Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/2228(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0120/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0120/2010

Viták :

PV 05/05/2010 - 25
CRE 05/05/2010 - 25

Szavazatok :

PV 06/05/2010 - 7.7
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0153

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2010. május 5., Szerda - Brüsszel HL kiadás

25. Információs és kommunikációs technológiák alkalmazása az energiahatékony és alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés elősegítése érdekében (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. - A következő napirendi pont az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság nevében Toia asszony által készített, az Információs és kommunikációs technológiák alkalmazása az energiahatékony és alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés elősegítése érdekében című jelentés (A7-0120/2010) (COM(2009)0111 - 2009/2228(INI)).

 
  
MPphoto
 

  Patrizia Toia , előadó. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a ma esti vita és a holnapi szavazás tárgyát képező jelentés a 20/20/20 csomag végrehajtását célzó átfogó erőfeszítés részét képezi, amely véleményem szerint továbbra is az előző európai parlamenti időszak egyik legelőremutatóbb és legjelentősebb eredménye. Ha megkérdeznék, mit szeretnék átmenteni az elmúlt öt évből, mindenképpen a 20/20/20 csomag szerepelne a lista élén.

Úgy gondolom, fontos hozzátenni, hogy mind az Európai Bizottság – a jelentést egy közlemény és egy ajánlás előzte meg –, mind pedig az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, illetve mások is rendkívül komoly munkát fektettek a jelentésbe. A kezdeti jelentést és munkánkat számos javaslattal, kiegészítéssel és módosítással gazdagították.

Úgy tudom, egy pontot illetően továbbra is fennáll némi véleménykülönbség a Parlamenten belül, és bízom benne, hogy ezt a holnapi szavazáson áthidalhatjuk. Ennek oka az, hogy a jelentés tartalmát – amelynek szövegezése, ezt hangsúlyoznám, nagy megértésben és nagy egyetértésben zajlott – többé-kevésbé kötelező erővel kívánjuk felruházni.

Az információs és kommunikációs technológia (IKT) fontos ágazatot képvisel, elsősorban tulajdonképpen az európai gazdaságon belüli súlya miatt: a munkaerő – az európai munkaerő – 7%-át foglalkoztatja, illetve a GDP 6%-át teszi ki, így az európai gazdaság, valamint az európai termelő- és munkaerő jelentős hányadáért felel.

Az IKT szintén rendkívül fontos nem csupán azért, amit konkrétan képvisel, hanem azért is, mert hozzájárul ahhoz, és létfontosságú, jelentős szerepet játszik a tekintetben, hogy megpróbálja megvalósítani az áttérést jelenlegi gazdaságunkról egy olyan helyzetre, amelyben a gazdaság, bár továbbra is fejlett, kevesebb kibocsátást termel és kevesebb szén-dioxidot tartalmaz, ennélfogva pedig jövőnkre és a következő generációk jövőjére nézve mérsékeli a környezetszennyezést. Röviden tehát az IKT – nem szavak, hanem konkrét tettek formájában – olyan változásokat képviselhet, amelyek társadalmunkban a termelés, az élet, az utazás és a fogyasztás olyan módjaihoz és egy olyan ipari forradalomhoz vezethetnek, amely sokak számára ténylegesen a társadalmi és gazdasági élet jövőjét jellemzi majd, nem csupán kontinensünkön, hanem az egész világban.

Hogyan játszhat az IKT ilyen jelentős szerepet gazdaságunk átalakításában? Először is magának az ágazatnak a megváltoztatása révén: a jelentés célja annak bemutatása, hogyan keresheti az ágazat elsősorban önmagában annak a lehetőségét, hogy olyan hírközlési, mikroelektronikai és egyéb eszközöket állítson elő, amelyek kevesebb energiát fogyasztanak és következésképpen hatékonyabbak.

Ezenfelül hatalmas mértékben hozzájárulhatnak más ágazatokhoz, az ingatlan- és a közlekedési ágazathoz is. E két utóbbi – a Bizottság adatait idézem – olyan ágazatot képvisel, amelyben az európai szabályoknak és a 20/20/20 csomagban is megállapított céloknak megfelelő fokozottabb hatékonyság rendkívüli mértékű kibocsátáscsökkentéshez vezethet – hiszen a közlekedési ágazat jelenleg az európai energiafogyasztás 26%-át teszi ki, a háztartási fűtés és hűtés pedig az évszaktól függően 40%-ot emészt fel –, és így nagyfokú hatékonyságot eredményezhet.

Azt pedig még nem is említettük, hogy a legnagyobb ágazatok esetében a jelenség mértéke életünk rendkívül fontos területeire is hatást gyakorol. Itt a teljes bankszektorra, a közigazgatáson belüli kapcsolatokra, a teljes e-kormányzati ágazatra és valamennyi szolgáltatásra gondolok, röviden mindazokra, amelyek e technológiák alkalmazásával nem csupán csökkenthetik szén-dioxid-kibocsátásukat, hanem egyben időt takaríthatnak meg, ezáltal pedig javíthatják az európaiak életminőségét és a társadalmi élet minőségét.

Éppen ezért ez rendkívül jelentős. Úgy gondolom azonban, hogy a jelentés még nagyobb jelentőséggel bír majd, ha a Parlament holnap jóváhagyja annak kötelező jellegét. Elnök úr, ha megengedi, csupán két példát említenék: az intelligens mérőeszközöket és az intelligens hálózatokat, az intelligens városokat. Éppen tegnap 700 európai polgármester kötött új megállapodást itt, e Házban, elnökünk és az európai biztos előtt, amely megállapodás célja pontosan a városok hatékonyságának javítása, amelyek az európai polgárok több mint 70%-ának adnak otthont, és amelyek ezáltal nagymértékben elősegíthetik a hatékonyságot, illetve a gazdasági és társadalmi fejlődést.

