi jogszabályainak.

Miközben ezeket a projekteket részben hitelből finanszírozzák, annak megállapítására sem indul majd vizsgálat, hogy van-e értelme a régió polgárait megterhelni a nagy kölcsönökkel, illetve hogy a hitelterhelés arányban áll-e a projekt előnyeivel a polgárok szempontjából. Ezek a bankok számára vonzó ügyletek, mivel a projekt első éveiben magas díjakat szabhatnak ki. Korábban azért volt feltétlen szükség a nagyprojektek előzetes értékelésére, hogy biztosítani lehessen az európai források hatékony felhasználását. Ezért mi a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportjában azon a véleményen vagyunk, hogy a nagyprojektek ellenőrzéseit inkább fokozni kellene, nem pedig csökkenteni, ahogyan a javaslatban szerepel. Ezért mi ellenezzük az értékelési küszöbérték megemelését.

Azt akarjuk ezenkívül, hogy a költség–haszon elemzések és az uniós jogszabályoknak való megfelelés legyen átlátható a nyilvánosság számára, és ezeket ne kozmetikázzák, ahogyan az a múltban történt. A strukturális alapokról szóló rendelettel továbbra is az a baj, hogy a finanszírozásban részesülő nagyprojektek csak a beruházástól számított öt évig tarthatnak. Ezért mi, a Zöldek már kértük a tíz évre való meghosszabbítást, hogy biztosítani lehessen a beruházások valódi fenntarthatóságát, és a régiókban állandó munkahelyek jöjjenek létre.

Ha a projektek hosszabb ideig maradnak a régiókban, ezzel megelőzhető, hogy a projektekért felelősök zsebre tegyék az európai támogatásokat, aztán öt év után egyszerűen eltűnjenek. A Nokia esete Észak-Rajna-Vesztfáliában jól mutatja, hogy milyen kárt tud okozni a régióknak, ha a „támogatásvadászat” széles körben elfogadottá válik. Véleményünk szerint a fenntarthatósági záradéknak ezért a kis- és középvállalkozások esetében öt évig érvényben kellene maradnia, és nem csak három évig, ahogy a módosítás javasolja.

Mi, Zöldek ezt azért is ellenezzük, mert az ellenőrzés nélküli nagyobb beruházások és a projektek rövidebb időtartama nagy valószínűséggel oda vezet, hogy a pénz egyszerűen lemegy a lefolyón. Úgy gondoljuk, hogy ezt képtelenség megindokolni az európai adófizetők felé.

Ha a módosításainkat nem fogadják el, nem tudunk a jelentés mellett szavazni. Név szerinti szavazást is fogunk kérni, hogy amikor később a polgárok nálunk panaszkodnak a pénz elherdálása miatt, meg tudjuk nekik mutatni, hogyan szavaztak a képviselők.

(A felszólaló beleegyezik egy „kék kártyás” kérdés fogadásába az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdése szerint.)

  Lambert van Nistelrooij (PPE) . – (NL) Elnök úr, Schroedter asszonyhoz lenne egy kérdésem. Az elemzésében meglehetősen negatív viszonyulást mutatott. A kérdésem az: nem arról van szó, hogy a társfinanszírozásnak köszönhetően a helyi önkormányzatok, amelyek az egyes országokra vonatozóan elfogadott stratégiai kereteken és a szabályokon belül végrehajtják a programokat a tagállamokban, kötelesek eleget tenni saját feladataiknak? Miért fest ma ilyen negatív képet? Nincs okunk arra, hogy minden negatívumot felhozzunk ezzel a mai javaslattal kapcsolatban.

  Elisabeth Schroedter (Verts/ALE) . – (DE) Elnök úr, örömmel válaszolok a kérdésre. Most egyszerűsítik a nagyprojektekbe való beruházást. Ez azokra az 50 millió EUR értékhatárig terjedő beruházásokra vonatkozik, amelyekről eddig az EU értékelést készített, mert felelősek vagyunk az adófizetők pénzéért. Azon a véleményen vagyok, hogy a nagyprojektek esetében a helyzetet változatlanul kellene hagyni, mert a tapasztalataink azt mutatják, hogy ezek a projektek gyakran túlzott befektetéssel kezdődnek, végül pedig a polgárokra marad a teher.

  Oldřich Vlasák , az ECR képviselőcsoport nevében. – (CS) Biztos úr, hölgyeim és uraim, a rendelet módosításáról szóló kompromisszumos javaslatot vitatjuk meg, egy javaslatot, amely az európai alapokhoz való hozzáférést kívánja egyszerűsíteni és felgyorsítani. E cél megvalósításához egyértelműen közös érdekünk fűződik, és ezt a kohéziós politika 2014 utáni jövőjéről szóló viták során szem előtt kell tartanunk. A javasolt szabályozás mindenekelőtt a környezettel és infrastruktúrával kapcsolatos nagyprojektekre, a profitot termelő projektekre, az energiaprojektekre, valamint a lakásépítési ágazatban a megújuló források használatára vonatkozik. A kompromisszumos javaslat ezért nem jelent semmilyen radikális beavatkozást az európai alapok felépítésébe. A tisztogatás jellegű változtatások pillanatnyilag nem is lehetségesek, csak a meglévő rendszer fokozatos modernizálását tudjuk lebonyolítani. A javaslat egy kompromisszumot képvisel.

Ezen a ponton szeretném kijelenteni, hogy támogatom a Magyarország által benyújtott, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások terén megvalósuló beavatkozások esetében a pénzügyi tervezési eszközöknek a Kohéziós Alap keretében történő használatával kapcsolatos nyilatkozatot. Másrészt viszont aggályosnak találom a kötelezettségekre vonatkozó visszamenőleges intézkedést, mivel ez 2010-ig nem fog jóváhagyást nyerni, miközben a forrásokat 2009 végéig vissza kellett volna téríteni az uniós kincstárba. Ezzel összefüggésben ezért létfontosságú lenne tisztázni ennek a jogszabálynak minden technikai részletét. Egy kompromisszum azonban már kialakult, és ezért a vitát le kell zárni. Szerintem létfontosságú, hogy az európai alapok egyszerűsítése, amit ma Strasbourgban jóváhagyunk, tükröződjön a helyszínen, a tagállamokban. Ennek kapcsán még mindig nagyon sok munka vár ránk a régióinkban.

Meg kell dicsérnem a Cseh Köztársaság jelenlegi helyi fejlesztési minisztériumának erőfeszítéseit, amely ez év közepén jóváhagyott egy jogszabály-módosítást az egyéni összegeknek a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból történő lehívásáról. Ez az adminisztratív egyszerűsítés főként a jóváhagyási eljárásokat, a pénzügyi tervezést és gazdálkodást érinti, ideértve az ellenőrzési tevékenységeket és az ellentmondások rendezését.

  Cornelia Ernst , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, kollégám nevében szólalok fel, aki ma nem tudott itt lenni. Néhány észrevételt szeretnék tenni. Elsőként jelezném, hogy nagyon örülünk a strukturális alapok egyszerűsítésének. Minden bizonnyal vannak olyan dolgok, amelyeket lehetne bírálni, és Schroedter asszony említést is tett ezekről, de úgy hiszem, pusztán emiatt nem kellene várakozó álláspontra helyezkednünk. Mi üdvözöljük az egyszerűsítést, és azon a véleményen vagyunk, hogy a rendeletet sürgősen végre kell hajtani. Már így is túl sok időt vesztegettünk el.

Muszáj azonban nyíltan beszélnem. A kompromisszum nem pontosan úgy alakult, ahogy mi elképzeltük. Mint azt mindenki tudja, a Bizottság benyújtott még egy javaslatot az időközi kifizetési igények egyszeri 100%-os kifizetéséről egy korlátozott ideig, munkaerőpiac-politikai intézkedések céljából. Ezt különféle okokból nem fogadták el, amelyekről a Regionális Fejlesztési Bizottságban részletes vita folyt. Fel kell azonban tennünk magunknak a kérdést, hogy eleget tettünk-e annak megvalósítása érdekében, amit a Bizottság 2009. június 3-i közleményében a foglalkoztatás melletti közös elkötelezettségnek nevezett, amelynek segítségével fel tudunk lépni a válság ellen.

A cél az volt, hogy a strukturális alapok felhasználásának megkönnyítésével hozzájáruljunk a válság leküzdéséhez, és most ezt vitatjuk meg. Az európai strukturális alapok konkrétan, mint azt mindenki tudja, az egyik legfontosabb eszközt jelentik a polgárokba való befektetésre, a válság leküzdésére és a munkahelyteremtésre. Ha végignézünk Európán, világosan láthatjuk, hogy a válság óriási hatással volt a tagállamok munkaerőpiacára, és tényleg nagy szükség van a cselekvésre. A munkanélküliség nagyon megnőtt, nemcsak abban az öt országban, hanem az összes tagállamban, ha részletesen megvizsgáljuk a helyzetet. Ráadásul a munkanélküliségnek a válságtól függetlenül is meghatározó szerepe van. Európában a munkanélküliség nagyon magas szintű, és továbbra is emelkedik, a válságtól függetlenül.

A Bizottság által benyújtott alternatív javaslat bizonyosan előrelépést jelent, amit üdvözlünk, mert legalább öt olyan tagállam, ahol 2008 óta 10%-kal visszaesett a GDP, viszonylag nagy támogatáshoz fog jutni. Ezek a tagállamok részesülni fognak ebből és további, a Kohéziós Alapból és az európai strukturális alapokból származó előlegkifizetésekből. Ez mind nagyon jó, de szeretnénk, ha ennél több is történne. Abból, amit a bizottságban elmondtunk, tudhatják, mi az álláspontunk. Egyrészről örülünk, másrészről nem örülünk annyira, de minden előrelépéssel előbbre vagyunk, márpedig ebbe az irányba kell haladnunk.

(A felszólaló beleegyezik egy „kék kártyás” kérdés fogadásába az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdése szerint.)

  Elisabeth Schroedter (Verts/ALE) . – (DE) Elnök úr, az egyetlen kérdésem az, hogy az önök képviselőcsoportja, Ernst asszony, miért nem nyújtott be módosítást a plenáris ülésen? Megvolt a lehetőség a módosítások benyújtására, hogy a Bizottság eredeti tervezetét újra fel lehessen használni. Még talán arra is lehetőség nyílt volna, hogy újratárgyalják az európai strukturális alapok 100%-os finanszírozását a Tanáccsal.

  Cornelia Ernst (GUE/NGL) . – (DE) Elnök úr, Schroedter asszony, szerintem azt gondoltuk, hogy behatároltak az esélyeink, és ezért határoztunk ellene. Feltételezem, hogy a kollégám ugyanezt gondolta. Amikor megnéztem a Bizottság átfogó kezdeményezését, el voltam ragadtatva. Miután azonban az elmúlt pár napban hosszas tárgyalásokat folytattunk ezekről a témákról, megtudtam pár dolgot. Többet szerettem volna látni. Tény, hogy benyújthattunk volna egy módosítást, ebben igaza van. Ha azonban őszinték vagyunk egymással, tudjuk, mi fog történni, és a képviselőcsoportom ezért határozott a módosítás ellen. Ezt nekem magamnak is tudomásul kell vennem.

  Lambert van Nistelrooij (PPE) . – (NL) Elnök úr, a kivételes idők kivételes intézkedésekre szólítanak fel. Ma valóra vált e Ház régóta dédelgetett álma az egyszerűsített eljárásról és a gyorsabb eredményekről. Végső célunk a munkahelyek megőrzése és újak teremtése, és ezen a héten – mint arra Hahn úr már felhívta a figyelmet – napvilágra került néhány számadat arról, hogy a kohéziós politika mit tudott elérni: 1,4 millióval több munkahelyet az előző időszakban. Az európai támogatásokat most már minden téren gyorsabban és egyszerűbben lehet kiosztani, nemcsak a nagyprojektekre, hanem a kisebbekre is, hogy tovább tudjuk ösztönözni az innovációt, a környezetvédelmi fejlesztéseket, a városfejlesztést stb.

Egy pont van, amivel a Parlament ellenkezik, és ez a társfinanszírozás elvetésére vonatkozó javaslat. Nos, ez valóban veszélybe sodorná a rendszerünk egyik sarokkövét, ami által a nemzetállamok, a helyi hatóságok és adott esetben a magánszemélyek hozzájárulnak a regionális és városi fejlesztés közös projektjéhez. Most tehát arra kell koncentrálnunk, hogy a támogatást egy kicsivel hosszabb ideig, a két év helyett inkább három évig fenntartsuk, ami ismét egy olyan pont, amellyel önök egyetértettek. Ezáltal marad némi pénz az asztalon, lehetséges lesz a társfinanszírozás, és az benne a jó, hogy bármilyen késés esetén még mindig meg tudjuk engedni az értékes projekteknek, hogy haladjanak. Ez nem jelenti azt, hogy a régióból távozik a pénz: nem, ez a pénz elköltését jelenti. Ez az a rendszer, amelyet 2007-ben működtettünk. Hahn úrhoz lenne egy kérdésem: ezt a jó példát nem akarja egy újabbal követni? Miért ne ismételhetnénk meg ugyanezt a rendszert 2008-ban és 2009-ben? Ez nagyon pozitív lépés lenne. Tud erre válaszolni?

Összességében némi szolidaritást is tanúsíthatnánk. Vannak olyan országok, amelyek nem használják fel teljesen a nekik kiosztott ESZA forrásokat, és 30 vagy 40% megmarad. Miért nem volt bennük annyi szolidaritás, hogy a maradékot átutalják más országoknak? Ez teljesen megengedhető, és az utóbbi országoknak lehetővé tenné, hogy újra talpra álljanak. Ebben megnyilvánulhatna a valódi szolidaritás, de sajnos erre nem került sor. Én azért mérsékelten pozitívan érzek, legalább az előadó felé. Ez a folyamat most már kilenc hónapba telt, és Krehl asszonyhoz hasonlóan én is azon gondolkozom, hogy vajon lesz-e lehetőség a lezárására a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti tárgyalások következő közös fordulóján.

  Pat the Cope Gallagher (ALDE) . – (GA) Elnök úr, hazám 1973 óta durván 18 milliárd EUR-t kapott az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából. Az évek során a kohéziós politika jelentős szerepet játszott az ír gazdaság fejlesztésében és újjáélesztésében. Az Európai Szociális Alap különösen fontos, mivel törekszünk a munkanélküliség leküzdésére Írországban és természetesen Európa egész területén.

Amióta Írország 1973-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, az ország több mint 7 milliárd EUR pénzügyi támogatást kapott az Európai Szociális Alap keretében.

. – Ezeket a pénzösszegeket elsősorban a fiatalok munkanélkülisége és a tartós munkanélküliség megszüntetésének támogatására használtuk fel. A 2007–2013 közötti időszakra szóló, Írországra vonatkozó uniós humán erőforrás operatív program keretében az Európai Unió 375 millió EUR-t biztosít Írországnak az Európai Szociális Alapból. A program teljes költségvetése 1,36 milliárd EUR.

Ezeket a pénzösszegeket arra használjuk, hogy képzéseket biztosítsunk belőle a munkanélkülieknek, a fogyatékkal élőknek, az iskolából lemorzsolódóknak és a társadalmunk perifériájára szorult embereknek. A globalizáció korában élünk. Annak érdekében, hogy reagálni tudjunk mindazokra a kihívásokra és lehetőségekre, amelyeket a globalizáció idéz elő az ír munkaerő számára, az Európai Szociális Alap Írországban az egész életen át tartó tanulást is támogatja, amelynek tanfolyamai hozzáigazíthatók a globalizált munkaerőpiac realitásaihoz. A jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság tehát igazolta e fontos alap, az Európai Szociális Alap jelentőségét.

  Kay Swinburne (ECR) . – Elnök úr, úgy tűnik, hogy ez a jelentés alapvetően tartalmaz néhány nagyon jó célkitűzést a gazdasági és pénzügyi válság által súlyosan érintett uniós tagállamok európai támogatásokon keresztüli megsegítésével kapcsolatban. Dicséretes célja, hogy csökkenteni akarja a tagállamok költségvetésére nehezedő terheket, amikor az igények egyszerre jelentkeznek minden irányból. A projektekre vonatkozó küszöbérték leszállítása és a folyamat egyszerűsítése egyaránt hasznos lesz, ahogy a már megállapodott projektek előfinanszírozása is, hogy a gazdaságoknak megadja a kezdő lendületet.

Amikor Európa 10%-ot meghaladó munkanélküliségi arányokkal néz szembe – de sok tagállamban még ennél is sokkal rosszabb a helyzet –, és a gazdaság csak most kezd lassan magához térni, a tagállamoknak sok mindent meg kellene tenniük az államháztartásuk újjáépítéséért. Ez a jelentés azonban meglehetősen korlátozott, és úgy tűnik, hogy ezek közül sokkal nem foglalkozik.

Én azonban óvatosságra intenék: az a gondolat, hogy a tagállamoknak a továbbiakban nem kell a saját pénzükkel társfinanszírozni a projekteket, nagyon kockázatos politikának tűnik. Az elégtelen felügyeleti eljárások folytán az európai pénzek közül sokkal már most sem tudnak megfelelően elszámolni a pénzköltő projektekben. Nem kellene alkalmat adni a visszaélésre azzal, hogy megszűnik a tagállam jól felfogott érdeke annak biztosításában, hogy a saját pénze helyesen legyen elköltve.

Gondoskodnunk kell arról, hogy a társfinanszírozási kritériumok enyhítése ne csökkentse az elszámoltathatóságot. Ez a probléma azonban önmagában valószínűleg nem fogja nagyon érinteni walesi választóimat, mivel – ha az Európai Unió megy a maga útján – nekünk 2013 után egyáltalán nem lesz pénzünk semmilyen folyamatban lévő projektre, amelyek ebben a pillanatban oly nagyvonalú társfinanszírozásban részesülnek az európai alapokból. Miközben teljesen igaz, hogy az új tagállamok némelyike szegényebb a régieknél, és ezért speciális segítségre szorul, az Egyesült Királyság roppant adósságállománya és az én walesi régióm rendkívül alacsony egy főre jutó GDP-je – amely miatt a közelmúltban Ruanda gazdasági teljesítményével állították párhuzamba – remélhetőleg azt jelenti, hogy nem fognak elfeledkezni róla. Szóbeszédből értesültem arról, hogy talán vannak tervek a Waleshez hasonló régiók kizárására, de remélem, hogy a jövőben jogosultak leszünk az átmeneti támogatásra.

  Andrey Kovatchev (PPE) . – (BG) Biztos úr, mindenekelőtt szeretnék gratulálni Kirilov úrnak a jelentéséhez. Üdvözlök és támogatok minden olyan lépést, amely garantálja és elősegíti az európai szolidaritási alapok törvényes felhasználását. Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy az uniós polgárok egy bürokratikus hamut okádó vulkánhoz hasonlítsák, amely elmossa az európai régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése iránti vágyat. Nehéz, sőt lehetetlen felhasználni a strukturális alapokat, amelyek a gazdasági, szociális és politikai célkitűzések megvalósítására hivatottak. Úgy vélem, az eljárások egyszerűsítése felé mutató változtatásokat nemcsak a jelenlegi válság fényében kellene vizsgálni, hanem hosszú távon az Európai Unió szolidaritási eszközeihez való hozzáférést is elő kell segíteniük.

Úgy gondolom, hogy a késedelem ellenére az Európai Bizottság által benyújtott javaslat az ebben a jelentésben szereplő változtatásokkal együtt jobb lehetőséget fog kínálni a tagállamoknak és a végső kedvezményezetteknek, hogy a jelenlegi válság körülményei között javítsanak a helyzetükön. Szeretném hangsúlyozni a 2007-re előirányzott források halasztott elköltésével kapcsolatos változtatás jelentőségét. Ez a módosítás második esélyt ad minden tagállamnak – köztük Bulgáriának, ahol a források felhasználási szintje még mindig nagyon alacsony –, hogy olyan források felhasználásával hajtson végre projekteket, amelyek egyébként elvesznének. A regionális és helyi hatóságokhoz, illetve az összes többi érintetthez kell fordulnunk, szorgalmazva, hogy használják ki ezt a második lehetőséget. Úgy vélem, a jelentésben kiemelten szereplő rugalmasság a helyes megközelítés a jövőbeni privatizációs politika kidolgozásakor, szem előtt tartva az alapok felhasználását ösztönző programok végrehajtását.

Ami a strukturális alapok felhasználására vonatkozó adminisztratív szabályozás egyszerűsítését illeti, a jelentéssel teszünk egy lépést a helyes irányba, hogy egyensúlyt találjunk abban, hogy az európai alapok egyrészt a lehető legnagyobb mértékben elősegítsék a projektek koordinációját, másrészt ellenőrizzék e források felhasználását. A szabályozás reformjának eszközként kell szolgálnia az európai polgárok és adófizetők szemében a nagyobb mértékű átláthatóság garantálásához, valamint a tagállamokra vonatkozó megvalósítható feltételek kijelöléséhez. A folyamat során mindvégig szem előtt kell tartanunk azt a végső célt, hogy az Európai Unió egész területén összehasonlítható szociális és gazdasági körülményeket érjünk el.

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D) . – (HU) Az Európai Uniót a gazdasági válság kitörése óta számos alkalommal bírálták, hogy nem képes megfelelő módon reagálni a válsághelyzetre. Én úgy ítélem meg, hogy ez a mostani vita és Kirilov úr kiváló jelentése ékes cáfolata annak, hogy igenis az Európai Unió képes volt reagálni ezekre a folyamatokra. Nem értem a kollégákat, akik attól aggódnak, hogy a mostani egyszerűsítések azt fogják jelenteni, hogy nem lesznek kontrollálva a folyamatok, hiszen a kohéziós politikának éppen az a nagyon nagy értéke, hogy egy nagyon pontos ellenőrző mechanizmusa van. Tehát, senkinek nem kell aggódni, és hogyha a kollégák emiatt aggódnak, remélem, hogy ez nem egy szolidaritásdeficit a részükről azon tagállamok irányában – például az én országom Magyarország irányában –, hogy mi ezeket a pénzeket nem fogjuk megfelelően fölhasználni. Igenis, nagyon korrekten fogjuk fölhasználni. Nagyon fontos ez a vita a tekintetben is, hogy megerősítsük: a kohéziós politikára szükség van. Örülök, hogy itt van Hahn úr és Ciolos úr. Nagyon aggódok amiatt, hogy Barroso úr első dokumentumában a KAP-ot meg sem említették, a kohéziós politikát is csak szőrmentén említették meg, holott ezek megkerülhetetlenül fontos kohéziós, fontos közösségi politikák, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a zöld növekedést, az innovációt, a munkahelyek teremtését, tehát az EU 2020 stratégiájának új célkitűzéseit megvalósítsuk. Tehát a kohéziós politikát nem gyöngíteni kell, hanem meg kell erősíteni.

  Iosif Matula (PPE) . – (RO) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, a válság hatásainak kezelésére szolgáló jogalkotási keretek közösségi és nemzeti szintű módosításainak eredményeképpen a válság reálgazdaságra és munkaerőpiacra gyakorolt hatása jelenleg széles körben, nagymértékben érződik. A magas munkanélküliség súlyosan kihat a tagállamok gazdaságára, de a finanszírozásban még mindig nagy nehézségek vannak.

A kohéziós politikai programok hatékony végrehajtása alapvető fontosságú, mivel a 2007–2013 közötti időszakra kijelölt 347 milliárd EUR formájában jelentős lökést ad a reálgazdaság támogatásának. További erőfeszítéseket kell tenni a válságban legsúlyosabban érintett kedvezményezettek érdekében, hogy felgyorsítsuk a tagállami régiókban megvalósuló beruházások finanszírozására szolgáló pénzek áramlását. Úgy gondolom, a történtek közül az egyik fontos változás, hogy a több régióra kiterjedő projektek esetében lehetőség nyílik arra, hogy egy nagy projekt több különböző programból kapjon finanszírozást.

Szeretnék gratulálni az előadónak az elvégzett munkához. Meg kell jegyeznem azonban, hogy bár a jelentést már nagyon vártuk, lassan haladt előre. Azt javaslom, hogy keressünk megoldásokat és helyezzük sokkal jobban előtérbe a célkitűzéseket, hogy elkerülhessük az ilyen helyzeteket, amikor a kitűnő intézkedések túl sokáig késnek. Az adminisztratív eljárások egyszerűsítése általában segít fellendíteni ezen alapok felhasználhatóságát az ezzel a problémával küzdő országokban, más szóval hazámban, Romániában is. Egy vulkánkitöréstől öt nap alatt a feje tetejére állt a világ, és ez akár egy újabb válságot is kirobbanthat. Mennyi időbe fog telni, amíg képesek leszünk reagálni? Számomra egy dolog teljesen világos: mostantól kezdve sokkal gyorsabban kell meghoznunk a döntéseket.

(Taps)

  Monika Smolková (S&D) . – (SK) Először is szeretném megdicsérni az előadó, Kirilov úr munkáját. Nagyon jó, hogy a gazdasági válságra való reagálás céljából az európai intézmények úgy határoztak, hogy felgyorsítják a regionális fejlesztési projektek finanszírozásának folyamatát, egyúttal egyszerűsítik a strukturális alapok felhasználását irányító szabályokat. Emellett a 2007-ben jóváhagyott uniós források felhasználására kijelölt időszakot is meghosszabbítják, hogy a tagállamok több időt kapjanak a források felhasználására.

Szlovákiában van egy olyan mondás, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad. A gazdasági válság által legsúlyosabban érintett tagállamok nagyon várják a ma tárgyalt rendeletet. A Bizottság az első tervezetet már tavaly júliusban bemutatta. Májusig nem fogunk határozni. Az egész jogalkotási folyamat eddig a mai napig kilenc hónapot vett igénybe. Talán ideje lenne elgondolkoznunk egy egyszerűbb, gyorsabb jogalkotási folyamaton a konkrét, kijelölt esetekben.

A válság, a munkanélküliség, a szegénység és az egyre mélyülő regionális különbségek pontosan olyan esetek, ahol szükség van a gyorsabb, rugalmasabb fellépésre. A munkanélkülieknek nehezen fogjuk megmagyarázni, hogy több mint háromnegyed évbe telt, mire elfogadtunk egy jogszabályt, amelynek most kellene segítenie őket, a rászorultságuk idején.

  Pascale Gruny (PPE) . – (FR) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, abban ma mindnyájan egyetértünk, hogy üdvözöljük a Kirilov úr jelentésében a strukturális alapok odaítélésének egyszerűsítésére javasolt intézkedéseket.

Mindazonáltal az Európai Szociális Alappal foglalkozó parlamenti munkacsoport elnökeként fel vagyok háborodva amiatt, hogy ez a jelenleg zajló felülvizsgálati eljárás milyen sokáig tartott. A Bizottság eredeti javaslata 2009 júniusából származik. Még ha a felülvizsgálat azt a célt is szolgálta, hogy segítsen a tagállamoknak a gazdasági és szociális válság leküzdésében, a Tanácsnak hat hónapba telt megállapodásra jutnia. Ez elfogadhatatlan. Igaz, hogy a jogalkotási eljárást menet közben módosították, hogy a Parlamentnek ugyanannyi hatalmat biztosítson, mint a Tanácsnak. Mi azonban az Európai Unió választott képviselőiként nem tudjuk most megindokolni ezeket a késéseket a nyilvánosság felé.

Most teszek egy kis kitérőt, hogy üdvözöljem a Parlament által tanúsított felelős magatartást, hogy amennyire csak lehetett, egyetértett a Tanács álláspontjával, hogy ne késleltesse tovább az eljárást. Szeretnék azonban ismét hangot adni a csalódottságomnak. Olyan Európai Unióra van szükségünk, amely gyors, a helyszínen valódi hatással bíró döntéseket tud hozni.

Most térjünk át egy pillanatra a jövőre. A gazdasági válság leküzdése érdekében ma javasolt egyszerűsítési intézkedések pozitívak, de szeretném hozzátenni, hogy ezek lehettek volna még nagyra törőbbek is, ha a jelenlegi, 2007–2013 közötti programozási időszakra alkalmazott intézkedések nem lettek volna annyira nehézkesek és bonyolultak.

Ezért a 2014–2020-ra vonatkozó többéves jogalkotási keretről szóló tárgyalásokra előretekintve arra szólítom fel az Európai Parlamentet, hogy javaslataiban álljon ki bátran a strukturális alapok és a Kohéziós Alap igazgatásának és alkalmazásának egyszerűsítése mellett.

  Sergio Paolo Francesco Silvestris (PPE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, én szintén elismerésemet szeretném kifejezni Kirilov úr jelentéséhez, aki sajnálatomra ma nem lehetett itt.

A Regionális Fejlesztési Alaphoz, az Európai Szociális Alaphoz és a Kohéziós Alaphoz kapcsolódó mechanizmusok további egyszerűsítése jó ötlet, és jót fog tenni a kiadásoknak. Egy olyan időszakban, amikor ezeket az alapokat a válság leküzdésére is használjuk, a kifizető ügynökségeket olyan helyzetbe kell hoznunk, hogy az összes pénzüket elkölthessék; ez a mi intézkedésünk azonban azt is jelenti, hogy eggyel kevesebb kifogás marad.

Eggyel kevesebb kifogás, de kinek? A régióknak, amelyek például a Kohéziós Alapból költenek, és gyakran nem tudják elkölteni az összes pénzüket, mert nem képesek rá, mégis az európai eljárások kaotikus jellegét és túlzott bürokráciáját tartják felelősnek a saját kiadásaik elmaradásáért.

Ez a kifogás a mai nappal érvényét veszti; mától az európai alapok felosztásáért felelős szervek mindegyike olyan helyzetbe kerül, hogy …

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Ioan Enciu (S&D) . – (RO) A gazdasági válság hatásai 2008 óta érezhetők. Fő problémánk pillanatnyilag a munkanélküliség, az életszínvonal visszaesése és a szegénység. Az Európai Unió politikáit tekintve folyamatos erőfeszítések történnek az említett hatások kezelésére rendelkezésre álló eszközök kibővítése és fejlesztése érdekében, ami egyúttal az európai gazdasági növekedés ösztönzését is jelenti. Kirilov úr jelentése jó példa erre. A jelentés megfogalmazása a Bizottság néhány kiváló, örvendetes javaslata alapján történt, amelyek egyszerűsíteni kívánják a pályázati eljárást, lehetővé téve a tagállamoknak a megfelelő alapokhoz való hozzáférést.

Üdvözlöm és támogatom a Kirilov úr által készített jelentést, mind a nagyobb projektekre felkínált összegek egyesítése, mind az egyedi technikai kritériumok és feltételek kiigazítása szempontjából, hogy elősegítsék a rendelkezésre álló alapok kezelését. Ezek a módosítások összhangban vannak az „Európa 2020” stratégiával, amely ösztönzi a munkahelyteremtést és támogatja a környezetvédelmi célú beruházásokat.

  Sidonia Elżbieta Jędrzejewska (PPE) . – (PL) Elnök úr, Hahn úr, az előttem szólók már említést tettek a kohéziós politika hasznairól, ezért ezeket már nem ismételném el itt. Csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy hazám, Lengyelország és az én Wielkopolska régióm szintén részesül a kohéziós politika előnyeiből. Ennek nagyon örülök, és a rendelet módosításait is ezen keresztül értettem meg. Örülök a források jobb felhasználhatóságára irányuló folyamatos erőfeszítésnek – a források felhasználhatóságának mint a kohéziós politika részének. Ahhoz, hogy a végrehajtás és az felhasználhatóság jobb legyen, létfontosságú az e politika végrehajtására irányadó jogszabályok folyamatos egyszerűsítése és liberalizálása. Ezért gondolom, hogy a rendeletet egy következő lépést jelent a végrehajtás egyszerűsítése felé. Ezzel meg vagyok elégedve. Azt is szeretném hozzátenni, hogy ennek a törekvésnek folyamatosnak kell lennie. Megállás nélkül küzdenünk kell a túlzott bürokrácia ellen, és mindig törekednünk kell arra, hogy a jogszabályok a kedvezményezettek számára kedvezőek legyenek.

  Othmar Karas (PPE) . – (DE) Elnök úr, Hahn úr, a kohéziós politika fontos politikai eszköz. Lehetőséget ad arra, hogy segítsük a válság leküzdését, rövid távon élénkítsük a keresletet, ugyanakkor befektessünk a hosszú távú növekedésbe és versenyképességbe. Fontos, hogy nagyon világosan kimondjuk, hogy a kohéziós politika, és különösen az előlegkifizetések és a 2009-ben történt gyorsított helyi végrehajtás nagyon jelentős mértékben hozzájárult a vásárlóerő fellendítéséhez, ami jót tett a gazdaságnak, és segített mérsékelni a magánfogyasztás visszaesését. A kohéziós politika az „Európa 2020” stratégiának is nagyon fontos része. Ezért nem értem, hogy az ön biztostársa, Rehn úr miért kapcsolta össze az egységes pénzpiacról szóló rendeletek betartásának elmulasztásáért járó büntető mechanizmusokat a regionális politikára vonatkozó korlátozásokkal.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Marie-Thérèse Sanchez-Schmid (PPE) . – (FR) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, az elkövetkező hetekben sor kerül a Kirilov-jelentésről szóló szavazásra, és én örülök ennek, mivel sürgősen szükség van rá.

A nyilvánosság és választott képviselőink közel egy éve várnak már a kohéziós politika kézzelfoghatóbb, tartósabb intézkedéseire a válságra válaszul; az országos és helyi szereplők egy éve kérik már a nagyobb fokú rugalmasságot és alkalmazkodóképességet az európai alapok odaítélésében.

Ma, amikor a Parlament a Kohéziós Alap felhasználásának nagyobb átláthatóságára irányuló új intézkedésekkel foglalkozik, minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy sikerre vigyük a követelmények egyszerűsítésére irányuló törekvéseinket. A Kirilov-jelentés az első lépés az egyszerűsítés felé. Újabbakat kell maga után vonnia, mert a mindennapi életben való európai fellépés hitelessége és láthatósága forog kockán.

Ez a jelentés Európa szolidaritásáról is tanúskodik, hogy amikor ilyen kétségek merülnek fel az egységességünkkel kapcsolatban, az erre rászoruló tagoknak a helyzetükhöz igazított intézkedésekkel tudjon szolgálni. Ezekben a sötét, borús időkben a Kirilov-jelentés egy leheletnyi friss levegőt hozhat. Remélem, ez a jelentés csak az első lépés lesz.

  Johannes Hahn , a Bizottság tagja. – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, akinek sikerült eljutnia ide a Házba – akár a közelből, akár távolabbról –, a vita során tanúsított elkötelezettségükért. Szeretném megköszönni önöknek, hogy széles körű támogatásukat adták a kohéziós politikához és annak megvalósításához, hogy lehetővé tegye számunkra a régióink és a régiókban élő emberek megsegítését. A cseh képviselő utalt arra a mondásra, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad. Azt mondanám, ez egy európai bölcsesség. Minden nehézség és hiba ellenére tartottuk magunkat ehhez az elvhez a kezdeményezésben.

Schroedter asszonynak röviden azt szeretném válaszolni, hogy nem kell aggódnia amiatt, hogy az ellenőrzési mechanizmusok csorbát fognak szenvedni, csak mert egységesítettük a küszöbértékeket, hogy egységesen tudjuk értékelni a projekteket, amelyek gyakran mindkét területet érintik. Helyi és országos szinten is vannak ellenőrzési mechanizmusok. Ez a koncepció áll a közös irányítás hátterében. Más szabályozások is irányítanak bennünket, például a közbeszerzésben és az állami támogatási rendszerben. Ezek szintén bizonyos határidőkkel járnak, amelyeket mi regionális politikusként nem hagyhatunk egyszerűen figyelmen kívül.

Ami az N+3 rendelet kiterjesztését illeti, úgy gondolom, nagyon korlátozó módon kell hozzáállnunk. Gondoskodnunk kell arról, hogy a szabályok ne enyhüljenek, és a régiók ne gondolják azt, hogy nyugodtan ülhetnek a babérjaikon. El kell kötelezniük magukat a rendelkezésre álló források felhasználása mellett.

Kérem, adják át Swinburne asszonynak, hogy egyáltalán semmilyen jel nem utal arra, aminek a bekövetkeztétől fél, feltéve, hogy a költségvetés kellően nagy. A jövőben is biztosítani fogjuk a rendelkezésre álló regionális forrásokat Wales számára és az összes többi régió számára. Emiatt nem helyeslem, hogy a strukturális alapokból származó pénzt nehéz időkben olyan látszólagos szankciók alkalmazására használjuk, amelyek hatástalanok.

Még egyszer köszönöm önöknek a széles körű támogatást. Köszönettel tartozom a Regionális Politikai Főigazgatóság munkatársainak is, akik nagyon keményen dolgoztak ezen a területen.

  Karin Kadenbach , az előadót helyettesítve. – (DE) Elnök úr, boldogan átadom Kirilov úrnak a mai vita során elhangzott dicséreteket és pozitív megjegyzéseket. Két pontot szeretnék még egyszer kiemelni.

Csak az európai adófizetők pénzét tudjuk költeni, ezért az alapokhoz való hozzáférést a lehető legegyszerűbbé és legátláthatóbbá kell tennünk. A jelentésnek ez a célja. Azt is gondolom azonban – és ez a kérés Schroedter asszonynak szól –, hogy nem kellene abból kiindulnunk, hogy az egyes tagállamok nem tesznek meg mindent az európai jognak való megfelelés érdekében. A ma elhangzottakban a sorok közül ezt olvastam ki, de nem hiszem, hogy ezt bárkiről is feltételeznünk kellene. Én abból a feltételezésből indulok ki, hogy mindegyik tagállam és mindegyik intézmény minden tőle telhetőt megtesz az európai források hatékony és helyes felhasználása érdekében.

Szeretnék még egy második megjegyzést intézni Swinburne asszonyhoz, de nem csak hozzá. Nem arról van szó, hogy jótékonykodunk a szegény régiókkal. Támogatjuk a régiókat, hogy növeljük a vásárlóerőt és munkahelyeket teremtsünk, mert összességében ezeknek a régióknak a vásárlóereje is hozzájárul ahhoz, hogy Európa újra el tudja kezdeni termékeinek gyártását és értékesítését. Ez meg fogja erősíteni a belső piacot. Más szóval, nem egyszerűen az általános szolidaritás gyakorlásáról van szó. Aki ismeri valamennyire a gazdaság és az üzleti világ működését, megérti – nemcsak szociális, de üzleti és gazdasági szempontból is –, miért van szükségünk a regionális politikára, és miért tudjuk gyors, hatékony intézkedésként használni az európai gazdaság ösztönzésére Európa valamennyi régiójában, különösen válságok idején.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra a május első hetén tartandó ülésen kerül sor

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Elena Băsescu (PPE) , írásban. – (RO) A strukturális alapok és a Kohéziós Alap végrehajtásáról szóló általános rendelet módosításáról készült jelentés különösen fontos az Európai Unió polgárai számára. Az európai források igénybevétele eddig sok tagállamban, köztük Romániában is alacsony szinten állt. A polgárok, a vállalatok és a helyi hatóságok közül sokan bírálták a bonyolult eljárásokat, mivel ezek akadályozták őket, ha támogatást próbáltak szerezni a projektjeikhez.

E jelentés elkészítése tanúsítja, hogy az Európai Parlament igyekszik megoldást találni az ezzel kapcsolatban kiemelt problémákra. Támogatom az európai alapokhoz való hozzáférés eljárásainak egyszerűsítésére irányuló javaslatokat. A felesleges adminisztratív eljárások és a bürokrácia mennyiségének csökkentése, valamint a világosabb szabályok kialakítása hozzásegít az európai források jobb felhasználásához.

Üdvözlöm ezeket az intézkedéseket, különösen most, amikor a tagállamokat a gazdasági válság is sújtja. Öt európai ország, köztük Románia is részt fog venni egy folyamatban, amely az európai források felhasználhatóságának felgyorsítására szolgál. Az előlegkifizetésekhez szükséges új eljárás bevezetése lehetővé fogja tenni, hogy több projektet gyorsabban fejezzünk be. Romániának ezenkívül a nem elég gyorsan felhasznált források elvesztésének kockázatát csökkentő szabálymódosítás is kedvezni fog.

  Alain Cadec (PPE) , írásban. – (FR) A gazdasági válság megmutatta, hogy a bajba jutott magántevékenységek támogatásához állami fellépésre van szükség. Az Európai Unió kohéziós politikája alapvető szerepet játszik e téren. A gazdasági visszaesésben érintetteknek nyújtott pénzügyi támogatás révén a strukturális alapok katalizátorként működnek, amellyel ösztönözni lehet a tevékenységet.

Sok lehetséges kedvezményezett számára mindazonáltal továbbra is nehézkes az európai forrásokhoz való hozzáférés. Az eljárások bonyolultak, a késések túl hosszúak, noha a válság szorítása egyszerű, gyors intézkedéseket tesz szükségessé.

A tisztázás iránti igény keretében üdvözlöm a strukturális alapok pénzgazdálkodásának egyszerűsítésére irányuló bizottsági kezdeményezést. A különféle javaslatok a hatékonyabb kohéziós politika szellemében készültek, vigyázva ugyanakkor, hogy a kohéziós politika ne legyen túl nagy hatással a közösségi költségvetésre. Üdvözlöm ezt a pragmatikus hozzáállást.

A Bizottságnak azonban itt még nem szabad megállnia. E reformnak, amelyet a válsághelyzet tett szükségessé, az első szakaszt kell jelentenie az európai forrásokkal való gazdálkodás radikális egyszerűsítésében. A kohéziós politikának a hatékonyabb állami beavatkozás eszközévé kell válnia, hogy valódi támogatást nyújthasson a gazdasági tevékenységekhez.

  Ramona Nicole Mănescu (ALDE) , írásban. – (RO) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szeretnék gratulálni az előadónak az elvégzett munkához. Én is üdvözlöm a Tanácsban és a Regionális Fejlesztési Bizottságban végre jóváhagyott megállapodást. Úgy vélem, rendkívül fontos, hogy ezt a jelentést a lehető leghamarabb elfogadjuk, hogy a válságtól leginkább sújtott tagállamoknak fel tudjuk kínálni a gazdaság élénkítéséhez szükséges pénzügyi támogatást. A jelentésben kiemelt szempontok közül az egyik legfontosabb az európai forrásokhoz való hozzáférésre és a végrehajtásukra vonatkozó eljárások egyszerűsítése. Intézkedésekre van szükségünk, hogy megkönnyítsük a gyors helyreállítást, különösen most, a gazdasági válság idején.

Következésképpen úgy gondolom, hogy az Európai Szociális Alapból származó 2%-os és a Kohéziós Alapból származó 4%-os előlegkifizetések ideális megoldást jelentenek a komoly likviditási problémákkal küzdő tagállamoknak, ezáltal lehetővé teszik számukra, hogy következetes segítségnyújtásban részesüljenek. Az Európai Szociális Alapból származó összegeknek aktívan hozzá kell járulniuk a válság által legsúlyosabban érintett tagállamok gazdaságának élénkítéséhez, támogatva a munkahelyek megőrzésére, a szakképesítések szintjének javítására és áttételesen a munkanélküliség megelőzésére és leküzdésére tett erőfeszítéseiket.

  Georgios Stavrakakis (S&D) , írásban. – (EL) Először is szeretnék gratulálni az előadónak, Evgeni Kirilovnak és a bizottságunk valamennyi tagjának, mivel állhatatosságuknak és határozottságuknak köszönhetően sikerült ma megtartanunk ezt a vitát, és egyenesen továbblépni e kivételesen fontos jelentés elfogadása felé, anélkül hogy tovább vesztegetnénk a drága időt. Szeretném hangsúlyozni a módosítások döntő szerepét az előirányzatok hasznosulásának növelésében, a bürokrácia és a szabályok összetettségének csökkentésében, a finanszírozás által a gazdaság egészére gyakorolt hatás maximalizálásában és ezáltal a polgároknak jutó előnyök megsokszorozásában. Meghallgatása során Hahn biztos úr igen helyesen mutatott rá arra, hogy annak ellenére, hogy talán ez a legsikeresebb európai politika, a politikai kohéziónak is vannak ellenségei és barátai. A ma megvitatott módosítások elfogadása fontos lépés, de az még sürgetőbb, hogy az Európai Bizottság haladéktalanul tegye meg a következő lépést: terjessze elő a jövő politikai kohéziójáról alkotott elképzelését, valamint a keret, a működés és a hatáskörök szükséges módosításaira, az új eszközökre stb. irányuló javaslatait és ötleteit.

, írásban. – Legfőbb ideje ennek a következő lépésnek, még mielőtt új, ismeretlen eredetű dokumentumok bukkannak fel.