Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/2188(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A7-0077/2010

Viták :

PV 21/04/2010 - 3
CRE 21/04/2010 - 3

Szavazatok :

PV 05/05/2010 - 13.31
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0121

Viták
2010. május 5., szerda - Brüsszel HL kiadás

14. A szavazáshoz fűzött indokolások
PV
 

A szavazáshoz fűzött indokolások

 
  
  

Jelentés: José Manuel García-Margallo y Marfil (A7-0061/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE) , írásban. – (RO) Támogatom az e dokumentációval kapcsolatban az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport előadója által elfogadott álláspontot, az adócsalás Európai Unióban való leküzdéséről szóló bizottsági javaslattal együtt. Úgy vélem, hogy ez a javaslat javíthatja a Közösségen belüli tranzakciókra vonatkozó közigazgatási együttműködést a hozzáadottérték-adó kiszámítása és ezen adó helyes alkalmazásának nyomon követése terén.

Meglátjuk, hogy a Bizottság javaslata növelni fogja-e az uniós szintű adócsalás elleni küzdelem sikerének arányát, amely szerint ki kell bővíteni az Eurocanet hálózatot, és létre kell hozni egy új struktúrát, az Eurofisc-et, amely jogképesség nélkül, önkéntes alapon működne.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Javítani kell a hozzáadottérték-adó területén történő európai közigazgatási együttműködést, amelyet az 1798/2003/EK tanácsi rendelet szabályoz, különösen az adóelkerülés leküzdése szempontjából. A García-Margallo y Marfil úr által készített jelentés támogatja ezt a megközelítést, és megerősíti az Európai Bizottságnak a tagállamok közötti adatcsere megkönnyítésére összpontosító javaslatait. A jelentés mellett szavaztam, mert néhány lényeges javítással is kiegészíti az Európai Bizottság szövegét, különösen a magánszemélyek adatvédelmét illetően.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) , írásban. – (FR) Az Európai Parlament konzultációs eljárása keretében kiváló spanyol kollégám, García-Margallo y Marfil úr által készített, a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentés mellett szavaztam. A héacsalást gyakran határt átlépően szervezik meg, és ezért kell az Európai Unió és tagállamai között jobb koordinációt létrehozni általában az adócsalás és különösen a héacsalás leküzdése érdekében. Örülök annak, hogy a bizottsági javaslat megállapítja egy közös struktúra, az Eurofisc létrehozásának jogalapját, amely a közösen megszervezett kockázatelemzésre támaszkodva lehetővé teszi majd az információk többoldalú, gyors és célratörő cseréjét, így biztosítva a tagállamok kellő mértékű és összehangolt reagálóképességét az új csalástípusok megjelenése elleni harcban. Osztom az előadó aggályait a személyes adatok védelmét illetően, amelyeket tiszteletben kell tartani. Az ilyen típusú adatokat csak az adóval kapcsolatos bűncselekmények megelőzése és leküzdése céljából szabad felhasználni.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – (LT) Támogattam ezt a jelentést, mert úgy vélem, hogy a csalás elleni küzdelem területén erősíteni kell a rendelkezéseket. Az adók elkerülését célzó csalás súlyos következményekkel jár a nemzeti költségvetésekre nézve, sérti az igazságos adózás elvét, továbbá torzíthatja a versenyt, és hatással lehet a belső piac működésére. A jelenlegi jogszabályok nem biztosítják hatékonyan a tagállamok közötti együttműködést, noha a hozzáadottérték-adó területén a csalás gyakran több országban szerveződik meg, és a tagállamoknak ezért együtt kell működniük annak megelőzése érdekében. Biztató, hogy a rendelet új változata erősíteni fogja a Közösség héafizetőkre és tevékenységeikre vonatkozó adatbázisát, ami információkhoz való hozzáférést biztosít majd a tagállamok számára, javítani fogja a közigazgatási együttműködést, és lehetővé teszi számunkra a héacsalás elleni hatékonyabb küzdelmet.

 
  
MPphoto
 
 

  George Sabin Cutaş (S&D) , írásban. – (RO) Az adócsalás és a héával kapcsolatos adóelkerülés elleni küzdelemre vonatkozó európai stratégiára szavaztam. Úgy vélem, hogy európai szintű mechanizmust kell létrehozni a csalás leküzdésére, mert ennek a jelenségnek az elterjedtsége rávilágít arra, hogy az e probléma kezelésére szolgáló intézkedések már nem irányíthatók kizárólag nemzeti szinten.

A Nemzetközi Áfaszövetség által említett becslések szerint az Európai Unióban évente 60 000–100 000 millió euróra tehető a kieső héabevétel. Ezért sürgetem a tagállamok közigazgatási hatóságai és az Európai Bizottság közötti szoros együttműködést azoknak a káros következményeknek az elkerülése érdekében, amelyekkel az adócsalás járhat a nemzeti költségvetések, valamint a verseny szempontjából.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A tagállamok közötti közigazgatási együttműködés a csalás és a pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelem területén rendkívül fontos a méltányosság és az igazságosság miatt, valamint az ilyen bűncselekmények országok gazdasági helyzetére gyakorolt óriási hatása miatt. A hozzáadottérték-adó területén számtalan csalás fordul elő, ezért alapvető, hogy erőteljes intézkedéseket tartalmazó jogi kerettel rendelkezzünk, hogy lényegesen csökkenteni lehessen az ilyen esetek számát.

Kívánatos a központi kormányok közötti nagyobb fokú együttműködés az információk megosztásán keresztül, amennyiben tiszteletben tartják az egyének magánéletét, valamint kívánatosak a teljes körű adatbázisok és az ilyen esetek felderítésére és feldolgozására megfelelően kiképzett tisztviselők. A tagállamoknak minél gyorsabban végre kell hajtaniuk az Európai Unió által előterjesztett intézkedéseket, hogy átláthatóbb rendszert teremtsenek, amely hatékonyan képes küzdeni az adócsalás ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A hozzáadottérték-adóval (héa) elkövetett csalás okozta torzulások megbontják a saját források rendszerének általános egyensúlyát, amely csak akkor képes biztosítani az Unió megfelelő működését, ha tisztességes és átlátható. Mivel a hatóságoknak pótolniuk kell a kieső bevételeket, az adócsalás terjedése növeli az adózás szabályait tiszteletben tartó vállalkozásokra nehezedő adóterheket. És bár nem minden tagállamban vizsgálták a héaelkerülés és a héacsalás mértékét, a Nemzetközi Áfaszövetség becslései szerint az Európai Unióban évente 60 000–100 000 millió euróra tehető a kieső héabevétel. Kívánatos a központi kormányok közötti nagyobb fokú együttműködés az információk megosztása révén, az egyének magánéletének tiszteletben tartása mellett. A tagállamoknak minél gyorsabban végre kell hajtaniuk az Európai Unió által előterjesztett intézkedéseket, hogy átláthatóbb rendszert teremtsenek, amely hatékonyan képes küzdeni az adócsalás ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az adócsalás elleni küzdelemnek prioritást kell képeznie az EU számára, különösen a hozzáadottérték-adó területén. Ebből a nézőpontból kardoskodnak a csalás elleni küzdelem terén valamennyi tagállamban az ágazatközi politika mellett, beleértve különösen az információcserét. Különösen jelentős, hogy a csalás az EU-n belül az igazságtalanság egyik fő oka, mivel tisztességtelen versenyhez és kiegyensúlyozatlan piachoz vezet.

 
  
MPphoto
 
 

  Siiri Oviir (ALDE) , írásban. – (ET) Azért szavaztam a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és adóelkerülés elleni küzdelemről szóló tanácsi rendelettervezet mellett, mert ez a jogi aktus lehetővé fogja tenni a tagállamok számára, hogy közösen, hatékonyabban küzdjenek a határon átnyúló adóelkerülés ellen. Az adóelkerülés súlyos következményekkel jár a tagállamok költségvetéseire nézve; sérti a méltányos adóztatás elvét, és versenytorzulásokat idéz elő. Jóllehet az adóelkerülés elleni küzdelmet célzó intézkedések nagyrészt csak a tagállamok hatáskörébe tartoznak, úgy gondolom, hogy az adóelkerülés elleni intézkedéseknek a mai globális világban az EU számára is prioritást kell képezniük.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE) , írásban. – (IT) A Bizottság javaslata a jelenlegi rendelet kiegészítésével és módosításával, valamint a csalás leküzdésére szolgáló célzott együttműködés jogalapjának, az Eurofisc-nek a megteremetésével eszközöket kínál a tagállamoknak a határon átnyúló héacsalás elleni hatékony küzdelemhez. Az adócsalás súlyos következményekkel jár a nemzeti költségvetésekre nézve, a méltányos adóztatás elvének sérüléséhez vezet, és versenytorzulásokat idézhet elő. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a hatóságoknak pótolniuk kell a kieső bevételeket, növelve az adózás szabályait tiszteletben tartó vállalkozásokra nehezedő adóterheket. Az adócsalás elleni uniós küzdelemnek ki kell egészítenie a tagállamok fellépését. A rendelettervezet célja nem csupán az, hogy biztosítsa a héa helyes kiszámítását, hanem az is, hogy a Közösségen belüli tranzakciók terén szavatolja az előírások megfelelő alkalmazását. További célja az említett adónem területén folyó csalás elleni küzdelem. A javaslat általánosságban az információcsere javítására törekszik: így pontosabban körülhatárolja azokat az eseteket, amikor a tagállamok közigazgatási vizsgálatot végezhetnek, ideértve az ennek elmaradását ellensúlyozó intézkedéseket is.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE) , írásban. – (IT) Örülök annak, hogy a szabálytalanságok azonosított pénzügyi hatása a 2007-es 1.024 millió EUR-ról 2008-ban 783,2 millió EUR-ra csökkent; a közvetlen kiadások és az előcsatlakozási alapok kivételével valamennyi kiadási területen csökkenést vettek nyilvántartásba. Teljes mértékben támogatom a Bizottság által végzett munkát, és rá szeretnék mutatni arra, hogy a csalás és a korrupció elleni küzdelem az európai intézmények és valamennyi tagállam fontos kötelessége.

Tekintettel az egész Európát érintő különleges gazdasági helyzetre, egyetértek azzal, hogy védeni kell az Unió pénzügyi érdekeit, és küzdeni kell a szervezett bűnözés ellen, amely a nemzeti mutatók szerint növeli az intézményeken belüli összejátszásra való képességét, különösen a közösségi költségvetéssel szembeni csalás révén.

Ezért alapvetőnek tartom, hogy hatékony jogszabályokat iktassunk be a káros adózási gyakorlatok kezelése során folyó közigazgatási együttműködés javítása és a belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében. Ezzel összefüggésben támogatom az adózás területén folyó közigazgatási együttműködésről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatot, hangsúlyozva emellett annak fontosságát, hogy növeljük a tagállamok elszámoltathatóságát, kezdve az adatbázisokba felvitt adatok minőségével.

 
  
  

Jelentés: David Casa (A7-0065/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE) , írásban. – (RO) A hozzáadottérték-adó számlázásának egyszerűsítésére, korszerűsítésére és összehangolására irányuló bizottsági javaslat kínál bizonyos javításokat, különösen a kis- és középvállalkozások számára az egyszerűsített számla felhasználását lehetővé tevő rendelkezéseket, valamint az elektronikus számlák hagyományos számlákkal azonos feltételek melletti, adóhatóság általi elfogadásának garantálását illetően. E tekintetben az előadó javaslata, miszerint az adóhatóságoknak legyen lehetőségük az egyszerűsített számlák vonatkozásában további követelmények, így például sorszámozás előírására, egy egyszerű biztonsági intézkedést jelent, amely mellett nem vesznek el a Bizottság által végzett javítások.

A közös héa-rendszer és a számlázási szabályok e területén a Bizottságnak támogatnia kell a tagállamokat, amelyek technikai segítségnyújtást igényelnek elektronikus közigazgatásuk korszerűsítéséhez, akár a Fiscalis 2013 közösségi program útján, akár a strukturális alapok felhasználásával. Véleményem szerint az előadó olyan módosításokat végzett, amelyek javítják a bizottsági javaslatot; ezért e jelentés elfogadása mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Casa úr hozzáadottérték-adó számlázására vonatkozó szabályokról szóló jelentése mellett szavaztam. E témában egy 2001. évi tanácsi irányelv már megállapított európai uniós szinten közös szabályokat a héa számlázására vonatkozó szabályok egyszerűsítésére, korszerűsítésére és összehangolására. A különböző tagállamok szabályai között azonban eltérések állnak fenn, különösen az elektronikus számlázás terén. Ezek az eltérések mindazonáltal gátolják ennek a számlatípusnak az általános elterjesztését, annak ellenére, hogy ez egy egyszerűsítési lehetőség. A szabályok Európai Bizottság által javasolt és az előadó által támogatott nagyobb fokú összehangolása ezért jó hír valamennyi európai vállalkozás számára, mivel elérhetőbbé válik számukra az elektronikus számlázás, és így csökkeni fognak adminisztratív terheik.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) , írásban. – (FR) Az Európai Parlament konzultációs folyamata keretében a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a számlázás szabályai tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló jelentés mellett szavaztam, amelyet kiváló máltai kollégám, Casa úr készített. Alapvetővé vált, hogy eltöröljük a számlázáshoz kapcsolódó adminisztratív rendszert. A tagállamok számára e területen megengedett lehetőségek a múltban eltérő szabályokat vontak maguk után, különösen az elektronikus számlázás területén. Ezek a szabályok akadályozzák a vállalkozások zökkenőmentes működését a belső piacon, különösen azokét, amelyek új, papírmentesítési technológiákat alkalmaznak, éppen egy olyan időszakban, amikor a szükségtelen adminisztratív terhek visszafogják Európában a gazdasági növekedést. A jelentésben javasolt összes egyszerűsítési intézkedést támogatom, különösen a kkv-knak szólókat, mégpedig a következőket: annak a követelménynek az eltörlése, hogy olyan számlával kell rendelkezni, amely az összes tagállam alaki követelményeinek megfelel; a papír alapú és az elektronikus számlák egyenértékűségének megerősítése; annak a lehetőségnek az eltörlése, hogy az a tagállam, amelyben az adót meg kell fizetni, előírhassa, hogy bizonyos számlákat fordítsanak le a szóban forgó tagállam hivatalos nyelveire.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) , írásban. – (RO) Számos szempontból örvendetesnek tartom e jelentés elfogadását. Azonban különösen mint előadó és néhány kulcsfontosságú módosítás szerzője, csak a legfontosabb szempontokra szeretnék utalni, amelyek mindegyike kifejezetten a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkenését eredményezi.

Az első ezek közül az a tagállamokat terhelő kötelezettség, hogy meg kell valósítaniuk a kkv-k számára (amelyeket uniós szinten 2 millió EUR árbevétel alatti vállalkozásként határoznak meg) a bevételeken és kifizetéseken alapuló (pénzforgalmi) elszámolási rendszert, ami nagyon örvendetes ösztönző lesz a gazdasági szektor számára. Ezt egy olyan időszakban vezetjük be, amikor a vállalkozások jelenlegi helyzetére az a jellemző, hogy azonnal ki kell fizetniük a héát a számla után, amint kiadták azt, de a vonatkozó számla (és a kapcsolódó héa) kifizetésére lehet, hogy csak hónapokkal később kerül sor, ha egyáltalán sor kerül. Az alapelv azonban minden esetben továbbra is az, hogy a héa levonhatósága megkerülhetetlenül annak kifizetéséhez kötődik.

A második szempont az, hogy az elektronikus számlák a papíralapú számlákkal azonos jogállást kapnak, így az e-mailben elküldött számlák valószínűleg fel fogják váltani a jelenlegi papíralapú számlákat, ami nemcsak a számlák kiállításának és elküldésének, hanem kezelésének és tárolásának feladatát is megkönnyíti.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE) , írásban. – (IT) Szeretnék gratulálni az előadónak, Casa úrnak a fontos munkához, amelyet eddig elvégzett. Képviselőcsoportom mindig is elkötelezett volt a kis- és középvállalkozások támogatása mellett, amelyek Európa gazdaságának igazi hajtóerői, és amelyeknek a fellendítése nekünk mint politikusoknak kötelességünk.

Különösen támogatom azt a Bizottság által javasolt lehetőséget, hogy meg kell engedni az értékesítőnek vagy szolgáltatónak, hogy csak akkor fizesse be a héát, amikor neki is kifizették az értékesítést vagy szolgáltatást. Egyetértek azzal az elvvel is, hogy legyen lehetséges egyenértékűnek tekinteni az elektronikus számlákat és a papíralapú számlákat. Ez így egy olyan intézkedéscsomag, amely véleményem szerint a bürokrácia csökkentésének tágabb folyamatába tartozik, és amely nagy segítség az európai vállalkozásoknak, különösen ebben a gazdasági szempontból kritikus időpontban.

Ezért remélem, hogy ezeket az intézkedéseket amint lehetséges, elfogadják a kis- és középvállalkozások támogatásának tágabb keretében, amelyeknek könnyebb gazdasági és adózási környezetben kell működniük.

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa (PPE) , írásban. – A hozzáadottérték-adó számlázására vonatkozó szabályokról szóló saját jelentésemről van szó. Sikeresen kértük, hogy kötelezően vezessék be az összes tagállamban a pénzforgalmi szemléletű elszámolási rendszert, ezáltal lehetőséget adva a kkv-knek annak eldöntésére, hogy igénybe veszik-e vagy sem ezt a rendszert. A jelentésnek sikerült azokat a vállalkozásokra nehezedő szükségtelen terheket is csökkentenie, amelyeket a Bizottság javaslatában találtunk. Ezért a jelentés sikeresen elérte céljait, és mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A belső piac nagyobb fokú integrációja és a vállalkozások indokolatlan költségeinek csökkentése egy egyszerűsítési folyamat és az adminisztratív akadályok leszállítása révén olyan célkitűzések, amelyeket az uniós jogszabályok elkészítése során szem előtt kell tartani.

Ez az irányelv, amelynek célja a hozzáadottérték-adóval kapcsolatos számlázás közös rendszerének létrehozása, ezért alapvető e célok elérése szempontjából. Különösen fontosnak tartom, hogy a hagyományos számlázás módszerét fel kell váltania az elektronikus számlázásnak, amely gyorsabb és kisebb költséggel jár a vállalkozások és a magánszemélyek számára, feltéve hogy tiszteletben tartják az átláthatóság elvét.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A megvitatott irányelv célja a hozzáadottérték-adó számlázása közös rendszerének létrehozása egyszerűsítés és az adminisztratív terhek csökkentése révén; ez alapvető a belső piac nagyobb fokú integrációjának eléréséhez és a vállalkozások indokolatlan költségeinek csökkentéséhez. Úgy vélem, hogy ez az irányelv kedvező lépés, amely közelebb visz a világossághoz és a jogbiztonsághoz mind az adóalanyok, mind a közigazgatások számára, miközben további eszközöket biztosít a hozzáadottérték-adóval kapcsolatos csalás elleni küzdelemhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A számlázási szabályok tekintetében a közös hozzáadottértékadó-rendszer alapvető a hozzáadottérték-adó számlázására vonatkozó szabályok egyszerűsítéséhez, korszerűsítéséhez és összehangolásához. Ez az új rendszer jelentős megtakarítást is hoz a vállalkozásoknak, ami rendkívül fontos a jelenlegi válságban. E jelentés elfogadása egyben további lépés a csalás és adóelkerülés elleni küzdelemben is.

 
  
MPphoto
 
 

  Siiri Oviir (ALDE) , írásban. – (ET) Liberálisként a számlázási szabályok megváltoztatásáról szóló irányelv mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy a ma használt módszer, amellyel ezt a fejezetet a héa-irányelvbe építették be, nem érte el teljes mértékben célját, ami a héát tartalmazó számlák benyújtásának egyszerűsítése, korszerűsítése és összehangolása volt. Véleményem szerint az új szabályok csökkenteni fogják a vállalkozók bürokratikus terheit, és biztosítani fogják azt is, hogy valamennyi tagállamban azonos szabályok legyenek érvényben a számlák elkészítésére és kiállítására nézve. Tekintettel a nyitott piacra és a szolgáltatások mozgására, mi sem lehetne ennél ésszerűbb.

 
  
  

Jelentés: Ryszard Czarnecki (A7-0079/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) , írásban. – (FR) A lengyel képviselőtársam, Czarnecki úr által készített jelentésben szereplő ajánlás alapján amellett szavaztam, hogy adjunk mentesítést a Bíróság hivatalvezetője számára a Bíróság a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan. Támogatom a Számvevőszék azon javaslatát, amely szerint az Európai Bíróságnak javítania kellene a beszerzési eljárásokon. Örülök az EB zökkenőmentes működésének. Mindazonáltal nem értem, hogy az EB miért vonakodik közzétenni a tagjai pénzügyi érdekeiről szóló nyilatkozatokat, és támogatom a Parlamentnek azt a kérését, hogy haladéktalanul vezesse be ezt a gyakorlatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. Ez a jelentés kimerítően elemzi az Európai Bíróság (EB) költségvetési helyzetét. Számos fontos kérdésre mutat rá, amelyeket sürgősen felül kellene vizsgálni; ilyen például a beszerzési eljárások javításának szükségessége annak érdekében, hogy ily módon segítsék az engedélyező részlegeket a pályáztatási eljárások megszervezésében és a jogszabályi kötelezettségek betartásának ellenőrzésében. Üdvözlöm az EB-nek azt a gyakorlatát, hogy tevékenységi jelentésébe belefoglal egy fejezetet, amely a Parlament korábbi mentesítő határozataival és a Számvevőszék jelentéseivel kapcsolatban az év során tett lépésekkel foglalkozik.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosan elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért a Bíróságról szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Ryszard Czarnecki (A7-0097/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) , írásban. – (FR) A lengyel képviselőtársam, Czarnecki úr által készített jelentésben szereplő ajánlás alapján amellett szavaztam, hogy adjunk mentesítést a Számvevőszék főtitkára számára a Számvevőszék 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan. Sok képviselőtársamhoz hasonlóan örömmel tölt el a Számvevőszék megfelelő működése, valamint hatékony és eredményes pénzgazdálkodása. Sajnálom, hogy a Számvevőszék tagjainak vagyonnyilatkozatait, amelyet ezek a Számvevőszék magatartási kódexének megfelelően benyújtanak a Számvevőszék elnökének, nem hozzák nyilvánosságra, vagy nem közlik legalább a Költségvetési Ellenőrző Bizottság tagjaival.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. Örömmel látom, hogy a Számvevőszék elszámolását egy külső cég, a PricewaterhouseCoopers ellenőrizte, amely az alábbi következtetésre jutott: „semmi olyasmi nem jutott tudomásunkra, ami miatt azt kellene hinnünk, hogy minden lényeges szempontot és a fent leírt kritériumokat figyelembe véve: a) a Számvevőszék számára biztosított erőforrásokat nem a szándékolt célokra használták fel, és b) az alkalmazott kontrolleljárások nem biztosítják a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a vonatkozó szabályoknak és rendeleteknek.” Azt is örvendetesnek tartom, hogy a Számvevőszék a jelentésbe belefoglalt egy fejezetet arról, hogy milyen lépések követték az év során a Parlament korábbi mentesítési határozatait.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az európai intézmények ellenőrzéséért javarészt felelős szervként a Számvevőszék ellenőrzésére is sor kerül. Világos, hogy a külső szervezet – a PricewaterhouseCoopers – által elvégzett ellenőrzés nagyon kedvezőnek bizonyult. A belső ellenőr jelentése is pozitív volt, ajánlásainak többségét elfogadták, és azokat több cselekvési terv keretében előre alkalmazták.

 
  
  

Jelentés: Ryszard Czarnecki (A7-0070/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) , írásban. – (FR) A lengyel képviselőtársam, Czarnecki úr által készített jelentésben szereplő ajánlás alapján amellett szavaztam, hogy adjunk mentesítést az európai ombudsman számára a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan. Üdvözlöm az ombudsman, Diamandouros úr azon döntését, hogy közzéteszi saját éves érdekeltségi nyilatkozatát, és azt kiteszi honlapjára.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. A Számvevőszék éves jelentésében megállapította, hogy az Ombudsman tekintetében az ellenőrzés nem vezetett jelentős észrevételek megfogalmazásához. Megállapította azonban, hogy a közbeszerzési folyamat bizonyos szempontjait lehetne javítani. Csatlakozom az előadóhoz, és melegen üdvözlöm az Ombudsmannak azt a döntését, hogy nyilvánosságra hozza éves érdekeltségi nyilatkozatát, és azt az interneten elérhetővé teszi. Egyetértek az előadóval abban, hogy sürgeti az Ombudsmant, hogy következő tevékenységi jelentésébe (2009-es pénzügyi év) foglaljon bele egy fejezetet, amely részletesen ismerteti, milyen lépések követték az év során a Parlament korábbi mentesítési határozatait.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Európai Ombudsmanról szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Ryszard Czarnecki (A7-0098/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) , írásban. – (FR) A lengyel képviselőtársam, Czarnecki úr által készített jelentésben szereplő ajánlás alapján amellett szavaztam, hogy adjunk mentesítést az európai adatvédelmi biztos számára a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan. Üdvözlöm az intézmény választott tagjai (vagyis az európai adatvédelmi biztos és a helyettes biztos) vagyonnyilatkozatának évenkénti közzétételét.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a közpénzeket hogyan használták fel. Csatlakozom az előadónak ahhoz a pozitív értékeléséhez, amelyet a pénzügyi és emberi erőforrásokkal való gazdálkodás megszilárdítására, illetve a belső ellenőrzési feladatkörök működőképességének és hatékonyságának 2008-ban elért fejlesztésére irányuló erőfeszítések tekintetében adott. Ugyancsak üdvözlöm az európai adatvédelmi biztosi intézmény választott tagjai vagyonnyilatkozatának évenkénti közzétételét, amely tájékoztatást nyújt fizetett állásaikról és tevékenységeikről, valamint adóköteles szakmai tevékenységeikről. Ez alapvető ahhoz, hogy bizalmat alakítsunk ki az emberekben a köztisztségek betöltői iránt. Egyetértek az előadóval abban, hogy sürgeti, hogy az európai adatvédelmi biztos (a 2009-es pénzügyi évre vonatkozó) következő tevékenységi jelentésébe foglaljon bele egy fejezetet, amely részletesen ismerteti, milyen lépések követték az év során a Parlament korábbi mentesítési határozatait.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért szavaztam az európai adatvédelmi biztosról szóló jelentés mellett.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0071/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) , írásban. – (FR) A kiváló kollégám és barátom, Mathieu asszony által készített jelentésben szereplő ajánlás alapján amellett szavaztam, hogy adjunk mentesítést az Európai Unió Szervei Fordítóközpontja igazgatója számára a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan. Nem értem, hogy ez a szerv miért halmoz fel láthatóan szükségtelen többleteket, például 2008-ban közel 27 millió EUR összegű többletet, és miért rendelkezett 2008. december 31-én közel 50 millió EUR felhalmozott forrással. Meglep, hogy nem oldották meg a nyugdíjjal kapcsolatos vitát.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. A Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az Európai Unió Szervei Fordítóközpontja 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek. A Központ tevékenységeit illetően a Számvevőszék megállapította, hogy bizonyos mértékben pontatlanok a beérkező fordítási kérelmekre vonatkozó előrejelzések, aminek következtében a Központ a 2965/94/EK rendelettel ellentétben költségvetési többletet halmozott fel. Ezt a helyzetet ezért orvosolni kell. Az előadóhoz hasonlóan jómagam is sajnálatosnak tartom, hogy még mindig nem oldották meg a Fordítóközpont és a Bizottság közötti konfliktust a munkavállalók nyugdíjjárulékához való munkáltatói hozzájárulás ügyében.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjáról szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0091/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. A Számvevőszék jelentésében megállapítja, hogy az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója megbízható, és hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek. Ez azt jelenti, hogy a Központ hatalmas előrelépést tett az eszközök azonosítását, nyilvántartását és tőkésítését szolgáló leltározási eljárás, a belső ellenőrzési folyamatok dokumentációja és a közbeszerzési eljárások tekintetében. Stagnálás volt tapasztalható azonban a személyzeti irányítás területén, mivel az alkalmazottakra és a teljesítménymutatókra vonatkozó célok sem eredményorientáltak, sem mérhetők nem voltak. Mindazonáltal az előadóhoz hasonlóan üdvözlöm a Központ arra irányuló szándékát, hogy 2010-ben kísérleti rendszert vezessen be az egyes alkalmazottak által munkára fordított idő rögzítése céljából.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Európai Szakképzés-fejlesztési Központról szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0105/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. A Számvevőszék jelentésében megállapította, hogy a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója megbízható, és az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek. Aggasztónak tartom a Számvevőszék megjegyzését, hogy a Hivatal nem készít többéves munkatervet, ami alapvető a hatékony pénzügyi gazdálkodáshoz és a célok világos meghatározásához. Ezért gratulálni kell az igazgatótanács azon döntéséhez, hogy ilyen jellegű terv kidolgozását kezdi meg. Ez a terv alapvető lesz az ügynökség költségvetési és pénzügyi irányításának javításában. Jóllehet, a Számvevőszék jóváhagyta ezt az irányítást, az mégis rendelkezik bizonyos hiányosságokkal, amelyekkel foglalkozni kell. Az előadóhoz hasonlóan úgy vélem, hogy fontos bevezetendő eszköz lesz a munkatársak munkaidejének kezelésére szolgáló hatékony módszer, az egyes projektek ajánlott időráfordításának szigorú megszabása révén.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatalról szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0072/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) , írásban. – (FR) A kiváló kollégám és barátom, Mathieu asszony által készített jelentésben az Európai Parlament számára tett ajánlás alapján amellett szavaztam, hogy adjunk mentesítést az Európai Újjáépítési Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2008-as költségvetésének végrehajtására vonatkozóan. Úgy vélem, hogy hasznos lenne, ha a Bizottság a bizonyos zárási tranzakciók meghatározásáról és különösen az ügynökség fennmaradó eszközeinek 2008. december 31. után a Bizottság tulajdonába kerüléséről szóló, 2008. decemberi, Bizottság és ügynökség közötti egyetértési nyilatkozatot követően részletes zárási jelentést készítene a zárási tranzakciókról, mind a szociális, mind a pénzügyi szempontok tekintetében. Támogatom a Koszovóban felhasznált előirányzatok tisztázására vonatkozó felhívásokat, mivel az Uniónak és ennek a fiatal nemzetnek a hitelessége forog kockán, amely egy napon uniós tagállammá kíván válni.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. Ki kell emelnem, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy az 1 399 132 euró összegű (azaz a rendelkezésre álló működési költségvetés 0,31%-ának megfelelő) közvetlen támogatás egy nemzetközi szervezet számára történő odaítélésének egyetlen hivatalos feltételét sem tartották be. Az előadóhoz hasonlóan sajnálatomat fejezem ki amiatt, hogy e hatékonyan működő ügynökség megszűnik, és hogy az előirányzatok kezelését a küldöttségekre ruházzák át; elvárom, hogy a Bizottság készítsen jelentést, amelyben bemutatja, hogy hány fővel nőtt a küldöttségek személyzete az ügynökség feladatainak átvétele érdekében; felkérem a Bizottságot, hogy adjon átfogó és teljes felvilágosítást arról, hogy az ügynökségtől a küldöttségekre átruházott előirányzatokból nyújtottak-e költségvetési támogatást.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Európai Újjáépítési Ügynökségről szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0068/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Véleményem szerint alapvető, hogy a köztisztviselők nyilvánosan elszámoltathatók legyenek. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. A Számvevőszék jelentésében megállapította, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója megbízható, és az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek. Jelentős előrehaladás történt az előző évekhez képest, és erőfeszítést tettek a múltban a Számvevőszék és a belső ellenőrzési szolgálat által javasolt intézkedések végrehajtására. Mint az előadó rámutat azonban, az ügynökség céljainak kitűzésére szolgáló mechanizmusokat meg kell erősíteni annak érdekében, hogy könnyebbé váljon elérésük értékelése, és a személyzeti irányítás tekintetében új módszertant kell bevezetni a munkaerő-felvételtől a teljesítményértékelésig.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségről szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0104/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. A Számvevőszék megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek. Ki kell emelni, hogy a Központ megszilárdította közegészségügyi szerepkörét, növelte az egyes betegségekkel kapcsolatos programjainak kapacitását, továbbfejlesztette partnerségeit és javította irányítási struktúráit. Sajnálom azonban, hogy a Központ nem tett eleget teljes körűen arra vonatkozó kötelezettségének, hogy elküldjön a mentesítésért felelős hatóságnak egy elnöke által készített jelentést, melyben összefoglalja a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzések eredményeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központról szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0089/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. A Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az Európai Vegyianyag-ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek. Az ügynökség olyan feladatokat lát el, amelyeket a Bizottság nem tud felvállalni; az ügynökség teljes mértékben összhangban van az EU stratégiai prioritásaival, és tevékenységei kiegészítik a többi ügynökség tevékenységét. Megjegyzendő, hogy a Számvevőszék késedelmeket állapított meg a működési tevékenységek tekintetében, melyek oka az informatikai rendszer üzembe helyezése során felmerült nehézségek és a képzett személyzet hiánya volt.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Európai Vegyianyag-ügynökségről szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0092/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. A Számvevőszék jelentésében úgy vélekedik, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója megbízható, és az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek. Gratulálok az ügynökségnek az EU decentralizált ügynökségeinek a Bizottság által 2009-ben megrendelt külső értékeléséhez, amelynek főbb eredményei igen pozitívak voltak. Különösen gratulálok az ügynökségnek a fejlett tevékenységalapú irányítási rendszer kialakításához, a többéves munkaprogram elkészítéséhez, valamint a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer és egy integrált irányítás-ellenőrzési rendszer bevezetéséhez, amelyek közül mindegyik hozzájárul a hatékony irányításhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0086/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. A Számvevőszék jelentésében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megbízhatóként, az alapjául szolgáló ügyleteket pedig jogszerűként és szabályszerűként jellemzi. A hatóság magas költségvetési végrehajtási arányt ért el mind a kötelezettségvállalási, mind a kifizetési előirányzatok tekintetében (97%, illetve 95%). Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy a Számvevőszék által korábban feltárt egyes problémák továbbra is fennállnak és visszatérővé válnak, így például az előirányzatok átvitele a következő évre és olyan működési kiadásokra vállalt kötelezettségek törlése, amelyeket az előző évből vittek át. Ez a helyzet ellenkezik az évenkéntiség elvével, és azt jelzi, hogy hiányosságok vannak a programozásban és a költségvetés-készítésben, amelyeket orvosolni kell. Igen kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy a hatóságnak az utóbbi években sikerült lényegesen és következetesen javítania teljesítménymutatóit.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságról szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0067/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Véleményem szerint alapvető, hogy a köztisztviselők nyilvánosan elszámoltathatók legyenek. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. A Számvevőszék jelentésében megállapította, hogy a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója megbízható, és az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek. Az előadóhoz hasonlóan amellett érvelek, hogy a központnak éves munkatervében kifejezetten meg kellene határoznia a javasolt célkitűzéseket, hogy könnyebbé tegye a teljesítmény éves értékelését. Ebbe humánerőforrás-gazdálkodási eljárásokat is bele kellene foglalnia, hogy hatékonyabbá tegye azt, például azáltal, hogy a tervben a munkatársak munkaidejére vonatkozó célkitűzéseket szerepeltet, és meghatározza az egyes projektekre átlagosan fordítandó időt.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0078/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. A Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az Európai Gyógyszerügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek. Csatlakozom az előadóhoz, és elismerésemet fejezem ki az ügynökségnek az igen összetett teljesítményalapú költségvetés-tervezés és a felhasználói elégedettség mérésére szolgáló rendszer bevezetéséért. Az ügynökségnek azonban javítania kell közbeszerzési eljárásainak minőségén annak érdekében, hogy orvosolja a Számvevőszék által megállapított (például az árkritériumokra vonatkozó értékelési módszerek alkalmazásával vagy az eljárások kiválasztása megindokolásának alapvető szükségességével kapcsolatos) hiányosságokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Európai Gyógyszerügynökségről szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0081/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. A Számvevőszék kinyilvánította azt a véleményét, hogy bizonyítékok támasztják alá, hogy az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség éves beszámolója megbízható, és az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek. Az ügynökség mindazonáltal nem készített többéves munkatervet, éves munkaterve pedig nem felelt meg költségvetési kötelezettségvállalásának. Az ügynökség azonban dolgozik egy ötéves stratégia véglegesítésén, valamint a főbb teljesítménymutatók kialakításán, amelyeket ellenőrzésre be kell majd nyújtani a Parlamentnek. A jelentés arra is rámutat, hogy a költségvetés megállapítására vonatkozó eljárások nem voltak elég szigorúak, aminek következtében nagy volt a költségvetési átcsoportosítások száma, és magas a törölt kifizetési előirányzatok aránya, ami a tervezés és a nyomon követés hiányosságait jelzi. Ez viszont lehet, hogy az ügynökség hosszú távú irodájába való beköltözéshez köthető egyszeri probléma volt.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Európai Tengerbiztonsági Ügynökségről szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0087/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Véleményem szerint alapvető, hogy a köztisztviselők nyilvánosan elszámoltathatók legyenek. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. Számvevőszék jelentésében kijelenti, hogy az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója megbízható, és az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek. Felhívja azonban a figyelmet a beszerzési eljárások hiányosságaira, főként a keretszerződések költségvetéseinek alábecslése tekintetében, amely végső soron akadályozza a tisztességes versenyt. Ezeket a hiányosságokat ezért le kell küzdeni. Tekintettel az elektronikus hírközlési hálózatok fontosságára, gratulálni kell az ügynökségnek az európai elektronikus hírközlési hálózatok rugalmasságának javításához és a tagállamokkal való együttműködés fejlesztéséhez és fenntartásához.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségről szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0084/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a közpénzeket hogyan használták fel. A Számvevőszék jelentésében kijelentette, hogy az Európai Vasúti Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója megbízható, és az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek. A Számvevőszék azonban rámutat arra, hogy az ügynökség gyengeségekkel küzd a célok meghatározása és a teljesítménymérés terén, valamint problémák mutatkoztak a beszerzési eljárásokban is. Tekintettel a közintézmények tevékenységeinek nagyobb fokú ellenőrzésére, az ügynökségnek megfelelő intézkedéseket kell bevezetnie e problémák leküzdésére. Végezetül gratulálok az ügynökségnek ahhoz, hogy a belső ellenőrzési szolgálat által kiadott 36 ajánlásból 2006 óta 32-t megvalósítottak. A négy, eddig még végre nem hajtott ajánlásból viszont egy lényeges, három pedig nagyon fontos, ezért nyomatékosan felhívom az ügynökséget, hogy az ajánlásokban említettek szerint alkalmazzon bizonyos belső ellenőrzési szabályokat a banki aláírásokra, a feladatok felosztására, az érzékeny álláshelyekre és a megbízási hatáskörök fenntartására.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Európai Vasúti Ügynökségről szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0083/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. A Számvevőszék jelentésében kijelentette, hogy az Európai Képzési Alapítvány 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója megbízható, és az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek. Figyelmeztet azonban arra, hogy a személyzeti kiválasztási eljárásokban szabálytalanságok állnak fenn, és azok nem kellően átláthatóak, és hogy még az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálatot indított az alapítványnál. Megjegyzendő azonban, hogy az Alapítvány kijelentette, hogy átfogóan megvizsgálta munkaerő-felvételi eljárását válaszul a Számvevőszék megállapításaira, jóllehet, erről még nem kaptunk tájékoztatást. Végül fontos kiemelni, hogy az alapítvány a Bizottságnak 2008-ban nyújtott támogató tevékenységére 97%-os elégedettségi mutatót ért el ez utóbbi részéről.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Európai Képzési Alapítványról szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0069/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. A Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek. Az ügynökség az elmúlt három évben jelentősen javította pénzgazdálkodását, ami nagyon örvendetes, és ezentúl is a legmagasabb színvonalú költségvetési tervezésre, végrehajtásra és ellenőrzésre kell törekednie. Fennáll azonban továbbra is néhány szabálytalanság, különösen a beszerzési eljárások vonatkozásában, amelyet meg kell oldani.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökségről szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0076/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. A Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az Euratom Ellátási Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek. Megjegyzendő, hogy 2008-ban az ügynökség semmilyen támogatást nem kapott működési tevékenységeinek finanszírozására, valamint hogy a Bizottság állta a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása keretében az ügynökségnél felmerülő összes kiadást. Azt is meg kell jegyezni, hogy a 2007-es pénzügyi évről áthozott kötelezettségvállalásokat a 2007-es pénzügyi évre kapott támogatás felhasználatlanul maradt részéből fedezték. Ezért önálló költségvetés hiányában az ügynökség gyakorlatilag minden szempontból a Bizottság szerves része. Ez kérdéseket vethet fel felépítése és önállósága tekintetében, amelyek a jövőben megvizsgálhatók.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Euratom Ellátási Ügynökségről szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0088/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. Miután az előző évben hiányosságokat tárt fel a munkaerő-felvételi és beszerzési eljárásokban, a Számvevőszék jelentésében kijelentette, hogy az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója megbízható, és az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek. Ez javulást jelent az alapítvány elszámolásainak és belső ellenőrzési rendszereinek kezelésében, ami nagyon örvendetes. Tekintettel ennek az ügynökségnek a fontosságára, remélem, hogy nem hagy majd fel a költségvetési fegyelemre irányuló erőfeszítéseivel, javítani fogja humánerőforrás-gazdálkodási eljárásait, és átláthatóan fogja feltüntetni a szerződéses alkalmazottakat is magában foglaló személyi állományt tevékenységi jelentésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért alapítványról szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0093/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. A Számvevőszék véleménye ellenére, amely szerint az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (Eurojust) éves beszámolója megbízható, és az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek, aggályosnak tartom az előadó értékelését, miszerint „a mutatószámok hiánya, a felhasználói elégedettség mérésének hiányossága és a költségvetés és a munkaprogram közötti koordináció hiánya megnehezíti az Eurojust teljesítményének mérését”. Tudomásul veszem a Számvevőszék megállapítását is, miszerint az Eurojustnak 2008-ban problémája volt az átvitt előirányzatokkal, noha az átvitt összeg alacsonyabb, mint az előző évben, és intézkedésre van szükség e helyzet jövőbeni újbóli előfordulásának megelőzésére. Végül osztom az előadó aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy az Eurojust a belső ellenőrzés által megfogalmazott 26 ajánlás közül egyet sem valósított meg teljes egészében.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Eurojustról szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0090/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. Gratulálok az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének az erőfeszítésekhez, amelyeket a Számvevőszék és a belső ellenőrzési szolgálat által korábban feltárt gyengeségek orvoslása érdekében tett. Különösen a teljesítményértékelés javítását célzó intézkedések bevezetését emelném ki. Ezeket az intézkedéseket tovább kell fejleszteni.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Európai Unió Alapjogi Ügynökségéről szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0085/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. A Számvevőszék jelentésében kijelentette, hogy az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX) 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója megbízható, és az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek. Megállapítjuk, hogy az ügynökség költségvetése jelentősen emelkedett az elmúlt három évben, és 2008-ban 69%-kal nőtt. A Számvevőszék azonban következetesen több hiányosságot talált, különösen a következőket: i) az átvitt és törölt tételek magas száma (a 2008-ban rendelkezésre álló előirányzatok 49%-át nem költötték el a pénzügyi év során, 2007-ben ez közel 69%, 2006-ban pedig 55% volt); ii) jogi kötelezettségvállalások, amelyekre a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalások megtétele előtt került sor; és iii) olyan munkaerő-felvételi eljárások, amelyek nem voltak összhangban a szabályokkal, különösen ami az eljárások átláthatóságát és megkülönböztetésmentességét illeti.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségről szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0073/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. Aggodalommal látom, hogy –az előadó szavaival élve – az Európai Globális Navigációs Műholdrendszer (GNSS) Ellenőrzési Hatósága úgy döntött, hogy az eredmények bemutatásakor figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a Galileo és az Európai Geostacionárius Navigációs Átfedési Szolgáltatás (EGNOS) program hatósági irányítása megszűnik, miután – a tervek szerint – a hatóság az eszközöket, illetve pénzeszközöket véglegesen átadta a Bizottságnak 2008. első negyedévével bezárólag. Azt is sajnálom, hogy a Számvevőszék fenntartásokat fogalmazott meg a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságára és az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatában.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóságáról szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0094/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. A Számvevőszék jelentésében a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megbízhatóként, az alapjául szolgáló ügyleteket pedig jogszerűként és szabályszerűként jellemzi. Megjegyzendő, hogy a Számvevőszék az eredménykimutatásban 57 600 000 EUR többletet talált, amely a kiadások időbeli elhatárolása 38%-ának felel meg, és e többlet egy részét átvitték a 2009-es pénzügyi évre. Ez abból eredhetett, hogy a közös vállalkozás még a felfutási időszakban járt, és a 2008-as pénzügyi évben még nem hozta létre teljes mértékben belső ellenőrzési és pénzügyi információs rendszereit.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozásról szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0077/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Alapvetőnek tartom a köztisztviselők nyilvános elszámoltathatóságát. Ezért objektíven és szigorúan el kell számolniuk arról, hogy a rájuk bízott közpénzeket hogyan használták fel. A Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az Egységes Európai Égbolt ATM-Kutatási (SESAR) közös vállalkozás éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek. Mindazonáltal az előadóhoz hasonlóan nem mulaszthatom el megjegyezni, hogy az igazgatótanács által 2008 áprilisában elfogadott végleges költségvetés teljesen irreálisnak bizonyult, amit az is mutat, hogy a kötelezettségvállalási, illetve kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 1%-os, illetve 17%-os volt. Arra is felhívnám a figyelmet, hogy hiányosságok mutatkoztak a tranzakciók ellenőrzésében, és hogy nem állt rendelkezésre megfelelő belső ellenőrzési rendszer a szerződések és a beszerzések vonatkozásában. Alapvetőnek tartom, hogy a SESAR megfelelő intézkedést hozzon a most azonosított problémák következő pénzügyi év során történő megoldására.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általánosságban elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért a SESAR közös vállalkozásról szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Brian Simpson (A7-0101/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Megszavaztam a hordozható nyomástartó berendezésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló jelentést, amely hatályon kívül helyezi a jelenlegi irányelvet és számos más kapcsolódó irányelvet. Mivel a jelenlegi irányelv egyes technikai rendelkezései nem felelnek meg a veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi szabályozásnak, feltétlenül meg kell szüntetni a következetlenségeket, és összhangba kell hozni a műszaki követelményeket a nemzetközi szabályozással.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A nyomástartó berendezések, például tartályok, gyűjtőedények és palackok szállítását jelenleg az 1999/36/EK irányelv szabályozza, amely meghatározza a közúti és vasúti szállítás biztonsági követelményeit. Az irányelv ezenkívül meghatároz közös normákat az ilyen jellegű berendezések tervezésére, gyártására és az azt követő ellenőrzésekre.

Ezek a szabályok azonban ütköznek a veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi szabályozással, a Bizottság ezért benyújtott egy felülvizsgált irányelvre vonatkozó javaslatot. A javaslat nem eredményez semmiféle lényegi változást a meglévő keretszabályozásban annak hatálya és legfontosabb rendelkezései tekintetében. Kizárólag a fentiekben említett következetlenségek megszüntetésére irányul azáltal, hogy a veszélyes áruk szállítására vonatkozó műszaki követelményeket összhangba állítja a hatályban lévő nemzetközi szabályozással.

Ezért osztom az előadónak azt a véleményét, hogy az új komitológiai rendelkezések megszövegezésére vonatkozó intézményközi horizontális megoldás hiányában a dokumentációt a lehető leggyorsabban le kell zárni az első olvasatra elért megállapodás szerint.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A nyomástartó berendezések, például tartályok, gyűjtőedények és palackok szállítását jelenleg az 1999/36/EK irányelv szabályozza. Az irányelv biztosítja ezeknek a berendezéseknek a szabad mozgását és forgalomba hozatalát az Unión belül azáltal, hogy közös normákat határoz meg az ilyen jellegű berendezések tervezésére, gyártására és az azt követő ellenőrzésekre. A jelenlegi irányelv egyes technikai rendelkezései azonban ütköznek a veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi szabályozással. Ezért a Bizottság benyújtott egy felülvizsgált irányelvre vonatkozó javaslatot, amely hatályon kívül helyezi a hordozható nyomástartó berendezésekről szóló jelenlegi irányelvet és számos más kapcsolódó irányelvet. A fenti okok miatt az állásfoglalás mellett szavaztam, amelyben felkérjük a szakbizottságot a jelentés további módosítások nélkül történő elfogadására és megbízzuk az előadót azzal, hogy ezen az alapon kezdjen tárgyalásokat a Tanáccsal.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A környezettel és annak védelmével kapcsolatos kérdésekre vonatkozó növekvő aggodalom arra késztet minket, hogy fordítsunk fokozott figyelmet a nyomástartó berendezések szállításával kapcsolatos biztonsági szabályozásra. Ennek az irányelvnek a célja a biztonság megerősítése és az ilyen jellegű berendezések Unión belüli szabad mozgásának biztosítása azáltal, hogy meghatározza a nyomástartó berendezések biztonságos szállításának egyértelmű, átlátható és kötelező erejű szabályait, amelyek az összes tagállamban érvényesek, és ezáltal szabványosítja az eljárásokat az egész Unióban.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D) , írásban. – (RO) Ennek az irányelvnek a legfontosabb célkitűzése az előző jogszabályban meglévő következetlenségek megszüntetése azáltal, hogy a műszaki követelményeket összhangba hozza a veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi szabályozással. A javaslatnak célja továbbá egyes rendelkezések leegyszerűsítése és karcsúsítása, különös tekintettel a megfelelőségértékelési eljárásokra. A javaslat tartalmaz továbbá a belső piacon végzett szállítási műveletekre szolgáló berendezésekre vonatkozó rendelkezéseket is, és ezáltal megteremti a termékek forgalomba hozatalának általános keretrendszerét az egységes európai piacon.

A jelentés mellett szavaztam, mivel meggyőződésem, hogy a javaslat, miután elfogadták, nagyfokú biztonságot garantál a hordozható nyomástartó berendezések és felhasználóik számára. A tagállamok szintjén történő megfelelő végrehajtása a környezet és a polgárok egészségének fokozott védelméhez is hozzájárul majd.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – A hordozható nyomástartó berendezésekről szóló Simpson-jelentés mellett szavaztam annak ellenére is, hogy módosító javaslatunkat nem fogadták el.

 
  
  

Jelentés: Jörg Leichtfried (A7-0035/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) Repülőtéri biztonság és a fogyasztói díjak átláthatósága, standardjaik és szintjük emelése érdekében: ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a légi közlekedési biztonsági díjakról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat.

A légi közlekedés biztonságával kapcsolatos költségek fedezésére irányuló, nemzeti szinten szabályozott jelenlegi rendszerek nem minden esetben egyértelműek a végfelhasználók számára, akiket sok esetben nem is tájékoztatnak a díjak kiszámítása vagy a díjszabási rendszerek őket érintő változtatásainak végrehajtása előtt. A jelentés – más javaslatok között – javasolja az utas– és fogyasztóvédelmi társulásoknak a biztonságért felelős szervek és a légitársaságok közötti konzultációkba történő bevonását annak érdekében, hogy a biztonsági intézkedések költségeit megfelelő módon állapítsák meg, és a költségeknek a repülőjegy végfelhasználó által fizetett árához képest történő ellenőrzésére.

Üdvözlöm a jelentés még egy pontját: azt a felhívást, hogy az irányelvet csak azokon a tagállami repülőtereken hajtsák végre, ahol ténylegesen kivetik a biztonsági intézkedések díjait, ott viszont nem, ahol nem vezettek be ilyen intézkedéseket. A fenti okok miatt megszavaztam a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D) , írásban. – (LT) Az elmúlt hetek eseményei megmutatták, hogy a repülőtéri biztonság nagyon fontos feladat a tagállamok számára, és hogy meg kell tennünk minden elengedhetetlen megelőző intézkedést. Minden egyes tagállam önállóan dönt a finanszírozás módszereiről és a légi közlekedési biztonság alkalmazásáról. Nagyon fontos, hogy az irányelv meghatározza a biztonságért felelős szervre és a légitársaságokra vonatkozó legfontosabb alapelveket és eljárásokat. Bár a repülőtéri szabályozásra vonatkozó jogi követelmények között az egyes tagállamokban jelentős különbségek mutatkoznak, ennek ellenére a repülőtér-üzemeltetőnek ésszerű mennyiségű információval kell ellátnia a légi fuvarozókat, mert csak így alakulhat ki közöttük érdemi párbeszéd. Ebből a célból az irányelv meghatározza, mely információkat kell a repülőtér üzembentartójának rendszeresen közölnie. A légi fuvarozóknak ugyanakkor a forgalomra, a tervezett flottahasználatra, valamint a jelenlegi és jövőbeli különleges repülőtér-használati igényekre vonatkozó összes elképzelésükről tájékoztatniuk kell a repülőtér üzembentartóját, hogy az optimalizálni tudja anyagi eszközeit és kapacitását.

 
  
MPphoto
 
 

  Ole Christensen, Dan Jørgensen, Christel Schaldemose és Britta Thomsen (S&D) , írásban. – (DA) A dán szociáldemokraták európai parlamenti képviselői tartózkodtak a szavazástól a jelentés kapcsán, mivel meggyőződésük szerint először is ez a jogszabály szükségtelen, mert már érvényben van a szükséges szabályozás ezen a területen. Másodszor úgy véljük, hogy az EU nem írhatja elő a tagállamoknak, hogy fizessenek bármilyen kiegészítő költségeket a repülőtéri biztonságért. A biztonsági díjak finanszírozásának kérdését az egyes tagállamokra kell bízni.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Megszavaztam a légi közlekedési biztonsági díjakról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatot. Ez a javaslat rendkívül fontos a fogyasztók és az utasok jogainak támogatása és megóvása szempontjából, mivel meghatároz számos fontos alapelvet, amelyet a repülőtér-üzemeltetőknek figyelembe kell venniük a biztonsági díjak meghatározása során. Ezek a következők: a megkülönböztetés tilalma, konzultáció és megoldáskeresés, átláthatóság és a biztonsági díjak költségvonatkozásai, valamint egy felügyeleti hatóság felállítása.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Bizottság benyújtott egy javaslatot, amely meghatározza azokat a fontos alapelveket, amelyeket a repülőtér-üzemeltetőknek figyelembe kell venniük a biztonsági díjak meghatározása során: (i) a megkülönböztetés tilalma; (ii) konzultáció és megoldáskeresés; (iii) átláthatóság és a biztonsági díjak költségvonatkozásai; és (iv) egy felügyeleti hatóság felállítása.

Az ezzel kapcsolatban felvetődő legfontosabb kérdés a végrehajtandó szigorúbb biztonsági intézkedések finanszírozásának kérdése. A Parlament már több alkalommal felszólított a biztonsági díjak finanszírozásának szabályozására, de sikertelenül. Az előadó nagyon helyesen úgy érvel, hogy ezeknek a szigorúbb intézkedéseknek a finanszírozását nem szabad kizárólag az utasokra hárítani (a költségek externalizálása útján), hanem annak a tagállamnak kell viselnie, amely végeredményben felelősséggel tartozik repülőtereinek biztonságáért. Végül szeretnék rámutatni arra, hogy nem lehet eleget beruházni a repülőterek és az utasok biztonságába, amint ezt a közelmúltban a polgári repülés ellen megkísérelt és szerencsésen meghiúsított terrorista támadások egyértelműen megmutatták.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Parlament – több alkalommal és hiába – követelte a biztonsági díjak finanszírozásának szabályozását a nagyobb átláthatóság elérése érdekében, valamint azt, hogy a biztonsági adókat és díjakat kapcsolják össze valós rendeltetésükkel. A Parlamentnek az a véleménye, hogy a tagállamoknak kell állniuk a szigorúbb intézkedések végrehajtásának számláját. A néhány héttel ezelőtti terrorista cselekmények újból megmutatták, hogy a repülőtéri biztonság a tagállamok felelőssége, és hogy a jelenleg érvényben lévő és az újonnan előirányzott biztonsági intézkedések célja a terrorista cselekmények megelőzése. Van azonban egy szempont, amely mindeddig nem vetődött fel a kérdésről folytatott vita során, ez pedig az a tény, hogy végeredményben az utasok állják az ilyen intézkedések számláját. Egyetértek az állásfoglalás által bevezetett módosításokkal, amelyek lehetővé teszik a szükségtelen párhuzamos eljárások és adminisztratív költségek elkerülését ezen a területen.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Grech (S&D) , írásban. – Gondoskodnunk kell arról, hogy a repülőtéri biztonsági díjak átláthatóak és objektívak legyenek, és a valós költségeket visszatükröző egyértelmű kritériumokra épüljenek. A légi közlekedés minden esetleges új költségének el kell ismernie a repülőtereknek a régió fejlődése szempontjából betöltött jelentőségét, különös tekintettel azokra, amelyek erősen függenek az idegenforgalomtól, valamint azokra, amelyek földrajzi és természeti hátrányoktól szenvednek, például a legkülső régiók és szigetek. A repülőterek használóinak, valamint a helyi hatóságoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy kellő időben beszerezzék az azzal kapcsolatos információkat, hogyan és minek az alapján kell a díjakat kiszámítani. Ezenkívül léteznie kell egy kötelező jellegű konzultációs eljárásnak a repülőtéri hatóságok és az érdekelt felek vagy a helyi hatóságok között, amikor felül kell vizsgálni a díjakat. Emellett minden független felügyeleti hatóságnak rendelkeznie kell pontosan és egyértelműen meghatározott hatáskörrel, ide számítva különösen a szankciók kivetésének jogát.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) Elfogadhatatlannak tartom, hogy a tagállamok nem gondoskodnak az európai jogszabályokban elő nem írt repülőtéri biztonsági intézkedések finanszírozásáról, sőt mi több, áthárítják ezeket a költségeket a légitársaságokra, amelyek aztán megfizettetik ezeket a díjakat az utasokkal. Szerintem szükséges volt a 2008. évi rendelettől való továbblépés és a jogszabály elfogadása annak érdekében, hogy ne az utasok viseljék ezeket a kiegészítő költségeket, amelyekről alkalmanként bebizonyosodik, hogy semmi közük sincs a biztonsági díjakhoz. Ezért támogattam osztrák munkatársam, Leichtfried úr jelentését, amely nagyobb átláthatóságot garantál a polgároknak és a légitársaságoknak egyaránt, és arra kényszeríti a tagállamokat, hogy biztosítsák az európai követelményeket meghaladó biztonsági intézkedések állami finanszírozását, mivel ezek az intézkedések az egyes tagállamok nemzetbiztonságának hatálya alá tartoznak. Amennyiben a Bizottság olyan javaslatot terjeszt be, hogy a testszkennereket fel kell venni az európai módszerek listájára, hogy ezeket ne a tagállamoknak kelljen finanszírozniuk, akkor újból támogatni fogom munkatársamat és szükség esetén a javaslat ellen fogok szavazni.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A repülőtereinken bevezetett minden korábbinál szigorúbb biztonsági intézkedések fokozatosan megnövelték azokat a költségeket, amelyeknek számláját az utasoknak kell állniuk. A szigorúbb biztonsági intézkedések kiegészítő költségeit a tagállamoknak kell viselniük, mivel azért vannak, hogy megakadályozzák a terrorista cselekményeket; ám ezeket a költségeket jelenleg az utasok viselik. Megszavaztuk a jelentést, mert helytelenítjük a jelenlegi helyzetet.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Egy olyan feladatnak, nevezetesen a közbiztonság fenntartásának a költségeit, amelyet az államnak kell magára vállalnia, nem lehet egyszerűen így másokra áthárítani. El kell döntenünk, milyen költségek megfizetését lehet ésszerűen elvárni az utasoktól az egyre inkább korlátozó jellegű terrorista-ellenes biztonsági rendszabályok tekintetében. A testszkennerek és más hasonló intézkedések korlátlan elszaporodásának megakadályozására csak akkor lehet esélyünk, ha maguknak az országoknak kell vállalniuk a pénzügyi felelősséget az előírt szigorú biztonsági intézkedésekért, és ha képesek maguk meghozni az ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatos döntéseket. A terrorizmust körülvevő hisztériából és az azért folytatott ellenőrizetlen versenyből, hogy kinek vannak jobb felszerelései, kizárólag az innovatív amerikai társaságok profitálnak. Ezért üdvözölni kell ezt a javaslatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Igennel szavaztam a jelentésre. Számunkra azonban az a fontos, hogy az EPP és az ALDE (RCV) elutasította mindkét célkitűzésünket, amelyek ezek voltak: „a biztonsági vizsgálatok és átvilágítás költségeinek összekapcsolása liberalizált földi kiszolgálási szolgáltatásokkal”, valamint „a biztonsági intézkedések finanszírozásának intermodális méltányos kezelése”.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) A Parlament már több alkalommal is felszólította a Bizottságot arra, hogy szabályozza a légi közlekedési ágazat biztonsági díjainak finanszírozását. Álláspontjának megfelelően mindig nagyobb átláthatóságra, valamint a biztonsági adók és díjak valós rendeltetésükkel történő összekapcsolására szólított fel, abban a meggyőződésben, hogy a tagállamoknak kell állniuk a szigorúbb biztonsági intézkedések végrehajtásának számláját.

A Bizottság javaslata nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. Csak egy új gazdasági hatásvizsgálatra törekszik, a költségek csökkentése céljából, a megkülönböztetés tilalma, konzultáció és megoldáskeresés, valamint a díjak átláthatósága alapelvére építve. A jelenlegi dokumentum azonban azt javasolja, hogy ha a szigorúbb biztonsági intézkedések kiegészítő költségeket eredményeznek, akkor azt a tagállamnak kell finanszíroznia. Szeretném kihangsúlyozni a repülőtéri biztonsági intézkedések fontosságát, ezért megszavazom a Parlamentnek ezt a kezdeményezését.

A javaslat, amelyet az Európai Unió összes kereskedelmi repülőterén végre kell majd hajtani, lényegét tekintve összekapcsolódik az információkhoz fűződő jogokkal, az utasokkal szembeni megkülönböztetés tilalmával és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos aggályokkal. Meggyőződésem szerint a nagyobb átláthatósággal és a szükségtelen költségek elkerülésével kapcsolatos célkitűzéseket kizárólag úgy lehet elérni, hogy összehangoljuk a jogszabályokat és tisztázzuk a légitársaságok és a tagállamok közötti felelősségmegosztást a biztonsági intézkedések elfogadása kapcsán.

 
  
MPphoto
 
 

  Artur Zasada (PPE) , írásban. – (PL) Nagy örömmel hallottam a mai szavazás eredményét. Szerintem a dokumentumon végzett munka során sikerült határozott és ambiciózus álláspontot kidolgoznunk, különösen a finanszírozás tekintetében. Szeretném újból kihangsúlyozni: a terrorista támadások nem a légitársaságok ellen irányulnak, hanem országok ellen. Az állam felel a polgárok biztonságáért, és teljesítenie kell ezt a kötelezettségét. A mai szavazás végeredménye – 613 szavazat 7 ellenében – nagyon egyértelmű jelzés a Tanács felé. Bizonyítja az Európai Parlament hatalmas eltökéltségét az összes tagállam azon kötelezettségének kérdésében, hogy a légi közlekedési biztonság költségeinek legalább egy részét viselniük kell.

 
  
  

Jelentés: Brian Simpson (A7-0030/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE) , írásban. – (RO) Megszavaztam a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló jelentést, mert a vasúti infrastruktúrák, kikötők, vízi utak és repülőterek építését és modernizálását tűzte ki célul maga elé. Az előirányzott kiemelt fontosságú projektek között a Kürtös-Brassó vasútvonal is szerepel. Üdvözlöm a szakbizottság felállítását, amelynek célja a Bizottság támogatása ennek a határozatnak a végrehajtásában és az előírt iránymutatások megszövegezésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Eltökélten megszavaztam ezt a szöveget. Bár csak technikai jellegű módosításokat tartalmaz, mégis emlékeztet bennünket az európai közlekedési hálózat fontos szerepére, amelyet betölt abból a szempontból, hogy közelebb viszi egymáshoz az EU polgárait és bátorítja a mobilitást. Ez a fajta mobilitás létfontosságú, mivel nem lehet valódi Európánk, ha nem ismerjük meg a szomszédainkat, országukat és kultúrájukat. A transzeurópai közlekedési hálózat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó tervhez is hozzájárul az egyes közlekedési módokkal való jobb gazdálkodás bevezetésével és átjárhatóságuk előmozdításával.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A kérdéses szöveg egy bizottsági javaslat, amely nem több korábbi jogi aktusok és rendeletek kodifikálásánál. Ezenkívül bevezet néhány kisebb módosítást. Ezért az előadó javaslatának megfelelően, és a jogi és politikai védintézkedések figyelembevételével támogatom a szöveg elfogadását, a Tanács által javasolt kisebb módosításokat és korrekciókat is ide számítva, valamint a dokumentációnak az első olvasatra elért megállapodáson keresztül történő lehető leggyorsabb lezárását.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Technikai szempontból ez a javaslat a jogi szöveg kodifikálására irányul. A Bizottság azonban köteles volt átdolgozni, mivel a mellékletet kissé módosították. Megszavaztam ezeknek a módosításoknak az elfogadását.

 
  
MPphoto
 
 

  Elie Hoarau (GUE/NGL) , írásban. – (FR) Kifogásolom azt a tényt, hogy a legkülső régiók nem mindig alkotják a globális transzeurópai közlekedési hálózat szerves részét, a gazdasági, társadalmi és területi kohézióban betöltött alapvető jelentőségük ellenére sem. Felfoghatatlan, hogy a legkülső régiókat nem vonták be a hálózat megtervezésébe, és a transzeurópai közlekedési hálózat néhány térképén nincsenek is feltüntetve. A globális hálózatot, a tengeri sztrádákat és a kiemelt fontosságú projekteket minden megkülönböztetés nélkül ki kell terjeszteni az összes legkülső régióra. A transzeurópai közlekedési hálózat politikájának ki kell terjednie az általános gazdasági érdekű iparágakra és szolgáltatásokra is; nem korlátozódhat kizárólag az áru- és utasforgalom legfontosabb áramlataira. Figyelembe kell venni a legkülső régiók egyenlő bánásmód iránti igényét. Hogy vehetnénk tudomásul, hogy kimaradunk a transzeurópai közlekedési hálózatból, mikor Európa közlekedési politikája létfontosságú régióink megnyitása és a belső piaci mozgásszabadság szempontjából? Miközben az Európai Unió az egyik kezével kereskedelmi megállapodások útján elkótyavetyéli cukor-, banán- és rumtermelésünket más országoknak, ugyanakkor a másik kezével kihagy minket az Európán belüli kereskedelmi útvonalakból. Ezek a kezek a karmaik között tartanak minket, és ezt mi helytelenítjük.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE) , írásban. – (RO) A plenáris ülésen megszavaztam a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló jelentést. Ez egy technikai javaslat volt, az iránymutatások megfelelő felülvizsgálatának végrehajtására történő felkészülésként. A becslések szerint az előkészületek a következő év végére befejeződnek. Szerintem ez alapvető fontosságú lehetőséget kínál annak a fontos szerepnek a megerősítésére, amelyet az európai szintű közlekedéspolitika az Európa 2020 stratégia célkitűzéseiről folytatott jelenlegi vita összefüggésében betölt. A tagállamoknak általában véve, Romániának – annak az országnak, amelynek közlekedési infrastruktúrája további beruházásokat igényel – pedig különösen tisztában kell lennie azzal, hogy ezt a közlekedéspolitikát újra fogják fogalmazni, hogy megfeleljen az új kihívásoknak. Az idősödő népesség és az idősek speciális mobilitási szükségletei, a társadalmi migráció és az éghajlatváltozás csak néhány azok közül a tényezők közül, amelyek számára a megfelelő közlekedéspolitika kidolgozása elengedhetetlen. Ugyanakkor az EU Duna-stratégiájának ugyanebben az időszakban történő megszövegezése tökéletes kereteket kínál annak biztosításához, hogy az EU maximálisan kihasználja a folyami közlekedés lehetőségeit az EU belvízi útjain.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésének módosításai és újbóli meghatározásai már évek óta zajlanak. A hatékony transzeurópai közlekedési hálózat létfontosságú a működőképes belső piac létezése szempontjából, és hozzájárul a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítéséhez. Az izlandi vulkánkitörés jelensége félreérthetetlenül megmutatta, hogy szükség van transzeurópai közlekedési hálózatra; olyan hálózatra, amely hatékonyan működik és képes összehangolt választ adni az ilyen helyzetekben felmerülő problémákra. Ez a határozat azért fontos, mert megadja a célkitűzésekre vonatkozó iránymutatásokat, a prioritásokat és azokat a fontosabb lépéseket, amelyeket meg kell tennünk a transzeurópai közlekedési hálózat területén.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Az EU megerősítette a Balti-Adria folyosó fontosságát azáltal, hogy kiemelt státust adott a Gdańsk és a Cseh Köztársaság közötti északi szárnynak, és kinyilvánította a Brenner bázisalagút projektje melletti elkötelezettségét. Még ennél is fontosabb a folyosó déli részének kiépítése, amely az osztrák Déli Vasúton keresztül Olaszországba vezet. Különösen fontos, hogy ezen hálózaton, amely az összes árunak és utasnak körülbelül a felét szállítja, semlegesítenünk kell egy veszélyes szűk keresztmetszetet. Az EU által a Koralm projekthez nyújtott támogatás létfontosságú a régióban található és az áruszállítást akadályozó vasúti szűk keresztmetszetek miatt; elvégre az Unió ezt mindig is támogatta. A Koralm alagúttal az EU páratlan lehetőséget kap a forgalomnak a vasútra történő átterelésére, olyan mértékben, amire már évek óta törekszünk. Mivel a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztése kritikus jelentőségű lehet Európa versenyképessége szempontjából, és mivel a benyújtott módosítások pusztán technikai jellegűek, megszavaztam a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Megszavaztam a jelentést, bár módosításunkat nem fogadták el.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) A transzeurópai közlekedési hálózatokkal (TEN-T) kapcsolatos nemzeti prioritások tekintetében fontosnak tartom, hogy ne csak a vasutakba fektessünk be, hanem mindenekfelett a tengeri sztrádákba és a különféle közlekedési módok közötti átjárhatóságba és az együttműködési képességekbe is.

Csak egy valóban kombinált és hatékonyan kezelt közlekedési hálózat lesz képes gondoskodni a tengeri alternatíva versenyképességéről. A tengeri közlekedés létfontosságú az én hazámban, ahol a hajózható vízi utak különösen jól elérhetők, és valóban kritikus jelentőségűek a legkülső régiók és a szigetek szempontjából, például Madeira esetében. Ez emellett a belső piac további konszolidációjának és a területi kohéziónak is nélkülözhetetlen eszköze.

Ez a jelentés széleskörű támogatást élvez, nemcsak a Parlamentben, hanem a Bizottságban és a Tanácsban is. Ezenkívül kifejezetten technikai jellegű. A Parlament által történő elfogadását megelőzte a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság általi, gyakorlatilag egyhangú ajánlása.

Összegezve: ez a javaslat, amelyet személyesen támogattam, nem módosítja a TEN-T szöveg tartalmát, csak kiegészíti annak a 12 tagállamnak a térképével, amely 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott az Unióhoz. A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatások átdolgozása előkészítés alatt áll, és csak 2010. vége felé fog elkészülni.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE) , írásban. – (LT) Az EU ötmillió kilométer közúttal (ebből 62 ezer kilométer autópálya), 215 ezer kilométer vasúttal és 41 ezer kilométer belvízi úttal rendelkezik. Reményeink szerint 2020-ra megkétszereződnek a tagállamok közötti összeköttetések. Az egységes Európa nem létezhet összehangoltan és hatékonyan működő transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) nélkül. Az erre vonatkozó Uniós szerződés alapján a transzeurópai közlekedési hálózat beruházásai körülbelül 500 milliárd eurót fognak kitenni. Ezért feltétlenül gondoskodnunk kell európai szintű együttműködésről, és gondosan kell kiválasztanunk a kiemelt projekteket. A transzeurópai közlekedési hálózatnak az a rendeltetése, hogy 2020-ig összekapcsolja egymással egész Európa szárazföldi, tengeri és légi közlekedési hálózatait. A legfontosabb célkitűzés a személyek és az áruk gyors és egyszerű mozgásának biztosítása a tagállamok között. Európai színvonalú autópálya fogja összekapcsolni Litvánia legnagyobb kikötőjét, Klaipėdát Vilniusszal, amelyet viszont vasútvonal köt majd össze Moszkvával és kelettel. Ha azt akarjuk, hogy a kikötő versenyképes maradjon, modernizálnunk kell a meglévő infrastruktúráját és meg kell szüntetnünk a felesleges bürokráciát. A nagy távolságra történő szállításhoz elsősorban a vasutat és a belvízi utakat, a rövidebb távolságokon pedig a közutakat kell igénybe venni. Több erőfeszítést kell tennünk a tranzitforgalom és a belvízi utakon történő szállítás tekintetében, amely költséghatékonyabb és energiatakarékosabb, nem szennyezi a környezetet és biztonságos. A legfontosabb az utasok biztonsága és védelme. A pénzügyi válság a közlekedéspolitikára is rányomta bélyegét. A transzeurópai közlekedési hálózat azonban felhasználható munkahelyek teremtésére, és figyelembe veszi a társadalmi és gazdasági kohéziót. Az Európa 2020 stratégia felismeri a közlekedéspolitikának az európai gazdasággal kapcsolatos jelentőségét. A személyek és az áruk szabad mozgása az EU meghatározó tényezője. Ez csak egy jó transzeurópai közlekedési hálózattal válik lehetségessé.

 
  
  

Jelentés: Evgeni Kirilov (A7-0055/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D) , írásban. – (PT) E jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy a jelenlegi válság kezeléséhez különösen a polgárok, konkrétabban a munkanélküliek támogatására irányuló uniós pénzeszközök nagyobb mértékű kihasználása érdekében meg kell találnunk a segélyprogramok végrehajtásának felgyorsítására szolgáló módozatokat. E javaslat célja a kohéziós politika végrehajtási szabályainak egyszerűsítése, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) előfinanszírozásának (előlegfizetéseinek) növelése érdekében számos szabályozási változtatás bevezetése. Gazdasági előrejelzések szerint az Unióban 2010-ben a 1,1%-os gazdasági növekedés jelentős mértékben csökken. Ebben az összefüggésben e jelentés a pénzügyi válságra és társadalmi-gazdasági következményeire való reagálást képviseli. Ennélfogva úgy gondolom, hogy különösen fontos, hogy a kohéziós politika szabályainak nagyobb átláthatóságát és egyszerűsítését érjük el. E hozzájárulás pozitív hatással lesz a programvégrehajtás ütemére főleg azáltal, hogy a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságoknak világosabb és kevésbé bürokratikus szabályok állnak majd rendelkezésükre, amelyek révén rugalmasabban lehet a programokat az új kihívásokhoz igazítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE) , írásban. – (RO) A múlt évben a Bizottság javaslatot terjesztett elő a strukturális alapokról szóló rendelet (1083/2006) módosítására annak érdekében, hogy pénzügyi ösztönzőket biztosítson a gazdasági válság által súlyosan érintett tagállamok számára. A bizottsági javaslatban előterjesztett intézkedések egyike volt a társfinanszírozás elvétől való eltérés annak bevezetésével, hogy a likviditási gondokkal küzdő tagállamok átmenetileg kérhették az Európai Szociális Alap által támogatható intézkedésekkel kapcsolatos költségek 100%-os visszatérítését.

A Tanács visszautasította ezt a javaslatot, de elfogadta a 2007. évi teljes hozzájárulásra vonatkozó éves költségvetési kötelezettségvállalások automatikus visszavonásának kiszámítására szabott határidő meghosszabbítását annak érdekében, hogy javuljon az egyes operatív programokra előirányzott források abszorpciója.

Úgy gondolom, hogy indokolt az előadó által javasolt ideiglenes intézkedés, hogy a támogatási alapokra vonatkozó, 2007-es költségvetési évi előirányzatokat a visszavont kötelezettségvállalás eredményeképpen tegyék az Európai Szociális Alap részévé, figyelembe véve a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését, amely meggátolná a 1083/2006/EK rendelet 93. cikke (1) bekezdésének jelenlegi formájában történő alkalmazását.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE) , írásban. – (IT) Az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap a területfejlesztés és az egy ideje Európát és a világot sújtó gazdasági válság következményeinek kezelése terén hatékony és rendkívül hasznos eszköznek bizonyult. E tekintetben üdvözlöm az alapok kötelezettségvállalásainak visszavonására vonatkozó eljárások egyszerűsítésére és a fent említett alapokat használó, a különböző megvalósult programok kedvezményezettjeinek történő kifizetések megkönnyítésére irányuló javaslatokat. Ezenkívül támogatom a válság által legjobban sújtott tagállamok számára további előfinanszírozási részlet 2010-ben történő biztosítását.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Az e jelentés esetében az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportjának előadójaként kollégáimat az e szöveg melletti szavazásra szólítottam fel. Az e jelentésben szereplő egyszerűsítésekről az a véleményem, hogy azok nagyon jók. Ez egy valódi előrelépés: kevesebb adatot kell megadni, a jövedelemtermelő projektek tekintetében nagyobb a rugalmasság, a Bizottság a 25 és 50 millió euró közötti környezetvédelmi projekteknél kevesebb ellenőrzést végez és így tovább.

Ami a pénzügyi aspektust illeti, arra szólítottam fel, hogy módosítsák az eredeti javaslat fókuszpontját. Tulajdonképpen nem lett volna jó, ha megkérdőjelezték volna a kiadások társfinanszírozásának elvét, és a Bizottság javaslatának megfelelően teljes egészében az Európai Szociális Alapból (ESZA) finanszírozták volna projektek végrehajtását. A kiadások hosszú távú egyensúlyba hozatala érdekében egyes tagállamoknak komoly pénzügyi nehézségekkel kellett volna szembenézniük. A Parlament kompromisszumos megoldást talált, amely lehetővé teszi, hogy segítsük a válság által leginkább sújtott országokat, és elkerüljük a 2007-re vonatkozó kötelezettségvállalások visszavonását.

E szavazással komolyan támogatjuk az európai uniós alapok kedvezményezettjeit és a kezdeményező szolgálatokat. Ne feledjük azonban, hogy az egyszerűsítés terén még sok a tennivaló.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D) , írásban. – (LT) Fontos hangsúlyozni, hogy a tagállamok pénzügyi forrásaira nehezedő nyomás továbbra is erősödik, és e nyomás enyhítése érdekében az európai uniós források jobb felhasználásán és a rendelkezésre álló alapok igénybevételének felgyorsításán keresztül további intézkedéseket kell hozni a válság kezelésére. A fent említett közleményben leírtak szerint elsősorban fokozni kell az Európai Szociális Alapnak (ESZA) a gyors gazdaságélénkítő csomagok finanszírozására való felhasználását. Különösen fontos, hogy nagyobb erőfeszítésekre van szükség az európai uniós források irányításának megkönnyítéséhez annak érdekében, hogy felgyorsuljon a finanszírozás áramlása azon kedvezményezettek felé, akiket a gazdasági visszaesés a legsúlyosabban érint. Fontos a tagállamok és a régiók társfinanszírozásban megvalósuló beruházásainak hatékonnyá tételére és a finanszírozás által az egész gazdaságra, különösen a kis- és középvállalkozásokra és a foglalkoztatásra gyakorolt hatás növelésére irányuló általános célkitűzés elérése. A kis- és középvállalkozások, amelyek számos minőségi munkahelyet hoznak létre, az európai gazdaság motorját és a fenntartható fejlődés fő forrását képviselik. A kohéziós politika szabályainak további egyszerűsítése és pontosítása kétségkívül pozitív hatással lesz a programok végrehajtásának ütemére főleg azáltal, hogy a nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak világosabb és kevésbé bürokratikus szabályok állnak majd rendelkezésükre, amelyek révén rugalmasabban lehet a programokat az új kihívásokhoz igazítani.

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa (PPE) , írásban. – A jelentés az Európai Unión belüli legfontosabb alapok közül néhány alap pénzügyi irányítását érinti. Ide tartozik az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap. A rendeletjavaslat (COM(2009)0384) és az EK-Szerződés 161. cikkének, valamint más dokumentumok alapos elemzését követően úgy döntöttem, hogy támogatom az előadó álláspontját, így a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D) , írásban. – (RO) A strukturális alapok és a Kohéziós Alap végrehajtásáról szóló rendelet módosítása az európai uniós tagállamok válság alatti támogatására irányuló intézkedés. Mindenekelőtt megfelel a tagállamok azon kérésének, hogy egyszerűsíteni kell az alapok kezelését.

Úgy gondolom, hogy az új rendelkezések segítik ugyanakkor annak a kockázatnak a csökkentését, hogy a nem elég gyors felhasználás miatt pénzeszközök vesszenek el, mivel a meghatározott időszak alatt eddig jóvá nem hagyott vagy végre nem hajtott projektekre hosszabb időkeret áll rendelkezésre.

Remélem továbbá, hogy ezek az egyszerűsített szabályok a lehető leghamarabb hatályba lépnek, ezáltal a tagállamok és különösen azok a régiók, amelyeknek az uniós finanszírozás e lehetőségét szánták, valamint e régiók hatóságai a költségvetési korlátok ellenére továbbra is befektetnek európai projektekbe.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) , írásban. – (FR) A Demokratikus Mozgalom küldöttsége üdvözli az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap egyes rendelkezéseinek egyszerűsítését lehetővé tévő jelentés elfogadását. Az alapok felhasználására vonatkozó határidő lazítása jelentős előrelépés. A jelenlegi szabályok előírják, hogy a támogatást a támogatás elnyerésétől számított két éven belül fel kell használni, ellenkező esetben azt vissza kell téríteni. Az új szabályok azt jelentik, hogy a régiók és a tagállamok nem veszítik el azokat a 2007-ben elnyert pénzeszközöket, amelyek olyan projektekre vonatkoznak, amelyek végrehajtását elhalasztották. Ennélfogva az 50 millió EUR alatti környezetvédelmi projektek esetében a tagállamoknak az Európai Bizottsághoz már nem kell külön jóváhagyás iránti kérelmet benyújtaniuk. A gazdasági és pénzügyi válság által legjobban sújtott tagállamok számára 2010-ben további pénzügyi előlegeket engedélyeznek. Bizonyos rendelkezések egyszerűsítése megkönnyíti továbbá a folyamatban lévő operatív programokat, és lehetővé teszi, hogy jobban reagáljunk a krízishelyzetekre. Például a Xynthia vihar által érintett régiók a katasztrófa áldozatainak megsegítésére használhatják ezt az új rugalmasságot.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Dušek (S&D) , írásban. – (CS) A Bizottság a strukturális alapokról szóló rendelet módosítására vonatkozó javaslatot terjesztett elő, amelynek célja, hogy a pénzügyi válság által súlyosan érintett tagállamok számára gazdasági ösztönzést nyújtson. A módosítás alapján változnak az úgynevezett támogatási küszöbértékek. 50 millió eurós küszöbérték lép a jelenlegi 25 millió eurós küszöbérték helyébe. A nagy projektek esetében a kötelezettségvállalás automatikus visszavonásával szembeni védelmet is biztosítani kell. Bizonyos tagállamok számára lehetővé kell tenni továbbá, hogy az Európai Szociális Alap terhére a munkaerő-piaci intézkedések költségeinek 100%-os visszatérítése iránti igényt nyújtsanak be. Amennyiben költségvetési szempontból a finanszírozás közös részvétel nélkül elindítható, amit nagyon kétlek, az egyetlen helyes és lehetséges mód minden esetben a szabályok és rendelkezések egyforma mércével történő elbírálása. Teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy egyes tagállamokat „a válság által súlyosabban érintettként” határozzanak meg, amelyeket ezen indokok alapján menetesítenek a szabályok alól. Ha kivételekre van szükség, azok mindenkire egyformán legyenek érvényesek! Az EU nem olyan nagy egység, hogy a pénzügyi válság hatása terén tagállamonként különböző következményeket vonjunk le. A gazdaságok szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és a gazdaságirányítás következményei két irányba hatnak. Tévednénk továbbá, ha nem adnánk meg a mentességeket, és ezzel büntetnénk azokat a tagállamokat, amelyek ahelyett, hogy az EU támogatására várnának, serkenteni próbálják gazdaságaikat. Válság idején is harcoljunk az egyenlő helyzetben egyenlő feltételek biztosításáért! A jelentés számol ezzel, és ezért támogatom elfogadását.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D) , írásban. – (RO) Üdvözlöm a Kirilov-jelentés elfogadását, amelyet szavazatommal támogattam. Úgy gondolom, hogy e jelentésnek a bizottsági közleményt követően történő ilyen gyors elfogadása előnyös lesz, mivel az abban foglalt intézkedések felgyorsítják a finanszírozási folyamatot, amely segíti a régiók gazdaságélénkítésének fokozását, ami a jelenlegi válságban elengedhetetlen. A jelentés az ESZA által társfinanszírozott programok pénzügyi irányítási szabályainak módosítására, valamint a programok végrehajtása terén a kohéziós politikát meghatározó szabályok könnyítésére, egyszerűsítésére és egyértelművé tételére irányuló szabályokra vonatkozó, a Tanács által kidolgozott iránymutatások részét képezi. Románia esetében ez az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból történő előlegfizetések mennyiségének növekedését, valamint azt jelenti, hogy a kötelezettségvállalások visszavonásával az európai alapok felhasználására hosszabb idő áll rendelkezésre, ezáltal a tagállamok az alapokat a program részeként újra felhasználhatják. Más módosítások a strukturális alapok végrehajtásához szükséges intézkedések egyszerűsítésére és egyértelművé tételére vonatkoznak mind a finanszírozás iránti pályázatok benyújtásának, mind pedig a programvégrehajtásról szóló éves jelentés kidolgozásának szakaszában. Megállapodás született továbbá arról, hogy a több európai programból finanszírozható nagyprojektre egységesen 50 millió eurós küszöbérték vonatkozik.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló 1083/2006/EK rendeletnek egyes követelmények egyszerűsítése és a pénzügyi irányításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentés mellett szavaztam. A jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság által a tagállamok költségvetésére gyakorolt súlyos és példátlan hatása azt jelenti, hogy egyszerűsíteni kell a kohéziós politika irányítását, és növelni kell az előlegfizetéseket. A nehéz helyzet ellenére ezek az intézkedések lehetővé teszik a folyamatos likviditás fenntartását annak érdekében, hogy e programok végrehajtása alatt biztosíthatók legyenek a kedvezményezetteknek történő kifizetések.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Véleményem szerint az EU kohéziós politikája a tagállamok közötti, az Európai Unió által támogatott szolidaritás elvének kialakításában és alkalmazásában központi szerepet játszik. Ennek alapján és különösen válság idején – mikor ezek az alapok kifejezetten segíthetnek a leghátrányosabb helyzetű régiókban tapasztalt hatás enyhítésében – az alapok hatékonyabb kihelyezése és az általuk megfelelő időben gyakorolt eredményesebb hatás elérése érdekében elengedhetetlen a kohéziós politika jelenlegi struktúrájának javítása.

Ezenkívül rugalmasabbá kell tenni az eszközöket, mert az előre nem látható körülményekhez, például a válsághoz való alkalmazkodásra képtelen rugalmatlan eszközök ártanak az Európai Unió gazdasági fejlődésének. Fontos továbbá annak biztosítása, hogy a kohéziós politika alapján rendelkezésre bocsátott alapokat a tagállamok megfelelően használják fel, és hogy a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan költsék el. Létfontosságúnak tartom tehát nem csak az uniós kohéziós politika struktúrájának, hanem a rendelkezésre álló ellenőrzési mechanizmusoknak és a tagállamok nem teljesítése esetén alkalmazható kényszerítő módszereknek az újragondolását is.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) E javaslat célja, hogy további gazdasági támogatást nyújtson a gazdasági válság által súlyosan érintett egyes tagállamoknak. A javaslatra az európai gazdaságélénkítési tervet követően került sor, amellyel összefüggésben az előlegfizetések esetében a nagyobb rugalmasság lehetővé tétele érdekében már 2009-ben módosították a fent említett alaprendelet végrehajtási rendelkezéseit. A bizottsági javaslat fő elemének célja a pénzügyi válság következményeinek kezelése. A javasolt megoldás annak bevezetése volt, hogy a súlyos likviditási nehézségekkel küzdő tagállamok az Európai Szociális Alapból a munkaerő-piaci intézkedések finanszírozásához átmenetileg 100%-os visszatérítést kérhetnek, azaz kérhetik a társfinanszírozás elvétől való eltérést. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével megváltozott a jogalkotási folyamat. A hozzájárulási eljárás helyett, amelyben a Parlament csak „igent” vagy csak „nemet” mondhatott, a Parlament a rendes jogalkotási eljárás alapján a szöveg tartalmába teljes mértékben beleszólhat. Ezért szavaztam e javaslat mellett, és remélhetőleg a Bizottság a költségvetés-módosítás költségvetési hatóság által történő ellenőrzésére és elfogadására vonatkozó megfelelő javaslatot fog benyújtani.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) A bizottsági javaslat értelmében a válság leküzdését célzó és az Európai Szociális Alapból támogatható, a szükséges növekedés és a foglalkoztatás támogatására irányuló intézkedések finanszírozásához a súlyos likviditási nehézségekkel küzdő tagállamok számára átmeneti lehetőséget biztosítanak. Ennek alapján a tagállamok kérhetik, hogy a Bizottság 2009-ben és 2010-ben 100%-osan térítse vissza a költségeket, így ebben az időszakban nem lenne szükség nemzeti társfinanszírozásra.

Támogattuk ezt az intézkedést annak érdekében, hogy az uniós alapok egy olyan időszakban, amikor azokra a leginkább szükség van, teljes mértékben kihasználhatóvá váljanak. A Tanács álláspontja azonban eltérő, és csupán hangsúlyozza, hogy „további előfinanszírozási részletre [...] van szükség a válság által legjobban sújtott tagállamok számára”.

Az a dokumentum, amelyről a Parlament szavaz, a Tanács álláspontjának pártjára áll, amely véleményünk szerint homályosabb és kevésbé támogatja a válság által legjobban sújtott tagállamokat. Úgy gondoljuk azonban, hogy „a 2007. évi teljes hozzájárulásra vonatkozó éves költségvetési kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának kiszámítására szabott határidő meghosszabbítása annak érdekében, hogy javuljon az egyes operatív programokra előirányzott források abszorpciója” egy pozitív pont.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE) , írásban. – (RO) A gazdasági és pénzügyi válság miatt az Európai Unió előtt álló jelentős kihívások bizonyos kiemelt intézkedések meghozatalát eredményezték, amelyek segítik a nemzeti gazdaságok kialakult helyzethez való alkalmazkodását. A jelentés mellett szavaztam, mert határozottan támogatom a gazdasági válság által súlyosan érintett tagállamok számára további pénzügyi ösztönzők biztosítását, valamint a pénzügyi irányításhoz kapcsolódó szempontok egyszerűsítését. Valamennyi ország élvezheti a kötelezettségvállalások visszavonásának elhalasztásából származó előnyöket, miközben a legsúlyosabb helyzetben lévő országok további előlegfizetésekben részesülhetnek. Ilyen ország például Észtország, Magyarország, Románia, Lettország és Litvánia. A kohéziós politikára vonatkozó rendelkezések további egyértelműbbé tétele és az eljárások egyszerűsítése pozitív hatást gyakorol a programok végrehajtási rátájára. Ez a lépés különösen fontos, mivel a reálgazdaságnak nyújtott támogatás tekintetében a kohéziós politika a leghatékonyabb eszköz.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz, az Európai Szociális Alaphoz és a Kohéziós Alaphoz való hozzáférés egyszerűsítése az általunk jelenleg tapasztalt gazdasági válság által leginkább érintett tagállamok támogatásának elengedhetetlen része. A pénzügyi válság által a reálgazdaságnak és a munkaerőpiacnak okozott károk mértékének felmérésével kapcsolatos intézkedéseket kell hoznunk az uniós finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés javítása érdekében. Biztosítani kell a pénzeszközök folyamatos áramlását, ami a programok végrehajtása esetén lehetővé teszi a kedvezményezetteknek történő kifizetéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Válság idején az EU ismét megmutatja igazi arcát. Amikor az EU keleti tagállamainak az orosz gázvita alatt fázniuk kellett, a szolidaritásból keveset lehetett érezni. Most, amikor ezt a gazdasági akármit, az eurót – az EU zászlóshajóját – érinti, hirtelen vannak lehetőségek. Még az uniós támogatásokat is megfelelően kiigazítják. Bár a munkaerő-piaci politikai intézkedések finanszírozására a 2009-ben és 2010-ben lehetséges 100%-os visszatérítések nem az általunk megkívánt mértékben nyújtottak támogatást a továbbképzés és a magas minőségű szakmai képzés számára, a jelenlegi helyzetben ez bizonyára elengedhetetlen. A költségvetési kötelezettségvállalás visszavonása valamennyi tagállam számára lehetővé válna, és a legtöbb problémával küzdő országok számára további előlegfizetéseket teljesítenének. A pénz feneketlen kútba való, kapcsolódó intézkedések nélküli pumpálása veszélyes lehet. Ezért elutasítottam a javaslatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D) , írásban. – (RO) Tekintettel a gazdasági és pénzügyi válságra, az európai alapokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos egyes eljárások egyszerűsítésére irányuló intézkedések optimális kihasználására van szükség. Ezek közé tartozik:

- a válság által sújtott tagállamok számára 2010-ben további finanszírozási előleg nyújtása, ami a programok végrehajtási szakaszában biztosítja a folyamatos likviditást és a kedvezményezetteknek történő kifizetések megkönnyítését;

- a 2007. évi teljes hozzájárulásra vonatkozó éves költségvetési kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának kiszámítására szabott határidő meghosszabbítása, ami javítja az egyes operatív programokra előirányzott pénzeszközök abszorpcióját és biztosítja a munkahelyek fenntartását és létrehozását célzó kezdeményezések megfelelő támogatását;

- azon tagállamok, amelyek 2009-ben a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló jogszabállyal összhangban támogatást kaptak, 2010-ben bizonyos feltételekkel az operatív programhoz a Kohéziós Alapból nyújtott hozzájárulás 2%-ában és az ESZA-ból nyújtott hozzájárulás 4%-ában részesülhetnek.

Ezen intézkedések hozzájárulnak a rugalmas, befogadó jellegű munkaerőpiac kialakulásához és az uniós finanszírozás által a gazdaság egészére, de különösen a kis- és középvállalkozásokra és a munkaerőpiacra gyakorolt pozitív hatás jelentős javulásához.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – E jelentés ellen szavaztam, mert mi, a Verts/ALE Képviselőcsoport hat módosítást nyújtottunk be, amelyek közül valamennyit elutasítottak.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) E javaslat mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy a jelentés Portugália és különösen annak legkülső régiói szempontjából nagy jelentőségű, hiszen ez utóbbiakat az általunk jelenleg tapasztalt válság erősebben sújthatja, mivel annak hatását jobban érzik és esetükben tovább tart az abból való kilábalás.

Bár általánosságban egyetértek a javaslat tartalmával, hangsúlyoznom kell a regionális és helyi hatóságok előtt álló nehézségeket, amelyek az uniós finanszírozással támogatott projektekhez az őket megillető finanszírozás nyújtását számukra lehetővé tevő pénzeszközök rendelkezésre bocsátásának biztosítása során merülnek fel. Csalódottan állapítottam meg, hogy a Tanács megakadályozta az uniós társfinanszírozás arányának 100%-ra történő, még átmeneti és előlegfizetési formában történő emelését is, amelyet a programok későbbi éveiben ellensúlyoztak volna.

A kompromisszumos megoldás, noha nem tökéletes, azt jelenti, hogy a késve indult programok által fel nem használt 2007. évi uniós alapokra a vonatkozó kötelezettségvállalások visszavonása előtt kivételesen meghosszabbított határidőt érvényesítenek.

Mindannyian ismerjük azokat a nehéz döntéseket, amelyeket a családoknak és a társaságoknak napjainkban meg kell hozniuk, és hogy a most tervezett intézkedések milyen fontosak lehetnek a gazdasági fellendüléshez, amely reméljük, gyors és fenntartható lesz.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE) , írásban. – (LT) A globális pénzügyi válság az EU minden tagállamát érintette. Véleményem szerint a balti államokat érte a legfájdalmasabb csapás. A pénzügyi vihar miatt szigorú intézkedéseket hoztak és munkahelyek szűntek meg. Egyedülálló lehetőségünk van arra azonban, hogy a válságot lehetőségre váltsuk. A fiatal litvánok számára Litvániában szeretnénk nagyon ígéretes jövőt biztosítani, és el akarjuk kerülni az „agyelszívás” emelkedését. E feladat teljesítése az EU strukturális alapjai és Kohéziós Alapja, különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) nélkül lehetetlen. A strukturális alapok az uniós finanszírozás jelentős részét képezik: – a 2007 és 2013 közötti évekre vonatkozó költségvetésre előirányzott összeg 277 milliárd EUR. Az ERFA az EU kevésbé gazdag területeinek gazdasági fejlődését és fellendülését ösztönzi. Segít például a városok és a falvak csökkenése által érintett ipari régiók megújulását célzó intézkedések finanszírozásában. A regionális szintű öntudat és elismerés erősítése érdekében jelentős regionális programokat foglal magában, ilyen például a balti-tengeri regionális program. A Kohéziós Alap fontos szerepet játszik az uniós tagállamok közötti különbségek csökkentésében, különösen a környezet és a transzeurópai közlekedési hálózatok tekintetében. Ma (2007-2013), az Európai Szociális Alap szintén létfontosságú szerepet játszik azáltal, hogy segíti a vállalkozásokat és a munkavállalókat az új piaci feltételekhez való alkalmazkodásban és támogatja a munkahelyi újításokat, az egész életen át tartó tanulást és a nagyobb mobilitást. Litvánia ESZA programja a munkaerőhiányt a humán erőforrások mobilizálásával és a szakismeretek javításával, valamint a képesítési szintek emelésével oldja meg. Az EU-hoz történő csatlakozás óta Litvániában erőteljes az „agyelszívás”. E jelenség leküzdésének legjobb módja az EU strukturális alapjainak a fiatal szakemberekbe történő befektetése.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: (B7-0221/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE) , írásban. – (RO) A Bizottsági Elnökök Értekezlete által előterjesztett állásfoglalás mellett szavaztam, amely felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be új javaslatokat a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésekor a Parlamentnél függőben lévő dokumentumokra és a hatályukat veszített eljárásokra.

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságnak „a kutatási tevékenységek közös programozása révén a neurodegeneratív betegségek, különösen az Alzheimer-kór elleni küzdelemre irányuló intézkedésekről szóló tanácsi ajánlásra” irányuló javaslatra vonatkozó véleményének előadójaként támogatom a Bizottsági Elnökök Értekezletének az Európai Bizottsághoz szóló felhívását, hogy e dokumentumok esetében terjesszen elő új javaslatot annak érdekében, hogy a Parlamenttel az új Szerződés rendelkezései által is meghatározott intézményi szerepének megfelelő módon konzultáljanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Ezzel az állásfoglalással az Európai Parlament az Európai Unió valamennyi fontosabb politikája terén egyenrangú helyzetbe kerül. Az állásfoglalás tartalmazza azokat a jogi módosításokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az Európai Parlament mind intézményi szinten, mind pedig nemzetközi szinten teljes körű szerepet játsszon. Az Európai Parlament végre teljes mértékben garantálhatja az uniós polgárok érdekeinek védelmét, ezért szavaztam ezen állásfoglalás mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) A Lisszaboni Szerződés a Parlamentre egyértelműen új kötelezettségeket ró és azt új hatáskörrel ruházza fel. 2009. december 1-jei hatálybalépésével a Bizottság által a szerződések alapján előterjesztett, de az említett időpontban még függőben lévő számos (a jogalkotási vagy nem jogalkotási eljárás különféle szakaszainál tartó) javaslatot módosítani kell. Egyes esetekben a döntéshozatali eljárás szintjén eltérések lesznek, vagy azért, mert a rendes jogalkotási eljárás alkalmazási köre jelentősen bővül, vagy azért, mert a nemzetközi megállapodások megkötésére új jóváhagyási eljárás vonatkozik. Más esetekben csupán a jogalapban történik változás. A Bizottság arra törekszik, hogy ezek hivatalos megváltoztatása gyűjtőjavaslattal történjen. Egyes (a korábbi harmadik pillér alá tartozó) javaslatokat azonban, ahol a jogalap jelentősen megváltozott, és ezért azok hatályukat vesztették, újakkal kell helyettesíteni. A schengeni vívmányok végrehajtásának ellenőrzésére szolgáló vizsgálati mechanizmusok létrehozására irányuló kezdeményezés előadójaként felszólítom a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb terjessze elő az új javaslatokat. Ezért támogatom ezt a parlamenti állásfoglalási indítványt.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól szóló állásfoglalás mellett szavaztam. Az új Szerződés hatálybalépése azt jelenti, hogy újra meg kell határozni a különböző függőben lévő dokumentumok jogalapját. A Bizottságnak és a Tanácsnak az új jogalkotási keretrendszer figyelembevételével sürgősen meg kell tennie a szükséges változtatásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése nem csak új intézményi rendszert és új jogalkotási hierarchiát hozott létre, hanem az adott időpontban folyamatban lévő döntéshozatali eljárások tekintetében is különös körültekintést igényel. Ezekben az esetekben megváltozott a jogalap, valamint megváltoztak az ahhoz kapcsolódó eljárások, ami teljes mértékben indokolja felülvizsgálatukat.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A Lisszaboni Szerződés a Parlamentre új kötelezettségeket ró és azt új hatáskörrel ruházza fel. 2009. december 1-jei hatálybalépésével a Bizottság által a szerződések alapján előterjesztett, de az említett időpontban még függőben lévő számos javaslatot módosítani kell. Egyes esetekben a döntéshozatali eljárás szintjén eltérések lesznek, vagy azért, mert a rendes jogalkotási eljárás alkalmazási köre jelentősen bővül, vagy azért, mert a nemzetközi megállapodások megkötésére új jóváhagyási eljárás vonatkozik. Más esetekben csupán a jogalapban történik változás. A Bizottság arra törekszik, hogy ezek hivatalos megváltoztatása gyűjtőjavaslattal történjen. Egyes (a korábbi harmadik pillér alá tartozó) javaslatokat azonban, ahol a jogalap jelentősen megváltozott, és ezért ezek hatályukat vesztették, újakkal kell helyettesíteni. Ezért ezen európai parlamenti állásfoglalás mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Eleni Theocharous (PPE) , írásban. – A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól szóló állásfoglalási indítvány ellen szavazok, mert magában foglalja az EU és a Ciprusi Köztársaság megszállt része közötti úgynevezett „közvetlen kereskedelemről” szóló rendeletet.

A rendelet jogalapja teljes mértékben helytelen, mivel az Európai Bizottság a Szerződés 133. cikkét – ez most a Lisszaboni Szerződés után a 207. cikk (2) bekezdése – jelölte meg mint olyant, amely a harmadik országokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. E jogalap alkalmazása ellentétes lenne a Ciprusról szóló 10. jegyzőkönyvvel, amely egyértelműen meghatározza, hogy a Ciprusi Köztársaság egész területével belépett az EU-ba, a török megszállás miatt a sziget északi részén a közösségi vívmányok alkalmazásának felfüggesztésével. A rendelet jelenlegi jogalapja sérti egy uniós tagállam, a Ciprusi Köztársaság szuverenitását és területi integritását, valamint ellentétes azokkal az elvekkel és értékekkel, amelyekre az EU épül, és amelyeket az Európai Parlamentnek az európai demokrácia irányadó jeleként tiszteletben kell tartania és támogatnia kell.

 
  
  

Jelentés: József Szájer (A7-0110/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE) , írásban. – (IT) Szájer úr jelentése mellett szavaztam, akinek szeretnék köszönetet mondani a Lisszaboni Szerződés által bevezetett változtatások figyelembevételével végzett kiváló elemzéséért.

Tekintettel „a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok” által a jogalkotási eljárásra gyakorolt széleskörű és különböző hatásokra úgy gondolom, hogy a Parlament óhaja, hogy ezekre a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra meghatározott és világos feltételek vonatkozzanak annak érdekében, hogy azok felett e Ház tényleges demokratikus ellenőrzést gyakorolhasson, különösen ajánlatos. Véleményem szerint a rendszer szükséges változtatásainak megtételéhez a gyakorlatban különösen tesztelnünk kell, hogy ez az új rendszer hogyan fog működni.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) A Lisszaboni Szerződés a demokráciadeficitet az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek hatáskörének erősítésével kezeli. Ez ennek az új eszköznek a keretrendszere, amely lehetővé teszi a jogalkotó számára, hogy hatáskörének egy részét átruházza a Bizottságra (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke), feltéve, hogy ez egy olyan általános hatályú jogi aktus, amely egy jogalkotási aktus nem alapvető rendelkezéseit egészíti ki, illetve módosítja. Ezáltal a jogi aktusban gyorsabban és egyszerűbben pótolhatók a hiányosságok, illetve szabályozhatók vagy módosíthatók a részletesebb szempontok, elkerülve ezáltal a nyilvánosságra negatív hatást gyakorló, túlságosan bonyolult és hosszú jogalkotási eljárásokat. Két biztosítékot építettek be, miszerint a felhatalmazás bármikor visszavonható és a felhatalmazáson alapuló, a Bizottság által jóváhagyott jogi aktusok hatálybalépéséhez a Parlament (és a Tanács) előzetes beleegyezése szükséges. Támogatom ezt az ismert „komitológiai” rendszer helyébe lépő újítást, most azonban sürgősen meg kell határoznunk e felhatalmazások megtételének módját, alkalmazási körét, célját, az alkalmazott munkamódszereket és azokat a feltételeket, amelyekkel a jogalkotó gyakorolhatja az ellenőrzést.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése megköveteli a Szerződés egyes előírásainak tisztázását, különösen a jogi és eljárási tartalmú előírások, például a jogalkotási eljárásra, az előírások hierarchiájára és az intézmények hatáskörére vonatkozó előírások esetében. A Szerződés 290. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a jogalkotási aktusokban felhatalmazás adható a Bizottság részére olyan általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására, amelyek a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják. A Szerződés erre vonatkozóan fenntartásokat határoz meg, és komolyan korlátozza az ilyen jogi aktusok alkalmazási körét. A jogi helyzet Szerződésben meghatározott részletezése azonban fontos az egymástól túlságosan eltérő értelmezések megakadályozása érdekében, amelyek veszélyeztetnék az uniós jogszabályok konzisztenciáját. Bár az ilyen jogi aktusok gyakoriak a tagállamokban, ez nem mondható el a szóban forgó jogi aktusokról. A Bizottság és a tagállamok kormányainak legitimitása nem egyforma, ezért a fent említettekre vonatkozó jogalkotási felhatalmazás nagyobb elővigyázatosságot és figyelmet igényel, és azt mértékletesen kell alkalmazni. Egyetértek azzal, hogy a jogalkotási felhatalmazás használatának lehetővé kell tennie az egyszerű és hozzáférhető jogalkotás alkalmazását, ami ezáltal hozzájárul a jogbiztonsághoz, a felhatalmazott hatékonyságához és a felhatalmazást adó által gyakorolt ellenőrzéshez.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerint a jogalkotó bizonyos felhatalmazást adhat a Bizottságnak, amellyel összefüggésben a Bizottság mindössze jogalkotási aktusokat egészíthet ki, illetve módosíthat. Az ennek megfelelően a Bizottság által elfogadott, „felhatalmazáson alapuló jogi aktusok” általános hatályú nem jogalkotási aktusok. Az előadó a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogalkotási hatásköre gyakorlásának szigorúbb ellenőrzését támogatja. Ezért a jelentés elfogadása mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – A jogalkotási felhatalmazásról szóló Szájer-jelentés és a Ransdorf úr mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló Speroni-jelentés mellett szavaztam. A jelentést nagy többséggel fogadták el.

 
  
MPphoto
 
 

  Eva-Britt Svensson (GUE/NGL) , írásban. – (SV) A jogalkotási felhatalmazásról szóló jelentés mellett szavaztam. A Lisszaboni Szerződés 290. cikke lehetővé teszi, hogy a Parlament kifogásokat emeljen vagy visszavonja a Bizottság által a jogalkotási aktusokban tett módosításokat és kiegészítéseket. Ehhez azonban abszolút többség, azaz a megválasztott európai uniós képviselők többségének szavazata szükséges. Figyelembe véve a képviselők távollétét, ez általában a képviselők 60%-ának szavazatát jelenti. Korábban ezt csak a Tanács tehette meg, feltéve, hogy elnyerte a szavazatok minősített többségét. A tagállamok által gondosan kiválasztott bizottsági szakértői csoportok a jogalkotási felhatalmazásokban jelentős hatást gyakorolnak. Ennek egyik példája, hogy egy szakértői csoporton keresztül a Bizottság engedélyezett egy új típusú génmódosított kukoricát, annak ellenére, hogy a Parlament és a Tanács ezt ellenezte. Egy másik példa az eredeti szolgáltatási irányelv, ahol a Tanács és a Parlament törölt egy bekezdést, amely előírta, hogy a munkavállalók kiküldetése esetén tilos az állandó képviselő, más szóval egy szakszervezeti fél megkérdezése. A Bizottság azonban ellenkezett ezzel, és iránymutatásokat dolgozott ki, amely szerint nincs szükség állandó képviselőre. A Bizottság meg akarja őrizni függetlenségét és továbbra is használni kívánja szakértői csoportjait (COM(2009)0673). Az előadó, Szájer úr visszautasítja mind a nemzeti szakértői csoportokat, mind pedig a nemzeti hatóságok részvételét. Ez utóbbi ponttal nem értek egyet.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) A Lisszaboni Szerződés az új jogi eszközökre, például a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra és a végrehajtási jogi aktusokra hivatkozva megváltoztatta a korábbi komitológiai rendszert. Az új Szerződéssel a Parlament a Tanáccsal együtt társ-jogalkotói szerepet kap.

A Szerződésben annak megállapítása, hogy a Bizottság részére felhatalmazás adható olyan nem jogalkotási aktusok elfogadására, amelyek jogalkotási aktusokat egészítenek ki, előrelépést jelent abban az értelemben, hogy a két intézmény számára egyenlő jogokat biztosít. Ez a jelentés arra törekszik, hogy tisztázza azokat a feltételeket, amelyek alapján a Parlament és a Tanács által a Bizottságnak adott felhatalmazás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján megtörténhet. A dokumentum hangsúlyozza a jogalkotó szabadsága elvének fontosságát, amely alapján a megfelelőbb jogalkotás érdekében hatáskörét átruházza a Bizottságra.

A jelentés amellett érvel, hogy el kell kerülni, hogy a Szerződésben foglaltakon túl a jogalkotóra további kötelezettségeket rójanak. A jogalkotónak lehetővé kell tennie, hogy a Bizottság hatékonyan gyakorolhassa felhatalmazását és annak végrehajtását megfelelően ellenőriznie kell. A fent említettek miatt és annak figyelembevételével, hogy a fő prioritásnak a közösségi vívmányoknak a Lisszaboni Szerződés előtti együttdöntési eljárással nem érintett területeken történő kiigazításának kell lennie, a dokumentum mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Peter van Dalen (A7-0114/2010) <>

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – (LT) Szükséges, hogy az Európai Unió tengeri szállítási politikájának egyik stratégiai célja továbbra is az európai tengeri szállítás versenyképessége legyen. E cél elérése érdekében garantálnunk kell az innováció, a tudományos kutatás és ezek fejlesztésének támogatását, amely előmozdítja majd a tengeri kikötők infrastruktúrájának modernizációját, és biztosítja azt, hogy a hajóépítő iparban a legújabb technológiák kerüljenek alkalmazásra. Az adminisztratív terhek csökkentése és a bürokrácia visszaszorítása következtében a tengeri kikötői és a hajózási szektorban megnőne a magán- és közberuházások száma. A transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztése, a tengeri gyorsforgalmi utak kialakítása, valamint a szállítóeszközök intermodalitásának előmozdítása létrehozna egy olyan európai tengeri közlekedési rendszert, amely versenyképes és nyitott az innovációra. Emellett foglalkoznunk kell az Európai Unió zászlaja alatt hajózó legénységre vonatkozó adózás összehangolásának kérdését is.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) Az Európai Unió tengereinek területe a világon a legnagyobb. A tengergazdaság ötmillió ember számára nyújt megélhetést; az EU GDP-jének 5%-a az e szektorhoz közvetlenül kapcsolódó iparágakból és szolgáltatásokból származik.

Az adatok és tények egyértelműen azt mutatják, hogy a tenger a tagállamokban megvalósuló foglalkoztatás és fejlődés alapvető forrása; különösen igaz ez akkor, ha figyelembe vesszük az ágazat nemzetközi aspektusait, és az abból következő, globális versenyhez köthető nyomást, amely az ágazatra nehezedik.

Ezzel kapcsolatban a jelentés több pozitív pontot tartalmaz: a nemzeti szintre vonatkozóan a tengeri szektorban alkalmazandó ösztönzések szükségességét, az uniós szinten pedig az erősebb szabályozó koordináció szükségességét. Ezzel megkezdődhetne a bürokrácia visszaszorítása, ami pedig javíthatná a teljes ágazat versenyképességét. Egyetértek a jelentésben alkalmazott megközelítéssel, és ezért szavazok mellette.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) , írásban. – (FR) A Demokratikus Mozgalom delegációja örömmel veszi tudomásul, hogy elfogadásra kerültek az EU tengeri közlekedésére vonatkozó, 2018-ig érvényes stratégiai célok. Az elfogadott állásfoglalás különösen a tengerészeti szakemberek helyzetének javítását tűzi ki célul a szakmai képesítések megerősítésével és az európai képzés harmonizációjával. Valóban: alapvető fontosságú, hogy a tengerészek számára minden szinten, a szárazföldön és a fedélzeten egyaránt biztosítsuk az egész életen át tartó tanulás és az átképzés lehetőségét. Ezt szem előtt tartva, a tagállamoknak sürgősen ratifikálniuk kell a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2006-os tengerészeti munkaügyi egyezményét. Ahhoz, hogy a tengeri közlekedés továbbra is a legkevésbé szennyező közlekedési eszköz maradhasson, további előrehaladásra van szükség a kén-oxid, a nitrogén-oxid, a szállópor- (PM10) és a széndioxid-kibocsátás csökkentése terén. Ezért a Demokratikus Mozgalomhoz tartozó képviselők sajnálatuknak adnak hangot amiatt, hogy a Bizottság a tengeri ágazatot nem vonta be az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszereibe. További előrehaladást kell tennünk ebben az irányban, és ennek érdekében a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) meg fogja határozni a csökkentés célszámait, amelyeket minden tagállamban alkalmazni kell és amelyek lehetővé teszik majd, hogy elkerüljük a harmadik országbeli flottákkal folytatott verseny torzulását.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A Bizottság közleményt jelentetett meg az EU 2018-ig érvényes tengeri szállítási politikájával kapcsolatos stratégiai célokról és ajánlásokról. A Bizottság javaslata számos, az EU tengeri szállítási politikájával kapcsolatos kérdéssel foglalkozik, és lehetővé teszi az ágazatban érdekeltek számára, hogy megfelelő mozgástérrel és kezdeményezéssel megvalósítsák az itt meghatározott stratégiai célokat és ajánlásokat.

A Bizottság javaslata a következő kérdésekkel foglalkozik: (i) az európai tengerhajózás értéke és versenyképessége a globális piacon; (ii) munkahely-lehetőségek a tengeri ágazatban; (iii) az európai hajózás minősége; (iv) nemzetközi együttműködés; (v) az európai tengeri hajózás mint az európai gazdaság része és a gazdasági integráció egyik mozgatórugója; és (vi) Európa mint világelső a tengerkutatás és -fejlesztés terén.

Tekintettel Portugália földrajzi elhelyezkedésére és a tenger stratégiai fontosságára, ez a kérdés országunk számára rendkívül releváns, és minden olyan erőfeszítés, amely a „tengergazdaság” fejlesztését célozza, méltó arra, hogy támogassuk és elkötelezzük magunkat mellette.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Európa tengeri ágazata nyilvánvaló és életfontosságú módon járul hozzá az Unió belső gazdaságához és közlekedési rendszeréhez. Az európai tengeri szállítási ágazatnak ezért nagy prioritást kell adni az általános európai szállítási politika kialakítása során. Fel kell ismernünk, hogy az európai tengeri ágazat főként a globális piacon működik és versenyez. A tengeri szállítási ágazat komoly kihívásokkal néz szembe a természetvédelem terén. Az elsődleges feladat a tengerjáró hajók környezetvédelmi teljesítményének nagy mértékű javítása, valamint az SOx, az NOx, a szálló por és a széndioxid kibocsátásának csökkentése. Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy a kérdéssel kapcsolatban globális szinten kell megegyezésre jutni: így kerülhető el annak kockázata, hogy erőfeszítéseink ellenére – a többi ország tevékenysége miatt – ne csökkenjen az említett anyagok kibocsátása. Ami a biztonságot illeti, szeretném hangsúlyozni, hogy a tagállamokat arra hívjuk fel, hogy a csomagot gyorsan és helyesen alkalmazzák, különösen a párizsi egyetértési memorandummal kapcsolatban (amely a kockázatalapú ellenőrzésekről szól). Ez megakadályozza majd a fölösleges ellenőrzéseket, fokozza az ellenőrzés hatékonyságát, és az ellenőrzés alanyai számára csökkenti a bürokratikus munkát.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) . írásban. – (FR) A hajók és a kikötői infrastruktúra szén-dioxid-lábnyomának csökkentésére történő felhívás, a tengerészek körülményeinek javítása, az SOX, az NOX, a szálló por (PM10) és a széndioxid kibocsátásának csökkentésére történő felhívás, vagy akár a tengeri kibocsátás-ellenőrző területek kialakítása olyan eszközök, amelyek – annak függvényében, hogy hogyan kerülnek alkalmazásra – pozitív eredményeket hozhatnak. Azonban az, hogy a szabad és torzítatlan verseny jelenleg mindennél előbbre való, és az, hogy a tengerészek jogai alá vannak rendelve a versenyképességnek, azt jelenti, hogy ez a jelentés a tengerészek érdeke és az általános érdek ellen van. Ezért szavazok a szöveg elfogadása ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A jelentés elfogadásával meghatározásra kerülnek az uniós tengeri szállítási politikához szükséges célok. Ez a szállítási mód egyre nagyobb jelentőséget nyer, mivel környezetbarát és megvan benne a lehetőség, hogy még környezetbarátabb legyen. A tengeri szállítási ágazat alapvető fontosságú az európai gazdaság szempontjából, és nem csupán az utasok, az elsődleges nyersanyagok, az áruk és az energia szállítása terén, hanem azért is, mert kulcsszerepet játszik igen sokféle, tengerrel kapcsolatos tevékenységben: a hajóipar, logisztika, kutatás, turizmus, halászat és akvakultúra terén, hogy csak néhány példát említsünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) . írásban. – A 2018-ig tartó időszakra vonatkozó tengeri szállítási stratégiáról szóló Van Dalen-jelentés mellett szavaztam, jóllehet nagy többséggel (név szerinti szavazás) elutasításra került, hogy a tengeri szállítás az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszerének (ETS) része legyen.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilja Savisaar (ALDE) , írásban. – (ET) Az európai tengeri szállítási ágazat jövője fontos szerepet játszik az Európai Unió életében, gazdasági és társadalmi, valamint környezetvédelmi szempontból egyaránt. A mai szavazás során elfogadásra került a 2018-ig tartó időszakra vonatkozó európai tengeri szállítási politikai stratégia, és ez talán közvetlen hatással lesz majd a hajók 41%-ára – ez az európai hajók aránya –, és közvetett hatással a globális tengeri szállítási ágazatra. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport támogatta ezt a jelentést, mivel nagyrészt megfelel elvárásainknak és mivel a javítását célzó javaslataink támogatást kaptak. Véleményünk szerint a jövőben a tengeri szállítási ágazatban a következő kulcsfontosságú elemeknek kell elsődleges szerepet játszania: hatékonyság, környezetbarátság és azonos piaci feltételek. Fontos tehát, hogy a ma elfogadásra kerülő jelentés arra szólítja fel a tagállamokat, hogy ratifikálják a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet egyezményét, annak érdekében, hogy a tengerészek és a hajótulajdonosok, valamint a környezet számára egyaránt jobb feltételeket biztosítsanak. Végül szeretném megköszönni az előadónak a magas szintű együttműködést és nyitottságot, amelyet a jelentés megszövegezése során tanúsított.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) Kétség sem fér hozzá, hogy a tengeri szállítás a versenyképesség terén előnyt jelent Európának, ugyanakkor még sok a tennivaló az intermodalitás és a komodalitás terén, amely magában foglalja a tengeri szállítás olyan ismételt pozicionálását is, amelynek következtében valóban versenyképessé válhat az ágazat.

A tengerészeti ágazat jelenleg több kihívással szembesül. Ezeket tényleges lehetőségekké tehetjük abban az esetben, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a kihívásokat hogyan használhatjuk fel azáltal, hogy fiatal technikusok képzésbe fektetünk be, és így csökkentjük a szakemberek hiányát az ágazatban. Szintén prioritás a technológiai fejlődés, valamint a fölösleges bürokrácia visszaszorítása a kikötői ágazatba történő befektetés ösztönzése érdekében.

A biztonságosabb és környezetbarátabb hajózás szintén célkitűzés, amelyet az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásnak csökkentésével és a kalóztámadásokra adott hatékony reakcióval érhetünk el. Az európai hajók pozícióját fenyegető nyomás – amely elsősorban a harmadik országokban az ágazatnak nyújtott állami támogatás következménye – a Kereskedelmi Világszervezetben kialakítandó keretrendszeren belül kezelhető.

Európa infrastruktúrája és kikötői kapacitása továbbra is fejlesztendő, és ugyanez áll a tengeri gyorsforgalmi utakra is, amelyek igen fontosak az olyan déli, periferikus országok számára, mint például Portugália, és az olyan, határokon található régiókra, mint Madeira.

A ma elfogadott jelentés ezeket az iránymutatásokat tartalmazza általános formában, ezért támogatom.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE) , írásban. – (LT) A világkereskedelem több mint 80%-a a tengereken folyik: a tengeri szállítás továbbra is a nemzetközi kereskedelem alapja. Az EU a legfontosabb globális exportőr és a második legnagyobb importőr. Ezért a hajózás és az ahhoz hasonló szolgáltatások alapvető fontosságúak, ha azt akarjuk, hogy az európai vállalatok versenyképesek legyenek a globális piacon. A part menti hajózás az európai szállítási lánc fontos része: Európán belül a rakomány 40%-át így szállítják. Minden évben több, mint 400 millió utas használja az európai kikötőket, így a tengeri szállítás közvetlen hatással van az európai polgárok életminőségére. Az Európai Parlament az EU tengerpolitikájának egyik védelmezője. Az EU tengeri szállítási politikája egyéb politikákat is támogat, különösen az integrált tengerpolitikát. A globális pénzügyi válság a tengeri szállítási ágazatra is hatással volt. Ezért most valóban ki kell használnunk az európai hajózásban rejlő gazdasági lehetőséget, hogy azzal élénkítsük a gazdasági növekedést és erősítsük a társadalmi és környezeti stabilitást.

Az európai hajózás hosszú távú versenyképessége az EU tengerpolitikájának sarokköve.

E stratégia előmozdítja a biztonságos, környezetbarát és hatékony hajózást, valamint a munkahelyek létrehozását az európai tengeri politikai ágazatban. Az EU tengeri politikájának egyszerűsítése szempontjából fontos a stratégiai elgondolás, amely figyelembe veszi a hajózás, a kikötők és az ehhez hasonló szektorok fejlődését. Így a politika meg tud felelni a jövőbeli kihívásoknak, képes lesz majd fellépni a kalóztámadások ellen, és csökkenti tudja majd a hajózás környezetre gyakorolt hatását. Alapvető fontosság az integrált, ágazatközi megközelítés, amely a halászatra, szállításra, a környezetre, az energiára, az iparra és a tudományos kutatásokra vonatkozó politikákat is magában foglalja. Elmúltak azok az idők, amikor az európai országok egymással versenyeztek. Ez Litvániára és a többi tagállamra egyaránt igaz.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Vlasto (PPE) , írásban. – (FR) Örömmel veszem tudomásul, hogy elfogadásra került e jelentés, amely tartalmazza néhány, a tengeri szállítási politika és az ahhoz kapcsolódó ágazatok – a hajógyártás, a turizmus és a halászat – jövőjére vonatkozó javaslatomat. Számomra nagyon fontos volt a biztonság – a tengeri szállítás előfeltétele – jelentőségének hangsúlyozása, és annak kiemelése, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére továbbra is be kell tartanunk a tengeri és tengerparti környezet védelmére vonatkozó magas szintű szabványokat. A termékek mennyiségének és az utasok számának várható növekedése, az igen szigorú környezetvédelmi szabványok, valamint az intermodalitás és a modális váltás előmozdításának szükségessége miatt elkerülhetetlen a kikötői infrastruktúrák modernizációja. E strukturális intézkedésekhez komoly befektetésre és átlátható, méltányos finanszírozási szabályokra van szükség az innováció támogatása és az európai kikötők versenyképességének növelése érdekében. Végül, örömmel fogadom, hogy stratégiánknak vannak társadalmi aspektusai is, és hogy különösen hangsúlyozza a foglalkoztatást, a képzést, a tengerészeti szakemberek helyzetének javítását, valamint a tengerészek munkakörülmények javítását szárazföldön és tengeren egyaránt.

 
  
  

Jelentés: Helga Trüpel (A7-0028/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE) , írásban. – (RO) Az Europeana, az európai digitális könyvtár olyan egyszerű, közvetlen, többnyelvű portál, amely Európa kulturális öröksége számára készült. A jövőben nagyszámú olvasónak nyújt majd hozzáférést az európai örökség olyan ritka és régi dokumentumaihoz, amelyek tárolási módjuk miatt nehezen elérhetők.

Az állásfoglalási indítványban, amelyről ma szavaztunk, arra kértem az Európai Bizottságot, hogy indítson olyan, diákoknak és tanároknak szóló speciális kampányt a médiában és az interneten, amely középpontjában az említett portálon elérhető digitális források oktatási célokra történő felhasználása áll, és így fokozza az Europeana oldal minőségét. Az Europeana portálnak olyan oktatási és kutatási referenciaponttá kell válnia, amely a fiatalokat közelebb hozza saját kulturális örökségükhöz, és elősegíti a kultúraközi kohézió kialakulását az EU-ban.

Ebben az állásfoglalási indítványban az Európai Parlament arra ösztönzi a tagállamokat, hogy azonos mértékben járuljanak hozzá az Europeana projekthez, és tegyenek több erőfeszítést annak érdekében, a könyvtárak és a nemzeti kulturális intézmények részt vegyenek a projektben, és így minden európai polgár teljes mértékben hozzáférhessen saját kulturális örökségéhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Az Europeana, az európai digitális könyvtár ambiciózus kezdeményezés: célja az összes európai mű digitalizálása, és így hozzáférhetővé tétele a nagyközönség számára. Ez hosszú távú feladat, amelyhez részletes ellenőrzésre és mérhető haladásra van szükség. A saját kezdeményezésű jelentés azt javasolja, hogy 2015-ig 15 millió munka legyen hozzáférhető, valamint hogy a weboldal mindenki számára, az európai unió minden nyelvén elérhető legyen.

Az Europeana projekt alapvető fontosságú: hozzájárul közös örökségünk megőrzéséhez, növeli a hatást, amelyet ez az örökség az egész világra gyakorol, és ezzel megakadályozza azt, hogy e munkákat egyéni érdekeltek monopolizálhassák. Ezért az ambiciózus projekt mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – Támogattam ezt a jelentést, mivel úgy vélem, hogy az európai oktatási és életszínvonal javítása érdekében a kulturális és oktatási információkhoz való hozzáférésnek prioritást kell élveznie. Tekintettel arra, hogy az Europeana könyvtár használata minden uniós polgár javát szolgálja, azt a lehető leghamarabb hozzáférhetővé kell tenni az összes hivatalos nyelven. Hasonlóképpen, a fogyatékkal élő embereknek is élvezniük kell a digitális technológia nyújtotta előnyöket, és a megfelelő formátumok és technológiák alkalmazásával biztosítani kell számukra a könnyebb hozzáférést az oktatáshoz és az információhoz. Az Europeana elérhetőségét azzal kell javítani, hogy a középiskolák, egyetemek és egyéb oktatási intézmények tanulói, hallgatói és oktatói számára ingyenes hozzáférést biztosítunk. Ezért alapvető fontosságú, hogy biztosítsuk és egyszerűsítsük az európai örökséghez való hozzáférést mindenki számára, és garantáljuk, hogy ezt az örökséget pártoljuk és megőrizzük a jövő generációi számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) Az uniós tagállamok művészeti és kulturális örökségének összegyűjtése és megőrzése egy olyan multimédiás fórum kialakításával, amely összegyűjti a képeket, hanganyagokat és videofelvételeket, és így olyan forrást jelent, amely egyszerre könyvtár, múzeum és archívum – ez a 2008-ban indított Europeana projekt célja, amely jelenleg több mint 1 000 kulturális intézmény közreműködésének köszönhetően az interneten elérhetővé teszi az európai művészeti örökséget.

Habár a projektnek vannak gyenge pontjai – ilyen például a projekt nyilvánosságának biztosítása, valamint a közvélemény informálása, a gazdátlan vagy szerzői jog hatálya alá tartozó munkák internetre tétele, és végül, de nem utolsósorban, az elérhetővé tett tárgyak és anyagok bizonyos esetlegessége –, a technológia új formáit használja ki, hogy az európai kulturális örökséget nagy mennyiségben digitalizálja, mégpedig nem csak uniós források felhasználásával, hanem nemzeti és magánforrások bevonásával is.

A művészeti emlékek, valamint az egyes tagállamok megjelenésének és kulturális sajátosságainak megőrzése kulcsfontosságú annak garantálásához, hogy a fiatalabb generációk identitás-érzése erősödjön. Ezért szavaztam a jelentéstervezet mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D) , írásban. – (RO) Az „Europeana – a következő lépések” projektről szóló jelentés melletti szavazás miatt és mint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményének előadója, örömmel fogadom, hogy a jelentés véglegesítésre került, és remélem, hogy az abban foglalt ajánlásokat elfogadja majd a Bizottság. Miután az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság megvitatta a jelentést, igen sok terület került szóba, például az IT-struktúra, az Europeana.eu oldal kezelése, az ingyenes hozzáférés a könyvtári információkhoz, a digitalizálási folyamatok szabványosításának szükségessége és a weboldal médiában való megjelenése. E célkitűzések közül némelyeket a fő bizottság – a Kulturális és Oktatási Bizottság – jelentése is tartalmaz: emiatt remélhetem, hogy sikerült egy átfogó jelentést készítenünk.

Mindazonáltal úgy vélem, hogy bizonyos részekről, amelyek nem kerültek teljes mértékben elfogadásra, továbbra is tárgyalnunk kell: ilyen kérdés például az oldal kezelése, a finanszírozási módszerek, és mindenekelőtt az, hogy az oldalt egységes adatbázissá, ne pedig portállá szervezzük. Remélem, hogy az általunk megfogalmazott ajánlások, valamint a Bizottság fentebb említett, a kérdéshez kapcsolódó meglátásai segítik majd, hogy az Europeana sikeres projekt legyen. Az Europeana csak akkor válhat sikeres uniós projektté, ha az EU értékeire és eszméire épül, és az európai kulturális információ gyújtópontjává válik.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Az „Europeana – a következő lépések” projektről szóló jelentés mellett szavaztam, amely arra ösztönzi az unió összes tagállamát, hogy aktívabban tegye elérhetővé országos könyvtáraik és kulturális intézményeik anyagait, annak érdekében, hogy minden európai ember teljes mértékben hozzáférhessen saját kulturális örökségéhez. A rövid távú terv – több, mint 15 millió mű tárolása az oldalon – segíthet Európa kulturális örökségének megőrzésében, és így a jövő generációi kialakíthatnak egyfajta kollektív európai emlékezetet.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Még azokban az időszakokban is, amikor az európai országok kapcsolatát nyilvánvalóan a megosztottság és az ellenségeskedés jellemezte, az európai kultúra és tudomány mindig át tudott lépni a határokon és szabadon tudott mozogni azon a területen, amely most az Unió; mi több, e területen túlra is eljutott. E tekintetben mindenképpen rá kell világítanunk az egyetemek szerepére. Az egyetemek, a maguk vallásos eredetével meghatározó szerepet játszottak abban, hogy a későbbi respublica christiana egymástól elszakadt területei ismét összeköttetésbe kerüljenek egymással, és abban, hogy ne merüljenek feledésbe azok az emberek, akik le tudták győzni a megosztottságot, és eszméiket az egész földrészen, az egész világon hangoztatták. Mint portugál ember és az egész világon elterjedt nyelv és kultúra örököse, támogatom az arra tett erőfeszítéseket, hogy az európai kultúra és tudomány láthatóbb és hozzáférhetőbb legyen azok számára, akik élvezni szeretnék. E tekintetben az Europeana a legjobb európai hagyomány örököse. Remélem, hogy a projekt fenntartható formában folytatódik majd, és hogy hazám – egyetemes elkötelezettségével összhangban – megújult elkötelezettséggel vesz majd részt benne.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Az Europeana 2008 novemberében kezdődött, és célja az, hogy Európa kulturális és tudományos örökségét mindenki számára hozzáférhetővé tegye az interneten. Az Europeana katalógusa jelenleg 6 millió digitalizált művet tartalmaz, és célja az, hogy ez a szám 2010 júniusáig elérje a 10 milliót. A projekt második szakaszában, 2011-ben elindul a teljes mértékben üzemszerű Europeana.eu, amely jellegét tekintve többnyelvű lesz, szemantikus webes jellemzői lesznek. Az Europeanán a digitális könyveknek csupán 5%-a érhető el, és ezeknek csaknem fele Franciaországból származik. Sorrendben a következő Németország, (16%), az Egyesült Királyság (8%) és Hollandia (8%). A többi ország hozzájárulása 5% vagy kevesebb. Kívánatos lenne, hogy a tagállamok nagyobb mértékben vegyenek részt. Támogatom azt a törekvést, hogy az Europeanán a digitalizált anyagok száma 2015-ig elérje vagy meghaladja a 15 milliót. Egyetértek azzal, hogy különleges figyelmet kell fordítani azokra a művekre, amelyek sérülékenyek és adott esetben rövid időn belül elpusztulhatnak – gondolok itt többek között az audiovizuális anyagokra. Meg kell találnunk annak a módját, hogy szerzői jogi védelem alatt álló anyagokat is beillesszünk, mivel így érhetjük el, hogy az Europeana új és a közelmúltban keletkezett munkákat is tartalmazzon.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL) . írásban. – (PT) Az európai kulturális örökség – irodalmi művek és egyéb, kulturális és tudományos szempontból jelentős anyagok – digitális könyvtárának, múzeumának és archívumának létrehozása komoly előnnyel jár majd az oktatás, a kutatás és a kultúra terén. Ahhoz, hogy az Europeana mindenki számára elérhető legyen és nem csupán Európában, és ezáltal a nagyközönség élvezhesse előnyeit, alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az elérhetővé tett anyag mindenki számára ingyenesen hozzáférhető legyen. Hasonlóképpen kulcsfontosságú olyan formátumok és médiumok kerüljenek alkalmazása is, amelyek lehetővé teszik, hogy a fogyatékkal élők is hozzáférhessenek az anyagokhoz.

Az elfogadott állásfoglalásnak azonban vannak kevésbé világos, valamint nem megfelelően kialakított részei is. Nem egyértelmű, hogy milyen módon kerül majd meghatározásra az, hogy az Europeanára milyen kulturális vagy tudományos tartalom kerüljön fel, és hogy ki dönt erről, sem pedig az, hogy hogyan történik majd a kezelés. Ezek a kérdések fontosak annak meghatározásában, hogy a projekt milyen mértékben garantálja majd az európai kulturális örökség sokszínűségének megfelelő reprezentációját.

Továbbra is kétséges, hogy a köz- és magánszféra jelentésben javasolt partnersége, valamint az Europeanához kapcsolódó kulturális intézmények általános finanszírozása hogyan működik majd. Úgy véljük, hogy a kulturális és tudományos örökség mindenkié, és minden polgár számára elérhetőnek kell lennie. Nem kezelhető kereskedelmi árucikként.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) Biztosítanunk kell, hogy minden európai hozzáférjen az örökségéhez: Európa művészeti és kulturális kincseihez. Ez volt a megfontolás akkor, amikor 2008-ban a kezdeti nehézségek ellenére létrejött az Europeana, az a lenyűgöző digitális könyvtár, amely ma csaknem 6 millió digitalizált művet tartalmaz. Most fejlesztenünk kell az Europeana tartalmát, és ugyanakkor garantálnunk kell a szellemi tulajdon tiszteletben tartását. Végül szeretném hozzátenni, hogy jómagam különleges jelentőséget tulajdonítok azoknak a fejlesztéseknek, amelyek célja az, hogy a közönség fogyatékkal élő tagjai is hozzáférhessenek az eszközhöz. A tagállamoknak tehát teljes és ingyenes hozzáférést kell biztosítaniuk a fogyatékkal élők számára is Európa kollektív tudásához, azzal, hogy megfelelő formátumokat és technológiákat alkalmaznak.

 
  
MPphoto
 
 

  Cătălin Sorin Ivan (S&D) , írásban. – (RO) Az Europeana projekt, az Európai Unió digitális könyvtára üdvözlendő kezdeményezés, amelynek célja egy európai kulturális fórum létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy az európai polgárok széles körben hozzáférhessenek Európa kulturális örökségéhez. Sajnálatos, hogy noha a projekt 2008 novemberében indult, nem halad előre, elsősorban a szerzői jogokkal kapcsolatos akadályok és a csökkentett finanszírozás miatt. Az Európai Parlament jelentésének ma elfogadott végleges változata hasznos ajánlásokat tartalmaz a projekt jövőbeli kezelése tekintetében. Először is, felül kell vizsgálni a finanszírozás típusát, tekintetbe véve a köz- és magánszféra közötti partnerségeket és a jelenleg meglehetősen akadozó tagállami hozzájárulást. Másodszor, a jelentés segítségével rávilágíthatunk arra, hogy valódi eredményeket nem csupán az irodalmi munkák nagy léptékű digitalizálásával érhetünk el, hanem azzal is, ha azonnali megoldást találunk arra, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló munkákat is használhassuk. A jelentés nagy mértékben javíthatja a létező keretrendszert a művek megjelenítésére vonatkozó javasolt szabályozásoknak köszönhetően: a megjelenítésnek ingyenesnek kell lennie, letöltés árát pedig úgy kell meghatározni, hogy azt a polgárok megengedhessék maguknak.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az európai kulturális örökség terjesztése több ágazatra gyakorol pozitív hatást: ilyen ágazat többek közt az oktatás, a tudomány, a kutatás és a turizmus. Azonban a közzététel egyáltalán nem megy jól, és igen nagy az eltérés abban, ahogy a tagállamok kezelik a hozzáférhetővé teendő kulturális örökség digitalizálásának kérdését. Közös erőfeszítésre van szükségünk, hogy gyorsan megtörténjen az olyan új technológiák alkalmazása, amelynek köszönhetően Európa teljes kulturális öröksége gyorsan és magas színvonalú formátumban kerüljön összeállításra. Erre az erőfeszítésre azért van szükség, hogy ezt az örökséget az egész világ számára elérhetővé tegyük, és így segítsük azt, hogy mások is hozzáférhessenek Európa kulturális gazdagságához.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer. (NI) , írásban. – (DE) Az Europeana digitális könyvtárban körülbelül egymillió könyv, térkép és fotó érhető el az EU tagállamaiból. Az a tény, hogy az üzleti vállalkozásként működő Google Books nagyobb forgalmat generál és fejlettebb, teljesen logikus; az oka pedig a Google Books ismertsége. Ahhoz, hogy az Europeana gyorsabban haladjon előre és hogy a digitális könyvtárban könnyebb legyen a kiigazodás, első lépésként több egyetemet és intézetet kell bevonnunk a projektbe. Csak ezután beszélhetünk a pénzügyi források bővítéséről. Jóllehet az Europeana fontos az európai kulturális örökség és tudás szempontjából, kevesen értik meg, hogy a finanszírozás mértékét növelni kell – mégpedig gazdasági fejlesztési alapokból is –; különösen igaz ez most, a pénzügyi válság idején, és annak fényében, hogy milliárdokat fordítunk Görögország megsegítésére. Ezért tartózkodtam a szavazástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D) , írásban. – (LT) Az EU mottója – „Egység a sokféleségben” – nagyon is érvényes az Europeana projektre. A jelentés mellett szavaztunk, mivel ez az első komoly kísérlet arra, egész Európa kulturális örökségét digitális formában az egész világnak megmutassuk. Európa a világ egyik legnagyobb kulturális kincstára, amelyet véleményem szerint meg kell nyitni a szélesebb társadalom előtt. Némileg sajnálatos, hogy nem minden uniós ország egyformán aktív abban a tekintetben, hogy kulturális örökségét a virtuális térben megjelenítse. Különösen igaz ez az új tagállamokra. Meg kell említenünk további, eddig megoldatlan problémákat is: a projektfinanszírozást, a köz- és magánszektor együttműködését, és, ami a legfontosabb, a szerzői jogok védelmének kérdését. E problémákat kezelni kell, amilyen hamar csak lehet, hogy az európai polgárok és az egész világ hozzáférhessen Európa kulturális örökségéhez. Remélem, hogy a ma elfogadott jelentés még jobban elősegíti majd az Europeana projekt megvalósítását.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE) , írásban. – (EL) Az Europeana program elfogadása azt jelenti, hogy támogatást kapnak azok az erőfeszítések, amelyek célja a tagállamok kulturális örökségének digitalizálása. Mindazonáltal, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a célkitűzés a művek elektronikus formátumának védelme az adott formában, úgy, hogy a felhasználóknak ne álljon módjában módosítani azokat. Röviden, a cél nem az, hogy egy újabb internetes keresőmotort fejlesszünk ki, hanem egy olyan weboldal létrehozása, amely egyszerre múzeum, könyvtár és hatalmas tudományos tudásanyag forrása. A kulturális örökség digitalizálása azonban nem valósítható meg a tagállamok és a nemzeti ügynökségek segítsége nélkül. Sajnálatos módon jelenleg az Europeana tartalmának 47%-a Franciaországból származik, míg az olyan országok, mint például Görögország, amelyeknek jelentős kulturális örökségük miatt erőteljesen kellene jelen lenniük, a digitalizált fájloknak csak elenyésző százalékát adják. Emellett különös figyelmet kell fordítani a szellemi tulajdonjogok védelmére. A digitalizálás az jelenti, hogy a polgárok ingyenesen hozzáférhetnek a tudáshoz és a tudományhoz; semmilyen körülmények között nem jelenti azt, hogy újabb lehetőség nyílik az elektronikus kalózkodásra és az elszámoltathatóság kikerülésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Rochefort (ALDE) , írásban. – (FR) A virtuális európai könyvtár létrehozásának ötlete 2000-ben merült fel. A cél az volt, hogy az európai kulturális örökséget az interneten hozzáférhetővé tegyék, és így mindenki könnyebben hozzájuthasson. Az Europeanáról automatikusan kultúrára asszociálunk. Ma az Europeana hétmillió digitalizált anyaghoz (képekhez, szövegekhez, hanganyagokhoz és videofelvételekhez) biztosít hozzáférést egyetlen kattintásra, a világszerte ismert művektől kezdve a rejtett apró kincsekig. A tartalmat több mint 1 000 kulturális intézmény szolgáltatja: galériák, archívumok, könyvtárak és múzeumok (nem kisebb intézmények, mint például a Rijksmuseum, a British Library és a Louvre). A projekt még igen messze van a befejezéstől. Az Europeana jelenleg fejlesztés alatt álló új verziója ebben az évben lesz elérhető, és a cél az, hogy júniusig 10 millió digitalizált anyagot tartalmazzon. Ahhoz, hogy ez a cél megvalósuljon, több komoly kihívásnak kell még megfelelnünk. Ilyen kihívás például a tartalom hosszú távú fejlesztése, több olyan anyag felvétele, amely a szerzői oltalom alá tartozik, a kereskedelmi forgalomban már nem beszerezhető és gazdátlan művek problémájának megoldása, új finanszírozási módok találása, a fogyatékkal élők hozzáférésének javítása és a valóban többnyelvű szolgáltatás biztosítása – ezek mind olyan kérdések, amelyekkel a ma szavazásra került szöveg igényesen foglalkozik. Ezért szavaztam a jelentés mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Joanna Senyszyn (S&D) , írásban. – (PL) A Kulturális és Oktatási Bizottság tagjaként elfogadom az Europeana – a következő lépések jelentést. Az Europeana, mivel Európa nemzeti digitális könyvtárainak forrásait összesíti, digitális hozzáférési pontot jelent az emberiség kulturális és tudományos örökségéhez. A projektet a lengyel könyvtárosok szövetsége hagyta jóvá. A projekt tényleges megvalósításához stabil pénzügyi forrásokra van szükség, amelyek garantálnák a nemzeti könyvtárak részvételét és az Europeana forrásaihoz való hozzáférést mindenki számára. Jelenleg Európa kulturális örökségének csupán 5%-a hozzáférhető digitalizált formában. Ennek körülbelül fele (47%-a) Franciaországból származik, 6%-a Németországból és 5-5%-a Hollandiából az Egyesült Királyságból. A projekt feltételezi, hogy 2010 júniusától 10 millió digitalizált anyag lesz hozzáférhető, 2011-től pedig 15 millió. Ehhez növelni kell a kulturális termékek digitalizálására fordított összegeket, és biztosítani kell azt, hogy a jogtulajdonosok, a kulturális intézmények, valamint a köz- és magánszektor szorosan együttműködnek egymással. Annak érdekében, hogy a lehető legtöbb ember használhassa az Europeanát, az anyagot az Európai Unió összes hivatalos nyelvén hozzáférhetővé kell tenni. Az Europeana ismertségének fokozására információs kampányra van szükség. A portálnak figyelembe kell vennie továbbá a fogyatékkal élők szükségleteit: a fogyatékkal élő embereknek is lehetőséget kell kapniuk arra, hogy teljes mértékben hozzáférhessenek Európa kollektív tudásához. Ennek megvalósulása érdekében az Európai Bizottságnak és az egyes kiadóknak biztosítaniuk kell azt, hogy a fogyatékkal élők hozzáférhessenek a művek speciális digitális változataihoz, például felolvasott szövegeket tartalmazó hanganyagokhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Róża Gräfin Von Thun Und Hohenstein (PPE) , írásban. – (PL) Úgy gondolom, hogy az Europeana multimédiás internetes könyvtár megnyitása rendkívül fontos lépés Európa és a világ kulturális öröksége digitalizálásának folyamatában. Ezért szavaztam Trüpel asszony jelentése mellett.

Ez a projekt több mint négy és fél millió könyvet, filmet, térképet, magazint, fényképet és zenedarabot tesz elérhetővé. Olyan archívum, amely a jövő generációk számára tárol eredetileg papírra, vászonra vagy pergamenre rögzített anyagokat. Mindez rendkívül értékes az egyszerű polgárok és a kutatók számára egyaránt, mivel elősegíti a ritka és nehezen elérhető művekhez való hozzáférést.

Az Europeana további fejlesztésének egyik legnagyobb akadálya az, hogy az egyes tagállamokban más-más szabályozások vannak érvényben a szerzői jogokkal kapcsolatban. Jogharmonizációra kell törekednünk annak érdekében, hogy a polgárok számára a lehető legtöbb munkát hozzáférhetővé tegyünk, és ugyanakkor azt is biztosítsuk, hogy a szerzők tisztességes elbánásban részesüljenek. A projekt sikere nagyban függ attól, hogy a tagállamok a finanszírozás terén továbbra is elkötelezettek maradjanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL) . írásban. – (FR) Tartózkodtam a szavazástól az Europeana – a következő lépések projektre vonatkozó alternatív állásfoglalás kérdésében. Ennek az az oka, hogy az állásfoglalást az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport nyújtotta be a bizottságban lefolytatott szavazás ellenére.

Az új állásfoglalás az eredeti állásfoglalást nagyrészt tartalmazza, és mint ilyen, tartalmazza az általam javasolt és az általunk elfogadott módosításokat, azonban az új szöveg elsődleges célja az, hogy az európai polgárokat megfossza azoktól az eszközöktől, amelyekkel az Europeanához egy speciális tér használatával tartalmat adhatnak hozzá, valamint a Web 2.0 eszközök fejlesztésének lehetőségétől.

Ezért nem támogatom a lépést sem a forma, sem a tartalom tekintetében.

 
  
  

Jelentés: Marit Paulsen (A7-0053/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D) , írásban. – (PT) A jelentés mellett szavaztam, mert arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy értékelje a jelenleg hatályos (a 2006-tól 2010-ig tartó időszakra vonatkozó) állatjóléti cselekvési terv végrehajtását, és hogy készítsen új cselekvési tervet a 2011-től 2015-ig tartó időszakra. A jelentés tartalmaz továbbá olyan rendelkezéseket, amelyek értelmében szigorúbb ellenőrzési rendszert kell kialakítani, és hatékonyabb büntetést kell kiszabni azokra az állattartókra, akik nem tartják tiszteletben a törvényben meghatározott állatjóléti követelményeket, valamint hogy az európai mezőgazdasági termelőket kompenzálni kell a magasabb szintű állatjóléti szabványokkal kapcsolatos magasabb termelési költségekért. A jelentés továbbá amellett érvel, hogy ezen intézkedések finanszírozását 2013-tól be kell építeni az új közös agrárpolitika támogatási rendszerébe. Az új cselekvési tervnek a következő kérdésekre kell fókuszálnia: egy általános európai állatjóléti törvény, egy európai állatjóléti és állategészségügyi központ, az érvényes jogszabályok hatékonyabb betartatása, az állategészségügy és a közegészségügy közötti összefüggések és az új technológiák.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE) , írásban. – (RO) Úgy vélem, hogy a 2006-2010-os cselekvési terv végrehajtásának köszönhetően előrelépés történt az állatjólét terén, mivel a tervben szereplő intézkedések többsége elégséges módon alkalmazásra került.

A közegészségügyet és az élelmiszerbiztonságot felügyelő bizottság tagjaként különösen nagy örömmel fogadtam azokat az intézkedéseket, amelyek célja azon káros hatások enyhítése, amelyet a takarmányokban használt (2006-ban betiltott) antibiotikumok gyakorolnak az emberi egészségre. Ez a további ok, amely miatt a jelentés mellett szavaztam.

Azonban szeretném hangsúlyozni, hogy a jövőbeli cselekvési tervnek több olyan intézkedést kell magában foglalnia, amelyek célja az EU-ban élő mezőgazdasági termelők támogatása, valamint a tagállamokban folyó élőállat-szállításra vonatkozó hatályos szabályozások hatékonyabb betartatása.

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward (ALDE) , írásban. – (GA) A 2006-tól 2010-ig tartó időszakra vonatkozó állatjóléti cselekvési tervről szóló jelentés mellett szavaztam. Az állatok és az állatállomány egészsége fontos az európai emberek, az európai mezőgazdasági ágazat és az európai gazdaság számára.

Örömmel fogadom a jelentésnek azt az ajánlását, miszerint a cselekvési tervben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a már meglévő jogszabályok betartatására. Tény, hogy annak garantálása érdekében, hogy az Európai Unióban kielégítőek legyenek az állatjóléti minimális szabványok, javítani kell az állatjólétre vonatkozó európai szabályok és szankciórendszerek alkalmazásán. Az európai mezőgazdasági termelőkre magas szintű szabványok vonatkoznak. Egyetértek a jelentés azon állításával, miszerint biztosítani kell azt, hogy az Európai Unióba behozott állati termékek, például a hús, megfeleljenek ugyanezen állatjóléti feltételeknek: így lesz tisztességes a verseny és valóban egyenlő esélye a piac összes résztvevőjének.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D) , írásban. – (LT) A jelentés mellett szavaztam, mert különösen fontos, hogy a közös uniós állatjóléti szabványok kialakításának érdekében végrehajtásra kerüljenek az európai állatjóléti politikák és jogszabályok. Az állatok jó egészsége és a megfelelő állattenyésztés nem csupán az állatjólét szempontjából, hanem általában a közegészségügy szempontjából is fontos. Mivel az uniós jogszabályok értelmében minden állat érző lénynek tekintendő, szigorítanunk kell az állatjóléti ellenőrzéseket és ragaszkodnunk kell az állatvédelmi szabványokhoz. Sajnálatos módon a Bizottság még nem készített konkrét stratégiát az állatjóléti szabványokkal kapcsolatban, és a 2009 októberében készített jelentésnél nem lépett tovább. Egyetértek azzal, hogy az Európai Parlament felszólítja a Bizottságot arra, hogy a 2011-től 2015-ig tartó időszakra új cselekvési tervet készítsen és allokálja a szükséges forrásokat. Az Európai Unió költségvetésének megfelelő előirányzatokat kell tartalmaznia ahhoz, hogy a Bizottság végrehajthassa felügyelettel kapcsolatos feladatait, szükség esetén támogathassa a mezőgazdasági termelőket, és ellensúlyozhassa a termelők versenyképességének az új és változó állatjóléti szabványok bevezetése miatti csökkenését. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy az EU állatjóléti szabályainak megszegése tényleges szankciókat vonjon maga után. Tehát kizárólag az állatvédelmi jogszabályok szigorításával és végrehajtásával garantálhatjuk az állatvédelmet, valamint azt, hogy a belső piacon ne kerüljenek eladásra olyan állati termékek, amelyek nem felelnek meg a törvényben előírt feltételeknek.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Bontes (NI) , írásban. – (NL) A Holland Szabadságpárt (PVV) támogatja az állatjólét ügyét, de a kérdés a tagállamok hatáskörébe tartozik, nem pedig az EU-éba.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Dušek (S&D) , írásban. – (CS) Európára mindig jellemző volt és most is jellemző az állatokkal szembeni tisztességes bánásmóddal kapcsolatos tevékeny igény és az azzal kapcsolatos régi hagyomány. A állatállomány megfelelő egészsége és a magas színvonalú állattenyésztés a közegészségügy szempontjából is alapvető fontosságú. Az európai mezőgazdasági termelők védjegye, hogy a világ többi gazdálkodójához képest szigorú szabványokat alkalmaznak; hasonlóképpen védjegyük például a mezőgazdasági termékek minősége is. Ezért minden erőfeszítést meg kell tennünk azért, hogy olyan jogi keretrendszert alakítsunk ki, amelyek olyan minimális szabványokat határoznak meg, amelyeket az egész EU-ban, az állattenyésztés minden formájában alkalmazni kell. Kizárólag így érhető el, hogy a belső piacot szabad és tisztességes gazdasági verseny jellemezze. Szükséges továbbá az is, hogy a globális piacon is megköveteljük a minimális szabványokat, annak érdekében, hogy az európai állattenyésztő gazdálkodók állatai ne kerüljenek az EU-n kívülre, alacsonyabb szintű szabványokkal dolgozó régiókba. Örömmel fogadom az előadó javaslatát arra, hogy a szigorúbb szabványokkal összefüggő magasabb termelési költségeket kompenzálni kellene a KAP jövőbeli változataiban meghatározott támogatási keretrendszeren belül. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az állatállomány szállításának műholdas nyomon követése terén nem történt további előrelépés. Hasonlóképpen sajnálatos, hogy egyes európai mezőgazdasági termelők nem tartják be az elfogadott szabványokat, különösen a sertéstenyésztésben. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a magasabb szintű szabványok több kiadással járnak, tehát a szabályokat betartó és felelős mezőgazdasági termelők a piacon hátrányba kerülnek a felelőtlen termelők miatt. Ezért alapvető fontosságú bevezetni az uniós szabályozás megszegése esetén alkalmazandó megfelelő szankciók lehetőségét.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) A 2006-tól 2010-ig tartó időszakra vonatkozó állatjóléti cselekvési terv értékeléséről szóló jelentés mellett szavaztam, amely azt javasolja, hogy szigorúbb ellenőrzési rendszert és hatékonyabb szankciókat alkalmazzunk az olyan állattartókkal szemben, akik nem tartják tiszteletben a jogszabályokban meghatározott állatvédelmi követelményeket. Kulcsfontosságú, hogy az új közös agrárpolitika keretén belül kompenzáljuk azt a magasabb előállítási költséget, amely a szigorúbb állatjóléti szabványokkal összefüggésben az európai gazdálkodókra hárul.

 
  
MPphoto
 
 

  Göran Färm, Anna Hedh, Olle Ludvigsson és Marita Ulvskog (S&D) , írásban. – (SV) Némi tétovázás után mi, svéd szociáldemokraták úgy döntöttünk, hogy az európai állatjólétről szóló jelentés mellett szavazunk. Szerettük volna, ha a jelentés ambiciózusabban közelíti meg az európai állatjólét kérdését, és nem akarjuk, hogy ez a védelem úgy kerüljön megfogalmazásra, hogy visszatartsa az egyes tagállamokat attól, hogy az uniós szabályozásban meghatározottnál magasabb szintű szabványokat határozzanak meg. Mindazonáltal úgy döntöttünk, hogy a jelentés mellett szavazunk, mivel az része egy olyan, jelenleg zajló folyamatnak, amely során fokozatosan megvalósíthatóvá válnak e szabványok. Ezért a jelentés mellett szavaztunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Egyetértek Jeggle asszonnyal, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport árnyékelőadójával, aki úgy véli, hogy az állatjólét kérdését következetesebben kell megközelítenünk, de ez nem jelenti azt, hogy újabb jogszabályokra és szabályozásra lenne szükség. Továbbá meg kell jegyeznem – anélkül, hogy ezzel az állatjólét kérdését bagatellizálnám –, hogy a végső elemzés azt mutatja, hogy a túlságosan sok rendelet és szabvány negatív hatással lehet a piacra.

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy minél több a szabvány, a termelők annál nehezebben tudnak megfelelni azoknak, és az európai állattenyésztés annál inkább veszít versenyképességéből. Továbbá az állatok kiterjedt védelme mellett nem feledkezhetünk meg arról, hogy vannak más, hasonlóan fontos értékek, és hogy hasonlóan fontos megőrizni a gazdasági versenyképességet, a szántóföldi és állattenyésztési gazdálkodás fenntarthatóságát, mi több, bizonyos nemzeti hagyományokat is.

Másfelől azonban az emberek egészségét meg kell védeni az állatok (vadállatok, kedvtelésből tartott állatok vagy emberi fogyasztásra szánt állatok) által hordozott betegségektől, és ehhez tudományos kutatásra van szükség, amely feltárja a közegészség jobb szabályozásának és védelmének módját.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A tenyésztéstől a levágásig garantált magas szintű állatjólét javíthatja a termékek biztonságát és minőségét. Ezen a területen az európai szabványok a világon a legmagasabb szintűek közé tartoznak. Nem szükségszerű azonban, hogy az e szabványok betartása hátrányba hozza az európai termelőket az európai piacon. Az az igazság, hogy e szabványok működési, pénzügyi és adminisztratív költséget jelentenek az EU-ban élő mezőgazdasági termelők számára. Ha el akarjuk érni, hogy az unión kívüli termelőkkel folytatott verseny tisztességes legyen, szükség van arra, hogy a szabványok mindenkire érvényesek legyenek. Tehát az európai mezőgazdasági termelőket kompenzálnunk kell a magasabb szintű állatjóléti szabványokkal járó magasabb termelési költségekért. E kompenzációt a 2013-tól érvényes új közös agrárpolitika támogatási rendszerén belül kell finanszírozni. Hangsúlyozni szeretném, hogy az európai állatvédelmi politika mellé következetes kereskedelmi politikára van szükség. Kiemelném, hogy a 2004 júliusi keretegyezményben és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) dohai fordulójának alapdokumentumai közül egy sem említ állatjóléti kérdéseket. Ezért nem szabad bevezetnünk további, a termelők versenyképességére negatív hatást gyakorló állatjóléti szabványokat addig, amíg kereskedelmi partnereink a WTO-ban alá nem írják azokat.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL) . írásban. – (PT) Az elfogadott jelentésnek több jelentős pozitív aspektusa van: először, hogy szükséges szabályozni az importot és azt biztosítani, hogy a harmadik országból importált állatok és hús az EU-ban alkalmazott állatjóléti követelményekkel azonos követelményeknek megfelel; másodszor, hogy megfelelően kompenzálni kell az állatjólét előmozdításából következő járulékos kiadásokat; harmadszor, hogy fel kell ismerni: számos kis- és középtermelő korlátozott befektetési képességét rontja, hogy az élelmiszerlánc nem méltányos módon működik; és végül az állatok regionális tenyésztésére, eladására és levágására ösztönző javaslat, amelynek célja, hogy az állatokat tenyésztés vagy levágás céljából ne legyen szükséges nagy távolságokra szállítani. Sajnálatos módon a jelentés figyelmen kívül hagyja azt, hogy a jelenlegi közös agrárpolitika (KAP) az intenzív termelési modelleket részesíti előnyben, amelyek sok esetben nem összeegyeztethetők az állatjóléttel és az állatok egészségével. A jelentés tovább mehetett volna és tovább is kellett volna mennie azzal, hogy bírálja a jelenlegi KAP-ot, elutasítja annak termelés-központúságát, és kiáll egy új agrárpolitika mellett. Emellett irreális, alig-alig megvalósítható javaslatokkal él; ilyen például az állatok szállításának nyomon követését biztosító műholdas rendszer kifejlesztése.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI) , írásban. – (FR) A jelentéssel kapcsolatban két megjegyzésem lenne. Habár az előadó nem vitte végig érvelését, üdítő dolog látni, hogy a Parlament végre tudatára ébred bizonyos problémáknak. Ha saját termelőink és tenyésztőink számára jogszabályban előírt szabályokat teszünk kötelezővé, azzal szankcióval sújtjuk őket, hiszen olyan globális, szélsőségesen a szabad versenyre alapuló rendszerben működnek, ahol a WTO szerint minden társadalmi, környezetvédelmi vagy más aggály a kereskedelem nem vámjellegű akadálya. Vajon emlékeztetnem kell–e bárkit arra, hogy ez a Parlament mindig prioritásnak tekintette a kereskedelmet és hogy ezért ő is felelős a kialakult helyzetért? Hasonlóképpen megdöbbentőnek tartom, hogy nem kerülnek említésre a Bizottság által alkalmazott jogalkotási regressziók – különös tekintettel az ökológiai termelésre –, amelyek nem csupán a termékek minőségére, hanem az állatjólétre és az emberi egészségre is hatással vannak. Másodszor, itt az ideje, hogy elismerjük azt, hogy – idézem – „különösen a vallási rítusokkal és kulturális hagyományokkal kapcsolatos szokások” tiszteletben tartása ellentétben állhat e szabványokkal, amelyről önök azt állítják, hogy védelmezik, és ellentmondhat a valóban európai hagyományoknak és gyakorlatoknak. Elfogadhatatlan, hogy egyes külföldi közösségek ezen az alapon kitarthatnak az állatok kegyetlen leölése mellett, mi több, még javasolhatják is, hogy e téren szegjék meg az uniós szabályozásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Dan Jørgensen (S&D) , írásban. – (DA) A dán szociáldemokraták az állatjólétről szóló jelentés mellett szavaztak. Támogatjuk az ambiciózus állatjóléti politikát, amelynek köszönhetően az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikkének megfelelőn jobban figyelembe veszik majd az állatjólétet – talán pozitív ösztönző lépések rendszerével. Nem támogatjuk azonban azt, hogy az európai mezőgazdasági ágazat az állatok jólétének figyelembe vételével kapcsolatos pénzügyi veszteségek miatt automatikusan nagyobb összegeket kapjon.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE) , írásban. – (PL) Úgy vélem, hogy az állatjólét olyan prioritás, amely hatalmas hatással van a közegészségre és az európai gazdaságra. E területen alapvető fontosságú a következetes jogszabályok gyors és hatékony alkalmazása, valamint az állatjóléti ügyeket koordináló intézmény létrehozása. Jelenleg kielégítő a közösségi cselekvési terv végrehajtása, de a jövőben nagyobb figyelmet kell majd fordítani az állatok szállítására és figyelemmel kísérésére. Törekednünk kell arra, hogy csökkentsük a különbségeket az unió tagállamaiban alkalmazott állatjóléti szabványok szintje között, mert jelenleg igen eltérő körülmények közt élnek az állatok, és az élőállat-piacok egyre nagyobb mértékben destabilizálódnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Örömmel fogadom, hogy Európa e téren a világon a legmagasabb szintre jutott. Alapvető fontosságú a szigorúbb ellenőrzési rendszer létrehozása, valamint az, hogy hatékony szankciók sújtsák azokat az állattartókat, akik nem tartják tiszteletben a jogszabály által meghatározott állatjóléti követelményeket, de mivel ezek az intézkedések a mezőgazdasági termelők számára magasabb költséggel járnak, támogatjuk azt, hogy a terv foglaljon magában olyan kompenzációs támogatásokat, amelyek a 2013-tól érvényes új közös agrárpolitika támogatási rendszerének részét képezik. Fontos kiemelni, hogy a terv mellett az EU-nak szigorú és jól meghatározott szabályokat kell alkalmaznia az olyan országokkal szemben, amelyek nem tartják be e szabványokat és így nem tisztességes módon versenyeznek az unióban élő mezőgazdasági termelőkkel.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer. (NI) , írásban. – (DE) Az EU évek óta próbál szabványosított irányelveket megfogalmazni az állattartással kapcsolatos kérdésekben. Különösen az intenzív állattenyésztés terén történt előrelépés, de van még mit tenni. Mindenképpen érdemes a cselekvési tervvel folytatni, különösen a meglévő törvények és irányelvek betartatása terén. E tekintetben mindenképpen ismét meg kell említeni a keletről importált kutyák kérdését: ezzel kapcsolatban még nem történt meg a jelenlegi szabályozásban található összes kiskapu megszüntetése. Beteg és elhanyagolt állatokat – amelyeket általában túlságosan korán választanak el anyjuktól – szállítanak nyugatra a lehető legrosszabb körülmények közt, hogy itt sok pénzért eladják őket. A jelentés a helyes irányban tett pozitív lépésnek tekintendő; ezért szavaztam mellette.

 
  
MPphoto
 
 

  Søren Bo Søndergaard (GUE/NGL) . írásban. – (DA) Az Európai Parlament saját kezdeményezésű jelentése (az állatjóléti cselekvés terv értékeléséről szóló Paulsen-jelentés) mellett szavaztam, mert teljes mértékben támogatom a célkitűzést, miszerint az állatjólétet meg kell erősíteni az EU-ban.

A jelentésben azonban nem egyértelmű, hogy az EU-nak célja-e, hogy ezen a területen megvalósítsa a teljes harmonizációt. Semmilyen körülmények között nem támogatnék egy olyan jövőbeli javaslatot, amely megakadályozná azt, hogy a tagállamok jobb kötelező jellegű állatjóléti szabványokat határozzanak meg, mint amelyekről mi az uniós szinten meg tudunk állapodni.

Épp ellenkezőleg, úgy gondolom, hogy az állatok nagyobb jólétének további előmozdítása szempontjából életbevágó fontosságú, hogy a tagállamoknak lehetőségük nyíljon arra, hogy vezető szerepet játsszanak e téren.

 
  
MPphoto
 
 

  Eva-Britt Svensson (GUE/NGL) . írásban. – (SV) Paulsen asszony állatjóléti jogalkotásról szóló jelentése mellett szavaztam. Szeretnék azonban rámutatni annak fontosságára, hogy ez a jogszabály a minimális szabványt reprezentálja. Lehetővé kell tenni a tagállamok és a régiók számára, hogy átfogóbb állatjóléti jogszabályokat alkalmazzanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) A jelentés, amelyről ma szavaztunk, tárgyilagosan és kritikusan értékeli a 2006-tól 2010-ig tartó időszakra vonatkozó állatjóléti cselekvési tervet, és az Európai Unióban megvalósuló élelmiszer-termelés és -fogyasztás növekedéséhez – azaz fejlődéséhez – szükséges realista célokat határoz meg. Egy dologra szeretnék rávilágítani. Arra a felismerésre, hogy a jobb minőségű termék azt jelenti, hogy a termelők (különösen az elsődleges termelők) költsége nagyobb, de ugyanakkor nem szükségszerűen jelent megnövekedett keresletet is, mivel a fogyasztóknak csak egy kis csoportja dönt majd a drágább termék mellett.

A jelentés ezért hangsúlyozza, hogy a termelőket kompenzálni kell erőfeszítéseikért. Hasonlóképpen meg kell említeni azt a szándékot, hogy az uniós termékekre vonatkozó szabályokat a harmadik országokból származó termékekre is alkalmazzuk, mivel ez biztosítaná a kereskedelemben a tisztességes és kiegyensúlyozott versenyt. Végül fontosnak tartom, hogy létrejöjjön egy európai koordinációs szerv, és elfogadásra kerüljenek az általános és közös jogszabályok a legjobb gyakorlatok harmonizálása és a felügyeleti mechanizmusok kialakítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniël van der Stoep (NI) , írásban. – (NL) A Holland Szabadságpárt (PVV) támogatja az állatjólét ügyét, de a kérdés a tagállamok hatáskörébe tartozik, nem pedig az EU-éba.

 
  
MPphoto
 
 

  Artur Zasada (PPE) , írásban. – (PL) Ma egy fontos állásfoglalást fogadtunk el, amely az Európai Bizottság 2006-tól 2010-ig terjedő időszakra vonatkozó állatjóléti cselekvési tervét értékeli. A magas szintű állategészségügyi szabványokat nem csupán etikai megfontolások teszik szükségessé, hanem az állati termékek biztonságára és minőségére fordított figyelem is – ez pedig kétségkívül pozitív, megbízható európai mezőgazdasági márkát eredményez.

 
  
  

Jelentés: Stéphane Le Foll (A7-0060/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Richard Ashworth (ECR) . írásban. – Habár támogatjuk az európai erdők kezelését és védelmét célzó intézkedéseket, nem támogatjuk egy olyan új európai erdészeti politika kialakítását, amely az Európai Unióhoz utalná a hatalmat e téren. A jelentés utal a talajról szóló irányelvre is, amely jogszabályt a brit konzervatív küldöttség ellenez. A talajjal kapcsolatos kérdéseket a tagállamok tudják a legjobban kezelni, mivel az Egyesült Királyság mezőgazdasági termelőinek semmiféle haszna nincs abból, ha Észak-Finnországtól kezdve Dél-Görögországig ugyanazon szabályokat alkalmazzák a talajra vonatkozólag. Az Egyesült Királyságban a mezőgazdasági termelők már most megfelelnek az igen magas szintű, önkéntesen vállalt talajgazdálkodási szabványoknak, és folyamatosan javítják azokat. A talajról szóló irányelv abban a formában, ahogy azt az Európai Bizottság javasolta, több szempontból hibás volt, és csupán több szabályozással, nagyobb költségekkel és kisebb rugalmassággal járt volna a brit mezőgazdasági termelők számára, akik véleményünk szerint az európai bürokratáknál jobban tudják, hogy hogyan gazdálkodjanak saját földjeiken.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Véleményem szerint az EU mezőgazdaságáról és a klímaváltozásról szóló jelentés alapvető eleme, hogy a környezetvédelmet összekapcsolja az erősebb európai gazdasági ágazat előmozdításával. Valóban, a mezőgazdasági ágazatnak határozottan el kell mozdulni az olyan termelési eszközök irányába, amelyek kevésbé károsak a környezetre és fenntarthatóbbak.

Mindazonáltal azt semmiképpen nem szabad hagyni, hogy ezek a célok az EU mezőgazdaságának gyengítéséhez szolgáljanak ürügyül. Ennek biztosítására garantálnunk kell az erőforrások jobb felhasználását és termékek nyomon követhetőségét. A jelentés mellett szavaztam, mivel ezt az egyensúlyt tiszteletben tartja.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – Teljes mértékben támogatom a jelentést. A készülő KAP-reformnak sok kérdést kell majd figyelembe vennie, többek között az éghajlatváltozást. Ma már kétségtelen, hogy az éghajlatváltozás rossz hatással lesz az EU mezőgazdaságára, különösen a déli és délkeleti régiókban. Az új KAP-nak tehát meg kell felelnie a fenntarthatóbb mezőgazdasági politikára irányuló egyre növekvő igénynek. Jelenleg a KAP nem foglalkozik következetesen a környezetvédelmi kérdésekkel. Az éghajlatváltozás, a vízgazdálkodás, a megújuló energia és a biodiverzitás új kihívásait a KAP állapotfelmérése idején nem gondolták teljesen át. Meggyőződésem, hogy a KAP-ot olyan mezőgazdasági, élelmiszer- és környezetpolitikává kell tenni, amely a mezőgazdasági termelőket méltányosabb és fenntarthatóbb támogatási rendszerrel segíti, miközben biztosítja a vidéki területek megőrzését, a biodiverzitás fenntartását, a széndioxid elkülönítését és az élelmiszerbiztonságot.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE) , írásban. – (FR) A közös agrárpolitika a következő években kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A Le Foll úr által benyújtott jelentés ezért – nagyon megfontoltan – az éghajlat kérdését teszi a KAP középpontjába.

A mezőgazdaságra kétszeres csapást mért az éghajlatváltozás. A mezőgazdaság sínyli meg először az aszályok és természeti katasztrófák számának emelkedését. Ugyanakkor a mezőgazdaság Európában az európai üvegházhatást kiváltó gázok 9%-ának kibocsátásáért felelős. Az Európai Parlament megmutatja, hogy módunkban áll helyesen fellépni.

A mezőgazdasági termelők által használt nitrogénes műtrágyák jelentős mennyiségű CO2-t bocsátanak ki. Ezek célzottabb felhasználásával, a szerveshulladék-alapú talajjavítók népszerűsítésével, valamint a biogazdálkodás szerepének hangsúlyozásával drasztikusan csökkenteni fogjuk az üvegházhatást kiváltó gázok mennyiségét. Az állati ürülékből származó metán megújuló energiaforrás. Emellett az európai erdők és talaj hihetetlen mértékben kötik meg a széndioxidot.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) , írásban. – (RO) Az Európai Unió a mezőgazdasági termékek legnagyobb importőre a világon; de azt a tényt is örömmel veszem tudomásul, hogy ösztönzi az olyan belső termelést, amely az éghajlatváltozásra a lehető legkisebb hatással van. Az Európai Parlamentben szerdán megvitatott jelentés következtetései rámutatnak arra, hogy a mezőgazdasági termékek harmadik országokból történő behozatala sokkal károsabb hatással van a környezetre, mint a belső termelésre, amelyre a széndioxid-kibocsátásra vonatkozó szigorúbb szabályok vonatkoznak: azaz a behozatal erősíti a klímaváltozást.

A mezőgazdaság az egész világon az élelmiszer legfontosabb forrása volt és lesz. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a következő 40 évben a mezőgazdaság termelést 70%-kal növelni kell ahhoz, hogy a világ népességének igényét kielégítsük. A hosszú távú válság elkerülésére az Európai Uniónak meg kell kezdenie új politikák kialakítását, vagy sürgősen végre kell hajtania a meglévő politikákat. E politikákat alá kell támasztani a negatív környezeti hatású széndioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó ambiciózus célkitűzésekkel, mivel ördögi körben vagyunk. A szakértők szerint globális felmelegedéshez vezet az olyan mezőgazdasági tevékenység, amelynek nem veszik figyelembe környezeti hatásait. Ez pedig komoly problémákhoz vezet majd, többek közt a hosszú távú mezőgazdasági tevékenység folytatása tekintetében is.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Az európai mezőgazdaság elősegíti azt, hogy az unió 2020-ra meghatározott, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére vonatkozó célokat megvalósítsuk. Az üvegházhatást kiváltó gázok mennyisége csökkent az EU mezőgazdasága hatékonyságának növekedésének, a folyamatos innovációnak, az új technológiák – például a széndioxid talajban történő tárolása – alkalmazásának, valamint a fenntartható, megújuló energia terén történő fejlesztéseknek köszönhetően. Az innováció tehát fontos szerepet játszik a mezőgazdaság éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának és annak környezeti következményeinek csökkentésében. Úgy vélem, hogy a mezőgazdasági ágazatból európai alapokat kell felhasználni olyan technológia kifejlesztésére, amelynek köszönhetően az ágazat alkalmazkodni tud az éghajlatváltozáshoz. A mezőgazdaság éghajlatváltozás elleni fellépésben játszott szerepe kapcsán figyelembe kell vennünk az EU agrárélelmiszer-ágazatának versenyhelyzetét a világpiacon: olyan megoldásokat kell találnunk, amelyek lehetővé teszik, hogy a hagyományos mezőgazdaság előmozdítsa a környezet fenntartható kezelését, miközben ugyanakkor megvédi azt az árupiacon folyó, élelmiszerrel kapcsolatos spekulációtól és a nemzetközi kereskedelemre jellemző protekcionizmustól.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) , írásban. – (FR) Az Európai Parlamentben a Demokratikus Mozgalom delegációja örömmel veszi tudomásul, hogy elfogadásra került az EU mezőgazdaságáról és az éghajlatváltozásról szóló jelentés. Egyetért azzal, hogy hangsúlyt fektetnek az olyan új kihívásokra, amelyeket a közös agrárpolitikának kezelnie kell: ilyen például az éghajlatváltozás, a vízkérdés, a megújuló energiák és a biodiverzitás, a talajgazdálkodás (a széndioxid tárolása, a víz és az ásványi anyagok széndioxid-megtartó kapacitása, a biológiai fennmaradás, és így tovább). A Demokratikus Mozgalom küldöttsége ebben a szellemben kívánta egy közös európai erdészeti politika kialakítását a fenntartható erdőgazdálkodás és erdészeti termelés előmozdítása érdekében, valamint azért, hogy a faipar és gazdasági fejlődése eredményeit jobban használják fel. Ezek alapvető kérdések, amelyeknek meg kell jelenniük a jövőbeli mezőgazdasági politikában.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) AZ EU mezőgazdaságáról és az éghajlatváltozásról szóló jelentése mellett szavaztam, mert olyan specifikus intézkedéseket javasol, amelyek elősegítik a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételét. A mezőgazdaság azon tevékenységek egyike, amelyre a legnagyobb hatással van az éghajlatváltozás, de ugyanakkor az egyik legnagyobb széndioxid-kibocsátó. A közös agrárpolitika küszöbön álló felülvizsgálatának ösztönöznie kell az olyan gyakorlatok kialakítását, amelyek lehetővé teszik, hogy az európai mezőgazdaság jobban alkalmazkodjon az éghajlatváltozás következményeihez, és ugyanakkor segítse elő e folyamat lassítását.

 
  
MPphoto
 
 

  Göran Färm, Anna Hedh, Olle Ludvigsson és Marita Ulvskog (S&D) , írásban. – (SV) Mi, svéd szociáldemokraták a jelentés azon része ellen szavaztunk, amely az EU közös erdészeti politikájának kialakítását szorgalmazza. Úgy gondoljuk, hogy továbbra is a tagállamoknak kell meghozni az erdészeti politikával kapcsolatos döntéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A mezőgazdaság a felelős az Európai Unió teljes széndioxid-kibocsátásának 9,3%-áért; 1990-ben ez az arány 11% volt. Látható, hogy az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátása folyamatosan, progresszív módon csökken, és a mezőgazdaság elősegítette az Európai Unió által meghatározott, csökkentett kibocsátásra vonatkozó célok elérését.

Emellett rá kell mutatnom arra, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatos környezetvédelmi aggályokat – habár jogosak és szükségesek – a mezőgazdasági fenntarthatósággal és termelékenységgel kapcsolatos javaslatok hatásának fényében kell alaposan megvizsgálni. Ugyanezen ok miatt a közös agrárpolitika reformjának alaposan mérlegelnie kell a mezőgazdaság és a környezetvédelem közötti kapcsolatot, anélkül, hogy figyelmen kívül hagyná azt, hogy a mezőgazdaság a környezetre gyakorolt negatív hatása mellett (amely hatás különösen a széndioxid-kibocsátásnak tulajdonítható) erőteljesen hozzájárul a természeti erőforrások megőrzéséhez és kezeléséhez, a zöld növekedéshez, valamint a területrendezéshez és a biodiverzitás kezeléséhez. Ezek a mezőgazdaság jótékony hatásai, amelyeket megfelelő módon figyelembe kell vennie minden olyan javaslatnak, amely a mezőgazdaság és a környezetvédelem közötti kapcsolatot vizsgálja.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A mezőgazdaság közvetlenül összekapcsolódik az éghajlatváltozással, mivel fokozza az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának mennyiségét, és ugyanakkor maga is az éghajlatváltozás hatása alatt áll. Az éghajlatváltozás negatív következményei már érezhetők: az aszály és a talajerózió komoly problémákat okoz, elsősorban a déli tagállamokban. Azonban a mezőgazdaság előmozdíthatja az éghajlatváltozás elleni fellépést, és a fenntartható fejlődés szempontjából hatalmas potenciállal rendelkezik. A közös agrárpolitikának tehát olyan gazdálkodási gyakorlatokat kell ösztönöznie, amelyek korlátozzák a kibocsátást és/vagy elősegítik a széndioxid megkötését, mivel a mezőgazdaság és az erdészet az a két legnagyobb gazdasági ágazat, amely képes az emberi tevékenység során létrejött széndioxid talajban történő megkötésére, felhalmozására és tárolására. El kell mozdulnunk a fenntarthatóbb mezőgazdaság irányába, ami nagyobb hatékonyságot jelent. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a népességnövekedés kezeléséhez 2050-ig 70%-kal növelni kell a világ élelmiszertermelését. Többet kell termelnünk, de fenntartható módon – ehhez nagyobb hatékonyságra, a legjobb technológiák és gyakorlatok átvételére, valamint a területen folytatott kutatásba való nagyobb mértékű befektetésre van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL) . írásban. – (PT) Jogos aggály, hogy az éghajlatváltozás milyen hatással van a mezőgazdaságra, és hasonlóképpen releváns, teljes mértékben jogos és szükséges, hogy a gazdálkodást jobban összeegyeztessük az olyan, természeti és kulturális értékeket képviselő dolgok megőrzésével, mint például a talaj, a táj és a biodiverzitás. Az aggályok miatt azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a mezőgazdaság fő feladata az élelmiszer előállítása; továbbá, ezek az aggályok nem szolgálhatnak ürügyül arra, hogy a közös agrárpolitika (KAP) oly módon kerüljön módosításra, hogy tovább súlyosbítsa a különböző országok –. tagállamok, például Portugália, és harmadik országok – amúgy is súlyos és elfogadhatatlan élelmiszer-függőségét. Az efféle függőség veszélyezteti ezen országok polgárainak élelmezési szuverenitását és az élelmiszerbiztonságot az „uniós agrárélelmiszer-ágazat világpiaci versenyhelyzetének” állítólagos érinthetetlensége miatt. Fontos lett volna, hogy e jelentés akár csak pár sort szenteljen annak, hogy szakítani kell a termelésközpontú modellel, amely a KAP eddigi reformjait meghatározta, valamint hogy szóljon e modell tragikus társadalmi és környezeti következményeiről. Sajnálatos módon e kérdésekről egyetlen szó sem esik. Fontos lett volna az is, hogy a jelentés kerüljön minden kétértelműséget most, amikor az Európai Bizottság azon erőfeszítései ellen lépünk fel, amelyekkel az agráriparban működő multinacionális vállalatok érdekeit kívánja érvényesíteni a genetikailag módosított gabona elterjesztése terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) Támogattam a francia szocialista kollégám, Le Foll úr által készített jelentést, mivel védi azt az elvet, miszerint az európai mezőgazdaságnak továbbra is alkalmazkodnia kell – és már el is kezdett alkalmazkodni – a jelenleg folyó éghajlatváltozás következményeihez, és fel kell készülnie azokra a hatásokra, amelyekkel e változások járnak majd az Európai Unió számos régiójában. A mezőgazdaságnak valójában alapvető fontosságú helye és szerepe van a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Ez alapvető fontosságú kérdés az élelmiszerbiztonság garantálása és a fenntarthatóság felé vezető úton való elindulás szempontjából. E tekintetben 2013 után KAP-nak mindenképpen magában kell foglalni ezt az „éghajlati” kérdést azzal, hogy megoldást és segítséget nyújt az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentésében, ösztönzi a széndioxid talajban történő tárolását, fenntartható megújuló energia termelését teszi lehetővé, valamint maximalizálja a fotoszintézis funkcióját.

 
  
MPphoto
 
 

  Dan Jørgensen (S&D) , írásban. – (DA) A dán szociáldemokraták a mezőgazdaságról és klímaváltozásról szóló jelentés (A7-0060/2010) mellett szavaztak. Támogatjuk azt az ambiciózus agrárpolitikát, amely lehetővé teszi, hogy ez európai mezőgazdasági ágazat megküzdjön az éghajlatváltozással, de nem támogatjuk az elképzelést, miszerint az európai agrárpolitikához további forrásokat kellene rendelni.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE) , írásban. – (PL) Ami az éghajlatváltozást illeti, a mezőgazdaságot nem tekinthetjük a gazdaság káros hatású ágazatának. Épp ellenkezőleg: olyan iparágként kell kezelnünk, amelyben nemcsak hogy megvan az ökoszisztémában beálló változásokhoz való alkalmazkodás legjobb képessége, hanem amely ugyanakkor lehetővé teszi azt, hogy a globális felmelegedés káros hatásai ellen hatékonyan fellépjünk. Látható, hogy az utóbbi évtizedekhez képest jelentős mértékben csökkent a mezőgazdaság széndioxid-kibocsátása. A vidékfejlesztésbe történő beruházás és a KAP második pillérje lehetővé teszi majd a mezőgazdasági termelők jobb oktatását, a mezőgazdasági üzemek technológiai modernizálását, valamint a környezet és a biodiverzitás megőrzésének megfelelő felügyeletét és ellenőrzését. A farmok megfelelő kezelése eredményeként megvalósul a széndioxid tárolása és a nagyobb élelmiszerbiztonság. A KAP keretein belül folyó innovatív kutatás és megfelelő beruházás segíti majd, hogy a mezőgazdaság az éghajlatváltozás és a légkör szennyezése elleni fellépésben hatásos eszköz lehessen.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) . írásban. – (FR) Ez a jelentés a produktivitás-központúságot és a liberalizmust támogatja, ami ellentmond az közérdeknek. Ez az emberi lények és ökoszisztémánk iránt érzett tiszteleten múlik. A produktivitás és a kapitalizmus nem feltétlenül járnak együtt. Mindamellett, érveinket nem lehet figyelmen kívül hagyni amiatt, hogy előnyt élveznek a rövidebb utak (habár nem így nevezik őket), prioritást kapnak a megújuló energiaforrások és a költséges öntözési rendszerek felülvizsgálata, valamint hogy az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését „közjó”-nak tekintik.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az éghajlatváltozás fokozatosan olyan valósággá vált, amellyel mindannyiunknak szembesülnie kell és amely prioritást jelent az EU politikája számára. Az éghajlatváltozás jelensége károsítja a mezőgazdaságot, és ez a nemrégiben közzétett jelentések szerint igen sötét jövőt jelent az ágazat számára. Láthatólag elsősorban a dél-európai országok lesznek azok, amelyeket a legkeményebben sújt majd az éghajlatváltozás. Kulcsfontosságú, hogy a közös agrárpolitika megfelelő lépésekkel reagáljon az éghajlatváltozásra, és jobb erőforrás-gazdálkodást mozdítson elő. A vízi erőforrások optimalizálása, az éghajlatváltozásnak és a betegségeknek ellenálló növényfajták választása, a talaj eróziótól való védelme, a legelők megőrzése, a fokozott erdősítés, a károsodott területek helyreállítása, a jobb erdőgazdálkodás a tűzveszély csökkentése érdekében, és a betegségek ellenőrzését szolgáló új intézkedések mind rendkívül fontos intézkedések, amelyek azt szolgálják, hogy az európai mezőgazdaság alkalmazkodjon a globális felmelegedés hatásaihoz. A mezőgazdasági termelők egyre inkább függnek az éghajlat állapotától, ezért minden olyan intézkedéssel egyetértünk, amely megoldja ezt a problémát.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D) , írásban. – (RO) A jelentés mellett szavaztam, mert meggyőződésem, hogy a mezőgazdaság olyan termelési ágazat, amelyre hatással vannak az éghajlatváltozás következményei és ki van téve az ezek általi nyomásnak. Ugyanakkor a mezőgazdaság közvetlen kapcsolatban áll az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére vonatkozó célkitűzésekkel: elősegíti az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának csökkenését, megőrzi és biztosítja a vízi erőforrások kielégítő kezelését, fokozza a termelést és decentralizálja a fenntartható, megújuló energiaforrásokat. Ebből a szempontból az igen fejlett mezőgazdasági ágazatokkal rendelkező kelet-európai államok teljes mértékben ki tudják aknázni a bioüzemanyag ágazatának fejlődését, és ezzel elősegíthetik a vidéki térségekben a bevétel növekedését és a „zöld” munkahelyek létrejöttét (a becslések szerint például a mezőgazdasági ágazatban 2020-ig 750 000 , a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó munkahelyet hoznak majd létre).

 
  
MPphoto
 
 

  Frédérique Ries (ALDE) , írásban. – (FR) Örömmel fogadunk minden olyan kezdeményezést, amelynek célja a globális felmelegedés csökkentése. Ez abból az eseményből következik, amely tegnap ment végbe az Európai Parlamentben, amikor a nagyobb európai városok 1 500 választott tisztviselője kötelezte el magát amellett, hogy 2020-ig több mint 20%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az európai mezőgazdaság éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásról szóló Le Foll-jelentés mai elfogadása e megközelítés része. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a mezőgazdasági ágazat a felelős a széndioxid-kibocsátás csaknem 10%-áért. A mezőgazdaságnak sok haszna származhat abból, ha előrejelzi az éghajlatváltozás káros hatásait: az elöntött területeket, a művelhető területek csökkenését, az erdők területének csökkenését és a kiszámíthatatlan nyereséget. Szükséges tehát, hogy a mezőgazdaság fenntartható elemeire építsünk. A műtrágyák és a növényirtószerek ésszerű használatának népszerűsítése, valamint a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés diverzifikálása biztosít majd jóval nagyobb autonómiát és nagyobb tőkealapot a mezőgazdasági termelőknek. Egyértelmű, hogy az európai mezőgazdaságnak vezető szerepet kell játszania az éghajlatváltozás elleni fellépésben. Több lehetőség van: szénelnyelők, megújuló energiaellátás és új öntözési technológiák használata. Nem maradt más hátra, mint hogy ezeket az elgondolásokból kézzelfogható politikák legyenek, amelyek a 2013-as reformált KAP részét képezik majd.

 
  
MPphoto
 
 

  Eva-Britt Svensson (GUE/NGL) . írásban. – (SV) A jelentés ellen szavaztam. Ennek az az oka, hogy Le Foll úr közös erdészeti politikát javasol. Az erdészeti politika a tagállamok ügye: igen nagy különbségek vannak az EU tagállamai között. Meggyőződésem az is, hogy a határokon átnyúló környezetvédelmi kérdésektől eltekintve nem helyes, ha az agrárpolitikáról uniós szinten születik döntés, különösen azután, hogy az EU 27 tagállamra bővült. Mindazonáltal, amíg az EU közös agrárpolitikája létezik, addig azt szeretném, hogy a döntések a lehető legjobbak legyenek és nyilvánvaló céljuk az éghajlatváltozás ellensúlyozása legyen. Mélyen egyetértek Le Foll úr számos, az éghajlatváltozás fenyegetése elleni fellépésre vonatkozó javaslatával – ez korunk kulcskérdése –, de a közös erdészeti politikára vonatkozó ajánlás nem a helyes irányban mutat.

 
  
MPphoto
 
 

  József Szájer (PPE) , írásban. – Kérem, rögzítsék: mint a PPE Képviselőcsoport alelnöke, kijelentem, hogy a Képviselőcsoport eredeti szándéka az volt, hogy a 18/2 cikk ellen szavazzanak (név szerinti szavazás). A képviselőcsoport technikai hibát követett el.

 
  
MPphoto
 
 

  Marc Tarabella (S&D) , írásban. – (FR) Stéphane Le Foll jelentése mellett szavaztam. Azért tettem így, mert meggyőződésem, hogy a mezőgazdaság jelentős szerepet fog játszani az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésében. Mezőgazdaságunk segíteni fog abban, hogy az Európai Unió teljesíteni tudja a kibocsátás csökkentésével kapcsolatos céljait. Örömmel fogadom a 18. és 20. – a talajminőség védelméről és széndioxid-megkötéssel történő javításáról, valamint a biomassza fűtési célokra történő használatáról szóló – cikk elfogadását. Ezek jelentős mértékben csökkentik majd az éghajlatváltozás káros hatásait. Szilárd meggyőződésem, hogy idővel a KAP sokkal fenntarthatóbb lesz. Támogatom a környezetbarát közös agrárpolitikát!

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE) , írásban. – (LT) Az éghajlatváltozás hatással lehet a mezőgazdaságra: vízhiány alakulhat ki, új betegségek jelenhetnek meg, az állatállomány számára túlzott hőség állhat be. A mezőgazdaság segíthet az éghajlatváltozás lassításában, de ugyanakkor arra is készen kell állnia, hogy alkalmazkodjon a globális felmelegedés hatásaihoz. A közös agrárpolitikának (KAP) el kell ismernie a globális felmelegedés hatását, és lépéseket kell tennie az éghajlatváltozás csökkentésében. Ezt a tiszta és megújuló energia használatának előmozdításával, a széndioxid geológiai tárolásával és az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentésével érhetjük el. Nem egyértelmű még azonban, hogy milyen költségei lesznek a KAP módosításának és az éghajlatváltozás csökkentésének. Alaposan elemezni kell a gazdasági hasznot. Az éghajlatváltozás valódi veszély, de rövid távon jobb erőforrás-kezelésre van szükség. Az EU bővítése nagy hatást gyakorolt az EU mezőgazdaságára. A bővítés előtti EU 6 millió mezőgazdasági termelőjéhez további 7 millió csatlakozott. Az EU területének 90%-át vidéki területek teszik ki; ezeknek több mind felén folyik mezőgazdasági termelés. Ez a tény már önmagában mutatja, hogy az EU természetes környezete szempontjából mennyire fontos a mezőgazdasági termelés. A 2010 februárjában megrendezett varsói konferencián Litvánia és nyolc további tagállam írta alá az új KAP-ra vonatkozó nyilatkozatot, amelyben ismét hangot adtak szolidaritásuknak és erkölcsösségüknek. Európát nem szabad „új” és „régi” tagállamokra osztani; szolidaritást kell mutatnunk. Ahhoz, hogy 2013 után az európai mezőgazdasági termelők számára biztosítsuk a stabil és méltányos bevételt és hogy csökkentsük az éghajlatváltozást, erős európai agrárpolitikára van szükség.

 
  
  

Jelentés: Herbert Dorfmann (A7-0056/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Támogattam szavazatommal az olasz Dorfmann úr által készített kiváló jelentést az Európai Bizottság által megkezdett, a „hátrányos természeti adottságokkal rendelkező gazdálkodási terület” státusz, és ennélfogva a természeti hátrányok után járó kompenzációs kifizetések (ICHN) odaítélési kritériumainak felülvizsgálatát célzó folyamatról. Különösen hangsúlyoznunk kell a jelentés 18. bekezdésének fontosságát, amely már önmagában elutasítja az Európai Bizottság által javasolt kritériumok támogatását: „hangsúlyozza, hogy a Bizottság által kiválasztott alapvető területi egységekkel és a javasolt kritériumokkal és határértékekkel kapcsolatban csak akkor lehet végső véleményt alkotni, ha a tagállamok által készített részletes térképek már rendelkezésre állnak [...]”.

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward (ALDE) , írásban. – (GA) A hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területeken (hátrányos helyzetű területeken) folytatott gazdálkodásról szóló Dorfmann-jelentés mellett tettem le a voksomat.

Írország területének hozzávetőleg 75%-át hátrányos helyzetűként jelölték meg, a jelenlegi rendszer pedig körülbelül 100 000 gazdálkodó család számára nyújt támogatást. Ez a rendszer szükséges a vidék életképességéhez és fejlődéséhez, valamint a földterületek termelésből való kivonása elleni küzdelem, illetve a biológiai sokféleség és a környezet védelme szempontjából. Megfelelő finanszírozással a rendszer jövedelemtámogatást nyújthat a rendkívül nehéz körülmények között tevékenykedő gazdálkodóknak.

Mivel Írországban a gazdálkodás a hideg, esős időjárási viszonyok miatt korlátozott, örömömre szolgál, hogy a jelentés utal a megművelhetetlen, vizes földekhez kapcsolódó nehézségekre. Üdvözlöm továbbá a „mezőkapacitási napok”-ra történő hivatkozást, amelynek köszönhetően figyelembe vehető a földtípusok és az éghajlat közötti interakció.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D) , írásban. – (RO) Úgy vélem, hogy az egységes kritériumok alkalmazása az Európai Unió egész területén leegyszerűsíti majd a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek támogatási rendszerének végrehajtását, e támogatási rendszerek kedvezményezettjei számára pedig fokozottabb átláthatóságot és egységes bánásmódot biztosít.

Nélkülözhetetlen, hogy ezt a támogatást a földterületek termelésből való kivonása által legsúlyosabban érintett területekre koncentráljuk. Ezzel egy időben a megvalósítás részeként a következő kritiériumokat kell figyelembe venni: nem keletkezhetnek további költségek, és mérlegelni kell a kijelölésbeli változások azon területekre gyakorolt hatását, ahol a mezőgazdaság kulcsszerepet tölt be a helyi gazdaságban. E tekintetben úgy gondolom, a kijelölés változásai által érintett területeken helyénvaló olyan intézkedések életbe léptetése, amelyeknek célja a mezőgazdasági ágazat versenyképességének növelése és a diverzifikáció ösztönzése.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Dušek (S&D) , írásban. – (CS) A hátrányos helyzetű vidéki területek támogatásáról szóló jelentés célja az, hogy újradefiniálja az EU hátrányos helyzetű területeit, és megújítsa azok pénzügyi és strukturális támogatását. A tagállamok korábban az EU-n belüli összes mezőgazdasági célú földterületnek több mint felét hátrányos helyzetűként azonosították, ezért alapvető fontosságú az ilyen földek esetében alkalmazandó fogalmak és feltételek újragondolása. Az Európai Mezőgazdasági Alapból származó vidékfejlesztési támogatás lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a környezet és a vidéki táj javításának keretén belül támogatásban részesítsék a hátrányos természeti adottságú hegyvidéki és az egyéb hátrányos helyzetű területeket. Ezeknek az összegeknek a mezőgazdasági terület állandó használata révén elő kell segíteniük a vidéki táj védelmét és a fenntartható mezőgazdasági rendszerek támogatását, valamint ellensúlyoznia kell a további költségeket, illetve a bevételkiesést. A kutatások szerint a tagállamok számos különböző kritérium alapján határozzák meg az ideiglenesen hátrányos helyzetű területeket, ami az egyes tagállamokban eltérő fellépést és változó kifizetési szinteket eredményezhet. Ezért üdvözlöm az előadó arra irányuló javaslatát, hogy a kifizetések megkezdését megelőzően a tagállamoknak módja nyíljon az új kritériumok felülvizsgálatára. Ezt azonban határidőhöz kell kötni, mivel egyes tagállamok tétlensége komolyan késleltethetné a reformfolyamat egészét, ami nem csupán az említett alapokból való kifizetésekre gyakorolna kedvezőtlen hatást, hanem zavaros jogi környezetet teremtene az egyes tagállamokban. Támogatom a javaslat egészét.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A hátrányos helyzetű vidéki területek támogatása a közös agrárpolitika második pillérének (vidékfejlesztési politika) nélkülözhetetlen eleme, hiszen természetes, hogy a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területeket különleges eszközökkel és politikákkal célozzuk.

A Bizottság közleményében arra tesz javaslatot, hogy az 1698/2005/EK rendelet 50. cikke (3) bekezdése szerint az egyéb hátrányos helyzetű területeket objektív kritériumok alapján lehessen meghatározni. E célból a közlemény nyolc talajtani és éghajlati kritériumot javasol, amelyek egy bizonyos küszöbérték fölött az európai mezőgazdaság számára komoly korlátokat jelentenek: éghajlati kritériumokat (hosszú távú alacsony hőmérséklet vagy hőhullámok), biofizikai kritériumokat (alacsony vízelvezető képességű talaj; köves, homokos vagy agyagos talaj; elégtelen vastagságú talajréteg; sós talaj) és földrajzi kritériumokat (rendkívül kedvezőtlen vízegyensúlyú vagy meredek lejtős területek). Az objektív kritériumok meghatározása kedvező, ezeket azonban a gyakorlatban is meg kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy megbízhatók, illetve a valós helyzetek és az egyes természeti területek sajátos jellemzőinek megfelelően módosíthatók-e.

Ezenfelül mérlegelni kell az önálló rendszerrel rendelkező átmeneti időszak lehetőségét is minden olyan régió esetében, amely elveszíti hátrányos helyzetű területi minősítését.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A hátrányos helyzetű vidéki területek támogatása a vidékfejlesztési politika központi eleme. Támogatom a hátrányos helyzetű területeknek nyújtott megfelelő kompenzációs kifizetések odaítélését annak érdekében, hogy a gazdálkodók elősegíthessék a vidéki környezet védelmét és a fenntartható gazdálkodás alkalmazását, amely biztosítja a közjavak – például táj, víz- és levegőminőség, valamint a biológiai sokféleség – megőrzését. Ez a támogatás lehetővé teszi a társadalmi és a területi kohéziót, védi a vidéki területeket, valamint meghatározó gazdasági és természeti jelentőséggel bíró területi státusszal ruházza fel azokat. Ezek a kritériumok az 1698/2005/EK rendelet 50. cikke (3) bekezdése a) pontja értelmében a „természeti hátrányokkal érintett egyéb területek”-re vonatkoznak. Szakértők nyolc talajtani és éghajlati kritériumot határoztak meg, amelyek egy meghatározott küszöbérték fölött az európai mezőgazdaság számára komoly korlátokat jelentenek. Egyetértek azzal, hogy az „elszigeteltség” földrajzi kritériumát szintén figyelembe kell venni, hiszen ez is természeti hátrány. Bízom benne, hogy a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek kijelölésekor a tagállamok saját természeti területeik állapotához illeszkedő objektív talajtani kritériumokat alkalmazhatnak majd.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Örömteli, hogy meggyőződés szerint „a hátrányos helyzetű területekkel kapcsolatos kifizetéseket a föld aktív megműveléséhez (…) kell kötni”, illetve hogy „a szigorú és csak biofizikai kritériumok nem biztos, hogy megfelelőek”. Értékesnek tartjuk még az „elszigeteltség” földrajzi kritérium felvételét, illetve azt a kijelentést, amely szerint „szükség lehet az elfogadott kritériumok kumulatív használatára”. Ezek a szempontok azonban ellentmondanak más, a jelentésben szereplő szempontoknak, nevezetesen az új kritériumok elfogadására, más szóval a Bizottság által javasolt új kritériumok nyílt elfogadására irányuló „átmeneti időszak” meghatározásának. Teljes mértékben ellenezzük, hogy a közös agrárpolitika (KAP) továbbfejlesztése során figyelembe vegyék az új kritériumokat, amely mellett a szöveg is érvel, és ezáltal e politikát társfinanszírozás révén továbbra is a vidékfejlesztés hatókörében tartsák; más szóval fenntartsák az országok közötti hátrányos megkülönböztetés egy további módját. Végrehajtása esetén a Bizottság javaslata súlyosan károsíthatná a déli országok, különösen Portugália érdekeit. Ezért arra figyelmeztetünk, hogy a KAP kidolgozása során szükség van a javaslat kiigazítására, és nem csupán biofizikai, hanem olyan társadalmi-gazdasági kritériumok használatának szemléltetésére és vizsgálatára is, mint az egy főre jutó GDP, az egy családi munkaegységre jutó jövedelem és az elsivatagosodási mutatók.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD) , írásban. – (IT) A jelentés hangsúlyozza a valamennyi tagállam esetében várható új közös agrárpolitika fontosságát. A hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek védelme az EU és a tagállami régiók által végrehajtandó politika egyik fő szempontja lesz, amely ezért gyakorlati szinten érvényesíti a szubszidiaritást. Az EU Bizottságának figyelembe kell vennie ezt a szubszidiaritást, különösen az e területek kijelöléséhez szükséges paraméterek meghatározásakor. A Bizottság nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek helyreállítása kézzelfogható segítséget jelent majd a jelenlegi komoly válság által sújtott gazdaságok számára, és elősegíti a környezet jó állapotának megőrzését. Hadd emlékeztessem önöket, hogy mindennek nem csupán elméletben, hanem az e területek védelmét és továbbfejlesztését célzó megfelelő támogatások elosztása révén a valóságban is lehetségesnek kell lennie. Mindeközben valamennyi növekedési potenciállal rendelkező területen fellendíthetjük a mezőgazdaság gazdasági fejlődését és ehhez ösztönzőket biztosíthatunk, valamint meghatározhatjuk a piacon érvényesülő továbbgyűrűző hatásokat, például egy adott területre jellemző élelmiszerek mezőgazdasági termelését és a vidéki táj és környezet védelmét. Köszönetet mondok Dorfmann úrnak, és gratulálok kiváló jelentéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE) , írásban. – (PL) Annak érdekében, hogy az Európai Unió valamennyi gazdálkodója számára tisztességes és egységes feltételeket biztosíthassunk, ami kétségtelenül a közös agrárpolitika fő célkitűzése kell, hogy legyen, a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek kérdését is körültekintően kell megközelítenünk. A támogatásra jogosult területek besorolásával kapcsolatos jogszabályok harmonizációja érdekében mindenekelőtt létfontosságú az ilyen területekre vonatkozó besorolási kritériumok összehangolása. E célkitűzés elérése kizárólag a tagállamokkal való szoros együttműködésben valósulhat meg. A jelentés szerzője által javasolt pragmatizmus, amelynek értelmében a biofizikai kritériumokat a tagállamok maguk határozhatnák meg, veszélyes lehet, amennyiben az egyes nemzeti érdekek érvényesítésére irányuló kísérleteket vonhat maga után. Amíg azonban a Bizottság gondoskodik az európai jogszabályi keretrendelkezések betartásáról, ez a megoldás jelentősen javíthatja a kérdéses területek objektív meghatározását.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Figyelembe véve, hogy az EU hasznosított mezőgazdasági területének több mint fele (54%) hátrányos helyzetű besorolás alatt áll – akár a hegyrajz, az éghajlati viszonyok vagy az alacsony termőképességű talaj miatt –, illetve hogy egy ilyen intézkedés a vidékfejlesztés szempontjából nélkülözhetetlen, arra a következtetésre jutottunk, hogy a tagállamoknak kiemelt kérdésként kell kezelniük a hátrányos helyzetű területeknek nyújtott támogatást. Éppen ezért a hátrányos helyzetű területekkel kapcsolatos, a különböző régiók helyi szükségleteinek megfelelő átfogó stratégia kidolgozása csökkenteni fogja a tagállamok között az odaítélt támogatások tekintetében jelenleg megfigyelhető eltéréseket. Ennek megfelelően, a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek pontos meghatározása révén lehetőség nyílik a földhasznosítást és a mezőgazdasági termelés javítását célzó megfelelő összegű támogatás elnyerésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Kétségtelen, hogy a legkülső régiók gazdaságainak különösen nagy szüksége van a pénzügyi segítségre. A kis hegyvidéki gazdaságoknak gyakran a túlélésért kell küzdeniük, mivel az új piaci követelményekre csak nagyritkán tudnak gyorsan reagálni. Különösképpen a kistermelők nem rendelkeznek a versenyképesség megőrzéséhez szükséges személyzettel. Következésképpen, kizárólag üzleti szempontból, helyzetük jóval nehezebb, mint a kiszolgáltatott területeken található nagy mezőgazdasági vállalkozásoké. Az elmúlt néhány évben tönkrement gazdaságok magas aránya, valamint a részmunkaidős gazdák számának növekedése egyértelműen jelzi, hogy az EU támogatási politikája túlságosan nagy hangsúlyt helyez az intenzív állattartásra és a hasonló területekre. Annak érdekében, hogy az EU tagállamai legalább valamelyest önellátók maradhassanak, megérett az idő a gazdálkodási támogatások nemzeti hatáskörbe történő visszahelyezésére. A kompenzációs kifizetések tisztességesebb elosztása céljából szavazatommal támogattam a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE) , írásban. – (RO) Támogattam a jelentést, amely a gazdák számára sok uniós tagállamban fennálló problémákkal foglalkozik. Különösen hangsúlyozni szeretném az általam a bizottságban előterjesztett módosítás fontosságát, és köszönetet szeretnék mondani az azt támogató kollégáimnak. Az említett módosítás célja annak biztosítása, hogy a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek kijelölése megfelelő módon, a jelenlegi helyzettől eltérően ne a LAU 2, hanem egységes ökológiai övezetek alapján történjen. Ki szeretném még emelni, hogy érzésem szerint helyénvaló a jövőbeni bizottsági javaslatba olyan rugalmas szabályokat belefoglalni, amelyek olyan gazdák részére is lehetővé teszik a támogatásnyújtást, akik kis kiterjedésű, hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területi övezetekben tartózkodnak olyan közigazgatási egységeken belül, amelyek nem felelnek meg a meghatározott kritériumoknak.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) A kihívást jelentő hátrányos természeti adottságokkal rendelkező vidéki területek támogatása a közös agrárpolitika második pillérének egyik legfontosabb eleme. Ezenfelül a jelentés nem csupán az élelmiszertermelés tekintetében, de makrogazdasági összefüggésben is biztosítja e régiók támogatását. Szavazatommal ezért támogattam a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D) , írásban. – (PL) Az Európai Parlament állásfoglalása (A7-0056/2010) mellett tettem le a voksomat, mivel a közös agrárpolitika második pillére, vagyis a vidékfejlesztési politika rendkívül fontos a KAP hatékonyságának növeléséhez, ugyanakkor a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek kezelésének elősegítéséhez is. Az előadó által szövegezett dokumentumra nagy szükség van, nem csupán nekünk, hanem az Európai Unió egészének is. Tájékoztatást kell kapnunk azokról földterületekről, amelyek a tulajdonosokon kívül álló okokból nem használhatók hatékonyan vagy megfelelően. Egyetértek az előadóval a hátrányos helyzetű területek besorolási kritériumai 2005-ben indult felülvizsgálatának értékelését illetően. Az e területeknek nyújtandó támogatásokra vonatkozó korábbi kritériumokat módosítani kell annak érdekében, hogy azok a ténylegesen meglévő hátrányokat tükrözzék. Azt sem szabad elfelejteni, hogy vannak olyan területek, amelyekre különleges kritériumok vonatkoznak, ám ahol mára hatékony megoldásoknak köszönhetően felszámolták a hátrányokat. A hátrányos helyzetű területek meghatározása, valamint a támogatások és a támogatási programok kidolgozása a tagállamok felelőssége kell, hogy legyen. Természetesen minden intézkedésnek uniós kereten kell alapulnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Képviselőcsoportommal együtt támogattam a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Eva-Britt Svensson (GUE/NGL) , írásban. – (SV) Tartózkodtam, illetve a Dorfmann-jelentés ellen szavaztam. Ezen álláspontom oka a jelentésből egyértelmű. Az EU túlságosan nagy területű ahhoz, hogy hatékonyan kezelhesse a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területeknek nyújtott támogatásokat. Az EU vidéki területei rendkívül sokfélék. Ez a termesztett növények, a talajvízszint, a talajtípusok kombinációja és az éghajlati viszonyok tekintetében egyaránt igaz. Az éghajlatváltozás különösen megnehezíti a támogatási kritériumok és rögzített szabványok kidolgozását. Az EU részletes térképeket kért a tagállamoktól, ezeket azonban csupán néhány ország nyújtotta be. A Számvevőszék által a jelentésben kiemelt egyik példa szerint Spanyolország hektáronként 16 eurót, míg Málta 250 eurót fizet elvben hasonló körülmények esetén. A közös agrárpolitikát a hattagú EK/EU idején hozták létre. A helyzet ma teljesen más és még bonyolultabb. A mezőgazdasági támogatásokat a tagállamoknak kellene kezelniük. Ők rendelkeznek a szükséges helyismerettel. Jelenleg az euróválság kellős közepén járunk. Az egységes valuta gátat vet annak, hogy a kamatlábakat és a valutákat az euróövezeten belül az eltérő körülményekhez igazítsák. Az egységes agrárpolitika a 27 tagállam esetében is ugyanolyan téves.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) Közleményében a Bizottság szigorúbb és egységesebb elosztási kritériumokra törekedett a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek gazdáinak nyújtott támogatásokat illetően. Ezenfelül kísérletet tett a kompenzációs kifizetések tagállamok közötti, a besorolási különbségekből, elsősorban az úgynevezett „köztes hátrányos helyzetű területek”-ből fakadó egyenetlen elosztásának kijavítására.

Ezek a kifizetések létfontosságúak a foglalkoztatás és a vidéki közösségek védelme, a mezőgazdasági területek folyamatos használata, valamint a biológiai sokféleség és a kulturális táj szempontjából.

Általánosságban elégedett vagyok a jelentéssel, különösképpen a Regionális Fejlesztési Bizottságnak a legkülső régiók érdekeinek védelmét célzó véleményével, mivel a Bizottság közleményéből a szigetek kimaradtak.

A szubszidiaritás elvével összhangban logikusnak tűnik számomra, hogy a köztes hátrányos helyzetű területek meghatározásakor a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani nem csupán a biofizikai, hanem egyéb kritériumok – például hogy a terület sziget vagy legkülső régió-e – figyelembevételére is.

Fontosnak érzem továbbá, hogy a „hátrányos természeti adottságokkal rendelkező” státuszt elvesztő valamennyi régió számára átmeneti időszakot kell engedélyezni, amelynek köszönhetően enyhíthető a támogatáskiesés hatása.

Most gondoskodnunk kell arról, hogy a közös agrárpolitika általános felülvizsgálata során a gazdák új támogatási rendszerét következetesen gondoljuk át, és jobb koordinációt valósítsunk meg az agrár- és a kohéziós politika között.

 
  
  

Jelentés: Pilar del Castillo Vera (A7-0066/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE) , írásban. – (RO) Az Új digitális menetrend kialakítása Európa számára: 2015.eu című jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, Európának vezető szerepet kell játszania az információs és kommunikációs technológiai ágazatban megvalósuló innováció ösztönzésében. Ennek megfelelően fel kell gyorsítanunk az ilyen irányú beruházásokat. Sajnálatos módon, ha megnézünk néhány mutatót, például az átlagos adatátviteli arányt vagy azt a tényt, hogy jóllehet a szélessávú hírközlési szolgáltatások az Európai Unió lakosságának 90%-a számára elérhetők, a fogyasztók csupán a háztartások 50%-ában veszik igénybe azokat, Európát jelenleg az Ázsia mögötti lemaradás veszélye fenyegeti. A Bizottságnak egyértelmű, ambiciózus menetrendet kell bemutatnia ezen a területen, amely egy elképzelésnél, illetve tervdokumentumnál komolyabb formát ölt. Vannak támogatandó megoldások, például a nyílt forráskódú programok használata, amelyek segítségével nyílt közreműködés révén felgyorsítható a szoftverinnováció, és csökkenthetők az ilyen programokat használó vállalkozások költségei. Ezzel egy időben az EU keretprogramján belüli bürokrácia csökkentését és a globális versenyképességünk növelését célzó intézkedéseket kell elfogadni.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Az európai digitális stratégia kérdését illetően del Castillo Vera asszony saját kezdeményezésű jelentése ambiciózus. A témakör középpontjában az EU valamennyi polgára számára biztosított internet-hozzáférés áll. E tekintetben ajánlást tesz arra, hogy 2015-re az európai lakosság felének, 2020-ra pedig a teljes lakosságnak rendelkeznie kell szélessávú hozzáféréssel. A széles körű internethasználatot a fogyasztókkal és a biztonsággal kapcsolatos jogszabályok kidolgozásának módjára, valamint a közszolgáltatásokhoz való szükséges digitális hozzáférésre vonatkozó javaslatok támasztják alá. A menetrend ezenfelül lehetővé teszi majd számunkra az innovatív kutatás és fejlesztés támogatását, megkönnyítve ezáltal az ismeretek gyors bővítését, illetve az örökséghez való hozzáférést. Mindezen okokból szavazatommal támogattam a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – A jelentés mellett tettem le a voksomat. Meggyőződésem, hogy Európa csak akkor élvezheti a digitális forradalom előnyeit, ha valamennyi uniós polgárt mobilizálja és lehetővé teszi teljes részvételüket az új digitális társadalomban. Ez számos olyan kihívással jár, mint például a hosszú távú beruházások iránti elkötelezettség, a kormányok részéről az e-kormányzatra történő fokozottabb átállás iránti bizalom, illetve a polgárok részéről a digitális szolgáltatások használatába vetett bizalom. E célok elérése érdekében 2015-ig jelentősen csökkenteni kell a digitális jártasság és képzettség terén tapasztalható különbségeket. Különösen üdvözlöm azokat a javaslatokat, amelyek célja annak biztosítása, hogy 2015-ig valamennyi általános és középiskola nagysebességű internetkapcsolattal rendelkezzen, valamint hogy minden munkaképes korú felnőtt számára kínáljanak IKT-képzési lehetőségeket. A versenyképes digitális menetrend érdekében a polgároktól kell elindulni.

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE) , írásban. – (PT) Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) az egyik olyan terület, amely az elmúlt évtizedek során alakult ki, és az emberi élet valamennyi területén jelen van. A folyamatos változás és a fokozódó verseny jellemezte környezetben az IKT hatékony eszközként szolgálhatja a fenntartható fejlődés elősegítését, valamint a szegénység, illetve a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek elleni küzdelmet. Minden embert fel kell vértezni a megfelelő ismeretekkel, az általános és nagysebességű internet-hozzáféréssel, valamint egyértelmű jogi keretre van szükség, amely garantálja a jogok védelmét és biztosítja a szükséges bizalmat és biztonságot. Az „Új digitális menetrend kialakítása Európa számára: 2015.eu” című jelentés – amelyet támogattam – együttműködésre törekszik a Bizottsággal egy 2015-re vonatkozó egyetemes stratégiai javaslat és cselekvési terv kidolgozásában. E célból: 2013-ig minden uniós háztartásnak rendelkeznie kell szélessávú internet-hozzáféréssel, versenyképes áron; külön figyelmet kell fordítani a vidéki területekre, az olyan területekre, ahonnan az ipar kivonult, valamint a súlyos és maradandó természeti vagy demográfiai problémákkal sújtott területekre, és különösen a legkülső régiókra; és végül fontos az egyéb végfelhasználókéval azonos szintű hozzáférés garantálása a fogyatékos végfelhasználók számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) A lisszaboni stratégia egyik legambiciózusabb, ám megvalósulatlan célkitűzése volt, hogy Európát a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú társadalmává tegye. Az Európa 2020 stratégiát kiegészítő 2015.eu menetrend elfogadásának célja az, hogy a polgárokat mint fogyasztókat állítsa egy olyan uniós intézkedés középpontjába, amely azt hivatott biztosítani, hogy valamennyi tagállam polgárai megfelelő informatikai képességek tárházával rendelkezzenek, ami biztosítja számukra a ma elérhető információs és kommunikációs technológiák főbb formáihoz való hozzáférést. A családok, diákok, vállalkozások és európai kormányok számítógépes ismereteinek biztosításához vezető úton különböző stratégiák nyújtanak majd segítséget, amelyek a digitális jogok meghatározására irányulnak, illetve végrehajtják a szélessáv javítását és kiterjesztését célzó infrastruktúrát, különösen a vidéki területeken.

Mivel szilárd meggyőződésem, hogy a képzés jövőjének szükségszerűen együtt kell járnia a számítógép alapú képzés és az informatikai készségek átjárhatóságának erősítésével, támogatom a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Támogatom a del Castillo Vera asszony által az új digitális menetrendről készített nagyszerű jelentést. Egyetértek azzal, hogy az EU-nak vezető szerepet kellene játszania az információs és kommunikációs technológiák létrehozása és alkalmazása terén, ezáltal többletértéket biztosítva polgárai és vállalkozásai számára. Egyetértek továbbá azzal, hogy Európa csak akkor élvezheti e digitális forradalom előnyeit, ha valamennyi uniós polgárt mobilizálja és lehetővé teszi teljes részvételüket az új digitális társadalomban. Üdvözlöm azt a célkitűzést, hogy minden uniós polgár számára az EU egész területén biztosítsák a szélessávú internet-hozzáférést, ideértve a legkülső régiókat is. Üdvözlöm továbbá azt az ajánlást, hogy digitális műveltség fogalmát vezessék be az oktatási rendszerekbe, kezdve már az általános iskola előtti szinttel, párhuzamosan az idegen nyelvek oktatásával, azzal a céllal, hogy az emberek minél korábban gyakorlott felhasználókká váljanak. Kiemelném a közszolgáltatások digitálissá tételében rejlő potenciális értékeket a polgárok és a vállalkozások számára (e-kormányzás), mivel ez hatékonyabb és személyre szabottabb közszolgáltatásokat eredményez. Hangsúlyoznám továbbá, hogy az e-közbeszerzési rendszerek (közbeszerzések) használata révén jelentős előnyökre tehetünk szert az átláthatóság és a versenyképesség tekintetében, nagyobb lehetőségek, jobb minőség és alacsonyabb árak mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE) , írásban. – (IT) A jelentés mellett szavaztam, amelynek mind szellemiségét, mind tartalmát támogatom. Úgy vélem, hogy a jelentés elfogadásával az Európai Parlament egyértelmű jelzést küldött politikai vezető szerepéről a digitális menetrend, egy valóban egységes és átfogó európai terv létrehozása révén, amely alapvető lépés Európa jövője számára.

A digitális menetrend egy részről hatalmas növekedési lehetőséget kínál, más részről azonban komoly társadalmi változást eredményez, amely jelentős hatást gyakorol a polgárok viselkedésére. Fontos, hogy gondoskodjunk arról, hogy ez a változás egy demokratikusabb, nyitottabb és befogadóbb európai társadalmat, egy virágzó, versenyképes és tudásalapú jövőbeni gazdaságot eredményezzen. Mindez csak úgy valósulhat meg, ha, ahogyan a jelentés is hangsúlyozza, „a politikai fellépés középpontjába az egyént helyezzük”.

Fontos, hogy fokozottan törekedjünk a szélessávú internetkapcsolatoknak és a digitális technológiáknak az olyan kulcsfontosságú piaci ágazatokban történő kiterjesztésére, mint az engergia, a közlekedés és az egészségügy. E politikai fellépésnek azonban megfelelő garanciákat kell teremtenie a nagyvállalatok és a kkv-k, a közhatóságok és a magánszféra, a sűrűn lakott területek és a vidéki, elszigetelt és hegyvidéki területek, valamint a nemzeti és a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem közötti szakadék további növekedésének elkerülése érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D) , írásban. – (RO) Elismeréssel adózom a del Castillo Vera asszony által a jelentés elkészítése során tett erőfeszítésekért, valamint képviselőtársaim közreműködéséért. A digitális menetrend és az egységes IKT-piac létrehozása saját prioritásaink és az elnökség prioritásai között is szerepel. Üdvözlöm, hogy az elképzelés nagy hangsúlyt helyez a digitális műveltség népszerűsítésére a fiatalok körében, hiszen ők használják leginkább az új technológiákt, és ezért azt biztonságos, hatékony módon kell tenniük.

Köszönetet szeretnék mondani képviselőtársaimnak az általam tett intézkedés támogatásáért, amelynek során felkértem a Bizottságot, hogy készítsen tervet az új online vállalkozások előmozdítására és a létesítmények – különösen a közelmúltban munkanélkülivé vált személyek számára történő – biztosítására vonatkozóan. Biztos vagyok benne, hogy a képviselőtársaim és jómagam által leadott szavazatok fontos lépést jelentenek az európai digitális jövő iránti átfogó, hatékony megközelítés felé. Bízom benne, hogy a Bizottság támogatni fog bennünket azáltal, hogy mind uniós, mind pedig tagállami szinten egyértelmű szabályokat hoz létre ezen a területen.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A „digitális menetrend” egyre fontosabbá és megkerülhetetlenebbé válik társadalmunkban. A technológiai fejlődés, különösen az információk, a tartalom és a tudás internetes elérhetősége szempontjából rendkívül gyorsan zajlott, és a „digitális” táj közel egy évtized alatt drasztikus változáson ment keresztül, elérve az internethez és a mobil hírközléshez való tömeges hozzáférést. Ennélfogva fontos, hogy előre tekintsünk, és meghatározzuk a digitális menetrend stratégiáját, konkrét célokat kitűzve és különös figyelmet fordítva a fogyasztók magánélethez és személyes adataik védelméhez való jogával, valamint a szerzői jogokkal és az internetes kalózkodás elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdésekre.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) hozzájárulnak a virágzó és versenyképes gazdasághoz, valamint elősegítik egy környezetbarátabb, demokratikusabb, nyitottabb és befogadóbb társadalom megszilárdítását. Az IKT hatékonyságot teremt, elősegíti a fenntartható növekedést és előmozdítja az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek elérését is. Az egyes tagállamok között és a tagállamokon belül jelenleg komoly különbségek vannak a szélessávhoz való nyilvános hozzáférés lehetőségeit illetően. Sürgősen ki kell építeni a szolgáltatások egységes digitális piacát, amely megelőzi a szerteágazó szabályokat és elősegíti a digitális szolgáltatások és az e-kereskedelem szabad áramlását. Ambiciózus digitális menetrendet és általános cselekvési tervet kell elfogadni, amely lehetővé teszi, hogy Európa nyitott és virágzó digitális társadalommá váljon, amely mind gazdasági, mind pedig szociális és kulturális lehetőségeket kínál az EU valamennyi polgárának, és különös figyelmet fordít a vidéki területekre. Hangsúlyoznám a szélessávú vezetékes és mobilinternethez való, az összes polgár és fogyasztó számára biztosítandó általános és nagysebességű hozzáférés fontosságát. Nemzeti és európai források felhasználásával kell biztosítani, hogy 2013-ig minden uniós polgár rendelkezzen szélessávú internet-hozzáféréssel, versenyképes áron.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) A jelentés igen sok pozitívummal rendelkezik annak ellenére, hogy az Európai Unió által ösztönzött belső piac keretén belül jött létre. Elismerjük az európai digitális menetrendnek a jelentésben szereplő alapvető előnyeit, különösképpen a „valamennyi polgárnak a kulturális termékekhez való hozzáférésének” biztosítását, „az egyéb végfelhasználókéval azonos szintű hozzáférés” garantálását „a fogyatékos végfelhasználók számára”, azt a törekvést, hogy „kapjon nagyobb figyelmet a nyílt forrású szoftverek felhasználása”, illetve azon megerősítést, amely szerint „külön figyelmet kell fordítani a vidéki területekre, az olyan területekre, ahonnan az ipar kivonult, valamint a súlyos és maradandó természeti vagy demográfiai problémákkal sújtott területekre, és különösen a legkülső régiókra”. Járuljunk hát hozzá ezekhez a javaslatokhoz.

Mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy egy korszerű digitális menetrend a tudás, az oktatás és a kutatás mindennemű kereskedelmivé tételét elutasítja. Éppen ezért nem fogadjuk el, hogy a kedvező célokat az egységes európai piac ellentmondásai és különbségei gyengítsék.

Egy „jól működő” belső piac megerősítése és ösztönzése nem teszi azt „fogyasztóorientálttá”, és nem vezet „alacsonyabb árakhoz” sem. Az Európai Unió változatos tevékenységi területein már több alkalommal is bebizonyosodott, hogy ennek az ellenkezője igaz. Ezért tartózkodtunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Cătălin Sorin Ivan (S&D) , írásban. – (RO) Fokozottabb figyelmet kell fordítani az új digitális menetrend, a 2015.eu meghatározására, amelynek célja, hogy a közelmúltban elindított i2010 stratégiánál versenyképesebb és innovatívabb legyen, különös tekintettel az oktatási és kulturális szempontokra. Ezen okból kifolyólag a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményének előadójaként támogattam a jelentést, és különösen azon pontjait, amelyek az információs és kommunikációs technológiáknak a fiatalok képzésében és a munkaerőpiacra való felkészítésében játszott szerepéhez kapcsolódnak. A benyújtott és elfogadott szövegben hangsúlyoztam annak fontosságát, hogy a gyermekek már az általános iskolás szinttől kezdve sajátítsák el az alapvető IKT-ismereteket, valamint azt a hozzáadott értéket, amelyet az internetes tanulás a folyamatos változással jellemzett társadalmunk számára biztosíthat. Hasonló okokból üdvözöltem, hogy a fiatalok a lakosságnak az IKT iránt leginkább fogékony rétege. Valójában erre a területre kell összpontosítaniuk, mivel ezáltal – az EU 2020 stratégia célkitűzéseivel összhangban – jelentősen csökkenthető a munkanélküliség szintje az EU-ban. Végül, de nem utolsó sorban, megerősítettem, hogy a 2015.eu menetrend részeként ki kell dolgozni az Europeana projektet, és olyan módon kell végrehajtani, amely garantálja annak láthatóságát, miközben biztosítjuk a projekt eredendő kulturális célkitűzésének elérését is.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE) , írásban. – (RO) Üdvözlöm a jelentés elfogadását, amely segítségül szolgál majd az információs és kommunikációs technológiákkal (IKT) kapcsolatos, a 2015-re vonatkozó átfogó stratégiai javaslat szövegezésekor. Úgy vélem, hogy a gazdasági válságból való talpraállás nagymértékben attól függ, milyen mértékben képes előmozdítani ez a javaslat az IKT széles körű és hatékony alkalmazását az üzleti szektorban. A kkv-k katalizátorként működhetnek közre és Európa gazdasági fellendülésében. Az Európai Bizottságnak a jövőben meg kell erősítenie a kkv-kat az IKT-eszközök használatában segítő intézkedéseket, azok termelékenységének fokozása érdekében. Mai szavazatommal támogatom a jelentés azon javaslatát, amelynek értelmében létre kell hozni az online vállalkozások előmozdítását célzó digitális tervet azzal az elsődleges céllal, hogy alternatívákat kínáljon fel a pénzügyi válság következtében a közelmúltban munkanélkülivé váltak számára. Egy ilyen kezdeményezés konkrét végrehajtásaként ingyenes internetkapcsolat és konzultáció biztosítható.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az új európai digitális menetrend létfontosságú ahhoz, hogy létrejöjjön az európai lakosság egésze számára előnyöket kínáló digitális forradalom. Egy ilyen forradalomhoz azonban valamennyi polgárnak részt kell vennie ebben a folyamatban; ez szükséges ahhoz, hogy az új digitális társadalom szereplőivé válhassanak. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, nagyléptékű beruházásra van szükség, amely lehetővé teszi az EU-ban jelenleg létező digitális szakadék áthidalását. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a tájékozott és felvilágosult lakosság tovább növeli Európa lehetőségeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Miroslav Mikolášik (PPE) , írásban. – (SK) Az információs és kommunikációs technológiák teljes körű felhasználása egy versenyképesebb Európa és a fenntartható fejlődés előfeltétele.

Az EU-nak gondoskodnia kell e technológiák fejlesztéséről és alkalmazásáról, és valamennyi uniós polgár számára lehetővé kell tennie, hogy kiváló minőségű, nagysebességű és megfizethető árú internetkapcsolaton keresztül bekapcsolódjanak az új digitális társadalomba. A távközlési piacok sajnálatos módon sok tagállamban még mindig nem érik el a verseny iránti nyitottság kellő szintjét, így a magas árak elriasztják a fogyasztókat és a háztartásokat, akik így nem sajátítják el a szükséges digitális készségeket.

Elengedhetetlennek tartom ezért az egységes piac integrációjának kiterjesztését és átfogó liberalizációját, valamint a határokon átnyúló távközlési szolgáltatások nyújtása előtt álló akadályok megszüntetését.

Ezzel egy időben támogatom az új digitális térre vonatkozó megfelelőbb jogi keret kidolgozását, amely biztosítani fogja az alapvető polgári jogok és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmét, valamint a számítógépes bűnözésnek, a gyermekpornográfia terjesztésének és más internetes bűncselekményeknek a megelőzését.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) A tervek szerint 2013-ig minden uniós háztartásnak rendelkeznie kell szélessávú internet-hozzáféréssel, versenyképes áron. Ezenfelül az internet-hozzáférés tekintetében 2015-re Európa lenne a legmobilabb kontinens. Támogatom az erre irányuló intézkedéseket és ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE) , írásban. – (EL) Az új európai digitális menetrend ambiciózus program, amelynek célja az új technológiák és a gyors kapcsolatok terjesztése a tagállamokban, és ez indokolja, hogy mellette voksoltam. Ugyanakkor, a benne foglalt elvi nyilatkozatokon, például a mobilkapcsolatok sebességének növelésére és a polgárok új technológiákkal való megismertetésére vonatkozókon kívül úgy tűnik, hogy néhány célkitűzést nagyon nehéz lesz elérni. A jelek szerint például, bár ez rendkívül kívánatos lenne, az a célkitűzés, amely az Európai Unió valamennyi iskolája számára előírja, hogy 2015-ig nagysebességű internetkapcsolattal rendelkezzenek, objektív okok miatt nehezen megvalósítható (a távoli hegyvidéki és szigeti országokban például nehéz azonnal nagy sebességet biztosítani). Következésképpen az új európai digitális menetrendet egy sor összehangolt intézkedéssel és kezdeményezéssel, például nagyvonalúbb uniós támogatással kell kiegészíteni annak érdekében, hogy még a földrajzi szempontból hátrányos helyzetű tanulók számára is biztosítani lehessen a jobb internet-hozzáférést.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE) , írásban. – (IT) Európa továbbra is globális hatalom a korszerű információs és kommunikációs technológiák (IKT) területén. Itt találták fel a világhálót, a mobiltelefonokra vonatkozó GSM-szabványt, a digitális tartalomra vonatkozó MPEG-szabványt és az ADSL-technológiát. Európa vezető pozíciójának megtartása, illetve versenyelőnnyé alakítása fontos szakpolitikai célkitűzés.

Az elmúlt négy évben az IKT-politikák megerősítették e technológiák lényegi szerepét Európa gazdasági és társadalmi modernizációjában, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a válság idején Európa ellenállóbbá vált. Az uniós tagállamok mindegyike kidolgozta saját IKT-politikáit, amelyeket a megújult lisszaboni stratégiával összefüggésben a nemzeti növekedés és foglalkoztatás meghatározó tényezőjeként kezel.

Ennek ellenére a XXI. század első évtizedében az EU még mindig el van maradva az IKT kutatása és fejlesztése tekintetében. Ez az oka annak, hogy az Unió nagyratörő kutatási programokat indított el e szakadék áthidalására és az előremutató kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatására. Ezért egyértelműen megerősíteném az e tevékenységek iránti támogatásomat, azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy Európa ismét vezetővé és elsődleges hajtóerővé válhat e rendkívül fontos ágazatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Teresa Riera Madurell (S&D) , írásban. – (ES) Tekintve, milyen szerepet játszik a digitális menetrend Európa technológiai vezető helyzetének megerősítésében, a Parlament saját kezdeményezésű jelentése mellett tettem le a voksomat. A jelenlegi gazdasági fellendülés időszakában az információs és kommunikációs technológiák (IKT) a növekedés meghatározó tényezői, de ugyanilyen nélkülözhetetlenek a fenntartható fejlődés és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem szempontjából is. A jelentés támogatja a digitális menetrendről szóló, a távközlési miniszterek április 18-19-i, granadai informális találkozóján elfogadott nyilatkozatban meghatározott főbb pontokat. A Parlament megismétli, hogy az EU-nak megbízható, gyors és hatékony infrastruktúrákra van szüksége, és olyan intézkedések elfogadását szorgalmazza, amelyek lehetővé teszik a valamennyi polgár számára elérhető teljes szélessávú lefedettség megvalósítását. Ahhoz, hogy a digitális forradalom sikeres legyen, minden polgárnak részt kell vennie benne. Ha azonban ezt a sikert meg szeretnénk valósítani, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az olyan szempontokat, mint például az internetes biztonság. Az elfogadott jelentés ezért nem csupán elkötelezett az iránt, hogy valamennyi polgár számára biztosítsa a számítógépes készségeket, hanem rámutat az internetes biztonság és a polgárok jogai tiszteletben tartása megerősítésének szükségességére is.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Támogattam az állásfoglalást, mivel az nem tartalmazott ártalmas módosításokat.

 
  
  

Jelentés: Bogusław Liberadzki (A7-0099/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) , írásban. – (FR) A lengyel képviselőtársam, Liberadzki úr által készített kiváló jelentésben szereplő ajánlás alapján amellett szavaztam, hogy adjunk mentesítést az Európai Bizottság számára az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozóan. Örömmel tölt el, hogy bizonyos elképzeléseket, amelyeket nagyon a szívemen viselek, elfogadtak: egy intézményközi konferencia szervezése valamennyi érdekelt fél – különösen a nemzeti parlamentek és a nemzeti ellenőrző szervek – részvételével, a mentesítési eljárás megreformálása céljából; a határidők lerövidítése, hogy az ellenőrzött pénzügyi évet követő év során megtörténhessen a mentesítésre vonatkozó szavazás; és az Európai Számvevőszék megbízhatóságra és az alapul szolgáló ügyletek szabályszerűségére vonatkozó, Szerződésben meghatározott egységes véleményre irányuló felhívása (az egységes ellenőrzési modell alkalmazása). Továbbá egyszerűsítenünk kell az európai források kiutalására vonatkozó szabályokat, mivel sok hiba az eljárások összetettségére vezethető vissza, amelyet gyakran tetéz a nemzeti eljárások összetettsége. Végezetül az európai kutató szervek ellenőrzéseit illetően örülök annak, hogy az Európai Parlament megerősítette azt a Bizottság felé elküldött üzenetünket, hogy nem szabad durván és gyakran megalapozatlanul megkérdőjelezni a finanszírozást a nemzetközi ellenőrzési standardokkal összefüggésben.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – (LT) Előrelépés történt a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtásában, de továbbra is nagyszámú hiba áll fenn a strukturális és kohéziós alapok, a vidékfejlesztés, a tudományos kutatás, az energia és a szállítás területén. A helytelenül kifizetett források 11%-ot tesznek ki. Ezt azok a bonyolult szabályok okozták, amelyekhez a tagállamoknak tartaniuk kell magukat. Ezért a következő évi költségvetés végrehajtásakor külön figyelmet kell fordítani e szabályok egyszerűsítésére, a helytelenül kifizetett források visszafizettetésére szolgáló mechanizmusok javítására és hatékonyabb felügyeleti és ellenőrzési rendszerek bevezetésére. Miután megvalósították ezeket az intézkedéseket, az EU költségvetésének végrehajtása várhatóan javulni fog, szavatolt lesz a költségvetési források hatékonyabb ellenőrzése, és a tagállamok által megvalósított projektek nagyobb hozzáadott értéket fognak nyújtani a gazdaság különféle területei és az egyéb területek fejlődése számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikke meghatározza, hogy az EU költségvetésének végrehajtásáért a Bizottság felel, a tagállamokkal együttműködésben, és hogy a Számvevőszék egy nyilatkozatot küld a Parlamentnek és a Tanácsnak az elszámolás megbízhatóságáról és az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az átláthatóság érdekében alapvetőnek tartom, hogy az Európai Parlament képes legyen ellenőrizni az elszámolást és részletesen elemezni az Unió költségvetésének végrehajtását. Egyetértek az előadóval és a mentesítésekre vonatkozó állásfoglalásokkal abban, hogy felhívják a figyelmet a megfelelő politikai szintű nemzeti nyilatkozat bevezetésének sürgető szükségességére, amely a megosztott irányítás hatálya alá tartozó valamennyi uniós forrást fedi, annak érdekében, hogy az egyes tagállamok vállalják a felelősséget az általuk kapott uniós források kezeléséért. Ez különösen fontos annak tudatában, hogy az uniós kiadások 80%-át a tagállamok kezelik. Végül szeretném felhívni a figyelmet a Számvevőszék elszámolással kapcsolatos pozitív véleményére, amely arról biztosítja az európai közvéleményt, hogy az Unió költségvetését megfelelően és szigorúan kezelik, bizonyos – e jelentésben részletesen elemzett – továbbra is fennálló problémák ellenére.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI) , írásban. – (FR) Az EU 2008. évi költségvetésének a különböző uniós szervek általi végrehajtásáról szóló csaknem 40 jelentés siralmas áttekintést nyújt. Az Európai Számvevőszék immár 15 éve nem tudja jóváhagyni az Európai Bizottság költségvetésének végrehajtását, mivel azt annyira sok hiba és felhatalmazás nélküli kiadás terheli. Az Európai Parlament mindazonáltal mentesítést ad számára az általa végzett irányítás tekintetében. A Bizottság a tagállamok felelőssége mögé bújik, amelyeknek a kiadások 80%-át – különösen a mezőgazdasági és regionális kiadásokat – kezelniük kell. Miközben azonban e két területen mérséklődnek a problémák, a közvetlenül Brüsszel által kezelt támogatások esetében gyors ütemben szaporodnak. Különösen súlyos és aggasztó a Törökországnak nyújtott előcsatlakozási támogatással kapcsolatos helyzet. Még nem is említettem ugyanakkor az egyre sokasodó decentralizált szerveket és a hozzájuk kapcsolódó elhibázott közbeszerzési eljárásokat, a személyzet és a munkaerő-felvétel önkényes irányítását, a megfelelő jogi kötelezettségvállalásokat megelőző költségvetési kötelezettségvállalásokat, valamint a túlzott felügyelő bizottságokat, amelyek miatt egekbe emelkednek az irányítási költségek, és amelyek végül képtelenek megtervezni alkalmanként meglehetősen tisztázatlan fellépéseiket és így költségvetésüket. Olyannyira ez a helyzet, hogy Mathieu asszony egyik jelentésében egyenesen hasznosságuk általános értékelését szorgalmazza. Ezért szavaztunk ezeknek a költségvetési mentesítésre vonatkozó szövegeknek a többsége ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Cătălin Sorin Ivan (S&D) , írásban. – (RO) A mentesítés melletti szavazat nem jelenti azt, hogy a helyzet minden tekintetben ideális lenne. Úgy gondolom, hogy a helyzet a helyes irányba változik, de túlságosan lassan. Csökkent a hibák száma, de még mindig nem értük el az „elfogadható hibaszintet”. Hangsúlyozni kívánom annak szükségességét, hogy valamennyi tagállam számára kötelezővé tegyük a nemzeti irányítási nyilatkozatok benyújtását, amint azt a Parlament már többször is kérte. Ellenzem, hogy a közlekedésilámpa-rendszer (piros, sárga és zöld) csak Romániára és Bulgáriára vonatkozzon, mivel ez megkülönböztető intézkedés lenne. Sok másik tagállamban is fennállnak hiányosságok, és közös ellenőrzési szabályokat kell alkalmazni.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általános elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért a Bizottságról és a végrehajtó ügynökségekről szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE) , írásban. – (EL) Az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (III. szakasz, Bizottság és végrehajtó ügynökségek) szóló Liberadzki-féle jelentés meglehetősen negatív hangot üt meg Görögországgal kapcsolatban több kérdés tárgyában, a pénzügyi statisztikák manipulálásától kezdve az országot általánosan jellemző korrupcióra vonatkozó homályos vádaskodásig. Parlamenti képviselőcsoportunk kérte, hogy a részszavazási eljárás keretében szavazhassunk külön bizonyos, Görögországra nézve sértő hivatkozások ellen. Ez azonban megvalósíthatatlannak bizonyult, ezért szavaztam a teljes Liberadzki-féle jelentés ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Alf Svensson (PPE) , írásban. – (SV) Május 5-én az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (III. szakasz, Bizottság és végrehajtó ügynökségek) szóló, Liberadzki úr által készített jelentés mellett szavaztam. Ugyanakkor amellett szavaztam, hogy töröljék a 376. pontot, amely szerint a Törökország számára nyújtott előcsatlakozási támogatást a 2006-ban nyújtott szintre kellene leszállítani, illetve a 378. pontot, amelyben az Európai Parlament felhívja a Bizottságot, hogy módosítsa az előcsatlakozási támogatási eszköz célkitűzéseit, például különleges tagsági formák révén. Ennek az az oka, hogy elhibázottnak tartom, hogy egy, a Bizottság mentesítéséről szóló jelentés megkérdőjelezi a csatlakozási folyamatot és a tagjelölt országok csatlakozási kilátásait. Szilárd meggyőződésem, hogy miután megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, függetlenül az érintett tagjelölt országtól, ezeket pozitív szellemben kell folytatni, az uniós csatlakozási folyamat további bonyolítása és menetének akadályozása nélkül.

 
  
  

Jelentés: Inès Ayala Sender (A7-0063/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) , írásban. – (FR) A kiváló spanyol képviselőtársam és szomszédom, Ayala Sender asszony által készített kitűnő jelentésben szereplő ajánlás alapján amellett szavaztam, hogy adjunk mentesítést az Európai Bizottság számára a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan. Feltétel nélkül támogatom az EFA költségvetésbe való beillesztését, és ha elérkezik az idő, az Uniónak létre kell hoznia saját eszközét a fejlesztés területén való fellépéshez. Az Európai Beruházási Bank (EBB) által kezelt beruházási eszközt illetően, amely az EFA-ból finanszírozott kockázatviselő eszköz, és amelynek célja a magánbefektetések ösztönzése az AKCS-országok bonyolult gazdasági és politikai kontextusában, nagyon vegyes érzéseket ébreszt bennem az az elképzelés, hogy az EBB-nek jelentést kellene benyújtania a mentesítési eljárás részeként, de ez vita tárgyát fogja képezni, különösen ha – mint a Parlament reméli – az Unió az EBB társtulajdonosává válik.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Véleményem szerint alapvető, hogy a köztisztviselők nyilvánosan elszámoltathatók legyenek, ezért objektíven és részletesen el kell számolniuk arról, hogy a közpénzeket hogyan használták fel. Jóllehet a Számvevőszék úgy véli, hogy a bevételek és kötelezettségvállalások mentesek a lényeges hibáktól, aggodalmát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy a költségvetési támogatásokra vonatkozó kötelezettségvállalásoknál rendkívül sok nem számszerűsíthető hiba fordult elő, és hogy a kifizetésekben előforduló hibaszint lényeges. Jómagam az előadóhoz hasonlóan sajnálom, hogy a Számvevőszék nem jutott hozzá az összes információhoz és dokumentációhoz tíz, nemzetközi szervezetek javára végrehajtott kifizetés tekintetében, és ennek következtében nem tud véleményt nyilvánítani 190 000 000 euró összegű, az éves kiadások 6,7%-át kitevő kiadás szabályszerűségéről. Ezért felszólítom az Európai Fejlesztési Alapot, hogy a következő pénzügyi évre (2009) oldja meg mindezeket a problémákat.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általános elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alapról szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Bart Staes (A7-0095/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward és Pat the Cope Gallagher (ALDE) , írásban. – (GA) Pat ‘the Cope’ Gallagher és Liam Aylward képviselők az Európai Parlamentnek az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítéséről szóló jelentés mellett szavaztak, és mindketten üdvözlik az átláthatóság és a felelősség javítása tekintetében a jelentésben foglalt ajánlásokat. Ez az átláthatóság és felelősség szükséges az Európai Parlament sikeres működéséhez és a helyes kormányzás ösztönzéséhez az Európai Unióban.

Gallagher úr és Aylward úr különösen azokat a módosításokat támogatták, amelyek további átláthatóságra törekedtek, és amelyek a belső ellenőrzési szolgálat jelentéseinek a nyilvánosság számára való elérhetővé tételét ajánlották. Emellett támogatták az európai adófizetők közpénzek Parlament általi felhasználásáról való tájékoztatásával kapcsolatos ajánlásokat is.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Véleményem szerint alapvető, hogy a köztisztviselők nyilvánosan elszámoltathatók legyenek, ezért objektíven és részletesen el kell számolniuk arról, hogy a közpénzeket hogyan használták fel. Ez a jelentés kimerítően elemzi a Parlament költségvetési helyzetét, és felhívja a figyelmet bizonyos problémákra, amelyek sürgős vizsgálatot igényelnek. Megállapítom, hogy az előadó aggodalmának ad hangot a Parlament területén folyamatosan előforduló kisebb bűncselekmények miatt, és ezért felkéri a főtitkárt, hogy szenteljen különleges figyelmet az ügynek a kisebb bűncselekmények előfordulásának csökkentése érdekében. Noha ez a pont triviálisnak tűnhet, természetesen rendkívül fontos mindannyiunk számára, akik minden nap az Európai Parlament létesítményeit használjuk. Végül szeretném felhívni a figyelmet a Számvevőszék elszámolásra vonatkozó pozitív véleményére, amely arról biztosítja az európai közvéleményt, hogy az Unió költségvetését megfelelően és szigorúan kezelik.

 
  
MPphoto
 
 

  Dan Jørgensen és Christel Schaldemose (S&D) , írásban. – (DA) Az Európai Parlament a Parlament saját 2008-as elszámolása tekintetében adandó mentesítésről szavazott. Ez még soha nem történt ilyen alaposan és ilyen kritikus szemmel. Ez egyértelmű diadal mind az átláthatóság, mind az ellenőrzés szempontjából, és összhangban van a helyes gyakorlatra vonatkozó hagyományos dán nézettel. A mentesítési jelentés számos bírálatot tartalmaz, amelyek a jelenlegi eljárások és gyakorlatok szigorítását teszik szükségessé. Ide tartozik a pótlólagos források felhasználásával kapcsolatos világosság és nyitottság, valamint a Parlament pénzügyi szereplőinek elszámoltathatósága. Természetesen emellett vagyunk, és ezért a mentesítés és az állásfoglalás egésze mellett szavaztunk. Az Európai Parlamentnek minden évben mentesítést kell adnia saját maga számára, és éppen ezért szükséges a kritikus ellenőrzés. A jelentés természetesen rengeteg kompromisszum eredménye, de lényegében különösen kritikus álláspontot foglal el, miközben ugyanakkor a helyes irányba mutat a jövőbeni mentesítési eljárásokat illetően. Ráadásul a Parlament sok képviselőcsoportja körében erőteljes támogatás mutatkozott e kritikus jelentés iránt.

 
  
MPphoto
 
 

  Astrid Lulling (PPE) , írásban. – (FR) A Staes-féle jelentésre vonatkozó állásfoglalásban foglalt egyes kijelentésekkel kapcsolatos szkepticizmusomat, sőt, egyet nem értésemet nem fedheti el az, hogy az Európai Parlament 2008. évi költségvetésére vonatkozó mentesítés mellett szavaztam. Nem elegendő annak megállapítása, hogy a strasbourgi székhely felújítási költségeit a 2008. augusztusi katasztrófa után nem az adófizetőknek kellene viselniük.

Valójában az Európai Parlament jogi kötelezettsége, hogy a tulajdonában lévő épületeket kellő gondossággal és odafigyeléssel kezelje.

Ezen túlmenően megfelelő jogi eljárást indítottak a katasztrófa után felmerült költségek visszatérítése érdekében.

Végül szeretném, ha szigorúan és objektíven megvizsgálnák az európai parlamenti képviselők nyugdíjalapjával kapcsolatos helyzetet, és nem hagynák, hogy az egy bizonyos demagógia felé sodródjon.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általános elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtásáról (I. szakasz, Európai Parlament) szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – E szavazás során követtük az előadót, Staes urat, annak ellenére, hogy elvesztettünk egy kulcsfontosságú módosítást, a közpénzek felhasználásának átláthatóságáról szóló 22. módosítást, amelyet ugyanez az előadó képviselt.

 
  
  

Jelentés: Ryszard Czarnecki (A7-0080/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Véleményem szerint alapvető, hogy a köztisztviselők nyilvánosan elszámoltathatók legyenek, ezért objektíven és részletesen el kell számolniuk arról, hogy a közpénzeket hogyan használták fel. A Számvevőszék éves jelentésében jelezte, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) tekintetében az ellenőrzés nem vezetett jelentős észrevételek megfogalmazásához. A Számvevőszék mindazonáltal rámutat néhány olyan helyzetre, amelyeket illetően nem mutatkozott javulás: ilyen például az EGSZB tagjainak útiköltség-térítése, amelynek csakis tényleges költségeiken kell alapulnia, vagy az, hogy az EGSZB a többi intézmény által nem biztosított pénzügyi előnyben részesíti személyzetét, ami jelentősebb kiadásokat eredményez. Elégedetten veszem tudomásul, hogy az EGSZB bevezette azt a gyakorlatot, hogy tevékenységi jelentésébe belefoglal egy fejezetet, amely a Parlament és a Számvevőszék korábbi mentesítő határozataival kapcsolatban tett lépésekkel foglalkozik.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általános elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Európai Unió 2008-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtásáról (VI. szakasz, Európai Gazdasági és Szociális Bizottság) szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Ryszard Czarnecki (A7-0082/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Véleményem szerint alapvető, hogy a köztisztviselők nyilvánosan elszámoltathatók legyenek, ezért objektíven és részletesen el kell számolniuk arról, hogy a közpénzeket hogyan használták fel. A benyújtott elszámolások Parlament általi értékelése és az ezekre vonatkozó mentesítések ebbe a kategóriába tartoznak. Elégedettséggel veszem tudomásul, hogy a Számvevőszék éves jelentésében jelzi, hogy a Régiók Bizottsága tekintetében az ellenőrzés nem vezetett jelentős észrevételek megfogalmazásához. Egyetértek az előadó kedvező értékelésével a Régiók Bizottsága belső ellenőrzési környezetében megállapított javítások tekintetében, amelyek közé tartozik különösen a Régiók Bizottsága fő igazgatási, működési és pénzügyi folyamatainak leltárba vétele. Végül elégedettséggel veszem tudomásul a Régiók Bizottsága éves tevékenységi jelentésének minőségét, különösen annak kifejezett szerepeltetését, hogy hogyan követték nyomon a Parlament és a Számvevőszék korábbi mentesítési határozatait, kiemelve e határozatok fontosságát és jelentőségét.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általános elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért a Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtásáról (VII. szakasz, Régiók Bizottsága) szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0074/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A külső ügynökségek számának növekedése fontos szerepet játszik a Bizottságon belüli döntéshozatalt támogató technikai és igazgatási kapacitások koncentrálódásában. Mivel az intézmények az EU egész területén elszórtan helyezkednek el, valóban közelebb tudnak kerülni a nyilvánossághoz, növelve láthatóságukat és legitimitásukat. Noha az ügynökségek megnövekedett száma általában véve kedvező, az az igazság, hogy ez kihívást jelent teljesítményük ellenőrzését és értékelését illetően. Éppen emiatt az „Európai ügynökségek – A további teendők” című, 2008. március 11-i bizottsági közlemény elfogadását követően a Parlament, a Tanács és a Bizottság újraindította az ügynökségek egységes működési keretének meghatározására irányuló projektet, és 2009-ben létrehozott egy intézményközi munkacsoportot. Úgy gondolom, hogy ez a csoport alapvető szerepet fog játszani a Számvevőszék által több ügynökségnél feltárt – sok esetben közös – problémák megszüntetésében és egy közös keret meghatározásában, amely a jövőben jobb pénzügyi és költségvetési irányítást tesz majd lehetővé.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általános elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az uniós ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0075/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Rendőrakadémia 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésében a Számvevőszék fenntartotta véleményét, mindazonáltal anélkül, hogy fenntartásokat fogalmazott volna meg a beszámoló megbízhatóságával kapcsolatban, míg az elszámolások alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét illetően véleményében fenntartásokat fogalmazott meg. Ezen túlmenően az akadémia által a Számvevőszék megjegyzéseire adott válaszok általában megint nem kielégítőek, megoldásai túl általánosak és bizonytalanok, következésképpen a mentesítésért felelős hatóság nem tudja megfelelően értékelni, hogy az akadémia tud-e ténylegesen javulni a jövőben. Emellett továbbra is számtalan szervezeti probléma és szabálytalanság áll fenn az akadémiával kapcsolatban, amelyet a jelentés részletez. Ezért egyetértek az előadónak azzal a döntésével, hogy elhalasztja döntését az Európai Rendőrakadémia igazgatója számára az akadémia 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan adandó mentesítésről.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Valamennyi európai intézményt, amely az Európai Unió költségvetésére támaszkodik, alaposan ellenőriznie kell a Számvevőszéknek és az ilyen funkciót betöltő valamennyi egységnek. Ellenőrizni szükséges, hogy jól használják-e fel az uniós forrásokat, hogy ezek az intézmények teljesítik-e a számukra meghatározott célkitűzéseket, és hogy nem használják-e pazarlóan az erőforrásokat. Általános elmondhatjuk – a már látott ellenőrzésekből ítélve csupán néhány kivétellel –, hogy a kérdéses intézmények megfelelően használják fel a rájuk bízott forrásokat, és teljesítik a számukra javasolt célkitűzéseket. Ezért az Európai Rendőrakadémiáról szóló jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra(A7-0111/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE) , írásban. – (RO) Az Európai Unió, valamint a latin-amerikai és a karibi országok között 1999-ben létrejött kétoldalú regionális stratégiai partnerség megszilárdításának elsőbbséget kell élveznie az Európai Unió külpolitikai programjában. Bár az elmúlt tíz évben jelentős előrehaladás történt az EU és Latin-Amerika kétoldalú kapcsolatainak fejlesztésében, még további lépésekre van szükség. A partnerség végső célja, hogy 2015-re létrehozza a politikai, gazdasági, kereskedelmi, társadalmi és kulturális területeket átfogó euro-latin-amerikai globális régióközi együttműködés térségét, amely mindkét régió számára biztosítja a fenntartható fejlődést.

A mai szavazás azt jelenti, hogy az Európai Parlament támogatja a Béke és a Biztonság Euro-Latin-amerikai Chartájának jövőbeli elfogadását, amely az ENSZ Alapokmánya és a hozzá kapcsolódó nemzetközi jog alapján a politikai cselekvésekre és a közös biztonságra vonatkozó stratégiákat és iránymutatásokat fog magában foglalni.

Ezenkívül úgy vélem, hogy a legsúlyosabban a világ legszegényebb lakóit sújtó éghajlatváltozás elleni küzdelemnek az EU és Latin-Amerika közötti stratégia kulcselemévé kell válnia. Az év végén az ENSZ keretében Mexikóban megrendezendő éghajlatváltozási csúcstalálkozót megelőző viták részeként mindkét félnek jelentős erőfeszítéseket kell tennie egy közös tárgyalási álláspont elérésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) A Latin-Amerikával ápolt kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiáról szóló saját kezdeményezésű jelentésben az a megközelítés szerepel, amelyet az Európai Unió a külkapcsolatok vonatkozásában támogat. A szöveg gazdasági, társadalmi és politikai tényezőket hangol össze annak érdekében, hogy a két földrajzi térség között folytatott kereskedelem a leghátrányosabb helyzetben élő csoportokat is segítse és hozzájáruljon a szubkontinens fenntartható fejlődéséhez. Ezenfelül a jelentés ajánlást tesz a pénzügyi szabályozás harmonizációjára is annak érdekében, hogy világszinten felelősségteljesebb viselkedést vezessen be ezen a téren. Ezért én határozottan a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) , írásban. – (RO) Az Európai Parlament mai plenáris ülésén elfogadott állásfoglalás fontos jel, amely azt mutatja, hogy az EU nagyon is tisztában van globális szerepével. Latin-Amerika sok európai kedvelt turisztikai úti célja, de ennél sokkal többet is jelent Európa számára. Ugyanakkor európai mércével és elvekkel mérve Latin-Amerika hiányosságokat mutathat a demokrácia területén.

Az Európai Parlament a közelmúltban folytatott vitát egy, a Kubában zajló égbekiáltó emberi jogi sértésekkel foglalkozó állásfoglalásról. A helyzet két, a szólásszabadság jogával élni kívánó személy halálával végződött. Ezek olyan tragikus helyzetek, amelyeknek soha többé nem szabad megismétlődniük. Az Európai Unió tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy hosszú távon egy az idők során kialakított, barátságon és diplomácián alapuló kapcsolat sokkal gyümölcsözőbb.

Konstruktív megközelítéssel az Európai Unió kívánságának megfelelően a demokratikus elvek közvetítőjévé válhat. Latin-Amerika egy óriási kontinens, amelyet gazdasági vagy társadalmi szempontból nem hagyhatunk figyelmen kívül. Az Európai Befektetési Bank már hosszú ideje folytat tevékenységet a dél-amerikai kontinensen és kínál lehetőséget a hosszú távú befektetésekre, ami önmagában is figyelemreméltó jel. A ma elfogadott állásfoglalás része az EU főképviselőjének a latin-amerikai kapcsolatok megközelítésére vonatkozóan adott világos felhatalmazásnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D) , írásban. – (RO) Támogatom az állásfoglalás arra vonatkozó üzenetét, hogy a két földrész országai javítsák álláspontjaik egyeztetését a millenniumi fejlesztési célok végrehajtási módszereinek tekintetében, különösen, hogy a millenniumi fejlesztési célokról tartandó csúcstalálkozóra idén szeptemberben kerül sor. Annál is inkább szükségünk van a közös alapok megteremtésére, mivel elmaradtunk a 2015-ig és azon belül is legfőképpen a szegénység elleni küzdelem terén elérendő célok teljesítésétől. Globális recesszió idején a befektetéseknek még inkább a szegényebb országokra és a sérülékenyebb csoportokra kell összpontosulniuk annak érdekében, hogy azok új munkahelyekhez és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges feltételekhez jussanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) A Latin-Amerikával ápolt kapcsolatokra vonatkozó stratégiáról szóló jelentés mellett szavaztam, amely egy teljes körű kétoldalú regionális stratégiai partnerség létrehozását támogatja. Szeretném kiemelni annak az ajánlásnak a jelentőségét, amely a két regionális blokkot az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéről szóló tárgyalásokra vonatkozó álláspontjuk egyeztetésére szólítja fel.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Osztom az előadó azon véleményét, hogy az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kétoldalú regionális együttműködés elmélyítésére és szorosabbra fűzésére van szükség. Ugyanakkor úgy vélem, hogy az Európai Uniónak különös figyelmet kell fordítania Latin-Amerika egyik olyan országára, amelynek óriási népessége, gazdasági lehetőségei és regionális vezetői pozíciója máris figyelmet követel. Nyilvánvalóan a világ legnagyobb portugál nyelvű országáról, Brazíliáról beszélek. A Bizottság COM (2007) 281, május 30-i közleménye világosan elismerte, hogy „az EU és Brazília a legutóbbi időkig nem aknázta ki megfelelően az egymással folytatott párbeszédben rejlő lehetőségeket, és elsősorban az EU-Mercosur párbeszéd keretében tárgyalt egymással. Brazília az utolsó a BRICS-országok közül, amellyel az EU csúcstalálkozó keretében találkozik. Eljött az ideje, hogy stratégiai partnerként, valamint jelentős latin-amerikai gazdasági szereplőként és regionális vezetőként tekintsünk Brazíliára.” Miközben a többi európai intézmény eleget tesz kötelezettségének, az Európai Parlament a Mercosur keretein kívül nem hajlandó kapcsolatot teremteni ezzel a nagyszerű országgal, és ezzel Brazília, Oroszország, India és Kína (a BRIC-országok) közül ez az egyetlen olyan ország, amelynek tekintetében az Európai Unió nem rendelkezik önálló parlamenti küldöttséggel. Ezen az anakronisztikus és sajnálatos helyzeten sürgősen változtatni kell.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A kétoldalú regionális stratégiai partnerség tovább erősíti az EU és Latin-Amerika közötti koordinációt a nemzetközi fórumokon és intézményekben. A stratégia keretében egy közös program kidolgozása mellett a globális jelentőséggel bíró ügyekben is folytatni kell az álláspontok egyeztetését, méghozzá mindkét fél érdekeinek és aggodalmainak a figyelembe vételével. Ezért szavaztam meg a Bizottság „Az Európai Unió és Latin-Amerika: Globális szereplők partnersége” című közleményét, amely a kétoldalú regionális stratégiai partnerség teljes körű végrehajtását célzó operatív javaslatokat kívánja meghatározni.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Ez a jelentés nem veszi figyelembe a Latin-Amerikában tapasztalható valós problémákat és nem határozza meg azokat a lényeges pontokat, amelyeket a Latin-Amerikával ápolt kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiának tartalmaznia kellene.

Például elkendőzi azokat a gazdasági és társadalmi problémákat, amelyeket a szabadkereskedelmi megállapodások aláírása fog előidézni, valamint vitathatatlan tényként ismeri el a Honduras-szal ápolt kapcsolatok normalizálódását, és tudomást sem vesz az államcsínyről és az államcsíny elleni Ellenállási Front tagjainak még nemrégiben is folyó meggyilkolásáról. A Kolumbiában uralkodó helyzetről sem vesz tudomást: a félkatonai szervezetek által elkövetett bűncselekmények, valamint a szakszervezeti tagok és a politikusok üldöztetése szót sem érdemel. A jelentés ugyanakkor bírálja Bolíviát és Venezuelát, habár egyszer sem történik egyértelmű utalás ezekre az országokra.

Ezzel szemben a szöveg egy szóval sem említi azt, hogy az Egyesült Államok negyedik flottája ismét a térségben állomásozik, valamint hogy az Egyesült Államok hét kolumbiai katonai támaszpont használatba vételét tervezi, és az EU és a NATO tagállamainak területén található katonai támaszpontokról indított beavatkozó műveletekről sem esik szó.

Sajnálatos módon a fent említett kérdésekben benyújtott javaslataink többsége elutasításra került, így végül az állásfoglalás ellen szavaztunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Erminia Mazzoni (PPE) , írásban. – (IT) A jelentés mellett szavaztam egy fenntartással, amely egyben remény is arra, hogy sikerül megoldást találnunk az argentin államkötvények mélyen gyökerező problémájára, amely komoly árnyékot vet az Argentínával ápolt kapcsolatunkra.

A latin-amerikai országokkal fenntartott kapcsolatok határozott erősítése utat nyithat az európai befektetők jogaival kapcsolatos egész ügy megfelelő rendezéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) Ez az arrogáns és imperialista szöveg elfogadhatatlan. Ez a szöveg a szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások újraindítását támogatja Közép-Amerikával, Kolumbiával és Peruval. Ezek a tárgyalások mind gazdasági és társadalmi, mind pedig demokratikus szempontból ártalmasak. Hogyan tárgyalhatunk Porfirio Lobo Sosa puccsista kormányával Hondurasban, majd állíthatjuk azt magunkról, hogy a jogállamiság és az emberi jogok őrei vagyunk? Hogyan folytathatunk kétoldalú tárgyalásokat Álvaro Uribe és Alan García elnyomó kormányaival és űzhetünk gúnyt más szuverén államok, az Andok Közösség tagjainak, Bolíviának és Ecuadornak a véleményéből? Nem szavazom meg ezt a szöveget, amely sérti a demokrácia és a humanizmus elveit.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Úgy érezzük, hogy az a tény, hogy az EU Latin-Amerika legfontosabb befektetője és második legnagyobb kereskedelmi partnere, valamint a fejlesztési segélyek legjelentősebb adományozója elég indok arra, hogy egy világos és jól meghatározott stratégia irányítsa az EU és Latin-Amerika közötti kapcsolatokat. Támogatjuk, hogy határozzunk meg világos iránymutatásokat arra nézve, hogy mely a politikai stabilitás megerősítésének, az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek, a migrációs hullámok kezelésének és a természeti katasztrófák megelőzésének érdekében folytatott együttműködés legjobb módja. Amint azt a haiti tragédia megmutatta, világos, hogy az EU jelenleg a többi segítségnyújtóhoz képest csak másodrangú szerepet tölt be. Ezért amellett szállunk síkra, hogy az Európai Uniónak javítania kell a nemzetközi szintű fellépésein. Ilyenformán következetesebben és hatékonyabban kell fellépnie a nemzetközi politika terén. Erre a korrekcióra a következő csúcstalálkozón kell, hogy sor kerüljön, amely május 18-án Madridban kerül megrendezésre, és amelyen az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének/alelnökének és az Európai Bizottságnak aktívan részt kell vennie.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) Nem tudtam emellett a szöveg mellett szavazni, mivel a stratégiai partnerség a hondurasi államcsíny és a puccs eredményeképpen Porfirio Lobo által létrehozott illegitim kormány ellenére is szubregionális partnerségi megállapodások megkötését célozza Közép-Amerikával, Peruval és Kolumbiával, valamint a Mercosurral. Az EU nem kezelheti ugyanúgy azokat a kormányokat, amelyek egy államcsínyben vettek részt, mint a választott kormányokat. Emellett az euro-latin-amerikai globális régióközi partnerség létrehozására vonatkozó cél nem veszi figyelembe a két régió közötti egyenlőtlenségeket. Az EU, valamint Peru és Kolumbia között jelenleg érvényben lévő társulási megállapodás feltételei egy szabadkereskedelmi megállapodás feltételeihez hasonlítanak, és egy ilyen megállapodás sem az európaiak, sem pedig a latin-amerikaiak érdekeit nem fogja szolgálni. Azzal a lehetőséggel sem értek egyet, hogy kezdődjön háromoldalú politikai párbeszéd (az EU, Latin-Amerika és az Egyesült Államok között). Már léteznek olyan többoldalú szervezetek, mint például az Egyesült Nemzetek, amelyek ilyen típusú párbeszédet folytatnak. A szöveg egy Európa-Latin-Amerika és Karib-térség Alapítvány létrehozását is magában foglalja. Nem ellenezném ezt az elképzelést, amennyiben az előadó nem javasolná ezek közpénzekből és magántőkéből történő megvalósítását, amivel egyértelműen kaput nyit a multinacionális vállalatok előtt.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) A Latin-Amerikáról szóló átfogó jelentés ésszerű megközelítést alkalmaz, amikor az EU és a dél-amerikai államok közötti kapcsolatok fejlesztését egy stratégiai partnerség keretében kívánja megvalósítani. Ennek az euro-latin-amerikai térségnek a létrehozása nem csak pozitív gazdasági eredményekkel járhat, hanem mindenekelőtt megerősítheti– különösen az Egyesült Államokkal szemben – az EU-t mint külpolitikai szereplőt. Sajnálatos módon azonban a jelentés tartalmaz olyan bekezdéseket és megfogalmazásokat is, amelyek felfedik egyes képviselők már-már misszionáriusi igyekezetét, és amelyeket a dél-amerikai államok belső ügyeibe történő túlzott beavatkozásként értékelhetnek. Nem szükséges és nincs is értelme annak, hogy részletesen előírjuk ezeknek az országoknak, hogy hogyan szervezzék gazdaságukat, oktatási vagy tudományos politikájukat, vagy hogy hogyan szabályozzák külpolitikájukat. Akkor válik abszurddá a dolog, amikor a latin-amerikai országokat pl. a szexuális oktatás bevezetésére szólítják fel. Ezért a végső szavazás során tartózkodtam.

 
  
MPphoto
 
 

  Justas Vincas Paleckis (S&D) , írásban. – (LT) Az Európai Unió Latin-Amerika partnere. Együttesen fel kell lépnünk a ma kihívásaival és a globális problémákkal szemben. Olyan problémákkal szemben, mint a gazdasági és pénzügyi válság, az éghajlatváltozás, a biztonsággal szembeni fenyegetések, a terrorizmus elleni küzdelem, a kábítószer-kereskedelem, az egyenlőtlenség és a szervezett bűnözés. Együttesen meg kel őriznünk a természetet, a természeti kincseket és fel kell lépnünk a szegénység, az egyenlőtlenség és a migráció ellen is. A jelentés mellett szavaztam, mivel megfelelő intézkedéseket javasol a szegénység leküzdésére a térségben: az oktatást és a térség legszegényebb és leggazdagabb országai közötti egyenlőtlenségek csökkentését. Az EU rendelkezik egy Szolidaritási Alappal és integrációs projekteket is támogat, miközben Latin-Amerikának nincsenek ilyen lehetőségei. Egyetértek az előadóval abban, hogy amennyiben Latin-Amerika követi az európai integrációs modellt, azzal erősebbé válik ez a térség. Sőt, ez az ott élők számára fokozott biztonságot és jólétet is fog teremteni.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – A jelentésről szóló végső szavazás során én tartózkodtam. Habár a jelentést semmiképpen sem tekinthetjük pozitív hozzájárulásnak a Madridban hamarosan megrendezésre kerülő EU-Latin-Amerika csúcstalálkozóhoz, mégis sikerült néhány fontos szempontot megtartanunk vagy szavazás útján a szövegbe belefoglaltatnunk. Zöld szempontból a következő mozzanatok fontosak ebben a csalódást keltő jelentésben: az Amerika-közi Emberjogi Bíróság által a nőgyilkosságokról hozott ítéletről (a mexikói Campo Algodonero esete) szóló bekezdés 359 igen szavazattal, 235 nem szavazattal és 17 tartózkodás mellett a szövegben maradt; sikerült felvetetnünk a szövegbe azt, hogy az európai beruházási keret forrásait elsősorban az éghajlatváltozás elleni küzdelmet szolgáló projektekre fordítsák, úgymint például a helyi tömegközlekedésre, elektromos járművekre és a Yasuni-ITT projektre Ecuadorban („Maradjon az olaj a föld alatt”). A Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja által kidolgozott 16 módosításból összesen tíz került elfogadásra. Sajnos valamennyi, a nemrégiben aláírásra került szabadkereskedelmi megállapodásokat és a tárgyalás alatt álló társulási megállapodásokat szkeptikusan megítélő, valamint a jelenlegi törékeny regionális integrációs törekvések gyengítésének kockázatára figyelmeztető módosításunkat leszavazták. Végezetül a környezetet súlyosan károsító óriási energiaprojektek fokozatos megszüntetésére vonatkozó módosításunk úgyszintén elutasításra került.

 
  
MPphoto
 
 

  José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, (PPE) , írásban. – (ES) Tekintettel arra, hogy a 34. bekezdésben szereplő néhány, a Fejlesztési Bizottság jelentése által bevezetett kifejezés olyan kétértelmű, hogy bizonyos fokig engedékenynek értelmezhető egy olyan elutasítandó dologgal szemben, mint az abortusz, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport spanyol küldöttsége azt kérte a képviselőcsoporttól, hogy szavazzanak erről a bekezdésről külön, és ezáltal a képviselőcsoport tegye teljesen világossá, hogy bármely a legsérülékenyebbek elidegeníthetetlen jogainak megsértését célzó kezdeményezést elutasít.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Unió és Latin-Amerika évek óta egy erős stratégiai partnerség kialakításán fáradozik. Az Unió Latin-Amerika legfontosabb befektetője, a második legnagyobb kereskedelmi partnere és a fejlesztési segélyek legjelentősebb adományozója. A végső cél, hogy 2015-ig létrejöjjön a politikai, gazdasági, kereskedelmi, társadalmi és kulturális területeket átfogó euro-latin-amerikai globális régióközi partnerség térsége, amelynek célja, hogy mindkét régió számára biztosítsa a fenntartható fejlődést.

Ezzel összefüggésben szeretném mindenekelőtt azt kiemelni, hogy milyen fontos az EU-Mercosur társulási megállapodásról szóló tárgyalások újraindítása, amely minden bizonnyal a valaha létező legambiciózusabb kétoldalú regionális megállapodás lesz. Ezenkívül üdvözlöm az Európai Unió és Közép-Amerika, valamint az Andok Közösség közötti kereskedelmi partnerségről szóló megállapodásokat, továbbá a Mexikóval és Chilével már meglévő társulási megállapodások elmélyítését is.

Mindazonáltal sajnálatos, hogy az ilyen megállapodások éppen azokban az ágazatokban lehetnek hatással a belső uniós termelésre – különösen a legkülső régiókban –, amelyeknek állandó nehézségekkel kell szembenézniük. Sajnálatos továbbá az is, hogy uniós szinten ezek a régiók nem részesülnek kompenzációban. A jelentés mellett szavaztam, mert rendkívül fontosnak tartom a partnerséget a világ e két térsége között, mivel az kölcsönös politikai, gazdasági és társadalmi előnyökkel fog járni.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány RC-B7-0233/2010

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE) , írásban. – (RO) A ma szavazásra bocsátott állásfoglalás az Európai Parlament azzal kapcsolatos aggodalmának adott hangot, hogy a kanadai hatóságok továbbra is fenntartják a vízumkötelezettséget a román, bolgár és cseh állampolgárok számára, és az Európai Parlament ennek a kötelezettségnek a mihamarabbi megszüntetésére szólít fel.

A vízumkötelezettség fenntartása ezen tagállamok állampolgárai számára sérti a szabad mozgás elvét, és indokolatlan különbségeket és egyenlőtlenségeket teremt. Az Európai Unió polgárainak egyenlő és igazságos bánásmódban kell részesülniük.

Bár a 2009-ben Prágában rendezett EU-Kanada csúcstalálkozó megerősítette a partnerek arra vonatkozó közös célkitűzését, hogy biztosítani kívánják a személyek teljes biztonságban történő szabad mozgását az EU és Kanada között, már 2010-et írunk és még semmi sem változott.

Meggyőződésem, hogy a kanadai hatóságok a közeljövőben minden tőlük telhetőt meg fognak tenni annak érdekében, hogy eltöröljék ezt a vízumkötelezettséget. Európai parlamenti képviselőtársaimmal együtt folytatni fogom a már korábban megkezdett arra irányuló lépéseket, hogy a román, bolgár és cseh állampolgárok mihamarabb szabadon utazhassanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – Az állásfoglalás mellett szavaztam, mert hiszem, hogy az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás kidolgozásáról folyó tárgyalások erősíthetik az EU és Kanada közötti kapcsolatokat. A közelgő EU-Kanada csúcstalálkozó várhatóan a két fél közötti politikai kapcsolatok megerősítésére fog összpontosítani, különös tekintettel az átfogó gazdasági kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokra, a pénzügyi és gazdasági válságra adott válasz összehangolására, valamint az éghajlatváltozásra és az energiára. Mivel az EU és Kanada elkötelezte magát a biztonságos és fenntartható, alacsony szén-dioxid kibocsátású globális gazdaság mellett, valamint amellett, hogy befektetnek a tiszta energiatechnológiákba és vezető szerepet vállalnak a „zöld” munkahelyek teremtésében, ezzel az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz szükséges kapacitásaik erősödni fognak.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D) , írásban. – (RO) Az Európai Unió három tagállamának polgárai továbbra is csak vízummal léphetnek Kanada területére. A románokhoz és a bolgárokhoz csatlakoztak a csehek is, akik esetében a vízumkötelezettség a Kanadába áramló romák nagy száma miatt került újból bevezetésre. Ebben a helyzetben szorosabb együttműködésre van szükség egyfelől az EU tagállamai között annak érdekében, hogy megoldást találjanak a roma közösség problémáira, másfelől pedig a tagállamok és Kanada között azért, hogy a lehető leghatékonyabb és legátláthatóbb tájékoztatási rendszert hozzák létre a vízumok engedélyezésének feltételeiről annak érdekében, hogy az elutasított kérelmek aránya csökkenjen. Ugyanakkor a kanadai menekültügyi rendszer felülvizsgálatra szorul. Az állásfoglalás érdeme e tekintetben abban áll, hogy közvetlenül felkéri a kanadai felet arra, hogy tegyen lépéseket a vízumkötelezettség eltörlésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D) , írásban. – (RO) Kanada az Európai Unió egyik legrégebbi partnere, és az idei csúcstalálkozó fontos annak érdekében, hogy ez a szoros kétoldalú együttműködés minden téren folytatódjon és erősödjön. A közös állásfoglalás mellett szavaztam, mivel tömören és tárgyilagosan tükrözi a jövőbeli együttműködés pozitív kilátásait.

A kölcsönösség biztosítása a kétoldalú kapcsolatokban az Európai Unió egyik alapelve. Remélem, hogy a közeljövőben Kanada el fogja törölni a vízumkötelezettséget a román, bolgár és cseh állampolgárok számára, és ezzel biztosítja az igazságos és egyenlő bánásmódot valamennyi európai uniós állampolgárral szemben. Ugyanakkor szeretném üdvözölni az EU és Kanada közötti kereskedelmi megállapodás aláírásának céljából eddig hozott intézkedéseket, és remélem, hogy az idei találkozó biztosítani fogja a véglegesítéséhez szükséges lendületet.

A jelenlegi gazdasági helyzetet és az éghajlat állapotát szem előtt tartva hangsúlyoznom kell a szoros együttműködés szükségességét annak érdekében, hogy meghatározzuk az energiatermelés hagyományos forrásainak olyan alternatíváit, amelyek az egyes államok sajátosságait is tiszteletben tartják, mivel mind az EU, mind pedig Kanada szerepet vállal az alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiák kifejlesztésében és alkalmazásában. Ugyanakkor az Északi-sarkvidéken is támogatni kell az együttműködést az energia, az éghajlatváltozás és a tengeri ágazatok területén.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Kanada megbízható és fontos partnere az Európai Uniónak, mind történelmi és kulturális okokból kifolyólag, mind az etnikai és politikai rokonság okán, mind pedig azért, mert társadalmaink ugyanazokon az értékeken és igazodási pontokon osztoznak. Egy átfogó gazdasági kereskedelmi megállapodás Kanadával pozitívan járulhatna hozzá az Európai Unió és Kanada között már egyébként is fennálló kiváló kapcsolatok elmélyítéséhez. Bár nehézségek merültek fel ebben a kapcsolatban, különösen a halászat, a biztonság és a bevándorlás kérdésében, valójában más országokkal összevetve, az EU és Kanada kapcsolata stabil és mindkét fél számára előnyös. Remélem, hogy ez a bizalmi viszony sokáig fenn fog állni, és hogy az Észak-Atlanti-óceán mindkét oldala továbbra is békés és virágzó marad.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Megállapítom, hogy a Kanada és az Európai Unió között fennálló partnerség az egyik legrégebbi és legszorosabb partnerség, amely egészen 1959-ig nyúlik vissza, és az átfogó gazdasági kereskedelmi megállapodásról folyó jelenlegi tárgyalások az EU és Kanada közötti kapcsolatok további megerősítését célozzák. Szeretném kiemelni, hogy 2010-ben Kanada a G8-országcsoport elnöke és a G20-ak következő csúcstalálkozójának házigazdája. Ezért melegen üdvözlöm a Bizottság közleményét, amely az átfogó gazdasági kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokon történő előrelépést alapvető fontosságúnak ítéli az EU és Kanada közötti gazdasági kapcsolatok szempontjából. Úgy vélem, hogy e tekintetben a 2010. május 5-én Brüsszelben tartandó EU-Kanada csúcstalálkozó jó lehetőséget kínál ezeknek a tárgyalásoknak a felgyorsítására. Különösképpen üdvözlöm a kanadai halászati gazdálkodási rendszernek az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet bevonásával történő megreformálására irányuló szándékot.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) Ez a szöveg nagymértékben támogatja a Bizottság által az EU és Kanada közötti globális gazdasági és kereskedelmi megállapodás céljából megkezdett tárgyalásokat. Az erről a megállapodásról szóló tárgyalások annak ellenére az európai polgárok háta mögött zajlanak, hogy az a következőknek köszönhetően jelentős hatással lesz a mindennapjaikra: a közszolgáltatásokat leépítik, a nyereség védelmére vonatkozó befektetői jogok elsőbbséget élveznek az államoknak az általános érdekeik védelmére vonatkozó jogainál, a munkavállalók jogait szűkítik, és az egészségügyi ellátáshoz, a vízhez, az oktatáshoz és a kultúrához való hozzáférést korlátozzák. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport, az Európai Konzervatívok és Reformerek és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja ennek a politikának, valamint a demokrácia ezen égbekiáltó megtagadásának támogatását, sőt, felgyorsítását javasolja. Én ezt teljes mértékben ellenzem.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Kanada partnersége az EU-val hosszú történelemre tekinthet vissza. Ezért természetes, hogy az évek során ez a kapcsolat mélyebbé és jobbá vált. Az átfogó gazdasági kereskedelmi megállapodás nagyon különleges módon fog ezen a csúcstalálkozón megközelítésre kerülni, méghozzá annak reményében, hogy ezek a tárgyalások sikeresek lesznek, mivel a megállapodás alapvető fontossággal bír az EU és Kanada közötti gazdasági kapcsolatok tekintetében. Továbbra is vannak más jelentős kérdések is az EU és Kanada között, például az uniós segélyek kérdése – különösen Haiti számára–, valamint a halászattal kapcsolatos kérdések és a környezetvédelmi aggályok. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a Lisszaboni Szerződés a nemzetközi megállapodásokról szóló tárgyalások tekintetében új hatáskörökkel ruházta fel ezt a Házat: a Parlamentet ezentúl a tárgyalások valamennyi szakaszába be kell vonni.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Én a ma tartandó EU-Kanada csúcstalálkozóról szóló közös állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mivel fontosnak tartom, hogy a kapcsolatokat ne csupán magas szinten tartsuk, hanem tovább is mélyítsük és javítsuk. E tekintetben külön kiemelendő a banki különadó vagy a pénzügyi műveletekre kivetett adó globális szintű bevezetésével kapcsolatban tervezett közös fellépés.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Az állásfoglalás nagy többséggel került elfogadásra. Én tartózkodtam a szavazástól a 6. bekezdésben szereplő arra vonatkozó megfogalmazás miatt, hogy a Kanada által Bulgáriával, Romániával és a Cseh Köztársasággal szemben bevezetett korlátozó vízumpolitika hátterében a romák állnak. Ugyanakkor a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportjának sikerült az állásfoglalásba a kékúszójú tonhalakkal és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezménnyel (CITES) kapcsolatban a következőket belefoglaltatnia: „csalódottságát fejezi ki a kanadai kormány által a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményben (CITES) részes felek közelmúltban tartott konferenciáján a kékúszójú tonhalnak az egyezmény 1. függelékbe történő felvételével kapcsolatban képviselt álláspont miatt”.

 
  
MPphoto
 
 

  Alf Svensson (PPE) , írásban. – (SV) Amikor az Európai Parlament a közelgő EU-Kanada csúcstalálkozó prioritásait meghatározó állásfoglalásról szavazott, akkor ahhoz a kisebbséghez tartoztam, amely a javaslat ellen szavazott. A szöveg nagy része helytálló, azonban tartalmaz két olyan bekezdést is, amelyeket én egyszerűen nem tudok támogatni. A 2. bekezdésben az áll, hogy a csúcstalálkozón megvitatandó kiemelt fontosságú témák egyike „a banki különadó vagy a pénzügyi műveletekre kivetett adó globális szintű bevezetésének kérdése” kell, hogy legyen. Én határozottan elutasítom az ilyen típusú különadót és a pénzügyi műveletekre kivetett adót. Úgy vélem, hogy a gazdaság területén számos más olyan téma van, amely a csúcstalálkozón nagyobb prioritást érdemelne.

Továbbá aggályosnak tartom a 6. bekezdésben foglaltakat, miszerint a Parlament „megjegyzi, hogy a cseh állampolgárok számára előírt vízumkötelezettséget a kanadai kormány a Kanadába áramló romák nagy száma miatt vezette be”. Jóllehet ez indokolta a kanadai lépést, mindazonáltal nem látom az okát annak, hogy mi, európaiak miért is támogassuk ezt vagy tegyünk róla akárcsak említést is egy uniós szövegben. Mivel ez a két bekezdés bekerült az állásfoglalásba, és a törlésükre vonatkozó kérést sajnos a többség nem támogatta, így én az állásfoglalás egésze ellen szavaztam.

 
  
  

Állásfogalásra irányuló indítvány (B7-0243/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE) , írásban. – (RO) Az Európai Parlament a mai szavazással megmutatta, hogy kész egy új megállapodás aláírására a pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó amerikai program (TFTP) céljából történő feldolgozásáról és átadásáról. A Parlament azt is ismételten hangsúlyozta, hogy az e téren kötött bármilyen új megállapodásnak összhangban kell lennie a Lisszaboni Szerződés által meghatározott új jogi kerettel.

A terrorizmus elleni küzdelem továbbra is kiemelt fontossággal bír az EU számára, és az Egyesült Államokkal való eredményes, az olyan tevékenységeket, mint az adatcsere és a tájékoztatás is magában foglaló együttműködés fontos feltételét képezi a terrorista támadások jövőbeli elhárításának.

Úgy vélem, hogy az adatcsere szempontjából kulcsfontosságú, hogy erre szigorúan csak a terrorizmus elleni küzdelem céljából kerülhessen sor, és a tömeges adattovábbítás az uniós jogszabályok és gyakorlat alapjául szolgáló elvektől való eltérést jelent. Ezért ragadtam meg a mai állásfoglalással kínálkozó lehetőséget arra, hogy határozottan arra kérjem a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az Egyesült Államokkal a közeljövőben folytatandó tárgyalások során megfelelő módon foglalkozzon ezzel a kérdéssel és vizsgálja meg amerikai partnereinkkel egy a megfelelő adatok átadására és kinyerésének engedélyezésére irányuló jogi szempontból átlátható és működőképes eljárás kialakításának a módozatait.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) A SWIFT-ről szóló közös állásfoglalás mellett szavaztam, amely az európai banki adatoknak a terrorizmus elleni küzdelem keretében az Egyesült Államok részére való átadásával foglalkozik. Az Európai Parlament néhány héttel ezelőtt megfogalmazott figyelmeztetéseit követően a tárgyalási folyamat immár jó úton halad. A Lisszaboni Szerződés által meghatározott eljárásokkal összhangban az Európai Parlament ezentúl részt vesz ebben a folyamatban. Célunk, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsünk polgártársaink terrorista veszélyekkel szembeni hatékony védelme és az egyéni jogok tiszteletben tartása között. Úgy vélem, hogy a Parlament által ma a Tanácsnak adott tárgyalási felhatalmazás ezt a nézetet támogatja.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – Támogattam ezt az állásfoglalást, mivel fontos egy olyan megállapodás elérése, amely mind Európát, mind pedig az Egyesült Államokat segítené a terrorizmus elleni küzdelemnek a polgárok biztonságának érdekében, a jogállamiság aláásása nélkül történő megerősítésében. Az Európai Unió részéről még meghatározásra várnak az alapvető elvek arról, hogy hogyan tudna az EU általában véve együttműködni az Egyesült Államokkal a terrorizmus elleni küzdelem céljából. Ezért a Bizottság és a Tanács felel azért, hogy feltárja a megfelelő adatok átadásának és kinyerésének engedélyezésére, valamint az adatcsere lebonyolítására és felügyeletére irányuló átlátható és jogi szempontból megalapozott eljárás kialakításának a módozatait. Ezekre a lépésekre a szükségesség és az arányosság elvének teljes tiszteletben tartása és az alapvető jogok uniós jogszabályokban rögzített követelményeinek maradéktalan betartása mellett kerülhet sor, oly módon, amely lehetővé tenné a vonatkozó európai jogszabályok teljes körű alkalmazását.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D) , írásban. – (LT) A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben a transzatlanti együttműködésnek az emberi jogok és a polgári szabadságjogok tiszteletben tartása tekintetében történő fokozására kell törekednünk. A személyes adatok védelmét szolgáló rendszert átláthatóan és egyértelműen kell működtetni. A személyes adatok tisztességes, arányos és törvényes feldolgozására irányuló európai jogi követelmények a legfontosabbak, és azokat minden esetben védelmezni kell. Jelenleg nincs lehetőség a célzott adatcserére. A megoldások között szerepelnie kell az átadott adatok köre korlátozásának, valamint azon adattípusok listázásának, amelyeket a kijelölt adatszolgáltatóknak módjában áll szűrni és kiválogatni, és amelyek átadására sor kerülhet. Ezért rendkívül fontos a Tanácsot és a Bizottságot arra sürgetni, hogy tárja fel a megfelelő adatok átadásának és kinyerésének engedélyezésére, valamint az adatcsere lebonyolítására és felügyeletére irányuló átlátható és jogi szempontból megalapozott eljárás kialakításának a módozatait. Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti bármely megállapodásban szerepelnie kell a végrehajtásra és a felügyeletre vonatkozó biztosítékoknak a megállapodás értelmében továbbított adatok egyesült államokbeli hatóságok által végzett napi gyakoriságú kinyerésére, e hatóságok adatokhoz való hozzáférésére és azok felhasználására vonatkozóan. Ezen intézkedések végrehajtását egy az Európai Unió által kijelölt, megfelelő hatóságnak kellene felügyelnie.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) , írásban. – (RO) Nemzeti államként Románia támogatta a SWIFT-megállapodás elfogadását. Ugyanakkor az Európai Parlament úgy ítélte, hogy a Bizottság és az Egyesült Államok kormányának képviselői által egyeztetett megállapodás első változata megsértette az európai polgárok jogait, akiknek adatait tömegesen, nem pedig egyedileg és csak gyanú esetén dolgozták fel. Fontos, hogy az új megállapodás, amelyről az EU és az Egyesült Államok kongresszusának képviselői jelenleg folytatnak tárgyalásokat Washingtonban, választ adjon az Európai Parlament aggodalmaira. Továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy a megállapodás új változata is elutasításra kerül, amennyiben az továbbra is ellentmond az Emberi Jogok Európai Egyezményének.

Az Európai Parlament tisztában van azzal, hogy ez a megállapodás az európai biztonságra nézve is fontos. Következésképpen világossá válik, hogy az európai parlamenti képviselők ellenvetései sokkal inkább a tartalomra, mintsem magára a megállapodásra vonatkoznak. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével az Európai Parlament nagyobb döntéshozó hatáskörrel rendelkezik. Ezen intézmény számára elfogadott, hogy gyakorolja előjogait és felügyelje az Európai Unió polgárainak érdekeit. Ugyanakkor ha az európai jogalkotás által kifejezésre juttatott nézetek szellemisége megjelenik a megállapodás jövőbeli változatában, akkor az elfogadásra is fog kerülni. A terrorizmus elleni küzdelem és a gyanús banki tranzakciók gyors feltárása továbbra is az EU prioritási listájának élén helyezkednek el.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Castex (S&D) , írásban. – (FR) A SWIFT-megállapodás 2010. februárban történt Európai Parlament általi elutasítását követően új megállapodásról kell tárgyalnia az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak a banki adatok terrorizmus elleni küzdelem keretében történő átadására vonatkozóan. A megállapodás februári elutasításával mi, európai parlamenti képviselők elutasítottuk az adatoknak az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma részére tömegesen, ellenőrizetlenül való átadásának további engedélyezését. Ma azért szavaztam emellett az állásfoglalás mellett, hogy befolyást gyakoroljunk az Európai Bizottság új felhatalmazására az új megállapodás kérdésében az Egyesült Államokkal folytatandó tárgyalásokra vonatkozóan. Alapvetően azt kérjük, hogy vizsgálják felül a személyes adatok tömeges átadását annak érdekében, hogy az célzottabban menjen végbe, hogy legyen lehetőség jogorvoslatra, hogy az adatokat a lehető legrövidebb ideig tárolják, és hogy az adatcserére a kölcsönösség jegyében kerüljön sor. A személyes adatok védelmének kérdése rendkívül fontos az Európai Parlament számára. A légiutasok adatai átadásának kérdésében úgyszintén nagyon elővigyázatosak voltunk. Polgártársaink alapvető jogait a végsőkig védelmezni fogjuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (S&D) , írásban. – Én támogattam a Bizottságnak az Egyesült Államokkal a pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmus elleni küzdelem céljából való átadásáról szóló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló, a Tanácshoz intézett új ajánlását. A Lisszaboni Szerződés értelmében a 2009. novemberben aláírt, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti átmeneti megállapodáshoz az Európai Parlament egyetértése szükséges. Én ez utóbbi megállapodás ellen szavaztam, amelyet a Parlament az európai polgárok és vállalatok adatvédelmi jogainak érdekében elutasított, mivel azokat a szabályozatlan, tömeges adatcsere eljárások veszélyeztették. A terrorizmus ellen határozottan fel kell lépni, azonban az alkalmazott módszerek nem szabad, hogy a bizonytalanság légkörét hozzák létre a polgári jogok területén, hiszen éppen ez a terrortámadások célja is. Bármely új megállapodást az olyan alapvető elveknek kell alárendelni, mint az adatcserének a terrorizmus ellenes célokra való szigorú korlátozása, és egy európai hatóságnak kell az alapvető jogok uniós jogszabályokban rögzített követelményeinek jogi felügyeletét és betartását biztosítania. A megállapodás időtartamának korlátozottnak kell lennie, és a megállapodást azonnal meg kell szüntetni, amennyiben bármely kötelezettséget nem tartják be.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) Én ez ellen az állásfoglalásra irányuló indítvány ellen szavaztam, mert az ún. terrorizmus elleni küzdelem keretében nem utasítja el a tömeges adatcserét az Egyesült Államokkal és más országokkal. Ezenkívül nem tartja szükségesnek egy a törvény bevezetését célzó, az EU és az Egyesült Államok közötti az információcsere kereteiről szóló nemzetközileg kötelező érvénnyel bíró megállapodás létrehozását sem. Végezetül azért is szavaztam ellene, mert mivel az Európai Parlamentnek jóvá kell majd hagynia a megállapodás-tervezetet, ezért még a nem hivatalos tárgyalások megkezdése is elfogadhatatlan a Parlament teljes és egyenlő részvétele nélkül.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Én az EU és az Egyesült Államok között aláírt, az európai polgárok pénzügyi adatainak feldolgozásáról és átadásáról szóló átmeneti megállapodás ellen szavaztam, és nem csupán azért, mert nyilvánvalóan rossz – hiszen megkérdőjelezi a szükségesség és az arányosság elvének betartását, valamint az európai pénzügyi adatok integritását és biztonságát –, hanem azért is, mert a Parlament nem kapott lehetőséget arra, hogy megfelelő módon gyakorolja előjogait. Hiszek abban, hogy a transzatlanti együttműködést erősíteni kell, különösen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében, de ez csak akkor lehetséges, ha az olyan alapvető elvek, mint az arányosság, a szükségesség és a kölcsönösség teljes mértékben betartásra kerülnek. Ebben a helyzetben dicséretben kell részesítenem mind a Bizottságot, mind pedig a Tanácsot a Parlamenttel való együttműködésre vonatkozó új álláspontjukért. Remélem, hogy együttesen sikerül meghatároznunk azokat az alapelveket, amelyeknek irányítaniuk és segíteniük kell az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti jövőbeli együttműködést a terrorizmus elleni küzdelem terén. Várakozással tekintek a Washingtonba látogató parlamenti küldöttség következtetései elé, és remélem, hogy ott is egy új fejezet kezdetének lehetünk tanúi.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D) , írásban. – (RO) Az állásfoglalás mellett szavaztam, és ismételten hangsúlyoznom kell, hogy az EU és az Egyesült Államok közötti együttműködés a terrorizmus elleni küzdelem terén – éppen úgy, ahogyan az EU és az Egyesült Államok közötti külön megállapodás aláírása ezen a téren – kulcsfontossággal bír. Ezt a megállapodást a Parlamentnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A Tanácsnak és a Bizottságnak folyamatos tájékoztatást kell nyújtania Európa jogalkotó szervének a megállapodásról szóló tárgyalások valamennyi szakaszáról, valamint annak aláírásáról. Az Európai Parlament számos alkalommal állást foglalt ebben a kérdésben.

Az állásfoglalás egyik másik kulcsfontosságú eleme, hogy valamennyi adatátadási kérelmet jóvá kell hagynia egy európai igazságügyi hatóságnak. Az adattovábbítást meg kell indokolni és az adatok átadásának átlátható módon kell történnie. Garantálni kell a polgárok jogait, például azt, hogy lehetőségük nyíljon az adatokhoz való hozzáféréshez, azok módosításához és törléséhez, valamint a magánélet bármilyen megsértése esetén kártérítést kell számukra nyújtani.

Szeretném kiemelni annak szükségességét, hogy olyan megoldás szülessen az adatok átadásának korlátozására, amely az adatcserét kizárólag a terrorizmus gyanúja alatt álló személyek esetében teszi lehetővé. Fontos a megállapodásban lefektetett kölcsönösség és arányosság elvének betartása, valamint a megállapodás azonnali megszüntetése, amennyiben bármely vállalt kötelezettséget nem tartják be. Meggyőződésem, hogy a Bel- és Igazságügyek Tanácsa figyelembe fogja venni az állásfoglalásban megfogalmazott ajánlásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy az ezen a téren az EU és az Egyesült Államok közötti bármely megállapodásban szerepelnie kell a végrehajtásra és a felügyeletre vonatkozó, az Unió által kijelölt megfelelő hatóság által ellenőrzött szigorú biztosítékoknak. Csak ilyen módon biztosítható, hogy ezek az adattovábbítások nem jelentsenek eltérést az uniós jogszabályok és gyakorlat alapjául szolgáló elvektől.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A nemzetközi jogi együttműködés és a transzatlanti együttműködés alapvető elemei a terrorizmus elleni küzdelemnek. Ezért üdvözlendő a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével kapcsolatos, az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő hosszú távú megállapodás. Mindazonáltal egy ilyen megállapodás nem veszélyeztetheti a természetes és jogi személyek tranzakcióinak bizalmasságát. Ezért a személyes adatok tisztességes, szükséges, arányos és törvényes feldolgozására irányuló európai követelmények a legfontosabbak, és ezért azokat továbbra is minden körülmények között alkalmazni kell.

Az Európai Uniónak meg kell határoznia az alapvető elveket arról, hogy általában véve hogyan működjön együtt az Egyesült Államokkal a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint az arra vonatkozó mechanizmusokat is, hogy hogyan továbbítsa az információt a polgárai gyanúsnak vagy szabálytalannak vélt tranzakcióiról. Egy az EU és az Egyesült Államok között a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányuló jogi együttműködési megállapodást kell aláírni, amely biztosítja, hogy a személyes adatok átadása során tiszteletben tartják az európai polgárok és vállalatok jogait és szabadságjogait, valamint hogy a biztonságuk védelme a tranzakcióik bizalmasságának szükségtelen veszélyeztetése nélkül valósul meg.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) ,