 
  
MPphoto
 

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) Üdvözölni kívánom az Európai Tanács 2010. március 25-26-án tartott ülésének következtetéseit, amelyek az Európai Unió történetében először egyértelműen előírják az energiahatékonyság 20%-os növelésének célkitűzését. Az épületekben az energiahatékonyság az információs és kommunikációs technológiák, valamint a hatékony mérőrendszerek használata, a közlekedési ágazatban pedig az európai szintű intelligens közlekedési rendszerek végrehajtása révén javítható. Az IKT-alapú rendszerek az épületek energiafogyasztását akár 17%-kal, a közlekedési szektorból származó kibocsátásokat pedig akár 27%-kal is csökkenthetik.

Úgy vélem, hogy az energiafogyasztás 2020-ig történő 20%-os csökkentésének elérése érdekében az IKT használata által szabályozott és azon alapuló, intelligens villamosenergia-hálózatokra van szükség, amelyek rugalmas áramellátást biztosítanak. Az EU-nak az online szolgáltatások és új technológiák kidolgozására irányuló beruházások, valamint különösképpen a szélessávú hírközlés valamennyi tagállamban történő fejlesztése révén prioritásként kell kezelnie az európai gazdaság fellendítését.

 
  
MPphoto
 

  John Dalli , a Bizottság tagja. – Elnök úr, a Bizottság nagy örömmel üdvözli az IKT-nak az energiahatékony és alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés elősegítése érdekében történő alkalmazása iránti érdeklődésüket, támogatásukat és az erre vonatkozó értékes ajánlásaikat, és figyelmesen olvasta a Toia-jelentést.

Fontos, hogy felismerjük, milyen jelentős szerepet játszhat az IKT-ágazat az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentésének elősegítésében, és gondoskodnunk kell róla, hogy felkaroljuk és a gyakorlatban is érvényesítsük ezt a potenciált.

Az Európai Bizottság szándéka szerint az általa hamarosan elfogadásra kerülő európai digitális menetrend egyik prioritásává avatja a kérdést.

Ahogyan a jelentésben is említik, az IKT-k jelentős mértékben elősegíthetik az energiahatékonyság javítását más területeken, különösképpen az épületekben és a közlekedésben. Abban is egyetértünk önökkel, hogy az intelligens hálózatok és az intelligens mérőberendezések alkalmazása a tagállamokban kulcsfontosságú e potenciál kiaknázásához. Az alkalmazásnak a tagállamokon belülről kell kiindulnia annak érdekében, hogy még többen váljanak olyan aktív fogyasztókká, akik hasznosítani tudják a megújulóenergia-termelési és az energiahatékony technológiákat.

Az IKT-ágazat saját kibocsátásaira vonatkozó közös mérési keret szintén nélkülözhetetlen. Az információs és kommunikációs technológiák valódi előnyeinek számszerűsítése szempontjából elengedhetetlen egy, az ágazaton belül széles körben támogatott és elfogadott szigorú mérési keret. Az alkalmazott IKT kedvező hatásainak mérlegelésekor ezt figyelembe kell venni.

A témával kapcsolatos ajánlás 2009. októberi elfogadása óta a Bizottság számos intézkedést valósított meg az érdekeltekkel közösen a menetrend előmozdítása érdekében. Ezek közül néhány olyat említenék, amelyek a jelentésben felvetett problémákat orvosolják.

2010 februárjában elindult az „IKT az energiahatékonyságért” elnevezésű fórum. A fórum az uniós, japán és egyesült államokbeli csúcstechnológiai ágazat vezető szövetségeit fogja össze. Tagjai a várhatóan 2010 végére elkészülő, az IKT-ágazat saját energia- és szénlábnyomára vonatkozó közös mérési keret alapján célokat fognak meghatározni.

A fórum ezenfelül azt is vizsgálja, hogyan járulhat hozzá az IKT-ágazat más ágazatok, például az épületek és a közlekedés hatékonyságának javításához. Több európai nagyváros is aláírta a zöld digitális chartát. Ezek a városok vállalják, hogy 2020-ig 30%-kal csökkentik saját IKT-szénlábnyomukat, valamint hogy 2015-ig városonként öt nagyléptékű kísérleti IKT-projektet valósítanak meg. A korábbi 14 helyett összesen immár 21 város kötelezte el magát a zöld digitális charta mellett.

A kiskereskedelmi energiapiaci kérdések egyre fontosabbá válnak, mivel a piacok egyre közelebb kerülnek a fogyasztókhoz, az új technológiák és rendszerek intelligens mérőeszközök és intelligens hálózatok formájában történő bevezetéséhez. Jól halad a Bizottság intelligens hálózatokkal foglalkozó munkacsoportjával való együttműködés is. Ennek célja, hogy a szakpolitikával és a szabályozási kerettel kapcsolatosan tanácsokkal szolgáljon a Bizottság számára, valamint hogy a harmadik energiacsomag rendelkezései szerint összehangolja az intelligens hálózatok végrehajtását célzó első lépéseket. 2011 végére több ajánlás is várható.

Befejezésképpen hangsúlyozni kívánom, hogy a Bizottság rendkívül elkötelezett az iránt, hogy elősegítse az állam- és kormányfők által meghatározott 20-20-20 célok 2020-ig történő elérését, és mindebben az IKT jelentős szerepet játszhat. Köszönetet mondunk önöknek a jelentés által biztosított értékes közreműködésért, és örömmel várjuk az önökkel való együttműködést, amely elősegíti majd, hogy az említett célok eléréséhez megfelelő politikát fogadjunk el.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - A vitát lezárom.

A szavazásra holnap kerül sor.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat